VOLUNTAS A KAPOSVÁRI TÁNCSICS MIHÁLY GIMNÁZIUM LAPJA 7 XL. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 7 2009. Április
Bolondballagás
19-20. oldal t a r t a l o m
8 10 Diáknap 2009
3
Táncsicsos Időjárásjelentők
Képzelt riport Erdélyben
Szalagavató 2009.
Beszámoló a 3. oldalon
Szalagavató 2009. Hagyományainkhoz híven idén is megrendezésre került a szalagavató. Idén hat osztály vonult fel, hogy megkapják a kék szalagot, mely egyszerre jelképezi, hogy felnőtté váltak és , hogy egyre közelebb van a nagy kihívás, az érettségi és az elválás ideje. A negyedikeseknek és vendégeiknek adott műsort Gadár Noémi és Egervári Krisztián nyitotta meg a Rómeó és Júlia című operettből ismert Aime című dallal. Märcz Samu Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani? című versével köszöntötte 12.-eseket. A műsort a rézfúvósok is színesítették. A zenekar tagjai: Tavaszi Zsolt, Horváth András, Barabás Dávid, Radócza Márk, Mátyás Péter, Mátyás Gergő. Az est folyamán az énekkar kamarakórusa is fellépett. Felkészítő tanáruk Sárközi Andrea tanárnő. Ezt követte Reőthy Ferenc igazgató úr beszéde, melyben a negyedikeseket búcsúztatta el. Az est első fénypontja, a szalagok feltűzése ezúttal is az osztályfőnökök feladata volt. Ezután az osztályok és a vendégek az osztálytermekben fogyaszthatták el az ünnepi vacsorát. Ezt követően az összes fiatal báli ruhát öltött, és elkövetkezett az est második fénypontja, a tánc. Angol- és bécsi keringőben, valamint csárdásban gyönyörködhetett a közönség, mely méltó befejezése volt az estének. D Á.
Diáknap teaházzal Április 8-án került megrendezésre iskolánkban a Diáknap. Ez az a nap, amikor sportesemények, zenés fellépések, különböző programok, és persze a szecskaavató színesíti az iskola szürke hétköznapjait. Ez az idén sem volt másképp. A tornateremben fociban és röplabdában mérhették össze tudásukat az osztályok. Ezen kívül sor került az év gólkirályának megválasztására, melyre tanárok és diákok egyaránt pályáztak. A gólkirály címet végül Kis Péter Balázs a 12.D tanulója nyerte el. A legjobb játékosnak szintén a 12.D-ből Németh Bálintot választották. A hetes rúgó bajnokság nyertese. Egyed Zsombor lett. A sportesemények fénypontja a 12.A-12.D focidöntő volt, melyben a 12.D-sek 2:0-ra verték az A-sokat. Gólszerzők Kis Péter Balázs és Varga Tamás. A lányfoci döntőjét 12.D és a 10.A játszotta, melyben a 12.D került ki győztesen 1.0-ra verve a 10.-eseket. Gólszerző: Vári Fanni. Lányok közül a legjobb játékos a közönség szavazatai alapján: Bódi Viki. Egyéb sporteredmények: kispályás foci nyertese:10.A, röplabda:10.A. A tanárok és diákok fociját a diákok nyerték 3-1-re. Az aulában szintén izgalmas programok várták az érdeklődőket: élő zene, tombola sorsolás, az udvaron pedig az íjászatot lehetett kipróbálni. Szintén az aulába került megrendezésre a tanárok vetélkedője, ahol tanáraink csapatokba tömörülve tehették próbára , mit tudnak és mit nem. Hat csapat kelt versenyre. A győztes csapat tagjai: Szigeti Tamás, dr. Miklós Endréné, Szverle Ilona. A versenyben szintén részt vettek: Szabó Gabriella, Pilbauer Beatrix, Farkas Klára, Kertész Róbert, Berzsán Gabriella, Sárközy Andrea, Hunka Ibolya, Ferencz Attiláné, Manduk Gabriella, Kovács István, Kovács Ágnes, Dóri Katalin, Tóth Ildikó, Rába Erzsébet és Karácsonyi Tamás. A nap fénypontja idén is a szecskaavató azaz az elsősök lovagi tornája volt. Az avatást idén a 11.A-sok végezték. A játékvezetők Illés Richárd és Horváth Szabó Zoltán voltak. Az elsősöknek különböző feladatokat kellett elvégeznie. A lovagi tornát idén a 9.A osztály nyerte meg. Ez azt jelenti, hogy két év múlva ők szecskáztatják majd az akkori elsősöket. Az iskola különböző termeiben különböző programok várták az érdeklődőket. Volt teaház a 11.D szervezésében, kareoki a 12.C-seknek köszönhetően, relaxációs szoba, játékterem 11.C, Bűvös szoba Drankovics József tanár úr jóvoltából és sok egyéb szórakoztató program. (Fotóválogatásunk a 20. oldalon található.)
VOLUNTAS 7 2009. április
3
„Hungarian people are great survivors” Interview with Susan, our guest master
– You have been teaching in Táncsics for one year. How are you feeling here? Do you find teaching interesting? – Absolutely. It’s very good for me and my husband. We like being part of the community of Kaposvár. There are not so many tourists here. Since I have been here I’ve learnt a lot of things about Hungary. – What do you think about our school and the students here? – You are much more respectful than students in England. You don’t wear uniforms here as in England. (I was brought up in quite a different way). Sometimes people are judged by the clothes that they wear but uniforms eliminate that possibility.
„Language is a big problem still” – What’s your opinion about Hungarian people in general? – Well, Hungarian people are great survivors. You managed to survive everything. Perhaps the reason is in your history. Life could not have been easy when the Russians were here. – How much do you know about our history? What do you think about it? – When I arrived I didn’t know so much, but here in Táncsics, Mr. Lévai gave me a book about Hungarian history (in English). I think your past is fascinating with many different countries 'Whilst I was born in being part of it. It is totally different from English history. London – my hert is in – Have you ever been Kaposvár in trouble because of the language problem? Whilst I am old in – Well, luckily we have years – my heart is no bad experiences. I don’t young understand anything in Hun-garian. In the streets, I love being a small when I need some help, I part of the Tancsics always look for a teenager community’ because they are so helpful. Sometimes people are too afraid to make a mistake. You are worried about your grammar which is important when writing in English but is rarely noticed when speaking for communication purposes. – Do you want to learn Hungarian one day? – No, I don’t. It’s too difficult. I’m 60 years old and now my brain is full. There is no room for Hungarian language. 4
Idén a tél folyamán új japán tanár érkezett iskolánkba. Angolul készítettünk vele interjút. – Good morning! We have some questions to you. Do you enjoy life in Hungary? – Well, language is a big problem still. If I spoke more „magyar”, it would be easier. – How did you get here? – There is a special program between countries. They „put me” to Hungary, so it wasn’t my decision. But everything is very nice, and it isn’t difficult to live here (I mean the food, the environment, and the weather. I can get used to them easily.) – What is your original profession? – I am a teacher, and I teach Japanese language. Because of the program I always spend 2 years in a foreign country and teach students who are graduated from high school or want to improve their language knowledge. – In which countries were you before coming to Hungary? – Oh, in Egypt, in Luxor. It was sometimes 40 degrees, really really hot, and desert everywhere… But I liked the people, they were very nice and kind. – And what do you think about Hungarian people? – I haven’t really experienced anything yet, but to my mind „individual” is much more important for them. In Japan it is the „globe”, which counts, Japanese people work together a lot. – What do you miss of your home country the most? – Er, my cat! „Nagyon szeretem.” He is 18 years old. And of course my parents. I also miss Japanese food. – Finally, what are your plans in connection with teaching here? – I would like to give them a lot of culture… VOLUNTAS 7 2009. április
Bemutatjuk új tanárainkat — I. rész
Sárközy Andrea
Gratulálunk!
Dr. Miklós Endréné a város érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért Kaposvár Város Szolgálatáért kitüntetést Sárközy Andrea tanárnő a Loránthfy Zsuzsanna Re- kapott. Ez alkalomból készítettük vele az formátus Általános Iskola és Gimnáziumból érkezett alábbi beszélgetést.
hozzánk ének és matematika szakos tanárként. Kérdésünkre ő így válaszolt:
– Félév elteltével kezdem megismerni az itteni embereket, szokásaikat és egyre több nevet sikerül memorizálnom. Az énekkarral nagyon jól érzem magam, jó kis csapat alakult ki, akik ügyesek és jól dolgoznak. Azonban az kár, hogy rengeteg elfoglaltságuk van és így ritkán látom együtt az egész énekkert próbákon. Készülünk velük a tavaszi Táncsics estre, a Vikár Béla adománygyűjtő hangversenyre és az Éneklő Ifjúság fesztiváljára. Ezen kívül Kertész tanár úr felkérésére elkezdtünk egy musical-t, amit Erdélyben egy nemzetközi fesztiválon adtunk elő. (Beszámolónkat lásd a 10-11. oldalon – a szerk.) A musical próbáin is kialakult egy nagyon jó csoport, akik szintén ügyesek és lelkesek. Märcz Samu
Hegedűs József Hegedűs József tanár úr az Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskolából jött hozzánk. Őt is megkérdeztük, hogy hogy érzi magát fél év után itt a Táncsicsban. - Nagy megtiszteltetés számomra, hogy itt taníthatok a Táncsicsban, mivel én is itt végeztem Károlyné tanárnő osztályában. Jelenleg csak fizikát tanítok, de most végzem a matematika szakot és később szeretnék azt is tanítani. Ös�szesen 12 osztályom van, mind a három évfolyamon. Nagyon jól érzem magam újra itt, mind a diákok, mind a kollégák körében. Azt sajnálom, hogy a fizika elvesztette a jelentőségét a diákok szemében, de szerencsére vannak tanulók, akiket még most is érdekel ez a tantárgy. Märcz Samu VOLUNTAS 7 2009. április
Leülök a biológia szertárba egy székre. Miklósné tanárnő sürög-forog körülöttem. Rám néz: „Mindjárt kezdhetjük.” Bólintok és maradok csendben a helyemen, orromban a jellegzetes „szertár szag”. Nem tudok belemerülni abba, hogy vajon mi is lehet az, mert leül velem szembe tanárnő. Kezdjük. – Idén a tanárnő kapta meg a Kaposvár Város Szolgálatáért kitüntetést. Milyen érzés volt amikor ezt megtudta? – A Polgármester Úr sajtóreferense hívott fel, hogy szeretne hozzám bejönni másnap az iskolába. Amikor megérkezett elmondta, hogy idén én kaptam meg ezt a kitüntetést. Nagyon meglepődtem. Nem gondoltam volna, hogy érdemesült erre a díjra tanárnak lenni. Nem csak kitüntetés, de az is megtisztelő és nagy élmény volt számomra, hogy Dr. Szíjártó Istvánnal a Táncsics Mihály Gimnázium egykori magyar szakos tanárával együtt vehettem át a díjat, aki idén a város díszpolgára lett. Mindeközben diákok jelentek meg és egyre több lett az egy főre jutó emberek száma a szertárban. Szakkörre jöttek, és már vitték is be a különféle szereket a terembe. Mosolyogva konstatáltam majd a tanárnőre néztem. Arra az emberre, aki a Táncsicsban érettségizett, akinek a 20-as volt az osztályterme (most is az!) és akinek a tanítás nem munka, hanem hobbi is. Nem hiába kapta meg kétszer is az év tanára díjat. – El tudná képzelni az életét a Táncsics nélkül? – Nem. Érettségi után Budapesten tanultam öt évet, de utána visszajöttem Kaposvárra. Pályafutásomat a Munkácsy Mihály Gimnáziumban kezdtem, de négy év után felkértek, hogy tanítsak a Táncsicsban. Nagyon nagy megtiszteltetés volt nekem, hogy tanáraimmal együtt dolgozhatok. Meg akartam nekik felelni. Ma már csak magamnak akarok. Több ezer diákot tanítottam. Köztük van egy pár jelenlegi táncsicsos tanár is. Sokan közülük országos versenyeket nyertek. Mint például ők! (az imént érkezett diákokra mutat) Bejutottak az OKTV-re pedig csak tízedikesek. Csillog a szeme és megértem, sőt abban a pillanatban kicsit át is érzem, hogy mit is érezhet a tanárnő. Felállok és elköszönök: – Gratulálok a tanárnőnek a kitüntetéshez és a diákjainak is az elért eredmények miatt. Köszönöm szépen, hogy válaszolt a kérdéseimre. – Én köszönöm. Kifelé menet szétnézek a teremben ahol 10-15 lelkes diák várja azt, hogy megkezdődjön a szakkör. Majd ránézek az ajtóra, ahol az eredmények vannak kiírva. Mindezek után az a gondolat kerít hatalmába, hogy a városatyák talán nem is tudták igazán milyen méltó embernek ítélték oda ezt a nemes kitüntetést. März Samu 5
A Paksi Atomerőmű látogatása 2008. december 19-én a 11es és 12-es fizika emelt szintű csoportokkal (Drankovics József tanár úr szervezésében) kirándulást tettünk a Paksi Atomerőműbe, ami a Magyarországon előállított villamosenergiának a 40 %-át termeli a VVER-440/213 típusú, szovjet tervezésű, nyomott vizes rendszerű blokkokban. Sajnos az időjárás nem kedvezett nekünk, de egy kis eső nem állíthatott meg minket, mert az erőműben már tárt karokkal várták a csoportot. A kötelező biztonsági ellenőrzéseken átesve elkezdhettük ismeretterjesztő túránkat az erőmű területén. Idegenvezetőnk, Tóth Zoltán Róbert vezetésével átsétáltunk a látogató központból a 4-es blokkba, ahol betekintést nyertünk a vezénylőteremben dolgozók munkájába, azaz honnan és milyen műszerek segítségével irányítják a reaktorok és a turbinák megfelelő működését. Ezt a munkakört egy 5 fős állandó személyzet végzi (turbina főgépész, reaktor operátor, turbina operátor, villamos operátor, blokk ügyeletes). A vezetőnktől megtudtuk, hogy az 1-es 4-es és 2-es blokkon teljesítménynövelést hajtottak végre, ami annyit jelent, hogy az eredeti 440 MW-os teljesítményüket 500 MW-ra növelték, amit a vezénylőterem műszerei is igazoltak. 6
Ezt követően az ország leghosszabb, 510 m-es turbinacsarnokába mentünk, ahol a munkavédelmi előírásoknak megfelelően kobakban és füldugóban tettünk egy sétát. Aztán elérkezett a várva várt pillanat, megérkeztünk a reaktorokhoz, ahol sok érdekes dolgot tudtunk meg azok működéséről és az esetlegesen felmerülő problémák megoldásáról. Idegenvezetőnk mesélt a 2003-as üzemzavarról, melynek oka a fűtőelemeken keletkezett magnetitszennyezés volt. Ezt a problémát azóta már teljes mértékben orvosolták. De az üzemzavarról akarva-akaratlanul mindenkinek egyből eszébe jut a csernobili katasztrófa. Vajon megtörténhet itt a paksi erőműben is a csernobilihez hasonló baleset? Kísérőnk megnyugtatott minket, hogy nem, mert több jelentős különbség van a két erőmű között. Első és legfontosabb, hogy a paksi erőműben nem kísérleteznek működő reaktoron. A csernobilin végrehajtott üzemviteli kísérletet, aminek a célja a reaktor hűtőrendszerének – a „legnagyobb tervezett hiba” üzemállapotában való – folyamatos üzemét biztosító szükségmegoldás gyakorlati megvalósíthatóságának igazolása volt, hiányosan tervezték meg, felelőtlenül hajtották végre, és ez okozta az erőmű kudarcát.
A kis kirándulásunk befejezéseként megnéztük a látogató központban kialakított kiállítást, a villamosenergia előállításának fejlődéséről és annak felhasználásáról. Megismerkedtünk az atomkutatás történetével, amiben több magyar tudós is maradandót alkotott, többek között Szilárd Leó és Teller Ede (Illik tudni, hogy az atomreaktor félig magyar szabadalom(!): Szilárd Leó és Enrico Fermi – 1942.). Ezen kívül idegenvezetőnk elmondta, hogy egy szénégetéses hőerőmű több radioaktív anyagot juttat a levegőbe, mint egy atomerőmű, és ezt az állítását egy műszer segítségével be is bizonyította. A következő teremben lévő üzemanyagmodell segítségével a reaktorok felépítését és azok működését mutatta be. Zárásként a kiégett fűtőelemek elhelyezéséről szerezhettünk hasznos információkat. A látogatásunk ezzel véget ért az erőműben. A mostani globális válság, az energiaínség, illetve az elhúzódó orosz-ukrán gázvita felveti az emberben a kérdést, hogy vajon milyen mindenki által elfogadható alternatíva létezik az „égetéses” erőművek lecserélésére a jövőben? Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon milyen kevés, és az a kevés milyen drága a megújuló energiaforrás, akkor rájövünk – főleg a fentihez hasonló atomerőművi látogatások után -, hogy a kö-
zeljövő egyetlen lehetősége az atomenergia! Még 2 db, a paksihoz hasonló erőmű fedezné hazánk teljes ellátását az elkövetkező 30-40 évben. Ezeket fűtésre és áramtermelésre is fel lehetne használni, és nem kéne aggódva lesni, hogy ki és mikor zárja el a gázcsapokat! Ha pedig ezt egyesek ellenzik, akkor nem kell fürdeni, melegedni, világítani, TV-t nézni, videózni, telefonálni, számítógépen chat-elni stb., stb.: egyszóval, a megszokott életünket élni. Mindenki nézzen körül: ugye a „zöldek” is űzik ezeket a tevékenységeket? Ajánljuk a hitetleneknek, hogy menjenek el, nézzenek meg közelről egy atomerőművet, és utána döntsenek! Sok műszaki végzettségű embernek munkalehetőséget is biztosítanak. Paks viszont nem csak az ország egyetlen atomerőművéről híres, hanem a Szentlélekről elnevezett egyedi templomáról is, amit Makovecz Imre tervei alapján közadakozásból építettek. Ezt az épületet az organikus építészet egyik kimagasló magyarországi alkotásának tartják, éppen ezért utazásunk utolsó állomásának is ezt választottuk. A rövid kulturális program után kisebb késéssel, de elindultunk haza. Az utazás szerencsére problémamentes volt, és mindenki „sugárzó” boldogsággal tért haza. Terlaky Fanni 12.C VOLUNTAS 7 2009. április
Siker a Copus Showban 2008 őszén indult Kaposvár eddigi legnépszerűbb városismereti versenye,melyet a Kapos Televízión is nyomon követhettek a nézők a Copus Showban. Városunk 14 középiskolája szállt versenybe egymással,melyből a 4 csapatra szűkült döntőben a Táncsics Mihály Gimnázium játékosai (Tavaszi Renáta, Terlaki Fanni, Nagy Eszter) kerültek ki győztesként. A szellemi vetélkedő alatt szerzett élményeikről megkérdeztük őket. – Hogyan kerültetek a Copussal kapcsolatba? – T. F.: Szabó Gabriella tanárnő keresett meg minket konkrét elképzeléseivel, és felkért ,hogy képviseljük iskolánkat a vetélkedőn. Mi ezt természetesen örömmel fogadtunk és megtiszteltetésnek vettük a belénk fektetett bizalmat. – Hogyan készültetek fel a vetélkedőre? – T. R.: A verseny meghirdetésekor kaptunk öt könyvcímet kiindulásképpen, melyeket igyekeztünk témánként szétosztani egymás között a hatásosabb felkészülés érdekében. Illetve múzeumokba látogattunk el, újságokat és más könyveket olvastunk plusz információszerzés gyanánt. – Lényegében az egész verseny az iskolai félév előtt zajlott. Nem okozott nehézséget a tanulás mellett a vetélkedőre való készülés? – T. R.: Végzős diákokként időhiányban szenvedtünk,ezért nehéz volt összeegyeztetni a kettőt,de nagy volt az iskolán belüli támogatottság,ami némileg megkönnyítette a dolgunkat. – N. E.:A helyzetünket tovább nehezítette, hogy az iskolákat mozgósító feladatok VOLUNTAS 7 2009. április
Szabó Gabriella felkészítő tanár, Tavaszi Renáta, Terlaky Fanni, Nagy Eszter
A döntő egyik izgalmas pillanata
Győzelem!
nagyobbszintű szervezést igényeltek, de szerencsére ezekben segédkezet nyújtott felkészítő tanárunk, Szabó Gabriella.
– A döntőben magabiztos fölénnyel győzedelmeskedtetek. – T. F.: Reménykedtünk a sikerben, igyekeztük a legtöb-
bet kihozni magunkból. Mindenki a saját feladatát oldotta meg. Célunk az volt, hogy jó színben tüntessük fel iskolánkat! – N. E.: A döntő főleg az aprólékos tudásra, az érdekességekre épült, így nagy koncentrációt igényeltek a feladatok. A csapatok közti rivalizálás érződött a levegőben, bár ez nem azt jelentette,hogy nem szimpatizáltunk a többi résztvevővel. – Mikor éreztétek a kezetekben a biztos győzelmet? – T. R.: Feladatról feladatra sikerült növelni előnyünket. Az utolsó feladathoz érve kis matekozással kiszámoltuk, hogy csak nagy rontás árán engedhetjük ki a kezeink közül az első helyet. Ennek ellenére az izgalom továbbra is bennünk volt,az eredményhirdetés végéig. – Bizonyára olvastátok az interneten írt hozzászólásokat is. Mi a véleményetek róluk? – Sokan támadták intézményünket, és bírálták tudásunkat. Engem kissé felzaklattak az olvasottak, de sokan mellettünk állnak, így igyekszem nem törődni a rosszindulatú megjegyzésekkel – mondta Tavaszi Renáta. – N. E.: Én nem törődöm ezekkel a fórumokkal. Rengeteg időt és energiát fektettem a felkészülésbe, így senki ne kérdőjelezze meg a munkám! A Táncsics Mihály Gimnázium közösségét nagy büszkeséggel tölti el a lányok által elért eredmény. Az egész várost megmozgató vetélkedő sikereire való tekintettel szeretnék, hogy a városismereti verseny hagyománnyá váljon és az iskolák következő nemzedékei is megmérethessék tudásukat. Gelencsér Zsófia Kitti és Korompay Rebeka Lilla 7
Bernek Ágnes: Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán?
Találkozás a tankönyvíróval
2009. január 26-án Herzsenyák tanár úr felkérésére tartott előadást iskolánkban a globális pénzügyi válságról Dr. Bernek Ágnes a Nemzeti Tankönyvkiadó „érdemes tankönyvíró” díjasa, a Harsányi János Főiskola tanára, intézetigazgatója.
Az előadásra sokan kíváncsiak voltak, és a diákok szerint, aki két évet végigtanult Herzsenyák László tanár úr földrajz óráin, értette is, miről volt szó. Persze rengeteg új ismerettel gazdagodhatott a hallgatóság a pénzügyi világgal kapcsolatban. Az egész világ döbbenten áll a világgazdasági válság ténye előtt. Mindenkiben felmerül a kérdés: hogy következhetett be mindez? Hova vezet? Mi a kiút? Ez a hatalmas mértékű recesszió (a gazdasági növekedés csökkenése) talán egy új világgazdasági korszak előzménye. Hogy az okokat és a következményeket feltárjuk, a következő három tény mögé kell néznünk: a nemzetközi pénzügyi világ bonyolultsága és a pénzügyi rendszer problémái, az amerikai fölény jelentőssége, az új elnök felé irányuló elvárások, a négy feltörekvő piac (Kína, India, Oroszország és Brazília) hogyan rendezi újra a gazdaságtörténelmet. Ahogy André Kosztolányi – a magyar származású volt tőzsdeguru mondta: „ A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két dolog biztos: először is, hogy bizonytalan, másodszor az, hogy az USA napjaink vezető gazdasági és politikai hatalma.” Az amerikai jelzáloghitelválság kezdete 2007. nyarára tehető. A legveszteségesebb hónap 2008. októbere volt, melyet az értéktőzsde index és a befektetések „feketehónapjának” nevezünk. Az amerikai pénzügyi központ a Wall Street-en van. A pénzpiaci válság innen indult ki, 8
Rengeteg új ismerettel gazdagodhatott a hallgatóság
Dr. Bernek Ágnes
Más intézményből is jöttek érdeklődők
és dominószerűen terjedt tovább. Ennek következtében globálissá vált. Miután az USA kormánya elhatározta, hogy nem hagyja összeomlani, 700 milliárd dollárt szavazott meg mentőövként. Ez azonban ellentmondásos az amerikai modellel, mely szerint az állam nem avatkozik bele a piacgazdaságba, ezért bizalmi válság alakult ki. A magyar GDP 71 %-a a külföldi vállalatok termeléséből adódik, amiből az következik, hogy a magyar gazdaság nem szuverén. Ezen kívül a külföldi adósságállományunk is hatalmas. 2008. novemberében az állam hitelt vett fel az IMF-től, amely egy feltételhez kötött kölcsön volt. Sajnálatos módon a „money making” a legnagyobb profitot hozó ág, amely a valuták árfolyamváltozására való spekulációt jelenti. A nemzetközi tőke a legnagyobb kereskedelmi bankokon keresztül áramlik, ez kb. 2 billió dollár egy nap alatt, aminek 80 %-a az amerikai árfolyamváltozásra spekulál. A pénzügyi világban rengeteg szélsőség fedezhető fel. Pl. 1994-ben Mexikó gaz-
dasága összeomlott, a helyzet megoldását az USA 50 milliárd dolláros pénzügyi segélye és a NAFTA-ba való belépése jelentette. Majd 1997-ben Ázsiában és 1998-ban Oroszországban is válságba került a pénzügyi élet. A másik véglet is létezik, ezek a meglepően stabil helyzetben lévő off-shore területek (parton kívüli), amelyek kívül esnek az ellenőrzés és a pénzügyi szabályok alól. Pl.: a Karibi térség, Grenada, Sechelles-szigetek, Nauru , Kajmán-szigetek, ahol a titoktartás kötelező, a valutaváltást nem ellenőrzik, és nincsenek adókorlátok. Most, hogy láttuk a pénzügyi élet bonyolultságát, röviden vizsgáljuk meg hogyan változott az USA pénzügyi helyzete a válságig: A 90-es években Clinton elnöksége alatt az USA gazdasága virágzott, hatalma megkérdőjelezhetetlen volt. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás Bush elnöksége alatt azonban bebizonyította, hogy az USA területileg sebezhető. A terrortámadásra válaszolva az amerikai kormány hatalmas
összegeket ölt abba, hogy Afganisztán és Irak területét megszállása alá vonja. A hanyatló pénzügyi helyzetbe kerülő ország elnöki székébe Barack Obama került. Jelenleg minden amerikai tőle vár megoldást. Azonban úgy tűnik, hogy az USA-n kívül más országok is a világgazdaság alapjául szolgálhatnak. Ezek az úgynevezett feltörekvő piacok: Brazília, Oroszország, Kína, India. Brazília a partjainál felfedezett kőolajlelőhelyek, Kína és Oroszország hatalmas mértékű gazdasági fejlődése miatt jelenthet biztos pontot. Ezenkívül ők a legjelentősebb működő tőkefogadó és exportáló országok. Az új gazdasági korszak határán fontos kérdések merülnek fel: a szabad piac megkérdőjelezhetetlen-e, a liberális gazdaságpolitika célra vezető-e, és az állam milyen szerepet foglaljon el a gazdaságban? Határozottan hinnünk kell abban, hogy a jelenlegi pénzügyi válságot meg lehet és meg kell oldani! Ehhez a globális pénzügyi rendszerre vonatkozó szabályokra és a globális tartalékvaluta megteremtésére van szükség. Ezenkívül az eladósodott országok helyzetét rendező új intézmény létrehozása és az IMF szerepkörének megváltoztatása is fontos feladat. A nyugodt, kiszámítható világgazdaság mindannyiunk felelőssége. Mohay Borbála és Diseri Ágnes 11.b VOLUNTAS 7 2009. április
A Kapos Tv 2007-ben egy megyei szintű tehetségkutató versenyt indított fiatalok számára. A program rengeteg diákot mozgatott meg, sokan szerették volna megmérettetés elé állítani képességeiket, és e mellett betekintést nyertek a média világába is. A három hónapon keresztül tartó versengés végén a zsűri hat játékos közül választotta ki az első három helyezettet. Nagy büszkeségünkre mindhárom dobogós helyet táncsicsos diákok zsebelték be, sőt a közönség különdíjasa is iskolánk tanulója lett: 1. Peresa Petra Izabella, 2. Gőbel Diána, 3. Kovács Dóra, különdíjas: Pretz Lilla. Az első három helyezettnek a különféle díjak mellett lehetősége nyílt szerepelni a médiában. Aki televízión is nyomon követi a Somogyban zajló eseményeket bizonyára észrevette, hogy a hagyományostól eltérően az időjárást diákok jelentik. A következőkben őket kérdezzük élményeikről. – Honnan értesültetek a vetélkedőről? – P. P.: A magyartanárom tájékoztatott a verseny részleteiről, s mivel vonz a média világa, úgy gondoltam, hogy jelentkezem rá. Sok hasonló versenyen vettem már részt, és szerettem volna egy újabb területen kipróbálni magam. – G. D.: Édesanyám által értesültem a Premier játékról, és a hallottak alapján nagyon megtetszett. Eddig jórészt csak sportversenyeken szerepeltem, kíváncsi voltam, hogy teljesítek egy más jellegű vetélkedőn. – Bizonyára mindkettőtök új élményekkel gazdagodott. Hogyan éreztétek magatokat a fordulók alatt? – P.P.: Ellentétes érzéseket váltott ki belőlem a vetélkedő, mert a felkészülés rengeteg időmet vette el, mégis minden egyes alkalomra élvezettel készültem, mert hajtott előre a kíváncsiság és a versenyszellem. – G. D.: Végig nagyon izgatott voltam, ami a középdöntőben nyújtott teljesítményemen is meglátszott. Szerencsére a zsűri bizalmat szavazott nekem és tovább juttatott a döntőbe. A játék sok energiámat VOLUNTAS 7 2009. április
„Időjárás jelentők”
Pretz Lilla (jobbra) közönségdíjas lett
vette el, de nem ment a tanulás rovására, hisz jól össze tudtam egyeztetni a kettőt. – Hogy zajlott a döntő? – P. P.: Az e-mailben elküldött várható időjárás adatai alapján egy saját szöveget kellett alkotnunk, melyet a kamerák előtt olvastunk fel. A szöveg megfelelő felolvasása mellett a zsűri külön hangsúlyt fektetett a kreativitásra. Az összteljesítményünk alapján választotta ki a zsűri a szerintük
legjobbat. Eredményhírdetéskor, nagyon meglepődtem, hisz nem gondoltam volna, hogy a zsűri nekem ítéli az első helyet. Végig nagyon izgatott voltam, az volt az eddigi életem egyik legboldogabb pillanata. – G. D.: A középdöntő után éreztem, hogy össze kell szednem magam. Szerencsére az utolsó megmérettetésen nagyon jól szerepeltem, a Premier játék során a döntőt éreztem a legbiztosabbnak, így reménykedtem egy jobb helyezés elérésében. Mikor megtudtam, hogy én vagyok a második helyezett, nagyon boldog voltam, rettentően örültem a helyezésnek. – A vetélkedő óta ti vagytok az időjárás jelentők a Kapos Tv-ben. Mennyiben változtatta ez meg a napirendeteket? – G. D.: Eleinte nehézséget okozott a felkészülés, hisz a szöveget magunk alkotjuk. Kezdetekben ez rengeteg időt vett el, de mára ez a folyamat felgyorsult, mivel némi rutint szereztem benne. Néha még kisebb akadályokba ütközöm ugyan, de ezeket már egyre könnyebben tudom megoldani. – P. P.: Nem okozott nagyobb változást napjaimban, a televízióban való szereplés, mert van egyfajta beosztás, ami alapján a dobogós helyezettek közül mindenki sorra kerül a héten. A heti kétszeri alkalom nem befolyásolja jelentős mértékben az időbeosztásomat, így minden egyéb teendőmre időt tudok szakítani. – Bizonyára így betekintést nyertetek a színfalak mögé is. – G. D.: Igen, így sikerült jobban megismernem a média világát. Úgy vélem nagyon jó, ha az ember kipróbál új dolgokat, hisz ezek által új tapasztalatokra tehet szert, melyek a későbbiekben hasznukra válhatnak. Ez által én is új élményekkel gazdagodtam, megtanultam alkalmazkodni és határidőket betartani. – P. P.: Engem mindig is vonzott a média világa. Nagyon élvezem ezt a munkát. Az adás napja előtt ellátogatunk a megszabott ruhaüzletbe, ahol kiválasztjuk a jelentés alatt viselni kívánt ruhaegyüttest. Ezeket sajnos nem tarthatjuk meg, de a smink legalább rajtunk maradhat. – Milyen visszajelzéseket kaptok? – G. D.: Minden irányból pozitív vis�szajelzéseket kapunk, sokan támogatnak minket. A versenynek köszönhetően magabiztosabbnak érzem magam. – P. P.: Sokan gratulálnak nekünk egyegy adás után, jó érzés, hogy elismerik a munkánkat. Nagyon sokat köszönhetek a vetélkedőnek és azoknak, akik támogatnak engem, ennek köszönhetően bátrabb, közvetlenebb lettem. Korompay Rebeka és Gelencsér Zsófia 9
A történet ősszel akkor kezdődött, amikor az erdélyi testvériskolánk ellátogatott hozzánk. Ők a Dés-Geszti féle Dzsungel könyve című musicalt adták elő. A darab nagyon tetszett nekünk és elhatároztuk, hogy mi is megpróbálkozunk egy hasonló műfajú előadással. December környékén el kezdett szerveződni a musical csoport Sárközy Andrea énektanárnő vezetésével. Úgy döntöttünk, hogy a PresserAdamis: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalt adjuk elő. A kezdeti lelkesedés után a csapat létszáma megcsappant, de végül tizenheten maradtunk. Munkánkat Pintér Kata segítette, aki a Csiky Gergely Színház segédrendezője és a kaposvári Roxínház főrendezője. Március közepén Kertész tanár úrnak köszönhetően értesültünk arról, hogy a már említett székelyudvarhelyi testvériskolánknál egy országos diákszínjátszó fesztivál lesz. Gondoltunk egy nagyot és jelentkeztünk. A rengeteg estébe nyúló próba után április 14-én délután elindultunk a Táncsicsból. Két kisbusszal illetve egy autóval mentünk, melyeket Reőthy Ferenc igazgató úr, Kertész Róbert tanár úr, és Sárközy László, a tanárnő férje vezettek. Egy rövid szegedi városnézés után Gyulán aludtunk. Hajnalban indultunk útnak, hogy odaérjünk Erdélybe.
10
2009 Erdély musical
A hosszú út és a csodás táj látványa után délután ötkor megérkeztünk Székelyudvarhelyre. A szállásunk egy katolikus plébánián volt. A megnyitót sajnos lekéstük, de utána több előadást is megtekinthettünk. A Tanárnő elintézte, hogy még érkezés napján elpróbálhassuk a darabot a hangosítás miatt. (mi voltunk az egyetlen csoport, akik zenés darabot adtak elő!) Közben kiderült, hogy mi másnap fél tizenkettőkor kerülünk színpadra. Mikor hazamentünk fáradtan dőltünk az ágyunkba a kimerítő utazás és a próba után. Másnap korán keltünk, majd elmentünk reg-
gelizni. Mindenki izgatott volt, hogy végre színpadra állhatunk, életünk első előadásával (pont egy diákszínjátszó fesztiválon!). Nagy izgalmat okozott, hogy a hangosítás miként fog működni, mivel a darabhoz elég komoly technikára volt szükségünk. A mikroportok feltétele után izgatottan vártuk, hogy elinduljon a zene és felszaladhassunk a színpadra. Az előadás remekül sikerült. A bizonyíték erre, hogy hatalmas vastapsot kaptunk és utána számtalan ember jött oda hozzánk gratulálni. A zsűri nagyon elismerte teljesítményünket,
kiemelten hogy nem playback hanem élőben énekeltünk. Másnap, hogy lássunk egy kicsit Erdélyből is elmentünk az ezeréves határhoz, illetve megnéztük Csíksomlyót is. A határon elénekeltük a Himnuszt. Elérkezett az este. Mindenki izgatottan várta az értékelést és az eredményhirdetést. Sajnálatos módon nem értékelhettek bennünket, mert határon kívüliek voltunk, így csak vendégként léphettünk fel, a budapesti testvériskolával egyetemben. A zsűri elnöke a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem dékánja külön VOLUNTAS 7 2009. április
kiemelt minket és elmondta, hogy a zsűri különdíjában részesülünk, ha nem a határon kívülről származnánk. Ez nagy megtiszteltetés volt számunkra, hiszen életünk első előadása volt, melyet röpke négy hónap alatt hoztunk össze. A hazafelé megálltunk Körösfőn, ahol lehetőség nyílt egy kis ajándék vásárlására az itthoniaknak.
A hosszú út után este tizenegykor, kétezer kilométerrel a hátunk mögött hazaértünk. A XVI. Országos Diákszínjátszó Fesztivál Székelyudvarhelyen egy életre szóló élmény maradt mindenki számára. Külön köszönet a már említett tanároknak és mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy ez a produkció létrejöhessen. A Táncsics történetében egy egészen új dolgot hívtunk életre, amely reméljük hagyományt teremthet. März Samu VOLUNTAS 7 2009. április
11
Találkozás az igazgatóval Március elején Reőthy Ferenc igazgató úr fogadta iskolánk külföldi (az AFS-program keretében nálunk tanuló) diákjait, Tóth Ildikó AFS-felelős tanárnőt és Horváth András diákfelelőst akik beszámoltak tapasztalataikról. A külföldről érkezett diákok elmondták, hogy jól érzik magukat Magyarországon, a Táncsics gimnáziumban. Sok barátot szereztek, a magyar diákok segítették a beilleszkedést. Később mindenképpen szeretnének látogatóba visszatérni Magyarországra, Kaposvárra. A találkozót követően egy csoportkép is készült: (balról-jobbra) Horváth András, Arlette Ansaloni (olasz), Sofia Castagnani (argentin), Reőthy Ferenc igazgató úr, Má Qing – „Candy” (kínai), Tóth Ildikó tanárnő, Göze Sener (török) és Chulalak Limthanyalak – „Cat” (thai) diák látható.
Hello Friends! Jó itt lenni veletek! A magyarok nagyon kedves és barátságos emberek Mindannyian tudjuk, hogy sok háború volt a múltban a magyarok és a törökök között. Ez nagyon fájdalmas volt mindkét oldal számára, sok szörnyűséggel járt. Én ezek után az események után 500 évvel később jöttem ide. Úgy érzem elfogadott engem mindenki. Szeretetet és testvériséget tapasztalok. Ez arra tanít minket, hogy a történelem nem változik ugyan, de a jelen és a jövő rajtunk múlik. Ma Magyarország testvérország, azt hiszem.
Göze szüleivel
Göze és Tóth Ildikó AFS-felelős tanárnő
12
Sok minden hasonlít, sok a közös vonás. Ezek közé tartozik: az étkezés, a táncok és sok más. Nagyon boldog vagyok, hogy itt, ebben a baráti országban lehetek. Úgy érzem magam, mint egy vendég. Végül köszönöm a barátságot, a segítséget diáktársaimnak és kedves tanárainknak. GÖZE ŞENER („a török fiú”) VOLUNTAS 7 2009. április
Külföldön,de mégis otthon A Kínából érkezett Can– dyvel (Má Qing) és a thaiföldi Cattel (Chulalak Limthanyalak) készítettem interjút, akik ebben a tanévben iskolánk tanulói. – Miért gondoltál arra, hogy külföldön tanulj, és miért pont Magyarországra esett a választás? Candy: Kicsi koromban az volt az egyik álmom, hogy eljussak különböző helyekre,és idegen kultúrákat ismerjek meg.Ma már szeretem a nyugodt a helyeket. Egyébként ez az első alkalom,hogy külföldre jöhettem.Ilyennek képzeltem el Magyarországot. Cat: A szüleim azt akarták, hogy tapasztalatokat és új barátokat szerezzek, segíteni akarták az életemet. Magyarországra esett a választásom, mivel nem sokat tudtam róla. Egy barátnőm volt már itt, és sok jót mesélt. – Milyen érzések, gondolatok kavarogtak benned, miközben Magyarország felé tartottál? Candy: Mielőtt Magyarországra jöttem, nagyon keveset tudtam róla a tévéből és könyvekből, volt egy kis félelem bennem. Cat: Nagyon boldog voltam, hogy ide jöhetek. Új barátokat szerezhetek, új családom lesz, és megtanulhatok magyarul. Ez nagyon furcsa, hogy egy új helyre kerülsz, és még a nyelvet sem beszéled, de ez is csak egy kihívás nekem. – Jól érzed magad Magyarországon? Candy: Természetesen! Szeretem ezt a helyet, különösen az embereket. Azt hiszem, amikor hazamegyek Kínába, később vissza fogok jönni ide. Cat: Boldog vagyok itt. Itt vannak barátaim, családom és a magyar nyelv. – Milyen volt új családhoz kerülni, új embereket megismerni? Candy: Ez egy kihívás, és győztem! Először ideges voltam, de mindenki kedvesen reagált. Próbálom a legjobbat nyújtani a családomnak és a barátaimnak. Cat: Nagyon bonyolult új családot kapni úgy, hogy nem ismered őket, és kommunikálni sem tudsz velük, de nagyon jó családot kaptam, így minden könnyű velük. VOLUNTAS 7 2009. április
Cat és Candy osztálytársaik és osztályfőnök, dr. Sülle Csabáné társaságában
– Sikerült barátságokat kialakítanod? Candy: Igen, új barátságok és új élet, ami igazán jó dolog. Cat: Persze! Nagyon sok barátom van, többek között a 11.D osztályból. – Milyen nehézségekbe ütköztél ittléted alatt? Candy: Úgy gondolom, hogy Kína és Magyarország között nagyon sok a különbség, de a legnagyobb gond a nyelv. Ahhoz, hogy beszélgessek és játs�szak, elengedhetetlen a nyelv ismerete. Cat: A legbonyolultabb a nyelv és a tanulás. – Sikerült ezeket a nehézségeket megoldanod? Candy: Ahogy te is látod, egyre jobban beszélek magyarul. Cat: Mielőtt Kaposvárra jöttem, voltak gondjaim, de megtaláltam a megoldásokat. Nagyon sokat voltam Budapesten, és az ott töltött idő is segített a nyelvtanulásban. – Hogy érzed magad a Táncsicsban, milyenek szerinted az itteni diákok? Candy: A Táncsics nagyon jó hely! Kedvesek a tanárok és a diákok is közvetlenek, segítőkészek. Furcsa, hogy itt több a szünet és a szabadidő, mint Kínában. Cat: Tényleg nagyon boldog vagyok ebben az iskolában. A Táncsics nagyon jó hely, de a tanulók nagyon sokat tanulnak! Thaiföldön mi is sokat tanulunk, de a mi tanóráink nem ennyire komolyak. – Mivel töltöd a szabadidődet?
Candy: Elmegyek valamerre a barátaimmal vagy otthon maradok a családommal. Együtt játszunk vagy éppen kertészkedünk.Változatosak a napjaim. Cat: A szabadidőmben elmegyek edzeni, a családommal illetve a fogadó családommal beszélgetek, vásárolgatok, festek és zenét hallgatok. Érdekesen és gyorsan telik az idő. – Tervezitek, hogy később visszajöttök Magyarországra?
Candy: Úgy érzem, igen. A családom és barátaim itt vannak! Szeretnék majd újra találkozni velük. Cat: Biztos vagyok benne, hogy vissza fogok jönni . Máris szerelembe estem ezzel az országgal. Ahogy ők is színesebbnek látják életünket, mióta itt vannak, osztályunk arculata is színesedett velük. Kerékjártó Evelin 11.d
Batta Dóra – volt 11. d osztályos tanuló Kínában (cserediákként) népviseletben
13
AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP
Operalátogatás Igazi adventi élményben volt részünk december 13-án. Egy rövidnek tűnő (alvás, zenehallgatás) buszozás után máris az Operaház gyönyörű épületéhez értünk, mely előtt hatalmas fenyőfa emlékeztetett a közelgő karácsonyra. A Diótörő című balett-előadást tekinthettük meg. Nagyon hangulatos, és látványos volt, mindenkinek tetszett. Hasonló felejthetetlen élményben volt része a 12. F osztálynak, február 15-én. Az Operaházban a Pomádé király új ruhája című művet tekinthették meg. Előtte pedig idegenvezető segítségével ismerhették meg az épületet. Nagy Nóra, Pálfi Éva 11. F
Karácsonyi hangulat az Operaház előtt
A múzeumban A decemberi pesti kirándulás egyik programja a Természettudományi Múzeum meglátogatása volt. Eleinte nem rajongtunk a múzeumlátogatásért, de a végére kellemesen csalódtunk. Az idegenvezető humoros volt, érdekes történetekkel szórakoztatott minket, s mindnyájan nagyon élveztük a sok látnivalót. A városban megcsodálhattuk az adventi készülődést és a karácsonyi díszkivilágítást. Élményekkel telve, de fáradtan indultunk haza. Nagy Nóra, Pálfi Éva 11.F
A 12.f osztály ismerkedik az épülettel
14
Mikó Krisztián11.f a „ragadozók” között
VOLUNTAS 7 2009. április
AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP
Évi kiállítása Mindig tudtam, hogy osztálytársam Pálfi Évi nagyon szépen rajzol, ám hogy milyen tehetséges, az a mostani, kollégiumi, kiállítás után egyértelművé vált számomra.
Indulásra készen Sülle tanárnőtől a februári farsangi felvonulásra
Fai della Paganella A hagyományokhoz híven idén is elindultunk a legkisebb AJTP-s osztállyal valamint az idősebb diákokkal, hogy ismét meghódítsuk Olaszország hóval fedett hegyeit. A cél Fai della Paganella volt. Az első nap már mindenki nagyon izgatott volt: a kicsik, akik először tanulják meg a síelés alapjait, és a nagyok, hogy sítudásukat tovább bővítsék, valamint hogy minél több különböző pályán lecsússzanak. Az egyhetes tábor után a végeredmény változó lett: voltak balesetek; a kicsik közül, aki „túlélte” a megpróbáltatásokat, megtanult síelni; volt, aki snowboardozni tanult; a nagyok pedig meghódították az összes pályát. Vegyes érzéseink voltak – az út remek volt, valamint a hazatérés is. Miseta Dóra
Csoportkép a hófödte hegycsúcson
VOLUNTAS 7 2009. április
– Milyen technikával készült képeket adtál be a kiállításra? – Olaj-, tus- és grafitképeket válogattam ki, bár szívesen adtam volna be pasztellrajzokat is, de nagyon sok lett volna. – Van-e kedvenc technikád, képed? – Mióta megismerkedtem az olajtechnikával, azóta leginkább ezzel dolgozom, de nagyon szeretek rajzolni tollal, grafittal, valamint szívesen kísérletezek technikák keverésével. Kedvenc képem nincs, hiszen mindegyikben ugyanannyi hibát találok, mint amennyi szépet. – Mióta foglalkozol rajzolással, s kaptál- e képeidért valamilyen elismerést? – Huh …. Abban biztos vagyok, hogy amióta az eszemet tudom, rajzolok. Alsó tagozatban számos rajzversenyen vettem részt, különböző eredményekkel. A legelső pozitív visszajelzés első osztályos koromban ért, amikor az én rajzom került fel az évkönyv hátsó borítójára, melyet azóta is féltve őrzök. Felső tagozatban már sajnáltam a képeimet versenyekre küldeni, mert nem kaptam vissza őket, így mos-
tanra nagyon sok gyűlt össze. – Szeretnél-e ezzel komolyabban foglalkozni, vagy csak hobbi szinten űznéd? – Nem szeretném ennek szentelni az életem, de nem is lennék meg nélküle. Úgy érzem, csak hobbi marad. – Milyen témákban szeretsz alkotni? – Általában tájképek, állatok fognak meg, de ezek mellett van egy behatárolhatatlan csoport. Az emberábrázolás sajnos nem megy annyira, ezért az elkövetkezendő időben erre szeretnék nagyobb hangsúlyt fektetni. – Milyen technikát próbáltál eddig, s van-e valami, amit ki szeretnél próbálni? – Rengeteg dolgot kipróbáltam már, a zsírkrétától elkezdve a képvarráson, vasaláson át a gyertyaöntésig mindent. A különböző technikák keverésével nagyon sok dolgot tanultam meg, de egy véletlen folytán sikerült egy vadonatúj technikát felfedeznem, amit később talán szeretnék szabadalmaztatni (de ez még csak álom). Amit nagyon kipróbálnék, az a testfestészet. Nemrég alkalmam nyílt ezzel kísérletezni, de a későbbiekben szívesen foglalkoznék vele komolyabban. – Van-e kedvenc festőd, képed? – Nagyon sok van, Vaszary, Leonardo, Csontváry, Munkácsy, Dali, Boris Vallejo ... és mások. Vallejo munkáit nagyon szeretem, ő egy fantasy-festő. Az emberábrázolásai félelmetesen jók, a színei káprázatosak. Minden álmom, hogy egyszer én is így tudjak festeni…… de ahhoz még sokat kell tanulnom. – Szívemből kívánom – minden AJTPos tanuló nevében is –, hogy vágyaid valóra váljanak! Mikó Krisztián 11.f 15
AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP
Országos informatikaverseny a Táncsicsban
Minden tanévben sok versenyt rendeznek az Arany János Tehetséggondozó Programban tanuló diákok számára. Az informatika tantárgyi versenyt iskolánk rendezi már 2004 óta. Az idei versenyre 13 iskolából érkeztek AJTP-s tanulók az ország minden tájáról. Volt olyan iskola is, ahonnan két csa-
BosnyákDávid
A zene Kiabálás, zaj, zsivaj, Mindegyikben benne van. Taps, kopogás, reccsenés, Minden, ami csak belefér. A zene…, Mit jelent az neked? S vajon mit nekem? Üres kottalap előttem, Te írod a hangot, S te diktálod az ütemet, Te róhatod fel a hangsort. A zene…, Mit jelent az neked? S mit nekem? Szélfúvás, vad vihar, Madarak éneke 16
pat jelentkezett. Iskolánkat Somodi Andrea, Tánczos Tibor, Gyurákovics Martin, Buzsáki Dániel és Felderr Szabolcs képviselte. A Tánczos Tibor-Gyurákovics Marin-féle csapat ötödik helyezést ért el a rangos megmérettetésen.
Mind megörökíthető rajta. Bármit jelezhet A zene…, Mit jelent az neked? S nekem? Ütősök és fúvósok, Pengetősek és vonósok. Mind egyért játszanak, Tudják jól mi az
Kis Péter Balázs
Kidobó Fogócska, kidobó, hinta. Vidám nevető gyerekek. Visszhangzó édes kacajok, könnyű boldogság, kacagok.
A zene…, Mit jelenthet az neked? Nekem?
Kóbor kutya a semmiből, jó gyorsan szalad, megkerget. Hol megharap az idő, sebeim helyén szakáll nő.
A virtuóz szabadon szárnyal, Nincs megkötve keze, s esze. Nem mondhatja neki senki azt: Azt játszd, amit én kértem! Bizony nem. Mert a zene szabadság, Mindenki maga írja a maga dalát.
Kitátja száját a világ, menekülj, be akar kapni! Hallgass, hallgatnék a szóra! Savanyú lesz a cukorka.
Ezt jelenti a zene. Legalábbis énnekem. Szerinted?
A homokvár összeomlik. Mosd ki, sáros lett a ruhád! Én még nem, nem akarok… Úgy hiányoznak a kacajok. VOLUNTAS 7 2009. április
A schiói N. Tron testvériskola vendégei voltunk… 2009. április 3-án reggel 6 órakor célba vettük Olaszországot. A 10 órás úton hosszabb-rövidebb pihenőket tartottunk. Megálltunk Szlovéniában, Trojaneban, a fánkosnál. Majd Vicenzát a Monte Berico tetejéről csodáltuk meg, amely felejthetetlen élményt nyújtott. Fél hatra értünk Schióba, ahol a vendéglátó családok már vártak bennünket. Vacsora után az olasz diákokkal buliba mentünk. Másnap a schiói színházteremben mutattuk be iskolánkat és lakóhelyünket a francia,horvát, osztrák és olasz diákok fellépését követően. A szombat délutánt és a vasárnapot mindenki a családdal töltötte. Jártunk Asiagoban, Vicenzában illetve a Schiót körülölelő hegyekben. Hétfő reggel 8 órakor megérkeztünk az iskolába, ahol vendéglátóink büszkén mutat-
A háttérben Bossano Palladio tervezte hídja látható Kémia előadó
Vendégségben
ták meg nekünk kémia, biológia, fizika, számítástechnikai szaktantermüket és a nyelvi laboratóriumot. A tornateremben fellélegezhettünk, mivel a miénk nagyobb és korszerűbb. Az iskola megtekintése után a Piazza Summanoról indultunk Marosticába és Bassano del Grappába. Marosticában felmásztunk a hegy tetején lévő várhoz, ami nagyon fárasztó volt, de a csodálatos kilátás kárpótolt bennünket. A főtéren megnéztük az óriási sakktáblát, a Scala család címerét, majd szabadidőt kaptunk. Innen indultunk tovább Bassanoba, ahol megcsodáltuk a Palladio tervezte alpinisták hídját. Kedden a várva várt Velence volt az úti cél. Elsőként a Frari templomba léptünk be, ahol Tiziano híres „Mária mennybevitele” című oltárképe tárult elénk. A Ponte Rialtot elhagyva a Szent Márk térre értünk. A szabadidőt gondolák fényképezésével, kirakatok nézegetésével töltöttük. Ezt követően vaporettoval végigVOLUNTAS 7 2009. április
mentünk a Canal Grandén, hogy megcsodálhassuk Velence több évszázados építészeti remekeit. Fáradtan érkeztünk vissza Schióba, de az esti „program” nem maradt el! Másnap Rómeó és Júlia városa várt ránk. „Júliával” fényképezkedtünk az erkély alatt, az üzenőfalon titkos vallomásokat hagytunk. Olaszország legszebb reneszánsz tere után a Piazza dei Signorit néztük meg Dante szobrával, majd utunk a Scala család síremlékéhez vezetett. Este az olasz diákok búcsúbulit rendeztek, ami nagyon jól sikerült, bár kissé hosszúra nyúlt. Csütörtök reggel könnyes szemmel búcsúztunk új barátainktól, de nem hosszú időre, mert szeptemberben újra találkozunk. Azért, hogy a tengert is lássuk, betértünk a Trieszt melletti Miramareba, hogy megtekintsük a magyar emlékeket is felidéző Miksa nagyherceg kastélyát.
Ezúton szeretnénk megköszönni Oláh Erzsébet és Béleczki Petra tanárnőnek, hogy lehetővé tették szá-
munkra ezt a felejthetetlen utazást. Polai Alexandra és Porcz Dóra 17
Röplabdás sikerek
A VI. korcsoportos lány amatőr röplabdacsapat a megyei diákolimpián az 1. helyen végzett, és ezzel megszerezte a jogot az országos döntőn (április 24-25-26., Debrecenben) való szereplésre. Csapattagok: (álló sor, balról -jobbra) Huszár Evelyn, Makai Réka, Schrauff Rebeka, Korompay Rebeka, Teglovics Lúcia. Középső sor: Potó Bianka, Kozics Noémi, Hegedűs Ágnes, Arlette Ansaloni, Rádli Nikolett. Alul: Végh Noémi, Gaál Csilla tanárnő (edző) A képről hiányzik: Nagy Katalin.
Pompon siker
2009. április 1-jén rendezte meg a Középiskolások Szövetsége a Bolondballagást, amely a KINg, vagyis a Kaposvári Ifjúsági Napok gőzerővel fesztiválsorozat nyitórendezvénye volt. A versenyen bármely középiskola végzősei megmérettethették magukat egy általuk viccesnek vagy szórakoztatónak ítélt műsorszámmal. Iskolánk három osztálya – a 12.b, a 12.d és a 12.e – is elindult a versenyen. A táncsicsosok egyetlen ellenfele a Toldi egyik végzős osztálya volt. Mind a négy csapat más és más jellegű produkciót mutatott be, de kreativitásban egy osztály sem szűkölködött. A b-sek Carl Orff Tapsrondóját vitték színpadra, a d-sek igazi rock&roll hangulatot teremtettek, az e-sek pedig pompon lányok bőrébe bújtak. Iskolánk csapatai egy kis időre azonban feladták a versengést, hogy együtt segítsék a táncsicsos diákpolgármester-jelölt, Kövecses Bálint kampányát. (Bálint választási plakátja alullátható) Az eredményhirdetést már minden osztály feszülten várta, mivel a tét nem volt csekély. Az első három helyezett komoly pénz- míg a negyedik helyezett értékes jutalmat kapott. Az első két helyen táncsicsos csapat végzett: az e-sek az 1., a b-sek a 2. helyet szerezték meg. (Képek a 19. oldalon is.)
Az V. korcsoportos röplabdás leányok a megyei diákolimpián 2., az országos elődöntőn szintén 2. helyezést értek el. Csapattagok (a képen balról-jobbra): Schrauff Rebeka, Huszár Evelyn, Korompay Rebeka, Barta Nikolett, Balatincz Laura, Kozics Noémi, Székelyi Réka, Balogh Noémi, Potó Bianka, Herke Vivien, Kiss Ágota
Szellemi diákolimpia Budapesten rendezték meg a középiskolás Mező Ferenc szellemi diákolimpia döntőjét. Az ország legjobb nyolc csapata között Pajor Gerjén, Pajor Petur, Szőllősi Dániel és Varga Tamás az ötödik helyet szerezte meg. A csapatot Karácsonyi Tamás tanár úr készítette fel. Az első helyet az esztergomi Szent István Gimnázium, a másodikat a miskolci Avasi Gimnázium, a harmadikat a váci Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium szerezte meg.
Döntőben a tornászok Hodics Zoltán tanár úr tornászcsapata az ötödik helyen végzett a fővárosai elődöntőn, így biztosította helyét az országos fináléban. Egyéni versenyben Kovács Márk érte el a legjobb eredményt: hatodik lett. 18
VOLUNTAS 7 2009. április
Éjszakai túra Simonfára Nem vagyok nagy túrázó, és még sosem vettem részt ilyen kiránduláson. De amikor az éjszakai túráról hallottam, gondoltam, most kipróbálom magam. Kis szorongással vágtam neki a 25 km-nek, egyrészt hátha nem bírom a gyaloglást, másrészt mégiscsak éjszaka volt! Április 8-án este 10-kor indultunk, Terlaky tanárnő és Kincses tanár úr vezetésével. Célunk Simonfa volt, és hogy onnan visszaérjünk. Félelmem rögtön szertefoszlott, amikor a barátaimmal, iskolatársaimmal
találkoztam az indulásnál, tudtam, hogy remekül fogjuk érezni magunkat. Így is lett, hajnalban azonban nevetésünkbe már nagy ásítások vegyültek. Ezért örültünk annyira a hirtelen felbukkanó helyi járatos busznak, amelyikre páran-túrázókhoz kicsit méltatlan módonrögtön felszálltunk. Hajnali fél hatkor, elgyötörten, fájó lábbal, de önmagamra büszkén zuhantam az ágyba. Rácz Krisztina 9.b
Diáknap 2009
A tanárok focicsapata
Bajnokokcspatok
Sokan voltak kiváncsiak a tanár-diák meccsre
Az igazgató úr 5-ös számú mezt viselt
A tanárok vetélkedőjén ...
Az idén is népszerű volt az ijjászat
... voltak nehéz kérdések is
Jó hangulatban telt „szecskaavatás”
voluntas l A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium lapja l Főszerkesztő: Diseri Ágnes l Szerkesztőbizottság: Karádi Adél, Lőrincz Borbála, Mohay Borbála, Märcz Samu l Fotó: Kun Béla, Szatmári Dóra l Felelős szerkesztő: Várnai Károly l Korrektúra: Dr. Sülle Csabáné l Felelős kiadó: Reőthy Ferenc igazgató l 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 17. l Telefon: 82 512 128 l E-mail:
[email protected]
