VM: februárban már igényelhető a kedvezményes agrár forgóeszközhitel

VM:

februárban

már

igényelhető

a

kedvezményes

agrár

forgóeszközhitel

Budapest, 2013. január 25., péntek (MTI) - Még kedvezőbb feltételekkel igényelhetik a gazdálkodók ez év februárjától a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Agrár Forgóeszköz Hitelprogramjának forrásait - mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár pénteken Pécsett, a Mecsek Takarék Szövetkezet ügyféltalálkozójával egybekötött szakmai rendezvényen. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közleménye szerint az agrárgazdaság kedvezményes forgóeszköz finanszírozását célzó program módosításai várhatóan februárjától lépnek életbe. A jövőben a baromfi és a sertés mellett a nyúl és a szarvasmarha ágazatban termeltető tevékenységet végző vállalkozások is igényelhetnek forgóeszköz-, illetve tenyészállat-vásárlási célú hitelt. A tervek alapján változik a program maximális futamideje 3-ról 6 évre, illetve a tőketörlesztés maximális türelmi ideje 1-ről 3 évre. A termeltetők által maximálisan igényelhető hitelösszeg 250 millió forintról 500 millió forintra emelkedik. Újdonság még, hogy a hitel a jövőben felhasználható lesz meglévő hitel kiváltására is. Jelentős segítség a gazdálkodóknak, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium a programban felvett hitelek kamatfizetéshez 50 százalékos, maximum évi 4 százalékpont kamattámogatást biztosít. Így a termelőknek mintegy 3,6 százalékos éves kamatot kell fizetniük. Czerván György kiemelte: jól halad az Agrár Széchenyi Kártya és a hozzá kapcsolódó Agrár Széchenyi Kártya Folyószámla Hitel forgalmazása. A 2011 szeptembere óta elérhető folyószámlahitel a kis- és közepes méretű vállalkozási (kkv) kritériumoknak megfelelő mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással foglalkozó vállalkozások és természetes személyek (többek között a családi gazdálkodók, őstermelők, kistermelők) kedvezményes finanszírozását szolgálja, kamattámogatott, szabad felhasználású hitellel. A felvehető hitel összege maximum 25 millió forint, futamideje legfeljebb 3 év, kamata jelenleg évi 9,75 százalék, amelyhez a VM évi 2 százalékpont kamattámogatást nyújt. Továbbá átvállalja az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által nyújtott kezesség díjának 50 százalékát is. A mezőgazdasági vállalkozás a hiteligénylést a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a VOSZ területileg illetékes szervezeti egységeinél (Regisztrációs Irodák) folyamatosan nyújthatja be. Jelenleg 88 regisztrációs irodában igényelhető az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel - áll a közleményben.

teol.hu A bizalom megmaradt Szekszárd Az ismerkedést, a tapasztalatcserét és a kapcsolatok erősítést szolgálja a Tolnai Népújság partnertalálkozója. A rendezvényre ezúttal is a megye számos polgármestere és cégvezetője fogadta el a meghívást. A régi bizalom megőrzését reméli Póré László, a Tolnai Népújság tavaly december elsejétől kinevezett, új főszerkesztő-kiadóvezetője. Erről lapunk hagyományos, év eleji partnertalálkozóján beszélt a szekszárdi Garay János Gimnázium dísztermében pénteken. Rövid bemutatkozása mellett az Axel Springer Kft. megyei kiadóit érintő 2009-ben kezdődött átszervezésekről is szót ejtett. Arra is kitért, hogy kiadóvezető-váltásnak gazdasági okai voltak, így fontosnak tartotta kiemelni, hogy Lengyel János, lapunk korábbi főszerkesztője jelenleg a projekt termékek főszerkesztőjeként más megyékben is meghonosítja a Tolna megyében bevált jó gyakorlatot. A jelen gazdasági helyzettel és kilátásokkal kapcsolatban pedig arról számolt be Póré László, hogy a hirdetési piac ott tart, ahol a kilencvenes években és még hosszú idő szükséges a felzárkózáshoz. Ezzel együtt háláját fejezte ki azok felé, akik számára eddig is és a jövőben is lapunk jelentette a kommunikációs partnert. Valóságteremtő és kultúraformáló - Ha egy politikus tettéről nem számol be a média, köztük a helyi újság, úgy az olyan, mintha meg sem történt volna - mondta köszöntőjében Tóth Ferenc kormánymegbízott a sajtó szerepéről szólva. Majd hozzátette: az újság valóságteremtő és kultúraformáló, az átszervezés után pedig ez utóbbi a közigazgatásról is elmondható. Az eddigi problémaközpontúságot a bizalom válthatja fel, végre a hivatalok vannak az emberekért és nem fordítva - hangsúlyozta a kormánymegbízott. Nem halt még ki a pannon tigris. Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke több mint tíz éve illusztrálja a magyar gazdaságot a nyúlformájú, csíkos bundájú állattal, amelynek különös ismertető jele, hogy nagyobb az önbizalma, mint a valós képességei. Az elnök elmondta, Magyarország politikai elitje többnyire arra hivatkozik, hogy minden baj forrása a 2008. óta tartó válság, és ha az véget ér, akkor minden rendbe jön a magyar gazdaságban. Ez azonban téves megközelítés - szögezte le az elnök. Szerinte a rendszer hibás elemeivel kell szembenézni, és azokat kijavítani, mert e nélkül nem küzdhető le a gazdasági válság. Csoda, hogy csak ennyivel esett a GDP Az eddigi lépések nem vezettek eredményre, hazánkkal ellentétben ugyanis minden Európai Uniós ország GDP-je nőtt. Az elmaradás egyik oka, hogy a közép-európai országok jobban érintettek a külkereskedelmi kitettségben. Magyarországon tovább súlyosbít a helyzeten, hogy romlottak a cserearányok, vagyis többet dolgozunk egységnyi jövedelemért, mint más országokban, illetve összezuhantak az állami kiadások és befagyott a hitelpiac. A magyarországihoz hasonló mértékben csak a Balti-államokban esett a hitelezés. Ezek alapján az is csoda, hogy csak 4 százalékkal csökkent hazánk GDP-je - mondta Dr. Parragh László. A magyar bankrendszerrel kapcsolatban elhangzott, hogy a bankok 89 százaléka külföldi kézen van, ráadásul többségében zárt tulajdonosi körben. Csupán 3-4 olyan intézet van,

amelyek a tőzsdén is jegyzettek. A kitörési pontot a szövetkezeti hitelintézetek jelenthetik, ám e téren még mindig számottevő az elmaradásunk a tőlünk nyugatabbra lévő országokhoz képest. A vállalati hitelezés tendenciáiról a kamarai elnök elmondta, hogy szigorodtak a feltételek, csökkent a hitelezési képesség, ugyanakkor a hitel iránti hajlandóság is. Marad a "hiányszám vezérelt" gazdaságpolitika A várakozásokról szót ejtve dr. Parragh László kitért arra, hogy a világgazdaságban 2,1 százalékos, a világkereskedelemben pedig 2,9 százalékos bővülésre van kilátás, viszont az euró zóna kereskedelmében zsugorodás várható. Míg hazánk legfontosabb gazdasági partnerénél, Németországban a GDP emelkedésével számolnak. Magyarországon márciusban változás lesz a jegybank élén, ez pedig új filozófiát eredményezhet. Ezzel együtt az ország lakosságának fogyasztása kiszámíthatatlan és a munkaerőpiac várhatóan stagnálni fog. Bár már az is jónak számít - tette hozzá az elnök. A gazdaság továbbra is exportirányított és marad a "hiányszám vezérelt" gazdaságpolitika is, azaz a kormány mindent "beáldoz" annak érdekében, hogy három százalék alatt tartsa a hiányt - vélekedik dr. Parragh László. Megoldást az Európai Uniós források célszerű felhasználása hozhat. Az elmúlt időszakban ez nem mindig volt jellemző, mint ahogy a magas elosztási költségek, a rosszul működő közreműködői intézményrendszer, a támogatások lassú kihelyezése sem tettek jót, így hiába szánták a pénzt felzárkózásra, a hátrány ledolgozása elmaradt. A 2014-2020-as időszakban azonban a gazdaságba - és nem mondjuk a példaként hozott bodrogkeresztúri negyven centiméteres kiállítóhoz hasonló beruházásokba - kell fektetni az EU-s pénzeket. Nincs ugyan könnyű helyzetben a gazdaságpolitika, de a kis- és középvállalkozásokat, az innovációt, a versenyképesség növelését, valamint a klaszterek és a kiemelt ágazatok komplex erősítését kell elősegíteni a támogatásokkal - hangsúlyozta az elnök. Tovább kell vinni az alrendszerek megújítását Dr. Parragh László kiemelte, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara már régóta követeli a megcsontosodott alrendszerek átszervezését, ugyanis ez a gazdaság érdeke. Igaz ez a foglalkoztatási szabályozásra, az adórendszerre, a segélyezésre, a nyugdíjrendszerre, az egészségügyre, az oktatásra, a közigazgatásra és az igazságszolgáltatásra. Amint azt a kamara elnöke mondta, a jelenlegi kormányzat hozzányúlt ezekhez a területekhez, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ezen változások tartalmát nem tisztük elemezni. A következő választások után viszont bárki is lesz kormányon, az ország vezetésének ismét elő kell vennie ezt a listát és tovább vinnie az alrendszerek megújítását.

MTI MSZP: a kormánynak továbbra sincs használható fejlesztéspolitikája Budapest, 2013. január 24., csütörtök (MTI) - Az MSZP szerint a kormány használható fejlesztéspolitika hiányában továbbra is csak ígérget, de a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) semmi jóra nem számíthatnak. Józsa István frakcióvezető-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: jelenleg több hazai cég szűnik meg, mint ahány létrejön, a zsugorodás hátterében pedig az Orbán-

kormány kiszámíthatatlan, megszorító gazdaságpolitikája áll. "Kiszámíthatóság és átláthatóság nélkül nincs bizalom, nincsenek beruházások, nem jönnek létre értékteremtő munkahelyek" – hangsúlyozta, kifogásolva, hogy a térségben jelenleg Magyarországon a legalacsonyabb a beruházási ráta. Emlékeztetett arra, hogy a legfeljebb 250 embert foglalkoztató kkv-k aránya a magyar cégstruktúrában igen nagy: a munkában állók 72 százalékát foglalkoztatják, a bruttó hazai terméknek pedig mintegy 54 százalékát termelik. Döntő hányaduk mégis vergődik – fogalmazott a politikus, a jelenlegi piaci környezetet és a lánctartozásokat okolva ezért. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: az építőipari, a turisztikai, a fuvarozási vagy az ingatlanszektorban tevékenykedő cégek sokszor éppen az államtól kiinduló fizetéselmaradás miatt nem jutnak hozzá munkájuk ellenértékéhez. Józsa István a versenyképességet rontó tényezők közé sorolta még az áthárított különadókat, a megemelt minimálbért és az adminisztrációs terhek növekedését, valamint a tranzakciós illetéket. Kifogásolta az egyszerűsített vállalkozói adóval kapcsolatos tehernövekedést, szerinte ennek hatására csökkent mintegy 20 ezerrel az ezt választó társaságok száma és esett vissza jelentősen az államhoz befolyt eva összege. A kormány több éve csak lebegteti a kisvállalkozásoknak nyújtandó kedvezmények körét, ám ennek jogszabályi előkészítettsége máig nem látható – bírált. Az MSZP szerint külföldi tőke nélkül a hazai vállalkozások piaca sem bővülhet, emellett csökkenteni kell az adminisztrációs terheket, és támogatási rendszert kell kidolgozni a kkv-k számára, amelyben jelentős szerepet kaphat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – hangsúlyozta. Gazdasági fordulat azonban nem lehetséges kormányváltás nélkül – jelentette ki Józsa István, jelezve: a pártjához köthető Szövetség a változásért kezdeményezés résztvevői a január 29-ei gazdaságpolitikai egyezetésük alkalmával a vállalkozások fejlesztési lehetőségeiről tárgyalnak.

IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu

Népszava Félelem a beruházásoktól 2013.01.28 - 5. oldal - [5100249] *A vállalkozásfejlesztés lehetőségeiről Változásért kezdeményezés

tárgyal

a

Szövetség

a

A kis- és középvállalkozások (kkv) beruházási hitelezése nem bővül: a bizonytalan szabályozási környezetben a cégek vezetői félnek bővíteni a tevékenységüket. A belföldi fogyasztás állandó csökkenése szintén visszafogja a gazdaság bővülését. Viszonylag kevés vállalkozó mer pénzt fektetni tevékenysége bővítésébe, alacsony a beruházási hitelek iránti kereslet. "A kisebb vállalkozások helyzete változatlanul nehéz, miközben alultőkésítettséggel és likviditási problémákkal küszködnek, piacaik is bizonytalanná váltak, hitelezésüket mégis szinten kell tartani, mert hosszú távon nő a szektor jelentősége" - emelte ki Szabó Levente, a TakarékBank vezérigazgató-helyettese. Csupán a pályázati forrásokkal támogatott, így alacsonyabb önerővel és hiteligénnyel megvalósítható - ezért kockázatosságát tekintve is kedvezőbb beruházásoknál van élénkülés. A hitelek változó összetételét, az éven belüli hitelek súlyának növekedését jelzi, hogy a szövetkezeti hitelintézetek együttesen 7 százalékkal több kkv-hitelt nyújtottak 2012 első háromnegyed évében, mint egy évvel korábban, a fennálló hitelállomány mégis 8 százalékkal zsugorodott. Ugyanakkor a takarékszektornak a vállalkozói finanszírozás fenntartására való törekvését jelzi, hogy a kihelyezett hitelek összege 6 százalékkal meghaladja a 2009 végi mértéket, szemben a bankrendszerrel, ahol ugyanezen időszak alatt 25 százalékkal csökkent a hitelállomány. A takarékszektor kkv-ügyfélkörében tavaly kissé nőttek az egyes vállalkozások pénzügyi-gazdasági helyzete közötti különbségek. Míg a mezőgazdasághoz kapcsolódó vállalkozások, a feldolgozóipari cégek és az autóipari beszállítók termelése az utóbbi évek mélypontjához képest bővülni kezdett, a többi ágazatban még kevéssé látják a kilábalás jeleit a Ta-ka-rékBanknál. Az agráriumhoz kapcsolódó kkvkörön belül azoknál a vállalkozásoknál javulnak a mutatók, amelyek 2008 előtt több milliárd forintot ruháztak be korszerűbb termelőeszközökbe. Ebben a vállalkozói szegmensben is prob-lémát okoz azonban, hogy az emelkedő üzemanyagárakat és energiaköltségeket nem mindig tudják érvényesíteni az árban. Most több hazai cég szűnik meg, mint ahány létrejön, a zsugorodás hátterében pedig az Orbán-kormány kiszámíthatatlan, megszorító gazdaságpolitikája áll - fogalmazott Józsa István, az MSZP frakcióvezetőhelyettese. "Kiszámíthatóság és átláthatóság nélkül nincs bizalom, nincsenek beruházások, nem jönnek létre értékteremtő munkahelyek" - hangsúlyozta a képviselő, kifogásolva, hogy a térségben jelenleg Magyarországon a legalacsonyabb a beruházási ráta. Józsa István a versenyképességet rontó tényezők közé sorolta még az áthá-rított különadókat, a megemelt minimálbért és az adminiszt-rációs terhek növekedését, valamint a tranzakciós illetéket. Kifogásolta az egyszerűsített vállalkozói adóval kapcsolatos tehernövekedést, szerinte ennek hatására csökkent mintegy 20 ezerrel az ezt választó tár-saságok száma, és esett vissza jelentősen az államhoz befolyt eva összege. A kormány több éve lebegteti a kisvállalko-zá-soknak nyújtandó kedvez-mények körét, ám ennek jogszabályi előkészítettsége máig nem látható. Az MSZP szerint külföldi tőke nélkül a hazai vállalkozások piaca sem bővülhet, emellett csökkenteni kell az adminisztrációs terheket. Támogatási rendszert kell kidolgozni a kkv-k számára, amelyben jelentős szerepet kaphat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - hangsúlyozta. Gazdasági fordulat azonban nem lehetséges kormányváltás nélkül - jelentette ki Józsa István. (A pártjához köthető Szövetség a Változásért kezdeményezés résztvevői a holnapi gazdaságpolitikai egyeztetésük alkalmával a vállalkozások fejlesztési lehetőségeiről tárgyalnak. A kis- és közepes vállalkozások hiteligényeikkel egyre gyakrabban fordulnak a szövetkezeti pénzügyi szektorhoz FOTÓ: BIELIK ISTVÁN


* B. N.

==***==


Heves megyei Hírlap Kínai pénzből fejlődhet a vasút 2013.01.26 - 6. oldal - [5098090] Az év második felében nyílhatnak meg az első állami kereskedőházak a keleti nyitás által célba vett országokban - nyilatkozta a lapunknak adott interjúban Szijjártó Péter. A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára közölte: Orbán Viktor kormányfő idénre tervezett pekingi útját megelőzően vasúti fejlesztésekre vonatkozó konkrét terveket nyújt majd be a kormányzat a Kína által hazánknak felajánlott egymilliárd eurós, illetve a kelet-közép-európai térség számára elkülönített 10 milliárd dolláros hitel felhasználására. - Mindeddig csak a tavaly decemberben átadott bakui kereskedőház jelzi a keleti nyitás egyik fő elemének szánt kereskedőházi rendszert, miközben 2012 végére még Kína, Szaúd-Arábia és Oroszország fővárosában kellett volna kiépülnie a hazai kkv-k piacszerzését segítő rendszernek. Az Azerbajdzsánban megnyílt kereskedőház sem az állam, hanem egy magánszereplő, a Széchenyi Kereskedelmi Bank közreműködésével jött létre. Mi az oka a késésnek? - A csúszást az eredményezte, hogy csak decemberben fogadta el az Országgyűlés a kereskedőházak létesítéséhez szükséges törvénymódosítást, de azóta a folyamat ismét teljes gőzzel halad előre. Január 7-én a Fővárosi Törvényszék cégbírósága bejegyezte a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t, amely a külföldi képviseletek, az úgynevezett viszonylati kereskedőházak hazai központjaként fog működni. Elkezdődött tehát a szervezet felépítése, az idei költségvetésben 3,15 milliárd forintot különítettünk el erre a célra. - Végül milyen konstrukcióban jön létre a központi kereskedőház? Korábban különböző elképzeléseket lehetett hallani arról, hogy az najd tisztán állami tulajdonú lesz, vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), vagy esetleg egy magáncég hozza létre. - A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. 90 százalékos tulajdonosa az állam lett, a fennmaradó rész az MKIK tulajdona. Az állami tulajdon esetében a tulajdonosi jogok gyakorlója a gazdaságpolitikáért felelős miniszter. A rendszer valójában úgy írható le, hogy egy többségi állami tulajdonban lévő magyar vállalat a világ különböző pontjain irodákat hoz létre. - Mikor nyílhatnak meg az állami kereskedőházak? - Azt tervezzük, hogy az év második felében Moszkvában, Pekingben, a szaúdi fővárosban, Rijádban, valamint Asztanában, Kazahsztán fővárosában létesítünk relációs kereskedőházakat. Azerbajdzsánban a Széchenyi Kereskedelmi Bank már létrehozott egy kereskedőházat, amely azonban nyilván csak akkor tud sikeres lenni, ha az állammal szorosan együttműködik. Moszkvával kapcsolatban tudjuk, hogy Bakuhoz hasonlóan egy magáncég azt tervezi, hogy kereskedőházat nyit az orosz fővárosban. Ha ezt megteszi, megvizsgáljuk, hogy ezzel a céggel együttműködésben működtessük a moszkvai kereskedőházat, vagy külön nyitunk egy államit. - A keleti nyitás egyik kiemelt célpontja Kína, ahová Orbán Viktor miniszterelnököt az új pekingi kormány tavaszi felállását követően hivatalos látogatásra várják. Milyen konkrét projektek kerülhetnek szóba a tárgyalásokon? - Március végén várható, hogy feláll az új pekingi kormány, azt követően tudunk egyeztetni a kormányfői látogatás időpontjáról. Két fontos kérdésben, egyrészt a Kínai Fejlesztési Bank által rendelkezésre bocsátott, a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) lehívható egymilliárd eurós hitelkeret, valamint a középeurópai térség számára létrehozott 10 milliárd dolláros kínai fejlesztési hitel ügyében szeretnénk megállapodásokat elérni. Az egymilliárd eurós MFB-nél lévő hitelkeret felhasználása terén olyan fejlesztési terveket mérlegelünk, amelyek meg tudnák szüntetni azt a versenyhátrányunkat, amely vasúthálózatunk fővároscentrikusságából fakad, és amely miatt 4-5 napba telik, míg egy tehervonat átjut az országon. Ezt az időt egy napra kell csökkenteni. - A tízmilliárd dolláros, az egész régióra vonatkozó kínai fejlesztési forrásra is vannak már projektötletek? - Miután ennél a forrásnál Kína alapvetően határon átnyúló közép-kelet-európai fejlesztéseket támogatna, felmerült, hogy Szerbiával közösen pályázzunk a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésére. Célunk, hogy jelentősen rövidüljön a menetidő a jelenlegi mintegy 8 óráról. A magyar- szerb gazdasági vegyes


bizottság társelnökeként már decemberben tárgyaltam erről a kérdésről a szerb kollégámmal, február végén pedig Belgrádba látogatok, ahol folytathatjuk a projekt előkészítését. A jelenlegi számítások szerint a beruházás 2-4 milliárd dollárba kerülhet. - Peking a hitelért cserébe elvárná, hogy kínai cégek kapjanak megrendelést a beruházással összefüggésben? - A hitel feltételeiről még nem tárgyaltunk. - A kormány által eddig meg nem erősített sajtóértesülések szerint elképzelhető, hogy a keleti nyitás szempontjából a pekingi vizit mellett idén egy másik jelentős külföldi útja lesz Orbán Viktornak, nevezetesen Oroszországba. A miniszterelnök útját készítette elő decemberi moszkvai látogatásán, amikor a Gazprom vezérigazgatójával tárgyalt? - A magas szintű magyar- orosz egyeztetések következő állomásáról, illetve az ott szereplő témákról azt közölhetem, hogy Orbán Viktor 31-én megy Moszkvába. Ami az én decemberi moszkvai utamat illeti, elsősorban a Déli Áramlat magyarországi szakasza építésének aktuális kérdéseiről tárgyaltam. - Moszkvai tárgyalásain szóba került a paksi atomerőmű bővítésének kérdése is? A kiírandó tenderre az orosz Roszatom is pályázik. - A paksi atomerőmű bővítése egy akkora beruházás lesz, amekkorára az elmúlt időszakban nem nagyon volt példa. Ez különleges érdeklődést vált ki a potenciális befektetők, beruházók oldaláról, amit megértünk, és természetesnek tartunk, de egyelőre nem zajlott konkrét tárgyalás az ügyben senkivel, mert a vonatkozó tender még nem került kiírásra. - A régi szovjet típusú magyar katonai helikopterek orosz cégek általi üzemidő-hosszabbításának, korszerűsítésének ügye szóba jöhet a tárgyalásokon? - Ez a kérdés nem szerepel napirenden.

==***==


Magyar Nemzet Ha nincsenek üzemek, mérnök sem kell 2013.01.25 - 12. oldal - [5095649] *A magyar ipar, különösen a járműgyártás visszaesése sok egyéb ágazatot, például a felsőoktatást is negatívan érinti Mivel kevesebb a hazai fejlesztésű termék, egyre kevesebb megbízást kapnak az ipartól a műszaki felsőoktatás intézményei. Így folyamatosan csökken a műszaki hallgatókhoz áramló tudás és anyagi forrás is - állítja Mészáros Csaba, az MKIK innovációs tagozatának a múlt év végén megválasztott új elnöke. Ha nincs hazai fejlesztés, ipar és gyártás, magyar mérnök sem lesz. Ezért a magyar műszaki felsőoktatás színvonala is fokozatosan romlik. Az egyetemek, főiskolák finanszírozásában az állam mellett a különböző cégek, vállalatok is szerephez jutnak megbízásaik révén, hasznosítva a kutatások eredményét, versenyképességük megőrzéséért a világszínvonalat jelentő trendek követésével. Ezek a megbízások azonban fogynak, hiszen egyre kevesebb olyan magyar termék van, amelynek fejlesztésében a műszaki felsőoktatás is részt vehetne - vázolta a hazai ipar helyzetét lapunknak Mészáros Csaba, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) innovációs tagozatának a múlt év végén megválasztott új elnöke, aki egyben az egyik legsikeresebb magyar mérnöki vállalatcsoport, az Evopro alapító tulajdonosa és vezérigazgatója. A kihívásokat kereső, tehetséges fiatalok így nemcsak anyagi okok miatt, hanem érdekes feladatokat kutatva találnak új otthonra az innovációt konzervatív módon, nemzeti stratégiai szintre emelő országokban. Ezért érzi az MKIK innovációs tagozatának elnöke elengedhetetlenül fontosnak, hogy állami szinten legyen olyan következetes, konzervatív innovációs és iparstratégia, amely révén egyre több magyar kutatásfejlesztési, innovációs projekt kaphat állami és uniós támogatást, például a gépjárműtervezés és -gyártás területén. A nagy múltú magyar buszvagy éppen mozdonygyártás fénye az elmúlt évtizedekben erősen megkopott, amit a külföldi cégek magyarországi jelenléte sem ellensúlyoz. A korábbi sikerek nagy részben a magyar fejlesztők munkájának voltak köszönhetők, mára azonban ez a generáció a nyugdíj előtt áll, így ezek az utolsó percek, hogy a fiatal mérnökök számára tapasztalataikat átadják. A folyamatosság biztosítása leginkább a közösen végzett munka során lehetséges. - A gyakorlatból tudom, hogy a sikerhez merni kell álmodni, az álmokat pedig valósággá konvertálni, legalább az innováció terén. Ma az jelenti a legnagyobb feladatot, hogy olyan piaci igényeket kielégítő, nagy, nemzeti innovatív projektekről győzzük meg a döntéshozókat, amelyek szakmai, társadalmi és üzleti alapon is megtérülnek - hangsúlyozta Mészáros Csaba, aki gyakorlati tapasztalatait is igyekszik az MKIK-nál hasznosítani. Véleménye szerint a járműgyártásban rengeteg olyan innovációs témát lehetne stratégiailag is megvalósítani, végigvinni, amelyek jól kiegészítenék a Magyarországon már megtelepedett multinacionális járműgyártó cégek tevékenységét. - Épp a napokban látott napvilágot egy felmérés, amely szerint az idén 8-10 százalékos növekedés várható hazánkban az új autók vásárlása terén - tette hozzá az innovációs tagozat elnöke. - Ez rendkívül örömteli, mert azt jelzi: a fogyasztók szerint a válság a vége felé közeledik. Ha ez valóban a gazdasági fellendülést jelzi, akkor itt az ideje lecserélni a korszerűtlen, rendkívül környezetszennyező, elöregedett közösségi közlekedési járműparkot, teret biztosítva a magyar mérnökök és gyártók munkájának eredményeit felmutató korszerű eszközöknek - mondta az elnök. Mészáros Csaba szerint a kormány és a z MKIK feladata éppen ennek elősegítése, és hogy hosszú távon versenyképes környezetben, folyamatos utánpótlási lehetőséget biztosítson új ipari munkahelyek teremtésében. BUSZOK A VOLÁNNAK - ÚJ ELJÁRÁSBAN. Új közbeszerzési eljárást ír ki a Volánbusz a budapesti agglomerációt május 1-jétől kiszolgáló buszok vásárlására - közölte a cég, amely visszavonta korábbi közbeszerzési eljárását. A cég azután döntött új buszok beszerzéséről, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízta a korábban a Budapesti Közlekedési Központ által üzemeltetett agglomerációs


járatok átvételével. A Volánbusz tájékoztatása szerint a tender visszavonása, majd újbóli kiírása mögött az áll, hogy szakmai és döntéshozó szervezetek több észrevételt is tettek, ezért a műszaki paramétereket pontosítják, és napokon belül kiírják a pályázatot. A fejlesztési tárca azt közölte, továbbra is az a cél, hogy május elsejétől a Volánbusz üzemeltesse ezen vonalak jelentős részét. GRAFIKON Magyarországi buszgyártás (%) FORRÁS: MAGYAR BUSZGYÁRTÓK SZÖVETSÉGE/MAGYAR NEMZET-GRAFIKA * MUNKATÁRSUNKTÓL

==***==


Népszava Mindenütt nyomul a Fidesz 2013.01.25 - 13. oldal - [5094511] *Már a Magyar Agrárkamara is politikai csatatérré változott Az állami földbérletpályázatok során elsősorban a kormányzó párt holdudvara került nyerő helyzetbe a rövidesen elfogadandó földtörvénnyel. A Fidesz szavazóbázisaként nyilvántartott családi gazdaságokat igyekszik a kormánypárt előnyhöz juttatni az agrártársaságokkal szemben. Legújabb fejleményként a Magyar Agrárkamarát is elfoglalta a kormányzat. Ellenzéki szakpolitikusok, illetve szakemberek a Fidesz hatalomátvételét látják az agrárkamarai rendszer jelenleg zajló átalakításában. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) ezért bojkottálja az agrárkamarai választásokat. Éppen egy hét múlva, február 1-jén kezdődik az a választási folyamat, amelyben megválasztják a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (Új Nemzeti Agrárkamara) országos tisztségviselőit, és március végén létrejöhet az új köztestület is. Korábban 10 ezer mezőgazdasági érdekeltségű cég, illetve gazda szavazata játszott szerepet egy ilyen súlyú döntésben, a kötelezővé tett tagság nyomán 450 ezer véleményt kellene begyűjteni. Január végéig azonban mindössze 186 ezer tag regisztrálta magát, igaz, ők be is fizették az 5 ezer forintos regisztrációs díjat, ezzel majd´ 1 milliárd forintos bevételhez juttatva a kamarát. Tegnap közleménycsata is kialakult a MOSZ és a kamara átmeneti elnöksége között. Elnökség dönt a szavazásról A MOSZ kifogásolta, hogy az agrárkamara átmeneti elnök-ségét döntő többségében a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Ma-gosz) elnökségi tagjaiból jelölték ki. Elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a meghirdetett választási szabályzaton a friss grémium a "kampányidőszak" alatt változtatásokat hajtott végre, és ezt az elnökség sem cáfolta. Azért volt szükség az ag-rárkamara Magosz-többségű ideig-lenes elnökségére, hogy a február 11-én kezdődő országgyűlési ülésszakon megtár-gyalandó földtörvényről már a kormánnyal "megértőbb" testülettel lehessen egyeztetni - mondta egy, a Népszavának nyilatkozó, neve elhallgatását kérő agrárszakember. A MOSZ vezetői nem értik, hogy miért nem a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mintájára szervezték át az agrárkamarát, ahol a tagság nem, csak a regisztráció kötelező, míg az agrárkamarai tagság megkerülhetetlen a mezőgazdaság szereplőinek, a termelőknek, feldolgozóknak, kereskedőknek. Ugyancsak lényeges különbség a két szervezet között, hogy az MKIK-választásokról törvény rendelkezik részletes szabályokkal, míg az agrárkamaráról szóló törvény ezt az ideiglenes kamarai elnökség hatáskörébe utalta. Titkos tagjegyzék További érdekesség, hogy az agrárkamarai tagjegyzék titkos. Máhr András,a MOSZ főtitkár-helyettese kifogásolta azt a szabályt is, hogy ha a jelölő szervezet listáján olyan név szerepel, amely nem található a tagnyilvántartásban, akkor az egész lista érvénytelenné válik. Az átmeneti elnökség tagadta, hogy így járnának el, szerintük nem válik érvénytelenné az egész megyei je-löltlista, mert a pótlistán szereplők jelöltekből léphet előre a következő. Máhr András szerint az is aggályos, hogy a választásokat kizárólag a ka-marai elnökség által felállított jelölőbizottság ellenőrizheti, ebben a jelölt állító szervezetek képviselői nem vehetnek részt. A kamarai elnökség elegendő garanciának tartja, hogy a választások lebonyolítását ele-jétől a végéig közjegyző ellenőrzi minden egyes helyszínen. Kezelhetetlen egy ilyen óriási tömegű tagsággal a kamara - mondta lapunknak egy agrárszakember. A választáson nem lesz alsó érvényességi küszöb. Bár pontos ismeretek nincsenek a már bejelentkezett


tagokról, információink szerint azonban a feldolgozók és a kereskedők egyelőre nem tolonganak a kamarai tagságért. A MOSZ elnöke, Nagy Tamás a Népszavának kifejtette: "Az eddigi történések alapján a jövő kamarájának meghatározó szabályai alkotmány- és törvényellenesek, ezért jogi lépéseket is fontolgatunk, de erről szakértők bevonásával az elnökség dönt majd." A kormánypárti politikusok, illetve gazdaszervezeti vezetők érvelése szerint az ágazat különböző érdekcsoportjai - termelők, feldolgozók, élelmiszer-kereskedők - ezentúl részt vesznek a belső vitákban. A korábbi rendszer bírálói úgy vélték, a tisztességtelen módszereket alkalmazó gazdaságokat kiszűrhetik, és az agrárgazdaság érdekeit megfogalmazva elősegíthetik a hatékonyabb gazdálkodást. Az új kamarai felállás - vélik kormánypárti szakpolitikusok - professzionális lesz, ami elősegíti a magyar mezőgazdasági termelők versenyképességét, valamint korszerű szolgáltatást és tanácsadást nyújt majd. Elvbarátok Eltörlik a Fidesz pártközpontjából irányított, teljesen törvénytelen, illegitim, zárt listás, "kék cédulás" kamarai választási rendszert is, amellyel most nem tesz mást Orbán Viktor, mint hogy magoszos elvbarátait juttatja pozícióhoz - mondta Gőgös Zoltán. Az Országgyűlés mezőgazdasági alelnöke azt is furcsállotta, hogy míg a hegyközségek esetében a gazdasági súlyuk alapján választhatnak és választhatók a tagok, addig ezzel teljesen ellentétes módon az agrárkamaráknál egy szereplőnek csak egy szavazat jut. A MOSZ elnöke is úgy vélte, az agrárkamara esetében is az erőpolitikát alkalmazza a Fidesz. Az eddigi kormányok valamennyi mezőgazdasági minisztere leült az érdek-képviseleti szervezetek vezetőivel egyeztetni, a jelenlegi több mint két év alatt nem tudott erre időt szakítani - említette meg Nagy Tamás. A kormánypárt holdudvara előnyt élvez az agrárszférában is FOTÓ: BIELIK ISTVÁN * Bihari Tamás

==***==

VM: februárban már igényelhető a kedvezményes agrár forgóeszközhitel

Recommend Documents