Völgy Vidék Közösség. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása ZÁRÓJELENTÉS

Völgy Vidék Közösség

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása ZÁRÓJELENTÉS 2007-2013

1. Összefoglaló Néhány bekezdésben kerüljön összefoglalásra a zárójelentés lényegi tartalma. (Az összefoglaló később kerül megírásra, azt követően, hogy a HVS megvalósításáról szóló végbeszámolói rész is elkészül. Ezen részt a július-szeptemberi beszámolási időszakhoz rendelt második rész kidolgozásakor kell megírni.)

Vázlat: A két részből álló beszámoló tartalmát tekintve először bemutatja a térséget, a HACS illetékességi területét. Ezt követően a szervezet működésének leírása olvasható, részletezve az Egyesület szervezeti felépítését és céljait. Az Első rész tartalmazza még a működéssel kapcsolatos adatokat, az éves beszámolók alapján elkészített leírásokat, különös tekintettel a pénzügyi és a projektmenedzsment kérdésekre. A második rész a HVS megvalósításával foglalkozik. Ott olvasható az eredeti HVS felépítése és célrendszere, majd a felülvizsgálatok menete és eredményei. A megállapítások alapján ismerteti a végrehajtás, vagy megvalósítás eredményeit. Tartalmi összefoglaló: A Végbeszámolóból kiderül, hogy a Völgy Vidék Közösség az elmúlt hat év alatt eredményesen működött, a rendelkezésre álló működési forrásait jól osztotta be, az adminisztrációs feladatainak eleget tett, miközben egyre növelte a térégben erejét, létszámát. Ezenkívül a pályázati adminisztrációban rá háruló feladatokat hibátlanul látta el, a projektötletektől a megvalósításig, és kifizetésig kísérve a pályázókat.

2.1. Alapinformációk a Helyi Akciócsoportról és a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatosan 2.1.1 A Leader Helyi Akciócsoport (a továbbiakban: HACS) tervezési és működési területének földrajzi lehatárolása A Völgy Vidék LEADER térség Fejér megye északi-északkeleti részén fekszik. Települései Budapesttől mintegy 30-55, a ferihegyi repülőtértől 50-75 km-re találhatók. Északon (K-Ny irányban) az M1-es, középen (ÉszK-DNy irányban) az M7-es, keleti oldalán (É-D irányban) az M6-os autópályák szelik át. Ugyancsak keresztülfut rajta a vasúti 1-es, Budapest-Győr fővonal, a Budapest-Székesfehérvár fővonal, valamint a Budapest-Pusztaszabolcs fővonal. A térség a Közép-dunántúli Régió peremén a Közép-magyarországi Régióval határos, illetve annak részeként a Budapest melletti agglomerációs településekkel. Településeinek egyike sem része ugyan a jogszabály szerinti Budapesti Agglomerációnak, de az elmúlt évek különböző kutatásai és térszerkezeti vizsgálatai szerint az agglomeráció peremterületi zónájában helyezkednek el. 2.1.1.1 Jogosult települések felsorolása, a HACS területéhez szervesen kapcsolódó városok felsorolása, külterülettel jogosult települések bemutatása korábbi kistérségek szerint, illetve járások szerint A 54.689 hektár kiterjedésű vidékfejlesztési célú egységet 16 egymással szomszédos települési önkormányzat területe alkotja. Közülük 7 (Baracska, Ercsi, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Ráckeresztúr és Tordas) a Martonvásári kistérség [korábban Ercsi késtérség] tagja, míg 9 (Alcsútdoboz, Csabdi, Etyek, Felcsút, Mány, Óbarok, Tabajd, Vál és Vértesacsa) a Bicskei kistérség része. Ezek között külterületi jogosultsága Ercsinek és Martonvásárnak van. Járások szerint a Martonvásári Járáshoz és a Bicskei járáshoz tartoznak a települések. 2.1.1.2 A kistérségek járássá szervezéséből adódó változások bemutatása; A járássá szerveződés következménye, hogy Vál település átsorolódott a Martonvásári Járásba, mivel a két járás határa északabbra tolódott a korábbi kistérségi határnál. 2.1.1.3 A HACS területén lévő egyéb, területi adottságokon alapuló települések közötti egységek, együttműködések bemutatása Az egyik legfontosabb egyéb területi alapon kialakított települések közötti együttműködés a Vértes Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás (VTKÖT), amelynek tagjai: Bicske, Csákvár, Alcsútdoboz, Bodmér, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gánt, Kajászó, Mány, Óbarok, Szár, Tabajd, Újbarok, Vál, Vértesacsa, Vértesboglár. Láthatjuk, hogy ezek között több is a Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség tagja (dőlt betűvel szedve). Az együttműködés főbb feladatai közé tartozik: közösségi

autóbusz, mozgókönyvtári szolgáltatás, valamint falugondnoki szolgálat. a társul-ás székhelye Bicske. Ezen kívül a Völgy Vidék illetékességi területének déli részén is működik hasonló szerkezetű együttműködés, a Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás, amelynek tagjai: Baracska, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Ráckeresztúr, Tordas és Ercsi. Ezek mindegyike szintén tagja a Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösségnek. A társulás székhelye Martonvásár. Szintén martonvásári központtal működik a Szent László Völgye Szennyvíztisztító és Csatornahálózat Fejlesztő Önkormányzati Társulás, amelynek tagsága a Szent László Völgye Többcélú Önkormányzati Társulás tagságával megegyezik. Feladata egyértelműen és kizárólag a szennyvízhálózat fejlesztése, karbantartása. Meg kell még említeni, hogy a térségben található települések csaknem mindegyike tagja a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnak. Ez alól csak Csabdi, Mány és Óbarok (a Völgy Vidék három északi települése) kivétel. A társulás legfőbb feladata a települések hulladékkezelési és –gazdálkodási feladatainak ellátása érdekében társulási programokat alakít ki és pályázati úton megteremti a finanszírozás feltételeit. A Völgy Vidék térségben az egészségügyi és szociális ellátás kiemelt kapacitásokkal rendelkezik, és magas színvonalon működik. A megváltozott munkaképességű embereknek a foglalkoztatás terén sokkal jobbak a lehetőségeik a térségben, mint az országban másutt, ami a foglalkoztatásuk speciális szempontjait előtérbe helyező helyi munkáltatónak köszönhető. Ráckeresztúron drogfüggő szenvedélybetegeket látnak el a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió református egyházi fenntartású drogterápiás otthonában. Tordason tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény működik, ahol mintegy 270 értelmi fogyatékost gondoznak. Martonvásáron az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékosoknak található térségi készségfejlesztő iskolája, szakiskolája, gyermek- és diákotthona. Közművelődés tekintetében a kultúraközvetítés intézményei, a könyvtár és a közösségi ház vagy színtér megtalálhatók a településeken. Színes a skálája az öntevékeny művészeti csoportoknak: kórusok és népdalkörök, zenekarok, néptánc együttesek, melyek közt több országos hírű és rangos minősítésű, pl. a Martonvásári Százszorszép Táncegyüttes vagy a Tordasi Pillikék. A népi kismesterségek űzői minden településen éltetik a hagyományos szakmákat, virágzik a hagyományőrzés és a kézművesség. A Völgy Vidéken a civil szféra jelentős számú, és aktív, a bejegyzett civil szervezetek száma 250 felett van. A szabadidő, a sport, a települési fejlesztések és értékvédelem, valamint a kulturális és oktatási területeken működő non-profit szervezetek száma a legkiemelkedőbb. Emellett számos bejegyzés nélküli civil aktivitás szolgálja a helyi közösségek megtartását és fejlesztését (klubok, szakkörök, kultúrházi kezdeményezések, stb.). Az etnikai kisebbségek közül a romák szórványban több településen is jelen vannak, jelentősebb számban a térség déli településein élnek nehéz foglalkoztatási és megélhetési körülmények mellett. Kisebbségi önkormányzataik 5 településen vannak jelen. A nemzeti kisebbségek közül a németek hagyományőrzésben és rendezvényszervezés terén aktív és erős helyi közösségei 4

településen kiemelkedők (Etyek, Mány, Óbarok, Vértesacsa), ahol önkormányzataik is működnek. Ercsiben maroknyian a horvát (rác) kultúra hagyományit ápolják. 2.1.1.4 A HACS tervezési területét érintő változások (települések kilépése, átlépése másik HACS-hoz, illetve területi bővülések, ezek okai) Az elmúlt tervezési időszakban jelentős területi változás nem történt. Csak egyetlen változást említhetünk a Völgy Vidéken: a Székesfehérvári Járáshoz tartozó Lovasberény kilépését. Ennek magyarázata, hogy a járások kialakítását követően a település kapcsolatai közigazgatási vonalon szorosabbá váltak más településekkel, és indokolttá vált, hogy LEADER együttműködéseket is inkább velük folytasson. 2.1.2 A HACS szervezetének bemutatása 2.1.2.1 A HACS jogi személyiségének bemutatása, a jogi személyiség megalakításának kelte, a jogi személyiség változása, dátuma, a jogi személyiség változásának következményei a tagságra vonatkozóan A Völgy Vidék Helyi Akciócsoportot 67 szervezet alapította 2007 őszén (civilek, vállalkozások és önkormányzatok). Közülük 46-an vettek részt 2008 őszén a jogi személyiséggel rendelkező Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület létrehozásában (Völgy Vidék Közösség). Szervezeti formája: társadalmi szervezet. A Fejér Megyei Cégbíróságnál történt nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedésének dátuma: 2008.10.09. A Völgy Vidék Közösség (továbbiakban: VVK) tehát kezdettől fogva civil szervezetként, egyesületi formában végzi településfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységét. A szervezet jogi személyisége nem változott meg. A Ptk. és az új Civil Törvénynek való megfelelés biztosítása érdekében 2014-ben az egyesület alapszabályzata módosításra került, ennek dátuma 2014.08.26. 2.1.2.2 A HACS tagság összetétele, változása a HACS egészére vonatkozó és településszintű megoszlás a szférákat illetően számszerűen és százalékos arányban is, a változások főbb okai A VVK tagsága magánszemélyekből, civil szervezetekből, települési önkormányzatokból és vállalkozásokból áll. A 2008-as megalakulás óta alapvetően a tagság létszámának növekedéséről számolhatunk be. A 2008-ban 46 tagú szervezet 2015. május 14-én 93 taggal rendelkezik. A tagság méretének megduplázódása jelzi az egyesület működésének létjogosultságát. A változás nem egyformán érintette a szektorokat. Érthetően a közszféra tagjainak száma alig változott. Az Óbarki Német Kisebbségi Önkormányzat és Bicske Város Önkormányzat lépett időközben a tagok közé. Valamint egyetlen település, Lovasberény vált ki. A vállalkozói kör tagsága jelentősen nőtt, mintegy háromszorosára (11-ről, 32-re).

A civil szektorba tartozó tagok száma pedig több mint kétszeresére nőtt (18-ról 43-ra). A megalakuláskor a településeket képviselő tagok aránya 37% volt, a vállalkozók 24 a civilek 39 százalékát adták a tagságnak. A tagság jelentős növekedésével a szektorok aránya teljesen átalakult. Mára a közszféra a legkisebb 19%-os részvétellel, míg a vállalkozók a tagság több, mint egyharmadát, a civilek 46%-át teszik ki.

A növekedés üteme egyenletesnek látszik, talán csak a 2014-es év emelkedik ki: az addig 2-3-4 fős éves létszámbővülés mindkét szektorban 10 körül volt. Azaz a tavalyi évben a vállalkozók száma 9-cel, a civilek száma 11-gyel nőtt. A tagok számának kezdeti növekedését a HACS munkaszervezetének közvetlen megszólításának, toborzó tevékenységének eredményeként magyarázhatjuk, amelynek nyomán egyre több támogatási kérelem született és egyre több nyertes pályázat, valamint egyre több sikeresen megvalósuló projekt. Az elmúlt két évben azonban a növekedés menedzselésére már nem fordított a HACS akkora hangsúlyt, mint korábban, de a tagság olyan méretűvé vált, hogy magától is érkeztek érdeklődő új belépők. Azt feltételezhetjük, hogy a 2013-as év végén érvényes 73-as taglétszám elérte azt a mennyiségi határt, amelyet kritikus tömegnek nevezhetünk, és amely már toborzás nélkül is megteremti a következő évben az újabb érdeklődők és tagsági felvételüket kérők körét. Amennyiben ez így van, akkor várhatóan a 2015-ös év végén a tagság létszáma meghaladja már a 100-at. Ez talán a tagok elégedettségét mutatja, amelynek következménye, hogy helyi kapcsolataikat kapacitálják az egyesületbe való belépésre. A következő ábrán látható, hogy a tagság hogyan oszlik meg településenként. A legnagyobb arányban alcsútdobozi illetékességű tagokat látunk, amely – figyelembe véve, hogy a település a kisebb települések közé sorolható a térségben – az ott élők aktivitását mutatja. Érdemes megemlíteni, hogy vannak olyan települések, ahol csak

egy tagot találunk, amely azt jelenti, hogy ott az önkormányzat az egyetlen tag. Ilyenek: Csabdi, Kajászó és Lovasberény. (Kápolnásnyék nem, mert nem tartozik az illetékességi területbe. Az odavalósi tag egy civil.) Ezeken a településeken még nem sikerült sem vállalkozót, sem civil szervezetet, sem magánszemélyt úgy megszólítani, hogy belépjen az Egyesületbe.

Az ábra alapján megállapíthatjuk, hogy vannak nagyon aktív települések, amelyekről 10 vagy több taot is számolunk: Alcsútdoboz, Bicske, Martonvásár, és Vál. Bár ezek közül csak Alcsútdoboz kistelepülés, a másik három város vagy nagyközség. De például Vál kisebb, mint Ercsi vagy Etyek, ahonnan 3 és 6 tagot számolhatunk.

A szektoroknak az egyes településeken belüli aránya alapján megállapíthatjuk, hogy vannak-e inkább civil települések vagy vállalakozó típusú települések. Általában inkább egyensúlyt találunk, de van egy-két olyan település, ahol az egyik szektor jóval felülmúlja a másikat. Ilyen például Alcsútdoboz, ahol a legtöbb (8) civil tagja van az Egyesületnek az egész térségben, és az üzleti szektorból ennél kevesebb, 5 tag. Hasonlóan nagy különbséget találunk szintén a civilek javára, Martonvásáron, ahol 6 civil tagja van az egyesületnek, és csak 2 vállalkozó tagja. Éppen fordított az arány azonban Válban, ahol 7 vállalkozó egyesületi tagra csak 2 civil tag jut. Egyébként Vál ezzel a legtöbb civil taggal rendelkező település a térségben. Bicske méreteiből következik, hogy teljesen kiegyensúlyozott a civil és az üzleti szektorba tartozó tagság. (5 civil, 6 vállalkozó)

Település Köz Alcsútdoboz Baracska Bicske Budapest Csabdi Ercsi Etyek Felcsút Gyúró Kajászó Kápolnásnyék Lovasberény Mány Martonvásár Óbarok Ráckeresztúr Tabajd Tordas Vál Vértesacsa Összesen

Üzleti

1 1 1 0 1 1 1 1 1 1 0 0 1 1 2 1 1 1 1 1

8 2 5 1 0 2 2 2 0 0 1 1 1 6 3 2 1 2 2 2

5 2 6 1 0 0 3 1 1 0 0 0 0 2 3 0 1 0 7 0

Összesen 14 5 12 2 1 3 6 4 2 1 1 1 2 9 8 3 3 3 10 3

18

43

32

93

Civil

Ugyanezt mutatja az alábbi ábra, amely talán jobban érzékelteti, hogy melyik település kiegyensúlyozott, és melyikben van az egyik csoport többségben.

2.1.2.3 A HACS tagság felépítésének bemutatása (szakmai csoportok vagy egyéb szerkezeti egységek pl. járási vagy korábbi kistérségi egységek ) A VVK ugyan létrehozta 2008-ban szektoronként a tagozatokat, de mivel gyakorlatilag nem működtek, 2010-ban megszűntette azokat. Ezen kívül nem hozott létre állandó munkacsoportokat szervezeti szinten. A formális keretek helyett alkalmanként az egyesület meghirdette a tagság körében a feladatokat, és az azokra jelentkező tagok csoportja közösen oldotta azt meg. 2.1.2.4 A HACS tagság bővítésének módja (tagfelvétel bemutatása, elvei, tagok kötelezettségei, tagdíj, kizárás, annak szabályai, tagfelvételek és kizárások száma, számszerű és százalékos megoszlása) A VVK a honlapján közzétette, hogy az érdeklődők hogyan válhatnak az egyesület tagjává, amely megfelel az Alapszabályban leírtaknak. Ezek szerint az érdeklődő szervezet, vállalkozás vagy egyén, amennyiben egyetért az Alapszabályban rögzített célokkal, akkor letöltheti a belépéshez szükséges dokumentumokat, amelyeket kiöltve eljuttat a munkaszervezetnek. Ezt követően a

következő Elnökségi ülésen bemutatkozhat, ahol legalább kettő egyesületi tag ajánlásával benyújthatja Belépési Nyilatkozatát. Az Elnökség határozatban dönt a tagjelölt felvételéről (vagy elutasításáról), amelyet követően az illető rendes tagként vehet részt az egyesület munkájában. Az Egyesület tagjává azok válhatnak, akik egyetértenek az Egyesület céljaival, és annak tevékenységét hajlandóak támogatni. Az Egyesület tagjainak tagdíjat kell fizetniük. A tagok kötelezettségeit az Alapszabály a következőképpen foglalja össze a 11. szakaszban: „11.§ Az Egyesület tagja köteles: a) Az Egyesület célkitűzéseinek a megvalósításában lehetőségei és képességei szerint aktívan közreműködni, az Egyesület vagyonát óvni. b) Önként vállalt feladatait legjobb tudása szerint teljesíteni, az Egyesületet legjobb tudása szerint képviselni. c) A tagok kötelesek továbbá: az Egyesület Alapszabályának, határozatainak, belső szabályzatainak előírásait betartani, az Egyesület tevékenységéhez tagsági díj megfizetésével hozzájárulni.” A tag kizárását szintén az Elnökség hatáskörébe rendeli az Alapszabály: „9.§ (1) Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, indokolást és jogorvoslati lehetőségekre történő kioktatást tartalmazó határozattal kizárási eljárás lefolytatása után kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki magatartásával, nyilatkozataival veszélyezteti az Egyesület céljainak a megvalósulását, kedvező társadalmi megítélését, az Egyesületnek gazdasági hátrányt okoz.” Az elmúlt években jelentős tagfelvétel történt, amelyek mindegyikéről egyenként az Elnökség döntött. A tagjelöltek közül sosem utasítottak el senkit, minden alkalommal elsőre elfogadták a belépési szándékot. Az egyes évek taglétszámának különbözetei nem a tényleges tagfelvételeket mutatják, mert azokban a – néhány esetben előforduló – kilépések száma is megjelenik. Tekintettel erre a tagfelvételek száma legalább 46, és aránya biztosan meghaladja a tagság 50%-át, amiből az következik, hogy egy dinamikusan növekvő közösségről van szó. Az eltelt időszakban nem volt példa arra, hogy az Elnökség kizárt volna bármely tagot. A megszűnő tagságok a tagok saját akaratából történt. Egyetlenegyszer sem szűntette meg az Egyesület valakinek a tagságát tagdíj elmaradás okán. Ez a tagság fegyelmezettségét mutatja. 2.1.2.5 Tagsági ülések (közgyűlések, illetve tekintettel arra, hogy 2008 ban nonprofit gazdasági társaságok is alakultak, taggyűlések) bemutatása (számuk, határozatképességük jellemzése (első meghirdetés alapján határozatképes ülések száma, százalékos megoszlása az összes ülés számához képest), szervezésük módja (teljes tervezési területre vona tkozó vagy részleges ülések, vagy egyéb), a tagsági üléseken való aktivitás bemutatása, hozzászólások jellemzői, a tagsággal kapcsolatos főbb kitűzött célok

A VVK 2008 óta összesen 23 közgyűlést tartott. Ezeknek több mint a fele (52%) már az első meghirdetés alkalmával határozatképes volt. Az első évben, 2008-ban mind a három közgyűlés elsőre határozatképes volt. Mélypontnak tekinthetőek a 2011-es és 2012-es évek, amikor egyetlenegyszer sem sikerült az elsőre meghirdetett időpontban elérni a határozatképességet. Viszont a 2014. évben megtartott 6 közgyűlésből 5 esetében már az első meghirdetés alkalmával sikerült elérni a létszámhatárt, így a tavalyi évben ez az arány 83%. A közgyűléseket minden esetben az Alapszabályban rögzített módon, szabályosan, az előírásnak megfelelően hívták össze. A közgyűlések mindegyikét a teljes tervezési területre vonatkozó ülésként hirdették meg, és annak megfelelően is tartották meg. A tagság magatartása az üléseken aktívnak és együttműködőnek volt mondható. A viták többnyire a megértést és a döntés meghozatalát szolgálták. Gyakran a különböző szabályok eltérő értelmezéséből fakadtak, de a tagok mindig konstruktívak voltak és a megoldást keresték. A tagsággal kapcsolatos eredeti célkitűzést sikerült megvalósítani, sőt túlteljesíteni is. Az évenkénti 5 tag növekedési célhoz képest, az elért eredmény átlagosan évi 7-8 tag bővülés. A tagság szektoronkénti növekedése kicsit eltér az eredetileg célként megjelölt arányoktól. Mára nagyobb arányú vállalkozói súlyt képzelt el a HACS 2008ban, de a 35%-os tagsági arány is szép eredmény. 2.1.2.6 Szervezeti és Működési Szabályzat kelte, módosításai, módosítás okai, leglényegesebb változások (csatolni kell!) A Szervezeti és Működési Szabályzatát a VVK közgyűlése 2009-ben fogadta el. (4/2009. Közgyűlési Határozat (04. 16.) a szervezeti és működési szabályzat (VVK SZMSZ) elfogadásáról.) Az SZMSZ-t azóta az Egyesület nem módosította. (lásd: a mellékletben!) Az új civil törvénynek és a PTK-nak való megfeleltetés miatt alapszabály-módosításra volt szükség, ezen ok miatt az SzMSz jelenleg átdolgozás alatt áll. 2.1.2.7 Alapító Okirat csatolása (lásd: A mellékletben!) 2.1.3 HACS elnökség (döntéshozó testület) bemutatása 2.1.3.1 Elnökség (döntéshozó testület) összetétele, kiválasztás/megválasztás elvei, elnökség változása, szférák sze rinti arányok számszerűen és százalékos megoszlásban is; Az Elnökség összetételét az Egyesület Alapszabályában határozta meg, figyelembe véve a vidékfejlesztési közösségekre vonatkozó magasabb rendű szabályokat, előírásokat. Ezek szerint az Elnökségben a közszféra képviselőinek aránya nem

haladhatja meg a 40%-ot, illetve mindkét másik szektorba tartozó tagoknak is szerepelnie kell az Elnökségben. Ennek a kezdettől fogva megfelelt a VVK. Kezdettől fogva 10 fős Elnökséget határozott meg az Alapszabály, amelyben mindvégig 3 tag a közszféra, 2 tag az üzleti, vállalkozói szektor, és 5 tag a civil szektor tagjai közül került ki. Ez a 30-20-50%-os szektoronkénti arány.

Az Elnökség tagjainak megválasztását az Alapszabály szabályozza. Az Elnökség tagja csak az Egyesület rendes tagja lehet. A tagok jelölése és megválasztása egy időben a tisztújító közgyűlésen történik, ahol a jelenlévő tagok először (Jelölő Bizottság segítségével) jelöléssel, majd titkos szavazással (Szavazatszámláló Bizottság segítségével) eldöntik, hogy kik lesznek az Elnökség tagjai. Az Elnökség tagjait titkos és közvetlen, az összes tag létszámára vetített többségi szavazással választják. Az Alapszabály a következőképpen rendelkezik a választás eredményéről: „21.§ Az egyes jelöltek közül azon számú jelölt minősül megválasztottnak, akik figyelemmel a szféráknak az Elnökségben kötelezően biztosítandó minimális arányára (civil + üzleti szféra legalább az elnökségi tagok 60%-a), illetve maximális arányára (közszféra legfeljebb 40%), és így az adott szférához tartozó, az Elnökség teljes taglétszámán belül megválasztható elnökségi tagok számára, a legtöbb érvényes szavazatot kapták. 22.§ Érvénytelen választás esetén a választást harminc napon belül meg kell ismételni.”

Az elmúlt években két tisztújító közgyűlést tartott az Egyesület, amelyek során először csak részben, második alkalommal teljes mértékben (egy kivétellel) megváltoztatta (lecserélte) az elnökségi tagokat. Az Elnökség tagjait a következő táblázatban látható települések adták. Jól látható, hogy annak ellenére, hogy két tisztújítás is történt, ráadásul a második alkalommal (egy kivétellel) teljesen kicserélődtek a személyek, 6 település mindvégig elnökségi tagot adó település volt a térségben.

Elnökségi tagok megoszlása településenként 2008

2009

Alcsútdoboz

Ta g 1

Baracska

1

Település

2010

Alcsútdoboz

Ta g 1

Baracska

1

Település

2011

Alcsútdoboz

Ta g 1

Baracska

1

Település

2012

Alcsútdoboz

Ta g 1

Baracska

1

Település

2013

Alcsútdoboz

Ta g 1

Baracska

1

Település

2014

Alcsútdoboz

Ta g 1

Alcsútdoboz

Ta g 1

Baracska

1

Baracska

1

Település

Település

Ercsi

1

Ercsi

1

Ercsi

1

Ercsi

1

Ercsi

1

Ercsi

1

Felcsút

0

Felcsút

0

Felcsút

1

Felcsút

1

Felcsút

1

Felcsút

1

Felcsút

0

Mány

0

Mány

0

Mány

1

Mány

1

Mány

1

Mány

1

Mány

1

Martonvásár

2

Martonvásár

2

Martonvásár

2

Martonvásár

2

Martonvásár

2

Martonvásár

2

Martonvásár

2

Óbarok Ráckeresztú r Székesfehér vár Tabajd

0

0

1

Óbarok Ráckeresztú r Székesfehér vár Tabajd

1

1

Óbarok Ráckeresztú r Székesfehér vár Tabajd

0

1

Óbarok Ráckeresztú r Székesfehér vár Tabajd

0

1

Óbarok Ráckeresztú r Székesfehér vár Tabajd

0

1

Óbarok Ráckeresztú r Székesfehér vár Tabajd

0

1

Óbarok Ráckeresztú r Székesfehér vár Tabajd

Vál

2

Vál

2

Vál

1

Vál

1

Vál

1

Vál

1

Vál

2

Összesen

10

Összesen

10

Összesen

10

Összesen

10

Összesen

10

Összesen

10

Összesen

10

1 1

1 1

1 0

1 0

1 0

1 0

0

Ezek a települések Alcsútdoboz, Baracska, Martonvásár, Ráckeresztúr, Tabajd és Vál. Ez azt jelenti, hogy ezek a települések nagyon stabil tagjai a közösségnek. Fontos megjegyezni, hogy az Elnökség tagsága mégis változatos, azaz nem néhány település adja az Elnökséget. A 10 tagot mindvégig 8-9 település adta. Soha nem kevesebb.

Év

Képviselt települések száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

8 8 9 9 9 9 8

1 0 1

2.1.3.2 Elnökségi ülések (döntéshozó testület üléseinek) bemutatása (hozott határozatok száma, főbb témakörei, határozatképesség bemutatása (elnökségi üléseken való aktivitás, részvétel, kitérve az elnökségi ülésen résztvevő nem elnökségi tagokra) összetétele a települések képviselete szerint, zárt és nyílt elnökségi ülések száma, megoszlása, zárt ülések témái A VVK Elnöksége sokszor ülésezett. Az előírt, évente legalább kettő alkalomnál többször, összesen 56 alkalommal ülésezett. Ez 2011-ben, 2013-ban és 2014-ben 10nél is több alkalmat jelent. Ennek oka, hogy az Egyesület Döntéshozó Testülete a mindenkori Elnökség (lásd: SZMSZ). Az Elnökség összesen 164 határozatot hozott. Az Elnökségi ülések témakörei leggyakrabban a stratégiaalkotással, a pályázati projektek értékelésével voltak kapcsolatosak. Ezen kívül jelentős volt a tagfelvételi kérelmek ügyében hozott döntések száma, és a általában a költségvetéssel kapcsolatos határozatok száma. Az elmúlt 6 év alatt egyetlenegyszer sem kellett zárt ülést tartania az Elnökségnek, így az 56 ülés 100%-a nyílt ülés volt. Ezeken tehát a tagság részt vehetett, amely a legtöbb esetben nem történt meg. A tagok tanácskozási joggal igen, de döntési joggal nem vehetnek részt az Elnökség nyílt ülésein. A tagság nagyfokú bizalma és elfoglaltsága kioltotta azt a szándékukat, hogy közvetlenül beleszóljanak az Elnökség munkájába. Az Elnökségi ülésekről szóló tájékoztatással kapcsolatban a tagság nem fogalmazta meg elégedetlenségét, és a döntéseit is helyben hagyta a közgyűlés. Az Elnökségi tagok fegyelmezettségét mutatja, hogy alig fordult elő, hogy az elsőként meghirdetett alkalommal ne lett volna határozatképes az Elnökség. 2.1.3.3 Hozzászólások és azok figyelembe vételének jellemzői (pl. Éltek-e a tagok véleményezési jogukkal? ) Az Elnökségi ülések jegyzőkönyveiből kiderül, hogy azokon az alkalmakon, amikor megjelentek az ülésen az Egyesület nem elnökségi tagjai is, minden alkalommal éltek is véleményezési és tanácskozási jogukkal. Javaslatokat fogalmaztak meg az Elnökség számára, amelyeket többségében a testület – természetesen a Napirendhez igazodva – meg is vitatott. 2.1.4 Felügyelőbizottság bemutatása 2.1.4.1 Felügyelőbizottság összetétele szférák szerint számszerűen és százalékos megoszlásban is, összetétele a települések képviselete szerint, ülések száma, főbb témák, részvételi aktivitás bemutatása, ülések lebonyolításának módja – nyílt, illetve zárt ülések száma, témái, zárt ülések aránya (az összes ülés számához képest)

A VVK Felügyelő Bizottsága 3 tagból áll. A tagság a tisztújító közgyűlésen az Elnökséghez hasonlóan titkos szavazással választja tagjait. A tagság kezdettől fogva kettő tagot a közszféra képviselői közül választott, a harmadikat pedig évekig egy vállalkozó töltötte be, míg a legutóbbi, 2014-es tisztújító közgyűlésen a megújult FB tagjai közé a helyére egy civilt választottak.

Az FB évente két alkalommal tartotta üléseit, amelyeken az előírt feladatinak megfelelően az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az Alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtását, betartását ellenőrizte.

2.1.5 A HACS Helyi Bíráló Bizottságának bemutatása 2.1.5.1 A HACS Helyi Bíráló Bizottságának összetétele, tagok száma, szférák szerinti megoszlása számszerűen és százalékos arányban, a HBB tagság változása, póttagok száma, szférák közötti megoszlása

A VVK HBB kezdetben, 2011-től 8 tagú volt, akik közül 3 a közszférát képviselő tag, 1 az vállalkozói szektort, 4 a civil szektort képviselő tag. Ez a civil szektor 50%-os, a közszféra 38%-os és a vállalkozói szektor 13%-os arányát jelentette. 2013-ban azonban a VVK 6 főre csökkentette a HBB tagságát és abban 3 tag a közszférába, 3 tag a civil szektorba tartozik. Így arányuk 50-50%-os, míg a vállalkozók közül nem került senki a Helyi Bíráló Bizottságba. A póttagok 2011-ben ketten voltak: 1-1 vállalkozó és civil. A 213-ban felállított HBB már 4 póttaggal számol, akik szintén fele-fele arányban vállalkozók vagy civilek (2-2 póttag). 2.1.5.2 HBB ülések száma, határozatképesség jellemzése, első meghirdetésre határozatképes ülések száma, megoszlása az összes ülés számához képest A Helyi Bírál Bizottság mindig a támogatási körök pályázati kiírásaink üteméhez igazodva a projektötletek és a pályázatok benyújtását követően ülésezett, azok elbírálásnak céljából. A HBB mindig határozatképes volt már első meghirdetett alkalommal is. A HBB felelősen állt a kérdéshez, tudta, hogy a feladatában a késlekedés nem megengedhető. Minden ülés határozatképes volt, így e tekintetben 100%-os arányról beszélhetünk. Év 2011 2013

HBB ülések száma 5 2

2.1.5.3 HBB által hozott döntések száma, jellemzése A HBB először 2011-ben ülésezett, amikor helyben bírálandó pályázatok számára volt nyitva a támogatási kérelmi időszak. Ekkor 139 projektjavaslat érkezett be, melyek támogatásáról szeptember folyamán 2 alkalommal döntött a VVK HBB. 2011. október – november - december hónapban az egyesület legfőbb tevékenysége a LEADER pályázatok második körének indításával kapcsolatos feladatok voltak. Októberben két HBB ülést tartottak, mivel az utolsó napon beérkezett projekt adatlapok némelyikéhez hiánypótlást kellett kiküldeni. Ebben az évben 5 alkalommal ülésezett a HBB és főként projekt adatlapok elfogadásáról döntött, mert azok megfeleltek a VVK LEADER kritériumoknak. A 139 projektötletből kettőt a HBB nem támogatott. (Ez több mint 99%-os támogatási arány!) 2013-ban a LEADER TK3 kapcsán ismét ülésezett a HBB. Ekkor 2 ülést tartottak. 52 projekt adatlap alapján 42 projektötlet esetében hozott támogató határozatot, (Ez 75%os arány.)

2.1.6. A HACS által létrehozott egyéb szerv bemutatása, jellemzése (SZMSZ-ben is szabályozott egyéb szervek jellemzése, például tematikus munkacsoportok, tanácsadó testületek) A VVK nem hozott létre állandó munkacsoportokat, egyéb bizottságokat a fentieken kívül. (Kizárólag a stratégiaalkotás és annak felülvizsgálata folyamatában szervezett alkalmi szakértői beszélgetéseket, konzultációkat elsősorban a tagság körében. A feladatokat a tagság önkéntes alapon vállalta és oldotta meg.)

2.1.7. Az HACS szervezeti felépítésének összefoglaló jellemzése a térségben való beágyazódottsága szempontjából A 2.1.1 és 2.1.5 részben foglalt adatok alapján a HACS tagság részvételi hajlandósága a HACS térségben végzett munkájában, a helyi társadalmi, gazdasági viszonyok formálásában (pl. a tagság bővülése pozitív trendre utal, a HACS társadalmi elfogadottságának jele, a kilépések az ellenkezőjét jelzik) ; A Völgy Vidék Közösség tagsága dinamikus növekedést mutat. 2008 és 2015 között 46-ről 92-re nőtt a tagság mérete. Ez lényegesen nagyobb mértékű bővülés, mint azt eredetileg vállalta a VVK, vagy mint amire számítani lehetett. A tagság együttműködését a közgyűléseken való megjelenés alapján is megítélhetjük. A közgyűlés mindenhol kötelező, és általában a legfontosabb egyesületi döntéseket itt hozzák meg. Ezért a tagság együttműködését ez is jelzi. A dinamikus növekedéssel nem járt együtt az aktivitás és a részvétel. Az átlagos megjelenés évről évre inkább az egyharmad körül volt, semmint az 50% fölött. A közgyűlésekről leginkább a vállalkozói csoport maradt távol. Jól mutatja a civil szektor tagságon belüli fölényét az egyes közgyűléseken való megjelenésük aránya is. Ugyanakkor a közszféra viszonylag állandó létszámban, minimum 6-7 fővel jelent meg a közgyűléseken. Ez a szektor fegyelmezettségét mutatja. Mindebből megállapíthatjuk, hogy a VVK egy inkább civil és azzal együtt kevésbé fegyelmezett szervezet. A szervezetileg szabályozott egységek jól végzik munkájukat, a határidőket betartják és megfelelően tájékoztatják a tagságot döntéseikről. A VVK nem „szervezete túl” önmagát, azaz nem hozott létre újabb és újabb bizottságokat. Inkább feladatorientált működés jellemzi, működési rendjét is ehhez igazította. Bár a rendszeres együttműködésben – különösen civil oldalról – elmarad a várakozástól, de alkalmanként, kiemelt ügyekben az Egyesület összetart és képes fegyelmezetten is működni. Mind a stratégia-alkotás során, mind annak felülvizsgálata során az Egyesület számíthatott a tagságra. Ezt mutatja az utolsó, 2014-es év közgyűlésein való megfelelő arányú részvétel is, amely talán egy új trend kezdete a VVK életében.

A növekedés és a tagság arányainak alakulása arra engednek következtetni, hogy a helyi lakosság megértette a helyi fejlesztések fontosságát és céljait, és a működő civil szervezetek és vállalkozások csatlakoznak a térség fejlesztése érdekében ehhez az együttműködéshez. A térség településeinek egyéb együttműködéséhez is jelentősen hozzájárul a polgármesterek ilyen keretek között szervezett, rendszeres kapcsolattartása.

2.2 HACS munkaszervezet 2.2.1 A HACS irányítási rendszerének működése, jellemzése 2.2.1.1 A HACS munkaszervezet működése és feladatai (a delegált feladatokkal együtt), munkavállalók száma, beosztása, foglalkoztatás jellege (teljes munkaidő vagy részmunkaidős munkaviszony, megbízási jogviszony) A VVK munkaszervezetének feladatait és működését az Alapszabályban rögzíti: „29.§ (1) A Munkaszervezet az Egyesület ügyviteli, adminisztratív szervezete, az Egyesület tevékenységét segítő iroda.” Feladatait úgy foglalhatjuk össze, mint az Egyesület működését biztosító vagy azzal együtt járó adminisztratív feladatok ellátása elsősorban. Ezen túlmenően azonban az Egyesület alapvető céljának megfelelő, ahhoz illeszkedő feladatokat is ellát. Meg kell említeni a térségben működő szervezetek tájékoztatását, pályázati segítő munkáját, projektgeneráló tevékenységét, valamint a döntések előkészítésében való szerepvállalását. Ez szoros együttműködést kíván az Elnökséggel, valamint folyamatos kapcsolattartást az Egyesület tisztségviselőivel. A munkaszervezet képviseli sok esetben az Egyesületet szakmai rendezvényeken, amelyre gyakran a tagságból is toboroz résztvevőket. Kapcsolattartó kommunikációjukkal folyamatosan ösztönzik a tagokat új projektek kigondolására, és támogatják a nyertes projektek gazdáit azok megvalósításában. Valamint figyelik azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek az Egyesület számára nyújtanak forráslehetőséget és hozzájárulnak céljai eléréshez. A VVK kezdettől fogva főállású alkalmazottakkal látja el feladatait, illetve időszakosan igénybe vett részmunkaidős munkaerőt is. A táblázatokból jól látszik, hogy a megalakulást követően, már 2009-ben kettőről háromra emelte a teljes munkaidős főfoglalkoztatott munkaerő számát, valamint

további egy főt részmunkaidőben is alkalmazott. A munkaszervezetben akkor 1 fő vezető, 1 fő helyettes (és projektmenedzser) és 1 fő ügyintéző dolgozott. A feladatok növekedése ez után megkövetelte, hogy 4 fő teljes munkaidős foglalkoztatottal működjön. A 2010. és 2011. éveket követően – költségvetési okokból – egy fővel csökkentették az alkalmazottak létszámát, majd 2013-ban szintén csökkentették 1 fővel. A munkaszervezet-vezetőhelyettes helyére egy részmunkaidős státuszú ügyintéző került. Így 2013-ban és 2014-ben már csak 2 fő teljes munkaidős és 1 fő részmunkaidős dolgozó látta el a feladatokat. Az Egyesület tehát a 6 év alatt évente átlagosan 3,1 főt foglalkoztatott. 2014 utolsó negyedévében a korábbi munkaszervezet-vezető már nem dolgozott az Egyesületnél, azóta 2 teljes munkaidős alkalmazott látja el a munkaszervezet feladatait. Egyikük megbízott munkaszervezet-vezető, másik pedig projektmenedzser. A VVK HACS mindvégig ügyelt arra, hogy a megfelelő szakmai felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottakat foglakoztasson. Egyetlen részmunkaidős alkalmazott volt 2009-ben, akinek középfokú végzettsége volt. A VVK munkaszervezete, feladatai ellátására az elmúlt hat évben fokozatosan egyre több feladatot adott ki együttműködő szakembereknek. Először, 2008-tól csak a könyvelés, a jogi szolgáltatás, valamint az irodabérlés szerepelt a megbízási szerződések között. Már a 2009. évtől szükség volt azonban ezek mellett rendszeres megbízási szerződést kötni a következő feladatok ellátására is: - számítógépes rendszerkarbantartás - riasztórendszer távfelügyelete - üzemorvosi szolgáltatás. 2010-bemindez kiegészült a tűz- és munkavédelmi oktatással. 2013-tól pedig már rendszeres megbízással látja el a sajtómegjelenéssel kapcsolatos kötelező feladatait is. 2.2.1.2 „Bevont szervezet” alkalmazása, jellemzése (munkavállalók száma, beosztása); A VVK esetében nem releváns. 2.2.1.3 Egyéb kiszervezett feladatok bemutatása, kiszervezés okai, módja A HACS külső szakembert csak 2014-ben foglalkoztatott, 2 fő projektmenedzsert. Az egyik projekt keretében megvalósítottuk a finn Pirityiset Akciócsoporttal közös nemzetközi együttműködési pályázatunkat, melynek keretében július 8-14-én, Finnországban részt vettünk a „Zene határok nélkül” finn-magyar kulturális projekt zenei fesztiválján és október 10-12-én megrendeztük a „Zene határok nélkül” projektünk három magyarországi programelemét. A másik projekt során a LEADER térségek közötti együttműködéssel kapcsolatos „Sajtút Hálózat kialakítása” pályázat keretein belül a Bicskei MgTsz, a nagyegyházi Hangistálló Nonprofit Kft. és a KKASE Sajtkészítők Egyesülete vett részt

együttműködő partnerként, amelyben egyesületünk vállalata ellátni a koordinátori feladatokat. Ezt szintén megbízással, külső munkaerővel teljesítettük. 2.2.1.4 Főbb szervezeti változtatások kiemelése, kiértékelése A VVK HACS 2008 és 2014 között jelentős szervezeti átalakításon nem ment keresztül. Amint azt fentebb már jeleztük az Egyesületben nem alakultak szektoronkénti tagozatok, sem állandó munkacsoportok. A munkaszervezet működése sem változott meg alapvetően, csak elsősorban az évek során változó feladatmennyiséghez igazodva változott – csekély mértékben – a létszám.

2.2.1.5 Személyi változások jellemzése, szervezeti változások jellemzése A 2008-2014-es időszakban két jelentős személyi változás történt. Az egyik esetben a munkaszervezet-vezető helyettese a munkaszervezetből 2013. év folyamán kilépett. A másik említésre méltó változás maga a munkaszervezet-vezető személyében történt. 2014-ben ugyanis ő is elhagyta a munkaszervezetet, és egy helyi szereplőnél állt munkába. Jelenleg a mb. munkaszervezet-vezető a HACS 2009-ben felvett munkatársa. A másik alkalmazott (projektmenedzser) is már két éve, 2013 óta látja el feladatát. 2.2.1.6 Adminisztrációs kapacitások bemutatása, irodák száma, felszereltsége, munkaszervezeti infrastrukturális ellátottság jellemzése A munkaszervezet ideális létszáma a 3 fő volt, bár intenzív pályázati adminisztrációs időszakban 4. alkalmazottra is szükség volt. Jelenleg két fővel látja el feladatát, amely két fő jelentős túlmunkát kénytelen ellátni. Ennek az anyagi erőforrások hiánya az oka. A VVK 2008-ban először a Váli Önkormányzat épületében, egy emeleti szobában működött. Ez után alakította ki – a jogszabályban is előírt biztosítottsággal rendelkező – akkreditált irodát, amelyet szintén az Váli Önkormányzat (egy másik) ingatlanában bérel, és azóta is ugyanott működik. Az iroda többhelyiséges: dolgozószobával, tárgyalóval, páncélszekrénnyel, étkezővel és teakonyhával, valamint vizesblokkal (fürdő, wc) rendelkezik. Az iroda felszereltségét a vonatkozó jogszabályoknak, eljárásrendeknek megfelelően alakították ki. Található benne nagyteljesítményű nyomtató és fénymásoló, 4 db asztali és 2db hordozható számítógép. elegendő íróasztal, tárgyalóasztal, tároló szekrények. Az ajtók biztonsági, elektronikus zárral vannak felszerelve. A teakonyhában alapvető konyhafelszerelések találhatóak. Rendelkezésre áll saját használatú digitális fényképezőgép, nagyteljesítményű projektor, vetítővászon. Az iroda saját telefonnal,

faxvonallal és szélessávú internetkapcsolattal rendelkezik. (A nagy értékű eszközök cseréje esedékes, legtöbbjük már karbantartással sem működőképes.) Méreteit tekintve általában elegendő a munkaszervezet mindennapi munkavégzésére, valamint partnerek egyénenkénti fogadására, illetve az elnökségi és a felügyelőbizottsági ülések megtartására, de nagyobb létszámú vendégség fogadására, vagy a közgyűlés lebonyolítására már igénybe kell venni a szomszédos éttermet, vagy a Váli Önkormányzat tanácstermét. 2.2.1.7Az MVH-val való adminisztrációs kapcsolat jellemzése A munkaszervezet folyamatos internet- és napi szintű telefonos kapcsolatban van az MVH-val. A kapcsolat elsősorban feladatdelegálásban, azok teljesítésében, illetve a felvetődő kérdések tisztázásában merül ki. A munkaszervezet dolgozói közvetlen, személyes, kifejezetten jó munkakapcsolatot ápolnak az MVH dolgozóival. Az adminisztrációban az eltelt öt-hat év alatt nem volt említésre méltó fennakadás az ügymenetben, vagy olyan kommunikációs konfliktus, amely megakasztotta volna a normális működést. Az MVH Regionális kirendeltsége minden pályázati kör előtt képzéseket szervezett a pályázat kezelésében részt vevő dolgozóknak, mely jelentős mértékben segítette a pályázatok ügyintézését. A munkaszervezet rendszeresen közös fórumokat szervezett helyben, együttműködésben az MVH Veszprém Megyei Kirendeltségével a térség pályázóinak. 2.2.1.8 A helyi szervezetekkel való kapcsolat jellemzése, együttműködések bemutatása Általában elmondható, hogy a VVK illetékességi területén jó kapcsolatot ápol a helyi szereplőkkel függetlenül attól, hogy az tagja-e az Egyesületnek vagy sem. Elsősorban információszerzési, adatszolgáltatási szempontból fontos, hogy jó a kapcsolat a megyei kamarával, a civil házzal, valamint a közművelődési intézményekkel, oktatási szereplőkkel. Általában a helyi véleményvezérekkel, akik közül egyre többen tagjai a szervezetnek. A VVK ezen kívül együttműködést épített ki az Agrárkamarát képviselő falugazdásszal és MNVH megyei referensével. A lakosság tagjai számára ára talán már magától értetődő, hogy a HACS itt működik, és pályázati információforrásként is hasznát veszik. A legtöbb helyi rendezvényre meghívják az iroda munkatársait és az Egyesület tisztségviselőit, tagságát olyankor is, amikor nincs pályázati adminisztrációs kapcsolat és összefüggés a VVK és az adott esemény között. (Például: bálokba, sportrendezvényekre, kulturális alkalmakra, koncertekre, kiállításokra stb.) 2.2.1.9 A menedzsment hozzájárulása a helyi társadalmi - gazdasági fejlődéshez

A VVK munkaszervezete által felvetett, megpályázott vagy koordinált projektek többnyire közvetve vagy közvetlenül, de jelentős mértékben hozzájárultak a helyi társadalmi tőke növekedéséhez és a gazdasági fejlődéshez. Minden támogatási időszakban a lehető legnagyobb mértékben álltak rendelkezésre a pályázó számára, hogy információikkal segítsék őket a szabályok és határidők megismerésében és betartásában. (Ezeket külön nem soroljuk itt fel.) Az első két évben főleg a tájékozódásról és a kapcsolat kereséséről, -építéséről szóltak az együttműködések. Később már fejlesztésekről, illetve tapasztalatcseréről beszélhettünk, mert saját területünkön is volt miről beszámolni. 2009-ben… - Két tanulmányt készítettünk a térség népességszámának várható alakulásáról és a Völgy Vidék helyi termékeiről és fejlesztési lehetőségeiről. - Kapcsolatot, szakmai egyeztetés tartottunk a Helyi Vidékfejlesztési Irodákkal. Részt vettünk az IH és az MVH által szervezett képzéseken. - Részt vettünk az Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat rendezvényein, tanulmányútjain. 2010-ben… -

-

-

-

Helyi termék bemutató rendezvénysorozat szerveztünk tavasztól őszig különböző települési, térségi rendezvényekhez, illetve decemberben az adventi ünnepkörhöz kapcsolódva. Helyi termék bemutató sorozatunk záró rendezvényeként konferenciát szerveztünk, amelyen a térség kiemelt fejlesztési elképzeléseit mutatták be a projektgazdák, helyi termék bemutatóval és kóstolóval fűszerezve. A rendezvénysorozathoz kapcsolódva kiadványt készítettünk, amely a térség helyi élelmiszer és kézműves termelőinek adatait foglalja össze, másik oldalán az aktuális információkkal kiegészített turisztikai térképpel. Jó gyakorlatok bemutatása céljából kisebb tanulmányutakat szerveztünk a térségben, az elnökség tagjainak bemutattunk egy-egy érdekes projektet, helyszínt. Aktívan részt veszünk a Közép-Dunántúli Régió LEADER Akciócsoportjainak találkozóin, programjain, munkájában, közös vélemények, álláspontok megfogalmazásában.

2011-ben… -

-

Felvételt nyertünk a NATURAMA Szövetség tagjai közé, amely 11, az ország különböző térségében működő LEADER akciócsoport szakmai együttműködése. Bekapcsolódtunk a Szövetség munkájába, részt vettünk a NATURAMA találkozókon. A LEADER program végrehajtása során a nemzetközi kapcsolatépítés jegyében többek között decemberben a munkaszervezet 3 tagja Észtországban járt tanulmányúton, ahol az Ida-Harju és a Raplamaa LEADER csoportok LEADER fejlesztéseit ismerhettük meg.

2012-ben…

-

-

-

Alcsútdobozon országos konferenciát rendeztünk Helyi termék, helyi piac címmel. Együttműködünk a régió és az ország egyéb területein működő LEADER akciócsoportokkal, különösen jó kapcsolatot ápolunk a Velencei-tó, a Felső Homokhátság, a Bakony és a Balaton Keleti Kapuja, valamint a Dél-Borsodi LEADER akciócsoporttal. A következő akciócsoportokkal szerveztünk találkozókat: Észt (Raplamaa, IdaHarju), Spanyol (Asodeco), Székely (Homoród-Rika-Küküllő), Finn (Pirityiset), Osztrák (Süd-Burgenland Plus). Fogadtuk a Spanyol Nemzeti Vidéki Hálózat forgatócsoportját, bemutattuk térségünket és mintaprojektjeinket.

2013-ban… -

-

-

-

-

Tematikus fórumokat szerveztünk az e-kifizetési kérelmekkel, EMVA alapszolgáltatások és turisztika-támogatási kérelmekkel, LEADER kifizetési kérelmekkel, térségek közötti együttműködéssel kapcsolatban. Októberben részt vettünk a LEADER Egyesületek Szövetsége alakuló ülésén. Tavasszal fogadtuk a Zala Termálvölgye Akciócsoport elnökségét és munkaszervezetének tagjait, bemutattuk az érdekesebb fejlesztéseket, látványosságokat a térségben. Ősszel tanulmányutat szerveztünk a Zala Termálvölgye LEADER Akciócsoport térségébe, megismerkedtünk a zalai csoport munkájával, a térség értékeivel és nyertes projektjeivel. A Magyar Sajtút Hálózat és Völgy Vidék Sajtút projektben koordinátori feladatokat láttunk el. (A projektben a Bicskei MgTsz, a Hangistálló Nonprofit Kft. és a KKASE Sajtkészítők Egyesülete vesz részt együttműködő partnerként.) A Vadkacsa projektben, amelyet a Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesülettel közösen pályáztunk meg, Gárdony és Vál településeken kerékpáros pihenőhelyek kialakítása, kerékpáros térkép készítése és rendezvények szervezése céljából veszünk részt.

2014-ben… -

-

A 2014-2020-as programozási időszakra való felkészülés érdekében együttműködtünk a megyei tervezési feladatok ellátásában résztvevőkkel, véleményeztük az országos és a megyei területfejlesztési koncepciót, képzéseken, tájékoztató fórumokon vettünk részt. A LEADER térségek közötti együttműködéssel kapcsolatos Sajtút Hálózat kialakítása pályázatban vállalt programelemeket megvalósítottuk: megrendeztük a Sajt(ó)túra; az Etyeki Sajtútállomás bemutatása újságíróknak c. rendezvényt, az Etyeki Sajtútállomás avató rendezvényt és Nagyegyházán a Sajt(ó)túra; a

-

-

-

-

-

Hangistálló Sajtútmegállóban c. rendezvényt, valamit elkészült a térségünk sajtkészítőit bemutató Völgy Vidék Sajtút kiadvány is. A Gárdony és Vál településeken kerékpáros pihenőhelyek kialakítására irányuló együttműködés keretében elkészült a Velencei-tó és a Völgy Vidék térség kerékpáros útvonalait bemutató térképünk, és átadásra került egy váli kerékpáros pihenőpont. A LEADER Pihenőpontok kialakítása érdekében 4 akciócsoport és 8 település együttműködése érdekében benyújtott térségek közötti együttműködéses pályázat keretében átadásra került térségünkben a váli és tordasi pihenőpontok. Megvalósítottuk a finn Pirityiset Akciócsoporttal közös nemzetközi együttműködési pályázatunkat, melynek keretében július 8-14-én, Finnországban részt vettünk a „Zene határok nélkül” finn-magyar kulturális projekt zenei fesztiválján és október 10-12-én megrendeztük a „Zene határok nélkül” projektünk három magyarországi programelemét. Szeptemberben kettő nemzetközi kapcsolatépítési eredményünk is volt. Ausztriában nemzetközi tanulmányúton vettünk részt, a LINC 2014 rendezvényen, valamint tanulmányutat szerveztünk a 26 lengyel LEADER akciócsoport képviselőiből álló, hazánkba látogató delegáció számára. A LEADER térségek közötti együttműködéssel kapcsolatos Összefogás az értékeink láthatóságáért pályázat keretein belül a Lovasberény Község Önkormányzata, Pátka Község Önkormányzata, Csákvár Jövőjéért Közalapítvány, Csákvári Önkormányzati Társulás, Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség, Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány és Egyesületünk vesz részt együttműködő partnerként.

Mindebből kiderül, hogy a VVK HACS a helyi társadalmi tőke erősödéséhez jelentős mértékben járult hozzá. Az évek óta folyamatos helyi termékvásárok és kiállítások, valamint a róluk szóló nyilvánosság megerősítette a legtöbb termelő vállalkozót. Az itt élő emberek nekik és róluk szóló kulturális programokon vehetnek részt, mert közvetlen támogatást nyújt az Egyesület kulturális rendezvények szervezésében, különösen forrásteremtés területén. A HACS, kommunikációs és kapcsolattartó munkája révén, egyfajta katalizátor szereplőként ösztönzi a még nem bevont szereplőket, magánszemélyeket, vállalkozókat és civil szervezeteket, mert látják, hogy helyben élő „szomszédjaik” milyen teljesítményre képesek.

2.2.2 A HACS működésének pénzügyi jellemzése (excel táblában kerül megjelenítésre minden számszerűsíthető adat, amelyet az IH szerkeszt meg és a HACS-ok rendelkezésére bocsát) 2.2.2.1 Működési források bemutatása, mennyisége, központilag a HACS számára biztosított plusz működési források mennyisége

A VVK HACS összesen 165 Millió Ft működési támogatással rendelkezhetett a 20072014-es időszakban (2015. októberig). Ez eredetileg a tervezett fejlesztési költségvetés 15%-a. A HACS számára 1 millió Ft plusz működési forrást biztosított az IH központilag 2014. év decemberében.

2.2.2.2 A működési források felhasználásának ü teme éves bontásban, a HACS által kérelmezett forrásátcsoportosítások jellemzése (igénylés oka, ideje, IH döntés) A VVK működési célú támogatást folyamatosan használta fel. A táblázatban jól látszik, hogy a kezdeti „felszerelkezési” időszakban lényegesen többet számolt el a HACS az összes működési forrásból.

Az összes rendelkezésre álló forrásnak (2015-ig bezárólag) a felhasználási intenzitását mutatják az arányok a következő táblázatban.

Évszám Felhasznált forrás aránya 2008.

3%

2009.

19%

2010.

18%

2011.

16%

2012.

13%

2013.

12%

2014.

10%

2015.

8%

Az arányok változása mutatja az infrastruktúra-fejlesztés idjét, mert azokban az években magasabb, amikor megtörént aziroda felszerelée. A továbbiakban már a dologi kiadások lényegesen visszaestek.

2.2.2.3 A személyi és dologi kiadások megoszlása A VVK betartotta a jogszabályi előírást, és sem a személyi jellegű kiadások nem maradt az előírt minimális arány (20%) alatt, sem a dologi kiadások nem lépte túl az előírt maximális mértéket (80%).

2.2.2.4 Dologi kiadások jellemzése: eszközállomány bemutatása, nagyértékű tárgyi eszközök bemutatása, jellemzése (csere), fenntartási kötelezettségek bemutatása az egyes tárgyi eszközökkel ka pcsolatban A VVK önálló vagyona kizárólag a működéshez szükséges tárgyi eszközök, amelyek értéke fokozatosan csökken, nagy részük az eltelt 5-6 év alatt közel nullára csökkent. Nagyértékű tárgyi eszközök: Sharp nyomtató, fénymásoló és szkenner, Kyocera nyomtató, laptopok (2db), asztali számítógépek (4db), projektor + vetítővászon, irodai berendezések (bútorok). A fenti tárgyi eszközökkel kapcsolatban a működést szabályozó jogszabály szerint a HACS-nak minden beszerzésre vonatkozóan 5 éves fenntartási kötelezettsége van. Ez a fenti eszközök többségének esetében már lejárt.

2.2.2.5 A HACS alapításának pénzügyi jellemzése Induló vagyonként az Alapítók 1.000.000,-Ft, azaz Egymillió forintot bocsátott az Egyesület rendelkezésére. 2.2.2.6 A HACS vagyoni helyzetének bemutat ása (vagyon jellemzése, ha van) A VVK HACS vagyoni helyzetét a pénzügyi tartaléka jelenti, amely évenként a következőképpen alakult. 2009-ben a Szervezet tartaléka (vagyona) 60.457,- Ft összeggel nőtt. 2010-ben az előző évhez képest a Szervezet tartaléka (vagyona) 1.130 ezer Ft összeggel csökkent. Majd 2011-ben a Szervezet tartaléka (vagyona) ismét nőtt 3.260 ezer Ft összeggel. Ezt követően, 2012-ben közel ugyanakkora összeggel csökkent. Az előző évhez képest 3.036 ezer Ft összeggel volt kevesebb. 2013-ban megint csak felfelé mozdult el a mutató: 1.551 ezer Ft összeggel nőtt. Végül az utolsó (lezárt teljes) évben, 2014-ben ismét nőtt a Szervezet vagyona: 10.016 ezer Ft-tal lett több.

Az ábrán az látszik, hogy a tagdíjbefizetések kevésbé pontosak, de kb. tízszeresére nőttek. A tagdíjbefizetésekből – érthető módon – az elmúlt években egyre több bevételre tett szert az Egyesület.

2.2.2.7 Működési forrásból nem finanszírozható kiadások jellemzése, felmerülésük ideje, a finanszírozásuk megoldásának módja A nem elszámolható költségek között megjelennek a banki költségek, kamatok, az irodaszerek, a magas bérköltség. Egy ideig a riasztó távfelügyeleti rendszer költségei sem voltak elszámolhatók. De később jogszabályi változás miatt utólagosan be lehetett nyújtani, és kifizetésre is került. Az ebbe a kategóriába eső kiadások az összes kiadásnak átlagosan 5%-át tették ki. A legkisebb arányban az indulás évében jelent meg (1%), a legmagasabb 2012-ben volt (8%).

Mindez összesen több mint 7 millió Ft-os terhet jelentett. Ennek a finanszírozását részben az egyesületi tagdíjakból, részben adományokból oldotta meg a HACS. 2.2.2.8 Működési források utófinanszírozásából adódó nehézségek megoldása és jellemzésük (rulírozó hitelek nagysága, költségterhei, a hitelkonstrukciók jellemzése) Az utófinanszírozásból fakadó likviditási problémát a VVK is (mint a legtöbb HACS) banki hitel felvételével oldotta meg. Az erre a célra igénybe vett működési hitelt minden esetben a kifizetési kérelmek elbírálása és kifizetése után lehetséges visszafizetni. A hitelfelvétel és a visszafizetés között eltelt időszakra a hitalt folyósító pénzintézet kamatot számol fel. A kamat összege függ tehát a felvett hitelösszegtől, és a várható visszafizetés időpontjától. Ez komoly terhet jelent a HACS-ok számára, így a VVK számára is. A VVK 2008 óta ezen a címen összesen 4.262.463.- Ft-ot fizetett ki a bankoknak. Az első három évben az RFF Zrt-nek, majd 2010-ben és 2011-ben a Vértes Takarékszövetkezetnek. Majd 2012-től a BUDA Takarék Szövetkezeti Hitelintézetnek. Az Egyesület a működési forrás biztosítására 2014. évben is finanszírozási hitelt vett fel a Buda Regionális Banknál összesen 24 366 000 Ft étékben 2015. augusztus 17-i lejárattal. A rulírozó fizetési számla-hitelkeret összege: 8 000 000,-Ft, az egyesület működésének finanszírozására, a támogatás előfinanszírozási hitelkeret: 16 366 000,- Ft az egyesület pályázatainak (LEADER Térségek közötti – 2 db és LEADER Nemzetközi -1 db) megvalósítására. (Ez utóbbi 2015. év eleji felszámolása miatt BRB Bank felszámolása miatt a Kápolnásnyék és Vidéke Takarékszövetkezetnél a 8.000.000 Ft-os hitelkérelmünk elbírálás alatt van.)

2.2.2.9 Működési előleg igénybevételének bemutatása, felhasználásának jellemzése, felhasználás ütemezése, elszámol ásának ütemezése, tapasztalatai A finanszírozást megoldó görgetett hitel eredeti felvételéhez szükség volt 2009-ben működési előleget kérni az IH-tól. Ennek oka, hogy az első kifizetési kérelem időpontja később volt várható, mint az első hitel lejárata. A működési előleget tehát az első rulírozó hitelfelvétel visszafizetésére kellett fordítani. A szükséges 14.415.402.- Ft-ot meg is ítélték a HACS részére, de azt nem kapta meg teljes egészében, mert a kifizetőhely, az MVH 3%-ot, azaz 403.632 Ft-ot igénylési díj jogcímén levont belőle. Ezt az összeget is külön ki kellett gazdálkodni az elmúlt évek alatt. A működési előleget három év alatt, a következő ütemezésben fizette vissza a HACS: 2010-ben 79%-át, azaz 11.383.932 Ft-ot, 2011-ben további 17%-ot, azaz 2.427.268 Ftot. Végül 2011-ben a maradék 4%-ot, azaz 604.202 Ft-ot. Közben pedig az említett 403.632 Ft-tal kevesebbet kapott meg a HACS az MVH-tól. Ez további terhet jelentett az Egyesületnek.

2.2.2.10 Rendszeres megbízási szerződések felsorolása, partnerek megnevezése, a kapcsolódó kiadások bemutatása – excel táblázatban

Rendszeres megbízási szerződések felsorolása Év*

Rendszeres megbízási szerződések felsorolása

2008. jogi szolg., könyvelés; irodabérlet

Szerződéses partner neve

Horváthné dr. Porvai Judit, BOTÉSZ; Vál Község Önkormányzata

50.000 Ft+Áfa/hó; 30.000 ft+Áfa/hó; 60.000Ft/ hó

2009. jogi szolg.; szgépes rendszerkarb.tart; könyvelés; riasztórendszer távfelügyelete, üzemorvos; irodabérlet

Horváthné dr. Porvai Judit; Tellum Kft.; BOTÉSZ; SecuAlarm Bt., Mayermed Kft.; Vál Község Önkormányzata

2010. jogi szolg., szgépes rendszerkarb.tart; könyvelés; könyvvizsgálat;riasztórendszer távfelügyelete, üzemorvos; tűzvédelmi és munkavéd. Okt.; irodabérlet

Horváthné dr. Porvai Judit; Tellum Kft.; Pe-Pa 2001 Bt.; Börcs Krisztina; Secu-Alarm Bt.; Mayermed Kft.; Vabrik Zoltán; Vál Község Önkormányzata

2011. szgépes rendszerkarb.tart; könyvelés; könyvvizsgálat; riasztórendszer távfelügyelete; tűzvédelmi és munkavéd. Okt.; irodabérlet

Tellum Kft.; Peringerné Parti Ildikó; Börcs Krisztina; SecuAlarm Bt.; Vabrik zoltán; Vál Község Önkormányzata

2012. szgépes rendszerkarb.tart; könyvelés; könyvvizsgálat; riasztórendszer távfelügyelete; üzemorvos; tűzvédelmi és munkavéd. Okt.; irodabérlet

Tellum Kft.; Peringerné Parti Ildikó; Börcs Krisztina; SecuAlarm Bt.; Mayermed Kft.; Vabrik Zoltán; Vál Község Önkormányzata

2013. újságcikk megjelentetése; szgépes rendszerkarb.tart; könyvelés; könyvvizsgálat; riasztórendszer távfelügyelete; üzermorvos; tűzvédelmi és munkavéd. Okt.; irodabérlet

Zsohár Melinda; Tellum Kft.; Peringerné Parti Ildikó; Börcs Krisztina; Secu-Alarm Bt.; Mayermed Kft.; Vabrik Zoltán; Vál Község Önkormányzata

2014. újságcikk megjelentetése; szgépes rendszerkarb.tart; könyvelés; könyvvizsgálat; riasztórendszer távfelügyelete; tűzvédelmi és munkavéd. Okt.; irodabérlet

Zsohár Melinda; Tellum Kft.; Peringerné Parti Ildikó; Börcs Krisztina; Secu-Alarm Bt.; Fire-Fire Bt.; Vál Község Önkormányzata

2015. újságcikk megjelentetése; szgépes rendszerkarb.tart; könyvelés; könyvvizsgálat; riasztórendszer távfelügyelete; üzemorvos; tűzvédelmi és munkavéd. Okt.; irodabérlet

Zsohár Melinda; Tellum Kft.;Peringerné Parti Ildikó; Börcs Krisztina; Secu-Alarm Bt.; Mayermed Kft.; Fire-Fire Bt.; Vál Község Önkormányzata

50.000 Ft+Áfa/hó; 47.200 Ft/hó; 30.000 ft+Áfa/hó; 4500Ft+Áfa/hó; 15.000Ft/év; 75.000 Ft/ hó 30.000 Ft+Áfa/hó; 47.200Ft /hó; 35.000Ft + Áfa/hó; 120.000Ft/év; 4500Ft+Áfa/hó; 15.000 Ft/év; 30.000Ft/év; 40.000 Ft/ év; 60.000Ft+Áfa + rezsi: 40.000Ft/hó 10.000Ft+Áfa + óradíj/hó; 43.750Ft/hó; 140.000Ft/év; 4500Ft+Áfa/hó; 40.000 Ft/ év; 60.000Ft+Áfa + rezsi: 40.000Ft/hó 10.000Ft+Áfa + óradíj; 43.750Ft; 150.000Ft/év; 4500Ft+Áfa/hó; 30.000Ft/év; 40.000 Ft/ év; 61.600Ft + rezsi: 40.000Ft/hó 25.000Ft/hó; 10.000Ft+Áfa + óradíj/hó; 43.750Ft/hó; 170.000Ft/év; 4500Ft+Áfa/hó; 30.000Ft/év; 20.000 Ft/ év; 78.232Ft + rezsi: 40.000Ft/hó 25.000Ft/hó; 10.000Ft+Áfa + óradíj/hó; 43.750Ft/hó; 170.000Ft/év; 4500Ft+Áfa/hó; 40.000 Ft/ év; 83.600Ft + rezsi: 40.000Ft/hó 25.000Ft/hó; 10.000Ft+Áfa + óradíj/hó; 43.750Ft/hó; 199.000Ft/év; 10.000Ft+Áfa/ hó; 20.000 Ft/év; 40.000

Ft/ év; 83.600Ft + rezsi: 40.000Ft/hó

2.2.2.11 Tagdíjból befolyó bevételek bemutatása éves bontásban – excel táblázatban A tagdíjak kezdetben minden tagra vonatkozóan egységesen 6.000.-Ft volt. 2011-től azonban differenciáltan szedi az Egyesület a tagdíjat. Míg a civileknek, magánszemélyeknek maradt az addigi díj, addig a vállalkozói szektornak 10.000 Ft-ot, a közszféra tagjainak (az önkormányzatoknak) 20.000 Ft-ot kellett fizetniük. Ezt újabb három év után ismét átalakította az Egyesület. 2014-ben azonban már az új díjszabás voltérvényben. Ebben a civilek és magánszemélyek továbbra is 6.000 Ft-ot kell, hogy fizessenek, A vállalkozói tagdíj azonban 15.000 Ft-ra emelkedett. A települési önkormányzatok számára addig újszámítási módot vezetett be a HACS. Ezek szerint a települési önkormányzatok a lakosok száma után fizetnek 20 forintot. Mindezt elsősorban banki kamatra és az el nem számolható költségekre fizeti a HACS. A tagdíjbefizetések évenkénti alakulását az alábbi ábra mutatja.

Ebből jól kiolvasható, hogy a tagdíj szektoronkénti megváltoztatása, illetve emelése hogyan emelte meg a befolyt összeget. (A 2014-es év tagdíjbevételét vélhetően fizetési késedelem okozza.) 2.2.2.12 Egyéb működéshez hozzájáruló bevételi tevékenységek jellemzése, bevétel aránya, bevételek jelentkezésének üteme (vállalkozói tevékenység bemutatása) A VVK HACS esetében nem releváns. Semmilyen vállalkozói tevékenységet nem végez az Egyesület. 2.2.2.13 Éves mérlegek, egyszerűsített éves beszámolók, közhasznúsági jelentések csatolása papír alapon évenként (utolsó 2014-re vonatkozó mérleg és beszámoló is) (lásd: a mellékletben!)

2.3 A HACS működésének összefoglaló pénzügyi jellemzése, esetleges javaslatok a pénzügyi helyzet javítására A VVK a 2008 és 2014 közötti időszakban kiegyensúlyozott, biztonságos és takarékos költségvetéssel működött. Ez biztosította pénzügyi stabilitását, miközben végig hitelből, és pályázati forrásból, utófinanszírozás keretében működött. A pénzügyileg folyamatos munka- és elszámoláskényszer mellett, és a hitellel együtt járó (egyébként nem elszámolható) kamatköltségek ellenére mégis jelentős fejlesztéseket tudott végrehajtani. Ehhez nagyfokú pénzügyi fegyelemre és szigorú költségvetésre volt szükség. Az egymást követő évek során, mindig újra tudta gondolni a következő feladatokat, és alkalmazkodott a közben nem egyszer megváltozó finanszírozási körülményekhez. Tagdíjából származó bevételét részben a tagdíjrendszer átstrukturálásával, de inkább a tagság jelentős növelésével tudta megháromszorozni. A Szervezet tartaléka (vagyona) évről évre nőtt, az utolsó évre elérte az alapítási vagyon összegének tízszeresét. A feladatellátással együtt járó el nem számolható tételek miatt szükséges a működési támogatás mellett olyan mértékű bevételt előteremteni, amely hozzásegíti az Egyesületet céljai eléréshez és feladata ellátáshoz. Ennek egyik jó módja lehet, ha a tagdíjrendszert részben átalakítja, és a közszférába tatozó tagjaitól, a települési önkormányzatoktól magasabb díjat szed.

2.4. MVH és HACS közötti kapcsolat 2.4.1 Delegált feladatok ellátásának jellemzése, különös tekintettel: az IIER hozzáférések száma, jogosultság jellemzése (mértéke, időszaka) A VVK HACS tulajdonképpen jelentős, említésre méltó hiba nélkül látta el eddig feladatait. Közreműködő civil szervezetként ösztönözte a helyi szereplőket, hogy egymással együttműködésre lépjenek, és közösen a támogatási kérelmi időszakokban pályázatokat nyújtsanak be. A kifizetési kérelmek kapcsán ellátta tájékoztató, segítő feladatát, hogy a nyertes projektgazdák hozzájussanak a támogatásokhoz. A támogatási kérelmeket előzetesen elbírálta, amikor kellett, attól függően, hogy melyik támogatási körben az eljárásrendek hogyan szabályozták ezt a feladatot. Ehhez minden alkalmazottját kiképezte az IIER elektronikus pályázatkezelő és adminisztráló program használatára. Az elmúlt években a feladatok mennyiségének megfelelően először 2, majd 4 hozzáférési jogosultsággal rendelkezett. Így minden dolgozóját ki tudta használni, amikor beérkezett pályázatokat kellett iktatni, esetleg előminősítéseket végezni. Később, ahogy csökkent a feladat, ismét csak 3 hozzáférés volt az irodában. Ma már csak kettő ilyen személy dolgozik az irodában.

IIER hozzáféréssel rendelkezők száma Évszám a munkaszervezetben 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

2 fő 4 fő 4 fő 4 fő 3 fő 3 fő 3 fő 2 fő

2.4.2 HACS-MVH együttműködés bemutatása: napi, illetve rendszeres kapcsolat jellemzése, képzések hatékonysága, segítségnyújtás gördülékenysége A munkaszervezet folyamatos internet- és napi szintű telefonos kapcsolatban van az MVHval. A kapcsolat elsősorban feladatdelegálásban, azok teljesítésében, illetve a felvetődő

kérdések tisztázásában merül ki. A munkaszervezet dolgozói közvetlen, személyes, kifejezetten jó munkakapcsolatot ápolnak az MVH dolgozóival. Az adminisztrációban az eltelt öt-hat év alatt nem volt említésre méltó fennakadás az ügymenetben, vagy olyan kommunikációs konfliktus, amely megakasztotta volna a normális működést. Az MVH Regionális kirendeltsége minden pályázati kör előtt képzéseket szervezett a pályázat kezelésében részt vevő dolgozóknak, mely jelentős mértékben segítette a pályázatok ügyintézését. A munkaszervezet rendszeresen közös fórumokat szervezett helyben, együttműködésben az MVH Veszprém Megyei Kirendeltségével a térség pályázóinak.

2.4.3 A HACS véleménye az MVH-ról, valamint az együttműködésről A munkaszervezet dolgozói közvetlen, személyes, kifejezetten jó munkakapcsolatot ápolnak az MVH Veszprém Megyei Kirendeltségének dolgozóival. Mind a kirendeltség vezetőjével, mind a különböző területen dolgozó ügyintézőkkel közvetlen kapcsolatban áll a munkaszervezet. Elérhetőségük mind telefonon, mind személyes megkeresés esetén, mind emailen keresztül maximálisan jó. Segítőkészségük, udvariasságuk, tájékoztatási tevékenységük szakszerűsége kellő mértékben kielégítő. A hivatal Fejér Megyei Kirendeltségén, valamint a budapesti központban működő ügyfélszolgálat elérhetősége ellenben nagyon nehézkes, tájékoztatási tevékenységének szakszerűsége és gyorsasága sokszor kívánni valót hagy maga után.

Völgy Vidék Közösség

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása ZÁRÓJELENTÉS II. Szakmai beszámoló a HVS megvalósításáról 2007-2013

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósítása

1.

1. 1 A HVS végrehajtási időszakának részletes bemutatása HVS megalkotása: alapadatok (terület, lakosság, alapvető természeti, társadalmi, szociális jellemzők, kiindulási helyzet jellemzése – nem megismételni kérjük a HVS-t, hanem egy összefoglaló anyagot kell írni), HVS szerkezete, elfogadása, alapvető igazodási pontok (OTK, regionális, megyei, térségi, települési fejlesztési tervek) bemutatása, illeszkedés bemutatása, egyeztetési mechanizmusok; Kiindulási helyzet: A Völgy Vidék LEADER térség a Közép-dunántúli Régió peremén a Közép-magyarországi Régióval határos, illetve annak részeként a Budapest melletti agglomerációs településekkel. Településeinek egyike sem része ugyan a jogszabály szerinti Budapesti Agglomerációnak, de az elmúlt évek különböző kutatásai és térszerkezeti vizsgálatai szerint az agglomeráció peremterületi zónájában helyezkednek el. Részben ebből adódóan a térség településeinek általános fejlettsége, illetve fejlődési dinamizmusa kedvező értékeket mutat országos összevetésben. Jogszabály szerinti hátrányos besorolású település nincs a térségben. 1.1.1

A földrajzi fekvésből következő adottságok jelentős mértékben meghatározzák a Völgy Vidék LEADER térség társadalmi-gazdasági helyzetét, és nagyban befolyásolják lehetőségeit, kilátásait. Többek között évszázadok óta meghatározzák, hogy a (területi) munkamegosztás logikáját követve, a térségben kialakult gazdasági szerepkör, berendezkedés túlnyomórészt városellátó jellegű. Völgy Vidék termékeinek és szolgáltatásainak nagyobbik részét a közeli nagyváros és körzete igényei hívták életre és tartják fenn. A társadalom és a szokások átalakulásával, a lakosság költözési irányainak és tendenciáinak változásával összefüggésben azonban ennek mérséklődése várható, amelyet megfelelő helyi gazdaságfejlesztési eszközök alkalmazásával célszerű is elősegíteni (pl. helyi feldolgozó üzemek, ill. feldolgozás szintjének emelése). Természetföldrajzi szempontból a térség völgyekkel, vízfolyásokkal szabdalt sík vidék, mely infrastrukturális helyzetét tekintve frekventált területnek tűnhet. Mélységi vizsgálatok azonban a belső infrastruktúra jelentős romlását, színvonalának elmaradását mutatják. A térség földrajzi fekvéséből adódóan a Budapest-központú országos sugárirányú úthálózat három ponton is áthalad rajta. Az M1, M6, M7 autópályák, az 1, 6 és 7 jelzésű főközlekedésű utak, a területet keresztező három fő vasútvonal kiemelt szerepet játszanak az itt lakók életében, főként a foglalkoztatási, ügyintézési, kikapcsolódási és bevásárlási helyszínek gyors elérhetőségét biztosítva. Ugyanakkor ezek a közlekedési folyosók, forgalmi jelentőséget tekintve, az előzőt meghaladó mértékben biztosítják az átmenő forgalom lehetőségeit is. Minden településen működik egészségügyi alapszolgáltatás, óvoda, de az általános iskolákat már érintették összevonások, ill. kistérségi fenntartásba történő átszervezések. Középiskola

nincs a térségben, de a környező városok elérhető távolságban nyújtják ezt a szolgáltatást, akárcsak a felsőfokú képzéseket. A szabadidő eltöltésének infrastrukturális háttere sokoldalú a völgyvidéki településeken (lovardák, teniszpályák, sportpályák), ugyanakkor a közösségi terek száma kevés, a meglévők állapota leromlott. A közösségi szolgáltatásoknak helyt adó épületek állaga sok esetben nem megfelelő, megközelítésük sokszor problémák forrása. Számos speciális szociális intézmény, pl. drogterápiás intézet, értelmi fogyatékosok otthona biztosítja a hátrányos helyzetűek egyes csoportjainak az ellátását, melyek térségen túlnyúló körzeti funkciókkal rendelkeznek. Völgy Vidéken az életminőséget javító szolgáltatások részben még mindig hiányosak. Egészségügyi szakellátó központok, szabadidős centrumok, civil házak nem jöttek létre az elmúlt két évtizedben, ugyanakkor jelentős előrelépések történtek e téren az elmúlt 1-2 évben (pl. szakorvosi ellátó-központok álltak szolgálatba Ercsiben és Bicskén, integrált kulturális szolgáltató központok létrejötte várható Lovasberényben, Baracskán, Etyeken, Ráckeresztúron, Tordason és Tabajdon). Az etyeki dombok, a Vértesalja, a Szent László patak és a Váli-víz övezte kultúrtáj részben nélkülözi a megfelelő turisztikai infrastruktúrát, pedig természetközeli értékeiből adódóan lehetőség lenne mind kerékpáros, bakancsos, megfigyelő, lovas, bor-, gasztronómiai, hagyomány- és egyéb értékteremtő turisztikai szolgáltatások kiépítésére. A szálláslehetőségek és a megfelelő szolgáltatások hiányosak, a meglévő csak részben megfelelő színvonalúak. Völgy Vidék a környező nagyvárosok rekreációs zónájává válhat, ha települései és szervezeti összefogással, egymást erősítő jelleggel megvalósítják turizmusfejlesztési céljaikat. HVS szerkezete: A HVS-ben először a térség rövid bemutatása szerepel, majd néhány általános probléma, végül a legfontosabb probléma és a legnagyobb lehetőség elemzése zárja a bevezetést. Ezt követően a stratégia alapvető célja következik. A Helyzetelemzésben részletesen bemutatásra kerül a térség általános jellemzői, illetve a környezeti állapotleírás. Majd részletes, adatokkal, grafikonokkal alátámasztott leírás következik a gazdasági, demográfiai valamint infrastrukturális állapotokról. A helyzetelemzést a települések rövid jellemzése, problémáiknak, illetve lehetőségeiknek leírása zárja. Ezt követően szerepelnek a prioritások és intézkedések, illetve a forráselosztás tervszámai. Ezek a következők: „VölgyVidéki helyi gazdaságfejlesztés”, „VölgyVidéki helyi életminőség fejlesztése”, „VölgyVidéki helyi értékek, örökségek fejlesztése”, „VölgyVidéki helyi turizmus fejlesztése”, „VölgyVidéki helyi környezetfejlesztés”. Majd végül a stratégiai megoldási javaslatok zárják a dokumentumot, amelyek a legfontosabb problémák megoldását fogalmazzák meg. Ezek térségi színtű programelemek, de minden esetben megjelölték az intézkedéshez kapcsolódó településeket, és a ráfordítható forrás összegét is. Az egyes javaslatok esetében mindig szerepel az UMVP, az EMVA, a KDOP vonatkozó prioritásainak meghatározása is, mint a támogatás forrása.

Általános társadalmi- gazdasági trendek a HACS területén, valamint a HVS végrehajtása során felmerült társadalmi-gazdasági változások jellemzése; Az ipari parkok, a főváros irányából tekintve, még nem érték el a térség határát, vagy egyből túlléptek azon, mivel jellemzően Bicske, Érd és Százhalombatta, valamint Tatabánya, Székesfehérvár és Dunaújváros környezetében alakultak ki nagyobb koncentrációban (térségünkben csak kisléptékű ipari övezetek találhatók). A térségében egyedül Ercsi számára prognosztizálható jelentékenyebb ipari-gazdasági fejlődés, főként a Dunamenti kiváló Északdéli csatlakozási lehetőségek révén. 1.1.2

Az előzőekből következik, hogy a Völgy Vidék települései a nagy ipari központok, a munkahelyeket és egyéb lehetőségeket adó nagyvárosok között fekszenek, az autópályák, főközlekedési utak, vasútvonalak így leginkább az e városok közti gazdasági-infrastrukturális kapcsolatokat segítik. A térségnek az ezekre való rácsatlakozási pontjai jól kiépítettek és biztosítják a kitűnő elérhetőséget. Mindennapi probléma azonban a keresztirányú közlekedés hiánya, ill. a meglévő összeköttetések minőségének alacsony színvonala a Völgy Vidék települései között. A terület déli peremén folyik át a Duna, amely hajózási útvonal, ökológiai folyosó és egyben potenciális fejlesztési lehetőség is a folyam partján, ill. közelében fekvő települések számára. A települési belső utak, járdák, felszíni vízelvezető árkok állapota leromlott, az önkormányzatoknak az önkormányzati intézmények működtetésén felül, infrastrukturális és térségi jellegű fejlesztésekre fordítható jelentékenyebb forrás, nem áll rendelkezésére. Ezzel szemben, a korábbi évek fejlesztéseinek köszönhetően, a települések csatornázottsága, vezetékes gázzal való ellátottsága igen magas, de további fejlesztésekre is szükség van. HVS társadalmasítása, HVS megalkotásában résztvevők jellemzése, fejlesztési elképzelések becsatornázásának módjai, stratégia alkotás módja, eszközei, folyamata (a HVS előrehaladása folyamán is), beérkező projektötletek száma (nagyságrend), minőségük jellemzése, feldolgozásuk módja, nyilvánosság bemutatása, nyilvánosság eszközei); A HVS-t egy Tevezést Koordináló Csoport alkotta meg, amelynek tagjai helyi önkéntes munkával állították azt elő. A vitaanyag először az egyesület tagságában került bemutatásra, illetve több alkalommal a különböző szektorok számára vitafórumon nyílt lehetőség a program értékelésére. A fórumok, konferenciák alkalmával minden esetben felvonultak a helyi termékeket előállító termelők és kézművesek, akik így közvetlenül be is mutatkozhattak a térségben élő többi alkotó, termelő és szolgáltató felé. Az Egyesület Közgyűlése is tárgyalta és végül elfogadta a HVS-t, amely így az időszak alapvető fejlesztési programjává vált. 1.1.3

Az egyes támogatási körök eredményeit mindig fórumon és elektronikusan ismerhette meg a tagság, és más érdeklődők. A települések vezetői számra tájékoztató levelek, beszámolók kerültek kiküldésre. Ebben a folyamatban a legeredményesebbnek a helyi termék kiállítással egybekötött konferenciák és fórumok bizonyultak. Ilyenkor jelentős létszámban vettek részt a térségben élők a programokon.

A projektötletek számának alakulása jelentős mennyiségi csökkenést mutat (137-ről 40-re), ami azonban aminőségi fejlesztés irányába tolta a projekteket tartalmi szempontból. SWOT elemzés alapján leszűrt következtetések, a felülvizsgálatok során megállapított főbb változások; A VVK HVS megvalósításának eredményeiből korlátozottan hasznosítható következtetések vonhatók le, amik sem az eddig járt út folytatásának megerősítéséhez, sem az attól való eltéréshez, bármiféle irányváltáshoz, kiigazításhoz nem tudnak megfelelő indoklással hozzájárulni. Ennek elsősorban két fő oka van: egyrészt a helyi fejlesztéseket meghatározott szempontok szerint orientálni szándékozó VVK HVS forrásainak nagyobbik részét a központilag meghatározott ÚMVP 3. tg.-es intézkedések és prioritások teszik ki. Ezek ugyan a Völgy Vidék Közösség által némileg pontosítható, de alapjában kötött arányban a központi elképzeléseket valósítják meg, helyben. Másrészt a LEADER vonatkozásában a 12 tervezett célterületből első körben tudatosan csak 4 elindítását tűzte ki célul a közösség. Továbbiak elindítására eddig nem volt lehetőség. A megvalósulás útjára lépő 4 célterület a LEADER-re allokált összes forrás kisebb hányadát fogja össze (42%). A 4 célterületre allokált forrásból a valós felhasználás alig haladja meg a felerészt. Mindez azt jelenti, hogy az összes LEADER célterület harmadának és az összes LEADER forrás ötödének felhasználásából vonhatók le következtetések. 1.1.4

HVS jövőképe, fő céljainak és a célokhoz rendelt fő indikátorok ismertetése (számszerű és szöveges indikátorok bemutatása, indikátorok mérése); Jövőkép: A Völgy Vidék, eredeti stratégiai célja szerint olyan térség, ahol helyi identitású emberek, helyi termékeket állítanak elő, és kereskednek velük, valamint felkutatják, őrzik, megteremtik és hirdetik a helyi értékeket. Erre épül a helyi gazdaságfejlesztés, a helyi kultúra fejlesztése és az infrastruktúra fejlesztése is. 1.1.5

Ennek legfőbb indikátorai a demográfiai mutatók kedvező alakulása, a népességmegtartó képesség javulása (egyre több maradó és beköltöző fiatal). A gazdasági szereplők – elsősorban kis- és közepes vállalkozások – számának növekedése, a térségen belüli gazdasági együttműködések számának növekedése. A települések közötti együttműködésben megvalósuló kulturális programok száma. Ennek érdekében a HACS által vezetett Egyesület, mint vidékfejlesztési közösség a pályázati célokat és lehetőségeket folyamatosan ismerteti a tagság számára, valamint fórumok és vásárok segítségével, helyi rendezvényeken keresztül felhívja a figyelmet az újabb projektekötletek kidolgozására. Támogatja és ösztönzi az együttműködéseket a vállalkozások, a civil szektor és az önkormányzatok között. Az HACS működésének mutatói az egyesületi tagság száma, illetve a támogatási kérelmek és a nyertes, megvalósuló fejlesztések száma. 1.1.6 Az országos, regionális és az ágazati politikák hatása a HVS végrehajtására; A 2010-es választások új politikai vezetést hoztak Magyarország életébe, amelynek közvetlen hatása érezhető volt a vidékfejlesztésben. Az új kormány először a támogatási rendszert

szervezte át, különösen adminisztratív oldalról. Ez a pályázatok előkészítését, a megvalósítást és kifizetési eljárást is közvetlenül érintette. A HVS-re közvetlen hatása nem volt az országos politika megváltozásának, tekintve, hogy az új politikai vezetés prioritásrendszerében is elsőbbséget éveznek a hazai és a lokális törekvések. A Völgy Vidék stratégiájában a helyi kultúra megőrzése illeszkedik a nemzeti stratégia értékrendjéhez, amely szerint a hazai, nemzeti és lokálisnak megtalálható kulturális örökség szintén stratégiai jelentőségű. A nemzeti konzervatív politika értékrendje nem ellenkezik a LEADER alapelvvel sem, amely a helyi együttműködésekre építi a gazdasági versenyképesség erősítését és fejlesztését. Mindazonáltal az ország igen nagyarányú, egységes politikai állásfoglalása miatt a regionális politikai célok nem térnek el az országos szintű céloktól, ahhoz jól illeszkednek, így a helyi fejélesztés stratégiai céljai azokkal sem kerülnek összeütközésbe. Az új vidékfejlesztési politika egyik újdonsága, és ilyen értelemben különbözősége a korábbi politikai felfogástól, hogy alapvetően a mezőgazdaság fejlesztésére építi, és ahhoz illeszti a vidékfejlesztést. Mindez a HVS céljaival egybevágó, ahhoz illeszkedő helyzetet hozott létre, így a politikai helyzet alapvető megváltozása mégsem okozott konfliktust a HVS megvalósítása során. A HVS felülvizsgálatai, azok eredményei, az esetleges változtatások bemutatása; A HVS felülvizsgálatára két alkalommal került sor: 2011-ben és 2013-ban. Mindkét felülvizsgálat azt állapította meg, hogy alapvetően jó úton halad a HVS megvalósítása, az egyes indikátorok megfeleltek a 2008/2009-es stratégiai elvárásoknak. A célkitűzések továbbra is tarthatóak voltak. 1.1.7

A HVS felülvizsgálata során teljesen új, közérthető formában kialakított stratégiát kellett összeállítani. Ehhez 13 tagú Tervező Csoportot alakítottunk, amely 7 ülésen alakította ki és döntött a stratégia fő céljairól és irányairól. A tervezési időszakban 6 fórumot rendeztünk, 3 területi és két tematikus fórumot és egyet a HVS-ről. A stratégiaalkotás részeként projektötlet-gyűjtés következett: több mint 150 projektötlet érkezett a térségből. Ezután a beérkezett projektötletek alapján történt a LEADER célterületek kidolgozása, a LEADER kritériumok és formanyomtatványok elkészítése, valamint a forrásallokáció. A LEADER pályázati rendszer eljárásrendje értelmében az első lépés projekt adatlap benyújtása, amelyet a Helyi Bíráló Bizottság (elnökség) értékelt. 2013-ban másodszor került sor a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatára. Április 10én a Völgy Vidék Közösség Közgyűlése elfogadta a felülvizsgált HVS-t, annak részeként a LEADER TERV-et, valamint a LEADER TERV részét képező LEADER Intézkedési Tervet, továbbá a felülvizsgálathoz kapcsolódó nyilvánossági intézkedéseket összefoglaló jegyzőkönyvet. Határozott továbbá a Közgyűlés arról, hogy továbbra is az Elnökség látja el a Helyi Bíráló Bizottság feladatait.

A felülvizsgálatok alapján tehát sem a célokon, sem az eszközökön nem volt szükséges változtatni. Csak a forrásallokációt korrigálta a felülvizsgálat, amely 2013- után nagyobb arányú gazdaságfejlesztést javasolt. Így a gazdaságfejlesztési pályázatok javára kisebb mértékű átcsoportosítás történt. A stratégia kiegészítésének része volt, hogy bekerült egy új célkitűzés, a „VölgyVidéki környezetfejlesztés” témakör, amely így önálló forráshoz juthatott. HVS tervek az EMVA III. tengelyére vonatkozóan (Mi érvényesült jobban: a területi szemléletű vagy a települési szintű tervezés? Projektötlet alapú és pontszerű fejlesztések a jellemzőek, amelyek nem alkotnak koherens egységet, vagy nagyobb, egységes rajzolatú projektvonulatok is felrajzolhatók?); Az ún. „hármas tengely” keretében megvalósuló fejlesztések leginkább a vállalkozások szintjén, illetve az infrastruktúra fejlesztés a települések szintjén valósult meg. Sokkal inkább a település szintű tervezés érvényesült, amelyek a gazdaságfejlesztés területén kevésbé fonódtak egybe. Csak néhány, a térség fejlesztését célzó kezdeményezés történt. 1.1.8

1.1.9

HVS tervek az EMVA IV. tengelyre (LEADER) vonatkozóan (Ld. előző pont) Az egyes projektek összekapcsolódása inkább a „négyes tengely” fejlesztései között volt megfigyelhető, amelyek főleg települések együttműködésével megvalósuló kulturális programok vagy fejlesztések voltak. Ezen a területen sokkal inkább érvényesült az szemlélet, hogy az egyes projektek ne elszigetelten, hanem egymáshoz kapcsolódva, koherens egészet alkotva valósuljanak meg. Innováció megjelenése a HVS-ben (új, innovatív munkaszervezési módszerek, technológiai újítások a térségben, stb., megjelenése a tervezésben és a tervezett projektek során) A HVS tervezése és a helyi, térségi kommunikáció területén megfigyelhető az innovatív szemlélet, amely elsősorban az online kommunikáció alkalmazása, illetve a munkafeladatok szétosztását jelentette. 1.1.10

A működés során alkalmazott munkamódszereket illetően kevés „önállósága” volt a HACSnak, mivel az adminisztratív teendőket szigorúan szabályozták az eljárásrendek, így az innováció háttérbe szorult. Ugyanakkor a kapcsolattartás a tagsággal, illetve a különböző rendezvények, mint kommunikációs forma igen innovatív eleme volt a kiállítás és vásár, amely alkalomról-alkalomra több terméket jelenített meg. Így megteremtette azok helyi nyilvánosságát, és lehetőséget adott a helyi szereplők közvetlen kapcsolatfelvételére. 1.1.11

Munkahelyteremtés a HVS-ben (Számadatok, statisztikák a HACS illetékességi területén, továbbá Pl. Hogyan ösztönözték a munkahelyteremtést? Hogyan tervezték a kötelező 45%-os gazdaságfejlesztési intézkedésekre allokálható forrással kapcsolatban a munkahelyteremtés elősegítését?)

A Völgy Vidéken végbemenő munkaerő-piaci változásokról nem állnak rendelkezésre pontos statisztikák. Már csak azért is nehéz nyomon követni az adatok változását, mert 2008 óta több alkalommal is megváltoztak a jogszabályi meghatározások. A korábban munkanélküli kategóriát álláskeresőknek nevezték át, és közben mind az átmeneti, mind a tartós álláskereső státusz több ízben is változott. Nem beszélve a közmunkaprogram bevezetésével végbement változásokról, amelyek tovább növelték az önkormányzatok munkaerő-piaci jelenlétét. Már a stratégia kidolgozásakor látszott, hogy a térség legnagyobb munkaadói az önkormányzatok, illetve az állami, költségvetési intézmények. A Völgy Vidéken a munkaképes korú lakosság aránya (65%) magasabb az országos átlagnál, amely a jelentős bevándorlási többletnek, illetve az abból adódó viszonylag fiatalos korszerkezetnek köszönhető (16,4% a 15 évnél fiatalabb és 18,8% a 60 évnél idősebbek aránya). A térségben a foglalkoztatási arány ugyancsak kiemelkedő (61%), amiből az is következik, hogy a nyilvántartott álláskeresők aránya (a munkavállalási korú népességhez viszonyítva) szintén jóval kedvezőbben alakul mindvégig, mint országosan (2011 áprilisában például 6,8%, szemben a megyei 8,8%-kal, a regionális 8,3%-kal és az országos 9,7%-kal). A munkanélküliség Ercsit, Ráckeresztúrt, Vértesacsát és Óbarkot tartósan és erősebben sújtja (11-8,5%), míg Etyeken, Felcsúton, Martonvásáron, Tordason és Gyúrón még az elhúzódó válság hatására is elenyésző (3,5-5,5%; 8-9. ábra, 5. melléklet). Ennek okai többrétűek, melyben azonban a helyi munkalehetőségek száma és az idénymunkák lehetősége, a foglalkoztatási központok távolsága és elérhetősége, a helyi társadalmak összetétele és adottságai, valamint az egyén munkavállalással összefüggő tulajdonságai játsszák a főbb szerepeket. Mindezek idő- és térbeli kombinációja, változékonysága okozza a jelentősebb mikro-térségi eltéréseket. Az illetékességi területen megvalósult fejlesztések egy része együtt munkahelyteremtéssel, így jó néhány munkahely jött létre az elmúlt 6 évben.

járt

a

A pályázati pontozási rendszerben minden esetben többletpontot lehetett kapni, ha a projekt gazdája vállalta, hogy a fejlesztés keretében új munkahelyet hoz létre, és a humánerőforrás létszámfejlesztését hajtja végre. Ezen kívül a direkt hatáson kívül a beruházások ténye önmagában is arra ösztönözte azokat a vállalkozókat, akik a kivitelezésekben működtek közre, hogy fejlesszék humánerejüket.

1.2 HVS megvalósulása a projekteken keresztül 1.2.1 HVS forrásallokációja, változásai, változások okai (EXCEL: forrásallokáció tengelyekre, továbbá intézkedésekre lebontva, pályázatok intézkedésenkénti megoszlása számszerűen, valamint pályázati időszakokra lebontva); A stratégia eredeti elosztásában a III. tengely szerepelt nagyobb arányban a fejlesztési források között, azaz a LEADER forrás eleve jóval kisebb arányban szerepelt, mint a III. tengelyen elérhető támogatási pénzek. Ez a későbbiek folyamán sem változott, tekintve, hogy a két tengely teljesen más célokat támogat. A HVS eredeti forrásallokációja éppen megfelelt a gazdaságfejlesztés minimális 45%-os arányának, amelyet a stratégia a gyenge vállalkozói réteggel, illetve az – utófinanszírozás rendszere miatt szükséges – önerő feltételezett/becsült hiányával magyarázott. A tervezés során tehát a térség gyengeségének tűnő vállalkozói tőkehiányt vették figyelembe. (Ezt, mondhatjuk, igazolták is a forráskihelyezés tényleges számai, mert az első két támogatási körben csak egyharmados volt a gazdaságfejlesztési pénzek aránya.) A későbbi felülvizsgálatok alkalmával azonban ezen emelni lehetett, mert úgy tűnt az első két támogatási kör adatai alapján, hogy a térség gazdasága képes finanszírozni a pályázati projekteket. Ezért a III. és IV. támogatási időszakban már közel kétharmados volt a gazdaságfejlesztés részesedése a forrásokból. Ennek megfelelően az átcsoportosítás a felülvizsgálatokat követően megtörtént, így a kezdetben csak egyharmados tényleges forráskihelyezés, a III. körben már 51% volt. A 2013as (második) felülvizsgálatot követően ezért a IV. körben már nem is szerepelt másmilyen célú projekt, csak turisztikai célú fejlesztés. Így az összes, 2009-2013 közötti forráskihelyezés 65%-a gazdaságfejlesztési célú projekteket érintett, ami messze meghaladja az előírt 45%-os arányt. Pályázati projekt szinten tulajdonképpen egyenletes igényt detektáltunk. Ha eltekintünk a IV. kör 100%-os turisztikai pályázataitól, akkor az első három körben mind a négy célterületre közel azonos számú kérelmet nyújtottak be. (Falufejlesztés=29, Vidéki örökségmegőrzés=26, Turisztikai tevékenységek ösztönzése=23, Mikrovállalkozások fejlesztése=21.) Ehhez képest a támogatott projektek, azaz nyertes pályázatok aránya a Falufejlesztés és a Mikrovállalkozások fejlesztése célterületen volt magas, előbbinél 66%, utóbbinál 62%. A legalacsonyabb a Vidéki örökségmegőrzés területen volt, 46%. A IV. kör előtt a turisztikai célú pályázatoknak is csupán 52%-a nyert. Éppen ezért volt fontos az, hogy a második felülvizsgálat során megállapítást nyert a turisztikai fejlesztések szükségszerűsége, ugyanakkor elmaradása. A HACS munkájának köszönhetően azonban sikerült a Közösségnek megegyeznie a turisztikai célú fejlesztések abszolút prioritásában, így a IV. körre kizárólag ilyen célú kérelmeket lehetett benyújtani. A

változtatást igazolja, hogy magas, 27 kérelem érkezett be, és abból 23-at támogattak is, azaz a nyertes pályázatok aránya közel 90%-os volt ebben a körben. 1.2.2 Fejlesztések bemutatása: EMVA III. és IV. tengelyének megvalósítása a térségben – általános jellemzés az alábbi szempontok alapján 1.2.2.1 EMVA III. tengely

- intézkedésekre alapuló forrásallokáció és változásai (Hátrányok-előnyök jellemzése, IH-i utasítások végrehajthatóságának jellemzése hatása a HVS HACS tervezés alapú megvalósítására, gazdaságfejlesztési 45% betarthatóságának előnyei-hátrányai, nehézségei; Akadályozta vagy segítette a HACS munkáját az egyes intézkedésekre allokálható források korlátozott módosítási lehetősége? Élt-e a HACS az intézkedések közötti forrásátcsoportosítás lehetőségével? Mikor, hányszor, miért? Az eltelt hat év tapasztalata alapján kijelenthetjük, hogy az intézkedésekre koncentráló forrásallokáció alapvetően jól működött. Az egyes intézkedések esetében jól meghatározott célok teljesülése volt a döntő a támogatási kérelmek elbírálásakor. És bár a Völgy Vidéken a IV. támogatási kör idejére jelentősen módosítani kellett a forráselosztáson, az egyértelmű volt, hogy a turisztikai fejlesztések területén kell erősíteni. Így az intézkedések szerinti meghatározást jónak értékeljük, mert kiderült, hogy tipikusan mely területen keletkezett elmaradás. Azt követően pedig egyértelművé lehetet tenni, hogy milyen típusú fejlesztések támogathatóak. Ezt mutatja a benyújtott kérelmek nagyarányú támogathatósága (24/27). Ez mellett a tervezéskor meghatározott 45%-os minimuma a gazdaságfejlesztésnek kevésbé volt releváns. Ugyanakkor az időközben „megengedett” forrásátcsoportosítás lehetősége mindenképpen segítség volt a felülvizsgált HVS megvalósításában. A Völgy Vidék élt is ezzel a lehetőséggel. Már az első támogatási körben (TK1) jelentős összeget csoportosítottunk át a mikrovállalkozások fejlesztése intézkedés területéről a turisztikai fejlesztésekre, és a vidéki örökség megőrzése intézkedésből a falumegújítás javára. Majd a TK3 idején ismét a mikrovállalkozások forrásait csökkentettük, és növeltük belőle a vidéki örökségmegőrzés támogatási keretét, valamint a falumegújításból a turisztikai lehetőségeket bővítettük. Ahogyan a TK4 idején is. Ezeket az átcsoportosításokat a beadott és a sikeres pályázatok összegeinek arányának javítása érdekében kellett végrehajtani. A turisztikai fejlesztések ugyanis nagyobb összegű projekteket jelentettek, és a felülvizsgálatok után ez az ágazattűnt a térségben a gazdasági fejlődés motorjának. - HACS szerepe a projektek kiválasztásában (A HACS hogyan „használta” bírálati jogosultságait (pontozásban a mozgásterét) az értékelésben);

A Völgy Vidék Közösségnek a tagjai úgy döntöttek, hogy a lehető legnagyobb mértékben próbálnak meg beleszólni a projektek kiválasztásába. A támogatási kérelmek pontozási rendszerét maximálisan a HVS céljainak megfelelően alakították, azaz magasabb pontszámot csak a valódi fejlesztést és a helyi érdekeket védő projektelemek kaphattak. - a fejlesztések földrajzi megoszlása (HVS-nek megfelelő, vagy nem irányítható? HACS befolyása az intézkedések megvalósulására;) A támogatott projektek földrajzi elhelyezkedése arra utal, hogy a HACS az egyenletességre törekedett. A HVS-ben szereplő települési problémákra nem reflektált a támogatási döntés, az egyezés esetleges. A HACS inkább térségi szinten gondolkodott, ezért az egyenletes földrajzi eloszlást preferálta. - kedvezményezettek típusai (Az adott HACS illetékességi területén az egyes III. tengelyes intézkedéseknél a lehetséges kedvezményezetti körből kik voltak a leginkább nyertesei az intézkedéseknek, tudta-e befolyásolni valamilyen módon a HACS az egyes kedvezményezettek szereplését a források elnyerésében? Kik voltak aktívak, mely célcsoportok esetében működtek a HACS ösztönzései?) A HACS jó kapcsolatot alakított ki a helyi szereplőkkel, ezért is tudta érvényesíteni az egyes intézkedési területeken a térségi érdekeket. Képes volt meggyőzni a legfontosabb csoportokat és szektorokat, amelyek az egyes intézkedési területek szempontjából a leginkább relevánsak voltak. Ez tükröződik fejlesztési intézkedésenként a kedvezményezettek eloszlásában. Falumegújítás területen a legtöbb projekt önkormányzati fejlesztés volt, a vidéki örökség megőrzése intézkedés fejlesztéseinek zömét egyházi szervezetek hajtották végre, mint a nagyszámú, egyházi, épített örökség tulajdonosai. A turisztikai intézkedés támogatott projektjeinek gazdái vállalkozások és civil szervezetek voltak, míg a mikrovállalkozás fejlesztés intézkedésben – érthető módon – kizárólag mikrovállalkozásokat találunk. A HACS működésének eredményességét és hatékonyságát mutatja, hogy mindegyik szektort sikerült mozgósítani. - megvalósult projektek fenntartási időszakára vonatkozó adatok (pl. kedvezményezettek által a fenntartási időszakra tett kötelező és többletpontokat jelentő vállalások jellemzése, mennyire van kapacitása, lehetősége a HACS-nak a nyertes ügyfelek projektjeinek utókövetésére, mennyire van kapcsolata az ügyfeleknek a HACS-al a projekt elnyerése után a megvalósítás során, továbbá a fenntartási időszakban – általános, szintetizáló áttekintés szükséges); A HACS kötelező feladatai elsősorban a támogatási időszakban a pályázatok benyújtásának adminisztratív segítése, valamint a kifizetési időszakokban a tájékoztató és segítő, tanácsadó feladat. Ezen kívül a saját munkájának adminisztrációja, illetve saját pályázatainak megvalósítása teljesen kimeríti a kapacitását. A nyertes és megvalósult projektek utókövetése már nem lehetséges, se jogköre, se adminisztratív eszközei nincsenek a fenntartási időszakban a fenntartás ellenőrzésére.

Ez nem jelenti azonban azt, hogy ne lenne információja a megvalósult projektek utóéletéről. A HACS kapcsolata nem szűnik meg a projektgazdákkal, sőt igyekszik őket bevonni a konferenciák, vásárok és kiállítások alkalmaival a térségi kommunikációba. - Támogatási kérelem (a továbbiakban: TK) benyújtási folyamat és a TK-k minősége (A pályázatkezelés folyamata és feldolgozási üteme, nehézségei, pályázati előkészítésben való részvétel és ennek lecsapódása a támogatási kérelmek minőségében, Volt-e különbség az egyes TK benyújtási körök között az igénylési folyamat nehézségét illetően, volt-e fejlődés az ügyfélbarát szabályozási rendszer kialakításának folyamatában? Az egyes TK benyújtási körök előrehaladása jelentett-e adminisztratív, szabályozási szempontból kedvezőbb környezetet az ügyfelek és a HACS-ok számára? Hiánypótlások hiánya/megléte; stb.) A HACS feladata a benyújtott pályázatok rögzítése és kezelése, amelyet kezdetben a rövid határidő miatt csak jelentős túlmunkával tudott ellátni. A pályázat előkészítésben végzett tájékoztató munkának köszönhetően azonban csak adminisztratív terhei maradtak, tehát a feldolgozás feladata. A támogatási kérelmek az egymást követő kiírási időszakokban egyre letisztultabbak és jobb minőségűek lettek. Az elektronikus pályázatkezelési folyamat eleve kiszűrte a legtöbb kitöltési hibát, így azokat már nem kellett javítgatni. Az egyes benyújtási időszakok előrehaladásával és az ügyfélbarát szabályozási rendszer fejlődésével egyre kedvezőbb adminisztratív környezet alakult ki. Így a HACS és az ügyfelek közötti kapcsolat ismét a lényegre, azaz a fejlesztési tartalmakra és a következő időszak projektötleteire koncentrálhatott. - projektek megvalósítása (eredmények összefoglalása, kvalitatív és kvantitatív leírás a vonatkozó monitoring adatok és indikátorok alapján, esetleges meghiúsulások okai); A Völgy Vidéken a DIT ÚMVP III. tengely keretében 2.448.733 € állt rendelkezésre a helyi fejlesztések támogatására 2013-ig, azaz a IV. támogatási kör idejéig. További mintegy 705.000 € a 2015-ig történő működést, a VVK HVS végrehajtását, a menedzsmentet szolgálta. A III. tengely vonatkozásában négyszer (TK1, TK2, TK3, TK4) nyílt lehetőség források odaítélésére az akciócsoport részvételével. A négy alkalommal összesen 126 db támogatási kérelmet, pályázatot adtak be térségünkből az igénylők, amelyből 38 db az első, 30 db a második, 31 db a harmadik, 27 db a negyedik körben érkezett be. A nyertes kérelmek aránya: első kör: 13 db (34%); második kör: 18 db (60%); harmadik kör: 25 db (81%); negyedik kör: 24 db (89%). A III. tengelyben az akciócsoport rendelkezésére álló forrásnak a négy kör során a 100%-át kötöttük le. - elért eredmények, output-indikátorok bemutatása intézkedésenként; A négy támogatási kör során összesen 80 projekt nyert támogatást, amely 63%-os arány. A különböző intézkedések között a legsikeresebb a turisztikai fejlesztések célterület, amelyen a beadott kérelmek 72%-a (36/50) nyert.

A Falumegújítás intézkedés alatt összesen 19 (66%) kérelem felelt meg, és indulhatott el, a Mikrovállalkozások fejlesztése intézkedés alatt 13 (62%) projekt, míg a Vidéki örökségmegőrzés célterületen 12 projekt nyert a beadott 26 kérelemből (46%). - helyszíni ellenőrzések tapasztalatai (előzetes helyszíni szemle, rendezvények; együttműködés jellemzése a kedvezményezettekkel és az MVH-val); A HACS tagjai végezték a III. tengely pályázatai esetében az előzetes helyszíni szemléket. Ilyenkor a helyi kötődés, a közvetlen személyes kapcsolat kedvezően befolyásolta az egyeztetést. Az MVH ezt követően könnyen megkaphatta a válaszokat a HACS-nál a fejlesztéssel kapcsolatos kérdéseire. Ez megerősítette a HACS-ot az ügyfelek és az MVH közötti kapcsolattartó és közvetítő szerepében. Az ügyfelek gyakran érdeklődtek a HACS munkatársainál a pályázataikkal kapcsolatban, és gyakran kértek segítséget az MVH-tól kapott levelek értelmezésében, különösen a hiánypótlások esetén. - egyéb általános megállapítások (A Ket. alapú kérelemkezelés tapasztalatai, továbbá a fenti szempontokon túlmenő megjegyzések, javaslatok, tapasztalatok;) - Hogyan valósult meg a HVS-ben tervezettekhez képest az EMVA III. tengely végrehajtása? Ahogyan a felülvizsgálatok is megállapították, a HVS megvalósítás részben teljesült. A fejlesztések a különböző intézkedési célterületeken megfeleltek a stratégiában támasztott elvárásoknak, ugyanakkor a fejlesztők, beruházók közötti együttműködések elmaradtak a várakozástól. Kevés igazán komplex projektre pályáztak a szereplők, és a megvalósuló, befejezett, sikeres projektek között nem is találunk ilyet a III. tengelyen. 1.2.2.2 EMVA IV. tengely LEADER - LEADER-terv helye, felépítése a HVS-ben (LEADER fejezet kidolgozásának, felülvizsgálatának legfontosabb jellemzői, okai, beleértve az IH által kötelező felülvizsgálatok jellemzését) A LEADER kiemelten fontos szerepet kapott a Völgy Vidéken. A stratégia szerint az alábbi intézkedéseken keresztül valósul meg: 1.

2. 3. 4. 5.

Helyi népi, kulturális és művészeti értékek alkotó-, bemutató- és rendezvényhelyszíneinek kialakítása és fejlesztése (Közösségi célú fejlesztés) Helyi identitás és környezettudatosság növelése térségen belüli tanulmányutakkal és helyi rendezvényekkel (Rendezvény) Helyi közösségek megtartó erejének növelése eszközbeszerzéssel (Közösségi célú fejlesztés) Térségi többnapos rendezvények és táborok szervezése (Rendezvény) Szakismeretek bővítését szolgáló képzések szervezése (Képzés)

Helyi termékek fejlesztése, értékesítési lehetőségeinek javítása (Vállalkozási alapú fejlesztés) 7. Vállalkozások innovatív szolgáltatásainak minőségfejlesztése és energiahatékonyságuk javítása eszközbeszerzéssel (Vállalkozási alapú fejlesztés) 8. Lovas-, bor-, öko-, gasztro- és kulturális turisztikai fejlesztések támogatása (Vállalkozási alapú fejlesztés) 9. Helyi termékekhez vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódó szakmai együttműködések ösztönzése (Térségen belüli együttműködés) 10. A Völgy Vidék fejlődését segítő tanulmányok készítése (Tanulmányok) 6.

A gazdasági helyzet változékonysága, az éghajlatváltozás és az energiaválság következményei, a gazdálkodás kiszámíthatatlan jövedelmezősége, a változó gazdaság- és agrárpolitika, valamint az intenzív mezőgazdaság okozta problémák, és ezek hatásaiból fakadó veszélyek, mint fenyegető változások ellen az egyik meghatározó védelem, illetve a kiszolgáltatottság csökkentésének egyik hatásos eszköze a sokszínű, több lábon álló helyi gazdaság kialakítása és fenntartása. Amely a mainál fokozottabban épül az önellátásra, az önvédelemre és az önrendelkezésre. Mindez a térségi vidékfejlesztés, azon belül a LEADER program végrehajtása és támogatásai főbb irányainak meghatározása szempontjából is kiemelkedő, és új intézkedések bevezetését, korábbiak átalakítását alapozza meg. Ezt támogatják a VVK HVS eddigi elemeinek végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok is, amelyek szerint a források a térségi rendezvények ösztönzésére, a települések és a helyi örökségek megújítására, valamint a kultúra területére nagyobb arányban áramlottak a tervezettnél. - LEADER projektek előzetes tervezése a HACS illetékességi területén – milyen jellegű projekteket preferált a HACS, Hogyan képzelte a LEADER tengely megvalósítását a HACS? A Völgy Vidék stratégiai elképzelése az volt, hogy a LEADER elvek teljesülését biztosítsa a fejlesztések során. Az alapelveket nem csak a LEADER forrásból finanszírozott projektek esetében kívánta betartani, hanem egyéb fejlesztések esetén is ellenőrizte. A IV. vagy LEADER tengely megvalósítását sokkal nagyobb befolyással, az egyes támogatási körökben csak bizonyos intézkedések meghirdetésével tudta irányítani. A preferált projektek települések között, több szervezet együttműködésével megvalósuló fejlesztések voltak. Figyelembe vette a szakmai tárgyú, ún. funkcionális feladatelosztást az együttműködések során, azaz az együttműködés indokoltságát is ellenőrizte. Ezen kívül fontos szempont volt az, hogy a fejlesztés tárgya is illeszkedjen a HVS helyi kultúra és érték megőrzése irányelvekhez. Így képes volt kontrollálni, hogy mindvégig valóban helyi emberek összefogásával a helyi értékek megőrzésén és fejlesztésén maradjon a hangsúly. - LEADER pályázati körök jellemzése, értékelése – LEADER I. 122/2009. (IX. 22.) FVM rendelet, LEADER II. 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet, LEADER III. (35/2013. (V. 22.) VM rendelet alapján meghirdetett körök) (Adminisztratív, szervezési, kapacitási szempontból

jellemzés, értékelés, IH-MVH-HACS kapcsolat jellemzése a pályázat benyújtási folyamat szervezése szempontjából; LEADER I. Munkaszervezetünk egyik legfőbb feladata az ÚMVP IV. tengelyéhez kapcsolódó támogatási kérelmek, ill. pályázatok kezelése. Az MVH-val kötött delegálási szerződés értelmében a kérelmek adminisztratív ügyintézését is a munkaszervezet végzi, ezért annak létszámát a 2009. év során 5 főre bővítettük, melyből 4 fő felsőfokú végzettségű munkatárs volt. Az év során véleményeztük és részt vettünk a LEADER rendelettervezet előkészítésében, majd megjelenése után kiírtuk pályázatainkat. A VVK HVS 12 célterületéből négyet dolgoztunk ki és hirdettünk meg. Az irodához 14 pályázat érkezett be, ezek közül 11 a LEADER Rendezvény célterületre. Az egyesület szintén nyújtott be három LEADER pályázatot, amelyeket az MVH kezelt. Fontos további feladatunk volt az ÚMVP IV. tengelyes intézkedéseivel kapcsolatban az ügyfelek, a pályázók tájékoztatása, informálása segítségnyújtás a támogatási kérelmeik, pályázataik összeállításában. Honlapunkon, telefonon, személyesen és tájékoztató fórumokon keresztül folyamatosan segítettük a pályázókat. LEADER II. A TK2 folyamatában folyamatos tájékoztatással, segítségnyújtással, hosszabbított nyitva tartással, hétvégi ügyelettel segítettük a pályázókat. Vállaltunk technikai közreműködést, amely a pályázatok elektronikus feltöltését jelentette. A pályázatbeadás utolsó napjának anomáliái, a rendszer jelentős lassulása miatt vizsgálatot végeztünk a pályázóink körében. 1%-uknak nem sikerült beadni, 12% hiányosan tudta feltölteni a pályázatot, amely az országos átlagnál jelentősen jobb eredmény. Elkészítettük az Egyesület LEADER pályázatait, 5 célterületre nyújtottunk be pályázatot. A beérkezett 105 pályázatból (az országos átlag 80 pályázat/HACS) 29-et összeférhetetlenség miatt átadtunk ügyintézésre az MVH-nak. A pályázatok ügyintézését december 9-én tudtuk megkezdeni, december 23-ig lezártuk az alapjogosultsági vizsgálatot és 13 pályázatot kijelöltünk előzetes helyszíni szemlére. A 2011-ben benyújtott LEADER pályázatok ügyintézése 2012. első félévében történt, a beérkezett 105 pályázat közül 68 kapott támogató határozatott, 273 millió Ft összértékben. LEADER III. A megújított LEADER eljárásrend szerint 46 projektötlet érkezett be az első határidő lezártáig. A beérkezett projektekről a Helyi Bíráló Bizottság döntött, 42 projektet támogatott, négyet elutasított. A június 17-i pályázatbenyújtás során 34 pályázatot sikerült feltölteni a pályázóknak. Mivel a beérkezett támogatási igény meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat, az Irányító Hatóság jóváhagyta többlet kötelezettség-vállalási kérelmünket, így mind a 27,

formailag megfelelő pályázatot támogatni tudtuk, ezzel 360 millió Ft fejlesztési forrással gazdagodott a térség. 2013-ban 24 támogató határozatot tudtunk kiküldeni. - LEADER felülvizsgálatok jellemzése: HACS-ok részvétele a pályázati rendszer átdolgozásában, elért eredmények jellemzése, adott HACS részvétele az átdolgozási folyamatban; HACS javaslatok megvalósulása, átdolgozások vívmányai; A problémák és észrevételek tételes összegyűjtését személyesen, telefonon és online is folytattuk a projektgazdák körében, amelyet minden esetben továbbítottunk az MVH és az IH felé. Aktívan részt vettünk a Közép-Dunántúli Régió LEADER Akciócsoportjainak munkájában, közös vélemények, álláspontok megfogalmazásában. A közös állásfoglalások kialakítása után fontosnak tartottuk, hogy azt a térség pályázó szereplői elé tárjuk, így megválaszolva a korábbi felvetéseket. Ennek érdekében szakmai tájékoztató és vitafórumokat tartottunk. A HACS-ok által tett javaslatokból több is beépült az eljárásrendbe, azonban az adminisztrációs kényszer alól nem tudja teljes mértékben felszabadítani a rendszert. Így továbbra is nagymértékben a központi irányítás alapján születnek pályázati és fejlesztési döntések. - a LEADER pályázati rendszer felépítésének értékelése, a pályázati rendszer változásainak értékelése; Az a tény, hogy a LEADER projekteket helyi bíráló biztosságok értékelhetik és a HACS-ok maguk határozhatják meg a legfontosabb szempontokat, az pozitív változás. Ugyanakkor a Ket. alá besorolt LEADER eljárás kifordítja az önállóságot és komplexitást előtérbe helyező lokális értékelési szempontrendszert. Az utolsó körökre érvénybelépett a hiánypótlás eltörlése, amely azonban nem gyorsította fel a döntéshozatali eljárást, hanem gyakorlatilag bizonyos formai megfelelési szempontokat, valódi tartalmi és értékelhető szempontok fölé emelt. - HACS szerepe a projektek kiválasztásában, a célterületek kidolgozásában (Pl. A HACS hogyan „használta” bírálati jogosultságait (pl. pontozásban a mozgásterét) az értékelésben, a projekt kiválasztásban, mennyire volt célratörő a célterületek kidolgozása: általános, sok projektet befogadó célterületek voltak jellemzőek, vagy specifikus, egyedi projektek befogadására alkalmas célterületek születtek); A Völgy Vidék Közösségnek a tagjai úgy döntöttek, hogy a lehető legnagyobb mértékben próbálnak meg beleszólni a projektek kiválasztásába. A támogatási kérelmek pontozási rendszerét maximálisan a HVS céljainak megfelelően alakították, azaz magasabb pontszámot csak a valódi fejlesztést és a helyi érdekeket védő projektelemek kaphattak. - Hogyan zajlott a LEADER projektek kiválasztása: milyen mélységben indokolta az elutasítást és a támogatást a HACS? Az elutasítást követően visszatértek-e az elutasított ügyfelek?

A projektek kiválasztását megkönnyítette, hogy már a projektötleteket előminősítette a HACS, így a támogatási kérelmek döntő része eleve megfelelt a stratégiai céloknak, ezért szinte mindegyik projektet támogatni lehetett. A VVK LEADER térségben a támogatott projekteknek a LEADER kritériumok (lásd: fentebb) közül – szabadon választható módon – legalább négynek meg kell felelnie, amit a projektgazdának a pályázat benyújtását megelőzően egy projekt-adatlapon célszerű bemutatnia. A projektnek a VVK fő célkitűzéseihez rendelt helyi prioritásokhoz is illeszkednie kell, mint a VVK HVS-hez való illeszkedés egyéb kritériuma. A kritériumoknak történő együttes megfelelést a VVK Helyi Bíráló Bizottság (VVK HBB) vizsgálja a pályázat benyújtását megelőzően beadott projekt-adatlap alapján, és a fentieket is figyelembe véve nyilatkozatban dönt a projekt támogathatóságról. - intézkedésekre alapuló forrásallokáció és változásai (Hátrányok-előnyök jellemzése, IH-i utasítások végrehajthatóságának jellemzése hatása a HVS HACS tervezés alapú megvalósítására, gazdaságfejlesztési 45% betarthatóságának előnyei-hátrányai, nehézségei; Akadályozta vagy segítette a HACS munkáját az egyes célterületekre allokálható források korlátozott módosítási lehetősége? Élt-e a HACS a célterületek közötti forrásátcsoportosítás lehetőségével? Mikor, hányszor, miért? A LEADER források eredeti elosztása 12 különböző célterületet különített el, amelyeket ma már alapvetően három fejlesztési célként azonosíthatunk: a környezetgazdálkodást, a versenyképesség növelését és az életminőség javítását. A HVS tehát, azt mondhatjuk, hogy környezetgazdálkodásra 5%-ot, a versenyképesség növelésére 50%-ot, az életminőség javítására pedig 45%-ot allokált. A gazdaságfejlesztés itt is meghaladta a 45%-ot. Az egyes támogatási körök között a HACS könnyen megtehette, hogy csak bizonyos célterületekre írt ki pályázatot, így koordinálva fejlesztések ütemezését. Az ilyen irányú önállóság és szabadság kifejezetten segítség volt a HVS megvalósításban. - a fejlesztések földrajzi megoszlása (HVS-nek megfelelő, vagy nem irányítható? HACS befolyása az intézkedések megvalósulására;) Míg a III. tengely esetében földrajzilag egyenletes eloszlást találtunk a kedvezményezettek körében, addig a LEADER (IV. tengely) esetében vannak kiemelkedő települések és elmaradó települések. Több mint 10 projekt kapcsolható Baracska, Martonvásár, Etyek és Tordas településekhez, ahol tehát a helyi civilek és az önkormányzat kiemelkedően aktív volt. Ezeken a településeken található a 106 nyertes projekt fele, 53 db. Ez összesen 287.252.853 Ft támogatást jelent, ami a teljes 653 245 377 Ft összegnek a 44%-a. A HVS-nek való megfeleltetés tehát kiemelte azokat a településeket, amelyek a leginkább LEADER-szerű fejlesztésekben gondolkodnak. - kedvezményezettek típusai (Az adott HACS illetékességi területén az egyes lehetséges kedvezményezetti körből kik voltak a leginkább nyertesei a célterületeknek, tudta-e befolyásolni valamilyen módon a HACS az egyes kedvezményezettek szereplését a források elnyerésében? Kik voltak aktívak, mely célcsoportok esetében működtek a HACS ösztönzései?)

A HACS nem tudta befolyásolni a LEADER pályázatok gazdáinak összetételét. Főleg civil és önkormányzati projektekről beszélhetünk. Ez a szektorok közötti aktivitás-különbségből fakad, és mert az üzleti/vállalkozói szektor önereje leginkább a III. tengelyben jelent meg, a LEADER projektek kisebb összegű projektjeit a civilek és az önkormányzatot valósították meg. A HACS-nak erre semmilyen hatása nem volt. - megvalósult projektek fenntartási időszakára vonatkozó adatok (pl. kedvezményezettek által a fenntartási időszakra tett kötelező és többletpontokat jelentő vállalások jellemzése, mennyire van kapacitása, lehetősége a HACS-nak a nyertes ügyfelek projektjeinek utókövetésére, mennyire van kapcsolata az ügyfeleknek a HACS-csal a projekt elnyerése után a megvalósítás során, továbbá a fenntartási időszakban – általános, szintetizáló áttekintés szükséges); A HACS kötelező feladatai elsősorban a támogatási időszakban a pályázatok benyújtásának adminisztratív segítése, valamint a kifizetési időszakokban a tájékoztató és segítő, tanácsadó feladat. Ezen kívül a saját munkájának adminisztrációja, illetve saját pályázatainak megvalósítása teljesen kimeríti a kapacitását. A nyertes és megvalósult projektek utókövetése már nem lehetséges, se jogköre, se adminisztratív eszközei nincsenek a fenntartási időszakban a fenntartás ellenőrzésére. Ez nem jelenti azonban azt, hogy ne lenne információja a megvalósult projektek utóéletéről. A HACS kapcsolata nem szűnik meg a projektgazdákkal, sőt igyekszik őket bevonni a konferenciák, vásárok és kiállítások alkalmaival a térségi kommunikációba. - A pályázat benyújtási folyamat és a pályázatok minősége (A pályázatkezelés folyamata és feldolgozási üteme, nehézségei, pályázati előkészítésben való részvétel és ennek lecsapódása a támogatási kérelmek minőségében, Volt-e különbség az egyes pályázat benyújtási körök között az igénylési folyamat nehézségét illetően, volt-e fejlődés az ügyfélbarát szabályozási rendszer kialakításának folyamatában? Az egyes TK benyújtási körök előrehaladása jelentett-e adminisztratív, szabályozási szempontból kedvezőbb környezetet az ügyfelek és a HACS-ok számára? Hiánypótlás hiánya/megléte jelentősége; stb.) A HACS feladata a benyújtott pályázatok rögzítése és kezelése, amelyet kezdetben a rövid határidő miatt csak jelentős túlmunkával tudott ellátni. A pályázat előkészítésben végzett tájékoztató munkának köszönhetően azonban csak adminisztratív terhei maradtak, tehát a feldolgozás feladata. A támogatási kérelmek az egymást követő kiírási időszakokban egyre letisztultabbak és jobb minőségűek lettek. Az elektronikus pályázatkezelési folyamat eleve kiszűrte a legtöbb kitöltési hibát, így azokat már nem kellett javítgatni. Az egyes benyújtási időszakok előrehaladásával és az ügyfélbarát szabályozási rendszer fejlődésével egyre kedvezőbb adminisztratív környezet alakult ki. Így a HACS és az ügyfelek közötti kapcsolat ismét a lényegre, azaz a fejlesztési tartalmakra és a következő időszak projektötleteire koncentrálhatott. - projektek megvalósítása (eredmények összefoglalása, kvalitatív és kvantitatív leírás a vonatkozó monitoring adatok és indikátorok alapján, esetleges meghiúsulások okai);

A HACS munkatársai személyes kapcsolatot tartanak fenn a pályázókkal, ez alapján kapnak képet a projektek megvalósításáról és fenntartásáról, de az információkat nincs lehetőségük ellenőrizni és rendszerezni. Ehhez a felügyeleti szervnek (MVH) adatokat kellene a HACS rendelkezéséré bocsátani. A megvalósítások gyakran azért nem történnek meg, vagy fejeződnek be, mert az ügyfelek számára nyitva álló megvalósítási időszak túl rövid, különösen a pályázatok elbírálásának elhúzódása miatt. - elért eredmények, output-indikátorok bemutatása; A LEADER fejlesztéseke eredményei a HVS-ben szereplő indikátorok közül az együttműködő partnerségek számában, a létrejövő hálózatokban és a sikeres fejlesztések összegében mérhető. Így a HVS teljesülés eredményeként könyvelhetjük el, hogy nőttek közösségi célú fejlesztések, az életminőséget javító fejlesztések, és a rendezvények. Ezekre nyert támogatások összege 2009 óta közel 60 MFt-ról 325 MFt-ra nőtt. - helyszíni ellenőrzések tapasztalatai (előzetes helyszíni szemle, rendezvények; együttműködés jellemzése a kedvezményezettekkel és az MVH-val); A HACS tagjai végezték a III. tengely pályázatai esetében az előzetes helyszíni szemléket. Ilyenkor a helyi kötődés, a közvetlen személyes kapcsolat kedvezően befolyásolta az egyeztetést. Az MVH ezt követően könnyen megkaphatta a válaszokat a HACS-nál a fejlesztéssel kapcsolatos kérdéseire. Ez megerősítette a HACS-ot az ügyfelek és az MVH közötti kapcsolattartó és közvetítő szerepében. Az ügyfelek gyakran érdeklődtek a HACS munkatársainál a pályázataikkal kapcsolatban, és gyakran kértek segítséget az MVH-tól kapott levelek értelmezésében, különösen a hiánypótlások esetén. - egyéb általános megállapítások (a fenti szempontokon túlmenő megjegyzések, javaslatok, tapasztalatok;) Nincsenek. - Hogyan valósult meg a HVS-ben tervezettekhez képest az EMVA IV. tengely végrehajtása? Ahogyan a felülvizsgálatok is megállapították, a HVS megvalósítás részben teljesült. A LEADER vonatkozásában az eddigi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a közösségfejlesztésre szánt forrásokat célzottabban, a felhasználási módokat és korlátokat tekintve pedig kötöttebben kell eljuttatni a kedvezményezettekhez. Mindemellett a munkahelyteremtést, a helyi vállalkozások bevonását a megvalósításba, a reális és valós együttműködéseket és a fenntarthatóságot nagyobb hangsúllyal kell figyelembe venni a pályázatok tartalmának előzetes értékelésekor. Az eddig lekötött források területi eloszlásában kimutatható egyes települések kisebb mérvű érintettsége (Kajászó, Ercsi, Ráckeresztúr, Lovasberény), melyet az aktivitás ösztönzésével célszerű oldani.

2. Fejlesztések bemutatása (a HACS területén megvalósuló, a HVS céljait érintő projektek (EMVA III. és IV. tengely fejlesztéseinek összegzése) 2.1 A fejlesztések és azok hatásai: 2.1.1 EMVA III. tengely –összefoglaló a III. tengely megvalósulásáról (a kitöltött excel alapján) a számadatok szöveges értékelése (kedvezményezettek megoszlása a térségben, települési fejlesztések száma, volt-e olyan település, amely nem részesült forrásban? Miért? Volt-e olyan település, amely „elvitte” a források nagy részét? Miért? Tervez-e a HACS ezekkel a trendekkel kapcsolatban a következő időszakban változtatásokat a HFS-ben? A táblázatok szövegszerű elemzését várjuk! A Völgy Vidéken a teljes tervezési időszak alatt 126 támogatási kérelmet nyújtottak be a III. tengely forrásaira. Ebből 80 projekt el is nyerte a támogatást. A fejlesztések az egyes intézkedések között az első három támogatási körben közel azonos számban szerepeltek. Falumegújításra 29, vidéki örökség megőrzésére 26, turisztikai célra 24 és mikrovállalkozás fejlesztésére 21 kérelem érkezett. Az utolsó (IV.) támogatási kérelem előtti HVS felülvizsgálat nyomán, a Völgy Vidéken csak turisztikai célú fejlesztésekre lehetett pályázni, és a 27 kérelemből 24 projekt nyert és el is indulhatott. A 80 nyertes projekt összesen 1,328 mrdFt támogatást írhatott jóvá. Amelynek egyötödét (21%) a falumegújítás, 13%-át a vidéki örökség védelme, több mint felét (56%) a turisztikai fejlesztés, alig egytizedét (9%) pedig a mikrovállalkozás fejlesztése intézkedés céljára ítélték meg. Jól látszik az egyes támogatási körök forrásrészesedésének emelkedésén, hogy a rendszer hogyan vált egyre népszerűbbé, és hogyan váltak a projektek egyre komolyabbá. Az első körben mg csak az összes támogatás 15%-át nyerték el, a második körben 17%-át, aztán a harmadik körben már majdnem a dupláját 29%-át, végül a teljes összeg 40%-át a negyedik, utolsó támogatási körben. Az elnyert támogatások földrajzi eloszlása csak a turisztikai fejlesztések intézkedés alatt nem egyenletes. Azon kívül azonban semelyik település nem emelkedik ki jelentősen. Csupán Csabdi és Etyek tudhat magáénak jelentősen magasabb arányú támogatást (18% és 16%), és ennek az az oka, hogy az utolsó körben jelentős turisztikai célú fejlesztésre nyertek támogatást. Nagyon alacsony a részesedése (legfeljebb 2%) Ercsinek, Kajászónak, Martonvásárnak és Tabajdnak. De ezek közül Ercsi és Martonvásár csak külterületével jogosult a III. tengelyben pályázni. A különböző szektorok jellemzően más-más intézkedés esetén voltak aktívabbak. A falumegújítás pályázatait önkormányzatok és civilek nyújtották be, a vidéki örökség megőrzése pályázatait főleg egyházi szervezetek, turisztikai és mikrovállalkozás fejlesztés pályázatait pedig vállalkozások.

2.1.2 EMVA IV. tengely (Összefoglaló a IV. tengely megvalósulásáról (a kitöltött excel alapján) Pl.: a számadatok szöveges értékelése (kedvezményezettek megoszlása a térségben, települési fejlesztések száma, volt-e olyan település, amely nem részesült forrásban? Miért? Volt-e olyan település, amely „elvitte” a források nagy részét? Miért? Tervez-e a HACS ezekkel a trendekkel kapcsolatban a következő időszakban változtatásokat a HFS-ben?) A táblázat szövegszerű elemzését várjuk! A LEADER célú fejlesztésekre összesen 653 245 377 Ft támogatást kapott a Völgy Vidék az elmúlt hat évben. Ennek kevesebb, mint a fele volt az eredetileg tervezett forrás (287 596 396 Ft). A különbséget egyrészt az Euro/forint árfolyam változása okozza, másrészt két alkalommal is plusz fejlesztési forrást kapott a HACS, valamint a nyertes, de nem megvalósított projektek összegei is növelik a hat évre számított összes támogatás összegét. A három támogatási kör alkalmával egyre több célterületet nyitott meg a HACS a pályázók előtt. Az első körben csak közel 60 MFt-ot ítélt oda a HACS a projektgazdáknak, amelyet 16 projekt nyert el. Ekkor még csak négy terület volt nyitva: a vállalkozás alapú fejlesztés, a rendezvény, a térségen belüli együttműködés és a tervek és tanulmányok célterületek. Kiemelkedően magas volt a rendezvények száma (12). A második körben már lényegesen magasabb összeg talált gazdára, összesen 268 MFt-ot osztottak szét a különböző célterületek között. A második támogatási kérelmi időszakban az első kör célterületeit a következőkkel egészítették ki: képzés (8.484.912 Ft), közösségi célú fejlesztés (184.801.986 Ft) és a térségi együttműködések (3.556.000 Ft) fejlesztési célterület. A harmadik körben 325.481.222 Ft elosztásáról döntöttek. Ennek egy része a versenyképesség fejlesztésére ment (kb. 56%), másik része pedig az életminőség javítása (44%) célterületre. Településenként változik az, hogy mennyi LEADER fejlesztést hajtanak végre. A legkevesebb Csabdi, Lovasberény, Kajászó és Ráckeresztúr településeken nyert. A 10 vagy több projektet kidolgozó települések összesen 53 db támogatást nyertek el, ami éppen a fele a 106 nyertes projektnek. Ezeken a településeken található a 106 nyertes projekt fele, 53 db. Ez összesen 287.252.853 Ft támogatást jelent, ami a teljes 633.208.497 Ft összegnek a 45%-a. 2.2 Térségi jó gyakorlatok, mintaprojektek bemutatása; Hangistálló külső felújítása Hangistálló Nonprofit Kft., Elnyert támogatás: 30,15 millió Ft A több mint 100-éves egykori istállóban kitűnő akusztikájú koncert-, színház- és nézőteret alakítottak ki, amelynek teljes körű külső felújítása és akadálymentesítése, valamint környezetének rendezése valósult meg 1500 nm-es zöldfelület növeléssel. Falusi és lovas turizmus fejlesztése Csabdin

Komjáthy András, egyéni vállalkozó, Elnyert támogatás: 41,45 millió Ft A lovas turisztikai fejlesztés során létrehozott új épület emeletén öt igényesen kialakított falusi vendégszobát magába foglaló 10 férőhelyes négy napraforgós szálláshely, az alsó szinten pedig ló-bértartásra alkalmas istálló épült kiszolgálóhelyiségekkel. Mindez a Lovas Zugoly lovas iskola új szolgáltatásainak kialakítását és a meglévők fejlesztését szolgálta. Fetzer pince présház felújítása Dr. Fetzer Csaba, Elnyert támogatás: 5,82 millió Ft A borturisztikai fejlesztés során lecserélték a boltíves pincekapcsolattal rendelkező több mint százéves hagyományos sváb présház tetőszerkezetét, hőszigetelést kapott az épület, és kiépült a fűtésrendszer. A falusi vendégasztalt az újonnan kialakított konyha teszi lehetővé, amit fűtött borkóstoló helyiség, pihenőszoba, személyzeti öltöző és mellékhelyiségek egészítenek ki. Megmaradt az épület és a berendezés régies jellege, amely kiállítótérként is funkcionál. 1848-49-es huszár egyenruha és felszerelés készíttetése Szent László Völgye Lovas Egyesület, Elnyert támogatás: 3 millió Ft 6 db. legénységi, 4 db. altiszti valamint 2 db. tiszti szerelést, összesen tehát 12 darab huszárruhát és hozzá való felszerelést készíttettek. Az 1848-49. évi szabadságharc évfordulóival kapcsolatos helyi megemlékezéseken lovas huszárként való megjelenéssel segíti az Egyesület kézzel foghatóvá tenni a szabadságharc korának emlékét. Ezen kívül egyfajta "élő történelemórán" elevenítik fel a szabadságharc eseményeit oktatási intézmények, óvodák, iskolák számára. Teremtőkert alkotóház felújítása és bővítése Teremtőkert Kulturális Egyesület, Elnyert támogatás: 33,85 millió Ft A fejlesztés célja olyan kézműves alkotóház, galéria és szálláshely létrehozása, mely méltó és korszerű helyet biztosít a faluban működő kézműves foglalkozásoknak, kurzusoknak, előadásoknak, rendezvényeknek, nyári táboroknak. A meglévő 85 nm-es épület felújítása mellett 136 nm új épületrész készült, amelyben egy nagy előadó- és kiállító terem, konyha, az emeleten két kisebb szoba és egy nagyobb hálóterem biztosítja a szálláslehetőséget. A különböző kézműves mesterségek tanítására szolgáló foglalkoztató helyiségeket és a kerámiaégető műhelyt a meglévő épületrészben alakították ki. 2.3 Előforduló problémák bemutatása, mivel tudott az IH a megoldáshoz hozzájárulni, milyen jellegűek voltak a projektekkel kapcsolatban előforduló problémák (szervezési, műszaki, hatósági, adminisztrációs… stb.) Hogyan oldotta meg a HACS a felmerülő problémákat? A HACS feladati között szerepelt a pályázati adminisztráció, és ilyenkor jelentős túlmunkával, vagy kisegítő munkatárs felvételével oldotta meg a HACS ezt a problémát.

A jogszabályi környezet gyakori változása olyan helyzetet teremtett, amelyben, különösen kezdetben, a nehezen értelmezhető és megoldható végrehajtási rendeleteknek való megfelelés, és az ügyfelek/pályázók megfelelő tájékoztatása sok terhet jelentett a HACS-nak. Különösen a jogszabályokkal kapcsolatos „véleményezési” feladat volt sok és rövid határidejű feladat, ugyanakkor jó volt, hogy a HACS-ok ilyen módon beleszólhattak a jogalkotásba. Szervezési és adminisztrációs probléma volt, hogy a támogatási időszakok csak alkalmanként voltak „nyitva”, ahelyett, hogy folyamatosan nyitva lettek volna. A rövid beadási időszak így egyszerre túl sok pályázati adminisztrációs terhet keletkeztetett, amely lekötötte a HACS kapacitását. 2.4 A HACS saját projektjeinek bemutatása, amelyekben kedvezményezettként részt vett (külön bontásban az EMVA, illetve más alapok/OP-k projektjei, finanszírozás, a projektek jellege, tartalma; Hogyan járultak hozzá a HVS megvalósulásához? Hogyan járultak hozzá a térség szükségleteihez? – EXCEL) A Völgy Vidék Közösség kezdettől fogva úgy gondolta, hogy nem csak koordinációs, adminisztrációs feladatai vannak, hanem közvetlenül a fejlesztésben is részt vehet. Ehhez mindenlehetőséget megragadott, amikor kiegészíthette saját működési forrását egy-egy céltámogatással. EMVA forrásból Helyi termék kiállítás- és bemutató sorozat A projekt célja a térségben előállított helyi termékek megismertetése, bemutatása, népszerűsítése. Helyi termékesek megjelentetése a térség rendezvényein. A támogatás összege: 2 380 000. A HVS egyik legfőbb célja, hogy a Völgy Vidék területén élő és alkotó emberek munkáit, termékeit szervezett formában népszerűsítse - a rendezvény szorosan illeszkedik ebbe az elképzelésbe. Völgy Vidék arculat és védjegy rendszer kialakítása Kiemelt szerepe van a gazdasági önellátásra és a fenntarthatóságra való törekvés mellett, de ezekhez szorosan kapcsolódva, a helyi termékek ismertségének és értékesítésének növelésének, részben egy egységes arculat kialakításával, részben pedig közös marketing, PR, valamint tanúsítási, oltalmi és minősítési rendszer megalkotásával. A támogatás összege: 6 392 000 Ft. Az egységes arculat kialakítása a térség közösségi szektora, turizmusa számára is kiemelten fontos célként került megfogalmazásra. Elkészültek az egységes arculat elemeit megjelenítő arculati kézikönyvek, létrejön egy helyi termék klaszter és menedzsment szervezet, elkészül a Völgy Vidék Védjegy tervezete, illetve megtörténik a védjegybevezetés feltételeinek kialakítása, előkészítése. Gazdasági helyzetkép a Völgy Vidéken c. tanulmány

Az elkészülő tanulmány elsődleges célja a völgyvidéki gazdaság értéktermelő képességének javítása a gazdasági tevékenységek diverzifikációjával. A tanulmány célfeladatai közé tartozik egyrészt feltárni a térségi és helyi gazdaság helyzetét, felvázolni az adottságok alapján reális fejlődési lehetőségeket, megjelölni a kívánatos gazdasági jövőképet. A támogatás összege: 3 600 000 Ft. A Völgy Vidék HVS egyik fő prioritása a helyi gazdaság fejlesztése. A gazdaságélénkítés alapja a helyi primer, szekunder és tercier szektor helyzetének, fejlődésének időbeli és területi összehasonlító feltárása és értékelése, amelyre ágazati stratégiák és programok épülhetnek. A Völgy Vidék természeti és épített értékei' c. tanulmány elkészítése A tanulmány elsődleges célja a völgyvidéki turizmus értéktermelő képességének javítása a turisztikai desztinációk diverzifikációjának szükségességére való rámutatással. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. A Völgy Vidék HVS egyik fő prioritása a helyi turizmus fejlesztése, amelyre az átutazó jelleg a leginkább jellemző szinte minden szegmens tekintetében. A turizmusfejlesztés alapja a helyi vonzerők feltárása és bemutatása, amely alapra további ágazati stratégiák és programok épülhetnek. A Völgy Vidék Közösség hálózatszervező tevékenységeihez kapcsolódó műszaki eszközök és berendezések beszerzése A beszerezni kívánt eszközök a lehető legtöbb oldalról és a leghatékonyabban segítik a Völgy Vidék térségben zajló LEADER alapokon nyugvó vidékfejlesztés ügyét. A támogatás összege: 608 880 Ft. A projekt megvalósításával az egész VVK LEADER térséget tekintve részben új szolgáltatásokat vezet be (közösségi video), amely HVS-ben megfogalmazott célokkal "kompatibilis". Nemzeti Civil Alap forrásból A Völgy Vidék Közösség folyamatos működésének biztosítása Az egyesület működéséhez kapcsolódó EMVA forrásból nem támogatható tevékenységek megvalósítása. A támogatás összege: 681 000 Ft. A működés alapvető, fizikai feltétele a HVS megvalósításának. MNVH forrásból LEADER PLUSZ: Látogatás a Südburgenland Plus HACS-nál Nemzetközi együttműködést előkészítő tanulmányút Ausztriába. A támogatás összege: 1 350 426 Ft. A HVS eleme a térségen kívüli kapcsolatok kiépítése és a szakmai kapcsolatok ápolása, jó gyakorlatok felkeresése. Gyümölcsöző együttműködés a Kárpát-medencében Nemzetközi együttműködést előkészítő tanulmányút, honosítandó jó gyakorlatok megismerése. A támogatás összege: 741 150 Ft. A HVS eleme a térségen kívüli kapcsolatok kiépítése és a szakmai kapcsolatok ápolása, jó gyakorlatok felkeresése.

A Völgy Vidék LEADER Akciócsoportot és térségét bemutató többnyelvű kiadvány készítése Az akciócsoportot és a térséget reprezentáló bemutatkozó anyag készítése magyar, angol és német nyelven egy-egy füzetben. A támogatás összege: 1 620 000 Ft. A völgyvidéki értékeket bemutató turizmus élénkítése a HVS céljai között szerepel annak érdekében, hogy minél többen halljanak a VVK-ról. LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása A helyi, vidéki közösségek és vidékfejlesztési szervezetek igényére épülő kutatások keretében módszertani tanulmány elkészítése. A támogatás összege: 2 500 000 Ft. A saját teljesítmény folyamatos ellenőrzése és a HVS megvalósításának vizsgálata hozzájárul a célok minél pontosabb teljesítéséhez. 2.5 Térségi együttműködések bemutatása (11/2013. (III. 5.) VM rendelet alapján) A térség szereplői alapvetően sikeresnek ítélik meg a civil együttműködések, a helyi értékek megőrzése, a helyi érdekeltségű kulturális rendezvények és termékvásárok területén végbevitt fejlesztéseket, változásokat. További sikerként könyvelik el, hogy a térségen belüli szervezetek, vállalkozók, civilek „egymásra találtak”, azaz sokan ismerkedtek meg, új kapcsolatokat építettek a vidékfejlesztési egyesületek munkája nyomán. Egyre több ember, helyi lakos tudja, mi az a LEADER, felismeri a kifejezést, megismeri a vidékfejlesztési közösséget, mint szervezetet, ismeri a tagjait. Egyre többen értik meg, miért érdemes pályázatokat beadni. Általában nő a szervezettel és programmal szembeni megértés és bizalom. A 2007-2013-as költségvetési időszakban a vidékfejlesztés pályázatai: az EMVA IIIIV tengelyes források voltak a legjelentősebb fejlesztési eszközök a vidék életében. Sajtút hálózat Sajtkészítés és sajtfogyasztás népszerűsítése, Magyar Sajtút mintaprojekt kialakítása, térségi Sajtút Hálózat és állomások kialakítása, kiadvány összeállítása, elkészítése. A támogatás összege: 8 898 022 Ft. A HVS legfőbb célja, hogy a Völgy Vidék területén élő és alkotó emberek munkáit, termékeit szervezett formában népszerűsítse, megismertesse. Így a sajtút kialakítása szorosan illeszkedik ebbe az elképzelésbe. Vadkacsa kerékpáros térkép Völgy Vidék - Velencei-tó LEADER térség kerékpáros turisztikai térképe c. kiadvány elkészítése, adatgyűjtéssel. A támogatás összege: 1 493 510 Ft. A HVS-ben megfogalmazott cél a Völgy Vidékre jellemző természeti és kulturális értékekre épülő turizmus különböző válfajaihoz kapcsolódó fejlesztések támogatása. A kerékpáros térkép elkészítése ezt a célt szolgálta. Összefogás az értékeink láthatóságáért A térségben egy megvalósult projekt bemutatására épülő rendezvény rendezvénytechnikai hátterének biztosítása. A támogatás összege: 500 380 Ft. A HVS szerint a környezet rendezése, értékeinek megóvása és védelmének tudatosítása vonzóbbá teheti a térséget a

letelepülni vágyók számára, jobb életminőséget biztosíthat az itt lakóknak, közvetlenül élénkítheti a gazdaságot és az ökoturizmust. A rendezvény a HVS-hez illeszkedő projekt népszerűsítését szolgálta. 2.6 Nemzetközi együttműködések bemutatása (99/2012. (IX. 25.) VM rendelet alapján) Bár az Egyesület több külföldi kapcsolattal is rendelkezik, és több szakmai tanulmányúton is járt, csak egyetlen pályázatot nyert az MNVH-nál, amely a zene nemzetközi jellegét hangsúlyozza. Zene határok nélkül A nemzetközi együttműködés keretében finnországi és magyarországi programok kerülnek megrendezésre. A támogatás összege = 11 336 020 Ft. A HVS szerint a Völgy Vidék kiemelten támogatja a kultúra területét: a közösségi rendezvényeket, turisztikai vonzerővel is bíró kulturális fesztiválokat. Erre építi stratégiája másik fontos pillérét is: a völgyvidéki ember identitását, aki egyszerre innovatív és alkalmazkodó, a közösség aktív tagja és értékes egyéniség.

3. HACS hálózatosodás, kapcsolatrendszer értékelése A Völgy Vidék minden egyéb szervezettel és adminisztrációs szervvel jó kapcsolatot ápol. Kapcsolatait a hatékonyság és a jó munkamegosztás jellemzi. 3.1 Együttműködés az IH-val; Az IH-val napi szintű, folyamatos kapcsolatban áll, gyakran kéri ki szakmai véleményét jogszabály értelmezésekben. A rendszeres szakmai beszámolót az IH által felügyelt és működtetett felületen helyezi el, ahol folyamatosan megkapja annak értékelését. Az IH a további forráselosztási rendszer kiépítése során is keresi a kapcsolatot a HACScsal. Az előírt HVS felülvizsgálatokat zökkenőmentesen végeztük el 2011-ben és 2013ban. Jelenleg a HFS előkészítésén dolgozunk együtt. 3.2 Együttműködés az MVH-val; A munkaszervezet folyamatos internet- és napi szintű telefonos kapcsolatban van az MVH-val. A kapcsolat elsősorban feladatdelegálásban, azok teljesítésében, illetve a felvetődő kérdések tisztázásában merül ki. A munkaszervezet dolgozói közvetlen, személyes, kifejezetten jó munkakapcsolatot ápolnak az MVH dolgozóival. Az adminisztrációban az eltelt öt-hat év alatt nem volt említésre méltó fennakadás az ügymenetben, vagy olyan kommunikációs konfliktus, amely megakasztotta volna a normális működést. Az MVH Regionális kirendeltsége minden pályázati kör előtt képzéseket szervezett a pályázat kezelésében részt vevő dolgozóknak, mely jelentős mértékben segítette a pályázatok ügyintézését. A munkaszervezet rendszeresen közös fórumokat szervezett helyben, együttműködésben az MVH Veszprém Megyei Kirendeltségével a térség pályázóinak. 3.3 Együttműködés más HACS-okkal, érdekérvényesítés; Más HACS-okkal különösen a régióban kifejezetten jó kapcsolatban áll a Völgy Vidék. A régiós értekezleteken rendszeresen részt veszünk, már többször vendégül láttuk a régió többi HACS vezetőjét, ahol szakmai eredményekről számoltunk be, és közös érdekeink képviseletének lehetőségeit is megvitattuk. 3.4 Együttműködés a helyi önkormányzatokkal; A helyi önkormányzatok tagjai az Egyesületnek, ezen kívül a polgármesterekkel a HACS különösen jó viszonyban van. Kapcsolatunk kitér az éves térségi programok egyeztetésére, de az egyéb pályázati lehetőségek kapcsán is kikérik a HACS véleményét. Sokszor megoldási javaslatokat várva fordulnak a HACS-hoz egyéb – az alapfeladatunktól eltérő vagy független – témakörökben kérdésekkel is. 3.5 Együttműködés a helyi gazdasági és civil szféra szervezeteivel, képviselőivel;

Általában elmondható, hogy a VVK illetékességi területén jó kapcsolatot ápol a helyi szereplőkkel függetlenül attól, hogy az tagja-e az Egyesületnek vagy sem. Elsősorban információszerzési, adatszolgáltatási szempontból fontos, hogy jó a kapcsolat a megyei kamarával, a civil házzal, valamint a közművelődési intézményekkel, oktatási szereplőkkel. Általában a helyi véleményvezérekkel, akik közül egyre többen tagjai a szervezetnek. 3.6 A helyi hálózatépítés jellemzése, animációs tevékenység, a szervezéshez szükséges utazási idő, költség jellemzése, hatékonysága. A helyi hálózatépítés nem önálló feladat. Nincs kapacitás arra, hogy önálló feladatként bárki – csak azzal foglalkozva – járja a térséget és szervezze az emberek, szereplők (civilek, vállalkozók) közötti kapcsolatrendszert. A HACS egyéb kötelező feladatit látja úgy el, hogy abból következik és kiépül, már-már magától hálózatosodik a vidék, a térség. Ennélfogva nincs a hálózatépítésre külön összeg rendelve, nincs ilyen utazási célú költségelszámolás sem. De mindazonáltal a HACS munkatársai járják a térséget, és a különböző helyszíneken mindig megjelennek helyi termékekkel, kiállítókkal. A termelőket „összehozzák” a vásárokon és fórumokon. Ez tulajdonképpen elismerhetjük animátori szerepként, de fontos megjegyezni, hogy nincs nevesítve é elkülönítve ez a feladat. Mindez a hatékonyságra rányomja a bélyegét. Az, hogy magától hálózatosodik a térség, igen lassú folyamattá válik.

4. A LEADER elvek megvalósulása 4.1 Mi volt a célja a hét LEADER elv érvényesítésének a térségben? (alulról jövő kezdeményezések ösztönzése, területalapú megközelítés, helyi partnerség, több szektort érintő integrált fejlesztések, hálózatépítés, innováció, térségek közötti és nemzetközi együttműködések) A LEADER elvek mentén hogyan építették fel a HACS-ot? Mik voltak a rendező elvek? VölgyVidék helyi vidékfejlesztési stratégiájának 3 alappillére a helyben megtermelt javak (Völgyvidék Termék), a helyben meglévő értékek (Völgyvidék Érték) és az itt élő emberek (Völgyvidéki Ember). Ezek hosszú távú megőrzéséhez és helyzetük, (élet)minőségük javításához kapcsolódik a stratégia egymásra épülő 5 fő fejlesztési prioritása. A hét szempont közül melyek voltak a legfontosabbak? Milyen előzetes elvárások voltak a LEADER elvekkel kapcsolatban? A VölgyVidéken élő lakosok, vállalkozások, civil szervezetek és önkormányzatok jövedelmének növekedését, mint legfontosabb általános cél megvalósulását segíti a helyi gazdaság és a helyi turizmus fejlesztése. A gazdaságösztönzési prioritáson belül a helyi termékek minőségfejlesztése, feldolgozásának, értékesítésének és marketingjének fejlesztése erőteljesen hat a munkahelyteremtésre, a vidéki életforma megújítására, a társadalmi és gazdasági szolgáltatások és a helyi közösségek fejlődésére, valamint az életminőség javítására. A helyben lévő kisebb vállalkozások vidékfejlesztési feladatokra történő felkészítése, együttműködésük fejlesztése a hagyományos termékekre épülő helyi gazdaság megerősítését és több lábra állását célozza, amely összefügg a környezettudatos termeléssel, fogyasztással és életvitellel. A turizmusfejlesztési prioritás a kulturális, a rekreációs és a borturizmus strukturált fejlesztésén keresztül olyan területeket emel ki szolgáltatási minőségjavításra, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a helyi gazdaság kiemelt tevékenységeivel és termékeivel, és építenek a helyi értékek és örökségek bemutatására, elősegítik fejlesztésüket. A turisztikai csomagok, arculat és információs rendszerek kialakítását szolgáló intézkedések pedig szintén a helyi értékek fejlesztését, illetve a gazdasági bevételekhez való turisztikai hozzájárulás növelését tartja szem előtt a marketing, a stratégiai szemlélet és a szervezettség növelésével. A helyi életminőség fejlesztését szolgáló prioritáson belül a köz- és piaci szolgáltatások fejlesztését, közösségi tér kialakítását célzó intézkedés elsődlegesen a helyi termékek piacának kialakítását és működését, valamint a helyi szolgáltatások közösségi vállalkozássá történő szervezését tartja szem előtt a falufejlesztési célok mellett. Mindezek nagymértékben segítik a helyi gazdaság előmozdítását, szervezettségének növelését az értékesítés és a marketing eszközeinek aktivizálása révén is.

Hogyan valósultak meg az elvek az előzetes elvárásokhoz képest? A „VölgyVidéki helyi gazdaságfejlesztés” (1) célkitűzés teljesítése eleinte elmaradt a várakozásainktól a beérkezett támogatások száma és forrásigénye alapján. Mikrovállalkozások fejlesztésére első körben mindössze hat kérelem érkezett be, amelyek közül két mikrovállalkozás gépbeszerzését tudtuk támogatni. A „VölgyVidéki értékek, örökségek megőrzése, fejlesztése” (2) célkitűzés esetében kisebb léptékű templom és templomkert felújításokra, ökológiai oktatóközpont kialakítására, illetve építmény-felújításokra nyílt lehetőség (műemlék iskola kerítése, védett kút környezetének rendezése) az első körben. A „Helyi kulturális értékek megóvása” (3) intézkedést a LEADER rendezvény jogcímre beérkező 14 térségi kulturális, hagyományőrző rendezvény támogatásával valósítottuk meg az első körben, míg a második körben 31 ilyen pályázatot tudtunk támogatni. Természeti értékek fejlesztésére nem érkezett támogatási igény, csak a bemutatásukra, de ezt a területet a stratégia megvalósítása érdekében a továbbiakban is támogatni kívánjuk. A „VölgyVidéki életminőség fejlesztése” (4) célterületen belül a „Falumegújítás és fejlesztés” intézkedésre nyújtották be kezdetben a legtöbb igényt. Nyolc települési játszótér, de faluközpontok, közparkok, sőt a nagyegyházi Hangistálló – egykori istállóból átalakított koncertterem és kulturális központ – is támogatást kapott. 2012 végén további 10 beérkezett projektjavaslat irányult hasonló fejlesztésekre, valamint a sport támogatására. Támogatni tudta a közösség az egységes arculat kialakítására irányuló térségi együttműködési igényt. A továbbiakban is elsősorban gazdaságfejlesztést, munkahelyteremtést szolgáló fejlesztéseket – helyi termékek piaca, turisztikai vonzerőt jelentő fejlesztések – tartunk szükségesnek támogatni. A „VölgyVidéki helyi turizmusfejlesztés” (5) célkitűzés iránt nagy volt az érdeklődés minden beadási körben. E terület sajátossága, hogy kevesebb számú pályázó nagyobb összegeket kérelmez, nagyobb projekteket valósít meg. Főként bor- és lovas-turisztikai, valamint szálláshely-fejlesztésekhez tudtunk jelentősebb támogatásokat nyújtani 14 estben. A „VölgyVidéki környezetfejlesztés” (6) célkitűzéshez kapcsolódóan LEADER célterületet az első körben nem indítottunk, de a kidolgozottak között szerepelt ilyen. Ezen a területen további erőfeszítésekre van szükség, mivel önálló projektjavaslat továbbra sem érkezett, ugyanakkor több építéssel járó fejlesztés keretében jelent meg a megújuló energiaforrásokkal működő épületgépészeti rendszerek kialakításának az igénye, beépítése. Mi az a hozzáadott érték, amelyet a LEADER-en keresztül elérni szándékoztak és a LEADER nélkül nem lehetett volna megvalósítani? Elsősorban a partnerségek kialakulása, kialakítása, és a továbbiakban a projektgazdák tudatos partnerkeresése. Ez mindenképpen az egyik legnagyobb hozzáadott érték. Mit adott a térség társadalmának a LEADER elvek alkalmazása? Sikerült-e az elveket a köztudatban elültetni?

Igen, az eddigi visszajelzések alapján, és az egyre fejlődő pályázati kultúra kialakulásával a termelők és a szolgáltatók körében is megfigyelhető, hogy kicsiben gondolkodnak, helyi értékekben, hálózatszerű együttműködésekben. A LEADER elvek közül miket lehetett következetesen alkalmazni? Mi működik jól, mi nehezebben? Miért? Könnyen alkalmazható volt kezdettől fogva a helyi, lokális előnyök hangsúlyozása, és az erre építő projektek prioritása. Tapasztalataink szerint mind több ennek megfelelő pályázati ötlet született, és nyert is. Az alulról építkezés is könnyen alkalmazható alapelvnek tűnt, sokan megértették, hogy kicsiben gondolkodva, a szomszédokkal összefogva könnyebb elmozdulni egyről a kettőre. Valamint hamar elfogadták a szektorok közötti együttműködések alapelvét, és szívesen vettek részt civil vagy önkormányzati összefogásokban, közös szervezésekben. Nehezebben érvényesülő alapelvet nem tudunk említeni. Látnak-e olyan problémákat, amelyek megoldhatók (lennének) a LEADER elvek jobb alkalmazásával? Igen, az oktatás területén. A nem iskolarendszerű képzések esetében könnyebben érvényesíthetőek a LEADER alapelvek. De az iskolarendszerű képzések esetében is számos oktatásszervezési és kiegészítő tevékenység, illetve kihívás megoldható volna LEADER szerű együttműködésekkel. Csak egy példa lehet a települési szintű civil és önkormányzati együttműködés olyan konyhakert és vetemény művelésében, amely közétkeztetés részére állítana elő helyben, olcsón jó minőségű alapvető élelmiszert. Vállalkozókkal együttműködésben akár feldolgozott termékekre is kiterjeszthető volna a rendszer. Mi akadálya van az elvek szélesebb alkalmazásának? Ki lehet-e küszöbölni? Ha igen, mivel? A fentiek alkalmazásának akadálya számtalan egyéb jogi szabályozás, amely jelenleg akadályozza a tisztán lokális termelési és kereskedési láncok kialakítását. Ha a helyi önkormányzatok és LEADER egyesületek magasabb önállóságot kapnának, de továbbra is szigorú elszámolással ellenőrizné őket, akkor megoldható volna a rendszer kiterjesztése. A gyakorlatban működött-e az elvek alkalmazása a „kötelezőn” túl? A Völgy Vidéken is csak elvétve akadt példa a kötelezőn túli alkalmazásokra. tehát még nem sikerült annyira megszervezni a helyi társadalmat, különösen a vállalkozói oldalt, hogy magasabb szintű eredményt mutathatnánk föl. 4.2 A LEADER elvek megvalósulásának vizsgálata, jellemzése A LEADER lényegét a végrehajtás módszere adja, amely a vidékfejlesztésre irányuló intézkedések közötti kapcsolódások megteremtését jelenti, valamint a helyi, térségi jellegzetességekhez való szoros kapcsolódást („LEADER-szerűség”). Ennek további erősítését szolgálják az alábbi VVK LEADER kritériumok. 4.2.1 Alulról jövő kezdeményezések ösztönzése

A kedvezményezett a VVK LEADER térség településén aktív közösségi vagy gazdasági szereplő. A kedvezményezett vállalja, hogy a projekt megvalósítása során legalább 1 alkalommal részt vesz a VVK HVS megvalósításával kapcsolatos, együttműködést erősítő személyes konzultáción, rendezvényen vagy képzésen. 4.2.2 Területalapú megközelítés A kedvezményezett a projekt megvalósítása részeként úgy fejleszti tevékenységét vagy technológiáját, hogy a korábbihoz képest kevesebb természeti erőforrást vagy energiát használ fel. A kedvezményezettnek a projekt megvalósításával a korábbihoz képest kevesebb lesz a környezeti kibocsátása vagy a projekt hatására a korábbihoz képest csökken a környezetterhelés. 4.2.3 Helyi partnerség A kedvezményezett a projekt megvalósítása során együttműködik a VVK településein működő más szervezetekkel szférák (köz-, civil és üzleti szféra) vagy ágazatok között, vagy azt a projekt megvalósítása során építi ki. 4.2.4 Több szektort érintő integrált fejlesztések A projekt hozzájárul a társadalmi, a gazdasági vagy a környezeti fejlődés közül legalább kettőhöz, és a VVK szempontjából fontos, a VVK HVS-ben meghatározott társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi igényt elégít ki. A projekt hozzájárul a természeti vagy az épített vagy a kulturális örökség értékeinek megőrzéséhez vagy újak teremtéséhez. 4.2.5 Hálózatépítés A projekt megvalósítására meglévő együttműködési hálózat keretében kerül sor, vagy együttműködési hálózat létrehozását célozza. A projekt az ágazaton belüli együttműködés kialakítását vagy kiterjesztését célozza, vagy ágazaton belüli együttműködésben valósul meg. A projekt a VVK legalább két települését érintő területi együttműködés kialakítását vagy kiterjesztését célozza, vagy a megvalósítás alapvető eleme a VVK területén kívül működő szervezetekkel való együttműködés. 4.2.6 Innováció A kedvezményezett a projekt megvalósításával a megvalósítás tervezett helye szerinti települést vagy a VVK LEADER térséget tekintve új terméket vagy szolgáltatást vezet be.

A kedvezményezett a projekt megvalósítása során új technológiai módszert, eljárást, új termelési, előállítási folyamatot alkalmaz. A kedvezményezett projektjével új piacot céloz meg vagy a helyi erőforrások, termékek, alapanyagok hasznosításának új módját vezeti be. 4.2.7 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések A kedvezményezett a projekt megvalósítása során olyan partnerekkel épít ki kapcsolatot vagy működik együtt, amelyek a VVK LEADER térség más településein végzik tevékenységeiket. A projekt olyan, a VVK HVS-ben meghatározott témára irányul, amely a VVK LEADER térség egészére vagy meghatározott településcsoportjára vonatkoztatható hagyományon, adottságon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt a térség vagy az adott településcsoport karakteres, egyedi fejődése szempontjából fontos. 4.3 A LEADER elvek alkalmazása a jövőben (A tapasztalatok alapján tervezett változások, módosítások bemutatása) A VVK HACS a helyi társadalmi tőke erősödéséhez jelentős mértékben járult hozzá. Az évek óta folyamatos helyi termékvásárok és kiállítások, valamint a róluk szóló nyilvánosság megerősítette a legtöbb termelő vállalkozót. Az itt élő emberek nekik és róluk szóló kulturális programokon vehetnek részt, mert közvetlen támogatást nyújt az Egyesület kulturális rendezvények szervezésében, különösen forrásteremtés területén. A HACS, kommunikációs és kapcsolattartó munkája révén, egyfajta katalizátor szereplőként ösztönzi a még nem bevont szereplőket, magánszemélyeket, vállalkozókat és civil szervezeteket, mert látják, hogy helyben élő „szomszédjaik” milyen teljesítményre képesek. A jövőben egyéb alapelvekkel lesz szükséges kiegészíteni a szempontrendszert: Egyenlő esélyek biztosítása A projekt a térségben élő hátrányos helyzetűek esélyeinek javítását célozza. A projekt a térségben élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetének javításával kapcsolatos fejlesztésre irányul. Helyi nyilvánosság A kedvezményezett – a nyilvánosság biztosításának projektmegvalósítás során vállalt formái mellett – vállalja, hogy a megvalósítás megkezdésekor vagy befejezésekor híradást tesz közzé a fejlesztés lényegével és VVK közösségi támogatásával összefüggésben a térségi vagy települési médiumok valamelyikében, valamint megküldi azt viszontközlésre a VVK honlapja számára. A híradásnak kötelezően tartalmaznia kell a VVK logóját is, amely a VVK honlapjáról letölthető és erre a célra szabadon felhasználható.

5. Összefoglaló – max. 3 oldal Néhány bekezdésben kerüljön összefoglalásra a zárójelentés I. és II. részének lényegi tartalma, az üzleti tervek „Vezetői összefoglaló” részének mintájára. A Közösség mint szervezet A Völgy Vidék LEADER térség Fejér megye északi-északkeleti részén fekszik. Települései Budapesttől mintegy 30-55, a ferihegyi repülőtértől 50-75 km-re találhatók. A térség a Középdunántúli Régió peremén a Közép-magyarországi Régióval határos, illetve annak részeként a Budapest melletti agglomerációs településekkel. A Völgy Vidék Helyi Akciócsoportot 67 szervezet alapította 2007 őszén (civilek, vállalkozások és önkormányzatok). A VVK tagsága magánszemélyekből, civil szervezetekből, települési önkormányzatokból és vállalkozásokból áll. A 2008-as megalakulás óta alapvetően a tagság létszámának növekedéséről számolhatunk be. A 2008-ban 46 tagú szervezet 2015. május 14-én 93 taggal rendelkezik. A tagság méretének megduplázódása jelzi az egyesület működésének létjogosultságát. Az Egyesület élén az Elnökség áll, legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, adminisztrációs és szervezési feladatait a Munkaszervezet látja el. A szervezet működését EU-s forrásból finanszírozza, kifizető szerve az MVH, szakmai felügyeletét az Irányító Hatóság látja el. A VVK a 2008 és 2014 közötti időszakban kiegyensúlyozott, biztonságos és takarékos költségvetéssel működött. Ez biztosította pénzügyi stabilitását, miközben végig hitelből, és pályázati forrásból, utófinanszírozás keretében működött. A VVK, illetékességi területén, jó kapcsolatot ápol a helyi szereplőkkel függetlenül attól, hogy az tagja-e az Egyesületnek vagy sem. Elsősorban információszerzési, adatszolgáltatási szempontból fontos, hogy jó a kapcsolat a megyei kamarával, a civil házzal, valamint a közművelődési intézményekkel, oktatási szereplőkkel. Általában a helyi véleményvezérekkel, akik közül egyre többen tagjai a szervezetnek. Szakmai feladatellátás A VVK HACS tulajdonképpen jelentős, említésre méltó hiba nélkül látta el eddig feladatait. Közreműködő civil szervezetként ösztönözte a helyi szereplőket, hogy egymással együttműködésre lépjenek, és közösen a támogatási kérelmi időszakokban pályázatokat nyújtsanak be. A kifizetési kérelmek kapcsán ellátta tájékoztató, segítő feladatát, hogy a nyertes projektgazdák hozzájussanak a támogatásokhoz. A támogatási kérelmeket előzetesen elbírálta, amikor kellett, attól függően, hogy melyik támogatási körben az eljárásrendek hogyan szabályozták ezt a feladatot.

HVS megvalósítása Jövőkép: A Völgy Vidék, eredeti stratégiai célja szerint olyan térség, ahol helyi identitású emberek, helyi termékeket állítanak elő, és kereskednek velük, valamint felkutatják, őrzik, megteremtik és hirdetik a helyi értékeket. Erre épül a helyi gazdaságfejlesztés, a helyi kultúra fejlesztése és az infrastruktúra fejlesztése is. A felülvizsgálatok alapján sem a célokon, sem az eszközökön nem volt szükséges változtatni. Csak a forrásallokációt korrigálta a felülvizsgálat, amely 2013- után nagyobb arányú gazdaságfejlesztést javasolt. Így a gazdaságfejlesztési pályázatok javára kisebb mértékű átcsoportosítás történt. A HVS tervezése és a helyi, térségi kommunikáció területén megfigyelhető az innovatív szemlélet, amely elsősorban az online kommunikáció alkalmazása, illetve a munkafeladatok szétosztását jelentette. A HVS eredeti forrásallokációja éppen megfelelt a gazdaságfejlesztés minimális 45%-os arányának, amelyet a stratégia a gyenge vállalkozói réteggel, illetve az – utófinanszírozás rendszere miatt szükséges – önerő feltételezett/becsült hiányával magyarázott. A későbbi felülvizsgálatok alkalmával azonban ezen emelni lehetett, mert úgy tűnt az első két támogatási kör adatai alapján, hogy a térség gazdasága képes finanszírozni a pályázati projekteket. Ezért a III. és IV. támogatási időszakban már közel kétharmados volt a gazdaságfejlesztés részesedése a forrásokból. A VVK tagjai úgy döntöttek, hogy a lehető legnagyobb mértékben próbálnak meg beleszólni a projektek kiválasztásába. A támogatási kérelmek pontozási rendszerét maximálisan a HVS céljainak megfelelően alakították, azaz magasabb pontszámot csak a valódi fejlesztést és a helyi érdekeket védő projektelemek kaphattak. A négy támogatási kör során összesen 80 projekt nyert támogatást, amely 63%-os arány. A különböző intézkedések között a legsikeresebb a turisztikai fejlesztések célterület, amelyen a beadott kérelmek 72%-a (36/50) nyert. A Falumegújítás intézkedés alatt összesen 19 (66%) kérelem felelt meg, és indulhatott el, a Mikrovállalkozások fejlesztése intézkedés alatt 13 (62%) projekt, míg a Vidéki örökségmegőrzés célterületen 12 projekt nyert a beadott 26 kérelemből (46%). Ahogyan a felülvizsgálatok is megállapították, a HVS megvalósítás részben teljesült. A fejlesztések a különböző intézkedési célterületeken megfeleltek a stratégiában támasztott elvárásoknak, ugyanakkor a fejlesztők, beruházók közötti együttműködések elmaradtak a várakozástól. Kevés igazán komplex projektre pályáztak a szereplők, és a megvalósuló, befejezett, sikeres projektek között nem is találunk ilyet a III. tengelyen.

A Völgy Vidék stratégiai elképzelése az volt, hogy a LEADER elvek teljesülését biztosítsa a fejlesztések során. Az alapelveket nem csak a LEADER forrásból finanszírozott projektek esetében kívánta betartani, hanem egyéb fejlesztések esetén is ellenőrizte. A IV. vagy LEADER tengely megvalósítását sokkal nagyobb befolyással, az egyes támogatási körökben csak bizonyos intézkedések meghirdetésével tudta irányítani. A preferált projektek települések között, több szervezet együttműködésével megvalósuló fejlesztések voltak. Figyelembe vette a szakmai tárgyú, ún. funkcionális feladatelosztást az együttműködések során, azaz az együttműködés indokoltságát is ellenőrizte. Ezen kívül fontos szempont volt az, hogy a fejlesztés tárgya is illeszkedjen a HVS helyi kultúra és érték megőrzése irányelvekhez. Így képes volt kontrollálni, hogy mindvégig valóban helyi emberek összefogásával a helyi értékek megőrzésén és fejlesztésén maradjon a hangsúly. A HACS kötelező feladatai elsősorban a támogatási időszakban a pályázatok benyújtásának adminisztratív segítése, valamint a kifizetési időszakokban a tájékoztató és segítő, tanácsadó feladat. Ezen kívül a saját munkájának adminisztrációja, illetve saját pályázatainak megvalósítása teljesen kimeríti a kapacitását. A Völgy Vidéken a teljes tervezési időszak alatt 126 támogatási kérelmet nyújtottak be a III. tengely forrásaira. Ebből 80 projekt el is nyerte a támogatást. A 80 nyertes projekt összesen 1,328 mrdFt támogatást írhatott jóvá. Amelynek egyötödét (21%) a falumegújítás, 13%-át a vidéki örökség védelme, több mint felét (56%) a turisztikai fejlesztés, alig egytizedét (9%) pedig a mikrovállalkozás fejlesztése intézkedés céljára ítélték meg. A különböző szektorok jellemzően más-más intézkedés esetén voltak aktívabbak. A falumegújítás pályázatait önkormányzatok és civilek nyújtották be, a vidéki örökség megőrzése pályázatait főleg egyházi szervezetek, turisztikai és mikrovállalkozás fejlesztés pályázatait pedig vállalkozások. A LEADER célú fejlesztésekre összesen 653 245 377 Ft támogatást kapott a Völgy Vidék az elmúlt hat évben. Ennek kevesebb, mint a fele volt az eredetileg tervezett forrás (287 596 396 Ft). Az első körben csak közel 60 MFt-ot ítélt oda a HACS a projektgazdáknak, amelyet 16 projekt nyert el. A második körben már lényegesen magasabb összeg talált gazdára, összesen 268 MFt-ot osztottak szét a különböző célterületek között. A harmadik körben 325.481.222 Ft elosztásáról döntöttek. Ennek egy része a versenyképesség fejlesztésére ment (kb. 56%), másik része pedig az életminőség javítása (44%) célterületre. A Völgy Vidék minden egyéb szervezettel és adminisztrációs szervvel jó kapcsolatot ápol. Kapcsolatait a hatékonyság és a jó munkamegosztás jellemzi. Elsősorban a partnerségek kialakulása, kialakítása, és a továbbiakban a projektgazdák tudatos partnerkeresése. Ez mindenképpen az egyik legnagyobb hozzáadott érték. A visszajelzések alapján, és az egyre fejlődő pályázati kultúra kialakulásával a termelők és a szolgáltatók körében is megfigyelhető, hogy kicsiben gondolkodnak, helyi értékekben, hálózatszerű együttműködésekben.