Vizsoly, az én szülőfalum Készítette: Sztankai Bettina Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium
1
Vizsoly, az én szülőfalum E kicsiny falu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a megyeszékhelytől (Miskolctól) mindössze 60 km-re található a Hernád-völgyében. Ez az én szülőfalum, ez az a település, ahol mindennapjaimat élem és a tiszta, vidéki levegővel teletölthetem a tüdőm. Vizsoly Árpád-kori település. II. Géza telepített erre a területre 10 falut, bajorokkal, frankokkal, majd vallonokkal. Az első írásos emlékek szerint Vizsoly 1212-ben már a királyné ispánságának székhelye volt. Eredetileg két részből (Egyházas Vizsoly és Vizsoly) állt. A középkorban megnőtt a jelentősége, hiszen egy fontos kereskedelmi útvonal szelte át a falut (Kassa, Lengyelország, Oroszország), Ennek védelmét szolgálták a boldogkői és regéci várak. Az 1300-as években Amadé és Grugeth Vilmos nádor törvénykező helye lett, valamint a fontosabb párbajokat is itt tartották. Olykor megyegyűlések színhelyéül is szolgált. 1588-ban Vizsoly környék földesura Rákóczi Zsigmond lett, akinek nevét a helyi iskola is viseli. A település sokat köszönhet Rákóczinak, hiszen a XVI. század egyik legnagyobb magyar nyomdáját hozta létre a faluban Mantskovits Bálint nyomdászmester vezetésével. Itt nyomatatták ki a Károli Gáspár gönci református esperes által fordított első, teljes magyar nyelvű Bibliát, mely a reformáció korának talán legjelentősebb szellemi és nyomdatechnikai teljesítménye. Károli 1590-ben jelentette meg művét, ezzel ismertté tette Vizsoly nevét határon innen és túl. Az esperes nem csupán fordítója, hanem gondozója, szerkesztője, sajtó alá rendezője és kiadója is volt ennek a Bibliának.
Így ír erről a munkáról: "Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását ..." Ebben az időben nem kis anyagi és erkölcsi háttérre volt szükség egy ilyen alkotás kiadásához. A nyomdát a főúri pártfogók szerelték fel. A kereskedelmi útvonalon szállították Németországból a betűkészletet, valamint a papírt Lengyelországból. Valószínű ennek az útvonalnak köszönheti Vizsoly a nyomda létrejöttét.
2
Néhány szó magáról a Bibliáról A Biblia címlapján ez áll: „nyomtattatott Mantskovits Bálint által”. Mantskovitsnak 2412 oldalt kb. 800 példányban kellett kinyomtatnia. Ezt másfél év alatt teljesítette. A kötet súlya kb. 6 kg. Pillanatnyilag 52 fennmaradt eredeti példányról tudunk. Közülük 24 határainkon kívül van. Egy eredeti példány a helyi református templomban is fellelhető. Az Európa Kiadó 1981-ben külön erre a célra készített papíron kiadta a Biblia hasonmását, ezzel jelezve ennek irodalmi és nyomdatörténeti jelentőségét. Károli így ír művéről: „.... szabad mindenkinek az Isten házába ajándékot vinni. Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát". Az eredeti Bibliák egyikét mind a mai napig megtekinthetjük a szintén komoly történelemmel rendelkező református templomban.
A Biblia hete Településünk igyekszik őrizni a Biblia hírnevét, innen is ered mottója: „Művészet, hit, hagyomány”. Ebből kifolyólag minden évben megrendezésre kerül a Biblia hete elnevezésű rendezvénysorozat. A kedves vendég rendezvényünk látogatása során, többek között keresztény kulturális elemekkel találkozhat, melyek magukban foglalják a könnyűzenei, komolyzenei, színházi, képzőművészeti előadásokat. Ezen kívül találkozhatnak még a végvári vitézek hadi tornáival, népi táncosok, kézművesek bemutatóival, íjászokkal és sok más különlegességgel. De nemcsak a felnőttek számára kedveznek a programjaink. A kisebbek minden délelőtt a gyereksarokban részt vehetnek arcfestésen, ügyességi játékokon, kvízeken, ahol a legügyesebbek ajándékokat is kapnak. A rendezvény minden évben egy futással indul, ami Szenci-Molnár Albertről kapta nevét, hiszen Göncről indulnak és Vizsolyig futnak az iskola tanulói és a vállalkozóbb kedvű vendégek, csakúgy, mint Szenci-Molnár Albert tette ezt nap, mint nap a Biblia már lefordított lapjaival. A nyomda épülete előtt érnek útjuk végére, ahol a vizsolyi asszonykórus egy kis dalos műsorral köszönti őket. A nyomdában a Bibliatörténeti kiállítás mellett napjainkban étterem is működik, így az éhségüket és szomjukat is csillapítatják a betérők. A legutóbbi „fesztiválon” egy kiemelkedő kiállítást is megtekinthettek az oda látogatók. A Biblia mintegy 100 nyelven volt kiállítva a nézelődők számára, akik nemcsak vitrinekből nézhették mindezeket, hanem bele is lapozhattak, olvasgathatták a nem mindennapi könyveket. Természetesen a Biblia-hete alatt mindenki számára kínálnak szálláslehetőséget is a rendezők. A kalandvágyóbb embereket sátorozási lehetőségekkel várják. De akik nem részesítik előnyben ezt a fajta „szállásformát”, azok a nyomda épületében, vagy egy-egy falusi vendégházban is álomra hajthatják fejüket. Biztos vagyok benne, hogy akik eljönnek erre a rendezvényre, azoknak maradandó élmény lesz, és akkor is fognak valami újat látni a falu életéből, ha már akár többször is ellátogattak Vizsolyba, a Biblia bölcsőjébe.
3
Károlyi Gáspár-napok Fontosnak tartottam megemlíteni a Károlyi Gáspár - napok rendezvényünket is. Ez nemcsak Vizsolyban kerül megrendezésre, hanem Nagykárolyban és Göncön is. Miért pont ezeken a helyeken? Erre e választ nagyon röviden meg tudom fogalmazni: azért, mert Károlyi életében ezek a helyek játszottak leginkább szerepet. Ezen a találkozón a bibliafordító munkássága előtt tisztelegnek. Ez rendkívül komoly és fontos kapcsot jelent a települések között. Minden ilyen program a 3 önkormányzat által valósul meg. Általában május elején kerül megrendezésre. Egyesek szerint ilyenkor a magyar igét is ünnepeljük egyben, mások szerint ez a magyar kultúra egyik alapköve és az irodalom legszentebb alkotása. Minden évben elhangzik ez a mondat: „Károlyi Gáspárnak méltó tisztesség adassék”. E mondatot a 3 település között született megállapodásból idézik, mely a rendezvény jelmondatává is vált. A találkozót minden évben a három település egy képviselőjének műsora és a Károlyi-emlékmű koszorúzása zárja, ezzel is elővetítve az elkövetkezendő változásokat a községek és egyházközségek életében.
A református templom A középkori templom a falu közepén a főutca mentén épült fel. Ajtaja március közepétől november közepéig nyitva várja a látogatókat.
A templom 5 részből áll. Van egy félkör alakú szentély, ami a korabeli szokásoknak megfelelően keletre néz. A szentélynek van még egy magasabb, téglalap alapú része, majd jön egy eredeti templomhajó, ami már az írásos emlékek szerint az 1200-as években is állt. A XIV. század elején rendkívül megszaporodott a katolikus hívek száma. Ebből adódóan egy sokkal nagyobb hajót építettek a templomhoz. Ehhez támfalat építettek, elválasztván a román és gótikus stílusokat. A később épített hajóban négy szép, csúcsíves ablakot láthatunk.
4
Az ötödik rész a torony, ami feltűnően zömök az akkori építészeti stílushoz képest. Sokak szerint a mesterek azt gondolhatták, hogy ez a forma jobban illik a templom többi részéhez, ezzel is érdekesebbé téve az építményt. A torony különlegessége, hogy 3 emeletes és négy bejárata is van. Három a külvilág felé, egy pedig a templombelsőbe nyílik. Az emeleteket tekintve az első két emeleten lőrészerű, még a harmadik emeleten csúcsíves, mérműves ablakok láthatóak.
Tapasztalatból mondhatom, amikor éppen akkor lépünk a templomba, amikor nincs tömeg, rendkívül nagy szerencsénk van. Olyankor beülhetünk egy padba, és ha körülnézünk, egy egész más világba csöppenhetünk. Elmerülhetünk a gótikus freskók látványában. Ezeket a freskókat azonban nem láthatták mindig az emberek. Ez a ,,probléma” abból adódott, hogy az eredetileg katolikus templomot valamikor a XVI. század második felében átvették a reformátusok. Mint tudjuk, a református templomokra nem jellemzőek ezek a falfestések, ezért tehát egyszerűen lemeszelték. Egy ideig ez így is maradt, és feledésbe merültek a rendkívüli értékek. Két átalakítás is következett ezután a templom életében, de egyszer sem tárták fel ezeket a freskókat. 1940-ben azonban az akkori lelkipásztor véletlenül rábukkant egy töredékre a vastag mészréteg alatt. Nyomban régészek érkeztek a templomba, akik a napvilágra segítették a festményeket. A munkák 1985-ben fejeződtek be, amelyek meglepően sikeresek voltak. E feltárások után az Országos Műemlékvédelmi Bizottság műemléknek nyilvánította a templomot. Mára szinte körbeveszik a látogatót a majdnem 700 éves alkotások és az ugyanekkor épült bordás keresztboltozat. A képek többsége természetesen bibliai jeleneteket ábrázol. Az északi falon például egy Szent László legendát fejthetünk meg. Feltételezések szerint ezekre a freskókra azért lehetett szükség, mert a misék latinul folytak, és a szegényebb, műveletlenebb emberek ezt nem értették. A festményeket nézegetve egy kis segítséggel viszont sikerült megérteniük a bibliai történeteket. Ez a probléma majd valamilyen szinten a reformáció korában oldódott meg, hiszen megjelentek a Bibliafordítások. Hasonló célt szolgált a Parasztbiblia is, ami legjobb tudomásom szerint a faluban rendkívül elterjedt volt. Ez nem volt valódi könyv, hanem egy köteg szóban élő legenda, amelyek nagy része hasonlított a Biblia tartalmára, de egy része viszont elrugaszkodott tőle, melyekbe falusi hagyományokat, embereket is beleépítettek. Ha ellátogatunk Vizsolyba, a templomban egy általam rendkívül tisztelt hölgy érdekesen és nagyon szépen összefoglalva elmeséli mindezeket. Őt Molnár Imréné Editke néninek hívják. Az Ő családjuk is híressé teszi Vizsolyt. Lehet, hogy otthon, a polcunkon ugyanis megbúvik egy-egy üveg különleges méz, amelyet talán ők készítettek.
5
A méhészetről A Molnár-család körülbelül 15 éve foglalkozik méhekkel. Előtte mezőgazdasági munkákat végeztek, mikor a családfő fejéből kipattant a „nagy ötlet”. Az édesapa kiskorában is közel állt a méhekhez, hiszen a szomszédban rendszeresen segített. 15 év tapasztalata után elhatározták, hogy be szeretnének avatni más embereket is méhészet rejtelmeibe. Ezért egy Mézmúzeum kialakításába fogtak. Itt végigkísérhetjük a méhészet történetét egészen az őskortól. A látogatók kipróbálhatják a mézpergetést – természetesen védőruhában-, de ha valakinek ehhez nincs kedve, akkor egyszerűen csak meg is kóstolhatja a mézeket, és saját tapasztalatai alapján döntheti el, hogy vásárol-e esetleg. Pillanatnyilag 300 család méhük van. Hogy tudjuk, mekkora szám is ez : egy méhcsalád körülbelül 70.000 méhből áll 10 % elhalás esetén, amit általában a téli hideg vagy a méhekre ártalmas atkák megjelenése okoz. A mézkülönlegességek közül kiemelkedő: a Teavarázs nevet viselő termék. Ez úgy készül, hogy az alapmézbe szárított gyümölcsöket raknak bele. A gyümölcsök szépen kiengedik a színüket, és nagyon finom tea készíthető belőle. Nem kell sokat tennünk egy teakülönlegesség elkészítéséért. Csupán bele kell tennünk a csészébe a mézet, és a forró víztől a gyümölcsök felduzzadnak. Így nem csak ízletes teát, hanem felejthetetlen ízkavalkádot kapunk eredményül. Ráadásul a gyümölcsök nyugodtan el is fogyaszthatóak. Ezt a méhészetet azért is tartottam fontosnak megemlíteni, mert a család egyik tagja az Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium falai között tanult 5 éves keresztül az Arany János Tehetséggondozó Programban. Nagyon sokat segített nekem, és úgy gondolom, hogy amit hivatásuknak tartanak, azt a lehető legjobban végzik, és sokak számára példát jelenthetnek. Összefoglalva: ez az én kicsiny szülőfalum, ahol mindennapjaimat töltöm és életem fontos részévé nőtte ki magát. Reményik Sándor A fordító című versének részletével szeretném zárni Vizsoly bemutatását, amely úgy érzem, remekül kifejezi a település szerepét történelmünkben és az egyház életében: „…És látom: győz, érdes beszédinek Szálló századok adnak patinát. Ó, be nagyon kötve van Jézusához, Félig Ő viszi, félig Jézus Őt. Mígnem Vizsolyban végül megpihennek, együtt érve el a honi tetőt. Amíg mennek, a kemény fordítónak Tán verejtéke, tán vére is hull, De türelmén és alázatán által Az örök Isten beszél – magyarul.”
6
