Parasit. Hung. 6. 1973.
Vizsgálatok a humán Toxoplasma-fertőzöttség hazai elterjedéséről Dr. J A N K Ó Mária — Dr. Z O L T A I Nándor — Dr. Z O L T A I László Országos Közegészségügyi
Intézet Parazitológiai Osztálya, Budapest
"On t h e Occurrence o f Human Toxoplasma I n f e c t i o n i n Hungary" - Jankó, M., Z o l t a i , N., Z o l t a i , L. - P a r a s i t . Hung. 6. 4 1 54. 1973. The f r e q u e n c y o f t o x o p l a s m a - i n f e c t e d persons i n t h e Hunga r i a n p o p u l a t i o n was s t u d i e d by t h e a u t h o r s i n Budapest and s i x o t h e r r e g i o n s . The FRENKEL s k i n t e s t was used i n t h e i n v e s t i g a t i o n o f 10.496 p e o p l e , w h i l e t h e complement f i x a t i o n t e s t was a p p l i e d i n 1.045« The p r o p o r t i o n o f i n f e c t e d people shows a r i s e w i t h age; 52.9 % o f t h e p o p u l a t i o n becomes i n f e c t e d b e f o r e t h e age o f 60 y e a r s . Women, k e e p i n g p e t s i n t h e i r homes were found t o be most o f t e n a f f e c t e d . Town p o p u l a t i o n seems t o be more i n f e c t e d t h a n t h a t o f t h e v i l l a g e s . I t was f o u n d , t h a t i n f e c t i o n t a k e s p l a c e a t an e a r l y age, and a n t i b o d i e s a r e u s u a l l y found o n l y i n s m a l l t i t e r s i n t h e i n f e c t e d people's b l o o d . A Toxoplasma g o n d i i o k o z t a fertőzöttség h a z a i elterjedésével foglalkozó e d d i g i felmérések vagy csak k i s e b b területi egysé gekre v o n a t k o z t a k , vagy bizonyos pathologiás jelenségek és a Toxoplasma-fertőzés közötti összefüggést kívánták tisztázni ( 5 , 6,17,24,33). A külföldi vizsgálatok eredményeit és a felmerülő h a z a i igényeket figyelembevéve szükségessé vált az ország l a kossága Toxoplasma-fertőzöttségének a megállapítása. E célból PRENKEL-cutan próbával ás komplementkötési próbával szűrővizs gálatot végeztünk Budapesten CZEIZEL-lel (18),Bács-Kiskun-, Fe jér-, Győr-Sopron-, Szabolcs-Szatmár-, Veszprém- és Zala megyé ben pedig a megyei KÖJÁL parazitológusok és a TBC Gondozó Inté z e t e k igazgatóinak segítségével. A megyék az ország három nagy tájegységét, a Dunántúlt, a Duna-Tisza közét és a Tiszántúl egy részét képviselik.E tájegységek o l y a n további területekre b o n t -
hatók f e l , amelyekben a lakosság túlnyomó többsége vagy a mező gazdaságban, vagy az i p a r b a n d o l g o z i k . Vizsgálataink válogatás nélküli, egészségesnek mondótt,nemek s z e r i n t vegyes populáción, k o r c s o p o r t o k r a b o n t v a történtek. A vizsgálat megtervezésekor minden decimális korosztályba 200-200 személyt szándékoztunk s o r o l n i . Egyes megyékben (Fejér- és Bács-Kiskun) a felmerült nehézségek m i a t t f e n t i igényeinken változtatni k e l l e t t . A sze mélyi adatok felvételekor a foglalkozást és az állattartást i s f i g y e l e m b e vettük.
Anyag é« módszer
A FRENKEL cutan-próbában használt
t o x o p l a s m i n készítése, v a l a
m i n t a bőrpróba értékelése az általunk már leírt módon történt (14). A komplementkötési próbát a FRENKEL cutan-próbával b i z o n y u l t személyek vérmintájából végeztük.
pozitívnak
Pozitív savót, szövettanilag vagy a p a r a z i t a izolálásával b i z o nyított, b i z t o s a n Toxoplasma-val fertőzött személyek véréből nyertünk. E z t a savót használtuk minden titráláshoz pozitív kontrollként. Antigént a 6
T. g o n d i i v a l intraperitoneálisan
oltott
egereknek
t
10 /ml Toxoplasma-t tartalmazó hasűri exudatumából (mikroszkó posán és véres agáron történt ellenőrzés után) készítettünk. A feltárást 10 egymást követő fagyasztással, szénsavhóban végez tük. A feltárt anyagot beszárítás és b e n z o l o s kezelés után ho mogenizáltuk. A homogenizátum felülúszóját, m i n t antigént f i o lákba f e j t v e -20 °C-on tároltuk felhasználásig. A komplementkötési próbát hagyományos módszerrel KOLMER s z e r i n t végeztük.
Eredmények
A Toxoplasma-f ertőzött ség országos elterjedésének felmérésére FRENKEL cutan-próbával végzett vizsgálataink eredményét száza lékban k i f e j e z v e , d e c i m a l i s k o r c s o p o r t bontásban az 1 . ábrán f o g l a l t u k össze.
1 . ábra: A Toxoplasma-fertőzöttség meg oszlása k o r c s o p o r t o k s z e r i n t F i g . 1 : Age d i s t r i b u t i o n o f Toxoplasmainfection Az adatok s z e r i n t az ország lakosságának 12,6 %-a e s i k át Toxo plasma-f ertozésen 10 éves koráig. 10 és 19 év között a lakosság további 18,3 %-a fertőződik. 20 éves k o r f e l e t t a növekedés jó v a l k i s e b b . Az 50-59 és a 60 év f e l e t t i k o r c s o p o r t o k b a n csak minimális, 1,1 %-oa pozitivitás-emelkedést találtunk. Az ország lakosságának v a l a m i v e l több, m i n t a f e l e (52,9 % ) fertőződik Toxoplasma-val 60 éves koráig . ^
Saját vizsgálataink eredményeit néhány külföldi a d a t t a l lítjuk össze ( 2 .
hason
ábra).
2. ábra: Különböző országok Toxoplasma-fertőzöttségének megoszlása Pig . 2 : Age d i s t r i b u t i o n o f T o x o p l a s m a - i n fection i n various countries A vizsgált területi egységek fertőzöttségére vonatkozó a d a t o k a t a 3* ábra t a r t a l m a z z a . Az átlagos fertőzöttség Budapesten a legmagasabb. Az egyes me gyék között lényeges eltérést nem találtunk. Vizsgálat tárgyává tettük a Toxoplasma-fertőzöttség gyakorisága és a nemek közötti összefüggést i s ( 4 . ábra). Z a l a és Szabolcs-Szatmár megyében a nők és a férfiak fertő zöttség! gyakorisága között eltérés nem m u t a t k o z o t t . Budapesten a férfiak, míg Győr-Sopron , Veszprém , Bács-Kiskun és Fejér megyében a nők fertőzöttsége dominált. 44
Figyelemmel a t o x o p l a s m o s i s a n t r o p o z o o n o s i s jellegére, választ kerestünk a r r a a kérdésre i s , hogy a vizsgált egyének múltbeli vagy j e l e n l e g i állattartása, s ebből következően az állatokkal való k a p c s o l a t a mennyiben befolyásolja a fertőzöttség mértékét.
Bács
Szabolcs
Fejér
Zola
Veszprém
Gyór
Budapesr
megye - county
3- ábra: A Toxoplasma-fertőzöttség Budapesten és a vizsgált megyékben F i g . 3 : D i s t r i b u t i o n of Toxoplasma-infection i n Budapest and c o u n t i e s examined
E vizsgálatunknak az 1 . táblázatban feltüntetett eredményei csak a 10 év f e l e t t i személyek a d a t a i t tartalmazzák. Országos v i s z o n y l a t b a n a FRENKEL cutan-próba pozitív eredménye alapján az állattartók csoportjának 36,4 %-át, az állatot nem tartók csoportjának pedig 28,3 %-át találtuk fertőzöttnek. Nők és fér f i a k csoportosításban mind az állattartók, mind az állatot nem tartók esetében a nők fertőzöttségi arányát találtuk nagyobb nak . 4-5
1 . táblázat Table 1
A Frenkel-bőrpróba pozitívitásának g y a k o r i sága állattartók és állatot nem t a r t o k között Frequency o f p o s i t i v i t y o f t h e F r e n k e l c u t a n t e s t i n humans k e e p i n g and non-keeping animals
Esetszám No. o f cases
Állatot nem t a r t vagy nem t a r t o t t Individuals non-keeping animals
Állatot t a r t vagy t a r t o t t Individuals keeping animals
%
Összes Poz .
Összes Poz .
%
Nő Woman Férfi Man
6,304 3.690
1.5 41
509 33,03
3 674 1,098 550 2.149
29,89 25,59
Nők, férfiak össze sen: Woman, Man total
9,994
4,171 1,519 36,41
5.82 3 1,648
28,30
2.630 1.010 38,40
2. táblázat Table 2
A F r e n k e l cutan-próba pozitívitásának meg oszlása városi és f a l u s i lakosság között D i s t r i b u t i o n o f p o s i t i v e r e s u l t s of the Frenkel cutan t e s t i n urban and r u r a l p o p u l a t i o n s
Megye County
Össze s vizs gálati szám
F a l u s i l a k o 3 sag Váró s i l a k e s ság Urba n popu]. a t i o n Rur a1 popul?i t i o n pozi pozitív ese p o z i pozitív ese tív t e k tív t e k % % száma szám száma szám
Exam, total
Num P o s i ber tive
Zala Veszprém Győr-Sopron
939 1099 777
375
82
21 ,81
394 313
127 106
32,23 33,86
564 705 464
199
38,29 42,88
SzabolcsSzatmár Bács-Kiskun
911 1063
342
101
384
104
29,53 21,10
569 679
111 202
19,51 29,74
%
Num ber
Posi tive 200 270
% 35,46
T e k i n t e t t e l az állattartók magasabb pozitivitási arányára, f e l mértük az egyes megyéken belül külön a városi és külön a f a l u s i lakosság fertőzöttség! gyakoriságát ( 2 . táblázat).
A megyék f a l u s i lakossága általában 6-13 % - k a l magasabb p o z i t i vitást mutat az azonos megye városi l a k o s a i h o z viszonyítva. K i vételt képez Szabolcs-Szatmár megye, amelyben
a városi l a k o s o k
pozitivitása b i z o n y u l t magasabbnak.
4. ábra: Budapest és a vizsgált megyék fertőzöttsége nemek s z e r i n t F i g . 4 : D i s t r i b u t i o n o f T o x o p l a s m a - i n f e c t i o n , i n wo man and man i n Budapest and c o u n t i e s examined
A fertőzöttség gyakoriságáról jékozódtunk. Figyelembe véve a eredményeinket,
szükségesnek
komplementkötési próbával i s tá FRENKEL
cutan-próbával
t a r t o t t u k 0-30 életév
kapott
között, a
decimálison belül az 5 éves korcsoport-bontást i s (3.táblázat). A komplementkötési próba pozitivitása a 10-14 éves k o r c s o p o r t ban kezd erősebben emelkedni és maximumát a 20-24. életév kö zött éri e l . A további k o r c s o p o r t o k b a n a pozitivitás már csök kenő tendenciát m u t a t .
3. táblázat Table 3
A komplementkötési próba pozitivitása k o r megoszlás s z e r i n t P o s i t i v i t y o f t h e complement f i x a t i o n t e s t i n v a r i o u s age groups Vizsgála. t o k száma
pozitív
negatív
Examined total
Positive
Negative P o s i t i v e
36 40
1 2
10 -14 év
90
10
15 -19 év 20 -24 év 25 -29 év
110
27
K o r Age
0 - 4 év 5 - 9 év
30 -39 év 40 -49 év 50 -59 év 60 f e l e t t
Összesen Total
85 74 174 158
pozitív
%
%
23 11 24 18
35 38 80 83 62 63 150 140
127
14
151
16
113 135
1045
146
899
2,77 5,00 11,11 24,54 27,05 14,86 13,79 11,39 11,02 10,59
13,97
A 4. táblázatban a pozitív komplementkötési próbák titerértékének a számszerinti megoszlását tüntettük f e l 5, i l l e t v e 10 éves k o r c s o p o r t bontásban.
A 146 vizagált vér savóból 118 csak a l a c s o n y
( 1 : 5 és 1:10) hígí
tásban t a r t a l m a z o t t a n t i t e s t e t .
4.
táblázat
Table 4
A^pozitív komplementkötési próbák titerértékének számszerinti megoszlása az egyes k o r c s o p o r t o k o n belül Frequency o f i n d i v i d u a l t i t r e s o f t h e p o s i t i v e complement f i x a t i o n t e s t s i n v a r i o u s age groups
H i gI t á s i Dilution
Kor Age
0- 4 év 5- 9 év 10-14 év
15-19 év 20-24 év 25-29 év 30-39 év 40-49 év 50-59 év 60 f e l e t t Összesen Total
1:5
1:10
1:20
a r á n y
1:40
1:80 1:160 1:320
1 2
1 1 2
1 4
2
7 12
9 7
7
2
5 13
3 2 1
1
4 10 9 8
9
9 62
1
10 27
23 11 24 18
4
1 2
1
56
19
4
5
1 2
Össze sen Total
14 16 3
1
1
146
Megbeszélés
A T. g o n d i i által o k o z o t t t o x o p l a s m o s i s a c o n n a t a l i s és a p o s t n a t a l i s megbetegedések, v a l a m i n t a fertőzöttség általános e l terjedése következtében jelentős k l i n i k a i és közegészségügyi probléma. Diagnózisa a b i z o n y t a l a n , nem s p e c i f i k u s tünetek m i a t t elsősorban laboratóriumi módszerekkel történik.
A fertőzöttség átvészelésének kimutatására a FRENKEL cutan-pró bát használják l e g g y a k r a b b a n . A bőrpróba s p e c i f i k u s allergiás reakció ( 1 , 1 9 , 2 0 , 2 2 ) , amely a fertőzés után 5-8 héttel pozitív vá válik és az egész élet folyamán az i s marad. A fertőzést kö vető harmadik héttől kezdve a t o x o p l a s m o s i s igazolására a p a r a z i t a izolálása és a szerológiai próbák a l k a l m a s a k . A munkaigé n y e s , de kevesebb eredménnyel járó izolálási módszer helyett általában a szerológiai próbákat használják. A fertőzést köve tően 3-6 hét után a n t i t e s t j e l e n i k meg a vérben, amely a 3.hét től 30 évig mutatható k i az a l k a l m a z o t t vérvizsgálati módszer től függően ( 7 ) . A komplementkötési próbával közelíthető meg legpontosabban a fertőzés időpont j a , t e k i n t v e , hogy e z z e l a pró bával az a n t i t e s t t i t e r értéke a fertőzést követően csak 2-4 éven belül határozható meg ( 3 0 ) . Cut an-próbával 11496 megvizsgált személy közül 3812 b i z o n y u l t pozitívnak. A FRENKEL-próbával pozitívnak talált esetet: közül 1045 személy vérmintáját vizsgáltuk meg komplementkötési pró bával. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a magyaror szági Toxoplasma-fertőzöttség átlag értékei hasonlóak a külföl d i adatokhoz ( 8 , 1 3 , 2 1 , 2 8 ) . Az egyes megyék földrajzi fekvésétől függően nem találtunk em lítésre méltó eltérést. Magyarázata, hogy hazánk területén a földrajzi és k l i m a t i k u s v i s z o n y o k b a n n i n c s e n o l y a n lényeges kü lönbség, amely a Toxoplasma-fertőzések előfordulását befolyá solná . A fertőzöttség gyakorisága és a nemek közötti összefüggésre számos i r o d a l m i adat u t a l . A szerzők többsége, GARCIA Kubában ( 1 2 ) , BEVERLEY Angliában ( 3 ) , FELDMAN az Egyesült Államokban ( 9 ) , THALHAMMER Ausztriában ( 2 9 ) a nők fertőzöttségét találta magasabbnak, míg néhányan, LUDLAM Hong-Kongban ( 2 5 ) és OEKLITZ a Német Demokratikus Köztársaságban ( 2 6 ) a férfiak magasabb fertőzöttségi arányáról számol be. Hazánkban Budapest kivételé v e l a nők b i z o n y u l t a k gyakrabban fertőzöttnek. Két megyében, Zalában és Szabolcs-Szatmárban a nemek fertőzöttsége között nem találtunk különbséget.
A T. g o n d i i t már csaknem az összes melegvérű állatfajból k i m u tatták, és vizsgálatokkal igazolták, hogy az emberi t o x o p l a s m o sis járványtanában döntő s z e r e p e t játszanak az állatok. E r r e vonatkozóan az irodalomból csak néhány szerző nevét említjük meg. BÉRENGO ( 2 ) , CATAR ( 4 ) , JACOBS ( 1 6 ) , JOVA ( 2 3 ) , ZARDI ( 3 1 ) s z e r i n t elsősorban a háziállatok: macska, k u t y a , nyúl, sertés, szarvasmarha, j u h , másodsorban a szárnyasok, harmadsorban a v a donélő állatok a felelősek a humán Toxoplasma-fertőzésekért.A fertőzött állatok széklete, váladéka, húsa, t e j e és tojása l e het a fertőzés forrása. Az állati termékekben megfelelő főzés s e l , sütéssel a toxoplasmák e l p u s z t u l n a k . Az oocysták vála dékban több óráig, míg az ürülékben több hónapig fertőzőképesek maradnak ( 1 1 , 1 5 ) . Ezért nagyobb a valószínűsége annak, hogy o l y a n területen, a h o l állattartással f o g l a l k o z n a k és a környez e t h y g i e n e nem kielégítő, a lakosság Toxoplasma-fertőzöttsége gyakoribb. A városi és a f a l u s i l a k o s o k összehasonlításában nosisról lévén szó -
a f a l u s i környezetben
antropozoo-
élők pozitivitási
arányát feltételezésünknek megfelelően nagyobbnak találtuk. Ha sonló eredményről számolt be számos külföldi szerző i s
(10,26,
27,29,32). Vizsgálatsorozatunk kitűzött céljaként képet k a p t u n k Magyaror szág Toxoplasma-fertőzöttségéről. Komplementkötési próbával és bőrpróbával n y e r t eredményeink egybehangzóan igazolják, hogy egy populáción belül a fertőzöttség értékének a növekedése és az új fertőzések gyakorisága egybeesik (15-25.életév között). A pozitív eredményt adó vérsavóknak v a l a m i v e l több, m i n t háromne gyed része csak k i s (1:5 és 1:10) hígításban t a r t a l m a z o t t a n t i t e s t e t , ami a r r a u t a l , hogy a Toxoplasma-fertőzé s átvészelése általában nem "masszív fertőzés" következménye.
Irodalom
1 . APT, W. e t a l . : S p e c i f i c i t y and s e n s i t i v i t y o f the t o x o p l a s min s k i n t e s t . - B o l . C h i l . P a r a s i t . 25_. 37-41 . 1970. 2. BERENGO, A. e t a l . : Prevalence t i c and w i l d a n i m a l s
o f t o x o p l a s m o s i s among domes
i n the area o f Siena,
Italy. -
Am. J . T r o p . Med. Hyg. 1 8 . 3 9 1 - 3 9 4 . 1 9 6 9 . 3. BEVERLEY, J . K. - BEAT T I E , C. P. - ROSEMAN, C :
Human Toxo
plasma i n f e c t i o n . - J . Hyg. 52. • 3 7 - 4 6 . 1954. 4. CATAR, G. -
BERGENDI, L. -
H OLK OVA, R.: I s o l a t i o n o f Toxo
plasma g o n d i i f r o m swine and c a t t l e . -
J. Parasitol.
55_. 952-955 . 1969 . 5. CZEIZEL, E. - JANKÓ, M.: A c o n n a t a l i s t o x o p l a s m o s i s g y a k o r i sága és megjelenési formái hazánkban.
-
Orv. H e t i l .
1 1 0 . 836-841. 1969 . 6 . CSÓKA, R. - DÁN, P.: Toxoplasma a n t i t e s t e k előfordulása n o r mál populációban. - Orv. H e t i l . 1 1 2 . 2 5 3 - 2 6 0 . 1 9 7 1 . 7. DONALD, J . e t a l . : Toxoplasmosis w i t h comments on r i s k o f i n f e c t i o n f r o m c a t s . - Ann . i n t e r n .Med. 7 7 . 1972-1978. 1972 . 8 . FELDMAN, H. A. - SABIN, A. B.: Skin r e a c t i o n s t o t o x o p l a s m i c a n t i g e n i n people of d i f f e r e n t ages w i t h o u t known h i s t o r y o f i n f e c t i o n . - P e d i a t r i c s 4 - 798-804. 1949. 9 . FELDMAN, H.A. - MILLER, L.T.: S e r o l o g i c a l s t u d y o f t o x o p l a s mosis p r e v a l e n c e . - Am. J . Hyg. 6 4 . 3 2 0 - 3 3 5 . 1956. 10. FRENCH, J.G. e t a l . : A s t u d y o f Toxoplasma g o n d i i i n f e c t i o n i n f a r m and non-farm groups i n t h e same geographic l o c a t i o n . - Am. J . E p i d . 9 1 . 185-191. 1970. 1 1 . FRENKEL, J.K. - DUBEY, J.P.: Toxoplasmosis and i t s preven t i o n i n c a t s and man. - J . I n f e c t . D i s . 126. 664-673. 12. GARCIA,!.: The t o x o p l a s m i n t e s t i n s e l e c t e d groups o f peo ple
i n Habana, Cuba. - R e v t a . Cub. Med. T r o p . 1 9 . 55-
62. 1967. 13. GARDS, S.: T o x o p l a s m o s e s l a b o r a t o r i e d i a g n o s t i k och m i o l o g i . - N o r d . Med. 45_. 3 5 2 - 3 5 6 . 1 9 5 1 .
epide-
14. GERŐFI, J . - CZEIZEL, E. - JANKÓ, M. - VÁNDOR, K.: kel-féle bőrpróba értékeléséről. 14. 133-138. 1970.
-
A Fren-
Egészségtudomány
15. HUTCHISON, W. M. - DUNACHIE, J . P. - WORK, K.: The f e c a l t r a n s m i s s i o n o f Toxoplasma g o n d i i . - A c t a P a t h . M i c r o b i o l . Scand. 74. 462. 1968. 16. JACOBS, L. e t a l . : The p r e v a l e n c e o f t o x o p l a s m o s i s i n NewZealand sheep and c a t t l e . - Am. J . V e t . Res. 24. 673675. 1963. 17. JANKÓ, M. - CZEIZEL, E.: E p i d e m i o l o g y of t o x o p l a s m o s i s i n Hungary. - P a r a s i t . Hung. 3. 119-132. 1 9 7 0 . 18. JANKÓ, M. - CZEIZEL, E. - GERÓPI, J . : Adatok a toxoplasmo s i s epidemiológiájához. - Népegészségügy 5 1 . 108-112. 1970. 19. JIROVEC, 0. e t a l . :
S t u d i e n m i t dem
Toxoplasmintest, I . -
Z b l . B a k t . I . A b t . O r i g . 169 . 129-159 - 1957. 20. JIROVEC, 0. e t a l . : S t u d i e n m i t dem T o x o p l a s m i n t e s t , I I . Z b l . B a k t . I . A b t . O r i g . 1 7 5 . 141-158. 1959. 2 1 . JIROVEC, 0. - JIRA, J . : D i e Diagnose d e r T o x o p l a s m a - I n f e k t i o n beim Menschen d u r c h den T o x o p l a s m i n t e s t . B i o l . 3- 70-73. 1960. 22. JIROVEC, 0. - JIRA, J . : S t u d i e n m i t III. 23.
dem
Toxoplasmintest,
Z b l . Bakt. I . Abt. O r i g . 181. 110-124.
JOVA, N.A. - NETREBKO, J.B.:
Med.
1961.
Dogs as a source o f t o x o p l a s
mosis. - Zs. M e i . 44. 105-107. 1967. 24. LÁM, L.: A terhesség a l a t t i t o x o p l a s m o s i s szerepe a p e r i n a t a l i s m a g z a t i halálozásban. - Orv. H e t i l . 1 0 2 . 15131514. 1 9 6 1 . 2 5 . LUDLAM, G.B.: Toxoplasma a n t i b o d i e s i n s e r a f r o m Kong-Kong. - J . Hyg. Cambridge 6 7 . 739-741. 1969. 26. OEKLITZ, H.W. e t a l . : Toxoplasmin r e a c t i o n s i n c h i l d r e n and j u v e n i l e s . - Scand. J . I n f e c t . D i s . 3- 239-243- 1 9 7 1 . 27. PRICE, J . H.: Toxoplasma i n f e c t i o n i n an u r b a n community. B r i t . Med. J . 43. 141-143- 1969. 28. ROTH, W. - FRITZ, W.: Über das Vorkommen von Toxoplasma i n der Schweiz und d i e Spezifität des N e u t r a l i s a t i o n s t e s t e s . - Schweiz. Z. P a t h . 13. 624-628. 1950.
29. THALHAMMER, 0.:
Toxoplasmose b e i Mensch und T i e r . - Wien,
W i l h e l m M a u d r i c h 1-307. 1957. 30. TÖPPICH, E. - KRÜGER, W.: L e i t f a d e n d e r Zooanthroponosen. B e r l i n , Volk u . Gesundheit 1-370. 1 9 7 1 . 3 1 . ZARDI, 0. e t a l . :
Serological
and b i o l o g i c a l
s t u d y on t h e
toxoplasmic i n f e c t i o n i n chickens from the v i c i n i t y o f Rome. - A c t a P a r a s i t . P o l o n . 1 8 . 1-8. 1968. 3 2 . ZARDI, 0. e t a l . : P r e v a l e n c e o f t o x o p l a s m o s i s i n r e l a t i o n t o socio-economic c o n d i t i o n s . - N u o v i Ann. I g . M i c r o b i o l . 1 9 . 800-806. 1968. 3 3 . ZOLTAI, N. - CSABA, K.: A t o x o p l a s m o s i s h a z a i előfordulása. - Népegészségügy 3 4 . 331-334. 1953.
Érkezett: 1973- május 1 .
D r . JANKÓ, M. Országos Közegészségügyi Intézet 1097
Budapest, Gyáli út 2-6.
