Vizitdíj - Kérdések és válaszok ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK
●
●
●
Miért van szükség vizit- és napidíjra? ○
Az egészségügy eddig sem volt ingyenes. Fizettünk érte járulékainkkal tisztán és hálapénzzel feketén. Miért kell most másképpen is hozzájárulnunk gyógyulásunk költségeihez? Mert ezzel javul az ellátás minősége, a befizetett pénzt ott marad az orvosnál, a rendelőben, a kórházban. Mert a befizetett járulékok csak az egészségügyi kiadások 80 százalékát fedezik. Mert a vizitdíj az első lépés a hálapénz visszaszorításában.
○
A betegek, az orvosok és az adófizetők érdekében csökkenteni kell az ellátórendszer indokolatlan igénybevételét. Ezért az európai országok kétharmadához hasonlóan, Magyarországon is fizetni kell jelképes nagyságú önrészt az egészségügyben. A vizitdíj mindenhol azt eredményezi, hogy a biztosított polgár költségtudatos szolgáltatásvásárlóvá válik, erősödik az egyéni felelősség, ezáltal ésszerűsödik az ellátórendszer igénybevétele. A befizetett vizitdíj teljes összege a szolgáltatónál marad, ezért ez a pénz, évente közel 20 milliárd forint, az egészségügyi ellátás fejlesztését szolgálja.
Milyen módon és mekkora támogatást kapnak a rászorulók? ○
Magyarországon átlagosan évente 6-7-szer, azaz kéthavonta keressük fel az orvost és átlagosan másfélnapot töltünk kórházban. A szociálisan rászorulók évente legalább 12 vizitire jutó kedvezményt kapnak a különböző jogcímeken folyósított ellátások megemelésével.
○
A leginkább rászorulók juttatását havi 300 forinttal, azaz egy vizit díjának megfelelő összeggel növeljük. A kevésbé rászorulók juttatását havi 200 forinttal emeljük. Ez azt jelenti például, hogy a Gyes-en lévő kismamák, a nyugdíjminimumot kapó nyugdíjasok, a rendszeres szociális segélyben részesülők havi 300 forinttal nagyobb juttatást kapnak. Azok a nyugdíjasok, akik a nyugdíjminimum és annak kétszerese közötti nyugdíjat kapnak vagy a munkanélküli ellátásban részesülők havi 200 forinttal nagyobb juttatásban részesülnek.
Hány ember érint a mentesség és a kompenzáció? ○
●
Mi lesz azokkal a rászorulókkal, akik valamiért kimaradnak a már létező szociális ellátások köréből? ○
●
Készpénzzel nyugta ellenében. Az intézmények működtethetnek vizitdíj-automatát is, és ahol erre van lehetőség, lehet fizetni vizitdíj-bérlettel vagy bankkártyával is.
A vizitdíj beszedése nem vesz el túl sok időt a rendelésből? ○
●
Az önkormányzatok, saját hatáskörben, minden rászorulónak adhatnak támogatást.
Milyen módon lehet fizetni? ○
●
Több mint 2 millióan kapnak teljes mentességet és közel 2 millióan támogatást, azaz összesen 4 millió ember kap alanyi jogon mentességet vagy támogatást.
Nem. Az egyszerűsített nyugta kitöltése 30-60 másodpercnyi időt vesz igénybe.
Milyen adatokat kell feltüntetni az egyszerűsített nyugtán? ○
Három adatot: a beteg nevét, a taj-számát és a dátumot.
MENTESSÉGEKKEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK
●
Általános megjegyzés: Az emelt összegű vizitdíj fizetésének kötelezettsége a jogszabályban meghatározott esetekben éppúgy vonatkozik a vizitdíj alól mentesekre, mint a vizitdíj fizetésre kötelezettekre, kivéve a 18. életévüket be nem töltött biztosítottakat. A 18 év alattiak ugyanis mentesülnek az emelt összegű vizitdíj alól is. A mentesség csak a szakmai szempontok alapján indokolt rendben igénybevett ellátások esetén értelmezhető. A mentesség nem jelenti azt, hogy beteg beutaló nélkül úgy veheti igénybe a beutaló köteles ellátást, hogy nem fizeti meg az elemelt összegű vizitdíjat.
●
Ha cukorbeteg (tartós orvosi kezelés) beutaló nélkül megy beutaló köteles járóbeteg szakellátásba akkor emelt összegű vizitdíjra kötelezett? ○
●
Igen.
Emelt összegű vizitdíj alól mentesít-e a mentesség?
○
●
Mentességben részesülő biztosítottak (pl. tartós orvosi kezelési körbe tartozók) vizitdíj-mentessége vonatkozik-e az emelt összegű vizitdíjra is (pl. nem sürgős ügyeleti ellátás, beutalótól eltérő szakrendelő felkeresése)? ○
●
Nem.
Orvosi ügyeleten azoktól a gyermekektől (hozzátartozóiktól), akik a sürgősségi ügyeletet indokolatlanul vették igénybe kell-e 1000 Ft-os vizitdíjat beszedni? ○
●
Nem, kivéve a mentesség azon esetét, amikor a 18. életévét be nem töltött személy vesz igénybe ellátást. A 18. életévüket be nem töltött személyeknek ugyanis emelt összegű vizitdíjat sem kell fizetnie.
Kell-e 18 éven aluli személynek emelt összegű vizitdíjat fizetnie, ha indokolatlanul veszi igénybe a sürgősségi ellátást? ○
●
Nem, kivéve a mentesség azon esetét, amikor a 18. életévét be nem töltött személy vesz igénybe ellátást. A 18. életévüket be nem töltött személyeknek ugyanis emelt összegű vizitdíjat sem kell fizetnie.
Nem.
Ha egy gyereket hoznak be beutaló köteles szakrendelésre beutaló nélkül, akkor a mentesség mindenre érvényes? ○
Igen.
●
Általános megjegyzés: Többször kell az emelt összeget megfizetni, mert több szakellátás látogatása történik nem a megfelelő rendben. A rendelkezés, - amely azt mondja ki, hogy egy nap ugyanazon egészségügyi szolgáltatónál igénybe vett járóbeteg-szakellátások esetén egyszer kell vizitdíjat fizetni – csak a megfelelő rendben (lásd: Ebtv. beutaló köteles vagy se) igénybe vett ellátásokra vonatkozik, tehát az emeltösszegű vizitdíjra nem.
●
Ugyanazon járóbeteg-szakellátásban egyazon nap emelt összegű vizitdíjat is csak egyszer kell fizetni? ○
●
Minden beutaló nélküli ellátás után 600 Ft, vagy csak egyszer egy nap alatt? ○
●
A sürgős szükségben történt ellátások – az 52/2006. (XII. 28.) EüM rendeletnek megfelelően – minden esetben vizitdíj mentesek.
A tartós orvosi kezelés miatti mentesség a jogszabály megfogalmazása szerint (Ebtv. 18/A. § (2) bek.) csak a vizitdíjra vonatkozik, a kórházi napidíjra nem. Valóban fizetnie kell a tartós orvosi kezelésben részesülőknek kórházi napidíjat? ○
●
Amennyiben sürgős szükség miatt történt az ügyeleti ellátás igénybevétele, akkor nem kell vizitdíjat fizetni. Egyébként a 18 éven felüliek nem mentesek az emelt összegű vizitdíj megfizetése alól, amennyiben nem volt indokolt az ügyelet igénybevétele. A 18. életévüket be nem töltött biztosítottak mentesek minden emelt összegű vizitdíj fizetése alól.
A beteg kérésére történő otthoni háziorvosi látogatás, illetve szakorvosi konzílium esetén, amennyiben az ellátás az orvos megítélése szerint sürgősnek minősül, vizitdíj mentesen végezhető-e el? ○
●
Igen, a 18. életévét betöltött biztosítottnak kell az iskola-egészségügyi ellátásért vizitdíjat fizetni, azzal, hogy kivételt képeznek ezalól a vizitdíj-mentesség körében meghatározott ellátások, így különösen az iskolaorvos által végzett szűrővizsgálatok.
Ügyeletben a mentességet élvező betegek mentesek az emelt összegű vizitdíj fizetése alól is? Pl: Egy lázas gyermekhez hívják ki az ügyeletet, akkor kell fizetni 1000 Ft-t vagy sem? ○
●
Minden ilyen ellátásért külön kell 600 forintot fizetni.
Iskola-egészségügyi (ifjúsági) ellátás keretében a 18 életévét betöltött biztosított fizet-e vizitdíjat? ○
●
Nem.
A tartós orvosi kezelés részét képező ellátások igénybevétele csak a vizitdíj fizetése alól mentesít, a kórházi napidíjat a fekvőbeteg-gyógyintézetben kezelt tartós orvosi kezelések esetén meg kell fizetni.
Kell-e vizitdíjat fizetnie a hajléktalannak, ha beutalóköteles ellátást beutaló nélkül vesz igénybe?
2
○
AZ
○
●
A vizitdíj fizetése szempontjából külön alkalomnak számít a kontroll-vizsgálat is.
A vizitdíj fizetése szempontjából az orvos-beteg gyógyító, illetve diagnosztikai célú találkozása és az egészségügyi szakdolgozó által a betegen végzett diagnosztikai célú ellátás számít alkalomnak. Az adminisztratív céllal történt találkozás nem számít alkalomnak.
Ha egy háziorvos az otthon fekvő betegeit folyamatos házi látogatás keretében kezeli, vagy ha a háziorvos dönt úgy hogy kimegy a beteghez, akkor elegendő-e a 300 forintos vizitdíj? ○
●
A bentlakásos szociális intézménynek az intézmény által fizetett orvosa a bentlakónál végzett orvosi vizsgálatokért nem kérhet vizitdíjat.
Adminisztratív tevékenység (például táppénzes papír kiállítása kórházi ellátás igénybevételét követően) vizitdíj mentes-e? ○
●
A bentlakásos szociális intézménynek az intézmény által fizetett orvosa a bentlakónál végzett orvosi vizsgálatokért nem kérhet vizitdíjat.
Ha a beteget az orvos kontrollra visszarendeli, alkalomnak számít? ○
●
Az adaptációs szabadság alatt napidíjat nem kell fizetni. Fizetni kell azonban vizitdíjat, ha az adaptációs szabadság alatt valaki járóbeteg-szakellátást vagy háziorvosi ellátást vesz igénybe.
Kell-e vizitdíjat fizetni a bentlakásos szociális intézmény orvosánál? Kell-e vizitdíjat fizetni a szociális intézménybe bejáró orvos rendelésén? ○
●
A beteg csak akkor fizet vizitdíjat, amikor a vért leveszik tőle. Ha ez a háziorvosnál történik, akkor neki fizet.
A szociális intézményekben (pl. idősek otthona) folyó egészségügyi ellátásért kell-e vizitdíjat fizetni? ○
●
Nem.
Fekvőbeteg ellátásról adaptációs szabadságon lévő biztosítottnak kell-e vizitdíjat fizetnie ha ez idő alatt igénybe vesz más ellátást is? ○
●
Általános megjegyzés: A vizitdíjat alkalmanként kell fizetni (illetve naponta a fekvőbeteg-szakellátás esetén). Azt, hogy mit értünk alkalmon a 4/2007. (I. 22.) Korm. rendelet határozza meg. Ez alapján: az orvos gyógyító, illetve diagnosztikai célú találkozását a beteggel, valamint a beteg és az egészségügyi szakdolgozó diagnosztikai célú találkozását. A rendelet alapján az átküldött vér vizsgálata alkalmával nem történik beteg-orvos vagy beteg-egészségügyi szakdolgozó találkozó, ezért nincs vizitdíj fizetés, tehát a beteg csak a vér levételekor fizet vizitdíjat.
Laborvizsgálatra a háziorvosi rendelőben került sor, vagy a beteg lakásán történt a mintavétel. A mintavételhez az eszközöket a labor biztosítja és a vérvételt is csak a labor tudja elszámolni. Kit illet a vizitdíj? Az ilyen mintavételnél a beteg köteles két vizitdíjat megfizetni (alapellátás és járóbetegszakellátás)? ○
●
„ALKALOMMAL” ÖSSZEFÜGGŐ KÉRDÉSEK
Ha mintavétel történik az orvosnál amelyet (pl. labor) átküldenek diagnosztikára akkor a diagnosztika számíthat vizitdíj bevételre? (pl. patológia mintavétel) ○
●
A hajléktalanok ellátására létrehozott és finanszírozott háziorvosnál, valamint az általa kiállított beutaló alapján bármely más egészségügyi szolgáltatónál igénybevett ellátás vizitdíj/napidíj mentes. Amennyiben tehát a hajléktalan nem rendelkezik ilyen beutalóval, vizitdíjat kell fizetnie, ha pedig beutaló nélkül veszi igénybe a járóbeteg-szakellátást, vonatkozik rá az emelt összegű vizitdíj fizetési kötelezettség.
A fizetendő vizitdíj összege 300 Ft, amennyiben a nem rendelőben történő igénybevételre szakmai indokok alapján kerül sor, függetlenül attól, hogy azt a beteg kezdeményezte.
Injekciós terápia: a betegnek a terápiát egy másik szolgáltató rendelte el, a beteg megjelenik pl. ügyeletben vagy a nappali ellátáson, vagy a háziorvosnál, hogy adják be neki a más által elrendelt injekciót. Ilyen esetben kell fizetni-e vizitdíjat a betegnek vagy sem? ○
Nem számít külön alkalomnak, ezért nem kell külön vizitdíjat fizetni az orvos által rendelt injekciós kúráért, amennyiben azt nem orvos végzi. Az tehát nem feltétele annak, hogy a kúra vizitdíjmentes legyen, hogy ugyanazon rendelőben kell végezni, ahol azt rendelték. Az ügyeleti ellátás igénybevétele
3
az injekciós kúra esetén is csak az 52/2006. (XII. 28.) EüM rendeletben meghatározott esetekben lehetséges vizitdíjmentesen, egyébként emelt összegű vizitdíjat kell fizetni. ●
Kell-e vizitdíjat fizetnie annak a betegnek, aki fekvőbetegként kerül ellátásra, és az ellátó intézmény egy másik intézmény járóbeteg ambulanciájára küldi konzíliumba? ○
Nem kell külön vizitdíjat fizetni, mert a fekvőbeteg szakellátás részét képezi az az ellátás, amelyre a kórházban tartózkodás során kerül sor és összefügg a beteg kórházi ellátásával.
RÉSZLEGES TÉRÍTÉSI DÍJJAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK
●
Ha a beteg beutaló nélkül megy kórházba és él az orvosválasztás lehetőségével is, kétszer kell-e számítani a részleges térítésként a beteg által fizetendő 30 százalékot? ○
●
Ebben az esetben csak egyszer kell 30 százalékot, de legfeljebb 100 000 forintot fizetni.
A részleges térítési díj megfizettetése helyettesíti-e a kórházi napidíjat az érintett személyeknél (beutaló nélküli igénybevétel, illetve nem a beutalás helye szerinti fekvőbeteg gyógyintézetben történő igénybevétel), vagy a részleges térítési díj összegén felül meg kell fizettetni a kórházi napidíj összegét is? ○
A részleges térítési díj fizetésétől függetlenül is kötelező fizetni a napidíjat. A részleges térítési díj fizetésének módját egyebekben az egészségügyi szolgáltató határozza meg.
EGYÉB
●
●
Államközi egyezmény alapján ellátásra jogosult, illetve „E” térítési kategóriás paciensnek kell-e vizitdíjat fizetnie? ○
Aki államközi egyezmény alapján vesz igénybe ellátást, arra az irányadó, ami az egyezményben foglalt. Ha abban az áll, hogy térítésmentesen veszi igénybe az ellátást az adott ország állampolgára, akkor természetesen mentesül a vizitdíj fizetése alól.
○
Az EU tagállamok állampolgárai és az elszámoláson alapuló nemzetközi szerződés alapján ellátást igénybe vevők ugyanolyan feltételekkel veszik igénybe az ellátást, mint a magyar biztosítottak. Ez azt jelenti, hogy fizetik a vizitdíjat/napidíjat.
Nem kötelező védőoltás nem Egészségbiztosítási Alap terhére történő igénybevétele milyen vizitdíjfizetést von maga után? ○
●
Foglalkozás egészségügyi orvost kell alkalmaznia a munkáltatónak: munkába állás előtt ki fizeti a vizitdíjat az orvos részére? Időszakos alkalmassági vizsgálatra kell küldeni, ebben az esetben ki fizeti a vizitdíjat? ○
●
A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a gyógyszerrendelést orvosi vizsgálatnak kell megelőznie, ezért arra csak személyesen kerülhet sor. Tekintettel arra, hogy ekkor orvos-beteg – gyógyító, illetve diagnosztikai célú – találkozás történik, a vizitdíj fizetése kötelező.
2007. február 15. előtt kórházba befeküdt beteg február 15. után a fennmaradó részidőszakra fizet-e kórházi napidíjat? ○
●
Nem kell vizitdíjat fizetni azokért az ellátásokért, amelyek költsége nem az E. Alapot terheli. Így nem kell vizitdíjat fizetni a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által végzett alapellátásért, ha az nem a biztosított üzemi balesetével, foglalkozási megbetegedésével függ össze. Nem az E. Alapot terheli a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által az E. Alapból nem finanszírozott ellátás keretében kezdeményezet szakellátás költsége sem, ezért az ilyen szakellátásokért (például laborvizsgálat) sem kell vizitdíjat fizetni.
Mi történik, ha családtagnak (több személynek) akar valaki felíratni gyógyszert, azért hányszor kell fizetni? Ha a beteg helyett a szociális munkás jelenik meg a rendelésen és pl. receptet írat vagy közgyógy kérelemhez kér gyógyszerlistát akkor kell-e fizetni és kinek/kinek a nevére/nevében? ○
●
Nem kell vizitdíjat fizetni azokért az ellátásokért, amelyek költsége nem az E. Alapot terheli, így a kötelező védőoltásért sem kell.
A vizitdíj és a napidíj bevezetésére 2007. február 15-én kerül sor, a fizetési kötelezettség is február 15én keletkezik, ezért a megkezdett ellátásokért a fennmaradó időszakra a napidíjat ki kell fizetni.
Fekvőbeteg ellátás esetén a kezdőnap és a zárónap egy napnak minősül-e? ○
A napidíj fizetése szempontjából minden megkezdett naptári nap egy napnak minősül, tehát a kezdőnapot és a zárónapot külön-külön kell számítani.
4
●
Orvosválasztási nyilatkozat csak a kórházban dolgozó illetve azzal szerződésben álló orvosokra vonatkozik? (tehát más kórházban dolgozókra nem?) ○
●
A háziorvost szabadsága alatt a másik háziorvos helyettesíti, akkor változatlan a vizitdíj mértéke vagy 600 Ft-ot kell fizetni? ○
●
Ha a biztosított ott veszi igénybe az ellátást, ahol azt a beutaló orvos kezdeményezte, akkor a fizetendő vizitdíj összege 300 Ft.
Ha a részleges térítést nem tudja beszedni a szolgáltató akkor is levonódik a finanszírozásából? ○
●
Amennyiben orvosilag, szakmailag indokoltan történik a szakorvosi ellátás háznál, akkor a hatályos rendelkezések alapján 300 Ft a vizitdíj összege.
Ha területen kívülről érkezik a beteg, de a beutaló az adott intézménybe szól akkor a vizitdíj 300 Ft? Kérhető-e ilyenkor valamilyen plusz díj? ○
●
A kérdésben megnevezett rendelet szerint sürgős szükségben végzett ellátások: minden olyan egészségügyi tevékenység, amelyet az életet veszélyeztető állapotok és betegségek szakszerű ellátása, valamint azok maradandó egészségkárosító hatásának megelőzése érdekében – a beteg állapotának stabilizálásáig - végeznek. Az ezt követően történt ellátásokért napidíjat kell fizetni.
A törvény az alapellátásban emelt összegű vizitdíj fizetési kötelezettséget ír elő, amennyiben az ellátásra a beteg kezdeményezésére nem a rendelőben kerül sor. Előfordul, hogy a háziorvos és a beteg kezdeményezésére a szakorvos a beteget ugyancsak a beteg otthonában látja el. A szakorvos csak alapösszegű vizitdíjat kérhet ebben az esetben is? ○
●
A 4/2007. (I. 22.) Korm. rendelet 1. §-a alapján nem lehet előleget kérni a kórházi napidíjból.
Az 52/2006. EüM rendelet szerint fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén a sürgős szükség „a diagnózis felállításától a tisztázott kórállapot első alkalommal történő szakszerű ellátásig tart”. Meddig tart a kórházi napidíj fizetési kötelezettség alóli mentesség: az első szakszerű ellátásig, vagy az adott kórházi kezelés végéig? ○
●
A biztosított szempontjából úgy tekintjük az ellátást, hogy a saját egészségügyi szolgáltatójánál vette igénybe az ellátást, ezért a főszabály szerinti 300 Ft-ot kell fizetni.
Fekvőbetegtől, felvételekor kérhető-e előleg a kórházi napidíjból? Lehet-e a kórházi napidíjat előre elkérni a betegtől, illetve hosszabb kórházi bent tartózkodás esetén lehet-e részletekben, bizonyos számú nap után előre beszedni. Van-e jogcím a napidíj előre történő beszedésére. Lehet-e más jogcímen beszedni, majd az elbocsátáskor napidíjként kezelni? ○
●
Az orvosválasztásra vonatkozó szabályt az egészségügyi szolgáltatónál nem munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott orvos választására is alkalmazni kell.
A kórházi jelentési adatlapon, illetve az ambuláns adatlapon jelezni kell a beszedett részleges térítési díj összegét. Ha nem sikerült beszedni a részleges térítési díjat, akkor az adatlapon 0 Ft szerepel.
Ha egyidejűleg mentes és nem mentes ellátást is igénybe vesz a biztosított akkor kell-e vizitdíjat fizetni? (pl. laborvizsgálattal HIV és hepatitis ellenőrzése egyidejűleg – a HIV mentes; cukorbeteg háziorvosnál nem csak a cukorbetegségével összefüggő ellátást kap, vagy labortól nem csak a cukorbetegségével kapcsolatos vizsgálatokat kér a mintából?) ○
A vizitdíjmentességről minden esetben aszerint kell dönteni, hogy mi az orvoshoz fordulás alapvető, elsődleges indoka: ha cukorbeteg az influenzájának kezelése miatt keresi fel a háziorvosát és egyúttal az orvos megméri a beteg vércukorszintjét is, kell vizitdíjat fizetni. Ha viszont azért kereste fel háziorvosát a beteg, hogy inzulint írasson fel és az ehhez szükséges vizsgálatokat elvégezze az orvos, akkor sem kell fizetni vizitdíjat, ha egyúttal a magas vérnyomásra szedendő gyógyszert is felírja az orvos.
●
Mi a teendő abban az esetben, ha a tartós orvosi kezelésben részesülő beteg nemcsak a tartós betegségével kapcsolatosan keresi meg az orvost (pl. influenzás, de egyben felíratja a tartós betegségével kapcsolatos gyógyszereit is)? Pl: cukorbeteg az inzulinja mellett a magas vérnyomására szedendő gyógyszereit is felíratja egy ugyan azon alkalommal, sőt az orvos ellenőrzi a beteg vérnyomását, stb…, ilyen esetben is mentes a beteg a vizitdíj fizetés alól?
●
A vizitdíjmentességről minden esetben aszerint kell dönteni, hogy mi az orvoshoz fordulás alapvető, elsődleges indoka: ha cukorbeteg az influenzájának kezelése miatt keresi fel a háziorvosát és egyúttal az
5
orvos megméri a beteg vércukorszintjét is, kell vizitdíjat fizetni. Ha viszont azért kereste fel háziorvosát a beteg, hogy inzulint írasson fel és az ehhez szükséges vizsgálatokat elvégezze az orvos, akkor sem kell fizetni vizitdíjat, ha egyúttal a magas vérnyomásra szedendő gyógyszert is felírja az orvos.
●
○
Hányszor kell vizitdíjat fizetni, ha egy nap alatt többször vesz igénybe háziorvosi ellátást a beteg?
○
Abban az esetben, ha a beteg állapota miatt szükséges vizsgálat jellege teszi szükségessé, hogy a beteg ugyanazon háziorvost ugyanaz nap ismételten felkeresse, akkor csak egyszer kell vizitdíjat fizetni. Ha tehát a háziorvos beutalóval elküldi röntgenre a beteget, akinek ezt követően a röntgen eredményével fel keresnie a háziorvost, a háziorvos részére csak egyszer kell vizitdíjat fizetni.
Tartós kezelés esetén időben mikor keletkezik a mentesség? ○
●
Milyen dokumentummal bizonyítja a beteg, hogy tartós orvosi kezelés alatt áll és ezért a vizitdíj fizetése alól mentesül? Milyen dokumentumot kell ezekben az esetekben elfogadni a szolgáltatóknak? ○
●
●
○
önkényes, előzetesen be nem jelentett, fizetés nélküli távozás
○
sürgős szükséggel történő áthelyezés más intézménybe
○
nem sürgős áthelyezés, amikor a beteg magatehetetlen, nem rendelkezik készpénzzel, és hozzátartozója sincs jelen az áthelyezéskor
Hogyan kell, ezeket az eseteket dokumentálni? Az egészségügyi szolgáltatónak az orvosi dokumentációban, kivételes esetben külön jegyzőkönyvben érdemes rögzíteni a történteket.
A nem finanszírozott szakrendelések kötelesek-e vizitdíjat beszedni? ○
●
Az egészségügyi szolgáltatónak az orvosi dokumentációban, kivételes esetben külön jegyzőkönyvben érdemes rögzíteni a történteket.
Ha az egészségügyi szolgáltató önhibájából nem szedi be a vizitdíjat, ill. a kórházi napidíjat, a be nem szedett összeget az egészségbiztosítónak be kell fizetnie. Mi tartozik az „önhibáján kívüli” kategóriába:
○ ●
Az egészségügyi szolgáltató székhelye szerint illetékes bíróságnál lehet kérni.
Hogyan kell dokumentálni, ha fenyegetően állnak az orvossal szemben a vizitdíj kérésénél (tanuk, jegyzőkönyv)? ○
●
A vonatkozó jogszabályok szerint a kórházi napidíjat a kórházból történő elbocsátáskor kell befizetni. Ahhoz, hogy a beteg mentesüljön a fizetési kötelezettség alól, a befizetés időpontja előtt bizonyítania kellene, hogy már fizetett 20 napnyi napidíjat az adott naptári évben. Így tehát nem lehetséges, hogy a szolgáltatónál az elbocsátást követően, utólag igazolja a korábbi befizetéseket a beteg.
Melyik bíróságtól lehet az elszámolási nyilatkozat pótlását kérni és hogyan? ○
●
A fekvőbeteg-gyógyintézetek kötelesek elszámolási nyilatkozatot kiállítani az ellátás igénybevételéről, aminek tartalmazni kell a befizetett napidíj összegét. Az egészségügyi szolgáltató az összeg helyett feltüntetheti ebben az összeg helyett azt a tényt, hogy a beteg bemutatta a 20 számlát, és ezért mentesült a napidíj fizetése alól.
Mi történik, ha a beteg a kezelés időtartama alatt nem tudta igazolni a 20 alkalom bekövetkeztét, később azonban felmutatja az ezt igazoló nyugtákat? Vissza kell-e térítenie a szolgáltatónak a kifizetett összeget? ○
●
A beteg a tartós betegségét a kezelőorvos által e célra kiállított vagy egyéb orvosi dokumentummal igazolhatja.
Hogyan igazolja a szolgáltató az OEP felé egy esetleges ellenőrzés alkalmával, hogy a 20 alkalom letelte miatt nem kért napidíjat, ha a 20 alkalmat nem minden esetben nála vette igénybe a beteg? ○
●
A mentesség alapjául szolgáló betegség diagnosztizálását követően, tehát azért az ellátásért, amikor diagnosztizálásra kerül a betegség, még kell vizitdíjat fizetni.
A nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató nem is kérhet vizitdíjat, kórházi napidíjat az általa nyújtott ellátásokért, mivel ezekért a beteg teljes térítési díjat fizet.
A területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi rendelők a náluk leadott kártyák esetében, ha a páciens vidéki, hova utalhatják be szakrendelésre, ha a területi szakrendelő intézet nem vállalja a vizsgálatot?
6
○
●
Kell-e vizitdíjat fizetni akkor, amikor a háziorvos által rendelt vizsgálat eredményével keresi fel a beteg a háziorvost? Mi a helyzet, ha a vizsgálati eredményt telefonon közli az orvossal? ○
●
A helyettesített szolgáltató nevét, mivel a vizitdíj az ő bevételét képezi.
Háziorvosnál fogamzásgátló felíratása történik, kell e vizitdíjat fizetni? ○
●
Az előző két kérdésre adott válasz az irányadó ebben az esetben is.
Ha helyettesítés történik, kinek a praxisát kell feltüntetni a számlán? ○
●
Az előző kérdésre adott válasz szerint kell eljárni ebben az esetben is.
Amikor a háziorvos rendel be táppénzes beteget felülvizsgálatra, kell-e vizitdíjat fizetni? ○
●
Kell, mivel az ellátás igénybevételének indokoltsága kerül felülvizsgálatra. Amennyiben megjelenik a beteg, de nem fizet vizitdíjat, a vonatkozó jogszabályok szerint nem veheti igénybe az orvosi vizsgálatot és úgy kell tekinteni, mintha nem jelent volna meg a felülvizsgálaton.
Ha táppénzen lévő beteget a munkáltató megkeresése alapján felülvizsgálatra berendelnek, kell-e vizitdíjat fizetnie? ○
●
A befizetést a nyugtával, a be nem fizetést a kórház már idén, a háziorvos és a járóbeteg-szakrendelő 2008. január 1-jétől tudja az elszámolási nyilatkozattal igazolni. Egyébként az ellenőrző pénztárnak kell bizonyítania, hogy a szolgáltató önhibájából nem szedte be a vizitdíjat. Ha nem önhibájából nem szedi be, akkor nincs szankció a szolgáltatóval szemben.
Hosszú betegállomány esetén, ha táppénzes felülvizsgálatot rendel el az OEP és berendelik a beteget, kell-e vizitdíjat fizetnie? ○
●
Sem a vizitdíjat, sem a kórházi napidíjat nem minősítette jogszabály adók módjára behajtható köztartozásnak, ezért a be nem fizetett napidíj polgári jogi úton érvényesíthető követelésnek minősül.
Amikor a MEP ellenőrzi a vizitdíj illetve a napidíj beszedését, hogyan tudja bizonyítani az intézmény? ○
●
Nem kell, mivel új – azonos hatóanyagú – gyógyszer felírása nem igényel ismételt vizsgálatot, az csak adminisztrációs jellegű orvos-beteg találkozás.
Amennyiben a beteg a kórházból napidíj fizetése nélkül távozik, mi az eljárás a beszedésre? Közpénznek minősül-e? ○
●
Nem számít külön alkalomnak, ezért nem kell külön vizitdíjat fizetni a háziorvosi ellátásért, amennyiben a beteg állapota miatt szükséges vizsgálat jellege teszi szükségessé, hogy a beteg ugyanazon háziorvost ugyanaznap ismételten felkeresse. Ha tehát még aznap elkészül a vizsgálat eredménye és azzal visszamegy a háziorvoshoz a beteg, akkor nem kell fizetni. Ha a vizsgálat eredményét telefonon közli az orvos a beteggel, akkor természetesen nem kell vizitdíjat fizetni, mivel nem valósul meg orvosbeteg találkozás.
Kell-e vizitdíjat fizetnie újra, meg újra a betegnek, amennyiben a felírt legolcsóbb gyógyszert nem kapja meg a patikában és vissza kell mennie az orvoshoz? ○
●
A beteget elsősorban a lakóhelye, illetve a tartózkodási helye szerint területi ellátásra kötelezett egészségügyi szolgáltatóhoz indokolt beutalni. Amennyiben ezen szolgáltatónál a beteg vizsgálatára, illetőleg gyógykezelésére nem biztosítottak a megfelelő feltételek, a beteget a tartózkodási helyéhez legközelebb eső, illetve legkönnyebben megközelíthető és a megfelelő feltételekkel rendelkező szakellátásra célszerű beutalni. A beteg a beutaló orvostól indokolt esetben kérheti más, szakellátására területileg nem illetékes egészségügyi intézménybe történő beutalását. Indokolt esetnek minősül különösen, ha a beteg olyan szakellátást végző intézménybe kéri beutalását, ahol előzőleg már gyógykezelésben részesült. A beteg ellátását a területi ellátásra nem kötelezett szolgáltató megtagadhatja, ha a területéhez tartozó betegek ellátását veszélyeztetné a területen kívüliek ellátása és a szolgáltató nem vállalta a beutaló orvos előzetes megkeresésére az ellátást.
Igen.
Olyan sürgősségi esetben (pl. ficam, anginás roham,stb.), amely nincs felsorolva a sürgősségi esetek között a vonatkozó miniszteri rendeletben, és a beteg az ügyeleti rendelést veszi igénybe, mennyi vizitdíjat kell fizetnie?
7
○
●
Amennyiben a beteg – mint laikus – sürgősségi esetnek véli állapotát és ezért az ügyeleti rendelést veszi igénybe, nem sért-e alkotmányos jogot az orvos, amennyiben az esetet nem minősíti sürgősségi beavatkozásnak? ○
●
Ha a beteg betöltötte a 18. életévét 300 forintot kell fizetnie az ügyeleti ellátásért ebben az esetben, mivel nem mentesül a vizitdíj-fizetési kötelezettség alól és nem is volt indokolatlan az ügyeleti ellátás igénybevétele.
Nem, mivel a beteg az ellátást ebben az esetben is megkapja, sőt, ha biztosított, az Egészségbiztosítási Alap terhére. Vannak azonban olyan gyakorlati példák, amikor mind a beteg, mind az orvos számára egyértelmű, hogy nem volt indokolt az ügyelet felkeresése, amit egyébként a beteg megtehet, csak ebben az esetben 1000 forintot kell fizetnie.
A beteg saját kezdeményezésére szűrővizsgálaton vesz részt, kell-e vizitdíjat fizetnie? ○
Az egészségbiztosítási törvény nem terjeszti ki a vizitdíjfizetési kötelezettséget a különböző, az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vehető szűrővizsgálatokra. Így vizitdíjmentesen jogosult ■
a) az újszülött az egészséges fejlettségét ellenőrző, az esetleges károsodások korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatokra;
■
b) a 0-6 éves korosztály
■
●
ba) életkoruknak megfelelően az anyagcserére, az érzékszervek működésére, az értelmi képességre vonatkozó, valamint teljes körű fizikális szűrővizsgálatra,
●
bb) a fogazati rendellenességek felismerését célzó vizsgálatra, valamint a teljes fogászati státus rögzítésére,
●
bc) az életkornak megfelelő fejlődésre és az érzelmi állapotra vonatkozó vizsgálatokra,
●
bd) a környezeti tényezők rizikófaktorai által indukált megbetegedések megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokra;
c) a 6-18 éves korosztály - ideértve a 18 év feletti nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő személyeket is - a b) pontban foglaltakon túl ●
■
■ ●
d) a 18 éven felüli korosztály ●
da) az életkornak és nemnek megfelelő rizikófaktorok által indukált betegségek tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében nevesített szűrővizsgálatokra az ott meghatározott gyakorisággal, 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet;
●
db) a bd) pontban foglalt vizsgálatokra, ide nem értve a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által végzett munkaköri alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatokat és az ahhoz szükséges további járóbeteg-szakellátásokat,
●
dc) évente egy alkalommal fogászati szűrővizsgálatra;
e) életkortól függetlenül sportegészségügyi sportegészségügyi ellátását.
vizsgálatokra,
kivéve
a
hivatásos
sportoló
A biztosított a betegségek megelőzését és korai felismerését célzó szolgáltatásokat – az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében meghatározott gyakorisággal – a biztosított kezdeményezésére vagy egészségügyi ellátása során, illetve a háziorvos vagy a kezelőorvos beutalása, továbbá a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató értesítése alapján veheti igénybe. ○
●
ca) az iskola- és ifjúságegészségügyi ellátás keretében végzett szűrővizsgálatokra;
A kérdésre tehát a válasz röviden az, hogy a biztosított a saját maga által kezdeményezett szűrővizsgálatot is vizitdíjmentesen veheti igénybe, ha a szűrővizsgálat a külön jogszabályban foglaltak szerint igénybe vehető a biztosított kezdeményezésére.
Sorozatos kemoterápiás kezeléseknél kell-e vizitdíjat fizetni? ○
Amennyiben a kemoterápia a rosszindulatú daganatos megbetegedés kezelésének részeként kúraszerű ellátás keretében történik, járóbeteg-szakellátásnak minősül a vizitdíj szempontjából. Tekintettel arra, hogy a vonatkozó jogszabály tartós betegségnek minősíti a rosszindulatú daganatos megbetegedést, a kemoterápiáért ilyen esetben nem kell vizitdíjat fizetni.
8
●
A fogyatékos gyermek ápolása, illetve a csecsemő szoptatása kivételeken felül van-e mentesség a napidíj fizetése alól annak a szülőnek, aki beteg gyermeke kórházi ápolása esetében a kórházba befekszik? ○
●
Kell-e, illetve milyen mértékű napidíjat kell fizetni a fekvő betegnek, ha a háziorvos saját elhatározásából otthonában meglátogatja? ○
●
Nem kell fizetni, mivel a 18. életévét be nem töltött beteg alanyi jogon mentes a vizitdíjfizetési kötelezettség alól.
Ha a kórházból történő távozáskor a beteg nem tud fizetni, adhat-e meghatalmazást inkasszóra? ○
●
Ha a beteg járóbeteg-szakellátást beutaló nélkül veszi igénybe, vagy nem annál a szolgáltatónál, amelyik a beutalón fel van tüntetve, emelt összegű vizitdíjat kell fizetni (600 Ft). A területi illetékességnek a vizitdíj szempontjából nincs relevanciája a járóbeteg-szakellátások esetében. Ha például beutaló nélkül igénybe vehető ellátást valaki nem a lakóhelye szerint illetékes szakrendelőben veszi igénybe, akkor is csak 300 forintot kell fizetni.
A gyermekgyógyász szakrendelésre kell beutaló. Ha a gyermek beutaló nélkül megy kell-e vizitdíjat fizetnie? ○
●
A hibás beutaló alapján elvileg nem lehetne igénybe venni a beutalóhoz kötött ellátást. Ennek megfelelően a beteg dönthet: vagy visszamegy a beutalót kiállító orvoshoz a beutaló pontosításáért vagy beutaló nélkül emelt összegű vizitdíj ellenében veszi igénybe az ellátást. Amennyiben visszamegy a beutaló orvoshoz, az már nem kérhet vizitdíjat a beutaló pontosításáért, mivel csak adminisztrációs jellegű orvos-beteg találkozás valósul meg.
Ha a beteg a szakrendelésre nem beutalóval megy vagy nem ahhoz az orvoshoz, aki területileg illetékes, mit kell fizetnie? Pl. emelt vizitdíj? Vagy még részleges térítési díjat is fizet? ○
●
Igen.
A beteg a járóbeteg-szakrendelésre beutalóval érkezik, de kiderül, hogy a beutaló hibásan van kiállítva, ezért nem fogadják el. Kétszer kell vizitdíjat fizetnie? Ha a beutaló adattartama hiányos elfogadható-e? ○
●
Vizitdíjat csak az a szolgáltató kérhet, aki leveszi a mintát a betegtől. Amikor már csak a levett minta vizsgálatára kerül sor, nincs vizitdíjfizetési kötelezettség.
A 18 év feletti nappali tagozatos tanuló köteles-e vizitdíjat fizetni? ○
●
Tekintettek arra, hogy ebben az esetben nem minősül kúraszerűnek az ellátás, nem vonatkozik rá az a szabály, hogy járóbeteg-szakellátásnak kell tekinteni, ezért kell napidíjat fizetni.
Patológiai szakellátás vagy pl. mikrobiológiai vizsgálatnál kinek kell beszedni a vizitdíjat, ha helyben nincs vizsgálat? ○
●
Amennyiben a tüdőszűrés a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet alapján nem minősül járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatnak, kell érte vizitdíjat fizetni.
Ha a rákos beteg a kemoterápiás kezelést csak a kórházba befeküdve tudja igénybe venni, kell-e napidíjat fizetnie? ○
●
Amennyiben a bentlakásos szociális intézmény lakója nem az intézet orvosánál (aki finanszírozásban nem részesül az ellátásért az Egészségbiztosítási Alapból) veszi igénybe az ellátást, hanem finanszírozott háziorvosnál vagy szakorvosnál, kell vizitdíjat fizetni.
Kell-e vizitdíjat fizetni a tüdőszűrés esetében, amennyiben az nem kötelező behívásra történt? ○
●
Abban az esetben, ha a háziorvos gyógyító illetve diagnosztikai céllal keresi fel a beteget, 300 forintot fizet vizitdíjként a beteg az orvosnak.
Ha a háziorvos betege szociális otthon lakója, mi a helyzet a vizitdíjjal? ○
●
A kísérőnek sohasem kell kórházi napidíjat fizetni, ha ezen a jogcímen tartózkodik a kórházban, mivel a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást nem ő veszi igénybe, hanem az a személy, akit kísér.
A jogszabály szerint az elbocsátáskor kell fizetni.
Kórházi elszámoló lapnál az orvos és a nővér lehet-e tanú? ○
A jogszabály nem zárja ki.
9
●
Az ellátás igénybevételénél az állandó lakhely és a tartózkodási hely között kell-e különbséget tenni? Pl. diákoknál, vagy nem az állandó lakóhelyen dolgozóknál a beteg mindkét helyen igénybe veheti-e az ellátást? ○
●
„Alkalom” alatt kell érteni a szakdolgozó által végzett tevékenységet is? Pl. pszichológiai, logopédiai ellátás esetnek minősül-e? ○
●
●
A napidíjfizetési kötelezettség a beteg állapotának stabilizálását követően kezdődik, tehát ettől az időponttól kell számítani.
Ha valaki 2007. február 15. előtt kerül az intézménybe és február 15-ét meghaladóan is ott van, kell-e napidíjat fizetni? ○
●
Igen.
Ha a sürgősségi beavatkozást követően, miután elhárították az életveszélyt, de továbbra is kórházi kezelés indokolt, mikortól és mi alapján kell a napidíjat számítani? ○
●
Nem.
Ha a beteg beutalóval megy az intézménybe és ott kiderül, hogy sürgős beavatkozásra van szükség, visszaigényelhető-e a már befizetett vizitdíj? ○
●
Amennyiben a laborvizsgálat, EKG már a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás részét képezi, akkor ezekért nem kell külön vizitdíjat fizetni. Ha pedig nem képezi részét, akkor vizitdíjat kell fizetni.
Ha a kórházban fekvő betegnél külső konzíliumot hívnak, kell-e fizetni vizitdíjat? ○
●
Amennyiben a beutalón megnevezett szolgáltató területileg nem köteles a beteg ellátására, de a beteg ennél a szolgáltatónál veszi igénybe az ellátást, 300 forintot kell fizetni.
A kórházakban az elektív műtéteknél, amikor kell háziorvosi beutaló, EKG vizsgálat, labor, stb. Mennyi vizitdíjat kell fizetni? ○
●
Csak abban az esetben kell a vizitdíj szempontjából alkalomnak tekinteni az egészségügyi szakdolgozó által a betegen végzett ellátást, ha az diagnosztikai célú. Egészségügy szakdolgozó alatt valamennyi, egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyt érteni kell, ide nem értve az orvost, a fogorvost és a gyógyszerészt. Diagnosztikai célú a beteg panasza okának feltárására irányuló ellátás. Amennyiben az adott ellátás ezen kritériumoknak megfelel, kell érte vizitdíjat fizetni.
Ha a beteget nem a területileg illetékes kórházba utalják be, mit kell fizetnie? ○
●
Háziorvosi ellátást alapösszegű vizitdíj ellenében annál a háziorvosnál lehet igénybe venni, akihez a biztosított be van jelentkezve, illetve amelyik háziorvos a biztosított bejelentett tartózkodási helye alapján a biztosított ellátására kötelezett. Ettől eltérő esetekben emelt összegű vizitdíjat kell fizetni. Járóbeteg-szakellátásnál és fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásnál nincs jelentősége a lakóhelynek, csak az számít, hogy a beutalóban foglaltaknak megfelelően vegye igénybe az ellátást a biztosított.
Igen, kell fizetni a 2007. február 15-ét követően kórházban töltött ellátási napok után (15-ét is beleszámítva).
Honvéd Kórház, MÁV Kórház esetében mi a helyzet a saját igényjogosultakkal? Mennyi a vizitdíj, ha a szakrendelést beutaló nélkül veszik igénybe? ○
A vasutas biztosítottak köréről és a vasútegészségügyi intézetekbe történő beutalás szakmai rendjéről szóló 16/1994. (IV. 26.) KHVM rendelet szerint a vasutas biztosított is csak beutalóval veheti igénybe a vasútegészségügyi intézményben a beutalóhoz kötött ellátásokat. ebben az esetben tehát a vasutas biztosítottnak is kell emelt összegű vizitdíjat fizetni, ha nem beutalóval veszi igénybe a beutalóhoz kötött ellátást.
○
Amennyiben a szolgálati viszonnyal rendelkezők beutaló nélkül igénybe vehetik a Honvéd Kórházban az egyébként beutalóhoz kötött ellátást, nem kell emelt összegű vizitdíjat, illetve részleges térítési díjat fizetni a beutaló nélküli ellátásért.
Pénteken kérhetik-e a napidíjat, ha a zárójelentést csak hétfőn adják ki, de a beteg a hétvégére hazamehet? ○
Hogy adják ki a zárójelentést hétfőn, ha már pénteken elbocsátották a beteget?
10
●
Ha biztosított az ellátás megkezdésekor nem fizet, nem veheti igénybe az ellátást? Megtagadhatja-e az ellátást az orvos? ○
●
Üzemi baleset miatt történő ellátás esetén, ha a beteg többször megfordul az orvosnál, visszajár-e a vizitdíj? Kell-e vizitdíjat fizetni? ○
●
Nem, mivel ezeket, a jogosítvány készítéséhez szükséges vizsgálatokat az Egészségbiztosítási Alap nem finanszírozza, így ezek igénybevételéért térítési díjat kell fizetni.
Ha páciens betegsége miatt nem tud a bírósági idézésre megjelenni, az igazolás kiállításakor mennyi a vizitdíj? ○
●
300 forintot, amennyiben az adott szűrővizsgálatot ennek ellenére az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe lehet venni. Amennyiben az adott vizsgálatot nem finanszírozza az OEP, térítési díjat kell fizetni.
A jogosítvány meghosszabbításához az orvos elküldi a pácienst további vizsgálatokra. Kell vizitdíjat fizetni? ○
●
Nem.
Ha a kezelőorvos úgy ítéli meg, hogy sűrűbben szükséges valamely szűrővizsgálat, mint ahogy az a jogszabály szerint jár, milyen vizitdíjat kell fizetni? ○
●
Nem.
A szakdolgozó és beteg találkozása otthon ápolásnál, kimaradt a jogszabályból! Kell-e vizitdíjat fizetni? ○
●
Amennyiben a bentlakásos szociális intézmény lakója nem az intézet orvosánál (aki finanszírozásban nem részesül az ellátásért az Egészségbiztosítási Alapból) veszi igénybe az ellátást, hanem finanszírozott háziorvosnál vagy szakorvosnál, kell vizitdíjat fizetni.
Az egészségügyi szolgáltatónál kifüggesztett tájékoztatót el kell-e fogadtatni az Önkormányzattal? ○
●
Évente egy alkalommal jogosult vizitdíjmentesen a fogászati szűrővizsgálatra.
Szociális otthon lakóinak kell-e vizitdíjat fizetni? ○
●
Nem.
Ha nappali tagozatos tanuló eléri a 18. életévet, kell-e fizetnie a fogászati szűrésért? ○
●
Az 52/2006. (XII. 28.) EüM rendeletben meghatározott esetekben a sürgősségi ellátásért nem kell vizitdíjat, napidíjat fizetni.
Hajléktalanokat ellátó orvos által utalt beteg fizet-e vizitdíjat? (Ha esetleg nem is hajléktalan) ○
●
Amennyiben nem mentesül a biztosított valamilyen jogcímen a vizitdíjfizetési, napidíjfizetési kötelezettség alól, üzemi baleset esetén is kell fizetni vizitdíjat, illetve napidíjat.
Ha területen kívüli háziorvosi ellátást rendelési időben sürgősségi ellátással veszem igénybe (pl. nyaralásnál), kell-e vizitdíjat fizetni? ○
●
A vonatkozó törvények szerint az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátás igénybevételének feltétele, hogy a biztosított előre befizesse a vizitdíjat. Ebből következik, hogy a biztosítottat az Egészségbiztosítási Alap terhére nem lehet ellátni, ha nem fizetett vizitdíjat. Sürgős szükség (a Eütv. szerinti tágabb sürgős szükség) fennállása esetén azonban nem lehet az ellátást akadályozni előzetes jogviszonyvizsgálattal és fizetéssel.
Valószínűleg az orvos az igazolást csak az alapján tudja kiállítani, hogy megvizsgálja a beteget, ezért kell vizitdíjat fizetni, amire az általános szabályok vonatkoznak.
Területen kívülre utalhat-e a háziorvos, fogadják-e és milyen vizitdíjat kell fizetni? ○
A beutalási rendről szóló jogszabály szerint a beteget elsősorban a lakóhelye, illetve a tartózkodási helye szerint területi ellátásra kötelezett egészségügyi szolgáltatóhoz indokolt beutalni. Amennyiben ezen szolgáltatónál a beteg vizsgálatára, illetőleg gyógykezelésére nem biztosítottak a megfelelő feltételek, a beteget a tartózkodási helyéhez legközelebb eső, illetve legkönnyebben megközelíthető és a megfelelő feltételekkel rendelkező szakellátásra célszerű beutalni. A beteg a beutaló orvostól indokolt esetben kérheti más, szakellátására területileg nem illetékes egészségügyi intézménybe történő beutalását. Indokolt esetnek minősül különösen, ha a beteg olyan szakellátást végző intézménybe kéri beutalását, ahol előzőleg már gyógykezelésben részesült. A beteg ellátását a területi ellátásra nem
11
kötelezett szolgáltató megtagadhatja, ha a területéhez tartozó betegek ellátását veszélyeztetné a területen kívüliek ellátása és a szolgáltató nem vállalta a beutaló orvos előzetes megkeresésére az ellátást. Amennyiben a beutalón megnevezett szolgáltató területileg nem köteles a beteg ellátására, de a beteg ennél a szolgáltatónál veszi igénybe az ellátást, 300 forintot kell fizetni. ●
A tartós orvosi kezelések körét bővítik-e? ○
●
Ha a háziorvosnál receptet akarnak íratni, kell-e vizitdíjat fizetni. Mi a helyzet, ha még valakinek feliratnak? ○
●
Nem kell vizitdíjat fizetni, mert ebben az esetben csak adminisztrációs célú az orvos-beteg találkozás.
Aki a 18. születésnapján már kórházban fekszik kell-e vizitdíjat fizetnie? A születésnapján már kell fizetni, vagy csak a 18+1 napon? ○
●
Kell vizitdíjat fizetni, mivel az orvosnak meg kell vizsgálni a pácienst ahhoz, hogy ki tudja állítani ezt az igazolást.
A közgyógyellátási igazolvány kiállításához szükséges igazolásnál kell-e vizitdíjat fizetni? ○
●
Kell vizitdíjat fizetni, mivel ez nem a tartós betegség kezelésének részét képezi, hanem egyéb társadalombiztosítási vagy szociális ellátás igénybevételéhez szükséges a vizsgálat.
Ha a páciensnek van balesetbiztosítása, balesetet szenved és a biztosító felé az igazolás kiállításánál kell vizitdíjat fizetni? ○
●
Igen, ha egyéb jogcímen nem mentesülnek.
Ha a tartósan beteg megkeresi a háziorvost, hogy adjon javaslatot az OOSZI felé, kell vizitdíjat fizetni? ○
●
Tekintettel arra, hogy ebben az esetben csak adminisztrációs célú az orvos-beteg találkozás, nem kell vizitdíjat fizetni.
Mi a helyzet a közgyógy ellátottakkal? Kell fizetniük? ○
●
Kell, mivel a gyógyszerrendelés mindig orvos-beteg találkozóhoz kellene, hogy kötődjön.
Egyedi méltányossági kérelemhez az orvos aláírásakor kell-e vizitdíjat fizetni? Gyógyító és diagnosztikai ellátásnak minősül? ○
●
Jelenleg nincs tervbe véve.
Ha a beteg a kórházban tölti be a 18. életévét, a 18. életévének betöltését követően az adott ellátás részeként kórházban töltött ellátási napok után sem kell napidíjat fizetni.
Hogyan kell érteni az egészségbiztosítási törvény 23. §-ának e) pontjában a „beutalási rendtől” való eltérést? ○
A kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 23. §-ának e) pontja alapján akkor kell a betegtől részleges térítési díjat kérni, ha a beteg a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást nem annál az egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe, ahova a beutalója szól. Az a napidíj, részleges térítési díj szempontjából mindegy, hogy a beutaló a beteg lakóhelye szerint ellátásra kötelezett szolgáltatóhoz szól-e. A beteget elsősorban a lakóhelye, illetve a tartózkodási helye szerint területi ellátásra kötelezett egészségügyi szolgáltatóhoz indokolt beutalni. Amennyiben azonban ezen szolgáltatónál a beteg vizsgálatára, illetőleg gyógykezelésére nem biztosítottak a megfelelő feltételek, a beteget a tartózkodási helyéhez legközelebb eső, illetve legkönnyebben megközelíthető és a megfelelő feltételekkel rendelkező szakellátásra célszerű beutalni. A beteg a beutaló orvostól indokolt esetben kérheti más, szakellátására területileg nem illetékes egészségügyi intézménybe történő beutalását. Indokolt esetnek minősül különösen, ha a beteg olyan szakellátást végző intézménybe kéri beutalását, ahol előzőleg már gyógykezelésben részesült. A beteg ellátását a területi ellátásra nem kötelezett szolgáltató megtagadhatja, ha a területéhez tartozó betegek ellátását veszélyeztetné a területen kívüliek ellátása és a szolgáltató nem vállalta a beutaló orvos előzetes megkeresésére az ellátást.
12
