ZÖLD OT, TOKAJ, 2015 VIZEINK SZEKCIÓ, Reflex, Nabe, WWF
VGT, ÁKK, CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE
Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv
•
•
•
A Víz Keretirányelv előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése érdekében valamennyi vízgyűjtő kerületre vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell kidolgozni. A VGT intézkedések hozzájárulhatnak az árvizek hatásainak enyhítéséhez. A VKI ökológiai alapokra kívánja helyezni a vízügyi tervezést, a vízgazdálkodást. Célja a vizek mennyiségi és minőségi védelme, és ezzel egyidejűleg a víztől függő ökoszisztémák állapotának megőrzése, ill. javítása, azaz a vizekkel való fenntartható gazdálkodás kereteinek megteremtése. Az ökológiai szempontok megjelenése, integrációja – legalábbis az irányelv szintjén - magától értetődő.
•
•
•
Az árvízkockázat csökkentése nem tartozik az VKI fő célkitűzései közé, és nem veszi figyelembe az árvízkockázatoknak az éghajlatváltozás eredményeként előálló jövőbeli változásait sem. E problémák kezelésére született meg a 2007/60/EK az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló Európai parlamenti és tanácsi irányelv (Árvíz Irányelv). Az Árvíz Irányelv végrehajtása során árvízi kockázatkezelési tervek készülnek.
A vízgyűjtőgazdálkodási tervek EU szintű értékelése Negatívumok
Pozitívumok
• Sok energia lett befektetve a VGT-k elkészítésébe • A vízgazdálkodásra vonatkozó közös stratégiai útmutatások és a VKI által használt szempontok magas szintű alkalmazása • Az ökológiai szemlélet integrálása a vízgazdálkodásba • A nemzetközi vízügyi együttműködések erősítése • A nyilvánosság és az érintettek bevonásának erősítése • Jelentős fejlődés a vízre vonatkozó tudás-bázis vonatkozásában
• 4 tagország nem fogadta el még a VGt-t • Sok terv nem eléggé ambíciózus (kiterjedten alkalmazza a hosszabbítási-derogációkat) • Sok esetben a konkrét intézkedési programok hiánya, és alacsony szintű hatékonysága • Nehéz összehasonlíthatóság sok szakterületen (pl. kémiai állapot) • Hagyományos, és nem VKI specifikus szemlélet (“businessas-usual”) • A környezetvédelmi és a fenntarható vízgazdálkodási szemlélet gyenge megértése, alkalmazása • A víz-árpolitika elvének nem megfelelő alkalmazása
3. VKI és az ÁI összhangja
Az összhang megvalósításának elvárható módja, hogy az árvízveszély-és árvízkockázati térképek kidolgozásakor feltárt információk összhangban legyenek a VKI szerint készült vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel, ill. azok 6 évenkénti kötelező felülvizsgálatával. Az árvízveszély-és árvízkockázati térképezés és azok felülvizsgálatának eredményei be kell, hogy épüljenek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe. Erre lehetőség is nyílik, hiszen jelenleg párhuzamosan zajlik a veszély és kockázati térképek készítése, valamint az árvízkockázat kezelés tervezése és megkezdődik a második vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése is. •
A VGT és az árvízi kockázat-kezelési stratégia és tervek összehangolása: • lehetőleg ne legyenek olyan intézkedések, amelyek ellentmondanak a VKI-nak és az ökológiai szempontoknak, • a két irányelvben rejlő szinergiákat minél jobban ki kell tudnunk használni, számos cél és intézkedés közös, vagy az lehet.
Művel ési mód és művel ési ág váltás
VGT-intézkedés
Vízvissz a-tartás belvízérzéken y területe n művelés i mód/ág váltás
Csapadékgazdálkodá s, beszivár -gás növelése
Vízvisszatartás belvízérzékeny területen művelési mód/ág váltás
CsapadékgazÁrterek dálkodás, helyrebeszivárállítása gás növelése
VízvéÁrtere delmi k pufferhelyresáv állítás kialakía tása
Nagy folyók szabályozott MederKotrehabiságán rás litáció ak csökk entése
Duzzasztók, zsilipek, völgyzárógá -tas tározók átalakítása, hallépcsők (átjárhatóság)
Kommunális hulladéklerakók rekultivációja
Belterületi csapadékvíz gazdál -kodás
Illegális szennyvízbevezetések megszü n-tetése
Nagy folyók szabályozottságának csökkentése
Duzzasztók, zsilipek, völgyzárógátas tározók átalakítása, hallépcsők (átjárhatóság)
Kommunális hulladéklerakók rekultivációja
Belterületi csapadékvíz gazdálkodás
Illegális szennyvízbevezetések megszüntetése
Szűrőmezők kialakítása
Vízhasználato k módosítása
Vízkormány -zás, átveze-tés, gravitáci-ós kapcsolatok helyreállítása ökoló-giai és vízminőségi céllal
Mélyfekvés ű területek, mellékágak és hullámtéri holtágak, állóvizek élőhelyeine k vízpótlása
Szűrőmezők kialakítása
Vízhasználatok módosítása
Vízkormányzás, átvezetés, gravitációs kapcsolatok helyreállítása ökológiai és vízminőségi céllal
Mélyfekvésű területek, mellékágak és hullámtéri holtágak, állóvizek élőhelyeinek vízpótlása
ÁKK-intézkedés Tájgazdálkodás, természetközeli földművelés Árvízérzékeny használatok áttelepítése Erdősítés, gyepesítés Vizes élőhelyek kialakítása Területhasználati zónák bevezetése Mezőgazda-sági támoga-tási rendszer módosítása Védvonal elbontása
Árvízcsökkentő vízrendezés (pl. meanderezés visszaállítása)
Hullámtérnövelés
VGT-intézkedés
Művelési mód és művelési ág váltás
Vízvédelmi puffersáv kialakítása
Mederrehabilitáció
Kotrás
Kotrás, medermélyítés, érdesség csökkentése, övzátonyok elbontása, stb.
Duzzasztógátak építése, mederbeli, hullámtéri tározás Területhasználat szabályozás, kárnövelő magatartás büntetése Elkerülő csatornák létesítése Árvízi tározók építése, tájgazdálkodás
Belvíz-, csapadék- és szennyvíztározás, és visszatartás
Tavak, holtágak víztározóként való hasznosítása
ellentmondó
ellent-mondó
Vízgyűjtő-gazdálkodás és árvízi kockázatkezelés összhangja
Az árvízi védekezés módozatai erősen befolyásolják az ökoszisztémákat.
Az árvíz elleni védekezés és az ökológiai érdekek összehangolhatóak, kialakíthatók kölcsönös előnyök alapján működtethető mechanizmusok
Az árvízi védekezés eszköze lehet a vizek visszatartásának, mindezzel pedig a víztől függő ökoszisztémák állapota javításának.
A vízgyűjtőterület és a hullámtér területhasználata jelentősen befolyásolja az árvízi helyzetet Az árvízi védekezés során meg kell ragadni minden eszközt a vízkészletek növelésére.
Az árvizek tényleges ökológiai/természetvédelmi kockázata a vegyi anyagokkal és özönfajok szaporítóanyagaival szennyezett vizek területre jutásában rejlik.
• az árvíz kockázat kezelés nem csupán vízügyi kérdés • Hatékony kockázatkezelés az ágazati politikák harmonizációjával az ágazatok közötti párbeszéden alapuló együttműködéssel és a nem utolsó sorban az érintett lakosok bevonásával érhető el. • Kulcskérdés a tájhasználat, amely alapvetően megszabja az árvízérzékenységet. • A folyók mentén az árvízkockázat csökkentésének tervezése során mindig szem előtt kell tartani a élőhelyek állapotát javító beavatkozásokat, ki kell használni az ebben rejlő kapacitásokat. • Az árvízkockázat nem az egyetlen kockázat. Hosszú aszályos időszakok, sérülékenység a klímaváltozással szemben egyaránt jelentős probléma.
Egykori árterek visszacsatolása
Árvízkockázat csökkentéséhez is hozzájáruló beavatkozások a VGT szellemében
Új vizesélőhelyek kialakítása
A folyók meanderezésének javítása
Tájhasználatváltás
Több teret a folyónak
Mellékágak helyreállítása
Csapadékvíz, szürkevíz használat
Vízgyűjtőszemlélet
Invízívok visszaszorítása
Holtágak helyreállítása, vízvisszatartás
Civil szervezetek és érintettek szerepe és feladatai Mikor és mit kell értékelni:
Az értékelés és javaslattétel eszközei:
•
•
A
A
A prezentációhoz felhasznált szakanyagok •
• • •
A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELVÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN – Scheer Márta Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz - Rákosi Judit és Scheer Márta WFD-FD linkage, Key elements for consideration, by WWF DCP – Ereifej Laurice VGT értékelés az EU részéről – Jelinek Gabriella
THE PROJECT IS SITUATED IN AN UNDER-DEVELOPED REGION – FLOODPLAIN OF RIVER TISZA
Gazdasági válság
Jelentős lehetőségekkel bíró Élőhelyek az ártéren
Magas munkanélküliségi ráta, helyi munka hiánya
Hagyományos földhasználat eltűnése
Gyakori időjárási szélsőségek: Árvizek, aszályok
Növekvő energiaárak
Invazív növényfajok gyors terjedése
PRESENT FLOODPLAIN PROCESSES HAVE SERIOUS EFFECTS ON ECONOMY AND NATURE Invazív növényfajok terjedése Ökológiai és gazdasági szempontból is hátrányos Hagyományos és természerbarát földhasználat hiánya
Hullámtéri szántók és legelők, invazív ültetvények erdők helyett
Nagy pénzügyi kiadások (költséges fenntartás) Árhullámok viztöbbletére egyre kevesebb terület, költséges árvízvédelem
