VISSZAÉLÉS A CSALÁDI EGYÜTTÉLÉS BIZTOSÍTÁSA CÉLJÁBÓL KIADOTT TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYEKKEL:

1

VISSZAÉLÉS A CSALÁDI EGYÜTTÉLÉS BIZTOSÍTÁSA CÉLJÁBÓL KIADOTT TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYEKKEL: AZ ÉRDEKHÁZASSÁG ÉS A HAMIS TELJES HATÁLYÚ APAI ELISMERŐ NYILATKOZAT

Az EMH a 2008/381/EK tanácsi határozat alapján jött létre és az Európai Unió pénzügyi támogatásával működik.

2 TARTALOMJEGYZÉK

1. Összefoglaló ..............................................................................................................................................3 2. Jogszabályi háttér és meghatározások .......................................................................................................4 2.1. Meghatározások ..................................................................................................................................4 2.2. Jogszabályi háttér és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések részletes bemutatása ..........................7 2.2.1. Harmadik országbeli állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja .......................8 2.2.2. Magyar vagy EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja ........................11 2.3. Az érdekházasságokkal és a hamis teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatokkal kapcsolatos jogszabályi fellépés ..................................................................................................................................13 2.4. Az Európai Bíróság vonatkozó esetjogának hatásai a magyarországi jogalkalmazás területén .......15 3. Magyarországi helyzetkép .......................................................................................................................15 3.1. Magyarországi helyzetkép az érdekkapcsolatok vonatkozásában ....................................................15 3.1.1. Érdekházasság............................................................................................................................15 3.1.2. Egyéb érdekkapcsolatok ............................................................................................................17 3.1.3.A visszaélések egyéb formái ..........................................................................................................18 3.2. A családi együttélés jogával való visszaélés megelőzése .................................................................18 3.3. Bizonyítékok az érdekkapcsolatok igazolására ................................................................................19 3.4. A visszaélések felderítésére illetékes hatóságok ..............................................................................20 3.5. Állami fellépés az érdekkapcsolatokkal szemben ............................................................................20 3.6. Fellebbezés joga................................................................................................................................21 3.7. Nemzetközi együttműködés..............................................................................................................21 3.8. Okok és motivációk ..........................................................................................................................22 4. Statisztikai adatok ...................................................................................................................................22 4.1. Általános kontextus ..........................................................................................................................22 4.2. A tanulmány tárgykörének intenzitása .............................................................................................22 4.3. Adatok a visszaélést elkövetők állampolgárságára és nemére vonatkozóan ....................................23 4.4. Adatok a visszaélés elkövetésének helye vonatkozásában ...............................................................23 5. Záró gondolatok .......................................................................................................................................23 Irodalomjegyzék ..........................................................................................................................................25 Mellékletek ..................................................................................................................................................26

3 1. Összefoglaló

A tanulmány konkrét célja a családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélyekhez és a magyar vagy EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgársággal rendelkező családtagjának három hónapot meghaladó magyarországi tartózkodásához kapcsolódó visszaélési formák, az érdekházasságok és egyéb érdekkapcsolatok problematikájának és a probléma tekintetében a jelenlegi magyarországi helyzet bemutatása, valamint a vázolt helyzetkép értékelése. A tanulmány áttekintést ad a nemzeti jogi szabályozásról, valamint az érdekkapcsolatok és a hamis iratok felderítésével kapcsolatosan kialakított gyakorlatról.

A tanulmány átfogó elemzést nyújt a közelmúltban és jelenleg tapasztalt visszaélési

tendenciákról és az ezek kezelésére kialakított nemzeti gyakorlatról. A hatályos jogszabályok értelmében egyértelmű különbség van a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárhoz családegyesítő harmadik országbeli állampolgárokhoz és a magyar vagy EGT- állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagjához kapcsolódó visszaélési formák, eljárási mechanizmusok és idegenrendészeti eljárások, illetőleg a fent említett személyi kör jogállása között. A Magyarország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárhoz családegyesítő harmadik országbeli állampolgárok a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatálya alá tartoznak, mely törvény összhangban áll a Tanács családegyesítési jogról szóló (2003. szeptember 22.) 2003/86/EK irányelvével. A magyar vagy EGT állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagjai a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény hatálya alá tartoznak, mely törvény összhangban áll az Európai Parlament és a Tanács az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló (2004. április 29.) 2004/38/EK irányelvével. A magyar szabályozási koncepció tehát a szabad mozgás és tartózkodás jogát kiterjeszti a magyar állampolgárok harmadik országbeli családtagjaira is. Az érdekkapcsolatok nem csak az Európai Unióban, hanem Magyarországon is aktuális problémát jelentenek, ám hazánkban ritkán jelennek meg az érdekházasságokkal és egyéb érdekkapcsolatokkal foglalkozó kiadványok. Az internetes kutatások során főként sajtócikkek találhatóak a tárgyra vonatkozóan. Ebből a szemszögből nézve – lévén, hogy egyértelmű hiány mutatkozik a vonatkozó kiadványok körében – jelen tanulmány igyekszik kitölteni ezt a tudás-, illetve információs űrt. A 2. fejezetben a témához kapcsolódó legfontosabb fogalmak kerülnek definiálásra, továbbá bemutatásra kerülnek a legfontosabb idegenrendészeti jogszabályok és jogszabályi rendelkezések. A 3. fejezetben háttér információk találhatók az érdekkapcsolatok vonatkozásában kialakult magyarországi helyzettel, a bizonyítási eszközökkel és az eljáró hatóság bemutatásával kapcsolatosan.

4 Annak

lehetséges

okairól,

hogy

a

magyar

illetőleg

EGT-állampolgárok

miért

létesítenek

érdekkapcsolatokat harmadik országbeli állampolgárokkal, a téma kényes és privát volta miatt pontos információkkal nem rendelkezünk, ezzel kapcsolatosan, mindösszesen a hazai és nemzetközi sajtóban megjelent cikkek lehetnek segítségünkre. A 4. fejezet a családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélyekhez és a magyar vagy EGTállampolgár harmadik országbeli állampolgársággal rendelkező családtagjának három hónapot meghaladó magyarországi tartózkodásához kapcsolódóan rendelkezésre álló statisztikai adatok kerülnek bemutatásra. Az 5. és egyben záró fejezetben a visszaélésekkel kapcsolatos háttér információk és problémák összefoglalására kerül sor. A kutatás során azonban különféle szabályozási „lyukakat” és hiányosságokat fedeztünk fel az érdekkapcsolatok kiszűrhetőségével és az ellenük való fellépéssel kapcsolatos rendszerben. Egy olyan átfogó szakpolitika/stratégia kidolgozása szükséges tehát, amely hatékonyabb fellépést biztosít az idegenrendészeti hatóság részére az érdekkapcsolatok kezelésére és egyértelmű jogi következményeket fűz az egyes érdekkapcsolati szereplőkhöz.

2. Jogszabályi háttér és meghatározások

2.1. Meghatározások A „házasság” a törvény és a hagyomány szerint egy felnőtt férfinak és egy nőnek jogilag elismert és szabályozott életközössége. Magyarország Alaptörvénye a házasság intézményét „mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját” 1 definiálja. Az „élettársi kapcsolat” egy olyan párkapcsolati forma, amely két, egymással házasságot nem kötött, érzelmi és gazdasági közösségben élő személy között áll fenn. Különbözik mind a házasságtól, mind a bejegyzett élettársi kapcsolattól, mivel nem valamely állami hatóság előtti akaratnyilvánítással, hanem az együttélés tényével jön létre. A Polgári Törvénykönyv2 685/A. §-a alapján élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban. 1 2

Magyarország Alaptörvénye (hatályba lépés dátuma: 2012. január 1.), Alapvetések L cikk (1) bekezdés. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 685/A. §.

5 A „bejegyzett élettársi kapcsolat” egy olyan párkapcsolati forma, amely a házassághoz hasonlóan állami szerv előtti akaratnyilvánítással, illetve ezt követő nyilvántartásba vétellel jön létre. „Bejegyzett élettársi kapcsolat3 akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.”4 A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2009. évi XXIX törvény 3. § (1) bekezdés értelmében, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy e törvény a rendelkezés alkalmazását nem zárja ki, megfelelően alkalmazni kell a) a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra, b) a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra. Az „életközösség” közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy között jön létre. A „teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat” az apaságot egymagában megállapítja5. Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb, mint a tizenhatodik életévét betöltött nyilatkozó. 6 Ilyen elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. 7 A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének, és ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, a gyermeknek a hozzájárulása is. Ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg 8. Az elismerést és a hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg magyar külképviseleti hatóságnál jegyzőkönyvbe kell venni vagy közjegyzői okiratba kell foglalni.9

3

Az Alkotmánybíróság 154/2008. (XII. 17.) számú határozatában megsemmisítette a 2007. évi CLXXXIV. törvényt a bejegyzett élettársi kapcsolatról. Az Alkotmánybíróság szerint a törvény homogén csoportként kezeli a különböző és azonos nemű emberek párkapcsolatait, és tartalmaz egy olyan szabályt, amely a bejegyzett élettársi kapcsolatot a lényeges tartalom tekintetében azonossá teszi a házassággal. Az Alkotmánybíróság emlékeztetett rá: az alkotmány védi a házasságot, a bejegyzett élettársi kapcsolat férfi és nő között - akik egymással házasságot köthetnek - az alkotmány által védett házasság megkettőzésének tekinthető. Az Alkotmánybíróság határozatában ugyanakkor hangsúlyozta: az azonos neműek tartós párkapcsolata számára az elismerés és védelem igénye levezethető az emberi méltósághoz való jogból, és az azonos nemű emberek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása nem alkotmányellenes. 4 2009. évi XXIX törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról 1. § (1) bekezdés. 5 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 37. § (1) bekezdés. 6 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 37. § (2) bekezdés. 7 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 37. § (3) bekezdés. 8 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 37. § (4) bekezdés. 9 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 37. § (5) bekezdés.

6 A „szülői felügyelet” a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában.10 A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § d) pontja értelmében e törvény alkalmazásában „családtag”: a harmadik országbeli állampolgár házastársa, házastársával közös kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is), eltartott kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is), aki felett a harmadik országbeli állampolgár szülői felügyeleti jogot gyakorol, házastársának eltartott kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is), aki felett a házastárs szülői felügyeleti jogot gyakorol. A Harmtv. szabályai szerint azonban nemcsak a szűk családtagi kategória (házastárs, kiskorú gyermek), hanem a családegyesítő vagy házastársa eltartott szülője, illetve – ha egészségi állapota miatt képtelen önmagáról gondoskodni – testvére és egyenesági rokona is kaphat családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélyt11. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 2. § b) pontja értelmében e törvény alkalmazásában „családtag”: az EGT-állampolgár házastársa, a magyar állampolgár házastársa, az EGT-állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója, a magyar állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója, ha e törvény másként nem rendelkezik - az EGT-állampolgár vagy házastársa eltartott felmenője, a magyar állampolgár vagy házastársa felmenője, a kiskorú magyar állampolgár felett szülői felügyeleti joggal rendelkező személy, akinek az eljáró hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi, az EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített, a magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített.

10 11

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 71. § (2) bekezdés. Harmtv. 19. § (4) bekezdés.

7 Az „érdekházasság” fogalmilag a magyar joganyagban nem került definiálásra, sem büntetőjogi sem más hátrányos következmény nem sújtja azokat a magyar állampolgárokat, akik anyagi ellenszolgáltatás fejében, az idegenrendészeti hatóság megtévesztése érdekében lépnek házasságra harmadik országbeli állampolgárral, abból a célból, hogy a harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodását legalizálja, illetőleg a szabad mozgás tartózkodás jogához jusson. A harmadik országbeli állampolgár vonatkozásában idegenrendészeti szankciók állnak rendelkezésre.12

2.2. Jogszabályi háttér és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések részletes bemutatása A harmadik országbeli állampolgárok családi együttélés biztosítása célú beutazásával és tartózkodásával, a magyar és EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagjának beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos legfontosabb jogszabályok az alábbiak: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.); a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Szmvhr.); a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.); a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Harmvhr.); a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. IV. törvény; a Polgári Törvénykönyv szóló 1959. évi IV. törvény; a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2009. évi XXIX. törvény; a Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról; az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról;

12

§.

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 14.

8 2.2.1. Harmadik országbeli állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja A harmadik országbeli állampolgárok családi együttélés biztosítása célú beutazásával és tartózkodásával, a tartózkodási engedély kiállítása iránti kérelemmel kapcsolatos eljárás szabályait a Harmtv. és a Harmvhr. szabályozza. Általánosságban elmondható, hogy a Harmtv. 13. § (1) bekezdése értelmében három hónapot meghaladó tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve három hónapot meghaladó időtartamig az a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat Magyarország területén, aki a) rendelkezik érvényes úti okmánnyal; b) rendelkezik három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal, tartózkodási engedéllyel, bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel, vagy EU Kék Kártyával; c) rendelkezik a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedéllyel; d) igazolja beutazása és tartózkodása célját; e) Magyarország területén rendelkezik szálláshellyel vagy lakóhellyel; f) tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel; g) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja; h) nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása és tartózkodása nem veszélyezteti Magyarország közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekeit; i) nem áll beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt. A Harmtv. 19. § (1) bekezdése alapján családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási, bevándorlási, letelepedési, ideiglenes letelepedési, nemzeti letelepedési vagy EK letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, illetve külön törvény szerinti tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkező személy családtagja. A fentiek mellett családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt kaphat a menekültként elismert személy családtagja, valamint a menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú szülője, ennek hiányában gyámja.13 Figyelemmel arra, hogy a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 17. § (1) bekezdése értelmében az oltalmazottat14, ha törvény

13

Harmtv. 19. § (2) bekezdés. A Met. 12. § (1) bekezdése értelmében Magyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási 14

9 vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a menekült jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik, így családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt kaphat az oltalmazottként elismert személy családtagja, valamint az oltalmazottként elismert kísérő nélküli kiskorú szülője, ennek hiányában gyámja. A menekültként elismert személyhez történő családegyesítés nem tagadható meg pusztán amiatt, hogy a családi kapcsolat fennállásának igazolására okirat nem áll rendelkezésre.15 Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt kaphat a családegyesítő vagy házastársa, illetve a menekültként elismert személy eltartott szülője; testvére és egyenes ági rokona, ha egészségi állapota miatt képtelen önmagáról gondoskodni.16 A nemzeti vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén született harmadik országbeli állampolgár gyermeke részére családi együttélés céljából tartózkodási engedélyt kell kiállítani.17 A hazai jogszabályok a házastárs családegyesítésére két vonatkozásban tartalmaznak megszorító rendelkezéseket. A családegyesítő házastársa egyrészt nem kaphat tartózkodási engedélyt, ha a családegyesítő másik házastársa a családi együttélés biztosítása érdekében kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik. 18 Másrészt a menekültként elismert személy házastársa családegyesítési célú tartózkodási engedélyt akkor sem kaphat, amennyiben a házasságot a menekültként elismert személy Magyarország területére történő beutazását megelőzően kötötték.19 A családegyesítési célú tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható, 20 azonban a családegyesítés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje nem haladhatja meg a családegyesítő tartózkodási engedélyének érvényességi idejét. 21 Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja családi együttélés biztosítása, a harmadik országbeli állampolgár beutazása és tartózkodása célját különösen születési anyakönyvi kivonattal, házassági anyakönyvi kivonattal22, örökbefogadásról szóló okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolhatja.23 A menekültként vagy oltalmazottként elismert személyhez történő családegyesítés során a családi kapcsolat fennállása bármilyen hitelt érdemlő módon – különösen DNS-vizsgálattal – igazolható.24 A DNS-vizsgálathoz szükséges mintavétel a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: országa védelmét igénybe venni. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése alapján a súlyos sérelemtől vagy a sérelem veszélyétől való félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki. 15 Harmtv. 19. § (3) bekezdés. 16 Harmtv. 19. § (4) bekezdés. 17 Harmtv. 19. § (8) bekezdés. 18 Harmtv. 19. § (6) bekezdés. 19 Harmtv. 19. § (5) bekezdés. 20 Harmtv. 19. § (9) bekezdés. 21 Harmtv. 19. § (10) bekezdés. 22 Anyakönyv alatt a külföldi hatóság által kiállított, ezzel egyenértékű okiratot is érteni kell. 23 Harmvhr. 56. § (1) bekezdés. 24 Harmvhr. 57. § (2) bekezdés.

10 BÁH) regionális igazgatóságának képviselőjének, vagy a konzuli tisztviselőnek a jelenlétében történik.25 Amennyiben a családi kapcsolat fennállását a harmadik országbeli állampolgár külföldön elvégzett DNSvizsgálat alapján igazolja, az igazolás elfogadhatósága érdekében a regionális igazgatóság megkeresi a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetet, amely szakértői véleményt ad. 26 A DNS-vizsgálattal kapcsolatban felmerülő összes költséget a kérelmező viseli.27 A menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár családtagjának a Harmtv. 13. § (1) bekezdés e)-g) pontjában foglalt feltételek fennállását, – azt, hogy Magyarország területén rendelkezik szálláshellyel vagy lakóhellyel, azt, hogy tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel, valamint azt, hogy az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja – akkor kell igazolnia, ha a menekültkénti elismerés és a családegyesítés kérelmezése között hat hónapnál hosszabb időtartam telt el. 28 Ezen kedvezmények az oltalmazottként elismert harmadik országbeli állampolgár családtagja által benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelem esetén nem alkalmazhatóak.29 Az a harmadik országbeli állampolgár, aki tartózkodási engedélyét családi együttélés biztosítása céljából kapta, köteles házassága felbontását, illetve házastársa halálát a házasság felbontására vonatkozó jogerős ítélet kézhezvételétől, illetve a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított harminc napon belül a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál az okiratok egyidejű csatolásával bejelenteni.30 Figyelemmel arra, hogy a Harmtv. vonatkozásában családtag a harmadik országbeli állampolgár házastársa, házastársával közös kiskorú gyermeke, eltartott kiskorú gyermeke, aki felett a harmadik országbeli állampolgár szülői felügyeleti jogot gyakorol, házastársának eltartott kiskorú gyermeke, aki felett a házastárs szülői felügyeleti jogot gyakorol, a házasság pedig a magyar jogi szabályozás alapján egy felnőtt férfinak és egy nőnek jogilag elismert és szabályozott életközössége, így családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélyt élettársak – a bejegyzett élettárs kivételével – nem kaphatnak, azonban amennyiben a tartózkodás célját hitelt érdemlően igazolják, úgy egyéb célú tartózkodási engedélyt kaphatnak. Fentiek mellett kiemelést érdemel a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra vonatkozó jogi szabályozás. Tekintettel arra, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2009. évi XXIX törvény 3. § (1) bekezdése értelmében amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy e törvény a rendelkezés alkalmazását nem zárja ki, megfelelően alkalmazni kell a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra, továbbá figyelemmel arra, hogy a fenti 25

Harmvhr. 57. § (3) bekezdés. Harmvhr. 57. § (4) bekezdés. 27 Harmvhr. 57. § (5) bekezdés. 28 Harmvhr. 57. § (6) bekezdés. 29 Harmvhr. 57. § (7) bekezdés. 30 Harmvhr. 58. §. 26

11 törvény indokolása kifejezetten tartalmazza azt, hogy a bevándorlási szabályok tekintetében a bejegyzett élettárs házastársnak minősül, így a bejegyzett élettársak családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélyt kaphatnak. Egyebekben hangsúlyozni szükséges, hogy a házastárs és a kiskorú gyermek családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély kiállítása iránti kérelme vonatkozásában a hatályos jogszabályok értelmében különbség nincsen, ugyanazon fentebb részletezett feltétek igazolására kötelezettek.

2.2.2. Magyar vagy EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja A magyar vagy EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgári családtagjának beutazásával és tartózkodásával, a tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelemmel kapcsolatos eljárás szabályait az Szmtv. és az Szmvhr. szabályozza. Abban az esetben, ha az EGT-állampolgár teljesíti az Szmtv. 6. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott feltételeket, azaz tartózkodási célja keresőtevékenység folytatása, vagy a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik, akkor az EGT-állampolgár családtagja is jogosult tartózkodásra. 31 Az EGT-állampolgárnak a házastársa, valamint eltartott gyermeke jogosult tartózkodásra, amennyiben az EGT-állampolgár tartózkodási célja tanulmányok folytatása, azaz annak az EGT-állampolgárnak a házastársa, valamint eltartott gyermeke, aki tanulmányok - ideértve a szakképzést, továbbá a felnőttképzést, ha annak képzési programja akkreditált folytatása céljából felvételt nyert a közoktatásról vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó oktatási intézménybe, és tartózkodása teljes időtartama során elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, valamint külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik. A hatályos idegenrendészeti jogszabályok értelmében három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosult a keresőtevékenységet folytató magyar állampolgárnak a családtagja.32 A magyar állampolgárnak az a családtagja is jogosult a három hónapot meghaladó tartózkodásra, aki vagy akire nézve a magyar állampolgár elegendő forrással rendelkezik ahhoz, hogy tartózkodása ne jelentsen indokolatlan terhet 31 32

Szmtv. 6. § (2) bekezdés. Szmtv. 7. § (1) bekezdés.

12 Magyarország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik. 33 A kiskorú magyar állampolgár felett szülői felügyeleti joggal rendelkező személy részére a három hónapot meghaladó tartózkodás a fentebb részletezett és törvényben megállapított feltételek hiányában is engedélyezhető.34 Az eljáró hatóság engedélyezheti továbbá az Szmtv. alapján annak a személynek a családtagként történő tartózkodását, aki a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik, illetőleg abban az országban, ahonnan érkeznek a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosult EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGTállampolgár személyesen gondoskodik (kvázi családtag).35 A magyar és EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagjának tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelem ügyében indult eljárás során a családi kapcsolat fennállását és az alábbiakban részletezett további feltételeket kell igazolnia. A családtag családtagi jogállását különösen születési anyakönyvi kivonattal, házassági anyakönyvi kivonattal36, örökbefogadásról szóló okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolhatja. 37 Az, aki kvázi családtagként kéri tartózkodása engedélyezését, okirattal köteles igazolni, hogy tartási vagy életjáradéki szerződés, illetve külön törvényben meghatározott tartási kötelezettség vagy eltartási nyilatkozat alapján magyar állampolgár eltartottja, illetőleg jogszabály vagy szerződés alapján az EGT-állampolgár a tartására köteles, vagy a kezelőorvos által kiállított igazolással köteles igazolni, hogy súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár, illetve a magyar állampolgár személyes ápolására szorul, illetőleg arra hivatkozva, hogy - abban az országban ahonnan érkeznek - az EGT-állampolgárral egy háztartásban élt, köteles ezt okirattal - különösen az erről kiállított hatósági bizonyítvánnyal - vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolni.38 Jogszabályban foglalt kivétellel az EGT-állampolgár és a magyar állampolgár külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon (a továbbiakban: eltartási nyilatkozat) nyilatkozik arról, hogy a családtag eltartására kötelezettséget vállal. 39 Eltartási nyilatkozat tételére nincs szükség, ha az EGT-

33

Szmtv. 7. § (2) bekezdés. Szmtv. 7. § (3) bekezdés. 35 Szmtv. 8. § (1) bekezdés. 36 Anyakönyv alatt a külföldi hatóság által kiállított, ezzel egyenértékű okiratot is érteni kell, melyek magyar állampolgár házastárs esetén csak hazai anyakövezést követően fogadhatóak el. Az EGT–állampolgár harmadik országbeli állampolgár házastársa esetén, amennyiben szükséges a külföldi hatóság által kiállított irat, diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva fogadható el. 37 Szmvhr. 24. § (1) bekezdés. 38 Szmvhr. 27. § (1) bekezdés. 39 Szmvhr. 25. § (1) bekezdés. 34

13 állampolgár vagy a magyar állampolgár keresőtevékenységet folytat.

40

Az EGT-állampolgár

családtagjának - kivéve, ha az EGT-állampolgár regisztrációs igazolással vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkezik - igazolnia kell, hogy az az EGT-állampolgár, akit kísér, vagy akihez csatlakozik, teljesíti az Szmtv.-ben meghatározott feltételeket41. A magyar állampolgár családtagjának pedig az Szmtv. szabályai alapján igazolnia kell, hogy ő maga vagy az a magyar állampolgár, akinek jogán kíván Magyarország területén tartózkodni, megfelel a törvényben (az Szmtv. 7. §-ában) meghatározott feltételeknek. A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag három hónapot meghaladó tartózkodási jogát az eljáró hatóság által kiállított okmány 42 (tartózkodási kártya) tanúsítja, amelynek kiadását legkésőbb a beutazástól vagy a tartózkodási jogot megalapozó tény keletkezésétől számított kilencvenharmadik napon kell kérelmezni. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni, illetve csatolni kell a tartózkodási feltételek fennállását igazoló - külön jogszabályban meghatározott - okiratokat. 43 A tartózkodási kártya érvényességi ideje maximum öt év, azonban az eljáró hatóság ettől eltérően – valamennyi körülmény mérlegelése mellett - rövidebb időtartamra is engedélyezheti annak kiállítását. A Harmtv. és Szmtv. alapján a személyi kör elhatárolásokat tartalmazó áttekintő táblázatokat az 1. számú és 2. számú mellékletek tartalmazzák.

2.3. Az érdekházasságokkal és a hamis teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatokkal kapcsolatos jogszabályi fellépés A hatályos magyar jogszabályok értelmében a tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását ha a Harmtv. másként nem rendelkezik - meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a törvényben foglalt valamely feltételnek; a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot,

40

Az eltartási nyilatkozatot a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási kártya kiállítására irányuló kérelmével egyidejűleg csatolni kell. 41 A három hónapot meghaladó tartózkodásra az az EGT-állampolgár jogosult, akinek tartózkodási célja keresőtevékenység folytatása, aki a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik, vagy aki tanulmányok - ideértve a szakképzést, továbbá a felnőttképzést, ha annak képzési programja akkreditált - folytatása céljából felvételt nyert a közoktatásról vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó oktatási intézménybe, és tartózkodása teljes időtartama során elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, valamint külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik. 42 Ezen okmányok a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. július 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendeletben, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. július 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 280/2008/EK tanácsi rendeletben meghatározott formátumban és adattartalommal kerülnek kiállításra. 43 Szmtv. 22. § (1) bekezdés.

14 valótlan

tényt

közölt,

vagy

a

tartózkodási

cél

vonatkozásában

az

eljáró

hatóságot

megtévesztette; közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és nem veti alá magát kötelező és rendszeres egészségügyi ellátásnak, vagy Magyarország területén történő tartózkodása alatt az egészségügyre vonatkozó hatályos magyar jogszabályok előírásait nem tartja be; a családi kapcsolatot a családi együttélés céljára szolgáló tartózkodási engedély kiadása érdekében hozta létre.44 Ami az Szmtv. hatálya alá tartozó harmadik országbeli családtagokat illeti, a hatályos magyar jogszabályok értelmében a magyar állampolgár és az EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagjának tartózkodási joga megszűnik, ha a családi kapcsolat létesítése a tartózkodási jog megszerzése érdekében történt,45 továbbá a szülői felügyeleti joggal rendelkező személy tartózkodási joga megszűnik, ha a szülői felügyelet joga megszűnik, és más jogcímen e személy további tartózkodásra nem jogosult.46. A 2010. december 24. napján hatályba lépett módosítások47 erősítették és bizonyos módon szélesítették az eljáró hatóság visszaélésekkel szembeni fellépési lehetőségét a csalárd célból, kizárólag a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében létesített

családi kapcsolatok (házasság, apai

elismerés)

vonatkozásában. A gyakorlat oldaláról közelítve meg a kérdést a Harmtv. által szabályozott, családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély kiállítása iránti kérelmek ügyében magyar viszonylatban nem elsősorban az érdekházasságokkal és egyéb érdekkapcsolatokkal kapcsolatos problémák jelennek meg, hanem a családi kapcsolat hamis vagy hamisított okmányokkal történő igazolásának a kísérlete. Ezen típusú visszaélések kiszűrése érdekében, amennyiben a hamis irat becsatolásának alapos gyanúja felmerül a kérelem vizsgálata során, az eljáró hatóság a becsatolt iratok igazságügyi okmányszakértői vizsgálata iránt intézkedik. Amennyiben a vizsgált okiratról az okmányszakértői vizsgálat eredményeként megállapításra kerül, hogy az hamis vagy hamisított irat, úgy a harmadik országbeli állampolgár kérelme hivatkozással arra, hogy a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt (Harmtv. 18. § (1) bekezdés b) pont) elutasításra kerül, valamint a hatóság feljelentést tesz közokirat hamisítás elkövetése miatt az illetékes rendőrhatóságnál. A tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmek vonatkozásában nem csak a hamis iratok becsatolásával kapcsolatos fellépés szükséges, hanem a kérelmek akénti alapos vizsgálata, hogy a harmadik országbeli állampolgár és a magyar vagy EGT-állampolgár között tényleges életközösség, valódi családi kapcsolat fenn áll-e. Ennek keretében az érdekházasságok és érdekkapcsolatok kiszűrése érdekében az eljáró hatóság egyrészt ellenőrzi az érintett felek lakókörnyezetét annak felderítése érdekében, hogy az együttélésnek milyen jelei 44

Harmtv. 18. §. Szmtv. 14. § (2) bekezdés. 46 Szmtv. 14. § (3) bekezdés. 47 A tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelem elutasításának illetőleg a tartózkodási jog megszűnésének indokai közé a jelenlegi megfogalmazásban a családi kapcsolat csalárd célból történő létrehozását a 2010. évi CXXXV. törvény 8. § (2) bekezdés emelte be a magyar jogi szabályozásba. 45

15 vannak, másrészt meghallgatja a feleket annak igazolására, hogy a harmadik országbeli és családtagja között tényleges kapcsolat áll fenn.

2.4. Az Európai Bíróság vonatkozó esetjogának hatásai a magyarországi jogalkalmazás területén Az Európai Bíróság érdekházassággal és egyéb érdekkapcsolatokkal kapcsolatos esetjoga nincs közvetlen és bizonyítható hatással a magyar jogalkalmazási gyakorlatra Ugyanakkor az Európai Bíróság esetjogában találhatóak olyan esetek, amelynek a magyar jogszabályok teljes mértékben megfelelnek. Így például a C-34/09. sz., Gerardo Ruiz Zambrano kontra Office national de l'emploi (ONEm) ügyben hozott ítéletben foglaltakkal a magyar szabályozás egyező, hiszen a magyar állampolgár kiskorú gyermek szülei számára mind tartózkodási, mind munkavállalási jogot biztosítanak a hazai jogszabályok.

3. Magyarországi helyzetkép

3.1. Magyarországi helyzetkép az érdekkapcsolatok vonatkozásában

3.1.1. Érdekházasság A jelenlegi és Magyarország schengeni csatlakozását követően szerzett tapasztalatok is egyértelműen azt mutatják, hogy elsősorban az afrikai, és egyes arab országok állampolgárai részéről erősödött fel az a törekvés, hogy magyar állampolgár családtagjaként, mint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek legyenek jogosultak magyarországi tartózkodásra. Általánosságban elmondható, hogy a nigériai állampolgárok a magyar állampolgár házastársra, míg az ázsiai országok állampolgárai az élettársi kapcsolatra való hivatkozást preferálják inkább a tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmek során. A visszaélések és csalások elleni küzdelem érdekében a gyakorlatban ezen érdekkapcsolatokat a házas felek párhuzamos meghallgatásával (mint elsődleges, a beutazást megelőző szűrő) próbálja kiszűrni a hatóság. A személyes meghallgatások alkalmával, melyeket vízumkérelmezés során a külföldiek esetén a konzuli tisztviselők, Magyarországon pedig az idegenrendészeti hatóság folytatja le, a fentiek tisztázása, kiszűrése céljából részletesen is rákérdeznek a megismerkedés körülményeire, a házaspár másik tagjának előéletére, családi kapcsolataira, körülményeire, az esetleges közös élményekre, a házasságkötési szertartásra. Mindkét félnek ugyanazon kérdéseket kell megválaszolni, így a meghallgatásról készült jegyzőkönyvek alapján sok esetben nyilvánvalóvá válik, hogy sokszor a felek alapvető információkkal sem rendelkeznek egymásról, a kérdésekre adott válaszok alapvető dolgokban jelentősen eltérnek

16 egymástól. A fenti módszeren kívül a Magyarországon élő házastárs mellett a családtagok meghallgatása, és helyszíni ellenőrzés, vagy úgynevezett környezettanulmány is készül, melyből további releváns információk is nyerhetőek a családi kapcsolat valósságáról. A nigériai állampolgárok esetében jellemző, hogy érvényes vízum nélkül, Bécsben kiállított útlevéllel érkeznek Ausztriából, ahol korábban menekültügyi eljárás alatt álltak. Amennyiben érvényes vízumot nem kapnak a nagykövetségen (mivel már ott felmerül az érdekházasság gyanúja, vagy nem rendezett az ausztriai tartózkodásuk jogcíme, illetve csak egy vízum felvételére nem jogosító menekültügyi kártyával rendelkeznek), visszaélve a schengeni vívmányokkal, a határellenőrzés megszűnésével, illegálisan jönnek át Magyarországra. A magyar állampolgár hölggyel a házasságot vagy Bécsben, vagy Magyarországon kötik meg. A magyar állampolgárságú, változó korú és anyagi hátterű, többségében hölgyek vonatkozásában jellemző tendencia, hogy nyaralás alkalmával köttetett rövid ismeretségek egyiptomi, tunéziai állampolgár férfiakkal rövid időn belül házassággal végződnek. A házasságok több esetben külföldön (Egyiptomban, Tunéziában, Algériában, Nigériában) köttetnek muszlim vallási szabályok szerint. Míg ezen térségek vonatkozásában egyelőre az jellemző, hogy a hölgyek, amennyiben a nyaralás időtartama alatt erre nem kerül sor, rövid időn belül ismételten kiutaznak a házasságkötésre, addig egyéb arab országok, mint pl. Szíria, Afganisztán, Pakisztán vonatkozásában a házasságkötésre a hölgyek jelenléte nélkül kerül sor, őket valamely tárgy (pl. kés, vagy hamutartó) helyettesíti a szertartáson. Összességében elmondható, hogy számos esetben a visszaéléssel érintett házastársak nem rendelkeznek egymásról szinte semmilyen információval a személyes tulajdonságaikat, előéletüket, és jelenlegi körülményeiket illetően sem. Az eljárások során a kérelmezők és magyar állampolgár házastársaik vonatkozásában számos hasonlóságot fedez fel az eljáró idegenrendészeti hatóság a megismerkedés körülményeiben. Internetes ismeretség esetén a külföldi személyek célirányosan keresik az ismerkedő oldalakon (pl. badoo-n) a kapcsolatot a magyar felekkel, azaz, ahogy a magyar hölgy regisztrálja magát kizárólag „chat-es kapcsolattartási” szándékkal, a tunéziai, algériai, egyiptomi stb. fiatalemberek azonnali kapcsolatfelvételt kezdeményeznek velük a különböző portálokon, szinte „ráerőszakolva” társaságukat a kapcsolatkeresőkre. A nyaralásokon történő személyes találkozások szintén nem véletlenszerűek. Az „érdeklődő” fiatalemberek már hetekkel korábban tudják, hogy milyen országokból, mely szállodákba érkeznek egyedülálló, idősebb, magányos hölgyek, akikkel azután rögtön első este mélyebb ismeretségre tesznek szert, mely általában gyors házasságkötésben teljesedik ki. A fenti körülmények és az előfordulások aránya nagyfokú szervezettségre utal, azonban a háttérben meghúzódók kibogozhatatlan szövevényt alkotnak. A magyarországi tapasztalatok e tekintetben – más tagállamokhoz hasonlóan – kedvezőtlen képet mutatnak. Az ilyen típusú ügyek legszembetűnőbb ismérvei közé tartozik a fentebb is említett interneten, illetve a külföldi nyaralás alkalmával való ismerkedés, a kommunikációt szolgáló közös nyelv hiánya, a

17 magyar házastárs javára írt jelentősebb korkülönbség, a külföldi iskolázatlansága, kétséges anyagi helyzete, bizonytalan otthoni egzisztenciája, valamint a teljes utazási referenciák hiánya, mindemellett az, hogy a felek a családi együttélést kizárólag a Magyarország területén kívánják megvalósítani - mely előfeltételeként szolgálhat a további schengeni térségben való huzamos tartózkodásnak. A tapasztalatok szerint a korábban egyiptomi állampolgárok (fiatal férfiak) tekintetében népszerű és nagyobb számú házasságkötések kezdenek a tunéziai állampolgárok esetében is egyre népszerűbbé válni, de a módszerek a fent említetteknek megfelelnek. Szintén tunéziai állampolgárok vonatkozásában új tendenciaként figyelhető meg, hogy a magyar állampolgárságú hölgyek nem kötnek először házasságot, ugyanakkor a külföldiek beutazásának szervezésében hatékonyan közreműködnek. Ilyen esetben a beutazást a tunéziai állampolgárok keresőtevékenység folytatása vagy látogatás céljából kérelmezik, melyhez szükséges engedélyeket, okiratokat a magyar hölgyek segítségével szerzik be. A segítség akár a munkahely keresésében, a szálláshely biztosításában is megmutatkozik, de előfordulnak a magyar állampolgárok részéről cégalapítások, melybe alkalmazottként fiatal tunéziai férfiakat kívánnak felvenni, akikkel egyébként rövidebb-hosszabb ideje kapcsolatot ápolnak. A harmadik országbeli állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagjainak tartózkodási engedély iránti kérelmek vonatkozásában az érdekkapcsolatok problematikája nem merült fel, előfordul azonban, hogy hamis okiratokkal 48 kívánják a családi kapcsolat fennállását igazolni. Ilyen esetben a kérdéses irat okmányszakértői vizsgálat, vagy egyéb hitelt érdemlő igazoló dokumentumként becsatolt családi fénykép49 informatikai szakértői vizsgálat alá kerül.

3.1.2. Egyéb érdekkapcsolatok Az érdekházasságok mellett, a magyarországi tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében történő visszaélések egy új irányvonala körvonalazódott az elmúlt egy évben, az érdekkapcsolatok egy új ága, az ún. „érdekgyerekek” köre. A jogszerűtlenül tartózkodó, többnyire ázsiai származású külföldiek (elsősorban vietnámi és kínai állampolgárok) a családtagi jogállás létesítése érdekében teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tesznek, leggyakrabban már 6-8 éves magyar állampolgár gyermekekre vonatkozóan. Ezen problémakör a hatályos magyar jogi szabályozás fényében jogalkalmazási problémát jelent. A legtöbb esetben az idegenrendészeti eljárás során bebizonyosodik, hogy a harmadik országbeli állampolgárok a kapcsolatot a gyermekkel ténylegesen nem tartják, anyagilag és a gyermek fejlődését szolgáló egyéb módon a gyermeket nem támogatják, mindössze néhány találkozó után tesznek teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot. Ezeket az eseteket az idegenrendészeti hatóság a jog eszközeivel nem, vagy csak nagyon nehezen tudja kezelni, figyelemmel a megyei bíróságok eltérő gyakorlatára is. A 48

Hamis házassági anyakönyvi kivonattal, vagy a házasság megkötésének tényét igazoló hamis közjegyzői okirattal kívánják a családi kapcsolat fennállását igazolni. 49 Ez az esetkör kizárólag a menekültek és oltalmazott családtagjai esetében merülhet fel, ugyanis csak ilyenkor nem lehet a kérelmet okirati bizonyítékok hiányában elutasítani.

18 Legfelsőbb Bíróság 2011 októberében két ítéletében (Kfv. III. 37. 048/2011/5.; Kfv.III.37.030/2011/4.) kifejtette álláspontját a problémakörrel kapcsolatosan, amely szerint ezen eljárásokban csupán az vizsgálható, hogy a harmadik országbeli állampolgár szülői felügyeleti joggal rendelkezik-e a kiskorú magyar állampolgár felett, az pedig a döntés szempontjából nem bír relevanciával, hogy a külföldi életközösségben él-e a gyermekkel. Az Szmtv. hatálya alá tartozó kérelmeket vizsgálva mindenképp említésre méltó az az új jelenség, mellyel főleg vietnámi, illetve kínai állampolgárságú női ügyfelek próbálják több éve illegális magyarországi tartózkodásukat legalizálni. A jelenség ellen nagyon nehéz a hatósági fellépés, hiszen ezek az ügyfelek saját kiskorú magyar állampolgár gyermekükre tekintettel kívánnak tartózkodási jogosultságot szerezni úgy, hogy a gyermek vélelmezhetően vietnámi/kínai apától származik, de mivel rá nézve magyar állampolgár – feltehetően anyagi juttatás ellenében – teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett, a gyermek magyar állampolgárként került anyakönyvezésre. Ezekben az esetekben nagyon nehéz a bizonyítás és nagyon ritka az olyan eset, amikor esetleg kiderül, hogy a kérelmező anya harmadik országbeli állampolgárral házasságban élt a gyermek fogantatásakor. Több esetben ilyenkor az is előfordult, hogy a tartózkodása kártya kiállítását követően a vietnámi férj és a vietnámi gyermekei is kérelmet nyújtottak be. A harmadik országbeli állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagjainak tartózkodási engedély iránti kérelmek vonatkozásában az egyéb érdekkapcsolatok problematikája nem merült fel.

3.1.3.A visszaélések egyéb formái Fentiekben részletesen kifejtetteken túl Magyarország vonatkozásában a családi együttélés jogával való visszaélés egyéb formáiként került beazonosításra az az esetkör, amikor a harmadik országbeli állampolgár magyar állampolgár eltartójára hivatkozva az Szmtv. 8. § (1) bekezdése alapján „kvázi családtagként” kéri a tartózkodási kártya kiállítását. Ezekben az esetekben többnyire bebizonyosodott, hogy az érintettek nem élnek együtt, köztük gazdasági kapcsolat nincsen, sőt gyakorta az is előfordult, hogy egy ugyanazon magyar állampolgár személy több harmadik országbeli állampolgár vonatkozásában tett eltartói nyilatkozatot. Olyan eset is előfordult, hogy az eltartói nyilatkozatról az érintett magyar állampolgár nem is tudott, maga a nyilatkozat is hamisított volt.

3.2. A családi együttélés jogával való visszaélés megelőzése A

magyar

hatóságok

az

érdekkapcsolatokra

hivatkozással

történő

tartózkodási

jogosultság

megszerzésének megakadályozása illetőleg megelőzése érdekében már a rövid távú „C” típusú vízumkérelmek elbírálás során igyekeznek kiszűrni azokat a kérelmezőket, akik családegyesítés vagy

19 látogatás céljából érkeznének Magyarországra rövid internetes kapcsolatot követően megkötött házasságukra, vagy nyaralás alkalmával szövődött románcra hivatkozva. A vízumkérelmezés során a külföldiek személyes meghallgatására kerül sor, amikor is a fentiek tisztázása, kiszűrése céljából a konzuli tisztviselők részletesen is rákérdeznek a megismerkedés körülményeire, a házaspár másik tagjának előéletére, családi kapcsolataira, körülményeire, az esetleges közös élményekre, a házasságkötési szertartásra. Ezen meghallgatások során információk nyerhetőek a családi kapcsolat valósságáról, így amennyiben az kerül megállapításra, hogy a családi vagy baráti kapcsolat kizárólag a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében jött létre, a kérelmek elutasításra kerülnek. Általánosságban elmondható, hogy Magyarországon nincs olyan jogszabályi háttér, amely az érdekkapcsolaton alapuló házasságok megkötését kifejezetten meg tudná akadályozni, ugyanis a házasságot kötni szándékozók az anyakönyvvezető előtti eljárásban ilyen irányú vizsgálaton nem esnek át. Az érdekkapcsolatok fennállását az idegenrendészeti hatóságok vizsgálják a vízum és a tartózkodási kártya kiállítása iránti eljárás során.

3.3. Bizonyítékok az érdekkapcsolatok igazolására A magyar vagy EGT-állampolgár tartózkodási kártya iránti kérelmének elbírálása során a hatóság figyelemmel van az Európai Unió Tanácsának 97/C382/01 számú 1997. december 4-i, az érdekházasságok ellen alkalmazandó intézkedésekről szóló állásfoglalására, amely felsorolja azokat az általánosnak mondható tényezőket, amelyek alapot adhatnak annak feltételezésére, hogy érdekházasságról van szó. Ezek közé tartozik az a tény, hogy a házastársak nem egybehangzóan nyilatkoznak személyi adataikról, első találkozásuk körülményeiről, vagy egyéb fontos, őket érintő személyes adatról, ha nem beszélnek egy mindkettejük által beszélt nyelven, továbbá ha az egyik fél a házasságból eredő kötelezettségekhez nem járul hozzá megfelelően. Az állásfoglalás kitér arra, hogy az információk honnan származhatnak az érdekházasság megállapításához, és ide sorolja az érintett harmadik fél nyilatkozatát, írott dokumentációkban található információkat, és a lefolytatott vizsgálat során szerzett információkat. A gyakorlatban Magyarországon az érdekházasságok kiszűrésére a hatóság az érintett feleket párhuzamosan meghallgatja. A meghallgatások alkalmával, mely vízumkérelmezés során a külföldiek esetén a konzuli tisztviselők által történik, Magyarországon pedig a BÁH folytatja le, a fentiek tisztázása, kiszűrése céljából részletesen is rákérdeznek a megismerkedés körülményeire, a házaspár másik tagjának előéletére, családi kapcsolataira, körülményeire, az esetleges közös élményekre, a házasságkötési szertartásra (természetesen a kérdéseket az egyedi ügyre igazítva, hogy ne legyen kiismerhető). Mindkét félnek ugyanazon kérdéseket kell megválaszolni, így a meghallgatásról készült jegyzőkönyvek alapján sok esetben nyilvánvalóvá válik, hogy sokszor a felek alapvető információkkal sem rendelkeznek egymásról, a kérdésekre adott válaszok jelentősen eltérnek egymástól. A fenti módszeren kívül a

20 Magyarországon élő házastárs mellett a családtagok meghallgatása, és helyszíni ellenőrzés, vagy úgynevezett környezettanulmány is készül, melyből további releváns információk is nyerhetőek a családi kapcsolat valósságáról. Ami a valótlan családi kapcsolatot eredményező teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatok kiszűrését illeti, a Legfelsőbb Bíróság 2011 októberében két ítéletében

50

is kifejtette álláspontját az

„érdekgyerekekkel” kapcsolatos bizonyítási eljárás vonatkozásában, amely szerint ezen eljárásokban csupán az vizsgálható, hogy a harmadik országbeli állampolgár szülői felügyeleti joggal rendelkezik-e a kiskorú magyar állampolgár felett, az pedig a döntés szempontjából nem bír relevanciával, hogy a külföldi életközösségben él-e a gyermekkel. A harmadik országbeli állampolgár harmadik országbeli állampolgárhoz történő családi együttélés biztosítása célú

tartózkodási

engedély iránti

kérelmek

vonatkozásában elsősorban nem

az

érdekkapcsolatok létesítése, hanem a valós kapcsolatok hamis irattal történő igazolása jelent problémát. Ezen iratok kiszűrésére (házassági anyakönyvi kivonat, családi fotó stb.) okmányszakértői, illetőleg informatikai szakértői vizsgálat elvégzése útján kerül sor. Fontos megjegyezni, hogy a magyar hatóságok nem hozhatnak olyan konkrét szankciót, vagy intézkedést az érdekházasságban élőkkel szemben, amelyek hátrányos megkülönböztetésnek vetik alá az adott személyt. Az, hogy egy házasságot érdekházasságnak minősítsünk, vagy egy családi kapcsolatról azt mondjuk, hogy tartózkodási jog megszerzésére irányuló érdek fűzi egymáshoz a feleket, annak bizonyítása nagyon nehéz.

3.4. A visszaélések felderítésére illetékes hatóságok A visszaélések felderítése érdekében az idegenrendészeti hatóságok, a rendvédelmi szervek és a polgári nemzetbiztonsági

szolgálatok

külön

törvényben

meghatározottak

szerint

jogosultak

eljárni.

Magyarországon nincs olyan jogszabályi háttér rendszer, amely az érdekkapcsolaton alapuló házasságok megkötését kifejezetten meg tudná akadályozni, ugyanis a házasságot kötni szándékozók az anyakönyvvezető előtti eljárásban ilyen irányú vizsgálaton nem esnek át.

3.5. Állami fellépés az érdekkapcsolatokkal szemben Az érdekházasságokat/kapcsolatok elleni fellépést Magyarországon nem szabályozza külön jogszabály, így az Európai Tanács 1997. december 4-i az érdekházasságok ellen alkalmazandó intézkedésekről szól állásfoglalása az irányadó. Az állásfoglalás összhangban van az Emberi Jogok Európai Egyezményének 50

Kfv. III. 37. 048/2011/5.; Kfv.III.37.030/2011/4.

21 12. cikke és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 16. cikkével, amely elismeri a házasságkötés és a családalapítás jogát, valamint a családi élet tiszteletben tartásának jogát. Összehangolt állami fellépés az érdekkapcsolatokkal szemben Magyarországon jogszabályi háttér hiányában nincs, azonban egyes anyakönyvvezetők jelzik az idegenrendészeti hatóság felé és okmányszakértői vizsgálatot kérnek, amennyiben illegálisan Magyarországon tartózkodó külföldi kíván házasságot kötni.

3.6. Fellebbezés joga Magyarország Alaptörvényének 28. cikk (7) bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Ezen alapelvi követelménynek megfelelve a vonatkozó jogszabályok rendelkeznek a jogorvoslat lehetőségéről a visszaélés okán elutasított kérelmek esetében is. A tartózkodási engedély kiállítása iránti kérelem ügyében született döntés ellen, a visszavont tartózkodási engedély ügyében a külföldinek a kihirdetéstől számított 8 napon belül van lehetősége jogorvoslatot51 kérni, míg a visszaélés okán a tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelem és a tartózkodási kártya visszavonása ügyében született döntés ellen a kihirdetéstől számított 15 napon belül van helye jogorvoslatnak 52. A jogorvoslat iránti kérelem az első fokon eljáró idegenrendészei hatóságnál terjeszthető elő, illetőleg a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmek tárgyában, és a harmadik országbeli állampolgár első beutazását megelőzően történt tartózkodási engedély visszavonása esetén a konzuli tisztviselőnél is előterjeszthető. A konzuli tisztviselő a fellebbezést haladéktalanul továbbítja az illetékes regionális igazgatóságnak 53. A jogorvoslat iránti kérelmekről a BÁH főszabály szerint 30 napon belül dönt54. A jogorvoslati eljárás során született határozat bírósági felülvizsgálata

55

a közléstől számított 30 napon belül –

jogszabálysértésre hivatkozással – kérhető a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságtól.

3.7. Nemzetközi együttműködés Magyarország vonatkozásában a családi együttélés jogával való visszaélés kapcsán összehangolt nemzetközi együttműködésre nincs példa. A tagállamoktól ad hoc megkeresések érkeznek a magyarországi tapasztalatok és gyakorlatok

feltérképezése érdekében, továbbá alkalmankénti

tapasztalatcserére kerül sor. 51

Harmvhr. 55. § (1) bekezdés. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 99. § (1) bekezdés. 53 Harmvhr. 55. § (2) bekezdés. 54 Harmvhr. 55. § (3) bekezdés. 55 Ket. 109. § (1) bekezdés b) pont. 52

22

3.8. Okok és motivációk Figyelemmel a téma privát és kényes jellegére az okok és motivációk terén az érdekkapcsolatot létesítő magyar és harmadik országbeli állampolgárok, valamint az őket segítők vonatkozásában nem sok információ áll rendelkezésünkre. A hatósági eljárásban a résztvevők és a segítők többnyire titkolják valós okaikat és motivációjukat, ezzel kapcsolatosan a hazai és a nemzetközi sajtóhírek tudnak bővebb információval szolgálni. A segítők, szervezők kiléte általában nem ismert a hatóságok előtt, motivációjuk vélhetően anyagi haszonszerzés. Az érdekkapcsolatot létesítő magyar vagy EGT-állampolgárok motivációja is főként az anyagi haszonszerzés, míg a harmadik országbeli állampolgárok motivációja a tartózkodás jogának megszerzése. Előfordul azonban az is, melyet az utólagos panaszok mutatnak, hogy a jóhiszemű és naiv magyar hölgyek csak áldozatává válnak a visszaélésnek, ugyanis ők őszinte érzelmeket táplálnak a harmadik országbeli állampolgár irányába, míg azok csak kihasználják őket, majd a tartózkodási jogosultság megszerzését követően bántalmazzák őket, vagy nem ritkán zsarolják.

4. Statisztikai adatok 4.1. Általános kontextus A témában elérhető statisztikai adatokkal a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal rendelkezik. Arra vonatkozóan, hogy érdekházasságra vagy egyéb érdekkapcsolatra alapozva az eljáró hatóság hány kérelmet utasított el, nem áll rendelkezésre adat. Jelen tanulmányhoz a 2009-2011. év vonatkozásában kerültek a statisztikai adatok feldolgozásra.

4.2. A tanulmány tárgykörének intenzitása Arra vonatkozóan, hogy érdekházasságra vagy egyéb érdekkapcsolatra alapozva az eljáró hatóság hány kérelmet utasított el, nem áll rendelkezésre adat. A rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy tartózkodási kártyát 2011-ben EGTállampolgár harmadik országbeli családtagjaként 170 fő kérelmezte, többségében amerikai (38), ukrán (16), orosz (13) állampolgárok, mely 5,56 %-os csökkenést jelent a 2010. évhez. Magyar állampolgár harmadik országbeli családtagjaként a 2011-es évben 17,25 %-kal kevesebb, 1.823 fő nyújtott be kérelmet. A kérelmezők többsége ukrán (352), orosz (161), nigériai (120) és szerb (109)

23 állampolgár. Külön érdemes továbbá hangsúlyozni, hogy a nigériai kérelmezők száma évről évre (20092010) nő. A tárgykörbe tartozó és rendelkezésre álló statisztikai diagrammok a 3. – 6. számú mellékletekben találhatók.

4.3. Adatok a visszaélést elkövetők állampolgárságára és nemére vonatkozóan Erre vonatkozóan hivatalos statisztika nem áll rendelkezésre. Bár statisztikai adatokkal nem alátámasztható, a tapasztalat azt mutatja, hogy az érdekházasságok vonatkozásában a visszaéléseket főként nigériai, egyiptomi, tunéziai és marokkó állampolgár férfiak követik el, az egyéb érdekkapcsolatok vonatkozásában („érdekgyerekek”) a visszaéléseket főként vietnámi állampolgárok követik el, míg a családi kapcsolat hamis okirattal való alátámasztása kapcsán tipikusan a kínai állampolgárok említhetők.

4.4. Adatok a visszaélés elkövetésének helye vonatkozásában Arra vonatkozóan, hogy az érdekkapcsolatok helyileg hol köttettek, hivatalos statisztika nem áll rendelkezésre. Általánosságban elmondható, hogy az érdekházasságok egy része nem Magyarországon köttetik, a felek gyakran a harmadik országbeli hazájában lépnek frigyre, máskor pedig olyan harmadik országban, ahol a házasságkötés engedélyezése nem jelent különösebb problémát.

5. Záró gondolatok Ez a tanulmány egy dokumentum-, és jogszabályelemzéssel megvalósított, gyakorlati tapasztalatokra építő kutatási munka eredménye és legfőbb célja, hogy áttekintést adjon az érdekkapcsolatok kiszűrése érdekében tett hazai intézkedésekről, az ezzel kapcsolatos migrációs problémákról, a hatályos jogszabályokról, és gyakorlatokról. Az érdekkapcsolatokra vonatkozóan hivatalos statisztikai adatok nem áll rendelkezésre, így adatokkal a legfőbb tendenciák, visszaélési formák, elkövetési helyek és egyéb jellemzők nem igazolhatók. A tanulmányban ismertetett tendenciák a BÁH jogalkalmazási gyakorlata alapján állapíthatóak meg. Az érdekkapcsolatok nemcsak az Európai Unióban, hanem Magyarországon is aktuális problémát jelentenek. A magyarországi tapasztalatok e tekintetben – más tagállamokhoz hasonlóan – kedvezőtlen képet mutatnak. A visszaélések és csalások elleni küzdelem érdekében a gyakorlatban ezen érdekkapcsolatok kiszűrésére az eljáró hatóságoknak kevés eszköz áll rendelkezésére. Mivel

24 Magyarországon nincs olyan jogszabályi háttérrendszer, amely az érdekkapcsolaton alapuló házasságok megkötését meg tudná akadályozni, így a bizonyítás sokszor nehézkes, olykor lehetetlen. A már felderített visszaélésekkel szembeni fellépést kizárólag a külföldivel szembeni idegenrendészeti szankció nyújt. Összehangolt állami fellépés az érdekkapcsolatokkal szemben Magyarországon jogszabályi háttér hiányában nincs, kiadványok, „felvilágosító programok” a témában nem születtek, így sokszor olyan magyar állampolgár hölgyek is áldozatául esnek a visszaéléseknek, akik maguk nem csalárd szándékkal lépnek kapcsolatra, az ilyen szándékú harmadik országbeli állampolgárral. A visszaélésekkel szembeni hatékony fellépés érdekében szükséges lenne egységesíteni a bírói gyakorlatot, az „érdekgyerek” problémakörével kapcsolatosan a jogi szabályozás aként történő módosítása, hogy ne csupán az legyen vizsgálható, hogy a harmadik országbeli állampolgár szülői felügyeleti joggal rendelkezik a kiskorú magyar állampolgár felett, hanem az is, hogy a külföldi életközösségben él-e a gyermekkel, róla szülőként gondoskodik, támogatja, köztük érzelmi kapcsolat van, és ezáltal megalapozott a gyermekre hivatkozással a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlása. A fentiek mellett szükséges lenne az érdekkapcsolatok büntető-törvénykönyvi tényállásként történő megjelenítése, mely egyrészt visszatartó erőt jelentene, másrészt a visszaélés szankcionálhatóvá válna.

25 Irodalomjegyzék

a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény; a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Kormányrendelet; a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény; a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Kormányrendelet; a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. IV. törvény; a Polgári Törvénykönyv szóló 1959. évi IV. törvény; a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2009. évi XXIX. törvény; a Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról; a

harmadik

országok

állampolgárai

tartózkodási

engedélye

egységes

formátumának

megállapításáról szóló, 2002. július 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a módosításáról szóló, 2008. április 18-i 280/2008/EK tanácsi rendelet a Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 37. 048/2011/5. számú ítélete; a Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.37.030/2011/4. számú ítélete;

26

Mellékletek

jogszabályi háttér

családtagja

állampolgár

harmadik országbeli

EGT- állampolgár

családtagja

állampolgár

harmadik országbeli

magyar állampolgár

családtagja

állampolgár

harmadik országbeli

állampolgár

harmadik országbeli

személyi kör

1. számú melléklet

Harmtv.

Szmtv.

Szmtv.

engedély típus

tartózkodási engedély

tartózkodási kártya

tartózkodási kártya

okmány típusa

ID formátumú

ID formátumú

kártya formátumú

biometrikus okmány

biometrikus

okmány

(a 2002. július 13-i

okmány

(nemzeti szabályozás

1030/2002/EK tanácsi

(a 2002. július 13-i

szerint kerül kiállításra)

rendeletben és a 2008. április

1030/2002/EK tanácsi

18-i 280/2008/EK tanácsi

rendeletben és a 2008.

rendeletben meghatározott

április 18-i

formátumban és

280/2008/EK tanácsi

adattartalommal kerülnek

rendeletben

kiállításra)

meghatározott formátumban és adattartalommal kerülnek kiállításra)

27

házastárs

gyermek

a harmadik országbeli állampolgár

a magyar állampolgár

házastársa;

házastársa

-

-

családtagja

állampolgár

országbeli

harmadik

EGT-állampolgár

családtagja

állampolgár

országbeli

harmadik

állampolgár

magyar

családtagja

állampolgár

országbeli

harmadik

állampolgár

országbeli

harmadik

személyi kör

2. számú melléklet

az EGT-állampolgár házastársa

házastársával közös kiskorú

-a magyar állampolgár 21.

-az EGT-állampolgár 21. életévet be

gyermeke;

életévet be nem töltött vagy

nem töltött vagy eltartott

eltartott kiskorú gyermeke, aki

eltartott leszármazója;

leszármazója;

a magyar állampolgár vagy

az EGT-állampolgár vagy házastársa

házastársa eltartott

eltartott felmenője;

felett a harmadik országbeli állampolgár szülői felügyeleti jogot gyakorol, -

házastársának eltartott kiskorú gyermeke, aki felett a házastárs szülői felügyeleti jogot gyakorol;

felmenő

eltartott szülő

felmenője; testvér

testvér, ha egészségi állapota miatt

akinek tartózkodását az

akinek tartózkodását az eljáró hatóság

képtelen magáról gondoskodni,

eljáró hatóság családtagként

családtagként engedélyezi (kvázi

engedélyezi (kvázi

családtag);

családtag); élettárs NINCS

akinek tartózkodását az

akinek tartózkodását az eljáró hatóság

eljáró hatóság családtagként

családtagként engedélyezi (kvázi

engedélyezi (kvázi

családtag);

családtag); bejegyzett élettárs

házastársnak minősül

a magyar hatóság vagy az

a magyar hatóság vagy az Európai

Európai Unió más

Unió más tagállamának hatósága előtt

tagállamának hatósága előtt

regisztrált élettársi kapcsolat

regisztrált élettársi kapcsolat

(Magyarországon az azonos neműek

(Magyarországon az azonos

regisztrált élettársi kapcsolata);

neműek regisztrált élettársi kapcsolata);

28 3. számú melléklet

Családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők 2011. december 31-én kínai amerikai dél-koreai ukrán vietnám japán orosz indiai szerb török

Családi együttélés biztosítása célú tartózkodás engedéllyel rendelkezők aránya 2011. december 31-én.

1400 1200 kínai 1000

amerikai

800

dél-koreai

600

ukrán

400

vietnámi

200

japán

0

orosz 2009

indiai

2010 2011

szerb

A családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők aránya 2009 és 2011 között.

29

4. számú melléklet

EGT állampolgár harmadik országbeli családtagja 2011. december 31-én amerikai ukrán izraeli orosz szerb kanadai kínai török thaiföldi nigériai

Az EGT állampolgárok tartózkodás jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli családtagjainak aránya 2011. december 31-én.

40 35 30 25 20 15 10

2009 2010 2011

5 0

Az EGT állampolgárok tartózkodás jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli családtagjainak aránya 2009-2011 között.

30 5. számú melléklet

Magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja 2011. december 31-én ukrán szerb orosz amerikai nigériai török vietnámi kínai egyiptomi horvát

Magyar állampolgárok tartózkodás jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli családtagjainak aránya 2011. december 31-én.

600 ukrán 500

szerb orosz

400

nigériai 300

vietnámi kínai

200

amerikai török

100

egyiptomi 0 2009

2010

2011

mongol

Magyar állampolgárok tartózkodás jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli családtagjainak aránya 2009-2011 között.

31 6. számú melléklet

1400 1200 1000 engedélyezett 2009 800

elutasított 2009 engedélyezett 2010

600

elutasított 2010 400

engedélyezett 2011 elutasított 2011

200 0

A családi együttélés biztosítása célú kérelmek engedélyezési és elutasítási aránya 2009 – 2011 között.

450 400 350 300

engedélyezett 2009

250

elutasított 2009

200 engedélyezett2010

150

elutasított 2010

100

engedélyezett 2011

50

elutasított 2011

0 ukrán

szerb

nigériai

kínai

egyiptomi

Magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár tartózkodási kártya iránti kérelmek engedélyezési és elutasítási aránya 2009 – 2011 között.