Visegrád, városközpont bővítése, településrendezési és építészeti ötletpályázat MŰLEÍRÁS Alapvetések •
A várostervező felelőssége. A tömör fogalmazás a nagyok erénye: „ A város a mű és annak része a ház” írta Jánossy György a Magyar Építőművészetben a ’80-as évek közepén. Az építész dolga hogy egy épület tervezésekor mérlegelje: mennyire aprózza el, mennyire bonyolítja meg a nagy műnek egy reábízott alkatrészét. A várostervező feladata más. Ő, jó esetben, tutajosként igazgatja a folyó hátán úszó szálfákat a fősodor felé. A városrendezési tervben egy ház tömege legyen egyszerű, az adott beépítési vonalon belül majd a konkrét program és szándék szerint kibontja egy tervező, akinek ez osztályrészül jutott. A várostervet készítő pályázó felelőssége tehát, hogy az épületeknek sok szabadsági fokot hagyjon.
•
Decentralizálás. A fogalom a ’80-as évek posztmodern városelméletében jelent meg. Az elmélet szembehelyezkedik a korábbi övezet-elmélettel, ( lakó-, ipari-, szabadidős, stb. övezetek), és a vegyes beépítéseket részesíti előnyben. A tengelyes-sugaras birodalmi térszervezések helyett a decentralizált, több-központú várost tartja a demokrácia igazi téri megjelenésének. Jelen feladatban az a jó, hogy a városnak nem ez lesz az egyetlen központja. Bár nem igazi tér, de a Fő utca – Rév utca kereszteződése a templommal, gyógyszertárral, iskolával és egy, a - későbbiekben talán igényesebb - sarok-épülettel igazi városközpont. Turisztikai központ formálódik – a pályázati kiírás tanúsága szerint – az egykori Ágasház telkén és környékén, aki a Mátyás-palotát jött meglátogatni, nyilván ott áll majd meg. A Fellegvár nem központja a városnak, erővonalai mégis érezhetőek lent is. Tény viszont, hogy a főbb középületek áttelepítése, és az új üzletek a tervezési területre terelik a város életét.
•
Struktúra és esetlegességek. Szintén a posztmodern városelmélet találmánya a városi szövet fogalma. Az elnevezés magáért beszél: a városszerkezet az élőlényekéhez hasonlít. Az épületek mulandóak, elavulnak szerkezetileg és erkölcsileg, lebontják őket, vagy összedőlnek. (a folyamat ellen dolgozik a műemlékvédelem és a régészet) Ami megmarad: a városszerkezet, a struktúra: utcák, terek, ezért szeretjük a régi városokat. Meg kell őriznünk a mára sokszor érthetetlen téri vonalakat, furcsa ferdeségeket, és bicsaklásokat, minden esetlegességet, be kell látnunk, hogy olyan szépet úgysem tudunk kitalálni, mint egy évszázadok óta lakott, valamikor virágzó, majd a török-korban elnéptelenedett, később újra benépesült, de a perifériára szorult város egy részének megmaradt lenyomata, melynek most új útjait és telkeit tervezzük.
•
Fszt + 1 emelet. A hagyományos magyar falu és kisváros képét meghatározzák az egyszerű, nyugodt tetőformák, 35-40 °-os lejtésű cserépfedéssel. Ezt tudja ugyanis a múlt század elején megjelent
hornyolt
cserép.
Felülről
ránézni
egy
kisvárosra,
(pld
Szentendre
a
templomdombról) gyönyörű, mert a különböző korú cserép-tetők a patinásodás más-más periódusában az élénk terrakottától a sötétbarnáig változnak. Ezt teszik tönkre a tetőtérbeépítésekből adódó zavaros tetőfelépítmények. A földszintes beépítés előírása csapda: akár lakást, akár üzletet épít valaki, csak a földszint beépítése nem rentábilis (ez alól
kivétel lehet egy nagy telken épülő szabadonálló villa, kúria). Így aztán fszt. + tetőtérbeépítés épül, síkbanyíló-, és túlméretezett ökörszem ablakokkal, kutyaólakkal (lsd. Óbuda-Újlak beépítése). A tervezőkben néha fölmerül a gyanú, hogy a homlokzatmagasság 4,5 méterben való limitálása bizonyos tetőablakgyártó cég lobbizásának köszönhető. Nem szabad hagyni, hogy holmi zavaros skanzen-vízió megtévesszen minket. A jó kisvárosi ház emeletes. •
A jó kisvárosi ház földszintjén pékség van, az emeleten lakik a pék, az utcán pedig száll a friss kenyér illata. A péklak fölött pedig padlástér van, „hidegtető”, mert ezen az éghajlaton a padlástérben lévő levegő-tömeg a legjobb hőszigetelő. Lakni pedig falak között jó, bármilyen, szarufák közötti hőszigetelésnél jobb a vastag téglafal: nyáron hűt, télen felmelegszik és tartja a meleget, a párát pedig átengedi: lélegzik.
•
Sűrűség. A jó kisváros sűrű. Olyan sűrű, hogy egy nyári vasárnapon, amikor Budapestről Visegrádra özönlik a városlakó, hogy gyermekét lefárassza és maga is szívjon egy kis friss levegőt ( és a középkor lehelletét ), ilyenkor a kis utcákon gyalogos-torlódás legyen, és az utcára kitelepülő éttermek teraszán keringőző pincér időnként elejtse a tálcát. Hogy télen a hideg szürkületben, ugyanezt az utcát, amely most kihalt, a könyvtárból behúzott nyakkal hazasiető kisfiú se érezze kietlennek.
•
Plebejus kisvárost szeretnénk, ahol a házak összebújnak. A területen a zártsorú beépítés foghíjas: ez néhol a történelem nyoma, néhol az építési szándék és a pénz hiányának tudható be, néhol talán sohasem volt egységes. Ahol a geometria engedi, nagy műgonddal, ( mint egy jó fogtechnikus ) pótolni kell, be kell fejezni a tömböket.
•
A középületek egy része jelenleg lakóépületekben van, és ez nem jó így. A városháza mostani épülete méltatlan, és az egyébként bájos, tornácos hosszú-ház sem valószínű, hogy alkalmas orvosi rendelőnek. Egy középület különbözzék a lakóházaktól, mutassa hivatását, viselkedjék méltósággal.
•
A pályázati kiírás megfogalmazásából úgy tűnik, hogy az ötlet, ( a terület rendezése és a közfunkciók elhelyezése ) nagyobb nyújtózkodást jelent mint a bizonyos takaró jelenlegi hossza. Mivel van elképzelésünk az önkormányzat anyagi lehetőségeiről, alapvetésünk, hogy a terv legyen reális és ütemezhető. Az Iskolát, a Mozit és a CBA Élelmiszer áruházat jelenlegi telkükön hagytuk, akkor is, ha esetleg egy új telken, tiszta lappal indulva, kevésbé lenne kompromisszumos az elhelyezésük. Minél kevesebb ingatlant kell adni-venni, kisajátítani, annál egyszerűbb az élet. ( Megemlíthetnénk még a genius loci-t is, talán jó, ha egy iskola, mozi, vagy közért helye nem ugrál ide-oda a városban. )
•
A tervezett épületek. A pályázati kiírás nem ad részletes programot az új épületekre, azok pontos kialakítása a projekt jelenlegi fázisában nyilván még nem érdekes. A tervezett épületek alaprajzi elrendezése csak azt mutatja, hogy ilyesmi épület az adott telken és befoglaló méretekkel megtervezhető. Ahogyan a vázlat-, és engedélyezési tervekben megrajzoljuk az épület bútorozását, amely nem a végleges berendezést mutatja, hanem azt, hogy az adott helyiség egyáltalán bútorozható.
A megoldások részletes, telkenkénti ismertetése
hrsz. 84/1 Mozi épülete. Elbontásra kerülnek a rossz állagú udvari épületszárnyak. A Mozi köz felöli oldalon új, földszint + 1 emeletes szárny épül így L-alaprajzú saroképület alakul ki. Az új szárnyban a többfunkciós kiállítótér kisebb előtérrel kapcsolódik a meglévő épülethez. A zenekari próbaterem az emeletre kerül. Egyszerű és takarékos megoldásnak tartjuk, hogy a működő mozi jelenlegi helyén maradjon, a telek és a ház viszont egyik irányba sem növelhető. Ha az új funkciókhoz nagyobb területre van szükség, kézenfekvő ezeknek az új művelődési házban való elhelyezése. hrsz. 83/4 Magántulajdonú üres telek. Tervünk fszt.+1 emeletes beépítést ír elő. Ez lehetőséget ad egy nagyméretű polgári ház építésére: a földszinten üzlet, az emeleten lakás(ok). Az L-alakú épület tágas kertet vesz körül. hrsz. 83/2 Magántulajdonú telek, meglévő védett lakóépülettel. hrsz. 84/3 Jelenleg orvosi rendelő, udvarán középkori épület pinceszintje. A telek sorsa a terület egyik legnehezebb kérdése volt számunkra. A hosszú „gangos” ház a kiírás szerint bontandó, és jó lenne a romok bemutatása. Javaslatunk szerint az épület megmarad, és az idegenforgalomhoz kapcsolódó üzletek és szolgáltatások kapnak helyet benne. Ha műszaki állapota szerint mindenképpen le kell bontani, hasonló tömegű, földszintes, nyeregtetős, tornácos házat kell építeni a helyére. A telek közterület lesz:
a Fő utcát és az új teret összekötő gyalogos utca. A középkori pince bejárható
„romkert” lesz, fölötte könnyűszerkezetes, ( acél+fa ) híd vezet át. hrsz. 86 Plébánia épülete és telke. Amennyiben az épület bővítésére lesz szükség (pld. új hittanterem), ezt a főépület valamelyik szárnyának folytatásában kell építeni, hogy erősítse az új köz, vagy a Fő utca tér-falát. A melléképületek bontása jót tenne a kertnek. hrsz. 87 Sarokház, vegyesbolt és kávézó, magántulajdon. A telek – helyzeténél fogva – jobb épületet érdemel. Alapvetéseink között szerepel, hogy a Fő utca–Rév utca sarok a város egyik súlypontja. A fszt+1 emeletes épület megengedése egyrészt reálisabbá tenne egy vállalkozásból épített étteremüzlet-lakóház létrejöttét, másrészt erősítené a „tér” méltóságát. hrsz. 88 Általános iskola. A középkori eredetű épület és bővítése a terület egyik legszebb háza. A valószínűleg a `60-as években épült terméskő burkolatú épületszárny archaizálás nélkül kapcsolódik a régi épülethez. Méltóságteljes és modern. Csak az igazán jó házak jutnak el az időtlenségnek ebbe a fennkölt állapotába. Az udvar másik oldalán lévő földszintes épület igénytelen, tetőformája zavaros. Az iskolának két új tanteremre van szüksége. Minden eddig megfogalmazott elvünkkel egybevág, ha a ház tetőszerkezetének elbontása után egy új szintet építünk rá. A lépcsőház egy toronyszerű hozzáépítésbe kerül, amely az emeleten zárt híddal kapcsolódik a másik épülethez. Így létrejön a belső kapcsolat a két épület között, a zárt híd kijelöli az udvar kapujának helyét. hrsz. 89/1 Meglévő védett lakóépület, magántulajdon.
hrsz. 91/2 Grill étterem. Fájó szívvel elbontjuk, és a telket közterületté, gyalogos utcává alakítjuk. hrsz. 91/1 Meglévő védett lakóépület, magántulajdon. Az új utca másik sarokházává válik. hrsz. 92 és 89/2 CBA Élelmiszer áruház. A telken vezet keresztül az új szervízút. Az áruház cserébe megkapja az önkormányzati telket, így L-alakú épületet építhet, 100%-os beépítettséggel. A megoldás előnye, hogy az üzlet könnyen elérhető marad a Rév utca felől is, és mellette nagy parkoló épül, de gyalogosan megközelíthető a tér felől is. Két nyeregtetős épülettömeg
fogja közre a lapostetős
csarnokot. A nyugati emeletes: itt kap helyet az adminisztáció. A magastetős szárnyak a meglévő, révutcai épületekkel együtt megnyugtató térfalat alkotnak. hrsz. 90/1 Lakóház, magántulajdon. Karakteresen szabadonálló nyaraló-villa épület. Jó helyen van: az új szervízút elválasztja a zártabb, városi részt és a lazább dunaparti sávot. hrsz. 90/1 Fekete Holló étterem. A terület másik szabadonálló kis háza. Estleges bővítése saját telkén megoldható. Forgalomszervezés
Javaslatunk egyszerű: a Rév utcát és a Mozi közt a főúttal párhuzamos új utca
köti össze. A szerviz-útról parkoló nyílik: azt használhatják az élelmiszerbolt vásárlói, a középületekhez érkezők, és a túristák is. (Csábítónak tűnt a Rév utca másik oldalán majdan létrejövő utca folytatása, de ez kettévágta volna az új teret. Folytatása pedig a következő tömbben (Ágasház területe) ugyancsak kérdéses lenne, mert a terület már nagyon elkeskenyedik.) A Mozi köz kapcsolódik a Főúthoz, a Rév utcai csomóponttal együtt ez nem túl sűrű rácsatlakozás a város egészét tekintve. A tömb súlypontjában kialakuló teret gyalogosan lehet megközelíteni,négy irányból: a Rév utcáról a két régi ház között, a Fő utcáról a középkori pince fölött átvezető kis hídon, elhaladva a plébánia kertje, majd a tornacsarnok mellett, és északról a Mozi köz felől. A parkoló irányából pedig az új épületegyüttesen átvezető fedett passzázsokon át. A tér
A Rév utca – Fő utca tere a templommal az egyház jelenlétét jelzi, a királyi palota az egykori
feudális központ. Az új tér az üzletekkel, középületekkel és tornacsarnokkal a plebejus város új központja. A teret nyugat felől a központi épületegyüttes zárja be. A külső és a belső tér összekapcsolását általában a modern építészet találmányának tartjuk. Ám ha a Mátyás-palotában csellengünk, a teraszokon, a kerengőben, rájövünk, hogy a régiek is tudtak valamit. A tervezett épületegyüttes – szándékaink szerint – zárt és nyitott, összeköt és elválaszt. Nyeregtetős, egyszerű épülettömegek állnak észak-déli irányban két sorban. Közöttük belső udvarok, átriumok. Kelet-nyugati irányban pedig fedett utcák szabdalják át. A fedett utcák közepére érve végig látunk a belső udvarokon, és a közöttük lévő üvegfalú épülettömegeken: a kiállítótermen, a Városháza előcsarnokán és dísztermén. A középületek bejárata innen nyílik: praktikusan egyenlő távolságra a
tértől és a parkolótól. A bejáratok így nélkülöznek minden színpadias pózt, demokratikus épületek okos megközelítései. Kilátó és gyalogos híd. A nagy forgalmú főút durván elvágja a várost a vízparttól. A gyalogos aluljáró, - kicsit tekergős megközelíthetőségével együtt - a veszélytelen átjutás legjobb megoldása. Az acél-fa szerkezetű kilátótorony turista-látványosság, mászóka gyermekeinknek, az autóban felgyülemlett energiájuk első levezetésére. Ha pedig már felmásztunk, menjünk át a hídon a révhez. Kerékpáros motel és szerviz. Ausztriában már majdnem összefüggő a Duna-menti kerékpárút. (Nálunk Budapestről Szentendréig eljutni is életveszélyes, derékszögű kanyarok és egyéb akadályok tarkítják, a jelzett út időnként elvész, majd előkerül.) A kerékpáros túrizmus nem lebecsülendő idegenforgalomi szempontból. A Depó egy kis
motel, fedett kerékpártárolóval, javítóműhellyel,
biciklisbolttal. Földszintes épület, könnyűszerkezetes, formálása pavilon-szerű. 2005. január 31.
a Tervezők
Visegrád, városközpont bővítése, településrendezési és építészeti ötletpályázat 2005. január 31.