Viscosa Horgász és Környezetvédő Egyesület Általános előírásai 1) Az tavaink területén halászati tevékenység nem folytatható. /kivétel az elnökség által tartott és irányított 2-es nevelő tó szelektálása/ 2) A he tagok kezelésében lévő egyéni horgász helyeiken kívül; Tilos minden olyan tevékenység folytatása, EGYESÜLETI TERÜLETEN BELÜL (pl. gyepfeltörés, tűzgyújtás, parti zóna növényzetének irtása) amely károsan befolyásolja a terület növény-és állatvilágát. A vízparti és vízi növények (pl. nád, gyékény, sás, fák, bokrok stb.) irtása, gyérítése, károsítása szigorúan tilos. /Ez alól kivételek a téli nád, sásvágás, illetve az egyesület elnöksége által elrendelt növény és területgondozási feladatok. Ide vonatkozik kiegészítésként a Tórend 1. pontja./ A fenti előírások betartását az elnökségi által megbízott az FVM-nél vizsgázott halőrök folyamatosan ellenőrzik! 3) A halak ívását megzavarni, kijelölt vagy nem kijelölt ívó területen horgászni és azt horgászfelszereléssel 20 méteren belül megközelíteni szigorúan tilos. A kijelölt ívó területre stégről, partról az ún. Ráhorgászás is tilos! 4) A tavaknál nem megengedett a foglalt horgászhely, kivétel az egyes tó, ahol a stég tulajdonos, bérlő elsőbbséget élvez. A jelzőbóját, karót a horgászat befejeztével el kell távolítani a vízből. 5) Szemetes helyen (a horgászállás és vagy hely 10 m-es körzetében) a horgászatot megkezdeni és horgászni tilos (dohányzó horgásznak a cigarettacsikk gyűjtéséről is gondoskodnia kell, azt szétdobálni tilos), ez esetben a halőr a területi engedélyt bevonja. 6) A horgász köteles a bevetett készségeit közvetlen közelről, személyesen őrizni, azok felügyeletét másra nem ruházhatja át. Az így őrizetlenül hagyott készség a horgászrend megsértésének minősül, eljárást von maga után. 7) A méretkorlátozással védett halakat a kifogást követően azonnal, a felszerelés újra csalizása és visszadobása előtt be kell jegyezni (tintával) a fogási naplóba a fogás pontos idejének/hónap, nap, óra, perc/ megjelölésével. 8) Az egyesület által kibocsátott fogási naplóval rendelkező horgász a fogás idejét a „vízterület megnevezése” rovatba kell, hogy beírja a következő képen: 1-es, 3-as vagy 4-es tó tó/ 16:30; illetve évvégén ennek alapján és mintájára összesítse fogásait, ezzel is hozzájárulva tavaink halasítási munkálataihoz. I: A horgászegyesület saját vízterületein fogott zsákmány Fogás Vízterület Halfajok kg-ban időpontja megnevezé ponty csuka süllő kőse süllő 04.04.
1-es tó 16:30
harcsa balin an- piszt- márna golna ráng
2
1
Hátsó oldal A vízterület
Összesítés: halfajok kerekített egész kg-ban ponty
csuka süllő kő- harcsa balin süllő
an- piszt- márna golna ráng
I. egyesület saját vizei
1-es tó
22
3-as tó
36
5
II. Más víz Duna II. Összesítés 58
3 5
3
9) A horgászhely, egyesületi terület elhagyásáig az elvitelre szánt halat egészben (fejjel, farokkal együtt) kell tartani, darabolás, filézés tilos. A fogott halat haltárolóban tartani vagy lekötni huzamosabb ideig tilos (állatvédelmi okokból)! Haltartóban tárolni csak a helyben fogott halat lehet! /25 dkg alatti mennyiségű csalihal tárolása engedélyezett, mert az nem beírás kötelezett a mennyiségének beírási kerekítési szabálya miatt. / 24 dkg hal kerekített mennyisége = a nullával/ 10)
Tilos a halat más horgász által fogott halakkal együtt, közös szákban tartani.
11) A 60-cm-nél nagyobb PONTYOT és CSUKÁT az állomány védelme érdekében megtartani tilos, azt kíméletesen kell visszaengedni a vízbe. 12) Ha a horgász nem rendelkezik a hal méretének meghatározásához szükséges eszközzel (mérőszalag, mérleg) és a hal méretét nem tudja hitelt érdemlően megállapítani, a halat azonnal vissza kell engedni. Amennyiben a ragadozóhal mélyen nyelte a horgot, szintén azonnal a horgot belevágva vissza kell engedni. Mindkét esetben amennyiben a hal elpusztul, a horgász állatkínzásért felelősségre vonásra kerülhet. 13) A horgászhelyet, stéget /nem a tóvizet/ szürkület után az ellenőrzés elősegítése, valamint a horgász eszközeinek védelme érdekében jól látható szórt fénnyel meg kell világítani. /szórt fény a petróleumlámpa vagy az a lámpa, aminek fényszórását semmilyen tárgy nem gátolja, irányítja// nem elfogadott szórt fényt ad a fejlámpa stb./ 14) Horgászeszköztől származó külső sérüléses halat megtartani tilos. Az ilyen hal megtartása esetén a tag ellen állatvédelmi törvényekre hivatkozva eljárás kezdeményezhető. 15)
A behordás mindenféle formája tilos (csónakból, gumimatracról, úszva és etetőhajóval)
16) A használt felszerelést a halőr kérésére ellenőrzés céljából (horgok száma, használt csali) be kell mutatni. 17) A vízszennyezéseket és a halpusztulásokat a horgásznak haladéktalanul kötelessége jelenteni a halőröknek. 18) Élettelen kishallal, halszelettel március 01. és április 30. között horgászni süllők védelme érdekében tilos. Az élőhalas horgászat harcsára, csak 15 cm-nél nagyobb kárász, dévér, bodorka, vörös szárnyú keszeg esetében engedélyezett.
2
Területi szabályok és korlátozások: /Tórend kiegészítése/ 1) A Viscosahe kezelésében lévő terület, fizetős horgászhely, (ezért a területen a megkezdett napon túli használat esetén egyesületi támogatás fizetendő a gépkocsi, lakókocsi, utánfutó, sátor, tó, zöldterület helyfoglalása, használata esetében). Az esetleges támogatás mértéke 50.000 Ft és a tartandó rendezvény előtt a Kernstok KUPA iskolák közti horgászverseny és szakkör támogatása jogcímen kell befizetni OTP számlánkra. A Viscosahe elnöksége fenntartja a jogát, hogy tavain, egyéb az éves programban feltüntetettek biztosításához, helyenként korlátozza a horgászatot, ezeket a helyeket tiltással jelzi. Ez a jog az illetékes támogatói befizetésével egy időben jön létre.
Időbeli korlátozások: 1) A ponty telepítések miatt tavainkon a hal kihelyezésétől számítva 1 hét fajlagos vagy teljes horgászati tilalom lép életbe. Ezen idő alatt a parton és annak környékén horgászatra alkalmas felszereléssel tartózkodni, szoktató etetést létesíteni is tilos. Egyéb és ragadozó hal telepítésnél az elnökség a kihelyezés alkalmával szükségszerűen helyben a kihelyezés alkalmával dönt.
4) Az elnökség a 73/1997.(X.28) FM–KTM rendelet és a halászati hatóság engedélye alapján május 02. és június 15. közötti pontyfogási tilalmat, az aktuális jogszabályok megfelelőssége esetén feloldhatja, feloldás esetén az elnökség által kijelölt ívó területek megjelölése történik, amit a 6. pont szabályoz. 5) Az elnökség az éves tervben szereplő versenyei, rendezvényei napján 00.00 órától horgászati tilalmat tart./környezetvédelmi nap, 2-es tószelektálási nap, stb./ 6) Május 02.-tól - június 15.-ig, tilos horgászni az alábbi (az Viscosahe elnöksége által) kijelölt ívó területeken: a) 1-es tó nádastól 20 méteres körzetében és mellette lévő öblök területén; b) 3-as tó nádassal benőtt területeinek 20 méteres körzetében; öbleiben; c) 4-es tó nádassal benőtt területeinek 20 méteres körzetében, illetve a büfé és a focipálya közti sekély parti részek 20méteres távolságán belül;
Haljel beküldése: Az elnökség telepítéskor a halak egy részét megjelöli. Kérjük, hogy aki ilyen halat fog, a jelet vagy annak adatait jutalom ellenében az elnökséghez juttassa el. Beküldendő adatok: a fogás helye, időpontja, a hal méretei (tömege, hossza) és a horgász elérhetősége. A méreten aluli vagy megtartani nem kívánt halat /a mérési adatok és a jelen található szám leírása után/ a vízbe a jelöléssel együtt kell visszahelyezni.
Rekordlista Az elnökség a tavainkon fogott halakból rekordlistát működtet, mely a honlapon elérhető. A listára csak hitelesített adat kerülhet fel. Hitelesítést csak az elnökség, a halőri csoportvezető és az általuk
3
megbízott személyek végezhetnek. A rekordfogás adatait igazolólapra vezetjük és azt a Magyar Horgász újság rekordlistájára is elküldjük. A horgász köteles a rekordlistás halat sértetlenül, a hitelesítést követően kíméletesen visszaengedni, kivéve a harcsát és busát. A kiemelkedően nagy halat fogó és azt visszaengedő horgász jutalomban is részesül. A jutalom a fogást követő évre térítésmentes alapterületi engedély a tavainkra. A rekord bejelentéséhez kérjük, hogy hívja a halőri csoportvezetőt, akadályoztatása esetén pedig az adott vízterület halőrét!
A listára kerülés alsó súlyhatárát és a jutalmazott méretet a táblázat tartalmazza. Halfaj
Listára Jutalmazás kerülés alsó határa (kg) alsó határa (kg)
Ponty
6
10
Amur
10
15
Süllő
5
5
Csuka
8
8
Harcsa
25
30
Balin
4
5
Busa
25
-
Egyéb 1,5 halfajok
-
1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról (részlet) 2010-től az egyesület elnöksége által kiadott megbízással rendelkező hatóságilag vizsgázott ellenőrök látnak el védelmi, őrzési feladatokat a Viscosa he, kezelésében lévő területen, a sport büfével; foci pályákkal; patakkal és a hegyvonulattal határolt területen belül.
Halőrök jogai 34. § (4) A halászati őr a halászati vízterületen, halastavon, illetőleg annak partján - a mezőőrt megillető jogosultságokon túlmenően – jogosult a) azt a személyt, aki a halászati vízterületen halászik, horgászik, a halászatra jogosító okmányok bemutatására felszólítani; b)a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, illetve a halászatra jogosító okmányok vagy a jogosultság hiányában járművét átvizsgálni, a kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani;
4
c)a méreten aluli, a területi engedélyben meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani; d)a szabálysértő személytől a területi engedélyt elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni; e)a szabálysértő személytől az állami halász- és horgászjegyet visszatartani és azt a halászatra jogosulton keresztül a kezdeményezett hatósági eljáráshoz mellékelve köteles a halászati hatóságnak megküldeni.
1997. évi CLIX törvény a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei halőri őrszolgálatról /részlet/ A mezőőrök feladatai:
23. § (1)A mezőőr a működési területén jogosult és köteles:a) az őrzött vagyont veszélyeztető vagy károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személyt személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására és a terület elhagyására felszólítani;
b) azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területről származó jogellenesen szerzett szállítmány van, feltartóztatni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodókat igazoltatni; c) azt a személyt, aki a nála vagy a feltartóztatott járművön levő szállítmány megszerzésének jogszerűségét nem valószínűsíti, a legközelebbi rendőri szervhez bekísérni; d) a károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személytől a jogellenesen szerzett terményt, terméket, tárgyat, állatot, az elkövetéshez használt eszközt elvenni és azokat a legközelebbi rendőri szervnek átadni; e) a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni. (2) A mezőőr együttműködik a rendőrséggel, határterületen a határőrséggel is. (3) Az (1)-(2) bekezdés előírásait kell megfelelően alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetre, valamint a halászati őrre. A kényszerítő eszközök használatának szabályai
24. § (1) A mezőőr a feladatának ellátása során az intézkedéseinek ellenszegülő személlyel szemben testi kényszert, és ha ez nem vezet eredményre, a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackot alkalmazhat. (2) A kényszerítő eszköz használata során a 10. § (3)-(4) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell. 3) A mezőőr a kényszerítő eszköz alkalmazásának okát, idejét és helyét a szolgálati naplójába köteles bejegyezni. 25. § (1) A mezőőr a kényszerítő eszköz használatáról és a személyes szabadságot korlátozó intézkedéséről az illetékes rendőrkapitányságnak, valamint a fenntartónak haladéktalanul részletes írásbeli jelentést tesz.
5
(2) A mezőőr kényszerítő eszköz használatának és a személyes szabadságot korlátozó intézkedésének jogszerűségét az őrszolgálat működési helye szerint illetékes rendőrkapitányság vizsgálja ki az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint. 26. § A 24-25. § rendelkezéseit kell alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetre, hivatásos vadászra, valamint a halászati őrre.
1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről Természetvédelmi szabálysértés 147. § (1) Aki a) a természetvédelmi államigazgatási szerv engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, b) természeti területen - beleértve a védett természeti területet is - a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, engedély nélkül tüzet rak, c) védett élő szervezet egyedét, származékát vagy barlangi képződményt jogellenesen megrongál, elvisz vagy elpusztít, illetve védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavar, d) a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket egyébként megsérti, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) (3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértés elkövetőjére a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, valamint a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy helyszíni bírságot szabhat ki. (4) Azt a védett, illetőleg fokozottan védett növény- és állatfaj egyedet, annak bármely fejlődési alakját, származékát, védett ásványi képződményt, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni. (5) Ha a (4) bekezdésben felsorolt természeti érték állami tulajdonban van, akkor azt a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv lefoglalja, és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv döntéséig gondoskodik a megőrzéséről. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv hatáskörébe tartozik. 148. § (1) Aki a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, illetve a környezet elemeit a külön jogszabályban meghatározott módon terheli, illetve szennyezi, vagy az egyéb környezetvédelmi előírásokat más módon megszegi, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az előírások és korlátozások megsértőivel szemben az egyesület törvényesen eljár! A horgászatra vonatkozó szabályozások mellett a horgász köteles figyelembe venni az egyesület összes szabályzatát, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényt és a Btk. 2004. évi X. törvény módosítását, mely az állatkínzást tiltja.
6
Az egyesület elnöksége, minden esetben büntető eljárást kezdeményez a hal eltulajdonítójával szemben lopás bűncselekményének gyanúja miatt. A vétkes ellen a halászati hatóságnál tett feljelentésen kívül polgári pert is indít a kár megtérítéséért. Az eladott hal megvásárlója ellen, orgazdaság vétsége miatt büntetőeljárást kezdeményez az egyesület elnöksége és kéri a bíróságtól az ebből eredő foglalkozásától való eltiltását, illetve esetleges tagságának felfüggesztését. 2010. December 30. Vezetőség
7
