VILONYA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 2013.
2
I. BEVEZETÉS Az önkormányzat kiemelt felelősségi körébe tartozik a vagyonnal való felelősségteljes, átgondolt, tervszerű, hatékony, az önkormányzat céljait legjobban szolgáló gazdálkodás. A vagyongazdálkodásnak hozzá kell járulnia az önkormányzati közfeladatok minél eredményesebb, színvonalasabb, költségtakarékosabb ellátásához. A vagyongazdálkodás legfontosabb kérdéseit, feladatait az önkormányzat érdekeinek megfelelően szabályozni kell. A szabályozásnak egyrészről magába kell foglalnia az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét, amelynek meg kell alapoznia a tervszerű, az önkormányzat fő célkitűzéseivel összhangban lévő vagyongazdálkodást, másrészről a vagyonrendeletet, amelyben rögzíteni kell a vagyongazdálkodási koncepcióban és tervben megfogalmazottak végrehajtására vonatkozó szabályokat, a magasabb szintű jogi szabályozás előírásai teljes körű betartásának biztosításával. Az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terve és a vagyonrendelet a felelős önkormányzati vagyongazdálkodás két alapdokumentuma. Az önkormányzat gazdasági programjának összhangban kell állnia a vagyongazdálkodási tervvel, egymással való összhangjukat folyamatosan biztosítani kell. II. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÖRNYEZET A közfeladat ellátási rendszer átalakítása, önkormányzati szinten a járások megalakulása, az oktatás állami fenntartásba kerülése az önkormányzati vagyonkört is érinti. Az oktatás állami kézbe került. A járási feladatok körében Berhida városban kirendeltség kezdte meg működését, amelynek kormányablakká alakítása várható. A kormányablak kialakításához szükséges ingatlanrész – törvényi előírás alapján - az állam ingyenes használatába került. A kormányablak legtöbb szolgáltatása a vilonyai lakosok számára is hozzáférhető lesz. Az utóbbi időben bevezetett gazdasági intézkedések, a központi költségvetési támogatások csökkentése, egyes támogatások megvonása következtében a rendelkezésre álló forrásokból csak részlegesen lehet a feladatok teljesítését megvalósítani. A megváltozott gazdasági helyzetben a vagyongazdálkodás új hangsúlyt kap, egyik meghatározó feladata a kiesett támogatások pótlása, a gazdálkodás átalakításával, új források lehetőségeinek feltárásával.
3 A 2013. január 1-jétől bevezetésre került „feladatfinanszírozási rendszer” a finanszírozási forrásokat a végrehajtandó feladatokhoz köti, azonban az ellátandó feladatok jelenleg még teljes mértékben nem ismertek, így a vagyongazdálkodás közép és hosszú távú elképzelései, céljai sem határozhatóak meg megalapozottan. Az önkormányzat jelentős ingatlan-állománnyal rendelkezik, amelyek valamely kötelező önkormányzati feladat ellátását szolgálják. Az ingatlanok többsége több évtizede épült, értékük megőrzéséhez szisztematikus, fokozatos rekonstrukció szükséges. Több középület részbeni felújítása korábban már megtörtént. Az iskola-óvoda épülete korszerűnek mondható, azonban részleges felújítása, különös tekintettel a tetőszerkezet hibáira – szükséges. Valamennyi középület esetében szükséges az energetikai felújítás. A törvényi rendelkezéseknek megfelelően az önkormányzat vagyonába kerültek a víziközmű szolgáltató tulajdonába tartozó közművek, amelyek biztonságos működtetése további jelentős feladat és költségek elé állítja az önkormányzatot. III. AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONGAZDÁLKODÁS JOGSZABÁLYI KERETEI III/1. Központi szabályozás Az önkormányzat vagyongazdálkodását alapvetően a következő jogszabályok határozzák meg: - Magyarország Alaptörvénye, - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, különösen „a helyi önkormányzatok gazdasági alapjai” című fejezete, - az államháztartásról szóló törvény, - a nemzeti vagyonról szóló törvény, - az egyes állami vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvény, - valamint az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon – nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló Kormányrendelet. Magyarország Alaptörvénye az önkormányzati vagyont a nemzeti vagyon részévé nyilvánította, és deklarálta az önkormányzat tulajdonosi és gazdálkodási jogosítványait. Az Alaptörvény meghatározta: „A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.”
4 Az önkormányzati vagyon funkciója kettős: mindenekelőtt egyrészt infrastruktúrát biztosít a törvényben előírt kötelező, illetve önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásához, másrészt bevételt teremt az önkormányzat számára a közfeladatok ellátásához, a vagyon állagmegóvásához, felújításához, a beruházások megvalósításához. Ezen alapul az önkormányzati vagyon törvény szerinti felosztása is. A nemzeti vagyonról szóló törvény a nemzeti vagyon alapvető csoportjait különbözteti meg: 1. állami vagyon, 2. önkormányzati vagyon, 2.1. üzleti vagyon, 2.2. törzsvagyon, 2.2.1. korlátozottan forgalomképes, 2.2.2. forgalomképtelen, 2.2.2.1. kizárólagos, 2.2.2.2. nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű. A fenti csoportosítás szerint elkülönítést a vagyonrendelet módosításával, már korábban elvégezte a képviselő-testület. A forgalomképes (üzleti) vagyon funkciója a bevételteremtés, hozam elérése, a közés magán fejlesztésekhez szükséges ingatlan-portfólió biztosítása. A korlátozottan forgalomképes vagyon mindkét célt szolgálja, elsősorban infrastrukturális célja van, viszont a közfeladatok ellátása szempontjából nélkülözhető vagyonelemek az alapfeladatok sérelme nélkül hasznosíthatóak. A forgalomképtelen vagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet törvény, vagy önkormányzati rendelet állapít meg. A vagyonrendelet egy nemzetgazdasági szempontból vagyonelemet tartalmaz, az óvoda-iskola épületét.
kiemelt
jelentőségű
A kizárólagos vagyonelemek körét maga a nemzeti vagyonról szóló törvény taxatíve határozza meg: „a) a helyi közutak és műtárgyaik, b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai
5 berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint
irányító
szolgálat
d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.” Az üzleti vagyonnal való gazdálkodás is specifikus. Meg kell felelni a befektetések maximális biztonságával szemben támasztott követelményeknek, azaz csak olyan vállalkozásba lehet befektetni, ahol a kockázat mértéke nem haladja meg a bevitt vagyon értékét, az üzleti vállalkozás tevékenysége nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátásának biztonságát. Az üzleti vagyonnak mindezek mellett hozamteremtőnek kell lennie, a vagyonnal való hatékony gazdálkodás és a pénzügyi forrásigény is erre készteti az önkormányzatot. Kellő rugalmasságot kell biztosítani a vagyongazdálkodásban, alkalmazkodni kell a piacgazdaság követelményeihez. III/2. Helyi szabályozás A Képviselő-testület többször módosította a vagyonrendeletét, amely módosítások alapján a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt kötelezettségeknek is eleget tett. A vagyonrendelet mellett az éves költségvetési rendeletek szolgálnak alapul a vagyongazdálkodás helyi szabályozásának. Ezen felül még közvetetten hatással van a vagyongazdálkodásra több olyan helyi rendelet, amely az önkormányzati vagyon értékét befolyásolja, különösen a helyi építési szabályzat, valamint a közterület-használat szabályairól szóló rendelet. IV. A VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERV CÉLJAI 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
a biztonságos feladatellátás feltételeinek megteremtése, kiszámítható és átlátható gazdálkodás, pénzügyi egyensúly biztosítása, a vagyon értékének megőrzése, növelése, a vagyon piacorientált bérbeadásának biztosítása, a vagyonelemek piaci értéken történő értékesítése, a gazdaságosan nem hasznosítható ingatlanok értékesítése . V. A VAGYONGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI
1. 2. 3. 4.
átláthatóság, nyilvánosság értékarányosság versenysemlegesség tervszerűség
6 5. hosszú távú felelősség 6. megbízhatóság VI. A VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERV KAPCSOLÓDÁSA MÁS TERÜLETEK KONCEPCIÓIHOZ, PROGRAMJAIHOZ A vagyongazdálkodás alapelvei, célkitűzései nem különülhetnek el más szakterületeinek elképzeléseitől, ágazati stratégiáitól, valamennyi koncepció, terv, stratégia érinti a vagyongazdálkodást, azzal összefügg, ezért fontos háttere a konkrét vagyongazdálkodási tevékenység meghatározásának. VII. AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONGAZDÁLKODÁS SAJÁTOSSÁGAI 1. Célhoz kötöttség: Az önkormányzati vagyon mindenekelőtt az önkormányzat feladatainak ellátását kell, hogy szolgálja. A vagyon hatékony felhasználásának mutatója meghatározóan nem a pénzügyi hozam, hanem a közfeladatok ellátásában elért társadalmi hozam, ez ellátási mutatók, az intézményi kihasználtság, stb. 2. Az önkormányzat csak részben, az üzleti vagyonával gazdálkodhat szabadon. Az önkormányzatnak kerülnie kell a kiemelt kockázatot, és ennek következtében sok esetben nem célozhatja meg a maximális nyereség elérését: az önkormányzat számára a közfeladatok ellátásának biztonsága a cél, a szabad források, vagyonelemek befektetése, hasznosítása fontos feladata a vagyongazdálkodásnak, de csak korlátozott, ésszerű kockázatvállalás mellett. Az üzleti vagyon hasznosításának eredményét az elért pénzügyi hozam mutatja. 3. A testületi döntéshozatal: Az önkormányzatnál a legtöbb vagyongazdálkodási döntés a Képviselő-testület hatásköre, ezt a jogosítványát a vagyonrendeletben rögzített feltételek esetében átruházza bizottsági, polgármesteri hatáskörbe, egyes tulajdonosi jogokat a Településellátó és Szolgáltató Szervezet (a továbbiakban: TESZ) gyakorol. Abban az esetben, amikor testületi döntésekkel meg lehet felelni a hatékony döntés elvárásainak, a döntéshozatalt a képviselő testület hatáskörében célszerű hagyni. 4.
Nyilvánosság intézménye: A nyilvánosság fontos követelménye az önkormányzati gazdálkodásnak, ennek részeként a vagyongazdálkodásnak is. VIII. Az önkormányzati vagyongazdálkodás értelmezése
Az önkormányzat vagyongazdálkodását négy fő cselekvési, tevékenységi terület köré lehet csoportosítani:
7 - a vagyon növekedésének, gyarapításának elősegítése (beruházás, fejlesztés, kisajátítás, térítésmentes juttatás elfogadása), - a meglévő vagyon fenntartása (üzemeltetés, karbantartás, felújítás), - vagyonhasznosítás (bérbeadás, haszonbérlet, használatba adás, vagyonkezelésbe, üzemeltetésbe adás), - értékesítés, térítésmentes átadás, csere. A vagyongazdálkodás tágabb értelemben magába foglalja: - az önkormányzat összes, a tárgyi, a pénzügyi és szervezeti, humán erőforrásokkal való gazdálkodását, valamint - a közösségek, a lakosság önkéntes felajánlásának hasznosítását. A tárgyi vagyon egyrészt eszközt biztosít a feladat ellátáshoz, másrészt eredménye a megvalósított beruházásoknak, felújításoknak. A vagyongazdálkodás hatékonyságát a közfeladat-ellátás teljesítésének eredménye, az üzleti vagyon esetében az elért pénzügyi hozam (foglalkoztatás növekedése, a város fejlődése stb.) mutatja meg. IX. AZ ÖNKORMÁNYZATI FELADATELLÁTÁSHOZ AZ ERŐFORRÁSOK HOZZÁRENDELÉSÉNEK ALAPKÖVETELMÉNYEI A vagyongazdálkodásnak olyan módon kell az önkormányzati feladatellátáshoz rendelnie a szükséges erőforrásokat, vagyonelemeket, hogy az: - igazodjon az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez, - elsődlegesen a közfeladatok ellátását, a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítését szolgálja, - biztosítsa a vagyonnal való felelős, rendeltetésszerű gazdálkodást, - feleljen meg az önkormányzati vagyon rendeltetésének, - a működtetés egységes elveken alapuljon, átlátható, hatékony és költségtakarékos legyen, - biztosítsa a vagyon értékének megőrzését, állagának védelmét, értéknövelő használatát, gyarapítását, hasznosítását, valamint, - elősegítse az önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítését.
8
X. A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZERVEZETE, IRÁNYÍTÁSA, SZERVEZÉSE, DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSE Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogokat a vagyonrendeletben meghatározott hatáskörök alapján a képviselő-testület, a Polgármester gyakorolják. A vagyongazdálkodás feladatai végrehajtásának előkészítését a Berhidai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) szervezeti egységei a berhidai polgármester irányításával, és a jegyző vezetésével látják el. A vagyongazdálkodásra vonatkozó végrehajtási feladatokat a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. XI. A VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERV IDŐHORIZONTJA A hosszú távú vagyongazdálkodási terv időbeli hatálya 10 év. A középtávú vagyongazdálkodási terv időbeli hatálya 5 év. XII. A GAZDÁLKODÁS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ NYILVÁNTARTÁSOK A nemzeti vagyonról szóló törvény 10. §-a kötelezettségként írja elő, hogy a nemzeti vagyont annak értékét és változásait a tulajdonosi jogok gyakorlója nyilvántartja. A vagyongazdálkodási nyilvántartás a vagyonkataszter, amely az ingatlan nyilvántartással összhangban, bruttó értéken tartja nyilván az önkormányzati vagyon elemeit. A vagyonkatasztert a Hivatal Hatósági Irodája vezeti. XIII. HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERV (2013-2022.) 1. Az önkormányzatnál a rövid- és középtávon egyaránt a vagyon megőrzésének elsődlegessége elve érvényesül a hosszú távú működési stabilitás biztosítása érdekében. Általános irányelvként Vilonya község ingatlanvagyonának megtartása és gyarapítása határozható meg, ahol szükséges az ingatlanok felújítását, a bérelhető ingatlanok kiadását tartva szem előtt. 2. A vagyongazdálkodás feladata az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és
9 költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá a feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése. 3 A vagyongazdálkodás alapvető helyi jogi szabályozását az Önkormányzat mindenkor hatályos vagyonrendelete és az éves költségvetési rendelet tartalmazza. 4. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a Képviselő-testület rendelkezik. A vagyongazdálkodási feladatok végrehajtója a Hivatal illetékes szervezeti egysége. 5. A kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyon, a többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés, továbbá a helyi önkormányzat rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelem – törvényben meghatározott feladatátadás kivételével – nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető. A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak. Az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelési szerződésnek a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetében történő tulajdonosváltozás miatti megszűnésének esetére a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak az irányadók. 6. Az önkormányzat számára a közszolgáltatás ellátása, községpolitikai és hosszabb távú üzletpolitikai okból nélkülözhetetlen, kiemelkedő jelentőségű, az e célokat szolgáló vagyonelemek hasznosítása erre tekintettel történhet. 7. Az önkormányzati vagyon ingyenesen – képviselő-testületi döntéssel – kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, bérbe, üzemeltetésbe, vagyonkezelésbe a feladat ellátásához szükséges mértékben, törvényben rögzített feltételekkel. 8. Az önkormányzati vagyonfejlesztés (felújítás, beruházás a számviteli törvény szerint) céljait a képviselő-testület döntései és az éves költségvetési rendelet határozza meg. 9. Törekedni és lehetőség szerint biztosítani kell a források megszerzése során és a források elosztásánál, hogy az önkormányzati vagyon állagmegőrzéséhez szükséges források rendelkezésre álljanak. 10. Az önkormányzatnál a vagyon megőrzésének elsődlegessége elve érvényesül a hosszú távú működési stabilitás biztosítása érdekében. 11. A vagyongazdálkodási alapelveket a gazdálkodási és egyéb, a vagyon kezelését, működtetését szabályozó rendeletek módosításakor, újraalkotásakor és alkalmazásakor érvényre kell juttatni.
10 12. Az üzleti vagyon értékesítését forgalmi értékbecsléssel megalapozva, nyilvános pályázati kiírás alapján, a vagyonrendelet előírásai szerint kell lefolytatni azzal, hogy jogszabályi feltételek mellett az államot elővásárlási jog illeti meg. 13. Az önkormányzat tulajdonában lévő egyes vagyontárgyak közül azokat a vagyonelemeket célszerű értékesíteni: - amelyek megtartása jelentős ráfordítást igényel, vagy csak minimális hasznot eredményez. Ilyenek a nem lakás célú helyiségek azon csoportjai, ahol a helyiségbérleti díjak a kezelés költségeit sem fedezik, és bérleti díjemelést a piaci viszonyok nem teszik lehetővé; - az építési telkek értékesítésének folyamatos bonyolítása. Ennek alapján a vagyongazdálkodás tervszerűen, kiegyensúlyozottan, folyamatosan bevételt biztosít a költségvetésnek az építési telkek eladásából; - az önkormányzat által intézményei használatába adott ingatlanok funkcionális célú felhasználásának felülvizsgálata, és a tevékenységhez felesleges eszközök elvonása és önkormányzati hasznosítása; - az egyéb önkormányzat tulajdonában lévő üzletrészek, részvények, piaci értékének folyamatos figyelemmel kísérése, és az értékelések alapján a város számára előnyös értékesítések lebonyolítása; - az önkormányzat tulajdonában lévő, de tevékenységéhez nem szükséges ingatlanok hasznosítása, az ebből származó bevételek fokozása. 14. Az önkormányzati vagyon kezelési feladatait elsősorban a Képviselő-testület, a Hivatal, egyéb költségvetési szervei útján teljesíti jogszabályi követelményeknek megfelelően és a vagyonrendeletben meghatározottak szerint. A kezelőknek biztosítaniuk kell, hogy az önkormányzat a tulajdonában lévő ingatlanról, ingóságról, egyéb dolgokról részletes költségfelhasználást tartalmazó információval rendelkezzen. Az önkormányzat támogatja a költségtakarékos működtetéshez szükséges beruházásokat, ráfordításokat. Az önkormányzat az energiaracionalizálással összefüggő pályázatokat prioritásként kezeli. 15. Az önkormányzati feladatok ellátásához nélkülözhető vagyonnal vállalkozási tevékenység folytatható. A vagyonnak, vagyonrésznek vállalkozásba történő bevitelére gazdasági-pénzügyi vizsgálat szükséges. 16. Elengedhetetlenül szükséges az önkormányzati tulajdonú ingatlanok teljes körű és naprakész nyilvántartásának folyamatos vezetése, frissítése, a változások felvezetése, korszerű internetes kataszteri programban. 17. Ingatlanfejlesztési célként határozható meg, hogy célirányos területcserékkel és vásárlásokkal törekedni kell későbbi fejlesztési célokra alkalmas nagyobb földterületek, zöldterületek, közparkok kialakítására alkalmas ingatlanok megszerzésére. Az önkormányzat a meglévő és a megszerzett zöldfelületek és zöldterületek nagyságát nem kívánja csökkenteni, hanem a lehetőségekhez képest növelni kívánja azt.
11 18. Az önkormányzat ingatlangazdálkodási stratégiájánál figyelembe kell venni, hogy az önkormányzat abban különbözik az összes többi ingatlantulajdonostól, hogy a maga sajátos eszközeivel ingatlan fel-, és leértékelődési folyamatokat tud generálni. A gyakorlatból ismert az a tény, hogy egyes ingatlanok értéke megnő azzal, ha a Településszerkezeti és Szabályozási Terv, és a Helyi Építési Szabályzat módosításával az adott ingatlan beépíthetővé válik, vagy ha az ingatlant belterületbe vonják. Kimutatható az is, ha az önkormányzat valahol jelentős fejlesztéseket végez, a környező ingatlanok értéke megnő. A város saját célú fejlesztései érdekében célirányos területcserékkel és vásárlásokkal ott kell törekedni nagyobb, összefüggő, későbbi fejlesztési célok megvalósítására alkalmas területek kialakítására, ahol az ingatlanok felértékelődése várható. Ezt követően kell az előzőeken említett szabályozásokat elvégezni. 19. A vagyonhasznosítás során a bevételszerzés, illetve a kiadáscsökkenés mellett szem előtt kell tartani, hogy az lehetőleg ne eredményezzen vagyonfelélést. 20. A piaci helyzet ismeretében szükséges az értékesítendő és más módon nem hasznosítható vagyonelemek felülvizsgálata. 21. Az önkormányzat számára kedvező, vagyongyarapodást eredményező pályázati lehetőségeket maximálisan ki kell használni. A tulajdonosi érdek következetes érvényesítése érdekében hatékony beszámoló rendszer kidolgozása, alkalmazása, folyamatos ellenőrzés, kontrolling elemzés megvalósítása szükséges. 22. Az önkormányzati beruházásoknál minden esetben vizsgálni kell, hogy a megvalósítást követő fenntartás milyen kötelezettségeket fog okozni az önkormányzat számára.
XIV. KÖZÉPTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERV (2013-2017.) 1. Továbbra is fontos feladat a belterületi utak fejlesztése, felújítása, különös tekintettel a forgalmas, de járdával nem rendelkező közutak mentén járdák kialakítására. Szükséges a régen épített, elhasználódott járdák fokozatos cseréje, felújítása. 2. Fel kell készülni és a források rendelkezésre állása függvényében – különös tekintettel kedvező pályázati lehetőségekre – meg kell kezdeni a belvíz- és csapadékvíz-rendszer rekonstrukcióját. A csapadékcsatorna hálózat bővítése szükséges a kiépítetlen területeken, valamint a nem megfelelően működő hálózatok rekonstrukciójával szükséges megoldani a csapadékvíz gyors, biztonságos elvezetését. A meglévő terveket, vízjogi engedélyeket szükség szerint aktualizálni kell. 3. Közterületek fejlesztése kapcsán játszóterek, parkok felújítása, közterületi WC kialakítása, illetve a kerékpártárolók számának, és a térfigyelő rendszernek a
12 bővítése szükséges. Ebben a körben meg kell valósítani a Kistó melletti LEADER park II. ütemét – amennyiben a költségek pályázati forrásból nagyrészt, vagy teljesen biztosíthatók. 4. A viziközműről szóló törvény alapján önkormányzati tulajdonba kerülő vagyonelemeket – az üzemeltető közreműködésével – műszakilag felül kell vizsgálni, meg kell határozni és ütemezni kell a legszükségesebb felújítási munkákat, biztosítva a szolgáltatás biztonságának infrastrukturális feltételeit. 5. A középületek energiatakarékos felújítására a szükséges terveket el kell készíteni és a források függvényében meg kell kezdeni a beruházásokat, az üzemeltetési költségek csökkentésének szem előtt tartásával. 6. Amennyiben megfelelő források, pályázati lehetőségek nyílnak, el kell végezni a legalább részleges felújítását az óvoda-iskola épülete, a kultúrotthon, a hivatali kirendeltség épületének, kiemelten az energia-megtakarítást eredményező nyílászáró-cserékre, hőszigetelésre, a napenergia hasznosítására figyelemmel. 7. Pénzügyileg támogatott, pályázati projektek keretén belül a zöldterületek, ezen belül közparkok kialakítására irányuló projektek indítása, megvalósítása, illetve általánosan minden olyan, az önkormányzati vagyon értékét növelő, de legalább szinten tartását biztosító projektben való részvétel, amely külső forrás bevonását teszi lehetővé. 8. A nem lakás célú helyiségek esetében folyamatos pályáztatás útján gondoskodni kell a folyamatos bérbeadásról azzal, hogy azok értékesítésére csak indokolt esetben, egyenkénti felülvizsgálattal kerülhet sor. A bérleti díjakat a piaci viszonyok figyelembevételével kell megállapítani. 9. Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok adatainak – földhivatali földkönyv alapján – aktualizálását, vagyonkataszteri feldolgozását folyamatosan végezni kell. 10.
Az üzleti vagyonba tartozó beépítetlen ingatlanok értékesítését településfejlesztési érdekek figyelembevételével kell megkísérelni.
a
11. Szükséges egy a vagyonkataszteri nyilvántartáson kívül a vagyonelemek, eszközök részletes, a műszaki, minőségi, jogi és pénzügyi jellemzőit, állapot- és teljesítményadatait egyaránt leíró számítógépes nyilvántartás kialakítása. A nyilvántartásnak megbízható, valós adatokat kell biztosítania az önkormányzati vagyontárgyakkal kapcsolatos döntés előkészítési folyamatokban. 12.
Az önkormányzatnak a lehetőségekhez képest elő munkahelyteremtő vállalkozások letelepedését, arra biztosításával.
kell segítenie a alkalmas terület
13.
Az önkormányzati feladat-változások miatt az önkormányzati vagyonban bekövetkező változásokat követően a közfeladatok ellátását szolgáló vagyon hasznosítását felül kell vizsgálni, törekedve a maximális kihasználtságra, a gazdaságos üzemeltetésre, a feleslegessé váló vagyontárgyak értékesítésére.
13 14. A vagyonhasznosítás bevételeit minél nagyobb arányban a vagyontárgyak megóvására, megújítására, illetve a beruházásokhoz és a pályázatokhoz szükséges önrészre kell fordítani. 15. Az intézményi feladatellátás tárgyi feltételeit az előírásoknak való megfelelés, az energiatakarékos üzemeltetés, az ellátás színvonalának emelése érdekében – elsősorban pályázati források igénybevételével – korszerűsíteni kell. Vilonya, 2013. június 17. A vagyongazdálkodási tervet Vilonya Község Képviselő-testülete a ……/2013. (VI.24.) Kt. határozatával hagyta jóvá.
