VILLAMOS HÁLÓZATI CSATLAKOZÁSI TERV NAPELEM KISERŐMŰ VISSZWATT-VÉDELEMMEL

Szurmai Mérnöki Iroda Kft Veszprém, Paál L. u. 17. 8200 T/F: 88/429-438 Szurmai Zoltán okl. villamosmérnök Tervező: V 19-0065/2018 (vezető tervező); EN-VI, EN-ME 19-0065/2018; HI-korl. 19-0065/2018 TE, TH 19-0065/2017 (vezető tervező), VN-33/2012/19 (villámvédelmi szaktervező) Mobil: 20/9380-199 Műszaki szakértő: Mb7-SZ, Mb21-SZ 19-0065/2018 E-mail: [email protected]; [email protected] Iroda: Veszprém, Pápai út 41. 8200, T/F: 88/329-119

VILLAMOS HÁLÓZATI CSATLAKOZÁSI TERV VEK-01/16 Csolnoky Ferenc Kórház, 8200 Veszprém, Kórház u. 1. TERÜLETEN LÉTESÜLŐ 295,0 kVA VILLAMOS TELJESÍTMÉNYŰ

NAPELEM KISERŐMŰ VISSZWATT-VÉDELEMMEL

Szurmai Zoltán Okl. villamosmérnök, vezető tervező V, EN-VI, EN-ME 19-0065/2018, VN-33/2012/19, HI-korl. 19-0065/2018

Csányi Zoltán EN-ME 19-0952/2019 Villamosmérnök, tervező

Veszprém, 2016 12 hó

1


Tartalomjegyzék Beruházás adatai 1. Napelem kiserőmű létesítésének célja, nagysága, alapadatai 2. A csatlakozást biztosító 11 kV-os hálózati környezet 2.1. Szükséges beruházások 2.1.1. A Csolnoky Ferenc Kórház finanszírozásában készülő tervezési, kivitelezési, üzembe helyezési, és a megvalósítás után a tulajdonába, üzemeltetési körébe tartozó létesítményrészek 2.1.2. A Csolnoky Ferenc Kórház finanszírozásában készülő tervezési, kivitelezési és az E.ON Zrt.-vel közös üzembe helyezési eljárás után az E.ON Zrt. tulajdonába, üzemeltetési körébe tartozó létesítményrészek 3. A napelem kiserőmű műszaki paraméterei 3.1. Napelem 3.2. Inverter 3.3. Tartószerkezet 4. A telepített transzformátor állomás 4.1. Transzformátor 5. Csatlakozási pontra előírt, ill. megadott szolgáltatói feltételek 5.1. Feszültségviszonyok 5.2. Védelmi elvárások 5.3. Tervezett meddőviszonyok 6. Elszámolási mérés és kialakítása 7. A napelem kiserőmű részéről várható hálózati visszahatások 7.1. Hálózati csatlakozási pont 7.2. Meddő teljesítmény-szabályozás 7.3. A napelem kiserőmű által okozott villogás, felharmonikusok 7.3.1. A villogás 7.3.2. A felharmonikusok 7.4. Feszültségváltozás 7.5. A csatlakozási pont zárlati teljesítmény növekedése 8. Védelmi rendszer kialakítása 8.1. A visszwatt-védelem beállítása 8.2. Érintésvédelem 8.3. Földelés és túlfeszültség védelem 8.4. Véletlen érintés elleni védelem 8.5. Villámvédelem 9. Irányítástechnika 9.1. Működtetések, jelzések, mérés 10. Üzemeltetési feltételek 10.1. A napelem kiserőműi egység tervezett üzemállapota 10.2. Szinkronozás 11. Mellékletek

2


Mellékletek Rajzok „A” épület naperőmű telepítési terv tetőszint „D” épület naperőmű telepítési terv tetőszint „E” épület naperőmű telepítési terv tetőszint „A” épület naperőmű földszint telepítési terv „D” épület naperőmű földszint telepítési terv „E” épület naperőmű földszint telepítési terv Porta épület „FE” elosztó kapcsolási vázlat „A” épület „A” elosztó kapcsolási vázlat „D” épület „D” elosztó kapcsolási vázlat „E” épület „E” elosztó kapcsolási vázlat

KGE-1. M 1:100 KGE-2. M 1:100 KGE-3. M 1:100 KGE-4. M 1:200 KGE-5. M 1:200 KGE-6. M 1:200 KGE-7. --------KGE-8. --------KGE-9. --------KGE-10.---------

Mellékletek Helyszínrajz (térképmásolat) E.ON hálózati csatlakozási levél Napelem adatlap Inverter adatlap InteliPro hálózatvédelmi relé Tartószerkezet adatlap Termelői nyilatkozat Tervezői nyilatkozat Tulajdoni lap másolat

3


A beruházás adatai A beruházás megnevezése

Csolnoky Ferenc Kórház napelem kiserőmű

A beruházás helye

8200 Veszprém, Kórház u. 1.

A beruházó neve

Csolnoky Ferenc Kórház

A beruházó adatai


Név, cím, cégjegyzék szám

8200 Veszprém, Kórház u. 1. Cégjegyzék szám: 19-10-500254 Adószám: 14168820-2-19 A Csolnoky Ferenc Kórház tulajdonosi köre teljes egészében megegyezik a tulajdoni lapon szereplő tulajdonosokkal

Az üzemeltető adatai


Név, cím, cégjegyzék szám

8200 Veszprém, Kórház u. 1. Cégjegyzék szám: 19-10-500254 Adószám: 14168820-2-19 11 kV „MEGLÉVŐ" fogyasztásmérő elmenő sorkapcsa

Tulajdoni határ

11 kV-os elszámolási mérés

Meglévő

11 kV-os hálózati csatlakozó kábel

Meglévő

11 kV-os kapcsoló berendezés

Meglévő

11 kV-os kiserőmű leágazás új oszlopkapcsoló

Nincs

A csatlakozási terv megrendelője


A tervező

Tervező: Szurmai Mérnöki Iroda Kft. 8200 Veszprém, Paál L. u. 17.

A terv készült

2016 12 hó

4


1. Napelem kiserőmű létesítésének célja, nagysága, alapadatai A napelem kiserőmű létesítésnek komplex célja megújuló napenergia hasznosítása, környezeti, főleg üvegház hatású környezetet terhelő hatások csökkentése, és a tulajdonosoknak jövedelemtermelés, vagy költségcsökkentés. A föld felületére érkező direkt és szórt elektromágneses sugárzás energiáját, fotovoltaikus átalakítás, váltóáramú konvertálás után a saját fogyasztói hálózattal párhuzamosan járó villamosenergia-forrássá alakul át. E cél érdekében a beruházó a területileg illetékes E.ON Észak - dunántúli Áramhálózati Zrt.-hez igénybejelentést nyújtott be, melyre a 4112216 /2016 azonosító számú (2016.11.18.-án kelt) tájékoztató levélben válaszoltak a telepíteni kívánt napelem kiserőműnek csatlakozás műszaki feltételeiről. Jelen dokumentáció a napelem kiserőmű villamos hálózati csatlakozás villamos vonatkozásait tartalmazza. A dokumentáció kitér a napelem kiserőmű fontosabb műszaki adataira, valamint a hálózati csatlakozás leírására. A tervezett létesítmény technológiai elemei rendelkeznek típusvizsgálati tanúsítással, illetve megfelelőségi jelzéssel. A létesítmény berendezései gyártóművi ellenőrzést követően részegységenként kerülnek leszállításra és összeszerelésre. A napelem kiserőmű főbb villamos paraméterei a következők:    

generátorok névleges/összes teljesítménye: inverterek (9 db) maximum „DC” teljesítménye: tervezett éves villamos-energiatermelés: inverterek névleges feszültség „AC”:

300 W/ 295,0kVA 2x30,0 kW = 340 kWp 300 000 kWh 3 x 230/400 V, 50 Hz

Áramszolgáltatói hálózati csatlakozás szempontjából a 295,0 kVA „AC” oldali teljesítmény a meghatározó érték. A tervezett napelem kiserőmű ez alapján sorolható be a villamos energia törvény szerinti 50-500 kW közötti napelem kiserőmű kategóriába. Ez az érték az engedélyeztetési és üzemeltetési folyamatot is meghatározza.

2. A csatlakozást biztosító 11 kV-os hálózati környezet A tervezett napelempark nem érinti a meglévő 11 kV-os hálózatot, mivel a meglévő 3x400/230 V-os hálózatra csatlakozik. A tervezett 341,0 kWp teljesítményű napelem park kiserőmű csatlakoztatható a „Veszprém 132/35/22/11kV-os alállomásból ellátott 104/0 számú, „Kórház” megnevezésű 11 kV-os kábelről ellátott 96/0-17 számú „Kórház” 11/0,4 kV-os transzformátor állomás KÖF-ös hálózatára" - VisszWatt védelem telepítése mellett -. A kórház villamosenergia-ellátását 3 db 1600 kVA-es transzformátorral üzemelő, 11/0,4 kV-os, az intézmény tulajdonát képező transzformátor állomás biztosítja. A kórház rendelkezésére álló teljesítménye 850 kW. A létesítmény 0,4 kV-os fő gyűjtősínjére csatlakozik a kórház aggregátora. A napelemes kiserőmű nem fog a közcélú hálózatra kitáplálni, ezért a csatlakozási pont a belső hálózat bármely pontján lehetséges. A jelen esetben a kórház területén elhelyezkedő épületek 0,4 kV-os épület főelosztói lesznek a napelemes rendszer csatlakozási pontjai (több csatlakozási pont lesz kialakítva): 5


„A” épület:

46,8 kWp

„D" épület:

98,7 kWp

„E" épület:

195,6 kWp

A tervezett invertereket az adott épület tetején helyezzük el, a termelő egységek súlypontjaiban. Az inverterekhez kapcsolódnak a tervezett DC és AC elosztók. Az AC elosztók által összegyűjtött teljesítményeket egy közbenső nagyáramú elosztóba vezetjük, ahonnan indítjuk a gerinckábeleket az épületek főelosztóiba. A DC vezetékezés 6 mm2 UV álló kettős szigetelésű vezeték. Az AC elosztó vezetékezés Mkh 4x10, 4x16, 4x25, ill. 4x50 mm2 kábel vagy MT-1 kV-os vezeték lehet, amelyet a mechanikai védelem céljából védőcsőbe kell húzni, majd csatlakoztatni kell a nagyáramú elosztókba. A termelői gerincvezetékek, amelyek a közbenső nagyáramú elosztókat és az adott épület főelosztóit kötik össze lehetnek rézerű nagykeresztmetszetű vezetékek (4x50 mm2, 4x70 mm2 vagy 4x150 mm2 Mkh-1kV védőcsőben vezetve), az épületek meglévő felszálló vezetékcsatornáival azonos helyen kell levezetni a főelosztókig. A főelosztókban egy a gyűjtősínekre csatlakoztatott biztosító + megszakító leágazást kell kiépíteni. Itt kell elhelyezni az adott épületenként tervezett vissz – watt egységet is. Az egyes épület főelosztóktól a trf. állomás 0,4 kV-os elosztójáig felhasználjuk a meglévő de üzemen kívüli tartalék kábeleket, amelyek SZAMKAM 4x185 mm2, ill. SZAMKAM 4x240 mm2 keresztmetszetűek. A három gerinckábelt a 0,4 kV-os mezős elosztó közlekedőjében elhelyezett FE főelosztóban fogjuk össze. Az FE elosztóból csatlakozunk a 0,4 kV-os mezős elosztó szabad leágazására, ahová egy megszakítós leágazást tervezünk. A tervezett csatlakozó kábel NYY-J 4x240 mm2 keresztmetszetű. Az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. által megkövetelt vissz – watt mérőberendezést a trf. állomás 0,4 kV-os gyűjtősínére kell telepíteni, az IntelliPro készüléket pedig a tervezett FE jelű elosztóban lehet elhelyezni. A kórház meglévő távleolvasott elszámolási mérése a kórház területén lévő trf. állomásban, a meglévő létesítmény főelosztójának, a 11 kV-os mérőmező mérőváltóira van telepítve. A fogyasztásmérő a 11 kV-os elosztó helyiségben van elhelyezve. A tervezett naperőmű 1,5 MVA-nál kisebb mértékben növeli meg a zárlati teljesítményt, ami az E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt. berendezéseit jelentősen nem terheli meg. A megnövekedő zárlati teljesítmény miatt nincs szükség a meglévő hálózati elemek cseréjére. A kórház meglévő KÖF és KIF berendezéseinek felülvizsgálata - zárlati szilárdság, érintésvédelmi megfelelőség, munkavédelmi megfelelőség stb. -a kiviteli tervezés és kivitelezés folyamán, a beruházóval egyeztetett időpontban fog megvalósulni.

6


2.1. Szükséges beruházások 2.1.1. A Csolnoky Ferenc Kórház finanszírozásában készülő tervezési, kivitelezési, üzembehelyezési, és a megvalósítás után a tulajdonába, üzemeltetési körébe tartozó létesítményrészek: - Napelem kiserőmű DC és AC oldali berendezések. a) 341 kWp villamos teljesítményű napelem park (1137 db KiotoSolar KPV ME NEC 300 Wp, típusú napelem, DC elosztókkal, 9 db inverterrel, AC elosztókkal) b) Az inverterekhez kapcsolódó A, D, E elosztók, az FE elosztó és a meglévő trf. állomás 0,4 kV-os sínezése között létesülő kisfeszültségű földkábel hálózat, 2db SZAMKAM 4x240 mm2 1 db SZAMKAtVM 4x185 mm2 kábelekkel c) Vissz-watt védelmi berendezés, 0,4kV-os csatlakozással, megszakítókkal

2.1.2. A Csolnoky Ferenc Kórház finanszírozásában készülő tervezési, kivitelezési és az E.ON Zrt.-vel közös üzembe helyezési eljárás után az E.ON Zrt. tulajdonába, üzemeltetési körébe tartozó létesítményrészek: Nincsenek ilyen létesítmények. 3. A napelem kiserőmű műszaki paraméterei. 3.1. Napelem A rendszert alkotó, félvezető szilikon napelem cellák (PV generátorok) negatívan és pozitívan szennyezett rétegei között a napsugárzás hatására beinduló fizikai folyamat egyenáramot generál. A sorosan kapcsolt, polikristályos napelem modulok ún. stringet alkotnak; a kialakított stringek párhuzamosan kapcsolódnak az inverter(ek) bemeneteire. Az inverter(ek) feladata az egyenáram váltakozó árammá történő átalakítása és a rendszer munkapontjának beállítása. 1137 db KiotoSolar KPV ME NEC 300 Wp típusú napelem cella     

névleges maximális teljesítmény (Pmax): 300 W 0~+ 5 %, áram Pmax esetén (Imp): 9,29 A, feszültség Pmax esetén (Vmp): 32,28 V, rövidzárási áram (Isc): 9,69 A, üresjárási feszültség (Voc): 38,23 V.

3.2. Inverter 2 db KACO Powador 60.0XL TL3, 4 db Kaco Powador 40.0XL TL3, 3db Kaco Powador 20.0 TL3 típusú, transzformátor nélküli, kültéri használatra alkalmas, háromfázisú IGBT önvezérlő, transzformátor nélküli inverter.  névleges kimeneti feszültség (UAC): 3 x 230/400 V, 50 Hz,  névleges bemeneti max. teljesítmény (PDC): 60,0; 40,0; 20,0 kWp 7


    

névleges maximális kimeneti teljesítmény (PACmax): 50,0; 36,0; 17,0 kVA teljesítménytényező (cos φ): 0,8 ind - 0,8 cap, bemeneti feszültségtartomány (Umpp min- Umpp max): 200-800 V, maximális üresjárati feszültség (U0C max): 1000 V, torzítási tényező ( % ): <3

3.3 Tartószerkezetek A napelemek tetőre telepített E-Solar T1-20 gyártmányú blokkosított tartószerkezetre kerülnek felszerelésre. A napelemek 2 soros vízszintes kiosztásban kerülnek felszerelésre a tartóra.

4. A telepített transzformátor állomás Telepített transzformátor állomás nem épül. 4.1. Transzformátor Transzformátor nem épül a beruházáshoz, mert a meglévő transzformátor állomás kisfeszültségű elosztójába csatlakozunk. 5. Csatlakozási pontra előírt, ill. megadott szolgáltatói feltételek A villamos energiatermelő berendezés (VTB) létesítésénél a megadott csatlakozási feltételek mellett be kell tartani, a villamos energiatermelő berendezése létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó egyéb jogszabályi kötelezettségeket, illetve környezetvédelmi előírásokat. A napelem kiserőmű csak a hálózat normál kapcsolási állapotában termelhet, de a közcélú villamos hálózatra nem táplálhat ki. 5.1. Feszültségviszonyok A csatlakozási ponton a megegyezéses feszültség Un 230V +- 10%. Annak érdekében, hogy a napelem kiserőmű zavaró visszahatások nélkül működjön és a többi rendszerhasználó ellátását hátrányosan ne befolyásolja, a napelem kiserőmű szigetüzemben nem működhet. A napelem kiserőmű bekapcsolásakor fellépő a feszültség változás középfeszültségen nem lehet több, mint 2 %. A tervezett villamos energiatermelő berendezés (VTB) csak az MSZ-EN 50160.2001 szabvány 3.11 pontjában meghatározott mértékig növelheti meg a hálózati feszültség felharmonikus tartalmát 5.2 Védelmi elvárások A VTB a napelem kiserőmű az erőműi termelő egységét védő rövidzárlati, túlterhelési, földzárlati

és érintésvédelmen. A VTB legyen ellátva olyan védelemmel, amely hálózati feszültség kimaradás, illetve zárlati rátáplálás esetén 100 ms-nál rövidebb időn belül automatikusan leválasztja a hálózatról. 8


A napelem kiserőmű visszwatt-védelemmel lesz ellátva, ami biztosítja, hogy a hálózatra kitáplálás nem történik. A visszwatt-védelmi berendezés adatlapja a mellékletek között szerepel. 5.3. Tervezett meddőviszonyok Az elosztó hálózati szabályzat 8. sz. melléklete szerint a VTB, illetve a napelem kiserőművel együttműködő berendezés cos φ-je is elégítse ki a csatlakozási tervben rögzített feltételeket. A vonatkozó MAVÍR erőmű besorolási rendszer alapján a tárgyi napelem kiserőmű időjárás függő és így jelenleg nem vesz részt a meddő, illetve teljesítmény szabályzásban. A tárgyi inverterek a fenti tartományon belül képesek szabályozni.

6. Elszámolási mérés és kialakítása Elszámolási mérés kialakítása nem szükséges. 7. A napelem kiserőmű részéről várható hálózati visszahatások 7.1. Csatlakozási pont VET (LXXXVI. tv.) 3.§ 5. pont meghatározása szerint, Csatlakozási pont: a villamosmű és a felhasználói berendezések, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, termelői vezeték, illetve a közvetlen vezeték tulajdoni határa. A hálózati csatlakozási pont a termelő meglévő 11/0,4kV-os transzformátor állomás kisfeszültségű cellájának sínje. A napelem kiserőmű hálózati visszahatása nincs. A telepítés helye, a mellékelt KGE-1;2;3 rajzokon látható. 7.2. Meddő teljesítményszabályozás A napelem kiserőmű nem állít elő meddő teljesítményt. 7.3. A napelem erőmű által okozott villogás, felharmonikusok 7.3.1. A villogás A napelem kiserőmű a hálózaton villogást nem okoz. 7.3.2. A felharmonikusok A napelem kiserőműben alkalmazott eszközök termelő berendezése, gyakorlatilag egyenáramot termelő napelem csoportból és az egyenáramot váltóárammá alakító inverterekből áll. A hálózatra

9


zavartatási kockázatot lassú idejű feszültségváltozás és felharmonikus vonatkozásában az inverterek váltóirányítói jelenthetnek. Ezeket a paramétereket az MSZ EN 50160 szabvány határozza meg. A tervezett KACO Powador típusú invertereket a MEEI-TÜV vizsgáló állomás megvizsgálta és megfelelőnek minősítette. A vizsgálatot az alábbi szabványok alapján végezték:        

IEC 62109-1:2010 (alap, biztonsági) IEC 61727: 2004 (áramminőség) EN 61000-6-1, EN 61000-6-3 (10kW alatti EMC követelmények) EN 61000-6-2, EN 61000-6-4 (10kW feletti EMC követelmények) A gyártói nyilatkozatok szerint a termék megfelel az alábbi. A kisfeszültségű berendezésekre a 73/23/EGK irányelv 93/68/EGK tanácsi irányelv Életbe léptetette, 79/1997. (XII.31. ) IKIM rendelet. 2004/108/EC. Az elektromágneses összeférhetőségre a 89/336/ EGK irányelv.

Életbe léptette, 31/1999. (IV.29.) GM-KHVM együttes rendelet. 2006/95/EC Mivel a berendezések megfelelnek a két irányelvnek és a jogosult vizsgálószervezett megfelelő minősítést adott, ezek alapján az alkalmazott berendezések kockázatot nem jelentenek a rendszer használókra, illetve az elosztói hálózatra. A mellékelt inverter adatlapon a felharmonikus adatra vonatkozó teljes torzítási tényező (THD) kisebb, mint 3 %, a szabványban megengedett felső határ 5 %.

10


7.4. Feszültségváltozás A napelem kiserőmű kijelölt csatlakozási pontja a Csolnoky Ferenc Kórház tulajdonában lévő, meglévő transzformátor állomás, kisfeszültségű kapcsoló berendezése. Az invertereken a 1. ábra szerinti védelmi határértékek állíthatók be, és mint látható az inverter működési tartománya kisfeszültségű oldalon 107V és 253 V közötti tartományban lehetséges. Ez gyakorlatilag megegyezik a szolgáltató által tartható értékekkel.

Megnevezés

Mértékegység

Min.

Max

Beállítás

UDC START

V

165

440

230

UDC STOP

V

350

850

600

T START

s

5

600

60

UAC min

V

180

251

184

UAC max

V

207

280

253

fAC min

Hz

47

53

49,8

fAC max

Hz

47

53

50,2

ΔfAC max

Hz/s

0,1

1,5

1

ZAC max

mΩ

0

2000

1700

ΔZAC max

mΩ

0

2000

350

T STOP

s

0

300

0,18

1. ábra

7.5. A csatlakozási pont zárlati teljesítmény növekedése A napelem kiserőmű PV generátorainak zárlati teljesítménye elvileg növelheti a csatlakozási pont zárlati teljesítményét. Ez azonban csak teoretikus lehetőség, mivel a napelemek felépítésükből adódóan nem képesek a forgó gépekhez hasonló zárlati teljesítmény előállítására. A mellékletben látható az alkalmazni kívánt napelem STC (standard) körülmények között mérhető üzemi (Imp 9,29 A) és rövidzárlati (Isc 9,69 A) áram értékei. Ebből látható, hogy megközelítőleg a napelem, mint valós generátor megközelítőleg maximum 7 % -kal képes növelni a normál teljesítményét rövidzárlatban. ez érvényes a napelemek összességére is azaz egy 295 kW-os napelem park 315 kW előállítására képes

11


teljes rövidzárlatban. Ez csak elvi lehetőség, mivel az inverter védelmek az ilyen üzemmódot nem teszik lehetővé. Ez a teljesítmény a csatlakozási pontra átszámolva elhanyagolható mértékű.

8. Védelmi rendszer kialakítása A napelem kiserőműnél visszwatt-védelem kerül kialakításra, annak megakadályozására, hogy a napelem kiserőmű a közcélú hálózat irányában ki tudjon táplálni. A beépítendő készüléknek abban az esetben, ha a termelt villamos-energia eléri a fogyasztás 95%-át, a VTB-t le kell választani, illetve vissza kell szabályozni. Az alkalmazott inverterek esetében megoldást kínál az is, hogy alkalmassá tehetők automatikus visszaszabályozásra is. 8.1 A visszwatt-védelem beállítása A KGE-7 számú kapcsolási rajz mutatja, hogy a védelmet az InteliPro hálózatvédelmi relé látja el. Amennyiben a fogyasztás lecsökken és eléri a 20%-ot, először az „A” épület kapcsolódik le. Ezután a fogyasztás csökkenése eléri a 10%-ot, akkor a „D” épület termelése is leválik a kórház hálózatáról. Ha a fogyasztás további csökkenése eléri a 3%-ot az utolsó, „E” épület is lekapcsolódik. Ezzel a fokozatossággal elérhetjük, hogy a termelésből a naperőmű nem egyszerre, hanem egymás után váljon ki. A visszakapcsolások is fokozatosan történnek. Amikor eléri a beállított értéket, akkor az InteliPro visszakapcsolja az „E” épület tetején levő naperőművet, majd így tovább. Az inverterek a megfelelő szinkronozás után termelnek a kórház hálózatába. Hálózatkimaradás esetén az inverterek leválnak a kórház hálózatáról. Generátoros üzemmel együtt sem működhet a naperőmű. Ennek kiküszöbölésére az FE elosztóban a Q1 megszakítót kikapcsolásra működtetni kell. Jogszabályi környezet: • A Kiserőmű hálózati csatlakozásának feltételeit a Villamos Energia Törvény (VET), a MAVIR, valamint az Elosztói Engedélyes üzleti-, elosztói, -kereskedelmi szabályzatai tartalmazzák. • A létesítés részletes elemeit (védelem, irányítástechnika, elszámolási mérés, stb) a MAVIR, valamint az Elosztói Engedélyes szabályzatai, irányelvei tartalmazzák. • A 0,5 MW-nál kisebb beépített összteljesítményű kiserőmű működéséhez nem szükséges a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal engedélye. •

A Hálózati Csatlakozási terveket az Elosztói Engedélyes hagyja jóvá.

• A kiserőmű illetve a csatlakozó villamos létesítmények elsőfokú építési hatósága a Fejér Megyei Kormányhivatal. A tervezett kiserőmű azonban nem építési engedélyhez kötött, mivel a tervezett 0,5 MW-nál kisebb teljesítményű erőmű közcélú hálózatra nem táplál ki. • A tervezett kiserőmű elhelyezése viszont „Településképi engedély” -hez kötött, amelyet a Tervező engedélyeztetett. • A napelemes kiserőmű várható maximális villamos teljesítménye 250,0 kVA lesz. A napelemek több épületre, ferde és lapos tetőre egyaránt kerülnek telepítésre. 12


Az inverterek a napelemcellák közvetlen közelében (lapos tető esetében 10,0 m-en belül) kerülnek elhelyezésre. A napelem modulok és az inverterek DC oldalai között kettősszigetelésű 6,0 mm2-es szolár vezeték csatlakozások készülnek, fém csatornában és csőben vezetve. A napelem modulok egymás közötti sorba kötése a modulok részét képező kettősszigetelésű 6,0 mm2-es szolár vezetékekkel, és a speciális kettősszigetelésű csatlakozókkal történik. A napelem rendszer egyenáramú oldalának áramütés elleni védelmére kettős- vagy megerősített szigetelésű (II. érintésvédelmi osztályú) villa-mos szerkezetek kerülnek alkalmazásra. A napelem rendszer AC oldalának érintésvédelmét alapvédelemként nullázás, és egyen potenciálú összekötés biztosítja. Hiba esetén a védelmi rend-szer automatikusan kikapcsolja a hibás hálózatrészt. Az inverterek AC ol-dalai az AC elosztóban kerülnek közösítésre kismegszakítókon keresztül. Kiegészítő érintésvédelemként áramvédő kapcsolást (RCD) alkalmazunk. A közösített fázis és nulla vezetőkre túlfeszültség védelmi készülék kerül elhelyezésre, majd a közösített ág egy leválasztó kapcsolón és késes olvadóbiztosítón keresztül csatlakozik az aktuális épület főelosztójába. A kiserőmű telepítésére felhasznált épületek meglévő 0,4 kV-os főelosztóik bővítésre kerülnek egy új - védelemmel ellátott megszakítós - betápláló mezővel, és ide csatlakozik a napelemes rendszer betápláló kábele. A kiserőmű nem táplálhat ki a közcélú hálózatba, ezért az elszámolási fogyasztásmérőből nyert (jelenleg is felhasznált teljesítménykorlátozásra) impulzusok fogadására felszerelésre kerül egy felügyeleti készülék. Ez a készülék lesz hivatott megakadályozni a kitáplálást (IntelliPro). Az egyenáramú oldalon a napelem modulok zárlatvédelmét az inverterek belső védelme látja el füzérenként. Túlterhelés védelemre nincs szükség, mivel a rendszer bármely vezetékének a terhelhetősége legalább 1,25-szöröse a napelemek rövidzárási áramának. A váltakozó áramú oldalon kismegszakítók, és késes biztosítók látják el a zárlat védelmet, a kiviteli terven szereplő adatok szerint. Az egyenáramú oldal túlfeszültség védelmét, az inverterek részét képező 2. típusú túlfeszültség korlátozók látják el. A váltakozó áramú oldal túlfeszültség védelmét, az AC elosztóba szerelt közösített ági (3P+N+PE) 2. típusú túlfeszültség korlátozók látják el.

8.2. Érintésvédelem (hibavédelem) Az inverterek egyenáramú oldalának – napelemeket is beleértve – érintésvédelme kettős szigetelésű, föld független. A kisfeszültségű, váltakozó áramú hálózat érintésvédelme TN-C-S. A kisfeszültségű hálózat érintésvédelmi rendszere különválasztott N és PE vezetőkkel történik, melyeket a CS elosztóban kell szétválasztani. 8.3. Földelés és túlfeszültség védelem A napelem modulok tartó fémszerkezetét a földelő hálózatába be kell kötni. 13


A napelem kiserőmű DC és AC oldalán túlfeszültség elleni védelmi eszközöket kell beépíteni. 8.4 Véletlen érintés elleni védelem A napelem kiserőmű, sajátos létesítmény fajtának minősül. A napelem kiserőműhöz csak kioktatott, feljogosított személyek mehetnek. Üzemszerűen vezető részek, ember általi véletlen vagy szándékos megérintését, veszélyes megközelítését műszaki intézkedéssel meg kell akadályozni. A létesítmény egy működő gyártelep területén helyezkedik el, így az állandó őrzés-védelem megoldottnak tekinthető. A berendezések aktív részének érintés elleni, a szilárd idegen testek és folyadékok behatolás elleni védettségi fokozatot az MSZ-EN 60529 szabvány szerinti "IP" jelöléssel kell megadni. A burkolt berendezések védettsége a mellső oldalon legalább IP 2X legyen. A szabadtéri használatra tervezett berendezések védettségi fokozatának jelében a második számjegy legalább 3 legyen. Az alkalmazott berendezések védettsége:   

inverterek inverter csatlakozók 0,4 kV-os elosztók

IP 65 IP 54 IP54

Az 54/2014 (XII.5.) BM rend. (OTSZ) előírásainak megfelelően az inverterekben, illetve a DC és AC elosztókban lévő leválasztó-kapcsolókkal a napelem kiserőmű a villamos hálózatról leválasztható. Ezek a leválasztó-kapcsolók biztosítják a napelem kiserőmű tűzvédelmi leválasztását is. 8.5 Villámvédelem A napelem kiserőmű villámvédelmét integrálni kell a meglévő villámvédelmi rendszerbe, és az 54/2014 (XII.5.) BM rend. (OTSZ), valamint a MSZ EN62305 szabványsorozat előírásai alapján ki kell egészíteni.

9. Irányítástechnika Telemechanikai berendezés telepítése nem szükséges.

10. Üzemeltetési feltételek 10.1. A napelem kiserőműi egység tervezett üzemállapota A napelem kiserőmű folyamatos üzemre tervezett, párhuzamos kapcsolatban nem áll a közcélú hálózattal.

14


10.2. Szinkronozás Az inverterek esetén először a DC oldalt kell bekapcsolni, az AC oldalt csak ezt követően. Ez biztosítja a hálózatra kapcsolódás feltételeit a szinkronozás tekintetében. DC és AC oldalon is Typ.2 fokozatú túlfeszültség védelmi készülék alkalmazása szükséges.

15


11. Mellékletek 11.1 Helyszínrajz (térképmásolat)

16


11.2 E.ON tájékoztató

17


18


11.3 Napelem adatlap

19


11.4 Inverter adatlap

20


21


22


23


24


11.5 InteliPro hálózatvédelmi relé

25


26


11.6 Tartószerkezet

27


11.7 Termelői nyilatkozat

28


11.8 Tervezői nyilatkozat

TERVEZŐI ÉS TŰZVÉDELMI NYILATKOZAT Veszprém, Csolnoky Ferenc Kórház (Veszprém, Kórház u. 1., 5083 hrsz.) területére tervezett 341,0 kWp-os (295,0 kVA AC) teljesítményű naperőmű CSATLAKOZÁSI ENGEDÉLYEZÉSI tervdokumentációjához Alulírottak, mint a tárgyi létesítmény tervezői kijelentjük, hogy a tervdokumentáció az érvényben lévő jogszabályoknak, országos és szakági szabványoknak, rendeleteknek és az érvényben lévő műszaki irányelveknek megfelelnek, a tervdokumentációt a Megbízóval egyeztettük. Kijelentjük, hogy a tervezett műszaki megoldás biztosítja az élet, az egészség, és a kulturális örökség védelmét. Kijelentjük, hogy a Magyar Mérnöki Kamara Névjegyzékében szereplő, az adott feladat ellátásához szükséges tervezői jogosultsággal rendelkezünk. A tervezés során figyelembe vett szabványok, rendeletek, előírások és utasítások: 54/2014. (XII. 5.) BM rend. a tűz elleni védekezésről (OTSZ) és melléklete a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI) a 2006. évi CXXIX. sz. törvénnyel módosított 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről MSZ 447:2009 Közcélú kisfeszültségű hálózatra kapcsolás MSZ 1585:2012 Üzemi szabályzat MSZ 2364 / MSZ HD 60364 szabványsorozat Épületek villamos berendezéseinek létesítése MSZ EN 62305 szabványsorozat Villámvédelem MSZ 13207:2000 Erősáramú és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése és terhelhetősége MSZ EN 50110 Villamos berendezések üzemeltetése MSZ 15688:2009 Villamosenergia-fejlesztő, -átalakító, és -elosztó berendezések tűzvédelme 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet a villamosmű biztonsági övezetéről 4/2002. (II. 20.) EüM-SzCsM együttes rendelet EON Kiserőművek létesítése műszaki előírásai VILLMŰSZ előírások Veszprém, 2016. december 7. ………………………… Csányi Zoltán villamosmérnök, tervező EN-ME 19-0952/2019 V 19-0952/2021

…………………………… Szurmai Zoltán okl. villamosmérnök, vezető tervező villámvédelmi szaktervező V 19-0065/2018, EN-VI, EN-ME 19-0065/2018, VN-33/2012/19, HI-korl. 19-0065/2018

29


11.10 Tulajdoni lap

30


31

VILLAMOS HÁLÓZATI CSATLAKOZÁSI TERV NAPELEM KISERŐMŰ VISSZWATT-VÉDELEMMEL

Recommend Documents