Villamos energia mérés minôségének javítása. A napelem cellák vizsgálatának kutatási eredményei

Villamos energia mérés minôségének javítása

A napelem cellák vizsgálatának kutatási eredményei

Száraz kivitelû ellenállások a MÁV Rt. Hatvan-i transzformátorállomásában A 8. villamos irányítóközponti vitafórumról

Nagyjaink: Hörömpô József

Portré: Dr. Horváth Tibor

Szerkesztôbizottság Elnök: Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Dr. Boross Norbert, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Kômíves István, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Szilas Péter, Id. Nagy Géza, Orlay Imre,Schachinger Tamás, Tari Gábor, Dr. Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Szerkesztôség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: 353-0117 és 353-1108 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] http://www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Felelôs kiadó: Lernyei Péter Fôszerkesztô: Dr. Bencze János Reklámmenedzser: Dr. Friedrich Márta Szerkesztôségi titkár: Szilágyi Zsuzsa MATE képviselôje a Szerkesztôségben: Dr. Vajk István Rovatszerkesztôk: Byff Miklós Villamos fogyasztóberendezések Farkas András Automatizálás és számítástechnika Horváth Zoltán Villamos energia Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Világítástechnika Somorjai Lajos Szabványosítás Dr. Szandtner Károly Oktatás Ifj. Szedlacsek Ferenc Villamos energia Szepessy Sándor Szemle Tóth Elemér Villamos gépek Tóth Éva Portré Turi Gábor Ifjúsági Bizottság

CIKKEK Csató János, Dr. Szunyogh István: Villamos energia mérés minôségének javítása Sütô Roland: A napelem cellák vizsgálatának kutatási eredményei Horváth Roland, Szilágyi Ferenc: Száraz kivitelû ellenállások a MÁV Rt. Hatvan-i transzformátorállomásában Dr. (L) Kiss László: A 8. villamos irányító-központi vitafórumról

NAGYJAINK

Hörömpô József

10, 6, 11, 20, 21, 23, 25, 27, 21, 22, 7, 19,

TECHNIKA TÖRTÉNET HÍREK EGYESÜLETI ÉLET TUDÓSÍTÓINKTÓL KÖNYVAJÁNLÓ PORTRÉ

Balla György Villányi László

19 12 29 30 22 20

TARTALOM 28

Dr. Horváth Tibor

NEKROLÓG

3 8 13 17

31 31 16 24

SZEMLE VILLAMOS FOGYSZTÓ BERENDEZÉSEK

HÍRDETÔINK: BALMEX KFT., HUNGEXPO ZRT., MILE KFT., OBO BETTERMANN KFT., RAPAS KFT., TUNGSRAM-SCHRÉDER RT.

Reklám az Elektrotechnikában

Elektrotechnika

Gibárti vízerômû

Tudósítók: Arany László, Farkas András, Galamb István, Horváth Zoltán, Kovács Krisztina, Kovásznay Béla, Köles Zoltán, László Imre, Lieli György, Márton István, Nagy Zoltán, Schmidtmayer Antal, Szabadi László, Szántó László, Tringer Ágoston, Ur Zsolt Elôfizethetô: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Elôfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA, egy szám ára: 500 Ft + ÁFA. Grafika: Tim-Romanoff Kft. Budapest Nyomda: Pauker Nyomdaipari Kft. Budapest Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708 Kéziratokat nem ôrzünk meg és nem küldünk vissza. A szerkesztôség a hirdetések és a PR-cikkek tartalmáért felelôsséget nem vállal. Adóigazgatási szám: 19815754-2-41

Articles J. Csató, Dr. I. Szunyogh: The Quality Improvement of Electric Power Measurement 3 R. Sütô: The Research Results of Solar Cell Tests 8 R. Horváth, F. Szilágyi: Dry Type Resistors in the MÁV (Hungarian State Railways) Transformer Substation at Hatvan 13 Dr. László (L) Kiss : The 8th Electric Power Control Centres Worshop 17

Our Great Ones József Hörömpô

History of Technics News Association’s life Books Recommendation Portrait

19 10, 12 6, 11, 20, 21, 23, 25, 27, 29 21, 22, 30 20

Dr. Tibor Horváth

28

Obituary

CONTENTS

György Balla László Villányi

Rewiew Electrical Appliences Summaries

Advertisers: BALMEX LTD., HUNGEXPO SC., MILE LTD., OBO BETTERMANN LTD., RAPAS LTD., TUNGSRAM-SCHRÉDER SC.

31 31 16 24 32

F

Ô

S

Z

E

E

R

K

E

S

Z

T

Ô

I

Ü

Z

E

N

E

T

BEKÖSZÖNTÔ TISZTELT OLVASÓ! Immáron a második színes, megváltozott bel-tartalmú Elektrotechnikát fogja a kezébe. Bizonyosan sok öröme tellett az új lapban, de emellett abban is biztosak vagyunk, hogy talán még több észrevétele, gondolata született. Idéznénk Dr. Horváth József közelmúltban elhunyt elnökünk a megújult lap elsô számába írt beköszöntôjébôl: „A 2006-os esztendôt kísérleti évnek szánjuk. Ezért kérjük türelmüket, de fôként segítségüket. Csak az Egyesület tagsága által adott támogatással lehet élôvé, naprakésszé tenni a saját lapunkat. Ennek módját, a kiegyensúlyozást meg kell tanulnunk. Egy év valószínûleg elég lesz az új tartalom és forma kialakulására. A cél, hogy egy korszerû, a 21. századi folyóirattal ünnepelhessük az Elektrotechnika 100. évfolyamát 2007-ben.” Kérjük, hogy észrevételeit, gondolatait ossza meg velünk, segítsen abban, hogy a lap valóban mindannyiunké legyen, érdekes és tartalmas legyen, tisztelegjünk ezzel is múltunk elôtt, és biztosítsuk utódainknak a lehetôséget, hogy megismerhessék munkánkat, tevékenységünket, eredményeinket. Várjuk tehát észrevételeiket, minden olyan kritikai megjegyzésüket, amely a jobbítás szándékával fogantatott. Minden olvasónk legyen munkatársunk! A mi lapunk, csináljuk együtt!

Az idô kereke gyorsan forog. A másodpercmutató egy percre sem áll meg, gonoszul és kíméletlenül jár körbe. Ennek köszönhetôen közeleg lapunk 100. évfolyama. Kevés szakmai folyóirat dicsekedhet ezzel a múlttal. Fel kell erre készülnünk, hogy méltó módon megünnepelhessük. Elképzeléseink még véglegesen nem alakultak ki. Egyesületünk tagságának gondolataira, elképzeléseire az ünnepi évfolyam szerkesztési elveinek kidolgozásában feltétlen szükségünk van, arra igényt tartunk. Kérjük Társaságainkat, Szakosztályainkat, egyéni tagjainkat, hogy ötleteikkel, gondolataikkal segítsék méltóvá tenni az ünnepi évfolyamot. 2006. február

Szepessy Sándor tiszteletbeli elnök

Dr. Bencze János fôszerkesztô

2

ELEKTROTECHNIKA

2006.2.szám

V

I

L

L

A

M

O

S

E

N

E

R

G

I

A

VILLAMOS ENERGIA MÉRÉS MINÔSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Csató János okleveles villamosmérnök - Dr. Szunyogh István okleveles villamosmérnök BEVEZETÔ

Ma Magyarországon a kisfogyasztói villamos energia fogyasztások elszámolási méréseihez elektromechanikus mérôket használnak. Ezen mérôk hátrányai a mozgó alkatrészek kopásából eredô pontatlanság, alacsony védelem a jogosulatlan áramfogyasztással szemben, nagyobb villamos energia önfogyasztás. Az elôadásban szereplô új mérési megoldás elektronikus felépítésû statikus mérô rendszer, amely az áramlopások megakadályozására és felfedésére jelzô és védelmi áramkörökkel van ellátva, amely leleplezi az áramlopásokat: Rezisztens az új tipusú erôs mágnesek zavarásaival szemben.

PRO-REHABILITÁCIÓ A Pro-Rehabilitáció Foglalkoztató, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által gyártott EGZAKT E-32-0560H típusú, 1- fázisú, kétvezetékes, 2. pontossági osztályú villamos fogyasztásmérô léptetômotoros, elektromechanikus számlálómûvel ellátott, elektronikus felépítésû statikus mérô. Az üzemzavarok, áramlopások megakadályozására és felfedésére jelzô és védelmi áramkörökkel van ellátva. A mérû konstrukciós felépítése és metrológiai paraméterei mindenben kielégítik az MSZ EN 61036:1996-os szabvány követelményeit.

Az áram és feszültség átalakítókról érkezô, a terhelô árammal és hálózati feszültséggel analóg feszültségek - i(t) és v(t), maximum ±660mV-os csúcsértékû szimmetrikus határok között változva - az ADC-vel jelölt, 900 kHz-es mintavételezéssel dolgozó 16 bites analóg/digitál konverterekre kerülnek. Az áram-ágba programozható erôsítô (PGA) van beépítve az A/D konverter elé, a jelátalakító és az A/D konverter feszültségszintjének illesztésére. Az áramágon a DC komponensek leválasztására digitális felül áteresztô szûrôn (HPF) keresztül, a feszültség ágon közvetlenül jutnak a minták a numerikus szorzóegységbe. A szorzóegység kimenetén a hatásos teljesítmény pillanatértéke, p(t) jelenik meg. A hálózati frekvencia kétszeresével változó teljesítmény jelet digitális alul áteresztô szûrôn (LPF) átvezetve, a hatásos teljesítmény effektív értékét, p-t állítják elô. Ez digitál/frekvencia konverterekre van vezetve. Ezek F1, F2 és CF kimenetein, a hatásos teljesítmény effektív értékének idôbeli frekvencia függvényei vannak. Az F1 és F2 kimenetek a teljesítményt integráló számlálómûvet meghajtó léptetômotort mûködtetik. A CF kimenet pedig, a vizsgáló fényimpulzus kimenetet és az optikai csatolóval galvanikusan leválasztott impulzus kimenetet vezérli. A jelviszonyokat a 2. ábra szemlélteti, fázisban lévô és 60˚-al eltolt áram és feszültség esetében.

1. ábra

2006.2.szám

3. ábra

4. ábra

MÛKÖDÉSI ELV A fogyasztásmérô az Analog Device korszerû, AD7751AARS típusú, energiamérô és hiba detektáló integrált áramköre (továbbiakban; IC) köré van felépítve. A hatásos villamos energia mérés mûködési elvét az 1. ábra blokksémája mutatja be.

A figyelô ALARM rendszer mûködésének alapelve azon nyugszik, hogy normális állapotban az egyfázisú, kétvezetékes mérôk esetében, az energiaellátó hálózatból a fázisvezetéken a fogyasztói hálózatba befolyó fázisáramnak, és a nulla vezetéken a fogyasztói hálózatból visszafolyó áramnak azonos értékûnek és ellentétes irányúnak kell lenni. A bemeneti fázis árammal analóg V1A feszültséget és a nulla vezetékben visszafolyó árammal analóg V1B feszültséget komparátoros áramkör figyeli, és amikor a kettô közötti eltérés meghaladja a 12,5%-ot, az ALARM lámpa kigyullad, a szorzó egység bemenetére pedig a nagyobb áram analóg feszültsége kapcsolódik át. A mûködési elvet a 3. és 4. ábrák szemléltetik.

2. ábra

HIBADETEKTÁLÁS ÉS BEFOLYÁSOLÁS KIZÁRÁS Újszerû, a kisfogyasztói elszámolási mérésekben eddig nem használt figyelô rendszer van beépítve az IC-be, a tudatos befolyásolás (áramlopás) és a csatlakoztatási elkötések, illetve a mérô mögött lévô hálózat hibáinak, zavarainak jelzésére. Rendellenesség esetén figyelmeztetô ALARM lámpa gyullad ki az adattáblán, logikai áramkörökön történô átkapcsolások pedig, minden esetben biztosítják, hogy a mérô a hálózatból tényleges felvett energia helyes értékét mérje meg.

Az ALARM lámpa minden olyan rendellenességre figyelmeztet, amelyik az áramegyensúly felbillenéséhez vezet. Ezzel, • leleplezi az áramlopásokat: • a mérô csatlakozó kapcsainak szabálytalan bekötését, • minden olyan befolyásolást, amelyik megváltoztatja a fázis, vagy a nulla vezetékben folyó áram nagyságát, vagy irányát, • az áramlopások céljából alkalmazott speciális elektronikai eszközöket. • jelzi a mérô mögött lévô fogyasztói hálózat meghibásodásait, rendellenességeit: • a fogyasztói hálózaton elkövetett helytelen bekötéseket, • a vezetékek és a fogyasztó berendezések szigetelési hibái, vagy áramlopások miatt a földeléseken elfolyó áramokat. Hatékony védelmet biztosít minden olyan áramlopás ellen, amelyik nem a mérô teljes megkerülésével történik. Azzal, hogy a hatá-

ELEKTROTECHNIKA

3

V

I

L

L

A

M

O

sos teljesítményt meghatározó szorzóegység a nagyobb árammal dolgozik, biztosítva van, hogy mindig a hálózatból felvett energia helyes értékének megfelelô fogyasztás kerüljön kiszámlázásra, még áramlopási kísérlet esetében is.

MÛSZAKI SPECIFIKÁCIÓ

S

E

N

E

R

G

I

A

Feszültségváltozás hatása Un, Ib, cosw=1-nél Un, Ib, cosw=0,5ind-nál

(Un±10%): ∆h<0,007%/V ∆h<0,015%/V

Frekvencia tartomány: Frekvencia változás hatása Un, Ib, cosw=1-nél …Un, Ib, cosw=0,5ind-nál

50Hz ± 2% (50Hz±1Hz): ∆h<0,15%/Hz ∆h<0,30%/Hz

A mérôtípus mûszaki paraméterei minden szempontból kielégítik az MSZ EN 61036:1996-os termékszabványban, a 2. pontossági osztályba sorolt elektronikus felépítésû villamos fogyasztásmérôkre elôírt követelményeket.

S

Z

E

M

L

E

elfogyasztott energiát akkor is, ha: - a csatlakozó kapcsokon a nulla és a fázisvezetôt felcserélik, - minden olyan esetben, amikor megváltoztatja a fázis vagy a nulla vezetékben folyó áram nagyságát és irányát, - ha áramlopás céljából alkalmaznak speciális elektrotechnikai eszközöket, - ha áramlopás miatt a földeléseken folyik el az áram. A fogyasztásmérô elôlapján egy pirosan világító ALARM led lámpa a fenti beavatkozások bekövetkezésekor világít, jelzi az áramlopás tényét, vagy azt, hogy a mérô mögött lévô fogyasztói hálózat szigetelése meghibásodott.

Referencia feszültség (Un): 230V Alapáram (Ib): 5A Maximális áram (Imax): 60A

Hatékony védelmet biztosít minden olyan áramlopás ellen, amelyik nem a mérô teljes megkerülésével történik. 5. ábra

Hiba határok

0,05Ib-tôl

-

cosw=1

±2,5%

0,1Ib-tôl Imax-ig

cosw=1

±2,0%

0,1Ib-tôl 0,2Ib-ig

cosw=0,5ind

±2,5%

0,2Ib-tôl Imax-ig

cosw=0,5ind

±2,0%

Induló áram: < 0,005Ib Referencia frekvencia: 50Hz Pontossági osztály: 2. A mérô tipikus hibagörbéit az 5. ábra mutatja be. Feszültség áramkör teljesítmény felvétele a tápegységgel együtt: <1,0 W és <6 VA Áram áramkör látszólagos teljesítmény felvétele: <1 VA Normál mûködési hômérséklet tartomány: -25°C ……….+70°C Legnagyobb mûködési hômérséklet tartomány -25°C ……….+70°C Hômérsékletváltozás hatása (-25°C…+70°C): Un, Ib, cosw=1-nél ∆h<0,030%/K Un, Ib, cosw=0,5ind-nál ∆h<0,035%/K Névleges mûködési feszültség tartomány: Un±10%

Kimeneti egységek: 6+1 számdobos elektromechanikus számlálómû vizsgáló fényimpulzus kimenet; 3200 imp/kWh állandóval vizsgáló impulzus kimenet; 3200 imp/kWh állandóval ALARM jelzés fénydiódával A mérô II. érintésvédelmi fokozatba sorolt, azaz kettôs szigeteléssel készült. Lökô feszültség szilárdsága: 6 kV, szabvány szerinti impulzusformával. Váltakozó áramú szigetelési szilárdsága: 4 kV. Rövididejû áramtúlterhelés tûrô képessége: 1800 A, az 50 Hz fél periódus tartalmára. EMC szempontjából kielégíti a szabvány 5.5 pontjának követelményeit. A mérô mûködését az új típusú neodímium erôsmágnesek nem befolyásolják. A fogyasztásmérô befoglaló méretei: 147,5 x 102 x 56 mm Súlya: 0,7 kg A mérôk 1,15 Un-nél üres járást nem mutatnak, és 12,5 mA-es áramnál megindulnak. A fogyasztásmérônk alkalmazása különösen ajánlható azokon a helyeken, ahol az áramlopás veszélye fenn áll, tekintettel arra, hogy felépítésébôl adódóan folyamatosan méri az

A fogyasztásmérô azzal, hogy a hatásos teljesítményt meghatározó szorzó egység mindig a nagyobb árammal dolgozik, biztosítja, hogy mindig a hálózatból felvett energia helyes értékének megfelelô fogyasztás kerüljön mérésre, még áram lopási kísérlet esetén is. Erôs mágnes a léptetô motort megállítani, vagy a mérés pontosságát befolyásolni nem tudja. Az elvégzett vizsgálatok ill. az Országos Mérésügyi Hivatal engedélye alapján lehetôségünk van arra, hogy ezt a fogyasztásmérôt Magyarországon a villamos energia fogyasztás mérésére ill. elszámolására használjuk, hogy ezáltal is nôjön az elfogyasztott villamos energia mérésének pontossága és ennek alapján kiszámlázott árbevétel korrektsége. Dr. Szunyogh István Nem kívánt szerepelni.

Csató János Csenger, 1939. május 4. Gazdasági mérnök, villamosmérnök Jelenleg tanácsadó, Energo-Kör Kft. ügyvezetôje Telefon: 36-52-426-796, 36-30-9430-572 e-mail: [email protected] -net

A LEIBSTADT ATOMERÔMÛ VÍZKIVÉTELÉT A RAJNÁBÓL ENGEDÉLYEZTÉK A svájci Leibstadt atomerômûvének vízkivételi koncessziója 2004. végén lejárt. Ezért az atomerômû az illetékes hatóságoktól kérte a vízkiviteli engedély meghosszabbítását. A hatóságok jóváhagyták a Leibstadt atomerômû folyamodványát, amelyben kérelmezte, hogy az erômûhöz szükséges hûtôvizet továbbra is a Rajnából vehesse ki és vezethesse be az erômûbe. Ehhez halászati jogi és vízvédelmi engedélyek is szükségesek voltak. A hatóságok megállapították, hogy az atomerômûbe bevezetett hûtôvíz a Rajna vízháztartásához képest jelentéktelen és nem veszélyezteti a halak és egyéb vízfauna életkörülményeit. Ábránkon a Leibstadt atomerômû látható a Rajna partján. 4

BULLETIN 2/2005

ELEKTROTECHNIKA

Szepessy S.

2006.2.szám

H

Í

R

D

E

T

É

S

TÁRSADALMI KLUB - VAGY ENNÉL SOKKAL TÖBB A MAGYARORSZÁGI PÓCSPETRIN (SOCIAL CLUBS - AND MORE - PÓCSPETRI, HUNGARY) A fenti címmel cikk jelent meg testvér egyesületünk lapjában az, IEEE Spectrum 2005. októberi számában a pócspetri teleházról. Amiben az a meglepô, hogy Amerikában az észak-kelet magyarországi, - sokunk által is alig ismert községrôl jelenik meg információ. A szóban forgó teleház, nem más mint egy közösségi ház, kisebb könyvtárral, folyóiratokkal és 10 db. internetes hálózatra kapcsolt számítógéppel. Minden számítógép körül kisebb csoportok vannak, néhányan ülnek, néhányan állnak. A „csoportosulások” életkora 10 évestôl huszon-egynéhány évesig. Egyesek játszanak a gépekkel, mások szörfölnek a net-en, megint csak mások házi feladataikat készítik. A komputer szoba mögött helyezkedik el a teleház vezetôjének szobája, ahol vállalkozóknak segítenek, különbözô pályázatokat keresni, letölteni. Pócspetritôl kb.4 km-re van Máriapócs, (írja a szerzô) ahol hasonlóakat lehetett tapasztalni. A cikk szerzôje egy etnográfus (néprajz kutató), nyílván a magyar népszokások tanulmányozása közben akadt a szóban forgó teleházakra. A cikk érdekessége - és ezt kívántam olvasóimmal megosztani, - hogy errôl egy amerikai folyóiratban olvastam. B. J.

5

2006.2.szám

ELEKTROTECHNIKA

H

Í

R

E

K

SIKERES KÍSÉRLETI ÁRAPÁLYERÔMÛ AZ ÉSZAKI TENGEREN 2003. óta dacol egy újszerû erômû az Északi Tenger durva hullámaival. A North Devon partja elôtt üzembe helyezett kísérleti erômû hasonlít egy szélenergia telephez csak a rotorok a víz alatt forognak. A berendezés egy telet és számos vihart sérülésmentesen túlélt. Kísérleti berendezésként értékes adatokat szolgáltat a jövôben felépülô árapály erômûvek megépítéséhez. Hasonló turbinák, amelyeket a tengeráramok mozgási energiája mûködtet számos helyen felépíthetôek. A prototípus 300 kW teljesítményû. A kísérleti berendezés alkalmas volt a mélytengeri áramlásokra, a tenger fenekére, vízminôségre, tenger állatvilágára, madár vonulásokra, halászatra való hatások tanulmányozására is. Megállapítható volt, hogy a berendezés ezeket csak minimálisan befolyásolta. A következô árapály berendezést már megtervezték. Két motorja 1,2 MW teljesítményt fog szolgáltatni. A drága beruházási költségek gyorsan megtérülnek, a termelt villamos energia 5-10 Cent/kWh áron lesz elôállítható. Ábránkon egy 12 „Sealflow” turbinából álló tenger alatti erômûpark terve látható. BULLETIN 2/2005 Szepessy S.

VÉGRE: JOGSZABÁLY ÍRJA ELÔ AZ ÉRINTÉSVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATOKAT! A foglalkozáspolitikai és munkaügyi miniszter joghézagot pótló, régóta várt rendeletet adott ki, amelyben elrendeli az érintésvédelmi szerelôi ellenôrzések és szabványossági felülvizsgálatok rendszeres elvégzését. Az érintésvédelmi felülvizsgálatok elvégzésének jogszabállyal történô elrendelése már nagyon idôszerû volt, ugyanis a kötelezô alkalmazású szabványok megszûntetése – 2001. december – óta a tulajdonosokat, üzemeltetôket konkrétan semmi sem kötelezte e vizsgálatok elvégzésére. A vizsgálatokat leíró MSZ 172-1:1986 szabványt is visszavonták 2003 . februárjában. A 22/2005. (XII.21.) FMM rendelettel módosított, a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjérôl szóló 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet a 2.§-ban meghatározza az eddigi gyakorlatnak megfelelôen a szerelôi ellenôrzés és a szabványossági felülvizsgálat fogalmát, majd a következôket mondja ki: „5/A.§ (1) A kisfeszültségû erôsáramú villamos berendezés közvetett érintés elleni védelmének (érintésvédelem) ellenôrzô felülvizsgálatáról és idôszakos ellenôrzô felülvizsgálatáról a munkáltató – a 4-5. §-ban foglaltaktól eltérôen – a berendezés szerelôi ellenôrzésének, illetve szabványossági felülvizsgálatának keretében gondoskodik. (2) Az ellenôrzô felülvizsgálatot az üzemeltetés megkezdését megelôzôen, valamint az érintésvédelem bôvítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejezô mûveletetként kell elvégezni szabványossági felülvizsgálattal. (3) Az idôszakos ellenôrzô felülvizsgálatot legalább a következô gyakorisággal kell elvégezni: a) áram-védôkapcsolón havonta szerelôi ellenôrzéssel; b) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként szerelôi ellenôrzéssel; c) a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981.(XII. 27.) IpM rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évenként szerelôi ellenôrzéssel; d) egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal. ” Mint említettük a rendelet hézagpótló – azonban mégis csak szükségmegoldás. Az érintésvédelmi felülvizsgálatok végleges, teljes körû jogszabályi rendezése – több más villamos biztonsági témakörrel együtt – a kiadás elôtt álló Villamos Biztonsági Szabályzatban (VBSZ) lesz megoldva, amelyre már több, mint 10 éve vár a villamos szakma. (A VBSZ elsô tervezetét 1995-ben készítették el a MEE szakemberei). Emlékeztetôül: Az erôsáramú villamos berendezések szabványossági felülvizsgálatát (un. tûzvédelmi felülvizsgálatát) és a villámvédelmi felülvizsgálatokat a többször módosított 35/1996 (XII. 29.) BM rendelet: Országos Tûzvédelmi Szabályzat és a 2/2002 (I. 23.) BM rendelet írja elô a létesítmény tûzveszélyességi osztályba sorolásától függô gyakorisággal.

Lektorálta: Kádár Aba Arató Csaba a MEE tagja

6

ELEKTROTECHNIKA

2006.2.szám

T

U

D

O

S

Í

T

Ó

Az országos villamosenergia-rendszer biztonságának növelése A paksi 400 kV-os alállomás gyûjtôsínjeinek hosszanti bontása A Paksi Atomerômô Rt. (PA) a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító ZRt.-vel (MAVIR) közösen vizsgálta ki a paksi 400 kV-os alállomásból kiinduló, 2002-ben bekövetkezett országos kiterjedésû üzemzavarokat. Ezt követôen, az üzembiztonság növelése érdekében a MAVIR kérte PA-tôl a paksi alállomás 400 kV-os gyûjtôsínek hosszanti bontásának kialakítását. A Magyar Energia Hivatal is indokoltnak tartotta a beruházás megvalósítását, a projekt végrehajtását pedig a PA Rt. Közgyûlés engedélyezte. A beruházásból üzembiztonsági szempontból keveset profitál az erômû, a projekt megvalósítása nagyrészt az országos villamosenergia-rendszer biztonságának növelését szolgálja, erre gyakorol jelentôs hatást. A paksi atomerômû négy energiatermelô blokkja jelenleg két 400 kV-os gyûjtôsínre csatlakozik, valamint ide csatlakoznak a távvezetékek is. Az egyik gyûjtôsínt viszonylag gyakran szükséges kikapcsolni, ekkor csak egy gyûjtôsín marad üzemben. Ha ezen az egy gyûjtôsínen bekövetkezik egy rövidzárlat, akkor - a másfél megszakítós elrendezésbûl adódóan - a blokkok irányüzembe kerülnek, és bizonyos esetekben mind a négy erômûvi blokk rövid idôn belül kieshet. A magyar energiarendszerben hirtelen bekövetkezô 2000 MW körüli teljesítmény hiányt a nemzetközi távvezeték kapcsolatokon keresztül nem minden esetben lehet pótolni, ezért a PA kiesése könnyen a magyar villamosenergia-rendszer összeomlásához vezetne. A gyûjtôsínek hosszanti bontásával a jelenlegi kettô helyett négy gyûjtôsín lesz, aminek eredményeképpen gyakorlatilag kizárható az alállomáson belüli zárlatból kiinduló teljes PA kiesés, és az ezáltal bekövetkezô súlyos villamosenergia-rendszeri zavar. A megalapozó számítások szerint a beruházásnak olyan nagy üzemzavar csökkentô hatása van, hogy az elmaradó károkkal számolva a beruházás öt éven belül megtérül az ország számára. A projekt megvalósításának irányítása a PA Rt.-n belül team-szervezésben történik. A team feladata a projekt megterveztetése és megvalósítása. A mûszaki tervezés 2004-ben kezdôdött, és az 2005. júniusra elkészültek a kiviteli tervek is. A fôbb kivitelezési és berendezés szállítási szerzôdések megkötése szeptemberre zárult le. Októberben megkezdôdtek az építészeti és berendezés gyártási munkák. 2006. év márciustól berendezés telepítési és kábelezési munkálatok kezdôdnek. Július elejére a primer fôberendezések telepítése is befejezôdik, és ezután lehet majd a helyszíni nagyfeszültségû próbákat elvégezni. Szeptembertôl kezdôdik a kisfeszültségû berendezések szerelésellenôrzése, és október végére van tervezve a komplett gyûjtôsín-bontó mezô üzembe helyezése.

Sziklai György mûszaki fôszakértô, a MEE Automatizálási Szakosztály tagja 2006.2.szám

I

N

K

T

Ó

L

Nagyfeszültségû Egyenáramú Energiaátvitel (HVDC) az ABB palettáján Az ABB HVDC Light (HVDC =nagyfeszültségû egyenáramú) energiaátviteli rendszere olyan egyedülálló és tesztelt termék, ami kifejezetten arra lett tervezve, hogy föld és víz alatt továbbítson elektromos energiát. Különösen kis és közepes méretû energiaátviteli feladatokra alkalmas. Segítségével lehetôvé válik, hogy a HVDC energiaszállító rendszerek esetén a gazdaságosan továbbítható energiatartományt 90 megawattról 2006-ban 1 gigawattra lehessen növelni. A rendszer alkalmazása egyre szélesebb körben terjed. - Az USA-ban Connecticut szövetségi állam és Long Island között 40 km hosszú 330 MW teljesítmény átvitelére alkalmas összeköttetés van, - Dél-Ausztráliában 180 km hosszú 200 MW átvitelére szolgáló rendszer üzemel - Svédországban 70 km hosszú 50 MW-os rendszer köti össze az alaphálózatot egy szigeti szélerômû rendszerrel, stb. A HVDC rendszer nem csak energiaátvitelre hasznosítható, hanem nagy energiarendszerek szétválasztására is alkalmazzák. A mellékelt képen egy IGBT teljesítmény félvezetô egységek segítségével megépített egyen/váltóirányító egység látható. ABB sajtóanyag alapján:

Szerkesztôség

Felhívás A Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály elhatározta, hogy 2006-ban méltóképpen megemlékezik Dr. Néveri István-ról, aki az idén töltené be 75. életévét. Sajnos, 17 éve nincs már közöttünk… Pályafutásának rövid méltatása - Pap Sándor úr tollából - a MEE honlapján belül, szakosztályunk nyitó oldalán az Aktuális menüpont alatt olvasható. Május 10-re tervezünk egy emlékülést , amelynek szervezését megkezdtük. Kérjük Dr. Néveri István volt kollégáit, tanítványait, tisztelôit, s mindenkit, akik kapcsolatban voltak Vele, hogy tárgyi emlékek, fényképek, eszközök kölcsönzésével, de legfôképpen az emlékkonferencián való részvétellel, rövid elôadással, hozzászólással segítsék a megemlékezô rendezvény méltóságát. Kiemelt jelentôsége lenne azoknak a beszámolóknak, amelyek az Ô életmûvének folytatásáról, tanulmányai és találmányai hasznosulásáról szólnának. Kérjük, hogy válaszaikkal és javaslataikkal a GKB Szakosztály elnökét vagy titkárát szíveskedjenek megkeresni.

Lieli György

ELEKTROTECHNIKA

7

E L E K T R O T E C H N I K A - MM Û V ÉES Z G E T EÚ K P JA L O UT ÁLJ A Ó

E

N

E

R

G

I

Á VKI L Á G Í T Á S T E C H N I K A

A NAPELEM CELLÁK VIZSGÁLATÁNAK KUTATÁSI EREDMÉNYEI Sütô Roland - BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar A napelem cellák alkalmazása számos elônye mellett, felhasználói számára bizonyos problémát is felvet. Ezen problémák vizsgálatát tûzte ki célul a BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki karán alakult “EKH” nevû kutatóhely. Jelen beszámoló a hazai idôjárási feltételek mellett megtermelhetô villamos energia optimumot keresi, vizsgálva a különbözô tájolású és dôlési szögben elhelyezett paneleket. E vizsgálat eredményeit teszi közzé a szerzô.

A VIZSGÁLAT FÔBB SZEMPONTJAI, MELYEK MEGHATÁROZZÁK A MÉRÔRENDSZER KIALAKÍTÁSÁT, KIÉPÍTÉSÉT • A degradáció meghatározása. (Az amorf-si technológia sajátossága a gyártás utáni - öregedés miatti teljesítménycsökkenés. Mértéke és idôbeli változása lényeges a táblát gyártók szempontjából, mert az energiatermelés idôvel csökken.)

EZEN SZEMPONTOK SZERINT FELÉPÍTETT MÉRÔRENDSZER KIALAKÍTÁSA ÉS MÛKÖDÉSE Tipikus I-U karakterisztika 1000 W/m2 besugárzásnál 1,2 1,0

áram (A)

Az utóbbi évek folyamán elôtérbe került a megújuló energiaforrások használata. A vitathatatlan elônyök mellett megjelentek felhasználói problémák is. Ezek vizsgálatára a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fôiskolai Karon megalakult az EKH kutatóhely, amely azt a célt tûzte maga elé, hogy segítse az építészeket azzal, hogy támpontot nyújtson igényes terveik kialakításához. Elsôdleges feladatunknak tekintettük a napenergiával - a hazai idôjárási feltételek mellett - megtermelhetô villamos energia mennyiségének meghatározását. Ezért egy olyan mérôrendszer felállítása mellet döntöttünk, amely alkalmas a különbözô tájolású és dôlésszögû napelemcellák vizsgálatára. A mérôrendszerünk képes 38 darab, a Dunasolar által gyártott DS40-es napelemcella (1.ábra) együttes vizsgálatára. A napelemcella amorf-szilícium gyártástechnológiával készült, névleges teljesítménye 40 W, amely elsôsorban épületenergetikai felhasználást tesz lehetôvé. A tábla esztétikus megjelenésével is az építészeti alkalmazást szolgálja.

• Az energiatermelési mutatók értékeinek meghatározása. (Tényleges idôjárási körülmények között - szennyezôdés, felhô, köd stb. - a cellák energiatermelése nagymértékben eltér az ideálistól.) • Szórt fény hatása az energiatermelésre. (A környezeti tárgyak-, épületek elhelyezkedése, a felületük minôsége, színe döntô hatással van a szórt fény mennyiségére, és ezáltal az energiatermelésre.) • Üzemi hatásfok tájolástól, dôlésszögtôl, meterológiai viszonyoktól függô meghatározása. (Az üzemi hatásfokot mindig egy referencia táblasorhoz viszonyítva számoltunk, így relatív értékei csak arra a tájolásra és dôlésszögre vonatkoznak, de ezen módon a különbözô elhelyezésû táblák eredményei egymáshoz viszonyíthatók. Termelési hatásfok változása.)

2. ábra

0,8 0,6

napelemcellát különbözô munkapontokba (2. ábra) kényszeríti, rögzítve az adatokat felveszi a cella karakterisztikáját. Az így végigjárt karaktersztikából a mérôprogram kiválasztja a munkapontot - a legnagyobb görbe alatti terület - és ezt az értéket letárolja. A mérési ciklus 2 percenként ismétlôdik. A mért adatok mindig 1 db DS 40-es napelemcellára vonatkoznak. A rendszer fontos részét képezik a referenciamodulok, ezek mind déli tájolású 45˚-os dôlésszögû napelemcellák (3. ábra). Ezekhez hasonlítjuk a különbözô tájolású és dôlésszögû napelemcellák által termelt energiát. A referenciamodulok - a villamos paramétereik alapján - párba vannak válogatva a hozzájuk tartozó napelemecellákhoz (egyenkénti válogatással) úgy, hogy az esetleges gyártásból adódó teljesítménykülönbségeket, és evvel a mérési pontatlanságot minimálisra csökkentsük. A rendszer fontos része a hô és fényérzékelô szenzor, mely segítségével szerzünk pontos képet az idôjárási viszonyokról. A mérés két telephelyen folyt, elôször a 2002-tól Dunasolár gyártelepén. Itt kb. 2 éves idôszakról van eredmény, majd a fôiskola C épületének tetején folytatódott tovább a mérés 2004. novemberétôl. Miután elegendô mérési adat állt a rendelkezésükre, hozzáláthattunk az értékelésükhöz.

0,4 0,2

A RENDSZER ÁLTAL MÉRT ADATOK ÉRTÉKELÉSE

0

0

10

20

30

40

50

60

70

Feszültség

Az adatokat több szempont alapján értékeltük: -Kerestük a maximális villamos teljesítményt adó tájolást. -A maximális energiát adó tájoláson belül a maximális energiát adó dôlésszöget, valamint téli idôszakban a legnagyobb energiát adó dôlésszöget. Téli idôszakban a dôlésszög ismerete - a szigetüzemû energiaellátó rendszerek tervezésénél - fontos, mivel itt a téli energiatermelés maximuma mérvadó. -A számunkra fontos, kiemelten kezelt tájolású és dôlés szögû (0˚, és 90˚) napelemcellák 3. ábra energiatermelési mutatóinak megA mérôrenszer elvi kapcsolása határozása.

A rendszer a karakterisztika meghatározásához úgy méri az egyes napelemcellákat, hogy egyenként egy reléállomás változtatható terhelést kapcsol rájuk. A változtatható terhelés jelen esetben egy MOS-FET tranzisztor. A számítógép a tranzisztort vezérli és rajta keresztül a vele összekapcsolt Napelemcellák különbözô tájolásokkal és dôlésszögekkel. Max. 38 db lehet. A déli tájolású 45o -os dôlésszögû cella kapta a referencia szerepét. Hôérzékelô Fényérzékelô

8

ELEKTROTECHNIKA

2006.2.szám

M

E

G

A mérési eredmények értékelése

4. ábra

A mérési eredményekbôl megállapítható, hogy a déli tájolású napelemcellák termelik a legtöbb energiát, ez az eredmény várható is volt. Viszont az ideálistól eltérô tájolású cellák energiatermelése - (DNY;DK) vagy esetleg még szóba jöhetô (NY;K) tájolású cellák csak igen kis mértékben kisebbek. Az eltérés kb. 5% DNY;DK esetében, NY;K elhelyezésnél pedig kb. 10% (4.ábra). 5. ábra

Az ideális tájoláson belül a maximális energiatermeléssel rendelkezô dôlésszög 30˚környékére adódik. A téli energiatermelés maximuma 60˚ környékére esik. Az eltérés a téli, illetve nyári napállás különbözôségébôl adódik. Ez jól látható a mérési eredményekbôl készült diagrammból is (5. ábra). Említést érdemel még a 90˚ -os táblához tartozó görbe, mert irodaépületek üvegfalába elhelyezett cellák esetén - az energiatermelést is figyelembe véve - a költség vetekedhet az egyéb üvegfalakkal. Nagy darabszámnál, speciális napelemes konstrukciók, költséghatékony megoldások születhetnek (pl. a hôszigetelô üvegburkolat külsô üvegtáblájának napelemekre történô cseréje).

Ú

J

U

L

Ó

E

N

E

R

G

Számunkra kiemelt dôlésszögek és tájolások vizsgálata A 6. ábrán a 90˚-os és a 0˚-os napelemcellák energiatermelési mutatóit igyekeztünk megjeleníteni. Az eredményeink azt mutatják, hogy a 90˚-os dôlésszöggel elhelyezett cellák a déli 45˚-osnál ugyan kevesebb energiát termelnek, de miután épületburkolatként szóba jöhetnek az ilyen elhelyezésû napelemtáblák, ezért mindenképpen jobban meg kívántuk vizsgálni ezen elhelyezési lehetôségeket is. A D90˚ napelemtábla az energiatermelés szempontjából a legkedvezôbb, de ha ettôl eltérünk (DK90˚;DNY90˚) akkor a 6. ábrán jól látszik, hogy minimális termelésbeni csökkenéssel kell számolnunk. A 6. ábra diagrammja 2 éves mérési eredmények átlagából készült. 0˚-os napelemcella viszonylag sok villamos energiát termelt. Ennek az az oka, hogy reggeltôl estig éri a táblát a napsugárzás. A tábla szempontjából ez az elhelyezés azért lehet problémás mert megnövekszik a sérülékenysége és a szennyezôdések is jobban befolyásolják az energiatermelést. Ez az elhelyezés akkor ajánlott, ha a napelemcellák védett helyen vannak (pl. egy üvegtetô alatt, vagy egyéb funkciót is betöltenek, célszerûen árnyékolást), vagy ha más elhelyezésre nincs (vagy csak nagyon körülményesen) adódik lehetôség . A degradációról - amely a Dunasolárnak volt igen hasznos információ - megállapítható, hogy kb. 3 hónap alatt áll be egy állandósult érték és utána a tábla energiatermelése számottevôen már nem csökken. A jelenség figyelembe vétele a cellák teljesítményének növelésével oldható meg, azaz túlgyártással védekeznek. A gyártósort elhagyó terméknek minimum 44W-osnak kell lennie, és így garantálhatóvá vált a hosszú távú 40W-os teljesítmény. A szórt fény hatásának vizsgálatára is lehetôségünk nyílt, mivel két merôben különbözô helyen folyt a mérés. Pontos számszerû következtetések nem vonhatók le, mert nem egy idôben vizsgáltuk a cellákat. Igyekeztünk azonos paraméterû idôszakokat figyelembe venni. A fényérzékelô szenzor adatai alapján olyan idôszakot, - 6 hónapot választottunk ki, ahol a két helyszínre érkezô, azaz besugárzott napenergia átlaga jó egyezést mutat. A két helyszín merôben különbözô. A fôiskola teteje egy matt fekete

I

Á

K

gumiborítású lapos tetô (igen kis mennyiségû napfény visszaverôdés), míg a Dunasolár gyártelepe egy füves nyitott gyárudvar (nagyobb visszaverô képesség). A két helyszín között csak minimális energiatermelési különbség van, tehát megállapítható, hogy a cellákat csak nagyon kis mértékben befolyásolja a szórt fény ( 7. ábra).

7. ábra A piros hasábok a Dunasolár telephelyén, a kék hasábok a BMF tetején mért értékekbôl készültek.

Az adatok értékelésébôl azt a következtetét vontuk le, hogy egy napelemes energiatermelô rendszer telepítésekor nem szabad minden áron az ideális tájolásra és dôlésszögre törekednünk. Ha az ideális nagyon körülményesen valósítható meg, kis veszteséggel megfelelô a tárgyalt más elhelyezés. Egy épület esetében fontos szempont az esztétika. Ezt egy mûszaki szempontból tökéletes tartószerkezet ronthatja, ezért törekedni kell a napelemek minél jobb épületszerkezeti integrálására, még ha ezzel el is térünk az ideálistól. Ha figyelembe vesszük, hogy a napelemek szerkezeti integrálásával a külön tartószerkezetet spórolhatjuk meg, az evvel elért megtakarítást további napelemekre költhetjük. Távlati terveink, lehetôségeink

• A mérések folytatása az eddigi eredmények igazolására, mert pontos következtetéseket csak több éves mérési eredmény birtokában vonhatunk le. • Továbbá a mérôrendszereink fejlesztése, az esetleges mérési pontatlanságok kiszûrése, és újabb mérési eljárások keresése. • Más táblatípusok (poli, mono-kristályos) bevonása az adatgyûjtésbe.

6.ábra

SÜTÔ ROLAND Jelenleg villamosmérnöki szakon végzôs hallgató

E-mail: [email protected] A cikket Dr. Novothny Ferenc (PHD) lektorálta Szakmai segítséget köszönöm Herbert Ferenc, Dr. Novothny Ferenc (PHD) és Dr. Pálffy Miklós uraknak.

2006.2.szám

ELEKTROTECHNIKA

9

T

E

C

H

N

I

K

A

T

Ö

R

T

É

N

E

T

MÛEMLÉKKÉ NYÍLVÁNÍTOTTÁK A GIBÁRTI VÍZERÔMÛVET A nemzeti kulturális örökség minisztere a gibárti vízerômû létesítményeit és gépi berendezéseit 25/2005. (IX. 16.) számú rendeletével egyedi mûemlékké nyilvánította. A rendelet megjelent a Magyar Közlöny 2005. évi 124. számában (2005. szeptember 16., 6641-6653 oldal). Siker koronázta a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Technikatörténeti Bizottságának és a Magyar Elektrotechnikai Múzeumnak három évig tartó közös erôfeszítéseit. A gibárti vízerômû mûemléki védettség alatt áll! Az Országos Mûemléki Felügyelôség „Ipari emlékekkel foglalkozó csoportja” 2001. közepén olyan kataszter készítését tûzte ki célul, amely tartalmazza a hazánk területén fellelhetô ipari mûszaki emlékeket. Ennek kapcsán a Magyar Elektrotechnikai Múzeum a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Technikatörténeti Bizottságának közremûködésével összegyûjtötte és beterjesztette az e tekintetben számításba jövô, fontos technikatörténeti erôsáramú létesítményeket. Ebben a felsorolásban szerepel többek között az 1903-ban üzembe helyezett, 102 éve folyamatosan villamos energiát termelô gibárti vízerômû. Az erômûvet a képen látható báró Harkányi János földbirtokos építtette, aki 1903. április hó 15-én alapította meg a Gibárti Elektromos Mûvek Részvénytársaságot. Az üzemvíz csatornás elrendezésû vízerômû teljesítménye 500 kW. A 4,4 m esést 2 db, a Ganz és Társa Vasöntô és Gépgyár által készített 400-400 LE-s vízszintes tengelyû Francis turbina hasznosítja. Az erômû technikatörténetileg legértékesebb gépi berendezését, az eredetileg 12000 V-s, 20 kiálló póluspárral rendelkezô, 2 db lendkerék generátort a Ganz és Társa Vasöntô és Gépgyár Részvénytársulat Elektromos Gyára készítette. Balról, az 1911-ben a Molnárok Lapjában megjelent, közvetlenül a létesítés után készült felvételen látható generátorok, az un. „O” típuscsaládhoz tartoznak. Az „O” típusú generátorok Bláthy Ottó Titusz tervei alapján készültek és 1898-ban kezdték gyártani. Az „O” jelzés a pólusok kör, esetleg ovális keresztmetszetére utal. Az „O” típuscsalád gépeit alkalmazták a Ganz által a múlt századfordulón létesített valamennyi vízerômûben. Többek között Olaszországban a Tivoli II, subiacoi, arci, Dalmáciában a jarugai, manojlovaci, stb. vízerômûvekben is. Ezek közül napjainkban már egyetlen egy sem maradt fenn, így a gibárti erômû ”O” típusú generátorai és gerjesztô gépei az egyetlen, még látható és jelenleg is

üzemelô bizonyítékai a 100 évvel ezelôtti magyar erômûvi villamosgép gyártásnak. Az alább bemutatott képek az erômû generátorait és a gépházat mai állapotában tünteti fel. A gibárti vízerômû a maga méret és típuskategóriájában Magyarország legrégebbi, ma is eredeti alapgépeivel mûködô villamos energia-temelôegysége. Egy 1911-ben készült felmérés szerint a múlt századfordulón a mai Magyarország területén három vízerômû üzemelt, az ikervári, a szentgotthárdi és a Hernád vizét hasznosító gibárti. Ekkor a történelmi Magyarországon összesen 38 vízerômû mûködött, s ebbôl 18 létesült hamarabb, mint a gibárti. Mûködése alatt mintegy 250 millió kWh villamos energiát termelô vízerômû fontos része nemzeti örökségünknek A mûemléki védettséget élvezô, egyedülálló mûszaki létesítmény büszkén hirdeti korabeli szakmai múltunk élenjáró színvonalát. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Technikatörténeti Bizottsága által kezdeményezett mûemlékké nyilvánítás hosszú távon biztosítja a vízerômû fennmaradását, és utódaink számára történô megôrzését. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. 2003ban méltóképpen megemlékezett az erômû 100 éves évfordulójáról. Az erômûvet gyönyöûen felújíttatta, és annak falán emléktáblát helyezett el. Az ünnepélyen a résztvevôket a jubileum alkalmából kiadott díszes, az erômû történetét bemutató kiadvánnyal és emlékplakettel ajándékozta meg. Reméljük, hogy hamarosan felkerül a mûemléket jelzô tábla is az épület falára. Az erômû történetét részletesen feldolgozó cikk folyóiratunk 2000. évi 10. számában olvasható. A mûemlék után érdeklôdôknek azt lehetôleg elôzetes bejelentés alapján az erômû vezetôje és személyzete bármikor készséggel bemutatja.

Reichardt Sándor okl. villamosmérnök, az ÉMÁSZ nyugalmazott üzemigazgatója, A MEE Technikatörténeti Bizottságának tagja.

10

ELEKTROTECHNIKA

2006.2.szám

H

Í

R

E

K

“REKLÁM AZ ELEKTROTECHNIKÁBAN” Egy készülô új kiállítás a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban Mindennapjainkat behálózzák a reklámok, útonútfélen találkozunk velük. Ezt a sajátos kommunikációs csatornát a vállalatok és a vevôk között a reklámozó cégek azzal a céllal alkalmazzák, hogy a célközönségre meggyôzô hatást gyakorolva egy adott termék fogyasztásának irányába befolyásolják ôket. Ez így volt a század elején is és még inkább így van napjainkban. Az évtizedek folyamán változtak a reklámozás módszerei és eszköztára, a plakátokon megjelenô grafikai stílus, a megjelenítést befolyásoló mûvészeti irányzatok, hatást gyakorolt az éppen aktuális politikai helyzet, de a cél mindig ugyanaz volt: valamilyen célnak megnyerni a fogyasztót. A Magyar Elektrotechnikai Múzeum most készülô új, idôszaki kiállításán a villamosipari cégek több mint egy évszázados reklám múltját követhetjük nyomon korabeli plakátok tükrében, de más reklámeszközök is helyet kapnak, mint szórólapok, katalógusok, gyufásdobozok, bélyegek, ajándéktárgyak. A bemutatott plakátok különlegessége, hogy mûszaki, technikatörténeti értékük mellett valódi mûvészi alkotások, amelyeken nyomon követhetôk a 20. század stílus irányzatai. A Tungsram, Osram, Siemens, Philips, AEG, Orion, Videoton stb. plakátjai ma már mûvészettörténeti jelképekké is váltak.

Évzáró összejövetelt tartott a VILLGÉP Szövetség MEE szervezete Az összejövetelen: - megbeszélték és kiértékelték az Egyesületi élettel kapcsolatos dolgaikat, - rövid mûszaki konferencia keretében áttekintették: • a villamos motorok javításához ajánlott szigetelô anyagok kiválasztását és a beépítési technológiákat, • a gördülôcsapágyak kiválasztását és azok beépítési technológiáit, • az áramütéses balesetben szenvedôk elsôsegélynyújtásával kapcsolatos teendôket, meghívott mentôorvos segítségével. Az összejövetel sikeres volt.

Szerkesztôség

A kiállítás anyagát a múzeum saját gyûjteményébôl, továbbá a Fôvárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma, az Országos Széchényi Könyvtár, a Bélyegmúzeum, az Elekthermax archívuma, a Tungsram gyûjtemény, egyéb gyûjtemények, valamint papírrégiségek árverési anyagából állítjuk össze. Felhasználjuk a korabeli szaksajtót és gyártmánykatalógusokat is. Mindez a múzeum - az ELMÛ Rt. jóvoltából felújított Zipernowsky-termében, valamint a kiállító felületté átalakított, fûtött lépcsôházában kerül bemutatásra 2006. márciusában. Ezúton kérjük a lap olvasóit, amennyiben ilyen tárgyú anyaguk van és azt fel tudják ajánlani a kiállítás idôtartamára, keressenek meg bennünket e-mailban, illetve telefonon. Magyar Elektrotechnikai Múzeum [email protected] Tel: 342-5750 Bízunk benne, hogy a kiállítás némely mûszaki igénnyel kidolgozott darabja, megnevettetô plakátja, vagy éppen megdöbbentô, figyelemfelkeltô reklámja maradandó és kellemes élményt nyújt a látogatóknak. Dr. Antal Ildikó okl. gépészmérnök múzeológus

Látogatás a mendeni villámvédelmi központban December 5. és 8. között a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezésében az áramszolgáltatók szakemberei látogatást tettek a mendeni (Németország) BET-ben (Internationales Blitzschutz und EMV Technologiezentrum – Nemzetközi Villámvédelmi és EMC Technológiai Központ). A látogatás céljai között nemcsak a villámvédelem legkorszerûbb európai központjának megismerése szerepelt, hanem egyúttal a túlfeszültség-védelmi eszközök néhány alkalmazástechnikai kérdésének tisztázása is. M. Benzin úr, a Központ vezetô munkatársa bemutatta a BET „lelkét”, a villámáramgenerátort, amellyel akár 200 kA villámáram-impulzus is elôállítható – a generátorról szólva érdekességként megemlítette, hogy a generátor megépítésekor a problémát nem a nagy értékû villámáram elôállítása okozta, hanem az, hogy a generátor mérô- és vezérlô berendezései a gerjesztett impulzusok erôs elekromágneses terében is megbízhatóan mûködjenek. A generátor segítségével külsô villámvédelmi eszközök és túlfeszültség-levezetôk egyaránt vizsgálhatóak. Ennek megfelelôen a BET fô feladatát különbözô gyártók termékeinek vizsgálata képezi. A látogatás alkalmat adott egy olyan kísérlet elvégzéséhez is, amelyben szemléltették az olvadóbetétek villámáram-vezetôképességét, hangsúlyozva a túláramvédelmi eszközök helyes méretezésének fontosságát. Ezeknek az eszközöknek elsôdleges feladata a túlfeszültség-impulzusok levezetését követôen fellépô zárlati áramok megszakítása, ha arra a túlfeszültség-levezetô nem képes. Ezzel együtt jelentôsen befolyásolják az üzembiztonságot is. Orlay Imre 11

2006.2.szám

ELEKTROTECHNIKA

T

E

C

H

N

I

K

A

T

Ö

R

T

É

N

E

T

ELEKTROTECHNIKA TÖRTÉNET HÓNAPOKBAN ELBESZÉLVE Horváth Zoltán, MEE – VET titkár Az Elektrotechnika 2005. évi novemberi száma „Novemberben történt” címmel a technika-tudomány életének ezen hónapjához kötôdô színes és jelentôs szerepet játszó eseményeit ismertetô cikket közölt. Ez adta az ötletét, hogy az év többi hónapjához köthetô események is bemutatásra kerüljenek. Következzenek tehát a december - január - februári hónap fôbb történései!

DECEMBER 1816. december 13. A németországi Lenthe-ben világra jön Werner von Siemens, aki családjának szegénysége miatt katonai pályán indult el. 1847-ben hozta létre a Simens&Halske Távíró vállalatot, amely a késôbbi Siemens cég alapjául szolgált. A hadseregbôl történô kilépése után az elektrotechnikával kapcsolódott össze élete, 1866-ban dinamógépével feltalálta az egyenáramú motort. (A dinamó-elv Jedlik Ányos felfedezése, aki viszont azt nem publikálta). 1892. december 6án hunyt el, nevét a villamos vezetôképesség mértékegysége viseli. 1878. december Az angol nemzetiségû Joseph Wilson Swan Angliában bemutatta az általa szerkesztett és készített elektromos izzólámpát. Az izzólámpa történetének érdekessége, hogy az amerikai Thomas Alva Edison is ez idôben végzett sikeres kísérleteket az izzólámpa elôállítására, a két feltaláló egymástól függetlenül jött rá a titokra. 1891. december 23. Gyulán megszületett a kriptonlámpa feltalálója, Bródy Imre. A budapesti tudományegyetem bölcsészkarának fizika - matematika szakán végzett fiatalember 1923-ban lett az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (más néven Tungsram) alkalmazottja. A kriptontöltésû izzó felfedezéséhez vezetô

kísérleteihez 1929-ben fogott hozzá kollégáival, a nemzetközi piacon 1937-ben megjelenô izzó nagy sikert aratott. Halálának dátuma is ezen hónaphoz kapcsolható, 1944. december 22-én hunyt el Mühldorfban.

1903. december 15. Nagyváradon elkészül az a villamos erômû, mely a város áramfejlesztésének alapjául szolgál, a villamos világítás még aznap éjfélkor megkezdôdik a patinás városban. 1987. december 10. A magas hômérsékletû szupravezetés felismeréséért az IBM zürichi kutatólaboratóriumának két munkatársa, Georg Bednorz (német) és Alexander Müller (svájci) kutató fizikai Nobeldíjban részesült. A szupravezetés kutatásának lavináját elindító két kutató olyan kerámiaanyagot fedezett fel, mely már -238°C-on elveszti elektromos ellenállását.

JANUÁR 1706. január 17. Az Egyesült Államokban, Boston városában megszületik Benjamin Franklin, kinek nevéhez számtalan megfigyelés kapcsolódik. Politikai tevékenysége mellett a temészettudományban is maradandót alkotott, sokoldalúságát bizonyítja, hogy foglalkozott a fénnyel, a hôsugárzással, a mágnesességgel is. A Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója elektromos kísérletei során felfedezte a csúcskisülést, illetve ez alapján villámhárítót készített.

1800. január 11. Szimôben megszületik Jedlik Ányos, aki életét az elektrodinamika kutatásának és az oktatásnak, tanításnak szentelte. Nevéhez kapcsolható többek között a dinamó-elv felfedezése, a csöves villámszedô és a vil-

lanydelejes forgony elkészítése, valamint a magyar nyelvû tudományos mûszótár megteremtôjeként például a „dugattyú”, a „merôleges” szavak is. Halálának dátuma is ezen hónaphoz kapcsolható, hiszen 1895. december 13-án, Gyôrött hunyt el.

1905. január 17. A Siemens és Halske gyárban elôállított tantál lámpa bemutatásra került a berlini elektrotechnikai egyesületben. A lámpa jellemzôje, hogy sokkal szilárdabb elôdeinél, és minden helyzetben használható. 1931. január 13. Budapesten elhunyt Kandó Kálmán, akit nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is, mint a váltakozó áramú villamos vasúti vontatás szakértôjét tartották számon. Számos mozdony modell tervezése és fejlesztése kötôdik személyéhez, közte az elsô fázisváltós próbamozdonyé is. 1983. január 3. Az Apple számítástechnikai cég bemutatta Lisa nevô irodai számítógépét, mely a világon elsôként alkalmazott a billentyûzetet részben kiváltó „egeret”.

FEBRUÁR 1745. február 18. Como városában napvilágot látott Alessandro Volta, olasz fizikus, aki 1775-ben az elektrotechnika egyik mérföldkövének számító lépésként létrehozta az elektrofort, a lemezes kondenzátor egyik típusát. 1847. február 11. Az Egyesült Államokbeli Milanban megszületett Thomas Alva Edison. Nevét az izzólámpával említik együtt, az ezzel kapcsolatos kísérleteket 1878ban kezdte meg.

Az elkészült izzóhoz foglalatot és biztosítékot fejlesztett ki. Emellett egyéb találmányok atyja is, például a világ elsô áramszámlálóját és közcélú erômûvét is ô építette meg.

1882. február eleje Puskás Tivadar a Budapesten rendezett újságíró bálon helyszíni telefonos közvetítést alkalmazott. A helyszínen elhelyezett mikrofonok a Nemzeti Színház Hunyadi László címû darabját közvetítették a bálozóknak. 1908. február 1. Megjelent a Magyar Elektrotechnikai Egyesület hivatalos folyóiratának, az Elektrotechnikának elsô száma. Bevezetôjében ez is olvasható: „…Az Egyesület lapjának fôfeladata az, hogy a központból a tagok felé kiinduló és az onnan visszaáramló szellemi kölcsönhatásnak hô közvetítôje legyen. Ez az elv programmunk gerincze…”

FORRÁS [1] Az elektrotechnikai jeles alakjai. MEE Pécsi Szervezet „Elektrotechnika Nagyjai„ Alapítvány, 2000. [2] A technika krónikája. Officina Nova, 1991. [3] Sitkei Gyula: A magyar elektrotechnika nagy alakjai. Energetikai Kiadó Kht., 2005.

HORVÁTH ZOLTÁN

Horváth Zoltán, 1977-ben született Tatabányán. A Budapesti Mûszaki Egyetem Villamosenergia rendszerek szakirányán szerzett villamosmérnöki diplomát 2001ben, ettôl az évtôl az Elmû Rt. dolgozója. MEE tag 2000-tôl, 2003 áprilisától a MEE Villamos Energia Társaságának titkára.

[email protected] [email protected]

12

ELEKTROTECHNIKA

2006.2.szám

V

I

L

L

A

M

O

S

E

N

E

R

G

I

A

SZÁRAZ KIVITELÛ ELLENÁLLÁSOK A MÁV RT. HATVAN-I TRANSZFORMÁTORÁLLOMÁSÁBAN Horváth Roland - Szilágyi Ferenc A Magyar Államvasutak Hatvan-i transzformátorállomásában az ETV-ERÔTERV Rt. fôvállalkozásában végrehajtott rekonstrukció során beépített, - a Ganz Transelektro Közlekedési Rt. Készülék és Elektronika Divízió - Baja által szállított - száraz kivitelû vonalvizsgáló ellenállás kifejlesztésérôl, mérési eredményeirôl számol be. 1. BEVEZETÉS

A transzformátorállomásokban különbözô céllal beépítésre kerülô ellenállás gyártmányok rövid áttekintése. Az iparági/ipari transzformátorállomásokban (egy-két kivételtôl eltekintve) a beépített 6-10-20-(35) kV-os csillagponti (áramnövelô) ellenállások túlnyomó többsége szabadtéri kivitelû, olajszigetelésû. A Magyar Államvasutak (MÁV) vontatási célú transzformátorállomásaiban a vonal épségének bekapcsoláskor történô ellenôrzése céljából épített be hasonló kivitelû ellenállásokat. A környezô országokban az elôzôektôl eltérô kivitelû ellenállásokat is beépítettek, pld. a Wien Südost transzformátorállomás 380 kV-os és 400 kV-os kapcsolóberendezései közötti egyenáramú betét felharmonikus szûrôberendezésének száraz kivitelû ellenállása. Az 1990-es évek második felétôl kezdôdôen a MÁV Rt. transzformátorállomásaiba beépített vonalvizsgáló ellenállások, ill. az utóbbi idôkben létesített szélessávú szûrôberendezések ellenállásai heterogén szállításúak, ennek megfelelôen elôfordulnak különbözô száraz kivitelû ellenállások (ezek eltérô külföldi gyártók termékei), valamint "hagyományos" szabadtéri olajos kivitelû ellenállások. Különleges technikai kialakítást jelent az Istvántelek-i transzformátorállomás 25 kV-os belsôtéri épített cellás kapcsolóberendezésébe a Koncessziós projekt során [1] telepített fémszál+üvegszál kombinációjaként szövéssel készített próbaellenállás. A Hatvan-i 120/25 kV-os transzformátorállomás rekonstrukciója [2], [3] során (figyelembe véve a környezetvédelmi szempontokat) felvetôdött, hogy - tekintettel arra is, hogy a 25 kV-os kapcsolóberendezés belsôtéri épített cellás - a vonalvizsgáló ellenállás is belsôtérre kerüljön, azaz olaj nélküli kivitelû legyen. A száraz szigetelésû ellenállás telepítése nemcsak környezetvédelmi szempontokból, hanem tûzvédelmi szempontokból is kedvezôbb. Ismereteink szerint a hatvani projektet megelôzô idôszakban a Kelenföldi Erômû 10 kVos kapcsolóberendezésének rekonstrukciója során került beépítésre magyar gyártmányú belsôtéri, száraz szigetelésû (áramnövelô) ellenállás.

2006.2.szám

1. A VONALVIZSGÁLÓ ELLENÁLLÁSOK FELADATAI, FAJTÁI

Az ellenálláson max. 2 s-ig folyik az áram (melegedési fázis), majd 60 s árammentes idô (hûlési fázis) következik be. Annak érzékelésére, hogy a vontatási hálózat zárlatmentes, három érzékelési mód ismeretes: áramérzékelés, feszültségérzékelés, impedancia érzékelés (kevésbé terjedt el). A hatvani projekt kapcsán, tekintettel a vontatási hálózat kiterjedtségére MÁV Rt. 5000 Ohm értékû ellenállást írt elô (feszültségérzékelés, azaz feszültség letörés nagyságának érzékelése az ellenállás kitáplálás felôli oldalán). Mivel az automatika ill. a kezelôszemélyzet feladata a zárlat megszüntetése/megszûnése után a folyamatos üzem biztosítása, az ellenállás nem korlátozhatja a végrehajtandó ki-be kapcsolások (2 s bent-60 s kint) számát, ezért az ellenállást végtelen számú ki-be kapcsolási ciklusra (szakaszos üzemre) kell méretezni. Szakaszos (ciklikus) üzem esetén a melegedési-hûlési periódusok az alábbiak szerint alakulnak (részletesen lásd [4], [5], [6] jelû irodalmi hivatkozásokat):

A vonalvizsgáló ellenállást abból Gyûjtôsín a célból fejleszszakaszoló tették ki, hogy a vontatási hálóMegszakító zat feszültség alá helyezése, ill. védelem által Áramváltó történt kikapcsolás utáni visszaPróbaellátás kapcsolása ne Próbaokozzon (újabb) szakaszoló Áramváltó zárlatot. Az elFeszültlenállás áramköségváltó ri beépítése, az alkalmazott kapVonali csolás kialakítászakaszoló sa az 1. ábrán látható. A bekapcsolás automatikusan történik (2. ábrán látható a kapcsolási szekvencia), erre a célra MÁV kifejlesztett egy speciális • A bekapcsolás idôfüggvénye, ha az automatikát (MPA típ.), mely minden esetben ellenállás kezdeti hômérséklete (Tkezdeti ) a védelem (a legújabb digitális kivitel esetén nagyobb mint a környezeti hômérséklet: is) részeként üzemel. Kiinduló állapotban az ellenállással párhuzamos próbaszakaszoló Tmelegedés (t)= a*(1-exp(-t/t))+Tkezdeti *exp(-t/t) nyított állapotban van. Az automatika • hômérséklet alakulása a kikapcsolás után, elôször a leágazási megszakítót kapcsolja azaz a 2. és a 62. szekundum között: be, majd az érzékelés alapján eldönti, hogy fennáll e a zárlat, vagy nem. Amennyiben Thülés (t)= Tmelegedés (t=2)*exp(-t/t) nincs zárlat akkor a próbaszakaszoló • hômérséklet az n-ik (n `) periódus végén, bekapcsolásával söntöli az ellenállást, a vonfigyelembe véve, hogy (Tmax ) értéke a (3) tatási hálózatra rájut a teljes feszültség. Ha egyenlet szerint egy végtelen geometriai zárlat van, a megszakítót a védelem a lehetô sorozat összege: leghamarabb (tartalék és fedô védelmi mûködési idôket is figyelembe véve max. 2 s Tn = a*(1-exp(-2/t))*(1+exp(-62/t) múlva) kikapcsolja, a megszakító kikapcso+ exp2(-62/t)+....+expn-1(-62/t)) lását pedig minden esetben autómatikusan ahol a az ellenállás anyagától, tömegétôl, követi a próbaszakaszoló kikapcsolása. felületétôl, hôátadási té2. ábra nyezôktôl függô állanmegszakító be 60 s holtidô dó, az a hômérséklet amelyre az ellenállás elméletileg (a halmazállapot változástól eltekIgen Nem max. 2 s-on belül intve), felmelegedne, ha megszakító bent marad megszakító kikapcsolás állandóan be lenne kapZárlat fennáll? próbaszakaszoló bekapcsolás próbaszakaszoló kikapcsolás csolva. Ezt az értéket N= gyártó adja meg. 1. ábra

ELEKTROTECHNIKA

(1)

(2)

13

V

I

L

t

az ellenállás melegedési/hûlési idôállandója. Ezt az értéket a gyártó adja meg. Szakaszos üzem esetén kellô számú ki-be kapcsolás esetén kialakul egy egyensúlyi állapot, melyet Tmin és Tmax melegedési értékek jellemeznek. Tmin minimális túlmelegedés (szakaszos üzem esetén lényegében ez az állandósult érték, melyre az ellenállás visszahûl a kikapcsolási periódus végén), az alábbiak szerint számítható:

Tmin = Tmax*exp((-62/t))*(-1-2/62)) Tmax maximális túlmelegedés (szakaszos üzem esetén lényegében ez az állandósult érték, melyre az ellenállás felmelegedik a bekapcsolási periódus végén) az alábbiak szerint határozható meg: Tmax = a*(1-exp(-2/t))/(1-exp(-62/t))

(3)

Az ellenállás melegedését többszöri be-ki kapcsolás esetén a 3. ábra mutatja be. Általában az ilyen konstrukciójú ellenállások melegedési idôállandója nem éri el a perces nagyságrendet, az állandósult állapot már néhány ki-be kapcsolási ciklus során kialakul (az ábrán az elsô öt ki-be kapcsolási ciklus alatt), a továbbiakban a változás jelentéktelen. 3. ábra

L

A

M

O

S

E

N

E

R

ETV-ERÔTERV Rt. mint a Hatvan-i rekonstrukció fôvállalkozója a specifikáció alapján ajánlatot kért a Ganz TRANSELEKTRO Rt. Készülék és Elektronika Diviziójá-tól (a továbbiakban GTK Rt.) majd megrendelte a transzformátorállomásba beépítendô négy darab ellenállást.

Az elôzôekben vázolt feladat ismeretében az ETV-ERÔTERV Rt. elkészítette az ellenállás specifikációját. Belsôtéri elhelyezésû, karbantartásmentes, egyfázisú, száraz szigetelésû ellenállás, IP00 védettséggel, további specifikációs mûszaki paramétereket az 1. táblázat tartalmazza.

I

A

4. ábra

Megjegyzés: olajszigetelésû ellenállás esetén az ellenállás hôfokvédelme a beépített áramváltóra van telepítve, (ez elônynek tekinthetô), száraz szigetelésû ellenállás esetén ezt az áramváltót külön kell beépíteni.

3. A VONALVIZSGÁLÓ ELLENÁLLÁS KONSTRUKCIÓS KIALAKÍTÁSA GTK Rt. az elvégzett sikeres típus ill. darabvizsgálatok után leszállította és üzembehelyezte az ellenállásokat. A beépített vonalvizsgáló ellenállás típusa: UNs 170. Az ellenállás mûszaki paraméterei megfelelnek a specifikációban rögzítetteknek. A gyártó által garantált maximális üzemi hômérséklet 300 8C, mely a melegedés mérés során került ellenôrzésre. Az 1. pontban definiált a és t értékekre gyártó az alábbiakat adta meg:

a: 9153,4 8C, t: 48,72 s .

2. A VONALVIZSGÁLÓ ELLENÁLLÁS SPECIFIKÁLÁSA

G

A készülék tömege 40 kg, ebbôl az aktív rész (ellenállás-huzal) tömege 1,9 kg; a konstrukciót láthatóan a szigetelés determinálja. A fô méretek a 4. ábrán láthatók. A négyzetes alapú hasáb lehetôvé teszi az adott tér optimális kihasználását. Az ellenállás, ill. a hasáb egy 36 kV-os mûgyanta támszigetelôn áll. Az ellenállás kôzcsavarokkal rögzíthetô a födémhez. Az áramköri hozzávezetések (csavaros csatlakozás) a hasáb tetején ill. alján vannak kialakítva. Az ellenállás anyaga NiCr 8020 (Ø 0,5 mm) anyagú huzal, mely egy keretre van felerôsítve 3 mm-es menetemelkedéssel. A vázszerkezet szigetelô anyagból készült, ez tartja a kerámia tartókat, melyre speciális gombolyítással van felhelyezve a huzal, az indukció szegény kivitelt a csévélési irány többszöri változtatásával lehetett biztosítani.

1. táblázat

Névleges/legnagyobb feszültség Berendezés legnagyobb feszültség Ipari frekvenciás/1,2/50 µs lökõ próbafeszültségek Névleges áram Áramterhelés/az áramterhelést követõ szünet idõtartama Ciklusok száma Névleges ellenállás (20 oC)/maximális ellenállás üzemi hõmérsékleten Ellenállás tûrés Induktivitás

25 kV/27,5 kV 36 kV 70 kV/170 kV 5,5 A 2 s/60 s végtelen 5000 Ohm/5500 Ohm ± 5% max.10 mH

4. A VONALVIZSGÁLÓ ELLENÁLLÁS VIZSGÁLATAI Az ellenállásokon elvégzendô vizsgálatok, hasonlóan más berendezésekhez típus és darabvizsgálatokként lettek elôírva. Típusvizsgálatok: villamos szilárdság ellenôrzése 1,2/50 µs lökôhullámmal, melegedés mérés, teljes darabvizsgálat. Darabvizsgálatok: szemrevételezés, hideg ellenállás mérés, villamos szilárdság ellenôrzése ipari frekvencián. A melegedési vizsgálaton a gyártó mellett az ETV-ERÔTERV Rt. valamint MÁV Rt. képviselôi is jelen voltak. A melegedési vizsgálat során 40 ki-be ciklus került végrehajtásra, a hômérséklet pedig infrakamerával lett rögzítve. A melegedési mérés a Ganz Transelektro Transzformátor próbatermében (Tápiószele) lett elvégezve, az infrakamerás mérést az OVIT Rt. Termovizós Szolgálata, az ellenállástól 3 m-re telepített ThermaCam SC 2000 kamerával végezte. A melegedési vizsgálat során a harmadik ciklusban szoftverhiba lépett fel, ezért a bekapcsolási ciklus 2 s helyett elérte a 4 s-t (vészleállítóval lett a megszakító kikapcsolva). Az ellenállás hôfoka megközelítette a kb. 850 8C-t, ezt vörös izzó szín jelezte. Az errôl 5. ábrán látható. készített felvétel az A kétszeres idôtartamú 5. ábra igénybevételt az ellenállás kibírta, ez arról tanúskodik, hogy az ellenállás tervezôk a méretezés során kellô gondossággal jártak el, megfelelô tartalékok vannak beépítve és a készülék igen megbízható, jó konstrukció. Az infrakamera által készített felvételek (másodpercenként egy) nem voltak teljesen szinkronban a kapcsolási szekvenciával,

14

ELEKTROTECHNIKA

2006.2.szám

V

I

L

ezért nagy valószínûséggel a felvételeken nem a legnagyobb hômérséklet látszik. A teljes mérési ciklus során, azonban több olyan bekapcsolási ciklus is található amelyikben kettô felvétel készült. Ez elegendô ahhoz, hogy meghatározható legyen a maximális hômérséklet. A melegedést leíró (1) jelû (Tm(t)) exponenciális függvény konkáv és monoton növekvô, tehát a görbén átmenô g(t) szelônek mindig van olyan része amely nagyobb mint Tm(t). A digitális felvételeken a bekapcsolásra az alábbi maximális hômérséklet sorozat került rögzítésre: Tn-1,Tn,Tn-1.Tn+2 (lásd 7. ábra). Látható, hogy Tn,Tn+1 maximális hômérsékletek a bekapcsolási ciklusban kerültek rögzítésre. A hûlést leíró (2) jelû függvény szintén exponenciális.

L

A

M

O

S

E

N

E

R

tmax =3,112 s, Tmax (tmax)=214,0368C (< 300 8C a tartampróba végén is). Látható, hogy az n. és n+1. idôpillanat között van valahol a bekapcsolás, ezért az n-1. idôpillanathoz képest a tmax lehet 2 s-nál több. A hôfelvételek közül egy a 7. ábrán látható. A legmelegebb hômérsékleti pontok minden esetben azonos helyrôl származnak. A mérés során a vezérlô számítógép minden bekapcsolási ciklus végén (40 ms-on belül) leolvasta az ellenálláson átfolyó áram értékét és a kapcsain mért feszültséget. Ebbôl kiszámítható a melegellenállás értéke. A Levenberg-Marquardt numerikus módszerrel meghatározott ellenállás idôfüggvénye a tartam próba idejére. R(t)=117,879*(1-exp(-t/212,69))+4866,36 A próbadarab meleg ellenállásának maximális értéke kb. 4984,3 Ohm. A próbadarabon a darabvizsgálat során mért hidegellenállás 4880 Ohm (ez az érték belül van az elôírt ± 5 % tûrésen). A melegellenállás értéke kb. 2,1 %-al haladja meg a hideg ellenállás értékét, ez nem lépi túl a maximális értékre megadott 10 %-os tûrést.

6. ábra

Megjegyzés: az U-I értékpárokból az ellenállás huzal c értékének hômérséklet függése alapján visszaszámolt maximális ellenállás hômérséklet ( Tmax:379,02 8C) csak erôs becslésnek tekintendô a értékek jelentôs, akár 40 %-os eltérése miatt. A hûlés hômérséklet sorozata: Tn+1.Tn+2.Tn3..............Tn+max.60 A melegedési görbén áthaladó szelô és a hûlési görbe metszéspontja Tmax egy igen jó felsô becslése a maximális hômérsékletnek. A mérés során az ellenállás hômérséklete már a 4., 5. ciklusban beállt a Tmax ill. Tmin hômérsékleti értékeknek megfelelôen. A 30. ciklus mérési adatait a 2. táblázat tartalmazza. A szelô egyenlete: g(t) = 89,5*5-64,4 A regresszió számítással meghatározott hûlési görbe egyenlete:

n-1

n

n+1

0

Idô /s/

2

3

n+2

n+3

n+4

n+5

194,2 168,9 143,5 132,1 5

7

12

25

n+6

n+7

32

54

SZILÁGYI FERENC

1975-ben született Baján. 1998-ban az MEDFK karán anyagmérnök, majd a ME Gépészmérnöki Karán 2002-ben szerzett rendszer- és méréstechnikai mérnök-informatikus oklevelet, jelenleg a BMGE Közlekedésmérnöki Karán jármûgépész szakmérnöki szakon tanul. 1998 óta dolgozik a jelenlegi Ganz Transelektro Közlekedési Rt. Készülék és Elektronika divíziójánál, Baján, vezetô tervezôként. A MEE és IEEE tagja, ez utóbbi HU-IAS titkára.

1951-ben született Mátészalkán. A BME Villamosmérnöki Karán 1976ban szerzett erôsáramú villamosmérnöki oklevelet. 1985-ben elvégezte a villamosenergetikai szakmérnöki szakot. 1977 óta dolgozik az ERÔTERV-nél. Kétszeres MEE nívódíjas, 2004 óta az Elektrotechnika Mestere cím tulajdonosa.

[email protected]

Szakmai lektor: Csoma András szakértô. MÁV Rt. Miskolc email: [email protected]

2006.2.szám

5. ÜZEMBE HELYEZÉS, ÜZEMI TAPASZTALATOK. TÁVLATI ELKÉPZELÉSEK Az ellenállások a Hatvani MÁV transzformátorállomás 25 kV-os celláiba lettek beépítve. A beépített ellenállás, ill. környezete elôtérben a kitáplálás oldali feszültségváltóval a 8. ábrán látható. Az ellenállások 2003 óta üzemelnek, gyakorlati meghibásodás nélkül. A MÁV Rt. transzformátorállomásaiban igen nagy számban üzemelnek szabadtéri kivitelû, 1250 ill. 2500 Ohmos olajos szigetelésû ellenállások. Ezen transzformátorállomások rekonstrukciója ill. új transzformátorállomások létesítése során elôtérbe kerülhet az olajos ellenállások kiváltása száraz szigetelésûek beépítésével. Gyártó oldalról nézve az ellenállást olyan burkolattal kell ellátni, amely megfelelô IP védettséget biztosít a szabadtéren, biztosítja a keletkezett hô elvezetését, a szellôzést, és örvényárammentes kivitelt. Az ellenállás méretezés oldaláról nézve a keletkezett hômennyiség kétszerese ill. négyszerese az 5000 Ohmos kivitel értékének, melyet az ellenállás melegedésénél, az anyagnál, a konstrukciónál kell figyelembe venni. 8. ábra

A szerzôk ezúton szeretnék megköszönni Lencsés László (GTK Rt. Baja), Czehelszky György (MÁV Rt.), Nádor Tamás és Pádár Zsolt (ETV ERÔTERV Rt.) uraknak az ellenállás fejlesztése, mérései, üzembehelyése során adott értékes tanácsait, szakmai véleményét.

125,5 110,4

HORVÁTH ROLAND

[email protected]

A

Köszönetnyilvánítás

2. ábra

Hômérséklet /8C/ 102,3 114,6 204,1

I

7. ábra

Th (t)= 148,954*exp(-t/6,7479)+120,1078 A két egyenlet megoldása adja Tmax ill. Tmax (tmax)értékeket:

Sorrend

G

Irodalomjegyzék [1] Horváth Viktor, Palatinszky János: Vasútvillamosítás koncesszióban I-II rész. ELEKTROTECHNIKA 94. évfolyam 2001. 4., 5. sz. pp. 129-134, 164-168 [2] Földházi Pál, Nádor Tamás: A Hatvan-i 120/25 kV-os transzformátorállomás rekonstrukciója. I. rész VEZETÉKEK VILÁGA VIII. évfolyam, 1 szám. 2003/1. pp. 15-17 [3] Nádor Tamás, Csoma András: A Hatvan-i 120/25 kVos transzformátorállomás rekonstrukciója. VEZETÉKEK VILÁGA IX. évfolyam, 1 szám. 2004/1. pp. 8-11 [4] Dr. Domonkos Sándor, Dr. Papp György: Villamos készülékek Mûszaki könyvkiadó, Budapest, 1980. [5] Dr. Gróf Gyula: Híközlés. BME Jegyzet, Budapest, 1999. [6] Mihejev, M. A.: A hôátadás gyakorlati számításának alapjai. Budapest, 1987, TK.

ELEKTROTECHNIKA

15

S

Z

E

M

L

E

SZEMLE

A COLORADO FOLYÓ ÁTÖBLÍTÉSE A Colorado folyó ökológiai egyensúlyát folyamatosan veszélyezteti a Grand Canyon duzzasztógátja. 2004 decemberében megnyitották a gát talpazatába beépített átfolyó nyílásokat. A hatalmas vízár (lásd az ábrát) mintegy milliós tonnás, homok, iszap és üledék mennyiséget öblített át a folyóba. A megelôzô átöblítést 1996-ban végezték el. A hatvanas években épült duzzasztógát hatására folyamatosan lebegô hordalék anyagban szegény víz kerül az ökorendszerbe. Az ökológusok megállapították, hogy ez veszélyezteti a növény és állatvilágot. BULLETIN 2/2005 A VÍZIKERÉK VISSZATÉR

16

Felmerül a kérdés miért használnak hosszabb idô óta vízerômûvekhez kizárólag turbinákat és a vízikerék csak ritkán, hézagkitöltô termékként használatos. A múltunkra vonatkozóan egyértelmû, hogy ez a kis teljesítményû erômûvek gazdasági jelentôsége csökkenésének volt az eredménye. Az utóbbi idôben a vízikerék lényegesen modernizálódott. A korszerû hajtómûveknél a forgatónyomaték átviteli viszonyok lényegesen javultak. 1: 100 áttétel 90%-os hatásfok mellett már nem jelent mûszaki problémát. A gyártástechnológia is sokat fejlôdött. A rozsdamentes acél, nemesacél, különleges alumínium ötvözetekbôl készült lemezeket CNC vezérelt berendezésekkel munkálják meg. A turbinák és vízikerekek megoszlása most változik. A vízerômûvek részére különlegesen alkalmas helyek már lényegében elfogytak. A figyelem most a még fennálló potenciál felé fordul. Ilyenek leginkább a régi malmok helyén vannak. Ezeken a helyeken a 10 kW és ez alatti teljesítmény elôállítása lehetséges. A korszerû vízikerekeknek itt reneszánsza van a 21-ik században. Az

ELEKTROTECHNIKA

ábrán középencsapott vízikerék látható, nagy nyelôképességgel. Kis esésû és nagy vízszint ingadozású folyókban használható. BULLETIN 2/2005 ÁRAPÁLY ERÔMÛ NEW YORK RÉSZÉRE A Vedant Power plant energia szolgáltató vállalat kísérleti berendezést épít az East folyón. Hat kompakt turbinát fognak a folyó fenekére beépíteni és az árapály általi vízmozgással villamos energiát termelni. Ha az elsô fázisban beépített turbinák sikeresen mûködnek azt tervezik, hogy 100 turbinát építenek be és ezzel Manhattan jelentôs részét környezetkímélô villamos energiával látják el. Az elsô hat kísérleti turbina teljesítménye 200 kW lesz. A kísérleti fázisban az így termelt energiát még nem a hálózatba táplálják be csak helyi szupermarketekbe és parkolóházakba vezetik. Úgy tervezik, hogy ezek a turbinák olyan korszerû kivitelûek, hogy a vízágy jelentôs megváltoztatása nélkül üzembe állíthatóak lesznek. (lásd ábra)

sorban megújuló energiaforrásokból állítják elô. A Hypogen iniciatíva olyan nagy üzemi hidrogén és villamos energia elôállításra irányul, amely fosszilis energia hordózókból indul ki de a keletkezô CO2-t leválasztják és tárolják. Ezzel elôször sikerülne nagy léptékben közel emisszió mentesen hidrogént elôállítani, amelyet tüzelôanyag cellákban gépjármûvekben és ipari folyamatokban lehet felhasználni. Léteznek és rendelkezésre állnak alkalmas eljárások a földgáz reformálás és a szén elgázosítására. Ezek a technológiák, beleértve a CO2 leválasztását is jól ismertek és már ki vannak próbálva. A problémát az jelenti, hogy az elôállítási technológiák költségesebbek a hagyományos áram és hidrogén elôállítási áraknál. Különösen problematikus a nagy mennyiségû CO2 raktározása, amire jelenleg egyetlen EU országban sincs törvényi elôírás. Ráadásul ez a technológia a lakosság elôtt ismeretlen és nem világos hogyan reagálnak majd rá. Ábránkon a Rostock Egyetem hidrogén égetési kísérlete látható. BULLETIN 2/2005 FLEXIBILIS VÉKONYRÉTEGÛ FOTOVILLAMOS NAPELEMEK VILÁGREKORDERE

BULLETIN 2/2005 2,8 MILLIÁRD EURO HIDROGÉN KUTATÁSOKRA

Hidrogén a jövô energiaforrása. Ezt az EU is így látja, ezért a következô 10 évben az energia átalakítására orientált Hypogen és Hycom projektekre jelentôs, 2,8 milliárd euro-s összeget biztosit. A megvalósíthatósági tanulmányokat a német Fraunhofer Institut az olasz ENEA és a dán RISOE kutató intézetekkel közösen végezték el jó eredménnyel. E szerint a két projekt jelentôsen elôre viszi a hidrogén gyakorlati felhasználását, és ezzel középtávon hozzájárul a Kyotoi- egyezmény megvalósításához. A Hycom iniciatíva szerint olyan régiókat kell kifejleszteni, amelyekben a hidrogént elsô

Néhány év óta az ETH Zürich egyetem szilárdtest-fizikai laboratóriumában hajlítható vékonyrétegû napelemeket fejlesztenek. Ezeket réz, indium, gallium, szelén bázison alakítják ki. Vastagságuk mindössze 3-5 ezred mm. Egy polyamid plasztikfóliára viszik fel az aktív réteget. A könnyû felexibilis energiforrásnak számos felhasználási területe van. A már hagyományos épület tetôzetek és oldalfalon kívül különösen alkalmas könnyûsége folytán mobil energiaforrásként a földön de az ûrben szatellitek napvitorlájaként is jól használható. Különösen elônyös, hogy a napelem hatásfokát 14,1%-ra sikerült felemelni. Ábránkon a flexibilis napelem látható. BULLETIN 2/2005

Szepessy Sándor

2006.2.szám

V

I

L

L

A

M

O

S

E

N

E

R

G

I

A

A 8. VILLAMOS IRÁNYÍTÓ-KÖZPONTI VITAFÓRUMRÓL Dr. (L.) Kiss László

2005. június 5-8 között Svájcban, Les Diablerets-ben a Lausanne-i Mûszaki Egyetem (Ecole Politechnique Federale de Lausanne = EPFL) aktív közremûködésével került sor a 8th EPCC (Electric Power Control Centers) Workshop-ra, azaz a villamos irányító-központok (teherelosztók, hálózati vezénylôk, erômû irányító helyek) legújabb fejlesztési kérdéseivel foglalkozó vitafórumra. A vitafórum elnevezést az adott Workshop értelmezéseként e sorok írója próbálta meg elôször bevezetni, hiszen itt valóban nem hagyományos, hosszú elôadásokkal „terhelt”, kétévenként megtartott konferenciáról, hanem rövid téma-bevezetôk után kialakuló, valódi vitáktól sem mentes, nyilvánosan meghallgatható nemzetközi tárgyalás alakul ki, az EPCC Workshop-ok életre hívója, a világszerte elismert szaktekintélyû Dr. T. Dy-Liacco eredeti, immár 15 éves elképzelése szerint [Ir.1]. Ezen a 8. vitafórumon jelentette be ô a nemzetközi szervezô bizottságból történô visszavonulását és e sorok írója is, aki szintén valamennyi vitafórumon - mint a szervezôbizottság tagja is - részt tudott venni [Ir.2]. A jól elôkészített és lebonyolított 8th EPCC Workshop-on magyar részrôl jelen volt még Kaszás Árpád a MAVIR Rt. informatikai igazgatója és Kovács György az MVM Rt. beruházási fômérnöke.

A VITAFÓRUM ESEMÉNYEI A 8th EPCC Workshop-ot még Dr. T. Dy-Liacco nyitotta meg. Kiemelte, hogy az alapjában véve közvetlen szervezeti háttér nélküli vitafórum sorozat mintegy 15 éve sikeresnek bizonyult és jövôjét is a világ sok országából származó szakértôk biztosítani fogják. A különbözô helyeken lebonyolított vitafórumok (így pl. Hévíz-en 1999-ben megrendezett ötödik is) az irányítóközpontok feladatainak változásait nemcsak követték, hanem elôre is jelezték. Megköszönte a közelben lévô EPFL és a Svájc-ból érkezôk elôkészítô munkáját. Bevezetô elôadást tartott M. Declerq az EPFL rektora is. Ismertette a „francia Svájc” vezetô mûszaki oktatóközpontját, amelyben a svájciak mellett 31,6% a külföldi hallgatók aránya. A színvonalat jelzi, hogy összesen 6400 hallgató közül 1230 PhD fokozat elnyeréséért tanul és közel 1000 oktató van. Szintén a bevezetô szakaszban került sor N. Singh-nek a svájci ETRANS (hálózatüzemeltetô és irányító-központ) mérnökének elôadására, aki az EPCC-k állandó résztvevôje. Bejelentette, hogy Svájcban 2005 júniusától az ETRANS-ból kiválva független TSO (Transmission System Operator) létesül.

2006.2.szám

Az UCTE stabilizálásának növelésére létrehozott (a 2003-as olaszországi üzemzavar tapasztalatai alapján) a Görögország-Svájc közti riasztó-rendszerrôl is beszélt, aminek ismertetésére a II. és V. témakörben még mások is visszatértek. A bevezetô elôadások közül talán a legérdekesebbet P. Bornard, az RTE (a francia irányítóközponti szervezet) szakértôje tartotta. Az UCTE-nek a liberalizáció következtében megváltozott szerepét az általános gazdasági optimum szempontjából tárgyalta. Véleménye szerint ez az adott körülmények között, fôleg a hálózatnak a nem általános európai optimalizáció szempontjából történt kialakítása miatt a közeljövôben nem határozható meg . A decentralizált optimumok elérésére kell szerinte törekedni, de ehhez is jelentôs számú, fôleg újabb nemzetközi távvezeték építése lenne szükséges. A bevezetô elôadásokat követô vita fôleg a P. Bornard által felvetett európai kérdések körül alakult ki, tekintve a 2003-as olaszországi „leülés” hatását. Érdekes volt azonban az USA-ban már szintén liberalizált NewEngland és PJM rendszerek szakértôinek a gazdaságos üzemeltetéssel kapcsolatos tapasztalatait is meghallgatni, bár sajnos ezekrôl sem kaptunk írásos anyagot. Az ez évi villamos irányító-központi vitafórum központi részére is - hasonlóan az elôzôek gyakorlatához - a nemzetközi szervezô bizottság öt témakört választott ki: I. Valós idejû rendszer (hálózati) és piaci mûveletek II. Nagykiterjedésû mérés és irányítás III. Emberi (humán) tényezôk IV. Rendszerszintû szolgáltatások V. Informatikai rendszer specifikációja és kialakítása A témaköröknek immár 15 éve állandó jellegzetessége, hogy azokban az elsôdleges mûszaki és kereskedelmi folyamatokat és azok másodlagos szimulációs, valamint megoldási formáit a résztvevôk együtt tárgyalják. A szimulációs és megoldási formák nagyrészt az informatika (számítástechnika + távközléstechnika) tárgykörébe tartoznak. A vitafórumon jelenlévôk mégis elsôsorban olyan mérnökök, akik az elsôdleges folyamatok szempontjából közelítik meg a problémákat, de komplex szemléletük és önképzés révén az informatikai megoldások lényegét is látják. Természetesen a vitafórumokon specialisták - sôt doktorandus hallgatók - is részt vesznek. A 8. vitafórumon „felvezetett” és megtárgyalt témák közül a fontosabbakat a következôkben foglalom össze. Ezekbôl rövid, legfeljebb

2-3 oldalas összefoglalót is kaptak általában a résztvevôk , bár többrôl nekem sincs írásos anyagom. Természetesen a témafelvetôk neve, elérhetôségük és a „ felvezetések” címe megvan. Az I. témakörön belül a Siemens AG elôadója az energiarendszerek liberalizációjával bevezetett új irányítóközponti forma, a Transmission System Operator (TSO) által megoldandó primer feladatokat a Kazakhsztan-nak szállított szekunder számítástechnikai programcsomagokkal összekötve vetette fel. A nagykiterjedésû, többszintes irányító-központokkal uralható energiarendszereknek elsôsorban a hálózatszámítás mérete és fôleg a valós idejû (vagy azt megközelítô) adatgyûjtés megoldása problematikus. B.M. Zhang kínai professzor az egyik óriási kínai energiarendszerben alkalmazott megoldásról számolt be, amelyeknek neve valós idejû lépésenként mûködô redukciós (ekvivalens) rendszereknek fordítható. Élénk vitát váltott ki az olasz irányítóközpont (GRTN) szakértôjének bevezetôje, aki az olasz rendszerben a liberalizált rendszerek irányításában szükséges egyik eljárást ismertette. Ez a rendszer valós idejû kiegyenlítô szabályozásához (lényegében a frekvencia-csereteljesítmény szabályozáshoz), szükséges teljesítmény gyakorlatilag valós idejû vásárlásához és elszámolásához fûzôdik. A liberalizált energiarendszerekben ugyanis a szabályozásért felelôs irányító-központnak ezt, a rendszerszintû szolgáltatást is (Ancillary Service) az erômûves cégektôl vásárolnia kell. (Lásd még a IV. témakört) A II. témakör a „Nagykiterjedésû mérés és irányítás” (Wide Area Measurements and Control) volt. Az általában földrajzilag is kiterjedt energiarendszerek további növekedése várható (pl. az UCTE rendszer észak-afrikai bôvítési terve). A távolságok és a liberalizált energiakereskedelem, fôleg az átvitelben azonban váratlan, elôre nem számítható termikus terhelési és stabilitási problémákat vethet fel. (pl. a 2003-as északamerikai és dél-európai üzemzavar). A szokásos energetikai-informatikai rendszerek (pl. a SCADA és az EMS) és eljárások már nem elegendôk az ilyen problémák megoldására, ezért pl. a D.J. Sobajic M.Kezunovic (USA) szerzôpáros a WAM&CS (Wide Area Measuremenst&Control Systems) rendszerek bevezetését javasolja. Ez az EMS/SCADA rendszereknek WAM adatokkal és új eljárásokkal való bôvítését jelenti. Az új adatok és eljárások közül talán a leglényegesebb a csomóponti feszültségek fázisszögeinek közvetlen mérése és nagyon

ELEKTROTECHNIKA

17

V

I

L

L

gyors feldolgozása, amit a mûholdas GPS rendszerek szinkron idômérése és a nagysebességû számítógépek tettek lehetôvé, és amely elôsegítette a távoli területek közötti frekvencia-oszcillációk idôbeni felismerését is. A Southern California Edison területén már bevezettek egy ilyen rendszert és hasonló elveken mûködik az ABB által Svájcnak, az UCTE hálózat részére szállított rendszere is, amely mûködését az EPCC helyszínén demonstrálták. A nagykiterjedésû rendszerek kommunikációs problémáit A. Bose (USA) elemezte, sajnos elôadásáról csak rövid összefoglalót adott át. Az emberi (humán) tényezôk elnevezésû III. témakör összeállítása nem bizonyult teljesen sikeresnek. Az igaz, hogy ebben hangzott el az ír ESB (hálózatüzemeltetô és irányító-központ) humánpolitikai vezetôjének, J. Kennedy-nek a vezénylôtermi személyzet „toborzásáról”, kiválasztásáról és továbbképzésérôl szóló értékes elôadása. Ez bizonyította az ír diszpécserek alapos tréningszimulátor rendszeres használatával történô kiképzését. Sajnos az elôadás vázlatát sem kaptuk meg ezidáig. Érdekes és tanulságos volt még az egyik, 110 millió lakost ellátó kínai áramszolgáltató személyzeti problémáit meghallgatni. A Henan Providence Power Company-nál az irányító-központok számának nagymértékû csökkenését hajtják végre, ami a diszpécserek munkanélküliségi kérdésének kezelését igényli. Az újabb minôsítést továbbképzéssel is elôkészítik. A nagy irányító-központok által a nagy veszélyeztetések és üzemzavarok okait feltáró eljárást segítô „gyökér-analízis”-rôl szóló dán elôadás automatizálható módszert javasolt, de nem emberi tényezôkrôl . Ugyancsak tisztán mûszaki témájú volt a kínai Zhang professzornak az üzemzavar elôrejelzésérôl szóló ismertetése, amely a mesterséges intelligencia felhasználására is kiterjed. A témakörhöz tartozó eszközök közül a svéd Kraftnät-nél (svéd állami hálózatüzemeltetô) használt, ARISTO elnevezésû tréningszimulátort kell még megemlíteni, amelyet K. Rouden ismertetett az üzemzavar után helyreállítás érdekében végzendô diszpécseri tréningrôl tartott elôadásában és arról rövid anyagot is átadott. A IV. témakör címe „Rendszerszintû szolgáltatások” (Ancillary Services) volt. A pontosan magyarra le nem fordítható fogalom a liberalizáció bevezetésével született meg. Az energiarendszer wattos és meddô teljesítménye

A

O

S

E

N

E

R

egyensúlyának biztosítására szolgáló olyan energiaforrásokat és azok kezelésének módját foglalja össze, amelyeknek a független irányítóközpontok rendelkezésére kell állniuk az elôadók és vevôk között megtervezett energiacserén felül. Ilyen, pl. a frekvenciacsereteljesítmény szabályozásához és feszültség-meddô szabályozásához szükséges telje-

sítmény, a forgótartalék, a teljes „leülés” után szükséges inditási kapacitás stb. Az egyik, talán a legjobban szabályozott skandináv Nordic Market rendszerrôl tartott O. Gjerde (Norvégia) bevezetôt kiemelve a megtérített szolgáltatásokat. A liberalizáció kezdeti szakaszában levô görög rendszerrôl tartott elôadás (A.G. Koronides) utáni vita viszont bizonyította, hogy nincs egységes megoldás, különösen abban, hogy a rendszerszintû szolgáltatások melyikét fizesse meg az irányító-központ. Az V. Informatikai rendszer specifikációja és kialakítása címû témakörhöz kapcsolódott a legtöbb vitaindító elôadás. Ezek egy része konkrét energiarendszerekben megvalósítható EMS/SCADA rendszerek feladatainak meghatározásával ill. ismertetésével foglalkozott. Ilyen volt pl. Oroszország központi és hét regionális irányítóközpontjához tervezett új rendszerrôl szóló összefoglaló, amelyrôl csak nagyon rövid írásos anyag készült, míg a Luohe Electric Power Bureau (Kína) megvalósult rendszerérôl részletes leírást kaptunk. Ide sorolható Shanghaj városi elektromos mûveinek geográfiai információs (GIS) jellegû új rendszere is. Izgalmas téma volt az Internet, Intranet rendszereknek az EMS/SCADA és a liberalizált rendszerekben történô alkalmazhatóságának vizsgálata, amelyekre a japán Mitsubishi és Toshiba szakértôje közös fejlesztésérôl szóló anyagban tért ki.

DR. (L.) KISS LÁSZLÓ Székesfehérvárott születtem 1935.11.13-án. Villamosmérnöki, folyamatszabályozási diplomát és doktori fokozatomat a Budapesti Mûszaki Egyetemen szereztem.

Elérhetôség: [email protected]

M

G

I

A

A számítástechnikai biztonságnak (Cyber Security) kérdését a legáltalánosabban talán Peter Roche (EBS, Írország) elemezte, aki elôzôleg már részletesen foglalkozott az irányító-központoknak további biztonsági kérdéseivel. Az irányító-központokban használt mûszaki kereskedelmi és irodai rendszerek összekapcsolásának és egyszerû kezelhetôségének alapjairól (közös felhasználói relációs adatbázis, adatintegráció, közös információs modell) szerb és USA-beli kutatóintézetekbôl, valamint egyetemrôl hangzott el egyegy vitaindító elôadás. A 8. villamos irányító-központi vitafórum talán legnagyobb hatású, elôre nem jelzett összefoglaló elôadását Dr. T. Dy-Liacco tartotta meg. Visszatérve a bevezetô elôadásokban már említett alapkérdésre, a liberalizáció folytán elégtelennek bizonyuló eredetileg nem a szabad kereskedelem lebonyolítására tervezett - hálózati összeköttetésekre, ô nem a legegyszerûbbnek tûnô megoldást - a hálózat további váltakozó-áramú bôvítését - javasolta a probléma megoldására. Ugyanis több, különösen a rövidtávú haszonban érdekelt vállalkozás a meglevô amúgy is nehezen üzemeltethetô hurkolt váltakozó-áramú hálózat további hurkolását segítené elô a legszívesbben. Dy-Liacco rámutatott, hogy ez a stabilitást a már tapasztalt szélsôséges üzemi helyzetekben ugyan növelné, de mind termikusan, mind a stabilitás szempontjából az újabb liberalizációs energiaszállítási lehetôségek miatt a nagy kiesések veszélye gyakorlatilag nem csökkenne. Ezért a beruházási szempontból ugyan drágább, de az üzemzavar okozta költségekben kisebb kockázatú, több helyen létesítendû szabályozható teljesítmény-áramlású egyenáramú betétes megoldást javasolta a váltakozó-áramú további hurkolásos bôvítések helyett. Végezetül Dr. T. Dy-Liacco a visszavonulók megnevezésével a nemzetközi szervezô bizottság átszervezését jelentette be. A bemutatott új elnökkel ( D. Sobajic , Grid Eng. USA) együtt megköszönte a EPFL személyzetnek az EPCC 8. Workshop rendkívül jó elôkészítését, közülük elsôsorban A.Germont professzornak a svájci elôkészítô bizottság elnökének.

Köszönetnyilvánítás A szerzô ezúton is megköszöni a MAVIR Rt.-nek , hogy támogatta a 8th EPCC Workshop-on való részvételét.

Irodalomjegyzék [1] Dr. Kiss László: Beszámoló az IFAC-nak a villamosenergia-rendszeri irányító-központokról tartott elsô nemzetközi vitafórumáról, Magyar Villamos Mûvek Rt. Közleményei, 4 sz. 1992, pp : 37-41 [2] Dr. (L.) Kiss László: Beszámoló a 7. Energiarendszeri Irányító-központi Vitafórum (7th EPCC Workshop) eseményeirôl, Elektrotechnika, 10.sz. 2003, pp : 279-280.

18

ELEKTROTECHNIKA

2006.2.szám

T

U

D

O

S

Í

T

Ó

I

N

K

T

Ó

L

-

N

A

G

Y

J

A

I

N

K

„Emléknap” a Dél – magyarországi áramszolgáltatás 110. évfordulóján A Dél-magyarországi áramszolgáltatás 110. évfordulója alkalmából rendezett emléknapra 2005. november 02.-án került sor Szegeden, az „Északi” 120/20 KV-os alállomásban. Hagyományteremtési céllal az alállomás Hörömpô József, a DÉMÁSZ elsô szegedi fômérnöke nevét vette fel ezen a napon. Hiezl József mûszaki igazgató köszöntötte a meghívottakat (mintegy 100 fôt), akik közül szép számban a névadó egykori közvetlen munkatársai voltak. A köszöntô után a 110 éves Dél-magyarországi áramszolgáltatásról Pipicz Mihály (jelenlegi szegedi) fômérnök adott átfogó képet. A névadóról, életérôl, szakmai múltjáról, emberi lényérôl - a 80 éve született Hörömpô Józsefrôl, a DÉMÁSZ elsô szegedi fômérnökérôl - Czizmadia Gábor (volt üzletigazgató) emlékezett meg. Felidézte a névadó életútjának azon szakaszait, jelentôsebb eseményeit, amelyek ôt a „leg”-ek közé emelték. Beszélt arról a széleskörû tiszteletrôl, amely Hörömpô József egész tevékenységét körül vette, és körül veszi ma is. Megható pillanatokat jelentett, valamennyi résztvevô számára, amikor a névadó fia, Hörömpô Zoltán lépett a mikrofonhoz. (Ô jelenleg is egyik leányvállalatunk vezetôje). Emlékezett az édesapára, a jó barátra, arra, akinek oly sokat köszönhetett. A torokszorító emlékezést követôen került sor az emléktábla leleplezésére, amely immár hivatalosan is hirdeti 2005. november 02.-tól, hogy az alállomás névadója: Hörömpô József Emlékét megôrizzük! Szeged, 2005. november.

Arany László

NAGYJAINK

“HÖRÖMPÔ JÓZSEF” Szeged-Észak állomás névadója

(1925 - 1993) villamosmérnök, a DÉMÁSZ elsô szegedi fômérnöke. 1953 és 1988 között a neve összefonódott a DÁV.-val és a villamos energiával. Szívügye volt a Délalföldi falvak és a tanyák villamosítása. A Szeged városi energiarendszer feszültségszint áttérítése során a meglévô régi motorok tovább üzemeltetését bejegyzett találmányával a „Fázisszög fordító transzformátorral” oldotta meg. A Szeged város biztonságos villamos energia ellátása érdekében kiemelt figyelemmel irányította a 10 kV-os kábelhálózat kialakítását. Nagy gondot fordított a villanyszerelôk képzésére, megszervezte az üzletigazgatóságoknál a tanmûhelyi oktatást, ahol tanári feladatot is vállalt. Hosszú idôn keresztül elnökölt szakmunkásképzôi, technikumi, villanyszerelô mesteri vizsgabizottságokban. Számos társadalmi funkciót töltött be, 1958-tól, városi tanácstag és a Szegedi Városfejlesztési Bizottság Elnöke volt. Négy éven keresztül, mint Szeged Város Társadalmi Tanácselnök helyetteseként irányította a város közüzemi ellátását. Tagja volt a Polgárvédelmi

és Katasztrófa elhárítási irányító testületnek és alapító tagja a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Szegedi Csoportjának. A MEE közvilágítási munkabizottságában végzett munkáját összekapcsolta a Városfejlesztési bizottsági és fômérnöki tevékenységével így az ország más nagyvárosát megelôzve irányításával a 70 -es években kialakult Szeged Város korszerû közvilágítása. Rendkívüli széleskörû aktivitását jellemezte, hogy a Csongrád Megyei Futballbíró egyesületben elnöki tisztséget is vállalt. Aktív munkásságát a villamos energia ipar és a társadalom, számos kitüntetéssel ismerte el, melyek közül a legjelentôsebbek: Kiváló Újító arany fokozat, Kiváló Dolgozó, Villamosenergiaipari Kiváló Dolgozó, Munkaérdemrend bronz, ezüst, arany foko0zat, Honvédelmi Érdemrend arany fokozat, Szeged Város Pro Urbe díj, Csongrád Város Pro Urbe díj. Nyugállományba vonulásakor az Elnöki tanács Elnöke, az ÁRILIS 4 Érdemérmet adományozta részére. Halála után az Ópusztaszeri Emlékpark létrehozása terén végzett tevékenységéért Post Humust kitüntetésben részesült. Hörömpô Józsefet munkásságáért a hálás utókor, 2005. novemberétôl a DÉMÁSZ Rt. Szeged – Észak alállomásának névadójaként is tiszteli.

Arany László

2006.2.szám

ELEKTROTECHNIKA

19

K

Ö

N

Y

V

A

J

Á

N

L

Ó

-

H

Í

R

E

K

KÖNYVAJÁNLÓ „Energiahasznosítás”

VILÁGÍTÁSTECHNIKAI ÉVKÖNYV 2006

címmel megjelent Vajda György akadémikus Egyesületünk tiszteletbeli elnöke - legújabb könyve, az Akadémia kiadó gondozásában A könyv bevezetôje az energiahasznosítás „kultúrtörténeti áttekintésének” tekinthetô. Olvasmányos módon - szépirodalmi eszközökkel - áttekinti a szerzô az energiahasznosítás újkori történetét, ezzel alapot nyújtva a további fejezetek megértéséhez. Az elôszót követôen a könyv az energiaellátás problematikáját tárgyalja, részletesen elemezve az egyes definíciók tartalmi elemeit, mint az energiaigényesség, az energiahatékonyság, az ellátásbiztonság és végül - a számunkra, és az egész világ számára talán legkevésbé ismert fogalmat - az energiapiac milyenségét, mûködését és mûködés feltételeit mutatja be. A könyv terjedelmének jelentôs részében - 2.-, 3.-, 4.- és 5. fejezetében - az energiahasznosítás konkrét formáit taglalja. Érdekes itt megjegyezni, hogy a fejlett országokban az energia 60-70%-át hô formában hasznosítják, a második helyen a gépeket és közlekedési eszközöket mûködtetô mechanikai energia szerepel 20-30%-al, ez utóbbiban nagy a közlekedés jellegének és mértékének a hatása. A világítás -számomra furcsa módon - csak 2-3%-ot igényel a teljes energia felhasználásból, és csak néhány százalék az egyéb irányú energia felhasználás a teljes energia struktúrában. A fentieknek megfelelô sorrendben tárgyalja a könyv az energiahasznosítás különbözô módozatait (hôhasznosítás, mechanikai munka, világítás, kémiai energiahasznosítás), illetve külön fejezetet szentel a szerzô (6. fejezet) a villamos energiának, annak elôállítása és felhasználása tekintetében. Az egyszerûbb érthetôség kedvéért - ahogy azt már Vajda György akadémikustól megszoktuk - számos táblázat, diagram segíti az érdeklôdô olvasót az eligazodásban. A könyv - mint azt az elôzôekben is írtam, - olvasmányos, informatív, mindenki számára élvezetes, érthetô. Külön hangsúlyozni szeretném idôszerûségét, hogy miért azt hiszem ezt ma senkinek sem kell megindokoljam! Számomra a könyv igen tanulságos volt/van, ajánlom Olvasóink figyelmébe! Megtekinthetô a szerkesztôségben egy a szerzô által dedikált példány. Beszerezhetô az Akadémiai Kiadónál, információ; www.akkrt.hu illetve www.szakkonyv.hu honlapokon.

A Világítástechnikai Társaság újra, immár hatodszor jelenteti meg a nagysikerû Világítástechnikai Évkönyv újabb kötetét. Az Évkönyv beszámol a szakma legérdekesebb eseményeirôl, híreirôl, valamint számot ad az elmúlt két év legjobban sikerült megvalósításairól. Ismét megismerhetjük a Társaság munkáját, rendezvényeit, valamint mindent, ami a szakmánkkal és a tagsággal tötént. Szeretnénk, ha a világítástechnikusok megtisztelnének bennünket cikkeikkel, beszámolóikkal, fotókkal. Várjuk a szakmában tevékenykedô cégek jelentkezéseit, hogy ôk is szerepelhessenek a megjelenô kötetben. Az új Évkönyv megjelenése 2006. ôszére várható. Kosztolicz István [email protected]

KITÜNTETÉS „Az év Üzletembere 2005.” DEMJÁN SÁNDOR, a TriGránit Rt. elnök-alapítója - a MEE tagja - lett a fôdíjazott. Az Ernst & Young a kimagasló üzleti tel jesítmény, a vállalkozói siker és a társadalmi felelôsség vállalás együttes meglétét ismeri el a díjjal. Gratulálunk!

Jó olvasást kívánok!

Szerkesztôség

B. J.

HUNGEXPO MEGVÁLTOZOTT STRUKTÚRÁBAN RENDEZI 2006-TÓL AZ IPARI KIÁLLÍTÁSAIT 2 0 0 8 INDUSTRIA

2 0 0 7 MACH-TECH+

2 0 0 8 INDUSTRIA

Fluidtech • Subcon+ • • Economic Forum Energexpo • Logexpo •

Fluidtech • Subcon+ • • Economic Forum

Fluidtech • Subcon+ • • Economic Forum Energexpo • Logexpo •

ElectroSalon az Industria részeként

ElectroSalon önálló kiállításként, az Industria mellett

ElectroSalon önálló kiállításként, az Industria mellett

CHEMEXPO

CHEMEXPO

A nemzetközi trendeknek megfelelôen ipari kiállításainak tematikus és idôpontbeli átrendezésével reagál a Hungexpo újabb kiállítói és látogatói igényekre. Az INDUSTRIA részeként fogadja a szakembereket az ElectroSalon, amelyet késôbb önálló kiállításként rendeznek. Az új tervek szerint 2006-tól az INDUSTRIA kétévenként jelentkezik. Az eddigi legjelentôsebb tematikai rész, az elektronika, elektrotechnika számára önálló bemutatkozási lehetôséget biztosító ElectroSalont minden évben megrendezik. A két nemzetközi rangú kiállítás, az „Industria”, és a „Mach Tech” páros és páratlan évben való váltakozó megrendezésével a HUNGEXPO többek között az új, a jelenlegi viszonyoknak jobban megfelelô tematikai kínálattal, szélesebb kiállítói kör igényeinek rugalmas kezelésével kívánja piacvezetô pozícióban tartani ipari marketing kommunikációs fórumait.

Az új struktúra az ábrán látható: A Hungexpo 2005. dec. 1-i sajtótájékoztatója alapján összeállította

20

SECUREX

ELEKTROTECHNIKA

SECUREX

Szerkesztôség

2006.2.szám

E

G

Y

E

S

Ü

L

E

T

I

É

L

E

T

-

H

Í

R

E

K

EGYESÜLETI ÉLET A Budapesti Mûszaki Fôiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fôiskolai Kar 2005. évi Tudományos Diákköri verseny helyezettjei: Automatika I. szekció; Ipari informatika 1. helyezés: Koller Tamás I. évf.: Érfal rugalmasságmérô 2. helyezés: Bodócs Péter I. évf.: Dinamikus webgaléria php alapokon 3. helyezés: Németh Gábor III. évf. Grafikus LCD kezelô modul USB-bootloader programozóval

Automatika II. szekció; Jármûelektronika és Épületautomatizálás 1. helyezés: Srej Balázs III. évf.: PIC mikrovezérlôvel megvalósított teljesítményszabályozó 2. helyezés: Nagy Krisztián - Mühl Tamás III. évf. VW Golf mûszerfali kijelzôinek vezérlése CAN-busz közvetítésével 3. helyezést a zsûri nem adta ki.

Automatika III. szekció; Villamos Gépek és Berendezések 1. helyezés: Nemestóthy Ádám III. évf.: Vonalkövetô modell megvalósítása mikrokontrollerrel 2. helyezés: Mészáros Tamás II. évf.: Konvejoros csomagosztályozó rendszer 3. helyezés: Bihari Zoltán - Bencze Pál Attila II. évf.: Digitális fordulatszámmérés mikrokontrollerrel

Villamos Energetikai Szekció 1. helyezés: Szén István IV. évf.: Transzformátorok komplex diagnosztikai vizsgálata 2. helyezés: Sütô Roland III. évf.: A napelemcellák kutatási eredményei 3. helyezés: Enyedi Péter II. évf.: Villamos fogyaztásmérôk befolyásolás elleni védelme, illetve Huszl Gábor III. évf.: Kisfeszültségû hálózatok védelme A TDK díjazottainak gratulálunk! Szerkesztôség A Radioaktív Hulladékokat Kezelô Kht. (RKH) sajtótájékoztatója:

2005. - AZ ÁTTÖRÉS ÉVE Az RHK Kht. négy - országos jelentôségô - programot kezel, kezdte tájékoztatóját a Dr. Hegyháti József a Kht. Ügyvezetô igazgatója A legdöntôbb elôrehaladás az atomerômôvi eredetû kis és közepes aktivitású végleges hulladék-tároló programjában történt. 1. Az atomerômûvi eredetû kis és közepes aktivitású végleges hulladék-tároló kutatási programja - Bátaapáti. 2005 februárjában megindultak a felszín alatti kutatási tevékenységek, melyek során két lejtôsakna vágathajtása munkálatai kezdôdtek meg. Az igazi áttörést mégis az jelenti, hogy az év eleji közvélemény-kutatási eredményeket (91%-os elfogadottság) is meghaladó lakossági támogatást sikerült elérni a 2005. július 10-én megtartott népszavazáson. Továbbá 2005. november 21-én, az Országgyûlés 339 „igen” 4 „nem” és 8 „tartózkodás” mellett elvi hozzájárulását adta a Bátaapáti (Üveghuta) térségében földtanilag már alkalmasnak minôsített területen - kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolására alkalmas – radioaktív hulladék-tároló létesítését elôkészítô tevékenység megkezdéséhez.” 2. Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) – Paks. A KKÁT már elkészült 11 kamrájának 4950 kazetta férôhelyében jelenleg 4267 darab kiégett fûtôelem 50 éves pihentetése zajlik. A mostani beruházási szakasz újabb 5 kamra megépítését irányozza elô, helyet biztosítva újabb 2250 kiégett fôtôelemnek, ezzel hozzájárulva az atomerômû zavartalan mûködéséhez. Az építkezésnek 2007 elsô félévében kell befejezôdnie. 3. A nagy aktivitású radioaktív hulladékok és a kiégett nukleáris üzemanyag végleges elhelyezése - Nyugat-Mecsek. A 2003-ban újrainduló kutatási program jelenleg zajló szakaszának - mely 2008-ig tart - legfontosabb feladata a felszín alatti kutatólaboratórium helyszínének kiválasztása. A költségvetés által biztosított korlátozott források miatt a projekt tervezett üteme lelassult, de a jövôben várható a tervezett ütem tartása. 4. Radioaktív Hulladék Feldolgozó és -Tároló – Kisnémedi, Püspökszilágy. A Pest megyei települések határán levô felszíni végleges tárolóró betelt. A biztonságnövelô program keretében fontos feladat a telephely mûszaki színvonalának javítása, a medencékben elhelyezett hulladékok átválogatása, kondicionálása, és a folyamat végeként a hulladék tömörítése, amely végsô soron további térfogat nyerést eredményez, ami által a tároló még évtizedekig képes ellátni feladatát. Lakossági kapcsolatok. Az RHK Kht. mind a négy nagy programját a telephelyek illetve a kutatási programok helyszínén levô önkormányzati társulások figyelme, fokozott érdeklôdése övezi. A 37 település önkormányzatai és lakosai elfogadják a környezetükben folyó fejlesztéseket, beruházásokat, kutatásokat, mely nyugodt és kiszámítható társadalmi hátteret biztosít. A Sajtótájékoztató alapján: Szerkesztôség

2006.2.szám

ELEKTROTECHNIKA

21

E

G

Y

E

S

Ü

L

E

T

I

É

L

E

T

-

T

U

D

Ó

S

Í

T

Ó

I

N

K

T

Ó

L

Év-értékelô, évzáró ülését tartotta december 16-án a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Szegedi Szervezetének Nyugdíjas Csoportja. A csoport vezetése, ez évben is tartalmas munkáról adott számot a szépszámú megjelent tagtárs elôtt. Kiemelkedô nyugdíjas munkatársaink aktivitása a szervezeti munka minden területén. Állandó résztvevôi a szakmai és az egyéb rendezvényeknek. Önálló munkatervüket 2005. évben is, maradéktalanul teljesítették. Programjaikat, a tárgyi évben is a saját szervezésû tájékoztatók, vagy éppen ismeretterjesztô jellegû elôadások tették változatossá. Megismerkedhettek a DÉMÁSZ elektronikus, avagy „papírmentes” ügyintézésével, az ipari jellegû vezeték nélküli adatátvitel alternatíváival, jellemzôivel, illetve a konkrét áramszolgáltatói gyakorlatával is. További mûszaki ismereteket szerezhettek a PAPAS Kft. és a MEE Szervezet szakmai napján is. Emlékezetes marad, valamennyi résztvevô nyugdíjas tagtársunk részére az Olimpia felidézése és a nagyszerûen szereplô „szegedi” versenyzôk helytállásának bemutatása Kecse - Nagy Sándor segítségével. Valamennyi résztvevôt „megérintett” a Szeged - Északi 120 / 20 KV-os alállomás névadó ünnepsége, ahol kedves és mindannyiunk által elismert volt munkatársunk, illetve szervezetünk alapító tagja, Hörömpô József lett a névadó. Említésre

érdemes még a nyár eleji szakmai és kulturális jellegû „Észak - Dunántúl”-i tanulmányút, melynek programjában szerepelt többek között a Várpalotai Vegyipari és Bánya Múzeum, Komáromi vár megtekintése, de sor került egy Komárno -i városnézésre is. Jól szolgálta a közösség összekovácsolását az immár hagyományosnak számító Ruzsai Baráti Találkozó is. Nyugdíjas tagtársaink a csoport beszámolót tartalmasnak és alaposnak ítélték és javasolták annak beterjesztését a 2005. évi Beszámoló Taggyûlés szervezeti beszámolójába. Ezt követôen a 2006. évi munkaprogram került ismertetésre, melyet a csoport egyhangúan támogatott és jóváhagyólag elfogadott. Ezután, rövid néma felállással adóztak a közeli múltban elhunytakra emlékezve, majd a kerek „évfordulós” tagtársak köszöntésére került sor. Nyugdíjasaink az évzáró csoportülést követôen, kötetlen, jó hangulatú beszélgetéssel zárták és búcsúztatták a 2005. évet.

Arany László

A LAKÁS- ÉS ÉPÍTÉSÜGYI TERÜLETEKEN BEJEGYEZHETÔ VILLAMOS IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTÔI SZAKTERÜLETEKRÔL ÉS KÉPESÍTÉSI FELTÉTELEKRÔL Az igazságügyi szakértôi tevékenységrôl szóló 2005. évi XLVII. Törvény felhatalmazása alapján az igazságügyi miniszter a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelôs tárca nélküli miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozta a lakás- és építésügyi területeken bejegyezhetô - többek között - villamos igazságügyi szakértôi szakterületeket és képzési feltételeket. A rendelet hatálya arra a természetes személyre terjed ki, aki az igazságügyi szakértôi névjegyzékbe való felvételi kérelmét, vagy a szakterület kiterjesztés iránti kérelmét a lakás- és építésügyi területekre nyújtja be. A lakás- és építésügyi területen a villamos igazságügyi szakértôi szakterületek felsorolását a rendelet melléklete tartalmazza. Ezek szerint: Építési szerelôipar szakterületen: a) okleveles villamosmérnök, vagy b) okleveles gépészmérnök, vagy c) az a) vagy b) pontban foglaltakkal a mûszaki felsôoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirôl szóló 157/1996. (X.22.) Korm. rendelet szerint, egyenértékû felsôfokú szakirányú szakképesítés; Épületvillamosság szakterületen: a) okleveles villamosmérnök, vagy b) az a) pontban foglaltakkal a mûszaki felsôoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirôl szóló 157/1996. (X.22.) Korm. rendelet szerint egyenértékû felsôfokú szakirányú szakképesítés a képesítési feltétel. A megjelölt szakterületen az igazságügyi szakértôi tevékenység foly22

tatásához - felsôfokú szakirányú továbbképzési szakképzettség esetében – a képesítés megszerzésétôl számított hároméves szakirányú szakmai gyakorlati idô igazolása szükséges, melyet a kérelmezônek a kérelemhez csatolnia kell. A kérelmezô a jelzett szakterületeken az abban megjelölt képesítési feltételek meglétének igazolása esetén jegyezhetô be az igazságügyi szakértôi névjegyzékbe. A megjelölt szakaterületeken igazságügyi szakértôi tevékenységet az végezhet, aki az adott szakterületen mûködô szakmai kamarának tagja, a kamarai tagsági jogviszonya nincs felfüggesztve, és - az adott szakmai kamara által vezetett szakértôi névjegyzékben az igazságügyi szakértôi szakterületnek megfelelô szakmai kamarai szakterületen érvényes bejegyzéssel rendelkezik, vagy - igazságügyi szakértôi intézményben legalább három éve szakértôjelöltként dolgozott. A szakmai kamarai tagság meglétérôl szóló igazolást a szakterületen mûködô szakmai kamara állítja ki. Az érvényes kamarai tagsági jogviszonyról szóló 2 hónapnál nem régebbi igazolást a szakterületen mûködô szakmai kamara állítja ki, melyet a kérelmezônek a kérelemhez csatolnia kell. Ebben az esetben az igazságügyi szakértôi tevékenység végzéséhez további szakirányú szakmai gyakorlati idô igazolása nem szükséges. Az intézményi három éve szakértôjelölti munkaviszonyról szóló igazolást az igazságügyi szakértôi intézmény vezetôje állítja ki. Nem vehetô fel a kérelmezô a kérelemben megjelölt szakterületre, ha a szakterületen mûködô szakmai kamarából szakmai és etikai-fegyelmi vétség miatt kizárták, a kizárástól számított három évig.

Dési Albert

ELEKTROTECHNIKA

2006.2.szám

H

Í

R

E

K

ÁTADTÁK A 2005. ÉVI GÁBOR DÉNES DÍJAKAT A Gábor Dénes Díjat a kimagasló szellemi alkotásokat létrehozó és az új ismereteket a gyakorlatba átültetô szakemberek fokozott erkölcsi megbecsülése érdekében - az Alapító Okirattal összhangban - a széles értelemben vett innovációs folyamatban eredményesen tevékenykedôk elismerésére hozták létre. A díj Gábor Dénesrôl, a holográfia felfedezôjérôl, a Római-klub alapítójáról, századunk egyik legnagyobb humanista gondolkodójáról, az 1971-ben Nobel-díjjal kitüntetett tudósról kapta nevét, aki mérnökként, a gyakorlattól soha el nem szakadva jutott a tudomány olyan régióiba, mely elismerendû és követendô példát állít valamennyi, mûszaki területen dolgozó szakember számára. A 2005. évi díjakat ünnepélyes külsôségek között, 2005. december 22én adták át a parlamentben. A díjazottak között Egyesületünket, illetve szakmánkat illetôen kitüntették: Dr. Pap László villamosmérnököt, az MTA levelezô tagját, a BME Híradástechnikai Tanszék tanszékvezetô egyetemi tanárát, az alkalmazott kutatás, az ipari termékfejlesztés, a szórt spektrumú rádiókommunikációs rendszerek, az ultra kis torzítású szinuszos oszcillátorok, a grafikus display-ek vektorgenerátora és a mobil infokommunikációs rendszerek fejlesztése és az új ismeretek széleskörû publikálása terén elért eredményeiért, nemzetközi elismerést szerzett iskolateremtô munkásságáért, a fiatal hallgatók és kutatók igényes szakmai munkára neveléséért, áldozatos tudomány- és innováció szervezô közéleti tevékenységéért, valamint az Egységes Digitális Rádiótelefon-rendszer megvalósítása érdekében tett szakmai-társadalmi érdemeiért. (A díjat átadta: Garay Tóth János kuratóriumi elnök és Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter) Somosi László gépészmérnököt, energiagazdálkodási gazdasági mérnököt, a Pannonpower Holding Rt. elnök-vezérigazgatóját, a mecseki mélymûvelésû bányák rekultivációjában, Pécs város környezeti terhelésének csökkentésében, az energiatermelés teljes vertikumát átfogó tudományos biomassza program indításában vállalt meghatározó tevékenységéért, a környezet védelmét szolgáló fejlesztések végrehajtásáért, nevezetesen a villamos energia elôállításban a megújuló energiaforrások felhasználását elôsegítô, struktúra- és technológia váltást eredményezô innovatív vezetési módszeréért, a villamos- és hôenergia termelô kapacitásoknak a lehetô legkisebb környezeti terhelést okozó, azaz környezetbarát fejlesztések

ösztönzéséért, a bio-massza és a földgáz optimális felhasználásán alapuló XXI. századi technológia meghonosításában és továbbfejlesztésében vállalt irányító szerepéért (A díjat átadta: Garay Tóth János kuratóriumi elnök és dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter). A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a NOVOFER Alapítvány által alapíGábor Dénes Tudományos tott „G Diákköri Ösztöndíj”-at Nagy Zsolt, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar V. éves hallgatója kapja a „Leíró logikai következtetés nagyméretû tudásbázisokon” tárgyú tudományos diákköri munkája további ösztönzéséért. (A díjat átadta: Garay Tóth János kuratóriumi elnök és Dr. Molnár Károly rektor, BME) Közvetlen szakmai kollégáinkon kívül díjat kapott még: Kovács F. László vegyészmérnök, mérnök-közgazdász, a BorsodChem Rt. vezérigazgatója, Dr. Lustyik György fizikus, a biológiai tudományok kandidátusa, egyetemi docens, Dr. Nyiredy Szabolcs gyógyszerész, az MTA levelezô tagja, a Gyógynövény Kutató Intézet Rt. elnök-igazgatója, Dr. Tóth László gépészmérnök, a mûszaki tudomány doktora, a Bay Zoltán Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet igazgatója, Dr. Kocsor András programtervezô matematikus, az MTA-SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport tudományos fômunkatársa, In memoriam Gábor Dénes oklevelet kapott dr. Horvai György, az Iparfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke. Kitüntetettjeinknek gratulálunk, további munkájukhoz jó egészséget kívánunk! Szerkesztôség

A PRO LUMINE DÍJ 2005. PÁLYÁZAT EREDMÉNYE A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Világítástechnikai Társasága, a Magyar Világítástechnikáért Alapítvány és a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozata 2005-ben elsô alkalommal ítélte oda a világítástervezôknek adható PRO LUMINE díjat. A hazai világítási kultúra színvonalának emelését szolgáló díj elnyerésére 2 kategóriában (beltér és kültér), az elmúlt 3 évben megvalósult munkák terveivel lehetett pályázni. A szakmai zsûri a beltéri kategóriában a díjat Németi Ferenc és Villányi László részére ítélte meg, a Mûvészetek Palotája világításáért. A kültéri kategóriában a bíráló bizottság döntése értelmében a díjat ebben az évben nem adták ki.

Arató András

Rövid beszámoló az „Alapítvány az Idôs Nyugdíjas Villamos Szakemberek Megsegítésért” 2005. évi mûködésérôl Támogatási elvük, hogy a segélyre szorultakat életük végéig rendszeres juttatásban kell részesíteni, amely éves segély címén kerül kifizetésre a pénzlekötés indokaként negyedéves bontásban. Az alapítvány 1996. év óta segít nyugdíjas rászorulóinknak, akik többségükben MEE tagok. Mindez ideig az Alapítvány évente növekvô támogatást tudott nyújtani. A rendszeres segélyt a kuratórium 47 rászorult részére hagyta jóvá, (ebbôl 32 vidéki és 15 budapesti,) részükre összesen 1 120 500 Ft (2004-ben 1 091 500 Ft) rendszeres segély lett kifizetve. Kifizetett az Alapítvány további 220 000 Ft rendkívüli karácsonyi segélyt, illetve 550 000 Ft gyógyszer-segélyt osztott szét 22 kérelmezô részére. Az alapítványi támogatás, segély, adó- és TB-mentes jövedelem. Az Alapítvány 2005. évi bevétele 45 jogi- és 19 magánszemély által átutalt ill. befizetett támogatásból adódott. 23

Ez úton köszönjük a rászorultak nevében a segítséget mind azoknak, akik hozzájárultak rászorultjaink megsegítéséhez.

Szerkesztôség 2006.2.szám

ELEKTROTECHNIKA

V

I

L

L

A

M

O

S

F

O

G

Y

A

S

Z

T

Ó

B

E

R

E

N

D

E

Z

É

S

E

K

EMLÉKEZTETÔ AZ ÉRINTÉSVÉDELMI MUNKABIZOTTSÁG 2005. DECEMBERI ÜLÉSÉRÔL A Munkabizottság elôször visszatért a létesítés során készített villamos szerkezetek "termék"-nek való minôsítése kérdésében az elôzô ülésen lefolytatott vitára. Sajnos az ügyben nincs lényeges újabb fejlemény. A biztonságtechnikai hatóságok nemzetközi találkozóján való részvétel nem jött létre, így azon nem lehetett errôl konzultációt folytatni. A "termék" fogalmát minôségbiztosítási szempontból az MSZ EN ISO 9000:2001 (nemzetközi és európai) szabvány ugyan meghatározza, de ez a meghatározás olyan tág, hogy ennek alapján nem lehet tovább lépni. E szabvány meghatározása szerint: "Termék egy folyamat eredménye", ahol a "folyamat egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló tevékenységek olyan sorozata, amely bemeneteket kimenetekké alakít át". Egyetlen kapaszkodási (hivatkozási) lehetôség ebben a szabványban a termék fogalmának harmadik megjegyzése lehetne, amely szerint " A minôségbiztosítás fôleg a tervezett termékre összpontosít". E kérdés körüljárása folyamán azt az érdekes tapasztalatot sikerült szerezni, hogy szemben a sorozatgyártmányoknál korábban folytatott gyakorlattal, amikor is a tanúsítást ("certificat"-ot) a gyártók gyártmánytípusra kérték, s ennek alapján a tanúsító szervezet (vizsgálóállomás) jelét a tanúsított gyártmány minden forgalomba hozott példányán feltüntették, most többnyire csupán a vizsgálóállomáshoz beküldött egyetlen példányra kérnek tanúsítványt. Ennek alapján az egyes gyártmányokra csupán (a 79/1997 IKIM rendeletnek megfelelô) megfelelôségi nyilatkozatot állítják ki, s a forgalomba hozott gyártmányon csak a CC jelölést tüntetik fel. Az elvi különbség a két eljárás között az, hogy típus-tanúsítás esetén a tanúsító szervezet gyártásvizsgálatot is végez annak megállapítására, hogy a sorozatban legyártott példányok megegyeznek-e a vizsgált példánnyal, az új eljárásnál ennek elhagyásával ezért csupán a gyártó vállalja ennek felelôsségét. Ennek a gyakorlatnak a mintájára egy a komplett (felszerelt) gyújtószikramentes áramkörök minôségének bizonylatolására vonatkozó konkrét kérdésre a Munkabizottság álláspontját a következôkben rögzítette: Ezekre az elkészült áramkörökre csupán az erre akkreditált tanúsító szervek állíthatnak ki tanúsítványt, de az áramkört képezô gyártmányok (tápegységek, vezetékek stb.) tanúsítványai, valamint a tápegység dokumentációjában szereplô mûszaki követelmények teljesítésének az elkészült szerelésen való megszemléléses ellenôrzése alapján akár a kivitelezô, akár a felülvizsgáló "megfelelôségi nyilatkozat"-ot adhat ki. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ez az állásfoglalás csupán az említett gyakorlatot mintául véve, és nem az idézett IKIM rendelet magyarázataként jött létre, mert ez a rendelet kizárólag a villamos termékekre vonatkozik, a gyújtószikramentes áramkörök pedig - mivel átadásukkor és vizsgálatukkor már egy ingatlan részei - az 1993. évi X törvény szerint nem minôsülnek terméknek, hanem berendezés-résznek.

Ezt követôen ismertetésre került, hogy a foglalkozáspolitikai és munkaügyi miniszter január 1.-i hatállyal rendeletet készül kiadni az érintésvédelmi ellenôrzések szükségességérôl és gyakoriságáról. Ez a tervezet a szükségességet és gyakoriságot a most már visszavont MSZ 172-1:1986 szabvánnyal azonosan kívánja elôírni.* Ez a rendelet - természetesen - nem foglalkozhat a szerelôi ellenôrzés, valamint a szabványossági felülvizsgálat tartalmi kérdéseivel, de addig is, amíg más szabályozás nem jelenik meg, szakmai szabályként a már visszavont MSZ 172 követelményeit kell figyelembe venni. Elvben e helyett a munkavédelemért az adott helyen felelôs más szabályozást is kiadhatna, de csak írásban és saját felelôsségére. Az IEC és a CENELEC elkészítette a kisfeszültségû erôsáramú berendezések érintésvédelmi kialakítására (létesítésére), valamint a ennek ellenôrzésére vonatkozó követelményeket tartalmazó (IEC, valamint CENELEC HD) 60364 sorozat -4-41 fôfejezetének, valamint -6 részének immár véglegesnek tekinthetô tervezetét (ennek formális elfogadásáig már csupán sajtóhibákra vagy stiláris kérdésekre vonatkozó észrevételeket lehet tenni, érdemi változtatást nem). Ezek ugyan csupán 2007-ben léphetnek hatályba, a tendenciák ismerete céljából foglalkozott a munkabizottság ezeknek a jelenlegi szabályokhoz képest való érdekesebb jövôbeli változtatásaival. A szigetelô környezet, a földeletlen egyenpotenciálra hozás és a közös transzformátorról több fogyasztót tápláló védôelválasztás hazánkban eddig is csak kivételes esetekben alkalmazott - érintésvédelmi módok alkalmazását ez a tervezet csupán azokon a helyeken fogja megengedni, ahol a hely állandó szakszerô (szakképzett vagy kioktatott személy által történô) felügyelete kizárja bárminemû változtatás lehetôségét. Most már egyértelmûnek és véglegesnek lesz tekinthetô az eddig csupán az az 551.3.1 szakasz magyarázatával igazolt megoldás, hogy UPSeknél (és más tartalékellátásoknál) az érintésvédelmi kikapcsolással egyenértékû a leadható áramnak 5 s-on belüli olyan korlátozása, amely nem okozhatja az érintési feszültsége 50 V (egyenfeszültség esetén 120 V) érték fölé emelkedését. A 30 mA-es vagy ennél érzékenyebb áramvédôkapcsolók alkalmazása viszont ezt követôen kötelezô lesz minden laikusok által is használható (bárhol elhelyezett) 20 A-nél nem nagyobb névleges áramerôsségû dugaszolóaljzat, valamint minden 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerôsségû mobil berendezés táplálásában. (Továbbra is érvényes marad az a magyar kivétel, hogy hazánkban a szabadtéri - de csak a szabadtéri! - dugaszolóaljzatok elôtt 30 mA helyett 100 mA-es érzékenységû ÁVK is megfelelô.) Teljesen új (és erôsen vitatható), hogy TThálózatokban csupán áram-védôkapcsolós kioldás esetén kell majd a méretezést érintési feszültségre méretezni (a gyakorlatban ennek feltétele csaknem mindenütt teljesül), túláramvédelmi kioldás esetén

elegendô a földelési hurokellenállás alapján a nullázással azonos kioldási feltételt biztosítani. (Tehát ebben az esetben a méretezést a teljes névleges fázisfeszültségre lehet elvégezni, nem úgy, mint eddig az MSZ 172-1 magyar engedménye szerinti kétszeres érintési feszültségre!) A védôelválasztást ezt követôen nem kell majd biztonsági kivitelû transzformátorral táplálni, elegendô lesz a primer és szekunder tekercseket egyszerû szigeteléssel elválasztó szigetelôtranszformátorok alkalmazása is. Az ellenôrzésekrôl szóló új 6. "rész" most már nem csak az üzembe helyezés elôtti "elsô ellenôrzést", de (62. fôfejezetében) az idôszakos ellenôrzéseket is rendezni fogja. Továbbra is olyan nagyvonalú lesz, mint a jelenlegi, tehát kevés konkrét rész-követelményt határoz meg. Lényeges, hogy az elsô ellenôrzés idôpontját nem kifejezetten a berendezés elkészülte után, hanem "a létesítés folyamán… az üzembe helyezés elôtt" (tehát nem föltétlenül külön, a szerelés befejezte utáni eljárásban) határozza meg. Az idôszakos ellenôrzésnél leszögezi, hogy a vizsgálatokat szétszerelés nélkül, illetve részleges szétszereléssel lehet elvégezni. Érdekes, hogy az elsô ellenôrzés esetén is elhagyhatónak tartja a hurokellenállásmérést, ha 500 mA-es vagy ennél érzékenyebb áram-védôkapcsoló esetén e helyett folytonosság-ellenôrzést végeznek, továbbá (a kioldószervre való tekintet nélkül), ha a vezeték adatai és számítása ismertek s minden esetben elegendônek tartja, ha e helyett a védôvezetô ellenállását mérik meg (ezzel válik majd vitathatatlanná az általunk javasolt "idegen feszültséggel végzett" hurokellenállásmérés érvényessége). A tájékoztató mellékletekbôl elhagyják azt a korábbi szabványban ismertetett (de gyakorlatilag eddig is teljesen alkalmazhatatlan) hurokimpedanciamérési módszert, amelynél a mérés alatt a hálózati táplálás nagyfeszültségû oldalon való kikapcsolásával a mérési helyen táplálták vissza a mért rendszert. Viszont felveszik az új lakatfogós földelésmérési módszert. Érdekes, hogy mindezen lényeges enyhítésekkel szemben nem törölték a tájékoztató mellékletekbôl azt a javaslatot, hogy amennyiben a hurokellenállásmérés meghaladja a szükséges érték kétharmadát, akkor célszerû lehet a vezetôk melegedését és a reaktanciát is figyelembe vevô számításokat is végezni. A tájékoztató mellékletek az ellenôrzések dokumentálására nagyon részletes és bonyolult táblázatok rendszeresítését ajánlják, de Németország, Hollandia és mi kiharcoltuk, hogy ránk ez nem vonatkozik, saját dokumentálási rendszereinket használhatjuk. (Szükséges lesz, viszont ezeknek a 2006. év folyamán történô kidolgozása.)

Kádár Aba az Érintésvédelmi Munkabizottság vezetôje

24

ELEKTROTECHNIKA

2006.2.szám

H

Í

R

E

K

HÍREK Vezetô energetikai társaságok jogtanácsosai részvételével megalakult a Magyar Jogtanácsosi Szövetség (MAJOSZ) A Szövetség egyesület, melynek elsôdleges célja a magyarországi jogtanácsosok szakmai, gazdasági érdekképviselete - tájékoztatott dr. Bertha Kálmán a Paksi Atomerômû Rt. vezetô jogtanácsosa, a Szövetség elnöke. Az elnök elmondása szerint a MAJOSZ megalakulását megelôzôen nem volt olyan társadalmi szervezet, amely a jogtanácsosok érdekeit képviselte, koordinálta volna, ezzel a Szövetség létrehozása több évtizedes hiányt pótol.

A képen jobbról balra: Tringer Á. MVM PR. Dr. Kocsis I. MVM vez. ig. Dr. Petrétei J. Ig. Miniszter és a Miniszter úr titkára

A Szövetség kezdeti tevékenységének irányaként az államigazgatási szervekkel, valamint a gazdasági érdekképviseletekkel, kamarákkal történô kapcsolatfelvételt, illetve az érdemi együttmûködés kialakítását jelölte meg.

Bertha Kálmán közölte, hogy a Szövetség nyitott nemcsak az energetikai, hanem az egyéb gazdasági tevékenységet végzô társaságok jogtanácsosai, jogi elôadói elôtt is. Az ülésen résztvevô dr. Petrétei József igazságügy miniszter hangsúlyozta, hogy a jogtanácsosi szakma gazdálkodó szervezeteknél szerzett speciális tapasztalatait hasznosítani szükséges a gazdasági tárgyú jogalkotás, jogharmonizáció során. Hasonlóan vélekedett az elnökség ülésén szintén jelen lévô dr. Kocsis István, az MVM Rt. vezérigazgatója is, aki kiemelte, hogy a hazai villamosenergia-ipar közeljövôben gyökeresen megváltozó mûködési környezete, valamint a 2007-re tervezett teljes piacnyitás szabályozási kereteinek megteremtése magas szintû, összehangolt jogi munkát igényel. Elmondása szerint az MVM kiemelt figyelmet fordít a Jogtanácsosi Szövetség munkájára, amelytôl szakmai segítséget vár az uniós irányelvek teljesítésére történô felkészülésben, valamint a társaságcsoport stratégiai holdinggá szervezésének folyamatában. Az MVM 2005. október 18-án kiadott sajtótájékoztatója alapján összeállította:

Átadták a 2005. évi Nemzeti Minôségi Díjakat

B. J.

Az átadás 2005. december 9-én a parlamentben ünnepélyes külsôségek között történt. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megbízásából Szanyi Tibor államtitkár hangsúlyozta, hogy az 1995-ben alapított Nemzeti Minôségi Díj alapvetô célja a vállalkozások versenyképességének fokozása. Az európai rendszeren alapuló értékelési folyamat eredményeként, Hatvani György helyettes államtitkár az értékelés menetének ismertetését követôen, átadta a díjakat. Nemzeti Minôségi Díjat kapott a szolgáltató kategóriában az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. Debrecen. A Díj értékelésénél figyelembe vették, hogy számos mutató esetében folyamatosan javul a vevôi elégedettség és meghaladja a célértéket, továbbá a régióban elfoglalt gazdasági és társadalmi szerepük meghatározó. A társaság kiemelt figyelmet fordít a környezetvédelemre, és igen jelentôs szponzorálási tevékenységet folytat. Egyesületünk jogi tagvállalatának ez úton gratulálunk! Nemzeti Minôségi Díjat vehetett még át a Knorr-Bremse Vasúti Jármûrendszerek Hungária Kft. is. Az ünnepségen átadták még az „Európai Recognised for Excellent EFQM” okleveleket és a „Nemzet Minôségi Díj Nagykövete kitüntetéseket”. Szerkesztôség

2006.2.szám

Privatizálták a MEEI és az MBVTI vizsgáló-, tanúsítóés ellenôrzô-intézeteket. A TÜV Rheinland InterCert az új tulajdonos A privatizáció elôzménye, hogy Közép- és KeletEurópában a vizsgálóintézetek mûködési körülményei megváltoztak, megjelent a dereguláció és ezen intézetek már nem tudtak megélni a nemzeti piacokon. A Magyar Elektrotechnikai Ellenôrzô Intézet Kft. és a Mûszaki Biztonságtechnikai Vizsgáló és Tanúsító Intézet Kft. ma még meglévô vizsgálati spektrumának még a fenntartásához is mindenképpen új piacra és a nemzetközi hálózaton és kapcsolatrendszeren keresztül új megrendelés állományra van szüksége. A meglévô szakmai és termelési kapacitás, valamint a meglévô jogosultság kihasználása érdekében szükséges a MEEI és az MBVTI „feltöltése” megbízásokkal, erre vállalt garanciát a TÜV Rhienland InterCert, az új tulajdonos. Az új piacok és megrendelések a: Kárpátokrégió, Közép- és Kelet-Európa távolabbi országai és a globális piac területérôl jönnek majd. A TÜV Rheinland Csoport jelenleg több mint 52 országban van jelen. Mint a világ egyik vezetô mûszaki, vizsgáló- és tanúsítóintézete az ázsiai, amerikai és európai piacról jelentôs feladatokkal tudja ellátni a magyar intézményeket. Az intézetek ugyanakkor jelentôs bázist képeznek ezen régióknak. A MEEI és az MBVTI megvásárlásánál fontos szempont, hogy ez a lépés elôsegíti az anyavállalat szakmai tudásának és nemzetközi pozícióinak erôsítését is. A MEEI-ben, az MBVTI-ben és a TÜV Rheinland InterCert-ben a meglévô tudás, mûszaki know-how bázisán mindegyik szervezet külön-külön is erôsebb lesz, de az együttmûködés alapján minôségileg új szinergia alakul ki. Gazdasági és humánpolitikai célkitûzések a középtávú tervidôszakban: - szakértô-állomány növelése 20%-al - üzleti forgalom négyszeresére emelése a MEEI esetében, míg az MBVTI esetében ennek megduplázása. További információ: www.tuv-rheinland.hu www.tuv.hu

Sajtótájékoztató alapján: Szerkesztôség

ELEKTROTECHNIKA

25

Helyreigazítás Az Országos Meteorológiai Szolgálat az alábbi helyreigazítást kérte lapunktól, kérésüknek ez úton teszünk eleget. „ELN-80/2006. Tisztelt Fôszerkesztô Úr! Az Elektrotechnika 2005. évi novemberi számában közölte Székely Ádám írását „a szélerômûvek energiatermelésének rövid távú elôrejelzése” címmel. A cikk állítása szerint „az Országos Meteorológiai Szolgálat által készített szélelôrejelzések korrekció nélkül sem térbeli felbontásukban, sem pontosságukban nem alkalmasak az energiatermelési menetrend elkészítésére.” Továbbá eredményei szerint „az elôrejelzések és a ténylegesen mért adatok korrelációja még 1 napos elôrejelzéseknél sem haladja meg egyik vizsgált meteorlógiai állomás esetén sem a 0,7 értéket.” Intézményünk a korrekciós fejlesztések szükségességét nem vitatja, azonban a szerzô dolgozatában nem a szélerômûvek menetrendjének elôállítása céljára kifejlesztett OMSZ elôrejelzéseket használta fel, számításait az un. publikus elôrejelzésekre alapozta, emiatt levont következtetései megtévesztôk. Összességében a cikk az Országos Meteorológia Szolgálat elôrejelzéseit a szélenergia szektor számára kedvezôtlen színben tûnteti fel. Különösen a VET 246/2005. (XI.10.) Korm. rendelet 27/A§ (4) elôírására való tekintettel a cikkben foglaltak a Szolgálat szempontjából hitelrontásnak minôsülnek. A szélenergia elôrejelzés meteorológiai lehetôségeit és a menetrend 24 órára történô megadásához jelenleg felhasználható OMSZ elôrejelzésekrôl rövid szöveget mellékletem, melyet kérem, hogy helyreigazításként szíveskedjenek közölni a lapban. Kiváló tisztelettel,

Dunkel Zoltán dr. Az Országos Meteorológiai Hivatal elnöke

Szélelôrejelzés menetrend megadásához Az Elektrotechnika 2005. 98. évf. 11. szám 296-ik oldalán olvashattunk egy írást „a szélerômûvek energiatermelésének rövidtávú elôrejelzése” címmel. A szerzô számításait állítása szerint az Országos Meteorológiai Szolgálat országos elôrejelzésére alapozva végezte el. Tekintettel arra, hogy nem a szélerômû üzemeltetôk részére kifejlesztett tetszôleges helyre és magasságra vonatkozó elôrejelzéseket vette figyelembe, következtetései megtévesztôk. Az alábbiakban a szélenergiát hasznosítók számára a menetrend megadását [lsd. VET 246/2005. (XI.10.) Korm. rendelet 27/A§ (4)] segítô speciális OMSz szélelôrejelzéseket ismertetjük röviden. Fontos tudni, hogy a légkör állapotát meghatározó folyamatok nem lineárisak, és az azokat leíró egyenleteknek ugyancsak nem lineáris parciális differenciál egyenletek. Mivel analitikus megoldásuk nem ismert, a meteorológusok az idôjárás numerikus elôrejelzése során közelítô megoldásokat, rendkívül számításigényes eljárásokat alkalmaznak. A problémára jellemzô, hogy az elsô közelítô módszerek megalapozását Neuman János végezte el, napjainkban pedig a világ legnagyobb kapacitású számítógépeinek többsége az idôjárás operatív elôrejelzésein dolgozik. Az elôrejelzések bizonytalanságát növeli, hogy a modellek rendkívül érzékenyek a kiindulási mezôre: ha egy kicsit is megváltoztatjuk a kezdeti feltételeket, néhány idôlépcsô után a számított légkör állapota gyökeresen eltérhet a referencia állapottól. A modellek ilyen vonatkozásban is jól tükrözik a valódi légkört, annak érzékeny, instabil állapotait, amellyel a meteorológiai adatasszimiláció foglakozik. A felszín közeli rétegekben - ahol a szélturbinák is elhelyezkednektovábbi rendkívül bonyolult súrlódással és turbulenciával kapcsolatos folyamatok jelennek meg, amely kezelésére a numerikus modellen belül

egy almodellt, az un. határréteg modellt kell alkalmazni. A határrétegben a talajtól felfelé haladva szinte méterenként változik a szél erôssége, iránya, minél magasabbra megyünk, ez a változékonyság annál kisebb, annál pontosabban lehet elôre jelezni a szelet. A numerikus modellek az elôrejelzéseiket idôlépcsôkre és térbeli rácspontokra számítják ki, ami azt jelenti, hogy például a szél esetén minden órára az egész országot beborító térbeli rácsra rendelkezésünkre állnak szélelôrejelzések: szélirány és szélsebesség. Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelenleg a szélerômûvek üzemeltetôi részére igény szerint 0-24 órára az MM5 amerikai elôrejelzô modellen alapuló speciális elôrejelzést szolgáltat, amely 6 kilométeres horizontális felbontással az alsó 500 m-re 10 méterenként elôre jelzett széladatokat tartalmaz. 24-48 órára az ALADIN modell elôrejelzéseit alkalmazzuk. Az említett horizontális felbontás képes kezelni azokat a meteorológiai jelenségeket, amelyek a szélerômûvek számára fontos szélrendszereket meghatározzák. Jelenleg folyik olyan nagyteljesítményû számítási kapacitás kiépítése, amellyel a horizontális felbontást 2,5 km-re tudjuk növelni. A szelet meghatározó légköri objektumok karakterisztikus mérete általában 10 km-nél nagyobb, ami azt jelenti, hogy a 2,5 km felbontás már alkalmas arra, hogy a kisebb léptékû légköri objektumokat (pl. zivatarokat) is követni tudjuk. A speciális helyi sajátosságokat a meteorológiai gyakorlatban már régóta bevált un. "posztprocesszációs" módszerekkel veszik figyelembe. Ennek lényege, hogy a numerikus modellek eredményeit matematikai eljárásokkal hozzásimítják a mért adatokhoz. Összességében számos olyan eljárást alkalmazunk szakmánkban, melyek a szélerômûvek menetrend megadási problémájának mérnöki megoldását is elôsegíthetik.”

26

ELEKTROTECHNIKA

2006.2.szám

H

Í

R

E

K

A Magyar villamosenergia-rendszer 2004. évi statisztikai adatai A közelmúltban jelentek meg - az MVM Rt. és a MAVIR Rt. kiadásában - a Magyar villamosenergia-rendszer 2004. évi statisztikai adatai. A kiadvány rendkívül gazdag, sokrétû adattal szolgál. Ismerteti a hazai villamosenergia-rendszer tulajdonosi összetételét, nemzetközi kapcsolatait, a termelés és a fogyasztás összes adatait, a fogyasztási struktúrát, a CENTREL és az UCTE kapcsolatokat, mind ezeket megszámlálhatatlan részlettel. Külön felhívnám a kiadvány olvasóinak figyelmét a hazai fogyasztás OECD országokkal való összevetésre, amely 1980. óta évrôl évre mutatja a változásokat. Érdekes a villamos energia átlagárának alakulása is ugyancsak 1980. óta, illetve figyelmet érdemel még a hálózatok nyomvonalhosszának alakulása (kábel + szabadvezeték) az egyes évek végén 1955-tôl. A kiadvány nem csak hihetetlenül informatív, megjelenése rendkívül mutatós. Számos színes ábra, diagram, fénykép teszi élvezetessé a kiadvány tanulmányozását. www.mvm.hu www.mavir.hu B. J.

MVM Közlemények 2005 3. szám Mint minden MVM közlemény a 2005. 3. szám is sok érdekes olvasnivalót rejteget. Számomra a legérdekesebbek az alábbiak voltak: - Sándor József cikke, amely Kaderják Péternek a Magyar Energia Hivatal (MEH) volt elnökének - Magyar Nemzetben megjelent „A hazai árampiacot bénító túlerô” címû cikkével vitatkozik. - Mayer György újságíró „Konferencia-körkép újságírói szemmel” c. cikke, amely áttekinti a 2004. év és a 2005. év elsô felének konferenciáit, melyek a Villamos Energia Törvény (VET), illetve a Gáz Energia Törvény (GET) elôkészítésének idejében zajlottak. A különbözô konferenciákon pro és kontra érvek halmaza hangzott el a különbözô társadalmi szervezetek és állami hivatalok (MEH, Gazdasági Versenyhivatal, stb.) részérôl. Ezen viták során szóba került a liberalizáció, Paks minden vonatkozásban, a MAVIR sorsa, a tározós erômû létesítésének kérdése, stb. Érdekes figyelemmel kísérni az adott idôszakot. - Dr. Kozák Miklós „Vizerô-hasznosítás helyzete és tervei Kínában” címû cikke hallatlan izgalmas dimenziókat tár fel olvasói elôtt. A Jangce folyón jelenleg épülô vízerômûvek összes teljesítménye meghaladja a 22 ezer MW-ot. A szerzô bemutatja az épülô mûvek paramétereit, ezek megdöbbentôek. Továbbá tájékoztatást kaphatunk a cikkbôl a világ vízerû potenciáljának kiépítettségérôl, továbbá a világon jelenleg épülô vízerômûvek adatairól is. - Végezetül említeném - az általam legizgalmasabbnak tartott cikkek sorában - „Paksi Atomerômû üzemidô hosszabbítás környezeti hatásainak vizsgálata” cikket, Elter Ernô és Pécsi Zsolt tollából. Az eddigieknek megfelelôen a kiadvány esztétikus, érdemes kézbe venni. További információk: [email protected]

szerkeztôség

Az MVM Csoport tagjaként január 1-jével megalakul a magyarországi átviteli hálózati rendszerirányító (TSO) December 28-án lezajlott a MAVIR ZRt. közgyûlése döntést hozott, hogy 2006. január 1-jei hatállyal megemeli a Társaság alaptôkéjét. Az immár mintegy 140 milliárd forintos alaptôkéjû átviteli hálózati rendszerirányító (az angol elnevezés - Transmission System Operator - rövidítéseként TSO) két mûködési engedélyt kapott: rendszerirányítói és átviteli mûködési engedélyt. A Magyar Villamos Mûvek Zrt. középtávú üzleti stratégiájának egyik fô elemeként megvalósuló TSO létrehozásával teljesült az 1070/2005-ös kormányhatározat, az így létrejött új szervezet megfelel a 2003/54-es EU-direktívában meghatározott mûködési modellnek. Az integrált TSO feladatainak 2006. január 1.-tôl történô ellátása érdekében az anyavállalat MVM Zrt.-tôl a MAVIR ZRt személyi állományába kerül az átviteli tevékenység ellátását végzô Hálózati Igazgatóság, valamint az Országos Villamostávvezeték Rt. üzemeltetésért felelôs Üzemviteli Igazgatósága. A MAVIR létszáma ezzel a jelenlegi 182-rôl 713 fôre nô. A magyarországi átviteli hálózati rendszerirányító létrehozásával az MVM Zrt. jelentôs lépést tesz az integrált nemzeti villamos társaságcsoport létrehozására. A TSO megalakítása az átviteli hálózati eszközök és feladatok egységes kezelése, és a jelenlegi széttagolt mûködésbôl fakadó bonyolult belsô szabályozás jövôbeni egyszerôsödése révén növeli a villamosenergia-ellátás biztonságát. Továbbra is biztosított lesz ugyanakkor a rendszerirányítás piaci szereplôktôl való független mûködése. Az MVM és MAVIR közös közleménye alapján:

Szerkesztôség

2006.2.szám

ELEKTROTECHNIKA

27

P

PORTRÉ

O

R

T

R

É

építészmérnök lett. Apámnak is jó mûszaki érzéke volt és 3 éves koromban egy 10 kg-os kis mozdonyt készített, amelyre egy gyerek is felülhetett. Ezt a máig megôriztük. Az egyetem nyári szüneteiben a MÁV Fômûhelyekben dolgoztam 2 hónapig. Két nyáron a Kandó mozdonyok mellett alaposan megismerhettem a mûködésüket. Többször vettem részt a háború után felújított mozdonyok próbaútján és vezettem is ôket. Sok érdekes élmény kapcsol így a vasúthoz és különösen a mozdonyokhoz.

Elmesélte, hogy a hidak szintén érdeklik. Mindegyik budapesti hídnak ismerem a szerkezetét és statikai mûködését. Érdekes, hogy majdnem mindegyik különbözô.

Kötetlen beszélgetés a 2005. évi Elektrotechnika Nagydíj átadás után, Dr. Horváth Tibor professzor emeritusszal.

Professzor úr, elôször is gratulálni szeretnék a kitüntetéshez. A szakma doyenjének az 55 éves munkásságát ismeri el az Elektrotechnika Nagydíj. Önrôl és szakmai tevékenységérôl már sok cikk jelent meg, ezért úgy gondoltam, hogy olyan témákról beszélgessünk amelyek nem szokványosak, amilyen a MEE Közgyûlésén elhangzott hasonlata is volt, az orvosról és betegeirôl a temetôben. Történetei alapján Ön igazi polihisztor. Lehet, mert a szûk szakmai területemen kívül sok minden érdekel.

Kérem meséljen errôl.

Az irodalom iránti szeretete és nyelvmûvelô mûködése is közismert. Beszélne errôl is nekem, kérem! Tatán egy csodálatos magyar tanárom volt, aki megtanított fogalmazni. A 13-14 évesen írt dolgozataim szinte kis novellák voltak. Sok más mellett kedvencem Madáchtól „Az ember tragédiája”. Megdöbbentô, hogy mennyi gondolata ma is idôszerû! A magyar nyelv mûvelése szintén Tatáról ered. Nekem sohasem volt unalmas a nyelvtan. Tagja vagyok az MTA Magyar nyelvi Bizottságának, ahol a nyelvészek is elismernek. Az Elektrotechnikában, 1994-ben felújítottam a nyelvmûvelés címû rovatot. Akkoriban többen mondták, hogy élvezték a „Bunkóság ódája” vagy a „Kerüljük a került” címû glosszák tanulságos humorát. A sorozat egy évig minden számban megjelent, de a „Falra borsót” címû utolsó írás már nem. Talán a megújuló Elektrotechnikában ismét sikerül megindítani a sorozatot dr. Bencze János fôszerkesztôvel.

Hallottam azt is, hogy a csillagászat sem áll messze Öntôl. Amikor 10 éves kisdiák voltam dolgozatot írtunk arról, hogy „Mi leszek, ha nagy leszek?” Én azt írtam, hogy csillagász leszek és akkor fogok dolgozni, amikor a többi ember alszik. A csillagok iránti vonzódásomat a kollégáim is jól ismerték, ezért a 70. születésnapomra egy távcsôvel leptek meg. Ennek révén saját szememmel néztem a Szaturnusz gyûrûjét, vagy a Jupiter holdjainak játékát.

A humán területek közül az egyik nagy hobbyja, a történelem.

1950 óta vagyok a szakmai pályán. Nálunk családi vonás a mûszaki érdeklôdés. Egyik lányom vegyész technikus, a másik pedig

oltáron álló Jessze-fa maga is csoda. De honnan lehet azt tudni, hogy ilyen van és hol?”

Ó, igen! Mi játszva tanultuk meg a történelmet. Az 1930-as években a Szent István Pótkávégyár, ahol sok mást is készítettek, minden termékében egy-egy színes képecskét helyezett el. Ezeket a gyerekek gyûjtötték, csereberélték és albumot is kaptak hozzá. Az elsô ilyen albumom elveszett, ezért több, mint 50 éve nem láttam, de ma is fel tudom sorolni a benne levô 30 magyar királyt, a 20 várat vagy a mûszaki találmányokat. Egy késôbbi album a magyar történelem eseményeit mutatta be képekben és ez ma is megvan. A történelem azóta is érdekel, bár nem lettem történész. hanem inkább az érdekes részletekre figyelek. Ezzel rokon téma a mûemlékek iránti érdeklôdés. Amikor a barátaimat elvittem a gyöngyöspatai templomba, egyikük így fordult hozzám: „Az

Úgy tudom, hogy van egy viszonylag új szenvedélye is? Igen. Én 60 éves koromban megtanultam programot írni a számítógépen. Büszke lehetek arra, nemcsak itthon, hanem Németországban is megvettek és használnak általam készített számítási programokat. Ön 78 éves korában is megôrizte fiatalos frissességét, lendületét és humorát. Mi ennek a titka? Elárulta, hogy minden vasárnap úszik 1000 m-t az uszodában. Talán, ez teszi? Hivatása a tanítás. Az egyetemen tartott választható elôadásaira ma is 130-150 hallgató jelentkezik. Megköszönve ezt a szép „embermesét”, jó egészséget kívánok Önnek továbbra is, hogy még sokáig tudjon hódolni szenvedélyeinek.

Tóth Éva

28

ELEKTROTECHNIKA

2006.2.szám

H

Í

R

E

K

-

H

Í

R

D

E

T

É

S

ÚJ TÖRVÉNY SZABÁLYOZZA AZ IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTÔI TEVÉKENYSÉGET

BEVEZETÉS Több éves elôkészítô munka után az igazságügyi szakértôi tevékenység újból történô szabályozására benyujtott törvényjavaslatot az Országggyülés letárgyalta és elfogadta. A 2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértôi tevékenységrôl - két pont kivételével - 2006. január 1-vel hatályos.

A TÖRVÉNY FONTOSABB ELÔÍRÁSAI ÉS AZOK MAGYARÁZATA Az igazságügyi szakértô feladata, hogy a hatóság /bíróság,ügyészség stb./ kirendelése vagy megbízás alapján, a tudomány és a mûszaki fejlôdés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését. Az igazságügyi szakértô - megbízás alapján - természetes és jogi személy, ill. jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet számára is készíthet szakvéleményt. Az igazságügyi végezhetô:

szakértôi

tevékenység

• önálló tevékenységként, • igazságügyi szakértôi intézmény alkalmazottjaként, • egyéni vállalkozóként vagy • gazdasági társaság tagjaként, alkalmazottjaként, külön részletezett követelmények betartása esetén. Ezek közül a leglényegesebbek a következôk. Csak azt a társaságot veszik fel az igazságügyi szakértôi névjegyzékbe, melyben a tagok több mint 50 %-a igazságügyi szakértô.Igazságügyi szakértôi tevékenységet csak az a tag vagy alkalmazott végezhet, aki az adott szakterületen bejegyzett szakértô. A gazdasági társaságok mûködésének megengedése teljesen új helyzetet teremt. Hiszen egy piacorientált, üzleti alapon történô vállalkozás szükségszerûen igazodik a piacgazdasághoz és versenyhelyzetet hoz létre. Ez azt is jelenti, hogy bizonyos esetekben döntô lehet, hogy ki milyen gyorsan, mennyiért, milyen szakértelemmel tud vállalkozni. Nem közömbös az sem, hogy ismert /elismert/ szakértôvel lehet-e számolni és vannak-e kedvezô referenciák?

A törvény változatlanul kötelezi az igazságügyi szakértôt a tevékenysége során tudomására jutott tények és adatok vonatkozásában titoktartásra, de továbbra is lehetôvé teszi azoknak - az érintettek személyiségi jogainak sérelme nélkül tudományos vagy oktatási célra történô felhasználását. Az igazságügyi szakértôvé válás szabályai. A követelmények egyike, hogy a szakértô szakterületének megfelelô képesítéssel és annak megszerzésétôl számított öt éves gyakorlattal rendelkezzen. Mérnökszakértôk esetében a megfelelô képesítés nem csak a felsôfokú képzettség meglétét, hanem a kompetencia kérdését is jelenti vagyis, hogy a szakértô mûködési területe szakmailag alátámasztott. Megfelelô képzettség, illetve annak megszerzésére irányuló ténykedés vagy az egyéb szakmai feltétel hiányában még a régi szakértôt is törlik a névjegyzékbôl. Külön jogszabály szerint ezentúl jogi vizsgát is kell tenni. Azokon a szakterületeken, ahol a jogszabály a tevékenység folytatásához szakmai kamarai tagságot is elôír /pl. mérnöki tevékenység / a kettôs kamarai tagság továbbra is kötelezô. Ugyanakkor nem követelmény, hogy az igazságügyi mérnökszakértô - szakterületének megfelelôen - a Mérnöki Kamara szakértôi névjegyzékében is szerepeljen. A törvény annyiban változtatta meg a Mérnöki Kamara törvényét, hogy az igazságügyi szakértônek jelentkezô mérnökök véleményezését abból törölte.

Szakértôi díj Azokban az ügyekben, melyekben a hatóság hivatalból folytat le bizonyítást vagy a bizonyítás hivatalból történô elrendelésének is helye lenne, a felszámítható munkadíjat és költségeket az igazságügyi-miniszter évente rendeletben határozza meg. Általánosságban a szakértôi díjat a megállapító határozat jogerôre emelkedését követô 30 napon belül kell kifizetni./ Hatályos 2008.01.01-tôl / A nem hivatalos ügyekben • az igazságügyi szakértô, • a szakértôi intézmény, • a társaság, a szakértôi díjat - bejelentési kötelezettséggel - maga állapítja meg, de attól a tárgyévben nem térhet el. Egyéb információk Új polgári nem peres eljárás lép életbe, melynek lényege, hogy perindítás nélkül vagy azt megelôzôen is kérhetô a bíróságtól szak értô kirendelése. A törvény hatálybalépésével módosul a Polgári Perrendtartás és a Büntetôeljárási törvény. Az igazságügyi szakértôkre vonatkozó olyan korábbi rendelkezések, melyeket a törvény és az ahhoz kapcsolódó rendeletek tartalmaznak, megszünnek.

TAKÁCS ZOLTÁN felvonó és emelôgép aranyjelvényes igazságügyi mérnökszakértô a MEE Felvonó MUBI alapító tagja

Névjegyzék. A nyilvántartott igazságügyi szakértôk meghatározott adatait és tevékenységükkel kapcsolatos tényeket a névjegyzék tartalmazza. A névjegyzékben szereplô adatok nyilvánosak, azokat a világhálón is közzéteszik. Szakközremûködôk /szakértôjelölt, szakkonzultáns, segédszemélyzet/ A törvény új elemként a szakértôjelöltek mûködését részletesen szabályozza. A szakértôjelölt az igazságügyi szakértôi tevékenység folytatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében mûködik közre. A szakértôjelölti tevékenység gyakorlásának egyik feltétele, hogy a jelöltet az Igazságügyi Szakértôi Kamara a szakértôjelöltek névjegyzékébe felvegye. Ehhez a megfelelô képesítés szükséges, de szakterületének megfelelô szakvizsga nem követelmény.

VILÁGÍTÁSTECHNIKAI SZOLGÁLTATÁSOK • fénymérés • Világítástechnikai jegyzôkönyv készítése • Közvilágítás szabvány szerinti méretezése (MSZ EN 13201-2:3:4) • Szaktanácsadás Kerekes Béla Telefon: 30/221-8987

29

2006.2.szám

ELEKTROTECHNIKA

H

Í

R

E

K

-

E

G

Y

E

S

Ü

L

E

T

I

É

L

E

T

FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEK A MEGÚJULT LAPBA Tisztelt Szerzôink! Tisztelt Pártoló/Jogi Tagok! Már több fórumon elhangzott, hogy 2006. év elejétôl, a 99. évfolyama lapunknak – az Egyesület Elnöksége döntése alapján – formailag és tartalmilag is megújul.

A Samsung növeli technológiai támogatását a 2006-os Torinói Téli Olimpiai Játékokra és az Olimpiai Fáklyás Futásra A 2006-os Torinói Olimpiai Játékokra a Samsung megemelte a támogatásra szánt mobil telefonjainak számát, amit a szervezôk, az alkalmazottak, az önkéntesek, sportolók és a média számára kíván biztosítani, összesen 8,000 darabot. November végére a Samsung befejezi a vállalat zászlóshajójának számító SGHD600 mobil telefonok szállítását, mely a legfejlettebb csúcstechnológiájú információs rendszerrel, a WOW-val (Vezeték nélküli Olimpiai Kommunikáció, Wireless Olympics Works) rendelkezik. A WOW rendszer ellátja a hivatalos személyeket a legújabb és legaktuálisabb percre pontos információkkal, és szolgáltatásával biztosítja a Játékok zavartalan lebonyolítását az olimpia ideje alatt. A Torinói Olimpiai Játékok munkatársai hozzáférhetnek az ütemtervekhez, a játékok változó eredményeihez, frissíthetik az aktuális éremtáblázatot, rendelkezésükre áll az érmet nyerô sportolók összes adata, megkapják az idôjárásra és helyszínekre vonatkozó információkat, a Torinói Olimpiai Szervezô Bizottság pedig csoportos üzeneteket küldhet a pályákon tartózkodó szervezôknek.

Általános információk a Villamos Energia Társaságról A Társaság napi munkáját Tagozatok keretein belül végzi. Jelenleg mûködô Tagozataink – és azok vezetôi - a következôk: • Hálózati engedélyesek Tagozat - Torda Balázs • Erômôvi Tagozat - Kovács András • Energiafelhasználói Tagozat - Kertész József • Szerelôi Tagozat - Papp István és Gonczlik Tamás • Energetikai berendezések villamos alkalmazása és forgalmazása Tagozat - Szedlacsek Ferenc • Biztonságtechnika és környezetvédelmi Tagozat - Dr. Novothny Ferenc és Farkas Tamás • Méréstechnikai Tagozat - Szelenszky Géza és Dr. Fehér György • Megújuló energiák és energiahatékonysági Tagozat - Dr. Bencze János • Képzési Tanács - Dr. Morva György • Klubélet - Gaál Gábor • Jogi, szabványügyi és adóügyi tanácsadás - Karácsony Gabriella • Ifjúsági Tagozat - Németh Bálint A Villamos Energia Társaság elérhetôsége Elnök: Kovács László Telefon: 06/1-238-2220 Titkár: Horváth Zoltán Telefon: 06/1-238-2205

30

A Társaság emellett a [email protected] e-mail címen, illetve a MEE honlapján (www.mee.hu) „szakosztályok” alatti alhonlapon érhetô el (a honlap átalakítása a közeljövôben várható). Horváth Zoltán VET titkár

ELEKTROTECHNIKA

Az eddigiektôl eltérôen a lap teljes terjedelemben színes lesz, mérete 210x297 mm helyett 230x297 mm lesz. Tartalmi változásokat tekintve, rendezôelv, hogy eleget tudjunk tenni minden olvasói réteg igényének, a nyugdíjas kollégáinktól a tudományos kutatókig, illetve a lap követni szeretné egyesületi életünket, annak változásait többek között azért is, hogy az utókor számára az Egyesületünk „nyitott könyv” legyen. Lényegesen nagyobb hangsúlyt kívánunk adni az Egyesületi élet minden mozzanatának, jogi tagjaink szakmai munkája ismertetésének, a különbözô személyi változásoknak, stb. Formai szempontból az új lapot grafikus tervezô tördeli, és nyomdát is váltottunk. Az új nyomda az egyik legkorszerûbb hazai technológiával rendelkezô Pauker nyomda. Az anyagokat a jövôben vagy Word, vagy PDF formátumban kérnénk. Más formátumot nem tudunk elfogadni. A beillesztett képek, 300 dpi-s tif, vagy jpg formátumok legyenek, a felbontás legyen méretarányos a beillesztett képpel, tehát max. 100%-os méretig legyenek nagyítva 300 dpi-nél. {Színmélység: CMYK (fekete-fehér képeknél: Grayscale)}. Formai követelmények között kell még említenem a közlendô cikkek terjedelmét. Bár az eddigiekben is voltak terjedelmi korlátok, de ezeknek igazán nem szereztünk érvényt. A jövôben ezt sokkal szigorúbban vesszük. Az új lap-struktúrában – igen ritka esetektôl eltekintve – nem kívánunk 2 – 2,5 nyomtatott oldalnál hosszabb cikkeket megjelentetni, viszont annál is több rövidhírt várunk az Egyesületünk Elnöke által életre hívott „Tudósító hálózat” közremûködésével. Szerzôinktôl színes fényképet várunk a cikkek mellé, a fenti feltételeket kielégítôt. Külön is kérjük a képeket, nem csak a cikkbe beépítve. Egyben közöljük, hogy az eddig viszonylag hosszú életrajz helyett, csak a szerzô nevét, szakmai végzettségét és fokozatait, jelenlegi munkahelyét és email címét, ha esetleg ez nincs, akkor egyéb elérhetôségét fogjuk közölni. Fontos szempont, hogy lényegesen lerövidíthetô a cikkek megjelentetésének átfutási ideje, ha a szerzô maga gondoskodik cikke lektoráltatásáról. Kérjük, hogy cikkeik mellé 5-, max. 8 soros összefoglalót is csatoljanak, magyar és angol nyelven egyaránt. Kérjük, hogy az irodalomjegyzéket is a lehetô legrövidebbre korlátozzák.

Jogi Tagjainkat tájékoztatjuk, hogy a jövôben várjuk híreiket. Ez lehet egy új katalógus, egy új gyártmány, személyi változások, és minden, ami mûködésükkel összefügg. Természetesen a hírek mellé kérünk színes logot, katalógus elôlapot, valami színeset, hogy a közölt hír figyelemfelkeltô legyen. Külön felhívom Pártoló/Jogi tagjaink szíves figyelmét az Egyesülettel kötött „Szerzôdés”-ük 2.9 pontjára, melyben az Egyesület vállalta ”Térítés mentesen közli a rendszeresen megjelenô kiadványokban a Pártoló Tag által megadott rövid álláshirdetéseket, és cég- információkat”. Kérjük szíveskedjenek élni ez irányú jogaikkal is. Köszönjük Dr. Bencze János fôszerkesztô [email protected] 2006.2.szám

N

E

K

R

O

L

Ó

G

-

H

E

L

Y

R

E

I

G

A

Z

Í

T

Á

S

NEKROLÓG VILLÁNYI LÁSZLÓ

BALLA GYÖRGY

Villányi László (1946 – 2005)

Balla György

Szeretett tervezô kollégánktól kellett búcsúznunk az elmúlt év végén. Váratlan, súlyos betegsége gyorsan ragadta el közülünk. 1972-ben szerzett diplomát a Kandó Kálmán Mûszaki Fôiskolán. 1971-tô a Középülettervezô Intézetnél dolgozott, mint épületvillamossági tervezô. Szakosztályvezetô, majd a Villamos Osztály vezetôje lett. Kezdetektôl kitûnt óriási munkabírásával, igen jó térbeli képalkotó képességével. 1994-ben saját tervezô irodát alapított Villányi Elektromos Stúdió néven, ahol haláláig folytatta a tervezôi munkát. A VILLes Kft. a MEE pártoló tagja. Jelentôs középületek elektromos tervezése fûzôdik a nevéhez: Vígszínház, Szépmûvészeti Múzeum, Magyar Természettudományi Múzeum Fôépülete, Nemzeti Színház, Mûvészetek Palotája. Ez utóbbi munkájáért megkapta a „Pro Lumine Díj - 2005. belsôtéri világítás tervezôje” elimerést. A díjat személyesen már nem vehette át, de még együtt örülhettünk neki. A legkedvesebb feladat számára a színházak tervezése volt. Országszerte sok színház építés és rekonstrukció készült a villamos tervei alapján. A kisebb épületek tervezését is örömmel végezte. Az adott feladatot mindig tágan értelmezte, figyelmet fordított az épületvillamosság határterületeire. „Nincs kis munka és nagy munka, mindegyikre oda kell figyelni” - mondta. Szûken vett szakmáján belül kiemelt figyelmet fordított a világításra. Nyitott volt az új eszközök, technológiák alkalmazására. Szakmájának ismert és közkedvelt képviselôje volt. Szakmai felkészültségén kívül ezt pozitív személyiségének köszönhette. Mindenkivel készséges volt. A konfliktus helyzeteket nyugodt és udvarias viselkedésével tompította. Az alkotás folyamatában az építész, belsôépítész tervezôk ötletekben gazdag partnere volt. Az épületek létrehozásában résztvevô mindegyik szereplôvel könnyen megtalálta a hangot, segítôkész és konstruktív volt. Más elektromos tervezôkben a kollégát és nem a konkurenciát látta. Közvetlen munkatársait személyes példamutatásával ösztönözte. Személyében kitûnô embert és kollégát veszítettünk.

barátunk, 2005. december 29én, életének, 58-ik évében, váratlanul befejezte földi pályafutását. A Bláthi Ottó Villamosipari Technikum elvégzése után, 1965ben, fiatalon lépett be az Ipari Mûszergyár Iklad (IMI), Villamos Kismotorgyárba, ahol a Technológiai Fôosztályon kezdte gyakorlati életét. Vezetôi, hamar felfigyeltek különleges adottságaira és szakmai megszállottságára, amely különösen az új technológiák kifejlesztésében bontakozott ki. Rövid idô múlva mûvezetôi beosztásba került. Itt akkor egy nagyszabású mûszaki rekonstrukció kezdôdött, amely lehetôvé tette a törpemotorok és univerzális kismotorok, nagyszériás, teljesen új technológiákkal történô gyártását. Ennek talpraállításában, nagyon nagy szerpe volt. Neki is köszönhetô, hogy az IMI-nél, ezen a területen nagyon kis selejt százalékkal, kitûnô minôségû törpemotorok készülhettek. Munkája mellett a tanulás volt számára a legfontosabb, ennek eredményeként 1980-ban, villamos Üzemmérnöki diplomát szerzett a Kandó Kálmán Mûszaki Fôiskola erôsáramú karán. A tanulást, élete végéig sem hagyta abba. Munkája mellett szaktárgyakat is tanított szakmunkásképzô iskolákban. Életeleme volt a szakmai precizitás és megbízhatóság. 1995-tôl, villamosmotor javító vállalkozóként önállósította magát, egyedülálló szaktekintélynek ismerték el. Emberi tartása, és kollegialitása példaszerû volt. A MEE-nek 1988- óta volt tagja, ezen belül 1998-tól a VIILLGÉP Szövetség MEE szervezetének tikáraként fejtett ki aktív egyesületi tevékenységet. A MEE 2005. novemberi Közgyûlésén, az egyesületben kifejtett munkáját, Liska díjjal ismerték el. Személyének elvesztését, a villamosgépjavító- szolgáltatók, nagy családja, nagy veszteségként éli meg. Szervusz Gyuri!

Jakabfalvy Gyula A Villgép Szövetség elnöke, MEE tag

Németi Ferenc

Helyreigazítás Lapunk 2005/11. számában a MEE 52. Vándorgyûlésérôl készült összefoglaló A2 szekcióra vonatkozó részében (308. oldal elsô bekezdése) Görgey Péter elôadásának összefoglalója sajnálatos módon félreérthetôen jelent meg. Az elôadó a funkció megôrzést, mint karbantartási célt valójában nem új gondolatként, hanem a jelenleg széles körben alkalmazott állapotfüggô karbantartási rendszer utáni, a karbantartási irodalomban körvonalazódó következô - a diagnosztika szempontjából az eddigieknél kevesebb lehetôséget biztosító - lépcsôként említette. A pontatlan közlésért az érintettek elnézését kérjük.

Szerkesztôség 31

2006.2.szám

ELEKTROTECHNIKA

T

Á

J

É

K

O

Z

T

A

T

Á

S

-

S

U

M

M

A

R

I

E

S

OLVASÓI LEVÉL TÁJÉKOZTATÁS Sajnálattal kell tájékoztatnunk Egyesületünk tagjait, lapunk minden kedves Olvasóját, hogy a lapunkat expediáló cégnél történt adatbázis sérülés miatt, lapunk 2006. évi elsô száma számos címre nem jutott el.

Kedves Olvasó! Ilyen és ehhez hasonló leveleket kaptunk Önöktôl a 2006. évi januári lapunk kézhezvételét követôen. Kaptunk továbbá számos telefonhívást, melybe Olvasóink az új lappal kapcsolatban megelégedésüknek adtak hangot. Köszönjük szépen, jólesett a dícsérô hang! Szerkesztôség

Az eset annál is szomorúbb, mert ez a szám a tartalmában és formájában a megújult lap elsô száma, melyet büszkén mutatunk meg Egyesületünk minden tagjának, és minden szakmabelinek, aki fogékony a szép és jó iránt. A több év óta az Elektrotechnikát expediáló cég a hibát megtalálta (ez ugyan sovány vigasz számunkra) így remélhetôleg ez a hiba többé már nem fordulhat elô. Nevükben is elnézést kérünk! Szerkesztôség

SUMMARIES R. Sütô: The Research Results of solar Cell Tests

J. Csató, Dr. I. Szunyogh: The Quality Improvement of Electric Power Measurement

R. Horváth, F. Szilágyi: Dry Type Resistors in the MÁV (Hungarian State Railways) Transformer Substation at Hatvan

The adoption of solar cells besides its advantages produces certain problems for the consumers. In the EKH Research Laboratory which was formed on the Electrical Engineering Faculty of the BMF Kálmán Kandó College there were examinations accomplished of said problems. The present report seeks the optimum quantity of generatable electric power in the midst of our domestic weather conditions. Moreover it examines the different panel set up orientations and the tilting degree influences. The results of these examinations are disclosed by the author in this report.

At present for the billing of power consumption electro-mechanic watthour meters are used in Hungary at the small power consumers. The drawback of these counters are inaccuracy due to the wear of moving parts, the low level protection against illegal current consumption and the high electric power self consumption of these devices. The new metering solution is the electronic set up static metering system which is equipped with protective and revealing circuits against current theft. These circuits uncover the current thefts and resist against new type strong magnetic disturbances.

The present article deals with development and measuring results of dry type line tester resistors supplied by the Baja Apparatus and Electronics Works of the GANZ-TRANSELECTRO Transport Co. The reconstruction of the MÁV Transformer Substation was executed by the main contractor ERÔTERV.

SUMMARIES

32

ELEKTROTECHNIKA

2006.2.szám