Villamos energia ellátás Dr. Fülöp László főiskolai tanár PTE – Pollack Mihály Műszaki Kar
[email protected]
Villamos energia ellátás • Lehet helyi áramfejlesztő is, de jellemzően hálózathoz kötött • Nincs tároló: bemenet = kimenet (minden időpillanatban) • Hogy milyen szinten alakul ki az egyensúly, azt a fogyasztás határozza meg • Ha nagyobb az igény, mint a betáplált teljesítmény, akkor a feszültség csökken, a rendszer túlterheltté válik, a biztosító berendezések leváltanak, a maradékon tovább növekszik a terhelés, a rendszer összeomlik • Ha nagyobb a hálózatra táplált teljesítmény, mint a felhasználás, akkor a felesleg kárbavész
1
Biztonságos, de gazdaságos egyensúly • Minél nagyobb a hálózat, annál kiegyenlítettebb a fogyasztás – a helyi, területi hálózatok összekapcsolása országos hálózattá, – az országos hálózatok összekapcsolása nemzetközi hálózattá
• A fogyasztási szokások statisztikai elemzése, a várható fogyasztás minél jobb előrejelzése • Olcsón termelő alaperőművek biztosítják a mindenkor szükséges energiát, amelyek lehetnek lomhák, mert állandó teljesítményen működnek • A napi csúcsokat változtatható teljesítményű erőművek biztosítják • A rendkívüli és a váratlan csúcsokat nagyon gyorsan indítható, nagyon rugalmasan változtatható teljesítményű gépek látják el
2
A hazai alaphálózat felépítése és kapcsolatai
Az ország villamosenergia-rendszere 1999-től műszakilag együtt üzemel a nyugat-európai UCPTE rendszerrel, annak társult tagja
3
A fizikai villamosenergia-határforgalom 4837 ⇒ 3810
8591 ⇒ 9058
határonkénti szaldó -598 ⇒ 1212
2006 Import Export Szaldó
2007
15 393 14 680 8 185 10 693 7 208 3 987 -1403 ⇒ 127
GWh
5560 ⇒ 6536
A nyíl iránya a 2007. évre vonatkozik.
1465 ⇒ 3430
Importszald óImportszaldócs ökkenés csökkenés 2007 -ban 45% 2007-ban
Erőművek energiahordozói • • • • • • • • • • •
• • •
Nukleális erőművek: Előny: legolcsóbb, nincs gázkibocsátás Hátrány: ha baj van, nagy a baj hulladékkezelés kérdése lomha, nehezen igazítható az igényekhez Magyarországon alaperőmű, kb. 40% Széntüzelésű erőművek: Számuk az utóbbi időben csökkent, átálltak más tüzelésre, pl: Pécs→ fatüzelés Előny: a nap folyamán könyebben változtatható a menetrend, de nem gyorsan Hátrány: lényegesen drágább, mint az atom, nagy a légkör szennyezése Szénhidrogének (gáz): Többféle működés Gázkazán: hőt termelnek, vizet melegítenek → gőz fejlődik (túlhevített), ezt juttatják a turbinákba – mikor onnan kikerül még nagy hőenergiája van, le kell hűteni és cseppfolyósan visszavezethető – a hőmennyiséget fűtésre használhatjuk Gázmotor: a gázt motorokban égetik el, a mechanikai energiát áramtermelésre fordítják, a hűtővíz és a kipuffogógáz hőenergiáját fűtésre, vízmelegítésre használják Gázturbina: elégetik a gázt, az égéstermék nagy nyomáson, nagy sebességgel áramlik a turbinára – a kijutó füstgáz vízmelegítésre, fűtésre még alkalmas Gyorsan tudnak reagálni a változó igényekre
4
Beépített erőmű-teljesítőképesség 2007 végén I.
Paks
II.
nagygépek
kis-
Tisza Tartalék GT-k Csepel
gáz
gőz 396 240 200
kond.
186
942
235
gázturbinák
226
gőzturbinák szél
88
ell.
133
biomassza
82 52
víz
Kispest
114
Újpest
110
hulladék
Ajka
101
biogáz
ISD Power
453
gázmotorok
137
Borsod
Debrecen
1736
900
Kelenföld
Pannonpower
„G”
Lőr. Li. Sa. 410
Oroszlány Tiszapalkonya
1940
IV.
„F”
Dunamenti Mátra
III.
25 10
95 69
Erőművek csoportosítása • Primer energia szerint: – Szén, szén-hidrogén, nukleális, biomassza, vizi …
• Üzemmód szerint: – Tisztán elektromos energiát előállító – Kombinált ciklusú (ko-generációs)→ hőenergiát is szolgáltat (ez villamos szempontból szabályozhatatlan, ezért nem lehet az összes erőmű ko-generációs, hiszen az elektromos energia igényekhez is igazodni kell, nem csak a távhő igényeihez)
• Erőművi blokk: – hajtógép (pl: turbina) – generátor (10-15 kV) – transzformátor (120kV) (a generátor feszültségszintjét illeszti a hálózatéhoz)
5
Megújulók • EU → 2010re országonként a megújuló energia 12% részarány kell, hogy legyen • Mo → felmentést kért, 6%-ot kell csak teljesíteni, ami már kész, csak nem olyan összetételben, mint azt elvárnák (arra nincs szabály, hogy a 6 vagy 12% miből jöjjön össze), kevés a szél és a napenergia, víz szinte nincs, a 6% fából jött össze • Energiafű – nem vált be, olyan anyagok maradnak a kazánban, melyek azt tönkreteszik • Vizi erőmű – gyorsan szabályozható, szinte azonnal tud reagálni, mivel víztároló van az erőmű mellett, így bármikor megfelelő mennyiségű víz van
Szélgépek • Szélerőmű – 2 probléma • ahol a szélgép rátáplál a hálózatra, ott milyen a hálózat teljesítőképessége → de ez csak műszaki kérdés, anyagi ráfordítással megoldható • szél sztohasztikussága (szabálytalansága) → egyik pillanatról a másikra változik ⇒ a rendszer teljesítményének kiszámításában nem vehető figyelembe ⇒ egyéb energiatermelő forrás kell, mely szélcsendben biztosítani tudja a kieső energiát • ⇒ a szélgépek a vizierőművekkel nagyon jól együtt tudnak működni → szélcsendben a vizi gyorsan szabályozható a kívánt teljesítményre
6
Áramelosztó rendszerek Az áramelosztó rendszerek a villamos energiát szállító vezetékek száma és az áram neme szerint lehetnek: • Egyenáramú elosztó rendszerek, pl. a városi tömegközlekedési hálózatok (nagy távolságon nagy a veszteség) • Váltakozó áramú elosztó rendszerek. (a veszteség a feszültség növelésével csökkenthető, a feszültség transzformátorral könnyen, jó hatásfokkal átalakítható) • Veszteség (a vezeték melegedése) = I2 · R • Ha a vezeték ellenállása adott: U = I · R és P = U · I • Tehát minél nagyobb a feszültség, annál kisebb az áramerősség ezért a feszültség növelésével négyzetesen csökken a vezeték melegedése, azaz a veszteség
Váltakozó áramú rendszerek • kétvezetős egyfázisú rendszer (kisfogyasztók) • háromfázisú rendszerek: forgó mágneses tér – háromfázisú háromvezetős rendszerek (delta kapcsolás) – háromfázisú négyvezetős rendszerek (csillag kapcsolás)
Feszültségek: fázisok között, földhöz képest √3 szoros
7
Egyfázisú és háromfázisú fogyasztói csatlakozás
• Egyfázisú: 230V (bármely fázis és a 0 (N=Neutral) között 230V) • Háromfázisú: 3 x 400V (bármely 2 két fázis között 400V feszültség van) (L=Live)
Oszloptranszformátor és acélházas transzformátor
8
A 0.4 kV-os rendszer EU szabványra történő áttérésének üteme
+7.5% 236.5 U n [V]
+7.5% 247
+4.375% 240 230 (100%)
220 (100%)
230 (100%) 34
33
33 203.5 -7.5%
1996
Év
213 -7.5%
207 -10% 2008
Biztonság •
Üzemzavar: teljesen nem küszöbölhető ki, de cél a minimalizálás
•
A vezetékek védelme: olvadó biztosíték vagy megszakító: zárlat, túlterhelés esetén védi a hálózatot
•
Biztonságtechnika: érintésvédelem a fogyasztó érdekében) –
Passzív: kettős burkolat
–
Aktív: 1.
védőföldelés: ha zárlat van, biztosíték kiolvad, vagy kismegszakító leold, hogy védje a hálózatot és a fogyasztót
2.
áramvédő relé (ϕ relé): néhány mA asszimmetrikus áram ⇒ leold, (ha az oda- és a visszavezető áram nem azonos) a fogyasztót védi
9
A villamosenergia-rendszer hierarchikus felépítése •
•
•
•
alaphálózat, az ország legnagyobb feszültségű hálózatelemeinek együttműködő rendszere, 750, 400, 220 kV-os feszültségű távvezetékekből és alállomásokból áll, amelynek feladata a hazai nagy erőművek kooperációjának biztosítása, kapcsolattartás a szomszédos országok villamosenergiarendszerével és az országon belüli nagyteljesítményű villamosenergiaszállítás, főelosztó hálózat, feladata az áramszolgáltató társaságok belső együttműködésének, a szomszédos társaságokkal való kapcsolattartásának biztosítása, nagyobb fogyasztói körzetekben a villamos energia szállítása, ipari nagyfogyasztók ellátása, feszültségszintje 120 kV, nagyrészt hurkolt kialakítású, kisszámú sugaras elemmel, középfeszültségű elosztóhálózat, feladata villamos energia továbbítása a főelosztó hálózati alállomások mintegy 10-40 km-es körzetében 35, 20, 10 kVos feszültségszinten a 0,4 kV-os fogyasztókat ellátó közép/kisfeszültségű transzformátorállomásokig, illetve a nagyobb teljesítményigényű ipari és mezőgazdasági fogyasztókig, sugarasan üzemel, egy-egy elem kiesése esetén a fogyasztók ellátása általában csak átkapcsolásokkal, üzemszünetekkel biztosítható, kisfeszültségű elosztóhálózat, feladata a lakossági kommunális kisfogyasztók ellátása 0,4 kV-os feszültségszinten, döntő része sugaras kialakítású.
Hálózati feszültségszintek • • • •
súlypont: Albertirsa 750 kV (csatlakozás Ukrajnához) erőművek: illesztés 120 kV és alaphálózati szint között alaphálózat: 400 kV ill. 220 kV (oszlopokon 3-4 db szigetelő porcelán) főelosztó hálózat: 120 kV légvezeték (1db 90 cm szigetelő porcelán) (Bp. 120 kV különleges kábel van) • középfeszültségű elosztóhálózat: – vidéki: 35 ill. 20 kV légvezeték (kb. 20 cm szigetelők) – városi: 10 kV többnyire kábel
• • • • • • •
tűréshatár ± 5% (szigorítás alatt) „DÉDÁSZ“: 8.000-1.0000 transzformátor, falu: 1db, falu közepén nagyobb falu: 2-3 transzformátor oszlopokon kisfeszültség: 0,4 kV rendszer – 400/230 V (régen:380/220) nagyfogyasztók: középfeszültségű csatlakozás (mozdony 25 kV) kisfogyasztók: 1 vagy 3 fázisú kisfeszültség törpefeszültség: 65 V alatt (ált. bánya) – gyerekjáték: 12 V
10
A teherelosztók többszintű megosztásban végzik feladatukat • Az Országos Villamos Teherelosztó (OVT) közvetlen irányítása alá tartoznak a nagy erőművek, az alaphálózat és az alaphálózati alállomások, a körzeti teherelosztók és a villamos energia külkereskedelme. • Az áramszolgáltató részvénytársaságoknál működő körzeti alteherelosztó vagy körzeti diszpécser szolgálatok (KDSZ) a főelosztó hálózatot és az elosztó hálózat kiemelt vezetékeinek és az erre a hálózatra dolgozó erőműveknek az üzemirányítását végzik. • A közép- és kisfeszültségű elosztó hálózatok működésének irányítását az üzemirányító központok (ÜlK) és az alájuk rendelt kirendeltségek látják el. Ezek végzik a fogyasztói kapcsolattartást is a lakossági-, illetve kommunális kis fogyasztókkal.
11
Az együttműködő VER Országos Villamos Teherelosztó Szabályozás Szállítás
Erõmûvek
Áramszolgáltatók
Elosztás Szolgáltatás
Termelés Import
Fogyasztók Fogyasztás
Export
• VER = Villamos Energia Rendszer • A villamosenergia-iparon belül hagyományosan három alapvető funkciót különítenek el: a termelést, a szállítást és a szolgáltatást
A hazai VER és irányításának hierarchiája Nemzetközi kooperáció
Alaphálózat 750-400-220 kV OVT Nagy fogyasztók
Nagy erõmûvek
Fõelosztó hálózat 120 kV KDSZ-ek Fogyasztók
Kis erõmûvek
Középfeszültségû elosztóhálózat 35-20-10 kV ÜIK-k
Törpe erõmûvek
KIRENDELTSÉG-ek
Kisfeszültségû elosztóhálózat
lakossági
0.4 kV
kommunális fogyasztók
kis
12
Szervezeti rendszer • Átfogó irányítás: Magyar Villamos Művek Rt. (MVM) • Áramszolgáltatók: ELMŰ, DÉDÁSZ, ÉDÁSZ, DÉMÁSZ, ÉMÁSZ, TITÁSZ • Tulajdonos változik – privatizáció → pl. E-on
Az MVM csoport makrostruktúrája
13
A liberalizált piac működése és az MVM szerepe 2003-tól
Az MVM csoport jelenlegi helyzete
* Infokommunikáció: az informatikai és távközlési tevékenységek összefoglaló neve Az MVM csoport működését 2008. január 1-jétől a 2007. évi LXXXVI. törvény („VET”) és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok határozzák meg. A működést alapvetően érintik még az EU szabályozás különböző elemei, elsősorban a villamos energia belső piacáról szóló 2003/54/EK irányelv.
14
A Villamos Energia Törvény (1994) •
• • • • •
• • • •
A korábbitól lényegesen eltérő új működési modell irányába a döntő változást az 1994. évi XLVIII. törvény a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról (VET) 1994. április 6-i elfogadása jelentette. A VET olyan villamosenergia-rendszert határoz meg, mely teljesíti az alábbi feltételeket: tulajdonsemleges; a törvényhozás és a közhatalom által ellenőrzött; elősegíti a fogyasztók társadalmi érdekképviseletét; biztosítja a rendszerbe lépésnél és a fogyasztóknál a legkisebb költséget; biztosítja a termelői, átviteli, elosztási és szolgáltatási árban az indokolt befektetések és a hatékonyan működő engedélyesek költségeinek megtérülését és a tartós működéshez szükséges nyereséget tartalmazó árrendszer és áralkalmazás bevezetését; előírja a környezetbarát működést és leállítást; előnyben részesíti a megújuló energiaforrásokkal, valamint kapcsoltan termelt villamos energia termelését kötelezően előírt átvétellel; lehetővé teszi a növekvő igények függvényében bővülő biztonságos fogyasztói ellátást. A VET rendelkezik az Ipari és Kereskedelmi Miniszter (IKM) és a Gáztörvénnyel létrehozott Magyar Energia Hivatal (MEH) feladatairól is.
15
Állami feladatok A VET az Ipari és Kereskedelmi Miniszter hatáskörébe utalja az alábbi feladatok ellátását: • javaslattétel a 200 MW teljesítményűnél nagyobb erőművi egységek létesítésére; • a 200 MW teljesítményűnél kisebb erőmű energiahordozójának jóváhagyása; • a villamos energia hatósági árának megállapítása; • a villamos energia import-export hazai termeléshez viszonyított arányának megállapítása; • az energiahordozó-készlet legkisebb mértékének és a készletezés rendjének meghatározása.
A MEH főbb feladatai A VET a Magyar Energia Hivatal hatáskörébe utalja az alábbi feladatok ellátását: • a termelői, szállítói, a szolgáltató működési, valamint erőmű létesítési és üzembe helyezési engedélyek kiadása; • az üzemi és üzletszabályozás jóváhagyása; • az árak, az áralkalmazási feltételek és a hálózatfejlesztési hozzájárulás számítási szabályainak kidolgozása; • korlátozási sorrend megállapítása; • fogyasztói érdekvédelem; • az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó adatok körének meghatározása; • a legkisebb költség elvének érvényesítése.
16
Vertikálisan integrált rendszer modell
kWh Erõmûvek
Alaphálózat Ft Ft
kWh kWh
Elosztóhálózat és szolgáltatás
Fogyasztók Ft
Kiskereskedői verseny modell
Erõmûvek
kWh
Alaphálózat
kWh
Elosztóhálózat kWh
Ft
Ft
Ft Fogyasztók Ft Brókerek
Ft
Iparágfüggetlen szolgáltatók
17
A villamosenergia-rendszer működési modellje 1994. évi XLVIII. törvény és a 2001. évi CX. törvény alapján
Modell 2003-ig
18
EU szabályozás alapjai irányelvei - liberalizáció • Versenyképesség biztosítása energia oldalról: biztonságos ellátás mellett a költséghatékonyság alapvető cél. – Ehhez piaci verseny kell. – Új cél fenntartható fejlődés kritériumának megfelelés.
• Természetes monopólium és versenyszféra szétválasztása. – Monopólium a hálózat, amelyet az üzemeltető köteles hatósági díjért átengedni. – Minden más versenypiac, a monopol és a versenypiaci tevékenységet pedig szét kell választani.
Irányelvek 2003-tól 2003/54 EK irányelv i. Biztosítani kell a villamosenergia-szolgáltatásban a piaci mechanizmusok lehető legszabadabb érvényesülését Szabad szolgáltató választás (2004 júliustól feljogosított fogyasztók, 2007 júliustól (M.o.n 2008.01.01 elvben) mindenki szabadon választhat, hogy kitől veszi az áramot. M.o.n a közvetlen vásárlás aránya jelenleg 35%-os: 2005. 35eGWh – 21eGwh közüzem- 5500Gwh nettó import Szabad erőmű létesítés és termelés Szabad kereskedelem ii. állami feladat az irányelvek betartása. A tagállamok szabadon döntenek a villamosenergia-ellátás biztonságát garantáló intézkedésekről Az állam felelőssége olyan szabályozási környezet és piacszervezési stabilitás biztosítása, amely kiszámítható feltételeket nyújt a befektetőknek. diszkrimináció-mentesség hatékony verseny társaságok felügyelete iii. Az állampolgárok alapvető szükségletei kielégítésének biztosítása Az egyetemes szolgáltatás egy közösségi szintű közszolgáltatási illetve közellátási kötelezettség. iv. Fenntarthatóság – megújuló energiaforrások növelése Villamos energia 2010-re 22%-ban megújuló forrásból (Mo-ra 3,6%)
19
Liberalizáció Magyarországon a. 2004-es nyitás i. VET módosítás ii. Feljogosított fogyasztók iii. Nagykereskedők b. EU vs Magyarország i. A HTM-ek megkötését és ellátásbiztonsági célját nem kérdőjelezi meg az EU, de a HTM-ek nem felelnek meg a közszolgáltatás fogalmának, tiltott állami támogatást jelentenek az erőművek felé ii. MVM erőfölénye és a HTM-ek versenykizárást eredményeznek a szabad szektorban iii. A bizottság nem foglalkozik a következményekkel iv. 2007 új tv. * HTM = hosszú távú áramvásárlási szerződések (megállapodások)
Modell 2003-2007
20
2007. évi LXXXVI. törvény (VET) a) A teljes piacnyitáskor a hálózati eszközökkel rendelkező engedélyesek (elosztói engedélyesek) továbbra is természetes monopóliummal rendelkeznek, de a hálózatukhoz való hozzáférést kötelező biztosítaniuk bármely fogyasztó számára, aki megfelel a törvényben előírt feltételeknek. b) A fogyasztók /felhasználók/ az engedéllyel rendelkező áramkereskedők között szabadon választhatnak, vagy az egyetemes szolgáltatás keretében maradhatnak, amennyiben erre jogosultak. c) Megszűnt a közüzemi szolgáltatás, helyébe az egyetemes szolgáltatás lépett. d) Nincs hatósági árszabályozás, helyette életbe lép az egyetemes szolgáltató esetében a Magyar Energia Hivatal árellenőrzési hatósági szerepe. e) Az eddig jól ismert közüzemi szerződést fel váltják a „hálózati csatlakozási és a hálózathasználati”, valamint a „villamos-energia- vásárlási” szerződések. A VET előírja a szerződések főbb a tartami elemeit, a szerződésmódosítás, felmondás és szerződésszegés eseteit. f)
A fogyasztóvédelem területén is változás történt, a Magyar Energia Hivatalon kívül nagyobb szerepet kap a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség új nevén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, és meg nő a hatásköre a Gazdasági Versenyhivatalnak is.
Egyetemes szolgáltatás a) az egyetemes szolgáltatásra azok a fogyasztók (összes felhasználók) jogosultak, akiknek a csatlakozási teljesítménye nem haladja meg a 3*25 A-t. A törvény átmeneti rendelkezése szerint azok a fogyasztók is jogosultak még az egyetemes szolgáltatás igénybevételére, de csak 2008. december 31-ig, akik 3*50 A csatlakozási teljesítménnyel rendelkeznek. Ezt követően egyetemes szolgáltatásba a 3*25 A feletti fogyasztók már nem részesülhetnek, ezeknek a fogyasztóknak áramkereskedőt kell választaniuk; b) az egyetemes szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli az arra jogosultakkal szemben; c) az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztók/felhasználók részére nem szolgáltathat villamos energiát; d) az egyetemes szolgáltató a kormányrendeletben meghatározott árszabás és szerint értékesíthet villamos energiát;
21
Modell 2008. januártól
Piacnyitás a villamosenergia-iparban 100
%
90 80
egyetemes szolgáltatás
határ határ
70
3 x 50 A
60
3 x 25 A
közüzem
50 40 30 20
szabad piac
10 0
1
3
5
7
9 11 1
2003
3
5
7
2004
9 11 1
3
5
7
2005
9 11 1
3
5
7
2006
9 11 1
szabad piac 3
5
7
2007
9 11 1
3
5
7
2008
9 11 1
3
5
7
9 11 hónap
22
Az egységár összetevői
A villamosenergia-termelés költségkategóriái
Termelési költség
Változó tüzelõanyag költség
Változó költség
Változó üzemeltetési és TMK költség
Állandó költség
Villamos energia termelés költsége Beruházási költség
Állandó tüzelõanyag költség Állandó üzemeltetési és TMK költsé Adók és Biztosítás
Állandó beruházási költség
Amortizáció Beruházás megtérülése Egyéb állandó költség
23
Teljesítménydíj Csúcsidei Csúcson kívüli
Tarifacsoportok NEM LAKOSSÁGI Nagyfeszültség Teljesítménydíjas I. Teljesítménydíjas II. Alapdíjas (két zónaidős) Középfeszültség Teljesítménydíjas I. Teljesítménydíjas II. Alapdíjas (két zónaidős) Kisfeszültség Teljesítménydíjas I. Teljesítménydíjas II. Alapdíjas (egy zónaidős) Alapdíjas (két zónaidős) Vezérelt különmért Közvilágítási LAKOSSÁGI Tiszta áramdíjas Alapdíjas (egy zónaidős) Alapdíjas (két zónaidős) Vezérelt különmért
Áramdíj Csúcsidei Csúcson kívüli
Villamosenergia-árak az EU-ban Olaszország Írország Németország Hollandia Nagy-Britannia Belgium Dánia Svédország Ausztria Magyarország Magyarország
Spanyolország Franciaország
ipari nagyfogyasztók (2000 MWh/a) háztartások (3500 kWh/a)
Lengyelország Csehország Görögország Bulgária
0
2
4
6
8
10
12
14
16
a villamos energia ára (adó nélkül, 2007 elején), cent/kWh
18
Forrás: Energiewirtschafliche Tagesfragen, 57. k. 9. sz. 2007. p. 11.
24
Közüzemi termelői árak 2007.02.01.-től 50
Paks* Mátra Duna F Csepel Kispest Pécs IV.
45
termelői átlagár, Ft/kWh
40 35 30 25 20 15 10 5 0 1000
2000
3000
4000
5000
* Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (1,9023 Mrd Ft/hónap) nélkül.
6000
7000
8000
kihasználás, h/a
Forrás: 14/2007. (I.26.) GKM-rendelet szerint
Közüzemi termelői árak 2007.02.01.-től Rendelkezésre állási díj, E Ft/MW/év 70 000
Energiadíj, Ft/MWh 25 000
60 000 20 000 50 000 15 000
40 000 30 000
10 000
20 000 5 000 10 000
Paks
Mátra III-V,
Pécs IV.
Újpest
Kispest
Csepel
Kelenföld
Duna F
Duna G2
IV Pa . el ks en * fö Ú ld jp C es M se t át p ra el II K I-V. is D pe un st a D G2 un a Ti F sz a K
Pé cs
Tisza
0
0
* Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (1,9023 Mrd Ft/hónap) nélkül. Forrás: 14/2007. (I.26.) GKM-rendelet szerint
25
Lakossági villamosenergia-árak adókkal 45
>1320 kWh/a kWh/a
40
villanyár, Ft/kWh
35
általános („A”)
30 25
átlag 20
vezérelt („B”)
15 10 5
2008.01.01
2007.09.01
2007.05.01
2007.01.01
2006.09.01
2006.05.01
2006.01.01
2005.09.01
2005.05.01
2005.01.01
2004.09.01
2004.05.01
2004.01.01
2003.09.01
2003.05.01
2003.01.01
2002.09.01
2002.05.01
2002.01.01
2001.09.01
2001.05.01
2001.01.01
2000.09.01
2000.05.01
2000.01.01
0
alkalmazotti („ („C”)
Forrás: www.eh.gov.hu
Egy főre jutó elektromos energiafogyasztás Európában Izland
27 700
Norvégia
25 256
Finnország
16 109
Luxemburg
15 848 15 431
Svédország 8 517
Belgium Svájc Ausztria Franciaország
8 236
Szlovákia Bulgária
4121
Magyarország Magyarország
3770
Montenegro
3533
Horvátország
3477
Lengyelország
7 892 7 707
4917 4663
Portugália
3437
Ukrajna
3248
Fehéroroszország
3208
7 111
Litvánia
3109
Hollandia
6 988
Lettország
2704
Szlovénia
6 920
Szerbia
2636
Németország
Dánia
6 659
Észtország
Csehország
6 346
Azerbajdzsán
Egyesült Királyság
6 254
Románia
2343
Írország
6 248
Bosn. & Herc.
2320
Spanyolország
6 147
Törökország
1897
Oroszország
5 787
Macedónia
1810
Olaszország
5 676
Grúzia
Ciprus
5 539
Örményország
Málta
5 500
Moldova
Görögország
5 243
Albánia
2548 2408
1673 1503 1316 1176
Forrás: IEA – Key World Energy Statistics, 2007
26
