VILÁGJÁRÓ címû 6. osztályos irodalomtankönyvéhez

Tanmenetjavaslat dr. Széplaki György és dr. Vilcsek Béla

VILÁGJÁRÓ címû 6. osztályos irodalomtankönyvéhez

1

Az integrált magyar nyelvi és irodalmi program – általános iskola 1–8. osztály – 6. osztályos része Írta: dr. Széplaki György Alkotó szerkesztõ: Adamikné dr. Jászó Anna Szerkesztõ: dr. Vilcsek Béla Tördelés: SZÜCS BT. Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes © dr. Széplaki György ISBN 963 657 177 5 A Dinasztia Kiadó a kiadói jogot fenntartja.

Felelõs vezetõ: Ballér Judit ügyvezetõ igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97.

2

AJÁNLÁS Dr. Széplaki György–Dr. Vilcsek Béla

VILÁGJÁRÓ címû

hatodik osztályos irodalomkönyvéhez (Az integrált anyanyelvi és irodalmi program (1–6. osztály) tankönyvcsomagjának második darabja) A tankönyv szerzõi a „Világjáró” címû ötödik osztályos irodalomtankönyv folytatását írták meg a hatodik osztályosok számára. A folytatás tényébõl következik, hogy hasonló alapelveken és szerkesztéssel készült, mint elõdje. Fejezeteiben a szerzõk törekedtek az áttekinthetõségre, az összefüggések feltárására, az olvasni- és tanulnivaló elkülönítésére. A tankönyv igyekszik a hagyományokat követni, de törekszik az újításokra, frissítésekre is. Ez egyaránt jellemzõ a gondosan választott és részletesen kidolgozott, fejezetekre osztott tankönyvi részre, illetve a szöveggyûjteményben a feldolgozásra felkínált mûvekre, szövegekre. Elméleti anyagában és a mûveket feldolgozó feladatsorokban a szaktudomány mai állásának megfelelõ fogalomhasználatra törekszik. Az elméleti ismereteket összegezve könnyen érthetõ és megtanulható definíciókat ad. Az elméleti ismeretek elmélyítésére jó lehetõséget nyújt, mert példák, magyarázatok, önállóan megoldható feladatok során taglalja a fogalmak lényeges ismérveit. A felhasználók maguk dönthetik el, meddig folytatják ezt tanári segítséggel, mikor lehet önállóan is értelmezni. A viszonylag tiszta példák sora mindkettõt lehetõvé teszi. Az itt kínált gazdag példatárral (az irodalomtörténetet a mai költõkig reprezentálja) a tankönyv címét adó „világjárás”-ra is módot ad. Az egyes mûvekhez kapcsolt feladatsorok elsõ renden olvasásra (újraolvasásra) buzdítják a tanulókat, ugyanakkor segítik a gyermeki kutató-kíváncsi kérdések megválaszolását: miért szép, mitõl szép, miért tetszik nekem? (Nem zára ki az ellenkezõjét, a nemtetszést sem.) A bõséges feladatsorból könnyen kiválaszthatók az iskolai, az otthoni szóbeli és írásbeli feladatok. Mindezekhez járul még a speciális segítséget igénylõ gyakorlás, gyûjtés munkálkodása a nyelvtani anyaggal egybeszerkesztett feladatfüzetben. A feladatfüzet mérõlapokat is tartalmaz. A késõbbi magasabb szintû elméleti ismereteket, az egyre önállóbb egyéni olvasást is eredményesen lehet majd ezekre az alapokra építeni. A könyvben található mûelméleti alapok, a mûnemek és a mûfajok itt megjelenõ formái egyre teljesebben, részletesebben rajzolódnak ki – természetesen az ötödik osztályban tanultakra épülnek –, a fogalomtárban pedig a két év anyaga együtt található. Egy-egy elemében, definíciójában megjelennek a felsõbb évfolyamokban tanítandók is. Így a tankönyv betûrendes fogalomtára a hatodik osztályban feltétlen szükségesnél is magasabb szintû. Ez helyeselhetõ. A tankönyv egészében is magában hordozza a tovább folytatás és az elmélyítés késõbbi lehetõségeit. Hagyományos tananyaga: Kõmíves Kelemenné, Lúdas Matyi, Toldi, Szép Ilonka, Petõfi és Arany barátsága, Balassi és Tinódi versei, Egri csillagok. A NAT követelményeinek megfelelõen törzsanyagában egészül ki az eposz mûfajával. Szövegrészlet-példáinak sorában: Iliász, Odüsszeia, Szigeti veszedelem, Dorottya, Zalán futása, A helység kalapácsa. A részleteket a tankönyvi részben olvasmányos feldolgozás, feladatsorok és elméleti anyag jellemzi, míg a szöveggyûjteményben olvasnivalót kínál az összeállítás. Ugyancsak bõvebben szerepel a ballada mûfaja. Ezt a mûfajt a népballada mellett Arany János remekei reprezentálják: Szondi két apródja, A walesi bárdok. A szöveggyûjtemény itt is további példákkal, változatokkal szolgál, egy kis betekintéssel a világirodalomba. A tankönyv anyagából és szerkesztésébõl is kitetszik, hogy míg az elméleti megközelítés viszonylag zárt, kész tudást ad, az olvasnivalók tekintetében a bõséges, színes kínálatra mutat rá a tankönyv. Nyilvánvaló célja: könyvtárlátogató, olvasó diákokat kíván nevelni. A fejezetek végéhez kapcsolt kitekintõ olvasmányt, kutatási anyagot kínál tanárnak és diáknak egyaránt. 3

A legrégebbi és legszebb hagyományt követi Arany János Toldijának feldolgozása. Az egyes énekek után következõ feladatsorok és az elméleti ismeretek már egyszerû megoldásukban is lehetõséget, módot adnak több gyakorlati ismeret elsajátítására és a tanításban, tanulásban nélkülözhetetlen módszer megismerésére. Több mint harmincféle feladattípusa sokféle olvasási metódust, megbeszélési formát, írásbeli házi feladatot kínál. Mindenképpen ösztönzõk lehetnek hasonlók alkotására. A szöveggyûjtemény kiegészíti ezt az ismeretkört. Tartalmazza az Ilosvaihistória néhány részletét, ugyanakkor a mitologikus felépítés és szemlélet jelenik meg a kapcsolódó népmondák gyûjteményében. Diákok és tanárok által kedvelt Gárdonyi Géza regénye, az Egri csillagok. Feladatsoraiban az olvasóvá nevelés gazdagon motivált, eredményre törekvõ példáit láthatjuk. Ha a feladatfüzettel is kiegészül a feldolgozás, inkább a bõség zavarával kell megküzdenie a tanárnak. A feladatok mindemellett tipizáltak is, bármely választott regény tárgyalásakor használhatók, szinte csak az adatokat kell megváltoztatni. A nem hagyományos anyagot a mûvek részletezése nélkül is érzékelni lehet, ha szemügyre vesszük a tankönyv szöveggyûjteményének fejezetcímeit: Hõseposz és vígeposz, Népballada és mûballada, Ballada és dráma, Elbeszélõ költemény és életkép, Olvastam, költõtárs... Költõk, írók egymás közt, Mesedráma, meselevél, meseregény, Kalandregény és történelmi regény. A szöveggyûjtemény fejezetei az ötödik osztályos könyvhöz hasonlóan a tankönyvi fejezeteket egészítik ki. A tankönyvi rész felépítése: Könyvek között – A párbeszéd folytatása Mítoszok és mondák tájain (Az eposz, a ballada) Mondák és mesék helyszínein (Az elbeszélõ költemény – Lúdas Matyi, Szép Ilonka) A mítosz, a monda és a mese vonzásában (Arany János és a Toldi, az irodalmi levél, Petõfi és Arany) Történelmi események sodrában (Vitézi versek és énekek, a történelmi regény – Gárdonyi Géza: Egri csillagok) Írói arcképek Fogalomtár Az átlagosnál is kisebb terjedelmû könyv nem kíván egyetlen, mindent tartalmazó olvasmánya lenni a hatodikosoknak, ám szélesre nyit egy ablakot, ahonnan sok mindent és fõleg messzire lehet látni. Az irodalom tantárgyra háruló sokirányú elvárásnak, amely a hamarosan hatályba lépõ NAT-ban is megfogalmazódik, a tankönyv megpróbál maradéktalanul megfelelni. Elsõsorban azzal, hogy az alaptantervben megfogalmazott követelmények teljesítéséhez igyekszik a segítséget mindenben megadni a tanárnak és a tanulóknak. Egy-egy területen persze ezt egészében csak akkor teljesítheti – például a szövegszerkesztés és a köznapi kommunikáció gyakorlati feladatainál –, ha ezek az anyanyelvi órákon (reményeink szerint más órákon is) folytatódnak a szûkebben vett tantárgyi (nyelvi) anyag lehetõségeinek, kívánalmainak megfelelõen. A tervezett egységes nyelvi-irodalmi feladatfüzet ezt segítheti. A tankönyv felépítésbeli és koncepcionális sajátosságai: Nem kíván irodalomtörténeti rendet adni, inkább a mûnemek és mûfajok rendszerét építi fel a gyerekekhez közelálló olvasmányokkal, illetve a történelmi tanulmányokban feltehetõen az évfolyamban szereplõ témákkal. A felépítésében jól áttekinthetõ, tanítható. A legnagyobb szolgálatot az olvasóvá nevelés ügyének teszi, mert módot ad az egyes mûfajok megismerésére, és idõt enged az elmélyülésre, az olvasói élmények feldolgozására. Ugyanakkor a választott mûvek segítségével taníthatók lesznek a poétikai alapismeretek, a verstan nehezebb részei is. A tankönyv koncepcionális egysége érdekében a lírai költemények egészen új helyzetbe, megvilágításba kerültek. Számuk bõséges, de nem alkotnak egységes fejezetet. Arany és Petõfi életmûvét elsõsorban az irodalomtörténeti felépítésû felsõbb osztályú tananyagban lehet bemutatni. S bár verseikbõl néhány a szöveggyûjteménybe került, ez nem akadályozhatja bármilyen típusú feldolgozásukat. Akár önálló egységként és fõanyagként is taníthatók. A tankönyvi részben található, több mûvet is egybekapcsoló kérdések példát mutathatnak az önálló tanári feldolgozáshoz. Az irodalomtörténeti szemlélet tehát a tankönyvben nem az idõrendben valósul meg, hanem az összetartozó nevek, mû4

vek, korszakok kapcsolatainak felfedeztetésében. A tanmenetjavaslat év végi összefoglalója ezt kimondottan ajánlja. A kitekintõk szakkönyvajánlásai és az írói arcképek szakkönyvekbõl kiemelt szövegei ezt a munkamódszert modellálják. Így az írói életrajzok tanítása is az egyéni olvasás, búvárkodás, szorgalmi feladatvállalás szintjén, vagy közös tanórai összesítõ vázlat alapján képzelhetõ el. A tankönyvben az írókról szakkönyvekben végzett kutatást minimálszinten az írói arcképek szolgálják, de ez inkább kedvcsinálónak látszik. A feladatokban található utalások viszont a megadott szakirodalom feldolgozására buzdítanak tanárt és diákot egyaránt. A tankönyvet létrehozó Dinasztia Kiadó külön kiadványban is megjelentette a könyvtári ismereteket és ennek feladatgyûjteményét. Ez utóbbiak, a tankönyvsor többi darabjával együtt, harmonikusan illeszkedõ taneszközsorozatot juttatnak el a használóikhoz. A tankönyvhöz készül egy további fejlesztésre, bõvítésre szánt tanári segédkönyv, részletes tanmenettel, az egyes témák koncepcionális, de variálható hálóterves feldolgozásával, egyes órák részletes terveivel, valamint a már említett feladatfüzet.

A tanmenetjavaslatról A tanmenetjavaslat régi hagyományokat követ. Magában foglalja az egész évi részletes tanári tervet, benne a tananyag beosztását (a tankönyv kereteihez igazítva), a legfontosabb fogalmakat, ismereteket, feladatokat, és bõségesen ad a megvalósításhoz módszertani ajánlásokat. A tananyag 72 órára történõ beosztásának több oka van. Az elsõ ok a kényszerûség, hiszen az oktatási törvény kötelezõ óraszámából ennyire lehet biztosan számítani. A másodiknak a gyakorlati megfontolás az alapja: teret kell engedni a tanári szabadságnak, s ezért a lehetséges magasabb óraszámot nem kötöttük le a tervezésben. Az elmélyítés, gyakorlás céljára vagy kiegészítõ anyagok tárgyalására így annyi óra fordítható, amennyit a helyi körülmények megengednek. A tanmenet egyéni felhasználása történhet egyszerû átszámozással, illetve bõvítéssel. A tankönyvhöz és tananyaghoz illeszkedõ struktúrát a tanítandó anyag logikája kívánta meg, mégsem elképzelhetetlen a más sorrendben történõ feldolgozás. A tankönyv felépítése ugyan zárt egységekben valósul meg, de ezek a kisebb egységek mentén, illetve egész fejezetek sorrendjének megváltoztatásával átrendezhetõk. Ilyen jellegû mûveletekre a kollégák gyakorlatában mindig volt példa. Hogyan tanácsos olvasni, majd használni a tervet? Egy-egy tanóra anyagát és javasolt módszereit a táblázatos megoldásban módszertani fogalmak és kategóriák szerint rendeztük. Így mintegy az óra horizontján jelentkezõ problémákat és megoldásukat csoportosítja a tanmenet egy-egy sora. A rovatok válaszolnak a legfõbb kérdésekre: mit tanítok az adott órán, milyen módszerekkel, eszközökkel, és milyen feladatok megoldásával. Az elsõ rovatban bõséges a kiegészítõ, illetve összevethetõ anyagok választéka. Kirajzolódnak a lényeges elemek, láthatók az alternatívák, és pontosan mutatja a terv a tankönyvi szöveg, az ajánlott feladat helyét, számát is. (A „tkv”-megjelölés azért szükséges, hogy a késõbbi, bõvített változat a feladatfüzet gyakorlatait is egyértelmûen jelezhesse.) Még a szinte változtatás nélküli felhasználás is szükségképpen alkotó jellegûvé válik, hiszen a terv egyes sorai alapján számtalan 45 perces tanórát lehet komponálni. Gondoljunk csak a sorrendiségre, az arányokra vagy a hangsúlyeltolódásokra. A gyakorlat hamar megmutatja, miben szükséges újabb és újabb variációkat létrehozni, idõszerûbb ötletekkel pótolni vagy a helyi lehetõségeket, adottságokat kihasználni. Ha viszont a rovatokat függõlegesen nézzük végig, felfedezhetõ a témákon, sõt az egész évi tananyagon belüli elõrehaladás is. Például ahogyan egymásra épülnek a fogalmak, ismeretek (alkalmanként ezek ismétlésére is sor kerül), ahogy felkészítjük tanítványainkat egy szóbeli beszámolóra, egy újabb olvasmányra vagy az összetettebb írásbeli feladatokra. Ezt mindenképpen érdemes átvizsgálni, és legalább témánként elõre végiggondolni. Eközben és a tanórákon biztosan megszületnek az alkotó tapasztalatok. Voltaképpen alapnak szántuk a tervet, amelynek segítségével minden kolléga kialakíthatja a saját egyéni arculatú tanmenetét. Úgy véljük, a kezdetekor érdemes ezt a segítséget nagyobb mértékben igénybe venni, majd tapasztalatból, egyre finomítva átformálni, a legjobb, a testreszabott, a saját tanítványainknak megfelelõ formát kialakítani. 5

Ami feltétlenül megkönnyíti a tanár tervezõ munkáját, az jól látható már a külsõ szerkesztésben is. A tanév anyaga kisebb egységekre tagolódik, új ismeretek feldolgozását és gyakorló szakaszokat biztosít, ismétlõ, összefoglaló és ellenõrzõ szakasszal zárul. A leghosszabb témánál, Arany Toldijánál ezt részösszefoglalások oldják meg. A tervezésnek ezt a kisebb szakaszú ütemezését a témák, a tanórák címével még tanítványainknak is megadhatjuk. Eredményesebb lesz a munkánk, ha õk is jól látják a közös célt, a megoldandó feladatokat. Budapest, 1998. január

dr. Széplaki György és dr. Vilcsek Béla

6

TANMENETJAVASLAT A VILÁGJÁRÓ CÍMÛ 6. OSZTÁLYOS IRODALOMTANKÖNYVHÖZ ÉVES ÓRAKERET: ÉV ELEJI ISMÉTLÉS: ÉV VÉGI ISMÉTLÉS: DOLGOZATÍRÁS ÉS -JAVÍTÁS: MÍTOSZOK ÉS MONDÁK TÁJAIN: MONDÁK ÉS MESÉK HELYSZÍNEIN: A MÍTOSZ, A MONDA ÉS A MESE VONZÁSÁBAN: TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK SODRÁBAN:

72 ÓRA 3 ÓRA 3 ÓRA 6 ÓRA 14 ÓRA 10 ÓRA 22 ÓRA 14 ÓRA

7

dr. Széplaki György

TANANYAG KIEGÉSZÍTÕ OLVASMÁNY

FOGALMAK, ISMERETEK KONCENTRÁCIÓ

MÓDSZEREK SZEMLÉLTETÉS

KÉSZSÉGFEJLESZTÉS BESZÉD, ÍRÁS, OLVASÁS

HÁZI FELADATOK MEMORITER

1. Könyvek között – ismerkedés a tankönyvvel

F: a címek értelmezése, a tartalomjegyzék, a fejezetek áttekintése; A Kitekintõ, a Szöveggyûjtemény, a Fogalomtár, az Írói arcképek és használatuk K: Könyvtári ismeretek

M: a tankönyvi bevezetõ egyéni olvasása, az olvasottak megbeszélése. Sz: a tankönyv képei, néhány könyv a Kitekintõk ajánlásaiból

Néma olvasás; egy-egy kiemelt (már tanult) fogalom megkeresése a Fogalomtárban; Idézet választása, mottó írása a házi füzet elsõ oldalára; a füzetvezetés normái; „Elsõ benyomásaim a tankönyvrõl” – beszélgetés.

Felkészülés beszámolókra: nyári olvasmányaim, érdekes élményeim; Szabad választás alapján felkészülés az ötödik osztályban tanult memoriterekbõl; kedvenc mesém, mondám

2. A mítosz, a monda, a mese fogalmának felidézése a tanultak alapján

F: mítosz, monda, mese fogalma, típusai (ismétlés, példák)

M: beszámolók nyári olvasmányokból, élményekbõl; ismétlés, megbeszélés a felidézett példák és a Fogalomtár segítségével; történetmondások

Olvasás-mûértés felmérõ feladatlap

Felkészülés választott rövid szöveg hangos felolvasására

3. Az epikai mûfajok

F: az epikai mûnem általában; ismétlés a Fogalomtár segítségével és példákkal: rövidtörténet, novella, kisregény, regény; elbeszélõ költemény

M: ismétlés, megbeszélés a fel- A hangos olvasás felmérése; idézett példák és a Fogalomtár Az epikai mûnem és mûfajai – segítségével. áttekintõ vázlat készítése a füzetbe.

ÉV ELEJI ISMÉTLÉS (3 óra)

8

Példák írása az epikai mûnem áttekintõ vázlatához






MÍTOSZOK, MONDÁK TÁJAIN (7+7 óra)

9

4. Az eposz K.i: Erisz almája (Szgy. 72.) Petõfi S.: A helység kalapácsa (Szgy. 87.) Csokonai: Dorottya (Szgy. 84.)

F: eposz, naiv eposz, eposzi kellékek, mûeposz, vígeposz K: történelem (csak idõbeli elhelyezés – mûvek, nevek)

M: Az eposz címû bevezetõ Egy-egy részlet felolvasása a szöveg közös olvasása, megbe- Szöveggyûjteménybõl. szélése; az eposz és válfajainak elhelyezése az epikai mûnem vázlatában; válogatott verses idézetek tanári felolvasása – (az eposz sajátosságait jellemezze)

Választott prózai szöveg elolvasása a Szöveggyûjteménybõl (166–169. old.) Mirõl szól? – rövid, néhány mondatos tartalma írásban

5. Homérosz eposzai Ki.: Odüsszeusz cselvetése (Szgy. 74.) Homérosz: Illiász (részlet, Szgy. 76.)

F: Homérosz, Illiász, Odüsszeia (néhány a görög istenek neveibõl) K: történelem, könyvtári ismeretek

M: a tankönyvi szöveg közös Az írásbeli házi feladatok felolvasása, megbeszélése; beszá- olvasása, értékelése. moló az otthoni olvasmányból, kiselõadás Homéroszról (pl. a 36. old. Kitekintõ könyveibõl).

Önálló olvasás, ismeretszerzés a tankönyvbõl és a Szöveggyûjteménybõl (74–79. old.)

6. Homérosz: Odüsszeia Ki.: Odüsszeusz kalandjai (Szgy. 80.)

F: Elõhang, Múzsa, Trója, Zeusz, Ithaka, Kalüpszó, lótuszevõk K: földrajz

M: tanári bemutatás, követõ olvasás, megbeszélés a tkv. 10. old. 1., 2. feladata alapján, válogató és keresõ olvasások; (értelmezhetõ a 174. oldal prózai szövegébõl is!). Sz: térkép, a tankönyv képei

A verses szövegek újraolvasása, az Elõhang elsõ öt sorát megtanulni. Szorgalmi olvasmány: Odüsszeusz kalandjai, (Szgy. 80. old.)

Olvasásgyakorlás: egy-egy versmondat felolvasása, ritmikus olvasás (skandálás) tanári bemutatással, majd kórusban. A verses és prózai szövegben elõforduló istennevek leírása, kiejtése.


7. A hexameter Olvasmány: Akhilleusz pajzsa (Szgy. 76.) Vörösmarty: Zalán futása (tkv. 180.)

F: idõmértékes verselés, ütem, versláb, idõmértékes szótag, skandálás, daktilus, spondeus, hexameter; Akhilleusz, Zalán

8–9: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Ki.: Zrínyi-versek (tkv. 13.)

10. A Zrínyi-versszak (verstani ismeretek és az eposzról tanultak összegzése)

10





M: tanári bemutató olvasás, skandálás, magyarázat, a tankönyvi feladatsor 10–12. old. 3–8. feladat feldolgozása; olvasási, ritmizálási gyakorlatok; az osztály tanulóinak nevei idõmértékben

Beszámoló a szorgalmi olvasmányokból, a memoriterbõl; skandálási próbák – 6. feladat; Egy-két sor olvasása és az idõmérték jelölése az Akhilleusz pajzsa és a Zalán futása címû részletekben.

A verstani ismeretek tanulása, példák felolvasása skandálva is; Kimásolt két-három sornyi idézet idõmértékének jelölése; családtagok nevei idõmértékben. Szorgalmi: Mit ábrázol Akhilleusz pajzsa?

F: az eposzrészletek szavaiból: pl. Márs, Szulimán, penna, Szent Iván hava, Konstantinápoly, képíró, patyolat, tarack, pattantyú, janicsár, légió, Scitia K: történelem – a szigetvári hõs alakja, a költõ és hadvezér Zrínyi tettei

M: tanári felolvasás, követõ olvasás, megbeszélés részenként a tkv. 17. old. 1–2. feladat feldolgozásával, kiemelõ, válogató olvasások. Sz: Zrínyi, a költõ és hadvezér – Írói arcképek vagy a Kitekintõben ajánlott könyvek

Írásbeli vázlat: Szulimán jellemzése; a haditanács témája; Olvasásgyakorlás a memoriternek szánt szakaszokból (pl. „Adj pennámnak erõt...”; „Harcolnunk pediglen nem akármi okért...”; „Véghöz vittem immár...”).

Olvasásgyakorlások, memoriter. Írásbeli: Zrínyi jellemzése a részletek alapján; Szorgalmi: Válogatás és beszámoló a Szöveggyûjteménybõl

F: ütemhangsúlyos verselés, Zrínyi-sor, Zrínyi-versszak (strófa)

M: beszámoló memoriterekbõl, az írásbeli feladatok felolvasása, értékelése; Verstani ismeretek összegzése a tankönyvi feladatsor feldolgozásával. Az eposzról tanultak ismétlése megbeszéléssel.

Olvasás, keresés a FogalomLegkedvesebb hõsöm az olvatárból (ismétléshez). sott eposzokból: Miért becsüMilyen kiemelkedõ hõsöket is- löm nagyra? (írásban) mertem meg az eposzokból?




11. A ballada Ki.: Júlia szép leány (Szgy. 92.), válogatás a 94–99. oldalakról)

F: ballada, balladai homály, népballada, betyárballada, mûballada, vígballada, az epikus, lírai, drámai jellemzõk K: ének-zene (a kottás változatok éneklése, vagy mûvészi feldolgozás lejátszása)

M: szövegolvasás, értelmezés, tanári magyarázat, kiemelés aláhúzással, közös jegyzet- és vázlatírással Sz: énekelt ballada hangfelvételrõl

A tankönyvi bevezetõ szöveg egyes részeinek önálló olvasása, értelmezése. Olvasás a Szöveggyûjtemény balladáiból; a párbeszédes részekbõl felolvasás, eljátszás.

Az elméleti ismeretek megtanulása; olvasások a Szöveggyûjteménybõl. Szorgalmi: ballada elõadása énekkel, megjelenítéssel.

12–13. Kõmíves Kelemenné Ki.: Kõmûves Kelemen (tkv. 23.) és a rockballada (Szgy. 99.)

F: építõáldozat, ütempár, versmérték, fõmetszett, mellékmetszett, sormetszet; a mû szavaiból: pl. Déva vára, véka, szaka (darab, rész) K: könyvtári ismeretek – szótárhasználat

M: tanári bemutatás, követõ olvasás; megbeszélés a tkv. 25. old. 1–3. feladatok alapján; válogató olvasások, vázlatírás, idézetek kiírása; A verstani ismeretek feldolgozása a tankönyv feladataival (25–26. old. – 4–6. f.)

Olvasási gyakorlatok: néma, értelmezõ olvasás, kiemelés, hangos olvasás, a párbeszédes részek, megjelenítése. Vázlatírás segítséggel, önálló idézetválasztás. Vita: Mit tettem volna Kelemen kõmûves helyében?

A mû újraolvasása, felkészülés kifejezõ olvasásra. Írásbeli: Kelemen kõmûves tettének értékelése. Szorgalmi: önálló olvasás és beszámoló a rockballadából.

14–16. Arany János: A walesi bárdok Ki.: Szibinyáni Jank (Szgy. 98.)

F: a mû szavaiból: pl. Wales, Montgomery, bárd, tallóz, koboz, lord-major; jambus, anapesztus, angol-skót balladaforma K: történelem – 1849 utáni idõk, a költõk helytállása

M: tanári bemutatás, követõ olvasás, megbeszélés a tankönyvi magyarázó szövegek önálló olvasása, értelmezése; az értelmezéshez a tkv. 30. old. 1–3. feladat megoldása szóban és írásban; válogató és kiemelõ olvasás. A verstani ismeretek elsajátítása a tkv-i feladatok és gyakorlatok segítségével. (30–32. old. 5–7. f.)

Olvasás: a párbeszédes részek megjelenítése; a memoriterek elõkészítése hangos olvasással. Vázlatírás – helyszínek, szereplõk; jellemzés szóban – a bárdok. Az események elmondása, ill. leírása egy szereplõ szemével láttatva.

A mû újraolvasása; memoriterek választása a tkv. 30. old. 4. feladata alapján. Írásbeli fogalmazás: egy szereplõ szemével láttatva.

11








17. Arany János: Szondi két apródja Ki.: Vörösmarty: A Búvár Kund (Szgy. 97.) (A ballada mûfajáról tanultak összegzése)

F: Drégely, Szondi, Ali, apród, A mû szavaiból: pl. tusa, kopja, huri, sörbet, kaftán, kelevéz, Rusztem, gyaur K: történelem

M: tanári bemutatás, követõ olvasás – mûvészi elõadás meghallgatása; megbeszélés a tkv. 35. old. 1–2. feladat alapján – válogató, idézetkeresõ olvasások; a tankönyvi vázlat kiegészítése a füzetben. (Az eddig tanult balladák közös és eltérõ sajátságai.) Sz: képek végvárakról, fegyverekrõl; lemezfelvétel – zenei feldolgozás

Kifejtés szóban: tkv. 35. old. 3. feladat; a megszólalók jellemzése; A választott memoriter elõkészítése hangos kifejezõ olvasással.

A mû újraolvasása. Írásbeli: a megszólalók egyikének jellemzése beszéde és körülmények alapján. Memoriter: egy-egy szakasznyi. Szorgalmi: az események leírása egy szemtanú nevében.

Válogatás a Szöveggyûjteménybõl – rövid jegyzet készítése: Mirõl olvastam?

MONDÁK ÉS MESÉK HELYSZÍNEIN (10+2 óra)

12

18. Az elbeszélõ költemény

F: vándormotívum: az elbeszélõ költemény és változatai (a Fogalomtár – tkv-i bevezetõ összevetésével)

M: önálló olvasás a tankönyvi bevezetõbõl, megbeszélés, a korábbi ismeretek felfrissítése, a fejezet elõzetes áttekintése. Sz: Írói arcképek

Néma, értelmezõ olvasás. Beszélgetés: régi és új ismeretek összekapcsolása.

19- Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (bevezetés)

F: a mû szavai a lábjegyzet és az értelmezõ szótár segítségével a mû valamennyi óráján. K: könyvtári ismeretek, szótárhasználat.

M: a Lúdas Matyi olvasási szempontjainak megbeszélése. az elsõ levonás tanári bemutatása, megbeszélés a tkv. 42. old. 1. feladat alapján.

Követõ olvasás, a lábjegyzetek A döbrögi vásár – írásbeli; folyamatos figyelése, a jelenté- (A mi piacunk – leírás, bemusek megbeszélése. tatás) A döbrögi vásár bemutatása, leírása: idézetek keresésével, szóban.





20. Elsõ levonás

M: az elsõ levonás eseményei – válogatott idézetekkel. Matyi és Döbrögi szembeállítása – a tkv. 42. old. 2. feladat megbeszélése. A második levonás – tanári bemutatása – megbeszélés a tkv. 46. old. 1. feladata alapján. Sz: tkv-i képek

Beszámoló az írásbeli feladatokból, értékelés. Követõ olvasás, a lábjegyzetek megbeszélése. Hangos olvasás: tkv. 46/1. Gyûjtés írásban: az ácsmesterség jellemzõ szavai a mûben.

A levonás újraolvasása, felkészülés néhány részlet hangos olvasására. Matyi jellemzése – szóban.

21. Második levonás

M: a második levonás eseményei – idézetekkel; Matyi jellemzése. Megbeszélés a tkv. 47. old. 2. feladata alapján – válogató olvasások – Döbrögi és más szereplõk jellemzéséhez.

Keresõ, válogató olvasás; véle- A levonás otthoni újraolvasása. ményalkotás – Döbrögi alakjá- Döbrögi jellemzése – írásban, ról. a mû szavainak felhasználásával.

22. Harmadik levonás

M: A harmadik levonás tanári Az írásbeli házi feladatok bemutatása, követõ olvasás, a (Döbrögirõl) megbeszélése, lábjegyzetek megbeszélése. értékelése. A tkv. 50. old. 1–2. feladat megoldása közös megbeszéléssel.

A maskara bevált – a második verés története írásban. A negyedik levonás önálló olvasása.

M: Az írásbeli házi feladat Kiemelõ olvasások: párbeszémegbeszélése, értékelése. dek a negyedik levonásból. A negyedik levonás eseményeinek elmondása. A tkv. 52–53. old. 1–3. feladat megoldása közös megbeszéléssel.

A harmadik verés leírása párbeszédekben.

13


23. Negyedik levonás

K: könyvtári ismeretek – Magyar szólások és közmondások






F: életkép, nyelvjárás M: a mesék

M: a mû eseményeinek tömör elmondása; a tkv-i feladatok megbeszélése (válogatás az 53–54. old. feladataiból)

Az írásbeli házi feladatok érté- Könyvismertetõ (fülszöveg) kelése. Választott jellemzõ ré- írása a Lúdas Matyi új kiadászek felolvasása az egyes levo- sához. násokból.

25–26. Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka

F: trocheus, rímszerkezet, keresztrím, párrím, bokorrím; K: Mátyás-mondák

M: tanári bemutatás, követõ olvasás; a történet eseménysora, helyszínei tömör elmondásban – válogatás a tkv. 57. old. feladataiból; a mû szerkezete; a költõi megjelenítés. A mû verselésének vizsgálata a tankönyvi feladatok közös megoldásával (58–59. old.)

Idézetkeresõ és válogató olvasások; a rövid tartalom illusztrálásához, az események és a helyszínek bemutatásához, a párbeszédes részek megjelenítéséhez, a költõi eszköztár bemutatásához.

A mû vázlata önállóan, írásban, A verselés tankönyvi példáinak elemzése: önálló olvasás, a rímszerkezetek jelölése.

27. Összefoglalás (Trójától Mátyás udvaráig)

F: eposz, ballada, elbeszélõ költemény, az idõmértékes verselés (ismétlésül)

M: Mûvek és alkotók számbavétele; az elméleti ismeretek summája (tallózás a Fogalomtárban). Vetélkedõ és csoportfoglalkozás formájában is megoldható. A dolgozatírás elõkészítése – témák, mûfajok; anyaggyûjtés: a szereplõk jellemzése.

A hangos olvasás gyakorlása választott idézetekbõl; Memoriterek elmondása. Egy-egy hõs bemutatása szóban. A fogalmazási ismeretek rövid áttekintése (a dolgozathoz).

Anyaggyûjtés a dolgozathoz; egy hõs bemutatása a közös olvasmányokból, a jellemzés különbözõ módozatai – Miért kedveltem meg ...-t?

14

24. Átfogó feladatok, összefoglalás Ki.: Móricz Zs.: Lúdas Matyi (Szgy. 143.)

TANANYAG KIEGÉSZÍTÕ OLVASMÁNY 28–29. Dolgozatírás, értékelés, javítás




F: cím, téma, mûfaj, szerkesz- M: rövid szóbeli elõkészítés, a tés – az elõkészítõ beszélgetés- gyûjtött anyag felhasználásáben és az értékelésben is! nak lehetõségei; A dolgozatok szóbeli értékelése, felolvasás a legjobb dolgozatokból; Intõ példák – tanuljunk a hibákból!

HÁZI FELADATOK MEMORITER Választható témák: Miért kedveltem meg ...-t? Legkedvesebb mûvem – (ismertetõ, ajánló).

A MÍTOSZ, A MONDA ÉS A MESE VONZÁSÁBAN (22+2 óra) 30–31. Arany János és a Toldi Ki.: Ilosvai: Az híres neves Tholdi...(Szgy. 111.) és A nagyszalontai Toldiak (115.)

15

F: mítoszi, mondai, mesei sajátosságok; Kisfaludy Társaság, Nagyszalonta, Ilosvai, széphistória K: történelem (Arany János kora – életrajzához; Nagy Lajos és a lovagkor – a Toldihoz)

32. Toldi – Elõhang F: Elõhang, mottó: emberöltõ; Ki.: Toldi nagy ereje (Szgy. 115.) ütemhangsúlyos, idõmértékes, szimultán verselés; A lábjegyzetek folyamatos használata az egész mû feldolgozása során! K: történelem – lovagi fegyverzet

M: A bevezetõ szövegének olvasása, megbeszélése; kiegészítés Arany életébõl – Írói arcképek, Kitekintõ; életrajzi vázlat készítése. Sz: térkép, tankönyvi képek, képek, könyvek

Szemelvények olvasása a Szöveggyûjteménybõl, a Kitekintõ olvasmányaiból – önálló olvasással és megbeszéléssel. Közös életrajzi vázlat készítése adatkereséssel; szövegszerû elmondás a vázlat segítségével.

Arany János élete a vázlat, az órán hallottak és olvasottak alapján. (Arany és Petõfi barátsága csak említés szintjén, a Toldi fogadtatását érdemesebb a mû után tárgyalni, az irodalmi levél témakörében!) Kiselõadások a második órára. A nagyszalontai Toldiak – önálló feldolgozás.

M: a tanári bemutatás meghallgatása, majd önálló olvasás a megbeszéléshez; feldolgozás a tkv. 65–66. old. 1–2. feladattal; A verselés elemzése a 66. old. 3. feladattal. Sz: a tkv-i fejezet nyitóképe

Önálló, néma olvasás, válogató, kiemelõ olvasás a megbeszéléshez; kifejezõ hangos olvasás a megjelenítéshez és a memoriter elõkészítéséhez; a mottó megkeresése Ilosvai mûvében; Toldi alakrajza – szóban.

Az Elõhang könyv nélkül; szorgalmi önálló olvasmány a Szöveggyûjteménybõl; Toldi alakrajza – írásban.


16





33. Elsõ ének Ki.: az elsõ ének mottójának megkeresése Ilosvai mûvében

F: expozíció; a mû szavaiból igény szerint: pl. szík, tors, sarjú, boglya stb. K: könyvtári ismeretek – szótárhasználat, pl. Toldi-szótár

M: tanári bemutatás, követõ olvasás, a nem értett szavak megjelölése; megbeszélés-értelmezés. Feldolgozás a tkv-i feladatokkal: 70. old. 1. f. környezetrajz, 2., 5. f. alakrajz, 3., 4. f. olvasásértelmezés, megjelenítés. Sz: képek, rajzok a tárgyakról

Keresõ, válogató olvasás a feladatmegoldásokhoz; kiemelõ olvasás a környezetés alakrajzhoz, kifejezõ olvasás a megjelenítéshez, a memoriterek elõkészítéséhez. Írásbeli gyûjtés környezet- és alakrajzhoz. Kifejtés, megállapítás, bizonyítás – szóban, a mû elemzõ vizsgálata közben.

Az ének újraolvasása, a tankönyvi feladatok otthoni áttekintése, memoriter tanulása. Írásbeli a tkv-i feladatokból.

34. Második ének Ki.: a második ének mottójának megkeresése Ilosvai mûvében

F: konfliktus; a mû szavaiból: M: tanári bemutatás, követõ pl. kolonc, félakós, bocskor, ir- olvasás, megbeszélés – a mozha, csobolyó stb. zanatok, jelenetek felidézése kiemelõ olvasással, jelöléssel. Elemzõ vizsgálat a tkv. 74–75. old. gyakorlataival.

Válogató olvasás, gyûjtés: 74/1. F. Kiemelõ olvasás: a konfliktus kifejtéséhez 74/4. f. Írásbeli, közös vázlat 74/4. f. alapján. Hangos kifejezõ olvasás: pl. az édesanya jellemzéséhez. Véleményalkotás: a testvérek kapcsolata, Miklós igazsága.

Felkészülés hangos olvasásra. Írásbeli: leírás készítése a mû szavainak felhasználásával. Szorgalmi: konfliktust rejtõ rövid párbeszéd írása.

35. Harmadik ének Ki.: a harmadik ének mottójának megkeresése Ilosvai mûvében; Biblia: Bírák könyve – Sámson története

F: bonyodalom; a mû szavaiból: pl. túzok, palánk, Sámson, pallos stb.

Válogató, kiemelõ olvasások a tkv. 78. old. 2. f. megoldásához. Vázlat írása: az Elõhang, az expozíció, a bonyodalom címszavakhoz. Helyzetértékelés beleképzeléssel: tények, adatok Miklós sorsáról – mérlegelésük, megítélésük.

Az ének újraolvasása, a jellemzõ idézetek hangos olvasása. Miklós helyzetének értékelése az 1–3. ének alapján írásban E/1. személyben. Önálló otthoni olvasásra: a negyedik ének a tkv. 84. old. 3. feladata alapján.

M: tanári bemutatás, követõ olvasás; az események tömör elmondása, Miklós helyzetének értékelése (beleképzeléssel); Miklós jellemzése a tkv. 78. 3–4. feladata alapján. Az epikus mûvek szerkezete: tömör vázlat írása az 1–3. énekbõl. Sz: Képes Biblia (Sámson)





36. Negyedik ének Ki.: a negyedik ének mottójának megkeresése Ilosvai mûvében

F: életkép, kibontakozás, mitikus; a mû szavaiból: pl. ír(ul), tengeri morzsolás stb. K: ötödik osztályos anyag – János vitéz

M: elõzetes megbeszélés az otthoni olvasás és a tkv. 84/3. f. alapján, a problémás részek tanári bemutatása. Részletes elemzõ vizsgálat a tkv-i feladatok közös megoldásával. Sz: tankönyvi kép

Kiemelõ olvasás a tkv. 84. old. 1. f. a hasonlatok elemzéséhez; válogató olvasás a 84/5. f. Miklós ígérete; kifejezõ hangos olvasás: 84/2. f. Összehasonlítás – kifejtés: János vitéz és Toldi sorsa. Jellemrajz szóban: Bence alakjáról.

Jellemrajz írásban Bence alakjáról Memoriter megtanulása. A részösszefoglaláshoz az 1–4. ének áttekintése, újraolvasása.

37. Részösszefoglalás

F: az epikus mûvek szerkezete

M: az 1–4. ének tömörített eseménysorának elmondása; Az 1–4. ének „ábrájának” közös megoldása a füzetben; a címadások lehetnek egyéniek.

Memoriterek elmondása; idézetkeresés (mûismeret és gyorsolvasás gyakorlás); Szóbeli elõkészítés a tkv. 85. old. 6. feladatához.

Írásbeli fogalmazás: Válaszúton vagy „Nem születtem arra...”

38. Ötödik ének Ki.: A táltos és a farkasok (Szgy. 116.); Szibinyáni Jank (98. old.); az ötödik ének mottójának megkeresése Ilosvai mûvében

F: kettõsképek (ism.); az ének szavaiból: pl. bakacsin, zsombék, készti (készteti), tennen stb. K: mítoszok, mesék, János vitéz

M: tanári bemutatás, követõ olvasás, a szerkezeti részek elkülönítése (környezet, cselekvések, gondolatok); a kettõsképek vizsgálata tkv. 89. old. 1. f.: részletes megbeszélés a 2. f. alapján. Sz: tankönyvi kép, a Jelképtár és képei

Hangos olvasásgyakorlás – a küzdelem leírása; következtetés, bizonyítás – a tkv. 89. old. 3. feladatának közös megoldása megbeszéléssel. (Miklós alakjának mitikus értelmezéséhez kapjanak nagyobb hangsúlyt a kiegészítõ olvasmányok,valamint a Jelképtár szócikk feldolgozása.)

Az ének újraolvasása; hangos olvasásra a küzdelem leírása; néhány sor megtanulása a kettõsképek illusztrálására. A hatodik ének otthoni önálló olvasása – Mirõl szól? – leírása három mondatban. Szorgalmi: Szibinyáni Jank és Toldi küzdelmének összehasonlítása

17







F: bánat, szomorúság – derû, humor, az ének szavaiból: pl. szemöldökfa, kicsinyég stb. K: népköltészet (népdal), János vitéz

M: a házi feladatok, az önálló olvasás megbeszélése, értékelése a tkv. 94. old. 1. f. alapján; kiegészítés, tanári magyarázat, a hiányok pótlása, egyes részek hangos tanári és tanulói bemutatása. Sz: tankönyvi kép

Szóbeli kifejtés a tkv. 94. old. 2. f. megállapításai alapján. Idézetkeresés, kiemelõ olvasás, események elmondása, jellemzés: 3.f. Írásbeli és szóbeli gyûjtés: 4. f. Derûs látásmód: hangos felolvasások.

Az ének újraolvasása; felkészülés hangos olvasásra (a búcsújelenet, a jellemzések és az üldözés) Írásban: az édesanya jellemvázlatban (látható, hallható, érezhetõ, sejthetõ – csoportosításban, a 94/3. f.-ból).

40. Hetedik ének Ki.: a hetedik ének mottójának megkeresése Ilosvai mûvében. A *** utáni feladatsor megoldása

F: sûrítés, idõ- és helyszínváltás; a kibontakozás menete; a mû szavaiból: pl. Rákos mezeje, a régi Pest, bókol!, levente K: történelem, földrajz (Budapest elõtörténete)

M: tanári bemutatás, követõ olvasás; az idõ- és helyszínváltás megfigyelése a tkv. 98. old. 2. feladat közös megoldásával. Elemzõ vizsgálat, beszélgetés, olvasások a tkv.-i gyakorlatok közös és egyéni megoldásával. Sz: a tankönyvi kép, térkép (Miklós lehetséges útja)

Elbeszélés, leírás, párbeszéd, felolvasások – tkv. 98. old. 3. feladat megoldása közösen. Az írásbeli házi feladatok szóbeli elõkészítése 98/4. f. megoldásával is.

Az ének újraolvasása. Írásbeli: az özvegy két fiának története, saját címadással (kiegészíthetõ valószínû eseményekkel is!), vagy Itt a lehetõség címen a 98/4. f. alapján.

41. nyolcadik ének Ki.: a nyolcadik ének mottójának megkeresése Ilosvai mûvében

F: a mû szavaiból: pl. pór, lebzsel; K: közmondások, szólások; könyvtári ismeretek – Magyar szólások és közmondások

M: tanári bemutatás, követõ olvasás; az ének cselekményének elmondása – a tkv. 102. old. 1–2. f. feldolgozása, megbeszéléssel. Sz: a tankönyvi kép

Keresõ olvasás, gyûjtés (írásban is); jellemzés szóban ezek felhasználásával tkv. 102/3. és 103/4–6. f.

Az ének újraolvasása, a 103/7. feladat szóbeli megoldása. Írásbeli: 102/2. f. a) vagy b) Szorgalmi: a *** utáni feladatokból írásban.

42. Részösszefoglalás

F: az epikus mûvek szerkezete (ism.), a Toldi szerkezeti felépítése az eddig megismert énekekben (tér, idõ, események, jellemek); szerkezeti vázlat, eseményvázlat.

M: beszámolók olvasásából, memoriterekbõl, írásbeli és szóbeli feladatokból; a tkv. 104. old. 1–3. feladatának megoldása szóban, a 4. f. írásban. Sz: a szerkezeti vázlat

Cselekménymondás, kiemelõ, keresõ olvasások; az írásbeli feladat szóbeli elõkészítése.

Írásbeli: A nádastól Budáig a tkv. 104/2. f. alapján vagy a 104/3. feladatból.

18

39. Hatodik ének Ki.: a hatodik ének mottójának megkeresése Ilosvai mûvében

19






43. Kilencedik ének Ki.: A táltos és a bika (Szgy. 117.); – a mitológiai háttér vizsgálata a *** utáni feladatok megoldása; a kilencedik ének mottójának megkeresése Ilosvai mûvében; Arany: Családi kör c. versének feldolgozása (Lehet önállóan is az életrajzhoz kapcsoltan.)

F: az epikus közlésformák vegyítése (leírás, elbeszélés, párbeszéd); az ének szavaiból: pl. szügy, marja, szelindek stb.

M: tanári bemutatás, követõ olvasás, az események elmondása a tkv. 109. old. 1. feladatának vázlata alapján. Sz: a tankönyvi kép

Válogató, keresõ olvasás, bizonyítás, kiemelõ hangos olvasások; gyakorló olvasás: a feszültség érzékeltetése; – a tkv. 109/2–4. f. szóbeli megoldása.

Felkészülés eges részek hangos olvasására; választható memoriter. Írásbeli fogalmazás 109/1. f. vázlata alapján az epikus közlésformák vegyítésével, vagy egy szemtanú elbeszélése a bika megfékezésérõl.

44. Tizedik ének Ki.: a tizedik ének mottójának megkeresése Ilosvai mûvében: válogatás a *** utáni feladatokból

F: a kibontakozás, életkép az ének szavaiból: pl. úradta, abrak, kápa, pint, icce, szurdék K: könyvtári ismeretek – szótár és lexikon használata

M: tanári bemutatás, követõ olvasás, jelzések a szövegben a szómagyarázathoz, szótárhasználat; az ének eseményei – olvasással és elmondással a tkv. 115. old. 2. és 5. feladata alapján. Sz: a tankönyvi kép

Bence alakrajza – szóbeli kifejtés, idézetek keresése – tkv. 115. old. 4. feladat megoldása közösen. Az ének eseményvázlata idézetekbõl, megbeszéléssel.

Felkészülés a jellemzõ részek hangos bemutatására; Bence alakrajza írásban, vagy Toldi Lõrincné jellemzõ tulajdonságai (115/3. f.). Szorgalmi: a 115/1. f. önálló megoldása szóbeli beszámolóra. A 11. ének önálló otthoni olvasása.

45. Tizenegyedik ének Ki.: A táltos és idegen országbeli ellenfele (Szgy. 118.); a tizenegyedik ének mottójának megkeresése Ilosvai mûvében

F: tetõpont; az ének szavaiból: a fegyverzet K: történelem – lovagkor, a lovag fegyverei

M: elbeszélés – az egyéni olvasatok – Hogyan gyõzött Miklós? – tanári magyarázat, kiegészítés, korrekció. A legszebbnek, legérdekesebbnek, legizgalmasabbnak tartott részek felolvasása. Megbeszélés a tkv. 124. old. 2–4. feladat alapján. Sz: képek – lovagi fegyverzet; a tankönyvi kép

Kifejezõ olvasás: a párviadal színhelye, a bajvívás-jelenet – memoriterek elõkészítése; „Miklós lovag” bemutatása Bence szemével láttatva, szóban.

Az ének újraolvasása, memoriter tanulása. „Miklós lovag” bemutatása Bence szemével láttatva, írásban.





46. Tizenkettedik ének Ki.: a tizenkettedik ének mottójának megkeresése Ilosvai mûvében

F: az epikus mûvek szerkezete, tetõpont, megoldás, tabló(kép), zárókép, utóhang, epilógus; az ének szavaiból: pl. legott, miá, hûle-fûle stb. K: történelem – Nagy Lajos király és udvara (Történelmi olvasókönyv, Képes történelem)

M: tanári bemutatás, követõ olvasás; megbeszélés a tkv. 124. old. 1. feladat alapján; Sz: a tankönyvi kép, Történelmi olvasókönyv, Képes történelem

Kifejtés, összefüggések keresése, idézetek gyûjtése, felolvasás, a király jellemzése szóban – a tkv. 124/5. f. közös megoldása. Az Elõhang és az Utóhang összehasonlítása.

Az ének újraolvasása, memoriter az Utóhang. A király jellemzése írásban (középpontban legyen a mû megoldása!), vagy Bence érzéseinek megfogalmazása beleképzeléssel. Szorgalmi: Benedek Elek: Toldi c. mû elolvasása a Szöveggyûjteménybõl – beszámolóra.

47. Összefoglalás Olvasmány: Benedek Elek – Toldi (Szgy. 119.)

F: az epikus mûvek szerkezete; trilógia, tér- és idõszerkezet K: a mítosz, a monda és a mese elméleti ismeretanyaga

M: beszámoló a szorgalmi feladatból (mûegész, cselekményszerkezet), megbeszélés az Összefoglaló feladatok alapján – tkv. 125. old. 1. f.; A fõhõs – tkv. 125/2. f. részletes megbeszélése (a dolgozat szóbeli elõkészítése). Csoportfoglalkozás szervezhetõ a feladatok egy részének megoldására.

Memoriterek elmondása, idézetek keresése, felolvasása – válogatás a tkv. feladatokhoz – tkv. 125/3–4. f . Írásbeli feladat szóbeli elõkészítése a „célfeladatokból” (tkv. 126. old. – a házi feladat és a dolgozat szóbeli elõkészítése).

Rövid írásbeli fogalmazás, vagy bõ vázlat a választott „célfeladatból”; vagy a fõhõs bemutatása egy lehetséges szemtanú elbeszélésében. (Mindkettõben kerüljön elõtérbe Miklós jelleme – a dolgozati téma elõkészítése).

48–49. Dolgozatírás, -javítás

F: cím, mûfaj, szerkesztés – az elõkészítõ beszélgetésben és az értékelésben is!

M: rövid szóbeli elõkészítés, a házi feladat vázlatának vagy fogalmazásának felhasználási lehetõségei; A dolgozatok szóbeli értékelése, felolvasás a legjobb dolgozatokból; Intõ példák – tanuljunk a hibákból! (A legjobb dolgozatok szövege bekerülhet egy számítógéppel szerkesztett gyûjteménybe!)

Írásbeli jellemzés elbeszélésben, párbeszédes részekkel: Toldi Miklós bemutatása egy szemtanú nézõpontjából. (A címadás lehet egyéni is); vagy Célhoz értem címmel Miklós vallomása életének nagy fordulópontjáról.

A Kitekintõ (134. old.) olvasmányaiból – ajánlás szorgalmi feladatra, egyéni olvasásra.

20






50. Arany és Petõfi barátsága F: levélformulák (ism.); arisz(A fejezet több elemében a tokrácia, népköltészet – népies Toldi egy sajátságos össze- költészet foglalásának lehet tekinteni!)

M: önálló, néma olvasás – a Petõfi-levél szövege, majd a feladatok bevezetõ sorai, a felmerülõ gondolatok és kérdések megbeszélése. Sz: Petõfi-kézirat (tkv.), Petõfi és Arany életébõl – képek, könyvek

A tkv. 131. old. 1–2. feladat önálló megoldása, majd megbeszélése; a levélformulák rögzítése a füzetben; az önálló levélírás szóbeli elõkészítése.

Írásbeli: levél írása a tkv. 131/1. f. alapján. Önálló olvasásra: a tkv. 128–129. old. bevezetõ szövege. (Mi a lényege, mi az irodalmi levél?)

51. Petõfi Sándor: Arany Jánoshoz

F: irodalmi levél, verses levél (episztola); a mû szavaiból: pl. borostyán, manna, nyoszolya, költõi szent hegy

M: tanári bemutatás, követõ olvasás; megbeszélés a tkv. 132. old.1. feladat alapján.

Összehasonlító elemzés szóban és írásban, kiemelõ olvasással: a 132/1. feladat csoportosításai; Hangos olvasás, szóbeli kifejtés – a 132/2 feladat közös megoldása.

A vers kifejezõ, hangos olvasása, a memoriter megtanulása. Írásbeli gyûjtõmunka: egy-egy szakasz kiírása a János vitézbõl és a Toldiból, amelyik jellegzetesen népies. Szóbeli indoklás: Miért választottam?

52. Arany János: Válasz Petõfinek Ki.: Levél Arany Jánoshoz (Szgy. 129.)

F: a mû szavaiból: pl. népi sarjadék, üstökös, Tompa (Mihály) K: Arany János élete, a Toldi keletkezési körülményei (ism.)

M: tanári bemutatás, követõ olvasás; a vers értelmezése tanári magyarázattal!; a tkv. 133. old. 1. feladat közös megoldása.

Kiemelõ, keresõ olvasások; írásban: a költõi munkálkodás kifejezései tanári segítséggel. Az írásbeli házi feladat szóbeli elõkészítése.

Levél írása – ismerõsnek, barátnak. Egy szakasz megtanulása könyv nélkül.

53. Az irodalmi levél (az ismeretek összefoglalása) Ki.: Mikes Kelemen – 37. levél (Szgy. 136.)

F: levél, magánlevél, nyílt levél, irodalmi levél, kitalált vagy fiktív levél, verses levél (episztola)

M: a bevezetõ (tkv. 128–129. old.) újraolvasása, a tanult ismeretek rögzítése a füzetben az ismert példákkal, kikeresés a Fogalomtárban. Csoportfoglalkozással is szervezhetõ. Ki.: beszámoló a Kitekintõ olvasmányaiból.

Jegyzetkészítés: egy szöveg lényegének kiemelése aláhúzással, vázlatos kivonat készítése a saját példákkal – közös munkával, tanári segítséggel. Válogatás a Szöveggyûjtemény verses leveleibõl – önálló olvasás, közös megbeszélés.

Olvasás: szabad válogatás a Szöveggyûjteménybõl – beszámolóra, rövid jegyzet készítése az olvasottakról. Szorgalmi: Milyennek ismertem meg Aranyt és Petõfit leveleik alapján?

21







TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK SODRÁBAN (14+2 óra)

22

54. Vitézi versek és énekek (korrajz)

F: krónikás (históriás) ének a bevezetõ szavaiból: pl. válság, közéleti szerep, aktuális; nevek és történelmi jelenségek; K: történelem – Magyarország a 16. században

M: a bevezetõ szövege – olvasás, megbeszélés, tanári elõadás, magyarázat, esetleg tanulói kiselõadások. A házi olvasmány (Gárdonyi: Egri csillagok) elõkészítése, ütemterv, feladatok kiadása. Sz: térkép, Képes történelem, képek a korszakról

Önálló szövegolvasás, kiemelés aláhúzással, egy-egy rész lényegének elmondása. Beszélgetés a bevezetõ íróiról az Írói arcképek és más könyvek segítségével.

A házi olvasmány folyamatos olvasása, a kiadott feladatok megoldása.

55. Balassi Bálint: Egy katonaének Ki.: Zrínyi: Szigeti veszedelem – az összevetéshez

F: Balassi-versszak (Balassistrófa), Strófaszerkezet; a mû szavaiból: pl. vég(vár), forgó, strázsa, les stb. K: történelem, nyelvtan, énekzene

M: tanári bemutatás, követõ olvasás, megbeszélés a tkv. 139. old. 1–3. feladatok közös megoldásával. Verstani ismeretek a tkv. 140/4. Sz: térkép, Képes történelem Balassi-kötet, Balassi-kazetta, tankönyvi képek, kották, képek (videofilmek)

Elbeszélés szóban a végváriak életérõl az ismeretek felhasználásával. Írásbeli gyûjtõmunka: igesorok, a fegyverek fõnevei. Válogató, kiemelõ olvasás a megbeszéléshez és a memoriter elõkészítéséhez.

Írásbeli fogalmazás, elbeszélés beleképzeléssel – a tkv. 140. old. 5. feladat önálló feldolgozásával. (Kiadható hosszabb idõre és házi dolgozatként értékelhetõ.) Balassi: Bocsásd meg Úristen..., Balassi életérõl (Írói arcképek) önálló otthoni olvasásra.

56. Balassi Bálint: Bocsásd meg, Úristen...

F: istenes ének, protestáns vallások, versfõ (akrosztichon) (Balassi Bálint nevére) válogatás a mû szavaiból önálló szótárhasználattal: pl. té-tova, irgalom, kegyelem, bûnbánat, bûnbocsánat, könyves szem;

M: az önálló olvasatok, a tanulói kérdések megbeszélése. Sz: a mû zenei (énekes) elõadásban

Memoriterek elmondása az Egy katonaénekbõl, Balassi életútja, a végváriak élete – beszámolók a házi feladatból.

Válogatás: önálló olvasás a Szöveggyûjteménybõl, vagy a házi olvasmánnyal kapcsolatos idõarányosan megoldható feladat.






F: versciklus, Júlia-ciklus elagg, Júlia, Lázár ujja K: zene

M: tanári bemutatás, követõ olvasás, a mondatszerkesztés megfigyelése (írásjelek!). Megbeszélés, a tkv-i (144. old.) feladatsor megoldása önálló újraolvasással, kereséssel, kiemeléssel. Sz: Balassi-kazetta

Kiemelõ olvasás: az „idõvel mind elmúlnak” egy-egy eleméhez. A versmérték jelölése (a tkvben) egy kimásolt szakaszban.

A vers újraolvasása; Amit tapasztaltam: Változás, elmúlás a természetben (rövid leírás). (A házi olvasmány idõarányos feladatai.)

58. Tinódi Sebestyén: Egri históriának summája

F: summa, históriás ének, tömlöcbástya, Ferdinánd, Dobó, Mekcsei K: történelem, ének-zene

M: tanári bemutatás és/vagy énekelt változat lemezrõl (közös éneklés); Tartalmának kifejtése: mirõl tudósított? a tkv. 145. old. 1–2. feladatának közös megoldása. Sz: lemezfelvétel, tankönyvi kép, térkép

Szóbeli kifejtés, kiemelõ olvasás (bizonyítás). Adatgyûjtés írásban.

Most hallottam hírét, mi történt Egerben (rövid hír megszerkesztése Tinódi adataival). A házi olvasmány idõarányos feladatai; Tinódi alakja az Egri csillagokban.

59. A történelmi regény (elmélet)

F: a regényrõl tanultak (ism.)

M: a tankönyvi elméleti anyag A házi olvasmány idõarányos közös feldolgozása – önálló ol- olvasási és írásbeli feladataivasás, megbeszélés, a tanultak nak beszámolói. felidézése, adatok keresése tankönyvünkbõl; a történelmi regény fogalmának kimunkálása. (Vigyázat, Gárdonyi mûve nem tiszta példája!)

23

57. Balassi Bálint: Idõvel paloták...

Szóbeli feladat: Gárdonyi regényébõl milyen történelmi korszakot ismertünk meg? Melyek a legfontosabb eseményei?





60. Gárdonyi Géza: Egri csillagok – elõkészítés

(Az elõkészítés elsõ óráját jóval korábban is megtarthatjuk, hogy kellõ idõt hagyjunk a gyengébbeknek az olvasásra. Célszerû elkezdeni legkésõbb az elõzõ fejezettel együtt, de hozzákapcsolhatjuk egy gyakorló, olvasás-, beszéd- és íráskészség-fejlesztõ órához, akár nyelvtanórához, ahol a felmerülõ nyelvi és helyesírási kérdéseket is taglalhatjuk.)

M: A tankönyvi Elõzetes felSzóbeli beszámoló: a mû töradatok olvasása, megbeszélése, ténelmi háttere, kitalált (fikbiztatás a folyamatos hasznátív) elemei, szereplõi. latra. Olvasási stratégia, ütemterv, tanácsadás, módszerek, ötletek az olvasáshoz. A feldolgozás írásos módszerének megbeszélése (füzet, olvasónapló, cédulázás). Sz: a különbözõ kiadások képei és a történelmi dokumentumok, szemelvények a regénybõl tanári felolvasásban, részletek bemutatása a mozifilmbõl

Az írásbeli jegyzetek elõkészítése a közös feldolgozáshoz.

61. Elõzetes feladatok

F: a megértéshez szükséges történelmi nevek, fogalmak K: történelem

M: megbeszélés Ki hogyan rögzítette az eseményeket? Hogyan csoportosította a szereplõket? Mit jegyzett fel: fontos adatot, tényt a szereplõkrõl, a történelmi és a kitalált eseményekrõl?

Mirõl is olvastunk? Rövid, tömör fogalmazás a tkv. 149. old. közös feladataiból választva a tartalmi megközelítést.

24


Szóbeli elbeszélés: az egyik legérdekesebb, legkedvesebb rész; ugyanez egy részlet felolvasásával.

TANANYAG KIEGÉSZÍTÕ OLVASMÁNY 62–66. A közös megbeszélés feladatai Ki.: Apor Elemér: Esküvõ az egri várban (Szgy. 166.) és Hernádi Gyula: Egri csillagok háborúja (161.)





F: a regény szövegébõl csak azok, amelyek a megértéshez feltétlenül szükségesek, vagy felkeltették a gyerekek érdeklõdését és szerepelnek a gyûjtött anyagukban.

M: megbeszélések, felolvasások Beszámoló az elõzetes szóbeli és írásbeli feladatokból. A feldolgozás tanóránkénti ütemezése a tankönyvi feladatsorból, válogatással.

Szövegolvasások (a regénybõl, írásbeli fogalmazásokból); Szóbeli beszámolók (a megoldott feladatokból, az élménybõl, a saját olvasat megfogalmazásából, a különleges feladatokból és a gyûjtõmunkákból). Összefüggések feltárása (Tinódi, Balassi, Szigeti veszedelem, bibliai idézet).a megtanult memoriterek elmondása.

A füzet (olvasónapló) folyamatos vezetése, (ön)ellenõrzése, kiegészítése, javítása. Felkészülés nagyobb szabású fogalmazás (dolgozat) írására anyaggyûjtéssel, rendezéssel, vázlatírással. Az olvasási és megértésbeli hiányosságok folyamatos pótlása.

67. Összefoglalás

25

M: mûsoróra, vetélkedõ, kiállítás, bemutató elõadás, filmvetítés – csoportfoglalkozásokkal szervezhetõ

68–69. Dolgozatírás, javítás

F: az elbeszélõ (epikus) mû, fogalmazás formai sajátosságai (ism.); a könyvajánlás (fülszöveg) tartalmi és formai követelményei (ism.); a levél formai és tartalmi követelményei

M: Téma, mûfaj megadásával – választható megoldásokkal. Az otthon készült gyûjtött anyagot a tanulók használhatják! Választhatóan: Mûfaja: elbeszélõ fogalmazás – a regénybõl, egy szereplõ szemszögébõl vagy tudósítás formájában; könyvajánlás, fülszöveg – Gárdonyi regényérõl vagy más kedvenc olvasmányból (kinek ajánlanám és miért?); levél – szabadon választott a címzettjének, de a témában a Gárdonyi-regényhez kapcsolódjék.

A dolgozatok tanári szóbeli értékelése, egy-egy felolvasott dolgozat tanulói értékelése. Felolvasások – teljes dolgozat vagy részlete (tanár és diák). Jellemzõ (nem helyesírási!) hibák kiemelése, közös és egyéni javítás, néhány példás, érdekes, ötletes megfogalmazás lejegyzése, esetleg megõrzése magnófelvételen, ill. az erre a célra készült naplóban. (Az utóbbi készülhet számítógépes szövegszerkesztéssel.) A dolgozatok helyesírási és nyelvhelyességi hibáinak javítását célszerû a nyelvtanórán végezni.




F: történelmi, irodalomtörténeti kor; az idõszemlélet alakítása; K: történelem

M: a tanév folyamán megismert írók számbavétele, elhelyezésük idõrendben; a tanult történelmi háttérismeret felfrissítése, az egyes korszakok jellemzése. Sz: az írók arcképei, idõrendi tábla vagy idõszalag (használhatók a történelem tantárgy meglévõ szemléltetõ eszközei)



ÉV VÉGI ISMÉTLÉS (3 óra) 70. Írók és korszakok

Keresõ olvasások: az Írói arc- Egy-egy mû beírása a vázlatképek, a füzet jegyzetei, könyv- ban szereplõ alkotókhoz; mûtári könyvek, lexikonok szabad faja, versformája? használata. Összefoglaló vázlat készítése a füzetben – megbeszéléssel, közös munkával. Célszerû a táblázatos megoldás, a mûvek beírására maradjon hely.

26

71. Írók és mûvek

M: a vázlat közös javítása és ki- Válogató olvasások: mûnem Egy-két mû újraolvasása: Amiegészítése, a mûfaji és más el- mûfaj, versforma jellemzésé- rõl szívesen beszélnék...; méleti kérdések megbeszélése. hez. Kedvenc memoriterem. Tudáspróba: olvasás-szövegértés.

72. Én és az írók

M: beszámoló a kedvelt olvasmányokból – felolvasás, értékelõ megjegyzések.

Kifejezõ, hangos olvasás, memoriterek elmondása.

Útravaló: nyári olvasási ajánlatok (nem a kötelezõ olvasmány!); ismeretbõvítési lehetõségek táborban, nyaraláson, külföldi utazáson. Jó tanácsok video-, CD-ROM, Internet- és filmnézõknek.

VILÁGJÁRÓ címû 6. osztályos irodalomtankönyvéhez

Recommend Documents