VILÁG ÉS EURÓP A BAROMFITERMELÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI Az elmúltévtizedben (1992-2002) a világ baromfitermelése a valaha látott legnagyobb fejlődést mondhatta magáénak. Napjainkban már a világ legtöbb országában termelnek baromfit. A termelés felfutásának oka egyrészt a fogyasztás erős növekedése! elsősorban a fejlett országokban! másrészt pedig az olcsó állati fehérje iránti egyre növekvő igény a világpiacon. A fejlődésre válaszul kiemelkedően nőtt az USA-beli és a brazil cégek nyeresége. A kínálati stratégia folyamatosan változó jellege meghatározta a különböző! egymást kiegészítő nemzetközi piacokat. Ezzel párhuzamosan a fejlett országok (különösen az EU) fogyasztóinak a termékek
minőségévei
lesztését
is.
kapcsolatos
A világ hústermelése és a nemzetközi kereskedelem fejlődése
egyre
növekvő
a hazai fogyasztás
2002-re
2,7%-kal nőtt, ezzel
elérte a 245 millió tec-et (tec
= tonna vágóállat-egyenértékben). a mennyiség
tekintetében
maradt továbbra
a baromfihús átlagos
érte
növekedést
ával. Az
Bár
a sertéshús
is az első helyen a
világ hústermelésében
(94, 2 millió tec),
el a legnagyobb a maga évi 5%-
elmúlt évben
a baromfihús
a második helyen állt 74 millió tec-el, amely
tették a helyi integrált
óriási
fogyasztás
amely
azonban
fogyasztás volt a jellemző, ugyanez
(a világtermelés produkált
megugrása
a
révén,
ma még jelentősen
elmarad (10 kg/fő/év) baromfihús-termelő
fej-
év növekedéssel) a stagnáló belső
fejlődést
belső
termelés
legnagyobb európai termelő 1,2%/
világviszonylatban
Kína baromfitermelése
évben avilág hústermelése
évente átlagosan
szükségessé
enyhe növekedése.
18%-a) Azelmúlttíz
igényei
a többi kiemelt
országhoz
képest.
mond ható el Hollandiára is (hatodik az
európai
rangsorban,
+1,5%/
év növekedéssel), a folyamatosan bevezetett szigorú környezetvédelmi előírások miatt. Ezzel ellentétben az
Az EU piacán a termelés fejlődése orszá-
Egyesült
gonként eltérően alakult. A termelés
termelő, 3,5%/év
enyhén növekedett Franciaországban
Németországban (ötödik legnagyobb
(első
1,7%/év
termelő,
oka
belső fogyasztás növekedése indukálta
európai
növekedéssel),
termelő, amelynek
az
Királyságban
(második
európai
növekedéssel) és
5,1%/év növekedéssel) a
export csökkenése volt (-15% 1998-
a fejlődést.
2002 között). Olaszország ra (harmadik
A fejlődő országok közül Brazíliában
a világ teljes hústermelésének
30%-át jelenti (l táblázat). A
baromfi hús-termelés
mértékben
nagyobb
növekedett
a
mint a fejlett országokban. viszonylag ország,
koncentrált,
illetve
fejlődő,
1992 Millió tec
2002 Millió tec
Évi növekedés %
négy
Világ
45,4
73,9
5,0
Kína, EU,
USA
12
17,3
3,7
Kína
5,1
13,5
10,2
EU
7,1
9,1
2,5
hatással volt a kínai, a brazil, kisebb
Brazília
3,0
7,3
9,4
mértékben
Mexikó
0,9
2,1
8,3
Kelet-Európa
1,4
1,9
3,2
Japán
1,4
1,2
-1,1
1
1,4
8,3
60%
64%
5,7
A világtermelés
kétharmadát.
növekedésére
nagy
pedig a mexikói termelés
alakulása. Az USA a világ legnagyobb termelőjeként
körül-
adja. A vizsgált idő-
szak alatt ennek ellenére alatti fejlődést
baromfi-
a világtermelésnek
belül egynegyedét
.
Ország
A termelés hiszen
régió (USA,
Brazília) adja a termelés
.
1.táblázat:A világ baromfihús-termelésének alakulása
a világátlag
mutatott, amelynek oka
Thaiföld A négy legnagyobb részesedése Forrás:
FAO,
tee: tonna vágottállat
egyenértéken
il
nagyot nőtt a termelés a belső fogyasztás jelentős növekedése folytán, ugyanakkor jelentős maradt a baromfi szerepe a nemzetközi árucserében is. A fentiek mellett a világ különböző tájain (Dél-Amerika, Ázsia, Közel-Kelet) körülbelül tíz további ország képes még 1-2 millió tecjév termelésre.
Szervezettség és baromfitermelési struktúra a főbb térségekben A vágóbaromfi-termelésbena vertikális integráció a leginkább alkalmazott közgazdasági modell. A viszonylag rövid termelési ciklus,a nagy mennyiség, de főleg a gazdaságosság keresése kényszerítiki a koordinációta termékpálya különböző szereplői között (szaporítás, keltetés, takarmányozás, állattenyésztés, feldolgozás és értékesítés). A múlt század harmincas éveitől kezdve a baromfiipari integráció gyorsan fejlődött az USA-ban, amely tradicionálisan a kukoricaövezetre koncentrálódott. A termelés később, az ötvenes évektől kezdődően délebbre (gyapotövezet) költözött. Az Egyesült Államokban 1955-től a takarmánykeverők és a termelők közötti termelési szerződések jellemezték a baromfihús-termelés 90%-át. Később, 1960-tól kezdve a piac keresése kikényszeríttette a takarmányosok mind nagyobb szerepvállalását a feldolgozóiparban. A hetvenes évektől kezdve, az árak ingadozása miatt, számos takarmányipari cég részlegesen visszavonult e tevékenységből. A vágódaraboló ipar, így például a Tyson Foods is visszaszorult. Ma úgy becsülhetjük, hogy az amerikai brojlertermelés 85%-a vertikálisan integrált a takarmányipar, vagy a nagy feldolgozók által.
Ez az integrációs modell a többi országban csak megkésve került bevezetésre. Kína baromfitermelése például gyorsan nőtt a gazdasági robbanás következtében, amelyet különösen az 1978-1984 közötti gazdasági liberalizáció és a reformok indítottak el. Az intenzíven termelő cégek megjelenése a nyolcvanas évek elejétől (a gyors növekedésű fajták elterjedése), a feldolgozás iparosítása pedig 1990 óta gyorsult fel. A kínai baromfihús-termelés markánsan elkülönül a városi és vidéki piacokon (kisparaszti termelés). A termelő telepeknek csak kis része tekinthető modern telepnek, amelyeket "kvázi kulcsrakészen" importáltak a fejlett országokból. Ezek azok a telepek, amelyek szigorúan, minden szinten ellenőrizhetőkké váltak, így megfelelhettek az export magas igényeinek. Ez lehet az oka annak, hogy csak a termelés mintegy negyede integrálódikvertikálisan. Brazíliában az integrációkat a déli cégek tartják kezükben, amelyek jelen vannak a búzatermelésben és a sertéstenyésztésben is. Ezek a cégek már korán keresték tevékenységük kiszélesítéséneklehetőségeit.Az integráció kialakulásátaz amerikai modell inspirálta, és az elmúlt évtizedben gyorsan fejlődött. Vagy maga a cég biztosítjaközvetlenüla tevékenységek összességét (szülőpártartás, keltetés, takarmánygyártás, vágás-darabolás, értékesítés)vagy a termelőkegy részével köt ún.együttműködésiszerződést, például brojlertermelésre. Jelenleg a
baromfitermelésnek kb. kétharmada integrált a fenti modellek alapján. A három legnagyobb integráló cég (SADIA, PERDIAGO, SEARA) képviseli a brazil nemzeti brojlertermelés negyedét. (A brazil baromfitermelésről lásd cikkünket ugyanebben a számunkban, A szerk.)
Jelentősen csökkenő termelési költségek A
termelési
csökkentése
költségek
nagyarányú
tette lehetővé néhány
országnak, hogy jelentős szerephez jussanak a világpiacon. Az intenzív technológia eredményezi
a legkedvezőbb állati- illetve növényi fehérjehasznosítást,
így a legolcsóbb
a baromfihús-termelés. Ugyanakkor nagyok a különbségek az országok között
az alapanyag-költségek
ára szerint
(kukorica,szója). Brazíliában és az USA-
ban további előnyt jelent az eltérő állategészségügyi színvonal, az eltérő környezetvédelmi előírások, valamint az olcsó munkaerő (2. táblázat).
A standard 2001-ben
brojlercsirke költsége
Franciaországban
12%-kal
volt magasabb, mint az USA-ban, és
70%-kal haladta meg a brazilelőállítási árat. Ehhez járulnak még a pénzügyi hatások is, amelyek szintén erőteljesen befolyásolják a versenyképességet. Az alkalmazott szervezeti formák idézték elő elsősorban a világ legjelentősebb baromfitermelőinél
a
termelési
költségek nagyarányú csökkenését. Emiatt viszont jelentősen csökken azoknak a szereplőknek a száma, kÖltségek összehasonlítása a 2001. évi adatok alapján (euro/kg,feldolgozott csirkéreszámolva)
2. táblázat
Megnevezés
f!:rQ/l~jJ)
A termelési
Franciaország
Brazília
USA
Élőcsirkeköltsége
0,93
0,58
0,79
Vágásiköltség
0,32
0,16
0,33
Vágott csirke költsége
1,25
0,74
1,12
pl
/
OllOl7lltl 3. táblázat
A nemzetközibaromfihús-árucseremegoszlása 2002-ben Importőrök
eY.
'o
2 Cs
eL tl)
Orosz Föderáció
Japán
Kína, HongKong
ÉszakAfrika, Közel-és TávolKelet
Egyéb Afrikai osrzágok
EU
Egyéb
Összes export
Export%
USA
888
68
434
64
66
O
1024
2544
39
Brazília
273
128
471
31
311
158
158
1602
24
O
390
1203
18
EU-15
334
2
57
200
220
Thaiföld
O
282
21
O
O
123
54
480
7
Egyéb
149
147
23
103
9
182
131
744
11
Összes import
1644
729
663
838
326
616
1757
6573
25
11
10
13
5
9
27
Import %
akik befolyásolha~áka világpiaci árak alakulását.
Nemzetközi kereskedelem Jelenlega baromfihúsaránya a legnagyobb a húsok között a nemzetközi forgalomban (8 millió tec, vagyis a világtermelés 10,6%-a). Az elmúlt évben az USA, Brazília és az EU biztosította a világ baromfihúsexpor~ának80%-át. Ezek az országok erős konkurenciábanállnakegymással öt piacon (Oroszország, Japán, Kína, Hong Kong, Köze1- és TávolKelet valamintAfrika), melyek a világ baromfihús-importjának60%-át veszik fel. A 3. táblázatban bemutatjuk a nemzetközibaromfihús-árucsere80%át kitevőkereskedelmet. A világkereskedelem növekedésének egyik legfontosabb tényezője az erős amerikai és brazil exportnövekedés (csirkecomb) Oroszországba és Délkelet-Ázsiába (Kína, Hong Kong, Japán). Jelentősen hozzájárul a világkereskedelem növekedéséhez Brazília, az onnan származó export mennyisége az elmúlt tíz évben évi 15,5%-al nőtt. Ez a figyelemre méltó növekedés köszönhető egyrészt az áruválaszték fejlődésének (a darabolt áru export-növekedésének és
w
a kiszerelésnek), valamint a növekedésnek a továbbfeldolgozott termékek piaci részesedésében (EU, Ázsia). Az EU, amely a harmadik helyen áll a világexportban, a főbb piacokon (Közel- és Közép-Kelet, Oroszország, Afrika szubszaharai térsége) relatív nehézségekkel küzd, végletekig kiélezett konkurenciaharcbanállaz USA-val és Brazíliával.
A baromfihús versenyképessége nagy szerepet játszott a világkereskedelemben betöltött hányadának növekedésében. A FAO szerint a baromfihús ára a nemzetközi piacon 45%-kalcsökkent 1994 és 2002 között (l ábra). Egyedüla sertéshús ára mutat relatív hasonlóságot (-36% 1994-2003 között). A FAO adataiszerint2002-bena broj-
lercsirkevilágpiaciára 510 USDjt körül stabilizálódott. Ez az igen alacsony ár nagy heterogenitást takar a kikészítés módja (egész, darabolt stb.) valamint a szállításirányaszerint. A nemzetközi baromfihús-kereskedelem öt árkategóriáraoszlik,amelyeket az 4. táblázatban mutatunkbe. A nemzetközi baromfihús-kereskedelem legnagyobb része 1000 USDj t FOB ár alatt bonyolódik, amelynek nagy részét a világ három vezető exportálója szállí~a (USA, EU, Brazília). A mennyiség nagy része Oroszországba, a Közel- és a TávolKelet országaiba, valamint Afrikába irányul.Az USA dominanciájaérvényesül a piac eme szegmensében, miután az amerikaipiac szerkezetéből kitűnik, hogyabaromfihús fogyasztáson
1. ábra
A fontosabb hústermékek világpiaci . átlagáránakalakulása
140 120 100 80
~.- .Jl:..-.""" .-..-.8 Á
.-
. . . . . ..
~-cc'."
Á
If
II
II
-
60
40 20 o
1994
1995 Marha
1996
1997
- Sertés
.
1998
Csirke
1999
2000
2001
2002
2003
0f~QIl~t0
a
belül a fehér
A világ baromfihúsfogyasztásának növekedése és a piac megoszlása
húsokat (csirkemell)
preferálja. Emiatt a belső igények kielégítése automatikusan generálja az ún. vöröshús-többletet
(comb). Az
A
szárnyvég, láb stb.) támogatás nélkül
rányait
húsfogyasztás
és a fagyasztott csirkefarhátat (hátsó
kampányak
negyedet)
gyasztás
termékek
támogatással. közvetlen
Ez utóbbi
konkurensei
a
világméretű
az elmúlt évtizedben,
helyre
hát-
de
a
el. Az
fogyasztják
a legtöbb
50,9
kg/fő/éves
Kína található millió tec
a második
ami a legnépesebb
olcsóbb árakat diktál.
tec-t. A sertéshúsfogyasztás
szerényebb
Az 1000 USD/t ár fölött az exportálók
is őrzi első helyét (94, 2 millió tec) a ba-
felel meg (10 kg/fő/év).
száma két országra (Brazília, Thaiföld)
romfi- (73,9 tec) és a marhahús
összes
csökken,
(57,9 millió tec).
amelyek
eladásaikat
piacra (EU és Ázsia)
két
koncentrálják.
Eközben
baromfihús-fogyasztás
fogyasztás
az elmúlt évtizedben.
el
nehézségek
az elmúlt évtized
mértékű
növekedése
növekedését,
éves átlagban 5%-ot (5.
szönhetően
szegmensből a világpiacon, mert job-
táblázat). Egy, a legtöbb húsféleségre és
"egészséges
ban képes hasznosítani belső piacán az
a legtöbb országra kiterjedő növekedési
A baromfihús
árualapot. Az EU strukturális okokból
időszak után, amely az 1990-es évek ele-
fehérjeforrás
van hátrányban, magas önköltsége
je óta tart, a növekedési
miatt. A világpiacon a brazil jelenlét
mérséklődött
dominál
USA-ban
ebben
a
szegmensben,
az
és az EU-ban. Ennek a csök-
mivel 1999 óta folyamatosan fejleszti nagy hozzáadott értékű termékeinek
kenésnek az oka elsősarban
exportját
1992-2002
húsfogyasztás
(csirkemell, pácolt húsok,
főleg
csökkenése
között), amely
a marha-
családot
tovább
a
baromfi hús" jelenleg
kö-
image-nak.
a legolcsóbb
a piacon,
egyre
több
von be a fogyasztásba, fogyasztás
így a
elérte a 34,7
szintet.
Az Európai Unióban is jelentős növekedést ért el a baromfihús sa, mindenekelőtt
nyersen kikészített termékek). Thaiföld
azután jelentkezett
lehet még versenyképes, elsősorban
év), de főleg a baromfi hús (+3,6%/év)
mák következtében.
csirkealapú termékeivel.
fogyasztásában
fogyasztás
4. táblázat
fogyasztás
folytatódik,
tendencia
is.
fogyasztá-
a többi húsforrás te-
rületén tapasztalt egészségügyi
problé-
A személyenkénti
az EU tagországokban
Termékkategóriák
Forgalom Exportálók
Importálók
Fagyasztott csirkehát
Brazília
Oroszország
Kicsontozott, fagyasztott, darabolt termékek (csirke, pulyka)
EU
Oroszország, Afrika
Csontos fagyasztott csirkecomb
USA
Oroszország, Hong Kong, DélKorea, Mexikó
Fagyasztott csirkehát, selejt tojó Kicsontozott, fagyasztott csirkeés pulykahús
EU, Brazília
Közel-keleti országok, Afrika
700- 1000
EU
Afrika
1000- 1500
Csirkemell, pácolt húsok
Brazília, Tájföld
Japán, EU
Brazília
Németország
1500-2000
Pulykamell, Daraboit, fagyasztott csontos vagy filézett kacsahús
>2000
Továbbfeldolgozott csirke (nyers vagy sütött)
Forrás: OFIV AL a nemzeti vámhivatali
el-
A világpiacon fennálló öt árkategória
Export ár USD/t FOB paritáson
400-700
az
Ott a gazdasági
(-0,5%/év
a sertéshús (+1, 2%/
jóval
a mérsékelt áraknak és az
személyenkénti kg/fő/éves
12,9
Brazíliában
ellenére
sének stratégiáját, az USA hiányzik e
után,
helyen
megkétszereződött
könyvelhette
Figyelembe véve a feleslegek levezeté-
1999
jelent.
országban
a
ütem kissé
ami
egy főre jutó fogyasztásnak
azonban
legnagyobb
évente,
baromfihús-fogyasztásával,
2,7%-kal, és napjainkra elérte a 245 millió
előtt
baromfihúst,
fogyasztást
brazil piacnak, amely viszont 20%-al
továbbra
előtt
USA állampolgárai
húsfo-
évente átlagosan
a sertéshús
marhahús
helyezkedik
ott 14,7 millió tec fogy
a világon
a baromfi-
került a világ
ezzel
média-
ellenére az összes
tovább emelkedett
hús a második
mögött,
egészségügyi
kiemelő
mutatóval
húsfogyasztásában,
EU főleg a mellék- és párhuzamos termékeket exportálja (pulyka húspép,
11,9 kg/fő/éves
statisztikák
Franciaország
Hong Kong
Brazília
Japán, EU
alapján
:Ji
5. táblázat
A világhúsfogyasztásánakalakulása az elmúltévtizedben (milliótec)
Megnevezés
san helyettesíti a francia importot. A maga 6-700 ezer db/év vei Németország,
termelésé-
Ausztria, Dánia és
1992
2002
Éviátlagos növekedés (%)
Sertés
72,9
94,2
2,6
Baromfi
45,4
73,9
5,0
Marha
53,0
57,9
0,9
Juh
9,9
11,5
1,6
vonatkozó előírásai még nem minden
Egyéb hús
6,4
7,6
1,7
tagországban
Összesen
187,6
245
2,7
Ezek a különbségek különösen az állati eredetű takarmányok bekeverésének
Fogyasztás (kgjfőjév)
34,58
39,48
1,3
Lakosság (milliófő)
5423,9
6207,2
1,4
Belgium kibocsátása sem elhanyagolható, akkor sem, ha az utóbb emlitett államokban a termelés jelenlegi szin~e rövid idő alatt alakultki.Általánosságban elmondható, hogy az EU biocsirkére kerültek bevezetésre.
tilalma,illetve a mélyalmos tartás területén jelentkeznek. Ma márjelentős számú termelői csoport
Forrás: OFIV AL, a FAO alapján
rendelkezik IGP vagy AOP minősítéssel. A "Label Agricole" védjegy jó példa ar-
érte a 22,8 kgjfőjév mennyiséget. A fejlett országok piacain a vásárlási szokások mindinkább elkülönülnek. A hagyományos minőségjár tényező mellettafogyasztói megítélésbenegyre újabb tényezők játszanakszerepet. Az európai baromfipiac a megváltozott fogyasztói elvárásoknak megfelelően oszlott meg. Ez a megoszlás két fő iránythozott létre.Az egyik a termékek feldolgozottsága alapján (darabolt termékek fejlesztése, nyers és sütött továbbfeldolgozott termékek),a másik a minőségidifferenciálódás mentén (a friss áru mennyiségének növekedése, amely befolyásolja a fagyasztott áru mennyiségét Észak-Európában, és a minőségi tanúsítványok, védjegyek megjelenése Dél-Európaországaiban.). A minőség alapján történő megkülönböztetésre tett kísérleteléggé heterogén képet mutat,és országonkénteltérő Európában. A termékek ezen az alapon két csoportra oszthatók: - Védjegyezett termékek, mint pl.: biológiai (bio) mezőgazdasági alapa-
nyagból származó hús, vagy az IGP (=
ra, hogyan tanúsítható az a tény, hogy
Identification géographique
protégée
az áru olyan rögzitett tulajdonságok-
= védett tájegységről azonosított termék), illetve az AOP (= Appellation
kai rendelkezik, amelyek a termék jobb
d'origine protégée = védett származá-
a többi hasonló árutóI. Ez a fajta meg-
si helyen előállított termék), amely védjegyek megjelenése a termékek differ-
különböztetés elsősorban a francia piacon van jelen, ahol2002-ben
enciálódását eredményezte.
mint háromszáz különböző baromfiter-
-
A másikcsoport esetében részletes
Tyúk (1000 db)
fJfJ
több
méken szerepelt az ún. "Label Rouge"
vágóhídi előírások, vagy speciális vevői
márkajelzés. Ez a márka ma már hivat-
igények alapján tesznek különbséget.
alosan is a minőség garanciája. Létezik Spanyolországban
Tanúsított, bio alapanyagból elöállított baromfihús (bio), ill. IGP vagy AOP Az ún. bio baromfihús mennyisége ma még marginálisaz EU piacain, az így tartott összes állománykevesebb, mint 1%-ot képvisel, és elsősorban a brojlercsirke-termelésre korlátozódik (6. táblázat). 5,7 milliósbiobaromfi-állományával Fran-
ciaország az EU legnagyobb termelője ebben a szektorban.Nagy-Britanniában különösenrohamos a fejlődés ebben a szegmensben, a hazaitermelés gyor-
6. táblázat Ország
minősége általjól megkülönböztetik azt
minőségi
is ilyen márkázott,
termékcsoport,
amelyet
néhány autonóm közösség hozott létre. Ilyen például a "Qualidad" Katalóniában,
vagy a "Label Basque" Kaliteaban. Vannak továbbá olyan védjegyek is, amelyek nem adnak hivatalos garanciát, ilyen például a "Polio del (orral" Galíciában.A "Label Agricole" jellegű védjegy ma még marginálisugyan az EU többi tagországában, de a tendencia növekvő (7.táblázat). A legtöbb Észak-Európaiország külön előírásokatfejlesztett ki a friss hús vonatkozásában.
A tényleges biobaromf~létszámaz EU-ban Franciaország 5700
NagyBritannia
Németország
Ausztria
Dánia
Svédország
Benelux államok
Hollandia
Olaszország
1300
650
600
700
200
600-700
250-350
650
" _~!.'rgr!!.tY
7. táblázat
A különböző
európai piacokon
alkalmazott
minőségi megkülönböztető-jelzések Ország Franciaország,
a termelés
8o/o-a
Egyesült Királyság, a termelés 90o/o-a
Iyet a viszonylag
árak idéz-
baromfitenyésztés
Jelölés
relatív nehézségekkel
küzd. A verseny-
Certification de Conformité
képesség csökkenése
elsősorban
Produit
gas alapanyag-költségekből,
Assured Chicken Production (fajta, szaporítás, hizlalás, szállítás, ellenőrzött
munkabérből
vágás)
Pulyka: a termelés több, mint 80o/o-a
Ouality British Turkey+EFSIS
Németország
3D vagy SD (MA
sabb
a ma-
a magas
és a társadalom
elvárásaiból
magyarázatot
Baromfi
alacsony
tek elő, az európai
ered.
maga-
Ezek
adnak
a világkereskedelemből
való részesedés csökkenésére, amely-
Oualitat und Sicherheit (OS)
nek az lett az eredménye, hogy az
Hollandia
IKB
export a kevésbé értékes párhuza-
Baromfi
"Saimonelia frU"
mos- és melléktermékekre
Ausztria
AMA
dik. A belső piacokon
Baromfi fri+Salmonella
fri
Baromfi
származó
importtal, amely az ipari fel-
dolgozók
igényeit elégíti ki. Az európai
baromfitermelés
előírások
koncentráló-
konkurálnia kell
a harmadik világból (Brazília, Thaiföld) Campylobacter
Dánia
Az
.
tartalma
az
egyes
vonatkozó
előírásokat
és az etetett ta-
országokban igen hasonló. Tartalmazza
karmányok egészségügyi
a termék nyomon követhetőségét, az
vonatkozó
állatok jó közérzetét, a környezetvé-
A világ baromfitermelésének
delemre, a származási bizonyítványra
tenzívebbé
biztonságára
ugyanakkor
versenyképességét
a friss
piacán, a piac megoszlása
növelte termékek
révén.
szabályokat.
válásával
egyre in-
szemben,
ame-
AZ OFIVAL
KÖZLEMÉNYE
ÖSSZEÁLLíTOTTA
ALAPJÁN
BONYHÁDIISNÁN
.
J}j
