V I K T O R B A B E S ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA KAPRONCZAY KÁROLY
A magyar és az egyetemes orvostörténetírás egyik lényeges feladata az egyetemi v á r o s o k hoz kötődő orvosi iskolák szellemi kisugárzásának feltárása, a k ö l c s ö n h a t á s o k elemzése, az ezekből fakadó szakmai m ű h e l y e k részletes leírása. Alapos ismeretekkel rendelkezünk az első és második bécsi orvosi iskoláról, továbbá a n é m e t egyetemek orvosi karainak jelentőségéről, valamint a francia és a nyugat-európai o r v o s t u d o m á n y i kutatások magyaror szági hatásairól. A magyar o r v o s t ö r t é n e l e m kisugárzásának ilyen m é r e t ű feltárását eddig m é g nem végeztük el, csupán a k ü l h o n b a n fényes szakmai pályát befutó honfitárs orvosa ink életművét e l e m e z t ü k . M i v e l m e g g y ő z ő d é s ü n k , hogy a magyar medicina és o r v o s k é p z é s e u r ó p a i és világszínvonalon folyt, a t u d o m á n y o s e l e m z é s górcsöve alá kell vennünk m i n d azon személyiségek életművét is, akik a magyar egyetemeken szerezték meg szaktudásukat, majd hazájukba visszatérve, ott fejtették k i nemzetközi szempontból is j e l e n t ő s t u d o m á n y o s m u n k á s s á g u k a t . Eme orvosok közül kiemelkedik Viktor Babes (1854-1926), a román szár m a z á s ú bakteriológus, a r o m á n bakteriológia és korbonctan m e g a l a p í t ó j a , az európai j e l e n t ő s é g ű tudós, aki szakmai pályafutásának első évtizedét a budapesti orvosi karon töl tötte, s európai szempontból is l é n y e g e s eredményeinek egy részéhez a kutatásokat is B u dapesten végezte el. Igaz, az é l e t m ű v é t feldolgozó e l e m z é s e k mindig kiemelt helyen említik a budapesti éveit, a magyar feldolgozások viszont csak a m a g y a r o r s z á g i tevékenységét részletezik, keveset szólnak r o m á n i a i munkásságáról, bukaresti egyetemi tanárságának idejéről. É l e t m ű v é n e k elemzése nem hiányzik Hőgyes Endre és Győry Tibor emlékezetes egyetemtörténeti alapvetéséből. A z 1945 után keletkezett szakirodalomban V i k t o r Babes m i n t a magyar és r o m á n o r v o s t u d o m á n y összekötő egyénisége jelenik meg, első életelem z é s e csak az 1960-as években látott nyomdai napvilágot a m a r o s v á s á r h e l y i Spielmann Jó zsef és a kolozsvári Izsák Sámuel orvostörténész-professzorok tollából.
Elete és
családja
A Babes család eredeti neve Caluseriu (Kaluser) volt, amit Babes V i k t o r apai nagyap j a , Babes Gergely vett fel, miután 1818-ban a Temes m e g y é b e n fekvő H o d o s á n y b a n élő Babes Jakab n e v ű nagybátyja a d o p t á l t a , minden v a g y o n á t ráhagyta. A m á r m ó d o s csa l á d b a n született első gyermek Babes Vince (1822-1907) - Babes V i k t o r apja - a 19. s z á z a d utolsó h a r m a d á b a n már a hazai r o m á n nemzeti mozgalom k i e m e l k e d ő politikusa v o l t . A sokoldalú, m ű v e l t Babes V i n c e a m a g y a r o r s z á g i r o m á n intelligencia „ t i p i k u s " útját j á r t a be: alap- és k ö z é p i s k o l á i t T e m e s v á r o n , Szegeden és K a r l ó c á n v é g e z t e el, majd
1840-től az aradi görögkeleti p ü s p ö k s é g s z e m i n á r i u m á b a n t e o l ó g i á t hallgatott. 1843-ban beiratkozott a kecskeméti J o g a k a d é m i á r a , majd j o g i t a n u l m á n y a i t a pesti t u d o m á n y e g y e tem j o g i k a r á n folytatta. 1846-ban az aradi g ö r ö g k e l e t i t a n í t ó k é p z ő t a n á r á v á n e v e z t é k k i , s e m i n ő s é g b e n készült fel ü g y v é d i vizsgáira, amiket 1848-ban tett le Pesten. Ez utóbbi helyen állt a görögkeleti p ü s p ö k s z o l g á l a t á b a n , j o g t a n á c s o s i f e l a d a t k ö r r e l bízták meg, de ü g y v é d i irodát is nyitott. Nem rokonszenvezett a m á r c i u s i forradalom ifjúságával, v e z e t ő i v e l és eszméivel, de nem is mutatott irántuk ellenséges magatartást. 1849-ben - rövid ideig - a Temes- K r a s s ó és Torontál vármegyék görögkeleti egyházi iskoláinak felügyelője, majd 1849 szep temberétől az aradi görögkeleti p ü s p ö k s z e m é l y e s képviselője a bécsi birodalmi k o r m á n y k ü l ö n b ö z ő hivatalaiban. V a l ó j á b a n e püspöki képviselői feladat indította el tisztviselői karrierjét: a császári m i n i s z t é r i u m o k b a n felfigyeltek a több nyelvet beszélő, k i v á l ó a n k é p zett j o g á s z r a és 1849 n o v e m b e r é t ő l a birodalmi törvényeket és rendeleteket hivatalosan közlő lap r o m á n nyelvű szerkesztője lett. 1851-ben a legfőbb t ö r v é n y - és s e m m i s í t ő s z é k tanácsi titkárává nevezték k i , 1859-ben „valóságos udvari t a n á c s o s " címet kapott. Befolyá sos és tekintélyes kormánytisztviselő lett, aki szakmai sikereit főleg tehetségének és sokol d a l ú s á g á n a k köszönhette. B é c s b e n házasodott meg, ott születtek fiai: Aurél (1852-1925), V i k t o r (1854-1926) és Emil (1858-1917), akik m á s és más területen, apjukhoz hasonló fényes p á l y á t futottak be. Babes Vince 1862-63-ban a magyar királyi kancellária b ü n - , b ü n t e t ő - és kegyelmi j o g i referense lett, 1863-69-ben a Budai Királyi T á b l a egyik bírájává nevezték k i : 1861-ben, 1865-75-ben és 1884-től h a l á l á i g a magyar országgyűlés képviselője volt. M i v e l bírói és kormánytisztviselői beosztása összeférhetetlenné vált képviselői m a n d á t u m á v a l , előbbi tisztségeiről lemondott. A magyar politikai életben a román és a magyar nemzeti nézetek összeegyeztetésének híve volt, bár nem különült el a r o m á n nemzeti m o z g a l m a k t ó l , de mindig a megbékélés szellemét képviselte. Látványosan távol tartotta magát a szélsőséges nézetektől és köröktől. Első j e l e n t ő s politikai sikere, hogy 1864-ben - Mocsonyi Andrással együtt - kivívta a karlócai szerb kongresszuson a románság hierarchikus elválását a szerb görögkeleti egyháztól, és megalakulhatott E r d é l y b e n a szebeni görögkeleti r o m á n érsekség. Politikai pályájának kezdete egyben a publicisztikai és szakírói t e v é k e n y s é g é n e k kibon takozását is jelentette: j e l e n t ő s újságírói és szerkesztői t e v é k e n y s é g e t fejtett k i . 1866 és 1876 között kiadta Pesten a r o m á n nyelvű A l b i n a nevet viselő politikai hetilapot, t ö b b ma gyar, n é m e t és román politikai hírlap levelező publicistája volt, napi politikai kérdésekről küldött elemzéseket a bukaresti mérsékelt újságoknak. A k i e g y e z é s elkötelezett híve volt, de a kompromisszumot szerette volna a Monarchia minden n e m z e t é r e kiterjeszteni, főleg a több milliós lélekszámú r o m á n s á g r a . V i l á g o s a n látta, hogy az erdélyi r o m á n s á g sok vonat k o z á s b a n (elsősorban g a z d a s á g i , polgárosodási, kulturális stb.) különbözik a K á r p á t o k o n túli r o m á n o k t ó l , további f e l e m e l k e d é s ü k csak a magyarokkal megegyezve a M o n a r c h i á n belül biztosított. Babes V i n c e politikai pályafutásának első s z a k a s z á b a n rendkívül szoros kapcsolatban állt Deák Ferenccel, Eötvös Józsefiéi, Trefort Ágostonnal és Andrássy Gyulá val. 1868-ban a magyar parlamentben éppen Babes mondott köszönetet az önálló román görögkeleti érsekség és p ü s p ö k s é g elismeréséért és a magyarok politikai nagyvonalúságáért. Igaz, ez a lojalitás Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején fokozatosan romlott, de a for m á l ó d ó és egyre magyarellenesebb román nemzeti mozgalomban Babes Vince képviselte azt az irányzatot, amely sohasem adta fel a magyar kormánnyal történő kiegyezés reményét
és lehetőségét. Mocsonyi Andrással együtt egyik alapítója lett a R o m á n Nemzeti P á r t n a k (1890), azután ezt a pártot képviselte haláláig a m a g y a r o r s z á g i országgyűlésben. Sohasem tartozott a „száraz hivatalnokok és j o g t u d ó s o k " közé, az 1840-es években ro mantikus hangvételű költeményeket írt, később műfordításokkal is p r ó b á l k o z o t t . A z 1860as évektől erősen foglalkoztatta a r o m á n nyelv és nemzeti kérdés helyzete és lehetőségei a M o n a r c h i á n belül, nézeteit és elképzeléseit a Sprachen und Nationalitäten-Fragen in Österreich (von einem R u m ä n e n ) c. munkájában foglalta össze, amit Pesten adott k i n é m e t és r o m á n nyelven, és ami valójában politikai pályafutásának „indulását" jelentette. D e á k Ferenc igen j ó v é l e m é n n y e l volt e m u n k á r ó l , ő ajánlotta elolvasásra E ö t v ö s Józsefnek is. M á s m u n k á i b a n Babes az erdélyi r o m á n s á g történetével, a görögkeleti p ü s p ö k s é g e k kialakí t á s á v a l , a r o m á n egyházi elkülönülés szükségszerűségével stb. foglalkozott, k ü l ö n b ö z ő javaslatokat tett a r o m á n királyság hivatali rendszerének kifejlesztésére, a r o m á n j o g a l k o t á sok s z a k s z e r ű s é g é r e stb. E m u n k á s s á g á n a k elismerését jelentette, hogy 1885-ben a buka resti R o m á n T u d o m á n y o s A k a d é m i a rendes tagjai s o r á b a fogadta. A B a b e s - c s a l á d valódi értelmiségi család volt, majdnem minden férfitagja a szellemi p á l y á t választotta hivatásának. A B a b e s - c s a l á d o t t h o n á n a k és hazájának tekintette a Monar chiát, itt végezte iskoláit, szerzett egyetemi képesítést, igyekezett az itt használt nyelveket anyanyelv-szinten elsajátítani, bár otthonukban r o m á n u l társalogtak. A r o m á n nemzeti s é r e l m e k e t t á r g y a l á s o k o n , ésszerű m e g e g y e z é s e k útján k í v á n t á k rendezni, a politikai ellen téteket csupán n é z e t k ü l ö n b s é g n e k ítélték meg, nem az ellenségeskedést tartották az egyet len m e g o l d á s n a k . Ebben különböztek a m a g y a r o r s z á g i r o m á n nemzeti mozgalom „héjáitól", akik viszont Babes Vince nézeteit m e g a l k u v á s n a k vélték. A z előbbi szellemben nevelődtek a „Babes-fiúk". A l e g i d ő s e b b Babes A u r é l a vegyész fizikusi pályát választotta, a budai Főreálban (ma budapesti Toldy Ferenc Gimnázium) folytatott tanulmányai után beiratkozott a budapesti t u d o m á n y e g y e t e m t e r m é s z e t t u d o m á n y i karára, ásványtanból, fizikából és kémiából szerzett tanári képesítést, majd vegytanból szerzett doktori oklevelet (1877). Útja innen Heidelbergbe vezetett, itt szerkesztette meg a róla elnevezett Babes-sterilizátort. H a z a t é r é s e után a b r a s s ó i görögkeleti g i m n á z i u m tanára lett (1879), innen hívták meg 1884-ben a bukaresti t u d o m á n y e g y e t e m orvosi k a r á h o z tarto zó Gyógyszerészeti Iskola (tanszék) kémia, 1900-tól a b i o k é m i a professzorának. S z á m o s r o m á n n y e l v ű t a n k ö n y v szerzője lett. A m i k o r öccsét, Babes V i k t o r t m e g h í v t á k Bukarestbe egyetemi tanárnak és megszervezte az egyetemi bakteriológiai intézetet, Babes Aurél a kémiai laboratórium vezetője lett, öccsével számos k ö z ö s k ö z l e m é n y ü k jelent meg francia folyóiratokban. A legfiatalabb fivér, E m i l a budapesti j o g t u d o m á n y i kart v é g e z t e el. M e g é l h e t é s i for r á s k é n t - hivatalosan az ü g y v é d i p á l y á t választotta, de ö r ö k ö l t e apja újságírási vénáját, a Magyar Hírlap, a Pester Lloyd, az Alkotmány, a XX. század, a Világ és t ö b b m á s napi- és hetilap szakírója, a m é r s é k e l t r o m á n nemzeti politika p u b l i c i s t á j a lett. P o l i t i k a i eszméit az 1909-ben - magyarul és románul is megjelent - Diagnózis c. m u n k á j á b a n foglalta ö s s z e . R e n d k í v ü l i m ó d o n é r d e k l ő d ö t t a balkáni n é p e k m á r „ h a g y o m á n y o s n a k " mondott ellentétei iránt, amelyeknek nemcsak vallási jellege v o l t , hanem a B a l k á n o n tért n y e r ő nagyhatalmak is gerjesztettek, így k í v á n t á k biztosítani a T ö r ö k Birodalom ö s s z e o m l á s a után m e g a l a k u l ó nemzeti á l l a m o k feletti befolyásukat. A B a l k á n j ö v ő j é t - benne a r o m á n k i r á l y s á g sorsát is - nem ezen az úton, hanem a kompromisszumos t á r g y a l á s o k o n keresz tül szerette volna b i z t o s í t v a látni. S z á m á r a nem v o l t k ö z ö m b ö s egy független r o m á n
nemzeti állam m e g s z ü l e t é s e , de e l l e n s é g e s e n tekintette az ú . n . n a g y - r o m á n politikát, f ő l e g a Monarchia s z é t f e s z í t é s é n e k v á g y á t , mert ennek s z é t e s é s e - szerinte - b e l á t h a t a t l a n f o l y a m a t o k kezdetét jelentette volna, hiszen a h e l y é n - vagy romjain - m e g s z ü l e t ő nem zeti á l l a m o k nem az e g y ü t t m ű k ö d é s r e , hanem e g y m á s a l á v e t é s é r e t ö r e k e d t e k volna. Fel oldhatatlannak látta a m a g y a r - r o m á n e l l e n t é t e t , de ebben k ü l ö n k é r d é s k é n t kezelte az e r d é l y i r o m á n o k ügyét. A Monarchia h í v e v o l t , mert k e r e t é n belül az e r d é l y i r o m á n s á g sokkal magasabb t á r s a d a l m i , gazdasági é s k u l t u r á l i s szintre került, mint a K á r p á t o k o n túl é l ő n e m z e t t á r s a i k . A Nagy R o m á n i a m e g s z ü l e t é s e után az erdélyi r o m á n o k — v é l e m é n y e szerint - k i s e b b s é g b e k e r ü l n é n e k , nem lenne befolyásuk egy új állam politikájára, lassan e l v e s z í t e n é k k ü l ö n l e g e s helyzetüket. I n k á b b egy erdélyi a u t o n ó m i a híve v o l t , ahol a m a g y a r - r o m á n - n é m e t e g y ü t t m ű k ö d é s nemcsak a külső b e f o l y á s t zárta v o l n a k i , hanem k ü l ö n l e g e s l e h e t ő s é g e t teremtett volna a m a g y a r - r o m á n m e g b é k é l é s f o l y a m a t á b a n . A r o m á n nemzeti p o l i t i k a ultrái - mint p l . apja - őt sem é r t e t t é k meg, vagy nem akarták m e g é r t e n i . A h á r o m fivér közül ő hunyt el l e g e l s ő n e k 1917-ben. Babes V i k t o r m á r iskoláit Pesten v é g e z t e el, mivel a c s a l á d 1861-től Pesten élt. K ö z é p i s k o l a i t a n u l m á n y a i n a k befejezése u t á n a pesti egyetem orvos karára iratkozott be, ám a harmadik évtől kezdve B é c s b e n találjuk, ahol 1878-ban orvosi oklevelét is megszerez te. M á r pesti t a n u l m á n y a i alatt nagy h a t á s s a l volt rá Scheuthauer Gusztáv (1832-1894), a k i c s i t k ü l ö n c , de r e n d k í v ü l nagy t u d á s ú k i v á l ó korboncnok, akinek patológiai intézete az új o r v o s i iskolák szellemi m ű h e l y e is v o l t . A z e n c i k l o p é d i k u s m ű v e l t s é g ű é s óriási olva s o t t s á g g a l r e n d e l k e z ő Scheuthauer ritka emberismerettel választotta k i m u n k a t á r s a i t , gyakran m á r h a l l g a t ó korukban, akiket atyai és szakmai t a n á c s a i v a l indított el pályáju k o n . N e m véletlenül került ki intézetéből t i z e n k é t egyetemi tanár, e g y i k ü k é p p e n Babes V i k t o r volt. A k ü l ö n l e g e s e n szuggesztív Scheuthauer G u s z t á v irányította az ifjú Babest a m o r f o l ó g i a i b e t e g s é g k u t a t á s elmélyült t a n u l m á n y o z á s á r a , v é g s ő soron a b a k t e r i o l ó g i á hoz. Scheuthauer 1876-ban kérte fel a s s z i s z t e n s é n e k Babes Vikotort, ami az orvosi okle v é l l e l m é g nem r e n d e l k e z ő itjú s z á m á r a rendkívül m e g t i s z t e l ő volt. Ugyancsak Scheuthauer ajánlotta Babesnek, hogy n é h á n y évet v é g e z z e n B é c s b e n , é s s s z ü n i d ő b e n l á t o g a s s a intézetét. Babes orvosi o k l e v e l é n e k m e g s z e r z é s e után azonnal Scheuthauer első asszisztense lett, 1880-tól egyetemi m a g á n t a n á r k é n t dolgozott az i n t é z e t b e n , 1884-től pedig n y i l v á n o s r e n d k í v ü l i tanárként az akkor felállított II. sz. Kórbonctani Intézetet vezette. Ez v a l ó j á b a n a Stefánia Szegénygyermekkórház (ma az I . sz. G y e r m e k k l i n i k a ) p r o s z e k t ú r á j á v a l v o l t azonos. Ekkor Babes a maga 30 életévével az orvosi kar legfiatalabb tanárának s z á m í t o t t . Azok nak lett a professzortársa (pl. Korányi Frigyes, Jendrassik Jenő, Fodor József Scheuthauer G u s z t á v stb.), akik nemcsak a hazai o r v o s t u d o m á n y k i e m e l k e d ő e g y é n i s é g e i , hanem a magyar o r v o s k é p z é s európai rangra e m e l é s é n e k m e g h a t á r o z ó prominensei voltak. Babes pályafutásának első időszaka egybe esett a mikrobiológia és a bakteriológia kezdeti nagy k o r s z a k á v a l : amikor Robert Koch felfedezte a tuberkulózis, Löffler és Schütz a takonykór kórokozóját, Löffler a diftéria, Gaffky a tífusz bacilusát. A z öreg „ k ü l ö n c " Scheuthauer b á r nem tartotta ö n m a g á t alkalmasnak a m i k r o s z k ó p o s t e c h n i k á r a - mindent ismert, lelke sen fogadott minden vívmányt. E l s ő s o r b a n Babest ösztönözte az új t u d o m á n y á g , a bakterio l ó g i a m ű v e l é s é r e . A z bizonyos, hogy Babes minden figyelme a bakteriológia felé fordult, sőt e tárgykörből hamarosan új eredeti kutatásokon n y u g v ó dolgozatok sora jelent meg t o l l á b ó l , ezek közül t ö b b idegen nyelven is nyomdai napvilágot látott. A rendkívül t e r m é -
keny é s elmélyült kutatóra nemcsak a közvetlen mestere figyelt fel, hanem a pesti orvosi iskola mesterei, így Korányi Frigyes, Markusovszky Lajos, Fodor József és m á s o k is. K o r á n y i Frigyes nemcsak bakteriológiai laboratóriumot rendezetett be klinikáján, ame lyet Babesre bízott, hanem ifjú tanártársának külföldi ösztöndíjat is szerzett. Ennek k ö s z ö n h e t ő e n az 1882/83-as tanévtől n é g y é v e s - kétszer kétéves - külföldi tanulmányútra távozhatott, amelynek állomásai M ü n c h e n (Bollinger és Ziemsen mellett) Heidelberg (Arnold intézetében), Straßburg (Recklingshausen és Waldeyer intézete) voltak, majd Ber lin következett. A z utóbbi helyen Virchow és Robert K o c h munkatársa lett, innen útja a párizsi kórbonctani intézetbe vezetett, ahol Cornil professzor mellett asszisztensként m ű k ö d ö t t egy évig. Együtt írták meg az első rendszeres orvosi bakteriológiát, s adták k i francia nyelven 1885-ben. Ennek nem tükörfordítása az 1886-ban megjelent „ B a k t e r i o l ó g i a " , b á r t ö b b v o n a t k o z á s b a n azonos a Cornillal közösen írott m u n k á v a l . A magyar nyelvű munka t ö b b vonatkozásban világviszonylatban is az elsők között említhető. A 402 oldalas monog ráfiát 24 színes táblával, a Babes által maga készített illusztrációkkal adta k i , s magyar n y e l v ű megfogalmazása is a szakmai nyelvezet kiemelkedő munkája. Budapestre történt visszatérésének m á s o d i k jelentős mozzanata, hogy átvette a II. sz. Kórbonctani Intézet irányítását. A K o r á n y i - K l i n i k á n berendezett bakteriológiai laboratóri umban elkezdte az orvosbakteriológiai előadásait, a hallgatók sorában gyakran ott voltak tanártársai is. Babes V i k t o r hamarosan a formálódó orvosbakteriológia e u r ó p a i jelentőségű képviselője lett, s ennek köszönhető, hogy a román k o r m á n y őt kérte fel a R o m á n Királyság t e r ü l e t é n m á t évek óta pusztító szarvasmarha-piroplazmolízis vagy ahogy akkor nevezték a „fertőző h a e m o g l o b i n v é r ű s é g " , majd k ó r t a n á n a k tisztázása után a „ c a r c e a g " j u h b e t e g s é g t a n u l m á n y o z á s á r a . Babes is először fertőző betegségre gondolt és a „ k ó r o k o z ó " - t meg is találta egy beteg állat vörösvérsejtjében. Igaz, a protozoont ő m é g b a k t é r i u m n a k vélte, azért is nevezte el a betegséget „ h a e m a t o c o c c u s bovis"-nak. Valamivel előbb fedezte fel a beteg ség lényegét, mint Theobald Smith, aki hasonló vizsgálatokat végzett s z a r v a s m a r h á k o n , illetve ennek vektorát ismerte fel. Babes elsőbbségét a piroplazmolizist o k o z ó protozoonok „babesista" neve is őrzi. K u t a t á s a i n a k e r e d m é n y e k é n t Babes V i k t o r t meghívták a bukaresti egyetem orvosi karára a korbonctan professzorának, egyben m e g b í z t á k a bakteriológiai intézet m e g s z e r v e z é s é v e l is. K ü l ö n kormányrendelet biztosította az intézet szervezési, építési és b e r e n d e z é s i költsé geit, u g y a n í g y Babes fizetését is. A r o m á n kormány nem v o l t „ s z ű k m a r k ú " a beterjesztett költségvetéssel kapcsolatban, bizonyos mértékig nemzeti ügynek tekintette Babes „ m e g s z e r z é s é t " és az intézet felépítését, amelynek megnyitása 1899-ben volt. I t t működött mintegy harminc esztendeig. B u d a p e s t r ő l történt t á v o z á s a nem azonnal következett be. 1887-ben az orvosi karról rendkívüli szabadságot kért, majd bukaresti működésének feltételeinek t i s z t á z ó d á s a után mondott le a budapesti katedrájáról. Babes V i k t o r - mint családjának minden tagja - magát r o m á n n a k vallotta, M a g y a r o r s z á g o n kívül Romániát is hazájának tekintette. Budapesten nem érték sérelmek, bár távozását a korabeli sajtó élesen bírálta. Ez az „ é l e s s é g " nem j e l lemezte a magyar t u d o m á n y o s életet, hiszen az elmúlt é v t i z e d e k b e n is v o l t a Babeshoz hasonló eset. Különben is az egyetem tanári karában nem egy olyan professzor volt, aki nem vallotta magát magyarnak, de tevékenységével a magyar t u d o m á n y k i n c s e s t á r á t gaz dagította. A z Orvosi Hetilap 1887. évi s z á m á b a n így k o m m e n t á l t a Babes e l m é l e t é t : „ . . . sajnáljuk távozását egyetemünkről, de rossznéven nem vehetjük neki, hogy a munkássága-
nak oly szép teret nyitó, amellett anyagilag is előnyös megbízatást nem utasította vissza. ... egyéb iránt minden esetre örvendetes tény, hogy a budapesti egyetem növendéke ily fontos misszióval megtiszteltetett, s örülni fogunk neki, ha munkaköre és annak eredményei iránt táplált reményei teljesülnek és sikerülni fog neki, habár egyelőre legalább idegen ország ban is, az orvosi tudományt mindnyájunk hasznára búvárlataival gyarapítani" A megér tés szavai mögött az is é r e z h e t ő , hogy sem a budapesti, sem a kolozsvári egyetemen, sem m á s h o l m é g nem létezett ö n á l l ó bakteriológiai intézet. K i c s i t „drukkoltak" is Babes buka resti sikereiért. 1
Babes nem szakadt el Budapesttől. Nemcsak azért, mert itt éltek szülei, fivére és rokon s á g á n a k egy része, hanem mert örökös szellemi háttérnek tekintette a budapesti egyetem orvosi karát. Élénk l e v e l e z é s b e n állt a tanártársaival is. E j ó viszonyon nem változtatott Aujeszky Aladárral vívott k ü z d e l m e sem, amit 1899-ben a Zentralblatt für Bakteriologie hasábjain folytatott a tetenus toxin immunizálásával kapcsolatban. Babest különösen j ó szakmai kapcsolat fűzte K o r á n y i Frigyes, Bókai Árpád, Irsay Artúr, Hőgyes Enrde, Fodor J ó z s e f tanárokhoz, akiket k é s ő b b r o m á n nyelven megjelent k ö z l e m é n y e i b e n és monográfiá iban is gyakran idézett. Nagy tisztelője volt Fodor Józsefnek, akinek a közegészségtan területén kifejtett szakmai tevékenységét gyakran bemutatta a r o m á n sajtóban. N e m vélet 1907-ben - a budapesti nemzetközi lenül választotta a Budapesti Királyi Orvosegyesület közegészségtani konferencia idején - Babest külföldi tiszteletbeli tagjának, amit rendkívül b a r á t s á g o s hangú, magyar nyelvű levélben köszönt meg. 2
3
4
Babest a magyar sajtó akkor is nagyra értékelte, amikor a m a g y a r - r o m á n ellentétek a m é l y p o n t o n voltak. 1891-ben a Pester Lloydbm dr. H . K . terjedelmes írásban méltatta Babes bukaresti t e v é k e n y s é g é t , bakteriológiai intézetének nagyszerűségét. 1894-ben Babes részt vett a Budapesti Nemzetközi Orvosi és Demográfiai Kongresszuson. Igaz, hogy csak igen rövid időt töltött Budapesten, mert párizsi előadássorozatát szakította meg a magyaror szági kongresszus k e d v é é r t . Bukarestben Babes fényes szakmai karriert futott be, t ö b b alkalommal viselte az orvosi kar dékáni méltóságát, s ő t amikor a kolozsvári egyetem Szegedre költözött, és Kolozsváron r o m á n egyetemet nyitottak, az oktatás beindítását Babesre bízták, aki elévülhetetlen érde meket szerzett m a g á n a k . O adta elő a kórbonctant, az igazságügyi orvostant és a bakterio lógiát, de a románul nem tudó hallgatóknak külön magyar n y e l v ű e l ő a d á s o k a t és demonst rációkat tartott. R o m á n i a i tevékenysége főleg szakirodalmi m u n k á s s á g a r é v é n volt rendkí vül gazdag. N e h é z s z á m b a venni hosszabb, rövidebb t a n u l m á n y a i t . K i e m e l k e d ő az a törek v é s e , hogy monográfiák sorát írta meg r o m á n nyelven. H a l á l a előtt jelent meg fivérével, Auréllal közösen írt kétkötetes munkája: A részletes és általános kórbonctan elemei c. alatt, amely világviszonylatban is n a g y j e l e n t ő s é g ű volt. 5
1
2
3
4
5
Orvosi Hetilap, 30. (1887) 33. 1086. Aujeszky, A.: Erwiderung auf die Bemerkungen des Herrn Prof. Babes über die Beeinflussung der Wut durch normale Nervensubstanz. Zentralblatt für Bakteriologie, 28. (1900) H. 6/7, 177-178; Orvosi Hetilap, 43. (1899) 4. Babes, V.: Bemerkungen über das Verhalten gewisser Organe gegenüber spezifischer Infektionen. Berliner Klinische Wochenschrift, 36. (1899) 17. Semmelweis Orvostörténeti Szaklevéltár, Bp.-i Kir. Orvosegylet Levéltára, elnöki iratok. 1907. Antall J.: Une lettre hongroise de Victor Babes. Comm. Hist. Artis. Med. 45. (1968) 155-157; Antall J.Karasszon D.: Babes és a pesti orvosi iskola. Orvosi Hetilap, 114. (1971) 143-147.
1893-ban a Román Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta. 1896-tól haláláig szerkesztette az Archives des Seiendes Médicales, valamint 1891-től a Romania Médicale és az általa a\an\loil Analelor Instit. de Bacteriologica c. folyóiratokat 1926. o k t ó b e r 19-én hunyt el Bukarestben. Haláláról majd minden romániai, magyar és külföldi szaksajtó beszámolt. A Temesvári Hírlapban is m e g e m l é k e z e t t róla egy magyar orvos 1926. október 21-én. Leírja többek között, hogy amikor 1921-ben B a b e s n é l szak v i z s g á r a jelentkezett és Babes á t t a n u l m á n y o z t a addigi bizonyítványait, és az idős profeszszor m e g l á t v a Preisz Hugó budapesti professzor véleményét, csak annyit mondott magya rul: „akit Preisz barátom így értékelt, annak nem kell nálam vizsgáznia^.
Szakirodalmi
munkásságának
tükre
Babes első tudományos közleményein m é g erősen érződött Scheuthauer szellemi hatása, akárcsak a klasszikus bécsi kórbonctani iskola hagyományai: e l s ő s o r b a n a fejlődési rendel lenességek, az agyrostozattan és a paraziták k ó r o s elváltozásainak akkori teóriái. E l s ő tu d o m á n y o s közleményei - A világra hozott fiiggérbillentyű elégtelenségének egy sajátos alakjáról; A szívbéli sövény rendellenességének egy sajátos alakjáról; Egy, az emberi has hártyában talált féregről; A gerincagy oldalkötegének keményedése párosulva a hátsó kötegek kemény édesével, vagy az Öröklött bujasenyves eset górcsövi vizsgálata címmel mind ezt az iskolát tükrözi. 1880-tól - mint m á r említettük, Scheuthauer ö s z t ö n z é s é r e figyelme a bakteriológia felé fordult, m i k ö z b e n folytatta k ó r b o n c t a n i v i z s g á l ó d á s a i t és szakirodalmi tevékenységét. 1881-ben jelent meg Babes tollából a Természettudományi Közlönyben A betegség okozó baktériumokról c. t a n u l m á n y a , amelynek s z e m l é l e t e időállónak bizonyult. A z 1880-as években megjelent k ö z l e m é n y e i önálló k u t a t á s o k o n n y u g v ó bakteriológiai publikációk. 1885-ben Párizsban jelent meg Cornillal együtt írott k ö n y v e Les bactéries et leur rôle dans l'etiologie, l'anatomie et histologie pathologique des maladies infectieuses, amely az orvosi szakirodalomban az első rendszeres orvosi bak teriológiai munka volt. A k ö n y v előszavában Cornil kijelentette, Babes é r d e m e , hogy a bakteriológiát a fertőző betegségek és a k ó r b o n c t a n s z e m s z ö g é b ő l tárgyalták, hiszen s z e r z ő t á r s á n a k különösen nagy ismeretanyaga v o l t e téren klinikai és kórbonctani intézeti gyakorlatából. A Cornil-Babes-féle bakteriológiát klasszikus m u n k á n a k kell t e k i n t e n ü n k , mert mind a bakteriológia, mind pedig a medicina történetében korszaknyitó a l a p v e t é s n e k számít. V a l ó j á b a n ezt követte 1886-ban A bakteriológia rövid tankönyve c. magyar n y e l v ű munkája, amely a magyar nyelvű szakirodalomban az első összefoglaló munka volt. 6
7
1886-ban - amikor Pasteur mellett P á r i z s b a n a veszettség ellen egy o l t ó a n y a g lehetőségét vizsgálta - figyelme az i m m u n o l ó g i a felé fordult. Pasteur után Babes v o l t a veszettség k é r d é s é n e k egyik legavatottabb korabeli szakértője. A z i m m u n o l ó g i a t e r é n v é g zett kísérleteivel még Behring és Kitasato előtt megalapozta a p a s s z i v - i m m u n i z á c i ó m ó d szerét és kísérleti úton bebizonyította annak hatékonyságát. R é s z b e n Babes k u t a t á s a i is hozzájárultak Behring és Kitasato szérumgyártással kapcsolatos e r e d m é n y e i h e z . M á r e m l í tettük a s z a r v a s m a r h á k hemoglobinuriája kórokozójával kapcsolatos felfedezéseit, a 6
7
Babes V.: Öröklött bujasenyv eset vizsgálata. Orvosi Hetilap, 20. (1877) 41. Babes V.: A betegségokozó baktériumokról. Természettudományi Közlöny, 12. (1881) 233-244.
„habesia" néven e m l í t e t t kórképet, de ezen kívül s z á m o s j e l e n t ó s m u n k á t írt a járványokról, p é l d á u l igen értékes e l e m z ő t a n u l m á n y b a n írta le a leprát. Külföldi tanulmányútjainak tapasztalatai arra késztették, hogy H ő g y e s Endrével k ö z ö s e n m e g i n d í t s á k a szervezett veszettség-kutatásokat M a g y a r o r s z á g o n . Babes egyik l é n y e g e s , Irsay Artúrral együtt írt t a n u l m á n y a a Kísérleti adatok az ideg rendszer befolyásának tanához a bőr kóros elváltozásaira vonatkozólag, amelyben gazdag tapasztalati anyagra t á m a s z k o d v a felhívta a figyelmet az idegrendszer s z e r e p é r e a bőr k ó r o s folyamataiban. Ebben igyekezett meghatározni az idegrendszer szerepét a különféle szer vekben beálló beteges állapotokat e l ő i d é z ő mechanizmusokban. 8
Babes valóban a bakteriológusok klasszikusai k ö z é tartozott, aki a kórbonctani és m i k robiológiai szemléletet egyesítve, eredeti és átfogó kórtani felfogást dolgozott k i . Több m i n t 1300 t u d o m á n y o s dolgozata a p a t o l ó g i a majdnem minden területét és nagy kérdéseit fel ölelte, számos új e s z m é t fogalmazott meg írásaiban, t ö b b mint 50 új baktériumot írt le. A szérumterápia előfutárának is t e k i n t h e t ő , s megsejtette a baktériumok a n t a g o n i z m u s á n a k alapján az antibiózis lehetőségét is. Szellemi a r c u l a t á n a k kialakulása összetett, hiszen a n é m e t , a francia és a magyar medici na forrásaiból táplálkozott, akikre mindig hivatkozott. K ü l ö n ö s j e l e n t ő s é g e t tulajdonított a n é m e t iskolának, amit 1899-ben a Német Orvosok és Természetvizsgálók kongresszusán tartott előadásában külön is kiemelt: „Tudományos nevelésemet nagyrészt a német szellemi ségnek köszönhetem s annak jelentőségét, szinte mondhatnám sajátosságát, alkalmam volt lemérni, nemcsak franciaországi munkálkodásom idején, de különösen hazánkban is. A bukaresti orvosi fakultáson kórtani és bakteriológiai kutatásaimban megkíséreltem megho nosítani a német módszereket.'" N é z e t e i n e k kialakításában kétségtelenül Virchow és K o c h volt rá a legnagyobb hatással. „Abban a szerencsében volt részem, hogy két évig dolgozhat tam Virchow intézetében, ahol a mester rám bízta a bakteriológiai laboratórium vezetését. Mindez Koch korszakos felfedezésének időszakában történt, s majdnem egy évig felváltva hol Koch, hol Virchow - egymással szemközt elhelyezett - laboratóriumában dolgozhat tam. " - írta V i r c h o w halála a l k a l m á b ó l . Mestereitől megtanulta, hogy a t u d o m á n y nem zárt rendszer, hanem állandóan a l a k u l ó , fejlődő folyamat, ahol nincs helye a tekintélynek. N e m állt meg a sejtkórtan határán, szer vesen beépítette a bakteriológiát a kórbonctani s z e m l é l e t b e , egységes felfogást dolgozott k i a fertőző folyamatok patomorfológiájáról. Ez m á r a Cornillal k ö z ö s e n írt bakteriológiai tankönyvben is megmutatkozott, és e felfogás talajáról utasítja vissza Virchownak a bakte riológiával szembeni ellenkezéseit. Elsősorban Virchownak a b a k t é r i u m kórokozó s z e r e p é t tagadó nézeteit vonta kétségbe: „Virchow-val való számos vitám során kísérleti eredménye im sokkal szigorúbb elbírálást tanultam meg, de ugyanakkor bakteriológiai munkásságom hozzájárult ahhoz, - ahogy ezt különösen a koleráról szóló vitáinkban maga Virchow is elismerte, - hogy elfogadja a baktériumok kórokozó szerepét a betegségek kiváltásában. Természetesen nem tudtam meggyőzni Virchow-t az 1883 és 1884-es években azonosított összes baktérium patogén szerepéről." Kettőjük szakmai vitája nem távolította el e g y m á s t ó l a mestert és tanítványát, sőt V i r c h o w rendkívül nagyra becsülte fiatal m u n k a t á r s á t . Virchow írta ezekben az é v e k b e n Babesről: ,AHg ismerek más fiatal tudóst, akit összeha sonlíthatnánk Babes doktorral a tudományos kísérletekben mutatott kitartó szorgalmát, 8
A budapesti kir. orvosegyesület rendes ülése 1886. év február 20-dikán. Orvosi Hetilap, 29. (1886) 233-237.
hozzáértését és körültekintéséi illetően, s aki megmérkőzhetne vele a tudományos munká ban tapasztalt objektivitásban és lekiismeretességben." Robert Koch-hal kapcsolatban szintén a nagyrabecsülés jellemezte Babest, bár nem osztotta Koch un. fixista nézeteit a b a k t é r i u m o k morfológiai és biológiai változatosságáról, amit Babesnek a baktériumok asszociációjáról vallott elvei tükröznek az 1865-ben kiadott bakteriológiai t a n k ö n y v é b e n . Babes és V i r c h o w , Koch folyóiratának rendszeres szerzője, sőt felkért szakírója volt. Különben Babes bebizonyította - Koch kérésére - a Koch-féle tuberculin specifikus reakcióit a leprában, tisztázta a K o c h által felfedezett cholera vibrio egyes morfológiai sajátosságait és variabilitását. Számos n é m e t t a n k ö n y v és monográfia társszerzője lett, így Bloch-ha\ együtt m e g í r t a az Atlas der pathologischen Histologie des Nervensystems c. tankönyvet. M u n k a t á r s a volt Nothnagelnek a Spezielle Pathologie und Therapie c. könyv összeállításánál; Babes lepráról írott k ö n y v é t pedig Berlinben adták k i . 9
Babes tevékenységének lényegét Ludwig Aschoff jellemezte a l e g t a l á l ó b b a n : „1901 őszén ismerkedtem meg a párizsi Pasteur Intézetben Babes kollégával Már akkor csodál tam kiterjedt bakteriológiai ismereteit és kivételes technikáját. Babes kitűnően értett ahhoz, hogy a pasteuri iskola eszméit a német kollégák között sikerrel terjessze. Azt hiszem, nem csak én, hanem a német kollégák is ezt becsülték a legjobban Babes doktorban^ Természe tesen ez nem zárta ki a t u d o m á n y o s vitát, bármennyire is becsülték e g y m á s t , bármilyen b a r á t s á g is fűzte őket össze. IRODALOM A U J E S Z K Y A.: A baktériumok természetrajza. Bp., 1912. B A B E S V . : A bakteriológia rövid tankönyve. Bp., 1886. C O R N I L , A . V . - B A B E S , B.: Les bactéries et seul role dans Tetiologie, Vanatomic, et histologiepathologhique, des maladies infectieuses. Paris, 1885. G R A T Z , G.: A dualizmus kora. Bp., 1934. G Y Ő R Y T.: Az orvosi kar története. Bp., 1936 H A R A N G H Y L . : Activitate lui Vidor Babes la Budapesté. Bukarest, 1954. H O G Y E S E . : Emlékkönyv a Budapesti Királyi Tudományegyetem Orvosi Karának múltjá ból Bp., 1986. H U T Y R A F.: A háziállatok fertőző betegségeinek oktana. Bp., 1883. I Z S Á K S.: A román magyar orvosi kapcsolatok múltjából. Bukarest ,1957, k ü l ö n ö s e n 177195. M A C A R T N E Y , C A . : The Habsburg empire 1790-1848. London, 1966. S P I E L M A N N J.: Az orvostudomány története. Marosvásárhely, 1980. S Z I N N Y E I J.: Magyar írók élete. Bp. 1913. KÁROLY KAPRONCZAY general director
PhD
Semmelweis Museum, Library and Archives for the History o f Medicine H-1023 Budapest, Török u. 12. HUNGARY 9
Spielmann, J.: Victor Babes és a német tudomány. Orvosi Szemle, 10.(1964) 4. sz. 326-329.
ZUSAMMENFASSUNG V i c t o r Babes gehört zu den Fachexperten der europäischen Medizingeschichte, die auf dem ganzen Kontinent Anerkennung erwarben. Seine medizinische Ausbildung und Diplom der M e d i z i n erwarb er an der Budapester Universität, wo ihn die namhaftesten Professoren auf das Gebiet der Forschung hinlenkten. Sein Interesse galt der Bakteriologie, Immuniologie und Pathologie, das ihn später nach Wien, Berlin und Paris führte, w o er i m Kreis der a u s l ä n d i s c h e n Mediziner seine Kenntnisse vervollständigen konnte. Da er rumänischer Abstammung war, bot i h m der r u m ä n i s c h e Staat alle M ö g l i c h k e i t e n zur Entfaltung seiner Tätigkeit. Babes rief das erste Bakteriologische Institut in Europa ins Leben und leitete es m i t Erfolg. Seine Bestrebungen zur B e k ä m p f u n g der Epidemien in R u m ä n i e n haben hohe Anerkennung gefunden. Zahlreiche Studien und B ü c h e r verewigen seinen Ruhm und sprechen über die hervorragende Ausbildung an der Budapester medizinischen Fakultät. Den Kontakt mit seinen ungarischen Kollegen hielt er immer aufrecht, er darf als ein Bindeglied zwischen der ungarischen und rumänischen M e d i z i n - und Wissenschafts geschichte betrachtet werden.
