VIKOTE Kongresszus
2017. április 21-22.
Kutatás és gyakorlat találkozása a kognitív, viselkedés- és sématerápiás szemléletben Akk.kódszám: 66178
PROGRAM
04.21. (péntek)
04.22. (szombat)
09.00-10.00 Regisztráció
09.00-10.40 3. Szekció
10.00-12.50 1. Szekció
Szekcióelnök: Simon Lajos
Szekcióelnök: Unoka Zsolt
09.00-09.50 Demetrovics Zsolt Az addikciós zavarok motivációs háttere: kutatási eredmények és gyakorlati következmények
10.00-10.50 Arnoud Arntz Imagery rescripting as a transdiagnostic treatment technique 10.50-11.10 Kávészünet 11.10-12.00 Perczel Forintos Dóra Tudatos jelenlét (mindfulness) alapú kognitív terápia 12.00-12.50 Németh Dezső Nem-tudatos tanulási folyamatok és intuíció 12.50-14.00 Ebédszünet 14.00-16.30 2. Szekció
09.50-10.40 Unoka Zsolt – Vizin Gabriella Tükör által homályosan – Borderline személyiségzavarban megszégyenítő a belsővé tett másik 10.40-11.00 Kávészünet 11.00-12.10 4. Szekció Szekcióelnök: Égerházi Anikó Szabad előadások
1. Arnoud Arntz Imagery rescripting
1. Farkas Mária Mindfulness technikák alkalmazása a sématerápiában - esetbemutatás
2. Perczel forintos Dóra Nem minden igaz, ami eszünkbe jut – Tudatos jelenlét alapú kognitív terápia
2. Varga Anna Az iFightDepression online önsegítő eszköz használata Magyarországon
3. Steinberg Johanna Az EMDR terápia folyamata közelről – videóról bemutatott esetrészletekkel
3. Uram Dóra “Tüzes, sajgó seb vagyok…” – Alacsony küszübő kognitív viselkedésterápia a sebészeti gyakorlatban
Workshopok
4. Bálint Andrea A kognitív viselkedésterápia hatékonyságvizsgálata hajléktalan fiataok körében
16.30
VIKOTE Közgyűlés
12.10-13.00 Simon Lajos Technikai újítások viselkedésterápiában – a virtuális valóság alkalmazási lehetőségei
IMAGERY RESCRIPTING: A METHOD TO PROCESS MEMORIES OF TRAUMATIC AND OTHER NEGATIVE EXPERIENCES Prof. Arnoud Arntz University of Amsterdam, the Netherlands Kutatási érdeklődése a szorongásos zavarok és a személyiségzavarok kialakulásában szerepet játszó pszichológiai tényezők vizsgálata, a sématerápia hatékonyságvizsgálata. Klinikai munkájában kiemelten foglalkozik a szorongásos zavarok és a borderline személyiségzavar kezelésével, a kutatás és gyakorlat találkozásának fontosságát hangsúlyozza ezen a területen. Előadása és workshopja a sématerápiában is alkalmazott imaginációs technikák alkalmazásáról szól. Imagery Rescripting (ImRs) is an experiential method to process memories of traumatic events and other negative experiences that lie at the root of patients’ problems. In Imagery Rescripting patients imagine the original experience but alter the sequence of events so that their needs are better met. With very complex cases and early trauma’s, the focus is on memories from childhood and it is usually the therapist leading the Rescripting and the therapist who intervenes in fantasy to stop abuse, bring safety, and correct misconceptions about the experience, whilst the patient imagines being the child. In adult trauma/negative experiences, it is usually the patient who leads the rescripting.ImRs has found a wide range of applications, from PTSD, chronic depression and treatment-resistant anxiety and eating disorders to personality disorders. Moreover, it is the standard treatment of nightmares in the US. With patients suffering from visual intrusions the application is quite straightforward as the intrusions, or the memories that they are based on, can be directly addressed in Imagery Rescripting. However with other problems, like a negative self-view or distrust in others, first memories of experiences that underlie such basic schemas need to be found. Usually the use of an ‘affect bridge’ between a recently experience of activation of the schema and a spontaneously early memory helps, and applications of this in a wide range of clinical problems have been found to be effective. Imagery Rescripting has a number of attractive elements, including its broad and flexible range of application, its focus on changing the meaning of the experience, and the fact that it is not necessary to relive the whole trauma in all its details (which increases acceptability and usefulness for very severe cases). In this keynote the clinical effectiveness of ImRs will be discussed, as well as laboratory studies into basic mechanisms that underlie ImRs, indicating that ImRs indeed works thru meaning change.
TUDATOS JELENLÉT (MINDFULNESS) ALAPÚ KOGNITÍV TERÁPIA dr. Perczel-Forintos Dóra, habilitált egyetemi docens Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék A tudatos jelenlét alapú kognitív terápia (mindfulness based cognitivet herapy: MBCT) a kognitív terápiák harmadik hullámának rendkívül érdekes, meglepően hatékony új területe. A „tudatos jelenlét” olyan speciális figyelmi állapotot, tudati beállítódást jelent, amely a jelenre fókuszál, növeli a mentális folyamatokkal kapcsolatos tudatosságot, a gondolatok kíváncsi megfigyelését és elfogadását javasolja. A standard kognitív terápiától eltérően nem akarja megváltoztatni az emocionális distresszt kiváltó negatív gondolatokat, hanem az azoktól való távolságtartásra bátorítja az egyént. Fő üzenete az, hogy a személyiség több és gazdagabb, mint gondolatainak összessége. A depresszióban, szorongásos állapotokban megjelenő negatív gondolatok pusztán tudattartalmak, amelyek lehet, hogy igazak, de lehet, hogy nem: azonban semmiképpen sem azonosak a személlyel. A jelenben való létezés és pl. a kényszergondolatoktól való távolságtartás nagyon hatékony a stresszel kapcsolatos betegségek megelőzésében. A tudatos jelenlét meditáció és stressz csökkentés hatékonyságát számos vizsgálat alátámasztja: jó eredménnyel használták a krónikus fájdalom és krónikus stressz kezelésében. Ma már egyértelműen bizonyított, hogy a tudatos jelenlét alapú kognitív terápia (MBCT) ugyanolyan hatékony a súlyos rekurrens depresszióban a visszaesések megelőzésében, mint a farmakoterápia és ezért a NICE irányelvek is az MBCT-t jelölik meg választandó kezelési módszerként a rekurrens depresszióban. Az MBCT népszerűségét az adja, hogy nemcsak a mentális betegségekben, hanem a mindennapi élet nehézségeivel való megküzdésben is alkalmazható, mert az elvárások helyett elfogadás, ezáltal feszültségcsökkenés, pozitívabb önkép alakul ki. Az MBCT alkalmazása ma már olyan egymástól távolálló területekre is kiterjed, mint az elhízás, az önértékelési zavarok vagy a figyelemzavar területe s erre az előadásban is kitérünk. AZ ADDIKCIÓS ZAVAROK MOTIVÁCIÓS HÁTTERE: KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÉS GYAKORLATI KÖVETKEZMÉNYEK dr. Demetrovics Zsolt, egyetemi tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet A motivációs dimenziók szerepét elsőként a serdülőkori alkoholhasználat vonatkozásában hangsúlyozták a kutatók, rámutatva, hogy ezen dimenziók több, mint 50%-ban felelősek az alkoholhasználat magyarázatáért. A kutatások később kiterjedtek más életkori csoportok és más szerhasználati formák, illetve addikciós jelenségek vizsgálatára is, feltárva azokat a motivációs dimenziókat, amelyek meghatározóak az egyes viselkedések alakulásában. Jelen előadás ezen motivációs dimenziók szerepét elsősorban a problémafeltárás és a terápiás lehetőségel szemszögéből mutatja 4
TÜKÖR ÁLTAL HOMÁLYOSAN – BORDERLINE SZEMÉLYISÉGZAVARBAN MEGSZÉGYENÍTŐ A BELSŐVÉ TETT MÁSIK dr. Unoka Zsolt1, Vizin Gabriella2 1- Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika 2- ELTE Bevezetés: A borderline személyiségzavar (BPD)tüneteit úgy is konceptualizálhatjuk, mint a krónikus szégyen fájdalmasérzésének kifejeződéseit, vagy a kínzó szégyennel való megküzdési módokat. A szociális rangsor elmélete szerint, akik a rangsorban feljebb vannak, felsőbbrendűnek tartják magukat, könnyebben reagálnak dühvel a megszégyenítésre, mint azok akik a rangsorban lejjebb vannak / alsóbbrendűnek tartják magukat, mint a megszégyenítő és ők inkább szorongással reagálnak. A krónikus szégyen érzetének a hátterében a megszégyenítő környezeten kívül az állandóan aktivált,internalizált megszégyenítő másik is állhat. A korai maladaptív sémák (KMS) feltételezett kialakulásában fontos szerepet játszik az alapvető szükségletek spontán kifejeződésére adott elutasító, büntető reakció a fontos személyek részéről. A spontán szükséglet-kifejezésre adott elutasító válasz megszégyenítő hatással bír. A korai maladaptív sémák aktivációja nagyon sok esetben szégyent aktiválhat. Korábbi kutatások szerint a BPD-ben szenvedő személyekre fokozottanjellemző a szégyenre való hajlam és a korai maladaptív sémák magas értéke. Hipotézisek: Kutatásunkban az alábbi hipotéziseket vizsgáltuk: BPD-ben szenvedő személyek körében magasabb értékek valószínűek a krónikus szégyen alskáláin és a korai maladaptív sémák tekintetében. A koraimaladaptív sémák és a szégyen között specifikus kapcsolatokat várunk: a Határok károsodott volta sématartomány (feljogosítottság séma) nem lesz kapcsolatban a szégyenérzéssel és a megszégyenítésre adott reakciók közül a dühvel lesz kapcsolatban, viszont a szorongással nem. A többi séma szoros kapcsolatot mutat a szégyen dimenziókkal és a megszégyenítésre adott szorongó reakcióval. A szégyen és a BPD tünetek között szoros összefüggést fogunk találni. Módszerek: Ötvenhat BPD-ben szenvedő, 24személyiségzavarban nem szenvedő páciens és 80 egészséges személy töltötte ki a Young Rövid Korai Maladaptív Séma Kérdőívet, a Szégyen Élmény Skálát (karakterológiai, testi, viselkedéses szégyen al-skálák) és a Megszégyenítésre Adott Reakció Kérdőívet. Eredmények: BPD csoport magasabb értéket ért el KMS, a szégyen és a megszégyenítésre adott szorongásos és dühös reakciók terén, mint a másik beteg csoport és az egészséges személyek. BPD mintán belül a Feljogosítottság séma nem állt szignifikáns kapcsolatban a szégyennel és a szorongásos reakcióval, viszonyt szignifikáns összefüggést találtunk a megszégyenítésre adott dühös reakcióval. A többi KMS szignifikáns kapcsolatban állt a szégyennel. A BPD tünetek közül csak az identitászavar állt szignifikáns összefüggésben mindhárom szégyen al-skálával. A viharos kapcsolatok a testi szégyennel vannak kapcsolatban. Diszkusszió: BPD személyiségzavarra jellemzőek a korai maladaptív sémák és a szégyen. A szégyen mértékét és a szégyenre adott reakció jellegét meghatározza, hogy a személyre jellemző korai maladaptív sémák révén hova helyezi önmagát a szociális rangsorban. A borderline személyiségzavar központi tünete, az identitászavar áll a legszorosabb kapcsolatban a szégyennel. Kutatásunk klinikai jelentősége az, hogy felhívja a figyelmet arra,
5
hogy aBPD-ben szenvedő személyek milyen könnyen megszégyenülnek és hogy szorongó,vagy dühös reakcióik hátterében megszégyenülés érzés állhat, így szégyenspecifikus intervenciók használata kiemelkedően fontos a BPD zavarkezelésében. Általánosabb következtetés, hogy a KMS-ek szoros kapcsolatban állnak a szégyennel, így akiknél kifejezettebb a sémák aktivitása, elengedhetetlenül fontosnak tűnik a krónikus szégyen kezelése. NEM-TUDATOS TANULÁSI FOLYAMATOK ÉS INTUÍCIÓ dr. Németh Dezső, habilitált egyetemi docens Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet Az előadás bemutatja a nem-tudatos tanulási és intuitív döntési folyamatok pszichológiai és idegtudományi hátterét. Továbbá megvizsgálja azt a kérdést, hogy hogyan tudjuk átírni automatikus és szokásjellegű viselkedéseinket és azt is, hogy ezeket a folyamatokat, hogyan tudjuk hatékonyabbá tenni. Az előadás tárgyalja az empirikus eredmények pszichoterápiás relevanciáját. MINDFULNESS TECHNIKÁK ALKALMAZÁSA A SÉMATERÁPIÁBAN-ESETBEMUTATÁS dr. Farkas Mária, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta Kapcsolat Ambulancia Előadásomban egy fiatal orvosnő esetén keresztül azt járom körül, hogy a mindfulness technikák és a sématerápiás intervenciók kombinálása hogyan segítheti a sématerápiás folyamatot. Munkámban főként Michiel van Vreswijk és munkatársai 2014-es megjelenésű Mindfulness and SchemaTherapy- A Practical Guide című művére támaszkodtam. Ők a tudatos jelenlét gyakorlásának elsődleges jelentőségét a figyelem akaratlagos irányításában, az érzelmi állapotok (így a sémaaktiváció és a sémamódok) biztonságos megismerésében és elfogadásában, összességében az érzelmi és viselkedésreguláció fejlődésben ragadják meg. Az orvosnő esetében a három legerősebb séma az Önfeláldozás, az Elismerés hajszolás és a Könyörtelen mércék voltak. Panaszai a sémaaktivációk kapcsán megjelenő káros megküzdési módokkal voltak kapcsolatosak: számára megoldhatatlannak tűnő feszültség esetén Dühös Védelmező Módban próbált eltávolodni a feszítő érzéseitől. Konfliktus helyzetben behódolással, saját szükségletei, érdekei teljes feladásával reagált (Behódoló/Önalávető mód). Terápiába jelentkezésekor élete sok fontos területén -párkapcsolat, munkahelyi kapcsolatok és teljesítmény, önállóság-jelentős zavarokról számolt be. Bár a sématerápia fogalomrendszerét, saját problémái konceptualizálását könnyen megértette, mégis alapvető nehézségbe ütköztünk a terápia elején, mivel paciensem szinte egyáltalán nem volt kapcsolatban saját érzelmi állapotaival, az érzelmek nem, csak az azok következtében megjelenő -gyakran kóros- viselkedéses reakcióktudatosodtak benne. Az alapvető mindfulness gyakorlatok rendszeres gyakorlása segítségével kapcsolatba tudott kerülni saját érzelmeivel nyugodt, békés, Egészséges Felnőtt állapotában, de
6
sémaaktiválódást követően is képessé vált a lezajlott heves érzelmi folyamat tudatos szemlélésére, megértésére, saját -korábban elhanyagolt-szükségletei mibenlétére. Az előadás során részletesen bemutatom a terápia során alkalmazott sématerápiás és mindfulness technikákat és a lezajlott folyamatot. Terápiánk eredménye a fiatal orvosnő érzelemszabályozásának és autonómiájának fejlődése-mely folyamatokat jól segítették a sématerápiás technikákés a tudatos jelenlét gyakorlatok. AZ IFIGHTDEPRESSION ONLINE ÖNSEGÍTŐ ESZKÖZ HASZNÁLATA MAGYARORSZÁGON Varga Anna, dr. Tóth Mónika Ditta, dr. Purebl György Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Bevezetés: Az enyhe és közepes depresszió kezelésében az internet-alapú kognitív viselkedésterápia olyan kiegészítő beavatkozás, amely az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomást hatékonyan csökkentheti, és a páciensek önsegítési lehetőségeit is bővíti. Az iFightDepression eszközt és a hozzá tartozó, depresszióról szóló információs weboldalt az Európai Depresszióellenes Szövetség (EAAD) közreműködésével 9 különböző nyelven – köztük magyarul - egységes struktúrával és tartalommal a téma nemzetközileg elismert szakembereinek részvételével hozták létre. Magyar nyelvre a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet munkatársai fordították és adaptálták, és 2014 óta ingyenesen elérhető segítséget nyújt a pácienseknek a depresszió enyhébb formáival való megküzdésben. Cél: A háziorvosok és a pszichiátriai ellátórendszer szakembereinek képzése az iFightDepression eszköz használatáról folyamatosan zajlik, akik saját pácienseik körében a már meglévő kezelés kiegészítéseként ajánlhatják a programot. Az előadás a magyar önsegítő eszközhöz tartozó, bárki számára elérhető, depresszióról szóló információs honlap elégedettségi kérdőívének eredményeit foglalja össze. Módszer: A szerzők a weboldal magyar felhasználóinak jellemzőit leíró statisztikai módszerekkel mutatják be. Eredmények: Az iFightDepression weboldal látogatói közül az elégedettségi kérdőívet 2014 és 2017 között 106 fő töltötte ki. A kitöltők 31%-a férfi, 69%-a nő, és 61%-uk információért, míg 39%-uk segítségért kereste fel az oldalt. Életkorban a válaszadók 36%-a 61 év feletti, 26%-a 50-60 év közötti, 11%-a 41-50 éves, 12%-a 31-40 év közötti, 14%-a pedig 30 év alatti. A válaszadók 61%-a találta a weboldalt érthetőnek, 58%-a értékesnek, 53%-a érdekesnek és 58%-a hasznosnak. Következtetések: Az internet-alapú önsegítő eszköz ígéretes ingyenes kiegészítő beavatkozás, amely jelentős segítséget nyújthat azoknak az enyhe vagy közepes depresszióban szenvedőknek, akik számára a pszichoterápia távolsági vagy anyagi okok miatt nem elérhető. A depresszió súlyosbodásának és a szuicid magatartás megelőzésében is jelentős segítséget nyújthat. Az iFightDepression önsegítő program a depresszió enyhébb ©
©
©
©
©
7
formáinak kezelésében a hazai háziorvosi és pszichiátriai ellátórendszerek egy alternatív terápiás kiegészítő eszköze lehet. „TÜZES, SAJGÓ SEB VAGYOK…” – ALACSONY KÜSZÖBŰ KOGNITÍV-VISELKEDÉSTERÁPIA A SEBÉSZETI GYAKORLATBAN Uram Dóra1, dr. Perczel-Forintos Dóra1, dr. Harsányi László2 1. Semmelweis Egyetem, Klinikai Pszichológia Tanszék 2. Semmelweis Egyetem, I. sz. Sebészeti Klinika Áttörést jelent a szomatikus betegek számára, hogy most már számukra is elérhetővé vált a klinikai pszichológiai ellátás, így például a pszichoterápia. A sebészeten olyan specifikus betegpopulációról van szó, akik életet fenyegető vagy krónikus szomatikus alapbetegségük révén kerülnek hospitalizációra és tervezetten vagy akutan operációra. Számos, emocionálisan megterhelő, kiszámíthatatlan helyzettel néznek szembe, a fluktuáló intenzitású és krónikussá váló distressz, a reménytelenség, tehetetlenség érzései jelentkeznek. Vizsgálatok szerint a páciensek kb. 47%-nál áll fenn pszichiátria zavar (depresszió vagy szorongásos zavar); 32%-nál alkalmazkodási zavar. Számos bizonyíték alátámasztja, hogy az akut posztoperatív fájdalom súlyosbítja a depressziós tüneteket, ez pedig alacsonyabb fájdalom-toleranciához vezet, ami növeli a komplikációk esélyét és rontja a kimenetet, ha nem kezelik. Az alacsony küszöbű kognitív-viselkedésterápiás intervenciók célja a diagnózis, a kezelések, és a beavatkozások érzelmi terhének csökkentése, valamint az új kihívásokra adott konstruktív reakciók kidolgozása, a reziliencia elősegítése. A CBT technikák s adaptálása specifikusan történik: a betegség jellegétől, lefolyásától, a beteg premorbid személyiségétől és a beavatkozás időzítésétől (pre- peri-, és posztoperatív fázis) függően. A preoperatív időszak („prehabilitáció”) kiemelt feladata a pszichodiagnosztika, mely elősegíti a premorbid személyiség és megküzdési stratégiák, valamint a pszichés dekompenzálódás irányába mutató sérülékenység felmérését. Fontos szerep jut a pszichoedukációnak, mely révén lehetővé válik a beteg szubjektív értelmezéseinek, esetleges kognitív disztorzióinak feltárása és korrekciója. Mindezek együttesen segítik a megfelelő adherencia kialakulását. A gyakran változó fizikai állapot, bizonytalanság, kiszolgáltatottság és tehetetlenség érzéseivel való megküzdésben kulcs szerepe van a maladaptív kogníciók és diszfunkcionális helyzetértelmezés feltárásának, átkeretezésének. Posztoperatívan a kogníciók nehéz hozzáférhetősége miatt előtérbe kerülnek a vezetett imaginációs technikák, illetve az esetlegesen hanyatló szomatikus állapot okán a viselkedésterápiás technikákra tevődik a hangsúly – mint a figyelmi fókuszváltás, fokozatos aktivitás felépítés és aktivitásmonitorozás, tudatos tervezés. Ezek együttes célja a figyelem irányításán alapuló tünet-kontroll, valamint az énhatékonyság erősítése. Az előadásban a sebészeti kezelés mellett adjuvánsan alkalmazott kognitívviselkedésterápiás eszköztárat és terápiás folyamatot esetismertetéssel szemléltetve mutatjuk be. 8
A KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIA HATÉKONYSÁGVIZSGÁLATA HAJLÉKTALAN FIATALOK KÖRÉBEN dr. Antigonos Sochos (PhD)1, Bálint Andrea2, Susan Smith1 1 University of Bedfordshire, Department of Psychology 2 Semmelweis Egyetem, Klinikai Pszichológia Tanszék A 2 éves Open Minds kutatási project kifejezetten hajléktalan fiatalok számára tette elérhetővé a mentálhigiénés szolgáltatásokat Lutonban, hogy a Nemzeti Egészségügy várólistáit kikerülve a hostelekben lakó fiatalok hamarabb és könnyebben jussanak segítséghez. A kliensek a város 5 fő hajléktalanokat elszállásoló szervezetén keresztül érkeztek, az adatok feldolgozását a Bedfordshire Egyetem Pszichológia Tanszéke végezte. A vizsgálatban résztvevők a terápia előtt, befejezéskor és 3 hónappal később töltöttek ki kérdőíveket. Az észlelt változásokról a terapeuta és a kliensekkel személyes kapcsolatban levő szociális munkások is kérdőíves formában számoltak be.Összesen 57 személy köteleződött el a projectben, majd 25 fejezte be sikeresen a Kognitív Viselkedésterápiát a terápiás terv szerint. Az esetek komplexitása miatt sématerápia is alkalmazásra került, de elsősorban a NICE jóváhagyott kognitív-viselkedésterápiás modelleket követtük a kezelés során. A mért változók között szerepelt a depresszió, észlelet stressz, szerhasználat, önkárosító és antiszociális viselkedés, trauma és PTSD tünetek, interperszonális nehézségek ésa tanulás és munkába állás statisztikai adatai. A kognitív viselkedésterápia kereteit rugalmasan kellett a klienspopuláció igényeihez és problémáihoz alakítani. A kontrollcsoporthoz képest a terápiában részesülők általános pszichopatológiája, depressziója és poszttraumás stressz tünetei szignifikánsan javultak és szignifikánsan kevesebb interperszonális problémáról számoltak be. A felépülési arány 75%-os volt. TECHNIKAI ÚJÍTÁSOK A VISELKEDÉS- ÉS KOGNITÍV TERÁPIÁBAN – A VIRTUÁLIS VALÓSÁG ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI dr. Simon Lajos, egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
A virtuális valóság (VR) eszköztára 20 éve nyújt új lehetőségeket a pszichiátria számos területén. Az ezt lehetővé tevő ún. panorámikus környezetek, valamint az ezek elemeit megvalósító technológiák megalapozzák a terápiák személyreszabhatóságát. Előadásomban bemutatom a virtuális valóság technológiai fejlődésének állomásait, amelyek kiterjesztették és rugalmasabbá tették a rendszerek belemerítő képességét (immersion), ami szoros összefüggésben van a személy virtuális környezetben való jelenlét érzésének (presence) a minőségével és erősségével. A technikai fejlődés utat engedett a különböző terápiás eljárások alkalmazásának a virtuális világokban, különösen a pszichiátria és pszichoterápia területén. Áttekintem a különböző szindrómákat, ahol már alkalmazzák a virtuális valósággal együttműködő és azt a terápia céljai érdekében felhasználó terápiás programok. A pszichoterápiás eljárások közül többségben vannak a viselkedés- és kognitív terápia (CBT) virtuális valóságban alkalmazott változatai. A páciensek a számítógép által generált interaktív virtuális környezetben ismételten megtapasztalhatják a problémás helyzeteiket és a tényeken alapuló CBT kezeléseken keresztül tanítják őket, hogyan kell leküzdeni a
9
nehézségeket. Két nagy áttekintő tanulmány elemezte a VR potenciálját a virtuális környezetben végzett terápiás eljárások hatékonyságát. Megtörtént az elmúlt 20 év empirikus vizsgálatainak szisztematikus áttekintése. A legáltalánosabb megállapítás, hogy a VR expozíció-alapú (VRET) kezelések csökkentik a szorongásos zavarokat, de ezentúl van számos ígéretes út a kutatásra és kezelésre. Ezek az eredmények megerősítik a Klinika Virtuális Laboratórium kutatócsoportjának a törekvését, hogy az interakció formáinak bővülésén túl fontosnak tartjuk az orvos által definiálható kezelési protokollok támogatását, standardizált tesztek virtuális térben történő kiértékelését és a kapcsolódó központi adatbázist, amely minden kezelés menetét kutatási igénnyel és precizitással dokumentálja.
10
WORKSHOPOK IMAGERY RESCRIPTING: A TRANSDIAGNOSTIC TECHNIQUE TO ADDRESS PROBLEMS RELATED TO TRAUMATIC AND OTHER NEGATIVE EXPERIENCES - WORKSHOP Prof. Arnoud Arntz University of Amsterdam, the Netherlands In Imagery Rescripting the meaning of the memory representation of a traumatic (or otherwise negative) event is changed by having the patient imagine as lively as possible a different outcome that meets the needs of the patient better. Imagery Rescripting is a powerful technique with empirical evidence for its effectiveness across disorders. It can be integrated in various forms of psychotherapy, or used as a complete treatment. Imagery Rescripting can be applied to memories of events that really happened in the past, but also to imagined events (like in nightmares, or feared future catastrophes). Although it is often applied when patients report intrusions (esp. of a visual kind), the technique can also successfully applied to change the meaning of experiences that contributed to dysfunctional schemas. Although its name suggests that the original memory representation is erased, research indicates that this is not the case. Rather, it seems the meaning of the memory (and not the memory of facts) that is changed. The workshop will focus on the generic use of Imagery Rescripting, so that participants can use the technique in a variety of clinical problems, including PTSD, social phobia, chronic depression, and personality disorders. The basic protocol will be introduced, with both the therapist changing the script, and the patient from an observer perspective changing the script. Methods to increase the impact on the original memory representation, especially when it comes to (traumatic) childhood experiences will be discussed. Other issues that will be treated include when to start the rescripting, that full reliving of trauma memories is unnecessary, and dealing with problems like dissociation. The workshop will be active, that is participants will practice techniques in pairs while support is provided; and there will be an interactive part where participants can raise questions and bring in specific cases.
11
NEM MINDEN IGAZ, AMI ESZÜNKBE JUT – TUDATOS JELENLÉT ALAPÚ KOGNITÍV TERÁPIA dr. Perczel-Forintos Dóra, habilitált egyetemi docens Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék A délelőtt elhangzó „tudatos jelenlét alapú kognitív terápia” előadás után a műhely során lehetőség nyílik saját élményű gyakorlatok formájában kipróbálnia módszert. A kognitív terápiás eszköztár új, ám ősi bölcsességeken alapuló módszere a jelen valóságára fókuszál, növeli a mentális folyamatokkal kapcsolatos tudatosságot, a gondolatok kíváncsi megfigyelését és elfogadását javasolja. Az eddig megszokott aktív intervencióktól eltérően a passzivitásra, türelemre, ítéletmentességre helyezi a hangsúlyt, amelyet Linehan a valóság radikális elfogadásának nevez. Ezeknek a készségeknek a gyakorlása hozzásegítheti a résztvevőket ahhoz, hogy felismerjék a hasonlóságokat és különbségeket a korábban ismert ún. „lassító” technikákkal (relaxáció, jóga).
12
AZ EMDR TERÁPIA FOLYAMATA KÖZELRŐL - VIDEÓRÓL BEMUTATOTT ESETRÉSZLETEKKEL Steinberg Johanna, klinikai szakpszichológus, EMDR terapeuta Egyensúly Pszichoterápiás Rendelő Az EMDR terápia (Eye Movement Desensitization and Reprocessing)olyan pszichoterápiás eljárás, amelyettraumatikus élmények következtében kialakult pszichés zavarok kezelésére dolgoztak ki. Hatékonyságát számos kutatás igazolta;többek között az APA (American Psychiatric Association) és a WHO is (World Health Organization) a PTSD egyik leghatékonyabb kezelési módjának tekinti és első helyen ajánlja. A EMDR-t eleinteleginkább a poszttraumás stressz zavar kezelésére alkalmazták, időközben azonban számos olyan kórkép kezelésében is hatékonynak bizonyult, melyeknek kialakulásában az ún. patogén emlékek szerepet játszanak. Így sikerrel alkalmazható többek között bizonyos depresszív zavarok, szorongásos kórképek (pl. pánik, fóbiák), krónikus gyászés más alkalmazkodási zavarok, krónikus fájdalom szindróma, krónikus fáradtság szindróma, szerfüggőségek, személyiségzavarok vagy gyermekek magatartászavarainak kezelésében is. Az EMDR eljárás azon a megfigyelésen alapul, hogy a pszichés megterhelés érzése feltűnően gyorsan csökken, amikor a személy a megterhelést okozó eseményre gondolvaszakkádikus szemmozgásokat végez. Shapiro ezt a jelenséget vizsgálva dolgozta ki módszerét, melynek standardizált kezelési folyamata nyolc szakaszból áll (1. anamnézis, 2. előkészítés, 3. felmérés és értékelés, 4. feldolgozás, 5. installáció, 6. testérzések ellenőrzése, 7. lezárás, 8. újraértékelés). Egy általánosabb elméleti bevezető után ezeket a szakaszokat ismertetem részletesebben vetített esetrészletekkel illusztrálva. A workshop második felében egy teljes EMDR ülést is bemutatok ugyancsak videón. „Egy tipikus 90 perces EMDR ülés során a terapeuta gyors változásokat figyelhet meg a páciensnél. Azok a terapeuták, akik eddig pszichodinamikus megközelítéssel dolgoztak, a kezelés során olyan jelenségekre lehetnek figyelmesek, mint pl. a szabad asszociáció, a katarzis, a lereagálás, vagy a szimbolizáció, esetleg az eredeti családra vonatkozó tartalmak felbukkanása. Viselkedésterapeuták valószínűleg tanulási láncolatokra, generalizációra, kondicionált válaszokra, társításraés sok más viselkedéspszichológiai jelenségre figyelnek majd fel. Kognitív terapeutáknak pedig bizonyára a kognitív struktúrák és meggyőződések progresszív változása fog feltűnni… Az AIP modell (az EMDR működési elvét magyarázó „adaptív információfeldolgozási modell”) olyan egységesítő elméleti keretet kínál, ...amely a patológiás jelenségeket diszfunkcionálisan tárolt információnak tekinti, amely a feldolgozási rendszer hosszabb idejű aktivációjának segítségével adekvát módon asszimilálható”. Shapiro, F. (1998).EMDR -Grundlagen und Praxis. Handbuch zur Behandlung traumatisierter Menschen. München:Junfermann Verlag, 85-86.
13
AJÁNLÓ PSZICHOTERAPEUTA SZAKKÉPZÉS A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika és a Magyar Viselkedéstanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesület (VIKOTE) közös szervezésében és bonyolításában 2017. szeptemberében újra elindítjuk pszichoterapeuta szakvizsgára felkészítő tanfolyamunkat. A képzésre klinikai szakpszichológia, neuropszichológia, vagy alkalmazott egészségpszichológia szakvizsgával rendelkező pszichológusok és alap szakvizsgával rendelkező orvosok jelentkezését várjuk. Jelentkezési határidő: 2017. augusztus 25. Felvételi beszélgetés: 2017. szeptember 5. Képzés kezdési időpontja: 2017. szeptember 20. Akkr. kód: SE-TK/2017.II/00064 ÖNISMERETI TRÉNING
2017. szeptemberében újra elindítjuk 150 órás önismereti csoportunkat. Várjuk orvosok, pszichológusok, valamint a segítő szakmákban tevékenykedő szakemberek jelentkezését. A tréning célja, a társas térben a saját élmény segítségével a csoportban végbemenő történésekről, azok törvényszerűségeiről szerzett tapasztalatok és ismeretek megélése, összegyűjtése, felhasználva a csoport csoportszerűségéből eredő hatásokat, mint a csoportdinamika, a csoportpolarizáció, és a tükrözés. Akkr. kód: SE-TK/2017.II/00080 SÉMATERÁPIÁS SZUPERVÍZIÓ A sématerápiás szupervízióra azokat a pszichiátereket, pszichoterapeutákat várjuk, akik már megismerkedtek a sématerápia alapjaival és mindennapi gyógyító munkájuk során alkalmazzák. A program során a sématerápiás kapcsolat elemzése és sématerápiás technikák gyakorlása szerepjátékban és az esetek csoportos szupervíziós megbeszélése történik. Szupervízor: dr. Unoka Zsolt, pszichiáter, pszichoterapeuta Akkr. kód: SE-TK/2017.II/00080 14
CBT KONZULTÁNS KÉPZÉS 2017 szeptemberben újra elindítjuk CBT konzultáns képzésünket. A képzés célja olyan kognitív viselkedésterápiás alapismeretekkel rendelkező szociális, egészségügyi, oktatási és más segítő szakemberek képzése, akik jártasak a kognitív viselkedésterápiás módszer elméleti alapjaiban és a gyakorlatban képesek alkalmazni a módszer elemeit a munkaterületükön való hatékonyabb tevékenység érdekében. A képzésre olyan segítő szakmában dolgozó kollégák jelentkezését várjuk, akik az alapdiplomájuknak megfelelően, munkájuk során kívánják a kognitív viselkedésterápiás módszert használni. Képzéseinkkel és tevékenységünkkel kapcsolatos további információkat honlapunkon olvashat: vikote.hu EABCT KONGRESSZUS 2017 Az EABCT 2017. évi Kongresszusát 2017. szeptember 13-16. között, a Török Kognitív és Viselkedésterápiás Szövetség szervezi meg Ljubljanában (Szlovénia). The theme of the congress reflects the central motive of the event that is to bridge dissemination with good practice. Our theme is chosen on the opinion that dissemination of CBT is highly important but dissemination of good practice is vital. It is time to discuss the core principles and foundations of good practice and how to make it more accessible for practitioners as well as our clients. További információ: http://www.eabct2017.org/
15
VIKOTE kiadványok Kihívások a kognitív viselkedésterápiában Tanulmánykötet Szerkesztők: Vizin Gabriella, Ajtay Gyöngyi, dr. Simon Lajos Kötetünk a Magyar Viselkedéstanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesület 2016. évi Kongresszusának témájával összhangban a Kihívások a kognitív viselkedésterápiában címet viseli. A kötet életre hívásának fő célja az volt, hogy a kognitív viselkedésterápiás irányzat iránt érdeklődő szakembereknek és a nagyközönségnek egyaránt betekintést nyújtson a kognitív viselkedésterápiák újabb generációinak alkalmazási területeibe, elsősorban olyan mentális betegségek kezelési lehetőségeinek bemutatásán keresztül, melyek mindig komoly kihívást jelentettek a pszichoterápiás gyakorlat számára. Szándékunk szerint olyan kötetet nyújtunk át az olvasónak, mely sokszínű áttekintést ad jelen korunk kognitív viselkedésterápiájáról.
16
