174
VIII. RENDSZERVÁLTÁS UTÁN (1990-2001) 1990. március 30-án az Európai Közösség (EK) 1 milliárd dolláros szerkezetváltási áthidaló kölcsönt nyújt Magyarországnak. 1990. április 8-án lemond a Magyar Televízió Elnöksége. 1990. április 13-án rehabilitálják Kopácsi Sándort, Budapest 1956-os rendőrfőkapitányát. 1990. április 27-29. között a XIV. dalai láma, Tendzin Gyaco Magyarországra látogat. 1990. május 29-én Párizsban 42 európai és amerikai ország részvételével megalakul az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. 1990. június 21-én megalakul a Budapesti Értéktőzsde. 1990. június 10-én a Szovjetunió előzetes bejelentés nélkül, egy napra leállítja a kőolajszállítást. 1990. július 16-án 20-30 %-kal nő a benzin, a kőolaj, a dohánytermékek és az égetett szeszes italok ára, augusztus 1-től 30 %-kal emelkedik a villamos-energia, a távhőszolgáltatás és a meleg víz díja. 1990. augusztus 23-án kormányrendelet létrehozza a Nemzeti és Etnikai Kisebbség Hivatalt. 1990. szeptember 9-én amerikaiszovjet csúcstalálkozó Helsinkiben. 1990. szeptember 12-én Moszkvában – az USA, a Szovjetunió, NagyBritannia, Franciaország és a két Németország képviselői – aláírják a német újraegyesítés dokumentumát. 1990. július 18-án a vagyonügynökség – a privatizáció központi szerve – a kormány közvetlen irányítása alá kerül. 1990. augusztus 9-én a kormány elfogadja a tulajdonreform alapelveit: a földön kívül mást nem adnak vissza. Szeptember 1-től Sepsey Tamás elnökletével megkezdi működését a Kárpótlási Hivatal. 1990. szeptember 10-én elfogadják az 1990:LXXIII. tv-t az elmúlt rendszerhez kötődő, egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámolásáról. 1990. szeptember 14-én az Állami Vagyonügynökség első privatizációs programja keretében 20 viszonylag jól működő céget adnak el. 1990. szeptember 15-én hivatalba lép Keresztes Sándor magyar szentszéki követ.
1990. március 25-én – 43 év után ismét – többpárti országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon. Az országgyűlési képviselőválasztások második fordulójára április 8-án került sor. 1990. április 29-én az MDF és az SZDSZ pártközi megállapodást ír alá. 1990. május 2-3. között tartja alakuló ülését az új országgyűlés. Május 23-án a kormányprogram elfogadásával megalakul Antall József kormánya (1990-1993). A trianoni békeszerződés (1920) egykor az iparvidékeken és nyersanyag lelőhelyeken kívül meghatározó magyar vasútvonalakat és vasúti csomópontokat juttatott a franciabarát megszálló országoknak. Az ilyen területfoglalásban és „rablásban” elsősorban Románia járt az élen. Antall József miniszterelnök – az I. világháborúban vesztes Magyarországra nézve kényszer következtében kialakított trianoni békeszerződés miatt elcsatolt erdélyi, kárpátukrán, felvidéki, burgerlandi, délvidéki elcsatolt területeken élő magyarságot is beleszámítva – a 15 millió magyar miniszterelnökének nyilvánította magát. Gróf Apponyi Albert, a trianoni békedelegáció vezetője 1920.-ban így nyilatkozott: „ Ha a térképen összeszorítják is Magyarországnak határait, Magyarország igazi határai addig fognak nyúlni, ahol igaz magyar lelkek laknak.” A trianoni békeszerződést megelőzően alakult államok közül Csehszlovákia és Jugoszlávia részekre bomlott, számos körülöttünk lévő országban tért hódított a nemzeti érzés és a nacionalizmus. A békeszerződés során Pozsony – Kassa – Komárom – Nagyvárad – Szatmár – Arad – Temesvár – Kolozsvár – Marosvásárhely – Szabadka – Zenta területek szakadtak el, amelyeken mind a mai napig fennálló nemzetiségi problémák adódtak (második világháború, balkáni válság) és adódnak jelenleg is. A fennálló nemzetiségi problémák feloldása csak egy egységes gazdasági-társadalmi keretben (EU) látszik megvalósíthatónak. 1990. június 19-én az országgyűlés módosítja az alkotmányt. Az 1990. évi XL. törvény kimondja: a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, a köztársasági elnököt az országgyűlés választja 5 évre, 20 témában 2/3-os parlamenti többség kell. 1990. július 3-án a koronás kis címert nyilvánítja az országgyűlés a Magyar Köztársaság állami címerévé. 1990. augusztus 3-án az országgyűlés köztársasági elnökké választja Göncz Árpádot (2*5 éves ciklus után, 2000-ig marad hivatalában). 1990. szeptember 30-i önkormányzati választásokkal megszűnik a tanácsrendszer. Október 14-én tartják a helyhatósági választások második fordulóját (a részvételi arány 29 %-os, a megválasztott polgármesterek 83 %-a független jelölt.) 1990. október 25-én – a korábbi ígéretekkel ellentétben átlagosan 65 %-kal drágul a benzin, ezért este megindul a taxisok országos tiltakozó akciója.
175 1990. október 31-én Budapest főpolgármesterévé az SZDSZ-s Demszky Gábort választják. 1990. november 3-án Budapesten újratemetik az emigrációban elhunyt Kéthly Annát. 1991. január 7-én a Magyar Nemzeti Bank 15 %-kal leértékeli a forintot. 1991. február 19-én az országgyűlés által elfogadott 1991:V. tv. közkegyelmet biztosít a taxisblokádban résztvevőknek. 1991. március 25-én a Magyar Nemzeti Bank megkezdi az 5000 forintos bankjegyek kibocsátását. (2001-ben jelenik meg a 20000 Ft-s) 1991. április 24-én az országgyűlés elfogadja a kárpótlási törvényt. 1991. május 13-15. között Antall József személyében először látogat magyar miniszterelnök Izraelbe. 1991. június 3-án az országgyűlés határozatot hoz a világkiállítás (EXPO) 1996-ban történő megrendezéséről (elmaradt !). 1991. június 25-én Horvátország, 26-án pedig Szlovénia kinyilvánította függetlenségét és kiléptek a Jugoszláv Köztársaság államszervezetéből. 1991. augusztus 24-én Gorbacsov lemond az SZKP főtitkári posztról, 29-én a parlament betiltotta az SZKP tevékenységét. Szeptember 5-én feloszlott a népképviseleti kongresszus, december 26-án hivatalosan megszűnt a Szovjetunió, ugyanakkor december 21-én 11 tagköztársasággal megalakult a FÁK. 1991. szeptember 2-án Magyarország helyreállítja diplomáciai kapcsolatait Észtországgal, Lettországgal, Litvániával. 1991. szeptember 24-én az országgyűlés elfogadja a csődeljárást szabályozó 1991:II. tv-t. 1991. december 26-án Magyarország elismeri a Szovjetunió utódállamaiból létrejött Független Államok Közösségét (FÁK). 1992. január 3-án végrehajtják az első szívátültetést a budapesti Ér és Szívsebészeti Klinikán. 1992. február 26-án a környezetvédelmi bizottság küldötte Prágában tárgyal a bősi beruházásról. 1992. május 3-án az ország csatlakozik az európai műholdas távközlési szervezethez, az EUTELSAT-hoz.
1990. november 6-án Magyarország csatlakozik az Európa Tanácshoz – az okmányt Jeszenszky Géza külügyminiszter írta alá. – November 29-én megnyílik Budapesten az Európai Közösség (EK) diplomáciai képviselete. 1991. február 14-15. között Budapesten és Visegrádon magyarlengyel - cseh-szlovák csúcstalálkozót tartanak. Antall József magyar miniszterelnök, Václav Havel csehszlovák és Lech Walęsa lengyel elnök megállapodást írtak alá. 1991. február 25-én a Varsói Szerződés tagállamainak külügyi és honvédelmi miniszterei jegyzőkönyvet írnak alá a Varsói Szerződés katonai szervezetének 1991. március 31-vel történő megszűnéséről. 1991. május 4-én az esztergomi bazilikában végső nyughelyére helyezik Mindszenthy József Mariazellből hazahozott hamvait. 1991. június 16-án éjfél előtt néhány perccel az utolsó szovjet katonai szerelvény is elhagyta Magyarországot. 1991. július 10-én a képviselők név szerinti szavazással elfogadják a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991:XXXII. tv-t. (A törvény értelmében az egyházak – a termőföldek, a gazdasági létesítmények és a jövedelemszerzésre szolgáló vagyontárgyak kivételével – visszakapják az 1948. január 1je után kártalanítás nélkül államosított ingatlanaikat.) 1991. augusztus 16-20. között Magyarországra látogat II. János Pál pápa. Augusztus 16-án Esztergomba, 17-én Pécsre, 18-án Máriapócsra és Debrecenbe, 19-én Szombathelyre látogat. Augusztus 20-án a Hősök terén mondott szentmise után a püspöki kart fogadta. 1991. október 21-én az országgyűlés elfogadja a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991:LX. tv-t. 1991. október 22-én Mihail Gorbacsov szovjet államfő bejelenti: a szovjet vezetés feltétel nélkül elítéli az 1956. évi magyarországi katonai beavatkozást. 1991. november 20-án újjáalakul a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége. 1991. december 5-én Magyarország megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt az Egyesült Államoktól. 1991. december 16-án Antall József miniszterelnök Brüsszelben aláírja Magyarország társulási szerződését az Európai Közösséggel. 1992. február 6-án Magyarországot törlik a fejlett technikák exporttilalmi listájáról, a COCOM-ról. 1992. április 25-én Budapesten felvonulást rendez a radikális változások érdekében a Torgyán József vezette Kisgazdapárt. 1992. augusztus 18-21. között rendezik a Magyarok III. Világtalálkozóját Budapesten. 1992. augusztus 24-én országszerte megkezdődnek a földárverések. 1992. október 23-án az 1956-os ünnepségeken bőrfejűek megakadályozzák, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök elmondja ünnepi beszédét. 1992. december 11-én a kormány megszünteti a központi bérszabályozást. 1993. január 9-én az MDF népnemzeti köreinek II. országos találkozóján Csurka István a Magyar Út Alapítványról beszél. 1993. január 11-én bejelentik, hogy a jövőben Budapesten lesz a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem Központja.
176 1992. július 17-én a szlovák törvényhozás kinyilvánítja az ország szuverenitását. November 25-én a csehszlovák szövetségi gyűlés törvényt fogad el a föderáció megszűnéséről. December 31-én a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság története véget ért. 1992. szeptember 24-én a Demokratikus Charta szervezésében Budapesten több tízezres tömeg tiltakozik a szélsőséges politikai megnyilvánulások ellen. 1992. október 23-án Magyarország keresetet nyújt be a Duna elterelése miatt a Hágai Nemzetközi Bírósághoz. 1992. december 31-vel megszűnik a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság. 1993. január 7-én a kormány elfogadja „Az ipar jövőképe” c. 2000-ig szóló iparpolitikai koncepciót. 1993. március 29-én Genfben aláírják Magyarország és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) megállapodását. 1993. május 7-én Esztergomban felavatják a Magyar SUZUKI Rt. gyáregységét. 1993. május 11-én az országgyűlés jóváhagyja az ukrán-magyar alapszerződést. 1993. május 21-én a szakszervezeti választásokon a MSZOSZ győz. 1993. május 31-én II. János Pál pápa bullája módosítja a magyar katolikus egyház szervezeti felépítését. 1993. júniusában a „Mindhalálig Beatles” c. darabbal búcsúzik a budapesti Arizóna Színház (volt Thália). 1994. február 11-én az ügyészség indítványára 4 embert tartóztatnak le az 1956-os salgótarjáni és mosonmagyaróvári sortüzek ügyében. Mindannyiukat emberiség elleni bűntett elkövetésével vádolják (2001-ben hoznak ítéletet). 1994. március 8-án a parlament elfogadja az 1994:XXIII., ún. ügynöktörvényt. 1994. április 7-én tartja záró ülését a parlament. 1994. május 5-én egy miskolci nagygyűlésről hazafelé tartva súlyos autóbaleset éri Horn Gyulát, az MSZP elnökét. 1994. október 12-én megkezdődik a nagymarosi körgát elbontása. 1996-ban ünnepelték a magyar honfoglalás 1100 éves évfordulóját.
1993. április 14-én az országgyűlés elfogadja a módosított Btk-t, amely betiltja: az ún. önkényuralmi jelképek terjesztését, nagy nyilvánosság előtti használatát, közszemlére tételét. 1993. július 12-13. között az országgyűlés elfogadja a: LXXIX. tv-t a közoktatásról, LXXVI. tv-t a szakképzésről, LXXX. törvényt a felsőoktatásról. 1993. szeptember 4-én Kenderesen közel 50000 ember részvételével örök nyugalomra helyezik Magyarország egykori kormányzójának, Horthy Miklósnak Lisszabonból hazahozott hamvait. 1993. december 12-én hosszan tartó betegség után elhunyt Antall József, Magyarország 54. miniszterelnöke. Antall József temetésének napját nemzeti gyásznappá nyilvánították. 1993. december 21-én megalakult a Boross-kormány (1993. XII. – 1994. VII.). 1994. május 8-án, a második demokratikus választás első fordulóján a választásra jogosultak 69 %-a adja le voksát. Az MSZP abszolút többséget (54,89 %) szerzett. Július 15-én a parlament elfogadja a kormányprogramot és a kormányfő személyét. Leteszi a hivatali esküt Horn Gyula kormánya (1998-ban ellenzékbe kényszerült a Fidesz-FKgP koalíció miatt). 1994. június 17-én a Kerepesi úti temetőben végső nyugalomra helyezik – a szovjet fogságban elhunyt egykori magyar miniszterelnök -, Bethlen István hamvait. 1994. augusztus 5-én a kormány 8 %-kal leértékeli a forintot. 1994. szeptember 30-án a parlament elfogadja az önkormányzati törvénycsomagot. 1994. december 11-én a választásra jogosultak 43 %-nak részvételével zajlottak le az önkormányzati választások. A független jelöltek szerzik meg a képviselői helyek 74 %-t, a polgármesteri posztok 84 %-t. Budapest főpolgármestere ismét Demszky Gábor lett. 1994. október 5-én – a rendszerváltás óta először- látogat Magyarországra román külügyminiszter Theodor Melescanu személyében. 1991-ben lengyel restaurátor szakemberek az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban megkezdték Feszty Árpád (1856-1914) 120 * 15 m méretű, 1892-1894. között készült körképének, A MAGYAROK BEJÖVETELÉ-nek restaurálását. – A kép készítésében egykor Mednyánszky László, Spányi Béla és Újvári Ignác is közreműködött. (Fesztyvel egyidőben a lengyel Jan Styka festette meg „A raclawicei csata” c. körképét, amely 1894-ben Lembergben (Lvov) került bemutatásra és az 1794-es Tadeusz Kościusko vezette lengyel felkelésnek állít emléket. Jan Styka Vágó Pállal együtt körképen örökítette meg Bem tábornok 1849. március 11-i nagyszebeni csatáját is.) – A körkép restaurálását a varsói Ars Antiqua cég végezte 45 hónap alatt. A munkálatokat Ryszard Wójtowicz és Staniszlaw Filipiak, valamint Marcin Kozarzewski és Lech Szutkowski irányította. – A Feszty-körkép 1995. augusztus 1től látogatható. Az 1998. évi országgyűlési választások után Orbán Viktor (Fidesz) és Torgyán József (FKgP) és Dávid Ibolya (MDF) alakít többségi koalíciós kormányt. 2000-ben Mádl Ferencet köztársasági elnökké választották.
177 1998-tól fokozódik a tiszai árvízveszély. 1999-ben Magyarország belép az Észak-Atlanti Szövetségbe (NATO).
A Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. évi I. törvénye a Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról:
A nemzedék, amelynek megadatott, hogy a történelmet tagoló évezredek egyikéből átléphessen a másikba, egyaránt pillant a Az évezred fordulóján a főváros zenés tűzijátékkal köszöntötte az új múltba, hogy számvetést készítsen a nemzet elmúlt ezer évet, az új évszázadot és a esztendejéről, s a jövőbe, hogy felkészüljön a következő évezredre. következő évezredet. A Millenium Ezer évvel ezelőtt, I. (Szent) István királyunk megkoronázásával a Évének első felvonásaként, az magyar nép a keresztény hitben egyesült Európa népeivel. Azóta országgyűlés nyitóünnepségének Magyarország a keresztény Európa szerves része. Ez biztosította a keretében 2000. január 1-jén a Szent Koronát és a koronázási magyarság fennmaradását és évszázadokon át betöltött meghatározó jelvényeket – a palást kivételével szerepét. Magyarország ma is I. Szent István király államalapító átszállították a Nemzeti művén nyugszik. István király műve nyomán virágzó állam alakult ki Múzeumból a Országház a Kárpát-medencében. A magyar állam az évszázadok során – kupolacsarnokába. feltartóztatva a Nyugat elleni kun, tatár, majd török támadásokat – 2000 február-márciusban súlyos hozzájárult a keresztény világ fejlődéséhez. Az eltelt 1000 év alatt ciánszennyezés terjedt át kialakult a magyar kultúra, amely egyszersmind elválaszthatatlan Romániából (Esmeralda cég része lett az európai nemzetek sokszínű közösségének. nemesfém bányászata miatt) a Tisza magyarországi szakaszára, A magyar állam és magyar nemzet I. (Szent) István látnoki amely ökológiai és társadalmiszemélyisége, isteni gondviselésben bízó küldetéstudata és vasakarata gazdasági zavarokat okozott. révén vált alkalmassá arra a történelmi szerepre, amelyet ezer éven keresztül betöltött. A keresztény hit felvétele és a keresztény állam 2000-ben megnyílt a ZalalövőBajánsenye közötti szlovén vasúti kiépítése tette lehetővé, hogy a magyarság visszanyerje a létére törő átmenetet biztosító őrségi német, cseh, török, stb. támadásokat, hogy ne csak a győzelmekben, vasútvonal, átadták a forgalomnak de a hódoltságok, megszállások, feldarabolások és diktátumok idején a székesfehérvár-veszprémis megőrizze erkölcsi tartását, és túléljen öröknek hitt, hódító szombathelyi villamosított vasútvonalat. birodalmakat. A Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyeként él a nemzet tudatában és magyar közjogi hagyományokban. Az államalapítás 1000 éves évfordulója alkalmából Magyarország méltó helyre emelte a Szent Koronát, és a Nemzeti Múzeumból a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezve, a Országház kupolacsarnokában helyezte el. Ezért az Országgyűlés – tekintettel Szent István államalapítására és a Szent Korona kiemelkedő történelmi jelentőségére – 1999. december 21-én megalkotta a 2000. évi I. törvényt, amely többek között kimondja:
A Szent István-i államalapítás a magyar történelem meghatározó sorsfordulója, ezért emlékét az Országgyűlés e törvényben megörökíti. A Szent Koronához tartozó jelvények: a királyi jogar, a koronázási palást, az országalma, a koronázási kard. A Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket – a koronázási palást kivételével – az Országgyűlés épületében őrzik. A koronázási palást őrzési helye a Magyar Nemzeti Múzeum. A Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket – az őrzés helyéül szolgáló épületre irányadó látogatási rendnek megfelelően – bárki megtekintheti. A megtekintést a nemzeti ünnepeken ingyenesen kell biztosítani. A Szent Koronának és a hozzá tartozó jelvényeknek a védelmére és megóvására, valamint a velük kapcsolatos intézkedések megtételére az Országgyűlés Szent Korona Testületet hoz létre. A Testület tagja a köztársasági elnök (Göncz árpád), a miniszterelnök (Orbán Viktor), az Országgyűlés elnöke (Áder János), az Alkotmánybíróság elnöke (Németh János) és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (Glatz Ferenc). A Testület elnöke a köztársasági elnök.
178 2001-ben Orbán Viktor miniszterelnök meghirdeti a Széchenyi-tervet, a gazdaságikulturális tevékenység támogatására. 2001-ben Magyarországon, a budapesti Kongresszusi Központban tartja közös tanácskozását a NATO és az EU katonai bizottsága. 2001 tavaszán országos botrányok zajlanak a Torgyán József vezette Független Kisgazda és Polgári Párt körül. 2001. június 16-tól konvertibilis lett a forint. 2001. június 16-án a svédországi Göteborgban tartott EU-csúcson Magyarország tagfelvételét 2004. évre prognosztizálták. 2001. június 19-én az országgyűlés elfogadja a külhoni magyarokra vonatkozó ún. „státus-törvényt”. A státustörvény hatálya alá tartozókat a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg.
A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2001-ben fogadta el az ún. „státustörvényt”, melynek értelmében: a törvény hatálya alá tartozókat a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg. Munkavállalási engedély számukra naptári évenként három hónapra a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki. A munkavállalók a magyar társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járuléknak megfelelő összeget kötelesek fizetni és ezért jogszabályban meghatározott körű egészségügyi és nyugdíjellátásra szereznek jogosultságot. A külhoni magyarok évente négyszer 90 százalékos utazási kedvezményt kapnak a belföldi helyközi tömegközlekedési eszközökön. A 6 év alattiak és 65 év felettiek díjmentesen utazhatnak. A törvény támogatást nyújt a hazai felsőoktatási intézményekben tanulóknak és a szomszédos országokban magyar tannyelven oktató, itteni továbbképzésben részt vevő pedagógusoknak. Románia, Adrian Nastase román miniszterelnök, valamint több politikus az európai nemzetközi politikai színtéren tiltakozott a magyar státustörvény ellen.
I. (Szent) István király egykor ezt írta Imre herceg számára készített intelmeiben: „Az egynyelvű és egyszokású ország gyarló és törékeny. Azért meghagyom neked, fiam, hogy a letelepülő idegenekkel bánj tisztességesen, hogy veled és nálad szívesebben tartózkodjanak, mint más országban.” A mai európai határokat nem a trianoni szerződés, hanem a II. világháborút lezáró békeszerződések alakították ki. Magyarország 1945-től 1989-ig a szovjet típusú internacionalizmus és szocialista blokk alá került. Azonban már gróf Teleki Pál földrajztudós és államférfi – a trianoni békeszerződések kapcsán - kijelentette, hogy: „Európát úgy rendezni, hogy kisebbségek ne legyenek, nem lehet. Ez következménye Európa természeti és történelem által megerősített, azután integrált jellemvonásainak, változatos sokszínűségének. Ezért nem lehet a kisebbségek helyzetének teljes kielégítő rendezése nélkül Európa sorsát, jövőjét megalapozni…” Az ENSZ 1966. december 16-án fogadta el az állampolgári paktumát, melynek 27. pontja kimondja: „ Azokban az országokban, amelyekben etnikai, vallási és kisebbségekhez tartozó személyektől nem lehet megtagadni, tagjával együtt alkalmazzák kultúrájukat, megvallják szertartásaikat, valamint hogy használják anyanyelvüket.”
és politikai jogok nemzetközi nyelvi kisebbségek vannak, a hogy ugyanazon csoport más vallásukat és gyakorolják
Az integrációra való alkalmassághoz messzemenően hozzátartozik az állami szuverenitás teljessége, idegen megszállás és politikai kiszolgáltatottság megszűnése, a nemzeti érdekek szabad érvényesítésének lehetősége. Az egyesült Európa kialakításához tehát szervesen hozzátartozik a politikai stabilitás és a gazdasági felzárkózás is.
