MWELŐpáffí Közpom? VIII éVT:
SzerkesztSblzottságt
Szerkesztettet Lektoráltat
Edelbacher Rudolf Eühl Lészló Mészáros Zoltán d r . kertészmérnök, az lOS tagja B a r t a l l s Imre Kondér István o k i . erdömérnök, az lOS tagja
Minden jogot /a kivonatos közlés és fordítás jogát i s / fenntartxmk t
- K é z l r a t k é n t T a r t a l o m j e g y a é k
2 Mészáros Zoltán d r . t A kaktuszok helye a növények világában 4 B a r t a l l s Imrét P l e i o s p i l o s 7 Menyhárd Jánost Neochilenia napina 10 Kíihl Lászlót Jó tréfa v o l t 7 11 Agócsy Pál d r . t Általános, vagy szakosított gyűjtemény 7 14 Kemenes Ernőt Lapszemle /KuaS/ 16 B a r t a l l s Imrét Hazai lapszemle 17 C s i l i - h i r e k 17 Szakköri eseméx^ek Kiadja a Pesterzsébeti Vasas Művelődési Központ, Budapest, XX. Nagy Győri I . u. 2-6. Felelős kiadót Horváth István igazgató
- 2 -
Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy a kaktuszok a növényvilég nagy egészében vajon hová i s illeszthetők; visszapillantással k e l l kezdenünk. A növényvilág virágtal a n és virécos /magvas/ növényekből áll. Fejlődétörténetil e g a virógtalan növények az ősibbek, az idősebbek. Ide t a r ^ toznak a különféle moszatok, a gombák, a mohák és a harasz tok /páfrányok/. E növényeknek virágaik nincsenek. A növényvilág másik batalmas csoportja a virágos /mat^vas/ növényeké. A virAí^os növények két törzsre oszthatók: a n y i t vatermők törzsére és a zárvatermők törzsére. A n.yitvotermőkre jellemző, hogy magkezdeményeik szaba don állnak a termőlevelekon, a termőlevelek nem zéródnak öszsze magházzá. Ilyenek a különféle fenyőfélék és a tiszafák. A zárva termők magkezdeményei v i s z o n t a termőlevelek a l k o t t a zárt maf^^ézban fejlődnek. A kaktuszok zárvatermők, mi tehát ezen a vonalon haladimk tovább, A zárvatermők két nagy osztálya: a kétszikűek és az egy^küek. Mig az egyaiküek apró növénykéi egy sziklevéllel csíráznak /fűfélék, liliomfélék, orchideafélék, s t b / , addig a kétszikűek f i a t a l növényei két sziklevéllel csíráznak. A kétszikűek SOÓ REZSŐ /I965/ felosztása s z e r i n t 45 nö vényrendbe sorolhatók. Ezek a rendek egy, vagy több növéiaycsaládot foglalnak magukba. E felosztás s z e r i n t a 33. sor számot viselő rend neve Cactales /vagy Opuntiales/, s ez a rend egyetlen növénycaalédot, a kaktvugzok családját /Cactaceae/ tartalmazza.
- 3 -
Nézzük meg, a Cactales rendhez legközelebb álló néhány növénorrendbe tartozó növénycsaládokat, Így megismorhetjük a kaktuszok feltételezett r o k o n a i t . A 32. rend a Caryophyllales. Ebbe a következő növénycsa ládok tartoznak: Aizoaceae - Kriotályvirágfélék /a kaktuszok virágszer kezetük s z e r i n t ehhez a családhoz állnak logközelebo/ Portulacacoae - Porcsinfélék Caryophyllaceae - Szegfüfélék Chenopodiacoae - Libatopfélék /a kaktuszok edénynyaláb j a i k állása s z e r i n t eMioz a családhoz állnak legközelebb/ Amaranthaceao - Disznóparéjfélék A 33. rend a Cactales. egyetlen ido tartozó család: Cactaceae - Kaktuszfélék A y^. rend a Primulales, a leglénye/^^esebb i d o tartozó csa lád a Priraulaceae - Kankalinfélék A 33. rend a Fluinbn.r^lnales. i d e tartozó növénycsalád: Plurabatíinaceaa - Kékgyökérfélék A 36. rend az Kbonaloa. leglényegesebb növénycsaládja az Bbenaceae ~ ftbonfafólék. Be i s fejeztük ezzel a kaktuszokhoz vJszonylag közel álló növénycsaládok ielsorolását. Nézzük meg most röviden, mik a kaktuszok családjának főbb jellemzői. Leveleik általában nincsenek. Valódi l e v e l e i k csak a Peireskioideae alcsaládba tartozó kaktuszoknak vannak. Az Opuntioideae alcsaládba tartozó kaktuszok csökevényes l e v e l e i
- 4 -
a növéoy fejlődése során l e h u l l a n a k . A kaktuszok túlnyomó többségét alkotó harmadik alcsalád, a Cereoideae alcsalád növelteinek l e v e l e i k már egyáltalán nincsenek. A kaktuszok un. "törzs-szukkulensek", a növényvilág fejlődése során valószínűleg fás növényekből a l a k u l t a k k i . Virágaik aktinomorfok vagy zigomorfok /sugarasan, vagy kétoldalúan részarányosak/, virágleveleik szabadszlrmúak, vagy forrtszirmúak. Termőjük felső-, vagy alsóállású. A virágokat /a növények termőhelyén/ rovarok, vagy madarak porozzák meg. A kaktiiszok sajátságos növények, a növényvilágban megle hetősen társtalanul állnak.
Mészáros Zoltán
P l e i o s p l l o B
A P l e i o s p i l o s zxemzetség a Mesembryanthemaceae /vagy Aizoaceae - Eristályvirágfólék/ nagy családja I V . alcsaládjának l o . altörzsében /Plelospilinae/ f o g l a l helyet, mint egyetlen nemzetség. A P l e i o s p i l o s nemzetség -
JACOB-
SEN s z e r i n t - j e l e n l e g i isme r e t e i n k r e aleqpozva 35 fftjból áll.
- 5 -
A P l e l o s p l l o s o k hazája Dél- és Délnyugat-Afrika; a Kalahári és Namib sivataggal határos trópiisi, de száraz, szikla-törmelékes vidék, egészen a Fokföldig. Az i t t élő növények külső formájukban, igényeikben a kön^ezet által adott viszoz^okhoz alkalmazkodtak. Az évi csapadék i t t 25o-4oo milliméter között mozog. S erre i s hat-nyolc hónapot k e l l a növényeknek várniuk. Ez a cse kély vízmennyiség gyorsan lezúduló esők formájában j e l e n t kezik. A táplálék és VÍZ után szomjasan kutató állatoktól a védtelen növények - mint p l . a P l e l o s p l l o s o k - csak a köiv nyezetbe való t e l j e s beleolvadással tudnak megmenekülni. Színük szürkés-barna, mint a körülöttük lévő kőtörmelék, a l a k j u k éles, hasadozott sziklára emlékeztet. Ezek a növé nyek a környezethez való alkalmazkodás kitűnő példáját mutatják. Vastag, húsos leveleikben hosszú hónapokra képesek az életben maradáshoz szükséges v i z e t tárolni. Gázcserenyiláaaikat /sztómáikat/ zárósejtekkel tudják zárni, csökkent ve i g y a gázcserét és a párologtatást i s . Vízzel t e l j t e t t állapotban gyorsítják, vízvesztés esetén lassítják anyag cseréjüket. Viráguk 3-6 cm átmérőjű, a margarétára emlékeztet, selyemfóx^ű sárga színük a 3-7 luipig tartó elvirágzás soráa fokozatosan sötétebbé válik, végül s z i n t e narancsvörös l e s z . Borús időben a virág akár 2-3 napon át i s zárva ma radhat, de ha kisüt a nap, újra k i n y i l i k . A növényevő állatok e l l e n i védekezéssel magyarázható az i s , hogy a virágok csak a legforróbb délutáni órákban
- 6 -
bontják k i s z i r m a i k a t , tehát abban az időszakban, amikor a legelésző állatok hűsölnek. A megporzést végző rovarok v i s z o n t éppen ebben az időben a legaktívabbak. A virágok himnősek, számtalan porzóval és termővel. Termésűk sok magot tartalmazó zárt t o k . A termésnek látszólagos beérése után 6-8 hónapos utóérésre i s szüksége van. Ez i s öszszefűgg az élőhelyi "emlékkel". Ugyanis hazájukban a t e r més beérése után kb ennyi idő t e l i k e l a következő esős évszakig / e z z e l magyarázható^ hogy gyűjtőtársainknál a f r i s s mag nagyon r o s s z u l k e l . A virágzás i d e j e nálunk nyár végétől késő őszig elhúzd d i k , Európában a fény- és hövisaonyok i l y e n k o r késztetik őkBt virágzásra, láthatjuk tehát, hogy a P l e l o s p l l o s o k nem egyértelműen rövidnappalos növények. Évente csak egy fejlődési időszakuk van, ez áprilistól augusztusig t a r t , A P l e i o s p i l o s k felnevelése és tartása - minden e l l e n tétes vélemény dacára - könnyű. Néhány alapvető szabályt k e l l csupán betartanunk. Talajban nem válogatósak, külöi>leges t a l a j igényűk nincs, kissé meszes, vagy közömbös /pH 7 körüli/ l a z a , jó vizáteresztő homokos föld /kevés agyaggal/ t e l j e s e n megfelelő. Szabadban, erkélyládába k i ültetve tűző napon tarthatók. Öntözésükkel viszont nagyon k e l l vigyáznunk. Tavasszal, amig a
külső hőmérséklet nem
emelkedik 2o f o k fölé, nem szabad öntöznünk. Ha van rá lehetőség, használjunk langyos esővizet. Télen - októbennovembertől - nem öntözünk. Nálunk ismertebb f a j a i k a P, b o l u s i i . melynek vastag, széles poszgás l e v e l e l törött ködarabokra emlékeztetnek.
- 7 -
A P. n e l l l l kerekebb, zömökebb levélpárjai zártabbak, a P. Blmixlana könnyen bokrosodik, l e v e l e i lefelé hajlanak, A P, magnipun^tatus l e v e l e i sötétzöld pöttyeikkel a szem csés gránitra emlékeztetnek. Hosszú százezerévek /vagy talán évmilliók/ mostoha kö rülményei alakították k i ezeket a kedves, nálunk nem elég gé ismert növényeket. Nagy alkalmazkodókészségükkel, igény telenségükkel, ragyogó virágaikkal mintha a z t mondanák a körengetegbe s z o r u l t városi embernek: i t t i s lehet virág zani, i t t
i s l e h e t szépen élni !
/Irodalom: W.HAAGE: Das praktische Kakteenbuch; SZUCS LAJOS: A növényvilág csodái} Kertészeti Lexikon, Budapest, 1963,/ B a r t a l l s Imre
N e o c h i l e n i a / i n Dölz, Pedde Rep,, L l|6o. 1942/ Egy viszonylag i s m e r t , kedves k i s növényről szeret nék néhány s o r t Írni, Könnyű a dolgom, ha ezt a növényt ismertetem, mert ez i s olyan kaktusz, amelyet s z i n t e min- . * den gyűjtő az elsők között szerez be, s kisebb, vagy nagyobb szemcsével gyűjte ményében meg i s t a r t .
n a p i n a
- 8 -
Ezzel a nagyon háláa^ kedves növénnyel a szakirodalom i s elég sokat f o g l a l k o z i k , A csak Csilében őshonos k i s növény Huasco környékéről került hozzánk. Nagyon jól alkalmazko dik a mi középeurópai klímánkhoz, ezért tartása kezdő gyűj tőnél i s eredményes, A N, napina teste f i a t a l korában lapított k i s gömb, át^ mérője 4-5 cm, majd idősebb korban - vagy ha f e l o l t j u k , mór korábban - megnyúlik, 12-14 bordája ferdén f u t , s pú pokra o s z l i k . Az o l t o t t növények bordái folyamatosabbak, kevésbé t a g o l t a k . Az areolák csupaszok, néha azonban kissé filcesek, A c s l l e i növényekre jellemző állszerü kicsúcsosodás a N, napinánál i s föllelhető. Töviseinek száma és hosszúsága változó, i g y ezek nem meghatározó értékűek. Általában 6-9 /de néha csak 3/ féi^lő, f e k e t e , 2-3 mm hosszú, testhez t a padó tövise van; ritkán, idősebb korban hoz egy középtö v i s t , amely 15 mm hosszúságot i s elérhet. Virágja halványsárga, 3-4 cm átmérőjű, A bibe p i r o s a s . Termése 2-2,5 cm hosszú sörtékkel és filcpamacsokkal bo rított, többnyire élénk p i r o s szinű. Szándékosan hagytam a végére a növény testszinét. Ez világos hamvas-szürkétől a feketésbarnáig s z i n t e minden színű és árnyalatú l e h e t . Egyes példányok akár bársonyos lilák i s lehetnek, A rendkívül gazdag szinváltozatok m i a t t célszerű több példányt t a r t a n i belőlük, A N, napina megfelelő tartásának egyik legfontosabb része a teleltetés. S z e r e t i a "hideget". Teljesen szárazon t a r t v a a o - •t-2 fokos hőmérséklet számára a legmegfelelőbb.
- 9 -
Melegebb környezetben r o s s z u l t e l e l ,
8 f o k körül már
legtöbbnjlre növekedésnek i n d u l , és csúnyán kicsúcsosodik* Az i l y e n hibát azután osak a f e j át-, vagy feloltásáiral l e h e t kijavítani. T a v a a s z a l óvatosan, gyenge öntözéssel k e l l a növónyt feléleszteni, a oegszivatást nea ajánlatos megpróbálni* Földjével szemben semmi különösebb igényt nem támaszt, a többi növényeimmel azonos földben tartom a N. napinákat i s , 6s úgy látom, jól érzik magukat. A szakirodalomban i s m e r t e t e t t változatokról nem szándékozom részletesen i m i , c s k megemlítem, hogy ismert a v a r , g p i n o s i o r és a v a r , l a n i g e r a / e z utóbbi különösen szép/. Szeretném, ha e néhány soros ismertetéssel még jobban megkedveltetném a már eddig i s megbecsült Neochilenia napinát* Tartásához sok s i k e r t kívánok I Menyhárd János
- lo-
A "Kakteen und andere Sukkulenten" c. folyóirat 1971, évi 4. /épriliai/ szémában egy új Mammillaria fad találó leírását o l v a s h a t j u k , "Mammillaria /Sumammilllarla/ busonii BACHSL spec. nova" címmel. Szakkörünk 1971. június h a v i tájékoztatójában ei^öl az "új fajról" a lapszemlében említést t e t t . Az e r e d e t i c i k k egy féi3yképpel j e l e n t meg. Megjegyezzük, hogy a f e n t i l a p címoldalán egy indián lány képe látható. A német cikkhez adott fénykép egy ügyesen álcázott női m e l l e t ábrázol - amely ugyan nem Mammillaria, hanem csak mamma. A Kakteen und andere Sukkulenten 1971. évi 5. /májusi/ számának l o o . oldalán a szerkesztő bocsánatot kér az erősre sikerült áprilisi tréfáért. Tette ezt már csak azért i s , mert az említett "Mammillaria b u s o n i i " mint nö vény, nem i s létezik. Az ismertetés ugyancsak megjelent a Hajdú-Bihar megyei Kaktuszkedvelők Tájékoztatójának 2. számában. Őket i s meg tréfálták ? Vagy talán ők akartak néhány gyüjtötársat meg tréfálni ?
Kühl László
- 11 -
Amikor századunk első évtizedeiben az első kaktvisz- és szukkulens-gyüjtési divathullám elérte hazánkat, még min den húsos l e v e l i i vagy törzsű növényt kaktusz névvel i l l e t tek és együtt gyűjtötték őket. Kevés f a j v o l t még ismert, és megcsodált "kaktxisz-gyüjtemény" * . j l t néhány együtt t a r ^ t o t t Echinopsis, Aporocactus, Aloe, Agavé, esetleg Sansevieria. Azóta a kaktuszgyűjtés nagy fejlődésen ment át ée a fejlődés természete s z e r i n t erősen differenciálódott. Né hány szakembert és tudományos ismeretekre s z e r t t e t t ama tőrt kivéve azonban még ma i s sok téves nézet t a r t j a magát e téren, A klubok és szakkörök számának növekedése és az amatőr gyűjtők sokasodása azonban újabb és újabb szervezési ne hézségeket i s fölvet. Egyik i l y e n kérdés az, hogy mi a célszerűbb: mindent gyűjteni, vagy csak egy rendszertani csoportot, vagy pedig bizonyos meghatározott területen élő növényfajokat. Ezek s z e r i n t van 1 , általános kaktvugzgyüjtemény; 2, egy csoportot, vagy nemzetséget magában foglaló gyűjtemény és 3« egy területen élő fajokból kialakított gyűjtemény, p l , Bolívia magasföldjén élő fajokból össze állított anyag. Jelenleg a kakttiszok és más szukkulensek együttes gyűjtéséről - legalábbis teljességre törekvésről már nem i s lehet beszélni, hiszen az ma már sokezres /vagy inkább több tízezres/ fajszémot jelentene. Ennek megszeiv zésére és elhelyezésére aligha van mód. Ha azonban egy kak-
- 12 -
tuazgyüjteméynben véletlenül van egy a f r i k a i származású dögvirág / S t a p o l i a / , vagy Aloe, ez még nem j e l e n t i a z t , hogy a gyűjtemény gazdája általános kaktviszgyüjtö /vagy szukkulensgyüjtő/ kivan l e n n i . A különféle típusú gyűjtemények készítése m e l l e t t , és ellenük i s szólnak érvek. A vegyes gyűjtemény szép, és az év minden szakaszában nyújt érdekességeket, virágzást, termést. Ez előny, de hátránya az i l y e n anyagnak, hogy igazán szakszerű kezoléso nahézkes, hiszen a különféle eredetű fajoknak más és más a t a l a j - és Idiaaigényüi, am i t egy üvogházbaa, va^y erkélyen nen i s lehet t e l j e s mére tekben, egyfornán kielégitenl. A kezdő gyűjtők mégis álta lában a nindcnt-gyüjtéosol indulnak, és csak később válnak meg egyes növónyoktől és szakocodnak v a l c n i l y e n irányban. A k i f e j e i o t t o n esztétikai célzatú, kiültotott, a természe tes viszonyokat a lehetőség s z e r i n t utánzó k i s gyűjtemények megengodhetik naguknak a korlátozott nértékü vegyes gyűj tést. A növéjayek igényeit azonban i l y e n ecetben i s figyelem be k e l l venni; c nem célszerű együtt t a r t a n i , egy földben és egyféle kozelés m e l l e t t p l . a Rhipsalisokat és Echinocac tusokat. A g y a k o r l o t t amatőrök útja a szakosodás. Hazánkban s a j nos még nagyon kevés azoknak a gyűjtőknek a száma, a k i k r e n d s z e r t e n i , vagy területi egységekben teljességre töre kednének. Igaz, az i l y e n gyűjtő lemonű a sokféle növény és egész éves virágzás nyújtotta örömökről, de ezért busásan kárpótolja öt a f a j o k árnyalatnyi különbözőségének és az egyes f a j o k változékonyságának élménye. Mint ahogy a kertek ben sincs s z i n t e két egyforma Petunia-tő, ugyanúgy nincs
- 13 két egyforma kakttisz sem, még az egy f a j b a tartozók között sem. Csak a szakosodott gyűjtőnek áll módjában egy fajból annyi egyedet f e l n e v e l n i és t a r t a n i , hogy ez a pompás vál tozékonyság észrevehető legyen. Volt alkalmam egyszer két különböző, külföldről származó, és egy hazai eredetű Hamatocactus setispinus magonc-csoportot n e v e l n i , A három cso p o r t jelentősen eltért egymástól a t":kézet száma és szine tekintetében, de növekedésben i s . Amikor azután a sok szép . növény elkezdett virágzani; a selyemsárgától a csaknem na rancsszínűig és a bíborszínű torkú példánytól a rózsaszín szirmúig mindenféle akadt. A k i i g y látott már egy f a j t , az tudja cskk igazán, milyen csodálatos i s a kaktuszok válto zékonysága, A gyűjtők és az egész kaktusz-kultúra érdeke a t i s z t a , fajazonos maganyag. Ez pedig csak úgy érhető e l , ha egy-egy fajból több példányunk van, ezek egyszerre v i r i t a n a k és egymás porával meg i s termékenyithetők. I l y e n okok m i a t t a szakosodott gyűjtő maganyaga megbízhatóbb mint azé, a k i rokon f a j o k között kénytelen megtermékenyítést végezni, ha magot akar f o g n i . Az egy f a j o n belüli, egyedek közötti e l térés, 111, hasonlóság alapján k i lehet tenyészetni a törzs alaktól eltérő, szép vonalakat i s . Ennek lehetősége i s csak a s p e c i a l i s t a kezében van meg. Az adott területen élő f a j o k gyűjtőinek a száma a l e g kisebb, hazánkban talán nincs i s igazán i l y e n gyűjtemény. Az i l y e n gyűjtemény legszebb a növény e r e d e t i hazájának megfelelő természetes környezetben, tehát p l , vulkáni t u f a , vagy homokkő között. Valamilyen, hazájukban előfordiiló
- 14 -
c s e r j e , vagy fűféle I s ültethető a kakt\iszok közé. Az ere d e t i élőhely klímájának Ismeretében ezeket a gyűjteménye ket l e h e t a legszebben n e v e l n i , ha ezt az e r e d e t i klímát jól tudjiik utánozni. Erre pedig üvegházakban a lehetőség többnyire megvan. A gyűjtés módozatairól és formáiról még sokat lehetne Írni és v i t a t k o z n i , de gondolatébresztőnek talán ennyi i s f
elég. Tudom, egy gyűjtő sem válik meg szívesen növényeitől, de ha valakinek k i a l a k u l szűkebb szakterülete, ez óhatalan u l a csoportba nem illő növényektől való megválást j e l e n t i . Talán több gyűjtő közös elhatározása és egymás közötti növénycseréje l e h e t ennek a kérdésnek a "fájdalommenteJS" megoldása. Agócsy Pál
Kakteen und ^ndare_SuldculentenjL 1921x Í7i Ü»_szám K.F.HOHENSTEIN: Arlocarpus trigon\is var. elongatus. S z i nes fénykép egy hatalmas, öreg példányról, melyet három virág d l s z i t . Rövid kezelési utasítás. W.TRIEBELi Két új RITTER kaktuszról. A szerző két RITTERféle újdonságot mutat be, éspedig a Matucana aureiflorát; és a Lobivia wrightianához közel álló Lobivia winterianát. Három fénykép.
- 15 H.SCHNABKL: Egy Uebelmannia a régi időkből. Mintegy azáz éve német kaktxiazkutató expedíció járt Dél-Braziliában, ahoxknan többek köfeött három növényt i s hozott, melyeket Echinocactus c e n t e t e r i u s , E. hybocentrus ée E. pachycentruanak neveztek e l . A fennmaradt r a j z o k és leírások alapján megállapiható, hogy az E. c e n t e t e r i u s azonos az Uebelmannia gummiferával, az E. hybocentrtis és az E. pachyoentrus pedig az Uebelmannia b t i i n i n g i v e l . Nyolc fénykép. W.KLAUSt Astrophytum capricorne v a r . minor lelőhelyén, Mexi kóban. Fénykép, r a j z , térképvázlat és részletes leírás i s m e r t e t i e r i t k a Astrophytumot és lelőhelyét. Kilenc fén?^ kép. W.KRAHNs A k a l i f o r n i a i Berkeley Egyetem Botanikus K e r t j e . A c i k k röviden I s m e r t e t i a világhirü Botanikus k e r t működé sét és az o t t dolgozó kutatók mvmkásságát. Három fénykép. A.MÖLLERt
üvegház a lakásban. Lakásban, erkélyen, t e r r a -
szon elhelyezhető, vasvázas üvegszekrény bemutatása. Az e l készítés igen g y a k o r l a t i a s leírása, t e r v r a j z z a l éa fénykép p e l . Négy fénykép. A.FBSSLSRt Dioscorea s i n i i a t a . A szeraő három fényképen mu t a t j a be e z t a különleges b r a z i l l a l növényt.
Kemenes Ernő
- 16 -
H a z a i
l a p s z e m l e
A Búvár 1971• évi 5» számában "Rovarmarasztaló növények" címmel a pozsgás növények gyűjtésével foglalkozók előtt ismert Ceropegiákról N.SZENTIRMAI TERÉZ érdekes megfigyelé seket közölt. A Kertészet és Szőlészet 1971. évi 45. számában a "Kaktusz világ" megjelenéséről számol be. Hátsó boritóján virágzó Paródia aui«ispina szines képe látható. A l a p 1971. évi 46. számában pedig beszámolót közöl a MKOE félévi munkájáról. A Kaktuszvilág augusztus-szeptemberi száma KÖRMENDI ZOLTÁN kedves eszmefuttatását közli "Sajnáljuk-e a kaktuszgyüjtőket" címmel. Ugyanebben a száipban ESZTERGÁLYOS FERENC a Mamillaria zeilmamiianáról, SZABÓ DÁVID a Coryphantha andreaerői, FILIPPOVITS OTTÓ pedig a Chamaecereus s i l v e s t r i i f . c r a s s i caulisról i r t rövid ismertetést. Az E s t i h i r l a n 1971. november 4.-1 számában "Telelőben a kaktxiszerdő" címmel közöl rövid r i p o r t o t DR.EESS JÓZSEF szombathelyi gyűjtőtársíuak növényeinek teleltetéséről, az újságíróktól - sajnos - megszokott apró tévedésekkel fűsze rezve / 5 0 - I 0 0 évenként virágzó növény ?!/.
B a r t a l l s Imre Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kivánvmk I
Fröhllche Weihnachten und glűckliches Neujahr i
Merry Christmas and happy New Year I +
A Művelődési Ház s z e r e t e t t e l vár m i - ^ e n k i t a következő rendezvényekre: December 12-én 16 órakor a színházteremben STRAUSS-est Közreműködnek: LBHOCZKY ZSUZSA, MOLDOVÁlí STEFÁNIA, BARTHA ALFONZ és a Postás Szimfonikus Zenekar December 22-3o«-ÍKi
Automata Játékország !
/villanyvasútak, autóversenyek, kresz-játék/ Nyitva: I 0 - I 5 és 14-18 óráig. Jegyek a C s i l i portáján kaphatók
S z a k k ö r i
e s e m é n y e k
Október lo-én meglátogattuk FARKAS JÁNOS barátxmkat. Az ország legnagyobb gyűjteménye mindannyivmk szivét megdo b o g t a t t a . Ezúton i s köszönetet méndimk a szives vendéglá tásért és a maradandó élményért. Október 18-án FARKAS JÁNOS gyűjteményét a látogatásból kimaradt gyűjtőtársaknak MÉSZÁROS ZOLTÁN tagtársunk szines diaképeiről mutattuk be. November 1-én NEMES LAJOS kertészmérnök, a debreceni Botanikus Kert vezetője t a r o t t nagyon kedves, részletes beszámolót az Országos Kaktuszkiállilíásról. Néhány jól sikerűit diakép t e t t e még színesebbé az amúgy i s élvezetes
- 18 előadást. November 15-én LIBNÁR ANTAL a "Különböző tartás-módok ról t a r t o t t hasznos előadást. Külön kiemelte a müanyagedények jelentőségét. Az előadást a hozzászólók megfigyelései tették teljesebbé. +
Szakkörünk 1972-ben tavasszal - az ország hasonló irá nyú szakköreinek moghivasával - rendezi meg a I I .
Budapesti
, Kaktuszkiállitást. +
Felhívjuk kedves tagtársaink figyelmét, hogy Tájékozta tónkat pótlólag megküldeni nem áll módunkban azoknak, akik tagdíjhátralékban vannak, késedelmesen f i z e t n e k . Az új a l a kú lapból csak a tényleges tagok számának megfelelő példány szám készül. A kulturáltabb, tartalmasabb Tájékoáató előállítási költ sége többszöröse a régiének. Ezt csak úgy tudjuk tagdijemeIsé nélkül megoldani, hogy kéthavonként jelentetjük meg. Tájékoztatónkat 1972. januártól minden páratlan hónapban adjuk k i . Páros hónapokban a debreceni szakkör Tájékoztató j a áll az érdeklődők rendelkezésére /Cim: Művelődési Központ Debrecen, Vörös Hndsereg útja 25/a, Kak txisz kedve lő Szakkör/. -»•
Előfordult, hogy egyes tagtársaink mások részére akartak előfizetni Tájékoztatónkra. Az esetleges viták, sértődések elkerülésére i t t közöljük, hogy Tájékozatónk nem h i r l a p ! Kizárólag a szakkör t a g j a i szakmai ismereteinek bővítésére.
- 19 -
hobbinkkal kapcsolatos események közlésére szolgál ! Igy előfizetésére nincs lehetőség. +
Magakciónkra Farkas János, Izsák, Dr.Kiss István, Kisunyom, Leuermann Péter, Budapest, Szabó Dezső, Budapest és Törő József, ózd küldtek jelentősebb mennyiségű magot. Küldeményüket köszö n e t t e l ^ytigtázzuk. Kérjük tagtársainkat, hogy fölösleges magjaikat bocsás sák magakciónk rendelkezésére. Szívességükért előre i s kö szönetet mond a Vezetőség.
4
I n h a l t v e r z e i c h n l s
2 Dr.Z.Mészáros: Die Kakteen i n der Pflanzenwelt 4 I.Bartalia: Pleiospilos 7 J.Menyhárd: Neochilenia napina 10 L.Kühl: Machten s i e einen guten Spass ? 11 Dr.P.Agócsyt S o l l eine Sammlxnag allgemein, oder s p e z i a l l s i e r t seln ? 14.B.Kemenes: Z e i t s c h r i f t - B e r i c h t e /KuaS/ 16 I . B a r t a l l s : Z e i t s c h r i f t - B e r l c h t e aus Ungam 17 Nachrichten i n " C s i l i " 17 Aktualitáten aus den Fachkreis + + +
