VII. A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK ÚTJÁN ( )

144

VII. A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK ÚTJÁN (1945-1989) 1945. január 1-jén a nyilas kormány 23/1945. ME. sz. rendelete belefoglalja a magyar állami címerbe és állampecsétbe a nyilaskeresztet. 1945. január 17-én Raoul Wallenberg, a magyar zsidók tízezreit megmentő svéd diplomata Debrecenbe indul, hogy R. Malinovszkíjjal tárgyaljon. Útközben azonban szovjet katonai szervek foglyul ejtik. Sorsáról a szovjet kormány megbízható információt nem tett közzé. 1945. január 17-én felszabadul Varsó. 1945. január 21-én Tildy Zoltán elnökletével a demokratikus pártok képviselőiből megalakul a Budapesti Nemzeti Bizottság. 1945. január 26-án szovjet csapatok felszabadítják az auschwitzi haláltábort. 1945. február 1-jén a Vörös Hadsereg parancsnoksága 400 tonna élelmiszert utalt ki az éhező Budapestnek. 1945. február 4-11. között Churchill, Roosevelt, Sztálin részvételével zajlik a jaltai (Krím-félsziget) konferencia. Megegyeznek a Németországgal kötendő fegyverszünet feltételeiben, az ENSZ működésének alapelveiben, a SZU részvételében a Japán elleni háborúban, az európai rendezés közös alapelveiben és Lengyelország új határaiban. 1945. február 7-én megalakul a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Tanácsa. 1945. február 9-én a Györffy István Kollégium közgyűlést tart, s felvételt hirdet tehetséges, szegényparaszti származású fiataloknak. 1945. február 18-án megalakul a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) az MKP kezdeményezésére (1956-ban megszűnik, 1957-ben Magyar Nők Országos Tanácsa néven újjászerveződve 1989 júniusáig működik). 1945 februárjában a szovjet katonai hatóságok a Tiszántúlon élő németek egy részét jóvátételi munkára a Szovjetunióba hurcolják. Az akciót hamarosan további területre is kiterjesztik. 1945. március 6-án Romániában Petru Groza vezetésével demokratikus kormány alakul.

1945. január 4-én Debrecenben megjelenik az Ideiglenes Nemzeti Kormány 14. és 15/1945. sz. rendelete a közigazgatás ideiglenes rendezéséről, a közalkalmazottak igazolási kötelezettségéről és a közbiztonság helyreállításáról. 1945. január 18-án a Vörös Hadsereg elfoglalja Pestet. A németek felrobbantják a még álló Duna-hidakat. Felszabadul a pesti gettó, ahol csaknem 100000 zsidónak minősített személyt tartottak fogva. 1945. január 20-án a Gyöngyösi János külügyminiszter vezette magyar küldöttség és a szövetséges nagyhatalmak nevében K. J. Vorosilov marsall Moszkvában aláírják a magyar fegyverszüneti egyezményt. Magyarország visszavonul az 1937. december 31-i határok mögé, és 300 millió dollár kártérítést fizet (200 milliót a SZU-nak, 100 millió dolláron Csehszlovákia és Jugoszlávia osztozik). 1945. január 25-én a háborús bűnösök felelősségre vonására az Ideiglenes Nemzeti Kormány 81/1945. sz. rendeletével felállítja a népbíróságokat. Január 30-án közzéteszik az Ideiglenes Nemzeti Kormány toborzó felhívását, mely a fasizmus elleni harcra fegyverbe szólítja a magyar népet. Február 3-án a népbíróság megtartja első tárgyalását Budapesten. Két keretlegényt – Rotyis Péter főtörzsőrmestert és Szívós Sándor szakaszvezetőt 124 munkaszolgálatos kivégzéséért – másnap az Oktogonon nyilvánosan felakasztanak. 1945. február 6-án az Ideiglenes Nemzeti kormány 200/1945. sz. rendelete hatályon kívül helyezi a zsidótörvényeket és -rendeleteket. 1945. február 11-i sikertelen budai katonai kitörési kísérletet követően február 13-án a 2. Ukrán Front katonái 49 napos elkeseredett küzdelemben elfoglalják Budapestet. A véres harcban közel 50000 német katona esett el, több mint 138000 a német és magyar hadifoglyok s 25000 a polgári áldozatok száma. A főváros épületeinek 74 %-a megsérült, 27 %-a lakhatatlanná vált. 1945. február 20-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány 302/1945. sz. rendelete elrendeli a német állampolgárok internálását. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. február 26-i rendeletei: - 526/1945. sz. rendelete semmisnek mondja ki az 1. (1938. évi) és a 2. -

(1940. évi) bécsi döntőbírósági határozatot, s hatályon kívül helyezi az ország területi változásaira vonatkozó törvényeket és rendeleteket; Az 528/1945. sz. kormányrendelet feloszlatja a fasiszta pártokat, egyesületeket, a katonai jellegű szervezeteket (a jogszabály 25 szervezetre vonatkozik). Az 530/1945. sz. kormányrendelet a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek beszolgáltatását és megsemmisítését írja elő.

1945. március 6-án a német Dél Hadseregcsoport a Balaton északi partján támadást indít a 2. és 3. Ukrán Front csapatai ellen. 1945. március 17-én az Ideiglenes nemzeti Kormány 600/1945. sz. rendelete „a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról” rendelkezik. 1945. március 20-án Budapesten a Vörös Hadsereg utászai átadják a személyforgalomnak az ideiglenesen helyreállított Ferenc József hidat és a margitszigeti „Margit-hidat”.

145 1945. március 13-án a szovjet katonai közigazgatást román közigazgatás váltja fel északErdélyben. 1945. március 7-én Belgrádban Joszip Broz Tito elnökletével jugoszláv ideiglenes kormány kerül hatalomra. 1945. március 25-én Budapesten megindul a Magyar Kommunista Párt központi napilapja, a Szabad Nép. 1945. április 5-i cseh-szlovák koalíciós kormány kollektív felelősség alá vonja a magyar lakosságot (1945. április 5-1948. október). 1945. április 10-én megalakul a Magyar Írók Szövetsége. 1945. április 11-én amerikai csapatok a fellázadt foglyokkal együtt felszabadítják a buchenwaldi koncentrációs tábort. 1945. április 12-én meghal F. D. Roosevelt amerikai elnök, utóda Harry S. Truman. 1945. április 13-án Bécset a szovjet csapatok elfoglalják. 1945 áprilisában a külügyminisztérium több alkalommal jelzi a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak a 18-50 év közötti férfiak szovjet internálását. 1945. április 25-én amerikai és szovjet csapatok találkoznak az Elbánál. Április 28-án a szovjet csapatok elfoglalják a berlini Reichstag épületét. Április 30-án Hitler öngyilkosságot követ el. 1945. május 2-án a berlini csata véget ér. A német csapatok Berlinben leteszik a fegyvert. 1945. május 1-jén a Magyar Rádió megkezdi adását Budapesten. 1945. május 8-án a német főparancsnokság feltétel nélkül leteszi a fegyvert, ezzel Európában véget ér a második világháború. Május 9-én a világ a német fasizmus bukását ünnepli. 1945. május 27-én Tarpán eltemették Bajcsy-Zsilinszky Endrét. 1945. május 18-án a Szlovák Nemzeti Tanács rendeletileg kitiltja a magyar nyelvű sajtótermékeket Szlovákiából, május 30-i 44/1945. sz. r. kimondja a magyar nemzetiségű állami tisztviselők, tanárok és tanítók azonnali hatállyal való elbocsátását. 1945. június 17-augusztus 2. között az USA, Anglia és a Szovjetunió megbízottainak értekezlete Postdamban.

1945. március 26-án Debrecenben K. J. Vorosilov marsall elnökletével megtartja első ülését a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság. 1945. március 29-én Pusztaszeren ünnepélyes keretek között megkezdődik a földreformrendelet végrehajtása. A debreceni kormány javaslatára Nagy Imre itt kezdte el a hivatalos földosztást. 1945. márcus 29-én Szálasi Ferenc és több mint 200 társa Kőszegről vonattal Dél-Németországba menekül. A nyilas kormány tagjai, vezérükkel és a vezérkarral együtt hamarosan nyugati fogságba kerül. Nyugatra menekítették a Szent Koronát is, a jogarral és az országalmával együtt. Pajtás Ernő koronaőr ezredes április 26-ról 27re virradó éjszakán egy benzines hordóban Mattsee község határában elásatta, majd július végén kiásatta, és átadta megőrzésre az amerikai hadseregnek. A koronaékszerek előbb Frankfurtba, a Német Nemzeti Bankba, innen Fort Knox-ba (USA) kerültek, innen szállították vissza 1978. január 6-án Budapestre. 1945. április 4-én a szovjet hadvezetőség bejelenti Magyarország felszabadítását, azonban 12-ig még Magyarbük, Szentimretelep, Pinkamindszent térségében a harcok tovább folytatódtak. Az emberáldozat, a korabeli Magyarország területén meghaladta az egymillió főt (közülük kb. 560 ezer zsidó, mintegy 150-180 ezren katonaként estek el). Az ország mai területéről 850-900 ezer magyar katona került hadifogságba, közülük: - 550-570000 fő a Szovjetunióban (további elhurcolt közel 200000 fő) - a hadifoglyok közül 40000 elhalt. A békeszerződés előtt 1945-1946-ban nyugatról 290 ezren, a Szovjetunióból 300 ezren tértek vissza. A nyugati hadifoglyok 1947ig hazatértek. A Szovjetunióból a továbbiakban hazatértek: - 1946 nyaráig: 200-250000 fő - 1946 végéig újabb: 16322 fő - 1947-ben: 128000 fő - 1948-ban: 170000 fő - 1949-ben még több ezer fő. 1945. április 11-én Budapestre költözik az Ideiglenes Nemzeti Kormány, 12-én pedig a Szövetséges Ellenőrző Bizottság. 1945. április 25-június 26. között San Franciscoban 50 ország delegátusai elfogadják az ENSZ alapokmányát. 1945. április 23-án az Ideiglenes nemzeti Kormány: - 1390/1945. sz. rendeletével március 15-t nemzeti ünnepé, április 4-ét a -

felszabadulás ünnepévé, május 1-jét a munka ünnepévé nyilvánítja; 1700/1945. sz. rendeletével feloszlatja a csendőrséget és elrendeli az egységes államrendőrség megalakítását.

1945 április vége-május eleje között Délvidékről (egykori bukovinai) székelyeket telepítenek Tolna és Baranya megyében az internált németek elkobzott házaiba. 1945. június 1-jei 1945:CDVII. tv. értelmében – az 1945. február 6-i Nemzetiségi Statútum-alapján – Kolozsvárott felállítják a Bolyai Magyar Tannyelvű Állami Tudományegyetemet. (A Románia által 1947. február 10-én aláírt párizsi békeszerződés után azonban a román hatóságok fokozatosan felszámolták a régi magyar intézményeket, így az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) ill. az Erdélyi Múzeum Egyesületet is.)

146 Az európai békekonferencia kimondja: gondoskodni kell arról, hogy Németország sohase fenyegethesse a Világbékét, a nácizmust fel kell számolni és a háborús bűnösöket meg kell büntetni. 1945. július 26-án felszólították Japánt a fegyverletételre. 1945. augusztus 6-án az amerikai légierő atombombát dobott Hirosima (100000 halott), majd 9-énNagasaki (35000 halott) japán városokra. 1945. augusztus 8-án a Szovjetunió hadat üzent Japánnak. Augusztus 14-én Japán beszünteti a harcot, és szeptember 2-án Japán aláírja a feltétel nélküli megadásról szóló okmányt, s a fegyverletétellel véget ér a második világháború. 1945. szeptember 26-án New Yorkban meghal Bartók Béla. 1945. október 22-én a Magyar Államvasutakat (MÁV) a Szövetséges Ellenőrző Bizottság magyar kezelésbe adja vissza. 1945. november 4-én nemzetgyűlési választásokat tartanak Magyarországon. 1945. november 20-án Nürnbergben a nemzetközi Katonai Törvényszék megkezdi a német háborús bűnösök perének tárgyalását. 1945. november 24-1949. között a gazdasági életet a Gazdasági Főtanács irányítja a miniszterelnök elnökletével. 1946. február 5-én megkezdődik Szálasi Ferenc, Beregfy Károly, Csia Sándor, Gera József, Kemény Gábor, Szöllősi Jenő és Vajna Gábor népbírósági pere. Március 1jén kötéláltali halálra ítélik őket, melyet 12-én végrehajtanak. 1946. február 8-án megindul a „széncsata” a tatabányai bányászok versenyfelhívásával. 1946. február 21-én Csehszlovákia megfosztja választójogától a magyar lakosokat. 1946 februárjában országos paraszti tömegmozgalom bontakozik ki: „Földet vissza nem adunk !” 1946. március 11-12. között Budapesten tartja első kongresszusát a Nemzeti Paraszt Párt. 1946. március 12-én a nemzetgyűlés demokratikus államrend és a köztársság büntetőjogi védelmére elfogadja az 1946:VII. törvényt, mely tiltja az ezek elleni szervezkedést, propagandát és elítéli azokat, akik tudnak ilyenről, de nem jelentik azonnal.

1945. június 15-én aláírják a szovjet-magyar jóvátételi egyezményt (6 év alatt 200 millió dollár). 1945. június 24-én megválasztják az Ideiglenes Nemzetgyűlés dunántúli képviselőit. 1945. augusztus 9-én a Szövetségi Ellenőrző Bizottság 405 ezer német nemzetiségű személy kitelepítésének előkészítésére szólítja fel a magyar kormányt. (Magyarország csak 200 ezer fő kitelepítését tartja szükségesnek.) 1945. augusztus 16-án a magyar küldöttség hazaérkezik Salzburgból, ahol tárgyalásokat folytattak az amerikai megszálló hatóságokkal a magyar háborús bűnösök kiadásáról. Serédi Jusztinán bíboros hercegprímás esztergomi érsek 1945. március 29-én bekövetkezett halála után XII. Pius pápa 1945. augusztus 16-án Mindszenthy József veszprémi püspököt nevezi ki érsekké. 1945. augusztus 20-i Szent Jobb-körmeneten 500 ezer hívő vesz részt szerte az országban. 1945. október 3-án amerikai közbenjárással hazaszállítják a háborús főbűnösök első csoportját: Bárdossy Lászlót, Imrédy Bélát, Szálasi Ferencet, Jaross Albertet, stb. 1945. október 7-i budapesti törvényhatósági választásokon az MKP és az SZDP előtt a Független Kisgazdapárt győz.1945. október 29-én megkezdődik Bárdossy László volt miniszterelnök népbírósági tárgyalása. November 13-án háborús főbűnösként halálra ítélik, majd 1946. január 10-én kivégzik. 1945. november 15-én lemond Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök és kormánya. Megalakul a Tildy Zoltán (Független Kisgazdapárt) vezette kormány. 1945. november 20-án a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elrendeli a magyarországi német nemzetiségű lakosság Németországba telepítését. December 29-én közzéteszik a németek kitelepítéséről szóló 12330/1945. sz. kormányrendeletet. 1946. január 18-án átadják a forgalomnak Budapest háború utáni első álladó Duna-hídját, a Kossuth hidat (1961-ben elbontják). 1946 januárjában elindulnak az első kitelepítő csoportok Németországba (1946 decemberéig 133655 személy települt át az USA megszállási övezetébe). Magyarországról elmenekült 20000 német (a német csapatok visszavonulásakor), kitelepítettek 185600 németet (a németországi Szövetséges ellenőrző Bizottság 1945 novemberében 500 ezer német nemzetiséggel számolt). Hazatelepült 6000 magyar Csehszlovákiából, 210000 magyar főleg Romániából és Jugoszláviából. Magyarországról mintegy 8400 zsidó távozott Palesztinába (1939-1948 között). 1946. február 1-től Magyarország Köztársaság lett (1946:I. tc.), Tildy Zoltán miniszterelnököt (1945-1946) köztársasági elnökké választják. 1946. február 4-én a köztársasági elnök Nagy Ferencet (1903-1970) (Független Kisgazdapárt) miniszterelnökké nevezi ki (1946. február 4-1947. június 2.). Később az USA-ba emigrált. 1946. február 16-án a Magyar Kommunista Párt budapesti nagygyűlésén Rákosi Mátyás ismerteti a párt javaslatait a gazdaság helyreállítására.

147 1946. április 6-8. között Budapesten ülésezik a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) első országos kongresszusa. 1946. május 6-án a B-listázás ügyében pártközi megegyezés születik. Célja: a közigazgatás

1946. február 27-én Budapesten aláírják a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezményt (1946:XV. tc.). Ennek értelmében a magyarországi szlovákok önkéntesen áttelepülhetnek Csehszlovákiába; a csehszlovák kormány jogot kapott arra, hogy az áttelepülő szlovákokkal egyenlő számú, az állampolgárságtól megfosztott magyar nemzetiségű lakost kitelepíthessen Magyarországra. 1948 áprilisáig 73273 szlovák hagyta el önkéntesen megtisztítása, az állami és közigazgatási illetőleg 68407 magyart telepítettek ki tisztviselők létszámának csökkentése (az Magyarországot, 1938. évi létszámhoz képest 10 %-kal). Csehszlovákiából. További 6000 személy „önként” távozott 1946 május-október között 62000 Csehszlovákiából, továbbá 20-30000 embert azért utasítottak ki, mert személyt bocsátottak el munkahelyéről. 1938. november 2-a után költöztek be a Felvidékre. 1946. május 9-én 27 évi emigráció Lengyelországból ugyanakkor: után Budapestre érkezik Károlyi Mihály. 1947 augusztusától 2 évig - elmenekült 2,7 millió német (a német csapatok visszavonulásakor), párizsi magyar nagykövet lett. - kitelepítettek 6,4 millió németet, 1946. június 5-én Marshall amerikai külügyminiszter bejelenti az amerikai áttelepült 53000 orosz és ukrán (Szovjetunióba), segélyprogramot. - áttelepült 2 millió lengyel (a Szovjetunióból), 190000 lengyel emigráns 1946. június 17-én a Szlovák Nemzeti Tanács 20000-I-IV/1946. sz. r. a reszlovakizációhoz köti az ottani magyarok Csehszlovákiában maradását és állampolgárságuk visszaadását. 1946. június 26-án a nemzetgyűlés elfogadja az 1946:XIII. tc.-t a szénbányák államosításáról. Kivették azonban az államosítások sorából a szovjet és amerikai érdekeltségű tulajdont. Az államosítás után 50 ezer szénbányász dolgozott állami üzemben. Tito kommunista rendszere konszolidálta az Új Jugoszlávia nemzetiségi politikáját: 1946-ban Újvidéken megalakult a Jugoszláviai Magyar Kultúrszövetség, Szabadkán a Vajdasági Magyar Színház. 1946. július 20-án Mindszenthy József esztergomi érsek levelében tiltakozik a kormánynál a katolikus egyesületek (KALOT, KALÁSZ, stb.) betiltása miatt. (A katolikus egyház 862704 kat. hold birtokából a földreform során 765684 kat. holdat adtak el kárpótlás nélkül.) 1946. július 29-október 15. között 21 nemzet részvételével zajlik a párizsi békekonferencia. Augusztus 20-án a magyar küldöttség Erdéllyel kapcsolatban 4000 km2-es határkiigazítási kérelmet terjeszt elő (500 ezer főnyi lakosság 67 %-a magyar.) Romániában 1,2 millió magyar nemzetiségű lakos marad. (1947. február 10-én 5 ezer km2-t jóváírnak Magyarország javára.) 1946. október 1-jén a nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék ítéletet hirdet a német háborús főbűnösök perében.

Európa más országaiból.

1946. március 5-én a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Szaktanács és a nemzeti Parasztpárt részvételével megalakul a Baloldali Blokk. 1946. március 12-én Trumann USA-elnök doktrínájával megkezdődik a „vasfüggöny” mögött szembenálló táborok hidegháborúja. 1946. március 29-én a magyar és szovjet kormányok megalakítják a Magyar-Szovjet Hajózási Rt.-t (MESZHART) és a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Társaságot (MASZOVLET) Budapest székhellyel. Április 8-án aláírják a magyar-szovjet olaj- és bauxitegyezményt (1946 július elején megalakul a Magyar-Szovjet Bauxit-Alumínium Rt., és a Magyar-Szovjet Nyersolaj Rt.) 1946. június 8-25. között kormányküldöttség az USA-ban és Angliában politikai és gazdasági jellegű tárgyalásokat folytat: az amerikai kormány hozzájárul a németek és nyilasok által elhurcolt magyar ipari berendezések, közlekedési eszközök, műkincsek és más értékek visszaadásához. 1946. július 1-jén a kormány a Népjóléti Minisztériumot bízza meg a még távol lévő hadifoglyok hazahozatalának és gondozásának megszervezésével. (A Szovjetunióból eddig közel 200 ezren tértek vissza.) 1946. július 4-én a belügyminiszter feloszlatja a Magyar Cserkész Szövetséget és a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testületét (KALOT). 1946. július 10-én a budapesti Györffy István Kollégium évzáró ünnepélyén – Tildy Zoltán miniszterelnök jelenlétében - bejelentik a Népi Kollégiumokat Építő Mozgalom elindítását. 16-án megindul a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ). A szövetség tanácsának elnöke Gyenes Antal, főtitkára Szabó Gergely lett. 1946 szeptemberében már 44 népi kollégium működött az országban, közel 1500 középiskolai illetve 500 egyetemi és főiskolai diákkal. 1946. június 31-én értesítette a magyar kormányt, hogy a nemzeti Bank aranykészlete átvehető (29985 kg színarany). Augusztus 6-án Budapestre érkezik a Magyar nemzeti Banknak a nyilasok által Németországba hurcolt mintegy 32 t aranykészlete. 1946. augusztus 1-jén megjelenik az új értékálló pénz, a forint (1

148 1946. november 19-1947. február 25. között Csehszlovákiában a FelsőCsallóközből a magyar nemzetiségű lakosság tízezreit telepítik a korábban németek által lakott Szudéta-vidékre. (Tömegesen menekülnek Magyarországra.) 1946. december 31-én köztársaságellenes összeesküvés vádjával a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának vezetője körözést bocsát ki Dálnoki Veress Lajos volt vezérezredes ellen. 1947. január 5-én széleskörű köztársaságellenes összeesküvés leleplezéséről ad ki közleményt a Belügyminisztérium. 1947. február 25-én szovjetellenes szervezkedés vádjával a szovjet hatóságok letartóztatják és elhurcolják Kovács Bélát, az FKgP főtitkárát, 8 évet töltött szibériai fogságban. 1947. március 29-én a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen megkezdi működését az Orosz Intézet. Orosztanárok mellett tolmácsokat és fordítókat képeztek. (Az Intézet fokozatosan egyetemi fakultássá fejlődött, 1952ben Lenin Intézetté alakult.) 1947. április 5-én a felszabadulási ünnepségek keretében felavatják a Gellért-hegyi Szabadságemlékművet, Kisfaludy-Stróbl Zsigmond művét. Az emlékmű Vorosilov marsall kezdeményezésére, szovjet katonaművészek közreműködésével készült, s felállítási helyét is szovjetek jelölték ki. 1947. április 22-én Németországból Budapestre érkezik az elhurcolt magyar kincseket és ezüstöt szállító vonat. 1947. május 24-én aláírják a magyar-szlovák lakosságcsereegyezmény végrehajtási rendelkezését. 1947. június 4-én a Szovjetunióból Debrecenbe érkezik az első hadifogoly-szerelvény. Június 30-án az utolsó magyar hadifoglyot is hazaengedték Németország amerikai megszállási övezetéből. Az MKP 1947. június 9-i pártközi értekezlete véglegesítette a 3 éves tervet, s egyúttal állást foglalt a Tervgazdasági Tanács és az Országos Tervhivatal felállítása mellett is. A 3 éves terv 1947. augusztus 1-jén kezdődött meg. 1947. július 1-jén a nemzetgyűlés becikkelyezi a 3 éves tervről szóló 1947:XVII. törvényt.

forint = 400 ezer kvadrillió pengő). 1946. augusztus 29-én a nemzetgyűlés által elfogadott 1946:XII. tc. szabaddá teszi a nőknek egyetemekre és főiskolákra való felvételét. 1946. szeptember 7-9. között a Független Kisgazdapárt és a Parasztszövetség rendezésében Budapesten Országos Parasztnapokat tartanak. 1946. szeptember 20-án falujáró mozgalmat indít a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége. 1946. szeptember 28-október 1. között Budapesten tartott MKP. III. Kongresszusa a jobboldal likvidálását határozza el, és megindul a hatalom fokozatos megszerzése. 1946. október 22-30. között a jugoszláviai népbíróság Újvidéken halálra ítéli Szombathelyi Ferenc vezérezredest, volt vezérkari főnököt, és nyolc társát, az 1942. januári újvidéki vérengzésben való felelősségük miatt. 1946. december 1-jén a 23550/1946. ME. sz. r. értelmében államosítják a nehézipari üzemeket, valamint az érdekkörükbe tartozó vállalatokat. 1947. január 14-én a nemzetgyűlés elfogadja az 1947:V. tc.-t a földreform befejezéséről. 1947. február 10-én Párizsban aláírják a magyar, román, bolgár, olasz és finn békeszerződést. A magyar nemzetgyűlés 1947. június 24-én iktatta törvénybe. 1947. február 11-én Petru Groza román miniszterelnök a magyarromán vámunió megteremtésének szükségességéről nyilatkozik. 1947. február 27-én Budapesten a Népbíróság megkezdi a köztársaság-ellenes összeesküvés vádjával vádoltak tárgyalását. 1947. március 12-én H. Trumann amerikai elnök kongresszusi üzenetében meghirdeti az ún. Trumann-tervet. 1947. március 14-én a fokozódó nyomásnak engedve Nagy Ferenc miniszterelnök KMP-szimpatizáns minisztereket (Dobi István, Ortutay Gyula, Dinnyés Lajos) von be a kormányba. 1947. április 16-án kihirdetik az ítéletet a köztársaság elleni „összeesküvők” perében: Dálnoki Veress Lajost, Donáth Györgyöt és András Sándort halálra, Szentmiklóssy Istvánt és Arany Bálintot életfogytiglan tartó szabadságvesztésre ítélik. Július 2-án a Népbíróságok Országos tanácsa Dálnoki Veress Lajos ítéletét 15 évi fegyházra, András Sándorét 10 évi kényszermunkára változtatja.) 1947. május 30-án a berni magyar követségen Nagy Ferenc bejelenti lemondását miniszterelnöki tisztségéből. Május 31-én megalakul a Dinnyés Lajos (FKgP) vezette kormány (1947-1948). Június 2-án külföldre távozik Varga Béla (FKgP), a nemzetgyűlés elnöke. Az FKgP új elnökévé június 3-án Dobi Istvánt választják. 1947. július 22-én a Magyar Szabadság Párt bejelenti feloszlását. 1947. augusztus 19-én a Szociáldemokrata Párt első országos pártnapján közel 300000 szociáldemokrata vonul fel a budapesti Hősök terén. 1947. augusztus 31-én országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon.

149 1947. július 23-án a nemzetgyűlés elfogadja a választójogról szóló 1947:XXII. tc.-t. 1947 augusztusában a román kormány a Moldvában élő mintegy 120000 csángó-magyar részére száznál több magyar nyelvű iskolát létesít (1950-es évek második feléig működnek). 1947. szeptember 25-én Budapesten megnyílik az orosz nyelvű Gorkij Könyvtár. 1947. szeptember 27-én Varsóban megalakul a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája (KOMINFORM). Hét keleteurópai, valamint a Francia- és Olasz Kommunista Párt részvételével. 1947. november 20-án a belügyminiszter feloszlatja a Magyar Függetlenségi Pártot. 1947-ben bemutatják Radványi Géza „Valahol Európában” c. filmjét. Szőts István leforgatja az „Ének a búzamezőkről” c. filmet, amelyet csak 1978-ban mutatnak be. 1948. január 16-án megalakul a Nehézipari Központ. 1948. január 25-én 1499851 fő (9,4 %) magyar él Romániában. 1948 februárban megindul a pozsonyi Új Szó lap. 1948. március 4-én a gazdasági Főtanács 429/1948. sz. határozata megalapítja az Állami Biztosítót (ÁB). 1948. április 16-án a Marshall-tervben részt vevő nyugat-európai országok létrehozzák az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetét. 1948. május 15-én Ortutay Gyula vallás- és közoktatási miniszter (1947-50) sajtókonferencián jelenti be az iskolák államosítását. 1948. június 3-án az egyházi iskolák tervezett államosítása miatt Pócspetriben a hívők és a községi nemzeti bizottság között véres összecsapásra kerül sor. 1948. június 16-án országgyűlés név szerinti szavazással elfogadja az egyházi iskolák államosításáról szóló 1948:XXXIII. tc.-t (6505 egyházi iskola 18000 tanárral és tanítóval). 1948. június 27-én a Kominform bukaresti konferenciáján elítélik a Jugoszláv Kommunista Párt politikáját (szakítás a JKP és a szovjet tábor országai között). A JKP jog szerinti kizárása a szovjet táborból 1949 novemberében került sor.

1947 augusztus-december között, a magyarországi németek kitelepítésének második szakaszában mintegy 50000 német nemzetiségű személyt telepítenek át Németország szovjet megszállási övezetébe. 1948. január 9-én újabb kitelepítés történik. 1947. szeptember 11-13. között Budapesten tanácskozik az FKgP nagyválasztmánya, mely a koalícióban maradás mellett dönt. Szeptember 24-én a köztársasági elnök ismét Dinnyés Lajos (FKgP) lett. 1947. szeptember 15-én életbe lépett a magyar békeszerződés, amely a szovjet csapatok további itt maradását rögzítette. 1947. szeptember 29-én az országgyűlés elfogadja az 1947:XXX. tc.t a bankok államosításáról. Az országgyűlés december 4-én fogadja el a felekezetek teljes egyenjogúsításáról szóló 1947:XXXII. tc.-t. 1947. december 8-án Budapesten aláírják a magyar-jugoszláv barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt. 1948. január 22-24. között írják alá Petru Groza vezetésével Budapesten a magyar-román egyezményt. 1948. február 6-án az országgyűlés elfogadja a bauxit- és alumíniumipar államosításáról szóló 1948:XIII. tc.-t. 1948. február 13-án alapítják az 1948:XVIII. tc. alapján a Kossuthdíjat. 1948. február 18-án Moszkvában aláírják a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt. 1948. március 15-én ünnepi ülésen az országgyűlés elfogadja az 1948. évi forradalom és szabadságharc emlékét megörökítő 1948:XXIII. tc.-t. 1948. április 29-én az 1948. XXV. tc. – a külföldi érdekeltségű üzemek kivételével – kimondja a 100-nál több munkást foglalkoztató üzemek (594 vállalat 160000 munkással) államosítását. 1948. április 30-án kiosztják az első élmunkás kitüntetéseket. A kormány 5340/1948. sz. (május 7.) rendelete létrehozza a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt.-t (KÖZÉRT). Június 4-én kihirdetik az Állami Áruházak Rt. megalakításról szóló 6400/1948. sz. kormányrendeletet. 1948. június 8-án a magyar kormány kérésére a SZU. elengedi a még hátralévő jóvátételt (65 millió dollár). 1948. június 12-én a Magyar Kommunista Párt IV. és a Szociáldemokrata Párt XXXVII. kongresszusa kimondja a két párt egyesülését Magyar Dolgozók Pártja (MDP) néven. Az új párt elnök Szakasits Árpád (volt SZDP.), főtitkára Rákosi Mátyás (MKP), főtitkár-helyettes Farkas Mihály, Kádár János, Marosán György lett. Az 1948:LVII. tc. alapján, amely az új Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem létrehozásáról rendelkezik, 1948. július 23-án a 9160/1948. sz. kormányrendelet a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemből létrehozták a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet. Az új egyetem a korábbi Közgazdasági Kar helyén, a Szerb utcában kezdte meg működését. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem 1950-ben költözött át az akkori Dimitrov térre, a volt Vámház épületébe (Fővámház tér). 1948. július 30-án lemond Tildy Zoltán köztársasági elnök, melyet az országgyűlés augusztus 3-án elfogadott. 1948. augusztus 3-án az országgyűlés Szakasits Árpádot választja köztársasági elnökké.

150

A proletárdiktatúra „öt alapelve”

Rendszerváltás (1989-90):

⇒ Elzárkózás a Nyugattól és a világpiactól ⇒ a világútlevél biztosításával nyitás a világra (1987) ⇒ a politikai prularizmus felszámolása és az egypárt ⇒ az egylet-, majd pártalapítás szabadságának politikai diktatúrája kimondása lehetővé teszi a többpártrendszer kiépítését (1988-1989) ⇒ a gazdasági társaságok szabadsága lehetővé teszi a ⇒ az állami tulajdon monopóliuma tőkés piac megjelenését (1988) ⇒ a kultúrában az állami ellenőrző apparátus széttörése: az állami iskolaalapítási monopólium, a ⇒ a végrehajtó és a törvényhozó hatalom cenzúra felbontása, a vallási és lelkiismereti összemosása, a végrehajtó hatalom túlsúlyban szabadság újrakimondása (1989) ⇒ a gondolat- és véleményszabadság felszámolása ⇒ az alkotmánymódosítás megszünteti a törvényhozó ⇒ feledésbe merülnek a nemes modernizációs és és a végrehajtó hatalom egybeépítését, humanisztikus eszmények megváltozik az államforma: Magyarország népköztársaság helyett Köztársaság (1989). 1948. július 29-augusztus 24. között 59 ország részvételével – Németország és Japán kivételével – 4106 sportoló részvételével Londonban rendezik a XIV. nyári olimpiai játékokat: 10 arany, 5 ezüst és 13 bronzérem Magyarországnak. 1948. szeptember 14-én Budapesten tartja országos értekezletét a Nemzeti Parasztpárt. 1948. október 7-én a kormány, valamint a református és unitárius egyház között létrejött megállapodás alapján a református lelkészek állami illetményt kapnak, s egyházuk 4 gimnáziumot és 4 teológiai főiskolát tarthat fenn. 1948. október 12-én Csehszlovákiában a magyarok visszakapják állampolgárságukat. 1948. december 14-én megállapodás jön létre a kormány és az evangélikus egyház között: 1 gimnáziumot és 1 teológiai főiskolát tarthat fenn. 1949. január 15-én a 410/1949. sz. kormányrendelettel létrehozzák a Gyapottermesztési Tanácsot (19501955 között termesztették). 1949. február 4-i MTI jelentés szerint Brankovics István, a Demokrata Néppárt vezetője, külföldre távozott. 1949. február 12-i 1300/1949. sz. kormányrendelet a tanyaközpontok kialakításának előmozdításáról dönt. 1949. február 12-én a Diósgyőri Vasgyár dolgozói közzéteszik a szocialista munkaverseny felhívásukat. 1949. március 1-jei 1850/1949. sz. kormányrendelet alapján megalakul az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat.

1948. július 31-én átadják a forgalomnak a Hűvösvölgy és a Széchenyi-hegy között vezető , egyvágányú Úttörő Vasút első, 3 km. Az úttörők birtokba veszik a csillebérci úttörőtábort. 1948. augusztus 1-jén Budapesten átadják a forgalomnak az újjáépített Margit hidat. 1945. márciusában alakult a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztálya. Júliusban hozták létre a Gazdasági Rendőrséget. 1948. szeptember 6-án szüntették meg a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályát (ÁVO), ugyanakkor Péter Gábor rendőr altábornagy vezetésével a 288009/1948. BM. sz. rendelet felállítja az Államvédelmi Hatóságot (ÁVH). 1948. szeptember 21-én a belügyminiszter közli, hogy szabotázscselekményt lepleztek le a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) vállalatnál. 1948. november 26-án az országgyűlés elfogadja a nők egyenjogúsításáról szóló 1948:XLIII. tc.-t. 1948. december 10-én a lemondott Dinnyés-kormány helyébe a köztársasági elnök Dobi Istvánt (FKgP) nevezi ki miniszterelnökké. 1948. december 18-án a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezéséről és működésük szabályozásáról rendelkezik a 14000/1948. sz. kormányrendelet, amely a munkaszervezet fejlettsége, a közösen végzett munka fokozatai szerint a termelési társulások 3 típusát határozza meg. 1948. december 23-án a belügyi szervek hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával letartóztatják Mindszenthy József hercegprímást, akit 1949. február 8-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. A vádlottak padján ült Baranyay Jusztin ciszterci egyetemi tanár és herceg Esterházy Pál is. 1949. január 25-én Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió küldöttei Moszkvában megalakítják a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát (KGST.), 1959-ben fogadják el alapokmányát. 1991. június 28-án budapesti ülésén oszlatják fel. 1949. január 29-én utolsó ülésén az Országos Nemzeti Bizottság kimondja a nemzeti bizottságok feloszlatását.

151 1949. március 5-én Pozsonyban megalakul a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége (CSEMADOK). 1949. május 15-én megválasztják az új országgyűlés – Népfront által javasolt 402 képviselőjét (96 %-os győzelem). 1949. május 26-án a 4113/1949. sz. kormányrendelet a 25 kat. holdnál nagyobb paraszti birtokot ún. mezőgazdaság-fejlesztési járulékkal („kulákadó”) sújtja. 1949. május végén 8 tagú magyar parasztküldöttség tanulmányozza a szovjet mezőgazdaságot. 1949. július 10-én feloszlik a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége. 1949. július 14-én a Népgazdasági Tanács létrehozza a Nehézipari és Könnyűipari Minisztériumot, 21-én a Belkereskedelmi Minisztériumot. 1949. augusztus 11-én a Népgazdasági Tanács 101/1949. sz. határozatával állami kezelésbe veszi a vidéki színházakat. 1949 augusztusában bemutatják Keleti Márton „Mágnás Miska” c. filmjét. 1949. szeptember 5-én az Elnöki Tanács 1949:5. sz. tvr.-vel megszünteti az iskolai kötelező vallásoktatást. 1949. szeptember 10-én a Vasas Szakszervezet Székházában megkezdődik az első sztahanovistatanfolyam. 1949. szeptember 20-án Bonnban kihirdetik a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) megalakulását. Kancellár: K. Adenauer. 1949. szeptember 5-én felrobbantják az első szovjet atombombát. 1949. október 1-jén alakul a Kínai Népköztársaság, 7-én a Német Demokratikus Köztársaság (NDK). 1949. november 20-án átadják a 100. éves újjáépített Lánchidat. 1949. november 29-én tartja közgyűlését az újjáalakult MTA. 1949. december 10-én Budapesten megnyílik a „Sztálin harcos élete” c. kiállítás. 1949. december 21-én 26 szovjet trolibusszal Budapesten megindul a trolibuszforgalom. 1949. december 30-án Angyalföldön felavatják a Rákosi Mátyásról elnevezett első fővárosi művelődési házat.

1949. február 1-jén megalakul a Magyar Függetlenségi Népforont (Népfront) Ideiglenes Országos Tanácsa (elnöke: Rákosi Mátyás, alelnöke: Dobi István és Erdei Ferenc, főtitkára: Rajk László lett. Első ülését 1949. március 15-én tartotta. 1949. február 25-én az 1948:XXXVIII. tc. alapján megalakul a Magyar Tudományos Tanács. 1949. április 3-án az FTC pályáján Marosán György meghirdeti a Munkára Harcra Kész (MHK) mozgalmat. 1949. április 4-én Washingtonban a Benelux államok, Nagy Britannia, Franciaország, Olaszország, Portugália, Dánia, Norvégia, Izland, Kanada és az USA képviselői aláírják az Észak-atlanti Szerződést (NATO). 1949. április 16-án aláírják a magyar-csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt. 1949. május 22-i 4050/1949. sz. kormányrendelet – az 1947-ben létrejött Magyar Országos Szövetkezeti Központ helyett – létrehozza a Szövetkezetek Országos Szövetségét (SZÖVOSZ). 1949. június 1-16. között az ÁVH. idegen hatalmak javára elkövetett kémkedés vádjával őrizetbe veszi Rajk Lászlót (1908-1949), aki 1946-1948 között belügyminiszter volt, valamint Szőnyi Tibort, Justus Pált és 17 társát. 1949. június 11-én megalakul a második Dobi-kormány. Dobi és Ortutay Gyula kivételével valamennyi miniszter az MDP tagja. 1949. július 21-én megalakul az emigráns magyarokat tömörítő Magyar Nemzeti Bizottmány. 1949. július 31-én hatályba lép a büntető igazságszolgáltatásban a népi ülnökök részvételéről és a fellebbvitel egyszerűsítéséről szóló 1949:XI. tc. 1949. augusztus 14-28. között Budapest ad otthont a Világifjúsági Találkozónak (VIT). 1949. augusztus 18-án az országgyűlés elfogadja az ország új, – az 1936. évi sztálini szovjet alkotmányhoz hasonló - alkotmányát, az 1949:XX. törvényt, a szocializmus építésének kinyilvánításával. Az 1946 óta használt Kossuth-címer helyébe a szovjetre erősen emlékeztető mintájú, vörös csillagos címer került. 1949. augusztus 20-án az ország első ízben ünnepli az alkotmány és az új kenyér ünnepét. 1949. szeptember 15-én a Népgazdasági Tanács elrendeli a 300-nál több dolgozót foglalkoztató vállalatoknál személyzeti és bérosztály szervezését. 1949. szeptember 29-én megkezdődik az 5 éves tervkölcsön jegyzése. 1949. október 2-án Miskolcon felavatják a Nehézipari Műegyetemet. 1949. október 10-én megkezdődik a nagykereskedelem államosítása. 1949. október 11-én a 4274/1949. sz. Minisztertanácsi (MT.) sz. r. a német nemzetiségű lakosság számára biztosítja az állampolgári jogot. 1949. október 24-i Elnöki Tanács 1949:9. sz. tvr. az igazságügyi szervezet átalakításáról: - Kúria helyett Legfelsőbb Bíróság, - ítélőtáblák helyett felsőbíróság alakul, - törvényszékek megyei bírósággá alakulnak.

152 1950. január 2-án megindul az I. ötéves terv. 1950. február 27-én bemutatják Nádasdy Kálmán „Lúdas Matyi” c. filmjét. 1950. március 24-én a Minisztertanács hozzájárul, hogy a csepeli Weiss Manfréd Művek felvegye a Rákosi Mátyás nevet. 1950. március 31-én megszűnik a Népbíróságok Országos Tanácsa. 1950. május 5-én a Fővárosi Operettszínház bemutatja Dunajevszkíj „Szabad szél” c. darabját. 1950. május 31-június 1. között hozza meg az MDP Központi Vezetősége határozatait a mezőgazdaság fejlesztéséről és a klerikalizmus elleni harcról. 1950. június 13-án a belügyminiszter feloszlatja a szabadkőműves-páholyokat. 1950. június 25-én megkezdődik a koreai háború (KNDK.). 1950. július 29-én államosítják a közforgalmú gyógyszertárakat. 1950. augusztus 1-jén a magyarországi katolikus papok országos értekezletén elfogadják az állammal együttműködő papi békemozgalom elindításáról szóló határozatot. 1950. augusztus 19-én rendezik az I. Magyar Képzőművészeti Kiállítást. 1950. szeptember 14-én a Népgazdasági Tanács 524/1950. sz. rendelete a társadalombiztosítás átszervezéséről dönt. Az irányítást a SZOT látja el a Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központja (SZTK) révén. 1950. szeptember 17-én a 2018/1950. MT. sz. határozat dönt a budapesti metró építéséről. 1950. szeptember 28-án a kormány felhívására megindul a békekölcsön jegyzése. 1950. október 22-én - a Népfont 97,8 %-os győzelmével tanácsválasztásokat tartanak Magyarországon. 1950. október 29-én a 260/1950. MT. sz. rendelet Irodalmi Alapot hoz létre. 1950. november 7-én Budapesten felavatják Sztálin (ma Árpád) hidat, a Nagykörút egyik szakaszát pedig Leninről, az Oktogont November 7-ről nevezik el. 1951. január 6-i 9/1951. sz. minisztertanácsi rendelet felállítja a Népművészeti Intézetet.

1949. december 20-án a J. V. Sztálin 70. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségekre Rákosi Mátyás vezetésével párt- és kormányküldöttség utazik Moszkvába. 1949. december 28-án az Elnöki Tanács 1949:20. tvr. kimondja a 10 munkásnál többet foglalkoztató és a külföldi tőkéstulajdonban lévő üzemek államosítását. 1950. január 1-jén életbe lépő 4343/1949. MT. sz. határozat alapján az eddigi 25 helyett 19 megye alakul, székhelyük kijelölésével. 1950. január 1-jén hatályba lép az 1949:XXVI. törvény, a peremvárosok és községek Budapesttel való egyesítéséről. Ezzel a korábbi 14 helyett 22 kerület alakul. 1950. január 18-i 19/1950. MT. sz. r. megtiltja a magánszemélyek nagykereskedői tevékenységét. Az Elnöki Tanács 1950:1. (január 25.) sz. törvényerejű rendelete augusztus 20-át a Népköztársaság ünnepévé nyilvánítja, április 2-án az 1950:10. sz. tvr. nemzeti ünneppé nyilvánítja április 4-ét. 1950. április 25-én Szakasits Árpádot (1888-1965), az Elnöki Tanács elnökét letartóztatják, majd életfogytiglani börtönre ítélik. (1956-ban kiszabadult, 1959-től az MSZMP KB. tagja volt). 1950. május 7-i 133/1950. MT. sz. rendelet az önálló termelőszövetkezetek alakításáról és működésük szabályozásáról. 1950. május 11-én az országgyűlés elfogadja a helyi tanácsok szervezéséről szóló 1950:I. törvényt. 1950. június 16-18. között Budapesten megalakul a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ). 1950 júniusában a könyvnapra megjelenik Déry Tibor „Felelet” c. regénye. 1950. július 14-én a társadalmi tulajdon (TT.) fokozott büntetőjogi védelmét mondja ki az Elnöki Tanács 1950:24. sz. tvr-e. 1950. július 21-én a Népgazdasági Tanács 453/1950. sz. rendeletével: - megszünteti az Athenaeum, a Révai, a Franklin, a Hungaria és az Új Magyar Könyvkiadó Nemzeti Vállalatokat és - megalapítja a Szépirodalmi, Művelt Nép, Új Magyar Könyvkiadó és Ifjúsági Könyvkiadó Nemzeti Vállalatokat. 1950. augusztus 16-án Marosán György és más volt szociáldemokrata politikusok ellen eljárást indítanak. 1950. augusztus 30-án létrejön a megállapodás a kormány és a Katolikus Püspöki Kar között. A katolikus egyház 4 hittudományi főiskola és 8 középiskola fenntartására nyer jogot; a szerzetesrendek közül a bencés, a piarista, a ferences és egy női tanítórend kap működési jogot. 1950. szeptember 23-án a munkásbíróság elrettentő ítéletet hoz a Húsértékesítő Vállalat vezetőinek a közellátás ellen elkövetett bűnügyében. 1950. szeptember 26-án a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán marxizmus-leninizmus tanszéket létesítenek. 1950. október 14-én a DISZ Központi Vezetősége felhívja az ifjúságot a dunapentelei (ma: Dunaújváros) Dunai Vasmű felépítésére. 1950. október 29-én az 1950:37. sz. tvr. november 7-ét állami ünneppé nyilvánítja.

153 1951. január 29-én a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) elnöksége egységes rendszerű szakszervezeti sportegyesület típusok (pl. Vasas, Bányász, Lokomotív, Vörös Meteor, stb.) létrehozásáról határoz. 1951. április 27-30. között első kongresszusát tartja Budapesten a Magyar Írók Szövetsége, a szocialista realista irodalom elősegítésére. Az ünnepi programadó beszédet Révai József mondta. 1951. április 23-án a Minisztertanács Dunapentele (Fejér m.) várossá fejlesztéséről határoz. Dunapentele 1951-56 és 1957-61. között Sztálinváros, 1961-től Dunaújváros. 1951. május 15-18. között az országgyűlés elfogadja az :

-

I. tv-t a Minisztertanács alá tartozó Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH.) felállításáról, (A Németh-kormány javaslatára az Elnöki Tanács 1989. június 23-i 1989:14. sz. tvr-rel, jogutód nélkül számolta fel.)

-

II. tv-t az ötéves terv módosításáról. 1951. június 17-én a Belügyminisztérium közleményt tesz közzé a „volt kizsákmányolók” (1951. május 21-től június 15-ig Budapestről való kitelepítéséről). A kitelepítettek lakását a párt- és államapparátus munkatársai kapták meg. 12748 személyt telepítettek ki. 1951. szeptember 2-án Komló városi jogot kap. 1951. október 6-án a Szabad Európa Rádió megkezdi rendszeres magyar nyelvű adásait, Szabad Magyarország Hangja néven. 1951. november 2-án a Minisztertanács „hozzájárul”, hogy a dunapentelei vasművet és a várost J. V. Sztálinról nevezzék el. November 7-én névadó ünnepség keretében felavatták a Sztálinvárosi Vasmű első három üzemét. 1951. december 11-én megkezdi működését az inota November 7. erőmű. 1951-ben megindul V. I. Lenin összes műveinek magyar nyelvű fordítása. 1952. január 23-án bemutatják Getler Viktor „Állami Áruház” c. filmjét.

1950 októberében – a már néhány hónapja, volt szociáldemokratákkal felépített – recski ÁVH-s kényszermunka-táborba átszállítják a kistarcsai internálótáborban őrzött, többségében politikai nézeteik miatt letartóztatott rabokat. Az embertelen bánásmód következtében rendkívül magas a halálozás. A tábor akkori létszáma közel 500-600 fős. 1950 novemberében Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Farkas Mihály az MDP KV tudta nélkül létrehozza az ún. Honvédelmi Bizottságot (1953-ig működik). 1951. március 10-én a Minisztertanács 1003/1951. sz. határozata március 15-ét munkanappá, az iskolákban tanítási szüneté nyilvánítja. 1951. március 18-án az Elnöki Tanács 1951:10. sz. törvényerejű rendelete az 1951-52. évi állami begyűjtésről kiterjeszti a beszolgáltatási kötelezettséget a termény- s és állat-, a baromfi- és a tojás-, valamint a tejbeadás területére. 1951. április 15-i 90/1951. MT. sz. határozat bevezeti a kenyérjegyet (1951. január 2-a óta a 4/1951. MT. sz. r. cukor- és lisztjegy volt forgalomban.) 1951 május közepén koholt vádak alapján letartóztatják Kádár János volt belügyminisztert (1948-50), az MDP főtitkár-helyettesét, Kállai Gyula volt külügyminisztert, Losonczy Géza volt államtitkárt, Donáth Ferencet, Újhelyi Szilárdot. A Legfelsőbb Bíróság 1951. december 22-én Kádár Jánost életfogytiglani, Kállai Gyulát 15 évi fegyházbüntetésre ítéli. A konstruált perekben elitéltek (Donáth Ferenc, Kádár János, Kállai Gyula, Losonczy Géza, Haraszti Sándor) 1954. július-szeptember között szabadulnak ki. 1951. május 19-én a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a Közoktatásügyi Minisztérium nevezet veszi fel. 1951. május 27-én az Elnöki Tanács 1951:15. sz. tvr. a 6-14 éves korig terjedő 8 osztályos tankötelezettséget írja elő. 1951. június 28-án koholt vádak alapján Grősz József kalocsai érseket 15 évi, társait 8-13 évig terjedő börtönbüntetésre ítéli a legfelsőbb Bíróság. Az 1951. július 3-i 1951:20. sz. Elnöki Tanács tvr. a főbb egyházi állások betöltésének módját szabályozva előírja, hogy csak az Elnöki Tanács elnöke hozzájárulásával nevezhetők ki. 1951. július 7-én az egyetemet, főiskolát és szakközépiskolát végzett hallgatók szervezett munkába állítását mondja ki a 137/1951. MT. sz. rendelet. 1951. szeptember 9-i 1951:25. ET. sz. tvr. létrehozza a Veszprémi Vegyipari Egyetemet. 1951. szeptember 29-én a Minisztertanács határozata a pákozdi csata napját a Néphadsereg napjává nyilvánítja. A rendszerváltás után „Honvédség napja” elnevezéssel május 21-re tették át. Az 1021/1951. MT. sz. rendelet augusztus 2. vasárnapját már június 26án Vasutas nappá nyilvánította (ez később júliusra módosult). 1951. október 16-án a 1030/1951. MT. sz. határozat november 1-jét munkanappá nyilvánítja, az iskolákban tanítási szünetet rendel el. 1951. december 2-án a Minisztertanács 1034/1951. sz. határozata a jegyrendszer megszüntetéséről, az ár- és bérrendszerről s a mezőgazdasági termékek forgalmának felszabadításáról dönt. 1951. december 5-én a Minisztertanács 1036/1951. sz. határozata június első vasárnapját pedagógusnappá nyilvánítja.

154 1952. március 8-án az Operaházban Rákosi Mátyás 60. születésnapja alkalmából ünnepi köszöntőt rendeztek, amelyen Gerő Ernő mondott beszédet. Március 9-én országszerte ünnepségek zajlanak. 1952. április 1-jén elhunyt Molnár Ferenc író. 1952. július 19-augusztus 3. között Helsinkiben rendezett XV. nyári olimpián Magyarország 16 arany-, 10 ezüst- és 16 bronzérmet szerzett. 1952. szeptember 15-19. között Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójáról országszerte ünnepségeken emlékeznek meg. 1952. november 21. Ady Endre születésének 75. évfordulója, december 3. József Attila halálának 25. évfordulója. 1952. december 12-én a budapesti Katona József Színház bemutatja Illyés Gyula „Fáklyaláng” c. drámáját. 1953. január 23-án közzéteszik a Minisztertanács határozatát Magyar Televíziós Vállalat létrehozásáról. 1953. március 17-én az országgyűlési választásokon a Hazafias Népfront 98,2 %-kal győz. 1953. április 29-én az MTA kezdeményezésére megalakul a Társadalom- és Természettudományi Társulat (TTIT). 1953. június 13-a a Rákócziszabadságharc 250. évfordulója. 1953. június 17-18. között KeletBerlinben és az NDK több városában fölkelés robban ki (21 halott). 1953. július 25-én részleges amnesztiát hirdetnek. A Minisztertanács július 26-i 1034/1953. sz. határozata október 31-ig bezárólag megszünteti az internálás és a kitelepítés (kitiltás) intézményét. 1953. augusztus 20-án felavatják a budapesti Népstadiont. 1953. november 25-én Londonban angol-magyar futballmérkőzést rendeznek, 3:6 a magyarok javára. A budapesti visszavágón Magyarország-Anglia 7:1. 1954. május 9-én átadják rendeltetésének a tiszalöki duzzasztóművet. 1956 júliusában a Keleti-főcsatornát. A kiskörei vízirőmű 1973-ban készült el. 1954 május közepén Moszkvában az SZKP elnöksége magyar pártvezetőkkel tárgyal, megerősítik a Nagy Imre által folytatott politikát.

1951. december 21-én J. V. Sztálin születésnapja alkalmából Budapesten leleplezik a Sztálin-szobrot, Mikus Sándor alkotását. 1952. február 17-i Elnöki Tanács 1952:4. sz. tvr-rel nagyszabású házingatlan lés egyéb ingatlan államosítás kezdődik. 1952. február 18-án a húsjegy eltörlésével megszűntetik az élelmiszer-jegyrendszert. 1952 áprilisában a 31/1952. MT. sz. rendelet megszabja, hogy havonta egy, 10 kg-os csomagot kaphat egy magyar állampolgár Nyugatról. 1952. április 8-i 28/1952. MT. sz. r. értelmében május 1-jétől csak munkakönyvvel alkalmazhatók a dolgozók. 1952. szeptember 13-án indult meg az oktatás a Budapesti Pártbizottság mellett működő marxista-leninista esti egyetemen. 1952. szeptember 24-én Románia új alkotmánya a négy székely lakosságú megyét Magyar Autonóm Tartomány néven egyesíti és a tartomány részleges önrendelkezést kap. 1952. október 2-i 90/1952. MT. sz. rendelet az állatállomány növelése érdekében állattartásra kötelezi a „kulákokat”. 1952. december 17-i 1050/1952. MT. sz. határozat május 2-át fizetett munkaszüneti nappá, december 26-át rendes munkanappá nyilvánítja. 1953. január 10-én a Minisztertanács 2/1953. sz. r. január 1-jei hatállyal megszünteti a kereseti és vagyonadót. 1953. március 5-én meghalt J. V. Sztálin, az SZKP KB főtitkára. Az „új kollektív vezetés” tagjai: Malenkov miniszterelnök, Berija belügyminiszter és Hruscsov, az SZKP főtitkára voltak. 1953 júniusában a pártelnökség ülésén letartóztatták Beriját (decemberben kivégezték). A belügyi-állambiztonsági szerveket szigorúan a pártvezetés alá rendelték. 1953. március 8-án a magyar országgyűlés az 1953:I. törvényben Joszif Visszarionovics Sztálin emlékét törvénybe iktatta. 1953. március 13-án Marx Károly halálának 70. évfordulóján a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem felveszi a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nevet. 1953. március 16-i 1014/1953. MT. sz. határozat húsvét hétfőjét rendes munkanappá nyilvánítja. 1953. március 17-18. között az országgyűlés elfogadja a választójogot módosító 1953:II. törvényt (18 évre szállítja le a választói korhatárt). 1953 március-április között 150 főnyi vasutas csoport, az utolsó recski rabcsoport. 1953. június 27-28. között a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése feltárja a pártvezetés alapvető hibáit. Július 2-án a Rákosi-kormány benyújtja lemondását. Július 4-én megalakul a Nagy Imre-kormány. Nagy Imre 1954. december eleje és 1955. márciusa között Rákosi mögé szorult. 1955. április 18-án elvesztette minden pozícióját. 1955 végén kizárták a pártból. Nagy Imre körül 1955 nyarától kialakult az ún. pártellenzék. Az 1953:11. sz. tvr. a beadási hátralékot eltörli, s a tsz-ek beadási kötelezettségét 10 %-kal csökkenti. Augusztus 2-án a Minisztertanács határozatot hoz a termelőszövetkezeti tagok háztáji földjeinek növeléséről. Az Elnöki Tanács augusztus 9-én 1953:14. sz. tvr. alapján engedélyezi a kisiparosok ipargyakorlását.

155 1954. július 4-én Bernben (Svájc) az V. foci-VB. döntőn a magyar „aranycsapat” 3:2-re vereséget szenved a német válogatottól. 1954. október 23-24. között tartja alakuló kongresszusát a Hazafias Népfront. 1955. január 20-i 1010/1955. MT. sz. r. a községfejlesztési alapról. 1955. január 22-én Budapesten megnyílik az értelmiség Kossuth Klubja. 1955. március 2-4. között tartott MDP KV ülés elítéli Nagy Imrét, mint „a jobboldali opportunista nézetek” fő képviselőjét. 1955. március 19-én Vence-ban (Franciao.) emigrációban meghal Károlyi Mihály volt első magyar népköztársasági elnök. 1955 márciusában bemutatják Makk Károly „Liliomfi” c. filmjét. 1955 áprilisában bemutatják Máriássy Félix „Budapesti Tavasz” c. filmjét. 1955. július 8-án a Minisztertanács 38/1955. sz. rendelete megszigorítja a beszolgáltatást. 1955. szeptember 6-án az MDP Pest m. Bizottsága Kádár Jánost választja a megyei pártbizottság első titkárává. 1955. július 17-i sajtó szerint az igazságügy-miniszter engedélyezi Mindszenthy József esztergomi érsek, október 14-i Szabad Nép hír szerint Grösz József kalocsai érsek börtönbüntetésének megszakítását. 1955. október 26-án Ausztria kinyilvánítja örökös semlegességét. 1956. január 1-jén a fővárosi Operaházban bemutatják Bartók Béla „A csodálatos mandarin” c. táncjátékát. 1956. február 2-án bemutatják Fábri Zoltán „Körhinta” c. filmjét. 1956. március 29-én szabadlábra helyezik és rehabilitálják Szakasits Árpádot (MDP elnöke, 1948-49 között köztársasági elnök, 1949-50 között az Elnöki Tanács elnöke). 1956. május 30-június 1. között történészvitát rendez Budapesten a Petőfi kör. Június 27-én a sajtó és a tájékoztatás problémájáról rendez vitát.

1953. szeptember 25-i 4/1953. sz. földművelésügyi miniszteri rendelet szabályozza a termelőszövetkezetekből való kilépést és a termelőszövetkezetek felosztásával kapcsolatos eljárást. 1954. január 9-én a Minisztertanács 1/1954. sz. rendeletével bevezeti a személyi igazolványt. 1954. március 10-én a kormány 18/1954. sz. határozata megszünteti az 1948. szeptemberében elrendelt rögtönbíráskodást. Március 13-án Péter Gábort, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) volt vezetőjét életfogytiglan tartó, Décsi Gyula volt igazságügy-minisztert 9 évi és Tímár István volt minisztériumi főosztályvezetőt 11 évi börtönbüntetésre ítéli a Katonai Felsőbíróság, állam- és népellenes bűncselekmények miatt. 1954. július 13-30. között a Duna egész magyarországi szakaszán árvízveszély van, a Szigetköz jelentős részét elönti a víz. 1954. július 22-én Kádár Jánost szabadlábra helyezik. 1954. szeptember 21-én a Minisztertanács 1077/1954. sz. határozata az eddigieknél nagyobb önállóságot biztosít az iparvállalatok igazgatóinak. 1954. november 28-án országos tanácsválasztásokat tartanak Magyarországon. A Hazafias Népfront jelöltjei 97,9 %-os győzelmet aratnak. 1955. március 18-án az Elnöki Tanács 1955:9. sz. tvr-e megszünteti a Németországgal fennálló hadiállapotot. 1955. április 1-4. között a felszabadulás 10. évfordulója alkalmából országszerte ünnepségeket tartanak. 1955. április 14-én a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése Nagy Imrét antimarxista, pártellenes nézetei és frakciós tevékenysége miatt kizárja a PB-ból, a KV-ből, és visszahívja minden funkciójából. December 3-án a pártból is kizárják. Az országgyűlés április 18-22. között tartott ülésén felmentik Nagy Imrét a Minisztertanács elnöki tisztéből és utódjává Hegedűs Andrást (1955-56) választják. 1955. május 9-én az NSZK-t felveszik a NATO-ba. Május 11-14. között Varsóban a szovjet, albán, bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, román és NDK kormányküldöttségek aláírják a barátságról, együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló egyezményt (Varsó Szerződés, amely június 6-án lép életbe). Vezető testületei: a Politikai Tanácskozó testület és az Egyesült Fegyveres Erők Vezérkara volt. 1955. augusztus 16-án közzéteszik az Elnöki Tanács 1955:27. és 28. sz. törvényerejű rendeleteit az Állami Ellenőrzés Minisztériumának felállításáról és hatásköréről. 1955. szeptember 27-én a Minisztertanács felhívására kerül sor a hatodik békekölcsön jegyzése, mely 1 milliárd 510 millió Ft-tal zárul. 1955. november 20-22. között a Szovjetunióból 1200 egykori politikai elitélt tér haza, köztük Kovács Béla, az FKgP volt főtitkára (1945-47). 1955. november 25-én rehabilitálták Rajkot. 1955. december 14-én Magyarországot – 15 más országgal együtt – felveszik az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tagállamai közé. 1956 február 14-25. között Moszkvában tartott SZKP XX. kongresszusán Hruscsov ún. titkos beszédében feltárja és elítéli a J. V. Sztálin személye körül kialakult kultuszt.

156 1956. június 28-án tüntetés és zavargások a lengyelországi Poznańban. A tömeg az állambiztonsági szervek hivatalára támadt, rendőröket fegyvereztek le, börtönök foglyait szabadították ki. A hadsereg tagjai összecsaptak velük. Több mint 50 halott, 300-nál több sebesült. A július 18-án kezdődő pártplénumon Wladyslaw Gomulkát visszavették a pártba. 1956. október 15-22. között az MDP Központi Vezetőségének küldöttsége Belgrádban tárgyalásokat folytat a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének képviselőivel. 1956. október 18-án bemutatják Fábri Zoltán „Hannibál tanár úr” c. filmjét.

1956. március 17-én Budapesten tartja első nyilvános rendezvényét a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) Petőfi Köre, mely lényegében a volt Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége tagjainak találkozója. 1956. április 4-én az Elnöki Tanács 1956:7. sz. tvr-e a háború után Nyugatra távozott magyar állampolgárok büntetlen hazatérését biztosítja 1957. április 4-ig. 1956. június 13-tól útlevél nélkül utazhatnak egymás országaiba a bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, román és szovjet állampolgárok. 1956. július 18-21. között a váratlanul Budapestre érkező A. I. Mikojan kezdeményezésére az MDP KV. ülése Rákosi Mátyást fölmenti első titkári tiszte és politikai bizottsági tagsága alól; első titkár Gerő Ernő, Rákosi elhagyja az országot, a Szovjetunióban kap menedéket. Szeptember 30-án Jaltában nem hivatalos Hruscsov – Tito – Gerő megbeszéléseket tartanak. 1956. október 5-én a belügyi szervek Farkas Vladimír, Faludi Ervin, Szendi György, Szántó György volt államvédelmi tiszteket letartóztatják. 1956. október 6-án a budapesti Kerepesi temetőben több tízezer ember részvételével újratemetik az 1949-ben kivégzett Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András földi maradványait. 1956. október 20-án a szegedi József Attila Kör új kormányt, új pártvezetést, a szovjet csapatok kivonulását követeli. 1956. október 20-án alakuló budapesti egyetemi kör: 1956. október 20-án az egyetemek jogi karon: Hajnóczy Kör, közös vitafórumaként megszervezik a Vasvári Kört. - bölcsészkaron: Március Tizenötödike Kör, 1956. október 22-én a budapesti, Közgazdasági Egyetemen: Széchenyi Kör alakul. miskolci, a szegedi, a pécsi a soproni egyetemeken diákgyűlések 1956. október 22-én a Budapesti Műszaki Egyetem gyűlésén kiadják zajlanak. a jelszót a tüntetésre. 1956. október 23-án az MDP PB. kibővített ülése a belpolitikai helyzettel és a tüntetéssel foglalkozik.

1956-os forradalom: 1956. október 23.: - 15 óra: A Petőfi-szobornál és a Műegyetemen megkezdődik a tüntetés. A tömeg a Bem térre, majd a Parlament elé vonul, ahol este 21 órakor Nagy Imre beszél. - Október 23-a kora esti órákban Gerő Ernő a szovjet nagykövetséghez fordult katonai segítségért, Hruscsov húzódozott, majd elrendelte a szovjet csapatok Budapestre vonulását. Az ÁVH egységei felsőbb parancs nélkül a Rádió elfoglalására készülő tüntetők közé lőttek. - 21 óra 37 perckor a Dózsa György úton ledöntik a Sztálinszobrot. - Az esti órákban a város számos pontján tűzharc alakult ki. - Éjjel az MDP KV ülése ellenforradalomnak nyilvánítja az eseményeket. A kormány a Varsói Szerződés értelmében 1956. október 24-én Budapestre érkezett az SZKP Politikai segítségért fordult a Magyarországon állomásozó szovjet Bizottságának két tagja, Mikojan és csapatokhoz. A szovjet csapatok éjfél után megjelennek Szuszlov, továbbá Szerov KGBBudapesten. főnök.Javaslatukra 25-én leváltották Gerő Ernőt, helyébe 1956. október 24-én megalakul Nagy Imre második kormánya. A Kádár János került. kormányfő statáriumot hirdet az ország egész területére.

157 1956. október 25-én a budapesti Kossuth téren a fegyvertelen tüntetők közé lőttek. Több vidéki városban dördültek el hasonló sortüzek. 1956. október 26-án országossá válik a sztrájk. Miskolcon és Mosonmagyaróvárott az ÁVH, illetve a határőrség a tüntetők közé lő. 1956. október 29-én a szuezi válság kezdete, az USA cserbenhagyja Magyarországot.

1956. október 28-án Nagy Imréék leállították a további fegyveres akciókat. Tűzszünetet rendeltek el. 19 órakor Nagy Imre rádióbeszédet tart, ismerteti a szovjet csapatok kivonásának tervét, az Államvédelmi Hatóság megszüntetését, bér- és nyugdíjemelés tervét. 1956. október 26-án, Budapesten a Parlament előtti téren békésen tüntető tömegre gépfegyvertüzet nyitnak, október 31-én pedig a felkelők megostromolják a budapesti Köztársaság téri pártházat, melynek védői elesnek. 1956. október 31-én Mindszenthy József bíboros prímás katonai kísérettel Budapestre érkezik, s bejelenti funkcióinak átvételét. Mindszenthy november 3-i rádióprogramjában az eseményeket nemzeti szabadságharccá minősítette, és sürgette az egyházat ért 1956. október 31-én újjáalakulnak sérelmek jóvátételét. November 4-én az USA követségére menekült, a volt koalíciós pártok: a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata ahol menedékjogot kapott. (1971. szeptember 28-án Rómába távozott, majd Bécsben, a Pázmáneumban telepedett le. VI. Pál pápa Párt, Petőfi Párt néven a Nemzeti Paraszt Párt. 1973. december 18-án lemondatta az esztergomi érseki székről, utóda 1974. február 2-án Lékai János lett. Mindszenthy 1975. március 6-án hunyt el Bécsben. Mariacellben nyugvó hamvait 1991. május 4-án az esztergomi bazilika kriptájában újratemették). 1956. november 1-jén Nagy Imre bejelenti Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. Az ENSZ főtitkárához küldött üzenetében kéri: a világszervet tűzze napirendre a magyar kérdést. - Ugyanakkor Kádár János, november 1-jei beszédében bejelenti az új párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) megalakulását. 1956. november 3-án megkezdődnek a Parlamentben a szovjet csapatok kivonásáról szóló katonai szakértői megbeszélések. Este 10 órakor a tököli szovjet parancsnokságon folytatják a tárgyalásokat, de rövidesen szovjet és ÁVH-s tisztek letartóztatják a magyar delegációt, köztük Maléter Pál vezérőrnagyot, honvédelmi minisztert.

A Kádár-korszak: 1956. november 4-11. között súlyos, majd csökkenő hevességű harcok Budapesten a felkelők és a szovjet csapatok között. November 8-án Újpest, 11-én Csepel is elesik. 1956. november 8-án Eisenhower amerikai elnök bejelenti, hogy ötezer amerikai menekültet haladéktalanul beengednek az USA-ba. 1956-ban 165361, 1957ben 46365 magyar állampolgár kér politikai menedékjogot Ausztriában. 1957. március 1-ig ENSZ adatok szerint a 115391 fő külföldön élő magyarból: 27958 az USA-ba, 18115 Angliába, 13505 Kanadába vándorolt ki. 1957 áprilisi összegzés szerint végül is 193885 fő távozott az országból, de 1957 május végéig 11447 fő visszajött. J. B. Tito november 11-i pulai beszédében bizonyos fenntartások mellett elismeri a szovjet beavatkozás jogosságát és a Kádárkormányt.

1956. november 4-én: - Kora hajnalban a szovjet csapatok általános támadást intéznek a főváros és a vidéki városok ellen. A magyar honvédség, néhány esettől eltekintve, nem áll ellen. - 5 óra 20 perckor Nagy Imre rádióbeszédében bejelenti a támadás tényét. Néhány órával később közvetlen munkatársaival együtt a jugoszláv követségen kap menedéket. - A kora reggeli órákban Kádár János beszédet mond a szolnoki rádióban. Bejelenti a Magyar Forradalmi Munkás-paraszt Kormány megalakulását. A kormány programját Moszkvában, orosz nyelven fogalmazták. 1956. november 4-én a szovjet csapatok közreműködésével megkezdődik a forradalom felszámolása. 1956. november 5-én a Forradalmi Munkás-paraszt Kormány a szocialista országokhoz intézett felhívásában segítséget kér a rend, az élet normalizálásához. November 7-én a Kádár-kormány Budapestre érkezik, és leteszi az esküt Dobi István előtt. 1956. november 12-én az ENSZ XI. közgyűlésén követelik a szovjet csapatok kivonását, az ENSZ-megfigyelők beengedését az országba, és a világszervezet égisze alatt tartandó szabad választásokat sürgetnek.

158 1956. november 13-án a pártellenzékből koalíciós jellegű, illegális ellenálló szervezet (Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom) alakul. 1956. november 16-i 3/1956. sz. kormányrendelet szabaddá teszi a munkavállalást. November 19-én számos fővárosi üzemben megkezdődik a munka. 1956. november 22-december 8. között Malbourne-ban rendezik a nyári olimpiai játékokat. 1956. november 22-én Kádár János kormánya elismeri az üzemi munkástanácsokat. 1956. december 2-5. között a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának ülésén a politikai helyzetről és a párt feladatairól tárgyal. 1956. december 13-i 1956:31. sz. Elnöki Tanács tvr.-e bevezeti a közbiztonsági őrizetet (internálást). 1956. december 19-i 12/1956. MT. sz. rendelet alapján munkaszüneti napok: január 1., húsvéthétfő, április 4., május 1., augusztus 20., december 25-26. 1956. december 30-i 31/1956. MT. sz. határozat Országos Árhivatal felállításáról. 1957. január 5-én megindul a Magyar Ifjúság c. hetilap. 6-án kormánynyilatkozatot tesznek közzé az ifjúságpolitikáról. 1957. január 9-én az ENSZ-ben megkezdődik a „magyar kérdés” vitája. 1957. január 17-én indul a LOTTÓ. 1957. február 2-i 8/1957. PM. sz. rendelet létrehozza az önállósítási kölcsön intézményét. 1957. február 9-én Estorilban (Portugália) elhunyt Horthy Miklós volt kormányzó. 1957. március 12-i 1957:17. sz. tvr. a magánkereskedés gyakorlásáról. 1957. március 15-én megindul az Élet és Irodalom c. irodalmi és politikai hetilap. 1957 április közepén Lukács Györgyék és Szántó Zoltánék hazatérnek Romániából Budapestre. Az ekkor letartóztatottak családtagjai 1958 őszéig romániai internálásban vannak. 1957. április 19-én ítéletet hoznak a személyi kultusz törvénysértései miatt perbe fogott Farkas Mihály (+1965. XII. 5.) volt ÁVH vezető, és honvédelmi miniszter (1948-53) ügyében.

1956. november 14-én a kormány elleni sztrájkfelhívással megalakul a Nagy-Budapest Központi Munkástanács (követelik az általános amnesztiát, a Nagy Imre-kormány visszaállítását, a szovjet csapatok kivonását, az egypártrendszer megszüntetését.) 1956. november 22-én 18 óra 30 perckor Nagy Imre és társai családtagjaikkal, jugoszláv diplomaták kíséretében, autóbuszra szállnak, hogy hazatérjenek. Szovjet tisztek erőszakkal a mátyásföldi KGB-parancsnokságra viszik foglyaikat. 23-án Romániába szállítják, ahol házi őrizetben tartják őket. November 28-án Kádár János rádióbeszédében kitér a Nagy Imre kérdésre, és bejelenti, hogy büntető eljárást nem indítanak ellenük. 1956. december 6-án a Kádár-kormány Budapesten vörös zászlós tüntetést szervez, lövöldözésre kerül sor, több súlyos áldozattal. December 8-án a salgótarjáni tüntetésen a karhatalom sortüzet ad le a tüntetőkre, kb. 80 halott. 1956. december 9-én a kormány a sztrájkhívás miatt rendkívüli intézkedéseket hoz. A területi munkástanácsokat törvényen kívül helyezik (így a Nagy-Budapesti Központi Munkástanácsot is.) 1957. január 13-án halálbüntetéssel fenyegetik azokat, akik ismételten sztrájkot szerveznek. Az Elnöki Tanács 1957:63. sz. tvr.-e 1957. november 17-én szünteti meg a munkástanácsokat. 1957. január 1-4. között Budapesten a magyarországi és a nemzetközi helyzetről tanácskoznak a bolgár, a csehszlovák, a magyar, a román és a szovjet kormány- és pártvezetők. 1957. január 5-7. között a Magyar Forradalmi Tanács alakuló közgyűlése Strasbourg-ban Kéthly Anna, Kővágó József és Király Béla elnöklete alatt. 1957. január 26-án Magyarország 240 millió rubel értékű gazdasági segítséget kap a Szovjetuniótól. 1957. február 19-én az Elnöki Tanács 1957:13. sz. tvr.-e felállítja az MSZMP-hez tartozó Munkásőrséget, melynek első alakulata február 28-án jön létre. Feloszlatását az országgyűlés majd csak 1989. október 20-i ülésén elfogadott 1989. évi XXX. törvénnyel határozza el. 1957. március 10-én a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatalának vezetője bejelenti, hogy Mindszenthy Józsefet jogerősen életfogytiglani fegyházra ítélik. 1957. március 15-én Párizs-New York kettős székhellyel magyar emigránsok létrehozzák a Szabad Magyarország Nemzeti Képviseletét. 1957. március 21-én Budapesten, az Erkel Színházban megalakul a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ). 1957. március 25-én Franciaország, Olaszország, az NSZK és a Benelux Államok Rómában létrehozzák az Európai Gazdasági Közösség (EEC) és az Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) szervezetét. 1957. április 13-án feloldják az éjszakai kijárási tilalmat. 1957. március 29-én a jogellenesen külföldre távozott személyek hazatérését szabályozza az Elnöki Tanács 1957:24. sz. tvr.-e (e szerint nem vonható felelősségre az, aki 1956. október 23-1957. január 31. között lépte át a határt, és március 31-ig bejelenti hazatérési szándékát. Április 1-je után hazatérők egyéni elbírálás útján mentesülnek a büntetőeljárás alól.)

159 1957. április 21-i 1957:28. sz. tvr. alapján visszakapják államosított házaikat a kisház-tulajdonosok (max. 6 lakószobáig). 1957. május 26-án a Petőfi Rádióban először közvetítenek római katolikus vallásos félórát. 1957. július 2-án indul a Televízió Képes Híradója. 1957. szeptember 24-i 62/1957. kormányrendelet felállítja az Országos Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanácsot. 1957. november 3-án az Elnöki Tanács megszünteti az 1956 decemberében bevezetett rögtönbíráskodást. 1957. december 21-én az MSZMP KB határozatot hozott a Nagy Imre per megindításáról. 1957. december 26-tól 1958. január 1ig tartó értekezleten jött létre 40 ország képviseletében az Ázsiai és Afrikai Népek Szolidaritási Tanácsa. 1958. január 24-én Budapesten átadják a Széchenyi-hegyi TV adót. 1958. február 14-én Budapesten megalakul a Szovjet-Magyar Barátság Társasága. 1958. július 5-i 41/1958. MT. sz. r. értelmében a gazdálkodók mezőgazdasági termékeiket, terményeiket és állataikat szabadon értékesíthetik. 1958. szeptember 26-án az országgyűlés elfogadja a választójogot szabályozó 1958. évi III. tv-t. November 16-án tartják az országgyűlési és tanácsi választásokat. 1958 novemberében Pozsonyban megindul a magyar nyelvű Irodalmi Szemle. 1959. január 2-án a Szovjetunióban fellövik a világ első űrrakétáját, a Lunyik-1 holdszondát. 1959. március 20-án a Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából az 1959:II. tv. örökíti meg emlékét. 1959. március 25-én Budapesten üzembe helyezik a Csillebérci atomreaktort. 1959. május 24-én először Fóton, majd Berettyóújfaluban gyermekvárost avatnak. 1959. június 30-án a Kossuth Rádióban megkezdődik „A Szabó család” c. sorozat sugárzását. 1959. július 25-én újra indulnak a Szegedi Szabadtéri Játékok. 1959. szeptember 25-én újjáalakul a Magyar Írók Szövetsége.

1957 április közepén Romániában a magyar belügyi szervek letartóztatják Nagy Imrét, Losonczy Gézát, Donáth Ferencet, Tánczos Gábort, Haraszti Sándort, Szilágyi Józsefet, Jánosi Ferencet és Fazekas Györgyöt. 1957. május 1-jén a budapesti Hősök terén több százezres nagygyűlés előtt Kádár János mond beszédet. Május 9-én alakul meg a Kádárkormány. 1957. május 11-én az 1957:II. tv. új címerről és nemzeti zászlóról rendelkezik. 1957. május 27-én Budapesten magyar-szovjet egyezményt írnak alá az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok jogi helyzetéről. 1957. augusztus 8-án a Külügyminisztérium nyilatkozatában törvénytelennek és a belügyekbe való beavatkozásnak minősíti az ENSZ „magyar kérdés”-sel foglalkozó ötös bizottságának jelentését. Szeptember 10-14. között az ENSZ közgyűlés határozatában ítélik el a Szovjetunió magyarországi katonai agresszióját és a szocialista kormányt. 1958. január 28-án az Elnöki Tanács a 72 éves Münich Ferencet választja meg a Minisztertanács elnökévé. 1958. február 6-án a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa megkezdi Nagy Imre és öt társa perének zárt tárgyalását, de csak június 9-15. között folytatták le az eljárást, zárt ajtók mögött. 1956 vége-1959 között 35000 ember ellen indult rendőrségi eljárás, ebből 22000-et ítéltek el. 1960-ig közel 13000 fő járta meg az internálótáborokat és 229 főt végeztek ki a forradalomban való részvétele miatt. 1958. április 2-10. között Ny. Sz. Hruscsov vezetésével szovjet pártés kormányküldöttség érkezik Magyarországra. 1958. május 18-án Győr-Sopron megyei KISZ-fiatalok kezdeményezésére országos mozgalom indul a Hanság lecsapolására. A KISZ építőtábor-mozgalma június 15-én indult. 1958. június 16-án a Kozma utcai Budapesti Országos Börtönben kötél által kivégzik Nagy Imrét (1896-1958), Gimes Miklós újságírót és Maléter Pál, volt honvédelmi minisztert. Ugyanerre a sorsra jutott még áprilisban Szilágyi József is. 1958. július 30-án az Országos Vízügyi Főigazgatóság titkos előterjesztést küld az MSZMP Politikai Bizottságának a Dunakanyar vízi energiájának közös, magyar-csehszlovák hasznosításáról. Augusztus 5-én az MSZMP PB határozatot hoz a nagymarosi vízierőmű megépítéséről. 1958. december 5-7. között az MSZMP KB ülésén határozatot hoznak a kollektivizálás meggyorsításáról. 1958-ra a termelőszövetkezetek, tszcs-k száma az 1953 június végihez viszonyítva 67 %-ra, földterületük nagysága 59 %-ra, a tagok száma 45 %-ra csökken. A megművelhető földterületnek mindössze 10 %-a tartozik a tsz-ekhez. Az Elnöki Tanács 1959. március 19-i 1959:7. sz. tvr.-e a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és a termelőszövetkezeti csoportokról határoz. 1959. június 2-án az Elnöki Tanács 1959:25. sz. tvr.-e helyreállítja az Állami Egyházügyi Hivatal önállóságát az 1956 előtti jogkörrel. 1959. augusztus 11-én közzéteszik az 1959:IV. törvényt a „Polgári Törvénykönyv”-ről. 1959. október 21-én magyar tanszék kezdi meg működését a

160 1960. január 1-jén Magyarország lakosainak száma 9977870 fő. 1960. január 15-én Losonczi Pál földművelésügyi, Nyers Rezső pénzügyminiszter lesz. 1960. április 9-én Csehszlovákiában törvény rögzíti az új területi beosztást (magyarok kisebbségben). 1960. augusztus 25-szeptember 11. között rendezik Rómában a XVII. nyári olimpiát (6 arany, 8 ezüst-, és 7 bronzérem). 1960. december 20-án megalakul a Dél-Vietnámi Nemzeti Felszabadítási Front. 1961. április 12-én a „Vosztok-1” szovjet űrhajó fedélzetén a 27 éves Jurij Gagarin 89,1 perc alatt megkerülte a Földet. 1961. augusztus 13-ra virradó éjszaka az NDK kormánya Berlin nyugati övezetének határán felépíti az ún. „Berlini-fal”-at. 1961. december 15-16. között az országgyűlés elfogadja az 1961:VII. törvényt az erdőkről és a vadgazdálkodásról.1962. december 7-én Sopronban megnyitja kapuit az Erdészeti és Faipari Egyetem. 1962. március 9-én Budapesten alakuló ülését tartja az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB.) 1962. szeptember 13-án bemutatják Makk Károly „Elveszett Paradicsom” c. filmjét. 1962. szeptember 19-én a Barátság Kőolajvezetéken megérkezik Magyarországra a volgai kőolaj. 1962. november 8-án aláírják az 5 évre szóló osztrák-magyar kereskedelmi szerződést. 1962. november 17-én átadják a forgalomnak a Budapest-Miskolc közötti villamosított vasútvonalat. 1963. február 24-én országgyűlési és tanácstagi választásokat tartanak. 1963. március 20-án megkezdi működését a váci Dunai Cement- és Mészmű. 1963. március 21-én az országgyűlés ülésén Kádár János széleskörű amnesztiát jelent be. 1963. március 28-án bemutatják Jancsó Miklós „Oldás és kötés” c. filmjét. 1963. április 10-én XXIII. János pápa kiadja a „Pacem in Terris” kezdetű enciklikáját. 1963. május 26-június 2. között az Ünnepi Könyvhéten megjelenik Fejes Endre „Rozsdatemető” c. műve.

vajdasági Újvidék egyetemén. 1959. november 26-án bemutatják Keleti Márton „Pár lépés a határ” c. filmjét. 1959. december 9-én a „magyar kérdés”-ben Magyarországot és a Szovjetuniót elmarasztaló határozatot hoz az ENSZ közgyűlése. 1959. december 19-én Moszkvában közös kőolajvezeték építéséről ír alá megállapodást Csehszlovákia, Magyarország és a Szovjetunió. 1960. február 12-én az MSZMP KB közleményt ad ki a termelőszövetkezeti mozgalomról (TSZ földek aránya 56 %-ra emelkedett). 1960. április 1-jén – Magyarország felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából az Elnöki Tanács az 1960:10. sz. tvr.-rel részleges politikai közkegyelmet adott. 1960. április 7-én Széchenyi István halálának 100. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tart az MTA. 1960. szeptember 1-jén Magyarország és Csehszlovákia között megszűnik a vízumkényszer. 1961. április 20-án a fővárosi Katona József Színházban bemutatják Németh László „A két Bólyai” c. darabját. 1961. augusztus 13-án Kádár Jánost miniszterelnökké (1961-1965) nevezi ki az Elnöki Tanács. 1962. március 7-én Londonból hazahozzák Károlyi Mihály hamvait és 18-án a Kerepesi úti temetőben ünnepélyesen eltemetik. 1962. április 13-14. között Budapesten tanácskoznak a szocialista brigádvezetők. 1962. augusztus 14-16. között a személyi kultusz éveiben a munkásmozgalom résztvevői ellen indított törvénysértő perek lezárásáról tárgyal az MSZMP KB kibővített ülése. Internált és bebörtönzött emberek közül 190-et rehabilitálnak. Rákosi Mátyást és Gerő Ernőt 23 személlyel együtt kizárják az MSZMP-ből. 1962. szeptember 23-án a Budapesti Műszaki Egyetem vári kollégiumában először lép fel az OMEGA együttes. Október 25-én KISZ-védnökséggel megalakult a Budapesti Ifjúsági Jazzklub. November 1-jén a TV megkezdi a délelőtti adás sugárzását. 1962. november 20-24. között az MSZMP VIII. kongresszusa „a szocialista nemzeti egység” megteremtését jelöli meg fő feladataként. Kádár János kijelentette: „Aki nincs ellenünk, az velünk van !”. Az 1963. január 26-i 2/1963. MT. sz. r. a nagyvállalatok mellett trösztök alapítását is lehetővé teszi. 1963. március 22-én az Elnöki Tanács 1963:4. sz. tvr. rendelkezik az általános közkegyelemről. 1963 májusában a Budapesti KISZ-bizottság szervezésében a Sportcsarnokban rendezik az első hazai beat-fesztivált. (Botrány tör ki: az Illést eltiltják a fellépéstől, s kampány indul a „huligánok” ellen.) 1964. január 31-én megindul a Magyarország c. politikai és társadalmi hetilap (főszerkesztő: Pálfy József). 1964. április 11-én József Attila születésnapján első ízben rendezik meg a Költészet Napját. 1964. május 7-én a Magyar Nemzet híradást közöl a nagymarosi duzzasztómű tervéről. 1964. május 23-án az Ünnepi Könyvhét keretében megjelenik Sánta

161 1963. július 1-3. között U Thant ENSZ-főtitkár hivatalos magyarországi látogatást tesz. 1963. augusztus 5-én a SZU, az USA és Nagy-Britannia külügyminiszterei aláírják a részleges atomcsendszerződést. 1963. november 30-án átadják a forgalomnak Budapesten az Astoria aluljárót. 1964 januárjában indul „A Tenkes kapitánya” c. TV-filmsorozat. 1964. február 1-jén a BudapestZáhony közötti vasútvonalon megkezdődik a dízelvontatás. 1964 áprilisában külföldiek számra bevezetik a fővárosban a gépkocsi kölcsönzést. 1964. augusztus 4-én az amerikai légierő megkezdi Vietnam több mint 4 évig tartó bombázását. 1964. október 10-23. között Tokióban rendezik a XVIII. nyári olimpiát (10 arany, 7 ezüst és 5 bronzérem). 1964. október 26-án megkezdi a műtrágya-gyártást a Tiszai Vegyi Kombinát. 1964-ben megalakul a gépkocsi árusításával foglalkozó MERKUR. 1965. április 1-jén bemutatják Várkonyi Zoltán „A kőszívű ember fiai” c. filmjét. 1965. május 1-jén a Duna regionális tervének jóváhagyásáról kormányhatározat születik. 1965. november 10-14. között Pécsett megrendezik az I. Magyar Játékfilmszemlét. 1965. december 30-án üzembe helyezik a Keleti-főcsatornából kiágazó 43 km hosszú Nyugatifőcsatornát. 1966. január 6-án bemutatják Jancsó Miklós „Szegénylegények” c. filmjét. 1966. június 4-én a Kínai Kommunista Párt meghirdeti a „Kulturális Forradalmat”. 1966. június 18-án Budapesten felavatják a szovjet segítséggel létesített házgyárat. 1966. november 11-én az országgyűlés elfogadja az 1966:III. új választójogi törvényt (egyéni választókerületek). 1967. március 19-én választanak először az egyéni kerületi rendszerben országgyűlési képviselőket. 1966. december 22-én bemutatják Várkonyi Zoltán „Egy magyar nábob” és „Kárpáthy Zoltán” c. filmjét.

Ferenc „Húsz Óra” c. regénye. 1964. június 6-án az 1017/1964. MT. sz. határozat felállítja az Országos Idegenforgalmi Hivatalt. 1964. június 19-én a Nyíregyházi Konzervgyárban megindul a termelés. 1964. július 20-án a magyar állampolgárok e naptól a személyi igazolvány mellé kiállított betétlappal utazhatnak Lengyelországba. 1964. szeptember 15-én Budapesten az állam és a katolikus egyház viszonyáról írnak alá egyezményt a Vatikán és Magyarország megbízottai. 1964. november 21-én felavatják Budapesten az 1960 óta épülő új Erzsébet hidat. 1965. március 27-én a nemzeti Múzeumban megnyílik a „Népi demokráciánk húsz esztendeje” c. kiállítás. Április 2-án az ország felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából felavatják V. I. Lenin szobrát a budapesti Dózsa György úton. Április 3-án ünnepi ülésen az országgyűlés 1965:II. sz. törvénybe iktatja a felszabadulás történelmi jelentőségét, és 1965-től kezdve csak ötévente ünneplik katonai díszszemlével az évfordulóját. 1965. április 8-án a Rádióban először jelentkezik Komjáthy György „Csak fiataloknak” c. műsora. 1965. július 1-jén hivatalba lép a Kállay Gyula vezette kormány (1965-67). 1965 augusztusában rábukkannak a Samunak elnevezett előember tarkócsontjára Tata és Tatabánya között, Vértesszőlős határában. 1965-ben megkezdik a szénbányászat visszafejlesztését, melynek hátterében a szénhidrogének fokozottabb felhasználásának terve áll. 1966. január 1-jén megalakul a HUNGAROCAMION Nemzetközi Autóközlekedési Vállalat. 1966. február 15-én Magyarország és Jugoszlávia között megszűnik a vízumkényszer. 1966 tavaszán először kerül sor a Forradalmi Ifjúsági Napok (FIN) megszervezésére (március 15., április 4., március 21.). 1966 augusztusában rendezik az első táncdalfesztivál döntőjét (győztesek: Toldy Mária „Más ez a szerelem”, Kováts Kati „Nem leszek a játékszered”). 1966. szeptember 26-október 16. között először rendezik meg a Budapesti Művészeti Heteket. Október 1-jén megnyitja kapuit az új, ideiglenes Nemzeti Színház (2000-től Pesti Magyar Színház). 1966. október 22-24. között Budapesten tárgyal több vezető amerikai üzletember és gyáros. November 28-án Magyarország és az USA diplomáciai kapcsolatait nagykövetségi szintre emelik. 1966. november 28-december 3. között rendezik az MSZMP IX. kongresszusát. 1966. december 23-28. között Budapesten magyar-szovjet tárgyaláson 800 MW-s magyarországi atomerőmű létesítéséről állapodnak meg. 1967. január 25-én Bánhidán (Komárom m.) – az 1931-ben alapított erőműben - megkezdi az áramszolgáltatást az első 100 MW-os magyar gépegység. 1967. április 14-én az új országgyűlés megválasztja a Fock Jenő vezette kormányt (19667-1975). 1967. június 12-én a közel-keleti országok miatt Magyarország

162 1967. január 1-jei 3/1967. sz. kormányrendelet bevezeti a gyermekgondozási segélyt (GyES). 1967. február 11-én a Fővárosi Operettszínház bemutatja a „My Fair Lady” c. musicalt. 1967. március 6-án meghalt Kodály Zoltán zeneszerző. 1967 április-május között a TV-ben „Az Orion űrhajó” c. sci-fit sugározzák. 1967. július 1-jén megalakul a Gazdaságkutató Intézet. 1967. október 8-án közzéteszik az 1967:II. tv.-t „A munka törvénykönyv”-éről. 1967. november 3-án tudományos ülést tartanak az MTA-n az orosz Októberi Forradalom 50. évfordulója alkalmából. 1967. november 4-én bemutatják Jancsó Miklós „Csillagosok Katonák” c. filmjét. 1968. január 3-5-i ülésén felmentik a Csehszlovák Kommunista Párt KB. főtitkárát, Antonin Novotnýt, helyébe Alexander Dubčeket, a Szlovák KP. főtitkárát választják. 1968. február 16-án Romániában a Nagy Nemzetgyűlés megszünteti a Maros-Magyar Autonóm Tartományt (Kovászna, Hargita, Maros megyék kialakítása). 1968. április 4-én a Televízió bemutatja az első színes magyar tvfilmet „A Koppányi aga testamentumát”. 1968. május 3-tól kirobban a párizsi diáklázadás. 1968. június 4-i 1968:15. tvr. alapján Politikai Főiskolát létesítenek. 1968. október 12-27. között rendezik a mexikói XIX. nyári olimpiát (10 arany-, 10 ezüst- és 12 bronzérem). 1968. november 1-jei 1968:V. tv. a népi ellenőrzésről. 1968-ban elkészül a Gárdonyi Géza „Egri csillagok” c. kétrészes mozifilm Várkonyi Zoltán rendezésében. 1969. február 5-én bemutatják Jancsó Miklós „Fényes szelek” c. filmjét. 1969. július 1-jétől Budapesten a villamosokon és autóbuszokon bevezetik a kalauz nélküli (KN) forgalmat. 1969. július 16-24. között az „Apolló 11” amerikai űrhajó űrrepülése során Neil Amstrong személyében először lép ember a Holdra.

megszakítja diplomáciai kapcsolatait Izraellel. 1967. augusztus 22-25. között nemzetközi konferenciát rendeznek Budapesten a Magyar Történelmi Társulat fennállásának 100. évfordulója alkalmából. 1967. november 6-án Magyarországot két évre az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem állandó tagjává választják. Magyarország tagja lesz az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) is. 1968. január 1-jén Magyarországon életbe léptetik az „új gazdasági mechanizmus” néven ismert gazdaságirányítási reformot. 1968. június 13-15. között Csehszlovák párt- és kormányküldöttség látogat Magyarországra. Augusztus 21-én Bulgária, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió közel 200000 főnyi csapatai bevonulnak Csehszlovákiába, hogy „segítséget nyújtsanak” az „ellenforradalmi fordulat veszélyének” elhárításához. 1968. október 30-án az 1918. októberi polgári forradalom 50. évfordulóján díszünnepséget rendeznek az Országház kongresszusi termében. 1969. március 21-e alkalmából a Tanácsköztársaság kikiáltásáénak 50. évfordulóján Budapesten a Dózsa György úton felavatják a Tanácsköztársaság emlékművét (jelenlegi a Mária Regnum-emlékmű helyén), Kiss István szobrát. 1969. június 13-án Százhalombattán Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke felavatja a Dunamenti Hőerőművet és az olajfinomítót (Dunai Kőolajipari Vállalat). 1969. augusztus 15-én a Balaton északi partján, Zánka községben lerakják az Úttörőváros alapkövét. 1969. szeptember 25-én az országgyűlés elfogadja a gázenergia felhasználásáról szóló 1969:VII. törvényt. 1969 novemberében a Román Televízió megindítja magyar adását (heti 90 perc). Megindul a bukaresti Kriterion Könyvkiadó működése. Az Elnöki Tanács 1969. december 31-i 1969:41. sz. tvr. rögzíti az MTA feladatát, hatáskörét, szerveit és intézményeit. 1969. december 31-én Budapesten átadják a Duna Inter Continentál Hotelt, a főváros ekkor egyetlen luxus kategóriájú szállodáját. Magyarország 1969-ben csatlakozott az ENSZ polgári és politikai jogok-, illetve a gazdasági, szociális és kulturális jogok okmányához (emberi jogok tiszteletben tartása). 1970. április 2-án a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából Fock Jenő megnyitja a budapesti METRO az Örs vezér tér és a Deák tér közötti 6,5 km-es első – 1950-53, majd 1963-tól épülő – szakaszát. 1970. augusztus 19-én I. (Szent) István király születésének 1000., a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából Székesfehérvárott ünnepséget rendeznek, melyen Erdei Ferenc - az MTA főtitkára – javaslatára megalakul az Ópusztaszeri Országos Emlékbizottság. Az ünnepi beszédet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke tartotta. 1971. február 5-én a Szovjetunióban meghalt Rákosi Mátyás, az MDP volt főtitkára. Budapesten temették el február 16-án. 1971 februárjában Ipper Pál szerkesztésében új szombat délutáni politikai magazin indul a rádióban, „168 óra” címmel.1971 júliusában a Rádióban megkezdődik Rapcsányi László szerkesztésében „A Biblia világa” c. sorozat. 1971. augusztus 27-szeptember 30. között 52 ország részvételével

163 1969. december 22-én felavatják a Baross téri felüljárót. 1970. április 4-én Budapesten a felszabadulás 25. évfordulóján a Néphadsereg nagyszabású díszszemlét tart. 1970. május 11-12. között V. I. Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából tudományos ülésszakot tartanak az MTA-n. 1970. május 1-jén Bukarestben megnyitják a Petőfi Sándor Művelődési Házat, június 12-én Kassán megkezdi működését a Magyar Területi Színház. 1970. augusztus 20-án átadják a János-hegyi Libegőt. 1970-ben 572568 magyar nemzetiségű él Csehszlovákiában. 1971. február 10-én az országgyűlés elfogadja az 1971:I. tanácstörvényt. 1971. április 25-én országgyűlési- és tanácsi képviselő választásokat tartanak. 1971. augusztus 15-én a fővárosban és környékén megkezdi a adását a kísérleti TV 2 adó. 1972. február 10-én az MSZMP Budapesti Bizottságának ülésén éles kritikával illetik a gazdasági reformot a nagyüzemi munkásság érdekeinek védelmében. 1972. május 26-án Moszkvában az amerikai-szovjet csúcstalálkozón aláírják a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló megállapodást (SALT). 1972.június 25-én Cegléden nagy ünnepséggel emlékeznek meg Dózsa György születésének 500. évfordulójáról. 1972. augusztus 21-30. között Budapesten rendezik meg az I. Borvilágversenyt. 1972. augusztus 26-szeptember 11. között rendezik a XX. nyári olimpiai játékokat Münchenben (6 arany-, 13 ezüst-, 16 bronzérem). 1972. november 25-26. között Budapesten ülésezik az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége (FIR), mely állást foglal a fasizmus újjáéledése ellen. 1973. január 1-jén Magyarországon bevezetik a postai irányítószámok használatát. 1973. február 26-március 14. között magyar gazdasági küldöttség tárgyal az USA-ban és Kanadában. 1973. március 15-én nemzeti ünnepünk estéjén Budapesten a Váci utcában és környékén „nacionalista csoportosulás”-t oszlat fel a rendőrség.

Budapesten rendezik az I. Vadászati Világkiállítást. 1971. szeptember 28-án Mindszenthy József bíboros, a magyar kormány és a Szentszék közötti megállapodás alapján Rómába távozik. 1971. november 16-án Moszkvában aláírják a magyar-szovjet földgázvezeték építéséről szóló egyezményt. 1972. január 14-én Almásfüzítőn felavatják a kibővített és korszerűsített timföldgyárat. 1972. március 15-én a Petőfi Emlékbizottság március 15-ének „szocialista módon” való megünneplésére hívja fel a figyelmet. 1972. április 19-20. között az országgyűlés módosítja az Alkotmányt (2. §. (1.) A Magyar Népköztársaság szocialista állam.) 1972. május 26-án Kádár János 60 éves: Szocialista Munka Hőse, Lenin-rendet kap. 1972. szeptember 3-án Pusztaszeren a milleniumi emlékműnél Árpád-emlékünnepséget rendeznek. 1972. november 14-15. között az MSZMP KB. a X. kongresszus határozatainak végrehajtásával foglalkozik, és határozatot hoz, melynek lényegében az 1968-ban bevezetett gazdaságirányítási reform lelassítását eredményezik. 1972. november 27-december 1. között L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) főtitkárának vezetésével párt- és kormányküldöttség látogat Magyarországra. 1972-ben megjelenik „Bethlen István titkos iratai” és Nemeskürty István „Rekviem egy hadseregért” c. könyve. 1973. január 10-én létrejön első nemzeti parkunk, a Hortobágyi Nemzeti Park. 1973. július 3-án Helsinkiben megkezdődik az Európai Gazdasági és Együttműködési Értekezlet, melyen 33 európai ország mellett az USA és Kanada vett részt. 1973. július 10-én megnyitják a budapesti Déli pu. új utascsarnokát. 1973. július 30-án Magyarország csatlakozik a GATT-hoz (Általános Kereskedelmi és Vámegyezmény). 1973. szeptember 21-én Nagycenken felavatják a Széchenyi István Emlékmúzeumot. 1973. október 12-én a Szegedi Orvostudományi Egyetem díszpolgárává avatja Szent-Györgyi Albertet. 1973. október 17-én az olajexportáló országok bejelentik, hogy csökkentik az olajszállításokat (első olajválság). 1973. október 26-án megkezdi a termelést az Ajkai Timföldgyár. 1973. októberében 1000. adásához érkezik a rádió nyelvművelő sorozata, Lőrincze Lajos „Édes anyanyelvünk” c. műsora. 1973. november 8-tól a Televízió 2. csatornája már keddtől-péntekig sugároz műsort. 1973. november 9-én Budapesten a Semmelweis utcában ünnepélyesen megnyitják a Szovjet Kultúra és Tudomány Házát. 1973. december 21-én Magyarország felveszi a diplomáciai kapcsolatot az NSZK-val. 1974. február 14-én a Minisztertanács határozatot hoz a magyarcsehszlovák gabčikovo-nagymarosi vízlépcső-rendszer megépítéséről. 1974. március 19-20. között az MSZMP KB. kibővített ülésén

164 41 személyt a Budapesti Rendőrfőkapitányságon előállítottak. 1973. május 1-jén bemutatják Jankovich Marcell „János vitéz” c. rajzfilmjét. 1973. május 13-án megnyílik az esztergomi Keresztény Múzeum. 1973. május 16-án Kiskörén felavatják a Tisza II. vízlépcsőt. Május 25-én felavatják a Visontai Gagarin Hőerőművet és a Thorez külfejtéses bányát. 1974. január 31-én kihirdetik az 1006/1974. sz. minisztertanácsi határozatot a helyi címerek és zászlók alkotásáról és használatáról. 1974 februárjában a budai várban megkezdődik a Zsigmond-kori gótikus szobrok feltárása. 1974. március 28-án Kádár János beszédet tart Nyíregyházán. 1974. április-május között az MTV megrendezi az 1. Nemzetközi Karmesterversenyt. (Az I. helyezett Kobajasi Kenicsiro lett.) 1974. május 28-29. között az érettségizők először írnak központi vizsgát matematikából és fizikából. 1974. június 17-én Budapesten megnyílik a Róbert Károly körúti Domus Áruház. 1974-ben bemutatják egy kis moziban Bacsó Péter 1969-ben készült „A tanú” c. filmjét. 1975 januárjában Romániában életbe lép a külföldiek magánszemélyek általi elszállásolását korlátozó kormányrendelet. 1975. március 3-án Budapesten felavatják Károlyi Mihály-szobrát, Varga Imre alkotását. 1975. április 4-én, hazánk felszabadulásának 30. évfordulóján katonai díszszemlét rendeznek Budapesten. 1975. május 25-én – a Nemzetközi Gyermeknap alkalmából – felavatják a Zánkai Úttörőtábort. 1975. június 15-én országgyűlési képviselőválasztásokat tartanak Magyarországon. 1975. július 3-án átadják a forgalomnak az M7 autópályát. 1975. augusztus 4-én az üzemanyag-árakat 20 %, a fa- és építőanyag árakat 20-50 %-kal emelik. 1975. október 3-án ünnepélyesen elhelyezik a paksi atomerőmű alapkövét. 1975. december 1-jén a cukor ára 50 %-kal nő.

felmentik Aczél György és Nyers Rezső reformer KB-titkárokat. Március 21-én az Elnöki Tanács Aczél Györgyöt és Borbándi Jánost miniszterelnök-helyettessé nevezi ki, egyúttal felmenti tisztségéből a nyugdíjba vonuló Ajtai Miklós és Fehér Lajos miniszterelnökhelyetteseket. 1974. április 9-május 1. között az ENSZ 6. rendkívüli ülésszakának napirendjén az energia- és nyersanyagproblémák, új nemzetközi gazdasági rend megteremtése szerepelnek. 1974. június 21-én az Elnöki Tanács szétválasztja a Művelődési Minisztériumot Oktatási-, illetve Kulturális Minisztériummá. 1974. augusztus 19-24. között Budapesten 70 ország közgazdászainak részvételével világkongresszust rendeznek. 1974. szeptember 1-jén központi energiaár-emelésre kerül sor: a tüzelőanyagok ára átlag 25 %-kal, az üzemanyagoké 40 %-kal nő. 1974. szeptember 4-én a Minisztertanács 1046/1974. (augusztus 29.) sz. határozatával felállítja az Országos Környezetvédelmi Tanácsot. 1975. március 16-án Beregdarócnál összekötik a Testvériség gázvezeték magyar-szovjet szakaszát. 1975. április 1-jén a budavári palotában Nemes Dezső, az MSZMP KB. tagja megnyitja a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumot. 1975. május 2-án felavatják a Tisza Vegyikombinát olefinművét Leninvárosban (Tiszaújváros). 1975. május 6-án Bécsben meghal Mindszenthy József bíboros, volt esztergomi érsek. – VI. Pál pápa már 1973. február 2-án Lékai László püspököt, Mindszenthy egykori veszprémi udvari papját nevezte ki esztergomi apostoli kormányzóvá. 1975. május 15-én Fock Jenő miniszterelnök „egészségügyi okból” nyugdíjba vonul, az új miniszterelnök, Lázár György lesz (19751987). 1975. július 30-augusztus 1. között Kádár János vezetésével magyar delegáció Helsinkiben. Augusztus 1-jén 35 állam képviselője aláírja az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmányát, az „Európai Chartát”. Elfogadták: 1.) a biztonsági és együttműködés alapelveit, 2.) a gazdasági, tudományos és környezetvédelmi együttműködést, 3.) az emberi jogokról szóló nyilatkozatot. 1975. október 12-én a budavári palotában megnyitják a Magyar Nemzeti Galériát. 1975. november 11-14. között Lázár György miniszterelnök Olaszországban tárgyal. 13-án magánkihallgatáson fogadja őt VI. Pál pápa (1945 után először látogat magyar miniszterelnök a Vatikánba). 1975-ben a szegedi Móra Ferenc Múzeum Kisterenyei Ervint bízza meg a Feszty-körkép restaurálásával. 1976. január 30-án az Elnöki Tanács 1976:3. sz. tvr. Szocialista Magyarországért Érdemrend elnevezéssel új kitüntetést alapít. 1976. február 10-én az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulásával VI. Pál pápa esztergomi érsekké nevezi ki Lékai László apostoli kormányzót. 1976. február 13-án Leninvárosban (1970. májusáig Tiszsszederkény) átadják a Testvériség gázvezeték első és második szakaszát. 1976. március 18-19. között az országgyűlés elfogadja az:

165 1975. december 31-től, a közlekedési és postaügyi miniszter 23/1975. sz. rendeletével kötelezővé teszik a biztonsági övek használatát a személygépkocsi első ülésén. 1976. január 1-jétől a válság „Nyugatról való begyűrűzésé”-vel magyarázott áremelések: 32-33 %. 1976. április 2-án megnyitják a SKÁLA Budapest Szövetkezeti Nagyáruházat. 1976. június 5-én Balatonszárszón elhunyt Latinovics Zoltán színművész (1931-1976). 1976. június 26-án a Keszthelyi Festetics-kastélyban megnyitják a Helikon Kastély-múzeumot és műemlékkönyvtárat. 1976. július 17-augusztus 1. között rendezik a montreáli XXI. nyári olimpiai játékokat (4 arany-, 5 ezüst- és 12 bronzérem). 1976 júliusában Óbudán megnyílik a Flórián Üzletközpont. 1976 júliusában nyílik a pécsi Vasarely Múzeum. 1976. december 31-én a budai várban megnyílik a Hilton Szálloda. 1977. március 4-én a székesfehérvári IKARUS gyárban elkészül a 100000 autóbusz. 1977. június 4-én elhunyt Kovács Margit (1902-1977) szobrászkeramikus. 1977. augusztus 17-én Budapesten a Népligetben felavatják a Planetáriumot. 1977. augusztus 18-án meghal Déry Tibor író (1894-1977). 1977. október 25-én megjelenik az 1977:IV. tv. módosított és egységes szövegbe foglalt „Polgári Törvénykönyv” (Ptk.). 1977. december 7-én átadják a felújított lillafüredi Palota Szállót. 1977-ben felavatják a Makovecz Imre tervei alapján elkészült sárospataki Művelődési Házat. 1978. január 20-án Taliándörögdön felavatják a magyar űrtávközlési földi állomást. 1978. január 27-én az Elnöki Tanács 1/1978. sz. határozata Kolozsvárott főkonzulátus létesítéséről. 1978.február 13-án Budapesten a Várnegyedben átadják az újjáépített Várszínházat. 1978. március 1-jei 12/1978. sz. MT. sz. r. utazási irodák közvetítésével engedélyezi a fizetővendégek fogadását.

- I. tv-t a honvédelemről (sorkatonai szolgálat 24 hónap), - II. tv-t az emberi környezet védelméről. 1976. március 26-án II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulóján jubileumi emlékünnepséget rendeznek az Erkel Színházban. 1976 márciusában Varsói Napokat rendeznek Budapesten. Kádár János és Edward Gierek hasonló politikát folytatott. 1976. július 1-jén a központi áremelés keretében a hús- és húskészítmények ára átlag 32-33 %-kal nő. 1976. augusztus 29-én Mohácson történelmi emlékhelyet avatnak a mohácsi csata 550. évfordulóján. 1976. szeptember 1-jétől – a belkereskedelmi miniszter rendelete értelmében – a munkahelyeken tilos szeszes italt árusítani. 1976. október 14-15. között az országgyűlés elfogadja az 1976:V. közművelődésről szóló törvényt. 1976. december 6-8. között Kádár János, az MSZMP első titkára Ausztriában tárgyal. Az Osztrák Kulturális Intézetet október 1-jén nyitják meg. 1976. december 1-jén Budapesten átadják a forgalomnak az északdéli METRO első, Deák tér-Nagyvárad tér közötti szakaszát. 1977. január 1-jétől bevezetik a szocialista országokba szóló „piros útlevelet” (7/1976. (XII. 11.) BM. sz. r.). 1977. február 7-én Budapesten a Nagyvárad téren felavatják a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 24 emeletes épülettömbjét. 1977. április 14-én VI. Pál pápa ad limina („a küszöbhöz”) látogatáson fogadja a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjait. 1977. május 4-6. között az Akadémia Közgyűlése Szentágothai (eredetileg Schimert) Jánost (1912-1994) választja az MTA elnökévé (1976-1985). 1977. június 7-9. között Kádár János Olaszországba és a Vatikánba látogat, ahol június 9-én fogadja őt VI. Pál pápa. A pápa közbenjárására kiszabadul az utolsó bebörtönzött pap, Lénárd Ödön piarista szerzetes. 1977. június 15-16. között Kádár János Debrecenben és Nagyváradon megbeszélést folytat Nicolae Ceauşescuval (+1989), a Román KP. főtitkárával. 1977. július 4-7. között Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség tárgyal az NSZK-ban. 1977. szeptember 14-16. között Gustáv Husák vezetésével csehszlovák párt- és kormányküldöttség jár Budapesten. Aláírják a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítéséről szóló kormányközi egyezményt, amely 1991-re irányozza elő a beruházás befejezését. 1977-ben felmérik Magyarország védett műemlékeit. 1978. január 6-án Cyrus Vance, az USA elnökének személyes képviselője az Országházban rendezett ünnepségen visszaadja Magyarországnak a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. 1978. március 21-30. között Magyarországon tárgyal Willy Brandt (1913-1992), a Német Szociáldemokrata Párt (SDP) elnöke. 1978. július 9-én Washingtonban bejelentik, hogy Magyarország megkapta az USA-tól a „legnagyobb kereskedelmi kedvezmény”-t. 1978. augusztus 8-án Marcaliban megkezdi a termelést az első

166 1978. augusztus 6-án meghalt VI. Pál magyarországi LEVI STRAUSS-gyár („Trapper” – a magyar farmer). pápa. 1978-ban indul az új kulturális-turisztikai mozgalom, a Tájak-Korok1978. augusztus 25-én átadják a Múzeumok (TKM) mozgalom. Gyulai Húskombinátot. 1979. január 20-án összekötik a szovjet, a cseh, a lengyel, a magyar, 1978. szeptember 15-16. között Budapesten üzembe helyezik az az NDK-beli és a bolgár energiarendszert a 750 kV-os távvezeték automata levélirányító gépsort. bekapcsolásával (ezzel a világ akkor legnagyobb egységes energia1978. október 16-án átadják a rendszere jött létre). forgalomnak az M3 autópálya 1979. március 30-án felavatták a Borsodi Vegyikombinát PVC-III. Budapest-Gödöllő közötti gyárát, és ezzel befejeződött az ország legnagyobb vegyipari szakaszát. beruházása. 1978. november 2-án Győrben felavatják Közép-Európa 1979. április 5-6. között Rómában felavatták az újjáépített Pápai legnagyobb színházát, a Kisfaludy Magyar Intézetet. Színház új épületét. 1979. január 1-jén Magyarország és 1979. június 20-án megalakult a SKÁLA-COOP Országos Ausztria között megszűnik a Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Közös Vállalat. vízumkényszer. 1979. szeptember 7-én Leninvárosban felavatták a 860 MW-os 1979. június 7-én (HVG) Heti teljesítményű Tiszai Hőerőművet. Világgazdaság néven új gazdasági 1979-ben újabb olajár robbanás rázta meg a világot: Magyarország hetilap indul. 1979. július 1-től hatályba lép az új számára súlyos cserearány-romlás következett be az export-import „Büntető Törvénykönyv” (Btk.) árszínvonala között. Ennek ellensúlyozására az ország mind több 1980. január 1-jével külföldi hitelt vett fel. Magyarországon bevezetik az új, SI Külföldi adósságállomány (M$) nemzetközi mértékegység Bruttó Nettó rendszert. 1980. április 14-én megkezdi 1975. 4199 2000 hivatali működését a kolozsvári 1985. 13955 8046 magyar főkonzulátus. 1994. 28500 18900 1980. június 2-án átadják a felújított komáromi Duna-hidat. 1979. december 26-án szovjet csapatok vonulnak be Afganisztánba. 1980. július 19-augusztus 3- között A TASZSZ szovjet hírügynökség 1979. december 28-án jelentette be, Moszkvában rendezik meg a XXII. a Szovjetunió gazdasági, politikai és katonai „segítséget” nyújt nyári olimpiai játékokat (7 arany-, Afganisztánnak. 1980. január 11-én közzéteszik a Minisztertanács 10 ezüst-, 15 bronzérem. - A SZU állásfoglalását az afganisztáni eseményekről. afganisztáni agressziója miatt az USA bojkottálta az olimpiát, 30 1980. március 6-án az országgyűlés tavaszi ülésszakán elfogadják az ország távol maradt, 33 pedig nem atomenergiáról szóló 1980:I. törvényt. is válaszolt a meghívásra). 1980. március 24-27. között rendezik az MSZMP XII. kongresszusát. 1980. augusztus 15-én Gdańskban sztrájkba lépnek a hajógyári 1980. március 12-én megnyílik az újjáépített Pesti Vigadó. munkások. 1980. március 28-án a 190 km-es Adria vezetéken megindul a 1980. október 29-én felavatják a nyersolajszállítás a százhalombattai olajfinomítóba. budapesti SUGÁR üzletközpontot. 1981. március 31-én Rófusz Ferenc 1980. május 26-június 3. között a szovjet-magyar űrrepülés keretében Farkas Bertalan űrutazást tesz a Szojuz-36 fedélzetén. „A légy” c. animációs rajzfilmje Oscar-díjat nyer. 1980. szeptember 27-29. között Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár 1981. augusztus 10-14. között részt vesz Gellért püspök születésének 1000. évfordulóján először rendeznek Nemzetközi Esztergomban és Budapesten rendezett egyházi ünnepségeken. Hungarológiai Kongresszust 1981. március 20-29. között először rendezik meg a Budapesti Budapesten. 1981. november 28-án átadják a Tavaszi Fesztivált. Finta József által tervezett 1981. április 27-i 1013/1981. MT. sz. határozat értelmében – a budapesti Fórum Szállodát. mezőgazdaság és az oktatási intézmények kivételével – 1982. január 1981. december 13-án 1-től június 30-ig át kell térni az ötnapos munkahétre. A heti Lengyelországban szükségállapotot munkaidő 42 óra. hirdetnek ki. 1981-ben a fejtörőjátékok területén 1981. május 27-én Szabó István „Mephisto” c. filmje Cannes-ban a az 1974-ben megalkotott RubikFilmkritikusok Nemzetközi Szövetségének különdíját kapja, és kocka az év játéka volt. (Feltaláló elnyeri a legjobb forgatókönyvnek járó díjat is. 1982-ben elnyerte a Rubik Ernő építész.)

legjobb külföldi filmnek ítélt Oscart is.

167

1981. december 13-án W. Jaruzelski tábornok, honvédelmi miniszter, miniszterelnök, a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) első titkára bejelentette: az államtanács elrendelte a szükségállapotot. Az ok: Lengyelországban a politikai összecsapások, sztrájkok napirenden voltak, a kormány és a párt nem volt már ura a saját maga létrehozta „liberalizált szocializmusnak”. Lezárták az ország határait, tilos volt a telefonálás, csoportos összejövetelek tartása, felfüggesztették a szakszervezetek működését és a sztrájkjogot, 17 éves kor felett bárki internálható lett. Halálos áldozatokat követelő összetűzések zajlottak a sztrájkolók és a hadsereg között. A szükségállapot elrendelése a fenyegető szovjet bevonulás elkerülését szolgálta. Az USA leállította a Lengyelországba irányuló élelmiszer-szállítmányokat, és szankciókat léptetett életbe a SZU-val szemben is. Az egyértelmű szovjet politikai akciót elítélik a nyugat-európai országok, a kommunista pártok jelentős hányada és a Szocialista Internacionálé elnöksége (a Francia Kommunista Párt azonban védte a SZU-t.). A csehszlovák pártvezetés támogatásáról biztosította Jaruzelskit, a bolgár és román párt nem foglalt állást. A hivatalos magyar vélemény szerint Jaruzelski lépése a lengyel alkotmány által megszabott keretek közötti megfelelő intézkedés, lengyel belügy. Ugyanakkor a magyar nép „testvéri szolidaritásáról” biztosította a lengyel népet. Magyarországon a lengyelek iránti rokonszenv tovább erősödött. A szükségállapotot végül is 19 hónap után, 1983. július 22-én oldják fel. 1981. november 11-én a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Szervezet (INTERPOL) felveszi tagjai sorába a magyar rendőrséget.

A magyarok száma (fő) és %-os aránya szomszédos országokban (1981): Év/ország

1949 %

1961 %

1971 %

1981 %

7,7 1670568 8,5 1619592 9,1 3,8 579166 4,0 570478 3,9 1,9 426867 2,3 477374 2,7 nincs adat nincs adat 0 160509 163816 nincs adat 11176 0,2 0 ~ 3000 0,1 ~ 5440 1982. május 28-án elkészült a 1982. február 12-én átadják az 1978 óta épülő Budapest budapesti szemétégetőmű Sportcsarnokot (1999 decemberében kiégett). A kör alakú épület 1,8 Rákospalotán. milliárd Ft-ba került. 1982. június 20-augusztus 4. között 1982. április 6-án megnyitják a forgalom előtt - a másfél év alatt 25. alkalommal szerveznek építőtáborokat Magyarországon. elkészült - Hegyeshalom II. közúti határátkelőt. 1982. november 10-én elhunyt L. I. 1982. április 18-án megnyitják az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Brezsnyev, az SZKP főtitkára, a Emlékparkot. Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagja. Később Csernyenko, majd 1982. május 6-án Magyarországot – 146. tagországként - felveszik a utóda Juríj Vlagyimirovics Andropov Nemzetközi Valutaalapba (IMF), július 7-9. között a Nemzetközi (1914-1984) lett. Halála után Mihail Újjáépítési és Fejlesztési Bankba = Világbankba (IBRD). Szergejevics Gorbacsov (szül. 1931. március 2.) az SZKP KB. titkára 1982. szeptember 19-én Kossuth Lajos születésének 180. 1985-1991 között tölti be a főtitkári évfordulójára a törökországi Kütahyában megnyitják a Kossuth posztot, majd 1990-1991 között a Múzeummá átalakított lakóházát. SZU elnöke tisztséget. 1982. június 25-én személyi változások a kormányban: a felmentett 1982 novemberében megjelent romániai tvr. alapján a kitelepülőknek Aczél György (az MSZMP KB. új titkára lett) helyett Sarlós Istvánt valutában kell megfizetniük nevezik ki a Minisztertanács elnökhelyettesévé, Pozsgay Imrét (a „iskoláztatási költségeiket”. Hazafias Népfront főtitkára lett) pedig Köpeczi Béla követi a 1982-ben 25 éves a LOTTÓ, 35 éves Művelődési Minisztérium élén. Mellettük Várkonyi Péter a KB. új a TOTÓ, 15 éve adtak ki először titkárainak egyike. borítékos sorsjegyet. 1983. március 23-án Ronald Reagan 1983. február 24-július 26. között a Magyar Nemzeti Galériában amerikai elnök bejelenti az "„Mátyás király és a magyarországi reneszánsz 1458-tól 1541-ig” űrfegyverkezési programot. címmel nagyszabású kiállítás látható. Románia Csehszlovákia Jugoszlávia Szovjetunió Ausztria

1499851 367733 496492

9,4 3,0 3,2

1587675 533934 504369

168 1983. április 7-én a Madách Kamaraszínházban „Hofélia” címmel Hofi Géza önálló estje indul. 1983. április 15-én – életének 81. évében - elhunyt Illyés Gyula író. 1983. június 27-én a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megkezdi az 1000 Ft-os címjegyű bankjegyek forgalomba hozatalát. 1984. február 2-4. között Magyarországra látogat Margaret Thatcher brit miniszterelnöknő. 1984. február 16-án bemutatják Bacsó Péter „Te rongyos élet!” c. filmjét. 1984. április 17-én az MSZMP KB. ülésén megtárgyalják a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatot. 1984. május 2-án megnyílik a 8 évig épült SKÁLA METRO Áruház. 1984. július 1-jétől a Minisztertanács és az Elnöki Tanács döntése alapján a társadalombiztosítás és a munkavédelem irányítása a szakszervezetektől e naptól az állam feladatkörébe kerül. 1984. szeptember 27-től díszelőadással nyitja meg kapuit a felújított 100 éves Operaház. 1984. december 29-én a szegedi Pick szalámi első, 11,4 tonnányi szállítmányát küldik az USA-ba. 1985. február 20-án felavatják az új Budapesti Kongresszusi Központot. (Tervezője: Finta József volt.) 1985. március 1-jén bevezetik a gyermekgondozási díjat (GYED). 1985. március 11-én Mihail Gorbacsovot választják az SZKP új főtitkárává. 1985. április 2-án a budavári palotában megnyílik az Országos Széchenyi Könyvtár. 1985. április 26-án megnyílik a Városligetben a Petőfi Csarnok. 1985. június 8-án országgyűlési és tanácsválasztásokat tartanak. 1985. augusztus 16-25. között Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt (OMÉK) tartanak Budapesten. 1985. október 24-én Újvidéken felavatják a város magyar színházának épületét. 1986. március 15-én a Budapesti Tavaszi Fesztiválon a Győri Balett nagy sikerrel mutatja be a „Jézus, az ember fia” c. darabot.

1983 áprilisában a bős-nagymarosi vízlépcső várható környezeti hatásairól állásfoglalást ad ki az MTA. 1983. augusztus 18-án Budapesten, a városligeti Király-dombon bemutatják Szörényi Levente – Bródy János „István a király” c. rockoperáját. 1983. november 3-án Pakson felavatják az atomerőmű első reaktorját. 1983. december 22-23. között az országgyűlés elfogadja a képviselők és tanácstagok választásáról szóló III. törvényt, mely kötelezően előírja a többes jelölést. 1984. január 1-étőlmódosul Magyarország államigazgatási területi beosztása: a járások megszűnnek., a városok száma 97-ről 109-re nő, s 318 nagyközség, illetve 2957 község van. 1984. május 16-án a Magyar Olimpiai Bizottság úgy határoz, hogy a Szovjetunió mellett a magyar sportolók nem vesznek részt a XXIII., Los Angeles-i nyári olimpiai játékokon. 1984. június 6-án megalakul az Alkotmányjogi Tanács (1984:I. tv.), az Alkotmánybíróság elődje. 1984. június 18-án ismét felavatják a Székesfehérvári ún. Királysírt. 1984. szeptember 6-án megnyílik a Budavári Labirintus, a magyar történelmi életképek panoptikuma. 1984. szeptember 14-én a Duna Kör felhívása az osztrák közvéleményhez, lépjen fel a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ellen. 1986. április 16-án a bécsi Die Pressé-ben – 30 magyar állampolgár aláírásával – fizetett hirdetés jelenik meg a vízlépcső ellen. 1984. december 6-án az MSZMP Budapesti Bizottsága Grósz Károlyt választja első titkárává. 1985. április 26-án Varsóban a Varsói Szerződés tagországainak legfelsőbb szintű párt- és állami vezetői aláírják a VSZ 20 évvel való meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyvet (nem érte meg !). 1985. június 14-16. között az ellenzéki értelmiség monori találkozóján előadást tart Csurka István, Csoóri Sándor, Bauer Tamás és Kis János. 1985. október 31-november 2. között Kádár János, az MSZMP KB. főtitkára Nagy-Britanniában tárgyal. 1985. november 1-jén Budapesten átadják a Ferihegy –2 új utasforgalmi épületét. 1986. február 8-án durván fellép a rendőrség a DUNA KÖR által szervezett környezetvédelmi séta résztvevőivel szemben. A Dunamozgalom elismeréseként az ún. alternatív Right Livelihood Awarddal 1985-ben tüntették ki a Duna Kört. 1986. március 15-én az 1948-as forradalom és szabadságharc évfordulóján Budapesten a Petőfi-szobornál délelőtt többezres tömeg külön megemlékezést tart. Este 7 órakor 400-500 fiatal – féklyákkal, mécsessel – ismét a Petőfi-szobornál gyülekezett, majd a Lánchíd felé indultak. A hídon a rendőrség körülzárta, majd a békés tüntető tömeget ütlegelve több tüntetőt előállítottak. A Clark Ádám téren vízágyúk álltak készenlétben. 1986. március 20-21. között az országgyűlés – 72 év után – sajtótörvényt alkot.

169 1986. április 20-án elhunyt Major Tamás (1910-1986) színész-rendező. 1986. április 26-án robbanás következett be a csernobili atomerőműben (SZU). Radioaktív felhő terjedt először Lengyelország és Skandinávia, majd Közép-Európa felé. 1986. május 24-én elhunyt Dayka Margit (1907-1986) színésznő. 1986. június 5-én adták át a forgalomnak az újjáépített budavári Siklót. 1986. július 27-én koncertet ad a Népstadionban a Queen Együttes. 1986.október 22-én meghalt Szentgyörgyi Albert (1893-1986), Nóbeldíjas biokémikus. 1986. december 14-én elhunyt Páger Antal (1899-1896) színész. 1987 január elején a hóesés és a rendkívüli hideg több napra megbénítja az ország életét. 1987. február 26-27. között Bukarestben ülésezik a Magyar Nemzetközi Dolgozók Tanácsa (N. Ceauşescu, az RKP főtitkára, államelnök éles kirohanást intéz Magyarország ellen.) 1987. április 18-án a Nemzetközi Műemléki Nap alkalmából számvetés készül az 1981-ben megindított „kastélyprogram” eredményeiről (23 kastély helyreállítása fejeződött be.) 1987. május 6-7. között Budapesten ülésezik a Zsidó Világkongresszus Végrehajtó Bizottsága. 1987. május 8-án megnyílik az óbudai Vasarely Múzeum. 1987. május 23-tól Bartók Béla nevét veszi fel a Rádió 3. műsora. 1987. július 1-jétől megkezdi működését az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH). 1987. július 28-án a nagymarosi vízlépcső kivitelezéséről írnak alá osztrák-magyar szerződést Budapesten. 1987. augusztus 15-én a Paksi Atomerőműben üzembe helyezett 4. 440 MW-os reaktorokkal az erőmű teljesítménye 1760 MW-ra nőtt. 1987. augusztus 31-én Magyarcsehszlovák megállapodást írnak alá a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építkezésének meggyorsításáról. 1987. október 23-án a tüntetők szimbolikusan Batthyány – Nagy Imre-emlékmécsessé avatják a Batthyány-örökmécsest.

1986. június 8-11. között M. Gorbacsov, az SZKP főtitkára hivatalos látogatást tett Magyarországon. Gorbacsov a „Glasznoszty” és a „Peresztrojka” programok létrehozója, a radikális reformszocialista pártvezér volt. 1986. június 24-én megkezdi adását a kereskedelmi Radio Danubius. 1986. augusztus 10-én rendezik a 431. Grand Prix, egyben az első hazai Forma-1-es autós világbajnoki futamot a HUNGARORING-en. Az autóversenyt Nelson Piquet nyerte. 1986. október 13-16. között Magyarországra látogat Richard von Weizsäcker NSZK szövetségi elnök. 1986. november 4-én ünnepi ülését rendeznek Szolnokon a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásának 30. évfordulóján. 1986. november 22-én Budapesten, a Vérmezőn felavatják a Tanácsköztársaság-emlékművet, Varga Imre alkotását. 1986. december 4-én a kormány a bős-nagymarosi vízlépcső-rendszer építkezési ütemének felgyorsítása mellett határoz. 1986. november 28-án a kétszintű bankrendszer bevezetéséről dönt az Elnöki Tanács. Decemberben sorra alakulnak a bankok. A kétszintű bankrendszer 1987. január 1-jén kezdi meg működését. (OTP Bank Rt., Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. mellett létrejön az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt., a Magyar Hitelbank Rt., a Budapest Bank Rt., Postabank Rt., Agrárbank Rt., Mezőgazdasági Bank Rt., Iparbank Rt., stb.). 1987. január 15-én a Minisztertanács ülésén létrehozzák: ƒ a Gazdaságfelügyeleti Bizottságot, ƒ a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságát (Marjai József miniszterelnök-helyettes vezetésével), ƒ a Tudománypolitikai Bizottságot (Csehék Judit elnökletével), ƒ a Honvédelmi Bizottságot (Czinege Lajos elnökletével). 1987. február 17-19. között Lázár György miniszterelnök Olaszországban tárgyal. Február 17-én magánkihallgatáson fogadja II. János Pál pápa. 1987. március 6-án II. János Pál pápa Paskai Lászlót esztergomi érsekké nevezi ki. 1987. április 1-jén kormányszóvivői nyilatkozat és az MTA visszautasítja a háromkötetes „Erdély története” c. munkát (főszerkesztő: Köpeczi Béla) ért román vádat, amely a román nép történetének meghamisításával, Románia belügyeibe történő beavatkozással vádolja Magyarországot. 1987. május 15-én Budapesten felavatják Raoul Wallenberg, a második világháborúban zsidók ezreit megmentő svéd diplomata szobrát. 1987. július 2-án az MSZMP KB ülésén elismerik az eddigi gazdaságpolitika kudarcát. 1987. július 1-jétől a helyi tanácsok – kormányrendelet alapján – a foglalkoztatási feszültségek enyhítésére ún. közhasznú munkát szervezhetnek. Július 9-én Miskolcon és Ózdon elsőként foglalkoztatnak munkanélkülieket közhasznú munka keretében. 1987. augusztus 31-én a Világbank és a Magyar Nemzeti Bank képviselői 150 millió dolláros kölcsönszerződést írnak alá az iparszerkezet-átalakítási program folytatására.

170 1987. október 23-án átadják a forgalomnak a felújított Lánchidat. 1987. december 21-én az UNESCO a világörökség részének nyilvánítja a budai Várnegyedet és a Dunapartot, valamint a Hollókő palóc falut. 1988. január 1-jén életbe lép a személyi jövedelemadóról (SZJA), az általános forgalmi adóról (ÁFA) szóló törvény. 1988. január 19-én a Budapesti Nemzetközi Kereskedelmi Központban megtartják az első tőzsdenapot. 1988. május 14-én Budapesten megalakul a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szervezete. 1988. május 20-22. között az MSZMP országos értekezletet tart. A párt elnöke: Kádár János, főtitkára: Grósz Károly. 1988. július 1-jén a Világbank és Magyarország 200 millió dolláros hitelszerződést ír alá az iparágazatszerkezet kiigazítási programra és 50 millió dolláros szerződést a technológia-fejlesztési tervre. 1988. július 7-én Budapesten a Farkas-réti temetőben örök nyugalomra helyezik Bartók Béla (1881-1945) hamvait. 1988. július 13-án elhunyt Gobbi Hilda (1913-1988) színművésznő. 1988. augusztus 11-én a nagymarosi vízlépcső építése miatt Visegrádnál ideiglenes mederbe terelik a Dunát. 1988. augusztus 25-31. között közel ezer résztvevővel ifjúsági közös tábort rendeznek szárszón. 1988. szeptember 3-án lakitelki találkozóján hivatalosan is független társadalmi szervezetté alakul a Magyar Demokrata Fórum. 1988. szeptember 17-október 2. között Szöulban rendezik a XXIV. nyári olimpiát (11 arany-, 6 ezüst-, 6 bronzérem). 1988. október 7-én a képviselők felállással megszavazzák a bősnagymarosi vízlépcső építkezés folytatását. 1988. október 12-én megalakul a Magyar Cserkész Szövetség. 1988. október 14-én alakuló ülését tartja az Országos Érdekegyeztető Tanács. 1988. október 29-én a szólás- és véleményszabadság védelmére Budapesten megalakul a Nyilvánosság Klub. 1988. november 20-án megalakul a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület.

1987. szeptember 16-19. között az országgyűlés őszi ülésszakán Grósz Károly miniszterelnök (1987-88) előterjeszti a kormány 1990ig szóló munkaprogramját, melyet az országgyűlés egyhangúlag elfogad. Ezen az ülésszakon a parlament elfogadja az 1988. január 1jén életbe lépő személyi jövedelemadóról (SZJA) szóló 1987:VII. törvényt. 1987. szeptember 27-én Lakitelken – Lezsák Sándor otthonának udvarán (Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkárának, az MSZMP KB. tagjának részvételével ) - tanácskozás kezdődik, melyen a résztvevők elhatározzák a Magyar Demokrata Fórum (MDF) létrehozását (Magyar Nemzet 1987. november 14-i száma). 1987. október 7-10. között Grósz Károly miniszterelnök NSZ-beli tárgyalásán – a bonni kormány kezességvállalása mellett – a Deutsche Bank vezetésével 1 Mrd márka összegű hitelt folyósítanak német bankintézetek a Magyar Nemzeti Banknak. 1987. december 2-án W. Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára, államelnök Magyarországra látogat. 2000-ig szóló komplex program aláírására kerül sor a kapcsolatok fejlesztéséről. 1987. december 23-án kihirdetik az 1987:25. törvényerejű rendeletet a külföldre utazásról és az útlevélről („Világútlevél” bevezetése). 1988. január 28-án a Romániából menekültek megsegítésére megalakul a Menedék Bizottság. Február 25-én a Magyarországra érkező román állampolgárságú magyarok ügyeinek intézését koordináló tárcaközi bizottságot állít fel a Minisztertanács. 1988. március 10-én Budapesten több ellenzéki személynél tart házkutatást a rendőrség, röplapokat és egyéb kiadványokat foglalnak le. Március 11-én a kormányszóvivő bejelenti: az MDF-ről a kormány nem vesz tudomást. 1988. március 15-én a Petőfi-szobornál kisebb csoportok ellenzékként lépnek fel a 10-20 ezerre becsült tüntető tömegben. 8 személyt a rendőrség őrizetbe vesz. 1988. március 23-24. között az MSZMP KB a párt vezető szerepének érvényesüléséről tanácskozik. 1988. március 30-án Budapesten megalakul a Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ). 1988. május 4-6. között Grósz Károly személyében – a második világháború óta először tárgyal – magyar miniszterelnök NagyBritanniában. 1988. június 16-án Budapesten, a Belvárosban mintegy 400 fő tüntet Nagy Imre egykori miniszterelnök kivégzésének évfordulóján (Párizsban a Père-Lachaise temetőben emlékművet avatnak az évfordulón). 1988. június 27-én Budapesten, a Hősök terén több tízezer ember tüntet a romániai falvak tervezett felszámolása ellen. – Romániában 1988. április 29-én hozták nyilvánosságra a „településrendezési programot”. – Július 28-án bezárják a kolozsvári magyar főkonzulátust. 1988. július 19-30. között Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök hivatalos látogatást tesz az USA-ban. 1988. augusztus 20-án a budapesti Bazilika előtt több tízezres tömeg jelenlétében emlékeznek meg szentmise keretében Szent István, államalapító királyunk halálának 950. évfordulójáról.

171 1988. december 19-én a független szakaszervezetek a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájába tömörülnek. 1988. december 20-23. között az országgyűlés március 15-ét munkaszüneti nappá nyilvánítja.

1988. augusztus 28-án Aradon magyar-román csúcstalálkozón tárgyal Grósz Károly és N. Ceauşescu . 1988. szeptember 30-án az Elnöki Tanács 1988:20. sz. tvr. kegyelmet ad az 1956. október 2-1957. május 1. közötti cselekményekért elítélteknek. 1988. október 5-6. között az országgyűlés elfogadja az 1988:VI. tv-t, a társasági törvényt, amely lehetővé teszi magánszemélyek részére is tisztán vagyonegyesítő társaságok, Bt., Rt., illetve Kft. alakítását. 1988. október 20-án a kormány a gazdasági szerkezet-átalakítás radikálisabb, „A” variánsát fogadja el. 1988. október 24-én Magyarország lehetővé teszi, hogy szükség esetén az ENSZ Emberjogi Bizottsága az ország területén vizsgálatot folytasson. 1988. október 30-án a világ 17 országának 28 városában tüntetnek azért, hogy írjanak ki népszavazást Magyarországon Bős-Nagymaros ügyében. Budapesten fáklyás felvonuláson tiltakoznak az építkezések ellen. 1988. november 18-án Budapesten, Pártay Tivadar elnök és Futó Dezső főtitkár vezetésével újjáalakul a Független Kisgazdapárt (FKgP): Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt. 1988. november 24-én az országgyűlés Németh Miklóst miniszterelnökké választja (1988-1990). 1988. november 29-én Grósz Károly főtitkár, az MSZMP Budapest Sportcsarnokban rendezett pártaktíva-értekezletén az agrárrendszer fenntartását támogatja, és ellenforradalmi erőkről, a fehérterror veszélyéről beszél. 1989. január 1-jén bevezetik a 1989. január 10-11. között az országgyűlés az 1989:II-III. törvényben munkanélküli segélyt. szabályozza az egyesülési és gyülekezési jogot (a II. törvény 1989. február 10-11. között az kimondja a pártalapítás jogát is, de a részletes szabályozást a MSZMP KB. ülése állást foglal a párttörvénybe utalja). többpárt rendszer bevezetése 1989. január 24-én az országgyűlésen Fodor István vezetésével mellett. megalakul a független képviselők csoportja. 1989. február 16-án tartja nagygyűlését Budapesten a 1989. január 28-án Pozsgay Imre, az MSZMP KB tagja – az MSZMP Magyarországi Szociáldemokrata KB történelmi albizottsága állásfoglalása alapján – a Rádió „168 óra” Párt (SZDP). c. adásában népfelkelésnek minősíti az 1956. októberi eseményeket. 1989. február 22-én megalakul a Politikai Foglyok Szövetsége 1989. február 26-án Fodó Sándor elnökletével Ungvárott megalakul a (POFOSZ). Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Május 5-én pedig 1989. március 15-e nemzeti ünnep. megkezdi működését a Hungarológiai Központ. 1989. március 17-én Magyarország 1989. február 28-március 3-a között Budapesten tárgyal dr. Habsburg csatlakozik az ENSZ menekültügyi Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európa Parlament alelnöke. konvenciójához. 1989. március 22-én Budapesten 8 szervezet(MDF, SZDSZ, FKgP, 1989. március 22-23. között az országgyűlés elfogadja a MSZDP, Magyar Néppárt, Fidesz, Szabad Szakszervezetek munkabeszüntetést alapvető demokratikus Uniója, Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság) megalakítja munkavállalói jogként elismerő az Ellenzéki Kerekasztalt. 1989:VII. sztrájktörvényt. 1989. március 23-24. között a Moszkvában tárgyaló Grósz Károly 1989. április 21-22. között a KISZ XII. kongresszusán kimondják a felveti, hogy a kereskedelmi forgalomban térjenek át a szervezet megszűnését. dollárelszámolásra, világpiaci árakon. Megalakítják a Magyar 1989. április 25-én megkezdődik az ideiglenesen hazánkban Demokratikus Ifjúsági Szövetséget állomásozó szovjet csapatok részleges csökkentése. (MDISZ), melynek elnöke a KISZ utolsó elnöke, Nagy Imre lett. 1989. május 2-július 31. között felszámolják az ország nyugati határán 1949-1971 között telepített műszaki határzárat.

172 1989. április 26-án a Kormány jogász-történészbizottságot hoz létre az 1945-1962 közötti koncepciós perek felülvizsgálatára. 1989. május 8-9. között az MTA 149. közgyűlése számos, 1949 után akadémiai tagságától megfosztott tudóst rehabilitál. 1989. május 10-én hivatalba lép a második Németh-kormány (1989. május 10-1990. május 22.). 1989. május 20-21. között Szeged tartják első országos tanácskozásukat az MSZMPreformkörök. 1989. június 1-jén megszűnik a szocialista munkaverseny. 1989. június 12-én Pozsgay Imre államminiszter vezetésével Nemzetiségi Kollégium alakul. 1989. június 23-án Budapesten újjáalakul a Kereszténydemokrata Néppárt (KNDP). 1989. június 24-25. között az MDF politikai párttá alakul. 1989. július 6-án elhunyt Kádár János, az MSZMP volt főtitkára és elnöke. 1989. július 11-én Budapesten megnyílik a Zsidó Világkongresszus Kelet-európai Irodája. 1989. augusztus 31-én bejelentik a parlament ellenzéki csoportjának megalakulását. 1989. szeptember 2-án Glatz Ferenc művelődési miniszter a budapesti fasori Evangélikus Gimnáziumban tartja az országos tanévnyitót. 1989. szeptember 11-én 0 órakor hatályba lép a kormány intézkedése: a hazatérést megtagadó NDK-állampolgárok távozhatnak (3 nap alatt 12000 fő lépi át a magyar határt). 1989. szeptember 30-án tartja alakuló ülését a Kereszténydemokrata Néppárt (elnöke Keresztes Sándor, főtitkára Ugrin Emese lett). 1989 október közepén a román hatóság eltávolítja gyülekezete éléről Tőkés Lászlót. 1989 októberében Budapesten megkezdi működését az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának helyi irodája. 1989. október 17-20. között megszüntetik a munkásőrséget. 1989. október 20-22. között megalakul az Országos Vallásügyi Tanács (elnöke Németh Miklós, titkára Sarkadi Nagy Barna).

Reformok: 1989. május 8-án egészségi állapotára hivatkozva az MSZMP KB zárt ülésén felmenti Kádár Jánost pártelnöki tisztségéből és KBtagságából. Kádár János május 10-én levélben válaszol az MSZMP KB-nak. 1989. május 12-én a kormány rendkívüli ülésén azonnali hatállyal 7 hónapra felfüggeszti a nagymarosi vízlépcső építési munkálatait. 1989. június 3-án összeül az FKgP országos választmánya. 1989. június 16-án Budapesten a Hősök terén, a Műcsarnok lépcsőjén 250000 ember jelenlétében búcsúztatták Nagy Imre és társai (Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József) koporsóit. 1989. június 23-án az Elnöki Tanács 14. sz. tvr.-rel június 1-jei hatállyal megszünteti az Állami Egyházügyi Hivatalt és az Állami Ifjúsági és Sporthivatalt. 1989. június 27-30. között az országgyűlés által elfogadott 1989:XXII. tv. honvédelmi törvény bevezeti a polgári szolgálatot. 1989. július 6-án a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa felmenti Nagy Imrét és társait az ellenük emelt vádak alól. 1989. július 11-13. között Magyarországon tárgyal George Bush amerikai elnök. 1989. augusztus 19-én Sopron közelében – a páneurópai pikniken, a határok nélküli Európa megteremtéséért – a megnyitott osztrákmagyar határon több száz keletnémet állampolgár menekül Ausztriába. 1989. augusztus 20-án, Szent István-ünnepén Budapesten Szent Jobbkörmenetet tartanak. 1989. augusztus 25-i 1989:17. Elnöki Tanács sz. tvr. újból engedélyezi a szerzetesrendek működését. 1989. szeptember 24-én az SZDSZ bejelenti, hogy aláírásgyűjtéssel népszavazást kezdeményez 4 kérdésről. 1989. szeptember 26-október 28. között az országgyűlés őszi ülésszakát az MTV egyenes adásban közvetíti. 1989. október 6-10. között az MSZMP rendkívüli, XIV. ülését tartja, mely egyben a Magyar Szocialista Párt I. kongresszusa is. Az MSZP október 7-én alakult. Elnökének Nyers Rezsőt választották. 1989. október 14-15. között tartja a Hazafias Népfront IX. kongresszusát. A Népfront ezután önálló, pártoktól független mozgalomként kívánt működni. Elnöke Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter, főtitkára Kukorelli István lett. 1989. október 17-20. között a képviselők elfogadják a: ƒ XXXI. törvényt az alkotmány módosításáról, ƒ XXXII. törvényt az Alkotmánybíróságról, ƒ XXXIII. törvényt a pártműködésről és gazdálkodásról, ƒ XXXIV. törvényt az országgyűlési képviselők választásáról, ƒ XXXV. törvényt az Elnöki Tanács megszüntetéséről, és a köztársasági elnök választásról, ƒ XXXVI. törvényt az 1956-os népfelkeléssel összefüggő ítéletek orvoslásáról. 1989. október 20-22. között az MDF II. országos gyűlésén Antal József elnökletével politikai párttá alakul. Köztársasági elnök-jelöltje Für Lajos lesz.

173 1989. október 30-31. között a képviselők határozatot hoznak a nagymarosi munkálatok végleges leállításáról. 1989. november 10-én az NDK kormánya megnyitja határait az NSZK és Nyugat-Berlin felé. 1989. november 25-26. között az írószövetség közgyűlésén Németh Miklós bejelenti, hogy a kormány egyszer s mindenkorra lemond az irodalom és a művészetek irányításáról. 1989. december 5-én 10 %-kal leértékelték a forintot. 1989. december 15-én Tőkés László református lelkész védelmére ellenállás kezdődik Temesváron, amely 17-20. között nyílt felkelésbe torkollott. December 21-én Bukarestben és más városokban is felkelések törtek ki. Ceauşescut és feleségét az új román nemzeti hadsereg rögtönbíráskodás alapján kivégezte. 1990. január 2-án a hazai horvátok, románok és szlovákok közös önkormányzati és önigazgatási szervet hoznak létre. 1990. január 16-17. között Glatz Ferenc művelődésügyi miniszter Bukarestben tárgyal, ahol megegyeznek a kisebbségek kölcsönös támogatásáról. 1990. január 20-án megalakul a hajléktalanok „Nemzet Szegényeinek Frontja”. 1990. február 9-én aláírják a magyar-vatikáni diplomáciai kapcsolatok helyreállítását rögzítő okmányokat. 1990. március 2-4. között a szakszervezetek XXIV. kongresszusán megszűnik a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT), s megalakul Nagy Sándor elnökletével a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége. 1990. március 15-én az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc évfordulóját a pártok és szakszervezetek külön-külön ünneplik. Washingtonban a Capitolium épületében felavatják Kossuth Lajos szobrát. 1990. március 22-én Budapesten aláírják az 1990. évi magyar-szovjet árucsere-forgalmi egyezményt. 1990. március 24-én Budapesten aláírják az NSZK-Magyarország közötti vízumkényszer eltörléséről szóló egyezményt.

Magyar Köztársaság létrejötte és kifejlődése: 1989. október 23-án Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök kikiáltja a Magyar Köztársaságot. 1989. november 8-án az SZDSZ, a Fidesz, az MSZDP és a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt közös felhívásukban a november 26-i népszavazáson igennel szavazásra buzdítja a lakosságot. 1989. november 14-16. között az Európa Tanács miniszterei bizottságának ülésén Strasbourgban tárgyaló Horn Gyula külügyminiszter benyújtja Magyarország csatlakozási kérelmét az Európa Tanácshoz. 1989. november 26-án tartják az első országos népszavazást 4 kérdésben. 1989. december 8-10. között a Parlamentben a politikai pártok képviselői támogatják a kormány elodázhatatlan gazdasági intézkedéseit. 1989. december 17-18. között az építők Székházában az MSZMP. XIV. kongresszusán Thürmer Gyulát választják a Párt elnökévé. 1989. december 18-21. között az országgyűlés decemberi ülésszaka 1990. március 16-i hatállyal feloszlatja önmagát. 1989 decemberében Romániában, az NDK-ban és Csehszlovákiában is összeomlik a szocialista rendszer. Változások kezdődnek Litvániában és Bulgáriában is. 1990. január 3-február 3. között országos népszámlálást tartanak. 1990. január 7-én Tel-Aviv-ban Horn Gyula külügyminiszter magyar-izraeli kulturális, oktatási és tudományos megállapodást ír alá. 1990. január 23-február 1. között az országgyűlés elfogadja a: ƒ III. törvényt a vezetők vagyonnyilatkozatáról, ƒ IV. törvényt a lelkiismereti szabadságról, ƒ VII. törvényt az Állami Vagyonügynökség felállításáról, ƒ X. törvényt különleges titkosszolgálati módszerek átmeneti szabályozásáról, ƒ XII. törvényt a Kossuth- és Széchenyi-díjakról. 1990. február 3-án a Duna-mentén osztrákok, magyarok, szlovákok közösen tüntetnek a bős-nagymarosi vízlépcső megépítése ellen. 1990. február 16-án a kormány megköveti a magyar népet az 19451963 közötti törvénysértő perekért. 1990. március 6-7. között Budapesten találkoznak a környező országokban élő magyarság képviselői. 1990. március 10-11. között Moszkvában aláírják a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok teljes kivonásáról szóló kormányközi egyezményt. 1990. március 14-16. között tartja utolsó ülését az 1985-ben megválasztott országgyűlés. A képviselők elfogadják a: ƒ XXVI. törvényt az 1945-1963 közötti törvénysértő ítéletek semmissé nyilvánításáról, ƒ XXVII. törvényt a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatokat. 1990. március 19-i 48/1990. MT. sz. rendelet a Köztársaság kikiáltásának napját, október 23-át munkaszüneti nappá, április 4-ét munkanappá nyilvánítja.