ACTA IJNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS DE ATTILA JÓZSEF NOMINATE i
>;
• »
SECTIO SCIENTIAE SOCIALISMI
TUDOMÁNYOS SZOCIALIZMUS НАУЧНЫЙ СОЦИАЛИЗМ
WISSENSCHAFTLICHER SOZIALISMUS
TOMUS ХХП1.
SZEGED 1988.
ЛСТЛ lÍNIVERSITATTS SZEGEDIENSIS DE ATTILA JÓZSEF NOM IN ATE
SECTIO SCIENTIAE SOCIALISMI .4
TUDOMÁNYOS SZOCIALIZMUS НАУЧНЫЙ СОЦИАЛИЗМ
WISSENSCHAFTLICHER SOZIALISMUS
TOMUS ХХП1.
SZEGED 1988.
WANG GUAN Kínai T á r s a d a l o m t u d o m á n y i rörténet.tudományi
Akadémia
Intézet
Peking
A KÍNAI TÖRTÉNETÍRÁS TRADÍCIÓJA ÉS A MAI KÍNA TÖRTÉNETÍRÁSA ELMÉLETI
PROBLÉMÁI*
A N é p k ö z t á r s a s á g m e g a l a k u l á s a után Kínában a történelem tanulmányozása nagy változáson ment k e r e s z t ü l . Egy új elméleti légkör jött l é t r e . Kína sok h a s z n o s a t vett át a S z o v j e t u n i ó t ó l , de ugyanakkor az elméleti d o g m a t i z m u s t is á t v e t t e . E z e k b e n az é v t i z e d e k b e n a kínai történészek nagyot léptek előre a f o r r á s k r i t i k á b a n , a források
tanulmányozásá-
ban és a f o r r á s k i a d v á n y o k ö s s z e á l l í t á s á b a n , de jóval kevesebbet az e l m é l e t b e n . A múltban általános nézet v o l t , hogy a történelmi m a t e r i a l i z m u s a marxista történetírás elmélet e . A történészek m e g e l é g e d t e k a történelmi
materializmus
alapelveinek t a n u l m á n y o z á s á v a l és m e g é r t é s é v e l , de még nem fordítottak elegendő figyelmet a m a r x i z m u s
speciális,
t ö r t é n e l e m f i l o z ó f i a i tételei m e g f o g a l m a z á s á n a k és fejlődésének p r o b l é m á i r a . A Hu Si-t bíráló 1954-ben
lezajlott 1
mozgalomtól az 1958^as "történelmi forradalomig , bár erőteljesen k ö v e t t é k , valójában az akadémiai kutatások he-
*A kínai p r o f e s s z o r 1 9 8 7 . október 15-én a József Attila T u d o m á n y e g y e t e m Tudományos Szocializmus Tanszékén tartott előadásának némileg - a tartalmat nem érintő - rövidített szövege.
- 2 -
lyett a p o l i t i k a i tagadás egyszerű m ó d j á t a l k a l m a z t á k és a történelem m a r x i s t a elméletét nem alakították ki komoly f o r m á b a n . A k u l t u r á l i s forradalomban k o m o l y a n
előkerültek
olyan j e l e n s é g e k , m i n t fekete-fehér m e g n e v e z é s é n e k és jó-rossz ö s s z e k e v e r é s é n e k p r o b l é m á j a . Azóta k i i g a z í t á s o k a t v é g r e , új h e l y z e t alakult k i . Oe a t ö r t é n e l m i
hajtottak
kutatások
e l ő r e h a l a d á s á v a l , ahogy minél mélyebbre jutottak és nagyobb á t t e k i n t é s t k a p t a k , annál inkább érezték a szükségességét és s ü r g ő s s é g é t , hogy megerősítsék a m a r x i z m u s tört é n e l e m f e l f o g á s á n a k és m e t o d o l ó g i á j á n a k
tanulmányozását.
Az elmúlt é v e k b e n , a fiatal történészek azt a problémát vetették fel, vajon a kínai t ö r t é n e l m i g o n d o l k o d á s van-e? Ez pontosan a fent e m l í t e t t h e l y z e t r e
válságban
történő
r e f l e x i ó . A z é r t , m e r t tudásukat a korábban é r v é n y e s történelmi m a t e r i a l i z m u s t a n k ö n y v e k b ő l szerezték és nem tud4
nak s o k , a v a l ó s á g b a n és a történelmi k u t a t á s o k b a n
meglé-
vő p r o b l é m á t m e g m a g y a r á z n i és ezután ilyen f é l r e é r t é s e k r e jutnak. Ez a helyzet is arra a m e g g o n d o l á s r a s a r k a l l , hogy a kínai t ö r t é n e t í r á s maga az idők k i h í v á s á v a l néz s z e m b e . A társadalom nagy t ö r t é n e l m i változásai előtt a történészek k é p t e l e n n e k tartották m a g u k a t a t á r s a d a l m i
változá-
sokat szolgáló problémák m e g o l d á s á r a . S ő t , az emberek tudatában a t ö r t é n e t í r á s fontossága f o k o z a t o s a n
csökkenő.
Ennek egyik oka a z , hogy az emberek nem értik meg a történelem s z e r e p é t a jelen t á r s a d a l o m b a n . Annak a n é z e t n e k , hogy "a t ö r t é n e l e m haszontalan", v i s z o n y l a g o s a n
széleskörű
hatása van K í n á b a n . A k o m m u n i s t á k között is van olyan vé-
- 3 -
l e m é n y , hogy amikor a társadalom f e j l ő d i k , a múlt történelme nem játszik többé s z e r e p e t a tanulságok levonása
szempontjá-
b ó l . Csak k e v e s e n gondolják azonban a z t , hogy a történelmi tudás nem ér többet mint a t u r i z m u s , hogy a történelem nem ad s e m m i t , nem hoz p r o f i t o t ,
miért kellene az embereknek
e n e r g i á t p a z a r o l n i rá? A másik ok a k o r s z e r ű t l e n módszerek és elavult eszközök e r e d m é n y e . Az e m b e r e k h o z z á s z o k t a k , hogy olyan
koncepciókat
k é p v i s e l j e n e k , amelyek idejét m ú l t a k . Ismételgetik a régi k ö v e t k e z t e t é s e k e t és nem tudják m e g t ö r n i a régi elméleti k e r e t e k e t . N i n c s új ötlet alapján született új n é z e t , amely az e m b e r e k n e k adhatna valamiféle i n s p i r á c i ó t . A nyelvezet u n a l m a s , a stílus h o m á l y o s . A történészek nem
tanulmányozzák
a k ö z v e t l e n j e l e n t ő s é g g e l bíró p r o b l é m á k a t , a t á r s a d a l m i gyakorlat p r o b l é m á i t , hanem idejüket jelentéktelen, magától ér4
tődő d o l g o k r a f o r d í t j á k . ( T e r m é s z e t e s e n , itt a " k ö z e t l e n , azonnali" szó j e l e n t é s e nem k r o n o l ó g i a i értelemben
veendő.)
Más s z a v a k k a l , a történészek csak az ö n m e g b e c s ü l é s r e és a történelem tanulmányozására, mint "az antikvitások élvezetére" f o r d í t a n a k f i g y e l m e t . így a kínai
történetírás
arra van í t é l v e , hogy elveszítse s z e r e p é t , amelyet be kellene t ö l t e n i e . A történelem eszköze a valóság m e g é r t é s é n e k . A történelem az oktatás k i s z é l e s í t e t t szérepét is játssza. Marx és Engels azt m o n d j a , hogy az egyetlen t u d o m á n y á g , amelyet ismernek, az a t ö r t é n e l e m . Tehát a történetírás len, alapvető
elengedhetet-
tudomány.
A . t u d ó s o k s z e r i n t a történelemtudomány f e j l ő d é s e során fel-
- 4 -
merülő p r o b l é m á k f i g y e l e m b e v é t e l e k o r ö s s z e kell kapcsolnunk azokat a jelenkor s a j á t o s s á g a i v a l . Akkor is, amikor a "társ a d a l m i é r t é k e k " és "társadalmi funkciók" problémáira
gondo-
l u n k , k a p c s o l a t b a n kell lenniük korunk s a j á t o s s á g a i v a l . Korunk l e g a l á b b annyira r e f o r m k o r , mint a m e n n y i r e a külső világ felé való nyitás k o r s z a k a . T á r s a d a l m u n k n a k reformra van szüksége,
a kínai, t ö r t é n e t í r á s n a k ú g y s z i n t é n . Csak miután
f e l i s m e r t ü k a történelem - mint tudományos diszciplína jellemző v o n á s a i t és adaptáltuk az ezekhez a sajátosságokhoz a l k a l m a z h a t ó m ó d s z e r e k e t , késztethetjük a történelmet szerepének
betöltésére.
Az. e l m é l e t minden tudományág lényege és minden
tudományágnak
megvan a saját elmélete és m ó d s z e r t a n i r e n d s z e r e . A törté- ' n e t t u d o m á n y e r ő t e l j e s e n elméleti t u d o m á n y , amelynek
saját
e l m é l e t t e l és m e t o d o l ó g i á v a l kell r e n d e l k e z n i e . A Kínai 4
K o m m u n i s t a Párt 1 1 . Központi Bizottságának 3. plénuma óta új vitalitás érezhető minden e l m é l e t i f r o n t o n . Történészkörökben
a
történelmi elméletek felfedezése és
•tanulmányozása gyorsan fejlődött ilyen k ö r ü l m é n y e k
között.
Ezen k o r s z a k b a n a történelmi intézetek és a p e k i n g i és más egyetemek történelmi tanszékei egymásután állították fel illetve hoztak létre újra t ö r t é n e l e m e l m é l e t t e l
foglalkozó
kutató c s o p o r t o k a t . A tudósok kutatási t e v é k e n y s é g e egyre n ő t t . A t ö r t é n e t i c i k k e k e t és munkákat e g y m á s u t á n ták és g y a k r a n tartottak s z i m p ó z i u m o k a t . Csupán
publikál-
1986-ban
k b . 150 t ö r t é n e l m i cikket publikáltak hét történelmi művön és t a n k ö n y v ö n k í v ü l . Három országos szemináriumot
tartottak
az i l l e t é k e s s z e r v e z e t e k , nem számítva az egyetemek és n é h á n y
- 5 -
folyóirat kiadói testülete által szervezett f ó r u m o k a t . Érdemes m e g e m l í t e n i a History and Theories (Történeleín és E l m é l e t e k ) , az első elméleti jellegű történelmi folyóiratot K í n á b a n , amely abban az évben i n d u l t . Mindez bátorította a kínai elméleti kutatásainak
történetírás
fejlődését.
Először a legtöbb tudós a történetírási elméletek és a történelmi m a t e r i a l i z m u s illetve a marxizmus és a módszertan k a r d i n á l i s elvei közötti kapcsolat helyes
értelmezésének
problémáira fordított f i g y e l m e t . A kínai történészek összeg e z t é k , f e l m é r t é k , vitatták a történelmi materializmus és a l k a l m a z á s marxista szemléletmódjának alapvető m ó d s z e r é t . A tudósok a m a r x i z m u s ú j r a t a n u l m á n y o z á s á t és a fejlődő marxizmus t ö r t é n e l e m t u d o m á n y b a n
való szükségességének
fenntartá-
sát j a v a s o l j á k . Az i s m e r e t e l m é l e t problémáit szintén gyakran
tárgyalják.
*
A tudósok r á m u t a t n a k , hogy a történelmi m e g i s m e r é s
folyamata
a korlátlan képesség és a k o r l á t o z o t t szintű ismeret egysége és ú g y s z i n t é n a relatív igazság és az abszolút igazság egys é g e . Ezek a jelenségek ellentétesek ezen a folyamaton bel ü l . A szubjektív és objektív körülmények korlátozása köv e t k e z t é b e n a történelmi m e g i s m e r é s és történelmi gyakorlat k ö z ö t t i egység és összhang időt vesz igénybe. A történelmi m e g i s m e r é s minden korban mérhető az emberek társadalmi és t ö r t é n e l m i gyakorlata á l t a l . A történelmi tudás mérésének t ö r t é n e l m i n e k és fejlődőnek kell l e n n i e . Az a n é z e t , mely támogatja azt az e l v e t , hogy a történelmi igazság nem mérhető és tagadja annak tudományos t e r m é s z e t é t , a l a p t a l a n . Később a tudósok a k ö v e t k e z ő problémákat is vizsgálták: a
társadalmi gazdasági f o r m á c i ó k , az ázsiai termelési m ó d , a t ö r t é n e l e m f o r m á l ó i n a k , a történelem egységének és elt é r é s é n e k , a történelem e l k e r ü l h e t e t l e n s é g é n e k és véletlen s z e r ű s é g é n e k , a történelmi fejlődésben a természeti környe zet szerepének problémája
stb.
Az elmúlt két-három évben a tudósok főleg magának a t ö r t é n e t í r á s n a k az elméleti tanulmányozására
fordítottak
f i g y e l m e t . Az említett "történetírás válságát" érintő a r g u m e n t á c i ó n k í v ü l , a tanulmányok a történelem giájának és a történetírás módszerének
metodoló-
tanulmányozását
foglalják m a g u k b a n . Itt csak röviden szólhatok ezek alapvető
jellegzetességeiről. M i n d e n e k e l ő t t , ebben a szférában nagyon sok probléma
van'és a kutatási terület szintén s z é l e s k ö r ű . Különbségek vannak a kutatók között a - t ö r t é n e t í r á s elméleti
rendszere
k o n c e p c i ó j á n a k tartalmát illetve szintjeit i l l e t ő e n . Lee g y s z e r ű s í t v e végül is kétféle nézet v a n , egy szűk és egy tág é r t e l m e z é s . Az itt érintett p r o b l é m á k a t csak tágabb é r t e l e m b e n lehet é r t e l m e z n i . Más s z a v a k k a l , a tudósok által t a n u l m á n y o z o t t tárgyai a történelemnek
magukban
foglalták mind a történelem alanyát és t á r g y á t , illetve a köztük lévő k a p c s o l a t o t , mind a történelmi
fejlődés
f o l y a m a t á t érintő elméleteket (a mag a történelmi mater i a l i z m u s s z e m l é l e t m ó d j a ) ; a történetírás t á r g y á t , k ö r é t , f e l f o g á s á t , funkcióit és kapcsolatukat a valósággal; a t ö r t é n e l m i m e g i s m e r é s s a j á t o s s á g á t és a történelem
alanya
és a tárgya közötti k a p c s o l a t o t . Ezek a tárgyak nemcsak a .régi p r o b l é m á k a t rejtik m a g u k b a n , o l y a n o k a t , mint a
- 7 -
történelmi s z e m é l y i s é g e k é r t é k e l é s e , a t ö r t é n e l e m , az elmélet és a történelem alakítói közötti k a p c s o l a t , de olyan új p r o b l é m á k a t i s , mint a marxista történelemelmélet és a modern t e r m é s z e t t u d o m á n y o k fejlődése közötti k a p c s o l a t , a t ö r t é n e t í r á s reformja és a kutatási módszerek m e g ú j u l á s a , a t ö r t é n e t í r á s szubjektív ismerete beleértve a gondolkodási m i n t á k a t , a tudás r e n d s z e r e , az intellektuális rendszer és a történészek tudásának szintjei és f o l y a m a t a , valamint a t ö r t é n e t í r á s új r e n d s z e r e . A tudósok vakon vizsgálják ezeket a p r o b l é m á k a t , amelyek teljességgel tükrözik
gondolko-
dásuk s z a b a d s á g á t . Ez a tény szintén j e l z i , hogy a modern Kínában nagyon sok a tennivaló a történetírás
reformját
illetően. M á s o d s z o r , időszerűsége van ennek a kutatási
szférá-
n a k . A társadalmi gyakorlat folyamatosan új tapasztalato4
kat nyújt és új problémákkal áll elő.
A műszaki és természet-
t u d o m á n y o k , és a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k legfrissebb
vívmányai
b e f o l y á s o l j á k a történelmi kutatások fejlődésének
irányát.
Ezek a trendvonalak magukban foglalják a történetírás ism e r e t e l m é l e t é n e k tanulmányozása iránti növekvő
figyelmet,
a t ö r t é n e l m i kutatások integrálásának t e n d e n c i á j á t , a történettudomány és más társadalomtudományok és a műszaki és t e r m é s z e t t u d o m á n y o k növekvő ö s s z e k a p c s o l ó d á s á t , egymásra h a t á s á t , k ö l c s ö n h a t á s á t , szoros kapcsolatot a történelmi kutatások és a valóság között és a kutatási módszerek megújul á s é t . A kínai t ö r t é n e t í r á s b a n folyó elméleti kutatások jelenlegi fejlődése is hordozza és m e g k ü l ö n b ö z t e t i a korszakra jellemző
sajátosságokat.
- 8 -
A kutatók m e g p r ó b á l j á k összegezni a történelmi
kutatások
m e t o d o l ó g i a i elveit a r e n d s z e r e l m é l e t , a kibernetika és inf o r m á c i ó e l m é l e t s e g í t s é g é v e l és felfedezni az emberi
törté-
n e l e m , mint egész tanulmányozásának a m ó d j á t . A történelemtudomány tárgyának tanulmányozása egyre f o k o z ó d i k . Ugyanakkor számos új t u d o m á n y á g a t vezetnek b e , fedeznek f e l , alkalmaznak a történelmi g y a k o r l a t h o z , olyanokat mint a szocio- t ö r t é n e l e m , történelmi d e m o g r á f i a , ökológiai, történeti ö k o l ó g i a , történeti p s z i c h o l ó g i a , történeti földrajz
stb...
Néhány tudós m e g p r ó b á l j a integrálni a t ö r t é n e t t u d o m á n y
ha-
g y o m á n y o s s z ö v e g k r i t i k á j á t a rendszerelemzés mai módszereiv e l , a l k a l m a z n i a s z á m o l ó g é p e t a történelmi szférához és h a s z n á l n i a modern eszközöket a történelmi adatok
kezelésé-
h e z . Néhány tudós a kvantitatív analízis m ó d s z e r e i t is használja a történelmi források t a n u l m á n y o z á s á r a , hogy
átfogó
tanulmányozása legyen a történelem p o l i t i k a i és gazdasági adatainak kvantitav és kvantitatív és kvalitatív
szempont-
b ó l . A k v a n t i t a t í v módszer és alkalmazhatósága növeli a történelem a l k a l m a z h a t ó s á g á t , így néhány tudós
felvetette
az a l k a l m a z o t t történelem kutatási f e l a d a t a i t . E területek k u t a t ó i jobbára középkorúak vagy a f i a t a l o k . A modern Kína m e g t e r e m t é s é n e k ők a h a j t ó e r ő i . Mindannyian azt v a l l j á k , hogy a kínai t ö r t é n e t í r á s n a k , a világ új technikai forradalma által i n s p r i á l v a , a m o d e r n i z á c i ó irányába
kell
haladnia. A harmadik sajátosság a n y i t o t t s á g . A társadalom nyitottsága a társadalmi haladásnak és az emberi civilizáció fejlődésének f o k m é r ő j e . A tudományos kutatások
nyitottságát
- 9 -
a társadalmi haladás d e t e r m i n á l j a . A tudósok
felismerték,
hogy noha a nyugati történészek elméleteiben
található
idealizmus és más h i á n y o s s á g o k , a fejlett társadalmak anyagi c i v i l i z á c i ó j á n a k és az emberi tudás
felhalmozódásának
v í v m á n y a i sok értékes és hasznos tartalommal
rendelkeznek.
íly módon a kínai történészeknek nem szabad m e g t a g a d n i u k • 6 ezt a közös k i n c s e t , amely az egész e m b e r i s é g é . A kínai történészeknek magukba kell szívni és átvenni minden hasznos t a p a s z t a l a t o t és tudást a külföldi országok
történet-
írásának f e j l ő d é s é v e l k a p c s o l a t b a n , annak é r d e k é b e n , hogy a kínai t ö r t é n e t í r á s t m e g r e f o r m á l h a s s á k és fejlesszék elméleti a l a p j a i t . A kínai tudósok kezdték figyelmüket a nyugati t ö r t é n e t í r á s tradicionális kutatásaira 1
irányítani.
»
Az ö s s z e h a s o n l í t ó k u t a t á s i módszer újból fontos szerepet, j á t s z i k . A külföldi történeti gondolkodás fő iskoláinak m
i
bemutatására nagy hangsúlyt h e l y e z n e k . Számos kiváló művet és szimpózium a n y a g á t , melyeket híres külföldi tudósok írtak
a történelem elméleti k é r d é s e i r ő l , lefordították
le fogják fordítani és kiadják
vagy
Kínában.
Többek között a híres olasz gondolkodó B . C r o c e , az angol R . G . C o l l i n g w o o d , W . W a l s h , Carl Popper; a francia Áron m ű v e i t . Az 1950-es években néhány művet
Raymond
lefordítottak
és bemutattak K í n á b a n , amelyeket szovjet és más szocialista ország szerzői í r t a k . A kínai tudósok még mindig nagyon érdeklődnek ezen országok ú j , fontos történeleme-lméleti vívmányai i r á n t . P é l d á u l , a szovjet akadémikus E . M . Zsukov művét The Q.utline of Methodoloav of Historv (A történelem m e t o d o l ó g i á j á n a k á t t e k i n t é s e ) és a l e n g y e l . t ö r t é n é s z
Topolski
- 10 -
m ű v é t The Methodology of History (A történelem h a m a r o s a n kiadják
metodologiája)
Kínában.
Ami a szimpóziumok anyagát i l l e t i , The H i s t o r i c a l Philosophy (A mai n y u g a t i
Modern Western
történelemfilozófia)
című művet Csang Ven-csie állította ösze, The Studies of Max VJeber (Max Weber t a n u l m á n y a i ) címűt Wang Guan p r o f e s s z o r . o o E g y é b k é n t a kínaiakat nagyon érdeklik a témával kapcsolatos m a g y a r o r s z á g i kutatások és nagy v á r a k o z á s s a l tekintenek a m a g y a r tudósok kutatásait bemutató kínai fordítás megjelenése e l é . Ez a fajta nyitottság együttműködés
formájában
jellemző a kínai t ö r t é n e l e m e l m é l e t t e l foglalkozó
tudósokra
és. m á s társadalom- és természettudományok képviselőire
is.
Ez kifejeződik a kínai s z a k e m b e r e k közötti szabad vitákban 1 0 és a kínai és a külföldi tudósok növekvő számú tudományos c s e r é i b ő l . Példa erre Fan Ta-zsen professzor
közelmúltban
tett lengyelországi útja és e sorok írójának
látogatása
az önök
országában.
V é g ü l , a j e l e n l e g i , kínai történetírás elméleti
tanulmányo-
zásának egy másik fontos sajátossága céljának és vezérgondolatának t i s z t a s á g a . A kínai történettudomány Kína
szocialis-
ta m o d e r n i z á l á s á n a k m e g v a l ó s í t á s á t saját céljának is t e k i n t i . A m a r x i z m u s alapelvei jelentik gondolkodásunk elméleti mega l a p o z á s á t . Ezért nagyon természetes a m a r x i z m u s t szem előtt tartani a mai kínai t ö r t é n e l e m e l m é l e t t e l foglalkozó kutatás o k b a n . A kínai tudósok r á m u t a t n a k , hogy a történettudomány k u t a t á s á t és fejlődését integrálni kell a v a l ó s á g g a l és a történelmi m a t e r i a l i z m u s r e n d s z e r e s t a n u l m á n y o z á s á v a l . De a , t ö r t é n e l m i m a t e r i a l i z m u s nem egyenlő a t ö r t é n e l e m e l m é l e t t e l .
Most a kínai történészek korrigálták a múlt dogmatikus felfogásait és a történelmi m a t e r i a l i z m u s t csak kutatásuk vezérfonalának t e k i n t i k . A tudósok vizsgálták a klasszikus marxista szerzőknek az emberi történelemmel m ű v e i t és f e l f e d e z t é k , hogy a művekben nem
foglalkozó következetesek.
F o g l a l k o z n i kell ezekkel az álláspontokkal abból a szemp o n t b ó l , ahogyan ők vizsgálták a történelmet és alakították ki n é z e t e i k e t , és a t ö r t é n e t í r á s és az idő közötti viszony s z e m p o n t j á b ó l . P é l d á u l , Marx"A német ideológiá"-ban három tényezőként jelöli meg az emberi történelem lényegét - termel ő e r ő k , társadalmi feltételek és ideológia - , míg "A Kommunista Párt K i á l t v á n y á " - b a n azt m o n d j a , hogy "A m i n d e z i d e i g létező társadalmak történelme az osztályharcok
története".
Ez az oka, hogy a p r o l e t á r f o r r a d a l o m győzelme előtt a kommunista párt erejét főként a proletariátus és a tömegek vezetésére ö s s z p o n t o s í t o t t a , hogy osztályharcot
folytassanak
a régi társadalmi rendszer m e g d ö n t é s é r e . A pártvezetők a történelmet a forradalmi eszközök felhasználásának
szempont-
jából vizsgálták a valóság átalakítása é r d e k é b e n , így term é s z e t s z e r ű l e g figyelmüket a történelemben az osztályharcra f o r d í t o t t á k . De má a dolgok alapvetően m e g v á l t o z t a k . Jelenl e g , pártunk és o r s z á g u n k , mialatt a szocialista
szellemi
civilizáció m e g t e r e m t é s é v e l van e l f o g l a l v a , először a term e l é s és a szocialista gazdaság fejlesztését
hangsúlyozza.
Ilyen körülmények között a történetírás társadalmi elsősorban a termelés fejlődése történetének
funkciója
tanulmányozása,
hogy a kínai m o d e r n i z á c i ó számára történelmi alapot és mintát b i z t o s í t s o n .
- 12 -
Az a l k a l m a z o t t történelem ebben az e l m é l e t i keretben k e z i k . Néhány kutató rámutat, hogy a "marxizmus
jelent-
vitalitása
az új gondolatok állandó l é t r e h o z á s á b a n rejlik az á l t a l , hogy a természet és társadalom m e g i s m e r é s é n e k
képessége
e l m é l y ü l " . A m a r x i z m u s a l k a l m a z á s a k o r , a történetírásnak fejlődésszBfn]élettel
kell r e n d e l k e z n i e . Magában kell fog-
lalnia az elmúlt évszázadok természetről és társadalomról való ismereteinek ideológiai lényegét és m é l y í t e n i e , fejlesztenie kell a történelmi m a t e r i a l i z m u s t . P é l d á u l , létezik olyan n é z e t , mely szerint k é t s é g t e l e n ü l megfelel a v a l ó s á g n a k , hogy az embereknek
a
múltban kell kezdeniük -
amikor a társadalmi forradalom okait vizsgálják - termelőerők és a termelési viszonyok közötti e l l e n t m o n d á s o k , az alap és a felépítmény közötti e l l e n t m o n d á s o k , illetve a t á r s a d a l m i osztályok ellentmondásainak erősödése
vizsgála-
t á t . ü e , ha a forradalom nem az ipari forradalom
eredménye
vagy a forradalom nem stimulálja az ipari
forradalmat,
s e m m i l y e n forradalom -sem tudja a régi társadalmi formációkat alapvetően m e g v á l t o z t a t n i és a t á r s a d a l m a t m i n ő s é g i v á l t o z t a t á s r a késztetni'. í g y , a társadalmi
fejlődésben
egyre jobban felismerve a tudomány és a technológia
sze-
r e p é t , a kutatók a társadalmi f o r r a d a l m a t elemezhetik a t u d o m á n y b a n lezajló forradalom alapján is, a k ö v e t k e z ő k é p - , pen: t e c h n o l ó g i a i forradalom - ipari forradalom - társadalmi
forradalom. Más kutatók úgy t a r t j á k , hogy évek ó t a , a kínai tör-
t é n e t í r á s , hangsúlyozva az o s z t á l y h a r c o t , túlzott jelentőséget tulajdonít a társadalmi
szerepének - mint
- 13 -
p é l d á u l anyagi t e r m e l é s , g a z d a s á g i viszonyok és a társadalmi f e j l ő d é s t ö r v é n y e i n e k , és az ember tanulmányozása
majdnem
tiltott z ó n a . A történelem folyamatosan f e j l ő d i k , mégis p o n t o s a n , mert az ember a társadalmi feladatokat tosan v á l t o z t a t j a , fejleszti m a g á t a feladatok
folyama-
megújítá-
sának s o r á n . E z é r t , a kutatók r á m u t a t n a k , hogy a történelem m i n d e n e k e l ő t t az ember fejlődésének története és a t ö r t é n e t í r á s n a k nagy fontosságot kell tulajdonítania
az
ember t a n u l m á n y o z á s á n a k . A történészeknek nem lehet csak az o s z t á l y h a r c o k
(a f o r r a d a l o m ) t a n u l m á n y o z á s á r a , főként
az egész társadalom tanulmányozására fordítaniuk
figyel-
m ü k e t , hanem magukat a társadalom szubjektuma - az ember f e j l ő d é s e tanulmányozásának kell s z é n t e l n i ü k . "A Szent C s a l á d " - b a n Marx azt m o n d j a , hogy "a történelem nem e g y é b , mint a maga céljait követő ember t e v é k e n y s é g e " . Azaz, megr a g a d n i az ember fejlődésének történelmi folyamatát valaki csak úgy t u d j a , ha a következő kérdésre az ember valódi c s e l e k e d e t e i átfogó vizsgálata által próbál
válaszolni:
hogyan alakítja az ember a történelmet és e l l e n k e z ő l e g , a történelem az embert? Ebből a k é r d é s f e l t e v é s b ő l
következik
a k u t a t ó k s z á m á r a , hogy a történelemtudomány az " e m b e r n e k , mint egésznek a t u d o m á n y a " . A kutatók szerint Marx a valóság és a gyakorlat emberét vészi az összes tudatos emberi tevékenység Ez az ismeretelméletben nagyon f o n t o s . Az
kiindulópontjának. ismeretelméletből
k i i n d u l v a . a z ember története a természet története is. A g y a k o r l a t b a n , az ember külsőleg átalakítja magát a termés z e t b e , és ugyanakkor a természetet alakítja belsőleg m a g á b a .
- 14 -
A l á h ú z z á k , hogy az ember gyakorlata a s z u b j e k t í v
céljának
f e j l ő d é s e , vagy a s z u b j e k t í v célja és az o b j e k t í v világ közötti viszony f e j l ő d é s e . Ezért a tudományos
ismeretelmélet
m e g k ö v e t e l i , hogy a kutatók k u t a t á s a i k a t az ember mi tevékenysége t a n u l m á n y o z á s á v a l
társadal-
kezdjék.
A fent említett példák j e l z i k , hogy a tudósok a tört é n e l e m t u d o m á n y tárgyának kutatását a történettudomány
el-
m é l e t i alapját és a m e t o d o l ó g i a néhány p r o b l é m á j á t a történelmi m a t e r i a l i z m u s komoly tanulmányozására alapozzák és a m a r x i z m u s vezérli ő k e t . Most látható a történelem új elméleti rendszerének mölcse a t ö r t é n e t í r á s jelenlegi elméleti
gyü-
tanulmányozásának
s a j á t o s s á g a i b ó l . Ez a rendszer olyan l e s z , amely a kor k ö v e t e l m é n y e i h e z , amelyet a történelmi
adaptálható
materializmus
alapelvei vezérelnek és magában foglalja az emberi
kultúra,
a kínai és külföldi múlt és jelen é r t é k e i t és a v i l á g o t , a jövőt. Integrálni fogja a történelmi k u t a t á s o k
tradicionális
m ó d s z e r e i t az új m ó d s z e r e k k e l és e s z k ö z ö k k e l , így k i a l a k í t v a a történelmi források új bázisát és k i b ő v í t v e a történelmi kutatások t á r g y á t . T e r m é s z e t e s e n nagy e r ő f e s z í t é s e k r e és hosszabb időre van szükség e cél e l é r é s é h e z . Ma k u t a t ó m u n k á n k
éppen a kezdetén á l l . Az új módsze-
rek bevezetése és felfedezése egyszerűnek és felületesnek tűnik és a kutatók nem tudják megérteni és m e g m a g y a r á z n i azokat a metodológia t e r m i n u s a i v a l . A történelemelmélet nem hatott a történelmi gyakorlatra mélyen és az új móds z e r e k e t nem alkalmazták sikeresen a történelmi
gyakorlat-
- 15 -
b a n , hogy a t ö r t é n e t í r á s jelentősebb eredményeket érjen e l . V é g e z e t ü l , ebben a kutatási szférában sok régi probléma vár m e g o l d á s r a és sok új vitás kérdés v a n . P é l d á u l , néhány kutató úgy tartja, a múlt történelmi tradíciójából nincs pozitív t a r t a l o m , amit fel lehetne h a s z n á l n i , beleértve az új Kína megalapítása utáni történ e t í r á s t , csak nehéz t örténelmi teher v a n . Más kutatók szerint a történelmi m a t e r i a l i z m u s történelmi
kutatások
v e z é r f o n a l a k é n t való alkalmazása a történetírás
tudományos
elveinek a l k a l m a z á s a . Az emberek kétségbevonják
egyáltalán
a történelemben l é t e z i k - e valamilyen t ö r v é n y , ily módon valóban létezik egy kihívás a tudományos elméletek s z á m á r a . Akik azon a véleményen v a n n a k , hogy a történelem
fundamentálisan
különbözik a t e r m é s z e t t ő l abban,.hogy a történelem az ember s z u b j e k t i v i t á s á n kívül nem l é t e z i k , különösen pedig a b b a n , hogy minden fizikai tevékenység bizonyos szubjektív
törek-
vést hagy maga u t á n . N y i l v á n v a l ó a n ezek a kutatók nem egyszerűen a s z u b j e k t i v i t á s , emberi gondolkodás és szubjektív \
tevékenység t a n u l m á n y o z á s á t h a n g s ú l y o z z á k , hanem az emberi szubjektív tudatot elkülönítik az ember fizikai
tevékenysé-
gétől t u d a t o s a n . Ez a nézet ellentétben áll a modern természet- és m ű s z a k i tudományok nyújtotta b i z o n y í t é k k a l . A fent említett példák a l a p j á n , amikor a történetírás elméleti k u t a t á s a i t s z i s z t e m a t i k u s a n e l e m e z z ü k , a történelmi i s m e r e t e l m é l e t feltárását kell f e j l e s z t e n ü n k . Amint az emberek m e g t a n u l n a k helyesen g o n d o l k o d n i , addig megtalálják -7 •¡n-jTcánnt ír uéniil . Ez leainkább a történészekre és
3
a . t e o r e t i k u s o k r a nézve igaz. A kínai f i l o z ó f u s o k , törté-
- 16 -
nészek és minden más tudomány elméleti s z a k e m b e r e i
együtt
tanulnak és k u t a t n a k . Ennek alapján f e l t é t e l e z h e t ő , hogy b i z o n y o s háttérbe szorítás után Clio b i z o n y o s a n s z e r e p e t fog játszani ismét a kínai történészi
kiemelkedő körökben.
ШЕЛЕСТ Д . С .
ПОВЫШЕНИЕ РОЛИ ТРУДОВЫХ КОЛЛЕКТИВОВ В УГЛУБЛЕНИИ СОДШИСГИЧЕШОГО САМОУПРАВЛЕНИИ НАРОДА.
Воплощение в жизнь концепции, ускорения социально-экономического развития страны, перевод экономики на рельсы интенсификации, всемерное использование достижений научно-технического прогресса в решающей мере зависит от эффективности работы трудовых коллективов, повышения роли человеческого фактора. "Партия всемерно содействует тому, - говорится в Программе КПСС, - чтобы каждый трудовой коллектив становился действенной социальной ячейкой социалистического самоуправления народа, повседневного и реального участия трудящихся в решении вопросов работы предприятий, учреждений и организаций, развития и приложения творческих сил личности".* Перед трудовыми коллективами, а их в стране насчитывается
свыше ¡¿,5 миллиона, стоят важные задачи по реализации Основных направлений экономического и социального развития СССР на 1986-1990 годы и на период до 2000 года. Полное использование потенциала трудовых коллективов требует глубокого осознания этих задач, правильного выбора путей их осуществления, эффективного внедрения положительного опыта деятельности передовых колжтивов. Отмечая весомый их вклад в дальнейшее совершенствование всех форм жизнедеятельности нашего общества, партия вместе с тем выражает "озабочен-
ность тем, что широкие возможности и большие права трудовых колле тивов используются недостаточно. . В Политическом отчете Щ КПСС ХХУП съезду КПСС М.С.Горбачев
обратил внимание на то, что в деле претворения в жизнь Закона о I.Материалы ХХУП съезда Коммунистической партии Советского Союза.М.: Политиздат, 1986, с.156
-
18
-
трудовых коллективах имеются положительные сдвиги, но должной от-
дачи пока нет. Возникает вопрос: что же мешает им в полной ме раскрыть свои возможности, использовать предоставленные права?
Что надо еще сделать для того, чтобы Закон о трудовом коллекти 1983г. и Закон "О государственном предприятии (объединении) 1987г.
в полной мере служили повышению трудовой и социальной активности масс, развитию демократических норм жизни общества? Решение этих
вопросов требует прежде всего активизации целенаправленной деятель
ности первичных партийных организаций как политического ядра тру-
довых коллективов. Повышение уровня их руководства развитием твор ческой деятельности членов трудовых коллективов в соответствии с
программными установками партии предполагает внедрение в практику
новых форм и методов хозяйствования, ускорения темпов и повышени отдачи научно-технического прогресса, развитие инициативы и твор-
чества масс, укрепление социалистической дисциплины труда, все бо лее полное осуществление принципа социальной справедливости.
Трудовой коллектив как субъект управления имеет большие , за-
крепленные в законодательном порядке права. Степень их использова
ния во многом зависит от уровня зрелости коллектива, оптимизации процесса самоуправления, то есть осознанного, актвиного участия
всех его членов в решении государственных, хозяйственных и общес
венных дел. Развитие этого сложного социального организма, раскры
тие его творческих возможностей происходят не просто и не прям
а через борьбу противоречивых тенденций за утверждение нового, п редового.
Исходя из анализа задач, стоящих перед страной, ХХУП съезд КПСС обогатил ленинское учение о самоуправлении, определил пути
развертывания социалистической демократии народа в современных условиях» В чем проявляется эта новизна? Прежде всего в подходе к
-
19
-
социалистическому самоуправлению как к этапу, предшествующему коммунистическому общественному самоуправлению. С развитием социализ-
ма углубляется и самоуправление, формируя базу для перехода к в
шему типу самоуправления. В Программе КПСС отмечается, что комму
низм знаменует собой превращение системы социалистического самоуп-
равления народа, социалистической демократии в высшую фазу органи зации общества - коммунистическое общественное самоуправление.
Далее, если ранее самоуправление трактовалось несколько узко,
сводилось лишь к местному и областному уровню, то сейчас оно п
мается более объемно, включает все основные компоненты организаци
общества снизу до верха. И, наконец, изжито представление о само
равлении как дополнении к государственной организации или противо поставлении ему. Развитие социалистического самоуправления народа
- это процесс, который развертывается как в рамках государственно
ти, так и в рамках общественных организаций. Углубление социалист
ческого самоуправления народа - процесс многогранный, целостная си
стема общественных отношений, перестройку которой надо вести и с ху и снизу.
Было.бы, конечно, упрощением понимать совершенствование общест
венного самоуправления только как результат "саморазвития" в рамках
трудовых коллективов. Решающее воздействие на этот сложный, много
гранный и динамичный процесс оказывает перестройка в масштабах с ны.. экономики, социальных отное(шний, духовной, жизни, формирование
нового человека адекватно новому состоянию общества. В общем ком
лексе взаимосвязанных задач особое значение имеет поднятие на ка
чественно новую ступень производительных сил и производственных о
ношений, кардинальное ускорение научно-технического прогресса, обес
печения быстрого продвижения вперед на стратегических направлениях
развития экономики, создание в будущем пятнадцатилетии производст-
- г о -
венного потенциала, равного по своим масштабам накопленному за предшествующие годы.
Существенные качественные изменения в ускорении научно-техни-
ческого прогресса, техническом перевооружении и реконструкции дей
ствующего оборудования в двенадцатой пятилетке произойдут в Укра
ской ССР. Как отмечалось на ХХУП съезде Компартии Украины за 1 1990 годы предусматривается в '¿-'3 раза повысить темпы обновления
основных производственных фондов республики, значительно увеличить выпуск новейших видов машин, улучшить„их параметры, высвободить
ручного труда, как минимум, полтора миллиона человек - в два с
ним раза больше, чем в одинадцатой пятилетке.''' Это, естественно
создает еще более прочную основу для развития творческих возмо
тей трудовых коллективов, повышение их вклада в укрепление един народнохозяйственного комплекса страны.
ХХУП съезд КПСС, критически проанализировав положение дел в
сфере экономики, поставил задачу решительного поднятия роли труд
вых коллективов в использовании общественной собственности. Сущес вующая практика дотаций низкорентабельным и убыточным хозяйствам
из госбюджета порождает иждивенчество и пассивность. Положение м но исправить лишь в том случае, если не государство, а само
приятие, то есть звено, в котором создаются материальные блага
переплетаются все нити управления, будет нести ответственность з выполнение обязательств, безубыточность своей работы, заботиться о приращении общественного богатства. Актуально и требовательно
встал вопрос обеспечения самоокупаемости хозяйств, постоянного ро
та их доходов, распорядителем которых является сам коллектив. В
именно отсутствие тесной увязки интересов трудовых коллективов с
I, Материалы ХХУП съезда Компартии Украины. К.: Политиздат Украины, 1986, с.15.
-
21
-
конечными результатами работы сдерживало их инициативу, творчество, не побуждало к использованию глубинных резервов. Перестройка хозяйственного механизма, создание целостной, эффективной и гибкой системы управления предполагает развитие заин-
тересованности работников в результатах труда, инициативы и социалистической предприимчивости, перевод объединений и предприятий на подлини'.ш хозяйственный расчет. Хозрасчет в трудовых коллекти-
вах позволяет поставить заработок каждого члена коллектива в зав симость от прибыли или убытка в работе предприятия, воспитывать
чувство подлинного хозяина завода, колхоза, учреждения, а на это
основе и хозяина страны. Эффективно работали такие передовые кол лективы, как Киевское производственное объединение "Коммунист", производственное объединение "ДонецкугоЛь", Львовское производственное объединение имени 50-летия Октября, Северодонецкое объеди-
нение "Азот'»' и другие, где полностью используется производственный потенциал, в борьбу за интенсификацию производства вовлечены все
рабочие, специалисты, где на деле осуществилась психологическая пе
стройка на хозрасчетную систему организации труда. Естественно, пе
реход на хозрасчет - дело сложное, тем более, что требует от р водителей и специалистов кропотливой работы с каждым человекой.
Тщательная подготовительная работа адаинистрации и общественных орб
ганизаций по обеспечению поддержки и выполнению хозрасчетных зада-
ний, комплекс мер организационного и воспитательного характера по
зволили перестроить стиль и методы деятельности трудовых коллекти вов по новому.
Важное значение для повышения активности коллективов трудящих ся имеет /юследовательное осуществление Коммунистической партией
социальной политики. Основные ее задачи обстоятельно охарактеризо-
ваны в новой редакции Программы КПСС и Основных направлениях, на
_
22
_
ленн на неуклонное улучшение условий жизни и труда советских л дей, все более полное осуществление во всех сферах общественных
отноёШний принципа социальной справедливости, сближение классов и
социальных групп, преодоление существенных различий между умствен
ным и физическим трудом, городом и деревней, совершенствование н
циональных отношений, укрепление братском дружбы наций и народно тей страны.
Глобальный процесс сближения рабочего класса, колхозного кре
тьянства и интеллигенции, формирование социально однородного обще
ва при решающей роли в этом процессе рабочего класса тесно св
с многообразным динамичным развитием трудовых коллективов как ос-
новной ячейки социалистического общества. Применение более совер-
шенных форм организации труда, например, в сквозных хозрасчетных бригадах рабочих и инженерно-технических работников существенно
сближает содержание их труда, расширяет возможности коллективного управления, широкого участия представителем различных социальных
групп в решении производственных, организационных и социальных за
дач. Так, на ряде участков Харьковского тракторного завода в с
тав бригад включили мастеров, что позволило самой бригаде решат вопросы организации производства, перераспределять людей по сменам с учетом производственной необходимости. Если раньше многие
требования исходили от мастера, то сейчас их носителями выступа
коллектив, возросла воспитательная сила общественного мнения бри-
гады. В этих условиях мастер-бригадир больше внимания уделяет с ласованности и взаимосвязи между группами единого технологическо-
го цикла, часто сам работает на рабочем месте, если этого тре производственная необходимость.
о
Заслуживает внимания опыт работы предприятий Российской Феде
рации, Украины и других республик, где в состав подрядного кол
тива включаются все работники участков, смен, цехов. Здесь дейс
-
23
-
вуют выборные советы - органы самоуправления трудящихся, которые
от имени коллектива заключают с администрацией договоры о подряде на хозяйственной основе, участвуют в определении обоснованных нормативов и распределений заработной платы по коэффициенту трудового участия.
Распространение прогрессивных форм организации труда и общественного самоуправления сближает интересы рабочего класса и И'ГР,
трудового коллектива и общества в целом. Это один из путей стир ния социальной неоднородности труда исполнителей и управленцев, повышение отдачи производственного и социального потенциала трудового коллектива в интересах общества. Усиливается непосредственное воздействие трудовых коллективов на процесс формирования социальной однородности, постепенного их превращения, как и предсказывали основоположники научного коммунизма, в ассоциации коллективных производителей. Возрастает роль трудовых коллективов в разработке, принятии
и реализации планов социального развития. Еще в середине 60-х го-
дов начали составляться планы социального развития трудовых коллек
тивов, в настоящее время эта практика получила широкое распространение. Опыт свидетельствует, что выполнение этих планов способ-
ствует успешному решению комплекса задач, выдвинутых партией перед трудовыми коллективами, лучшему использованию резервов производст-
ва. Ранее планы социального развития нацеливали коллектив на реше ние лишь ближайших задач, а введение перспективного планирования позволило полнее учитывать социальные последствия проводимых на предприятии экономических, технических, организационных мероприя-
тий. Участие тружеников в составлении планов социального развития приобщает их к самостоятельному решению проблем жизни и перспектив развития коллектива, развивает их социально-политическую активность, повышает чувство ответственности за выполнение принятых
-
24
-
решений. Реализация социальных планов приводит к улучшению услов
груда и оыта, к увеличению семенного бюджета, росту уровня соз
ния и культуры, информированности, что благотворно отражается на развитии социалистической демократии и самоуправления, открывает
простор для непосредственного и сознательного решения проблем св
ей собственной жизнедеятельности каждому члену трудового коллекти ва. В политической системе социализма ведущей силой дальнейшей демократизации общества и главным гарантом социалистического са-
моуправления народа выступает Коммунистическая партия, а в трудо
коллективах - первичные партийные организации. Они показывают при
мер демократическом организацией своих рядов, социальной активнос
тью, стремятся приобщить каждого труженика к решению разнообразн хозяйственных и общественно-политических задач. Сейчас возрастает
их руководящая роль в формировании политического сознания, колле
тивистской психологии, обогащении духовного мира человека. В пун
те "в" §2 Устава КПСС, утвержденного ХХУГ1 съездом партии, говори
ся , что член партии обязан "активно участвовать в политической
жизни страны, в управлении государственными и общественными дела
ми, служить образцом исполнения гражданского долга, деятельно спо
собствовать все более полному осуществлению социалистического самоуправления народа".
Опираясь на массы, партия делает упор на полную и 'последо
ную реализацию тех прав, которыми располагают государственные и
щественные институты. Самоуправление трудящихся при социализме ра
вивается не отдельно от государства, а путем углубления демокра
ческих основ его организации и деятельности, усиления взаимодейс
I. Материалы ХХУП съезда Коммунистической партии Советского Союза с.190.
-
25
-
вип государственных учреждений и общественных организаций, все бо-
лее активного вовлечения масс в непосредственное управление. Зак-
ном о трудовых коллективах предусмотрено, что они занимаются воп росами государственного, хозяйственного и социально-культурного
строительства, выносимыми на их обсуждение Советами народных депу-
татов, вносят на рассмотрение Советов народных депутатов предложе
ния по комплексному экономической и социальному развитию , рассмат
ривают проекты решений местных Советов, выдвигают кандидатов в де
таты, заслушивают их отчеты, обсуждают другие вопросы государствен ной и общественной жизни» Советы сочетают в себе социалистическую
власть и самоуправление народа, являются органами власти рабочих,
крестьян и интеллигенции, других социальных групп, обеспечивают их объединение, сплочение и самоуправление.
Время требует от аппаратов исполкомов Советов решительной пе
рестройки работы, устранение таких негативных явлений как ведомст венность, местничество, бюрократизм, порожденный ослаблением конт-
роля за работой исполкомов Советов, всех других государственных о ганов со стороны трудящихся. Введению системы регулярных отчетов
всех органов управления перед трудовыми коллективами и собраниями
населения позволят трудящимся более активно влиять на выработку у равленческих решений, контролировать их выполнение, получать необходимую информацию о деятельности аппарата. Подлинный демократизм политической системы социализма проявляется в деятельности общественных организаций, актив которых ох-
ватывает ныне миллионы граждан. Например, в выборных органах проф союзов их свыше 15 миллионов человек, на комсомольской работе -
9,5 миллиона, в народном контроле участвуют Ю миллионов активис- . тов-общественников. Действуя в трудовых коллективах, они вовлекают трудящихся в борьбу за ускорение научно-технического прогресса,
26
-
повышение производительности труда, укрепление дисциплины и орга-
низованности на производстве, Успех дела зависит от четкого выпо нения свойственных им функций, отсутствия дублирования и паралле-
лизма в работе советских органов и общественных организаций, а т же органов общественной самодеятельности;, что позволяет при наи-
меньших затратах получать наибольшие результаты, более полно рея лизовать творческую, самодеятельную природу общественных организаций.
Вместе с тем жизнь требовала более тесной, скоординированной деятельности администрации и низовых ячеек общественных организа-
ций в трудовых- коллективах. Поэтому, в период между общими собра
ниями не только в бригадах, но и на уровне предприятия действу
советы трудового коллектива, состоящие из представителей администрации, партийной, профсоюзной, комсомольской организаций, советов
бригад, рабочих, специалистов. К сожалению, еще не редки случаи, когда руководители не считаются с мнением трудовых коллективов,
нарушают законодательство. Еще не всегда рабочие знают планы раз
вития своих предприятий, их предложения должным образом не рассм
риваются и не учитываются. Это значит, что силы инерции еще де
вуют, мешают активному участию рабочих и служащих в управлении д
лами государства и общества. Из этого недвусмысленно следует, чт
необходимо кардинально улучшать механизм, который позволил бы реа
лизовать демократические принципы и нормы Закона о трудовьи колл
тивах в повседневную жизнь. С этой целью еле,дует расширять круг проблем, по котрым решения трудовых коллективов являются оконча-
тельными, поднимать роль общих собраний рабочих и служащих, отве ственность за выполнение принятых ими решений. ХхУП съезд КПСС
черкнул, что партийные и советские органы должны искать отвечающ
современным условиям формы сочетания централизма и демократии, до
-
27
-
биваться, чтобы самоуправление действовало безотказно, пресекать любые попытки давления и администрирования. Необходимо лучше ис-
пользовать гласность, все средства выявления общественного мнения, чутко откликаться на запросы и настроения масс.
Как отмечается в Программе КПСС, "партия будет неуклонно про
водить линию на демократизацию управления, процесса выработки и п
нятия государственных решений, обеспечивающую выбор их оптимальных
вариантов, учет и сопоставление различных мнений и предложений т дящихся".''" Прочной традицией политической жизни стало всенародное
обсуждение проектов законов и других государственных решений. Свы
ше ПО миллионов граждан высказали свое мнение о проекте Закона
СССР о трудовых коллективах. На ХХУП съезде Компартии Украины о
мечалось, что в республике на собраниях и конференциях по обсуж
нию проекта новой редакции Программы партии и изменений в Устав
КПСС выступили более 665- тысяч человек, которые внесли один милл он 93 тысячи предложений и дополнений.
В жизни нашего общества, а значит и трудовых коллективов, п
исходят глубокие качественные сдвиги, связанные с ростом образова ности, социалистической воспитанности и цивилизованности людей,обо-
гащением их духовного мира, развитием науки и культуры. К середи
80-х годов из каждой тысячи работающих в народном хозяйстве респ
лики 877 имели высшее и среднее (полное и неполное) образование, то время как в конце 50-х годов - удельный вес таких лиц был
раза меньше и составлял 438 человек на одну тысячу занятых. Сре
молодых работников в возрасте до 30 лет прео^уга^ают лица, имеющи
образование не менее общего среднего. Качество подготовки молодах
I. Материалы ХХУП съезда Коммунистической партии Советского Союза, с.159. Материалы ХХУП съезда Компартии Украины, с.7.
28
-
рабочих во многом зависит от трудовых коллективов, котрые должн создавать школьные и межшкольные мастерские, учебно-производствечные комбинаты, развивать техническое творчество, про^риентацию школьников.
Развитие процесса самоуправления•в трудовых коллективах в бол шой степени зависит также от активизации человеческого фактора,
нимания широкими массами жизненной потребности кардинальных перемен, намеченных в решениях ХХУП съезда КПСС, Программы партии,
верждения в сознании каждого человека - члена трудового коллекти
чувства хозяина своей страны, сопричастного к делам государства. Углублению демократических основ управления будет способствовать распространение общественного обсуждения проектов социально-эконо-
мического развития не только на общесоюзном, республиканском, но "и на местном уровне. Целесообразно чаще обсуждать мероприятия,
занные с развитием городов, поселков, решением транспортных, быт
вых, экологических проблем, вопросов медицинского и культурного о служивания и т.п. Очевидно было бы полезно'совершенствовать порядок разработки
и принятия решений в отдельных сферах управления. Например, перс
тивные планы развития отраслей могли бы получить предварительную
апробацию на собраниях в трудовых коллективах, а затем с учетом
ключений общественных организаций обсуждены на совещаниях специа-
листов, передовиков и новаторов производства, ученых на всесоюзно
и республиканском уровнях. Развитию демократических начал в аппар
те управления будет служить расширение практики выборности руков дящих работников предприятий. Трудовые коллективы выступают важным социальным стимулятором
всех видов активности трудящихся, встречного планирования, социалистического соревнования, движения рационализаторов и изобретате-
29.
-
лен. Они ориентируют каждого труженика на применение интенсивных методов работы, повышение производительности труда, утверждении
жизненной позиции в решении государственных, хозяйственных и общ
венных дел. Наконец, трудовые коллективы являются массовой школо
распространения и внедрения прогрессивных традиционных и новых ф
работы. Имеется в виду зарождение и широкое распространение бри ного подряда, новых систем совершенствования организации труда, равления качеством производства продукции и т.д.. Таким образом,
дальнейшее развертывание демократии в сфере производства, возраст ние социально-политической активности каждого работника - важнейшие условия повышения творческой отдачи трудовых коллективов.
о
о
о
®
ЦЕЛОСТНЫЙ ХАРАКТЕР УПРАВЛЕНИЯ И ЕГО ТЕОРЕТИЧЕСКОГО ИССЛЕДОВАНИЯ В УСЛОВИЯХ УСКОРЕНИЯ СОЦИАЛЬНО - ЭКОНОМИЧЕСКОГО РАЗВИТИЯ СОЦИАЛИСТИЧЕСКОГО ОБЩЕСТВА.
Филатов A.A. - доцент кафедры научного коммунизма Одесского госуниверситета.
В условиях масштабной работы по осуще.свлению взятого КПСС и другими братскими партиями курса на ускорение социально экономического развития возрастает теоретическая и практическая значимость разработки проблем социалистического социального управления. "Решение новых задач в энономике/ - отмечалось в Политическом докладе Центрального Комитета КПСС ХХУП съезду партии, невозможно без глубокой перестройки хозяйственного механизма, л
создания целостной,эффективной и гибкой-системы.управления, позволяющей полнее реализовать возможности социализма" Важнейшим направлением в переводе управления экономикой на уровень новых требований является усиление действенности централизованного руководства•в реализации основных экономических задач с одновременным повышением роли и самостоятельности объединений /предприятий/,их заинтересованности и ответственности за достижение наивысших конечных результатов на основе хозрасчета, самоокупаемости и самофинансирования,установления прямой зависимости уровня доходов коллективов от "эффективности их работы. Однако стратегия ускорения социально-экономического развития,
1/Материалы ХХУП съезда Коммунистической партии Советского Союза. - М.:Политиздат,1936. - С.33.
©
- 32 -
как быпо отиечепо в материалах ХХУП съезда КПСС,на июньском Т
/1937 г„/ Пленуме ДК КПСС, специально посвященном проблемам с
коренной перестройки управления экономикой,не сводится только к повышению темпов.и качества -экономического роста,а тем самымтолько к совершенствованию,радикальным реформам управления экономикой о
Курс на ускорение предусматривает проведение активном социальной политики,последовательное утверждение принципа социалистической справедливости,совершенствование общественных отношений, обновление форм и методов работы политических и идеологических институтов,углуб оление социалистической демократии,решительное преодоление инерции,застойности и консерватизма. Решение программных задач партия связывает с повышением роли человеческого фактора,развитием живрго творчества масс,наиболее полным использованием качеств,присущих социалистической личности как субъекту исторического творчества,последовательным и неуклонным развертыванием социалистического самоуправления народа в лкономине,социальной,политической,духовно-идеологической сферах общественной жизни. Комплексный характер стратегии ускорения предполагает комплексный характер решения задач,связанных с совершенствованием руководства и управления развитием социалистических общественных отношений. Функциональная направленность социалистического социального управления на перевод социальных процессов в более соверленное состояние с целью их развития обусловлена типичным для любой общественной жизнедеятельности сочетанием функционирования и развития, стабильности и устойчивости общественных отношений с их динамизмом.При ятом ни динамизм не модет быть противопоставлен стабильности,ни стабильность и устойчивость - динамизму,поскольо
- 33 -
ку критерий устойчивости заключается в способности социальной
системы успешно выполнять свои функции в условиях динамично изс
меняющейся внутренней и внешней среды. Это означает не только то,что устойчивость тесно связана с изменчивостью;более того, нормальное функционирование общества предполагает его развитие,
а задачей социального управления является не только и не столь-
ко стабилизация социальной системы в определенных: пределах через систему воздействия,сколько своевременно организуемый перевод управляемого объекта в качественно новое состояние.с целью оптимально возможного в данных конкретно-исторических условиях приведения управляемого объекта в соответствие с присущими ему закономерностями и тенденциями развития. Понимание социального управления как деятельности,функционально направленной прееде всего на развитие системы общественных отношений,позволяет рассматривать управление как один из важнейших механизмов дальнейшего совершенствования социализма,преодо*
ления неблагоприятных тенденций,трудностей,с которыми столкнулось наше общество с 70-ых годов.Анализируя их причины,апрельский /1985 г./ Пленум ЦК КПСС,ХХУП съезд партии,последующие пленумы
отметили,что главной среди них была недооценка изменений в объе тивных условиях развития производства,общественной жизни,необходимости ускорения,перемен в методах управления и,что особенно важно,не проявлялось настойчивости в разработке и осуществлении крупных мер в экономической сфере,связанных прежде всего с глубокой перестройкой хозяйственного механизма,механизма осуществления управленческого воздействия на развитие хозяйства,науки, сферы обслуживания,культуры.
Коренная перестройка системы управления зависит от самого общества,его политических и общественных сил,и такое отставание относится к субъективным факторам. >го означает недоиспользование объективно существующих преимуществ социалистического строя.
^оамт.иэсти поддержания соответствия, развития обьективио залоа его системе,и только от общества,его политических,госуе
д лртЕэьъ-мХрСбщестаеншк: институтов зависит их использование» ^ ~тор связи закономерна установка на развитие творчества мгсг;5 углубление социалистического самоуправления во всех сфергх общественной шзни,а тем самым - развитие наших знани« об улг.аншнт различними сферами общественно« жизни.
Развитие общества ведет к дифференциации управления его раз К'ггиеп как особой функции,объективно возникаю'це'- из самой приизды общественных процессов и органически относящееся к ним. Таким образоМруправление является специфическим видом человеческой деятельности,органически присущим всем ее другим видам,
к нодет быть представлено,с одной стороны,как целостная,а с другой - как дифференцированная система.Дифференциация видов управления основана на специфике управляемых общественных отношений, люг »ообразии^закономерностей их функционирования и развитиЯ}Тое„ обусловлена объектом управления.Основным видам общественных отношений - ткономическим и базирующимся на них социальным,политическим и духовно-идеологическим - соответствуют и основные виды управления. Выделение отдельных видов социального управления не означает •лх разделения неподвижными границами.Как все виды общественных отношений„так и виды управления их развитием отражают внутреннее единство и органическую целостность общественной системы» Особенно наглядно -это внутреннее единство и целостность выступают на этапе всестороннего совершенствования социалистического общества,которое требует расширения границ управления и охвата эго воздействием все более широкого круга общественных процес-
сов „Речь в данном случае идет только о том,что отдельные виды
управления не сливаются друг с другом,каждый из них имеет прей
- 35 -
мужественно свой объект воздействия,свою управленческую нагрузку«е
"Чистых" явлений, - отмечал В.И.Ленин, - ни в природе,ни в обществе нет и быть не может...Каждое явление,процесс - это только определенное звено в бесконечной цепи всеобщей связи, и его нельзя рассматривать однобоко" Воздействуя на всю совокупность общественных отношений,социально^ управление решает объективно обусловленную задачу их комплексного развития.Реализации высшей цели коммунистической формации подчинены специфические целевые задачи отдельных видов социального управления,каждый из которых характеризуется своими отличительными,только ему присущими признаками. С развитием управленческого знания все яснее определяется подход к исследованию конкретных видов социального ¿травления. Проблемами, управления занимаются самые разнообразные специалисты - от математиков до антропологов.Можно уже сказать,что каж*
дой управленческой функции /прогнозированию,принятию управлен-
ческих решений,организации и др./ соответствует свое особое науч-
ное направление.В научной практике нередко стремление ученых,специалистов в той или иной общественной науке,постулировать соответствующие разделы .этих наук,содержащие социально--» кономические, социально-правовые,этические,социально-психологические теории и концепции об управлении производством,политическими или нравственными отношениями,в составные части -»тих наук. Наиболее зримо это проявляется в социально-экономической и правоведческф* дисциплинах,что объясняется значимостью и разработанностью государственно-правовых аспектов социального управления и управления -экономикой.Наука социального управления в 1/Ленин В.И.Полн.собр.соч.Т.26.С.241.
- 36 -
•этом случае нередко определяется как результат научной интегр ции целого ряда^частных социальных моделей,теоретически систематизирующих объективные знания об управлении отдельными вида-
ми общественных отношений,которые разрабатываются в рамках соот ветствующих общественных дисциплин / экономике,праве,марксистсколенинской этике и других/.
В этой связи закономерен вопрос о месте теории управления
дельными видами общественных отношений:являются ли они структур ными элементами общей теории социалистического социального уп-
равления иаи чаяанш зшраеяшаесаиа тннрш или частные управлен ческие теории входят в соответствующие общественные науки.изу-
чающие закономерности функционирования и развития той или иной сферы общественных'явлений и процессов,в качестве их разделов?
Более широко этот вопрос может быть сформулирован следующи <
образом:является ли теория социального управления собирательной наукой,состоящей, из определенных теорий и концепций,развиваю*
щихся в системах других, общественных наук,или она является ин тегральной целостной системой знания. Важнейшей особенностью любой целостно-интегральной системы в
указанном выше смысле является наличие в ней интегральных кач
не сводимых к сумме свойств образующих ее компонентов.Целостна система - это определенный состав,набор компонентов,элементов,
частей.Дня нее характерна строгая внутренняя организация,взаимосвязь, взаимодействие образующих ее элементов.
Если проблема управления является объектом изучения всех о
щественных наук,то из этого факта,открывающего перспективы для сотрудничества различных дисциплин,вытекает и возможность дис-
куссии относительно больших или меньших прав тех или иных о лей обществоведения на исследование проблем управления.Труднос-
ти такого подхода возникают не только при его применении,так
зать, "на входе",но и при обобщении полученных результатов на
- 37 -
выходе.Неизбежная при современном состоянии науки множественность аспектов рассмотрения рождает иллюзию при столкновении с проблемой, не поддающейся удовлетворительному решению,уйти от ее рассмотрения»сославшись "на иной аспект". Отсюда множественность определений таких понятий,как "управление" , "регулирование", "механизм управления", "•чЭДвективность управления" и т.д.Научно обоснованные и имеющие определенный смысл в рамках конкретной науки,в строго фиксированных границах той или иной логической системы,они часто выступают в качестве методологической предпосылки,принципа в других логических системах, что и приводит к существенным противоречиям и путанице.Возникает своеобразная ситуация, когда, с одно** стороны,множественность, аспектов рассмотрения,вытекающая из пограничного характера проблемы, приводит к множественности определени'* управленческой деятельности ¡сколько аспектов,столько и определений-управления.С дру-
гой стороны,сущность управления одна,она не может зависеть от ус*
пехов той или иной науки.В -этом случае каждая из наук претендует на исчерпывающее и окончательное решение проблемы.Ошибка заключается не в самом факте установления того или иного уровня
проблемы,а в сведении к нему вообще исследования всей проблемы и, следовательно,в отождествлении того понятия управленческой деятельности, которое вырабатывается в рамках той или иной науки на определенном уровне,с понятием управления.в целом.' В этой связи представляется,что целостность управленческой деятельности и ее теоретического исследования должна быть выражена в отношении "общая теория социалистического социального управления - конкретные управленческие теории и концепции в рамках данной общей науки". • Рассмотрим эту диалектику системности управленческого знания на примере концепции управления нравственными процессами.
- 38 -
Науччое управление основано ча использовании законов функционирования и развития тех конкретных общественны.: процессов,которые является об-Ьектом управления.Использованию законов развития объекта управления предшествует познание и всестороннее осмысление отих законов субъектом управления. Знание законов развития нравственных отношений субъектом уп-
равления является существенным условием научного управления нравственными отношениями,т.к. в определенном /узком смысле слова/ мч можем говорить об управлении нравственными отношениями как процессе использования объективных законов развития морали.Познание ->тих законов, наряду с исследованием сущности и структуры морали,ее функций,нюрм проявления регулирующей роли,законах Нор-
мирования коммунистической нравственности является предметом- '.п.рксистско-ленинской этики.При этом установление и доказательство
того факта,что по мере развития социализма расширяется диапазон
воздействия морали на-общественные процессы,что высшей формой морали является нравственность коммунистическая,не является соб-
ственной прерогативой этики,а выводом теории научного коммунизма. г
Закономерность управления нравственными процессами в коммунистической формации и его механизм проявляются,могут быть поняты
и использованы лишь во взаимосвязи с другими сущностными законами этой формации,лишь в общем "контексте" их действия.Реализация
•этой закономерности предполагает выбор и осуществление из многих вариантов развития и способов деятельности лишь тех,которые в наибольшей степенй соответствуют природе социалистических общественных отношений и тенденциям их развития. Законы развития сфер общественной жизни и законы управления находятся в содержательной и функционально* взаимосвязи.Познание моральной системы общества,углубленное до понимания законов ее развития,служит основой для целенаправленных воздействие! на протекание нравственных процессов в желательном для общества нап-
- 39 -
равлении.Однако из данного ('[акта не вытекает непреложно тот вн V
вод,что теория управления нравственными отношениями долчна быть частно-этической дисциплиной,а организация,регулирование и управление нравственной жизнью могут быть сведены к
ОДНОЙ
ИЗ
прагма-
тических функций чтики.как что нередко представляется специалистами в данной сфере знаний.
Подобно тому,как нравственные явления нельзя объяснить научно
если нет научного познания общества,а такое познание стало воз
можным лишь с возникновением марксизма,так и целостная концепция
управления нравственными отношениями может быть всесторонне раз-
работана лишь на основе средств и методо в,присущи к науке упр
ния. Общее понимание управления нравственными процессами возника-
ет. не внутри* марксистско-ленинской •этики, которая никогда не был а
и не может быть изолированной наукой, из несравненно более широкой сферы знания,конкретизируясь в теории социального управле-
ния. Методология исследования системы и процесса управления нравс
вен*ными отношениями должна основываться на присущих науке управ (В
ления методах исследования,на законах,которые определяют логику данной науки,на системе категорий,раскрывающих их понимание. Спецификой метода, конкретной науки является система законе^, категорий,принциповс , формулированных данной наукой,отражающих черты предмета ее исследования.. Методологический инструментарий марксистско-ленинском -»тики
не в состоянии охватить всю совокупность теоретических и практ ческих проблем управления нравственными отношениями,диалектику
отношений объекта и субъекта управления,технологию и весь осталь
ной круг управленческое проблематики. 'методологический и понятий-
ный аппарат исследования процессов управления нравственными отно
шениями - это аппарат науки социального управления.Теория управления нравственными отношениями долкна быть структурирована в
- 40 -
качестве конкретной управленческой теории в рамках обще* науки о
социалистического социального управления.Неправильно растворить
предмет науки управления или ее отдельных разделов в предметах других наук,непомерно расширяя их границы. Объект любой науки представляет собой единство чногообразннх
сторон -»того объекта,целое,состоящее из многих частностей,спойстп,
явлений,процессов.В качестве сторон такого объекта выступают пред
меты изучения различных наук.Так,все общественные науки исследуют
один и тот :ке объект - человеческое общество.Однако предметы их исследований различны.Если назначение -»тики - исследование причин осуществления и изменения нравственного сознания и поведения,социально"' сущности морали,ее норм,принципов,понятий,то,в частности,
предметом науки социального управления являются отношения по упр лению обществом,механизм управления,технология управленческого труда.Следовательно,предмет науки управления обществом в пялом или отдельными видами общественных отношений есть выделенная и зафиксиров анная в определенных научных категориях сторона объеко
та /общества в целом или отдельных видов общественных отношени
а знание /система знаний о предмете/ в конечном счете выступает как°отражение определенной стороны объекта -этой области науки. Характерной особенностью современной науки становится разработка проблем,в которых сталкиваются ранее независимые области исследования,где взаимодействуют принципы,«теории и методологии,
относящиеся к различным областям знания.На одном из таких стыко
развивается сейчас наука социального управления.Однако такой "ком
лексный подход" в смысле слияния в единую науку знаний,накопленны
и разрабатываемых общественными /а в определенной степени и естес
венными/ науками и полученных при помощи специфических для всех
-этих наук методов исследования является необходимым этапом лишь становления,но не развития науки управления.Дальнейшая разработка проблем управления лежит на путях преодоления такого рода
- 41 -
"комплексности"»утверждения единства и целостности рассматриваемой
науки,имеющей особый предмет исследования и выдвигающей определен ную концептуальную схему /лежащую вне компетенции-и методологи-
ческих возможностей других наук/ для объяснения объекта исследов ния в его социально-политическом,организационном,функциональном и информационном аспектах.
В этой связи наука управления может и должна быть представл
как целостное единство общей теории и конкретных управленческих
теорий и концепций.Ее центральным компонентом является теоретико методологическая часть,которая исследует общие закономерности
управленческой деятельности и специфику управленческих отношений,
законы функционирования различных систем управления,механизм упра
ления, общие методологические принципы,методы и формы управленчес
кой деятельности,технологию управленческого труда.К ней примыкают
конкретные теории управления теми или иными стерами общественной жизни,видами общественных отношений. 'Конкретные управленческие теории исследуют специфику законов
управления отдельными видами общественных отношений,проблемы орга низации управления,вопросы улучшения технологии управления теми или иными видами общественных отношений,ноторые характеризуются специфическими формами и методаш воздействия на их развитие. "Ведомственный" /в рамках отдельных обществоведческих дисцип-
лин/ подход к исследованию проблем управления социальными процес
сами Нередко ведет к подмене предмета и метода исследования,к
ному параллелизму и растрате сил,не позволяет сосредоточить вни
ние на более глубоком и широком исследовании специфических упр
ленческих проблем,не позволяет в полно» мере проанализировать вс
сложность взаимосвязей между отдельными вицами управляемых общес венных отношений.
- 42 -
Подход к науке социалистического социального управления как
целостному единству общей теории и конкретных управленческих т
рий и концепций'имеет не только теоретическое значение,но и зн чение практическое,способствует созданию.целостной,эффективной и
гибкой системы управления,позволяющей полнее реализовать возмож ности социализма.
D R . HARANGOZÓ
JÓZSEF
JATE Tudományos S z o c i a l i z m u s
Tanszék
Szeged
A HAZAFIAS NÉPFRONT M E G A L A K U L Á S A , TEVÉKENYSÉGE CSONGRÁD MEGYÉBEN
(1954-1956)
I. A hazafias n é p f r o n t m o z g a l o m
előkészítése
körüli viták
A Magyar Függetlenségi Népfront megalakulása után a c é l k i t ű z é s e i t a gyakorlatban nem valósította m e g . A politikai és mozgalmi munkáról teljesen "átcsúszott" a mezőg a z d a s á g i termelési és b e g y ű j t é s i , kevésbé népszerű feladatok s z e r v e z é s é r e . Formálissá vált létezése és alkalmi akciók szervezésére k o r l á t o z ó d o t t a t e v é k e n y s é g e . így nem tudta betölteni azt a fontos s z e r e p e t , amely a népi demokratikus rendszerben elvárható lett v o l n a . A párt elhanyagolta a Függetlenségi Népfront t e v é k e n y s é g é t , amelyet többek között az is b i z o n y í t , hogy az MFNF Országos Tanácsának első ülésére csak 1 9 5 3 . március 28-án került sor. Az Országos Elnökségi ülést megelőzően m e g i n d u l t a Magyar Függetlenségi Népfront
megyénkben
újjászervezése.
Az MDP Csongrád megyei Bizottságának 1 9 5 3 . március 25-én kelt levele az MOP KV határozatára hivatkozva kiadja "a járási és városi pártbizottságoknak biztosítani kell a z t , hogy folyó hó 28-29-én (március 28.-április 2-a helyett) a területükön mindenhol megalakuljanak a népfrontbizottsá-
- 44 -
g o k , ez vonatkozik a k ö z s é g e k r e is. B i z t o s í t a n i kell a pártb i z o t t s á g o k n a k azt i s , hogy a m e g a l a k u l á s után a n é p f r o n t b i zottságok április 2-ig feltétlenül adják át a v á l a s z t á s i bi1
zottságok listáját a tanácsoknak." '' Hogyan l e h e t e t t ilyen rövid idő alatt a v á l a s z t á s o k a t l e b o n y o l í t a n i ? Nyilván nem egy széleskörű alapos e l ő k é s z í t ő munka a l a p j á n , hanem rohamos s z e r v e z ő m u n k á v a l ö s s z e h í v o t t 30-50 fős gyűléseken választották meg a helyi N F B - k e t . Csongrád megyében a Magyar F ü g g e t l e n s é g i N é p f r o n t ú j j á a l a k u l ó ü l é s é t 1 9 5 3 . m á r c i u s 27én t a r t o t t a . Szegeden már március 23-án tesz j a v a s l a t o t az MDP Vá rosi B i z o t t s á g a : MFNF tagjaira i l l . k i e g é s z í t é s é r e , m é g p e d i g a d e m o k r a t i k u s pártok k é p v i s e l ő i n e k név szerinti megjelölésével.
2/
A t a n á c s o k n a k már április 3-án a válaszi
tási b i z o t t s á g o k k i n e v e z é s é t , április 5-ig a választási bizottságok e s k ü t é t e l é t is meg kellett s z e r v e z n i . Ez is bizot
n y i t j a , hogy a májusi o r s z á g g y ű l é s i v á l a s z t á s o k
előkészí-
tésében és l e b o n y o l í t á s á b a n milyen nagy szükség volt a F ü g g e t l e n s é g i Front aktív k ö z r e m ű k ö d é s é r e . Ezért 1954 tavaszán a párt K ö z p o n t i Vezetősége n a p i r e n d r e tűzte a népfront ú j j á s z e r v e z é s é n e k k é r d é s é t . Abban e g y e t é r t é s
volt,
hogy a n é p f r o n t o t újjá kell s z e r v e z n i , mert ekkorra már világossá v á l t , hogy az e l h a n y a g o l t rétegek m e g n y e r é s e rendkívül fontos a szocialista nemzeti egység m e g v a l ó s í t á s a d e k é b e n . Az is világossá v á l t , hogy a pártonkívüliek tömegei c s e l e k v ő r é s z v é t e l é n e k m e g n y e r é s e érdekében van a s z ö v e t s é g i p o l i t i k a , a "népfront-politika" vezésére.
ér-
széles szükség
újjászerc
- 45 -
c
Az MDP III. kongresszusi b e s z á m o l ó - t e r v e z e t é b e n
fogal-
m a z ó d o t t meg először az új n é p f r o n t - k o n c e p c i ó . Az első elk é p z e l é s t Nagy Imre fogalmazta m e g , amelynek l é n y e g e , hogy a n é p f r o n t ne m o z g a l o m k é n t , hanem szervezetként egyéni t a g s á g g a l , a párt közvetlen szervezeti
működjön
részvétele
n é l k ü l . Ez nagy vitát váltott ki a Politikai Bizottság ülés é n . Azért e l l e n e z t é k az eredeti á l l á s p o n t o t , "mert egy helyi s z e r v e z e t e k k e l és egyéni tagsággal is működő népfront szervezet p á r t j e l l e g e t kapott v o l n a , alkalmas is lehetett volna a r r a , hogy a kommunista párttal szemben álló erők használják fel s a j á t céljaik é r d e k é b e n . Mint Gerő és mások is r á m u t a t t a k : főként vidéken számolni kell a z z a l , hogy helyi s z e r v e z e t és egyéni.tagság esetén a népfront
ellenzéki
3
párttá nőheti ki m a g á t . " / Az MDP III. kongresszusának b e s z á m o l ó j á b a n Nagy Imre 0 már a testület által m e g s z a v a z o t t m e g v á l t o z t a t o t t
állás-
pontot t e r j e s z t e t t e e l ő . Megállapította: "A proletárdiktatúra a m u n k á s - p a r a s z t szövetségen nyugvó szélesebb oszt á l y s z ö v e t s é g , melynek a szocializmus építésében
közremű-
ködő é r t e l m i s é g i , k i s p o l g á r i , nem-proletár rétegek is tevékeny r é s z e s e i . Aktív közreműködésük nélkül nem lehet a s z o c i a l i z m u s t f e l é p í t e n i . ... A népi demokrácia
viszonyai
között a n é p f r o n t az a széles és átfogó t ö m e g m o z g a l o m , melynek gerince a m u n k á s - p a r a s z t s z ö v e t s é g , és amely átfogja a 4
lakosság túlnyomó többségét." '' Ennek a m u n k á s o s z t á l y a v e z e t ő e r e j e és a forradalmi marxista párt i r á n y í t j a , vezeti. Rákosi M á t y á s az új szakasz politikáján többek között azt
- 46 -
is é r t e t t e : hogy "a m u n k á s - p a r a s z t s z ö v e t s é g n é l
szélesebb
népi ö s s z e f o g á s m e g t e r e m t é s é t , az összes h a z a f i a s és békeszerető erő olyan t ö m ö r í t é s é t , amely a n é p f r o n t r a
támasz-
kodik." Az új szakaszban új feltételek alapján más tartalommal, n a g y o b b j e l e n t ő s é g g e l kezdhetett m u n k á h o z a népfront a k o n g r e s s z u s által m e g t e r e m t e t t l é g k ö r b e n . Az előadó javas o l t a , hogy dolgozzák ki a népfront- m ű k ö d é s i e l v e i t , s. őszszel hívják össze a k o n g r e s s z u s t . A referátum az új népfront s z e r v e z é s i e l v e i t , kereteit k ö r v o n a l a z t a , miszerint d e m o k r a t i k u s elveken kell f e l é p ü l n i e , o r s z á g o s és helyi s z e r v e k k e l kell r e n d e l k e z n i e , tág teret kell engedni a t ö m e g k e z d e m é n y e z é s e k n e k . A létrejövő "új n é p f r o n t ne a po-
r' litikai p á r t o k n a k vagy töredékeiknek legyen az e g y e s ü l é s e , hanem pártunk r é s z v é t e l é v e l és vezetésével a dolgozók
legszé-
lesebb rétegeit felölelő t ö m e g s z e r v e z e t e k é és népi bizottság o k é , m e l y b e n helyet foglalnak a s z a k s z e r v e z e t e k , a D I S Z , az M N D S Z , a t u d o m á n y o s , k u l t u r á l i s és s z o c i á l i s téren működő társadalmi s z e r v e z e t e k , az Országos Béketanács és bizottságai
... az á l l a m i , társadalmi és egyházi élet ve-
zető e g y é n i s é g e i , nz értelmiség k é p v i s e l ő i és így
tovább.
A k o n g r e s s z u s után a Szabad Nép 1 9 5 4 . a u g u s z t u s 13-i száma adja h í r ü l , hogy a parlamentben ü l é s e z e t t a Hazafias N é p f r o n t m e g a l a k u l á s á t előkészítő é r t e k e z l e t , amelyen a magyar p o l i t i k a i , t á r s a d a l m i , k u l t u r á l i s , t u d o m á n y o s , egyházi élet 40 k i e m e l k e d ő személyisége vett r é s z t . Az értekezlet m e g á l l a p o d o t t a b b a n , hogy az új n é p f r o n t a továbbiakban Hazafias Népfront elnevezéssel kezdje meg
tevékenységét.
M e g v á l a s z t o t t á k a'9 tagú előkészítő b i z o t t s á g o t . Az élőké-
_ 47 -
szító bizottság első intézkedése az v o l t , hogy augusztus 19én az ország elé terjesztette m e g v i t a t á s végett az új tanácstörvénytervezetet. A n é p f r o n t ú j j á s z e r v e z é s é v e l az MDP Központi
Vezetősé-
gének 1 9 5 4 . augusztus 31 -i ülése f o g l a l k o z o t t . Apró Antal a b e s z á m o l ó j á b a n szólt a m a g y a r o r s z á g i
népfrontmozgalomról,
amelynek eszmei folytatója az új n é p f r o n t . Az új neve: Hazafias N é p f r o n t . "Ez az elnevezés kifejezésre juttatja a népfront lényegét: a hazafias erők széles alapokon összefogását.
történő
Elvi kérdés v o l t , hogy az egyházak
letileg vagy csak egyes elismert vezetőik révén tagjai a helyi n é p f r o n t s z e r v e z e t e k n e k . A párt
testü-
legyenek
vezetőszervei
az utóbbi mellett foglaltak á l l á s t . A Politikai
Bizottság
j a v a s o l t a , hogy ne legyen egyéni t a g s á g , össznépi
tömegmoz-
galom legyen a párt v e z e t é s é v e l , melynek a társadalmi és t ö m e g s z e r v e z e t e k , valamint társadalmi egyesületek
legyenek
a t a g j a i . Szervezeti felépítésére vonatkozóan az volt a javaslat: "a HNF mozgalom legfelsőbb szerve az országos k o n g r e s s z u s l e g y e n , amely 2-3 évenként ü l é s e z i k . A kongresszus választja az Országos Tanácsot, amely soraiból megválasztja a Hazafias Népfront E l n ö k s é g é t . S z ü k s é g e s , hogy a népfrontnak h e l y i - b i z o t t s á g a i legyenek B u d a p e s t e n , meg y é k b e n , j á r á s o k b a n , v á r o s o k b a n , a nagyobb városok kerü7
leteiben és a községekben." '' A m e g y é k b e n állandó jellegű apparátussal
rendelkező
irodák létrehozását t e r v e z t é k , amelyek segítséget
nyújtot-
tak a helyi n é p f r o n t b i z o t t s á g o k n a k . Már ekkor felmerült az
- 48 -
a g o n d o l a t , hogy önálló országos lapja l e g y e n . Ez az elgondolás a c e n t r a l i z á l t b ü r o k r a t i k u s társadalmi viszonyok között rendkívül gyorsan m e g v a l ó s u l t , már 1 9 5 4 . november
14-
én megjelent a Hazafias Népfront napilapjaként a Magyar Nemzet című ú j s á g . Az előadó felhívta a figyelmet a r r a , hogy "A HNF-et nem szabad t ú l s z e r v e z n i , sablonos keretek közé
szorítani."
A helyi h a g y o m á n y o k . sajátosságok alapján a helyi összes körülményeinek a figyelembevételével
lakosság
körültekintően
kell a szervezést l e b o n y o l í t a n i . Farkas Mihály
hozzászólásá-
ban h a n g s ú l y o z t a : "A népfrontba nemcsak a népi demokrácia b a r á t a i t , hű k ö v e t ő i t kell b e v o n n i , hanem a népfrontba igenis bátran be kell vonni az ingadozó tömegeket i s . Azokat a tömegeket is\ amelyek nem mindenben értenek velünk e g y e t , de egyetértenek velünk fejlődésünk egy sor k é r d é s é b e n .
...
A népfront egyik legfontosabb küldetése éppen a z , hogy az ingadozó tömegeket népi demokráciánk szilárd építőjévé nevelje."
07
Az MDP Központi Vezetőségének irányelvei a Hazafias Népfront m e g s z e r v e z é s é h e z című dokumentumát 1 9 5 4 . szeptember 8-án adják k ö z r e . A Hódmezővásárhelyen m e g j e l e n t sarok" c . Csongrád megyei napilap (a továbbiakban r o k ) és a D é l m a g y a r o r s z á g szeptember 12-i számában
"Vihar-
Viharsajelent
meg a HNF Országos Előkészítő Bizottsága k ö z l e m é n y e , melyben felhívja a p o l i t i k a i , társadalmi és kulturális s z e r v e k e t , ü z e m e k e t ,
tömegszervezeteket,
földművesszövetkezeteket,
községi termelési b i z o t t s á g o k a t és b é k e b i z o t t s á g o k a t , hogy együttesen alakítsák meg a népfront előkészítő
bizottságokat
- 49 -
lehetőleg szeptember 2 0 - i g . A népfront előkészítő
bizottsá-
gok készítsék elő a HNF-bizottságok m e g v á l a s z t á s á t , október 15-ig hívjanak össze g y ű l é s e k e t , s ismertetve az új népfront m e g a l a k u l á s á n a k j e l e n t ő s é g é t , válasszák meg a bizottságok tagjait és a kongresszus k ü l d ö t t e i t . A kongresszust
1954.
október 23-24-én tartják m e g . A politikai vezetés - nem v é l e t l e n ü l - hallatlanul szűkre szabta a HNF
előkészítésé-
v e l , választásával k a p c s o l a t o s agitációs szervezési k o t . így nem sok idő jutott a megújuló
idősza-
népfrontmozgalom
tartalmi célkitűzései fölötti m e d i t á c i ó r a .
II. A HNF Csongrád megyei előkészítése és a helyi bizottságok
megválasztása
A jövőbe vetett hit hatja át a népfront
újjászervezé-
s é t , tőle m e g u j u l á s t , a társadalmi életben betöltött szerepének m e g v á l t o z á s á t , valóságos tartalmat és új feladatokat v á r t á k . "... azzal a szent m e g g y ő z ő d é s s e l
indulunk
el szabad életünk második évtizedének ú t j á n , hogy biztosan teljesedésbe mennek népünk v á g y a i , amelyek a b é k e , a szabadság és a jólét v i l á g á b a n , a szocialista
társadalom-
9/ ban öltenek
testet."
Csongrád megyében 1 9 5 4 . szeptember.14-én alakult meg a HNF Csongrád megyei előkészítő b i z o t t s á g a .
10/
' A Vihar-
sarok szeptember 19-i száma szerkesztőségi cikkben
üdvözli
a n é p f r o n t ú j j á s z ü l e t é s é t , h a n g s ú l y o z v a , hogy hiba
volt,
hogy az elmúlt években háttérbe szorult a n é p f r o n t , ezzel e g y ü t t j á r t , hogy csökkent a társadalom egyes rétegei kö-
- 50 -
zött végzett politikai m u n k a . R e m é l i , hogy a most megalakuló n é p f r o n t b i z o t t s á g b a n felelevenedik a tömegek
alkotó
k e z d e m é n y e z é s e , t e t t e r e j e . A p r o b l é m á k a t nem lehet megoldani a tömegek alkotó j a v a s l a t a , véleménye és aktív közrem ű k ö d é s e n é l k ü l . A HNF feladata és történelmi
jelentősége
éppen abban v a n , hogy e közös célok és nagy feladatok megoldására egyesíti és mozgósítja a d o l g o z ó k a t . Szegeden szeptember 17-én alakult meg a 11 tagú HNF Szeged városi előkészítő b i z o t t s á g a . Első ülésén
határoza-
tot hozott a r r ó l , hogy október 3-ra n é p g y ű l é s t hív ö s s z e , amely a 70 tagú HNF B i z o t t s á g o t m e g v á l a s z t j a . Továbbá
azt,
hogy e l k é s z í t i saját p r o g r a m - t e r v e z e t é t és a bizottság tagjai g y ű l é s e k e t , előadásokat tartanak a HNF c é l j á r ó l , felad a t a i r ó l . Az előkészítő bizottságok m e g a l a k í t á s á r a
nagyon
rövid idő állt r e n d e l k e z é s r e , így szeptember 16-án megyeszerte egymás után alakulnak a v á r o s i , községi
bizottságok:
M a k ó n , a makói járás 10 k ö z s é g é b e n . M a g y a r c s a n á d o n
délszláv,
román és magyar nemzetiségű dolgozókat választottak a bizotts á g b a , név szerint Gurzó Milán d é l s z l á v , Hencz György
román
n e m z e t i s é g ű t , a fiatalokat Vizhányó G y ö r g y , a D I S Z - s z e r v e z e t N fiatalja k é p v i s e l t e . A p á t f a l v á n 9 tagú b i z o t t s á g o t választ o t t a k , melynek elnökévé Mágori Józsefet
választották.
K i s z o m b o r o n azokat a dolgozó parasztokat választották be a b i z o t t s á g b a , akik az őszi munkákban is példát m u t a t t a k . Szeged járás területén 15 községben tartotta meg az e l ő k é s z í t ő bizottság az alakuló ü l é s é t . Aznap délután alakult meg a Szeged járási előkészítő b i z o t t s á g , melyben a járás párt- és t ö m e g s z e r v e z e t i , valamint társadalmi szer-
vezeteinek vezetőin kívül többek között tagja volt Veszelinov Miladin u j s z e n t i v á n i délszláv n e m z e t i s é g ű , Venczel Sándorné g y á l a r é t i t s z - t a g , Kószó András tápéi egyénileg
dolgozó,
Bagi András a deszki gépállomás t r a k t o r o s a , Köteles Sándor t s z - t a g . A Szőregen megalakult
előkészítő,bizottságban
magyar és délszláv nemzetiségűek együtt t e v é k e n y k e d t e k . A község l a k o s s á g á n a k b i z a l m á b ó l tagja volt Petrov
András
k ö z é p p a r a s z t , Vladiszlavjev Pál t s z - e l n ö k , Fodor Miklósné t s z - t a g , Péter Lászlóné p e d a g ó g u s . Tápén szintén ezen a napon hozták létre az előkészítő b i z o t t s á g o t . Csongrád járásban a községek közül először Tömörkényen alakult meg a népfront e l ő k é s z í t ő b i z o t t s á g , első ténykedése az v o l t , hogy a napokon belül megtartott nagygyűlés
programjavaslatát
k o l l e k t í v e n k é s z í t e t t é k e l ő . Szentes járásben S z e g v á r , Minds z e n t , N a g y m á g o c s , K i s k i r á l y s á g , O e r e k e g y h á z a , Nagytőke és Székkutas k ö z s é g e k b e n alakították meg a társadalmi és tömegszervezetek k é p v i s e l ő i a b i z o t t s á g o k a t . Székkutason 10 kisgyűlést t a r t o t t a k , ahol ismertették a mozgalom
célját,
f e l a d a t a i t . M i n d s z e n t e n többek között tagja lett a bizottságnak L u d á n y i Mihály t a n á c s e l n ö k , Korom Zozémus egyénileg g a z d á l k o d ó , Gaál János t s z - t a g , Papp Mihály
gépállomási
d o l g o z ó , Farkas Lajos k o v á c s m e s t e r . A szegvári előkészítő b i z o t t s á g tagja volt Honti Dezső t a n í t ó , Kosztolányi Sándor k t s z - v e z e t ő , Tóth Mihály egyéni d o l g o z ó , Váradi József mint a b o l t - v e z e t ő , Bárkányi István t s z - t a g , Tóth Ernőné az MNDSZ r é s z é r ő l , Kovács István községi p á r t t i t k á r . A szegvári b i z o t t s á g gyors és határozott c s e l e k v é s é t hogy már szeptember 19-én vasárnap 10 órára
bizonyítja,
nagygyűlést
«
- 52 -
h í v o t t ö s s z e , amelyen a 40 tagú n é p f r o n t b i z o t t s á g
megválasz-
tására tettek j a v a s l a t o t . A jelöltek névsorát úgy állították ö s s z e , hogy abban a község lakosságának minden rétege megfelelő számarányban k é p v i s e l v e l e g y e n . A Magyar
Független-
ségi Népfront időszakában alkalmazott e l v , nevezetesen a m e g s z ű n t pártok a k t í v a b b embereinek bevonására a Hazafias N é p f r o n t m o z g a l o m b a n mint tendencia még az 1 9 5 4 . évi megújuláskor is érvényben m a r a d t , de azt a g y a k o r l a t b a n az MDP t i s z t s é g v i s e l ő i már kevésbé vették f i g y e l e m b e . A volt koalíciós pártok m e g e m l í t é s é v e l a m e g a l a k u l á s k o r nem
találkoztam.
Pedig Rajk László az 1948-as egyesülési k o n g r e s s z u s o n szólásában k i j e l e n t e t t e : "A félreértések e l o s z l a t á s a
hozzáérdeké-
ben hadd feleljek az aggodalmaskodóknak arra a kérdésére; a demokratikus pártoknak és tömegszervezeteknek ebben az új Függetlenségi Frontban való tömörülésé vajon megszünteti-e
a pártok és szervezetek ö n á l l ó s á g á t . Szó sincs
róla!"
A szervezetek m e g s z ű n é s e valóban nem következett b e , de a demokratikus pártoké i g e n . Csongrád megyében a HNF szerv e z é s e k o r , de m á s esetekben is nyomon követhető
Szeged
mint megyei jogú város és a megye '(amelynek ekkor székhelye H ó d m e z ő v á s á r h e l y ) s z e r v e z e t i , testületi e l k ü l ö n ü l é s e . Kerülték vagy úgy is f o g a l m a z h a t n é k , ha csak egy mód volt a r r a , akkor nem szegedi illetőségűeket vontak be a megyei szervezet m u n k á j á b a . Szeptember 17-én alakult meg a HNF
hódmezővásárhelyi,
a HNF Csongrád járási e l ő k é s z í t ő b i z o t t s á g a , melynek 11 tagja v o l t . A HNF vásárhelyi előkészítő bizottsága már 19-re a tanyavilágban tizenkettő helyen szervezett n a g y g y ű l é s t a
117
- 53 -
népfrontbizottságok megválasztására: Mátyáshalom, Felsökopáncs, Ó s z i k á n c s , B e l s ö s z ö r h á t , K ü l s ő s z ö r h á t , C s o m o r k á n y , bodzási i s k o l a , K ú t v ö l g y p a r k , erzsébeti t a n á c s , járási t a n á c s , botidai t a n á c s , gorzsai o l v a s ó k ö r . A megtartott ö r ö m m e l fogadták a HNF helyi szerveinek
gyűléseken
megválasztását,
bíznak benne., hogy a népfront megvalósítja a régi kívánság a i k a t , amelyeket a tanács eddig nem oldott m e g , p l . a vegyesbolt f e l á l l í t á s á t , ú t j a v í t á s t , autóbuszjárat iskola v i l l a m o s í t á s á t , mozi
beindítását,
kialakítását.
S z e p t e m b e r 18-án a SZOT e l n ö k s é g e kétmillió dolgozó nevében c s a t l a k o z o t t a HNF előkészítő
szervezett
bizottsága
f e l h í v á s á h o z és felszólította a szakszervezetek
központi
v e z e t ő s é g e i t , az üzemi s z e r v e z e t e k e t , mindenütt vegyenek részt az előkészítő bizottságok m u n k á j á b a n . A SZOT elnöksége e g y e t é r t a HNF c é l k i t ű z é s e i v e l . A magyar
szakszerveze-
tek tevékeny részesei akarnak lenni a n é p f r o n t n a k , s minden e r e j ü k k e l támogatják a nagyszerű c é l o k a t , a népi nemzeti ö s s z e f o g á s p o l i t i k á j á t . Németh Károly, az MOP megyei bizottság első titkára a HNF bizottságok
megválasztásának
e l ő k é s z í t é s é v e l foglalkozott a Viharsarok szeptember
21-i
s z á m á b a n . "... a lakosság körében nagy érdeklődés nyilvánul meg a népfrontpolitika
i r á n t . A pártonkívüliek
lönbözőbb r é t e g e i , a volt d e m o k r a t i k u s pártok
legkü-
becsületes
tagjai szivesen vállalták az ezzel járó m u n k á t , nagy vár a k o z á s s a l tekintenek a HNF működése e l é . De azt is meg lehet á l l a p í t a n i , hogy h e l y e n k é n t - különösen a pártonkívüli tömegek - nem ismerik a n é p f r o n t feladatait és célkit ű z é s e i t . ... A HNF é l e t k é p e s , széles tömegeket átfogó
- 54 -
t ö m e g m o z g a l o m m á f e j l ő d h e t , ha működése nem válik »12/ sá."
A m e g y e lakossága azt várta á m e g ú j u l ó
g a l o m t ó l , hogy szélesebb és d e m o k r a t i k u s a b b
formális-
népfrontmoz-
tömegszervezet
l e s z , m i n t az korábban v o l t . E bizakodásnak alapját a HNF
I.
o r s z á g o s k o n g r e s s z u s á n a k szelleme adta: " I l y e n , a nemzet minden rétegét képviselő testület talán még soha nem tanácsk o z o t t h a z á n k b a n . Valami ú j , nagy dolog k e z d e t é t jelzi ez 1
a g y ü l e k e z é s így önmagában is." ''
7
Az egys7erű falusi e m b e r e k ,
de m á s o k is az elöfdrdult k i s e b b - n a g y o b b hibák
kiküszöbölé-
s é t , ú j a b b , hasonló hibák létrejöttének a m e g a k a d á l y o z á s á t is v á r t á k . A p á r t s z e r v e k sok s e g í t s é g e t nyújtottak az előkészítő biz o t t s á g o k n a k a b b a n , hogy a helyi HNF b i z o t t s á g i tagokat megv á l a s z t ó n é p g y ű l é s e k e n , a javaslatokban a lakosság minden rétege k é p v i s e l v e legyen. • Továbbá a helyi p r o g r a m t e r v e z e t i
e l k é s z í t é s é b e n is figyelemmel k í s é r t é k , hogy a tervezetek i s m e r t e t v e legyenek a n é p g y ű l é s e k e n . M e g y é n k b e n a HNF helyi bizottságainak m e g v á l a s z t á s a
az
ü t e m t e r v szerint t ö r t é n t . A g y ű l é s e k e n , n a g y g y ű l é s e k e n közv e t l e n ü l választották meg a helyi n é p f r o n t b i z o t t s á g o k a t , a j á r á s i , a m e g y e i HNF bizottságok tagjait és az országos k o n g r e s s z u s k ü l d ö t t e i t . Szeptember 26-án a k ö v e t k e z ő helyeken voltak b i z o t t s á g v á l a s z t ó n a g y g y ű l é s e k :
Mindszent,
Kiskirályság, Derekegyháza, Fábiánsebestyén, Magyartés, Nagytőke, Cserebökény, Makó, Csanádpalota, Csanádfelső, F e l g y ő , Z á k á n y s z é k , Á s o t t h a l o m . A HNF s z e g e d i előkészítő b i z o t t s á g a szeptember 25-én tartott ülésén m e g v i t a t t a a p r o g r a m t e r v e z e t é t és részletes tervezetet dolgozott ki
- 55 -
Szeged felszabadulása 1 0 . évfordulója
megünneplésére.
A D é l m a g y a r o r s z á g szeptember 26-i számában tették közzé és b o c s á t o t t á k széles körű vitára a HNF szegedi
bizottsága
14/ programtervezetét.
A tervezet bevezetőből és két fejezet-
ből á l l t , felölelte az i p a r r a l , m e z ő g a z d a s á g g a l , kereskedelemm e l , k u l t u r á l i s élettel és s p o r t t a l , a l a k á s e l l á t á s s a l , és egészségüggyel kapcsolatos kérdéseket, elképzeléseket, a fejlesztésre váró f e l a d a t o k a t . A p r o g r a m t e r v e z e t élénk vitát váltott ki az emberek körében és felelősségérzettel
tet-
ték meg j a v a s l a t a i k a t , csak példaként említeném az Egyetemi Könyvtár dolgozóinak j a v a s l a t á t : egy központi n a g y á r u h á z , fedett f ü r d ő , vásárcsarnok építését a Valéria t é r e n , stb. A n é p f r o n t b i z o t t s á g o k m e g v á l a s z t á s á v a l egyidőben még más komoly feladatok is hárultak a n é p f r o n t s z e r v e k r e ; a tan á c s v á l a s z t á s . e l ő k é s z í t é s e , az új tanácstörvény
vitájának
lebonyolítása . Október 3 - á n C s o n g r á d o n , S z e n t e s e n , C s a n y t e l e k e n , B a k s o n , S ö v é n y h á z á n , C s o n g r á d - B o k r o s o n , Szeged j á r á s , Makó járás több k ö z s é g é b e n választották meg a HNF helyi
bizottságait.
A HNF választása ideje alatt egészen a kongresszus m e g t a r t á s á i g széleskörű k a m p á n n y a l és agitációs jellegű t á j é k o z t a t á s s a l találkozunk a s a j t ó b a n . Melyek ennek a megnyilvánulásai?
Valóban hiba v o l t , hogy az elmúlt években
h á t t é r b e szorult a n é p f r o n t , a tanácsok m e g a l a k u l á s á v a l elh a n y a g o l t á k , lehetetlenné tették a népfrontbizottságok
mű-
k ö d é s é t . A 'társadalom egyes rétegei között - az akkori politika hatására - időnként a bizalmatlanság ütötte fel a f e j é t , főleg az é r t e l m i s é g g e l és a k ö z é p p a r a s z t s á g g a l
- 56 -
s z e m b e n . Az irányításban a p a r a n c s o l g a t á s h e l y e t t e s í t e t t e a m e g g y ő z é s t , m i n d e z é r e z t e t t e hatását mind a g a z d a s á g i , mind a p o l i t i k a i é l e t b e n . A párt országos v e z e t ő i
a nagygyűlések
s z ó n o k a i , a helyi n é p g y ű l é s e k e n is zömmel pártvezetők
tartják
a b e s z é d e t . A sajtóban e l v i , elméleti és gyakorlati útmutatást tartalmazó vezércikkek ismertetik az új népfrontpolitika c é l j á t , szervezeti k é r d é s e i t . így Dobi I s t v á n , Erdei F e r e n c , Ortutav G y u l a , Csongrád megyében Németh K á r o l y , Bozó S á n d o r , Nagyistók József és a s z e r k e s z t ő s é g nevében jelennek meg c i k k e k . Az abban foglalt ő s z i n t e , reális hibákat kiküszöbölni szándékozó elvi és g y a k o r l a t i kérdések felvetése nyomán - a HNF m o z g a l o m m a l szemben - nagy bizalom és elvárás mutatkozott meg a széles néprétegek r é s z é r ő l . Ennek gyakorlati m e g n y i l v á n u l á s a volt az a nagyon sok ö t l e t , j a v a s l a t , amely az előkészítő ü l é s e k e n , k i s g y ű l é s e k e n , programvitákon 4
e l h a n g z o t t . A problémát az
j e l e n t e t t e , hogy a tanácsok dön-
tően objektív okok - pontosabban - anyagiak miatt nem tudták m e g v a l ó s í t a n i a javaslatok t ö b b s é g é t . Dobi István igen nagy jelentőséget t u l a j d o n í t o t t a HNF m o z g a l o m n a k g a z d a s á g i , kulturális és szociális területen e g y a r á n t . Ezek tükröződtek a helyi programokban i s . A megválasztott helyi
népfrontbizott-
ságokkal szemben az is elvárás v o l t , hogy "Legyen minden helyi n é p f r o n t b i z o t t s á g
egy-egy bázisa a kibontakozó
tömeg-
m o z g a l o m n a k és kovácsolja szilárd egységbe a dolgozó társadalom m i n d e n , r é t e g é t . A
lelkesítő n e m z e t i érzésekre
a p e l l á l ó , optimista hangvételű előkészítő munka közepette a politikai vezetés nem feledkezett meg az általa
lényeges-
nek tartott kérdések hangoztatásáról s e m , " . . . a népfront
- 57 -
nem jelenti a z t , hogy a párt az osztályharcot
megszüntette
vagy f e-lf ü g g e s z t e t t e v o l n a . Ezért minden d o l g o z ó , de különösen a t a n y á k , a falvak dolgozó népe Iberen ő r k ö d j é k , hogy az e l l e n s é g e s elemek sehol sem használhassák fel saját cél16
jaikra a n é p f r o n t m o z g a l m a t . " /
A párt vezetésének a HNF
ú j j á s z e r v e z é s é v e l nem az volt a c é l j a , hogy a társadalmi-politikai életben is v á l t o z á s , megújulás következzen b e , csak az o r s z á g g y ű l é s i v á l a s z t á s o k h o z szükséges a s s z i s z t á l á s .
A
S z e g e d e n , H ó d m e z ő v á s á r h e l y e n október 10-én megtartott népgyűlésen választották meg a HNF s z e g e d i , a HNF Csongrád megyei és h ó d m e z ő v á s á r h e l y i városi b i z o t t s á g a i t , valamint a kongresszusi k ü l d ö t t e k e t . A HNF szegedi bizottság
elnökségének
tagjai: Elnök: O r . Búza László
akadémikus,
E l n ö k h e l y e t t e s e k : Fejes Nagy József, az asztalos KTSZ t a g j a , 4
Nagy Sándor, az Alkotmány TSZ e l n ö k e , Tombácz Imre, a Városi Tanács
elnökhelyettese,
Vereska András, a Szegedi Pártbizottság
tit-
kára, Tagjai: Dénes Leó, a Városi Tanács e l n ö k e , Farkas Istvánná, az MNDSZ városi D r . Hetényi Géza, egyetemi
titkára,
tanár,
D r . Kertész Béls, ü g y v é d , Korom Erzsébet k e n d e r g y á r i m u n k á s , Ladányi Benedek, a Városi Pártbizottság
első
t i t k á r a , Molnár Antal, rom. k a t . f ő e s p e r e s , Nagyiván Mihály, a DISZ városi t i t k á r a , Zombori Z o l t á n , a Textilművek
fonodavezetője.
-se-
rt HNF csongrád m e g y e i bizottság elnökségének Elnök: Nagyistók József az országgyűlés
tagjai:
alelnöke,
E l n ö k h e l y e t t e s e k : Ábrahám Antal az MDP Csongrád megyei Papp Sándor a Megyei Tanács D r . Bólya Lajos egyetemi
titkára,
elnöke,
tanár,
T i t k á r a : Molnár Sándor Tagok: Német Károly, az MDP Csongrád Erdélyi Albert ruhagyári
megyei Bizottság első t i t k á r a , sztahanovista,
Nagy Sándor S z t á l i n - d i j a s i r ó , Katona Sándor országgyűlési k é p v i s e l ő , Nagy István a Szeged városi Tanács e l n ö k h e l y e t t e s e , Kuszin Miklós a DISZ Megyei
Bizottság
t i t k á r a , Nagy Károlyné az MNDSZ m e g y e i t i t k á r a , Gulyás Ferenc az MDP megyei VB t a g j a , D r . K o r p á s i Béla a K ó r b o n c t a n i Intézet i g a z g a t ó j a , D e b r e c e n i János mint a g a z d a , D r . Dorogi Imre
festőművész.
4
Október 10-én a megye több községében v á l a s z t o t t á k meg a helyi n é p f r o n t b i z o t t s á g o k a t , részletesebben az Apátfalván és M a g y a r c s a n á d o n m e g t a r t o t t n a g y g y ű l é s r ő l tudósít a s a j t ó . A választások megyeszerte
október 12-ig b e f e j e z ő d t e k . A
HNF gyűléseinek t a p a s z t a l a t a i r ó l a Viharsarok október 9-i száma ad é r t é k e l é s t . Minden v á r o s b a n , k ö z s é g b e n serény munkához láttak a m e g v á l a s z t o t t n é p f r o n t b i z o t t s á g o k . A programok a t , a javaslatokat vitatták m e g , a fő f i g y e l m e t a tanácsválasztások e l ő k é s z í t é s é v e l kapcsolatos k o n k r é t , önálló feladatok m e g v a l ó s í t á s á r a irányították. A tanácstagjelölő gyűlések m e g s z e r v e z é s e , azok tartalmas lebonyolítása központi kérdésévé vált a m o z g a l o m n a k . Ez f o g a l m a z ó d o t t meg Erdei Ferenc n y i l a t k o z a t á b a n "... a n é p f r o n t
szerveire
- 59 -'
vár az a feladat is, hogy folyamatosan megszervezzék a képviselők és a tanácstagok b e s z á m o l ó j á t .
^
Október 13-án ült össze a HNF h ó d m e z ő v á s á r h e l y i bizottsága és megválasztotta az e l n ö k s é g e t . A bizottság el- • nöke Gyáni Imre l e t t . Sorra jelennek meg a sajtótudósitások a n é p f r o n t b i z o t t s á g o k kezdeti m u n k á j á r ó l , a munka
beindulá-
s á r ó l . A Viharsarok október 15-i számában o l v a s h a t j u k , Ma-, gyartésen nagy
b e l p o l i t i k a i eseménynek tartották a HNF helyi
szerveinek m e g v á l a s z t á s á t és ez számukra nagy erőt j e l e n t . Makón az MNDSZ városi s z e r v e z e t e c s a t l a k o z o t t a népfröntmozgal o m h o z . Ószentiván község dolgozói jó munkával járulnak hozzá a n é p f r o n t p r o g r a m m e g v a l ó s í t á s á h o z - kutat f ú r n a k , idényb ö l c s ő d é t , sportpályát és öltözőt é p í t e n e k . Csongrádon a tanács és a város dolgozóinak szoros együttműködésének s é g e s s é g é r ő l s z ó l n a k , amely az erédményes munka
szük-
feltétele.
*
S z é k k u t a s o n a bizottság f o g l a l k o z o t t a volt olvasóköröknek a dolgozó parasztság részére történő v i s s z a a d á s á v a l , a község r e n d e z é s é v e l , az utcák e l n e v e z é s é v e l , az állattenyésztés f e j l e s z t é s é v e l . A falvakban a tanyavilágban a népfront-, g y ű l é s e k e t a még meglévő olvasókörök helyiségeiben
tartották,
az ott lakók elvárásaikban sok esetben az olvasókörök ciójának
a m e g ú j u l á s á t is v á r t á k , mivel a korábbi
funk-
időszak-
ban mint annyi más m ú l t b e l i ö r ö k s é g , ezek is háttérbe szor u l t a k , f e l s z á m o l ó d t a k , illetve más célokra h a s z n á l t á k . A HNF m e g a l a k í t á s a k o r m e g t a r t o t t összejöveteleken
javasolták
a k ö r h e l y i s é g e k v i l l a m o s í t á s á t , hogy alkalmasak
legyenek
f i l m v e t í t é s r e , más k u l t u r á l i s c é l o k r a , s így lüktető életet vigyenek a t a n y a v i l á g b a .
- 60 -'
A HNF Csongrád megyei bizottsága október 15-i ülésén tárgyalta meg a p r o g r a m t e r v e z e t é t , amelyet D r . Bólya Lajos e l n ö k s é g i tag i s m e r t e t e t t . Először jellemezte a megye múltj á t , egyes s z o c i á l i s kérdések h e l y z e t é t . Majd
részletesen
f o g l a l k o z o t t a m e z ő g a z d a s á g , az i p a r , a k e r e s k e d e l e m , az e g é s z s é g v é d e l e m , az o k t a t á s , a n é p m ű v e l é s , a sport és a törvényesség k é r d é s e i v e l
az időszerű t e n n i v a l ó k k a l . A helyi
n é p f r o n t p r o g r a m o k r ó l , azok m e g v a l ó s í t á s á r ó l nyilatkoztak a b i z o t t s á g i t a g o k . Pitvaroson ártézi k ú t , f ü r d ő , villanyhálózat tovább'i b ő v í t é s e , járda és bölcsőde építése szerepelt a p r o g r a m b a n , o l y a n o k , amelyekre szükségük volt a község dolgozóinak. Csongrád megyében a n é p f r o n t b i z o t t s á g o k a t választó nagyg y ű l é s e k e n száz kongresszusi küldöttet v á l a s z t o t t a k . m e g . A H ó d m e z ő v á s á r h e l y , S z e n t e s , Csongrád városainak és járásainak k ü l d ö t t e i október 22-én a m e g y e i tanácsház nagytermében rövid ü n n e p s é g e t t a r t o t t a k , utána k ü l ö n v o n a t t a l indultak ahol a városi és járási küldöttek csatlakoztak
Szegedre,
hozzájuk.
A H a z a f i a s Népfront alakuló, egyben I. Országos kongresszusát 1 9 5 4 . október 23-24-én tartotta B u d a p e s t e n . A n é p f r o n t p o l i t i k a megújulásának hű tükre volt ez a kongreszs z u s . Az előadók emelkedett hangon szóltak az előkészítések és a v á l a s z t á s o k t a p a s z t a l a t a i r ó l , j e l e n t ő s é g é r ő l . Dobi István b e v e z e t ő j é b e n mondotta: "érezzék át annak az eseménynek történelmi f o n t o s s á g á t , aminek részesei v a g y u n k , amikor formába ö n t j ü k , é l ő , erős s z e r v e z e t t é alkotjuk a HNF-nek az 1 0P / egész o r s z á g o t átfogó t ö m e g m o z g a l m á t . ' Rákosi Mátyás a
- 61 -'
s z a b a d s á g á t t ö l t ö t t e , s távír atban k ö s z ö n t ö t t e a k o n g r e s s z u s t . Darvas J ó z s e f , n é p m ű v e l é s i m i n i s z t e r : "Tömörüljünk s z é l e s , megb o n t h a t a t l a n egységbe
a Hazafias Népfront zászlója alatt" cím-
mel tartotta a főreferátumot és Nagy Imre az MT elnöke: "A mai z á s z l ó b o n t á s sal a HNF e l i n d u l , hogy betöltse nagyszerű
elhi-
v a t o t t s á g á t , .a nemzeti egység megteremtését" címen mondott b e s z é d e t . D a r v a s József h a n g s ú l y o z t a : a HNF egyrészt folytatása az előző n é p f r o n t o k n a k , másrészt újat is j e l e n t . Miben jelent ú j a t ? 1 . "jóval szélesebb alapokon épül f e l , mint n é p f r o n t p o l i t i k á n k e d d i g i alakulásai..."
. -
2 . ... "nem pártok ö s s z e f o g á s a , mint ez még egyik volt a F ü g g e t l e n s é g i Népfrontnak
jellemzője
is."
3 . A HNF t ö m e g m o z g a l o m - nincs egyéni t a g s á g , nincs t a g k ö n y v , nincs tagdíj - ö s s z e f o g ó j a , n e v e l ő j e , s z e r v e z ő j e , mozgósítója legyen egész népünk p o l i t i k a i , g a z d a s á g i , t á r s a d a l m i , kulturális
aktivitásának.
'4. L e g y e n e k országos és helyi s z e r v e i , állandó jellegű bizotts á g a i , saját
sajtóorgánuma.
5. T e v é k e n y s é g é t a legnagyobb r u g a l m a s s á g n a k , a tömegek kezd e m é n y e z é s e alapján a legszélesebb változatosságnak
kell
jellemeznie. A k o n g r e s s z u s elfogadta a HNF m ű k ö d é s i s z a b á l y z a t á t . Az Országos Tanácsba megyénkből D r . Hetényi Géza e g y e t e m i t a n á r t , Katona Sándor
akadémikust,
termelőszövetkezeti
tagot,
Nagyistök Józsefet, a megyei bizottság elnökét választották A k o n g r e s s z u s után a helyi népfrontbi.zottságok p r o g r a m o k a t dolgoztak k i , melyekben az öntevékeny
akció-
lakosság
be.
- 62 -'
sok-sok javaslata b e k e r ü l t , ezek felsorolására, egyes községsk terveinek k i e m e l é s é r e a terjedelmi keretek m i a t t nem vállalk o z h a t t a m , Szabó Pál a HNF Országos Tanácsa elnökének nyil a t k o z a t á b ó l " . . . minden program annyit é r , a m e n n y i t megvalósítanak b e l ő l e . N o s , v i l á g o s , hogy ez alól a m a g y a r nép sem k i v é t e l , s az Országos Tanács a l e g t e l j e s e b b m é r t é k b e n azon l e s z , hogy a program m a r a d é k t a l a n u l
19
megvalósuljon." ''
A S z a k s z e r v e z e t e k Csongrád megyei Tanácsa október végén a közel 60.000 s z e r v e z e t t dolgozó nevében c s a t l a k o z o t t a HNF Csongrád m e g y e i b i z o t t s á g á n a k p r o g r a m j á h o z . Az o r s z á g g y ű l é s s z e p t e m b e r 2 0 - 2 2 - i ülésén elfogadta az A l k o t m á n y
módosításá-
r ó l , továbbá a t a n á c s o k r ó l és a tanácsok tagjainak sáról szóló
választá-
törvényt.
I I I . A megyei és a helyi n é p f r o n t s z e r v e z e t e k v á l a s z t á s á v a l kapcsolatos
tanács-
feladatok
Az e l ő z ő e k b e n már szóltam arról, hogy a népfrontmozgalom "központi" k é r d é s e volt a tanácsválasztások e l ő k é s z í t é s e , a jel ö l ő g y ű l é s e k m e g s z e r v e z é s e . Azt követően a n é p f r o n t b i z o t t s á goknak kellett d ö n t e n i a tanácstagjelöltek e l f o g a d á s á r ó l és a v á l a s z t á s r a való k i í r á s r ó l , a választási bizottság névszerinti ö s s z e t é t e l é r ő l . A HNF szegedi b i z o t t s á g a október 29-én összegezte a jelölőgyűlések tapasztalatait, megállapította, hogy a l e g d e m o k r a t i k u s a b b módon folytak le és a 83-as körzet j e l ö l t j é n kívül valamennyi t a n á c s t a g j e l ö l é s t
elfogadta.
A jelöltek n é v s o r á t k ö z s z e m l é r e tették k i . M e g y e s z e r t e a HNF k o n g r e s s z u s a óta a tanácstag jelölőgyűlések sokkal né-
- 63 -'
p e s e b b e k , a f e l s z ó l a l á s o k b á t r a b b a k és n y í l t a b b a k l e t t e k . A jelölőgyűléseket november 7-ig kellett befejezni. A megyei b i z o t t s á g n o v e m b e r 5-i ü l é s é n d ö n t ö t t a m e g y e i
tanácstagje-
löltek k é r d é s é b e n . M o l n á r S á n d o r , a n é p f r o n t b i z o t t s á g
titká-
ra i s m e r t e t t e , hogy 70 tagú lesz a tanács és addig 68 helyen volt m e g a j e l ö l ő g y ű l é s . 3 j e l ö l t esetében az e l n ö k s é g
vizs-
gálta m e g a b e j e l e n t é s e k e t , és az alapján d ö n t ö t t . A HNF szeg e d i b i z o t t s á g a n o v e m b e r 17-én ö s s z e h í v t a a t a n á c s t a g j e l ö l t e ket és m e g b e s z é l t é k a v á l a s z t á s o k előtti f e l a d a t o k a t , "Tan á c s t a g j e l ö l t n e k l e n n i k i t ü n t e t é s , ezt meg k e l l b e c s ü l n i , 1
már, m o s t e l ő r e fel k e l l k é s z ü l n i a nagy f e l a d a t o k r a , világ o s í t s u k fel a l a k o s s á g o t a v á l a s z t á s o n való r é s z v é t e l tosságáról."
20/
>
A választások megtartása előtt
nagygyűléseket szerveztek
i
fon-
választási
a helyi n é p f r o n t b i z o t t s á g o k ,
novem-
ber 14-én Á s o t t h a l o m , S á m l o r f a l v a , S z a t y m a z , M a k ó , A m b r ó z f a l -
t va, Csanytelek, Szentes, Székkutas, Fábiánsebestyén, Algyő, D e s z k , F o r r á s k ú t , Z á k á n y s z é k , B a l á s t y a , T á p é , S z ő r e g , Mórah a l o m k ö z s é g e k b e n . N o v e m b e r 17-én K i s t e l e k e n , M a r o s l e i é n , A p á t f a l v á n , 18-án T ö m ö r k é n y e n , 19-én B a k s o n , N a g y m á g o c s o n , 20-án D o m a s z é k e n , R ö s z k é n , 21-én C s a n á d p a l o t á n , C s o n g r á d o n , M a g y a r t é s e n , K ü b e k h á z á n , F e l g y ő n , Bokroson volt
jelölőgyű-
lés. A Hódmezővásárhelyen megtartott választási
nagygyűlés
é l ő a d ó j a D o b i István v o l t . Nagy D á n i e l , az Elnöki T a n á c s e l n ö k h e l y e t t e s e és J á n o s i Ferenc n é p m ű v e l é s i m i n i s z terhelyettes beszélt a szentesi nagygyűlésen. November
28-
án t a r t o t t á k az o r s z á g o s t a n á c s v á l a s z t á s t , ahol a választók 97,9%-a a HNF j e l ö l t j e i r e s z a v a z o t t . D e c e m b e r
közepén
a .Csongrád m e g y e i P á r t b i z o t t s á g m e g t á r g y a l t a a v á l a s z t á s i
- 64 -'
munka t a p a s z t a l a t a i t . M e g á l l a p í t o t t a , hogy a választás előkészítése nagy lehetőséget biztosított a p á r t o n k í v ü l i tömegek a k t i v i z á l á s á h o z . Ezt n a g y m é r t é k b e n e l ő s e g í t e t t e a népfrontb i z o t t s á g o k m e g a l a k í t á s a , m u n k á j a . "A n é p f r o n t b i z o t t s á g o k további e r e d m é n y e s munkája attól is f ü g g , hogy a pártszervezetek hogyan segítik m u n k á j u k a t , hogyan karolják fel kez21/ deményezéseiket."
A kongresszus után a HNF helyi bizott-
ságai nagy lendülettel kezdtek m u n k á h o z , amely
kihatással
volt és pezsdítőleg hatott a társadalmi k ö z é l e t r e . Biztató jeleket véltek felfedezni a h h o z , hogy a c é l k i t ű z é s e i k e t
va-
lóra tudják v á l t a n i . A sok e l k é p z e l é s , j a v a s l a t m e g t é t e l e k o r l e g t ö b b s z ö r nem számoltak az o r s z á g , a tanácsok anyagi erőf o r r á s a i v a l , pedig a m e g v a l ó s í t á s n a k egyik fő akadálya a p é n z ü g y i források hiánya v o l t , a másik akadályt az akkori t á r s a d a l m i , politikai és gazdasági viszonyok
jelentették.
A h ó d m e z ő v á s á r h e l y i népf.rontbizottság m u n k á j á n a k kor 1 9 5 4 . december 28-án fogalmazódott meg:"A
értékelése-
népfrontbizott-
ság f e l a d a t a , hogy serkentse a tanácsot feladatainak l ó s í t á s á r a , követelje a tanácstól a program
megva-
megvalósítását,
ügyeljen a r r a , hogy 22 a tanács ne b ü r o k r a t i k u s á n , hanem len/ dületesen d o l g o z z é k .
Azokban a v á r o s o k b a n , k ö z s é g e k b e n ,
ahol a népfrontvezetók kiválasztása m e g f e l e l ő v o l t , ott a népfrontmozgalom
elevenen ható társadalmi erő l e t t .
IV. A megyei n é p f r o n t m o z g a l o m 1 9 5 5 - 5 6 . októberig folytatott
tevékenysége
Kedvező feltételeket teremtett az MDP 1 9 5 5 . február 16 határozata
... "a a n é p f r o n t p o l i t i k á t tovább kell folytatni
a n é p f r o n t m o z g a l o m kezdeti eredményeit tovább kell fejleszt e n i . A p á r t s z e r v e z e t e k n e k és a tömegszervezeteknek
támogat
niok kell a népfrontmo'zgalom további kibontakozását és a 23/ népfrontbizottságok munkáját;
..." Ebben az időben biz-
tató jelek mutatkoztak a r r a , hogy a mozgalom megtalálja elvi alapon nyugvó közös munka folytatásának
az
lehetőségét.
A Viharsarok 1 9 5 5 . január 12-i száma a népfrontprogramok m e g v a l ó s í t á s á n a k e l l e n ő r z é s é r e hívja fel a b i z o t t s á g o k a t . Január közepén már a HNF szegvári bizottsága
felszabadulási
v e r s e n y r e hívja a megye k ö z s é g e i t , mely elsősorban a begyűj tési tervek teljesítését j e l e n t e t t e . Az "apró munkák", a dol gozók m i n d e n n a p i életével» kapcsolatosaieladatok jelentik a n é p f r o n t b i z o t t s á g o k m u n k á j á t , és kapcsolódnak a községpolitikai tervek m e g v a l ó s í t á s i h o z . A HNF
Szeged Városi Bizott-
ság 1 9 5 5 . I. negyedévi programja k o n k r é t a n , sokrétűen mégha t á r o z z a , h o g y . m i t kell a s z a k s z e r v e z e t e k k e l közösen tenni a m u n k á s o k , üzemi dolgozók k ö r é b e n . Mely ünnepségek,. megemlék e z é s e k , találkozók szervezését és v á r o s p o l i t i k a i - , szépítési feladatokat kell m e g v a l ó s í t a n i . Már.ekkor felmerült an nak a g o n d o l a t a , hogy a TTITrtel közösen p á l y á z a t o t hirdetnek "A n é p f r o n t m o z g a l o m felszabadulás előtti története Szegeden" c í m m e l . A
szép és nemes feladatok mellett a sze-
gedi bizottság 1955. áprilisi beszámolója az é b e r s é g r e , a ne
- 66 -'
velő munkára hívja fel a f i g y e l m e t . "A HNF folytasson türelmes nevelő munkát amelyek útját,
szívós,
m i n d a z o k felé a dolgozó tömegek
még nem ismerték fel a szocializmus építésének
felé, helyes
felvilágosító m u n k á v a l segítsék e l ő , hogy a tömegek o
fokozatosan, l é p é s r ő l - l é p é s r e közelebb kerüljenek a szocializm u s h o z . . . , ... t u d a t o s í t a n i kell a dolgozó t ö m e g e k b e n , hogy m i k é n t az elmúlt tíz év v í v m á n y a i t is, csak a belső ellenség ellen vívott szakadatlan harcban értük e l . úgy további e l ő r e h a l a d á s u n k is csak az ellenség elleni k ö v e t k e z e t e s harcban valósítható
meg."
25/
A Viharsarok 1 9 5 5 . j ú n i u s 25-i száma "A n é p f r o n t m o z g a l o m a párt p o l i t i k á j á n a k , a kormány tevékenységének hatékony segítője" címmel tudósít a HNF Országos Tanácsa ü l é s é r ő l . Itt hozzák tudomására a T a n á c s n a k , hogy Nagy I m r e , Jánosi Ferenc , főtitkár és Boldizsár I v á n , a Magyar Nemzet f ő s z e r k e s z t ő j e * l e m o n d o t t , amelyet a m á j u s 18-i e l n ö k s é g i . ü l é s e n ' G és Mihályfi Ernőt f ő t i t k á r r á , Parragi G y ö r g y ö t v é , Komor Imrét felelős c
elfogadtak,
főszerkesztő-
s z e r k e s z t ő v é választották m e g . A Ta-
nács az elnökség h a t á r o z a t á t tudomásul v e t t e . Az ülésen elh a n g z o t t , hogy a hibák és ferdítések a m o z g a l o m igazi céljait v e s z é l y e z t e t t é k . "Tisztázódott az olvasó- és gazdakörök k é r d é s e . Elnökségünk m e g á l l a p í t o t t a , hogy az olvasó- és gazdakörökat nem lehet úgy t e k i n t e n i , mint a n é p f r o n t szervezeteit." Valóságban a n é p f r o n t m o z g a l o m hozott f e l l e n d ü l é s t a már feledésbe menő olvasó- és gazdakörök é l e t é b e n . A fentiek is tükrözik, hogy a központi elgondolások mások v o l t a k , mint az e g y s z e r ű dolgozó emberek e l v á r á s a i . A HNF s z e r v e z e t é t ő l többek között elvárta a p á r t v e z e t é s , hogy részt vállaljon a
- 67 -'
t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t i mozgalom k i s z é l e s í t é s é b e n , s ennek érdekében m ű k ö d j ö n közre a tsz-tagok és az egyénileg
gazdálkodók
közeledésében. Az MDP ,KV 1 9 5 5 . évi márciusi határozatával és az abból adódó f e l a d a t o k k a l a népfrontbizottságok
is f o g l a l k o z t a k . Sze-
geden Temesi Ferenc hozzászólásában'elmondta: "Ügy l á t j a , Szegeden a HNF munkája mentes volt ezektől a jobboldali elhajlás o k t ó l . Ez annak volt k ö s z ö n h e t ő , hogy a kerületi
népfrontbi-
zottságok m i n d e n akciónál nemcsak kikérték a helyi pártszervezet v é l e m é n y é t , hanem ezek irányítása mellett hajtották végre akcióikat. Jó az e g y ü t t m ű k ö d é s a kerületi t a n á c s o k k a l , tömeg26/
szervezetekkel."
Ugyanakkor a HNF a Csongrád megyei Elnök-
ség 1 9 5 5 . július 16-i ülésén a b e s z á m o l ó b ó l m e g t u d h a t j u k , hogy a m e g y é b e n több helyen fellelhető volt a jobboldali p l . töröljék el a b e a d á s t , különböző követeléseket
elhajlás, támasztot-
ták 'a t a n á c s o k k a l s z e m b e n , a t s z - s z e r v e z é s s e l nem foglalkoztak, stb. A m o z g a l o m e l l a p o s o d á s á v a l találkozunk a Szeged járási b i z o t t s á g n á l , mely októbertől' április végéig nem tartott ü l é s t , e l n ö k v á l t á s r a is sor k e r ü l t , Sánta Imrét d r . Völgyesi János járási főorvos k ö v e t t e . A Népfrontpolitika
időszerű
f e l a d a t a i v a l a Viharsarok 1 9 5 5 . augusztus 12-i száma terjedelmes c i k k b e n f o g l a l k o z o t t , melyben a n é p f r o n t p o l i t i k á b a n
be-
k ö v e t k e z e t t l é n y e g e s változásokra irányította a figyelmet.'A jövőben a n é p f r o n t b i z o t t s á g o k többet és jobban
foglalkozza-
nak - mint eddig tették - a beadással kapcsolatos
verseny-
m o z g a l o m k i s z é l e s í t é s é v e l , továbbá nyújtsanak segítséget a taz-ek számszerű f e j l e s z t é s é h e z , a mezőgazdaság
szocialista
- 68 -'
á t s z e r v e z é s é h e z . Szeptember 14-én tartotta a HNF Csongrád m e g y e i Bizottsága ü l é s é t , ekkor már a k ö v e t k e z ő k é p p e n
fo-
galmazták meg a fő feladatot: "Nagy és szép munka vár a népfrontbizottságokra
a falu szocialista
átalakításában."
Nagyistók József elnök beszámolójában szólt a r r ó l , hogy a H N F - b i z o t t s á g o k sokszor keresztezték a tanácsok m u n k á j á t ; olyan f e l a d a t o k a t tűztek maguk e l é , amelyek k i m o n d o t t a n az á l l a m h a t a l m i szervek feladatkörébe
tartoztak. A szervezet
belső életében sokkal mélyebben rombolt a j o b b o l d a l i elhajlás d e m a g ó g i á j a , mint más t ö m e g s z e r v e z e t b e n . Szeptember 23án ismét ülést tartott a m e g y e i n é p f r o n t b i z o t t s á g . Az elnök b e s z á m o l ó j á b a n m e g á l l a p í t o t t a , hogy a m e g y e i elnökség határozata alapján sikerült e l é r n i , hogy a helyi
népfrontbizott-
ságok m u n k á j á b a n az alaptalan k ö v e t e l é s e k helyébe a párt pol i t i k á j á n a k , a tanácsok munkájának s e g í t é s e l é p e t t . A bizottságok többsége részt vesz a tsz-mozgalom
fejlesztésé-
b e n . T u d a t o s í t a n i kell a béketábor e r e j é t . Ezt követően csak d e c e m b e r b e n találkozunk ujabb felhívással "Több
aktivitást
a HNF m u n k á j á b a ! " Ekkor már negatív v é l e m é n y e k k e l is találkozunk:
nincs m e g f e l e l ő kapcsolata a népfrontnak a többi
t ö m e g s z e r v e z e t t e l . A HNF járási b i z o t t s á g a i valóban csak papiron l é t e z n e k , mert nem végeznek m e g f e l e l ő m u n k á t , tömegs z e r v e z é s t . A felhívás nyomán 1955 december közepén a járási b i z o t t s á g o k sorban tartanak üléseket és a népfrontbizottságok téli f e l a d a t a i v a l foglalkoztak. 1 9 5 5 . december
23-án
a HNF Csongrád megyei elnöksége ülést t a r t o t t , mélyen hangs ú l y o z t á k , hogy komolyan kell venni a t ö m e g s z e r v e z e t e k k e l kapcsolatot.
való
- 69 -'
Az MDP KV 1 9 5 6 . m á r c i u s i ülésén Rákosi Mátyás tet t e t t , hogy
... "A m u n k á s o s z t á l y vezetésével
és p o l i t i k a i tartalommal töltik meg a HNF
ígére-
szélesítik 21
mozgalmat". ^
Ennek hatása az alsószintű népfrontszervezetek
munkájában
k e v é s b é volt é r e z h e t ő . A magyar belpolitikai h e l y z e t 1956. j ú n i u s á b a n válságosra fordult és intenzív viták
bontakoztak
ki a k ü l ö n b ö z ő f ó r u m o k o n . Egy ilyen fórumnak tekinthetjük a m e g y e i népfront májusi ü l é s é t , ahol a népfrontbizottság és a tanács m u n k á j á n a k az ö s s z e h a n g o l á s á t tartják
eredményesebb-
n e k , ehhez s z ü k s é g e s , hogy a községi pártszervezetek
sokkal
k o m o l y a b b a n vegyék a népfront községi bizottságainak
munká-
j á t , mint azt eddig t e t t é k . Sok helyen csak ad-hoc vagy "idénymuFfkára" vették igénybe a községi
népfrontbizottságok
segítségét. Az akkori társadalmi politikai életben jelenlévő jobboldali és b a l o l d a l i , szektás nézetek egymás elleni harca súlyosan f é k e z t e , bizonyos időre a népfrontszervek
működését
l e h e t e t l e n n é t e t t e . Akadályozta mindazon c é l o k , elvek megv a l ó s u l á s á t , amelyet az I. kongresszus célul tűzött k i . A m e g y e i mozgalom tevékenységében az időnkénti f e l h í v á s o k , a m u n k a f e g y e l e m m e g s z i l á r d í t á s a , a társadalmi tulajdon t ü k r ö z ő d i k . A HNF Csongrád megyei Bizottsága 1 9 5 6 .
védelme
május
11-én ü l é s e z e t t , Molnár Sándor titkár b e s z á m o l ó j á b ó l a t á r s a d a l m i tulajdon v é d e l m é t , a békegyűlések
megtartását,
a hazafiságra való nevelést emelném k i . A Szeged városi n é p f r o n t b i z o t t s á g t a p a s z t a l a t c s e r e megbeszélést
szervezett
a m e g y e többi városi bizottsága v e z e t ő i v e l . Arra a megál* l lgpításra j u t o t t a k , hogy a HNF-nek az élettel szorosabb
- 70 -'
k a p c s o l a t o t kell kialakítania a m e g y é b e n . Az Országos Tanács június 16-i ülése b e s z á m o l ó j á b ó l : "A m e g y e i
népfrontbizott-
ságok és elnökségek rendszertelenül tartják ü l é s e i k e t . Üléseiken sok esetben a megye vezetői nagy e l f o g l a l t s á g u k r a vatkozva nem jelennek m e g . A járási n é p f r o n t b i z o t t s á g o k
hinem
lelik s z e r e p ü k e t és helyüket a m o z g a l o m b a n . Sok esetben csak ismétlik a megyei népfrontbizottság ülésén
tárgyaltakat.
A ríNf Országos Tanácsa megtárgyalta az MDP KV j a v a s l a t á t , hogy "az MNDSZ és a magyar békemozgalom egyesüljön a Hazafias N é p f r o n t t a l és az MSZT működése s z o r o s a b b a n
kapcsolód-
on/ jék össze a n é p f r o n t m o z g a l o m m a l . "
Az Országos Tanács ha-
tározata ismételten s z é p e n , átfogóan m e g f o g a l m a z t a a HNF l e g f o n t o s a b b f e l a d a t a i t , csak e feladatok
megvalósításának
nem voltak meg sem a t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i , sem a gazdasági f e l t é t e l e i és-a pártvezetés sem tett meg m i n d e n t , Hogy a célok valóra v á l j a n a k . Mivel a HNF O r s z á g o s Tanács ülése m e g e l ő z t e az MDP Központi Vezetőség j ú l i u s i ü l é s é t , így lén y e g e s m e g ú j u l á s i törekvéssel nem t a l á l k o z u n k , csak á régi formulák i s m é t l é s é v e l . Csongrád megyében 1 9 5 6 . július 3-án tartott egyesülési é r t e k e z l e t e t a H a z a f i a s N é p f r o n t , az MNDSZ és a b é k e m o z g a l o m . A megyei egyesülés után a j á r á s i , városi és k ö z s é g i szervezetek e g y e s ü l é s e is b e f e j e z ő d ö t t július 8i g . Az egyesülés csak felső- és k ö z é p s z i n t e n történt m e g , mert az MNDSZ alapszervezetek és a b é k e b i z o t t s á g o k
alsó-
szinten továbbra is m e g m a r a d t a k , önállóan m ű k ö d t e k . Az e g y e s ü l é s után e l e v e n n é p f r o n t m o z g a l m a t , őszinte p o l i t i k á t óhajtottak a m e g y e i , városi
népfront-
népfrontbizottságok.
1 9 5 6 . augusztus 26-án Szegeden népfront n a g y g y ű l é s t
tar-°
t o t t a k , melynek előadója Apró A n t a l , a HNF Országos Tanácsának elnöke v o l t . Beszédében a népfront szerepének növ e l é s é r ő l s z ó l t , amely egyben a szocialista
demokráciát
is e r ő s í t i . "Azt a k a r j u k , hogy a p á r t , a k o r m á n y , a nép egysége ne csak p r o g r a m , hanem valóság legyen."A
nagygyűlésen
h a n g z o t t e l , vissza kell állítani a szegedi szabadtéri szín j á t s z á s t , amely nemzetközileg is híres v o l t . Fel kell számolni a p á r t s z e r v e z e t e k b e n , a tanácsoknál azokat.a
szektás
h i b á k a t , amelyek g á t o l t á k , hogy Szeged társadalmi életébe aktívan b e k a p c s o l ó d j o n az é r t e l m i s é g . Szegeden is nagyobb szerepet kell b i z t o s í t a n i az é r t e l m i s é g n e k . "Az országban f o k o z a t o s a n felszámoljuk gazdasági életünk túlzott központosítását." \
C s o n g r á d megyében a népfrontmozgalom 1956-ban az októberi e s e m é n y e k i g t e v é k e n y k e d e t t , ezt bizonyítja az október 13-án m e g t a r t o t t ülés is. Ekkor már egyértelműen a m e g v á l t o z o t t politikai l é g k ö r , mert kemény
érződött
kritikával
illették az országban uralkodó v i s z o n y o k a t . "Az emberek lassan f e l o l d ó d n a k . A k é p m u t a t á s , a szótlanság helyébe a b i z a l o m , a s z a b a d , őszinte m e g n y i l v á n u l á s l é p . ... Gátló tényező volt a bizalmatlanság és az egyes funkcionáriusok 2 9/ r é s z é r ő l m e g n y i l v á n u l ó szektáriánizmus."
A tömegszer-
vezetek között is csak formális kapcsolat v o l t , elsősorban a vezetők k ö z ö t t , de e mögött nem volt e l e v e n , tartalmas e g y ü t t m ű k ö d é s , közös akció.
Nagy K á r o l y n é megyei titkár
szerint "Mindezekből az a k ö v e t k e z t e t é s , hogy fel kell keresni és be kell vonni a politikai m u n k á b a , a közéletbe a .volt d e m o k r a t i k u s pártok vezetőit és t a g j a i t , hogy a HNF
betölthesse
feladatát."
307
A HNF-mozgalomra CsQngrád megyében is az volt a jellemz ő , hpgy.a' m e g a l a k í t á s a k o r a nagy l e l k e s e d é s , a m e g ú j u l á s elvárása volt a j e l l e m z ő . Helyesen abban az irányban és szellemben kezdte meg m ű k ö d é s é t , amelyet az MDP III. kongresszusa k i j e l ö l t . Kezdetben a tevékenység felfelé ívelt egészen 1955 év első h ó n a p j á i g , amikor is a l e g f e l s ő b b vezetésben zavarok k e l e t k e z t e k , ettől kezdve a népirontmozgalom m e l l ő z é s e és háttérbe szorítása k ö v e t k e z e t t b e . Ettől k e z d v e , de már m e g e l ő z ő e n is azok a nézetek terjedtek e l , hogy a népfront akkor működik j ó l , ha segíti a párt és a kormány p o l i t i k á j á t é? felsorakozik a b e g y ű j t é s t , adófizetést és egyéb állampolgári feladatok teljesítését
közvetle-
niil szorgalmazók k ö z é . A rövid korszak k u t a t á s a , s az erről számot adó tanulmányból ez teljes m é r t é k b e n
tükröződik.
- 73 -'
JEGYZETEK
1 . MSZMP Csongrád megyei Bizottság Archívuma: 49 20. ö.e.
fond 2 . c<=op
2 . MOP k ü l d ö t t e k : Zombori J á n o s , Dénes L e ó , Tombácz I m r e , S z i l á g y i A n d r á s , d r . Antalffy G y ö r g y . Nemzeti Paraszt Párt: Nagy I s t v á n , VB e l n ö k h e l y e t t e s . MNDSZ: Farkas Istv á n n á . Magyar Radikális Párt: d r . Lóránt L á s z l ó . FKGP: Tóth A n t a l , ugyanis akik a Nemzeti Bizottságokban szerep e l t e k , azok már nem m e g f e l e l ő e k . A SZOT k é p v i s e l e t é b e n : Kurlik I m r é n é , de nem tudták ki a SZOT illetékes képvisel ő j e . DÉFOSZ m e g s z ű n t ; i f j . Bán Béla neve azért f e l m e r ü l t . Az F K G P , S Z O T , DÉFOSZ képviselői nem k-erültek megválaszt á s r a . MSZMP C s . m . B i z . Archívuma: 49 fond 2. c s o p . 20. ö . e . 3 . Szabó Bálint: Új szakasz az MDP politikájában B p . Kossuth 1 9 8 4 . 1 2 8 . p .
1953-1954.
4 . A Magyar Oolgozók Pártja III..kongresszusának j e g y z ö k ö n y v e . B p . Szikra 1 9 5 4 . 2 2 5 . p .
rövidített
5 . Uo.. 2 2 7 - 2 2 8 . p . 6 . A H a z a f i a s Népfront és a Tanácsválasztások kérdései (Apró Antal b e s z á m o l ó j a , Farkas Mihály és Ács Lajos hozzászólása az MDP K V 1 9 5 4 . augusztus 31-i ü l é s é n . B p . Szikra 1 9 5 4 . 16.p.
7. Uo. 20.p. 8. Uo. 41.p. 9.. A H a z a f i a s Népfront I. Országos kongresszusa 1 9 5 4 . október 2 3 - 2 4 . B p . Szikra 1 9 5 4 . 55.p. 1 0 . A H a z a f i a s Népfront Csongrád megyei előkészítő bizottság tagjai: D r . Bólya Lajos megyei ü g y é s z h e l y e t t e s , Erdélyi Albert többszörös' s z t a h a n o v i s t a , Katona Sándor országg y ű l é s i k é p v i s e l ő , Makakói József t s z - t a g , D r . Koch Sándor K o s s u t h - d í j a s egyetemi t a n á r , Kuszin Miklós DISZ m e g y e i t i t k á r , Nagyistók József az Országgyűlés a l e l n ö k e , Nagy István Szeged városi tanács e l n ö k h e l y e t t e s e , Nagy Károlyné MNDSZ megyei t i t k á r , Nagy Sándor Sztálin-díjas és Kossuth díjas író, Németh Károly az MDP Csongrád megyei B i z . első t i t k á r a , Papp Sándor a megyei tanács e l n ö k e . Viharsarok 1 9 5 4 . szeptember 15. szám ] . p . 1 1 . Magyar Dolgozók Pártja Egyesülési k o n g r e s s z u s a . Kio dja az MDP országos oktatási o s z t á l y a . 126.p. 12. H ó d m e z ő v á s á r h e l y i Viharsarok c. napilap 1954. szeptember 21-i s z á m .
- 74 -'
1 3 . A H a z a f i a s Népfront I. Országos k o n g r e s s z u s a 1 9 5 4 . október 2 3 - 2 4 . B p . Szikra 1954. 11.p. 1 4 . Külön brosúrában jelént meg a Hazafias Népfront Szegedi Bizottsága P r o g r a m j a . (Tíz esztendő munkája és eredményei a felszabadult Szegeden.) Szeged, 1954. 48.p. 1 5 . Viharsarok 1 9 5 4 . szeptember
19.
1 6 . Nagyistók József a HNF Csongrád m e g y e i előkészítő bizottság elnöke írja a Viharsarok c . n a p i l a p 1 9 5 4 . október 6-i számában. 1 7 . V i h a r s a r o k 1 9 5 4 . október
15.
1 8 . A Hazafias Népfront I. Országos k o n g r e s s z u s a 1954. október 2 3 - 2 4 . B p . Szókra 1 9 5 4 . 5.p. 1 9 . V i h a r s a r o k 1 9 5 4 . november 2-i s z á m a . 2 0 . D é l m a g y a r o r s z á g c . napilap 1954. november 18-i s z á m a . 2 1 . D é l m a g y a r o r s z á g 1 9 5 4 . december 19. s z á m . 2 2 . MSZMP C s m . B i z . A r c h í v u m : 31 fond 2 . c s o p . 8 7 . ö . e . 2 3 . A Magyar népfront t ö r t é n e t e . Dokumentumok Második k ö t e t , B p . Kossuth 1977. 2 0 9 . p .
1935-1976.
2 4 . MSZMP C s m . B i z . Archívum: 31 fond 2 . c s o p . 8 7 . ö . e . 2 5 . MSZMP C s m . B i z . Archívum: 49 fond 2 . c s o p . 2 0 . ö . e . 2 6 . M S Z M P C s m . B i z . Archívum: 49 fond 2 . c s o p . 2 0 . ö . e . 2 7 . A magyar népi demokrácia története 1 9 4 4 - 1 9 6 2 . B p . Kossuth 1 9 7 8 . 2 6 7 . p . 2 8 . A magyar népfront t ö r t é n e t e . Dokumentumok Második k ö t e t . 2 2 1 . p . 2 9 . Viharsarok 1956. október 1 4 . s z á m .
*
30. Uo.
1935-1976.
KORONCZ ÁGNES Magyar Rádió Budapest
A SANDINISTA NEMZETI FELSZABADÍTÁSI
FRONT
SZÜLETÉSE *
Fonseca tevékenységének k e z d e t e i , és nézetei
Az 1956 és 7 5 közötti időszak a nicaraguai mozgalom k i a l a k u l á s á n a k , k u d a r c a i n a k , majd az éveit
sandinista
fellendülésének
jelenti.
E két évtized p o l i t i k a i , ideológiai arculatának
alakí-
tásában döntő szerepe volt Carlos Fonseca A m a d o r n a k , aki Sandino harcának t a n u l s á g a i b ó l , a konkrét nicaraguai helyzet "és a nemzetközi tapasztalatok t a n u l m á n y o z á s á b ó l kiindulva teremtette meg azt a forradalmi i d e o l ó g i á t , amely sandinizmus néven vált
ismertté.
Fonseca 1936-ban született az ország északi r é s z é n , M a t a g a l p á b a n , ahol a nagybirtokrendszer súlya jóval nagyobb volt mint az ország más r é s z e i n . Anyja cseléd v o l t , apja •*
pedig Somoza birtokainak az intézője. K ö z é p i s k o l á s korában kezdett érdeklődni a politika iránt, elsősorban a guatemalai események h a t á s á r a . Arbenz elnök rövidéletű ha J ;ní
beavatkozás
fiataljaira.
* ,A tanulmány az 1986-ban megvédett b ö l c s é s z d o k t o r i értekezés egyik f e j e z e t e .
érte-
- 76 -'
. Rövid ideig különböző politikai pártoknak is tagja v o l t , az UNAP-nak (Népi Akció Nemzeti S z ö v e t s é g , amely a hagyományos pártok független f i a t a l j a i b ó l alakult.), v a l a m i n t a Nicaraguai Szocialista P á r t n a k , de m i n d k é t pártból kiábrándult és inkább az egyetemen t e v é k e n y k e d e t t . Az ő nevéhez fűződött a N i c a r a g u a i D e m o k r a t i k u s Ifjúsági Szövetség megalapítása. •
•
1956-ban a Somoza elleni merénylet óriási
letartózta-
tási h u l l á m o t s z a b a d í t o t t e l , ami Fonsecát sem k í m é l t e . Két hónapig volt b ö r t ö n b e n , majd szabadonbocsátása
után
még nagyobb erővel dolgozott az e g y e t e m e n , hogy a diákmozgalomnak valóban f o r r a d a l m i , antiimperialista /
tartalmat
adjon és m e g t e r e m t s e a d i á k o k , a munkások és parasztok közötti s z ö v e t s é g e t . Erősödött benne az a f e l i s m e r é s , hogy. nem egy e m b e r t kell m e g b u k t a t n i N i c a r a g u á b a n , hanem egy egész rendszert kell m e g v á l t o z t a t n i . 1957-ben Európába u t a z o t t , részt vett a m o s z k v a i Világifjúsági Találkozón és a Szakszervezeti V i l á g s z ö v e t s é g
lip-
csei k o n g r e s s z u s á n . Élményeit "Egy n i c a r a g u a i M o s z k v á b a n " c . írásában
összegezte.
Az 50-es-évek végénak Nicaraguáját Fonseca így jellemezte: "A k u b a i n é p , a fiatalok és a gerillák döntő szerepe volt Nicaraguában az 1934-ben
példájának
brutálisan
m e g s z a k í t o t t politikai folyamat é r l e l ő d é s é b e n . 1958-ban d i á k t ü n t e t é s e k z a j l o t t a k . Negyed évszázad után ismét, felhangzott Sandino n e v e . 1958-ban sor került az első gerillaa k c i ó r a , Sandino h a r c o s t á r s á n a k , Ramón Raudales v e l , aki a harc során életét
vesztette.
vezetésé-
- 77 -'
A fegyveres akcióban - először életébeben - Fonseca is részt v e t t . A hondurasi t e r ü l e t e n , El Chaparrabban
szerveződő
g e r i l l a a k c i á r ó l van s z ó , amely már az induláskor kudarcot Vallott. .A hondurasi hadsereg és a nicaraguai Nemzeti Gárda felszámolta a g e r i l l a c s a p a t o t . K é s ő b b , az eseményeket
értékelve,
Fonseca t ö b b , a kudarcot előidéző okot jelölt meg: a rossz t e r e p v á l a s z t á s , a vezetők helytelen k i v á l a s z t á s a , az ellátás akadozása; a belső front és az osztag közötti kapcsolat hiányos v o l t a . A tragikus esemény döntően járult hozzá a h h o z , hogy Fonseca és néhány f i a t a l , köztük Tomas Borge és Silvio Mayorga h o z z á l á s s a n a k egy elméletileg m e g a l a p o z o t t , forradalmi ideológiával rendelkező szerve'zet m e g t e r e m t é s é h e z . Costa Ricában m e g a l a k í t o t t á k az Új Nicaragua M o z g a l m a t , mely hamarosan a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front nevet k a p f a . Az 1961-62-ben alakult Front - mely nevében is j e l e z t e , hogy Sandino örökösének tekinti magát - a korábbi
szervezetlen
akciók résztvevőit fogta ö s s z e , de CG. ••! I akoztak hozzá sandinista veteránok
is.
Az 50-60-as évek forradalmi nemzedéke abból indult k i , hogy Somoza ellenzéke sohasem volt képes reális politikai alt e r n a t í v á t n y ú j t a n i . Másik alapvető felismerés volt, hogy a d i k t a t ú r á t csakis a széles néptömegek harca döntheti m e g . "A nemzeti tapasztalat, azt mutatja - írta Fonseca
hogy' a forra-
dalmi m o z g a l o m n a k saját s z e r v e z e t t e l , taktikával és programmal kell r e n d e l k e z n i e . Vagyis nyiltan hirdetnünk k e l l , hogy az elnyomókra és az elnyomottakra osztott társadalom
végét
k í v á n j u k . Az új élet keresésében Marx nemes eszméi vezérelnek
bennünket..".,2/
- 78 -'
A fiat alok m i n d e n e k e l ő t t Sandino p o l i t i k a i és katonai harcának a tapasztalatait e l e m e z t é k , h a n g s ú l y o z v a , hogy Sandinőt a k o r á b b i haladó nemzeti hagyományok folytatójának
tart-
c
j á k . Harcából azt a k ö v e t k e z t e t é s t vonták l e , hogy hiába aratott katonai g y ő z e l m e t , ha azt nem k ö v e t t e politikai győzeo l e m . "Egy m e g f e l e l ő polgári h a r c i szervezet" hiányát már Sandino is f e l i s m e r t e . A tábornok örökül h a g y t a , hogy szükség van a történelmi pártokban tömörülő o l i g a r c h i á t ó l
függet-
len forradalmi élcsapat k i é p í t é s é r e . Sokan szemére vetették S a n d i n ó n a k , hogy nem voltak programadó e l v e i . Pedig léteztek ilyen e l v e k , például a külföldi b e a v a t k o z á s és a nemzeti szuv e r e n i t á s t sértp intézkedések felszámolására vonatkozó e l v . "Különbséget kell tenni - írta Fonseca - a mozgalom célki^
í
tűzéseire vonatkozó programelvek és a célok eléréséhez szükséges e s z k ö z ö k e t felvázoló politikai stratégia k ö z ö t t . A politikai stratégia gyengesége főleg a sandinista
harcra
k é n y s z e r í t e t t általános viszonyok k o r l á t o z o t t voltában keresendő. "
3 /
Fonseca megvizsálta a sandinista háborút kiváltó okokat és m e g á l l a p í t o t t a , hogy ezek a tényezők továbbra is l é t e z n e k . Az amerikai t e n g e r é s z g y a l o g o s o k helyét a Nemzeti Gárda foglalta e l , az amerikai' függés szorosabbá vált és a gazdasági helyzet s ú l y o s b o d o t t . Sandino e l é r t e , hgoy az amerikai csapatok elhagyják N i c a r a g u á t , de a többi c é l k i t ű z é s
(nemzeti
f ü g g e t l e n s é g , társadalmi i g a z s á g o s s á g , a fennálló rend radikális m e g v á l t o z t a t á s a ) nem valósult m e g . Ez pedig a politikai s z e r v e z e t h i á n y á v a l volt m a g y a r á z h a t ó . Fonseca a forradalmi, ideológia k i d o l g o z á s a k o r
összehan-
- 79 -'
golta a nemzeti és a nemzetközi t a p a s z t a l a t o k a t . Az volt az a l a p e l v e , hogy a nemzetközi forradalmi tanítások mit sem érnek a nemzeti gondolkodás és a forradalmi
gyakorlat
h a r m ó n i á j a n é l k ü l . Fonseca elméletének másik sarkköve volt az a f e l i s m e r é s , hogy Nicaraguában a fegyveres harc az e g y e t l e n , a forradalmi változáshoz vezető ú t . Fonseca népi és f o r r a d a l m i m o z g a l o m r ó l b e s z é l t . Ez pedig azt jel e n t e t t e , hogy a nép - m u n k á s o k , parasztok - által megvívott fegyveres harc vezet el a g a z d a s á g i - t á r s a d a l m i viszonyok g y ö k e r e s m e g v á l t o z t a t á s á h o z . "A fegyveres népi felkelés a d i k t a t ú r a - e l l e n e s harc m a g v a . Az ország földrajzi h e l y z e t e és a diktatúra katonai ereje miatt gerillaháborúra van s z ü k s é g . " *
7
Fonsecának m e g g y ő z ő d é s e v o l t , hogy
a f o r r a d a l m i harcnak rugalmasnak kell lennie és minden harci formát alkalmaznia k e l l . Áttekintette azokat az e r ő k e t , és s z e r v e z e t i f o r m á k a t , melyek szerepet játszhattak a szerveződő forradalmi m o z g a l o m b a n . Nagy jelentőséget
tulajdo-
nított az E l l e n á l l á s Belső Frontja (FIR) m e g a l a k u l á s á n a k . E szervezet volt arra h i v a t o t t , hogy a néptömegek
körében
ismertesse a forradalmi mozgalom c é l k i t ű z é s e i t , hogy támogassa a N i c a r a g u a i Népi Védelmező Hadsereget és az általános felkelés m e g i n d u l á s a k o r
ülősztrájk s z e r v e z é s é v e l aka-
dályozza meg a forradalmat gyengíteni akaró m a n ő v e r e k e t . A forradalmi harcban lehetséges szerepet játszó erőket á t t e k i n t v e nagy jelentőséget tulajdonított a diákokn a k , k ö z é p i s k o l á s o k n a k és egyetemistáknak e g y a r á n t . Azért fordult a fiatalok f e l é , mert őket még nem fertőzték meg a h a g y o m á n y o s p o l i t i k a i pártok és szokások:
"Tekintettel
- 80 -'
a r r a , hogy áz ipari p r o l e t a r i á t u s nagyon ú j k e l e t ű , a szaks z e r v e z e t e k alig l é t e z n e k , harci képességük Az o s z t á l y k ö v e t e l é s e k k e l
korlátozott.
fellépő parasztság szintén; egy
adott p i l l a n a t b a n a diákoknak kell a népi harc élére á l l n i . U g y a n e b b e n , a diákokhoz intézett üzenetében írta a következő sorokat: "A n i c a r a g u a i forradalmi diákmozgalom egyik
hibája,
hogy ingadozik olyan nagy forradalmárok eszméit kimondó forradalmi program m e g h i r d e t é s é b e n , mint M a r x , S a n d i n o , Camilo Torres é s . C h e . Az igazság persze a z , hogy a forradalmár diákok m a g a t a r t á s á b a n a mi forradalmi m o z g a l m u n k
inga-
dozása t ü k r ö z ő d i k , amikor habozunk egy e g y é r t e l m ű e n
radiká-
lis forradalmi g o n d o l a t
kimondásában.
Fonseca g o n d o l k o d á s m ó d j á t a m a r x i s t a - l e n i n i s t a
esz-
mék határozták m e g , de ezt nem lehetett e l m o n d a n i a sandinista Front v a l a m e n n y i v e z e t ő j é r ő l . Főleg az első voltak komoly n é z e t e l t é r é s e k és szemléletbeli
időkben
különbözősé-
gek k ö z ö t t ü k . Ezek a viták olyan méreteket ö l t ö t t e k , hogy a Sandinista Front által szervezett első g e r i l l a h a r c
ide-
jén Fonseca a g e r i l í a t á b o r elhagyására k é n y s z e r ü l t . M a n a g u á b a , majd Costa Ricába t á v o z o t t . Az az akció, m e l y e t a Coco és Bocay folyók vidékén szerveztek
1 9 6 3 - 6 4 - b e n , kudarcot
v a l l o t t , elsősorban a Belső Front támogatásának a hiányáb a n . A harcosok főleg a vidéki fegyveres harcra
koncentrál-
tak és alig szenteltek figyelmet a városi a k c i ó k n a k . Fonseca így emlékezett vissza erre az időszakra: "Engem
személyesen
a g g a s z t o t t , hogy m o z g a l m u n k bizonytalan kalanddá f a j u l , mert n e m c s a k , hogy a Belső Fronttal nem t ö r ő d t ü n k , de a külföldön végzett t e v é k e n y s é g ü n k r e is a komolytalanság és a fegyelme-
- 81 -'
zetl enség nyomta rá a b é l y e g é t , amikor arra került a sor hogy a külföldön élő elvtársak végrehajtsák a határozatokat."
77
Az egész g e r i l l a m o z g a l m a t érintő kritikája miatt
Fonseca á t m e n e t i l e g elhagyta a g e r i l l a t á b o r t . A különböző bírósági k i h a l l g a t á s o k o n és sajtóértekezleteken feltett kérdések is utaltak a sandinista front belső
nézeteltéréseire.
E n é z e t e l t é r é s e k és a forradalmi mozgalom nehézségeinek
egyik
okáról így írt: "A nicaraguai forradalmi fegyveres mozgalom n e h é z s é g e i részét alkotják egy egész Latin-Amerikában megfigyelhető f o l y a m a t n a k . Ez a hamis marxisták
opportunista
p o l i t i k á j á n a k a k ö v e t k e z m é n y e , mely gyengíti a f o r r a d a l m i , proletármozgalmat.
A megalkuvó politika és a fegyveres harc-
ról való lemondás j e l l e m z i évtizedek óta a forradalmi mozgalm a t . A pacifikáló módszerek elkerülhetetlen kudarcot okoznak a felkelő mozgalom k e z d e t i időszakában egész Latin-Amer.ikában>
8 /
Az 1963-64-es gerilla kudarcok után látott hozzá
Fonseca,
hogy kidolgozza egy újtipusú forradalmi mozgalom a l a p j a i t . A kudarcot követő és megelőző években különösen
megmutatkozott
a széles n é p t ö m e g e k h e z , főleg a paraszttömegekhez
kapcsolódó
forradalmi szervezet h i á n y a . A forradalminak nevezhető csoportok alacsony politikai és ideológiai képzettségű
iparosok-
ból és m u n k á s o k b ó l á l l o t t a k . "Az utóbbi évtizedben
folytatott
munkáról szólva
fontos megjegyezni - írta 1969-ben - , hogy
nem tudtuk összehangolni a konspirációs munkát a néptömegek között végzett t e v é k e n y s é g g e l . A földalatti munkának
nagyobb
j e l e n t ő s é g e t t u l a j d o n í t o t t u n k , habár az 1963-as vereség
után,
1964-66-ban hibát követtünk e l , amikor félbeszakítottuk a fel-
- 82 -'
kelés e l ő k é s z í t é s é r e irányuló munkánkat
csak a z é r t , hogy
a tömegekkel fenntartott kapcsolatokra f i g y e l j ü n k . . . Ezenkívül még 1959-62-ben olyan illúziók is éltek a Sandinista Front tagjainak a k ö r é b e n , hogy a Nicaraguai
Szocialista 9
Párt pacifista vezetőségének magatartása
megváltozhat." ''
A m o z g a l m o n belül reformista álláspontok alakultak
ki.
Nein m o n d t a k le a fegyveres h a r c r ó l , mint az egyetlen lehetséges m e g o l d á s r ó l , de a felkészülés m e g s z a k a d t . "Ez a taktikai kitérő fi l ront ideológiájában is t ü k r ö z ő d ö t t . Az anti imper ia.l is ta és kizsákmányolt osztályok
egyenlőségének
a z á s z l a j á t emelte m a g a s b a , mégis habozott a világosan marxista-leninista
ideológia k i n y i l v á n í t á s á b a n . Ehhez az
i n g a d o z á s h o z járul a hagyományos m a r x i s t a - l e n i n i s t a
csoport-
nak a n i c a r a g u a i népi harcban tanúsított m a g a t a r t á s a . . . Ez a tényező - az ország forradalmi szektorára jellemző ideológiai e l m a r a d o t t s á g g a l párosulva ahhoz v e z e t e t t , hogy ingadozása m u t a t k o z o t t a nemzeti szinten történő békés ki egyező:: ideológiájának
az e l f o g a d á s á b a n . Éleslátásra vnl t sziik-
liófi, hogy a nicaraguai
ifjúság és a nép
megkülönböztesse
a7 igazi és a hámi s m a r x i s t á k a t . E n n e k
következtében
1964-65-ben a hangsúly a l e g á l i s , nyílt munkára d ö t t . Ezt a munkát a Ironl a Népi Polgárjugi kon és a Forradalmi Diákfronton keresztül
helyező-
Bizottságo-
irányította.
"1965-ben szövetségre lépett a K ö z t á r s a s á g i
Mozgósítás
P á r t j á v a l . A kispolgári jellegű párttal kötött
ideiglenes
s z ö v e t s é g e n keresztül sikerült t e r j e s z t e n i a sandinista n é z e t e k e t , de hiba v o l t , hogy az élcsapat túlbecsülte ennek a tömegekhez kapcsolódó stratégiának a jelentőségét
- 83 -'
és a l á b e c s ü l t e a forradalmi élcsapat erejét a h h o z , hogy k ö z v e t l e n ü l teremtsen kapcsolatot a n é p p e l . "
117
A p a r a s z t o k k a l is igyekeztek k a p c s o l a t o k a t k i é p í t e n i , de az egyéni k a p c s o l a t t e r e m t é s nélkül
a paraszttömegek
túlságosan sok időt vett
mozgósítása
igénybe.
Fonseca baloldali forradalmárnak tekintette m a g á t , bár többször v i s s z a u t a s í t o t t a , hogy kommunistának
vagy
m a r x i s t a - l e n i n i s t á n a k n e v e z z é k . Ezt egyrészt taktikai megf o n t o l á s o k b ó l t e t t e , másrészt Nicaraguában az önmagukat m a r x i s t a - l e n i n i s t á n a k vagy kommunistának tituláló csoportok l e j á r a t t á k . e z e k e t a f o g a l m a k a t . 1957-ben egy birósági k i h a l l g a t á s o n arra a k é r d é s r e , hogy kommunista
szimpatizáns-e,
azt v á l a s z o l t a , hogy ez az adott k ö r ü l m é n y t ő l f ü g g . Rokons z e n v e z e t t a Brazil Kommunista Párt t e v é k e n y s é g é v e l , de nem m o n d h a t t a e l ugyanazt a magyar párt 1 9 5 6 . előtti politikájáról. 1 9 6 4 - b e n , miután illegálisan visszatért az o r s z á g b a , l e t a r t ó z t a t t á k , majd hat hónap börtönre í t é l t é k . Innen írt c i k k é b e n "A börtönből vádolom a diktatúrát" címmel t i l t a k o z o t t az e l l e n , hogy m a r x i s t á n a k , kommunistának
nevez-
t é k . Ebben az írásában Fonseca hangsúlyozta a f o r r a d a l m i , a n t i i m p e r i a l i s t a és népi e s z m é i t . "Amikor azt m o n d o m , hogy a k o m m u n i z m u s és az én gondolkodásmódom távol áll e g y m á s t ó l , nem azt akarom m o n d a n i , hogy bezárkózom egy dogmába.... Az én g o n d o l k o z á s o m különböző ideológiákból
tevődik,össze:
a m a r x i z m u s b ó l , a liberalizmusból és a szociálkereszténys é g b ő l . A társadalmi problémák marxista értelmezése és a g a z d a g o k k a l való szigorúsága részleteiben használható" -
- 84 -
írta F o n s e c a . 12/ Ami a l i b e r a l i z m u s t illeti, úgy v é l t e , hogy a politikai jelenségek liberális m á g y a r á z a t a , az egyén védelme ö s z t ö n ö z h e t i a gazdagok részvételét'a somozista kormány elleni h a r c b a n . A szociálkeresztény elméletnek a népi elemét tartotta e l f o g a d h a t ó n a k . A népi m o z g a l o m n a k
ezekből
az elemekből kell m e g t e r e m t e n i e a saját forradalmi és nemzeti ideológiáját - h a n g s ú l y o z t a C . F o n s e c a .
A k i b o n t a k o z ó gerillamozgalom
nehézségei
1966-67-ben a Sandinista Front lépéseket tett a fegyveres harc f e l ú j í t á s á r a . Többé már nem közvetítőkön
keresz-
t ü l , hanem a saját erőből végzett politikai és szervező
t
m u n k á t á tömegek k ö r é b e n . A fegyveres harc ú j r a k e z d é s é r e irányuló munka elsősorban- szervezeti szempontból
jelentett
>
e l ő r e l é p é s t , mivel az előkészületek ezúttal már az ország területén folytak nem pedig Costa Ricában vagy
Hondurasban.
Az akció s z í n h e l y é ü l az ország középső részén fekvő vlclékét v á l a s z t o t t á k . Ezen a területen főleg
Pancasán
állattenyész-
tés.és k á v é t e r m e s z t é s f o l y t . Az ittlakók többségének te csak három hónapig jutott m u n k a , a k á v é s z ü r e t Az év többi s z a k a s z á b a n munkanélküliek
éven-
idején.
voltak.
A parasztok egy része támogatta a csaknem egy évig ott időző g e r i l l a o s z t a g o t . Hogy az akció végül is kudarcba
ful-
l a d t , az a parasztok m e g n y e r é s é t célzó e l h i b á z o t t módszernek tudható b e . A p a r a s z t o k a t falvaiktól távoleső körzetekbe i r á n y í t o t t á k , akik - beleértve a már korábban bes z e r v e z e t t e k e t is - visszaszöktek l a k ó h e l y ü k r e . Az is hiba
- 85 -'
v o l t , hogy a p a r a s z t o k a t reguláris csapatokra osztották
be,
együtt a m u n k á s o k k a l és a d i á k o k k a l . Általában a városiak ö n t u d a t o s a b b a k v o l t a k , a parasztok könnyebben
demoralizálód-
t a k , így a vezetőség arra k é n y s z e r ü l t , hogy a parasztokat e l b o c s á s s a . Miután Pancasáriban felbomlott a gerillamozgalom, a g e r i l l á k t ó l dezertáló vagy e l b o c s á j t o t t
parasztok
l a k ó h e l y ü k r e v i s s z a t é r v e ösztönös akciókat kezdtek
szervez-
n i . Irányítás n é l k ü l , gazdag k e r e s k e d ő k e t , rendőrőrsöket támadtak m e g . Vagyis nem a harci k e d v ü k k e l , hanem a szervezettséggel volt a b a j . Fonseca a pancasani kudarc okait vizsgálva említésre méltó tényezőnek tartotta a felkészítési f e l a d a t o k h o z értő káderek h i á n y á t . "A Sandinista
Front
vezetősége túlságosan sokáig tűrte a s z e k t a r i a n i z m u s t , amely megakadályozta
a politikailag fejlett munkás- és diákrétegek-
ből s z á r m a z ó új káderek megjelenését; A felkelés előkészítésére irányuló munk,a nem kapcsolódott az á l t a l á n o s , n é p i , főleg a p a r a s z t i , a diák- és m u n k á s h a r c h o z . H e l y e s , hogy a Sandinista Front a felkelésre helyezte a h a n g s ú l y t , de hiba volt a többi forradalmi harci forma A n e h é z s é g e k r e esetleg megoldást ajánló
elhanyagolása... kezdeményezéseket
fékezték a vezető elvtársak önző á s k á l ó d á s a i , akik gyakran ö s s z e t é v e s z t e t t é k
az egyéni és a politikai
problémá-
13
k a t . " ' ' Fonseca' bírálta azt a szemléletet is, amely a fegyveres harc idején lebecsülte a városokban
szükséges
tevékenység s z e r e p é t . "A városi e l l e n á l l á s élén álló elvtársak csak nagyon kevés harcos gyakorlati
együttműkö-
désre s z á m í t h a t t a k . A városi ellenállás helyzete romlott a szektás m a g a t a r t á s
következtében."
14/
tovább
- 86 -'
A k u d a r c ellenére Pancasán után m e g e r ő s ö d ö t t a Front p o l i t i k a i t e k i n t é l y e . H . Ortega így írt a g e r i l l a a k c i ó nyomán k i a l a k u l t h e l y z e t r ő l : "A Front független p o l i t i k a i erővé vált a h a g y o m á n y o s liberális és konzervatív párt m e l l e t t . Pancasán után o r s z á g o s jelleget ö l t ö t t . K u d a r c v o l t , de u g y a n a k k o r a Front a zsarnoksággal egyedül is s z e m b e n é z n i tudó e r ő k é n t tünt fel a tömegek s z e m é b e n . . . a Front élcsapat s z e r e p e t kezdett betölteni;
..."
A g e r i l l a h a r c o k kudarcai nyomán m e g s z ü l e t ő
kritikai
igény és a k ü l ö n b ö z ő belső viták (az eltérő harci formák a l k a l m a z á s á r ó l : reguláris-nem reguláris;
legális-illegális;
f e g y v e r e s , nem fegyveres h a r c ) elemzésének tanulságai nyomán vált C a r l o s Fonseca Amador a Front első számú és elismert v e z e t ő j é v é , aki döntő szerepet j á t s z o t t a politikai-katonai stratégia k i a l a k í t á s á b a n , c s a k ú g y , mint a forradalmárok második generációjának eszmei-politikai
(A Sandinista Front mai
nevelésében.
vezetői)
167
Fonseca a p a n c a s a n i tapasztalatokat elemezve hangsúl y o z t a , hogy tevékenységének súlypontja a h e g y v i d é k e n de ez nem jelentette a városi munkáról történő
legyen,
lemondást.
"A 70-es évekre kialakuló sandinista stratégiában a fegyveres népi felkelés foglalta el a k ö z p o n t i h e l y e t , melyhez a vidéki g e r i l l a h a r c és az általános sztrájk
kapcsoló-
d o t t . Ez a felfogás természetesen túllépett a "város vagy vidék" vitáján,és a tömegek körében v é g z e n d ő szervező munkát állította fontos követelményként h a r c o s a i e l é . Erre tanítottak bizonyos latin-amerikai g e r i l l a k í s é r l e t e k cai ( P e r u , B o l í v i a , V e n e z u e l a , B r a z í l i a ) .
177
kudar-
- 87 -'
Pancasán után több külső és belső esemény
összejátszása
m i a t t nehezen indult el ismét a fegyveres harc s z e r v e z é s e . 1967-ben Bolíviában életét vesztette Che G u e v a r a , korábban Camilo T o r r e s , Turcios Lima és m á s o k . Mindez szerepet játszott a b b a n , hogy sokan eltúlozták a népi fegyveres harc n e h é z s é g e i t . Ezenkívül bizonyos pozitív nemzetközi
,
események
i$ h a t o t t a k . 1969-ben k e d v e z ő változások lehetőségét megcsillantó katonai puccs történt Peruban; 1970-ben Chilében a b a l o l d a l győzött az e l n ö k v á l a s z t á s o n ; 197l"-ben a p a n a m a i kormány antiimperial_ista nyilatkozatot
tett.
Mindez nem e r ő á í t e t t e a hegyvidék fontosságába
vetett
h i t e t . A hegyekben mégis akcióegység jött létre a parasztok6 . k a i . A városban felújult a d i á k m o z g a l o m . Az ellenzéki polgári N vezetők közeledtek az uralkodó c s o p o r t o k h o z , ami lehetővé tette a Front jelenlétének erősödését a politikai i
életben.
Pancasán után a p o l i t i k a i helyzet e l e m z é s é , az ujjászerveződés és ,a felkészülés tennivalói jelentek m e g 0 a
Sandinista
Front fő f e l a d a t a i k é n t , 1968-74 k ö z ö t t . Az elemző m u n k a , az ú j , széleskörű s z ö v e t s é g i politika és a program
kialakítása
elsősorban Carlos Fonseca Amadorrá" h á r u l t . Az ú j j á s z e r v e z é s , a felkészülés teendőiben viszont már az új gerillanemzedék fiatal vezetői is jelen v o l t a k . A Sandinista Front minden formában terjesztette a f o r r a d a l m i i d e o l ó g i á t : t a n u l ó k ö r ö k b e n , r ö p l a p o k o n , fegyveres p r o p a g a n d á v a l , városban és v i d é k e n . A p o l i t i k a i és a k a t o n a i oldal egységet a l k o t o t t . A katonai s z e m p o n t o k a t a p o l i t i k a i a k n a k rendelték a l á . A Front harcának célját így. fogalmazta meg F o n s e c a : ''Nagy hangsúllyal hogy célunk a szocialista f o r r a d a l o m . Olyan
hirdetjük,
forradalom,
- 88 -'
m e l y n e k c é l j a , hogy a jenki i m p e r i a l i z m u s t , helyi ü g y n ö k e i t , a h a m i s ellenz°ékieket és a hamis f o r r a d a l m á r o k a t
megbuktassa
A f o r r a d a l m i mozgalom s t r a t é g i á j á t vázolva figyelembe kell 1
«
vennünk a polgári pártok erejét az e l l e n z é k r e gyakorolt hatásuk m i a t t . A forradalmi mozgalom célja kettős: m e g b u k t a t n i a h a t a l m o n lévő k l i k k e t , m á s r é s z t m e g a k a d á l y o z n i , hogy a tőkés ellenzék kihasználja a gerillaharc k ö v e t k e z t é b e n
előállt
h e l y z e t e t és magához ragadja a hatalom e l l e n ő r z é s é t . Egy népi g y ö k e r e k k e l o r e n d e l k e z ő f o r r a d a l m i , p o l i t i k a i és katonai erő k ü l ö n ö s e n nagy szerepet j á t s z h a t , ha m e g e l ő z i az áruló tőkés
erőket."
187
A Front p r o g r a m j a , ideológiája
Fonseca többször f i g y e l m e z t e t e t t a n e m z e t i egység font o s s á g á r a , egy szektásságtól m e n t e s , széles szövetségi politika
szükségességére: o
" E g y " t á r s a d a l o m b a n a forradalmi m o z g a l o m éltető
forrása
a s o k m i l l i ó munkás és a többi kifosztott réteg eredendő érd e k a z o n o s s á g a . A m u n k á s o s z t á l y tagjainak van s z ó . "
197
érdekazonosságáról
Azt is f e l i s m e r t e , hogy a katolikus vallás nem
moncT ellent a sandinista mozgalom t ö r e k v é s e i n e k . Itt az i d e j e , hogy a nicaraguai forradalmárok magukévá tegyék a p r o l e t á r felszabadítás m a r x i s t a e s z m é j é t . A marxista megg y ő z ő d é s nem zárja ki a vállásos érzelmek t i s z t e l e t é t . A m a r x i s t a forradalmárok folytatják a szegények
védelmének
a hagyományai.t.. Enr\ek e l ő f u t á r a i között vannak a primitív v k e r e s z t é n y e k , akik közül sokan a f o r r a d a l m á r o k h o z hasonlóan
- 89 -'
életüket á l d o z t á k . Ezt értette meg Camilo
2
Torres." °'
E g y , a Frontnak szóló 1969. május 1-én nyilvánosságra hozott ü z e n e t é b e n ilyen célkitűzés szerepel: "Egységet az igazi k e r e s z t é n y e k k e l a forradalmi, h a r c b a n . "
21//
Az a t é n y ,
hogy a hívő tömegek politikai-társadalmi törekvései is helyet kaptak a forradalmi m o z g a l o m b a n , összefügg a Sandi-» nista Front etikai felfogásával.: Fonseca politikai elveiben . központi h e l y e t foglalnak el azok az emberi tulajdonságok,., m e l y e k e t "Ki a sandinista?" címen 31 pontban foglalt össze: Ezekben a pontokban %z emberi tartás és magatartás, forradalmi n o r m á i t fogalmazta m e g . Ezzel kapcsolatban többször is felhívta a figyelmet a v i t a s z e l l e m , a kritika •
szükségessé-
gére,' figyelmeztetve', hogy mindig ügyelni kell a belső egy-
'
ség m e g ő r z é s é r e . Éles vita helyett é r v e l é s r e , meggyőzésre van s z ü k s é g . Ezzel kapcsolatban, érdekesek Fonsecának a "forradalmi f r a z e o l ó g i á r a " vonatkozó m e g j e g y z é s e i . Óva intette a n i c a r a g u a i forradalmi m o z g a l m a t a mások által használt és l e j á r a t o t t klisék h a s z n á l a t á t ó l . " J e l e n
pillanatban - írta -
nem az a f o n t o s , hogy a nagy egyetemes forradalmárok
szavait
d e k l a m á l j u k , h a n e m , hogy alkotóan ültessük át a gyakorlatba t a n í t á s a i k a t . Ezek a forradalmárok nem üres s z a v a k a t , haneiii
.
alkotó t e v é k e n y s é g e t hagytak ö r ö k ü l . Nem az a d o l g u n k , hogy felfedezzük azokat az általános t ö r v é n y e k e t , melyek a kapitalista társadalomnak a szabad emberek társadalmává
történő
á t a l a k í t á s á h o z vezetnek; a mi szerény szerepünk az, hogy a •
már feltárt törvényeket alkalmazzuk országunk
viszonyaira."
1969-ben szerkesztette m e g , és 1972-bén adta közzé a Sandinista Front Történelmi P r o g r a m j á t . Ebben az FSLN tör-
22/
- 90 -'
ténelmi p r o g r a m j a " néven ismert dokumentumban a Front így határozta meg ö n m a g á t :
„
"A S a n d i n i s t a Front olyan politikai-katonai
szervezet,
melynek stratégiai célja a politikai hatalom m e g r a g a d á s a a diktatúra k a t o n a i és bürokratikus gépezetének a szétrombolásával; a munkás- parasztszövetségen és minden
imperialis-
ta- és o l i g a r c h i a - e l l e n e s hazafias erő ö s s z e f o g á s á n
alapuló
23/ forradalmi kormány m e g a l a k í t á s a . " dasán
1
A program p o l i t i k a i , gaz-
jellegű intézkedéseket irányzott elő; egyéni szabad-
s á g j o g u k ; s z a k s z e r v e z e t e k , tömegszervezetek
létesítésének
e n g e d é l y e z é s e , a Somoza család és klikkje tulajdonában
lévő
i
.
vagyon k i s a j á t í t á s a ; külföldi vállalatok államosítása; munk á s e l l e n ő r z é s az üzemekben; kis- és kii., ^tulajdonosok védel- ' me; a k ü l k e r e s k e d e l e m , a bankok fölötti állami
ellenőrzés;
nemzeti t e r v g a z d á l k o d á s ; földreform s t b . Külön fejezet foglalkozik az o k t a t á s s a l , a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s s a l , a közigazgatási tisztességgel, az atlanti part f e j l e s z t é s é v e l , a nők h e l y z e t é v e l , a vallásos hit.iránti t i s z t e l e t t e l , a független k ü l p o l i t i k á v a l , a közép-amerikai népek e g y s é g é v e l , a népek közötti s z o l i d a r i t á s s a l , a népi hadsereg
megszerve-
zésével és a mártírok iránti k e g y e l e t t e l . A Sandinista
Front
igyekezett belefogl'alni a programba a nemzeti burzsoázia és a hazai földbirtokosok érdekeit
is.
A szervezeti ideológiai fejlődésről szólva
Fonseca
k i e m e l t e , hogy a Front hagyományát kell k ö v e t n i , vagyis az elmélet és a gyakorlat szoros k a p c s o l a t á t , ellenkező esetben steril dogmatizmus uralkodik e l . Ennek kapcsán fig y e l m e z t e t e t t az ú n . gazdasági m a t e r i a l i z m u s
veszélyére,
91 -
mely csak a politikai eseményeket előidéző gazdasági tényeket tartja f o n t o s n a k . Fonseca utalt Engelsnek Mehringhez intézett
' c
l e v e l é r e , amely arra figyelmeztetett., hogy a gazdasági szempontok egyoldalú k i e m e l é s e akadályozza a forradalmi helyes
elmélet
alkalmazását.
A Front belső struktúrájára utalva Fonseca
hangsúlyozta,
hogy ez természetesen különbözik a többi o r s z á g b e l i t ő l . Nicaraguában a Front élcsapattá v á l t , de ugyanakkor
betöltötte
az egész nép csapatának a s z e r e p é t , vagyis nemzeti mozgalomról van szó. "Osztagunk jellege proletár és n é p i . Figyelembe kell venni az örökölt p o l i t i k a i e l m a r a d o t t s á g o t , az amerikai metropolishoz való k ö z e l s é g e t , az imperializmus hagyományos beavatkozását a K a r i b - t é r s é g b e n , távolságunkat a szocialista tábortól és más már felszabadult
24
területektől." ^
A F r o n t politikai élcsapat jellegével kapcsolatban m e g j e g y z i Fonseca: "Ha nincs is k ö z p o n t i b i z o t t s á g g a l , kongresszusokk a l , ú j s á g o k k a l , elméleti folyóiratokkal rendelkező
pártunk,
szükség van p á r t f e l a d a t o k r a ; tanulmányozni kell a nemzeti problémákat; szükség van az ideológiai fellazítás elhárít á s á r a , a politikai tevékenység erősítése é r d e k é b e n , a ka25/ tonai munka m e g k á r o s í t á s a
nélkül."
A.Fronttal foglalkozva vetette fel Fonseca egy népi bázisú illegális politikai front l é t r e h o z á s á t . Elképzelése o
szerint
így olyan személyek is kapcsolatba kerülhetnének a F r o n t t a l , akik még nem szabadultak meg teljesen a hagyományos
pártoktól.
Ennek megértéséhez Fonseca a szovjetekre e m l é k e z t e t e t t , mondv á n , hogy ezek nem pártszervezetek v o l t a k , de végül a bolse-
- 92 -'
vik párt ellenőrzése alá k e r ü l t e k . "Az illegális Frontban részt vennének
- írta Fonseca - a s a n d i n i s t á k o n kívül a Népi
K o n z e r v a t í v S z ö v e t s é g , a Forradalmi L i b e r á l i s
Szövetség
s t b . t a g j a i . A lehető legszélesebb tömegeket kellene mag u n k h o z vonzani
különböző k a t e g ó r i á k b a n : t a g , együttműködő
és s z i m p a t i z á n s . Egy másik kategóriába tartozók nagyon esetleges tevékenységet v é g e z n é n e k . Tagkönyvvel is elláthatnánk ő k e t , s z i m b ő l i k u s tagdíjat f i z e t n é n e k , de ennek inkább polit i k a i , mint anyagi jelentősége
lenne." 2 6 /
'
A Front az antiimperialista harc élén
A Sandinista Front számára fontos v o l t , hogy elnyerje a s z é l e s néptömegek bizalmát és hogy ezek a rétegek
tudjanak
a Front l é t e z é s é r ő l , érezzék jelenlétét a politikai
életben.
Többek között ezt a célt szolgálta az 1974 decemberében végr e h a j t o t t látványos akció.. Rajtaütöttek egy magasrangú som o z i s t a tisztviselő házán és a túszokért cserébe egy millió d o l l á r t , valamint a Front bebörtönzött tagjainak a szabadonb o c s á t á s á t k ö v e t e l t é k . Ez volt az első a l k a l o m , hogy a nicaraguai rádió- és televízióállomások ismertették a Sandinista Front politikai e l k é p z e l é s e i t . A politikai foglyok
kiszaba-
dultak és ebben az értelemben az akció sikerrel j á r t , ám e l s z i g e t e l t m a r a d t . A városi és vidéki gerillaosztagok
had-
o
oszlopaik szervezésével voltak e l f o g l a l v a , így a Front nem r e n d e l k e z e t t olyan katonai e r ő v e l , amely fékezhette volna a diktatúra újabb t e r r o r h u l l á m j á t . Többezren estek áldozatul az e l n y o m á s n a k . A katonai ö s s z e c s a p á s o k b a n a Front több
c
- 93 -'
vezetője életét v e s z t e t t e , köztük Carlos Fonseca 1 9 7 6 . november
Amador,
7-én.
Ezekben az években különösen előtérbe került az a kérd é s , hogy a Sandinista Front milyen erőkkel tud együttműködni a S o m o z a - d i k t a t ú r a megdöntése é r d e k é b e n . Mielőtt megvizsgálnánk ezeket a l e h e t ő s é g e k e t , előre kell b o c s á t a n i , hogy 1976-tól egyre érezhetőbbé vált a diktatúra v á l s á g a . A hatalmon lévő osztályok a diktatúra helyettesítésén
kezdtek
g o n d o l k o z n i . "A nép bizonyos rétegei - írja 3 . Wheelock ezt a h e l y e t t e s í t é s i akciót úgy t e k i n t e t t é k , mint a somozista rendszer elleni h a r c o t , pedig az valójában a somozizmusnak n y ú j t o t t támogatást j e l e n t e t t e , egy Somoza nélküli som o z i s m u s fenntartására i r á n y u l t , természetesen Somoza akarata e l l e n é r e , A burzsoázia kissé megkésve igyekezett kézbe venni a k e z d e m é n y e z é s t , vagyis biztosítani maga számára a p o l i t i k a i h a t a l m a t , de addigra már elveszítette
befolyását
a tömegek k ö r é b e n . A burzsoáziának nehéz volt politikai teret n y e r n i e . I g a z , kicsit m e g e r ő s ö d ö t t , főként a földrengés utáni időszakban és azt h i s z e m , hogy abban az időszakban gondoltak egy burzsoá polgári terv kidolgozására
is,
de akkorra már a népi erők és élcsapatuk m e g e r ő s ö d ö t t . A diktatúra válsága elsősorban a forradalomnak köszönhető,és csak • 27/ azután használja ki a forradalom ezt a lehetőséget." A Sandinista Front annak é r d e k é b e n , hogy széles körben minél több és politikailag sokszínűbb erőhöz jusson e l , több p á r t s z ö v e t s é g létrehozását ösztönözte vagy maga is részt vett b e n n e . Az UDEL (Demokratikus
Felszabadítási
S z ö v e t s é g ) konzervatív és k e r e s z t é n y s z o c i á l i s
pártokat,
- 94 -' C
valamint néhány közép- és jobboldali m u n k á s s z e r v e z e t e t töm ö r í t e t t . A c s o p o r t o s u l á s j o b b o l d a l i volt u g y a n , de Somoz a - e l l e n e s , ami az adott pillanatban a l e g f o n t o s a b b kritérium volt a Front
számára.
1977-ben alakult meg a FAO (Széles Ellenállási
Front),
amely szintén Somoza nélküli somoizmust a k a r t . Rövid
ideig
a Front e g y ü t t m ű k ö d ö t t a F A O - v a l , mivel m i n d k e t t e n az Egyesült Népniu^galüni (MPU) tagjai v o l t a k . Az MPU több mint húsz népi szervezetet t ö m ö r í t e t t , köztük a Sandinista F r o n t o t , a Független Liberális Pártot és a Szocialista Párt egyik
frak-
c i ó j á t . A Front azért vett részt a F A O - b a n , mert meg akarta a k a d á l y o z n i , hogy a burzsoázia saját céljaira használja fel a s z e r v e z e t e t a diktatúra válsága k ö z e p e t t e . A Front kezdem é n y e z é s é r e m e g a l a k u l t a Nemzeti Hazafias F r o n t . A FAO egy része a H a z a f i a s Fronthoz
c s a t l a k o z o t t , a másik része pe-
dig az e r e d e t i szövetségben m a r a d t . A H a z a f i a s Frontba lépők között volt a Független Liberális Párt és a Népi Keresztényszocialista
Párt.
Ebben az időszakban az is nyilvánvaló v o l t , hogy a diktatúra m e g d ö n t é s é h e z és egy népi demokratikus kormány
felál-
lításához a sandinista forradalomnak nemcsak a m u n k á s o k r a , p a r a s z t o k r a , diákokra kell t á m a s z k o d n i a , hanem olyan középrétegekre is, akik szintén a diktatúra ellen h a r c o l n a k . Egyértelmű v o l t , hogy a Sandinista Front - győzelem esetén - a polgári erőktől e l s z i g e t e l v e nem valósíthat meg d e m o k r a t i k u s v á l t o z á s t , mint ahogy a burzsoázia sem vihet végbe demokratikus változást a Front vezette tömegek n é l k ü l . "
287
"Ebben
az értelemben az azonnali folyamat nem lesz teljes mérték-
- 95 -'
ben sem polgári d e m o k r a t i k u s , sem népi d e m o k r a t i k u s
jellegű,
hanem széleskörű népi demokratikus f o l y a m a t , amelyet a külföldi főleg é s z a k - a m e r i k a i polgári és reakciós erők nek majd befolyásuk alá v o n n i , hogy a legbiztosabb
igyekezformában
ö s z t ö n ö z z e n e k egy imperializmushoz kötődő reformista lizmust . . : "
kapita-
2 9 /
A polgári erőkkel való együttműködés lényeges pontja volt a Tizenkettek Csoportjának m e g a l a k u l á s a . Tagjai között é r t e l m i s é g i e k , p a p o k , írók s z e r e p e l t e k . Vezetőjük a mai aleln ö k , Sergio Ramírez M e r c a d o v o l t . Ez a csoport abból a szempontból is fontos v o l t , hogy semlegesítette azoknak a polgári köröknek a b i z a l m a t l a n s á g á t , akik féltek a t t ó l , hogy a Front által k e z d e m é n y e z e t t folyamat nem lesz d e m o k r a t i k u s . A lehetséges s z ö v e t s é g e s e k közöt^ tartotta számon a Front a Nemzeti Gárda egyes tagjait is. Fontosnak
tartotta
a Gárdán belül végzett p r o p a g a n d a m u n k á t . A Nemzeti Gárda k ö z k a t o n á i n a k és néhány magasrangú tisztjének a Fronthoz való közeledése a hadseregen belüli ellentmondások
éleződé-
sét is tükrözte.• A Sandinista Front kedvező tényezőként tartotta a n e m z e t k ö z i h e l y z e t e t . Carter elnök emberi jogok
számon
politikája,
vagy a l a t i n - a m e r i k a i és európai kormányoknak a somoza-ellenes harchoz n y ú j t o t t támogatása
kedvező politikai
konjunk-
t ú r á t teremtett a .Frontnak, amit a szervezet a lehető leggyorsabban ki akart
használni.
"Az imperializmus és a reakció - írja H . Ortega - kereste a s o m o z i z m u s m e g v á l t o z t a t á s á n a k a m ó d j á t , a n é l k ü l , hogy m e g k é r d ő j e l e z t e volna a diktatúra alaptételeit: g a z d a s á g i
- 96 -'
h a t a l m á t és a Nemzeti Gárda elnyomó h a t a l m á t . Ez a politikai h e l y z e t arra k é n y s z e r í t e t t e Somozát, hogy e l f o g a d h a t ó b b képet p r ó b á l j o n mutatni m a g á r ó l . 1977. szeptember 19-én megszüntette a rendkívüli á l l a p o t o t , a rögtönítélő b í r ó s á g o t , és köztanácsi választásokat h i r d e t e t t . Figyelembe kell v e n n i , hogy ez a d e m o k r a t i z á l á s i folyamat 1977-ben k e z d ő d ö t t , amikor a reakció és az imperializmus meg volt g y ő z ő d v e a r r ó l , hogy megsemmisítette a Sandinista
vagy legalábbis minimálisra
Frontot."
csökkentette
307
Ez utóbbi állítás megcáfolására határozta el a F r o n t , hogy katonai offenzívát indít. Ehhez s z ü k s é g volt valamennyi haladó erő e g y s é g é r e , nemcsak a f o r r a d a l m i , hanem a fokozatosan r a d i k a l i z á l ó d ó kispolgári erőkére i s . Ennek
erősítésére
s z o l g á l t a k a korábban említett p á r t s z ö v e t s é g e k . A legfontosabb azonban a Sandinista Front élcsapat jellegének- erősítése v o l t . Ebbeji az időszakban még e g y é r t e l m ű b b é v á l t , hogy v a l a m e n n y i harci módszerre szükség van,.a fegyveres és nem f e g y v e r e s harcra
egyaránt.
1977-ben a harc súlypontja a városban v o l t . A Front elk é p z e l é s e szerint az általános s z t r á j k o t , a t e r ü l e t i , munkahelyi felkeléseket és a Front fő- és k i s e g í t ő erőinek e g y ü t t e s e n kellett a l k a l m a z n i . Az offenzíva tervének zása m e l l e t t szükségesnek tartották a v i s s z a v o n u l á s
akcióit kidolgo-
megszer-
vezését i s , vagyis olyan hátország k i é p í t é s é t , ahonnan szükség esetén újabb offenzívát lehet
indítani.
A terv k i d o l g o z á s a k o r még folyt a vita a két
lehetséges
s t r a t é g i á r ó l . A város-hegyvidék vita már Fonseca idejében megk e z d ő d ö t t . Ezzel a vitával kapcsolatban írta H . Ortega: "Az
- 97 -'
igazság az, hogy mindig gondoltunk a n é p r e , de inkább ú g y , hogy az nyújt segítséget a gerillamozgalomnak a Nemzeti Gárda elleni h a r c b a n , és nem ú g y , ahogyan az a valóságban
történt;
a gerilla segített a n é p n e k , hogy a felkeléssel megbuktassák az e l l e n s é g e t . Valamennyien gondoltunk e r r e . A gyakorlat vezetett el bennünket ahhoz a f e l i s m e r é s h e z , hogy nem elég a g e r i l l a c s a p a t m o z g ó s í t á s a , mert sohasem rendelkeztünk
volna
az ellenség legyőzéséhez szükséges e r ő v e l . Ezért volt szükség a tömegek részvételére . Az októberi offenzívára a sandinista Front nem volt felkés z ü l v e . A tömegeket akarta magával r a g a d n i , de igazi mozg ó s í t á s t csak két év múlva tudott e l é r n i . Az akciók mélyítették a diktatúra v á l s á g á t , de ugyanakkor újabb elnyomó
•
h u l l á m o t szabadítottak e l , amely 1978 januárjában Pedro Joaquin Chamorrót sem k í m é l t e . Ez a gyilkosság volt a z , amely végül í r az utcára vitte a t ö m e g e k e t . A Front azonban még ekkor sem tudott a tömegek élére á l l n i . Nem rendelkezett az ehhez szükséges szervezeti f o r m á v a l . Október után azonban fellendült a d i á k m o z g a l o m , t e r ü l e t i , üzemi bizottságok 9
a l a k u l t a k . A városi akciók szaporodásával a hegyvidéki gerillaosztagok
is f e l l é l e g e z t e k , mivel a Nemzeti Gárda
már nemcsak rájuk összpontosította
erőit.
1978 februárjában döntő j e l e n t ő s é g ű , de tragikus esem é n y r e került s o r . Masaya egyik 20 ezres lakosú
indiánok
lakta n e g y e d é b e n , Monimbóban felkelés tört k i . A helybeliek egy hétig tartották magukat a Nemzeti Gárda
túlereje
e l l e n , a Front is megpróbált segítséget n y ú j t a n i , de a spontán és elszigetelt felkelést végül is vérbe
fojtották.
- 98 -'
Az akcióból az a k ö v e t k e z t e t é s vonható l e , hogy 1978 februárjában az élcsapat még mindig nem r e n d e l k e z e t t a tömegek vezetéséhez szükséges f e l t é t e l e k k e l . Ami azt i l l e t i , hogy valóban szükség volt-e erre a nagy á l d o z a t r a , H . Ortega így v é l e k e d e t t : " V a l ó s z í n ű , hogy a fájdalmas áldozat nélkül nehezebben szereztük volna meg ezt az erkölcsi t ő k é t , a tömegek országos szintű m e g m o z d u l á s á t , a s e g í t ő k é s z s é g e t az emberek k ö z ö t t . Mindezt annak k ö s z ö n h e t t ü k , hogy
látták,
m i k é p p e n áldozták fel magukat a monimbóiak és ugyanakkor az egész világ m e g m o z d u l t a t á m o g a t á s u k r a , mert l á t t a , hogyan áldozza fel m a g á t a n é p . V a l ó s z í n ű l e g , e példa nélkül a felkelés feltételeit nem lehetett volna ilyen gyorsan előké^
32/
szíteni."
Az is tanulságos volt, hogy
viszont az
októberi offenzíva idején kialakult h e l y z e t t e l szemben
a
népben volt meg a harci kedv és akarat, de h i á n y z o t t a szervezettség és a k a t o n a i f e l k é s z ü l t s é g . Ebben az időben a népi m o z g a l o m dinamikusabb v o l t , mint maga az é l c s a p a t , a F r o n t , annak előtte j á r t . Az élcsapat e l m a r a d á s á v a l kapcsolatos m e g j e g y z é s
tulaj-
donképpen szükségessé teszi annak v i z s g á l a t á t , hogy milyen is volt a Sandinista Front belső állapota
1976-78-ban?
Fonseca Írásaiban többször visszatérő téma az egység és a viták k é r d é s e . A Fronton belül mindig sok vita v o l t , ami érthető is, hiszen a vezetők állandóan c s e r é l ő d t e k ; k ü l f ö l d r e kellett távozniuk
vagy
vagy áldozatul estek a dikta-
t ú r á n a k . Emellett k ö z r e j á t s z o t t a k , mint H . Ortega is elmondt a , a "veteránok" és az újonnan érkezettek k ö z ö t t i
szemléle-
t i , p o l i t i k a i k ü l ö n b s é g e k . A lényeg a z , hogy Fonseca halála
- 99 -'
után három irányzat alakult k i . H . Ortega így emlékezett a Fronton belüli s z é t v á l á s r a : "... nem volt közös
irányvona-
l u n k , olyan p o l i t i k a i k o m p r o m i s s z u m , amit alapszabály
tar-
talmazott v o l n a . M i n d e n k i saját maga szervezte a f e l a d a t a i t . Ekkor jöttek elő az e l l e n t é t e k . A szétválás nem
ideológiai-
- p o l i t l k a i vita k ö v e t k e z m é n y e , annak e l l e n é r e , hogy valójá- . ban volt ilyen e l l e n t é t is ... Hallgatn'i kellett volna a bíráló s z ó r a . Egység és b í r á l a t . Mivel nem létezett ilyen forma a viták f o l y t a t á s á r a , ehhez hozzájárult még emberi és forradalmi é r e t l e n s é g ü n k és az egyre erősödő e l n y o m á s , útjaink szétváltak a három ismert tendencia
33
irányában." ''
A Hosszú Népi H á b o r ú , melynek vezetői Henry R u i z , Bayardo Arcé és Tomas Borge v o l t a k ,
elsősorban a h e g y v i d é k i , paraszti i
harcra tette a h a n g s ú l y t . A proletárcsoport a városi
tömeghar-
cot tartotta a l e g f o n t o s a b b n a k . Egyik vezetője Jaime Wheelock v o l t . A harc minden formáját alkalmazni a k a r ó , a népi felkelést ösztönző harmadik c s o p o r t , a t e r c e r i s t á k , vezetői az Ortega testvérek voltak és Victor T i r a d o . Ez a három struktúra a gyakorlatban ugyanazt a h a r c o t , koncepciót és stratégiát k é p v i s e l t e . A három csoport között m u n k a m e g o s z t á s alakult k i , k i e g é s z í t e t t é k e g y m á s t . "Arról volt szó - írta H . Ortega - , hogy m i n d e g y i k ü k saját koncepcióját
szerette
volna v e z é r e l v k é n t e l f o g a d t a t n i . Ezért egymást múlták a harc során,és ekkor bebizonyosodott
egymás
felül
tevékenységé-
nek a f o n t o s s á g a . Ezek. után sikerült 1978-ban az egység újr a t e r e m t é s é b e n m e g e g y e z n i . 1979 márciusában meg is történt egyetlen irányelv a l a p j á n . De nem arról volt s z ó , hogy m i n d e n k i k ö l c s ö n ö s e n enged e l v e i b ő l . Egyetlen elv alapján
- 100 -'
kötött e g y e z s é g e t a s a n d i n i z m u s , hangsúlyozva háborúnk felkelés j e l l e g é t , a rugalmas szövetségi p o l i t i k a , a széleskörű p r o g r a m t e r v s z ü k s é g e s s é g é t s t b . Ez a p r o g r a m a t i k u s
politikai,
ideológiai irányelv lehetővé tette, hogy m u n k á n k a t mind gyorsabba n és jobban tudtuk e g y e z t e t n i , amíg végül az újraegyesülés meg nem t ö r t é n t . Mindhárom irányzat nagyon a k a r t a , hogy újra egységes legyen a Sandinista Nemzeti Front."
Felszabadítási
34/
A k ö r ü l m é n y e k kényszerítették a Sandinista Frontot belső egysége m e g t e r e m t é s é r e és a r r a , hogy a tömegek'harcának a d j o n . A Front döntést hozott egy offenzíva
formát
megindításáról,
1978 s z e p t e m b e r é b e n . Ennek sikere már az indulásnál is kétséges v o l t , mivel a tömegek szervezettségében és a fegyverellátásban v á l t o z a t l a n u l hiányosságok v o l t a k . A Front a tömegek h a n g u l a t á t vette f i y y e l e m b e , úgy é r e z t e , hogy Monimbó után szükség van egy általa irányított m o z g a l o m r a . Az offenzíva k a t o n a i szempontból nem hozott s i k e r t . Pontosabban
újabb
t a p a s z t a l a t o k a t , és fegyvereket j e l e n t e t t . Politikai szempontból viszont sikerrel j á r t , mivel az offenzíva után
emelkedett
a Front l é t s z á m a . "Mindez a politikai és katonai m u n k a , amelyet a Front felhalmozott a 60-as évek megalakulása ó t a , új erőre k a p o t t , belsőleg és külsőleg is m e g e r ő s ö d ö t t ezzel a s z e p t e m b e r i f e l k e l é s s e l . Ez lehetővé tette az általános felkeléshez szükséges feltételek m e g t e r e m t é s é t , amire az év júliusában sor került és meghatározta a g y ő z e l m e t . "
357
Nem
sokkal később már újabb offenzívára készült a F r o n t . Katonai téren két szinten folytak e l ő k é s z ü l e t e k : A Front katonai egységei; k é s z ü l ő d t e k , miközben a tömegek időzített bombáv a l , v a d á s z f e g y v e r r e l , kővel s t b . állandóan
nyugtalanították
- 101 -'
az e l l e n s é g e t . A Nemzeti H a z a f i a s Front mozgósította
erőit.
1979 elejére felerősödtek a diktatúra gazdasági problémái; Esteli város elfoglalása szintén demoralizálta a Nemzeti G á r d á t . Ebben a győzelmet k ö z v e t l e n ü l megelőző
időszakban
a Front elsősorban a városi akciókra ö s s z p o n t o s í t o t t , ami komoly v é r v e s z t e s é g e t jelentett a l a k o s s á g n a k . Ezzel kapc s o l a t b a n H . Ortega ezt írta: "... Ez volt az egyetlen módja a n n a k , hogy győzzünk N i c a r a g u á b a n . Egyszerűen arról van s z ó , hogy fizetnünk kellett a s z a b a d s á g é r t . Ha lett volna egy m á s i k , k í m é l e t e s e b b ú t , akkor azt választottuk
volna,
de a valóság megtanított bennünket arra, hogy az adódó leh e t ő s é g e k e t jól vagy r o s s z u l , de ki kell h a s z n á l n i , annak e l l e n é r e , hogy komoly e m b e r á l d o z a t o k a t követel ... E tek i n t e t b e n szeretném h a n g s ú l y o z n i személyes
véleményemet:
nagyon nehéz m e g s z e r e z n i a hatalmat a létező összes harci e s z k ö z k o m b i n á c i ó j á n a k a felhasználása nélkül; meg kell tenni ezt o t t , ahol erre lehetőség van: v i d é k e n , a v á r o s o k b a n , a h e g y e k b e n s t b . és mindig olyan f o r m á b a n , hogy a nép legyen a harc mozgató tengelye és nem az é l c s a p a t , amely a népet támasznak tekinti . A végső offenzíva 1979 márciusában indult, El Jicaro e l f o g l a l á s á v a l . Ebben az időben a hegyvidéki
gerillaharc
és a városi akciók arányát már a körülmények
határozták
m e g , súlyuk és fontosságuk azonos v o l t . "Szeptember
után
úgy l á t t á k , hogy eljött az i d e j e , hogy időben és térben e g y e z t e s s ü k a harc s t r a t é g i á j á t : az országos méretű népi f e l k e l é s t , a Front katonai egységeinek az offenzíváját és az o r s z á g o s s z t r á j k o t , amiben a munkaadók szövetsége is
- 102 -'
részt
vállalt."
377
E három tényező e g y ü t t e s létezése nélkül nehéz lett volna sikert e l é r n i . S i k e r ü l t biztosítani a h a d t á p o t , a tart a l é k o t , a gerillaellátó bázist és fontos szerepet
játszott
a Front szövetségi p o l i t i k á j a , amivel sikerült egy
somoza-el-
lenes n e m z e t i egységet m e g t e r e m t e n i . Ennek kapcsán írta Ortega: "Egyezményeket sohasem k ö t ö t t ü n k . E g y s z e r ű e n csak ism e r t e t t ü k a j á t é k s z a b á l y o k a t és ennek alapján tartottuk 3
a k a p c s o l a t o t . így sikerült politikai teret n y e r n ü n k . " ®
fenn 7
Eb-
ben a g y ő z e l m e t közvetlenül megelőző időszakban a Sandinista F r o n t d o k u m e n t u m a i b a n és vezetőinek m e g n y i l a t k o z á s a i b a n
vál-
tozott a harc céljának m e g f o g a l m a z á s a . Carlos FonseCa még így határozta meg a Front célját: "Nagy h a n g s ú l l y a l
hirdet-
j ü k , hogy célunk a szocialista f o r r a d a l o m , amelynek
célja,
hogy a jenki i m p e r i a l i z m u s t , helyi ü g y n ö k e i t , a hamis ellen39 / zékieket megbuktassa."
Halála után már nem
fogalmazódott
meg ilyen egyértelműen a szocialista forradalom mint r e á l i s , közeli c é l . "Ebben azonban nem e l v i , nem taktikai megfontol á s o k , hanem elsősorban a p o l i t i k a i - g a z d a s á g i valóság - ebben Nicaragua mély t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i
elmaradottsága
reális számbavétele a döntő tényező. Ez az új felfogás már a szocializmushoz vezető átmeneti korszakok
hosszú,
t ö r t é n e l m i periódusával s z á m o l , annak e l l e n é r e , hogy-a k ö z é p - a m e r i k a i baloldal a sandinista tervet a "szocializmus é p í t é s e demokratikus a l t e r n a t í v á j a k é n t
minősíti".
407
- 103 -'
JEGYZETEK
1 . C . Fonseca A m a d o r : Obras I - I I . M a n a g u a , Nueva N i c a r a g u a , 1 9 B 2 . Obras II. 2 1 7 . 2. U o . 6 6 . 3* C . Fonseca: Obras I. 6 8 . 4 . Sandinisták - B u d a p e s t , Kossuth Könyvkiadó Anderle Ádám) 1985. 5 . C . Fonseca: Obras H .
(összeállította:
60.
6 . C . Fonseca: Obras II. 6 6 . 7. Uo. 74. 8 . Sandinisták - 9 3 . 9. Uo. 10. Uo. 1 1 . H . Orfeega: 50 anos de lucha sandinista H a v a n n a , Ciencias S o c i a l e s , 1 9 8 0 . 1 6 5 . 1 2 . C . Fonseca: Obras I I . 2 3 5 . 1 3 . Sandinisták - 9 8 . 14. Uo. 1 5 . H . Ortega: 50 anos ... 1 6 5 . 1 6 . A n d e r l e Ádám: Forradalom és ideológia
Nicaraguában.
Társadalmi S z e m l e , 1985 d e c e m b e r . 7 4 . 1 7 . Uo; 1 8 . C . Fonseca: Obras I I . 1 0 0 . 1 9 . Sandinisták - 1 0 3 . 2 0 . C . Fonseca: Obras II. 6 7 . 21. Uo. 255. 22. Uo. 97. 2 3 . A Sandinista Front Történelmi Programja - Managua 1 9 8 1 . D e p a r t a m e n t o de Propaganda y Educación Política del FSLN - 2 .
- 104 -'
2 4 . C . F o n s e c a : Obras I I . 1 1 1 . 25. Uo. 140. 26. Uo. 117. 2 7 . J. W h e e l o c k : Imperialismo y dictadura - Siglo Veintiuno Editores S . A . M é x i c o , 1 9 7 9 . - 1 6 8 . 2 8 . H . O r t e g a : Sobre la insurrección - H a v a n n a , Ediciones Sociales, 1981. 38.
9
29. Uo. 30. S a n d i n i s t á k - 126.
*
31. H . O r t e g a : 50 anos ... 128. 3 2 . H . Ortega: 50 anos ... 1 3 6 . 3 3 . S a n d i n i s t á k - 152. 34.. U o . 3 5 . H . O r t e g a : Sobre la insurrección - 4 9 . 36. Sandinisták - 141.
»
3 7 . S a n d i n i s t á k - 145. 38. Sandinisták - 150. 3 9 . Idézi
Anderle Ádám: Forradalom és ideológia N i c a r a g u á b a n . Társadalmi S z e m l e , 1 9 8 5 . d e c e m b e r . 7 4 .
40. Uo. 79.
KOZMÁNÉ SOÖS EDIT JATE T u d o m á n y o s Szocializmus
Tanszék
Szeged
A RIF HÁBORÚ ÉS AZ EURÓPAI
MUNKÁSMOZGALOM
Azt k ő v e t ő e n , hogy 1 9 2 1 . július 21-én a rif csapatok g y ő z e l m e t arattak a jól f e l f e g y v e r z e t t spanyol hadsereg f e l e t t , a Rif-hegységben zajló események újra Marokkóra i r á n y í t o t t á k Európa f i g y e l m é t . 1925-ben Frunze Marokkó n e m z e t k ö z i helyzetét a k ö v e t k e z ő k é p p e n jellemezte:
"Marok-
kó m i n d i g az imperializmus egyik beteg pontja v o l t . Az utolsó évtized folyamán az Észak-Afrika e csücskében
zajló
e s e m é n y e k nemegyszer azzal f e n y e g e t t e k , hogy a világégés lángját lobbantják
fel."
1/
A természeti kincsekben gazdag független ország rendkívül előnyös stratégiai helyzete következtében a X X . századra az imperialista é r d e k e l l e n t é t e k színhelyévé
vált.
S p a n y o l o r s z á g , F r a n c i a o r s z á g , Anglia és Németország mellett k ö v e t e l é s e k k e l lépett fel Olaszország is. A Marokkóban u r a l k o d ó anarchikus állapotok lehetővé tették
számukra,
hogy j e l e n t ő s gazdasági és k e r e s k e d e l m i sikereket érjenek el a szultán m o n o p o l h e l y z e t é n e k fokozatos
felszámolásával.
M i k ö z b e n az egyenőtlen szerződések újabb és újabb privil é g i u m o k a t juttattak a k ü l f ö l d i k e r e s k e d ő c é g e k n e k , a serifi állam Abd el Aziz ( 1 8 9 4 - 1 9 0 7 ) uralkodása idjén csődbe j u t o t t . Valójában már az első marokkói válságot lezáró a l g e c i r a s i konferencia Főegyezménye (1906. február 1 4 . ) is
- 106 -'
F r a n c i a o r s z á g és S p a n y o l o r s z á g javára t a r t a l m a z o t t
olyan
e l ő n y ö k e t , amelyek az elkövetkező években az ország belsejébe történő katonai behatolás ürügyéül s z o l g á l t a k . A szultánnak a k ü l f ö l d i e k k e l való e g y ü t t m ű k ö d é s e miatt o r s z á g s z e r t e elszigetelt felkelések törtek k i . Párizs
"Fran-
cia É s z a k - A f r i k a " terve m e g v a l ó s í t á s a c é l j á b ó l a .katonai bea v a t k o z á s h o z f o l y a m o d o t t . A f r a n c i a , majd a Presidioshoz r a g a s z k o d ó spanyol hódítók megjelenésére a német p o l i t i k a i vezetés tiltakozásul az 1 9 1 1 . július 1 - j e i "Párduc-ugrással" v á l a s z o l t . Anglia azonban nem engedhette m e g , hogy a Gibraltár t e n g e r p a r t j á n fekvő ország olyan hatalom kezébe
kerüljön,
amely jelentős flottával r e n d e l k e z i k , s v e s z é l y t jelenthet a . S z u e z i csatornához - illetve onnan az Indiába - vezető ú t o n . így nyomás gyakorolt N é m e t o r s z á g r a , amely
elismerte
a Marokkó feletti p r o t e k t o r á t u s r ó l szóló 1 9 1 2 . március 30-i Fezi e g y e z m é n y t . Ezzel m e g t ö r t é n t Marokkó a szultán hatalma formálissá
"tuniszifikálása",
vált.
Ezt követően F r a n c i a o r s z á g és Spanyolország 1 9 1 2 . november 27-én Madridban Marokkót három részre osztotta
fel:
francia z ó n a , spanyol zóna és Tanger mint n e m z e t k ö z i
zóna.
A s z u l t á n t kötelezték hatalma megosztására a tetuáni kalifával.
- 107 -'
Az anuáli csata
A p r o t e k t o r á t u s felállítása után Marokkó
története
a legiázás ellen h a r c o t vívó törzsek t ö r t é n e t e . Az idegen elnyomók uralma egyet jelentett az évszázados s z o k á s o k , a hagyományok m e g s é r t é s é v e l . A spanyol gyarmatosítók
azonban
a l e g k e g y e t l e n e b b m ó d s z e r e k t ő l sem riadtak v i s s z a , hogy a felkeléseket
leverjék.
Az első világháború idején Spanyolország
jelentősebb
c s a p a t o k a t nem k ü l d ö t t M a r o k k ó b a , ennek ellenére a spanyolok mindvégig k a t o n a i fölénnyel r e n d e l k e z t e k . Spanyolország a belső g a z d a s á g i p r o b l é m á k miatt is csak fokozatosan kedett a M a d r i d i egyezményben rögzített területek
töre-
elfogla-
lására. S p a n y o l - M a r o k k ó k b . 20 ezer km
2
területén 66 törzs ke2/
retei között m e g k ö z e l í t ő l e g 760 ezer fő é l t .
1921-re ezen
területek egyharmad része került spanyol ellenőrzés a l á , főként a f ö l d k ö z i - t e n g e r i sávra k o r l á t o z ó d v a . Polgári közigazgatás a spanyol gyarmati közigazgatás területén
gyakorlati-
lag nem l é t e z e t t . A három c o m m a n d a n c i a , azaz központ T e t u á n , M e l i l l a ) vezetője - aki teljes autonómiával zett - az u t a s í t á s o k a t államminisztertől
(Larache, rendelke-
a spanyol h a d ü g y m i n i s z t e r t ő l és az
a tetuáni főmegbízott k ö z v e t í t é s é v e l kap-
ta. Az első világháború után Spanyol-Marokkóban
fokozatosan
két egymással laza kapcsolatban álló központ alakult ki a spanyol e l l e n ő r z é s m e g s z i l á r d í t á s á r a a protektorátus belsej é b e n , ahol k e z d e t b e n egymástól függetlenül folytak az esemé-
- 108 -'
n y e k . A nyugati övezetben Tetuán és Ceuta k ö z p o n t o k k a l , ill. a keleti övezet a Rif v i d é k k e l . 1 9 2 1 . januárjában a Spanyol-Marokkóba irányított 24 ezer fős hadseregben a 20 ezer spanyol n e m z e t i s é g ű n kívül 4 ezer marokkói katona is s z o l g á l t . A spanyol kormány 1921-ben egy-egy tábornokot bízott meg a keleti és nyugati övezet l é i g á z á s á r a , - vagy ahogy azt a spanyolok n e v e z t é k : a p r o t e k t o r á t u s " p a c i f i k á l á s á r a " . Berenguer és S i l v e s t r e tábornokok eltérő e l k é p z e l é s e k k e l
rendel-
keztek a törzsek b e h ó d o l t a t á s á r a . B e r e n g u e r , aki egyben S p a n y o l - M a r o k k ó főmegbízottja is v o l t , a "pacifikálást"
in-
kább p o l i t i k a i , mint katonai kérdésnek t e k i n t e t t e . Ezzel szemben a Keleti övezet parancsnoka Silvestre tábornok gyors katonai dicsőségre v á g y o t t , s ezért a lehető legrövidebb időn i
belül le akart számolni a rif t ö r z s e k k e l . A katonai
vezetés
o p t i m i z m u s á t a gyorsa sik- reket illetően jól tükrözi
XIII.
Alfonz spanyol király 1 9 2 1 . január 21-i k i j e l e n t é s e :
"Ha-
m a r o s a n véget vetünk a vérrel és pénzzel történő áldozathozatalnak."
47
Amíg azonban nyugaton a Berenguer vezette csapatok
terv-
szerűen nyomultak előre a protektorátus belseje felé és szám o t t e v ő e r e d m é n y e k e t értek e l , keleten Silvestre csapatai a rifek e l l e n á l l á s á b a
ütköztek.
S p a n y o l - M a r o k k ó keleti ö v e z e t é b e n , a Rif-hegységben élő b e r b e r e k , közismert nevükön a r i f e k , kevésbé zárt közösségekben é l t e k , mint az Atlasz-hegység berber t ö r z s e i . Számuk mintegy 400-500 ezer volt 1 9 2 1 - b e n . L e g n a g y o b b törzseik a Beni U r r i a g u e l mellett
a Beni A m a r t , a G e z n a y a , a
Bucoya és a Beni T u z i n . Az á s v á n y k i n c s e k b e n - e z ü s t , vörös-
- 109 -'
r é z , a n t i m o n , vasérc - gazdag Rif-hegység már régóta magára vonta a spanyol tőkés körök és tisztek f i g y e l m é t , akik számára könnyű prédának t ű n t . A spanyol gyarmati közigazgatás t ezért m e g p r ó b á l t a m e g n y e r n i a Beni Urriaguel f ő n ö k é t , Abd 5
el K r i m e t . / Abd el K r i m , aki a német Mannesmann
Marokkói
R é s z v é n y t á r s a s á g g a l állt k a p c s o l a t b a n , válaszul minden ösz- . s z e k ö t t e t é s t m e g s z a k í t o t t a s p a n y o l o k k a l , de a fegyveres k o n f l i k t u s t igyekezett e l k e r ü l n i . A Rifben u i . ekkor már s z e r v e z e t t e l l e n á l l á s volt k i a l a k u l ó b a n , (Évek óta folyt a k é s z ü l ő d é s a v é d e k e z é s r e , amelyhez a fegyvereket a német c é g e k k e l k e r e s k e d e l m i kapcsolatban álló törzsek gyűjtötték ö s s z e . ) A spanyol hódítók e l l e n i elszigetelt harcok sikertelensége m e g m u t a t t a , hogy az e g y m á s s a l is rivalizáló törzsek e l s z i g e t e l t mozgalma nem hozhat s i k e r e k e t . Az egység m e g t e r e m t é s é h e z azonban a társadalmi rendet is garantálni k e l l e t t , ehhez pedig a törzseknek e r ő s k e z ű , helyi bázissal rendelkező vezetőre volt
szükségük.
Muhamed bin Abd el Krim el Khattabi (1881-1963) a Rif- h e g y s é g l e g h a t a l m a s a b b törzséből a Beni Urriagelből szárm a z i k . Az iszlám tanulmányok befejezése után elvégezte a m e l i l l a i spanyol i s k o l á t . Széles l á t ó k ö r ű , jó szervező és n e m z e t k ö z i ügyekben is járatos m e l i l l a i kádi volt
(1915-19),
emellett több évig az El Telegrama del Rif arab mellékleténél s z e r k e s z t ő k é n t d o l g o z o t t . 1917-ben spanyolellenes nézetei miatt b e b ö r t ö n ö z t é k R o s t r o g a r d o b a n (Észak-Melilla). Kiszabadulása után visszatért t ö r z s é h e z , s apja halálát követően (1920) annak vezetője l e t t . A fokozódó spanyol provokációk hatására
nyilatkozatot
- 110 -
tett közzé: "Muszlimok! Mi békét akarunk
Spanyolországgal,
de S p a n y o l o r s z á g nem akar békét velünk! Készülnünk kell a háborúra!"
6/
Az első k o m o l y a b b összecsapásra 1 9 2 1 . június 1 - é n került s o r , amikor Abd el Krim mindössze 300 h a r c o s á v a l elfoglalta a Oar Abar nevű kis települést és jelentős
fegyverkész-
lethez j u t o t t . A spanyol katonai vezetés azonban nem érzékelte kudarca j e l e n t ő s é g é t . Legalábbis Berenguer
főmegbízottat
idézve a madridi El Sol c . lap 1 9 2 1 . július 20-i száma a következőket j e l e n t e t t e : "... A spanyolok nyugodtak a f e l ő l , hogy Marokkóban a pacifikálás folyamata
lehetnek
sikeresen
zajlik egy izolált vereségtől e l t e k i n t v e . Újabb csapatokra nincs szükség." Ezért is érte v i l l á m c s a p á s k é n t Madridot az 1 9 2 1 . júliiif 21-26-i anuáli csata h í r e , amely a spanyol csapatok
csúfos
vereségével v é g z ő d ö t t . Silvestre tábornok 25.700 fős serege »
felett Abd el Krim n é p f e l k e l ő k b ő l álló 4000 fős serege elsöprő győzelmet a r a t o t t . Silvestre tábornok öngyilkos Mivel m a g y a r á z h a t ó a modern fegyverekkel
lett.
felszerelt
spanyol hadsereg v e r e s é g e , amely számban is felülmúlta a rosszul f e l f e g y v e r z e t t , katonailag képzetlen csapatát? A spanyol h a d v i s e l é s problémáit
népfelkelők
hangsúlyozva
Frunze r á m u t a t o t t , hogy a hadműveleteket a spanyolok hozzá nem értő módon hajtották v é g r e , s nem volt m e g s z e r v e z v e az utánpótlás sem.
A spanyolok tömeges csoportosulása jó cél-
pontul szolgált a mozgékony és kisszámú
7
csapatoknak. '''
A vereség további okai mélyebben gyökereznek és jól tükrözik a gyarmatosító ország ekkor már különösen súlyos
- 111 -'
g a z d a s á g i , társadalmi és politikai v á l s á g á t . A spanyol burzsoáziát az első világháború befejeződésével az európai hatalmak m i n d i n k á b b kiszorították a v i l á g p i a c r ó l . Spanyolország g a z d a s á g i n e h é z s é g e i az ipar elmaradottságában és a piac csekély f e l v e v ő k é p e s s é g é b e n az 1921-es gazdasági válság hatására még t ovább n ő t t e k . Mindez hozzájárult a h h o z , hogy a katonákat rosszul f i z e t t é k , problémák jelentkeztek az élelem- és az orvosi ellátás
terén.
Az e l m a r a d o t t monarchikus rendszert kiszolgáló
tisztikar
d e s p o t i z m u s á t egyre fokozódó elégedetlenséggel szemlélő forradalmi b e á l l í t o t t s á g ú altisztek egy csoportja saját junták k i a l a k í t á s á v a l t i l t a k o z o t t . Egy spanyol k ö z é p o s z t á l y b e l i értelmiségi,
Arturo fiarea, aki ő r m e s t e r k é n t szolgált Marokkó*
ban', a p r o t e k t o r á t u s t találóan, a "csatamező, a kocsma és a 8/ b o r d é l y h á z ö s s z e t é t e l e k é n t " jellemzte!
Véleménye a spa-
nyolok "gyarmati hatalom" voltáról is l e s ú j t ó . "Civilizálni a m a r o k k ó i a k a t ? M i , akik K a s z t í l i á b ó l , A n d a l ú z i á b ó l , G r a n a d á b ó l j ö t t ü n k , és nem tudunk írni,9 /olvasni? lehetetl e n . És ki fog civilizálni bennünket?"
.
A d e m o k r a l i z á l ó d o t t h a d s e r e g b e n , amelyből az anuáli csata idején sok tiszt d e z e r t á l t , vagy kibújt a kötelezettsége alól
a katasztrófának e l ő b b , vagy utóbb be kellett
következnie. Hat h ó n a p p a l később a cortesben az afrikanista
Cavalanti
tábornok az anuáli vereség okairól szólva lényegretörően jellemezte a h e l y z e t e t . "Silvestre nem bukott meg! A rendszer 10
bukott meg és Silvestre volt ennek az á l d o z a t a ! " ' '
- 112 -'
Az anuáli vereségről a spanyol sajtó a cenzúra miatt n^m í r h a t o t t . A kormány határozata a háború folytatására és újabb erősítések k ü l d é s é r e Marokkóba elégedetlenséget váltott ki a lakosság széles t ö m e g e i b e n . Az., elégedetlenség azonban határozott irányítás hiányában nem szerveződhetett tömeges mozg a l o m m á . A szocialista sajtó meghatározása alapján a közömbösség és a letargia egyaránt megfigyelhető v o l t . Csupán a Cpanyol K o m m u n i s t a Párt tett közzé egy általános
sztrájk-
f e l h í v á s t , amelyben a háború befejezését k ö v e t e l t e . Néhány m e g m o z d u l á s t ó l eltekintve a felhívás nem talált
visszhangra.
Baszkföldön azonban 1 9 2 1 . augusztus 21-én Bilbaoban egy általános sztrájk robbant ki a háborús csapatok Marokkóba küldése e l l e n . A sztrájkban 15 ezer fémmunkás vett r é s z t , s véres ö s s z e t ű z é s e k r e került sor a r e n d ő r s é g g e l . Augusztus 2án a felkelés átterjedt Z a r a g o z á r a , ahol a sztrájkolók
száma
elérte a 40 e z r e t . A tömegeknek a gyarmati kapitalizmus elleni
fellépése
f o l y t a t á s a k é n t 1 9 2 1 . s z e p t e m b e r é b e n B a s z k f ö l d ö n a több ezres tömeg újra m e g p r ó b á l t a m e g a k a d á l y o z n i a Marokkóba csapatok
küldött
behajózását.
A kormány októberig titkolta a spanyol
visszavonulást,
de akkor jelentést vitt a cortes elé. Ezt követően a vereségért felelős tisztek számonkérését követelte az egész mon a r c h i a e l l e n e s ellenzék a polgári radikálisoktól a szocialist á k i g . Ám a spanyol hivatalos jelentésben szereplő ellenére a katonai junták továbbra is keményebb politikát
követeltek.
veszteségek
észak-afrika
117
Az anuáli győzelem után a sorozatos rif győzelmek
ellené-
- 113 -'
re a törzsek közötti harci szövetség f e l b o m l o t t . Az újonnan f e l s z a b a d í t o t t területeken a társadalmi viszonyok
rendezet-
lensége gyors p o l i t i k a i fragmentációhoz v e z e t e t t , aminek k ö v e t k e z t é b e n a spanyoloknak lehetőségük nyílt bizonyos pozíciók v i s s z a s z e r z é s é r e . Ennek láttán Abd el Krim a zsákmányolt fegyverek és a foglyokért kapott hadisarc
segítségé-
vel egy reguláris h a d s e r e g e t épített k i , amelynek
felszerelt-
sége és a s z ö v e t s é g e s törzsek személyes uralma alá kerülése 1 9 2 1 . s z e p t e m b e r é b e n lehetővé tette a rif állam
proklamáció-
j á t . Szeptember 19-én a k a b í r o k , azaz a törzsi elöljárók
ülé-
se rif n e m z e t g y ű l é s s é alakult és kikiáltotta a független Rif K ö z t á r s a s á g o t . Ennek vezetője az emír rangot viselő Abd 12/ el Krim l e t t . K ö z p o n t j a : Ad'zsdír (kb. 2 ezer
lakossal).
Az alkotmány értelmében a rif állambön a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat a nemzetgyűlés gyakorolta Krim e l n ö k l e t é v e l . A rif kormány összetételére
Abd el
jellemző,
hogy t i s z t s é g v i s e l ő i rokoni kapcsolatban álltak Abd el K r i m m e l . így s ó g o r a , Muhamed Azerban volt a külügyminiszt e r , nagybátyja Shaikh 1- Iazid a b e l ü g y m i n i s z t e r , másik nagybátyja Mulej Abderlam a p é n z ü g y m i n i s z t e r , u n o k a t e s t v é r e Ahmed Búdra a h a d ü g y m i n i s z t e r . Abd el Krim ö c c s e , Mhamed Abd el K r i m , mint a rif hadsereg vezetőségének szintén k u l c s s z e r e p e t
parancsnoka
játszott.
A Rif K ö z t á r s a s á g társadalmi és politikai
berendezke-
dése egy harci törzsszövetségnek t e k i n t h e t ő , és egyfajta sajátos katonai d e m o k r á c i á h o z állt a l e g k ö z e l e b b . A rif vidéken ezidőben a n e m z e t i s é g i viszonyok mellett
előrehaladt
a z ' o s z t á l y t a g o z ó d á s f o l y a m a t a . Az áru- és pénzviszonyok
fej-
- 114 -'
lődése e r e d m é n y e k é p p e n már a földművelés és az állattenyész. tés sem volt teljesen naturális s z i n t ű . A
Dél-Spanyolország-
gal és a s z o m s z é d o s francia g y a r m a t o k k a l ( A l g é r i á v a l , Franc i a - M a r o k k ó v a l ) való kereskedelem e l k e r ü l h e t e t l e n ü l
vagyoni
d i f f e r e n c i á l ó d á s t idézett elő a törzseken b e l ü l . Pierre Semard utal a r r a , hogy a rif parasztok közül évente 20 ezer hagyta el a hazai hegyeket i d é n y m u n k á r a , főként az aratás.
r a
"
1 3 /
A törzsek osztályok szerinti r é t e g z ő d é s e , a törzsi-nemzetségi rif előkelők feudális vezetőkké válásának a folyamata a h ú s z a s évekre f e l g y o r s u l t , de az egyes területeken diff e r e n c i á l t a n j e l e n t k e z e t t . A rif nemzeti felszabadító mozgalom egész tört'énete azt j e l z i , hogy ez a folyamat tovább tart o t t , és a t ö r z s i - n e m z e t s é g i viszonyok m a r a d v á n y a i
nagyrészt
fennmaradtak..
,
Az államh'atalom központi szerveinek a m e g a l a k í t á s a az é v s z á z a d o s hagyományok f i g y e l e m b e v é t e l é v e l történt m e g . A k ö z i g a z g a t á s i egység a törzs l e t t , amely élén a kaid á l l t . K i k i á l t á s a k o r 18 törzs alkotta a k ö z t á r s a s á g o t . A kaidok sokrétű m u n k á t láttak el: b í r ó i , adószedői és parancsnoki k ö t e l e z e t t s é g e k e t t e l j e s í t e t t e k . Ez a s z e r v e z e t i forma annyiban volt új és h a l a d ó , amennyiben a kaidok a belügym i n i s z t e r n e k és a d z s e m m a - n a k , azaz a törzsi vezetők mellett m ű k ö d ő ö n k o r m á n y z a t o t gyakorló tanácsnak voltak alár e n d e l v e . (P. a kaidok bírói ítélete ellen fellebbezni lehetett a k ö z t á r s a s á g igazságügyi
szerveihez.)
A k ö z t á r s a s á g működését m e g h a t á r o z t a , hogy
fennállása
első p e r c é t ő l harcban állt S p a n y o l o r s z á g g a l . Tekintettel
- 115 -'
a h a d i á l l a p o t r a , a nemzetgyűlés általános m o z g ó s í t á s t rendelt e l , s a köztársaság vezetőjét a hadsereg
főparancs-
nokává nevezte k i . A külpolitika határozta meg a legfontosabb belpolitik ai t e e n d ő k e t . A köztársaság védelmében és
'
a f ü g g e t l e n s é g é r t folyó harcban "véget kell vetni a Rifben uralkodó anarchiának és létrehozni a rif e g y s é g e t "
147
- hang-
súlyozta Abd el K r i m . S , hogy e végcél megvalósításában milyen j e l e n t ő s sikereket értek e l , arról egy amerikai újságíró 1925-ben így t u d ó s í t o t t . "Az országban törvény és rend u r a l k o d o t t . A családok és a falvak között mégszűnt a vérb o s s z ú , a helyi v i s z á l y k o d á s . Gondoskodtak az emberek személyi és vagyoni
biztonságáról."
157
A kormány gazdasági intézkedései is a háborút szolgált á k . A hadi felszerelés m e g s z e r z é s é h e z szükséges anyagi fedezet m e g t e r e m t é s é h e z k é t i é l é adót vezettek b e . A f e j a d ó t , amelyet a háborús rokkantakon kívül mindenki köteles volt b e s z o l g á l t a t n i , illetve a jövedelem után természetben vagy pénzben fizetendő 55S-os személyi
jövedelemadót.
Az Abd el Krim által vezetett haderők 6-7 ezer fős reguláris hadseregből ill. irreguláris törzsi
csapatokból
á l l t a k . Ez utóbbiba tartozott mindén férfi lakos 16-tól 50 éves k o r i g . A reguláris hadsereg - amely felépítése európai példa alapján történt meg - főleg a korábban
spanyol
vagy francia szolgálatban álló marokkói katonákból
állt.
Az i r r e g u l á r i s sereget i l l e t ő e n , a harcokban mindig azon. terület törzsi n é p f e l k e l ő i vettek r é s z t , ahol a hadműveletek f o l y t a k . így a hadsereg létszáma a háború
menetétől
függően állandóan v á l t o z o t t , s az első évben nem lépte túl
- 116 -'
a 40 ezer f ő t . A rif hadsereg sorozatos győzelmeinek a titka az igényt e l e n , b á t o r , a terep ismeretének előnyével is rendelkező rif harcosok e l l e n á l l ő k é p e s s é g e , kitartása és a csapattestek m o z g é k o n y s á g a . A fegyvereket Abd el Krim különböző forrásokból
szerez-
te b e . A győztes csaták után jelentős zsákmányhoz j u t o t t , és a h a d i f o g l y o k é r t járó h a d i s a r c o t is f e g y v e r e k r e
költötték.
Emellett a nagy v á r o s o k b a n , mint M e l i l l a , T e t u á n , Tanger á l t a l á n o s volt á f e g y v e r c s e m p é s z e t , illetve a v á s á r l á s . Abd el Krim ügyesen kihasználta az imperialista
hatal-
mak e l l e n t é t e i t i s , amelyek a rif háborút a saját hagyományos érdekeiknek m e g f e l e l ő e n próbálták eszközül
felhasznál-
I
ni egy másik rivális n a g y h a t a l o m e l l e n , a rifek megfelelő f e g y v e r e s támogatása e l l e n é b e n . (így p l . nyílt titok
volt,
hogy a franciák f e g y v e r e k k e l támogatják a f e l k e l ő k e t . )
A háború és a spanyol m u n k á s m o z g a l o m
1922 folyamán a h a d m ű v e l e t e k S p a n y o l - M a r o k k ó ö v e z e t é r e is k i t e r j e d t e k , s a spanyolok
nyugati
visszavonulásának
az lett á k ö v e t k e z m é n y e , hogy Abd el Krim v e z e t é s é v e l egy m u z u l m á n központ alakult k i . Ugyanakkor S p a n y o l o r s z á g csupán a F ö l d k ö z i - t e n g e r partján levő m e g e r ő s í t e t t
kezén
városok
m a r a d t a k . A cortes egyik tagja összegezve a spanyolok helyz e t é t , 1922-ben k i j e l e n t e t t e : "Ha így f o l y t a t j u k , hamarosan elveszítjük M a r o k k ó t , nem lesz többé h a d s e r e g ü n k , nem lesz többé
Spanyolország.
- 117 -'
A s o r o z a t o s vereségek nyomán bekövetkezett belső nyomás hatására a kormány 1 9 2 2 . március 7-én feloszlatta a katonai j u n t á k a t . Az elhúzódó rif háború emellett b e l p o l i t i k a i válságot i d é z e t t . e l ő . Az anuáli vereségbe b e l e b u k o t t Allendesalazar k o r m á n y á t követő Maura-kormány sem bizonyult elég erősnek a tisztek és a hadsereg m e g f é k e z é s é r e , sőt azok beavatkozásaa p o l i t i k a i életbe egyre
fokozódott.
Az o r s z á g o t továbbra is feszült állapotban tartó marokkói probléma m e l l e t t , 1 9 2 2 . március 7 - é t , az alkotmányos jogok v i s s z a á l l í t á s á t követően a szocialisták aktivitásának dása figyelhető m e g . A Spanyolországban kibontakozó
fokozó-
széles
t ö m e g m o z g a l o m b a n á l l á s f o g l a l á s u k a t a pacifizmus és az antiimp e r i a l i z m u s ' diktálta . Álláspontjuk m e g e g y e z e t t a "szocialista gyarmatosítás", reformista k o n c e p c i ó j á v a l . S a j n á l t á k , hogy Span y o l o r s z á g nem tud civilizációs missziót betölteni Habár 1921 folyamán több alkalommal is szerveztek
Marokkóban. tüntetést
a háború ellen - p l . 1921. május 1-én Madridban került sor tömeges m e g m o z d u l á s r a
a tüntetés nem a gyarmatosítás el-
len irányult,- hanem csupán a vezető tőkés és.katonai körök h á b o r ú s p o l i t i k á j á t , annak igazságtalan és erkölcstelen jellegét ítélte e l . Az Abd el Krim vezette törzsek
igazságos
harca m e l l e t t nem történt á l l á s f o g l a l á s . 1922-től két irányzat körvonalazódik" a Spanyol
Szocialis-
ta M u n k á s p á r t o n belül a rif háború m e g í t é l é s é b e n . Az opportunista irányzat m e l l e t t a szocialista baloldal álláspontja a rif háború kérdésében megközelíti a kommunista
véleményt.
Pablo Iglesias csoportja nemcsak a h á b o r ú , hanem a katonai h ó d í t á s ellen is fellépett és Marokkó azonnali kiürí-
- 11B -
tését kezdte s z o r g a l m a z n i . Ezzel szemben Prieto csoportja a h a d s e r e g e t azért t á m a d t a , mert az ö n k é n y e s e n és nem a p r o t e k t o r á t u s i irányítás szellemében c s e l e k e d e t t . Prieto 1 9 2 2 . november 21 -i parlamenti beszéde is a hadsereg ellen i r á n y u l t , "amely képtelen betölteni m i s s z i ó j á t , a hadvise17
lést". ''' Ezen csoport, tevékenysége a t o v á b b i a k b a n
csupán
a parlamenti harcra k o r l á t o z ó d o t t , majd f o k o z a t o s a n r a t o l ó d o t t és a katonai diktatúra k i s z o l g á l ó j á v á
jobb-
vált.
L é n y e g é b e n a Szocialista M u n k á s i n t e r n a c i o n á l é n a k
a rif
háború idején folyó kongresszusain is n a p i r e n d e n volt a g y a r m a t i p r o b l é m a , de a marokkói háború ügyében
semmilyen
konkrét á l l á s f o g l a l á s nem t ö r t é n t . A S z o c i a l i s t a
Munkásin-
t e r n a c i o n á l é politikája az i n t e r n a c i o n a l i z m u s
szavakban
történő e l i s m e r é s é t , a nemzetek egyenjogúsága
pusztán
formális d e k l a r á l á s á t jelentette: "szembe kell szállni a gyarmati népek k i z s á k m á n y o l á s á v a l , s k ö v e t e l n i kell a gyar18/ mátok
önkormányzatát". Az 1923-as hamburgi kongresszus "Imperialista béke és
a m u n k á s o s z t á l y feladatai" c . határozatában a háború
esetére
szóló k o r á b b i "általános felkelés" taktikája már e l n t ű n i k , s m e g e l é g e d t e k helyette a "kérdés t a n u l m á n y o z á s a "
üres
f r á z i s a v a l . 19/ A szocialisták E u r ó p a - c e n t r i k u s s á g á v a l szemben a Kommunista Internacionálé (KI) a k a p c s o l a t f e l v é t e l
fontosságát
hangsúlyozta a gyarmatok azon forradalmi e r ő i v e l , amelyek a p o l i t i k a i l a g és gazdaságilag elnyomott o r s z á g o k b a n az i m p e r i a l i z m u s m e g d ö n t é s é r e törekedtek. A t á r g y a l t
időszak-
ban a KI folyamatosan távolodott el a g y a r m a t o s í t á s
reformis-
- 119 -'
ta k o n c e p c i ó j á t ó l . A l a p í t ó kongresszusán a gyarmatok
felsza-
badítását csak a g y a r m a t o s í t ó országok munkásosztálya
fel-
s z a b a d í t á s á v a l együtt tartották m e g v a l ó s í t h a t ó n a k . A helyes álláspont csak a KI 2. kongresszusán (1920) alakult k i , ahol első alkalommal vettek részt a gyarmati országok
képviselői
i s . "A Kommunista Internacionálé feladata kijavítani a II. Internacionálé vezetői által elkövetett h i b á k a t "
207
- hang-
súlyozta Pach-dinh Sun ( K o r e a ) . Ennek szellemében a nemzeti és a gyarmati kérdésben a Lenin által hangsúlyozott alape s z m e , az "elnyomó és elnyomott népek" kategóriája
közti
d i f f e r e n c i á l á s , valóban végleges szakítást jelentett a II. Internacionálé p o l i t i k á j á v a l . A Tézisek m e g á l l a p í t j a , hogy "a külföldi uralom gátolja a társadalmi erők szabad f e j l ő - ' d é s é t , ezért első lépésként a külföld hatálmát kell meg21/
dönteni".
A Kelet azonban nem volt e g y s é g e s . Egységről
annyiban lehet b e s z é l n i , amennyiben a kapitalizmus
gyarma-
ti és félgyarmati p e r i f é r i á j á t a l k o t t a . A Kl-ban a gyarmatok helyzetének tárgyalásakor az elsődleges szempont a k í n a i h o z hasonló kapitalista rendszerű, f é l g y a r m a t i , elnyomott országok forradalmi m o z g a l m a i közötti viszony meghatározása v o l t , s az ehhez hasonló gazdasági és társadalmi berendezkedésű országok példája alapján fogalmazódott meg a KI stratégiai i r á n y v o n a l a . De a lenini megközelítés nem zárja ki a gyarmatok között meglévő lényegi g a z d a s á g i , társadalmi különbségek e l i s m e r é s é t sem. "Minden nemzeti és gyarmati kérdés m e g o l d á s á b a n a konkrét gazdasági tényezők fig y e l e m b e v é t e l é v e l és a valóság jelenségeiből keressük a m e g o l d á s t " - m u t a t o t t rá L e n i n .
227
kiindulva A "Határozat a
- 120 -'
n e m z e t i és a gyarmati kérdésben" m e g á l l a p í t j a , hogy "az elm a r a d o t t feudális és p a t r i a r c h á l i s v i s z o n y o k k a l
rendelkező
gvarniRtnk esetében a KI az adot+ ország kommunista bízza a gyarmatok nemzeti felszabadító m o z g a l m a
pártjára
támogatása
k o n k r é t farmájának m e g h a t á r o z á s á t , s a l e g a k t í v a b b
segítség
azon. ország munkásaira h á r u l , amely o r s z á g t ó l függ az adott gyarmat".
23/
S p a n y o l o r s z á g b a n a m u n k á s o s z t á l y viszonyát a marokkói e s e m é n y e k h e z befolyásolta az, hogy 1 9 2 1 . november 7-én megalakult - az egyesítés után - Spanyolország Kommunista ja ( S K P ) . A kommunista párt kezdettől forradalmi
Párt-
álláspont
m e g s z i l á r d í t á s á r a törekedett a marokkói ü g y b e n . Fellépett a háború folytatása ellen és Marokkó f ü g g e t l e n s é g e Ennek m e g v a l ó s í t á s a érdekében - a KI e g y s é g f r o n t jának m e g f e l e l ő e n - a m u n k á s o s z t á l y egységfrontja
mellett.
taktikámegterem-
tésére t ö r e k e d e t t , de ezt a folyamatot gátolta a munkásosztály
megosztottsága. 1922 folyamán az SKP több alkalommal is nyílt levelet
intézett a Spanyol Szocialista M u n k á s p á r t h o z és az Általános M u n k á s s z ö v e t s é g h e z az e g y s é g f r o n t kialakítására a marokkói háború e l l e n . Javasolta egy a szocialista p á r t , a két szaks z e r v e z e t i központ és az anarchista csoportok
képviselőiből
álló a k c i ó b i z o t t s á g '»-qa'akitását a h á b o r ú e l l e n e s harc szervezésére és vezetesére
H a n g s ú l y o z t a , hogy
"Spanyolország
p r o l e t a r i á t u s á n a k nem szabad részvétlen m a r a d n i a , hanem hangot kell adnia a k i z s á k m á n y o l ó bűnös tevékenysége
elleni
t i l t a k o z á s á n a k . El kell é r n i , hogy az e l n y o m o t t népek mindig s z á m í t h a s s a n a k a f ü g g e t l e n s é g ü k é r t f o l y t a t o t t harcukban az
- 121 -'
e l n y o m ó nép m u n k á s o s z t á l y á n a k segítségére és szolidaritáséra.
2 4 /
A Szocialista Párt vezetősége azonban elutasította a k o m m u n i s t á k minden a háború elleni egységfront ra irányuló
megalakításá-
kezdeményezését.
Az SKP ár ra s z á m í t o t t , hogy a rif függetlenségi
mozgalom
majd f o r r a d a l m i helyzetet teremt S p a n y o l o r s z á g b a n . Valójában a párt e l t ú l o z t a a forradalmi harc s z e r v e z e t t s é g é t , mivel nem r e n d e l k e z e t t annak megvalósítására elegendő
befolyással
a tömegek k ö z ö t t , hisz a sorozatos letartóztatások
következ-
tében a k o m m u n i s t á k egyötöde sínylődött b ö r t ö n b e n . Primo de Rivera a m a r o k k ó i katonai vereségek űtán belpolitikai téren p r ó b á l t sikeréket e l é r n i , s tömegesen vetette börtönbe azokat a k o m m u n i s t á k a t , akik úgy n y i l a t k o z t a k , hogy s a k a Rif
felkelőivel.
szolidári-
25/
Közben Abd el Krim már 1922-ben Franciaország és NagyB r i t a n n i a k o r m á n y á h o z . é s a Népszövetséghez f o r d u l t , hogy s e g í t s é k elő a béketárgyalások m e g k e z d é s é t a s p a n y o l o k k a l . Habár 1 9 2 3 . tavaszán a tárgyalások m e g k e z d ő d t e k , eredményt nem h o z t a k , s a harcok teljes intenzitással
folytatódtak.
M i n d e z e k hatására a Spanyolországban uralkodó forradalmi szellem behatolt a hadseregbe i s . 1923 májusában két hónapig
tartó sztrájk bontakozott ki K a t a l ó n i á b a n , ahol
a h a g y o m á n y o s a n szeparatista katalánok mindvégig szimpátiával kísérték a rif h a r c o k a t . 1923 augusztusában Malagában f e l l á z a d t a k a k a t o n á k . A csapatok elutasították a hajóra s z á l l á s t , s Jósé Sánchez Barraso tizedes m e g t á m a d t á k az elszállításukra kirendelt
vezetésével
hivatalnokokat,
- 122 -'
akik közül egyet m e g ö l t e k , hármat pedig súlyosan
megsebesí-
t e t t e k . A véres ö s s z e t ű z é s után Barrosot halálra
ítélték.
A fokozódó nacionalista m e g m o z d u l á s o k , a t ö m e g m o z g a l m a k lendülete és a spanyol területi és anyagi veszteségek kóban még inkább m e g e r ő s í t e t t é k a reakciós erők
267
újabb
Marok-
szándékát
a b b a n , hogy kemény d i k t a t ó r i k u s rendszert vezessenek
be.
így nem v é l e t l e n , hogy éppen Katalónia lett a Primo de Riverát hatalomra juttató katonai puccs s z í n h e l y e . Salvador de Madariaga spanyol történész m e g j e g y z i , hogy a diktatúráért t ö r t é n e l m i l e g kialakult négy erő szállt síkra: "a hads e r e g , a s z é l s ő j o b b , a liberális párt egy r é s z e , s a k i r á l y " . A*.Picasso tábornok vezette parlamenti b i z o t t s á g cortes elé t e r j e s z t e t t j e l e n t é s é b e n több felelős beosztású tiszt mellett X I I I . Alfonzt jelölte meg az anuáli k a t a s z t r ó f a
egyik
felelősének. Az 1 9 2 3 . s z e p t e m b e r 13-i puccsal•hatalomra kerülő Primo de Rivera korábbi n y i l a t k o z a t a i alapján nem m u t a t k o z o t t szélsőségesen e l k ö t e l e z e t t n e k a marokkói háború m e l l e t t . 1917ben a Marokkóban katonai szolgálatot telesítő
tábornokot
éppen h á b o r ú e l l e n e s n y i l v á n o s előadása m i a t t m o z d í t o t t á k Cadiz katona k o r m á n y z ó i tisztségéből: "A.spanyol
el
intervenció
egy s z e r e n c s é t l e n b a l f o g á s M a r o k k ó b a n . Hazafiasan akkor csel e k s z ü n k , ha feladjuk M a r o k k ó t . A további k i t a r t á s ebben a s a j n á l a t o s k a l a n d b a n , amely ezrével szedte a h i á b a v a l ó áld o z a t o k a t , azt j e l e n t i , hogy felidézzük S p a n y o l o r s z á g
pusz-
t u l á s á t . Tépjünk el minden k ö t e l é k e t , melyek bennünket Afrikában fogva t a r t a n a k , mielőtt azok olyan szorossá hogy m e g f o j t a n a k
bennünket."
28/
válnak,
- 123 -'
Miután a k a t o n a i direktórium vezetője l e t t , Primo de Rivera habár ó v a t o s a b b a n , de továbbra°is Marokkó részleges kiürítését h a n g o z t a t t a . Amikor azonban 1924 j ú l i u s á b a n a tengerparti Tetuán és Ceuta környékén elhúzódó harcok a két fontos t á m a s z p o n t e l v e s z t é s é v e l f e n y e g e t t e k , Primo de Rivera a h e l y s z í n r e u t a z o t t . A revansot követelő k a t o n a i
direktórium
kénytelen volt b e l á t n i annak n e h é z s é g e i t . Ez fejeződik ki az 1 9 2 4 . s z e p t e m b e r i felhívásából is. "A b e n n s z ü l ö t t
lakosság
általános felkelése csapataink minden állását f e n y e g e t i . Ez 29/ igazi h á b o r ú , és erre ugyanilyen háborúval kell
felelni."
A mind n a g y o b b emberi és anyagi á l d o z a t o t k ö v e t e l ő , egyre k ö l t s é g e s e b b háború miatt Spanyolország k i m e r ü l t , s egyre nehezebben tudta vállalni a gyarmattartó hatalom
pozíciójá-
val járó t e r h e k e t . Ez derül ki 1924-25-ös k ö l t s é g v e t é s i adataiból is: 2 . 9 4 1 . 7 2 4 . 8 9 4 c p e z e t á b ó l 1.084.572.181
pezetát
fordítottak k a t o n a i c é l o k r a , ami az.állami összkiadások 37%át j e l e n t e t t e (ez bevételének 3 9 % - a ) . Marokkóra pezetát k ö l t ö t t e k . (Ugyanekkor a Rif Terület
279.433.000
Gyarmatosító
Társaságának o s z t a l é k a 1924^re 75 pezetára nőtt az 1923-as 55 p e z e t á r ó l . )
30/
\
1924-re a néptömegek belefáradtak a h á b o r ú b a , s a balsikerek sorozatának következtében a háború már az uralkodó osztályon belül sem volt n é p s z e r ű . Egyre világosabbá
vált,
hogy folytatása csupán néhány t ő k é s , a hadseregszállítók és a tisztikar é r d e k e , akik a Társaság révén a Rif
ásványkin-
cseiből p r ó b á l t a k b u s á s profithoz j u t n i .
O
- 124 -'
A rif háború nemzetközi
visszhangja
o Már 1924-ben is úgy t ű n t , hogy a spanyol
protektorátus
sorsa nem k i z á r ó l a g a harcoló feleken fog e l d ő l n i , a Rifben kialakult h e l y z e t más országok politikai és gazdasági érdekeit is k o m o l y a n é r i n t i . A korábban M a r o k k ó b a n kal rendelkező nagyhatalmak elvesztett jogaik
privilégiumokvisszaszerzé-
sére láttak lehetőséget a kialakult helyzetben.• A Kommunista Ifjúsági Internacionálé VB felhívásában és a KI VB dokum e n t u m a i b a n egyaránt világos utalás történik a r r a , hogy a marokkói háború egy nemzetközi konfliktus csíráit hordozza m a g á b a n , e l ő r e v e t í t i egy új világháború
képét.
317
Anglia a m a r o k k ó i konfliktus olyan megoldását i te, amely e r e d m é n y e k é n t a Rif állam széleskörű
tervez-
önkormány-
zatot k a p n a , miközben Spanyolország szuverenitása
formailag
továbbra is m e g m a r a d n a . Ez az álláspont az angol befolyás megszilárdítására
törekvő angol üzletemberek érdekeit tük-
r ö z t e . Egy részük támogatta a Londonban 1 9 2 5 . július 4-én m e g a l a k u l t Rif B i z o t t s á g o t , amely célja a rifek
gyógyszerek-
k e l , k ö t s z e r e k k e l , élelmiszerrel történő t á m o g a t á s a , s kedvező k ö z v é l e m é n y kialakítása a rif események
mellett.
O l a s z o r s z á g szintén a protektorátus felállításával elvesztett jogait szerette volna v i s s z a á l l í t a n i . A független Rif K ö z t á r s a s á g elismerése már sokkal k e d v e z ő t l e n e b b volna a s z o m s z é d o s területek felett b e f o l y á s s a l
lett
rendelkező
F r a n c i a o r s z á g s z á m á r a . Franciaország - amelynek fontos nyersa n y a g f o r r á s t jelentettek az észak-afrikai g y a r m a t o k , ahova k a p i t a l i s t á i jelentős tőkét fektettek be - nem
engedhette
- 125 -'
meg az események számára kedvezőtlen
alakulását.
A rif győzelmek nagy visszhangot váltottak ki az egész muzulmán v i l á g b a n , s Abd el Krim maga is számolt az iszlám r o k o n s z e n v é v e l . 1925-ben az indiai Balgaumban iszlá m k o n g r e s s z u s o n több, mint 2000-mohamedán szavazott a rifkabilokkal való s z o l i d a r i t á s
megtartott delegátus
kinyilvánítása
m e l l e t t . Abd el Krim számos üzenetet kapott londoni és indiai titkos t á r s a s á g o k t ó l
is.
K ü l ö n ö s e n az észak-afrikai gyarmatok l a k o s s á g a , Franc i a - M a r o k k ó , A l g é r i a , T u n é z i a , Egyiptom népe kísérte határtalan é r d e k l ő d é s s e l a marokkói hadműveletek a l a k u l á s á t . A rif állam fennmaradása vonzó példát jelentett s z á m u k r a . A francia k o r m á n y t ellenben a g g a s z t o t t a . Abd el Krim győzelmei ugyanis m e g r e n d í t e t t é k a francia uralmat Algériában és
Tunéziában,
ahol egyre több szolidáris m e g n y i l v á n u l á s t ö r t é n t . Erre utal a tunéziai főrezidensnek a francia külügyminisztériumnak
1925.
július 9-én tett jelentése is: "Az általános szimpátia minden rétegben m e g n y i l v á n u l Abd el Krim i r á n t , akit hősnek Nem kell ámítani m a g u n k a t , a rif háború sőlyos
tartanak.
következmények-
kel fog járni a francia befolyású T u n é z i á b a n . Hadseregünk 32/ győzelme komoly hatással lesz és m e g e r ő s í t i
presztízsünket."
U g y a n a k k o r Franciaországban attól t a r t o t t a k , hogy a Rifben zajló események lendülete Francia-Marokkóban talános felkelést vált k i . Az itt lakó törzsek
is egy ál-
megalakulása
után szoros kapcsolatba kerültek a Rif K ö z t á r s a s á g g a l , amelynek az Uergha folyó völgye lett az é l é s t á r a . Ez a határövezet 20-30 km-es f ö l d s á v , amelyet sem a s p a n y o l o k , sem a franciák nem foglaltak e l , s korábban pontos határvonal meg-
- 126 -'
vonására sem
törekedtek.
Habár a rif kormány b é k é s , jószándékú k a p c s o l a t o k
kiépí-
tésé re t ö r e k e d e t t a m a r o k k ó i francia h a t ó s á g o k k a l , a franciák 1924 őszén egy e r ő d v o n a l a t építettek ki az Uergha folyó völgyétől 20 km-re é s z a k r a , amely a rif államot elzárta é l e l m i s z e r f o r r á s á t ó l . Az elszaporodó ö s s z e c s a p á s o k
fontos
következ-
tében a franciák kezdetben megpróbálták a rifekre hárítani a háborús f e l e l ő s s é g e t , majd megkezdték a h a d m ű v e l e t e k e t . 1925 á p r i l i s á b a n a rif hadsereg védekező h a d m o z d u l a t a i két fő irányban b o n t a k o z t a k ki: a francia p r o t e k t o r á t u s
fővárosa,
Fez e l l e n , és a Fez-Algír vasútvonal m e n t é n fekvő fontos stratégiai p o n t , Taza e l l e n . A francia-rif háború első szakaszában (1925. á p r i l i s - j ú n i u s ) a francia védelmi vonal összeo m l o t t , s a spanyolok után most már a franciák is b e l á t t á k , hogy nem "egyes rablóbandák" m e g b ü n t e t é s é v e l kell s z á m o l n i u k : "Igazi h á b o r ú r ó l van s z ó , egy elszánt és tehetséges
vezér
e l l e n , akinek tekintélye és ereje az elmúlt hat hónap alatt roppant m é r e t ű v é
növekedett."'
37
A Rif K ö z t á r s a s á g elleni harcban elszenvedett kudarcok után F r a n c i a o r s z á g a spanyol imperializmussal való e l l e n t é t e i t félretéve kész volt az együttműködés k i a l a k í t á s á r a . 1 9 2 5 . június 9-én a két fél között Madridban
katonai-politikai
m e g á l l a p o d á s s z ü l e t e t t az összehangolt m ű v e l e t e k
folytatá-
s á r a , a Rif K ö z t á r s a s á g közös tengeri és szárazföldi
blokád
alá v é t e l é r e . 1925 augusztusában Marokkóban már közel 200 ezer francia és több, mint 100 ezer spanyol katona harcolt Abd el Krim 70 ezer k a t o n á j á v a l s z e m b e n . Ilyen
erőviszonyok
mellett Abd el Krim esélyei minimálisra c s ö k k e n t e k : a rifek-
- 127 -'
nek két arcvonalon kellett hadat v i s e l n i ü k , másrészt azok az e l ő n y ö k , amelyek az ellenség politikai helyzetének
addigi
b i z o n y t a l a n s á g á b ó l e r e d t e k , most m e g s z ű n t e k ,
A rif háború és a francia
munkásmozgalom
Bár a spanyol dolgozók háborúellenes m e g m o z d u l á s a i is j e l e n t ő s e k , a Francia Kommunista Párt vezette munkásságnak még nagyobb e r e d m é n y e k e t sikerült e l é r n i e . A jaures-i antimilitarista h a g y o m á n y o k , az FKP parlamenti képviselete erősebb bázist teremtettek a marokkói háború nyomán
kibontakozó
antimilitarista h a r c h o z . 1925 februárjában a párt táviratot küldött Abd el Krimnek: "A kommunista párt Végrehajtó
Bizott-
sága és a Kommunista Ifjúság Nemzeti Bizottsága üdvözli a marokkói népnek a spanyol imperial izmus felett aratott cso34/ dálatos győzelmét és köszönti bölcs vezérét
.
A továbbiak-
ban kifejezték r e m é n y ü k e t , hogy a spanyol imperializmus
felet-
ti végleges győzelem után együtt fogják folytatni a harcot a francia és az európai p r o l e t a r i á t u s s a l a marokkói föld teljes
felszabadításáért.
Ezek után 1925 áprilisában Thorez vezetésével m e g a l a k u l t a Párizs területi akcióbizottság - az F K P , a C G T U , a Kommunista Ifjúsági S z ö v e t s é g , s a Volt Frontharcosok
Köztársasági
Szövetsége r é s z v é t e l é v e l - a munkások é l e t f e l t é t e l e i s á r a , valamint a M a r o k k ó b a n és Szíriában folyó
javítá-
igazságtalan
gyarmati háború e l l e n . Az akcióbizottság tevékenysége széles területet fogott á t . Külön propagandát fejtett ki a n ő k , a katonák és a gyarmati népek i r á n y á b a n . A nők - többségük-
- 128 -'
ben v i l á g h á b o r ú s özvegyek és olyan a n y á k , akik fiai Marokkóban h a r c o l t a k - első ízben tartottak n a g y g y ű l é s t , ahol a háború b e f e j e z é s é t k ö v e t e l t é k . A h a d s e r e g b e n , a Kommunista
If-
j ú s á g i Szövetség aktivistáit is b e v o n v a , a háborút elítélő arab és francia nyelvű röpiratokat terjesztettek a katonák k ö z ö t t . Egymást érték a tiltakozó n a g y g y ű l é s e k és t ü n t e t é s e k . M á j u s 16-án 15 ezer dolgozó t i l t a k o z o t t a Luna p a r k b a n , majd 24-én 60 ezres tömeg tüntetett P á r i z s b a n . A világháború kir o b b a n á s á n a k é v f o r d u l ó j á n , augusztus 2-án szintén nagy megm o z d u l á s r a k e r ü l t s o r , "Ne kövessük el az 1914-es hibákat" jelszó
hangoztatásával.
Az a k c i ó b i z o t t s á g p r ó b á l k o z á s a i a munkásegység.front megv a l ó s í t á s á r a sikertelenek maradtak az SFIO elutasítása
miatt.
I
A s z o c i a l i s t á k a parlamentben 1925 folyamán valahányszor a k o m m u n i s t á k interpellációt nyújtottak b e , mindig annak elutasítása m e l l e t t
szavaztak.
S p a n y o l o r s z á g h o z hasonlóan F r a n c i a o r s z á g b a n is megosztott volt a szocialista párt v e z e t ő s é g e . A gyarmatosítás szocialista hívei és a reformista szakszervezetek
vezetőinek
egy része a háborút üzenő imperialista kormányok
politiká-
ját t á m o g a t t a . A másik csoport h á b o r ú e l l e n e s pacifista szólamok h a n g o z t a t á s á v a l próbálta megnyerni a dolgozók
tömegeit,
ezzel semlegesítve az antimilitarista t ö r e k v é s e k e t . A szocialisták álláspontja alakításában azonban szerepet játszott az i s , hogy m u n k á s p á r t lévén tartaniuk kellett a belső és a nemzetközi p r o b l é m á k t ó l , ezért időnként k o m p r o m i s s z u m r a k é n y t e l e n e k h a j l a n i . A háború okozta g a z d a s á g i
voltak
nehézségek
t ü k r ö z ő d t e k a szocialisták p o l i t i k á j á b a n . Akik korábban a
- 129 -'
"baloldali blokk" szilárd támaszát a d t á k , 1925-re kénytelenek voltak bírálni tevékenységét a z é r t , hogy továbbra
befolyásukat
is megtartsák k ö r ü k b e n . A szocialista munkások ön-
tudatos része ekkorra már mind S p a n y o l o r s z á g b a n , mind Franc i a o r s z á g b a n a kommunisták oldalára á l l t , s az egységfrontot t á m o g a t t a . Maga Thorez is felhívta a figyelmet a szocialista dolgozók m e g n y e r é s é n e k f o n t o s s á g á r a . Rámutatott a r r a , hogy a szocialista munkások érdekei állnak a legközelebb a kommunista m u n k á s o k é h o z , ezért "A szocialista munkásokat kell megn y e r n i , és nem reformista vezetőikkel keresni a megegyezést".
35/
így t ö r t é n t , hogy 1925 májusában G i r o n d e , Haute - Garonne és Rhone megyékben a reformista szakszervezeteknek a marokkói háború és a kormány ellen irányuló élénk tiltakozására
került
sor. Az a k c i ó b i z o t t s á g k e z d e m é n y e z é s é r a szocialista
párti
m u n k á s o k a t és CGT-tagokat sikerült m e g n y e r n i . 1925. július 5-én e l f o g a d t á k egy 24 órás sztrájk t e r v é t . Ezt követően a k o m m u n i s t á k nagyszámú tiltakozó gyűlésére került sor az ország több pontján: L i l l e - b e n , L y o n b a n , S t r a s s b o u r g b a n , Mars e i l l e s - b e n . Sokhelyütt a szocialista munkások is csatlakoztak ezen m e g m o z d u l á s o k h o z . A gyűléseken támogatták a CGTU 24 órás sztrájkra vonatkozó
tervét.
Ezt követte 1 9 2 5 . július 28-án Párizsban a f r a n c i a , a spanyol és az angol szocialisták g y ű l é s
ahol közös nyi-
l a t k o z a t o t fogadtak el a "béke helyreállítása"
érdekében.
K ö v e t e l t é k , hogy 1/ S p a n y o l o r s z á g ismerje el a Rif Köztársaság
függetlenségét.
- 130 -'
2/ Jelöljék ki a pontos h a t á r v o n a l a t . Ha nem sikerül, a N é p s z ö v e t s é g elé vigyék az ü g y e t . Végül október 12-én közel egymillió munkás sztrájkolt az ors z á b a n . A háborús veszély fokozódására más országok kommunista ifjúsági s z e r v e z e t e i is tiltakozással v á l a s z o l t a k . Az E u r ó p a i Ifjúsági Szervezetek berlini konferenciája 1 9 2 5 . július 22-én külön felhívásban fordult F r a n c i a o r s z á g
fiatal-
j a i h o z . ü d v ö z ö l t e azon ifjú m u n k á s o k a t , p a r a s z t o k a t , katonák a t , akik a kommunista ifjúsággal karöltve harcolnak a háborúért felelős imperializmus e l l e n , majd utal az elkövetkező feladatok n e h é z s é g e i r e i s . "Még hatalmas m u n k á t kell elvégezn ü n k . A M a r o k k ó b a n folyó imperialista háború elleni harc egy3
re fokozódó e n e r g i á t fog k í v á n n i . . . " ^ A m u n k á s f i a t a l o k feladatát az antimilitarista harcra való m o z g ó s í t á s b a n
je-
lölte m e g . A KI m e l l e t t a.Kommunista Ifjúsági I n t e r n a c i o n á l é VB is e l í t é l t e a szocialista pártoknak a h á b o r ú s veszély jel e n t k e z é s e k o r tanúsított közömbösségét és t é t l e n s é g é t . Élesen bírálta a szocia.l
vta munkásifjúságot is a m i a t t , hogy
képtelen a h a t á r o z o t t c s e l e k v é s r e , s a k o m m u n i s t a
ifjúsággal
való ö s s z e f o g á s r a . "A szocialista fiatalok - miután kifejezésre juttatták pacifista m a g a t a r t á s u k a t , a II. Internacionálé uszályában meneteltek kéz a kézben a z o k k a l , akik a francia kamarában éppen ákkor fogadták el a m a r o k k ó i háború céljait szolgáló
hiteleket."
37/
Ennek ellenére a Szocialista M u n k á s i n t e r n a c i o n á l é
veze-
tősége 1 9 2 5 . s z e p t e m b e r é i g nem nyilatkozott a m a r o k k ó i kérd é s r ő l . 1925-ben m a r s e i l l e s - i kongresszusán a képviselők
- 131 -'
meg sem említették a Marokkóban folyó h á b o r ú t , h o l o t t egész idő alatt csapatok indultak M a r s e i l l e s - b ő l a m a r o k k ó i frontr a . A k o n g r e s s z u s végén - vita és hozzászólás nélkül - egyhangúlag elfogadtak egy h a t á r o z a t o t , amelyben
követelték,
hogy S p a n y o l o r s z á g és Franciaország hozza nyilvánosságra a b é k e f e l t é t e l e k e t , javasolták a Rif Köztársaság
elismerését,
a határok pontos m e g á l l a p í t á s á t és a Népszövetség a rendezési
bevonását
folyamatba.
A szocialisták kritikájuk ellenére is, g y a k o r l a t i l a g a z z a l , hogy a rif probléma rendezését a kormányokra támogatták a kormányok
bízták
politikáját.
A k o n g r e s s z u s a tömegekkel való bármiféle kapcsolat nélkül folyt le, holott ezzel egyidőben ülésezett egy munkás-paraszt k o n g r e s s z u s is, amelyet az FKP hívott össze
a.marokkői
háború elleni t i l t a k o z á s r a , s ahol mintegy ezer m u n k á s , párt o n k í v ü l i , s z o c i a l i s t a , r e f o r m i s t a , kommunista fogadott el forradalmi antiimperialista h a t á r o z a t o t . A hatalom
tilalma
ellenére kivonultak az u t c á r a , s a marokkói háború
elleni
t i l t a k o z á s u l f o r r a d a l m i jelszavakat h a n g o z t a t t a k . A tüntetést a fegyveres erők s z é t v e r t é k , a megmozdulásnak sok
sebesültje
lett. "2 k o n g r e s s z u s - 2 világ" - írta az eseményről Valeckij.
3 8 7
Az idézet jól t ü k r ö z i , hogy a m u n k á s m o z g a l o m
két
irányzata éppen a m a r o k k ó i események kapcsán hozott állásf o g l a l á s o k b a n h a t á r o l ó d o t t "el véglegesen
egymástól.
"Miért hallgat Amszterdam?" c . cikkében a reformista s z a k s z e r v e z e t i Internacionálé passzivitása okát kereste a s z o c i á l d e m o k r a t a Berner T a g w a c h t . Leon Jouhaux az Amszterdami o
S z a k s z e r v e z e t i Internacionálé elnöke "Marokkói ügyek" c . cikkében
- 132 -'
k é n y t e l e n volt állást foglalni ,az eseményekkel
kapcsolatban.
"A kormánynak egy ténnyel kellett s z e m b e n é z n i e , s a v e s z é l y h e l y z e t b e n semmi kétség sem férhet fellépése jogos39 /
s á g á h o z . Bízzunk a k o r m á n y b a n ! "
Jouhaux opportunista
láspontja m e g e g y e z e t t a francia és a spanyol
ál-
"baloldali
blokk" á l l á s p o n t j á v a l , amelyek a rif háborút az anyaország r é s z é r ő l "védekező h á b o r ú n a k " n y i l v á n í t o t t á k . A szocialisták és a szindikalista reformisták - akárcsak 1914-ben néhány pacifista m e g n y i l v á n u l á s után 1925-ben is "a háború b e s z é l y b e n van" jelszavával szövetségre léptek a burzsoáziáv a l . "Hazugsághoz f o l y a m o d t a k , csakhogy becsapják a munkásságot és a m a r o k k ó i h á b o r ú v a l való m e g b é k é l é s r e sék".
kényszerít-
40/
Az l$25-re n e m z e t k ö z i v é szélesedő t i l t a k o z á s
ellenére
a harc folytatódott a rif f r o n t o n . A rif h a d s e r e g e t
azonban
1925 őszén még nem sikerült f e l s z á m o l n i , mert a rifek a túlerő miatt kerülték a nyílt ü t k ö z e t e t , s inkább a partizánharcokra s z o r í t k o z t a k . A rif kormány 1925 d e c e m b e r é b e n
ismét
k i f e j e z é s r e juttatta b é k e s z á n d é k á t . A rif
békefeltételek
n y i l v á n v a l ó a n nem képezhették a békekötés
alapját:
- A N é p s z ö v e t s é g n e k el kell ismerni és s z a v a t o l n i kell a rif
államot
- a rifkabilok elismerik a marokkói szultánt fő hűbéruruknak - k o r l á t o z o t t számú h a d s e r e g e t
tarthatnak.
- S p a n y o l o r s z á g és Franciaország kisebb k ö l c s ö n t nyújt a rif államnak
az ország gazdasági
fejlesztésére.
- • S p a n y o l o r s z á g megtartja Ceutát és M e l i l l á t az erődökkel és a v a s é r c b á n y á k k a l
együtt.
- 133 -'
1926 áprilisában a francia és a spanyol kormány - hogy időt nyerjen egy újabb együttes támadás előkészítéséhez - hozzájárult a b é k e t á r g y a l á s o k m e g k e z d é s é h e z . Mivel a francia-spanyol delegáció t e l j e s í t h e t e t l e n feltételeket támasztott (a rif törzsek l e f e g y v e r z é s e ) a tárgyalások m á j u s 6-án megszak a d t a k , és m á j u s 7-é'n újra támadást indítottak a francia-spanyol c s a p a t o k . 1 9 2 6 . május 22-én Abd el Krim - láktva az ell.enség túlerejét - b e s z ü n t e t t e a fegyveres h a r c o t .
A rif felkelés célja kezdetben a gyarmati rendszer kialakulásának m e g a k a d á l y o z á s a volt,.s az Abd el Krim vezette alakulatok csak a p r o t e k t o r á t u s belsejébe nyomuló
spanyol
hadsereg f e l t a r t ó z t a t á s á r a t ö r e k e d t e k . Az érintett európai nagyhatalmak csak idővel látták b e , hogy egy szervezett hadsereg szervezett e l l e n á l l á s á v a l kell s z e m b e n é z n i ü k , s ez f e l t é t e l e z t e a rif siekreket az ellenséggel folyó h a r c b a n . Ebben a legnagyobb érdem Abd el K r i m é , mert a rif törzsek benne találták meg azt a g f r a n c i á t , amely egy sikeres felkeléshez s z ü k s é g e s . Képes volt megteremteni az addig egymással is szemben álló törzsek, között azt az egységet s erkölcsi ö s s z e t a r t o z á s t , amely lehetővé tette s z á m u k r a , hogy m e g v é d j é k szabadságukat az idegen elnyomókkal s z e m b e n . A m a r o k k ó i háború nem csupán egy helyi jelentőségű esem é n y , hanem már a nemzeti felszabadító küzdelem kezdeti form á j a , az 1918 utáni f o r r a d a l m i f e l l e n d ü l é s , a gyarmati országpk társadalmi és politikai tekintetben egyaránt sokszínű
- 134 -'
a n t i k o l o n i a l i s t a m o z g a l m á n a k a r é s z e , amely során kísérlet történt arra is, hogy állami keretet adjanak az e l l e n á l l á s n a k . o 0 ' A rif háború jellegének m e g h a t á r o z á s á v a l azonban a d z s i h a d , a szent háború eszméjét sem lehet figyelmen kívül h a g y n i . Abd el Krim 1 9 2 1 . júniusi felhívásában is utal e r r e . "Muszlimok! Ne várjatok semmit S p a n y o l o r s z á g t ó l ! A Korán azt m o n d j a : aki szent háborúban hal m e g , d i c s ő s é g e t s z e r e z ! "
41//
Ez azonban
s e m m i k é p p e n sem jelenti a z t , hogy vallási háborúról
lenne
s z ó . M i n d ö s s z e arra u t a l , hogy a vallási tartalom is szerepet játszott a törzsek ö s s z e f o g á s á b a n , de csak a n n y i b a n , amenynyiben az európai keresztény hódítókat próbálták ni, egy iszlám terület
elfoglalásában.
o
C
Q
megakadályoz-
- 135 -'
J E G Y Z E T E K
1. M . V . Frunze: Sztátyi is recsi. M o s z k v a , 1 9 3 9 . 2 0 5 . 2. Oavid S . Wolman: Rebels in the R i f . L o n d o n , Oxford University P r e s s , 1 9 6 9 . 18-19. 3. Berenguer tábornok i l l . Silvestre tábornok a spanyol tábornoki karból 1920 elején m e g s z e r v e z e t t marokkói I d e g e n l é g i ó , közismert nevén a Terció tagjai közül . kerültek k i . 4 . L a n d r e i t de L a c h a r i é r e : La reve d'Abd el K r i m . P a r i s , 1925. 117. ; 5. Muhamed bin Abd el Krim a Rif Köztársaság megalapítója és vezetője apja a Beni Urriaguel törzs kaidja volt egészen 1 9 2 0 - i g , amikor a törzs e g y i k , a spanyolok által felbérelt tagja - állítólag - m e g m é r g e z t e . Az idős Abd el Krim felismerte a Rif gazdasági j e l e n t ő s é g é t , ezért a spanyolok jóváhagyása nélkül a német Mannesmann céggel kötött k e r e s k e d e l m i s z e r z ő d é s t . Francia - és spanyolellenes nézeteket v a l l o t t , s a kiutat egy német uralomban l á t t a . A spanyolok miután tudomást szereztek tevékenység é r ő l , házát f e l g y ú j t o t t á k , őt magát pedig híveivel együtt a h e g y e k b e s z á m ű z t é k . 1919-ben két fia csatlakozott h o z z á , s m e g k e z d t é k a fegyveres ellenállás s z e r v e z é s é t . A tíz évvel fiatalabb testvér Mhamed bin Abd el K r i m , aki Madrid-^ ban f o l y t a t o t t b á n y a m é r n ö k i t a n u l m á n y o k a t , bátyjához hasonló t e h e t s é g e s és figyelemre méltó személyiség v o l t . A kettejük k ö z ö t t i névhasonlóság abból f a k a d , hogy a rifek között szokás volt az apai nagyapa után nevet adni: M u h a m e d és Mhamed ugyanannak a névnek két változata. 6. J. C a b e l l o Alcaraz: História de M a r r u e c o s . T e t u a n , 1954. 2 8 2 . Idézi: Dávid S . Woolman: Rebels in the R i f . L o n d o n , 1969. 89. 7
- M. V . F r u n z e : Az európai civilizátorok és M a r o k k ó . V á l o g a t o t t Művei II. k ö t e t . Zrínyi Katonai K i a d ó , 1959. 512., 521.
8. A. Barea: The Forging of a R e b e l . New Y o r k , 1 9 4 6 . 2 5 1 . 9. U o . -. 2 8 5 . 1 0 . A. Vivero: El D e r r u m b a m i e n t o : la verdad sobre el desastre del R i f . M a d r i g , 1 9 2 2 . 1 3 1 .
- 136 -'
1 1 . A h i v a t a l o s jelentésben 13.192 elesett k a t o n á r ó l , 400 g é p á g y ú r ó l és 129 á g y ú r ó l , több mint 20 ezer p u s k á r ó l , n a g y m e n n y i s é g ű lőszer- és é l e l e m v e s z t e s é g r ó l számoltak b e . Meg kell azonban j e g y e z n i , hogy ezek a spanyolok által b e v a l l o t t adatok a valóságosnál l é n y e g e s e b b e n kisebb e k . C . Herrera and T . Garcia F i g u e r a s : Acción de Espana en M a r r u e c o s . M a d r i d , 1929. 365. 12. A Rif Köztársaságnak saját zászlója is volt: piros alapon a b a l o l d a l i részen egy zöld hatágú csillag és f é l h o l d . P- Szemar: Vojna v M a r o k k o . L e n i n g r á d , 1 9 2 5 . 3 6 . 1 4 . 3. R o g é r - M a t h i e u : Mémoires d ' A b d - e l - K r i m . P a r i s , 1927. 8 6 . 1 5 . "La guerre au M a r o c " , - "Les dossiers .de l ' a g i t a t e u r " . Paris, 1933. № 17. 23. 1 6 . W . B . H a r r i s : F r a n c e , Spain and the R i f . L o n d o n , 1927. 7 7 . 1 7 . Maria- Rosa de M a d a r i a g a : Le Parti S o c i a l i s t e espagnol et le Parti communista d ' Espagne face a la révolte r i f a i n e . In: Abd el Krim et la Republique du R i f . P a r i s , Maspero, 1976. 329. 1 8 . 2-on k o n g r e s s z K o m m u n y i s z t y i c s e s z k o v o Internacionala S z t y e n o g r a f i c s e s z k i j otcsot- zaszedanyije c s e t v j o r t o j e . P e t r o g r á d , 1 9 2 1 . 112. 1 9 . G . V a l e c k i j : Puty k vlasztyi Vtorovo I n t e r n a c i o n a l a . K o m m u n i j i s z t y i c s e s z k i j I n t e r n a c i o n á l , 1 9 2 5 . N— 8 . 5 5 . 20. 2-on kongressz K o m m u n i j i s z t i c s e s z k o v o Internacionala S z t e n o g r a f i c s e s z k i j atcsot - zaszedanyije csetvjortoje. Petrográd, 1921. 125. 2 1 . Protokólü I I . kongressza K o m i n t e r n a . O o p o l n y i t y e j n ü j e teziszi no nácionájnomu i koloniájnomy v o p r o s z a m . P e t r o g r á d , 1921. 4 9 8 . 2 2 . 2-on k o n g r e s s z K o m m u n y i s z t y i c s e s z k o v o Internacionálé S z t y e n o g r a f i c s e s z k i j atcsot - zaszedanyije csetvjortoje . Petrográd, 1921. 98. 2 3 . Protokolü II. kongressza K o m i n t e r n a . Rezoljúcija po n á c i o n á j n o m u is koloniájnomu v o p r o s z a m . P e t r o g r á d , 1921. 494. 2 4 . Kp Spanies schlägt die Einheitsfront, gegen den Krieg in Marokko v o r . I n p r e k o r r , 1 9 2 5 . j ú n i u s 2 0 . 6 8 7 . 2 5 . Die Spanier in M a r o k k o . I n p r e k o r r , 1 9 2 5 . április 1 8 . 446-447. 2 6 . M . R . de M a d a r i a g a , 329.
- 137 -'
2 7 . Salvador de M a d a r i a g a : E s p a n a . M a d r i d , 1 9 3 4 . 306. Idézi: J. Garcia: S p a n y o l o r s z á g a X X . s z á z a d b a n . Kossuth Könyvkiadó, 1973. 83. 2 8 . Der Spanische Imperialismus in M a r o k k o . I n p r e k o r r , 1926 június 4 . 1 2 9 1 . 29. M. V. Frunze, 517. 3 0 . Der Spanische Imperialismus in Marokko.. I n p r e k o r r , 1 9 2 6 . június 4 . 1 2 9 1 . 31: Die k o m m u n i s t i s c h e n J u g e n d v e r b ä n d e Europas und das EKKJI an die arbeitende Jugend! I n p r e k o r r , 1 9 2 5 . június 20. 685. 3 2 . Mustapha Kraiem: Nationalisme et syndicalisme en Tunisie 1 9 1 8 - 1 9 1 9 . Tunis U G T T , 1 9 7 6 . 6 2 7 . 3 3 . Le T e m p s , 1 9 2 5 . május 2 5 . 3 4 . B. Pureckij: M a r o k k o . M o s z k v a , 1 9 5 3 . 9 9 - 1 0 0 . 3 5 . M. Thorez: Válogatott cikkek és b e s z é d e k . S z i k r a , 1 9 5 2 . 14! 3 6 . Die Konferenz der K o m m u n i s t i s c h e n Jugendverbände Europas an die k o m m u n i s t i s c h e Jugend F r a n k r e i c h e s . I n p r e k o r r , 1 9 2 5 . augusztus 1. 8 6 9 - 8 7 0 . 3 7 . Die k o m m u n i s t i s c h e n Jugendverbände Europas und das EKKJI an die arbeitende J u g e n d . I n p r e k o r r , 1925. június 2 0 . 6 8 5 . 3 8 . G. Valecki-j: M a r s z e j s z k i j kongressz II. Integnacionala. K o m m ü n y i s z t y i c s e s z k i j I n t e r n a c i o n a l , 1 9 2 5 . N- 9 . 1 0 2 . 3 9 . A. L o z o v s z k i j : P á r i z s - B r e s z l a v l - S z k a r b o r o . Kommunisztyicseszkij I n t e r n a c i o n a l , 1 9 2 5 . № 9. 1 0 8 - 1 0 9 . 4 0 . D e m o n s t r a t i o n s t r e i k s in F r a n k r e i c h , Vorbereitung eines 24 stündigen a l l g e m e i n e n . I n p r e k o r r , 1 9 2 5 . október 3. 1169-1170. 4 1 . J. Gabello A l c a r a z , 2 8 2 .
KORMÁNYOS
ANDRÁS
JATE Tudományos Szocializmus
Tanszék
Szeged
A K I S I P A R O S S Á G ÉS A KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZETEK
HELYZETÉNEK
ALAKULÁSA CSONGRÁD MEGYÉBEN 1945-1953 KÖZÖTT
Csongrád m e g y e , amelynek mai területe az 1 9 5 0 . január 1 - é v e l hatályba lépett közigazgatási átszervezés nyomán alakult k i , a f e l s z a b a d u l á s előtt döntően agrárjellegű teriilet v o l t . Az 1 9 4 1 . évi népszámlálás adatai szerint a 438.432 fő ö s s z n é p e s s é g b ő l a m e z ő g a z d a s á g b a n foglalkoztatottak
száma
2 4 3 . 5 9 9 , az iparban foglalkoztatottaké pedig 62.259 fő v o l t .
17
A m e g l e v ő kevés számú "közgazdasági értelemben vett gyár" alapvetően a m e z ő g a z d a s á g h o z
kapcsolódott.
T ö b b f é l e eredő ö s s z e g z ő d é s e k é n t alakult ki a megye iparának s t r u k t ú r á j a , amelyet ebben az időszakban a kevésbé fejlettség , a k ö n n y ű - , a textil- (len, k e n d e r , j u t a ) és az élelmiszeripar
( m a l o m , s z e s z i p a r , a húsfeldolgozó á g a z a t ) túlsúlya
jellemzett. A Csongrád megyei ipar szerkezetének további
jellemzője
volt még a kis- és kézműipar jelentős a r á n y a , s z e r e p e . A magyar n e m z e t g a z d a s á g két világháború közötti ezen sajátossága abban a tényben jutott k i f e j e z é s r e , hogy a magánkisipar ez időszakban országosan az ipari munkásság közel 50%-át f o g l a l k o z t a t t a , s az ipari termelésnek közel 25%-át totta
állí-
elő.
A megye iparilag legfejlettebb v á r o s á b a n , S z e g e d e n , 1940-ben
- 140 -'
közel 2.800 k i s ü z e m b e n , m ű h e l y b e n mintegy 5.400 fö d o l g o z o t t . Az iparengedéllyel rendelkezők rétege - beleértve a nem termelő á g a z a t o k a t is - 1939 végén 3.100 főt tett k i .
47
A gyár-
ipar á t l a g o s ' m u n k á s l é t s z á m a ugyanekkor 6.140 fő v o l t .
57
A korabeli m e g y e területén 1941-ben több mint 7.200 önálló kisipari üzem m ű k ö d ö t t .
67
Az önálló m a g á n k i s i p a r o s o k
évi
átlagos létszáma az ipar területén ugyanebben az évben 171.294 fő v o l t . A kisipar területünkön is közvetlenül lakossági szüks é g l e t e k e t , igényeket elégített ki termék és s z o l g á l t a t á s f o r m á j á b a n . Néhány ágazat - c i p ő - , faipar - kis mértékben exportra is t e r m e l t . A kisipar gazdasági pozíciójának tartása ö s s z e f ü g g ö t t a gyáripar fejlődésének
megkésettségé-
v e l , kisebb t e r m e l é s i volumenével és a nagy számban kezésre álló olcsó m u n k a e r ő v e l . A tömegárú
meg-
rendel-
termelésének
e l m a r a d o t t s á g á t jól ellensúlyozta az olcsó m u n k a r ő v e l , jó m i n ő s é g g e l dolgozó kisipari s z e k t o r . H o z z á j á r u l t még az a körülmény is, hogy a lakosság által h a s z n á l t , igényelt termékek lényeges hányada - r é s z b e n , vagy egészben - gépi úton még nem volt e l ő á l l í t h a t ó . A k i s i p a r i termelés megyei s t r u k t ú r á j a , a kialakult ágzati arányok a korszak általános j e l l e g z e t e s s é g e i t
tükröz-
ték. A két világháború között az országos termelés döntő hán y a d a , 70,8%-a négy iparághoz - az é l e l m e z é s i , az é p í t ő - , a ruházati és a szolgáltató (vendéglátó, fodrász s t b . ) iparhoz k a p c s o l ó d o t t . Kizárólag kisipari "terület" volt az építő- és v e n d é g l á t ó i p a r . Kisebb r é s z e s e d é s s e l , de jelen volt a f a - , a vas- és g é p i p a r b a n
is.
37
- 141 -'
H e l y i , megyei s a j á t o s s á g k é n t említendő éppen az utóbbi két ágazat jelentős a r á n y a . 1 9 3 0 - b a n , a megye akkori
területének
összesített adatai szerint "a tulajdonképpeni ipar keresői"nek (önállók és a l k a l m a z o t t a k , munkások e g y ü t t e s e n ) 35,8%-a az é p í t ő , 23%-a a r u h á z a t i , 9,7%-a a vas- és f é m - , 9,5%-a az élelmezési és é l v e z e t i , 6,4%-a a fa- és c s o n t - , továbbá a "a s z á l l o d á s ,
vendéglős és kávésipar"-hoz
3,4%-
tartozott.
A struktúra e sajátossága a történelmi h a g y o m á n y o k b ó l , a terület a g r á r j e l l e g é b ő l , a mezőgazdaság munkaeszköz
szükség-
letébe) I f a k a d t . A m a g á n k i s i p a r i szektor további általános jellemzője a termelékenység alacsony szintje volt. Ez összefüggött a tőke, a technikai f e l s z e r e l t s é g és gépesítettség h i á n y á v a l , illetve a munkaerő és a termelő tőke koncentrációjának alacsony
szint-
jével. Az adatok tanúsága szerint a kisiparosok többsége a megyében is az e g y e d ü l , vagy 1 - 2 segéddel, rosszul
felszerelt 9/
műhelyekben dolgozó kézműipacosok közül került k i . H e l y z e t ü k , termelési feltételeik javításában
tömeges
méretű változást nem idéztek elő az állam által szervezett s z ö v e t k e z e t e k . (A szövetkezetek a kereskedelemről szóló évi X X X V I I . törvénycikk 1 1 . címe alapján nyertek
polgárjogot.)
Az állami kisipari szövetkezetek két világháború megyei e l t e r j e d t s é g é r e szegedi adatok alapján tünk. Banner János 1922-es tanulmánya 11^ helyi
1875.
közötti
következtetheszövetkezetet
e m l í t . ( C i p é s z - , s z a b ó - , bőripari s z ö v e t k e z e t e t , valamint a f a - , k á d á r - , f e s t ő - , kövezőmunkások
10
termelőszövetkezetét.) /
Az 1927-ben megjelent Szeged monográfia két jelentősebb szö-
/
- 142 -
v e t k e z e t e t - e m e l k i , mégpedig az "Első Szegedi C i p ő - , Csizmaés P a p u c s i p a r i Szövetkezet"-et és az "Első Szegedi Szövetkezet"-et.Az
Szabóipari
1907-ben alakult cipőipari és az 1912-
ben létrejött szabóipari szövetkezetek közül a cipőipari " e g é s z ( e n ) gyáripari színvonalra emelkedett" és országos tekintélyt vívott k i . A húszas é v e k b e n , szezonban 300 főt foglalkoztató szövetkezet a felszabadulást követően is eredményesen
működött.
A felülről kezdeményezett és szervezett szövetkezetek a m e g l e v ő g a z d a s á g i (és p o l i t i k a i ) struktúra zavartalan működését szolgálták a kapitalizmus kinövéseinek
lenyesegetése,
az o s z t á l y h a r c o s törekvések leszerelése á l t a l , "a szociális 12/
béke" biztosítása
révén.
Ezért a szövetkezeti mozgalom sem m é r e t e i b e n , sem minőségében nem vezetett olyan v á l t o z á s o k h o z , e r e d m é n y e k h e z , amelyek e g y r é s z t egy lényeges belső á t a l a k u l á s t , másrészt mint érv é n y e s í t h e t ő , felhasználható tapasztalatokat jelentettek a mozgalom későbbi
volna
átszervezésénél.
A szövetkezeti formák közül a leginkább m ű k ö d ő , a legelterjedtebb a fogyasztási v o l t . Meglehetősen csekély
arányban
működtek az ipari t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k . így például
1943-ban
a kisipar 4,8%-át tették ki az ipari s z ö v e t k e z e t e k b e tagok.
tömörült
13/
Az állam által irányított szövetkezeti hálózat mellett a m u n k á s m o z g a l o m kezdeményezte szövetkezetek is s z e r v e z ő d t e k , m ű k ö d t e k . Tulajdonképpen az ö s s z e f o g á s , a társulás
formája,
a " t e r m e l ő , vagyis produktív társulat" g o n d o l a t a , más végcéll a l , de a m u n k á s m o z g a l o m b a n fogalmazódott meg e l ő s z ö r .
- 143 -'
A dualizmus időszakából m e g y e i , működő ipari
"produktív
t á r s u l a t " - r ó l egyelőre nincs t u d o m á s u n k . Ismert viszont több k e z d e m é n y e z é s , így: a f ö l d m u n k á s o k , kubikusok szági M u n k á s s z ö v e t k e z e t " - é n e k
"Délmagyaror-
1889-ben Mindszenten
m e g a l a k í t á s á r ó l , majd hasonló tipusú szövetkezet
történt
létrehozá-
sának f e l v e t é s é r ő l 1910-ből; továbbá hódmezővásárhelyi ipari t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t alakításának szándékáról A m u n k á s s á g á l t a l , a két világháború között
14
1902-ből. / létrehozott
ipari s z ö v e t k e z e t e k r e a fenti Szeged monográfia aképpen hogy azok "erős versenyt jelentenek" az önálló
építő-
utal,
iparosokra.
Itt említjük m e g , hogy az 1920-as és 1930-as években a f ö l d m u n k á s - r é t e g közötti politikai befolyás növelése érdekében á l l a m i , valamint különböző p o l i t i k a i erők általi kezdeményezésre vállalkozói szövetkezetek a l a k u l t a k . Tevékenységük h a t á s á t , eredményét döntően meghatározta az a k ö r ü l m é n y , hogy nem a földmunkások alapvető érdekeit "vállalták föl" és képviselték
15
következetesen. /
A felszabadulás u t á n , a gyáripart ért háborús károk k ö v e t k e z t é b e n a viszonylag gyorsan termelőképessé vált kisipar gazdasági szerepe országos szinten továbbra is jelentékeny m a r a d t . Az 1946/47-es gazdasági évben a kisipari szektor a 13,6 milliárd F t . összegű nemzeti jövedelemből 2,06 m i l l i á r d , majd az 1947/48-as év 18,7 m i l l i á r d n y i nemzeti jövedelméből 2,48 milliárd F t . értéket állított
16
elő. /
A m a g á n k i s i p a r 1944-1945 előttről örökölt jellemzőiben nem k ö v e t k e z e t t be alapvető v á l t o z á s . A kisiparosság
összlét-
s z á m á v a l , mely 1948-tól c s ö k k e n , most sem állt arányban az előállított termelési é r t é k . A munkaerő k o n c e n t r á c i ó j a , a
- 144 -
műszaki-technikai
feltételek vonatkozásában nem bontakozott
elöntő változást e r e d m é n y e z ő folyamat. Meni változott
érzékel-
hetően az a fordított arány s e m , amely a községekben működő ii?nmek, egységek és a városban foglalkoztatott száma között
alkalmazottak
fennállt.
F e n n m a r a d t továbbá a kisipar már vázolt
struktúrája.
1949 elejéig az önálló kisiparosság és az alkalmazottak
5/6
része o vas- és g é p - , a fa- és é p í t ő - , a ruházati és az élelmezési iparban d o l g o z o t t . A kisipari szektorhoz
kapcsolódó
termelési értéket döntően a f a - , é p í t ő - , a ruházati és élelmezési ágazat állította
elő.
Nem k ö v e t k e z e t t be lényeges változás az e g y e d ü l , e l a v u l t , rossz technikai feltételek mellett dolgozó önálló
kisiparosok
arányában s e m . Nagyrészük számára a kezdeti f e l t é t e l e k , a kapitalista gazdasági viszonyok alapján k ö v e t k e z t e t h e t ő jövő (lét) b i z o n y t a l a n s á g o t j e l e n t e t t . A pártok részéről a h e l y z e t ü k r e fordított figyelmet az újjáépítésben és a jóvátételi kötelezettségek
teljesítésében betölthető
gazdasági
szerepük mellett politikai bázisként való kezelésük is motiválta . (1946-47-ben a családtagokkal együtt valamivel több mint 700.000 ember tartozott a kisiparosság
rétegéhez.)
Az adott feltételek és a jövő - akkor ismerni vélt p e r s p e k t í v á i t figyelembe véve, az 1944-1945-tel
kibontakozó
politikai életben "szinte valamennyi párt védelmet ígért a k i s i p a r o s s á g n a k , s a védelem fontos eszközeként a szövetkezeteket - elsősorban a beszerzési és értékesítési ket jelölték
meg".
szövetkezete-
177
A s z ö v e t k e z e t e k r ő l kialakított pártbeli
állásfoglalá-
- 145 -
sok szerves részét képezték az illető párt koncepcionális
(g.azdaság)politikai
elképzeléseinek.
A legtöbb s z e r v e z e t t k i s i p a r o s t tömörítő SZDP esetében a m a g á n k i s i p a r o s s á g létét m e g e r ő s í t ő , azt a vegyes
gazdaságba
b e é p í t ő , abban hatékonyan működtető és f e l z á r k ó z t a t ó , ezáltal a nagytőke nyomása ellen hathatós védelmet nyújtó forma olyan g a z d a s á g p o l i t i k a i elképzelések alapján k ö r v o n a l a z ó d o t t , amelyek elsősorban a k o r a b e l i "Nyugat-Európában kiépülő b e a v a t k o z á s h o z , a m a g á n g a z d a s á g túlsúlyára épülő
állami
berendezke-
18/
déshez álltak a legközelebb."
Magának a kisipari szövet-
kezetnek a tagok helyzetet j a v í t ó , a fejlődést e l ő s e g í t ő s t b . • funkcióját legelőször és leghatározottabban az SZDP
vázolta.
A v é d e l e m , a szociális funkció volt a fokozatosan
szö-
v e t k e z e t p o l i t i k á v á kiépülő kommunista párti á l l á s p o n t o k
első
e l e m e . A t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k b e elsősorban a m u n k á s o s z t á l y h o z hasonló k ö r ü l m é n y e k között élő és dolgozó k i s i p a r o s o k a t keztek t ö m ö r í t e n i . 1946-ban e formát a nagytőke
igye-
korlátozásá-
val is ö s s z e k a p c s o l t a az M K P . A kommunista párt vonatkozásában a vezetés e g y f e l ő l egy h o s s z a b b ideig tartó koalíciós együttműködésre k é s z ü l t , másfelől e g y i d e j ű l e g - mint p e r s p e k t í v á t , "a Szovjetunió
gazda19/
sági és p o l i t i k a i b e r e n d e z k e d é s é t tartotta ideálisnak"
,
ami a gyakorlatban majd a sztálini modell m e g v a l ó s í t á s á t jelentette. A kommunista pártnak az elkövetkező években b e t ö l t ö t t szerepé m i a t t vázolnánk a további s z ö v e t k e z e t p o l i t i k a i
elemeit.
1948 tavaszán az MKP g a z d a s á g p o l i t i k a i , majd
szövetkezeti
- 146 -
irányelveiben) meghatározóvá váló elem jelent m e g . A tervgazdálkodásra való áttéréssel összefiiggésbon, azt a feladatot állította a szövetkezetek e l é , hogy a több mint 200.000 kisiparos m u n k á j á t a tervgazdaság keretébe
illessze.
A két m u n k á s p á r t egyesülését követően közzétett MOP p r o g r a m n y i l a t k o z a t b a n nem esett ugyan szó a kisipari szövetkeze tpkr o ! , de szerepelt benne a kisipar tervgazdaságba
tör-
ténő b e k a p c s o l á s á n a k c é l k i t ű z é s e , s annak hogyanja: a megmnrln 1 R.sfikkR I . nyersanyaggal és hitellel való e l l á t á s . Miként az MKP 3 éves tervjavaslatában programnyilatkozatban
(1947),
úgy a
is s z á m o l t a k , sőt a nemzetgazdaság
fejlődése érdekében továbbra is szükségesnek tartották "a népi. demokrácia érdekeinek megóvása mellett" - a magán- • k e z d e m é n y e z é s t , a k i s á r u t e r m e l ő k , a kisemberek
munkájának
hasznosítását-, s ezért deklarálták t e r m e l ő e s z k ö z e i k , mühel y l e i k , üzleteik ( t u l a j d o n á n a k ) érintetlenül h a g y á s á t . Míg ez a pasnzus nem is hosszú idő múltán szembekerült az eltorzult g y a k o r l a t t a l , addig szinte kizárólagos szerepűvé nőtt a "tervszerű m u n k a e r ő - g a z d á l k o d á s " ugyanott rögzített követelménye. A k i s i p a r o s s á g o t a centralizált tervgazdaságba
beil-
leszteni szándékozó szövetkezetpolitlka az MOP országos szövetkezeti konferenciáján
(1948) a fokozatosság és az
önkéntesség elvével b ő v ü l t . A kistermelők
szövetkezetének
önkéntes jellegét már az 1947-es tervjavaslat is tartalmazt a , s az első ötéves népgazdasági
tervről szóló
törvény
ekképpen rögzítette: "az önkéntes társuláson alapuló kis19/ ipari t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k e t t á m o g a t n i k e l l " .
-
147 -'
A hatalom kizárólagos tulajdonosává válásának
folya-
matával e g y i d e j ű l e g épültek k i , jöttek létre a szövetkezetpolitika említett elemeinek m e g v a l ó s í t á s á t
szolgáló
j o g i , s z e r v e z e t i és intézményi f e l t é t e l e k . Módosították az 1947-es szövetkezeti törvényt (1948: X X X I . t ö r v é n y c i k k ) , s ezzel ö s s z e f ü g g é s b e n sor került az Országos Kisipari Szöv e t k e z e t , később K I O S Z , létrehozására és a törvénycikk
vég-
rehajtását szolgáló rendelet k i d o l g o z á s á r a . A 7 8 3 0 / 1 9 4 8 . K o r m . s z . rendelet a fokozatosság elvét tükrözve a kisipari t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k négy alaptípusát határozta m e g . Egyben intézkedést is tartalmazott a tervgazdálkodásba való beilleszkedés m ó d j á r ó l is a központkényszer á l t a l . Tartalmazta továbbá - az önkéntesség elvének megfelelően - a kilépés kör ü l m é n y é t , az iparigazolvány kiadását megkönnyítő
eljárást.
Az 1948 júniusi p á r t e g y e s ü l é s s e l megközelítően egy korszak zárult le.
Az ipari szövetkezetek száma ekkor - az 1948-49-
es gazdasági évben - összesen 528 volt és 65.529 tagot tömörített s o r a i b a . Közülük az 1945 után alakult
szövetkeze-
20/
tek száma 343 v o l t , 43.239 fős
taglétszámmal.
Csongrád megye területén az 1948-ban működő 9 kisipari s z ö v e t k e z e t közül 7 alakult a felszabadulást k ö v e t ő e n . A két i s m e r t , az Első Szegedi C i p ő - , Csizma- és Papucsipari Szövetkezet és az Első Szegedi Szabóipari Szövetkezet még a f e l s z a b a d u l á s előtt jött létre. 1945-ben jött létre a Hódm e z ő v á s á r h e l y i Cipész és a Kisteleki V e g y e s i p a r i , 1947-ben a H ó d m e z ő v á s á r h e l y i Férfi- és N ő i s z a b ó , 1948-ban pedig a Szegedi Vas- és F é m i p a r i , a Földeáki V e g y e s i p a r i , a Mindszenti Cipész és a Sándorfalvi Általános K T S Z . A kilenc
- 148 -'
működő s z ö v e t k e z e t közül 5 r u h á z a t i , 2 v e g y e s i p a r i és 1. pedig 21/ vas- és fémipari
volt.
A megyében az új alapítású t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k , a korábbi alapokon létrejött beszerzési
és é r t é k e s í t é s i
szövet-
kezetek mellett ebben az időszakban teret nyertek a szakszervezetek s z ö v e t k e z e t i kezdeményezései i s . E mozgalom formájában k i b o n t a k o z ó j e l e n s é g e t az MKP - különösen a nagy- és középiparban - mint az 22/ á l l a m o s í t á s s a l szemben h a t ó t , leszerelendőnek
tartotta.
Területünkön is az általában ható k ö r ü l m é n y e k : a m u n k á s o k , az a l k a l m a z o t t a k é l e t k ö r ü l m é n y e i , az elhúzódó
munkanélkü-
liség s t b . segítették elő m e g j e l e n é s ü k e t , illetve a nagyszámú e l h a g y o t t , m e g r o n g á l t kis- és középüzem
megléte,
amelyeknek tulajdonosai k ü l f ö l d r e , vagy ismeretlen helyre távoztak.
•
Csongrád megyében a különböző iparágakhoz tartozó munkások körében még 1945-ben kibontakozott e sajátos jellegű szövetkezeti m o z g a l o m , amely "munkaalkalmak
teremtésével,
a n y a g b e s z e r z é s s e l és é r t é k e s í t é s s e l , a munkások és egyéb fogyasztói cikkekkel való ellátásával
élelmiszer foglalkozott.
Szegeden a bőr- és építőipari m u n k á s o k , Szentesen a v a s - , építő- és faipari munkások hoztak létre beszerző és érté23/ kesítő s z ö v e t k e z e t e k e t , ..."
' Itt említjük m e g , hogy a
szegedi é p í t ő i p a r i s z ö v e t k e z e t egyike volt a MÉMOSZ szövetkezeti központja által irányított 1946 végén 31 tagszö-. vetkezetet számláló
rendszernek.
A s z ö v e t k e z e t e k e t illetően az 1 9 4 4 - 1 9 4 5 - t ő l az 1948ig terjedő időszakban - a j o g i , szervezeti és intézményi
- 149 -'
feltétélek k i a l a k í t á s á v a l - nem következett be tömeges létr e j ö t t ü k . Végülis nem teljesedtek ki a korábban
feltételezett,
a k i s i p a r o s s á g o n belüli és külső feszítő t é n y e z ő k , amelyek k é n y s z e r í t ő erőként hatottak volna a szövetkezeti
mozgalom
kialakulásához. A tervszerű m u n k a e r ő g a z d á l k o d á s elemének
kizárólagossá
válása ö s s z e f ü g g ö t t azzal a f o l y a m a t t a l , amely 1948 második felétől b o n t a k o z o t t ki j s amely s z e k t á s , dogmatikus
politika
e l u r a l k o d á s á b a n öltött t e s t e t , áthatva a gazdasági élet ter ü l e t é t . A g a z d a s á g p o l i t i k a i hibák rendszerének két elemét érhetjük tetten a kisipar területén: egyfelől "az
irreális,
g a z d a s á g i l a g és politikailag egyaránt m e g a l a p o z a t l a n
sietség
s z e m l é l e t é n e k felülkerekedését a termelési viszonyok átalakítása terén"; másrészt "a fejlesztés egyoldalú
túlfeszíté-
s e s t , a k a t o n a i szempontokból áthatott autarkiás "vas és acél országa" koncepció alap ján" . A magárikisipar kiszorításának akkor h a n g o z t a t o t t politikai érvei mellett döntőnek a m u n k a e r ő g a z d á l k o d á s
szempontja
b i z o n y u l t . A g a z d a s á g f e j l e s z t é s koncepciójában a hangsúlyt e g y r e . i n k á b b a munkaerő számának növelésére (1949: 3 0 0 . 0 0 0 , majd 3 5 0 . 0 0 0 , majd 4 8 0 . 0 0 0 , majd 1951-ben 650.000 új munkae r ő ) h é l y e z t é k , a gyakorlatban teljesen elhanyagolva a termelékenység
szempontját.
Az irreálisan inagas munkaerőigény kielégítésére az 1.949 nyarán k é s z í t e t t ötéves munkaerőterv a többi között "a m a g á n k i s i p a r foglalkoztatotti létszámának
drasztikus
csökkentését"
jelentős"
irányozta e l ő . Ugyancsak "elég
munkaer.őtartalékkal számolt a magánkisipar és magánkeres-
- 150 -
I
kedelem t e r ü l e t é r ő l az MDP 1951-es I I . k o n g r e s s z u s a is Gerő Ernő b e s z á m o l ó j a n y o m á n . Az 1949-es m u n k a e r ő t e r v
készítése-
kor a c s ö k k e n t é s folyamata már erőteljesen z a j l o t t , csupán 4 hónap alatt - d e c e m b e r t ő l márciusig bezárólag - a 20 főnél kevesebb a l k a l m a z o t t a t foglalkoztató üzemek fizikai állománya 23.361 fővel
csökkent.
257
A m a g á n k i s i p a r i összlétszámban 1949-.től kibontakozó "változások" a 296.661 fő 53.274 főre történt
csökkentését
foglalták magukba 1 9 5 3 - r a . Közülük legnagyobb arányban az önálló kisiparosok száma csökkent: 151.631 f ő v e l , az alkalm a z o t t a k é 68.327 f ő v e l , a szakmunkástanulóké pedig
15.459
f ő v e l . Az 1953-as évi átlagos összlétszám m e g o s z l á s a
48.186
önálló k i s i p a r o s , 5.003 alkalmazott és 85 fő tanonc v o l t . A k i s i p a r t a tervgazdaságba beépítő szövetkezetek r e h o z á s á r a , ahogyan az MDP II. kongresszusán
26 /
lét-
megállapítot-
t á k , kevés figyelmet és segítséget f o r d í t o t t a k . A statisztikai adatok szerint pedig 352 kisipari s z ö v e t k e z e t működött 13.437 fő a l k a l m a z o t t a l , 2.377 fővel haladva meg az 27 / előző é v i t .
E z é r t , pontosabban a szocialista
szektorhoz
tartozó g a z d a s á g i alakulatok k i f e j l e s z t é s e , a h o m o g e n i z á l á s érdekében fogalmazta meg a kongresszuson tennivalóként
Gerő
Ernő - a t á m o g a t á s s a l , a felvilágosító és s z e r v e z ő m u n k á v a l kifejlesztendő kisipari termelőszövetkezeti
mozgalmat.
Az i n t é z k e d é s e k , miként a kongresszuson b e j e l e n t e t t tervfelemelés m ö g ö t t , végső - akkor nyilvánosságra nem hozott okként a meleg háborúra való készülés h ú z ó d o t t meg..A kongresszust követően o r s z á g s z e r t e nagyarányú
szövetkezetala-
kító tevékenység b o n t a k o z o t t k i . Ennek m é r e t e i t , túlhaj-
- 151 -'
t o t t s á g á t jól tükrözik az alábbi országos adatok:
A k i s i p a r i szövetkezetek
1951
1952
1953
terv:
615
719
839
tény:
1.200
1.751
1.606
terv:..
16.530
19.230
21.870
tény:
35.654
78.640
109.775
száma:
A s z ö v e k e z e t e k b e n dolgozó átlagos a l k a l m a z o t t i
létszám:
Csongrád megyében is döntően az 1951-es és 1952-es években történt a kisipari termelőszövetkezetek l é t r e h o z á s a . A f e j l e s z t é s i tervek nyomán az 1951 januárjában működő
termelő-
s z ö v e t k e z e t e k számát 1952 végéig 27-ről 106-ra n ö v e l t é k . A c-
s z ö v e t k e z e t e k számának "396%-os" növelését a tagság.arányának "629%-os" emelkedése k í s é r t e . A 3.735 főt kitevő szöv e t k e z e t i tagságból 2.064 fő a volt k i s i p a r o s , 1.671 fő a 29/ volt m u n k a v á l l a l ó kategóriába
tartozott.
Az 1952 végén meglevő 106 szövetkezetből'a
későbbi
statisztikák 61-et tartottak s z á m o n . Közülük 9 jött létre 1948-cal b e z á r ó l a g , 1949-ben 3, 1950-ben 6 , 1951-ben 26 és 1952-ben pedig 1 7 . Iparági Összetételük szerint összesen 20 v e g y e s i p a r i , r u h á z a t i , J. f a i p a r i , 5 ,vas- és f é m i p a r i , 5 g é p g y á r t ó , 2 m ű s z e r i p a r i (órás és g y e r m e k k o c s i , orvosi és k a t a t ó m . ) , 2 bőr- és s z ő r m e i p a r i , illetve pír (tudományos s z e m l é l t e t ő e s z k ö z ) és kezet m ű k ö d ö t t . Földrajzilag 5 város
textil-, .1 pa-
gumiipari szövetés 19 további telepü-
.
28/
- 152 -'
lés
között oszlottak m e g . Szegeden 1 8 , H ó d m e z ő v á s á r h e l y e n
9,
Makón 6 , Szentesen 5 , Csongrádon 2, K i s t e l e k e n 2 , M i n d s z e n t e n 2 , valamint a további 17 településen l - l szövetkezet .működött. \
( R é s z l e g e k e t , fióküzemeket nem
számítva.)
507
A t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k tömeges létrehozása - a h e l y e t , i d ő p o n t o t , jelleget és a m u n k a e r ő számát feltüntető - fejlesztési tervek alapján t ö r t é n t . Az ugrásszerű
fejlesztés
t e r v e z e t e szükségszerűen kapkodva k é s z ü l t , nélkülözte "a lehetőségek és a nehézségek" alapos v i z s g á l a t á t . S így szükség-, • i s z e r ű e n k ö v e t k e z e t t b e , hogy "bár a kisparos'ságban van hajlandóság a s z ö v e t k e z e t b e való t ö m ö r ü l é s r e , az Ipari Osztály és.a KISZÖV megyei t i t k á r s á g a , ennek dacára nem tudja az e l k é s z í t e t t terv alapján létrehozni a s z ö v e t k e z e t e k e t " .
317
A kisipari termelőszövetkezetek s z e r v e z é s e , ellenőrzése és ellátása 1 9 5 1 . augusztusától elsődlegesen a KISZÖV hatáskörébe t a r t o z o t t , de segítette a tanács ipari osztálya
vagy
csoportja is. A szövetkezetek "építésében" a KIOSZ is részt vett: "Feladata a megyei t i t k á r s á g n a k , hogy a megye területén dolgozó k i s i p a r o s o k a t összefogja és azokat politikai n e v e l ő m u n k á v a l átvigye a KTSZ-ek és az állami szektorok felé."
327
Ugyancsak 1952-ben a kisipari
szövetkezetek.létszámgya-
rapodásának volt egy sajátos lehetősége i s , mégpedig a mag á n k e r e s k e d e l e m további kiszorításának k ö v e t k e z m é n y e k é n t . Az érintettek ugyanis az állami és a szövetkezeti
kereskedelem,
vagy az állami ipar m e l l e t t , végső l e h e t ő s é g k é n t a kisipari szövetkezetekben
is e l h e l y e z k e d h e t t e k . -
337
A tervgazdaságba történt b e i l l e s z t é s s e l a termelési
- 153 -'
terv t e l j e s í t é s e meghatározó jelentőségűvé v á l t . Az 1 9 5 1 . évi megyei e l ő i r á n y z a t 57,75 millió F t . v o l t , amelyet 67,76 millió Ft-ra t e l j e s í t e t t e k ; az 1952-es tervszám már 136,5 millió r t . volt, amelyet 17,4 millió Ft-tal teljesítettek A t e r v t e l j e s í t é s b e n , illetve túlteljesítésben épí te ttek a munka verseny re, melyet a KISZÖV
34
túl. /
"tervezetten"
megalakulását
k ö v e t ő e n kezdtek el alkalmazni; s a nemzeti és nemzetközi jellegű ü n n e p e k h e z , a pártvezetés által kiemelt
aktuálpoli-
Q
tikai e s e m é n y e k h e z , valamint Sztálin és Rákosi Mátyás születésnapjához kapcsolódva hirdettek
meg.
A folyamatos m u n k á t , a tervek teljesítését gyakran akadályozta a n y a g h i á n y . Egy 1952-es havi j e l e n t é s b ő l
valóságos
g y ű j t e m é n y é t tekinthetjük át a h i á n y c i k k e k n e k : "a Szegedi Vasés Fém K T S Z - n é l
... a s z í n e s f é m , r é z , finomacél hiánya
"a M a k ó i C i p é s z , K T S Z - n é l
... anyag- és kaptafa hiány
valamint a g y e r m e k c i p ő h ö z szállított durva ki kell készíteni és. v a s a l n i ,
...",
...",
hulladékanyagot
Makói Szövő KTSZ; anyaghiány.
A m e z ő g a z d a s á g i gépek javításával összefüggésben a 'kovácsszén csak papíron volt m e g , az oxigénjegy pedig csak néhány KTSZ s z ü k s é g l e t é t f e d e z t e . A vas- és fémipari szövetkezetek
fém-
és m é l y h ú z ó l e m e z kiutalása ugyan m e g v o l t , de a Ferroglóbus nem tudta
35
beváltani. /
A'. m e g f e l e l ő nyersanyag hiányának és a k e d v e z ő t l e n ár' o struktúrának egyenes következménye volt a megyei
"termék-
szerkezet" a l a k u l á s . így például nem vállalkoztak a megyében lőcsos p a r a s z t s z e k e r e k g y á r t á s á r a , holott korábban k u n d o r o z s m a , Makó és Szeged volt ... elkészítésének
"Kis-
hazája."
"A cikklistán szereplő árban készített debreceni szekerek
- 154 -'
minősége az iparágunk szégyene." - á l l a p í t o t t á k meg egy korabeli
jelentésben. A k i s i p a r i szövetkezetek termelésének fenti k ö r ü l m é n y e i
hatá ssal voltak a tagok k e r e s e t é r e , amelynek átlagos havi összegét a
k ö v e t k e z ő táblázat mutatja:
Állami ipar (országos)
1949
589,-
589,-
1950
688,-
1951
Szövetkezeti ipar (országos) x
Csongrád megyei szövetkezeti ipar, termelők
x
807,-
809,-
688,-
817,-
817,-
-
743,-
743,-
790,-
883,-
-
1952
947,-
947,-
843,-
976,-
835,-
.1953
992,-
992,-
790,-
1006,-
"bedolgozók és fiatalkorú kisegítők
-
•
889,-
36/
nélkül
Az anyagi f e s z ü l t s é g e t e n y h í t e t t é k , de nem szüntették meg azok a s z o c i á l i s j u t t a t á s o k , k e d v e z m é n y e k , amelyeket az ipari d o l g o z ó k h o z hasonlóan a szövetkezetek tagjai is igénybe v e h e t t e k . így a fizetett s z a b a d s á g o t , a b e t e g s é g i és öregségi n y u g d í j a t , a kedvezményes ü d ü l é s t , az ebédidőt s t b . A k i e m e l k e d ő m u n k á t végzők az ipari d o l g o z ó k k a l azonos anyagi és e r k ö l c s i elismerében o
részesültek.
Az 1 9 5 1 - 5 2 - e s s z ö v e t k e z e t s z e r v e z é s i k a m p á n n y a l össze-
függésben is c s ö k k e n t az önálló kisiparosok és alkalmazottak, s z á m a . 1950 tavaszán az önálló iparosok 9.222 főt tett k i , majd ekképpen
létszáma
alakult:
o
- 155 -'
Az önálló kisiparosok száma:
1951
1952
1953
6.643
4.163
2.644
Az önálló kisiparosok az 1 9 5 1 . év s z á z a l é k á b a n
10056
Az a l k a l m a z o t t a k
938
száma:
Az a l k a l m a z o t t a k az 1 9 5 1 . év %-ában
100%
62,7% 460
39,8% 103
49%
11%37/
A s z ö v e t k e z e t i tagokká lett egykori önálló kisiparosokkal szemben tapasztalható volt egyfajta' f e n n t a r t á s , biz a l m a t l a n s á g , amelyet m u n k a m o r á l j u k és - fegyelmük laza voltában, fogalmaztak
meg.
A többségében az MDP II. kongresszusát követően létrejött kisipari s z ö v e t k e z e t e k 1 9 5 2 . évi t e v é k e n y s é g é t elemző megyei szintű b e s z á m o l ó k , dokumentumok a kedvező
tendenciák
e m l í t é s é v e l mellőzik azonban a mozgalom f e j l ő d é s é n e k , a s z ö v e t k e z e t e k t e v é k e n y s é g é n e k , a valóságos helyzetnek a teljes
*
feltárását.
A Csongrád m e g y e i KISZÜV I I . k ü l d ö t t g y ű l é s é n 1 9 5 3 . jan u á r j á b a n az említet^: 106 megyei kisipari szövetkezet tev é k e n y s é g é r ő l adtak s z á m o t . Ezt az ugrásszerű
növekedést
n e g a t í v a n befolyásolta az a t é n y , s erre nem történt utal á s , hogy a létrehozás e r ő l t e t e t t üteme miatt nem ritkán háttérbe szorult az ö n k é n t e s s é g , a fokozatosság e l v e . A magánszektor k i s z o r í t á s á n a k üteme a még dolgozó
kisiparosság
körében b i z o n y t a l a n s á g o t , rossz hangulatot váltott k i . Egy k o r a b e l i K I 0 S 2 - j e l e n t é s 1 9 5 3 . januárjából így tükrözi ezt a tényt: "Megyénk iparosságának hangulata v á l t o z ó . A kiskereskedők á l l a m o s í t á s a , azt követően az élelmiszeriparosok
- 156 -'
t á r s a d a l m a s í t á s a a s z e r v e z e t i életben l a n y h u l á s t idézett e l ő . T a g s á g u n k túlnyomó része f e l v e t e t t e azt a k é r d é s t , hogy minek éljen a KlOSZ-nál s z e r v e z e t i é l e t e t , mikor úgyis fel lesznek
számolva.
38 /
Az MDP vezetésének t ö r e k v é s e i b e n e g y f e l ő l a m a g á n k i s i p a r i szektor g a z d a s á g i életből történő kiszorításának szándéka munk á l t , a tervgazdaság v i s z o n y a i között l é t e z é s é t csak a szöv e t k e z e t i keretek k ö z ö t t tartotta l e h e t s é g e s n e k . M á s f e l ő l a m e g s z ű n ő i p a r o s i , a l k a l m a z o t t i réteg a k o r a b e l i , a honv é d e l m i e l v e k b ő l m e g h a t á r o z o t t iparfejlesztési
elképzeléseken
hez szolgált m u n k a e r ő f o r r á s u l . A szövetkezetek
tömeges.kiala-
kítására vonatkozó elvi k o n c e p c i ó t a voluntarista
szemlélet
hatotta á t , nem számoltak ugyanis annak a k ö r ü l m é n y n e k a várl ható k i a l a k u l á s á v a l , a m e l y n é l a radikálisan
lecsökkentett
számú k i s i p a r o s s á g már n e m , a . f e j l ő d é s , a m e g e r ő s ö d é s kezdeteinél tartó s z ö v e t k e z e t e k még nem tudják a l a k o s s á g i szüks é g l e t e t , ellátást b i z t o s í t a n i . Ezt a tényt az MDP Központi Vezetőség 1953 júniusi h a t á r o z a t a így fogalmazta meg.: "A lakosság e l l á t á s á n a k romlásához hozzájárult a m a g á n k i s k e r e s k e delem és m a g á n k i s i p a r túlzottan gyors ütemű k i s z o r í t á s a . Ennek k ö v e t k e z t é b e n , k ü l ö n ö s e n a s z o l g á l t a t ó i p a r
(vízvezeték-
s z e r e l ő , v i l l a n y s z e r e l ő , l a k a t o s , ü v e g e s , szobafestő
stb.)
nem e l é g í t i ki a lakosság s z ü k s é g l e t e i t . Számos k ö z s é g b e n 39/ nincsen c i p é s z , s z a b ó , b o r b é l y , ..." A s z ö v e t k e z e t e k b e n dolgozók száma; a belépők o
technikai
f e l s z e r e l t s é g é b e n m u t a t k o z ó e l t é r é s e k , h i á n y o s s á g o k ; az egységek k e d v e z ő t l e n f ö l d r a j z i e l h e l y e z k e d é s e , s nem utolsó sorban az a n y a g e l l á t á s b a n m u t a t k o z ó hiányok negatívan ha-
-. 157 -
tottak a s z o l g á l t a t á s o k s z í n v o n a l á r a . A helyzetet súlyosb í t o t t a , hogy az anyagi é r d e k e l t s é g elve e l t o r z u l t , a ktszek tevékenysége e l s ő s o r b a n a közületi megbízások
teljesíté-
sére i r á n y u l t . K ü l ö n ö s e n é r v é n y e s volt ez a v a s - , a faipari és é p ü l e t k a r b a n t a r t ő s z ö v e t k e z e t i r e . A javítás és szolgáltatás aránya még 1953 a u g u s z t u s á b a n is a teljes t e r m e l é s i értéknek a 32,1%-a
volt.
Nem valósult meg tehát a helyi szükségletek teljes kielégítésének e l v e . Ezt tükrözték a szövetkezetek
kiszállítási
adatai; 1953 július elseje előtt a kiszállítások
57,8%-a
megyén kívülre t ö r t é n t , s 42,2%-a a megyén b e l ü l r e . A s z ü k s é g l e t t ő l , az igényektől elmaradt a k ö z s z ü k s é g l e t i cikkek g y á r t á s a . Ennek m é r t é k é t j e l z i , hogy az 1953-as jú-
.
niusi h a t á r o z a t o t k ö v e t ő e n az év v é g é i g , terven f e l ü l , közel 1 millió F t . értékű k ö z s z ü k s é g l e t i cikket
készítettek.
A fent említett p á r t d o k u m é n t u m o t követően a g a z d a s á g i t e v é k e n y s é g ü k b e n új irányt v e v ő , számban csak kis m é r t é k b e n gyarapodó s z ö v e t k e z e t e k bélső életükben is m e g ú j u l á s határóztak e l . A z t , hogy a v á l a s z t o t t szervek valóban
betöltsék
h i v a t á s u k a t , hogy "a v e z e t ő s é g e k áz alapszabálynak
megfele-
lően a s z ö v e t k e z e t e k valóságos vezetőivé
váljanak".
. Mindezen f o l y a m a t o k r ó l , a további időszakról egy következő tanulmány ad majd
áttekintést.
- 158 -'
J E G Y Z E T E K
1. Az 1 9 4 1 . évi n é p s z á m l á l á s . Foglalkozási adatok községek s z e r i n t . 1 9 7 5 , KSH Könyvtár és Dokumentációs S z o l g á l a t , Magyar Országos L e v é l t á r . 544. p . 2 . Berend T. Iván - Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története M a g y a r o r s z á g o n 1 8 4 8 - 1 9 4 4 . 2. k i a d . 1975, KossuthK ö z g a z d a s á g i és Jogi K . 2 9 0 . p . 3. Fehér István: Gazdasági és társadalmi változások Szegeden a f e l s z a b a d u l á s u t á n . 1 9 4 5 - 1 9 6 2 . 1973, Akadémiai K . 13. p. 4 . Fehér István: i . m . 1 4 . p.
7
5 . Magyar S t a t i s z t i k a i Z s e b k ö n y v . 1 0 . é v f . 1 9 4 1 . M . K i r . K S H . 134. p . 6. A C s o n g r á d meoyei kisipari termelőszövetkezetek f e j l ő d é s e . KSH ( C s o n g r á d ) Megyei I g a z g a t ó s á g a . 1 9 5 9 . II. p. 7. M a g á n k i s i p a r i adattár 1 9 3 8 - 1 9 7 1 . K S H , 1972. 12. p. 8 - 9 . Csongrád v á r m e g y e . Vármegyei s z o c i o g r á f i á k . I. 1 9 3 8 . 131. p . 1 0 . Banner János: Szeged k ö z g a z d a s á g a . S z e g e d , 1922. 3 7 . p . 1 1 . S z e g e d . S z e r k . Kiss F e r e n c , Tonelli S á n d o r , S z . Szigethy V i l m o s . B p . 1 9 2 7 . 2 0 0 - 2 0 1 . p. 1 2 . Serfőző Lajos: A földmunkások vállalkozó s z ö v e t k e z e t e i . (Egy s z o c i á l p o l i t i k a i kísérlet sorsa az ellenforradalmi M a g y a r o r s z á g o n . ) In: AUSZ Acta H i s t ó r i c a , T. 54. S z e g e d , 1 9 7 5 . 3. p . . 1 3 . Ferenci Tibor: Az ipari szövetkezeti mozgalom Magyarors z á g o n . 1 9 7 6 . Közgazdasági és Jogi K i a d ó . 55. p . 1 4 . Válogatott dokumentumok Csongrád megye munkásmozgalmának t ö r t é n e t é b ő l . A Csongrád megyei munkásmozgalom 1868-1917. S z e g e d , 1 9 8 0 . 1 0 9 - 1 1 3 . p . , 198. p . 1 5 . Serfőző Lajos: i.m. 2 6 . p . 1 6 . Ránki György: Magyarország gazdasága az első 3 éves terv időszakában ( 1 9 4 7 - 1 9 4 9 ) . 1 9 6 3 , Közgazdasági és Jogi K . 136. p. 1 7 . Tellér Gyula: A magyar kisipari szövetkezetek története 1 9 4 5 - 1 9 6 2 . ( 1 9 7 3 ) , Szövetkezeti Kutató Intézet Közelmények 8 4 . (köt.) 2 7 . p .
- 159 -'
18. Pető Iván-Szakács Kálmán: A hazai gazdaság négy évtizedének története. 1945-1985. I. k ö t . 1985, Közgazdasági és Jogi K . 31.p. 19. Pető Iván-Szakács Kálmán: i.m. 30.p. 20. Ferenci Tibor: Az ipari szövetkezeti mozgalom Magyarországon. 1976, Közgazdasági és Jogi K. 69.p. 21. In: A Csongrád megyei kisipari termelőszövetkezetek lődése. KSH Megyei Igazgatósága, 1959.
fej-
22. Tellér Gyula: i.m. 48.p. 23. Fehér István: i.m. 60.p. 24. Berend T. Iván: Gazdaságpolitika az első ötéves terv megindításakor. 1948-1950. 1964, Közgazdasági és Jogi K . 41.p. 25. Belényi Gyula: Munkaerő-gazdálkodási politika és a mezőgazdasági népesség iparba vándorlása az extenzív iparosítás kezdetén 1949-1953. In: Párttörténeti Közlemények, 1984. 4 . sz. 81.p. 26. Magánkisipari adattár
... 12-15.p-.
27. Statisztikai évkönyv 1956. 1958, KSH. 99.p. 28. Tellér Gyula: i.m. 79.p. 29. A Csongrád megyei Kisipari Termelő Szövetkezetek Szövetsége és ezen belül a Kisipari Szövetkezetek 1952. évi munkájának kiértékelése. 1953. évi feladatok. 1953. január 16. - MSZMP Csongrád megyei Bizottságának Archívuma, 31. f o n d , 164. ő . e . szám. 30. In: A Csongrád megyei kisipari termelőszövetkezetek
...
31. Jelentés az Ipari Osztály munkájáról. 1951. május 25. Csongrád megyei Levéltár. 32. A KI0SZ Csongrád megyei Titkárság 1952. augusztus 23-án kelt levele. - MSZMP Csongrád megyei Bizottságának Archívuma, u.o. 33. A Belkereskedelmi Minisztérium Titkárságának levele valamennyi Tanács VB Kereskedelmi Osztályának. 1952. október 22. - MSZMP C s m . m . B . Archívuma, u . o . 34. A Csongrád megyei Kisipari Termelő Szövetkezetek Szövets é g e . . . 1952. évi munkájának kiértékelése. MSZMP Csongrád megyei Bizottságának Archívuma, u.o.
- 160 -
3 5 . A Csongrád m e g y e i KISZÖV március havi m u n k á j á r ó l . 1 9 5 2 . április 1 5 . - MSZMP Csongrád megyei Bizottságának Archívuma, u.o. • 3 6 . Az országos adatok in: A szövetkezeti ipar a d a t t á r a . 1. (köt.) 1 9 7 0 , K S H . 2 5 . p . A megyei adatok in: A Csongrád megyei kisipari termelős z ö v e t k e z e t e k ... 3 9 . A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határoza ta a párt p o l i t i k a i irányvonalában és gyakorlati munkájá ban e l k ö v e t e t t h i b á k r ó l s az ezek k i j a v í t á s á v a l kapcsola tos f e l a d a t o k r ó l . 1 9 5 3 . június 2 8 . In: P r o p a g a n d i s t a , .1986. 4 . s z . 1 4 2 . p .
SERFŐZŐ
ZOLTÁN
JATE T u d o m á n y o s S z o c i a l i z m u s Tanszék . . Szeged
A ROMÁNIAI KOMMUNISTA PÁRT I V . ÉS V. KONGRESSZUZSA AZ ELFOGADOTT HATÁROZATOK
TÜKRÉBEN
A R o m á n i a i Kommunista Párt (Partidul Comunist din R o m á n i a ) I V . kongresszusa 1 9 2 8 . június 28-án ült össze a Harkov m e l l e t t i C s u g o v o b a n , lényegében a Komintern kezdem é n y e z é s é r e és egyértelmű, i r á n y i t á s á v a l , az RKP akkor Bécsben élő f ő t i t k á r a , Köblös Elek előzetes informálása és be1
l e e g y e z é s e n é l k ü l . ^ A k o n g r e s s z u s o n elfogadott határozatok a n e m z e t k ö z i kommunista mozgalom elmélettörténetéhez jó adalékul s z o l g á l n a k . T e k i n t e t t e l a r r a , hogy magyarul ezideig csak részben h o z z á f é r h e t ő e k , elsődleges feladatunknak
ezek
b e m u t a t á s á t t e k i n t j ü k , utalva a határozatok romániai köztörténeti és a Komintern elmélettörténeti az utóbbiak részletezése
vonatkozásaira,
nélkül.
A IV.- kongresszuson elfogadott dokumentum első határozata a romániai belső helyzettel f o g l a l k o z o t t . Eszerint "A r o m á n i a i gazdasági váiság elmélyült és kiéleződött az utóbbi é v e k b e n . Az óromániai fináncoligarchia megerősödött
hegemóniája
... és viszonylagos stabilizációt ért el az
ország s z i s z t e m a t i k u s lerombolása; és a széles dolgozó tö2/
megek kirablása révén."
A párthatározat
katasztrófális-
nak ítélte meg a nemzeti liberális párti kormányzat gaz-
- 162 -'
d a s á g p o l i t i k á j á t , h a n g s ú l y o z v a , hogy " . . . v á m p o l i t i k á j a , adórendszere és h i t e l s z e r v e z e t e i a bankok példátlan
meggazdago-
dását biztosítják és az egész ország n e m z e t g a z d a s á g á n a k
ösz-
s z e o m l á s á t , az újonnan csatolt országrészek p u s z t u l á s á t hozzák m a g u k k a l . " Az óromániai román burzsoázia
szupremáciáját
az ország gazdasági és politikai életében jól érzékelte a p á r t v e z e t é s , ám a IV. kongresszus adós marad annak a politikai válságnak az e l e m z é s é v e l , amely 1928-ban a Nemzeti L i b e r á l i s Párt bukásához és az erdélyi román
polgári-parasz-
ti é r d e k e k e t jobban h a n g s ú l y o z ó . N e m z e t i P a r a s z t p á r t hatalomra kerüléséhez v e z e t e t t . Ezzel együtt nem foglalkozott a dokumentum a Nemzeti P a r a s z t p á r t ' p r o g r a m j á v a i , ekkori néps z e r ű s é g é v e l , ami a r o m á n i a i m u n k á s o s z t á l y egy részére is. h a t á s t g y a k o r o l t . Jól érzékelteti ezt az 1 9 2 8 . május 7-i g y u l a f e h é r v á r i nemzeti parasztpárti nagygyűlésen
résztvevő
p e t r o z s é n y i és resicai bányászok több ezres (egyes becslések szerint 20.000 számot is e l é r ő ) t ö m e g e . '
7
Ez nem lehe-
tett v é l e t l e n , mivel az 1928-as választásokon a román Szoc i á l d e m o k r a t a Párt közös listán indult a Nemzeti
Paraszt-
p á r t t a l . Szembeötlő része volt a határozatnak a szociálde-
/
m o k r a t a mozgalom sommás elítélése: "A forradalmi munkásosztály és parasztság kifosztásával egyidejűleg a burzsoázia m o z g ó s í t o t t a szociáldemokrata
l a k á j a i t , megpróbálva
kézben
tartani a m u n k á s m o z g a l m a t . A szociáldemokraták végleg összefonódtak a b u r z s o á z i á v a l
... elősegítik a forradalom aktív
harcosainak és a forradalmi munkásoknak a l e t a r t ó z t a t á s á t . Felhasználják a sziguranca ügynökök és a csendőrök
segítsé-
gét a munkásmozgalom egységének a l e r o m b o l á s á h o z . Elűzik
- 163 -'
Elűzik a b e c s ü l e t e s m u n k á s o k a t a szakszervezeti
gyűlésekről,
hogy a rendőrség pajzsa alatt hozzák meg a szakszervezeti d ö n t é s e k e t a kevésbé öntudatos munkások formális szavazásaival nyert t ö b b s é g g e l . Minden kérdésben a szociáldemokrácia a k o r m á n y z ó burzsoázia politikáját követi és aktívan . részt vesz a Szovjetunió becsmérlésében." Ez az erőteljesen támadó hangnem teljesen egybecsengett a Komintern
vezetésnek
a s z o c i á l d e m o k r a t a mozgalommal kapcsolatos értékeléseivel és utólagosan úgyanúgy elítélhetjük a román párt esetében hiszen nem a reformista munkásmozgalom tárgyilagos %
is,
elemzé-
sén a l a p u l t . Ebből adódóan egyáltalán nem meglepő a pártnak az á l l á s f o g l a l á s a az egységfronttaktika k é r d é s é b e n : "... az e g y s é g f r o n t t a k t i k á t alulról kell alkalmazni a munkások és á parasztok sürgős és létérdekeit szolgáló közös harcában Eszerint az RKP-nek meg kell nyernie a dolgozó
...".
tömegeket,
amelyek harcának vezetésére kizárólagosan h i v a t o t t . A határozatokban szó sem volt a r r ó l , hogy a pártnak
bármilyen
s z ö v e t s é g e s e i lehetnének a p o l i t i k a i , gazdasági
küzdelmek-
ben.
A IV. k o n g r e s s z u s nem tisztázott bizonyos
alapvető
f o r r a d a l o m e l m é l e t i problémákat s e m . Nem fogalmazott meg ezzel kapcsolatban semmilyen stratégiát^ csak közvetlen u t a l á s o k b ó l k ö v e t k e z t e t h e t ü n k , miszerint az elfogadott dokumentum a romániai szocialista forradalmat
tekintette
lehetséges c é l n a k , amelyért a pártnak küzdenie k e l l . A nemzeti kérdésről szóló határozatnak az erdáiyi sajátságokat
- 164 -
elemző része szerint "A Kommunista Pártnak szakadatlanul magyaráznia kell Erdély és Bánát magyar és más nemzetiségű ( s z á s z , n é m e t , s z l o v á k ) széles dolgozó t ö m e g e i n e k , hogy nemzeti f e l s z a b a d u l á s u k a t csak a m u n k á s - p a r a s z t
kormányért
folytatott fegyveres harc útján fogják kivívni." A Komintern V . k o n g r e s s z u s á n m e g f o g a l m a z o t t , taktikai
téziseivel
párhuzamba állítható megfogalmazása ez: a proletárdiktatúrával egyenlő m u n k á s - p a r a s z t kormányért folytatott h a r c , a szocialista forradalom fegyveres úton való győzelme a célja az R K P - n a k . Ezt a tényt erősítik meg Veress Pálnak az 1929es év e s e m é n y e i r e történő v i s s z a e m l é k e z é s e i .
"Lényegében
csak az V. k o n g r e s s z u s után (1931 d e c e m b e r e u t á n , a s z e r z ő ) tudtuk meg: a "linia justa" (helyes v o n a l ) arra a hibás politikai k o n c e p c i ó r a volt a l a p o z v a , hogy Románia p r o l e t á r f o r r a d a l o m előtt áll és ... £ forradalom
közvetlen objektív
tényezői adva v a n n a k , s a párt azonnali feladata az elégedetlen és forradalomra kész tömegek élére á l l n i , forradalomra vezetni őket . . . Hitványság volna részemről gúnyt űzni a párt és a KISZ e g y k o r i utasításaiból
... de t é n y ,
hogy e g y e s , a k ö z p o n t t ó l jött elvtársak bizalmasan érdeklődtek a z i r á n t , vannak-e még itt-ott a v i l á g h á b o r ú b ó l viszszamaradt és e l d u g o t t f e g y v e r e k . Ilyen értelemben
érdeklőd-
tem én is G y e r g y ó b a n , ahol azt a választ k a p t a m , hogy akadnak m é g , csupán azt nem tudják használható állapotban vannak-e.
így aztán é r t h e t ő , hogy a rosszul elmondott és mégrosszabbul é r t e l m e z e t t utasításokból N y . G y . kolozsvári
- 165 -'
ifjúmunkás azt a k ö v e t k e z t e t é s t vonta le, hogy elérkezett az ideje a forradalmi p a r t i z á n h a r c n a k és egy revolverrel meg levágott agyú k a t o n a f e g y v e r r e l felfegyverzett három tagú c s o p o r t j á v a l Kolozsvár környékén "akcióba" is l é p e t . A csendőrség néhány nap alatt letartóztatta őket és eljárást indított
4
ellenük." ^
A I V . k o n g r e s s z u s dokumentumai szerint az RKP az egyik l e g f o n t o s a b b problémának a nemzeti kérdést t e k i n t e t t e . Amell e t t , hogy ezzel külön határozatban is f o g l a l k o z o t t , a háborús v e s z é l y r ő l és az a g r á r k é r d é s r ő l szóló
határozatokban
szintén számos m e g f o g a l m a z á s b a n hangsúlyt kapott ez a probl é m a . A k i i n d u l ó p o n t itt az a mai román
párttörténetírás
által egyértelműen elítélt felfogás v o l t , amely szerint "A mai Románia az 1914-19-es évek imperialista
vérfürdőjének
e r e d m é n y e k é n t , a v e r s a i l l e s - i , trianoni és neuilly-i szerződések k ö v e t k e z t é b e n m e g n ö v e l t e népességét
...
Ezen szerződések k ö v e t k e z t é b e n jött létre N a g y - R o m á n i a , amelynek határai nem felelnek meg s e m m i l y e n , a különböző területek közötti, e t n o g r á f i a i vagy gazdasági egységnek és ez t e r m é s z e t e s , mivel Anglia és Franciaország
imperialista
b u r z s o á z i á j á t nem a dolgozó tömegek érdekei v e z é r e l t é k , amikor úgy a mai R o m á n i a , mint a többi háború utáni állam létrejöttében részt v e t t e k , hanem az a m e g f o n t o l á s , hogy Romániából az első proletár á l l a m , a Szovjetunió és az eljövendő b a l k á n i p r o l e t á r f o r r a d a l m a k elleni harcban c s e n d ő r t faragjanak
..." Ugyanezen gondolat a háborús ve-
szélyt elemző részben az alábbiakban nyert >
engedelmes
megfogalmazást:
- 166 -' "... Áz imperialisták létrehoztak V e r s a i l l e s - b a n egy NagyRomániát" 8 millió nem román lakossal a z é r t , hogy teljesen függő h e l y z e t b e
tőlük'
hozzákj'
Ezek szerint az RKP az első világháborút lezáró Párizs környéki b é k é t , s ezen belül Románia t e r ü l e t g y a r a p o d á s a télése t e k i n t e t é b e n lényegében az ismert lenini
megí-
állásponton
á l l t , amely a győztes antant nagyhatalmak imperialista d i k t á t u m á n a k t e k i n t e t t e a mindkét tömb r é s z é r ő l i g a z s á g t a l a n első v i l á g h á b o r ú t lezáró
béke
alapvetően
békerendszert.
A f e n t e b b i k i i n d u l ó p o n t b ó l k ö v e t k e z e t t , hogy az RKP - a mai román p á r t t ö r t é n e t i szakirodalom szerint helytelenül - R o m á n i á t soknemzetiségű országként fogta f e l . A nemzeti k é r d é s m e g o l d á s á b a n , miként ez a d o k u m e n t u m b a n két helyen is m e g f o g a l m a z á s t n y e r t , a "nemzetek
önrendelkezési
joga az e l s z a k a d á s i g " lenini alapelvből kell k i i n d u l n i . Lén y e g é b e n a lenini g o n d o l a t m e n e t szerint "ez a jelszó a különböző o r s z á g r é s z e k konkrét k ö r ü l m é n y e i r e alkalmazva nem e l v á l a s z t j a , hanem ellenkezőleg összeköti Románia
valameny-
nyi n e m z e t i s é g ű m u n k á s t ö m e g e i t . Ez a jelszó kötelező a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i felszabadulásért f o l y t a t o t t
harcban,
a nemzeti k é r d é s valódi megoldásáért R o m á n i á b a n , a Balkánon és K ö z é p - E u r ó p á b a n
..." A nemzeti k é r d é s r ő l szóló ha-
tározatok r é s z l e t e s e b b e n tárgyalták B e s s z a r á b i á t , B u k o v i n á t , D o b r u d z s á t és E r d é l y t . Besszarábiával k a p c s o l a t b a n a párt szerint "A román b u r z s o á z i a , hogy igazolja e l r a b l á s á t , megpróbálja d e m o n s t r á l n i , hogy a Besszarábia népességének
rela-
tív t ö b b s é g é t kitevő moldvaiak r o m á n o k , amikor a moldvai nép m a g á t f ü g g e t l e n nemzetiségnek tartja, s valóban az i s , saját
- 167 -' 5
k u l t ú r á v a l . " ^ A dokumentum kiemelte a 20-as évek
felkeléseit
( H o t i n , T i g a n a , T a t a r - B u n a r ) , amelyeket a szovjet hatalom jelszavával
v í v t a k " . Éppen ezért az RKP-nak "... kötelessége min-
den m é r t é k b e n segíteni a dolgozó tömegeknek az SZSZSZR-rel ( S z o v j e t - M o l d á v i a ) való e g y e s ü l é s é r t folytatott
küzdelmet".
Ugyanezt az á l l á s p o n t o t foglalta el a IV. kongresszufe
Bukovina
esetében is m o n d v á n , hogy "Bukovina ukrán dolgozó tömegei
...
a S z o v j e t - U k r a j n á v a l való egyesülésre törekszenek" és ezt a pártnak "támogatnia kell a m i n d e n n a p i munka és agitáció fol y a m á n " . Az előbbiektől eltérően értékelte a dokumentum a D o b r u d z s á v a l és Erdéllyel kapcsolatos f e l a d a t o k a t . Dobrudzsában "... a d o b r u d z s a i bulgár b u r z s o á z i a a g i t á c i ó j a , amelyet a bulgáriai h o n f i t á r s b u r z s o á z i á v a l kapcsolatban állva
folytat
D o b r u d z s á n a k B u l g á r i á h o z való csatolásáért bázisa annak a . t ö r e k v é s n e k , hogy elnyerje ezen terület dolgozó
tömegeinek
e l n y o m á s á h o z való j o g o t . Fel kell világosítani a bulgár és más n e m z e t i s é g ű dolgozó t ö m e g e k e t , hogy nemzeti
felszabadulásuk
csak a tőkés rend eljövendő m e g d ö n t é s é v e l , a m u n k á s - p a r a s z t hatalom m e g v a l ó s í t á s á v a l lehetséges." Lényegében hasonló értelemben tárgyalta Erdélyt is a k o n g r e s s z u s , amint azt a p r o l e t á r f o r r a d a l o m stratégiai célja kapcsán már
idéztük.
A nemzeti kérdésről szóló h a t á r o z a t o k b ó l tehát egyértelműen k i d e r ü l t , hogy végül is ezt a szocialista
forradalom
' alá rendelte az RKP 1 9 2 8 - b a n . Mivel a Szovjetunióban
megvaló-
sult a p r o l e t á r f o r r a d a l o m , ezért támogatni kell Bukovina és Besszarábia "önrendelkezési jogát az e l s z a k a d á s i g " , hiszen a világ első m u n k á s államához c s a t l a k o z n á n a k , ám ugyanennek a
- 168 -
alapelvnek semmi értelme Dobrudzsa és Erdély vonatkozásában a fentebbi g o n d o l a t m e n e t s z e r i n t . Ezzel együtt újból
hangsúlyoz-
nunk kell, hogy lényegében lenini álláspontról indulva
dolgozta
ki a párt a h a t á r o z a t n a k ezen p o n t j a i t . Egy lényeges hiányosságot kell itt k i e m e l n i , nem volt szó konkrét n e m z e t i s é g i jogokról az adott kereteken belül (nemzeti nyelv használata a közi g a z g a t á s b a n , iskoláztatási és kulturális j o g o k , .különféle hátrányos m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e k eltörlése s t b . ) , jóllehet ebben a vonatkozásban a párton belül korábban már születtek jó határozatok (III. k o n g r e s s z u s , Városi és Falusi Dolgozók programja s t b . ) . Ezek a nemzetiségi jogok 1928-ban
Blokkja
szintén
a szocialista forradalom m a j d a n i győzelme után m e g o l d h a t ó kérdéssé válnak a párt s z e r i n t . i
A I V . k o n g r e s s z u s fontos feladatának tekintette az agrárkérdés m e g o l d á s á t . Ezt a problémát szorosan összekapcsolta a n e m z e t i kérdéssel: "... a román burzsoázia a csatolt országrészekben g y a r m a t o s í t ó és rom^nosító politikát h o z o t t , benépesítve az egykorú úri és szabad földeket óromániai
telepe-
s e k k e l , elsősorban gazdag paraszti elemekkel és román tisztv i s e l ő k k e l , földnélkül hagyva a más nemzetiségű szegény parasztok helyi tömegeit ( o r o s z o k , b u l g á r o k , n é m e t e k , m o l d v a i a k , magyarok s t b . ) . Ez a k o l o n i z á c i ó s politika egyes helyeken a k i s e b b s é g i parasztok k i f o s z t á s á n keresztül is érvényesült ( D o b r u d z s a , E r d é l y , Bánát." Ez az objektív
helyzetelemzés
volt a l e g p o z i t í v a b b értékelhető része az a g r á r k é r d é s r ő l szóló h a t á r o z a t n a k . Az agrárkérdés végső m e g o l d á s a k é n t a kisparaszti m a g á n t u l a j d o n e l t ö r l é s e , az egész földterület államo-
- 169 -'
sítása; a közösségi formák szorgalmazása már nem
tekinthető
m e g a l a p o z o t t c é l k i t ű z é s n e k . Az agrárkérdés a IV. kongresszus • után is az e l m é l e t i l e g kellően meg nem világított problémák körében m a r a d t .
A k o n g r e s s z u s i h a t á r o z a t o k , alapvetően jó megközelítéssel foglalkoztak még az ifjúsági mozgalomban végzett
gyakorla-
ti munka h i á n y o s s á g a i v a l , valamint a Vörös S e g é l l y e l . Ezek azonban kisebb jelentőségűek voltak a fentebb elmondott kérdésekhez k é p e s t . Ö s s z e s s é g é b e n a IV. kongresszus az elméleti munka terén az RKP-n belül nem hozott lényeges
előrelépést,
sőt a szocialista forradalom stratégiai c é l k i t ű z é s e , kidolgozott f o r r a d a l o m e l m é l e t i háttér nélkül több vonatkozásban tív k ö v e t k e z m é n y e k e t
nega-
eredményezett.
Ráadásul a I V . kongresszus után a párton belül megkezdődt e k , s rövid idő alatt elmélyültek és súlyossá váltak az elvtelen f r a k c i ó h a r c o k .
Ezek árnyalt elemzését a meglévő szak-
irodalom szűkszavúsága és a források magától értetődő hozzá nem f é r h e t ő s é g é egyelőre nem teszi lehetővé. A fő jellemzők ö s s z e g z é s é r e tehetünk csak kísérletet. Köblös Elek
eltávolí-
tása a párt éléről - az új főtitkár Vitalij Holosztenko aki a romániai munkásmozgalomban mindössze 1920-21
rövid
lett,,
folyamán
vett r é s z t , és 1921-től Ukrajnában dolgozott - elsősorban az M . Pauker vezette c s o p o r t , a luxiministák elképzeléseinek 6
veztek / Az általuk m e g f o g a l m a z o t t "linia justa" direkt
ked-
akciókat
s ü r g e t ő , a reális helyzetet és lehetőségeket n e g l i g á l ó , kompromisszumot nem ismerő forradalmi frazeológiája főleg az ifjúm u n k á s - m o z g a l o m b a n h a t o t t a k . Az M . Pauker köré szerveződött
- 170 -'
csoportnak a IV. kongresszust követően s i k e r ü l t teret nyernie a romániai kommunista m o z g a l o m b a n , e l s ő s o r b a n olyan régi kommunista v e z e t ő k , mint a marosvásárhelyi Soós J ó z s e f , Dán I s t v á n , a n a g y v á r a d i Rozvány Jenő
átmeneti félreáll!tá'sával. Ezzel
a luxiministák nem voltak képesek á t v e n n i a párt
irányítását,
ehhez nem rendelkeztek megfelelő t ö m e g b á z i s s a l a helyi t e k b e n , a Városi és Falusi Dolgozók B l o k k j á n a k ben még k e v é s b é . Ehhez jó adalék a Luka László Lemhénybe 1930 májusában össszehívott
együtt
szerveze-
tömegszervezeteiszülőfalujába,
"puccs-konferencia-kísér-
7
let" s i k e r t e l e n s é g e ? R á a d á s u l a "lina justa"-nak sem ők m a r a d t a k »
a k i z á r ó l a g o s k é p v i s e l ő i . Paukerrel s z e m b e f o r d u l t a k a - különben taktikai kérdésekben lényegében h a s o n l ó nézeteket
valló.-
Alexandru D o b r o g e a n u — G h e r e a , mozgalmi nevén Barbu köré tömörült csoport tagjai, a "barbuisták". A két frakció e l v t e l e n , s z e m é l y e s k e d ő ; eszközökben nem válogató küzdelme nyomta rá a bélyegét az RKP 1928-30 közötti i d ő s z a k á r a . A párton
belül
s z á m o s helyi vezető azonban egyik c s o p o r t o t sem volt hajlandó e l i s m e r n i . Az illegális találkozójukat a Bukarest melletti • O t o p e n i - i erdőben tartó fővárosiak - innen a nevük otopeni'sták - Margulius mozgalmi nevű v e z e t ő j ü k k e l
szembefordultak,
mind P a u k e r r e l , mind A . D o b r o g e a n u — G h e r e á v a l , s a frakcióharcot elítélve lényegében maguk is egy harmadik frakciót hoztak l é t r e . Temesvárott a Müller Kálmán - Baga János vezette c s o p o r t , akiknek elévülhetetlen érdemeik voltak a Dolgozók 8/ Lapjának szerkesztésében és k i a d á s á b a n , lényegében nítették magukat a p á r t v e z e t é s t ő l . Tulajdonképpen
függetleugyanezt
tették a Nagy Géza vezette Kolozsváron és környékén
tevékeny-
- 171 »
kedő k o m m u n i s t á k is. Marosvásárhelyen a luxiministák a helyi ifjúmunkások körében bizonyos n é p s z e r ű s é g r e tettek s z e r t , s történtek próbálkozások a helyi kommunista mozgalom régi, kipróbált irányítóinak f é l r e á l l í t á s á r a , ám "az öregek
leváltásá-
hoz m e g f e l e l ő , tapasztalt káderek kellettek v o l n a , de nem voltak
,.."
9/
A frakcióharcok természetesen nagymértékben ték a legális és illegális mozgalmi tevékenység
csökkenteteredményessé-
g é t , s veszélyes tendencia bontakozott ki 1930 nyarára a romániai •kommunista mozgalomban: a párt felőrlődik és csoportjaira bomlik porit a k k o r , amikor a gazdasági és politikai válság teremtette új helyzet növeli a párt lehetőségeit és felaI
d a t a i t , a dolgozó tömegek harcának v e z e t é s é b e n . Ezért a K o m i n t e r n Végrehajtó Bizottsága 1930 augusztusi
határozatában
felhívást intézett a Romániai K P - h o z , amelyben felszólítja a frakcióharcok f e l s z á m o l á s á r a , a pártegység
helyreállítására.
Ez esetben a Komintern nein kizárólag u t a s í t o t t , hanem közvetlen s e g í t s é g e t adott a romániai mozgalomnak mind
szervezeti,
mind e l m é l e t i v o n a t k o z á s b a n . Kezdeményezésére sor került e g y , a f r a k c i é z á s felszámolását célzó bizottság
felállítására,
soraikban o l y a n , a pártbomlasztó tevékenységgel nem kompromittált k o m m u n i s t á k k a l , mint Gheorghe Stoica, Jakabovits Lenuta Filipovici és C . Pirvulesci/P^A bizottság a párt területi és helyi vezetőtestületeinek
Jenő,
kezdeményezte
újjáalakítását
e g y r é s z t , m á s r é s z t a párton belül országszerte
vitafórumokat
s z e r v e z e t t i d e o l ó g i a i , s z e r v e z e t i , stratégiai és taktikai kér-
d é s e k r ő l . Ehhez a K o m i n t e r n t ő l kapott anyagok jelentős segítséget n y ú j t o t t a k , különösen Lenin számos e l k é s z ü l t románnyelvű
munkájának
ekkor
fordításai.
Ilyen előzmények után ült össze M o s z k v á b a n 1 9 3 1 . december 3-án az RKP V . k o n g r e s s z u s a . Az itt m e g f o g a l m a z q t t
dokumen-
tum e l s ő k é n t a korabeli nemzetközi h e l y z e t e t , valamint Románia belső gazdasági és politikai problémáit e l e m e z t e , különös tek i n t e t t e l a mélyülő v i l á g g a z d a s á g i válság
következményeire.
E s z e r i n t : "A válság súlyosbítja a tőkés társadalmak
alapvető
e l l e n t m o n d á s a i t , súlyosbítja a burzsoázia és a proletariátus k ö z ö t t i e l l e n t m o n d á s o k a t , szélesíti és elmélyíti az imperialista világon belüli e l l e n t m o n d á s o k a t , súlyosbítja a győztes és a i
l e g y ő z ö t t o r s z á g o k , az imperialista v i l á g , valamint a gyarmati országok közötti k a p c s o l a t o k a t . A válság az imperialista
tábor-
ban az erők új á t c s o p o r t o s u l á s á t idézi e l ő , aláássa a versailles-i békeszerződések rendszerét és sietteti a Szovjetunió elleni katonai intervenció céljából létrejövő e g y s é g f r o n t előkészítését
..." F e l t ű n ő , hogy ez utóbbi veszély igen nagy teret
kapott a határozat első r é s z é b e n , annak a ténynek a hangsúlyoz á s á v a l , hogy a S z o v j e t u n i ó v a l szomszédos R o m á n i a , amely daságilag és politikailag függő országként
"gaz-
... egyidejűleg egy
imperialista o r s z á g , mind más népek elnyomása és idegen területek l e i g á z á s a , mind az imperialista világban elfoglalt helye és uralkodó osztályainak új hódításokra való törekvése
tekinte-
t é b e n " , adott esetben minden nehézség nélkül felhasználható a világ első proletár állama elleni t á m a d á s r a . Ebből az alapgon-
- 173 -'
dolatból logikusan következett az a n t i m i l i t a r i s t a fokozása az o r s z á g b a n , főleg a Román Hadseregen
propaganda
belül.
A h a t á r o z a t o k - alapvetően jó m e g k ö z e l í t é s s e l - elemezték a romániai gazdasági v á l s á g o t . Jól kiragadva a l é n y e g e t , rám u t a t t a k , hogy a romániai gazdasági válság része a világban lezajló f o l y a m a t o k n a k , ám
az ország fejletlenségéből adódóan szá-
mos ponton még súlyosabb következményekkel j á r , mint a fejlettebb nyugat- és kelet-európai o r s z á g o k b a n . A dokumentum
szerint
"A romániai válság érinti a kitermelő és f e l d o l g o z ó i p a r t , valamennyi m e z ő g a z d a s á g i á g a z a t o t , a s z á l l í t á s t , az állami költségvetést és különösképpen a k e r e s k e d e l m e t . A legnagyobb erdélyi bányaipari v á l l a l a t o k n á l lassult a t e r m e l é s , a legjelentősebb f é m k o h á s z a t i üzemek is eloltották n a g y o l v a s z t ó i k a t , a fürészüzemek l e g n a g y o b b r é s z t nem dolgoznak
... A szállító
vállalatok
is visszafogták a k t i v i t á s u k a t , csökkentve kohászati megrendelés e i k e t . A legnagyobb bankok közül egyesek csődbe mentek és,az állani k ö l t s é g v e t é s óriási deficittel zárul ... Eddigi elmélyülésében a válság nem érte el a m é l y p o n t j á t , s mindegyik g a z d a s á g i mutató a válság további súlyosbodására és mélyülésére utal ..." Az utólagos történeti értékelés persze számos ponton árnyalhatja az ö s s z k é p e t , ám 1931 decemberében az RKP fővonalaiban képes volt megfelelő jelentést adni az ország ipari és pénzügyi k r í z i s é r ő l . Egy ponton lehet h i á n y é r z e t ü n k , a m e z ő g a z d a s á g o t túlságosan röviden tárgyalta a d o k u m e n t u m , a v e t é s t e r ü l e t és termésmennyiség csökkenését a l á h ú z v a , amely pedig igy nem volt
igaz.
- 174 -'
A fentebbi hiányosságot enyhítette az Osztályerők helyzete és a forradal mi hullám erősödése c. fejezete a határozat o k n a k . Ebben a részben a d o k u m e n t u m , miután sorra vette a legl á t v á n y o s a b b m u n k á s m e g m o z d u l á s o k a t , a lupeni- ¿1/ eseményektől kezdve 1931 v é g é i g , nagy teret szentelt a parasztság n e k , spontán m o z g a l m a i n a k , a l á h ú z v a , hogy "gyakoribbá
helyzetéválnak
p a r a s z t i akciók az adó e l l e n , a f ö l d é r t , az e r d ő é r t , a legelőért való tartozás ellen
... Számos helyen a parasztok
tik a végrehajtó z s a n d á r o k a t . Gyakoribbá vált a bojár
elkergeföldek,
az erdők e l f o g l a l á s a , az erdők k i v á g á s a , és a földbirtok felgyújtása." A dokumentum h a n g s ú l y o z t a , hogy bár "ez nemcsak az e l f o g l a l t vidékeken van í g y , hanem a régi regat-ban is, az elfoglalt vidékeken pedig nemcsak az elnyomott nemzetiségi tömegek e t , hanem a román parasztságot is ott találhatjuk ezekben a mozgalmakban"', ugyanakkor "az elfoglalt területeken a parasztság a g r á r k ü z d e l m é n e k összefonódása a nemzeti h a r c c a l , a parasztm o z g a l m a k n a k k i é l e z e t t jelleget ad". A m u n k á s o s z t á l y és a parasztság h e l y z e t é n e k összegzése mellett a fejezet 3. része a különféle k i s p o l g á r i rétegekkel f o g l a l k o z o t t , m e g á l l a p í t v a ezen társadalmi csoportok létfeltételeinek a r o s s z a b b o d á s á t , utalva a k e r e s k e d e l m i a l k a l m a z o t t a k , k i s i p a r o s o k , k i s k e r e s k e d ő k , hadirokkantak utcai a k c i ó i r a , az állami hivatalnokok és alkalmazottak
"éhségmeneteire".
A különböző osztályok objektív h e l y z e t é b ő l levezetve a h a t á r o z a t o k e l m é l e t i szinten összegezték az alapvető belső társadalmi e l l e n t m o n d á s o k a t . Az első helyre a proletariátus és a burzsoázia közötti ellentmondások k e r ü l t e k , amelyeket
- 175 -'
a f i n á n c t ő k e vezető szerepe az ország gazdasági
elmaradottsá^-
gának k ö r ü l m é n y e i között a prekapitalista magántulajdon
for-
mák ö s s z e f o n ó d á s a a tőkés f o r m á k k a l , a végsőkig mélyítenek ...". A dokumentum nem hagyhatta figyelmen kívül a romániai p r o l e t a r i á t u s viszonylag kis" l é t s z á m á t , ám ezt "... ellensúlyozza relatív koncentrációja egyes c e n t r u m o k b a n , amelyeknek h a t á r o z o t t jelentőségük van a forradalmi harc
szempontjából."
E m e l l e t t a dokumentum a l á h ú z t a , hogy "A proletariátus
lévén
az egyetlen a végsőkig konzekvensen forradalmi o s z t á l y , hivatott m i n d e n f é l e elnyomás és k i z s á k m á n y o l á s ezeknek minden formája elleni harc vezetésére
... Az ipari
proletariátus,
amelynek a romániai KP révén megvan a saját forradalmi élcsap a t a , rendelkezik a legnagyobb szervezőképességgel
valamennyi
forradalmi réteg közül és ... képes a r r a , hogy biztosítsa h e g e m ó n i á j á t általános harcában." Mindez indokolttá liogy a tőkés társadalom alapvető osztályéilentétét
teszi, emeljék
ki elsőként a ' h a t á r o z a t o k . Ez azonban nem jelenti a z t , hogy az a g r á r k é r d é s rendkívüli fontosságát nem érzékelte volna ekkor az R K P . A dokumentum h a n g s ú l y o z t a , hogy "A parasztság és a földes.urak közötti e l l e n t é t e t , amelynek az ország
agrárjellegé-
ből és a paraszti népesség rendkívüli túlsúlyából adódóan különös jelentősége van, a m e z ő g a z d a s á g b a n meglévő félfeudális maradványok
idézik fel. (A föld antidemokratikus
újrafelosztása
az agrárreform e l l e n é r e , feudális maradványok a mezőgazdasági munka s z e r v e z e t é b e n , dézsma stb.)" Ugyanakkor ez a parasztság "nemcsak a földesúri n a g y b i r t o k , a feudális maradványok h a r c o l , hanem a monopoltőke
ellen
kiváltképpen a banktőke ellen
- 176 -'
is, azaz nemcsak a f e u d a l i s z t i k u s formák t o v á b b é l é s é r ő l van szó a romániai m e z ő g a z d a s á g b a n , hanem az u z s o r a t ő k é n e k a fejlődést nem t ú l s á g o s a n segítő b e h a t o l á s á r ó l , s annak primitív kizsákmán y o l á s i .módszereiről is. Az agrártársadalom belső ellentmondásait b o n y o l í t j a , hogy a parasztság már nem tekinthető
egységes
o s z t á l y n a k , erősen r é t e g z ő d ö t t , ezért "fontos ellentét a falusi burzsoázia és a vidéki szegény félproletár- és proletár k ö z ö t t i e l l e n t é t " . Ám ez utóbbi szembenállás kisebb
rétegek
jelentőségű,
m i n t az e l ő b b i e k . H a s o n l ó k é p p e n m á s o d l a g o s a k , persze a kommunista m o z g a l o m szempontjából nem e l h a n y a g o l h a t ó a k az egyéb ellentét e k , például a városi kispolgárság és a m o n o p o l t ő k e , illetve az egyes tőkés csoportok közötti
szembenállás.
A Romániai KP 1921-31 közötti irányvonalából és gyakorlati t e v é k e n y s é g é b ő l logikusan k ö v e t k e z e t t , hogy az V. k o n g r e s s z u s o n m e g f o g a l m a z o t t határozatok az o s z t á l y e l l e n t m o n d á s o k k a l
majdnem
egy sorba állították a n e m z e t i s é g i kérdést: "Az alapvető társadalmi e l l e n t é t e k k e l együtt óriási jelentősége van ... a román n e m z e t i s é g i uralkodó osztályok és az elnyomott "néptömegek közötti n e m z e t i s é g i e l l e n t é t e k n e k . Ezek.az ellentmondások területek elfoglalásának az elnyomott n é p e k k e l
idegen
(moldvaiak,
u k r á n o k , o r o s z o k , b u l g á r o k , m a g y a r o k , n é m e t e k , s z e r b e k , török ö k , z s i d ó k ) szembeni kolonializációs p o l i t i k á n a k , a romániai u r a l k o d ó osztályoknak az elnyomott n e m z e t i s é g i dolgozó tömegeivel szemben folytatott szélsőségesen durva k i z s á k m á n y o l á s i form á i n a k , valamint a nemzeti kultúra kíméletlen elfojtásának m é n y e i ."
ered-
- 177 -
Ö s s z e s s é g é b e n e l m o n d h a t j u k , hogy a kongresszusi tumban a román társadalom belső ellentmondásainak
dokumen-
elméleti
ö s s z e g z é s e fő vonalaiban h e l y t á l l ó . Több ponton a romániai KP addigi történetét tekintve úttörő j e l e n t ő s é g ű , kiváltképpen az a g r á r t á r s a d a l o m bonyolult belső ellentéteinek a feltárása s z e m p o n t j á b ó l . Az egyes osztályok h e l y z e t é n e k , a köztük feszülő e l l e n t é t e k n e k a kor szinvonalán történő kommunista e l e m z é s é b ő l logikusan következtek a határozatok elméleti m e g á l l a p í t á s a i :
forradalmi
"Eszerint Románia a polgári demokra-
tikus forradalom kibontakozása előtt áll ... A polgári demokratikus forradalom a burzsoázia nélkül és ellenére fog lezajl a n i , a p r o l e t a r i á t u s hegemóniája és a kommunista párt vezetése j e g y é b e n . A polgári demokratikus forradalom olyan mértékben teljesíti ki a polgári demokratikus á t a l a k u l á s t , amilyen m é r t é k b e n magában foglalja az elnyomott nemzetiségek s z a b a d u l á s á é r t folytatott harccal összefonódó paraszti
fel-
agrár-
•
f o r r a d a l m a t . A határozatok szerint a polgári demokratikus forradalomban a proletariátus a szövetségeseknek les körére
viszonylag'szé-
támaszkodhat, a "párt jó politikáját
feltételezve".
A l e g f o n t o s a b b szövetséges értelemszerűen a több milliós szeg é n y p a r a s z t s á g , de azzá tehető a parasztságnak szinte valamennyi r é t e g e , a nemzetiségi területeken a "román
imperializmus"
ellen g a z d a g p a r a s z t s á g is. Úgyszintén "a proletariátus
... har-
cában maga mögé állíthatja a városi kispolgárság jelentős tömegűit is". A polgári demokratikus forradalom feladata a "félfeudális monarchia és a burzsoá-földesúri államhatalom
erősza-
kos m e g d ö n t é s e " , amelyet a "proletariátus és a parasztság for-
- 178 -'
r a d a l m i - d e m o k r a t i k u s diktatúrájának" kell f e l v á l t a n i a , a hatalom csúcsán a "városi és falusi dolgozó tömegek szervezeteire" m a s z k o d ó m u n k á s - p a r a s z t k o r m á n n y a l . "Ennek a forradalmi
tá-
államha-
talomnak a feladata az agrárforradalom k i b o n t a k o z t a t á s a és szerv e z é s e , a p r o l e t a r i á t u s vezetése alatt az ország politikai és gazdasági rendje összes feudális m a r a d v á n y á n a k
eltörléséért
folytatott harc." Ezen harc során azonban a kommunista
mozgalom
nem téveszti szem elől végcélját: "Mindez nem a k a p i t a l i z m u s fejlődésének készíti elő a t e r e p e t , hanem a forradalmi erők mege r ő s ö d é s é t b i z t o s í t j a , a forradalmi erők korlátlan
szabadságát
j e l e n t i , azok fejlődésének utolsó szakaszát a szocialista prol e t á r f o r r a d a l o m h o z vezető úton ..." A p o l g á r i demokratikus
for-
radalomból k i b o n t a k o z h a t a szocialista f o r r a d a l o m , "az egyikből a másikba való átmenet elsősorban a proletariátus ségétől függ 1.. A legszélesebb román és elnyomott
felkészültnemzetiségű
dolgozó tömegeket vezetve az ország polgári dmeokratikus átalakulásáért folytatott harcbarf, a végsőkig folytatva ezt a harc o t , a m u n k á s o s z t á l y a romániai Kommunista Párt vezetése alatt ajtót nyit a szocialista forradalomra
..."
A f e n t e b b i e k b ő l világosan k i t ű n i k , hogy az V. kongreszszus az RKP k o n g r e s s z u s a i sorában először magáévá tette a lenini permanens forradalom e l m é l e t é t . Ennek m e g f e l e l ő e n a stratégiai cél a p o l g á r i demokratikus forradalom l e t t , amelynek mindenképpen meg kell előznie a p r o l e t á r f o r r a d a l m a t . Az azonn a l i , k ö z v e t l e n szocialista forradalom c é l k i t ű z é s é t , amelyet egyébként a IV. kongresszus határozatai is csak k ö z v e t v e , nem
- 179 « e g y é r t e l m ű e n fogalmaztak m e g , tehát nem tekintette megalapozottnak az V . k o n g r e s s z u s . Az itt elfogadott dokumentum
forradalom-
e l m é l e t i részeinek nagyon nagy jelentőségük volt a Romániai KP-n belül számos alapvető elméleti kérdés tisztázódása
A stratégia meghatározása után a határozatok
szempontjából.
részletesen
foglalkoztak a legfontosabb taktikai k é r d é s e k k e l . A Komintern V I . k o n g r e s s z u s á n elfogadott programja szellemében a dokumentum szerint "A fő eszköz
... a proletár tömegek napi követelésein
alapuló e g y s é g f r o n t - t a k t i k a
a l u l r ó l , amely a párt éles
fegyvere
a s z o c i á l f a s i z m u s és méginkább a baloldali e l h a j l ó k , a forradalom fő ellenségei ellen a munkásmozgalomban..." A szociáldemokrata m o z g a l o m szociálfasisztának minősítése megfelelt a korabeli kommunista mozgalom t e r m i n o l ó g i á j á n a k . Ugyanakkor az elsődleges hangsúly - nyilvánvalóan a luximinista és a barbuista frakciók tevékenysége és a taktikai kérdésekben már említett felfogásuk miatt - a baloldali szektás veszélyre került. A dok u m e n t u m n a k a párt taktikájáról szóló fejezete a szociáldemokr á c i á r ó l , a jobboldali e l h a j l á s r ó l ; a fentebbi
félmondatnál
többet nem is u t a l t . Annál részletesebb kifejtésre került viszont az illegalitásba szorított párt tömegkapcsolatainak
lét-
f o n t o s s á g a . Ebből a szempontból az elsődleges "... a széles t ö m e g e k e t foglalkoztató sürgős követelések időben történő felvetésének a m e g é r t é s e (az e l b o c s á t á s o k , b é r c s ö k k e n t é s e k , fizetéskéslelteté'sek, m u n k a n a p - h o s s z a b b í t á s o k ,
fenyegetések,
m u n k á s v e r é s e k ellen ... 6 órás munkanapért a 16 éven aluli fiatalok számára és az egészségre káros iparágakban az idősebb m u n k á s o k n a k a tőkés racionalizálás ellen egyenlő munkáért egyenlő
- 180 -'
o eyyi'n 1 ö bórt r.tt'.i." A napi érdekek v é d e l m é é r t , a részkövetelésekért folytatott harcban azután sor kerülhet a politikai
célok
e l f o g a d t a t á s á r a , "a gazdasági harc folyamán ügyesen össze kell kötni a gazdasági követeléseket a p o l i t i k a i a k k a l
..." Ezek az
alapelvek nemcsak a munkásság többségének megnyerése
szempont-
jából döntő f o n t o s s á g ú a k , hanem érvényesek a s z e g é n y p a r a s z t s á g körében végzett agitációs és szervező tevékenységre is. Az els z i g e t e l ő d é s veszélyének elkerülése érdekében "... A p á r t n a k sürgősen
törekednie kell új szervezetek l é t r e h o z á s á r a , v a l a m i n t
a létező t ö m e g s z e r v e z e t e k és a tömegekre támaszkodó
szervek
( f o r r a d a l m i , a tömegeknek nyitott s z a k s z e r v e z e t e k , k u l t u r á l i s és s p o r t s z e r v e z e t e k , k l u b o k , m u n k a n é l k ü l i b i z o t t s á g o k , parasztb i z o t t s á g o k ) s z é l e s í t é s é r e és e r ő s í t é s é r e , a nemzeti f o r r a d a l m i s z e r v e z e t e k e r ő s í t é s é r e , átalakításukra valódi
tömegszervezetek-
ké és arra.'högy fentről lefelé létrehozzon ezekben a szervezetekben egy e r ő s , e g y s é g e s , m u n k a k é p e s , a párt vezetését biztosítani tudó kommunista
frakciót".
A h;i I á i ii/ i i.nl- .1 í pn l.cbli i nk s z n ] J n m é b e n iiir'nn.'ii ;; / akr./c r v nzn t i nu>z!|;i 1 nniiim I . á l Ló, ,int I
•.);/•)
foglalkoztak
kommunista
a ro-
irányítás
,i|ii i I i S . H I . I I ut.ak f ú l l e g á l i s k e r e t e k k ö z ö t t
alatt működő
egységes s z a k s z e r v e z e t e k legfőbb feladatává a munkásosztály legégetőbb k ö v e t e l é s e i é r t folytatott tömegmozgalmak minél hatékonyabb e l ő k é s z í t é s é t és szervezését t e t t é k . Ugyanakkor legalább ennyire fontos k ö v e t e l m é n y k é n t fogalmazták meg a teljes legalitást élvező reformista s z a k s z e r v e z e t e k b e történő beé p ü l é s t , s ott minél szélesebb kommunista csoportok sát.
létrehozá-
- 181 -
Az V. k o n g r e s s z u s o n e l f o g a d o t t dokumentum külön
fejezetet
s z e n t e l t a romániai n e m z e t i s é g i p r o b l é m á n a k . Az elfogadott határozatok ebben a vonatkozásban is jelentős e l ő r e l é p é s r ő l tan ú s k o d t a k a I V . k o n g r e s s z u s h o z k é p e s t . Az alapelv "a nemzeti k é r d é s n e k a teljes ö n r e n d e l k e z é s i jógalapján történő m e g o l d á s a , b e l e é r t v e az elnyomott nemzetiségnek a román államtól való els z a k a d á s á t ...", mégpedig nem téve különbséget az egyes nemzetiségek k ö z ö t t , m i k é n t a IV. kongresszus h a t á r o z a t a i azt t e t t é k , a már korábban ismertetett m ó d o n . Az. ismert lenini alapelv hangsúlyozása m e l l e t t a határozatok konkrét n e m z e t i s é g i követeléseket is m e g f o g a l m a z t a k , m o n d v á n , hógy "... a párt k ö t e l e s s é g e , hogy gyors és azonnali irányt vegyen a nemzetiségi elnyomás valamennyi m e g n y i l v á n u l á s a elleni harc vezetésére és szervezésére : a/ N e m z e t i nyelvű iskolák likvidálása ellen a kétnyelvű si rendszer b e v e z e t é s e
oktatá-
ellen.
b/ Az ingyenes anyanyelvű iskoláért (moldvaiak, u k r á n o k , oros z o k , m a g y a r o k , n é m e t e k , s z á s z o k , z s i d ó k , b u l g á r o k , törökök stb.). c/ Az elnyomott népek egyenlő nyelvi jogáért az á l l a m i , bírósági és h e l y h a t ó s á g i
intézményekben.
d/ Az e l n y o m o t t népek k u l t u r á l i s intézményeinek a bezárása ell e n . A n e m z e t i s é g i dolgozó tömegek kulturális és sportszervezeteinek teljes
szabadságáért.
e/ Az óhitű és a nem román egyházak hívőinek üldözése V a l a m e n n y i egyház politikája osztálytartalmának
ellen.
elmagyarázá-
sáért és a nem román egyházak üldözése elleni tiltakozó g a l m a k n a k az o s z t á l y h a r c útjára való
tereléséért.
moz-
- 182 -'
g/ A n e m z e t i - forradalmi szervezetek i l l e g a l i t á s b a
kényszerí-
tése e l l e n , m i n d e g y i k n e m z e t i forradalmi szervezet szabad létezéséért. h/ A h a d i ü z e m e k és a vasutak elnyomott nemzetiségű tainak és m u n k á s a i n a k elbocsátása
alkalmazot-
ellen.
i/ Az újoncok származási helyét figyelembe vevő katonai
szolT
gálatért."
Azon f o r r a d a l o m e l m é l e t i k i i n d u l ó p o n t b ő i k ö v e t k e z ő e n , amely szerint a p o l g á r i d e m o k r a t i k u s forradalomnak Romániában
magában
kell foglalnia az elnyomott nemzetiségek felszabadulásáért' folytatott h a r c c a l összefonódó a g r á r f o r r a d a l m a t , a h a t á r o z a t o k n a k n e m z e t i s é g i kérdéssel foglalkozó része egyben megfogalmazta- a párt l e g f ő b b a g r á r k ö v e t e l é s e i t is, h a n g s ú l y o z v a , hogy "a romániai n e m z e t i s é g i kérdés nagymértékben p a r a s z t k é r d é s , így a nemzeti - f o r r a d a l m i harc szorosan összefonódik az elnyomott nemzetiségi d o l g o z ó parasztok gazdasági é r d e k e i é r t vívott
harccal.
A Romániai Kommunista Párt feladata vezetni és szervezni a dolgozó p a r a s z t s á g harcát (összekötve azt a nemzeti
forradalmi
harccal): a/ A k i r á l y i , f ö l d e s ú r i és e g y h á z i erdők és legelők egészének a teljes f ö l d t e r ü l e t e k megváltás nélküli f e l o s z t á s á é r t , az állatá l l o m á n n y a l és f e l s z e r e l é s s e l együtt a f ö l d m u n k á s o k , szegényparasztok és k i s p a r a s z t o k kezébe adásáért n e m z e t i s é g i megkül ö n b ö z t e t é s nélkül az adott terület régi l a k o s a i t f i g y e l e m b e véve. b/ A d o l g o z ó p a r a s z t s á g n a k , nemzeti k u l t u r á l i s
szervezeteknek,
k q z ö s s é g e k n e k , az általuk használt f ö l d , erdő és vagyon vissza-
- 183 -'
adásáért. c/ ... az adók és az adósságok fizetésének v i s s z a u t a s í t á s á é r t és • aktív t ö m e g e l l e n á l l á s s z e r v e z é s é é r t a paraszti vagyon
elárvere-
zése e l l e n , a városi és falusi dolgozó tömegek valamennyi adósságának az e l t ö r l é s é é r t . " M i n d e n k é p p e n ki kell e m e l n ü n k , hogy az agrárkérdés kapcsán itt már k i m a r a d t a IV. k o n g r e s s z u s által szorgalmazott formák túlzott
közösségi
hangsúlyozása.
A k o n g r e s s z u s i határozatok a fentebbieken kívül részletesen foglalkoztak a s z e r v e z e t i élet k é r d é s é i v e l , különös tek i n t e t t é l a frakcionizmus felszámolására és a lenini alapelvek figyelembe v é t e l é r e , valamint a kommunista ifjúsági mozgalom k é r d é s e i v e l , a legfőbb veszélynek a baloldali megnyilvánulásokat
avantgardista
tekintették.
Ö s s z e g z é s k é n t e l m o n d h a t j u k , hogy az V . kongresszus mérf ö l d k ö v e t jelentett a romániai Kommunista Párton belüli elméleti munka f e j l ő d é s e s z e m p o n t j á b ó l . Az elfogadott határozatok a párt történetében először adtak á t f o g ó , a kor színvonalának m e g f e l e l ő elemzést a román társadalom adott á l l a p o t á r ó l , belső e l l e n t m o n d á s a i r ó l . Úttörő jelentőségűek voltak a dokumentum i f o r r a d a l o m e l m é l e t i m e g á l l a p í t á s a i , a lenini permanens forradalom elméletének az adaptációja és az ennek megfelelő stratégia k i d o l g o z á s a . Nagyot lépett előre a párt-az agrárkérdés v o n a t k o z á s á b a n , mind az agrárstruktúra összetettségének a m e g é r t é s e , mind a történetileg indokolt agrárforradalom kit e l j e s í t é s e és a s z e g é n y p a r a s z t s á g érdekeinek a felismerése
- 184 -'
s z e m p o n t j á b ó l . M i n d e n k é p p e n példamutatónak tekinthetők a romániai n e m z e t i s é g i kérdés kapcsán hozott h a t á r o z a t o k , különösen a k o n k r é t n e m z e t i s é g i követelések megfogalmazása T e r m é s z e t e s e n nem volt különféle kisebb-nagyobb m e n t e s , .ez a d o k u m e n t u m . Ezek részben a korabeli kommunista mozgalom hatásának e r e d m é n y e i .
tekintetében. tévedésektől nemzetközi
(Szociálfasizmus,
s z a k s z e r v e z e t i kérdés s t b . ) Ugyanakkor azt is le kell s z ö g e z n i , hogy erősen k é t s é g e s , hogy a K o m i n t e r n . s e g í t s é g e nélkül a frakc i ó h a r c o k b ó l éppen csak kilábaló Romániai KP képes lett volna ilyen színvonalú dokumentum
megfogalmazására.
Az V. k o n g r e s s z u s hatása a párton belüli
frakcióharcok
felszámolásának eredményei természetesen nem máról holnapra m u t a t k o z t a k a romániai kommunista m o z g a l o m b a n . A folyamat lényegében a 30-as évek közepéig
elhúzódott.
- 185 -'
J E G Y Z E T E K
1 . A I V . és V . k o n g r e s s z u s ö s s z e h í v á s á n a k k ö r ü l m é n y e i t , a részt vevcTK névsorát lásd Lipcsey Ildikó: A nemzeti kérdés a '. K o m m u n i s t á k Romániai Pártja politikájában 1 9 2 1 - 3 3 . Világt ö r t é n e t 1 9 8 7 / 3 . s z á m . Ugyanitt m e l l é k l e t b e n közlésre kerültek a két kongresszuson elfogadott határozatoknak a n e m z e t i kérdésre vonatkozó részei Juhász Árpád fordításában . 2 . D o c u m e n t e din istoria Partidului Comunist din Romania ( 1 9 1 7 - 4 4 ) Editura P a r t i d u l u i Muncitoresc Román 1 9 5 1 . Az idézetek végig saját f o r d í t á s b a n . .3. O r s z á g o s Levéltár K 609 B u k a r e s t i követjelentések
323/498.
4 . V e r e s s Pál-: V a l l a t á s , v á d , küzdelem! Kolozsvár 1 9 7 5 . 1 5 6 - 1 5 7 . o. V e r e s s Pál. a két világháború közötti m a r o s v á s á r h e l y i k o m m u n i s t a mozgalom egyik kiemelkedő e g y é n i s é g e , 1928-ban a helyi i f j ú m u n k á s c s o p o r t vezetője v o l t . 5 . A kérdésben a mai román és szovjet hivatalos felfogás és így a történettudomány is ellentétes álláspontban v a n . T é n y , hogy a moldvaiak román nyelvjárást beszélő etnikum és v i t a t h a t ó , hogy m e n n y i b e n rendelkeznek önálló nemzeti i s m é r v e k k e l . Nem egyedülálló jelenség e z , lásd macedón-bolgár a n a l ó g i a . 6 . M . Pauker mérnök a forradalmi diákmozgalmakban vált kommun i s t á v á , az RKP m e g a l a k u l á s a után aktív szerepe volt a párt szervezeti k i é p ü l é s é b e n . Mint a Központi Bizottság tagját többször l e t a r t ó z t a t t á k . Ilyenkor látványos éhségsztrájk akciókkal hívta fel a figyelmet a romániai börtönv i s z o n y o k r a . A Pauker körül tömörült c s o p o r t , akiket Luka L á s z l ó , P a n e s c ú , W u m b r a n d t , Balog Ilona neve f é m j e l z e t t , a I V . kongresszus után frakcióvá s z e r v e z ő d ö t t . 7 . V e r e s s Pál: i . m . 1 5 7 . o . 8 . A Dolgozók Lapja az RKP 1925-ben m e g a l a k u l t korlátozott l e g a l i t á s t élvező fedőszervének a Városi és Falusi dolgozók Blokkjának a sajtóorgánuma v o l t , lásd Vajda Lajoss E m l é k e z é s a Városi és Falusi Dolgozók B l o k k j á r a . Korunk 1975/4. 9. Veress Pál: i.m. 2 7 0 . o . 1 0 / Lipcsey I.: i . m . A frakcióharcok kapcsán ki kell e m e l n ü n k , hogy egy illegalitásban lévő pártban dúltak; s a frakciók nem minden esetben k i k r i s t á l y o s o d o t t valódi alternatívákat jelentő elméleti platformod köré c s o p o r t o s u l t a k .
s
- 187 -
ZU M É К
- 189 -'
D . S z . Seleszt: A m u n k á s k o l l e k t í v á k szerepének növelése a szocialista népi ö n k o r m á n y z a t
elmélyítésében
A szerző az SZKP X V I I . K o n g r e s s z u s á n a k és az SZKP megú j í t o t t programjának m e g f e l e l ő e n a munkáskollektívák
sze-
r e p - n ö v e l é s é n e k elemzésére tesz k í s é r l e t e t . A feltételek l é n y e g é t a feladatok t u d a t o s í t á s á b a n és az élenjáró kollektívák legjobb t a p a s z t a l a t a i n a k " n é p s z e r ű s í t é s é b e n
látja.
A m u n k á s k o l l e k t í v á k r ó l szóló 1 9 8 3 . évi törvény és Az állami v á l l a l a t o k r ó l szóló 1 9 6 7 . évi törvény újra kell gondolni a d e m o k r a t i k u s lehetőségek
tanulságait kibontakoz-
tatása érdekében is. A m u n k á s k o l l e k t í v á k n a k az á l l a m i , a g a z d a s á g i és a társadalmi tevékenység szférájában is nagyobb szerepet kell kapniuk az e d d i g i e k n é l . Az'újdonság l é n y e g é t a társadalmi ö n i g a z g a t á s területén lehet a leginkább
értelmezni. Az ukrán p o l i t i k a i tapasztalatok alapján állítja a
s z e r z ő , hogy a társadalom alapvető o s z t á l y a i , rétegei á t r e n d e z ő d é s é t , belső á t a l a k u l á s á t is figyelembe kell v e n n i , amikor a m u n k á s k o l l e k t í v á k r ó l s z ó l n a k . A munkásk o l l e k t í v á k b a n is megnőtt a szakmai t u d á s , és a közös komplex feladatok
szerepe.
A társadalmi szintereken mielőbb kerülni kellene a k e t t ő z ő d é s t , a feladatok f o r m a l i t á s a i t . A 30 év alatti fiatalok k ö t ő d é s é r e , v é l e k e d é s é r e az eddigieknél
erőtelje-
sebben kell gondot f o r d í t a n i . E lehetőségek új módszereit k e r e s i a mai politika
is.
- 190 -'
A . A . Filatov: Az irányítás jellemző karaktere és tudományos
feltételé
a szocialista társadalmi fejlődés szociális és gazdasági
körülményeiben
A szerző az SZKP X X V I I . Kongresszusa
dokumentumainak
tükrében tesz kísérletet a m a i szovjet társadalom
irányítá-
si feltételeinek l e í r á s á r a , e l e m z é s é r e . Úgy ítéli m e g , hogy a korábbi m e g t o r p a n á s s a l és k o n z e r v a t i v i z m u s s a l szemben mind e n k é p p e n egy új tipusú és stilusú irányítást kell kialakít a n i . Ennek feltételeit a gazdasági élet dinamizmusában és az irányítás új módszereiben k e r e s i . Az emberi
közösségek
d i n a m i z m u s á t azok önkormányzó lehetőségeiben l á t j a , s ily módon a korábban használt k i f e j e z é s e k , úgy mint i g a z g a t á s , a z . irányítás m e c h a n i z m u s a , eredményes belső tartalmi
irányítás, irányítás
t a r t h a t a t l a n s á g á t is f e l v e t i . Hiszen mindez
csak a korábbi módszer némiképpen módosított varációja A . A . Filatov éppen ezért a belső erkölcsi
volt.
önkontrollt,
a kollektívák ö n k o r m á n y z ó , önigazgató szerepét állítja ma e l ő t é r b e . A m a r x i s t a - l e n i n i s t a etika főbb alapelveire hivatkozva azt kívánja k ö r v o n a l a z n i , hogy a szocialista sadalom egyes emberének is garantálni kell belső
tár-
igényét
és f e j l ő d é s é n e k , alakulásának külső k ö r ü l m é n y e i t . Az elméleti tanulságok gyakorlati haszna ma még
felmérhetetlenül
gazdag lehetőségeket ígér - véli a tanulmány
szerzője.
- 191 -'
Harangozó
József:
The forming and activity of the Patriotic People's Front in Csongrád county
1954-1956
The first chapter of the essay deals with preparing of the Patriotic People's Front-movement (PPF), with those theoretical d i s c u s s e s , which took place in level and forums of the supreme leadership of the p a r t y , The essence of these d i s c u s s e s , that the PPF should be a mass organization with individual m e m b e r s h i p or a mass movement with collective m e m b e r s h i p . The political leadership has decided for the last p r o p o s a l , of course under the l e a d e r s h i p , guidance of the r e v o l u t i o n a r y , m a r x i s t p a r t y . On the third congress of the Hungarian Workers's Party has allready been formulated a concrete proposal to convene the congress of the PPF in the fourth part of 1 9 5 4 . The second chapter gives a full description
of those q u e s t i o n s , that in Csongrád
county
in levels of the v i l l a g e s , towns and county w h e n , h o w , which social o r g a n i z a t o n s and who did the reorganization of the P P F . The supreme leaders:.ip gave a short term for the o r g a n i z a t i o n a l w o r k . In Csongrád county on the 14 of September of 1954 has been formed the preliminary
committee
and the e l e c t i o n s to the v i l l a g e ' s , town's and county's c o m m i t t e e s of the PPF ought to have been done until the 15-20 of O c t o b e r . The realization - as usual at that time has been done i n t e r m i t t e n t l y , in a number of cases with the convening of a s s e m b l i e s . Very few original documents have been r e m a i n e d , this is why the author treated this short
- 192 -'
period
on the basis of the presse in the light of the
c h r o n o l o g i c a l p o i n t of w i e w . In the third chapter takes place the showing of the urgent d u t i e s of the county's and local o r g a n i z a t i o n s of the PPF in c o n n e c t i o n with the elections of c o u n c i l . In the elections would take part only the c a n d i d a t e s of the PPF and it follows that PPF has significant
role.
Finally the fourth chapter contains the activity of c o m m i t t e e s of the P P F . This is a relatively shorter c h a p t e r , because at that time the p o l i t i c a l , s o c i a l and economic c i r c u m s t a n c e s decisively had an influence over the content work of the P e o p l e ' s Front's c o m m i t t e e s . At that time the activity of the People's Front's o r g a n i z a t o n s was f o r m a l , I
fell into the b a c k g r o u n d . The p r o g r a m m e s , the ideas failed to m a t e r i a l i z e .
- 193 -'
Харангозо Йокеф: Образование и деятельность Отечественного Народного Фронта в области Чонград 1954-1956
Первая глава очерка занимается с подготовкой!образования Отечественного Народного Фронта (ОНФ), теоретическими дискуссиями, происходящими на уровне и на форумах высшего руководства. Сущность этих дискуссий: будет ли народный фронт массовая организация с индивидуальным членством или массовое движение с коллективным членством? Политическое руководство решило в пользу последнего, естественно под руководством революцион-
ной марксистской партии. На третьем конгрессе Партии Венгерск
Трудящихся уже сформулировалось конкретное предложение на то,
что в четвертой четверти 1954-ого года созывают конгресс ОНФ
Вторая глава занимается детально с тем, что в области Ч
в селах, в городах и на областной уровне когда, как, какие общественные организации и кто, лично сделали возобновление народного фронта. Яысше руководство дало очень краткий срок
организационную работу. В области Чонград 14-ого сентября 1954 года образовывалась подготовительная комиссия и до 15-20-ого октября понадобилась выбирать сельские, районные, городские
и областные комитеты народного фронта. Реализация этого - как правило в то время - осуществлялась каыпанейско, во многих
случаях со созывом митингов. Об этой эпохе сохранилось тольк мало оригинальных документов, поэтому на основе сообщений
печати, с учетом крокологической точки зрения разработал авто этот краткий период. •
К третьей главе автор показывает срочные задачи организац
наоодного фронта, связанные с выборами в совет. На выборах
- 194 -
могут принимать участие кандидаты ОНФ, из этого вытекает ее выдающаяся роль. Наконец, четвертая глава содержит действительную работу комитетов народного фронта, на которую решительно влияли конкретные политические, социальные и экономические условия Именно поэтому при данных конкретных обстоятельствах деятель ность организаций народного фронта превратилась в формальную ОНФ отодвинулась на задний план. Его программы, идеи не осуществились.
/
- 195 -
Koroncz Ágnes: El nacimiento del Frente Sandinista de Liberación N a c i o n a l de Nicaragua
El estudio forma parte de una disertación
presentada
bajo el título: La política de alianzas y la estretegia p o l í t i c a . Las c u e s t i o n e s de la lucha antimperialista en la Nicaragua del siglo X I X - X X . El trabajo analiza las luchas internas de la oligarquía nicaragüense; dedica un capítulo a A . C . Sandino; examina el período transcurrido entre el asesinato del general Sandino y la aparición de Carlos Fonseca Amador y pasa revista a la dictadura de los S o m o z á . El trabajo se dedica al estudio de las ideas y de la trayectoria de Carlos Fonseca A m a d o r , fundador del Frente Sandinista de Liberación Nacional si como a las c i r c u n s t a n c i a s de la c o n s t i t u c i ó n de esta o r g a n i z a c i ó n . La disertación
examina
las 'cuestiones de la política de los aliados y de la estrategia del Frente Sandinista y finaliza con el triunfo de la revolución sandinista en 1 9 7 9 . El estudio p r e s e n t e se centra en el exámen de las ideas de Carlos Fonseca A m a d o r . Él participó en las luchas guerrilleras a partir d e . 1 9 5 9 , insluidas las acciones
organizadas
desde territorio h o n d u & e n o hasta las acciones que partieron ya desde la tierra
nicaragüense.
El Frente Sandinista constituido en 1961-62 reunió a los p a r t i c i p a n t e s de las diferentes acciones
dispersas
habidas a n t e s . Al estudiar el legado de Sandino se sacó la conclusión de la necesidad de un organismo político al
- 196 -
laclo de militar - necesidad reconocida ya por el propio general S a n d i n o . Carlos Fonseca al elaborar la ideología revolucionaria del Frente trató de armonizar las experiencias n a c i o n a l e s e i n t e r n a c i o n a l e s . Vió claramente que la lucha armada era la única~vía que conducía a la
transformación
revolucionaria y que en la lucha revolucionaria hubo que aplicar todas las formas de c o m b a t e . En los p r i m e r o s tiempos por haber criticado si movimiento guerrillero
Fonseca
se vió obligado a abandonar t e m p o r a l m e n t e el campamento g u e r r i l l e r o . En ese entonces se prestó mayor atención a los c o m b a t e s r u r a l e s , en detrimento de las a c c i o n e s
urbanas,
después de los fracasos guerrilleros de 1963-64
Fonseca
comenzó a elaborar las bases de un m o v i m i e n t o
revolucionario
de nuevo tipo. Pasó revista a las relaciones del Frente con las d i f e r e n t e s capas s o c i a l e s . Pero - escribió - ha sido un error que la vanguardia haya s o b r e v a l o r a d o la
importancia
de la estretegia vinculada a las masas y haya
subestimado
la fuerza de la vanguardia revolucionaria para
establecer
r e l a c i o n e s directas con el p u e b l o . Fonseca se consideró como revolucionario de la i z q u i e r d a . Rechazó varias veces el haberle titulado como communista o m a r x i s t a - l e n i n i s t a . Lo hizo por razones tácticas y porque los g r u p o s a u t o d o m i n a d o s m a r x i s t a s - l e n i n i s t a s se habían des«
p r e s t i g i a d o en N i c a r a g u a . Sus ideas - como dijera - se habían c o m p u e s t o del m a r x i s m o , del liberalismo y s o c i a l c r i s t i a n i s m o . En 1966-67 el Frente Sandinista dió pasos para reanudar la lucha armada y desplegó un trabajo político y organizativo intenso en medio de las m a s a s . La acción g u e r r i l l e r a de
- 197 -'
Pancasán fracasó y C . Fonseca se puso analizar sus c a u s a s . Subrayó que el Frente Sandinista dió prioridad a la sublevación s u b e s t i m a n d o las acciones u r b a n a s . Sacó la conclusión de que en las condiciones n i c a r a g ü e n s e s la guerra
revolucionaria
debia c o n c e n t r a r s e en el c a m p o , pero a la ciudad también le c o r r e s p o n d í a un papel r e l e v a d o . Después de Pancasán - pese a la derrota - el Frente
Sandinista
ganó p r e s t i g i o , ya qu e apareció ante las masas como una fuerza capaz de e n f r e n t a r s e a la t i r a n í a . Tras analizar las d i s c u s i o n e s internas sobre la aplicación de las diferentes formas de l u c h a , C. Fonseca se convirtió en un dirigente reconocido del Frente Sandinista quien desempeñó un papel decisivo en la conformación de la estratégia
político-
militar asi como en la educación p o l í t i c o - i d e o l ó g i c a de la segunda generación de los
revolucionarios.
Fonseca siempre tuvo presente la importancia de la unidad n a c i o n a l y la necesidad de una amplia política de a l i a n z a s . Estimó que la religión católica no contradecía las aspiraciones del m o v i m i e n t o
sandinista.
Son i n t e r e s a n t e s las advertencias de C . Fonseca respecto a la "fraseología r e v o l u c i o n a r i a " , senalando que no se trata de declamar las palabras de los grandes
revolucionarios
u n i v e r s a l e s , sino hay que implantar en la práctica - en forma c r e a d o r a - sus e n s e n a n z a s . Las leyes ya descubiertas hay que aplicarlas a las condiciones de Nicaragua: El objetivo estratégico del Frente S a n d i n i s t a , como organismo p o l í t i c o - m i l i t a r consiste - dijo - en tomar el poder plítico tras destruir el aparato de la dictadura y constituir un
- 198 -'
g o b i e r n o revolucionario fundamentado en la alianza de los o b r e r o s , los c a m p e s i n o s y todas las fuerzas p a t r i ó t i c a s . R e f i r i é n d o s e a la estrutura interna del Frente Fonseca subrayó que este era una vanguardia pero a la vez un m o v i m i e n t o n a c i o n a l . En 1976 Carlos Fonseca Amador perdió la vida en un e n f r e n t a m i e n t o m i l i t a r . En esos anos ya se planteó cada vez mas la pregunta de cuáles eran las fuerzas con las que el Frente tenía que colaborar para derrocar la dictadura de S o m o z a . El Frente estimuló la constitución de varias alianzas de partidos y el único c r i t e r i o ha sido el a n t i s o m i z i s m o . Se veía claramente que los sandinistas necesitaban el apoyo de las capas medias sabiendo que el Frente Sandinista no podía llevar a cabo una
transformación
democrática aislado de las fuerzas b u r g u e s a s . En este sentiiln tuvo importancia la constitución del grupo D o c e , bajo la diréis ión del actual visepresidente n i c a r a g ü e n s e , Sergio Ramírez M e r c a d o . En 1977 los combates del frente se concentraban en la c i u d a d . La organización tuvo la intención de convocar una huelga n a c i o n a l , realizar rebeliones territoriales y aplicar en forma conjunta las acciones de las fuerzas principales y auxiliares de F r e n t e . Además de elaborar el plan de la.ofensiva se consideró
necesario
elaborar el plan del retiro eventual y la conformación de una retaguardia a d e c u a d a . En esos anos c o n t i n u a b a aun la discusión sobre las dos posibles e s t r a t e g i a s . Lg discusión campo-ciudad comenzó ya en los tiempos de C . Fonseca. A este respecto señaló Daniel Ortega que la dirección sandinista - gracias a la práctica - reconoció que no era
- 199 -'
suficiente movilizar la unidad g u e r r i l l e r a , sino que ha sido necesaria la p a r t i c i p a c i ó n de las m a s a s . En 1977 el Frente Sandinista no ha sido preparado para la ofensiva del octubre y solo dentro de dos añós alcanzó la plena m o v i l i z a c i ó n . En esa etapa la cuestión mas candente consistió en la u n i d a d . El Frente Sandinista se dividió en tres t e n d e n c i a s . En la realidad las tres tendencias representaban la misma
lucha,
concepción y e s t r a t e g i a . Los tres grupos se complementaron m u t u a m e n t e . En marzo de 1979 lograron ponerse de acuerdo '
t'
en el r e s t a b l e c i m i e n t o de la u n i d a d , subrayando la necesidad de la p o l í t i c a flexible de a l i a n z a s , de un amplio proyecto p r o g r a m á t i c o e t c . La ofensiva final comenzó en el marzo de 1 9 7 9 . En ese tiempo ya se logró coordinar la estrategia de la lucha: la sublevación popular de envergadura
nacional,
la ofensiva militar del Frente y la huelga n a c i o n a l . Sin el conjunto de estos tres factores hubiera sido deifícil lograr éxito a l g u n o . A s í , se logró la unidad nacional
antisomozista.
- 200 -'
Kozmâné Sods Edit: La guerre
du Rif et mouvement ouvrier
européen
L'étude s'occupe de la relation entre la guerre du Rif de 1 9 2 1 - 2 6 , événement national de première
importance
de l'histoire de Maroc du XX— siècle et le m o u v e m e n t ouvrier
international.
L'auteur suit le processus dans lequel les partis c o m m u n i s t e s espagnol et surtout français
s'efforcent
d'établir un p r o g r a m m e vraiment révolutionnaire
contre
la tendance e u r o - c e n t r i q u e soutenue par les s o c i a l i s t e s . D'une p a r t , face aux s o c i a u x - d é m o c r a t e s , ils ont soutenu le droit, d ' a u t o d é t e r m i n a t i o n des colgnies et la r e c o n n a i s s a n c e de la République du Rif d'autre p a r t , ils ont organisé un mouvement a n t i - i m p e r i a l i s t e , hostile à la g u e r r e , qui rompt avec le p a c i f i s m e
traditionnel.
Outre les révues de langue anglaise (The T i m e s ) , l'auteur u t i l i s e , pour la première f o i s , des documents édités en r u s s e , en a l l e m a n d , qui se trouvent dans les archives du K o m i n t e r n , parus dans C o m m o u n i s t i t c h e s k i I n t e r n a t s i o n a l et I n p r e k o r r .
- 201 -'
Корманьош Андраш:
Формирование положения мелких ремесленников и промысловых коопераций в области Чонград между 1945-1953 гг
Одной из характерных особенностей национального хозяйства
- и одновременно и областной промышленной структуры - после освобождения были значительный масштаб и большая роль мелкой и кустарной промышленности. Этот сектор непосредственно удовлетво-
рял потребности населения в товарах и услугах. Большинство мел ких ремесленников, работавших на тогдашней территории области, принадлежало к пищевой, строительной, швейной, металлургической
и лесной отраслям промышленности, а также к различным видам бы вого обслуживания. (Количество самостоятельных мелких ремесленных мастерских и участков достигало в 1941 г. 7 200 ).
В период между двумя мировыми войнами мелкие ремесленники
кустари стали объединяться в масштабе страны в промысловые кооперации для улучшения своего экономического положения и совершенствования производственных условий. Однако все это не привело к существенным внутренним структурным преобразованиям, не удалось и достичь таких результативных изменений, где был
использован накопленный ими опыт. Своеобразие периода того времени заключалось в том, что сильными конкурентами возникших форм кооперации являлись кооперативы, созданные непосредственно рабочими. В период коалиции ( 1945 - 1948 гг) почти каждая партия обещала защиту и поддержку мелким ремесленникам, а формами такой защиты были объявлены в первую очередь закупочные и снабкенческо-сбытовые кооперативы.
В статье , также рассматривается позиция Социал-демократической
- 2 0 2 -'
о
партии и некотрые связанные с промысловой кооперацией
элементы
политики Венгерской коммунистической партии и Партии венгерских трудящихся. Формирование положения кустарного сектора проходило в условиях развертывания сектантской, догматической политики в области
'экономики. На вытеснение этого сектора из сферы народного хозяйст
сказалась и безусловная потребность в рабочей силе, связанная с крнцепциейразвития промышленности, рассматриваемо/ лишь с военной, автаркической точек зрения. Сохранившиеся остатки кустарного сектора впоследствии стре-
мились организовать для привязки, к плановому хозяйству в различные кооперативы. Особенно широкого размаха такое кооперирование достигло после II съезда ПВТ ( в 1951 г.). Так в ЧонградскоЯ области общее число кооперативов увеличилось с 27 ( на январь 1951 г.) до 106 ( в конце 1952 г.),. а число членов кооперативов даже на 629%, достигнув общей численности в 3 735 человек. В то же время численность самостоятельных мелких ремесленников уменьшилось с 9 222 ( 1950 г.) до 2 664 ( 1953 г.) человек. Волюнтаристские планы, количество работающих в кооперативах, недостатки технической оснащенности, а также острая нехватка сырья и материалов и деформация материальной заинтересованности
явились отправной основой того, что созданные укооперативы еще, а резко сократившееся количество мелких ремесленников уже не могли удовлетворить возрастающие потребности населения.
На формирование положения мелких ремесленников и промысловых
коопераций значительное влияние оказало решение ЦК ВПТ, принятое в июне 1953 г.
О процессах, последоваваших вслед за принятием этого решения
а также о последующем их развитии и становлении говорится в сл дующей статье.
- 203 -'
Serfózó
Zoltán: Les résolutions du I V
e
et V
e
congres du Parti
C o m m u n i s t e de la Roumanie
Le IV
congres du Parti Communiste de la Roumanie s'est
réuni le 28 juin 1928 a Ischougovo prés de H a r k o v . Les résolutions' votées ne montrent pas de progrès en ce qui concerne le travail théorique du p a r t i . Le but. stratégique de la révolution socialiste immédiate qui n'a été basé ni sur une théorie révolutionnaire bien é l a b o r é e , ni sur une analyse adéquate de la situation économique et politique de la société r o u m a i n e , a produit des conséquences n é g a t i v e s . L'une de ces denieres était l'approfondissement des luttes de groupes a l'intérieure du PCR. Au cours de l'été 1930 ces luttes intérieures ont menacé même l'existence du parti qui n ' a réussi à éviter ce danger qu' a la fin de 1931. Le V
e
c o n g r e s réuni au mois dé décembre 1931 a Moscou
marque une date décisive dans le progrès du travail théorique du p a r t i . La premiere fois dans l'histoire du parti les résolutions ont bien exprimé les contradictions de la société roumaine,- la situation économique, et politique intérieure du p a y s . L'adaptation de la révolution
permanente
de Lénine a transformé la fausse stratégie précédente du p a r t i . Le congres a mis des résolution tres remarquables sur la question agraire et sur le problème des nationalités eh é l a r g i s s a n t le politique d ' allience'du
parti.
о
A JÓZSEF ATTILA TUDOMÁNYEGYETEM TUDOMÁNYOS SZOCIALIZMUS TANSZÉKE ACTÁINAK megjelent számai: . Т о т . IV. (1967): RACZ JÁNOS: Az üzemi bizottságok szerepe a magyar népi demokratikus forradalom kibontakozásában 1944—1945. (ЯНОШ РАЦ: Роль заподскнх коммитетов в ходе венгерской народной демократической революции 1944—1945.), рр. 3—22. ÖR.DÖGH PIROSKA: Törekvés az antifasiszta munkásegység létrehozására a MÉMOSZ 1936. évi országos kongresszusán és XVIII. küldöttgyűlésén. (ПИРОШКА ЕРДЕГ: Стремление создать единый антифашистский рабочий фронт на XVIII. съезде профсоюза строительных рабочих в 1936. г.), рр. 25—54. Т о т . V. (1967): VARGA LAJOS: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1903-as kongreszszusának előzményeihez. ЛАЙОШ ВАРГА: К предисториы съезда 1903 года Социал-Дсмократической Партии Венгрии), рр. 3—20: FEHÉR ISTVÁN: A szegedi munkásság szerkezeti helyzete а felszabadulás első éveiben. (И111ТВАН ФЕХЕР: Организации сегецскнх рабочих в первые годы после освобождения, рр. 23—41. Д. Н. ЩЕРБАКОВ: В. И. ЛЕНИН — организатор и руководитель первой абшрисской марксистской политической газеты «Искра»), рр. 45—60. Т о т . VI. (1968): RÁCZ JÁNOS: Az üzemi bizottságok harca az infláció ellen, а stabilizációért. (ЯНОШ РАЦ: Борьба заводских комитетов против имфлашш за стабилизацию), рр. 3—46. Т о т . VII. (1969): FARKAS JÓZSEF: Az 1896—97-es partszakadás és Várkonyi István fellépése. (ЙОЖЕФ ФАРКАШ: Раскол в Социал-Демократической Партии Венгрии в 1896—1897 гг. и выступление Иштвана Варкони), рр. 3—26. SZABÓ ISTVÁN: A szegedi ipar fejlődésének új vonásai 1956 után. (ИШТВАН САБО: Новые черты развития сегедской промышленности после 1956. г.), рр. 29—¿4. VARGA LAJOS: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. (ЛАЙОШ ВАРГА: Великая Октрябрьская Социалистическая Революция и Социал'Демократическая Партия Венгрии), рр. 57—72. Т о т . VIII. (1970): VARGA. LAJOS: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt választójogi taktikájának ellenzéki bírálata 1906. április—1908. április. (ЛАЙОШ ВАРГА: Критика оппозиции об избирательной тактики Социал-Дсмократической Партии Венгрии), 2—63. Т о т . IX. (1971): FARKAS JÓZSEF: Az 1898-as „rabszolgatörvény" és a BáníTy-kormány más ..törvényes" intézkedései a szocialista szervezkedés visszaszorítására. (ЙОЖЕФ ФАРКАШ: «Закон о рабстве» от 1898 г. и другие «законные» мераприятия правительства Банфи против социалистической агитации.) ÖRDÖGH PIROSKA: A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség állásfoglalása a fasizmus és a háború elleni harc kérdésében a harmincas évek elejcn. (ПИРОШКА ЕРДЕГ: Основные взгляды Международного Союза Профсоюзов (МСП) в вопросах борьбы против и фашизма и войны в начале 30-ых годов.) Т о т . X. (1971): SZABÓ ISTVÁN: A viharsarki szegényparasztság harca a földreformért, а birtokok igénybevételéért és felosztásáért. (ИШТВАН САБО: Борьба крестьянской бедности за аграрную реформу и за раздачу крупных поместий в южно-восточной Венгрии 1945—1947 гг.) Т о т . XI. (1973): RÉTI R. LÁSZLÓ: A Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Rt. a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság időszakában (1918—1919). (ЛАСЛО Р. РЕТИ: Металлургических комбинат местности Римамурань—Шальготарян в период буижуа азн н'о-демократический революции и венгерской советской республики 1918— 1919.) CSÉPÁNYI DEZSŐ: A Hivatásszervezet története 1938—1939. (ДЕЖЕ ЧЕПАНИ: История организации «Призвание» в 1938—1939 гг.) Т о т . XII. (1973): NAGY LÁSZLÓ: A Francia Kommunista Párt harca Algéria függetlenségéért. ЛАСЛО НАДЬ: Борьба КПФ за независимость Алгерии.)
Fk: D r . Buraer Kálmán Készült a JATE Sokszorosító Üzemében, Szeged Engedélyszám: 24-/89. ' Méret: B/5 Példányszám: 300 Fv: Lengyel Gábor
KANYÓ F E R E N C : Az Igazoló Bizottságok tevékenysége 1944—1945-ben Szegeden és Csongrád megyében (1944—1945 nyara). (ФЕРЕНЦ К А Н Ь О : Деятельность проверочных комиссий в Сегеде и Чонградской области конёц 1944: г.—лете 1945 г.) , Tom. XIII. (1974): N A G Y LÁSZLÓ: A francia munkásmozgalom és az algériai nemzeti mozgalom kapcsolatáról a két világháború között. (JIACJIO Н А Д Ь : Замечания к отношениям французкого рабочего движения и алжирского национального движения между двумя мировыми войнами.) Ö R D Ö G H PIROSKA: Törekvések antifasiszta egységfront megteremtésére Magyarországon 1934-ben. (ПИРОШКА Е Р Д Е Г : Стремление создать антифашистский единый фронт в Венгрии в 1934.) Tom. XIV. (1975): N A G Y LÁSZLÓ: Az algériai háború és a kommunista szocialista együttműködés lehetősége az 1956. januári választások után. (JIACJIO Н А Д Ь : Алжирская война и возможности свтрудичества социалистов и коммунистов после выборов и 1956-го года.) . ' BELÉNYI -GYULA : A termelőszövetkezeti mozgalom története Szegeden és a szegedi járásban (1948—1953). ( Д Ю Л А Б Е Л Е Н И : История коллективизации сельского хозяйства в г. Сегеде и Сегедском районе 1948—1953 гг.) . , , Tom. XV. (1978): N A G Y LÁSZLÓ: A nemzeti felszabadító mozgalom problémái Algériában 1942—1947. LÁSZLÓ N A G Y : Les problèmes du mouvement national algérien (1942—1947). FARKAS JÓZSEF: Az ipari és mezőgazdasági munkásság szakmai szervezkedése és bérharca 1896—1897-ben. • (JÓZSEF FARKAS: Les mouvements syndicalistes et revendicatifs des travilleurs industriels et agri- ' colsdans les années 1896—1897.) Т о т . XVI. (1979): FISCHER F E R E N C : A chilei hadsereg és a német katonai befolyás (1886— 1914). . (FERENC F I S C H E R : El ejercito chileno, y la influença militar Alemanna 1885—1914). N A G Y LÁSZLÓ: Az öntudatra ébredés kezdete: antikolonialista erők Algériában az 1920-as években. (LÁSZLÓ N A G Y : Aux origines du mouvement national algérien). ' Т о т . XVII. (1981) : N É M E T H ISTVÁN : A Z Olasz Kommunista Párt harca a munkás-akcióegységért, a demokratikus megújulásért. (ИШТВАН H E M E T : Борьба Итальянской коммунической партии за единство действий рабочих, демократической обновление.) FÁBIÁN G Y Ö R G Y : A népfront szerepe az európai népi demokraratikus forradalomban. (GYÖRGY FÁBIÁN : The role of populär front in the European popuer democratiç révolutions). Tom. XVIII. (1981): Az Odesszai Állami Egyetem Tudományos Kommonizmus Tanszéke és a Szegedi Tudományos Szocializmus Tanszéke közös tanulmánygyűjteménye (Совместный сборник статей кафедры научного коммунизма Одесского государственного университета и кофедры научного социализма Сегедского университет.) Tom. XIX. (1984) : TALEB BEND1AB, J. NAGY LÁSZLÓ : MAGHREB-TANULMÁNYOK (Etudes sur le Maghreb) . MAJSA JÓZSEF: A Francia Kommunista Párt munkásegység politikája 1944—47. (La politique d' unité ouviiere du Parti Communiste Francias 1944—1947). Т о т . X X : (1985): JÓZSEF GÉCZI: Einige Fragen der Veränderung und der Entwicklung der Sozialismusaffassung im Spiegel der ungarischen Parteidokumente • LÁSZLÓ J. N A G Y : Einige Probleme der gesellschaftlichen Entwicklung in Algerien MAGDOLNA MICHELLER: Die jugendpolitischen Besterbungen der USAP (1957—1984) ISTVÁN SZABÓ: Die produktionsgenossenschàftliche in Ungarn DR. PHIL. J Ü R G E N TR.INKUS: Herausbildung und Reproduktion der Klasse der Genossenschaftbauern in der D D R . PROF. D R . sc. HARRI W I E D E R H Ö F T / D R . PHIL. J Ü R G E N W A I D E M E N N : 35 Jahre DDR—35 Jahre Erfolge bei der Durchsetzung der Gleichberechtigung der Frau . R I C H A R D W U N D R A K , F R A N Z STEPANEK, PETER PHILIPP: Aspekte der Wirtschaftsbeziehungen Schwedens mit den Entwicklungslädern. Т о т . XXI. (1986) KOVÁCS LÁSZLÓ: A Független Kisgazda Párt tevékenységé Szegeden. 1944—47)
LÁSZLÓ KOVÁCS: The activity of the Independent Smallholder's Party in Szeged. (1944—47). H A R A N G O Z Ó JÓZSEF: A Szakmaközi Bizottságok és a területpolitika kérdései. JÓZSEF H A R A N G O Z Ó : Die Fragen der überberuflichen Ausschüsse und der Gebietspolitik. Tom. X X i I : (1987) П а л В а ш т а г : Вооруженные силы в политической системе охран социалистиечской ориентации. VASTAGH P Á L : A fegyveres erők a szocialista orientációjú országok politikai rendszerében. H E L M U T NIMSCHOWSKI: Algéria társadalmi fejlődése a nyolcvanas években és a demokratikus, antiimperialista, hazafias erők egységének a politikája. HASSAN A. J A M S H E E R : Az 1952-es júliusi forradalom Egyiptomban. GAZDIK G Y U L A : A földmagántulajdon kialakulása Egyiptomban. J. N A G Y LÁSZLÓ: Az algériai nemzetifelszabaditó hadsereg politikai szerepvállalása az 1960-as években. RADOS SMILJKOVIC: A szocialista önigazgatás politikai rendszerében végbemenő változázások fő irányai és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének a szerepe. GULJAK, A. J.—STATYI, L. D.: Magyar internacionalisták részvétele 1917—1919 között a tanácshatalomért folytatott harcokban. P Á N D I LAJOS: Antifasiszta ellenállás és gyarmati kérdés Portugáliában (1961—1974). SIMON JÁNOS: A somozizmus — avagy egy pretoriánus hatalom anatómiája ("Nicaragua 1927—1979).