(VII. 25.) RENDELETE

BALATONSZEMES KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13 / 2005. (VII. 25.) RENDELETE A BALATONSZEMES KÖZSÉG BEL-ÉS KÜLTERÜLET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL A 2008. ÁPRILIS 21-TŐL ALKALMAZANDÓ MÓDOSÍTÁSOKKAL

„EGYSÉGES SZERKEZETBE” FOGLALT SZÖVEG. CSATOLVA: AZ 5 / 2007.(III. 19.) RENDELET ÉS A 7 / 2008. (IV. 21.) RENDELET

Záradék: Egységes szerkezetbe foglalva 2008. április 21-én Dr. Zóka László Jegyző

BALATONSZEMES 2008

Balatonszemes Község Önkormányzatának 13 / 2005. (VII. 25.) számú rendelete Balatonszemes Község Bel-és Külterület Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról Balatonszemes Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII., az 1999. évi CXV. törvény, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló 36/2002 Kormányrendelettel módosított 253/1997 kormányrendelet valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII törvény és a 283/2002 kormányrendelet a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről, 36/2004 (XII.30.) TNM rendelete valamint 101/2002 (VI. 17.) sz-ú Kt. határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv alapján, az Urbo-Plan Kft, Veszprém, MSZ: 10/2002, törzsszámon elkészített dokumentáció szerint megállapítja Balatonszemes közigazgatási területe Helyi Építési Szabályzatát HÉSZ) valamint Balatonszemes a Bel- és külterület Szabályozási Tervét és elrendeli azok alkalmazását.

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A RENDELET HATÁLYA 1.§. (1)

Jelen rendelet hatálya kiterjed Balatonszemes község teljes közigazgatási területére (kivéve TSZ: 1917/2000 számú Kertgazdasági-mezőgazdasági terület szabályozási tervével érintett területet). Jelen szabályzat mellékletei: a. b.

1

szöveges melléklet: fogalommeghatározások rajzi melléklet: - Balatonszemes 1: 2000 méretarányú belterület és minőségi idegenforgalmi övezet szabályozási terve - Balatonszemes 1: 8000 méretarányú HÉSZ külterületi rendelkezéseinek rajzi melléklete -1 az M-2/2007. jelzőszámú SZ-1, SZ-2, Sz-3, Sz-4 számú módosított tervlapok

Beiktatta a Képviselő-testület 7/2008. (IV. 21.) rendelet 1.§.(1) bekezdése. Hatályos 2008. április 21-től

(2)

A szabályozási terv hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, az övezeti előírások megtartásával építményt elhelyezni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, közműhálózatot kiépíteni és ezekre hatósági engedélyt adni az országos érvényű jogszabályok betartása mellett – csak jelen előírások és tervek együttes figyelembe vételével szabad.

(3)

A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4)1

Az e rendeletben nem szabályozott esetekben a hatályos környezetvédelmi, természetvédelmi,- és vízügyi jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni.

A SZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI 2.§ (1)

A szabályozási tervben kötelező és irányadó szabályozási elemek vannak. A kötelező szabályozási elemek módosítását legalább a tömb egészére kiterjedő szabályozási terv készítésével lehet elvégezni. Kötelező szabályozási elemek: - a belterületi határvonal - különböző övezeteket elválasztó területfelhasználási egység határvonala - szabályozási vonal - az építési övezet és övezet övezeti jele - építési hely (telekalakításnál OTÉK szerint változik) - építési övezetek paraméterei -2 építési határvonal

A TELEKALAKÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 3.§. (1)

Beépítésre nem szánt területen 3000 m2 –nél kisebb telket kialakítani nem lehet.

(2)

A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg.

(3)

A szőlőkataszter szerinti I. osztályú területek beépítésre szánt területté nem jelölhetők, illetve nem vonhatók belterületbe.

1

Beiktatta a Képviselő-testület 7/2008. (IV. 21.) rendelet 1.§.(2) bekezdése. Hatályos 2008. április 21-től

2

Beiktatta a Képviselő-testület 7/2008. (IV. 21.) rendelet 2.§-a. Hatályos 2008. április 21-től

3

(4)

A belterületi határ módosításával kapcsolatban a rendezés időszerűsége esetén az önkormányzati képviselő-testület rendelkezik. Építési engedély csak a belterületbe vonás, telekalakítás és közmű megépítése után adható meg.

(5)

A tervezési területen a telekalakítást fokozatosan, több ütemben tömbönként is el lehet végezni.

(6)

Hét építési teleknél több telekre vonatkozó, az egész tömböt, felölelő telekalakítást az illetékes miniszter hatályos rendelete alapján készülő telekalakítási terv szerint lehet elvégezni.

(7)

Nyúlványos telek már kialakult beépítés esetén telekosztással alakulhat ki. A nyúlványos telek legalább 3 m szélesés és építési telek esetén 50 m nem hosszabb nyúlvánnyal csatlakozhat a közterülethez a visszamaradó telek határa mellett. Nyúlványos telek nem alakítható ki új beépítésre szánt, üdülő, különleges és védett területen.

(8)

Új telekalakításnál max. 3 db, a szabályozási tervben jelölt új telekből lehet egy egységes építési telket kialakítani, melyre OTÉK-ban meghatározott, az oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(9)

Újonnan kialakítandó telektömbben a lakótelkek utca felöli legkisebb szélessége, homlokvonala: -szabadon álló beépítés esetén min. 18 m, -oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó, zártsorú beépítés esetén min. 14 m, -közterületi csatlakozása min. 3 m-nek kell lenni.

(9)

A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.:

II. FEJEZET ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉNEK ELŐÍRÁSAI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT ÉPÍTÉSI MUNKÁK 4.§. (1)

A településkép előnyösebb kialakítása, megóvása érdekében az országos szabályozás tartalmán túl engedélyköteles, a helyi védelem alá tartozó, műemléki környezetben lévő építmények felújítása, helyreállítása, átalakítása, amely a homlokzat megjelenést, textúráját, színezését jelentősen megváltoztatja, mint: - a homlokzat kialakítása (anyaghasználat, színezés, tagolás) - a tetőzet kialakítása - közterület mentén az épületek földszinti kialakítása (üzlet, árkád stb.) - közterület menti kerítések kialakítása, színezése

4

(2)

Közterületen csak az önkormányzat által meghatározott térbútorok és tájékoztató információs rendszer elemei helyezhetők el. Az előkertben és közterületen maximum 4 m magas, 2,50 m széles és 5,00 m hosszú összesen 12,50 m2 nagyságú, az épületeken 1 m2 nagyobb, a funkciójának megfelelő cégfelirat, reklámhordozó, világító reklám csak engedély alapján helyezhető el, aminek méret meghatározása, kialakítása része az engedélyezési dokumentációnak az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a települési főépítész, illetve a képviselő testület illetékes bizottsága állásfoglalását is. A hatóság ennek figyelembevételével dönthet. A világító reklám fényereje a környezetét és az úton közlekedőket nem zavarhatja. Mutatványos tevékenység az Önkormányzat által erre kijelölt és biztosított területen, a környezetének hangos zavarása nélkül, folytatható.

(3)

Védett területeken történő építkezés esetén az építési hatósághoz benyújtott engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a települési főépítész, illetve a képviselő testület illetékes bizottsága állásfoglalását is. A hatóság ennek figyelembevételével dönthet.

(4)

A vasúti pályatesttől mért 50 m védőtávolságon belül építményt csak a Központi Közlekedési Felügyelet Vasúti Felügyeleti szakhatósági hozzájárulása alapján lehet megépíteni, melyet a MÁV Rt. Pályalétesítményi Üzletág PMLI területileg illetékes Területi Felügyeleti Osztálya előzetes üzembentartói nyilatkozata alapján kerül kiadásra.

(4)

Ahol új épület építését a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve nem engedi, a meglévő épületek bővítése e törvény hatálybalépése után - a vonatkozó szabályozási előírásoknak megfelelően, ahol ezzel a lehetőséggel 1989. január 1. után még nem éltek, legfeljebb 25 m2-rel - egy alkalommal engedélyezhető.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 5.§. (1)

Azok az engedély nélkül épített épületek, amelyek visszavonásig érvényes fennmaradási engedéllyel rendelkeznek, -állagmegóvási munkát kivéve- csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, továbbá csak akkor végezhetnek rajtuk építési tevékenységet, ha jelen Szabályzatnak megfelelnek.

(2)

Építési engedélyt csak az övezeti előírásnak megfelelően lehet kiadni. Az OTÉK 34.§.-ban meghatározott építési helyen belül építményt csak a szükséges védőtávolságok betartása mellett helyezhető el. Ez alól kivételt képez, ha a telken meglévő épület egy része építési helyen kívül esik. Ebben az esetben az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül átalakítható, állaga megóvható. Ezek az épületek is azonban csak az építési helyen belül bővíthetők. Az építési helyen kívül álló épület vagy épületrész elbontása esetén, az csak építési helyen belül építhető vissza.

5

(3)

Az övezeti előírásoktól eltérő méretű meglévő telek beépítésének módját az építési hatóság határozza, meg és beépítését engedélyezheti, ha az épület elhelyezése, az előírt védőtávolságok biztosíthatók, és a tervezett épület a vonatkozó jogszabályoknak megfelel. 10 m-nél keskenyebb telek nem építhető be.

(4)

A közterület bővítéssel érintett, már beépített építési telekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az épület bővítése átalakítása építési helyének határait az új, tervezett közterület határától kell számítani.

(5)

A belterületi telkek be nem épített részét kertként kell művelni és fenntartani.

(6)

Az építési hely az elő, oldal- és hátsókert méreteinek elhagyásával fennmaradó terület. Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is.

(7)

A már beépített telektömbben az építési vonalat a környező kialakult állapot alapján az építési hatóság határozza meg.

(8)

Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a legmegfelelőbb égtáji tájolású oldalsó telekhatár legyen.

(9)

Zársorú beépítés esetén: - az új tetőidomot a szomszédos tetősíkhoz igazodva kell kialakítani - a magastető tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek takaratlan tűzfalait és a tetősík hajlásszöge, megközelítőleg legyen azonos a takarandó tűzfalak oromfalának hajlásszögével.

(10)

Az oldalkert legkisebb szélessége: - szabadon álló beépítési mód esetén, a kialakult állapot kivételével, legalább az építési telekre előírt legnagyobb építménymagasság mértékének fele, de legalább 3 m kell, hogy legyen - oldalhatáron álló beépítési mód esetén, a kialakult állapot kivételével, legalább az építési telekre előírt legnagyobb építménymagasság mértéke, de min. 6 m kell, hogy legyen. Ha a szomszédos építmények között nem biztosítható a min. 6 m távolság, akkor az építményeket tűzfalas kialakítással kell létesíteni - sarokteleknél, ahol az övezeti előírás nem szabályozza, a közterület hosszabbik oldala mentén az előkert min. 3 m kell, hogy legyen.

(11)

Hátsókert legkisebb mélysége: - az építmény hátsókerti homlokzatára értelmezett építménymagasságának mértéke, de min. 6 m kell, hogy legyen egységesen az övezet területén - kizárólag műemléki vagy településképi okokból védett településszerkezet megőrzése érdekében oldalhatáron álló beépítési mód esetén, oldalhatáron álló épület hátsókert nélkül is létesíthető, ha az a környezetre jellemző, a szomszédos épületek használatát nem korlátozza.

(12)

A főrendeltetésű épület a telek utcavonal felöli részére, kerülhet.

(13)

Mellékrendeltetésű épület csak akkor építhető, ha a telken már van főrendeltetésű épület. Mellékrendeltetésű épület, melléképítmény - kivéve a közműcsatlakozás

6

építményeit - az utca felöli telekrészre, nem épülhet, elhelyezése nem akadályozhatja a szomszédos telken az előírások szerinti főépület elhelyezést. (14)

Mellékrendeltetésű épület használatbavétele önmagában nem engedélyezhető a főrendeltetésű épület használatbavételéig.

(15)

Állattartás céljára szolgáló építményt, melléképítményt csak az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet előírásait is betartva szabad létesíteni.

(16)

Lakótelkeknél, a helyi állattartási rendelet szerinti állattartási épület és egyéb melléképület oldalhatáron való beépítésnél a telek azon oldalán helyezhető el, ahol a lakóépület áll, szabadon álló építkezésnél, pedig a lakóépület takarásában.

(17)

Építési telek elő- és oldalkertjében az OTÉK 35.§. foglaltakon túl árusító pavilon, konténer, lakókocsi és árusításra alkalmas sátor nem helyezhető el.

(18)

A 10 m3 –t meghaladó hasznos térfogatú kerti valamint épületen belüli víz- és fürdőmedence csak olyan építési telken létesíthető, ahol a szennyvízelvezetés zárt közcsatorna hálózattal került kiépítésre.

(19)

A közterület felöli telekhatáron tömör kerítés a kialakult állapothoz igazodóan, valamint csak településképileg, illetve zajvédelmi szempontból indokolt esetben telektömbönként illetve utcaszakaszonként létesíthető.

(20)

Új beépítésű telkeken áttört kerítés építhető.

(21)

Lakóterületen kerítés természetes anyagokból (fa, terméskő, homlokzati tégla, kovácsoltvas stb.) épüljön. Kerítés utca felöl 1,60 m, szomszéd felöl, pedig 2,50 m-nél magasabb nem lehet. Lakótelkek oldalhatárán az utcai kerítéssel megegyező anyagú és kialakítású kerítés legalább az építési vonalig, az előkert teljes mélységében létesüljön.

(22)

A kerítés gazdasági területeken, a telekhatáron max. 2 m magasságú, és min. 80%-ban áttört jellegű legyen.

(23)

Külterületi beépítésre nem szánt területen a telekhatártól min. 0,5 m behúzva, saját területen csak élő sövény vagy 1,60 m-nél alacsonyabb vadvédelmi drótháló, dróthálóval átszőtt sövénykerítés létesíthető.

(24)

Az új lakó-, üdülő, intézmény, gazdasági és egyéb épületek jellege, kialakítása anyaghasználata a település hagyományaihoz igazodó legyen. Meglévő épületek felújítása, helyreállítása, átalakítása és korszerűsítése a helyi építési hagyományok figyelembe vételével engedélyezhető.

(25)

Lakóövezetben csak lakófunkció mellett alakítható ki az övezetre engedélyezhető egyéb funkció.

(26)

Rönkház, gerendaház, figyelembe véve a környezetet, egyedi elbírálás alapján, falusias lakóterületen építhető. Az építési hatósághoz benyújtott engedély iránti kérelemhez

7

mellékelni kell a települési főépítész, illetve a képviselő testület illetékes bizottsága állásfoglalását. Az építési hatóság ennek figyelembevételével dönthet. Egyéb övezetben fa- és egyéb könnyűszerkezetű épületek homlokzati kialakítása a környezethez, utcához alkalmazkodó vakolással történhet. Faburkolatú felület, látszó faszerkezet az épületeken csak másodlagos szerkezetként jelenhet meg. Táblás faanyagok használata nem engedélyezett. (27)

Szerelt fém kémény a gazdasági területeket és a meglévő épületek ellátását kivéve nem építhető. Az esetlegesen megépülő szerelt fém kémény matt felületű, színben az épület színével harmonizáló legyen. Meglévő épületeknél a korábban engedélyezett szerelt fém kémény csak addig tartható meg, amíg az épületen új, a tetőt is érintő építési igény nem jelentkezik. Új épület építése esetén biztosítani kell – legalább egy kéménnyel – a gázfűtés lehetőségét. Gázvezeték, gázóra utca felöli homlokzati falra nem telepíthető.

(28)

Az épületek tetőfedése nem lehet szürke azbesztcement tetőfedő-építési anyag, csillogó hatású fémlemezfedés.

(29)

Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen 10 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezése csak tájesztétikai vizsgálattal alátámasztott módon lehetséges. Az építmény, műtárgy elhelyezésével kapcsolatban ki kell kérni a települési főépítész, illetve a képviselő testület illetékes bizottsága állásfoglalását. Az építési hatóság ennek figyelembevételével dönthet.

(30)

Balatonszemes területén, a tájkarakter védelme érdekében, 2500 m2 -nél nagyobb összes szintterületű csarnok jellegű épületek építése nem engedélyezhető.

(31)

A Balaton partmenti 30 m-es területsávra vonatkozóan a települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg.

(32)

Árutermelési mezőgazdasági és kertgazdasági területen építeni csak a legalább 80%ban szőlőműveléssel hasznosított telken kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust, szolgáló épületet lehet. - A telek művelési ága, mint a beépítés feltétele, csak tulajdoni lap igazolással fogadható el, amit a település jegyzője is igazol. - Az épület alatti területre vonatkozóan művelési ág változására a Földhivatal hozzájárulása szükséges.

(33)

A balatoni magaspart részein, Sport és Kertalja utca közötti, attól délre eső és partközeli mély fekvésű területen valamint a felszínmozgásra hajlamos csúszásveszélyes kiemelt dombsági területen mérnökgeológiai, geotechnikai talajmechanikai, talajvíz szintjét tisztázó vizsgálatok alapján lehet építményeket elhelyezni és megépíteni.

(34)

A művelés alól való kivonásig a területeket az eredeti művelési ágnak megfelelően kell használni. Termőföld minőségének védelmében valamint a termőföldön tervezett egyéb beruházások engedélyezésében a Somogy Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szakhatóságként működik közre.

8

(35)

Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el. A Hivatalt be kell vonni az elvi építési engedélyezési és építési engedélyezési eljárásokba. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen bármilyen jellegű földmunka megkezdését az illetékes Megyei Múzeumi Igazgatóságnak és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes Regionális Irodájának a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelenteni.

III. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI ÁLTALÁNOS ÉS SAJÁTOS HASZNÁLAT SZERINTI TERÜLETFELHASZNÁLÁS 6.§. (1)

A meglévő és tervezett belterületi határvonalat a szabályozási terv rögzíti.

(2)

A beépítésre nem szánt külterületi mezőgazdasági terület közül a szabályozási tervlapon jelöltek szerint külterületből belterületbe csatolandó területek: - a meglévő lakóterületek Ny-i peremén lévő 043/2-93 hrsz-ú ingatlanok - a meglévő lakóterületek DK-i peremén 03/1-18, 04 út, 05/7-19 hrsz-ú ingatlanok

(3)

Belterületből külterületbe csatolandó területek: - a települést Ny-i peremén, a 7. sz-ú országos főúttól D-re lévő erdőterületek, a 2374/7, 8, 9, és 2379 hrsz-ú ingatlanok valamint a 2376 – Tetves patak, 2378 patak része.

(4)

A külterületből belterületbe vagy a belterületből külterületbe csatolt ingatlanokat az ingatlanok területére vonatkozó övezeti előírások szerint lehet beépíteni vagy hasznosítani a jelölt művelet elvégzése után.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET 7.§. (1)

Kertvárosias lakóterületen elhelyezhető: - lakóépület, - önálló épületben vagy az egyik lakás helyén kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 9

- legfeljebb 4 db vendégszobaszámú szálláshely szolgáltató épület, - sportépítmény. (2)

Kertvárosias lakóterületen kiegészítő vagy mellékfunkcióként elhelyezhető: - a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró kézműipari építmény. A kiegészítő rendeltetésű épület építménymagassága nem haladhatja meg a főrendeltetésű épület építménymagasságát, csak főrendeltetésű épület mögött helyezhető el.

(3)

Kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el: - üzemanyagtöltő -önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4)

Telkenként legfeljebb három épület építhető.

(5)

A pinceszint az épület alatt a földszint beépítés mértékéig építhető.

(6)

A lakóterület telkeit az épületek használatba vételi engedélye megadásáig teljes közművesítéssel kell ellátni. - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvíz vezetékkel - közüzemi szennyvízvezetékkel - csapadékvíz elvezetésére szolgáló zárt vagy nyílt árokkal - közműves fölgázvezetékkel

(7)

Az övezetben haszonállatot tartani nem lehet.

(8)

Az épületeket jellemzően magastetővel kell kialakítani. Az épület maghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 30-45 o között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat. A tetőtér beépíthető.

(9)

Üdülő épület létesítésének igénye esetén is be kell tartani a lakóövezetre vonatkozó övezeti előírásokat.

(10)

Az építési övezet telkeinek kialakítása:

Övezet jele

Beépítés módja

Legkisebb területe m2

Legnagyobb beépítettsége %

Építmények legkisebb legnagyobb ép.magassága H

Minimális zöldfelületi aránya %

Megjegyzés

Lke

Sz

700

30

4,0-7,5

50

K

Sz - szabadonálló beépítés K - kialakult beépítés

(11)

- Az építési övezetben az előkert mélységét (foghíjbeépítéskor) úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez.

10

FALUSIAS LAKÓTERÜLET 8.§. (1)

Falusias lakóterületen elhelyezhető: - legfeljebb kétlakásos lakó-, - önálló épületben vagy az egyik lakás helyén kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület - egyéb közösségi, kulturális, szórakoztató épület

(2)

Falusias lakóterületen kiegészítő vagy mellékfunkcióként elhelyezhető: - a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró kézműipari építmény Kiegészítő rendeltetésű épület építménymagassága nem haladhatja meg a főrendeltetésű épület építménymagasságát, csak főrendeltetésű épület mögött helyezhető el.

(3)

Falusias lakóterületen nem helyezhető el: - üzemanyagtöltő - önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4)

Telkenként legfeljebb három épület építhető.

(5)

Az építési övezetben terepszint alatti építmény az épületek alatt és azon túl a fennmaradó építési telek 10%-ig épülhet.

(6)

A lakóövezet telkeit az épületek használatba vételi engedélye megadásáig teljes közművesítéssel kell ellátni, az új telekalakítással kialakított lakótömbökben telken belüli közműfelállásokkal: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvíz vezetékkel - közüzemi szennyvízvezetékkel - csapadékvíz elvezetésére szolgáló zárt vagy nyílt árokkal - közműves fölgázvezetékkel

(7)

Az övezetben az Önkormányzat állattartásra vonatkozó rendeletében szabályozottak szerint lehet haszonállatot tartani.

(8)


(9)

Üdülő épület létesítésének igénye esetén is be kell tartani a lakóövezetre vonatkozó övezeti előírásokat.

11

(10)


Övezet jele

Beépítés módja





Lf-1 Lf-2 Lf-3 Lf-4

Sz O O Ikr

900 800 600 300

30 30 25 40

3,5-6,0 3,5-6,0 3,5-5,0 3,5-5,0

50 50 50 50

Megjagyzés

K K

Sz - szabadonálló beépítés O - oldalhatáron álló beépítés Ikr - ikres beépítés K - kialakult beépítés

(11)

- A Lf-1 jelű építési övezetben az előkert mélysége 5,0 m lehet. -A Lf-2, Lf-3, Lf-4 építési övezetben az előkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez ill. 5 m lehet. ÜDÜLŐTERÜLET 9.§.

(1)

Üdülőterület elsősorban üdülőépületek, elhelyezésére szolgál. Üdülőterület lehet: - üdülőházas üdülőterület - hétvégi házas üdülőterület

(2)

Üdülőházas üdülőterületen elhelyezhetők: - üdülőépületek - üdülőtáborok - kempingek - vendéglátó- és szórakoztató létesítmények - sportépítmények

(3)

Üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.

(4)

Hétvégi házas területen elhelyezhető: - legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület - legfeljebb kétlakásos lakóépület - a terület rendeltetésével összhangban lévő vendéglátó épületek

(5)

Hétvégi házas területen csak a terület igényei szerinti parkolók helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.

12

(6)

Kialakult beépítés esetén állagmegóváskor, felújításkor és korszerűsítéskor a meglévő építménymagasság és férőhelyszám nem növelhető.

(7)

Az övezet telkein több főfunkciójú épület is elhelyezhető, főfunkciójú épületek elhelyezését tisztázó, építési környezetre vonatkozó beépítési szintű és a település főépítésze, illetve az önkormányzat képviselő testülete illetékes bizottsága által véleményezett elvi építési engedélyezési terv alapján lehet engedélyeztetni.

(8)

A pinceszint épület alatt a földszint beépítés mértékéig építhető.

(9)

Az üdülőövezet telkeit az épületek használatba vételi engedélye megadásáig teljes közművesítéssel kell ellátni telken belüli közműfelállásokkal: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvíz vezetékkel - közüzemi szennyvízvezetékkel - csapadékvíz elvezetésére szolgáló zárt vagy nyílt árokkal - közműves fölgázvezetékkel (a termikus energiaellátás villamos-energiával kiváltható)

(10)

Üdülőövezetben haszonállatot nem lehet tartani.

(11)

Lakóépület létesítésének igénye esetén is be kell tartani az üdülő övezetre vonatkozó övezeti előírásokat.

ÜDÜLŐHÁZAS ÜDÜLŐÖVEZET 10.§. (1)


(2)

A magastetőtől eltérő tető kialakítása egyedi elbírálás alapján történhet. Az építési hatósághoz benyújtott engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a települési főépítész, illetve az önkormányzat képviselő testülete illetékes bizottsága állásfoglalását. Az építési hatóság ennek figyelembevételével dönthet.

(3)


Övezet jele

Beépítés módja





Megjagyzés

Üü-1 Üü-2 Üü-3

Sz Sz Sz

2000 800 800

20 30 30

-7,5 -10,0 -7,5

40 40 40

K

Sz - szabadonálló beépítés K - kialakult beépítés

13

(4)

-Az Üü-1, Üü-3 építési övezetben az előkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez. - Az Üü-2 jelű építési övezetben az előkert mélysége min. 5,0 m lehet.

HÉTVÉGI HÁZAS ÜDÜLŐÖVEZET 11.§. (1)

Az épületeket jellemzően magastetővel kell kialakítani. Az épület maghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 20-45 o között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat.

(2)

A magastetőtől eltérő tető kialakítása egyedi elbírálás alapján történhet. Az építési hatósághoz benyújtott engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a települési főépítész, illetve az önkormányzat képviselő testület illetékes bizottsága állásfoglalását. Az építési hatóság ennek figyelembevételével dönt.

(3)


Övezet jele

Beépítés módja





Megjagyzés

Üh-1 Üh-1a

Sz Sz

550 550

20 20

-4,5 -4,5

60 60

Üh-2 Üh-2a

O O

500 500

20 20

-4,5 -4,5

60 60

Üh-3

Sz

1000

20

-6,5

60

K Jelentős zajhatásnak kitett üdülőterület K Jelentős zajhatásnak kitett üdülőterület K

Sz - szabadonálló beépítés O- oldalhatáron álló beépítés K - kialakult beépítés

(4)

A jelentős zajhatásnak kitett üdülőövezetben új épületet építeni csak fokozott zaj elleni védelemmel lehet.

(5)

A hétvégi házas üdülőövezetben az előkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez.

14

TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET 12.§. (1)

A településközpont vegyes területen elhelyezhető: - lakóépület - igazgatási épület - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület - közösségi szórakoztató- és kulturális épület - egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági, kézműipari épület

(2)

Településközpont vegyes területen nem helyezhető el: - közműpótló építmény - önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3)

Az övezet telkein több főfunkciójú épület is elhelyezhető, főfunkciójú épületek elhelyezését tisztázó, építési környezetre vonatkozó beépítési szintű és a település főépítésze, illetve a képviselő testület illetékes bizottsága által véleményezett elvi építési engedélyezési terv alapján lehet engedélyeztetni.

(4)

A pinceszint épület alatt a földszint beépítés mértékéig építhető.

(5)

Az övezet telkeit az épületek használatba vételi engedélye megadásáig teljes közművesítéssel kell ellátni telken belüli közműfelállásokkal: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvíz vezetékkel - közüzemi szennyvízvezetékkel - csapadékvíz elvezetésére szolgáló zárt vagy nyílt árokkal - közműves fölgázvezetékkel

(6)

Az övezetben haszonállatot nem lehet tartani.

(7)

Az épületeket jellemzően magastetővel kell kialakítani. Az épület maghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 20-45o között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat. A tetőtér beépíthető.

(8)

Az építési övezet jelentős része műemléki környezet, így a védelem határán belül lévő területen az épületek átépítése, újak esetleges elhelyezése a kulturális javak védelméről, illetve a műemlékvédelemről szóló törvények előírásai, korlátozásai az érvényesek. Ide tartozó építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez ill. felújításához az illetékes építésügyi hatóságnál elvi építési engedély kérése kötelező. A területen kialakult teleknagyság, beépítettség és építménymagasság található, melynek megváltoztatása esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.

15

(9)


Övezet jele

Beépítés módja





Vt-1 Vt-2 Vt-3 Vt-4 Vt-5 Vt-61 Vt-71

Sz O O Ikr Sz Sz SZ

800 800 700 500 800 1000 2000

50 40 50 90 40 30 30

5,0-13,5 -6,5 -6,5 -6,5 -6,5 8,0 8,0

30 30 30 5 40 40 50

Megjegyzés

K K K HL

Sz - szabadonálló beépítés O - oldalhatáron álló beépítés Ikr- ikresen csatlakozó beépítés K - kialakult beépítés

HL – hatályba lépés (10)

A Vt-4 jelű építési övezetben úszótelkek kerültek kialakításra, az övezet beépítése, a kialakult állapotot figyelembe véve max. 90% lehet.

(11)

A Vt-5, jelű építési övezetben az előkert mélysége min. 5,0 m lehet. - A Vt-1, Vt-2, Vt-3 jelű építési övezetben az előkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez. GAZDASÁGI TERÜLET 13.§.

(1)

A gazdasági terület építési övezete az alábbi: - kereskedelmi szolgáltató terület

(2)

Kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető: - mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület -gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, telkenként egy lakás - irodaépület - parkolóház, üzemanyagtöltő - sportépítmény

(3)

A gazdasági övezet területén egyedi telkek alakíthatók ki. - Gazdasági területen az elő- oldal és hátsókert mélysége 10 m-nél kevesebb nem lehet.

1

Kiegészítette a Képviselő-testület 7/2008. (IV. 21.) rendelet 3.§-a. Hatályos 2008. április 21-től

16

- Az épületek nagy homogén homlokzati felületeit előtetőkkel, negatív vagy pozitív tagozatokkal, anyagválasztással, különböző textúrákkal oldani kell. A tetőkön esetleg megjelenő gépészeti berendezéseket ráccsal, lamellákkal stb. takarni kell. (4)

Az OTÉK szerint szükséges gépkocsi tároló- és parkolóhelyek telken belül biztosítandók.

(5)

A telken több főfunkciójú épület is elhelyezhető, több főfunkciójú épület elhelyezésének tisztázása végett az építési hatóság elvi építési engedélyezési terv készítését írhatja elő.

(6)

- Az építési övezetben terepszint alatti építmény az épületek alatt épülhet. - A tervezett gazdasági épületek építési engedélyezési tervét kertépítészeti tervvel együtt kell készíteni.

(7)

A kereskedelmi, szolgáltató övezet telkeit a használatba vételi engedély megadásáig teljes közművesítéssel kell ellátni telken belüli közműfelállásokkal: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvíz vezetékkel - közüzemi szennyvízvezetékkel - csapadékvíz elvezetésére szolgáló zárt vagy nyílt árokkal

(8)

Az övezetben az Önkormányzat állattartásra vonatkozó rendeletében szabályozottak szerint lehet haszonállatot tartani.

(9)

Az épületek kialakítása során tájba illő építési anyagokat kell használni. Amennyiben magastető épül, a tetőtér beépíthető.

(10)


Övezet jele

Beépítés módja





Megjegyzés

Gksz

Sz

3000

40

-7,5

40

K

Sz - szabadonálló beépítés K - kialakult gazdasági terület

(11)

Az építési övezetben a telekhatár melletti 10 m-es sávban többszintű növényzet (fa- és cserje), takaró védőfásítás telepítése végett e területre az épületek használatba vételi engedélye megkéréséig beültetési kötelezettség érvényes. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK 14.§.

(1)

Különleges övezetekbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a többi beépítésre szánt területektől eltérőek.

17

A - különleges idegenforgalmi területek:. - Idetartoznak: 1.- Különleges idegenforgalmi kereskedelmi, vendéglátó szolgáltató terület 2.- Különleges idegenforgalmi szállás, szolgáltatás, sport területe B - sportterület C - temető területe D - különleges minőségi idegenforgalmi fejlesztési területek (2)

Az övezetben haszonállatot nem lehet tartani. A.

KÜLÖNLEGES IDEGENFORGALMI TERÜLETEK

1. KÜLÖNLEGES IDEGENFORGALMI KÖZPONTI VEGYES TERÜLET 15.§. (1)

Különleges idegenforgalmi központi vegyes terület; elsősorban a más idegenforgalmi és üdülőterületen megszálló, illetve a kiránduló népesség ellátására szolgáló speciális kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények területe.

(2)

Különleges idegenforgalmi központi vegyes területen elhelyezhető: - a kirándulók, nyaralók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület - közösségi szórakoztató- és kulturális épület - gk parkoló.

(3)

Különleges idegenforgalmi központi vegyes területen nem helyezhető el: - üzemanyagtöltő - közműpótló építmény - garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4)

Az OTÉK szerint szükséges gépkocsi tároló- és parkolóhelyek telken belül vagy az Önkormányzattal és a Közlekedési Felügyelettel egyeztetett helyen, közterületen biztosítandók.

(5)

A telken több főfunkciójú épület is elhelyezhető, több főfunkciójú épület elhelyezésének tisztázása végett az építési hatóság a települési főépítész , illetve az önkormányzat képviselő testület illetékes bizottsága által véleményezett elvi építési engedélyezési terv készítését írhatja elő.

(6)

Az épületek pinceszintje a földszint beépítés mértékéig építhetők be

(7)

Az övezet telkeit az épületek használatba vételi engedélye megadásáig teljes közművesítéssel kell ellátni telken belüli közműfelállásokkal: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvíz vezetékkel

18

- közüzemi szennyvízvezetékkel - csapadékvíz elvezetésére szolgáló zárt vagy nyílt árokkal - közműves fölgázvezetékkel (a termikus energiaellátás kiváltható)

villamos-energiával

(8)


(9)

A magastetőtől eltérő tető kialakítása egyedi elbírálás alapján történhet. Az építési hatósághoz benyújtott engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a települési főépítész, illetve a képviselő testület illetékes bizottsága állásfoglalását. Az építési hatóság ennek figyelembevételével dönthet.

(10)


Övezet jele

Beépítés módja





K-IK

Sz

1000

40

5,0-7,5

40

Megjegyzés

Sz - szabadonálló beépítés

(11)

Az övezetben az előkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez. 2. KÜLÖNLEGES IDEGENFORGALMI SZÁLLÁS, SZOLGÁLTATÁS, SPORT TERÜLET 16.§.

(1)

- Különleges idegenforgalmi, szállás, szolgáltatás, lakó, üdülő- és sportterület elsősorban olyan kereskedelmi szállás jellegű idegenforgalmi létesítmények elhelyezésére szolgál, amely a kor igényeinek megfelelően komplex szolgáltatást nyújt.

(2)

Különleges idegenforgalmi központi területen elhelyezhető: - lakó- és üdülőépület - a kirándulók, nyaralók ellátását szolgáló szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, kemping - közösségi szórakoztató- és kulturális épület - sportlétesítmény - strand - önálló parkolóterület - kikötő

19

(3)

Különleges idegenforgalmi szállás, szolgáltatás, sport területen nem helyezhető el: - üzemanyagtöltő - közműpótló építmény - garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4)

Az OTÉK szerint szükséges gépkocsi tároló- és parkolóhelyek telken belül vagy az Önkormányzattal és a Közlekedési Felügyelettel egyeztetett helyen, közterületen biztosítandók.

(5)

A telken több főfunkciójú épület is elhelyezhető, több főfunkciójú épület elhelyezésének tisztázása végett az építési hatóság a települési főépítész , illetve a képviselő testület illetékes bizottsága által véleményezett elvi építési engedélyezési terv készítését írhatja elő.

(6)

Az épületek pinceszintje a földszint beépítés mértékéig építhető be.

(7)

Az övezet telkeit az épületek használatba vételi engedélye megadásáig teljes közművesítéssel kell ellátni telken belüli közműfelállásokkal: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvíz vezetékkel - közüzemi szennyvízvezetékkel - csapadékvíz elvezetésére szolgáló zárt vagy nyílt árokkal - közműves fölgázvezetékkel (a termikus energiaellátás villamos-energiával kiváltható)

(8)


(9)

A magastetőtől eltérő tető kialakítása egyedi elbírálás alapján történhet. Az építési hatósághoz benyújtott engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a települési főépítész, illetve a képviselő testület illetékes bizottsága állásfoglalását. Az építési hatóság ennek figyelembevételével dönt.

(10)


Övezet jele

Beépítés módja





Megjegyzés

KI-1

Sz

1000

30

-7,5

40

KI-21 KI-2*2

Kikötő, sportterület és környéke

Sz Sz

2000 2000

15 10

8,0 8,0

70 70

Sz - szabadonálló beépítés 1

Módosította a Képviselő-testület 7/2008. (IV. 21.) rendelet 4.§-a. Hatályos 2008. április 21-től

2

Módosította a Képviselő-testület 7/2008. (IV. 21.) rendelet 4.§-a. Hatályos 2008. október 1-től

20

(11)

Az övezetben az előkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez. B. SPORTTERÜLET 17.§.

(1)

Sportterületen csak sportcsarnok, sportpályák és járulékos létesítményeik (lelátók, öltözők, klub- és vendéglátó helyiségek), a terület igényei szerinti parkolók helyezhetők el.

(2)

Az OTÉK szerint szükséges gépkocsi parkolóhelyek telken belül de kerítésen kívül biztosítandók.

(3)

Az épületek pinceszintje a földszint beépítés mértékéig építhető be.

(4)


(5)


(6)


(7)


Övezet jele

Beépítés módja





Ksp

Sz

3000

10

-7,5

20

Megjegyzés


(8)

Az építési övezetben az elő- oldal és hátsókert mélysége min. 10,0 m lehet C. TEMETŐ TERÜLET 18.§. 21

(1)

A temető területén csak a temetkezéshez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületek és létesítmények (ravatalozó, halottasház, kápolna, síremlékek, kripták, urnafalak) valamint úthálózat, közművek, térbútorok, képzőművészeti alkotások helyezhetők el.

(2)

A temető épületeinek jellege, kialakítása anyaghasználata a település hagyományaihoz igazodó legyen.

(3)

Az övezet kialakítása:

Övezet jele

Beépítés módja





Kt

Sz

5000

5

-5,0

70

Megjegyzés


(4)

A zöldfelületi arányszámításnál a sírok területét 100%-ban zöldterületként kell figyelembe venni.

(5)

A temetők területén a régi, a településre ill. a környékre jellemző sírjelek megóvásáról gondoskodni kell. Ugyancsak védeni kell a település történetét alakító jelesebb családok ill. személyek síremlékeit.

(6)

A meglévő növényállomány megóvásáról, újak telepítéséről gondoskodni kell. A kerítés mentén legalább dupla fasort, többszintű növényzetet kell telepíteni.

(7)

A temető területétől megtartandó védőtávolság 30 m. Temető terület bővítésénél, új temető kialakításánál a fásított védőterületet telken belül kell biztosítani. A védőtávolságon belül új épület, építmény nem építhető, állattartó tevékenység nem végezhető, vízkivételi hely nem létesíthető, étkezési célra történő növénytermesztés illetve a talaj állékonyságát befolyásoló tevékenység nem folytatható.

(8)

Az OTÉK szerint szükséges gépkocsi tároló- és parkolóhelyek telken belül de kerítésen kívül vagy az Önkormányzattal és a Közlekedési Felügyelettel egyeztetett helyen, közterületen biztosítandók.

D. KÜLÖNLEGES MINŐSÉGI IDEGENFORGALMI FEJLESZTÉSI TERÜLETEK 19.§. (1)

Különleges minőségi idegenforgalmi terület elsősorban a minőségi turisztikai fejlesztést szolgáló létesítmények, elhelyezésére szolgál

(2)

Különleges minőségi idegenforgalmi területen elhelyezhető: - nyaralók ellátását szolgáló szórakoztató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület - gyógyfürdő - kemping - sportlétesítmény

22

(3)

Különleges minőségi idegenforgalmi fejlesztési területen nem helyezhető el: - üzemanyagtöltő - közműpótló építmény - garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4)

Az OTÉK szerint szükséges gépkocsi tároló- és parkolóhelyek telken belül biztosítandók.

(5)

A telken több főfunkciójú épület is elhelyezhető, több főfunkciójú épület elhelyezésének tisztázása végett az építési hatóság a települési főépítész , illetve a képviselő testület illetékes bizottsága által véleményezett elvi építési engedélyezési terv készítését írhatja elő.

(6)

Az építési övezetben pince az épületek földszintje alatt épülhet.

(7)


(8)


(9)


(10)

Az övezet telkeinek kialakítása:

Övezet jele

Beépítés módja





Megjegyzés

KMI-1 KMI-2

Sz Sz

50.000 50.000

8 8

4,0-12 -7,5

80 50

KMI-3

Sz

50.000

8

3,0-6,5

45

Gyógyüdülő Apartmanok, hotelok, panziók Kemping


(11)

Az övezetben az előkert mélysége min. 10 m, oldalkert 5,0 m és hátsókert 6,0 m lehet

23

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK KÖZLEKEDÉSI-ÉS KÖZMŰTERÜLETEK KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK 20.§. (1)

A közlekedési területeket és létesítményeket a közlekedési terv ábrázolja.

(2)

Az utak szabályozási vonallal meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával lehet. A területsávba eső meglévő épületen állagmegóvási, felújítási munkák végezhetők. Az utak védősávjában építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető.

(3)

A község területén a közúthálózat területbiztosítást igénylő elemei: 1. Települési főút 16 – 22 m 2. Települési mellékutak - gyűjtő és gyűjtő jellegű utak 16 m - lakóutak 10 – 12 - 14 – 16 m - vegyesforgalmú utak 10 m - gyalogutak, kerékpárutak (önálló) 4 – 6 – 8 m - külterületi földút 8m

(4)

A meglévő, kötöttségek miatt nem növelhető szabályozási szélességek az előírástól eltérően csökkentett mértékűek, melyeket forgalomtechnikai szabályozással kell közlekedésre alkalmassá, biztonságossá tenni.

(5)

Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges várakozási igényt saját ingatlanon belül kell kielégíteni. Amennyiben ez nem lehetséges, helyi parkolási rendeletet kell alkotni, melyben a parkoló megváltás lehetőségeit és körülményeit szabályozni kell.

(6)

A 4 gépjárműnél nagyobb befogadó képességű parkolót fásítva kell kialakítani. Minden megkezdett 50 parkolóból 1 a mozgáskorlátozottak részére alakítandó ki. A 10 férőhelynél nagyobb parkolók csapadékvize csak homok, olaj, és benzin leválasztó rendszeren átvezetve köthető be a település csapadékvíz elvezető rendszerébe.

(7)

Tömegközlekedési útvonalakon a meglévő és tervezett megállókban az autóbuszöblök kialakítása szükséges.

(8)

A rálátási háromszögeket új telekalakításnál minden esetben biztosítani kell (útcsatlakozásoknál a telek kialakításoknál 5x5 m-es saroklecsapás), útcsatlakozásnál a szabadlátást, gátló létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

24

(9)

A szűk keresztmetszetű utaknál részletes forgalmi vizsgálatot kell készíteni az egyirányúsítási lehetőségek kivizsgálása céljából.

(10)

Építési területi szélességek: A tervezési terület közlekedési területein a minimális szabályozási szélességet a funkció figyelembevételével az alábbiak szerint állapítottuk meg: (A) Lakott területen kívül: Közterület megnevezése:

Funkció:

Min. ép. ter. szél.

MÁV Budapest-Nagykanizsa vasútvonal M-7. épülő autópálya gyorsforgalmi út 7 sz. főközlekedési út főközlekedési út 67 sz. épülő fő út főközlekedési út Rád-pusztára menő út gyűjtő út 044 hrsz. út és a csatlakozó 046/7, 046/2 gyűjtő út 016 , 028/1 hrsz. utak gyűjtő út Mezőgazdasági út gyűjtő út Mezőgazdasági út kiszolgáló út Erdőgazdasági út kiszolgáló út Dűlő utak* kiszolgáló út Gyalog utak gyalog út *a kialakult állapot szerint, de minimális szélesség

Védősáv

10 m. 50 m. 60 m. 100 m. 40 m. 100 m. 40 m. 100 m. 30 m. 50 m. 30 m. 30 m. 22 m. 12 m. 12 m. *8 m. 3 m.

(B) Lakott területen belül: Közterület megnevezése:

7 sz. fő út 6502 sz. összekötő út Toldi u, Mártírok útja 71305 sz. út 71311 sz. vasútállomási út Táncsics u. Széchenyi u Széchenyi u. – Dózsa u. közötti új utca, 2037 hrsz. út, Széchenyi utcától nyugatra tervezett új út, 2372 hrsz. út, 2180, 2181 hrsz. út, Egyéb utcák Gyalog utak, kerékpár utak

Funkció:

Min. ép. ter. szél.

főközlekedési út gyűjtő út

40 m. 22 m.

gyűjtő út gyűjtő út gyűjtő út gyűjtő út

22 m. 22 m. 22 m. 22 m.

kiszolgáló út gyalog út, kp.út

9 m.-18 m. 3 m.

Védősáv

100 m. 50 m.

(C) Legkisebb útburkolat szélesség: forgalmi sáv x 3 m, egy irányú utcában szegély nélkül 5 m. Gyalogjárda: 1 sáv x 0,75 m + 2 x 0,5 m biztonsági sáv. Fa, oszlop 2,0 m vagy annál szélesebb járdaterületbe helyezhető, 1,5 m szabad hely megtartásával. Fa csővezetékektől csak 2,0 m-nél nagyobb távolságra ültethető. (D) Különleges szabályozású területek:

25

Ady és Bánk Bán utcák a vasút két oldalán. Gyűjtőút funkciót látnak el, de egyenként nem közelítik meg az előírt szabályozási szélességet. A vasúti pályán csak két átjárás biztosított. A beépítés miatt nem szélesíthetők. Ha a forgalom nagyság szükségessé teszi egyirányú forgalommal, osztott pályás útként kielégítik a gyűjtőút kategória előírásait. A jelenlegi szezonon kívüli forgalom nem indokolja az egyirányú forgalmi rend bevezetését. - Az alábbi utcák 3-6 m széles területtel csak a gyalogút kategóriába sorolhatók: 39/3, 76, 01, 115, 117, 121, 131, 137, 153, 157, 162, 173, 179, 185, 296, 466, 606/9, 992/1, 1080/1, 1127, 1142, 1339, 1354, 1363, 1393, 1402. Ezek többsége ténylegesen is csak gyalogos forgalom által használt út. (11)

Közlekedési terület ( KÖu ) Közlekedési területnek minősülnek: 1. a település meglévő, és a szabályozási tervlapon megtartandó lakott területen belüli és kívüli út területek. 2. parkoló területek. 3. vasúti pálya és pályaudvar területek. 4. Hajóállomás, kishajó kikötő területek 5. a közlekedés kiszolgáló létesítményeinek területe. A védőtávolságon belül minden építmény csak a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el.

(12)

Az újonnan megépülő vitorlás hajókikötőt elhelyezni a vízpart rehabilitációs szabályozási tervben meghatározott helyen, a természetes növényzet megtartásának figyelembe vételével lehet. A kikötőt igénybe vevőknek gépkocsi parkoló igényeit a 295 hrsz-ú ingatlanon kell biztosítani.

(13)1 A közlekedési területen az OTÉK 26.§. (3) bekezdésében felsoroltak, valamint az illetékes közlekedési szakhatóság által engedélyezhető építmények (rönkfa szerkezetűek is) helyezhetők el. Az építményekkel kapcsolatos beépítési előírásokat a közlekedési szakhatóság állapítja meg.

KÖZMŰTERÜLETEK 21.§. (1)

A közmű létesítményeinek elhelyezése: - közterületen (nyomvonal jellegű létesítmények), - önálló közmű-telek területén vagy - szolgalmi jog biztosítása mellett, más területfelhasználási egységek területén lehetséges.

(2)

Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények követelmények betartását is figyelembe kell venni.

1

elhelyezésénél

az

esztétikai

Beiktatta a Képviselő-testület 5/2007. (III.19.) rendelet 1.§-a. Hatályos 2007. március 19-től.

26

(3)

Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(4)

Az ingatlanra közterületről közművezetéket a legközelebbi úton, nyomvonalon kell bevezetni. VÍZELLÁTÁS 22.§.

(1)

A telken, földrészleten ivóvízbekötés szennyvízelvezetés megoldott.

csak

akkor

engedélyezhető,

ha

a

(2)

A vízvezeték építéséhez vízjogi létesítési engedélyezési terveket, kiviteli terveket kell készíteni. Minden új ingatlant önálló vízbekötéssel kell ellátni.

(3)

Az egyes fogyasztások mérésére a telekhatáron belül vízmérőaknákat kell építeni.

(4)

A települést érintő vízbázis védőterületekre vonatkozó előírásokat, használati korlátozásokat az építési engedélyezési eljárások során figyelembe kell venni. SZENNYVÍZELVEZETÉS 23.§.

(1)

A település bővítése során a meglévő hálózatot hidraulikailag felül kell vizsgálni és a tényleges beépítéstől függően egyes meglévő vezetékek keresztmetszetét bővíteni szükséges.

(2)

A szociális szennyvizek közvetlen a kiépülő csatornahálózatba köthetők. A gazdasági területekről származó szennyvizeknél a rendeletben meghatározott határértékeket kell figyelembe venni, a határérték feletti szennyvizeket a bekötés előtt egyedileg saját területen előtisztítani szükséges.

(3)

Az új építéseknél a szennyvízcsatorna további kiépítésével kell számolni, egyedi szennyvízgyűjtők nem létesíthetők, a meglévőket a kiépülő szennyvízhálózatra kell kötni.

(4)

Ha a terepadottság miatt az ingatlanok a szennyvízhálózatra nem köthetők, akkor a keletkező szennyvizet a Vízügyi Hatóság által engedélyezett zárt tározóba kell elhelyezni.

(5)

A terepadottságokat figyelembe véve a gyógyüdülőtől a Balaton felé az Alsóvölgyi gyalogos- kerékpárúton gravitációs csatorna kiépítése szükséges, csatlakozás a Táncsics utca magasságában a közparkon keresztül történhet.

(6)

A fejlesztések figyelembevételével az egyes átemelőket felül kell vizsgálni és szükség szerint bővíteni, kell.

27

(7)

Állati eredetű szennyvizet közcsatornába bevezetni tilos, zárt szennyvíztározóba kell elhelyezni és engedélyezett helyen üríteni. CSAPADÉKVÍZELVEZETÉS 24.§.

(1)

A meglévő patakokat, nyíltárkokat karban kell tartani, a kapubehajtók alatti átereszeket felül kell vizsgálni és minimum ∅ 50 cm-re kell átépíteni.

(2)

A Tetves patak mellett a medertől mért min 6-6 m-es területsávot, egyéb vízfolyásoknál 3-3 m-es területsávot a meder tisztítási lehetőségének biztosítása végett beépíteni nem lehet.

(3)

A meglévő csapadékvízcsatornák, árkok vízelvezető képességét és állagát felül kell vizsgálni és szükség szerit fel, kell bővíteni, illetve át kell építeni.

(4)

Az új területek beépítésénél az útépítési tervek szerinti zárt vagy nyíltárkos vízelvezetés készülhet a meglévő vízelvezető árkokhoz kapcsolódóan. A csapadékvizek biztonságos vízelvezetéséhez vízrendezési tanulmánytervet kell készíteni, melyben a vízgyűjtő területek pontos lehatárolásával a szükséges átépítések és fejlesztések rögzíthetők.

(5)

A felszíni vizek végső befogadója a Balaton, ezért fokozott figyelmet kell fordítani a talajszennyeződés (olaj és veszélyes hulladékok tárolása, stb.) elkerülésére.

(6)

Az övárkok belterületi csapadékvíz elvezető rendszerhez való kapcsolódási pontjainál hordalékfogó műtárgyakat kell elhelyezni, hogy a külterületről lemosott hordalék a belterületi csapadékvíz elvezető rendszert ne iszaposítja el.

TERMÁLVÍZ KITERMELŐ ÉS HASZNOSÍTÓ RENDSZER 25.§. (1)

A felszínre hozott, felesleges hőtartalmától megszabadított geotermikus víz vízkő kiválását vegyszerek megfelelő adagolásával kell megszüntetni.

(2)

A biztonságos üzemelés és a kedvezőbb hatásfok elérése érdekében korszerű vízkezelési technológiát kell alkalmazni.

(3)

A hasznosított, lehűlt termálvizet közcsatornába lehet csatlakoztatni, a medencéknél keletkező csurgalékvizek elvezetését az M7-es autópálya alatt, a pályától északra kiépülő regeneráló tóba kell nyílt vagy zárt árokkal elvezetni .

(4)

A gyógyüdülő közműellátási tervdokumentácójában szükséges annak igazolása, hogy a használt gyógyvíz, termálvíz minőségi paraméterei nem haladják meg a hatályos Korm rendeletben rögzített határértékeket. 28

VILLAMOS ENERGIA ELLÁTÁS 26.§. (1)

A településen a magánterületek felett haladó szabadvezeték szakaszokat közterületre kell áthelyezni. A 20 kV-os vezeték építésekor a Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet vezetékjogi engedélye szükséges.

(2)

A gazdasági területeknél a lehetőleg súlypont közelbe helyezett transzformátor állomásokból kisfeszültségű földkábel hálózat létesülhet. A kommunális és ipari transzformátor állomások gépteljesítményét szükség esetén bővíteni kell.

(3)

Új villamos energia közép- és kisfeszültségű, közvilágítási hálózatokat építeni csak földkábeles módon szabad engedélyezni.

(4)

A közvilágítást energiatakarékos fényforrásokkal ellátott korszerű lámpatestekkel meg kell újítani. FÖLDGÁZELLÁTÁS 27.§.

(1)

A település beépítésre szánt területek bővítése miatt az igénynövekedést a meglévő nagyközényomású elosztóhálózatról kell biztosítani. Az ingatlanok gázellátása a saját területen telepített, a felhasználási mennyiségnek megfelelő nyomásszabályzó állomáson keresztül történhet.

(2)

A gázenergia felhasználása létesítés engedély köteles.

(4)

A közterületi elosztó gázvezeték létesítésére az Önkormányzat földtulajdonosi hozzájárulása szükséges. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 28.§.

(1)

Az utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályokban meghatározott módon – biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét.

(2)

A település vezetékes távközlési hálózatának üzemeltetője a MATÁV Rt.

29

(3)

A településen új ingatlanok meghatározásakor a vezetékes telefonálási szolgáltatás a meglévő kábelhálózatról törzskábel kiépítésével valósítható meg földárokba fektetett földkábeles megoldással .

(4)

A helyi hálózatok és települések közötti vezetékes, vezeték nélküli hálózatok továbbfejlesztésére a helyi távközlési szolgáltató illetékes.

(5)

Mobil hírközlő rendszerek meglévő bázisállomásai a Dózsa György utca végén, az utca mindkét oldalán a 2005 és az 1836/6 hrsz-ú ingatlanon találhatók, új a 015 hrsz-ú ingatlanra telepíthető. Elhelyezésük, működésük építési korlátozásokat nem tesznek szükségessé. A közigazgatási területen egyéb műsorszóró adó elhelyezése nem engedélyezhető.

(6)

KTV rendszer a településen nem üzemel. VÉDŐTÁVOLSÁGOK SZABÁLYOZÁSA 29.§.

(1)

Közlekedési pályák védőtávolsága: Autópálya, autóút, I. és II. rendű főközlekedési út tengelyétől lakott területen kívül 100 m. Állami közutakon út tengelyétől lakott területen kívül 50 m. Egyvágányú vasút tengelyétől 50 m. A védőtávolságon belül minden építmény csak a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el. Engedéllyel elhelyezhető közlekedési célú építmény, közmű.

(2)

Az önálló közmű védőtávolság: 20 kV elektromos légvezetéktől 120 kV elektromos légvezetéktől 6 bár nyomású gázvezetéktől 64 bár nyomású gázvezetéktől egyéb földalatti vezetéktől

4 m. 16 m. 9 m. 28 m. 2 m.

(3)

Műemlékek védőtávolsága egyedileg kerül meghatározásra. A szomszédos telkeken minden építési tevékenység csak a műemlék kezelőjének és a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulásával végezhető. Az engedély beszerzése szükséges továbbá minden olyan építési tevékenységnél, amely a műemlék látképébe esik.

(4)

A Tetves pataknak, mint élő vízfolyásnak a védőtávolsága 50 m ZÖLDTERÜLETEK 30.§.

(1)

Zöldterület a belterület állandó növényzettel fedett közhasználatú része, mely a szabályozási tervlapon közkertként, közparkként (KK,KP) van szabályozva.

30

(2)

Meglévő zöldterületet más rendeltetésű terület-felhasználásra átminősíteni nem lehet, az övezet telkei nem oszthatók meg.

(3)

Közparkban elhelyezhető: - pihenést és testedzést szolgáló építmény - vendéglátó épület - hírlap- zene és virágárusító pavilon - a terület fenntartásához szükséges építmény

(4)

Az épületeket jellemzően magastetővel kell kialakítani. Az épület maghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 30-45 o között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat.

(5)


Övezet jele

Beépítés módja





Zkp

Sz

1000

2

-3,5

95


(6)

Meglévő és újonnan létesítendő közhasználatú zöldfelületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

(7)

Újonnan létesítendő közpark és közkert csak engedélyezett kertrendezési terv alapján épülhet. Biztosítani kell a terület mozgássérültek általi megközelítését.

(8)

Közhasználatú zöldfelületen fát kivágni csak engedély alapján lehet, az építési hatóság által előírt és megadott helyen történő fásítás mellett.

(9)

A település egész területén bármely létesítmény elhelyezésénél figyelmet kell fordítani a meglévő növényzet védelmére. Fakivágás csak engedély alapján végezhető. Táj és településkép védelmi szempontból a növénytelepítéshez a tájra jellemző elsősorban lombhullató fajokat kell telepíteni.

(10)1 A „Vadvirág” kemping területén a szabályozási tervben jelölt sávban beültetési kötelezettséggel háromszintű gyep + 40 db cserje/150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 növényzettel kell ellátni.” (11)1

1

Z-kk - közkertben, fásított köztéren építményt elhelyezni nem lehet csak térbútorzatot és gyephézagos kialakítású parkolót

Módosította a Képviselő-testület 7/2008. (IV. 21.) rendelet 5.§-a. Hatályos 2008. április 21-től

31

ERDŐTERÜLETEK 31.§. (1)

Meglévő erdőterületek alövezetén belül a BTSZ nomenklatúrája szerinti kategóriák szerepelnek, melyek nem feltétlenül azonosak az erdőgazdálkodási nyilvántartásban szereplő elsődleges hasznosítással. A területen lévő erdők elsődleges rendeltetésük szerint lehetnek gazdasági, védelmi, szociális - turisztikai és egyéb rendeltetésű erdők. A közigazgatási területen, nyilvántartásban lévő üzemtervezett erdők nagysága: 358,5 ha.

(2)

Erdőterület lehet: - védelmi erdő - egészségügyi, közjóléti szociális Ev

(3)

Ev Ee

0%

- jelű övezetbe a településvédő, talajvédő, közlekedésvédő erdőterületek tartoznak. Az erdő területén épületet, építményt elhelyezni nem szabad. Ee

(4)

0,3 %

- jelű övezetbe az- egészségügyi, közjóléti szociális kirándulás rendeltetésű erdőterületek tartoznak. A 10 ha-t elérő nagyságú erdő területén a funkcióval összefüggő épületet, építményt lehet elhelyezni. Ee *

(5)

0,2 %

- jelű övezetbe a különleges minőségi idegenforgalmi fejlesztési területeken belüli jelentős mennyiségű fás növénnyel fedett területek tartoznak. Az intenzív növényfedettség mellett a területek helyet adhatnak egészségügyi, szociális és sporttevékenységeknek. Nagyságuk min 0,5 ha lehet A területen a funkcióval hasznosítással összefüggő építményt lehet elhelyezni. (6)

- Erdőterületen az épületek, építmények kialakítása során helyi jellegű anyagokat kell használni. - Az épületeket jellemzően magastetővel kell kialakítani. Az épület maghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 35-45 o között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat.

(7)


Övezet jele

Beépítés módja


Ev

-

-



Megjegyzés

-

-

Épületet, építményt elhelyezni

32

Ee

Sz

10 ha

0,3

-4,5

Ee*

Sz

0,5 ha

0,2

-4,5

nem szabad. Kilátó építésekor az építménymagasságot egyedi elbírálás alapján kell meghatározni Különleges minőségi idegenforgalmi fejlesztési területeken belüli erdő


(8)

Meglévő erdők esetében a művelési ág nem változtatható meg, a változtatást az erdészeti hatóság kezdeményezi és engedélyezi. Amennyiben az ingatlan-nyilvántartásban erdőként nyilvántartott földterület nem felel meg a törvény előírásainak, az erdészeti hatóság - a védett természeti területet érintő részre vonatkozóan a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a földhivatalnál kezdeményezi a földterület más művelési ágban való nyilvántartását.

(9)

Erdőterület igénybe vételéhez az erdészeti hatóság engedélye szükséges. Az erdőterületet kizárólag az engedélyben meghatározott célra lehet igénybe venni. Védett természeti területen lévő erdő igénybevételét az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása alapján engedélyezi.

(10)

Az erdők szabad látogathatóságát, a tulajdoni állapottól függetlenül biztosítani kell. Sövénykerítést vagy vadvédelmi kerítést csak természetvédelmi, erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási célból lehet.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK 32.§. (1)

Szabályozási tervlapon jelölt mezőgazdasági területek első osztályú szőlőkataszterbe tartoznak, belterületbe nem vonhatók. Művelési ág váltás esetén szőlőtelepítési kötelezettség van.

(2)

Általános mezőgazdasági terület- szőlőművelésű, táj- és településkép védelmi övezetben lévő terület Má - 1

- Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

- Művelési ág váltás ill. más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása. Ill. a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető (3)

Általános mezőgazdasági terület- szőlőművelésű terület Má - 2 - jelű mezőgazdasági övezetbe a 2 ha meghaladó I. oszt szőlőkataszterbe tartozó általános mezőgazdasági művelésű területek tartoznak. - a területen a termelést és borturizmust szolgáló épületek építhetők

33

(4)

Mko - korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület a felszíni vízminőségvédelmi övezetben lévő nádas, gyep- és természetvédelmi oltalom alatt álló területek. Az övezetbe a felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny, korlátozott funkciójú kizárólag nádas- és gyepterületek tartoznak és rajtuk építményt elhelyezni, nem lehet. A horgászturizmust, természetvédelmi tevékenységet szolgáló esőbeálló jellegű építmények a természetvédelmi és vízügyi hatóság engedélyével telepíthetők.

(5)

Mke - kertes mezőgazdasági terület a TSZ: 1917/2000 számú szabályozási tervvel szabályozott kertgazdasági-mezőgazdasági terület tartozik.

(6)

Az épületeket jellemzően magastetővel kell kialakítani. Az épület maghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 35-45 o között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat. A mezőgazdasági övezet telkeinek kialakítása:

Övezet jele

Beépítés módja




Megjegyzés

Má-1 Má-2

Sz

20.000

1

-4,5

Nem építhető be Csak 80%-ban szőlőművelésű. terület építhető be, max 500 2 alapterületű épület építhető

-

-

-

-

Mko Mke

Az övezetbe a TSZ: 1917/2000 számú szabályozási tervvel szabályozott kertgazdaságimezőgazdasági terület tartozik


(8)

- Az elő- és oldalkert kert mélysége min 5 m lehet

KÜLÖNLEGES TERÜLET-BÁNYATERÜLET 33.§. (1)

Kb

- homokbánya területe

Bányaterületen bányászati tevékenységet végezni csak az illetékes Bányakapitányság engedélyével és feltételei szerint szabad. A közigazgatási területen megszűnt homokbánya rekultiválása után a terület Evvédőerdőként vagy zöldterületként (közparkként) hasznosítandó Területén csak elektronikus hírközlési műtárgy helyezhető el.

34

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK 34.§. (1)

A vízgazdálkodási területbe tartoznak: V - szennyvíz átemelő, víztorony, víztározó - A Balaton tó - a Tetves patak és a közigazgatási területet átszelő, állandó vízfolyású nyíltárkok, vízfolyások. - a minőségi turizmus fejlesztésére kijelölt övezetben tervezett gyógyüdülő csurgalékvizét, felszíni vizeket összegyűjtő kis tó

(2)

A vízgazdálkodási területekre meghatározott védőtávolságokat figyelembe kell venni és a vonatkozó előírásokat be, kell tartani.

(3)

A Tetves patak mellett 6-6 m, patakok, nyíltárkok medre mindkét oldalán medertisztítás végett min. 3-3 méter szabad, beépítetlen területsávot kell meghatározni.

(4)

A vízfolyások terültén és védőterületén minden tevékenység a területileg illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI- ÉS VÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 35.§.

(1)

A település területén mindennemű tevékenység csak a környezet védelmének általános szabályairól szóló hatályos törvény és annak végrehajtási rendelete szerint végezhető.

(2)

A tervezési területen csak olyan tevékenységek, technológiák folytathatók, melyek megfelelnek az övezetek környezeti élőírásainak és az emisszió a vonatkozó rendeletekben meghatározott paraméterek alatt, marad. A konkrét technológiák ismeretében e beruházónak be kell szereznie a szükséges engedélyeket és határozatokat.

(3)

A község területén csak olyan állattartó létesítményt, telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása megoldott. A trágya kezelése a szomszédos belterületi telkeken sem bűzt, sem fertőzésveszélyt nem okozhat. Az állattartást külön önkormányzati rendelet szabályozza., mely meghatározza annak környezeti feltételeit is.

(4)

A település közigazgatási területén új hulladéklerakó és hulladékártalmatlanító nem létesíthető.

(5)

Új villamos energia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése kertgazdasági területen csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

35

(6)

Balatonszemes teljes közigazgatási területén PB gáztartály csak föld alatt helyezhető el. A FÖLD VÉDELME 36.§.

(1)

Mindenfajta gazdasági tevékenység csak a talajszennyezés lehetőségének kizárásával történhet.

(2)

A különleges, minőségi idegenforgalom-gyógyüdülő számára kijelölt, M7-es autópályától D-re eső terület meredek völgyoldalakkal jellemzett dombsági része és a balatoni magaspart felszínmozgásos jelenségek kialakulására hajlamos. Az építési tevékenység megkezdése előtt a területre vonatkozó geotechnikai, mérnökekológiai szakági munkarész elkészítése szükséges. Az egyes építmények építési munkáikor az építési tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési eljárásba be kell vonni a Geológiai Szolgálatot.

(3)

A települési hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre a célra kijelölt helyen, Zamárdiban lévő hulladéklerakó telepen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos mindenfajta tevékenység (begyűjtés, átvétel stb.) engedélyköteles. A területen működő vendéglátó egységek tevékenysége során keletkező sütőolaj veszélyes hulladéknak minősül, melyet a megfelelő engedéllyel rendelkező begyűjtőn keresztül kell ártalmatlanítani.

(4)

A mezőgazdasági rendeltetésű területek művelés alóli kivonását a területileg illetékes földhivatal engedélyezi, mely vonatkozik az erdőtelepítésre is.

(5)

A külterületen végbemenő talajpusztulást meg kell akadályozni. A megszűnt homokbánya rekultivációjára és rendezett zöldterületté alakítására különös gondot kell fordítani.

(6)

A termőföldön tervezett beruházások tervezése során gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről és a szomszédos mezőgazdasági, terültek további megközelíthetőségének, művelésének a biztosításáról. A VÍZ VÉDELME 37.§.

(1)

A területen szennyvízszikkasztás nem engedélyezhető. Új építési tevékenységet csak teljes közműhálózat kiépítése után hálózatra való csatlakozással lehet végezni.

(2)

Vízminőség tekintetében tilos a rendeletekben a Balaton partra megállapított határértékeket túllépni, a szennyvizet, szemetet csapadékcsatornába bevezetni.

36

(3)

A gazdasági területekről származó szennyvizek tisztítását üzemi tisztítóberendezéssel úgy kell megoldani, hogy szennyezettségük a jogszabályok által megállapított határértéket ne haladja meg.

(4)

A csapadékvíz-elvezetés a domborzati adottságoknak megfelelően az utak melletti zárt és nyílt árkokban illetve önálló árok területén történik. A felszíni vizek végső befogadója a Balaton, ezért fokozott figyelmet kell biztosítani a víz- és talajszennyeződés elkerülésére. A csapadékvíz elvezetés, különösen 20 parkolóhelyet meghaladó közlekedési területekről olaj- és homokszűrőn keresztül történhet. A felszíni vízbe vezetett csapadékvizek minőségének a hatályos rendelkezések szerint a I. kiemelten védendő vízminőség védelmi kategóriájára előírtaknak kell megfelelnie.

(5)

Mezőgazdasági tevékenységet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, hatályos Korm rendelet betartásával lehet folytatni.

(6)

Az élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani és a hatályos rendeletek előírásai szerint, kell eljárni.

(7)

Tilos kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen a felszín alatti vízbe történő bevezetése.

(8)

A szennyvízelvezető műbe bocsátott szennyvíz és folyékony települési hulladék esetén a szennyezőanyag küszöbértékek tekintetében a csatornabírságról szóló Korm rendelet vonatkozó előírásait kell betartani.

(9)

A tervezési területekre vonatkozó határértékek meghatározásánál a felszín alatti víz- és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges előírásokat kell betartani.

A LEVEGŐ VÉDELME 38.§. (1)

Lakó- és üdülőterületen kizárólag olyan tevékenység folytatható és olyan építmény helyezhető el, amely légszennyező anyag kibocsátása a területre vonatkozó kibocsátási határértékeket nem haladja meg.

(2)

A levegő védelme végett rendezett zöldfelületek kialakítása és folyamatos karbantartása, pormentes úthálózat kiépítése szükséges.

(3)

Újabb légszennyezéssel járó tevékenység telepítése előtt hatásvizsgálat készítendő, akkor is, ha a rendelet erről eltérően nyilatkozik.

37

ZAJ ELLENI VÉDELEM 39.§. (1)

A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak az esetben üzemeltethető vagy építhető, illetve bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke a környezetben a vonatkozó rendeletek szerinti határértékeket nem haladja meg. Ellenkező esetben a létesítmény üzemeltetése (nyitva tartása) korlátozható, működési engedélye visszavonható.

(2)

Közlekedési eredetű zaj elleni védelem érdekében az utcák mentén fasorok telepítése és lakó- és üdülőterületen előkertek kialakítása szükséges.

(4)

Zajt keltő és zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a zajterhelési határértékek betartása biztosított legyen.

(5)

A zajhatárérték felett terhelt területeken (vasúti pályatest, 7. sz-ú főút melleti területek) az emberi tartózkodásra szolgáló, meglévő építmény átépítése, bővítése már csak egyedi zajvédelem biztosításával történhet.

(6)

A közúti közlekedésből származó zaj megengedett határértékeit a hatályos rendeletek tartalmazzák, előírásait be kell tartani. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET, ÉLŐVILÁG VÉDELME 40.§. Hulladékgazdálkodás:

(1)

A hulladéklerakó hely a közigazgatási területen kívül, Zamárdiban van. A hulladék gyűjtésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységeket a hulladékgzdálkodásról szóló hatályos törvény alapján kell szervezni és végezni.

(2)

A településen veszélyes hulladékokat eredményező gazdasági tevékenység nem folyik és nem is tervezett. Az újonnan beinduló kisebb szolgáltató létesítményeknél esetleg keletkező hulladékokra, a veszélyes hulladékokra vonatkozó Korm rendeletet kell betartani. Települési környezet:

(1)

Értékes településkép kialakítása érdekében igényesen megtervezett, tájba- és környezetbe illő épületek, rendezett, parkosított közterületek és udvarok megvalósítása szükséges.

(2)

Üdülő- és különleges, minőségi túrizmus részére meghatározott területeknél az intenzív fásítás elvégzését az építésügyi hatóságnak ellenőrizni kell.

(3)

Művelési ágváltozás csak a táji adottságok kedvezőbb hasznosítása, a természeti állapothoz való közelítés irányában, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával

38

lehetséges. A területen csak extenzív jellegű, természet-és környezetkímélő gazdálkodás folytatható. (4)

Fát kivágni csak a Polgármesteri Hivatal engedélyével szabad. Fakivágás engedélyezése esetén a fa pótlását közterületen minden esetben elő kell, magánterületen elő lehet írni.

(5)

Az erdőterületek más célú igénybevétele csak az erdészeti hatóság engedélyével lehetséges. TŰZ ELLENI VÉDELEM 41.§.

(1)

A vízvezeték hálózatot úgy kell kialakítani, hogy a megfelelő oltóvíz mennyiség Balatonszemes minden pontján biztosítható legyen. Az oltóvíz biztosítása vízvétel szempontjából a legkedvezőtlenebb tűzcsapoknál: „A” és „B” tűzveszélyességi osztálynál „C” tűzveszélyességi osztálynál „D” és „E” ” tűzveszélyességi osztálynál

400kPa ( 4 bar) 300kPa ( 4 bar) 200kPa ( 4 bar)

(2)

A vízellátó rendszerrel a rendelkezésre álló vízmennyiséget úgy kell elosztani, hogy a mindenkori legnagyobb tűzszakasz oltóvíz mennyisége biztosítható legyen.

(3)

Az új területek beépítésénél minimum ∅ 100-as körhálózatot kell kialakítani, melyen 200 m-ként földfeletti tűzcsapokat kell elhelyezni.

(4)

Műemléki környezetben a tűzcsapok elhelyezésénél földalatti megoldást kell alkalmazni.

(5)

A tűzcsapok elhelyezését a területileg illetékes önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell.

(6)

Valamennyi tűzivíz szerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az oltóvíz tűzoltó gépjárművel mindenkor elérhető legyen.

(7)

Az egy telken elhelyezkedő épületeknél a mértékadó oltóvíz mennyiséget a legnagyobb tűzszakasz alapján kell meghatározni.

(8)

Az oltóvíz biztosítása a községi hálózatról történik, vagy ha az arról közvetlen egyidejűleg nem biztosítható, úgy önálló, 50 m3 -nél nagyobb tűzivíztározót kell létesíteni. Természetes felszíni vizek max. 500 m távolságról vehetők figyelembe.

(9)

A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan utat, területet kell biztosítani, amely alkalmas tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére. Az utak szélességét úgy kell megtervezni, hogy a tűzcsapoknál legalább egy nyomvonalú közlekedési út szabadon maradjon tűzoltó gépjárművek részére.

39

(10)

Ahol erdő és lakó- vagy gazdasági épületek határosak, ott tűzvédelmi felületet, pásztát kell közbeiktatni. Ugyancsak szántott tűzvédelmi felületet kell létrehozni a főutak mentén is.

(11)

A településen elhelyezésre kerülő létesítményeknél az Országos Tűzvédelmi Szabályzat BM rendelet előírásait kell betartani. ÉRTÉKVÉDELEM, ÖRÖKSÉGVÉDELEM MŰEMLÉKVÉDELEM 42.§.

(1)

Műemléki területbe tartozik a szabályozási terven a „műemléki környezet határa” által jelölt terület. Balatonszemes műemléki épülete: Római katolikus templom Hunyady kastély Postamúzeum Magtár Bagolyvár

hrsz: 1157, műemléki törzsszám: 4583 hrsz: 2044, műemléki törzsszám: 4580 hrsz: 1901, műemléki, törzsszám: 4582 hrsz: 1912, műemléki törzsszám: 4581 hrsz: 1253

(2)

A műemlékek és a műemléki környezettel kapcsolatos eljárási szabályokról a kulturális örökség védelméről szóló törvény rendelkezik, rendeleteit be kell tartani.

(3)

A műemléki környezetbe tartozó építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez , átalakításához, bővítéséhez ill. falújításához az illetékes építésügyi hatóságnál elvi építési engedély kérése kötelező .

(4)

A védőövezetben, a műemléki környezet határán belül a környezeti érték jellegét, a látvány hangulati hitelességét veszélyeztető köztárgyak , hirdetések, közmű- és távközlési nyomvonalas létesítmények elhelyezésére a kulturális javak védelméről, illetve a műemlékvédelemről szóló törvények korlátozásai az érvényesek.

(5)

A műemlék templom, volt iskola környezetében a Fő utca felől igényes kis tér, templomkert kialakítása szükséges. HELYI ÉRTÉKVÉDELEMI TERÜLETEK 43.§.

(1)

Helyi értékvédelmi területbe tartozik a Fő utca mindkét oldala, szabályozási terven a „helyi értékvédelmi környezet határa” által jelölt terület.

(2)

A helyi védelem kiterjed a szabályozási terven lehatárolt területen meglévő közterületekre, telekállapotokra, épületekre, építményekre, a területen található zöldfelületi elemekre. 40

(3)

A helyi védelemre kijelölt területen lévő épületek, védett épületek vagy azok egyes részletei építészeti szempontból értékesek, kialakításuk illetve megjelenésük illeszkedik a települési hagyományokhoz. Az épületek kialakítása során gondoskodni kell az építészeti, településképi értékek megőrzéséről úgy, hogy a beavatkozás ne változtassa meg az utcaképet ill. az utcai homlokzatot, továbbá biztosítani kell az új építményeknek a jellegzetes utcaképben, valamint az épített és természetes környezet egységében való megjelenését. A területen a maximális építménymagasságnál nagyobb építmény nem helyezhető el. Meglévő épület átépítésekor, foghíjas beépítéskor az újonnan megvalósuló építményeket illeszkedési elv alapján, az utcára jellemzően kell elhelyezni, és a szomszédos 2-2 épülethez kell igazítani.

(4)

A védett területen a homlokzatok színezése fehér és pasztellszínű szürkével ill. sárgával tört fehér, okkersárga vagy annak árnyalatai illetve terrakotta vörös lehet. A fal anyaga vakolt és meszelt tégla, természetes kő, a lábazati anyag terméskő, a tető anyaga agyagcserép vagy nádfedés lehet. A tető hajlásszöge 30-45o legyen. A kerítések, kapuk anyaga illeszkedjen az épületek homlokzati anyagához. Az áttört kerítés lábazata hasonló kivitelű legyen, mint az épület (vakolt tégla, kő) míg a felső rész és kapuzat készülhet fa vagy fémszerkezetű szakaszokkal.

(5)

A helyi értékvédelem alatt álló építészeti értékek megőrzése érdekében a Fő utca mindkét oldalán törekedni kell az eredeti vagy az ahhoz közelálló rendeltetésnek megfelelő használatra, ha ez nem lehetséges, akkor közcélú hasznosításra.

(6)

Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.

(7)

A helyileg védett területen belül, a közterületen csak az alábbi építmények, utcabútorok helyezhetők el: - hirdetőoszlop - pihenőpad, pihenőszék, utcai hulladékgyűjtő - kandeláber, falikar - műalkotás, ivókút - kerékpártartó - közműépítmények A felsorolt elhelyezhető építmények, köztárgyak, utcabútornak megjelenése a védett környezetnek megfelelő legyen.

( 8)

Helyi védelemre kijelölt épületek: - Ady E. u. 11 - Ady E. u. 16 - Ady E. u. 46 - Kodály Zoltán u. 1 - Vasútállomás épülete - Bagolyvár u. 1 - Bagolyvár u. 5 - Bagolyvár úti kápolna - Bagolyvár u. 16 - Bagolyvár u. gyógyszertár - Bagolyvár u. 25

hrsz: 132 hrsz: 176 hrsz: 149 hrsz: 109 hrsz: 1238 hrsz: 1382 hrsz: 1267 hrsz: 1256/2 hrsz: 1382 hrsz: 1260 hrsz: 1387

41

- Petőfi u. 3 - Bajcsy Zs. u. 44 - Fő u. 1 - Fő u. 2 - Fő u. 19 - Kinizsi Pál u. - Bagolyvár, sáncmaradvány

hrsz: 1292 hrsz: 1897 hrsz: 1103 hrsz: 1099/2 hrsz: 1122 hrsz: 1152 hrsz: 1253

(9)

Helyi védelemre kijelölt a római kori műtárgy – tábla, Árnyas fasor u.

(10)

Helyi védelemre kijelölt településkép, környezet: - Fő utca mindkét oldala

(11)

Helyi védelemben kell részesíteni a szép látványt nyújtó: - a Fő utca kétoldali idős platán fasorát - Szabadság utca egyoldali hárs fasorát - Bagolyvár utca kétoldali vadgesztenye fasorát - Árnyas fasor utca kétoldali vadgesztenye fasorát.

(12)

Az Önkormányzatnak meg kell alkotni helyi értékvédelemi rendeletét.

hrsz: 1332

RÉGÉSZETI TERÜLETEK 44.§. (1)

A régészeti lelőhelyek tágabb környezetére védőövezet kell kijelölni. A szabályozási terven ez a „Régészeti terület határa” által jelölt terület.

(2)

A település közigazgatási területén, a külterület szabályozáson jelölt régészeti lelőhelyek környezetében építési vagy egyéb tevékenységre való engedély kiadásánál a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el. Régészeti lelőhelyek: 1. lelőhely - a Bagódombi kempingtől északra 2. Lelőhely - Rádpusztára vezető út mellett 3. Lelőhely - Rádpusztára vezető út nyugati oldalán 4. Lelőhely - Szemesi berekben 5. Lelőhely - Bagolyvár mellett 6. Lelőhely - Bagolyvár mellett 7. Lelőhely - A volt iskola környéke 8. Lelőhely - Rádpusztára vezető út nyugati oldalán 9. Lelőhely - Széchenyi utca 8. sz. alatti telken 10. Lelőhely - Temetőben lévő „Sapkadomb” 11. Lelőhely - Dózsa Gy. utca 4. sz-ú telkén 12. Lelőhely - a település nyugati oldalán, 7. sz-ú főút mellett 13. Lelőhely - a romai katolikus templom környéke 14. Lelőhely - a Bagódombi kempingtől délre 15. Lelőhely - Csillagpuszta környéke

42

(3)

A tevékenység, építési munkálatok során váratlan régészeti emlék vagy lelet kerül elő, a vonatkozó törvények alapján kell eljárni.

TERMÉSZETVÉDELMI OLTALOMBAN RÉSZESÜLŐ TERÜLETEK 45.§. (1)

Balatonszemes közigazgatási területén az alábbi természetvédelmi oltalom alatt álló területek találhatók: -1996. évi LIII.tv. 15.§. (1) a. pontban meghatározott erdő, gyep, nádas -1996. évi LIII.tv. 23.§. szerinti lápok - 2/2002 Korm. rendelet szerinti „Érzékeny Természeti terület” - Natura 2000-es terület Ezek a területek a Szabályzatban zömmel a korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület, a felszíni vízminőségvédelmi övezetben lévő nádas, gyep- és természetvédelmi oltalom alatt álló területek övezetébe tartoznak.

(2) (3)

Védett természeti érték: - kúnhalom

1671 hrsz

Természetvédelmi oltalomban részesülő területeken folytatott tevékenységek megváltoztatásához az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságának engedélye szükséges

EGYÉB RENDELKEZÉSEK 46.§. (1)

Új lakó- és üdülőterület, központi vegyes terület, gazdasági, különleges és egyéb építési területek kialakítása, telekosztás, meglévő övezeti rehabilitáció csak e szabályozási terv és helyi építési szabályzat előírásai alapján történhet.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 47. §. (1)

Ez a rendelet 2005. augusztus 1.-én lép hatályba.

(2)

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a község Összevont Szabályozási Tervéről szóló 16/1997. (IX. 15.) számú rendelete, a 2/1998. (I. 26.) számú rendelete, a 7/1999. (V. 17.) számú rendelete 11 / 2001. (VII. 17.) számú rendelete hatályát veszti.

43

(3)

E rendelet kihirdetéséről a jegyző rendelet önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztésével gondoskodik.

Balatonszemes, 2005. július 25.

Dr. Zóka László jegyző

Illés Antal polgármester

Kihirdetve: 2005. július 25.

Dr. Zóka László Jegyző Fogalom-meghatározások: -Mellékrendeltetésű épület, épülettömeg az övezet leírásában meghatározott főrendeltetésű épülettől eltérő, kiegészítő rendeltetésű épület, például gépkocsi tároló, vagy a terület jellemző használatától eltérő rendeltetésű épület, amely a telken az övezet alapvető rendeltetésének megfelelő építménnyel együtt, de külön egységben létesül. Nem azonos az OTÉK 1. sz-ú melléklet 54. pontjában felsoroltakkal. - Építési hely az OTÉK 1. sz-ú melléklet 20. pontja szerint értelmezendő.

Záradék: Egységes szerkezetbe foglalva 2008. április 21-én.

Dr. Zóka László jegyző

44

(VII. 25.) RENDELETE

Recommend Documents