Magyar Nemzeti Filmarchívum
VIDEOTEZAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat
1.0 változat
Szerkesztette:
Ungváry Rudolf
Budapest 2003. január 31.
2
A tezaurusz az ISO 2788–86 nemzetközi és az MSZ 3418–87 magyar tezauruszszabványoknak megfelelően készült.
Készült a Magyar Nemzeti Filmarchívum megbízásából. Szerkesztés és karbantartás: Magyar Nemzeti Filmarchívum
Az 1.0 változat lezárva: 2003. január 31.
3
VIDEOTEZAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat : 1.0 változat / [összeáll. Ungváry Rudolf] Rudolf ; [közr. a] Magyar Nemzeti Filmarchívum. – Budapest : MNA, 2003.
Az VIDEOTEZAURUSZ, a KÖZTAURUSZ, és a GEOTAURUSZ egymással összehangolva készült
A szabályzathoz az alábbi dokumentumok kapcsolódnak:
FILMTEZAURUSZ : A Magyar Nemzeti Filmarchívum tezaurusza : Előszó : 2.0 változat / Szerkesztett Ungváry Rudolf ; [közr. a] Magyar Nemzeti Filmarchívum. – Budapest : MNA, 2003. – XXVIII, 320 p. ; 29 cm KÖZTAURUSZ : Az Országos Széchényi Könyvtár és a közművelődési könyvtárak átfogó tezaurusza : 3.0 változat / Főszerkesző Ungváry Rudolf ; [közr. a] Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest : MKE, OSZK, 2002–
GEOTAURUSZ : földrajzi, humángeográfiai és történeti földrajzi nevek tezaurusza / főszerk. Ungváry Rudolf ; [közr. a] Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest : MKE, OSZK, 2000–. Beolvadt a Köztauruszba, abból önálló tezaurusz céljára exportálható. 025.43
Tezaurusz szerkesztő és karbantartó programrendszer: RELEX névtér- és tezaurusz-szerkesztő rendszer : Több felhasználó számára hozzáférhető kliens-szerver alkalmazás névterek (tulajdonnév- és köznévterek), tezauruszok, taxonómiák és osztályozási rendszerek (például ETO) osztott kezelésére egy és többnyelvű környezetben az Interneten keresztül : Felhasználói kézikönyv : 1.0 változat / Készítette: Ungváry Rudolf. – Budapest : OSZK, 2012. – 49 p. ; 29 cm 025.43 519.688
4
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................................................... 4 1. Bevezető ................................................................................................................................................. 5 2. Osztályozás a tezaurusszal .................................................................................................................. 5 2.1 Alapelvek ....................................................................................................................................5 2.2 Alapműveletek ............................................................................................................................5 A tartalmilag hiteles kulcsszavak kiválasztásának elvei ..........................................................................6 3. Az adatbázis tezaurusza ...................................................................................................................... 8 3.1 A tezaurusz kezelése ...................................................................................................................8 3.2 Deszkriptorok és katalógustételek...............................................................................................8 4. A tezaurusz karbantartása ................................................................................................................... 8 4.1 A nyomtatott tezaurusz karbantartása ...................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.2 Változtatások kérése ...................................................................................................................8 5. Osztályozási útmutató az osztályozó fogalmak típusai szerint .......................................................... 9 5.0 Általános kérdések .......................................................................................................................9 5.1 Földrajzi és történelemföldrajzi helyek osztályozása ...................................................................9 5.1.1 Földrajzi helyek ..........................................................................................................................9 5.1.2 Történelemföldrajzi helyek .......................................................................................................10 5.1.3 Magyarország és Erdély ......................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5.2 A nyelvek osztályozása ........................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5.3 Az idő és a művészeti stílusok osztályozása .............................................................................11 5.4 Osztályozás formai deszkriptorokkal (a dokumentumtípus osztályozása) ................................11 5.4.1 Általános szabályok ..................................................................................................................11 5.4.2 Életrajzok .................................................................................................................................11 5.4.3 Szótárak ....................................................................................................................................12 5.4.4 Tankönyvek ..............................................................................................................................12 5.5 Osztályozás jelentésfinomító deszkriptorokkal (modifikátorokkal) ..........................................12 5.6 Osztályozás tulajdonnevekkel ...................................................................................................12 5.7 Élő szervezetek, szervek, élőlények osztályozása ......................................................................16 5.7.1 Élőlények osztályozása .............................................................................................................16 5.7.2 Vírusok osztályozása ....................................................................................................................18 5.7.3 Szervek, szövetek osztályozása ....................................................................................................18 5.8 Betegségek, tünetek osztályozása .............................................................................................18 5.9 Osztályozás növényvédőszer nevekkel .....................................................................................19 5.10 Osztályozás vegyületnevekkel ...................................................................................................19 5.10.1. Szervetlen vegyületek ...............................................................................................................19 5.10.2 Szerves vegyületek ...................................................................................................................21 6. Speciális dokumentumtípusok osztályozása ...................................................................................... 22 6.1 Történelmi tárgyú dokumentumok osztályozása ........................................................................22 6.2 Művészeti, művészettörténeti, irodalomtudományi, irodalomtörténeti dokumentumok osztályozása ...............................................................................................................................23 6.3 Szépirodalmi dokumentumok osztályozása ...............................................................................23 6.4 Részcímes periodikák, kongresszusi kiadványok, különlenyomatok, egyes szabványok, rendkívül speciális tárgyú dokumentumok osztályozása .............................24 6.5 Nyelvkönyvek, szótárak, lexikonok osztályozása ......................................................................24 Tárgymutató.............................................................................................................................................. 25 Osztályozási példatár külön kötetben
5
1.
Bevezető
Ez a szabályzat a FILMTEZAURUSZ (a továbbiakban: tezaurusz) alkalmazását és karbantartását szabályozza. A tezaurusz alkalmazásán a tezaurusz segítségével végzett osztályozást és információkeresést (a továbbiakban: keresést) értjük; a tezaurusz karbantartásán pedig a lexikai egységek és kapcsolataik, továbbá egyéb adataik módosításait.
2.
Osztályozás a tezaurusszal
2.1
Alapelvek
A tezaurusz elsősorban a Magyar Nemzeti Filmarchívumbanban a dokumentumok tartalmi feltárásához és kereséséhez használható. Tartalmazza a mozgóképek leírásához szükséges képi és egyéb szakkifejezések (törzsanyag), a földrajzi és történelem-földrajzi kifejezések és a dokumentumtípusok tezauruszcikkeit A tezaurusz használatára az osztályozás specifikusságának elve érvényes: Mindig a dokumentum tartalmát a tezauruszban szereplő legspeciálisabban jellemző deszkriptort válasszuk osztályozásra. Például: A „villamosra várakozás körúti megállóhelyen” esetén nem a „közúti villamosvasút”, a „megálló” és s „várakozás” a helyes deszkriptorok, hanem a „közúti villamosvasút” és a „villamos-megállóban várakozó emberek”, mivel van speciális deszkriptor a villamos megállóban való várakozásra. A „nyomdászképző iskola” esetén nem a „nyomdász” és az „iskola” a helyes deszkriptorok, hanem a „nyomdász” és a „szakiskola”, mivel a speciális szakterületek oktatását szakiskolában végzik. A”telefonista ellenséges replő közeledését jelenti” tartalom esetén nem a „telefonkezelő” és a „repülőgép” a helyes deszkriptorok, hanem a „repülőgépet figyelő katona” és a „támadó repülőgép”. A specifikusabban jellemző kifejezéseket az általánosabb jelentésű vezérszó alatt az A relációjelű alárendelt deszkriptorok között találhatjuk meg. Például: Az „esemény” vezérszó alatt megtalálható a „látványos esemény”, az alatt az „esemény járművel”, alatta az „érkező jármű”, alatta pedig az „érkező villamos” specifikusabb deszkriptor. A tezaurusz szab határt az osztályozás mélységének, azaz a specifikusságnak. Csak olyan mélyen, olyan pontosan fogalmazható meg a dokumentum tartalma, amilyen speciális deszkriptorok a tezauruszban ehhez rendelkezésre állnak. Ha a tezauruszban a dokumentum tartalmának megfelelő specifikus kifejezés nem található, de e kifejezéshez képest általánosabb kifejezés igen, vagy az utóbbit kell használni, vagy — ha a hiányzó specifikus kifejezést előre láthatóan gyakron kell majd használni — fölvételre kell javasolni. A dokumentum témáját osztályozó deszkriptorok összessége deszkriptorláncot alkot.
2.2
Alapműveletek
Osztályozáskor a dokumentum tartalmát az információkereső nyelv (vagyis a tezaurusz) szavaival kell kifejezni, azaz le kell fordítani a természetes nyelven megfogalmazható tartalmat az információkereső nyelvre. Ennek érdekében az alábbi műveleteket végezzük el: I. Megfogalmazzuk természetes magyar nyelven a dokumentum tartalmát. Például: A proletárgyermekek boldogan távoznak a Fővárosi Orfeumban megtartott mesematinéról. A magyarországi abszolutista uralom hivatalnoki karának etnikai összetétele II. Kiválasztjuk a szövegen belül a tárgyakat, tárgyköröket kifejező szövegszavakat (ezeket aláhúzott betűkkel jelöltük): 1. példa: A proletárgyermekek boldogan távoznak a Fővárosi Orfeumban megtartott mesematinéról. 2. példa: A magyarországi abszolutista uralom hivatalnoki karának életkörülményei. III. A megfogalmazásból – elhagyjuk a ragokat, képzőket, – lehetőleg főnévi, egyes számú, alanyeseti formájúra alakítjuk a kifejezéseket, – elhagyjuk a tartalom lényege szempontjából nem jelentős kifejezéseket (példánkban ilyen a „megtartott”). Ezáltal megkapjuk a természetes nyelven kifejezett kulcsszavakat. A kulcsszó tehát a dokumentum tartalmát jellemző egyszerű, nem ragozott kifejezés, melynek alapján az osztályozásra legalkalmasabb információkereső nyelvi szót (deszkriptort vagy tárgyszót) megállapítjuk. A kulcsszavakat
6 ebben a szabályzatban mindig nagy kezdőbetűvel írjuk, a deszkriptorokat pedig kis kezdőbetűvel (ha az utóbbira szövegen belül hivatkozunk, idézőjelbe tesszük a deszkriptort). Példánkban a kulcsszavak: 1. Proletárgyermek, Boldogság, Távozás, Orfeum, Mesematiné 2. Magyarország, Abszolutizmus, Hivatalnok, Életkörülmény A tartalmilag hiteles kulcsszavak kiválasztásának elvei Egyértelműség A kiválasztott kulcsszó önmagában, a szövegösszefüggés ismerete nélkül is informatív, érthető legyen. Ebből következik, hogy a dokumentum szövegszavát ebből a szempontból felül kell vizsgálni és adott esetben kiegészítéssel, átalakítással vagy más, találóbb kifejezéssel való helyettesítéssel pontosítani kell. Például: Abszolutista uralom
helyett
Abszolutizmus
Figyelem! Nem arról van szó, hogy a tartalmi kivonatban vagy a címben szereplő szövegszót nem szabad használni, hanem csak arról, hogy ha ez a szövegszó mesterkélt, az osztályozás szempontjából nem megfelelő, akkor helyette — ahogy azt a fenti példában is tettük — szakszerűbb, az osztályozás számára használhatóbb kifejezést keresünk kulcsszóul. Megbízhatóság A kulcsszókiválasztás annál megbízhatóbb (reprodukálhatóbb, ugyanúgy megismételhető), mennél specifikusabbak az egyes kulcsszók, és mennél pontosabban fejezi ki összességük a dokumentum tartalmának egészét. Tömörség és találóság A kulcsszó legyen a lehető legrövidebb, de a tartalmat fejezze ki velősen és pontosan. Például: Lakások építése Hivatalnoki kar
Lakásépítés Hivatalnok
helyett helyett
Használhatóság A kulcsszavak feleljenek meg a szakterület szabványos, és széles körben elfogadott nyelvhasználatának (kerüljük el a szakzsargont, a mesterséges kifejezéseket, szélsőséges szakmai irányzatok terminológiáját). Például: menázsi
helyett
étel
Megfelelő fogalmi kategória megállapítása A dokumentumban ugyanazt a tárgyat, problémát különféle fogalmi kategóriákban fejezhetik ki: ez lehet a folyamat/tevékenység, az anyag/nyersanyag, a berendezés/gép/szerszám/tárgy, az élőlény/ember, a tulajdonság/állapot. A kulcsszót annak a fogalmi kategóriának megfelelően válasszuk ki, amelyben a tárgyat, problémát a dokumentumban tárgyalják. Például: Kitüntetés [tárgy kategória: érem, jelvény, oklevél] Orfeum [létesítmény kategória] Például: „Távozás színházi előadásról” tartalom esetén: Helytelen (felesleges) kulcsszó Helyes kulcsszó Például: „Tüntető felvonulás” tartalom esetén: Helytelen kulcsszó Helyes kulcsszó
Kitüntetés [tevékenység kategória: kitüntetés átadása] Orfeumielőadás [folyamat kategória]
Színielőadás Távozás [pontosabban: házat elhagyó emberek, színházi épület]
Felvonulás Tüntetés
IV. Megkeressük a tezauruszban a természetes nyelven kifejezett kulcsszavaknak megfelelő információkereső–nyelvi kifejezéseket (melyek lehetnek deszkriptorok vagy nemdeszkriptorok). Példánkban az eredmény — melyet az alábbiakban következő a)-e) pontokban magyarázunk el — a következő deszkriptorokból áll: 1.
munkásság, vidám gyermekek, távozás
2.
önkényuralom időszaka (1849–1867), adminisztratív dolgozó, életmód
7 Az alábbi esetekkel kerülhetünk szembe: A)
A KULCSSZÓNAK MEGFELELŐ KIFEJEZÉS SZEREPEL A TEZAURUSZBAN, ÉS ELŐÍRT KIFEJEZÉS, AZAZ DESZKRIPTOR. Ebben az esetben e deszkriptor lesz tagja a deszkriptorláncnak. Mintapéldánkban ez a helyzet a Tábvozás kulcsszó esetén.
B)
A KULCSSZÓNAK MEGFELELŐ KIFEJEZÉS SZEREPEL A TEZAURUSZBAN, DE NEM ELŐÍRT KIFEJEZÉS, AZAZ NEMDESZKRIPTOR. Ebben az esetben helyette az L (lásd), ill. L& (lásd ÉS–), ill. LV (lásd VAGY–) kapcsolatban álló deszkriptort, illetve deszkriptorokat kell választani. 1. példa, 1. lépés:
proletár L munkás
A Proletárgyermek esetén tehát a „munkás” deszkriptorral kell tovább keresni a megfelelő kifejezést. Megtaláljuk a „munkásgyermek” nemdeszkriptort. 1. példa, 2. lépés:
munkásgyermek L& gyermek munkásság
Azaz a „munkásgyermek” esetén a „munkásság” és a „gyermek” deszkriptorokat kell választani. 2. példa, 1. lépés:
életkörülmény LV életmód életszínvonal
Az osztályozandó filmben a hivatalnokok életmódjával foglalkoznak, ezért ezt választjuk C)
A KULCSSZÓNAK MEGFELELŐ KIFEJEZÉS SZEREPEL A TEZAURUSZBAN, DE VAN NÁLA SPECIFIKUSABB VAGY EGYÉB OKBÓL JOBB. Az osztályozás .specifikusságának az elvét éppen akkor kell a leginkább figyelembe venni, amikor elvégezzük a „fordítási” műveletet a kulcsszó és a tezaurusz lexikai egységei között. Mintapéldánkban ez a helyzet az Abszolutizmus kulcsszó esetén. Ennek ugyan létezik a tezauruszban a pontosan megfelelő deszkriptora, de az „abszolutizmus” deszkriptor tezauruszcikkét tanulmányozva láthatjuk, hogy van alárendeltje, az „önkényuralom időszaka (1849-1867)”. Mivel a példaként választott dokumentum az 1849 után Magyarországon megvalósult önkényuralmat tárgyalja, ezt a specifikusan jellemző deszkriptort kell választani.
D)
A KULCSSZÓNAK MEGFELELŐ KIFEJEZÉS SZEREPEL A TEZAURUSZBAN, DE NINCS RÁ SZÜKSÉG. Az osztályozás .specifikusságának elvéből következik, hogy olyan deszkriptorral, melyek a specifikus deszkriptor tartalmában is megtalálhatók, nem kell a dokumentum tartalmát jellemezni, mert ez redundanciát okoz. Első példánkban ez a helyzet az Orfeum és a Mesematiné kulcsszavakkal: van ugyan „orfeum” deszkriptor, és a Mesematiné helyett megtalálható a „szórakoztató műsor gyermekeknek” deszkriptor, de a filmben maga az orfeumi mesematiné nem látható, ezért szükségtelen osztályozni. Második példánkban ez a helyzet a Magyarország kulcsszó esetén. Ennek ugyan létezik a tezauruszban a pontosan megfelelő deszkriptora, de az „önkényuralom időszaka (1849–1867)” deszkriptor eleve kifejezi, hogy a Magyarországról van szó. Ezért a Magyarország deszkriptor szerepeltetése a deszkriptorláncban felesleges.
E)
A KULCSSZÓNAK MEGFELELŐ KIFEJEZÉS SZÜKSÉGES, DE NEM SZEREPEL A TEZAURUSZBAN. Ebben az esetben megvizsgáljuk, hogy milyen más kifejezések társíthatók a kulcsszóhoz az adott dokumentum összefüggésében, és ezeknek megkeressük az információkereső nyelvi kifejezéseit (deszkriptorait vagy nemdeszkriptorait).
– Megvizsgáljuk, van-e – általánosabb vagy speciálisabb jelentésű deszkriptora [pl. az Asztal hiánya esetén azt, hogy van-e „bútor”, illetve „íróasztal”, „ebédlőasztal”], – egész vagy rész kapcsolata [pl. az Ág hiánya esetén azt, hogy van-e „fa” a Hadsereg hiánya esetén azt, hogy van-e „katona”], – valamilyen oksági kapcsolata [pl. a „kutya” hiánya esetén a „házőrzés”, „ebtenyésztés”], – valamilyen egyéb jellemzője [pl. a „kutya” hiánya esetén az „ugatás”].
8 Ha találunk megfelelő kifejezést, mely az adott szövegkörnyezetben helyettesítheti a kulcsszót (helyette felhasználható), akkor elvégezzük az előbbi a) vagy d) műveletet, attól függően, hogy a talált kifejezés deszkriptor-e vagy nemdeszkriptor. Az előbbi megfontolások alapján talált deszkriptorokból kiindulva tovább is folytatható a legmegfelelőbb deszkriptor keresése: ennek érdekében a deszkriptorcikk vezérszavához tartozó, alatta feltüntetett nem–faj (F/A), egész–rész (T/P), oksági (R/E) és egyéb rokonsági (X/X) kapcsolatokat vehetjük figyelembe. Első példánkban egyrészt a „boldogság” deszkriptor alapján, másrészt a „gyermek” deszkriptor alapján találhatunk rá a „didám gyeremekek” deszkriptorra. NINCS HELYETTE MEGFELELŐ DESZKRIPTOR A TEZAURUSZBAN ÉS NEM MONDHATUNK LE A HASZNÁLATÁRÓL ÁLTALÁNOS SZINTEN SE.
D)
Ebben az esetben a kulcsszót deszkriptornak kell javasolni. Ennek érdekében a tezauruszt karbanartó szerkesztőségéhez fordulunk. Első példánkban megfontolható, hogy fölvételre javasuljuk a „távozó gyermekek” deszkriptort, de ezt csak akkor érdemes megtenni, ha valóban rendkívül sok képsort szükséges ezzel a deszkriptorral osztályozni. A tezaurusz karbantartásával (módosítások, törlések, stb. kérésével) részletesen a 4. fejezetben foglalkozunk. ADOTT ESETBEN A TEZAURUSZBAN SZEREPLŐ KIFEJEZÉS ALATT FELTÜNTETETT MAGYARÁZAT IS SEGÍTSÉGET NYÚJT A LEGMEGFELELŐBB DESZKRIPTOR KIVÁLASZTÁSÁRA.
E)
Például: kapuból kilépő ember M: Egy vagy több ember szappanopera M: Szórakoztató, olykor giccsbe hajló tévé-vagy rádiósorozat B: Az MTV nomenklatúra szerint a több mint 50 részes nem önálló epizódokból álló TV-sorozat
3.
Az adatbázis tezaurusza
3.1
A tezaurusz kezelése
A tezauruszt elvileg az alkalmazott könyvtári rendszer kezeli. A RELEX AB tezauruszkezelő rendszerrel a tezaurusz a könyvtári rendszertől függetlenül is kezelhető. Annak érdekében, hogy az osztályozás céljára manuálisan is használhassák a tezauruszt, célszerű a tezaurusz mindenkori szövegállományából nyomtatott változatot közreadni. A betűrendi besorolás a magyar könyvtári szabványoknak felel meg. A nem latin — pl. görög — betűk a mutatóban és a tezauruszban átírt formában szerepelnek (pl. alfa–sugárzás).
3.2
Deszkriptorok és katalógustételek
A dokumentum témáját kifejező deszkriptorok összessége alkotja a deszkriptorláncot. A deszkriptorlánc egyetlen deszkriptorból is állhat. Egy dokumentumhoz a mindenkori adatbázis-kezelő rendszer tulajdonságaiból következő számú deszkriptor tartozhat A témát kifejező deszkriptorokat az adatbázis katalógustételéhez kapcsoljuk.
4.
A tezaurusz karbantartása
A tezaurusz szókincse állandóan változik, ezért szabályozott karbantartási rend szükséges.
4.1
Változtatások Változtatáson új felvételt, alak(szöveg) módosítást és törlést értünk.
A változtatási igények többnyire a dokumentumok feldolgozásakor születnek meg.
A változtatások fő típusai: a) Új lexikai egység (deszkriptor vagy nemdeszkriptor) felvétele
9
b) c) d) e) f)
Meglévő lexikai egység megnevezésének módosítása Kapcsolat módosítása Magyarázat módosítása Lexikai egység törlése Egyéb javaslat
A kérhető változtatások alapelve: Minden változtatásnak meghatározott deszkriptorhoz vagy nemdeszkriptorhoz kell kapcsolódnia
5.
Osztályozási útmutató az osztályozó fogalmak típusai szerint
5.0
Általános kérdések
A deszkriptoroknak/nemdeszkriptoroknak a hagyományos katalogizálási szerepük alapján az alábbi fajtáit különböztetjük meg: Tárgyi deszkriptor (szakdeszkriptor) Pl. figyelő katona, induló autóbusz, tüntetés, bibliakutatás, forradalom, nemzetiségi kérdés, jóslás Földrajzi és etnográfiai deszkriptor Pl. Várnegyed, Nagykörút, Ausztria, Közép–Európa, Mérsékelt égöv, Nagyalföld, Zala megye; csángó, német, cigány Idődeszkriptor Pl. 1912. május 23., Horthy-korszak, 1848–1849, 1956, Karácsony Művészeti stílusi Pl. barokk, kubizmus, posztmodern, szecesszió Formai deszkriptor Pl. cirkuszi előadás, portréfilm, szakfilm, zenemű filmen Nyelvi deszkriptor Pl. angol, eszperantó Modifikátor Pl. alkalmazás, érték, esemény Személy-, ill. testületi név deszkriptor Pl. „Kandó Kálmán (1866–1931), gépészmérnök”, „DIMÁVAG gépgyár (Miskolc)” Élő szervezetek, szervek, élőlények osztályozása Pl. állat, növény, szerv Betegségek osztályozása Pl. vírusos betegség, száj- és körömfájás, tuberkulózis
5.1
Földrajzi és történelemföldrajzi helyek osztályozása
5.1.1
Földrajzi helyek
Földrajzi hely osztályozása csak akkor indokolt, ha a földrajzi hely a dokumentum témája, és e téma fontosnak tekinthető. A kutatás, a fejlesztés, a megbeszélés helyszíne, a gyártmány gyártási helyének megjelölése nem tekintendő a dokumentum tárgyának. Kell például földrajzi deszkriptor: Környezetvédelem Angliában Tokio földrengésbiztos magasépületei Régi égetőkemencék a Közel–Keleten A Felvidék története Felvidéki kastélyok
környezetvédelem, Nagybritannia magasépítés, földrengés, Japán [esetleg Tokio] égetőkemence, Közel–Kelet Felvidék, országtörténelem Felvidék, kastély
Nem kell például földrajzi deszkriptor: i
A művészeti stílusokat osztályozási tulajdonságaik miatt az idődeszkriptorokkal együtt tárgyaljuk.
10 Angol környezetvédelmi eszközök kiállítása Budapesten Földrengésbiztos magasépületekben használt személyfelvonók biztonsági felszerelései Japánban Égetőkemencéket gyártó cégek tanácskozása a Közel–Keleten Ha a tezauruszban szereplő közigazgatási és egyéb egységnél kisebbről van szó, a tezauruszban szereplő átfogóbb egységgel osztályozzuk, vagy a kisebb egységet új deszkriptorként vesszük föl. Például Vác, Fő tér
esetén: deszkriptor
Vác
v. új deszkriptor Vác, Fő tér
Különleges eset a vízlépcsők és egyéb nagy területre kiterjedő vagy nagy méretű műtárgyak osztályozása, melyek szorosan kapcsolódnak földrajzi nevekhez. Az egyes műtárgyak, létesítmények neve nem földrajzi név, de szintén tulajdonnév. Tulajdonneveket a földrajzi nevek kivételével a tezauruszba nem veszünk föl (rájuk az MSZ 3440 szabványcsaládban foglalt egységesített személy- és testületi nevekre, ill. címekre vonatkozó szabályok vonatkoznak). A műtárgyak és létesítmények nevei ugyanakkor nem tartoznak az egységesített besorolási nevek közé sem, tehát nincs szabály egységesített névalakjukra. Osztályozáskor az eljárás a következő: – az adott műtárgy, létesítmény általános nevét kifejező deszkriptorával (pl. magasépület, erőmű, vízlépcső, vízcsatorna, műhold, űrállomás) és szükség szerint – a megfelelő földrajzi névvel osztályozzunk. Például: Bős–Nagymarosi vízlépcső Bécsi operaház Budapesti parlament Eiffel-torony Győri feketepiac („lengyelpiac”) János-hegyi kilátó Rajnai vízlépcsők Taszári repülőtér World Trade Center
esetén: esetén: esetén: esetén: esetén: esetén: esetén: esetén: esetén:
vízerőmű, duzzasztómű, Bős, Nagymaros színház, Bécs országház, Budapest torony, Párizs feketegazdaság, piaci létesítmény, Győr kilátó, János-hegy vízerőmű, duzzasztómű, Rajna repülőtér, Taszár toronyház, New York
A hosszú hajózási és öntözőcsatornák nevét (pl. Duna–Tisza csatorna), mivel ezek jóformán földrajzi képződmények, szükség esetén fölvesszük a tezauruszba.
5.1.2
Speciális földrajzi, történelemföldrajzi helyek, magyarországi, erdélyi stb. helyek
Ha a tezauruszban nem szereplő földrajzi és történelemföldrajzi helyek osztályozása szükséges, a helyneveket a Geotauruszból vehetjük át. Ha a magyar állam és a magyar történelem egyes korszakairól van szó, a magyar történelmi korszakdeszkriptorokat kell használni: magyar történelmi korszak (1848 előtt) F történelmi korszak A államalapítás Anjou-kor Árpád-kor honfoglalás honfoglalás előtti kor Hunyadiak kora kalandozások kora magyar őstörténet Rákóczi-szabadságharc reformkor tatárjárás török hódoltság T magyar történelem R magyar történelmi korszak (1948 után) magyar történelmi korszak (1948 után) F történelmi korszak A 1848/49-es forradalom és szabadságharc 1956-os forradalom fehérterror fordulat éve forradalmak kora
11
T E X
Horthy-korszak Kádár-korszak kádári konszolidáció kiegyezés kora koalíciós időszak német megszállás nyilas uralom Osztrák-Magyar Monarchia időszaka önkényuralom időszaka (1849-1867) Rákosi korszak rendszerváltás tanácsköztársaság világháború vége legújabbkor magyar történelem magyar történelmi korszak (1848 előtt) 1945 utáni időszak
A magyarországi közigazgatási egységek dolgában (vármegyék és megyék) egyelőre nem törekedtünk a teljességre. A vármegye nevet az 1921 előtti egységek, a megye nevet az 1921 utáni egységek esetén használjuk. A különféle területetek, országok, államok történelmének osztályozására a megfelelő földrajzi egység nevét és az „országtörténelem” vagy a „helytörténet” deszkriptorokat, valamint szükség szerint a megfelelő történelmi szakterület, segédtudomány deszkriptorát kell megadni („őstörténet”, „archeológia”, „numizmatika” stb.) Például: „Izrael”, „országtörténelem” „Izrael”, „országtörténelem”, „archeológia” „Somogy megye”, „helytörténet”, „Árpád–kor”
5.2
Az idő és a művészeti stílusok osztályozása
Az idődeszkriptort akkor kell használni, ha a dokumentum tartalma, témája – geológiai kor (pl. Negyedidőszak, Jura, Allúvium) és a tezauruszban szerepel – kor, korszak, század, évezred (pl. Újkor, 2. évezred) – művészeti stílus (pl. Reneszánsz, Jugendstil); – évszámmal kifejezhető időintervallum (pl. 1948–1956, 1945 után, 1989 előtt) [a ... század és ... évezred helyett is időintervallumot kell megadni (a 19. század helyett például 1800– 1899)]; más szóval a kezdő és záróévnél pontosabban időintervallum esetén nem kell osztályozni; – évszámmal kifejezhető időpont (pl. 1956); más szóval az évszámnál pontosabban nem kell osztályozni. Az évszámokat (pl. „1945”), évszámmal kifejezett időintervallumokat (pl. „1945–1949”), (pl. „1945 után”, „i. e. 1. évezred előtt”) — legalábbis előre — nem vesszük föl a tezauruszba. Ezeket a deszkriptorokat az osztályozás során, mintegy szabad deszkriptorként lehet fölvenni. Nem szabad idődeszkriptorral osztályozni, ha az időt, időintervallumot, időpontot, stb. más hívójelű adatelemben kell jelölni (például megjelenési év, konferencia ideje).
5.3
Osztályozás formai deszkriptorokkal (a dokumentumtípus osztályozása)
5.3.1
Általános szabályok
Formai deszkriptorral a dokumentum fajtáját, típusát osztályozzuk (pl. híradófilm, memoár, interjú, útifilm)
5.4.2
Memoárok, portréfilmek, interjúk, emlékműsorok – A személyekről, testületekről szóló filmek esetében az adott formai deszkriptorral és a személy, ill. testület egységesített nevével osztályozunk.
Például:
12 Kalmár László életútja Einstein életrajza Kosáryné Réz Lola életrajza Kalmár László életrajza
esetén portréfilm, Kalmár László (matematikus) esetén életrajz; Einstein, Albert esetén életrajz; Réz Lola, Kosáryné esetén életrajz; Kalmár László (matematikus)
Testületek története esetén a testület egységesített nevét és a „testülettörténet” deszkriptor kell használni. Például Paksi Atomerőmű története
esetén Paksi Atomerőmű (Paks), testülettörténet
Az egységesített személynév, ill. testületi név mutatótétel lesz, de a tezauruszba nem kerül be.
5.4.3
Szótárak – Szótárak esetén csak a megfelelő szótár formai deszkriptorral kell osztályozni. A speciális szótártípust (pl. kétnyelvű szótár, többnyelvű szótár, terminológiai szótár, útiszótár) mindig adjuk meg. – A nyelvet illetően lásd a 6.2 fejezetet.
Például: Angol–magyar nagyszótár
5.4.4
esetén
deszkriptor
kétnyelvű szótár, nagyszótár, angol nyelv, magyar nyelv
Tankönyvek – A tankönyvek iskolatípusok szerinti fajtáit (pl. Szakközépiskolai tankönyv, Szakiskolai tankönyv) egységesen a „tankönyv” deszkriptorral kell osztályozni, kiegészítve a deszkriptorláncot az iskolatípus deszkriptorával. (Jegyzet és tankönyv között csak annak alapján lehet különbséget tenni, hogy a dokumentumban jegyzetként azonosítják a kiadványt.)
A nem iskolatípusok szerint megnevezett tankönyveket és segédleteket a „tankönyv” deszkriptorral nem osztályozzuk, ha specifikumuknak megfelelő formai deszkriptor szerepel a tezauruszban (elég csak pl. a „nyelvkönyv”, „szöveggyűjtemény”, „fali térkép” deszkriptorokkal osztályozni őket). Például: Matematikai szakközépiskolai tankönyv Nemzetközi áruforgalom egyetemi jegyzet Osztályozáselméleti szöveggyűjtemény
5.5
esetén esetén esetén
matematika, szakközépiskola, tankönyv nemzetközi, áruforgalom, egyetemi jegyzet osztályozás, könyvtártudomány, dokumentalisztika, szöveggyűjtemény
Osztályozás jelentésfinomító deszkriptorokkal (modifikátorokkal)
Modifikátorok olyan, a tezauruszban szereplő tárgyi jellegű deszkriptorok, melyek önmagukban nem képviselnek tárgykört, hanem csak egy másik deszkriptorral együtt használatosok a másik deszkriptor jelentésének szűkítésére. Modifikátorok lehetnek – a jelzői szerepet játszó deszkriptorok (pl. „digitális”, „gyorsaság”, „hidraulikus”, „mikro...”, „periódus”, „szilárdság”, „univerzális”, „villamos”), – a terméket, tárgyat, berendezést, eszközt jelentő deszkriptorokra vonatkozó általánosabb tevékenységek (pl. „ellenőrzés”, „fejlesztés”, „gyártás”, „kutatás”, „megmunkálás”, „mérés”, „szerkesztés”, „tervezés”), –. elvont fogalmak, dolgok (pl. „paraméter”, „tulajdonság”, „tudomány”, „elmélet”, „elv”) Például: Bibliográfiák szerkesztése bibliográfia, szerkesztés Nemzetközi gazdasági együttműködés gazdaság, kooperáció, nemzetközi
5.6
Osztályozás tulajdonnevekkel
Tulajdonneveket a tezaurusz — a földrajzi nevek Geotauruszban szereplő kivételével — nem tartalmaz. A tulajdonnevekkel akkor osztályozunk, ha a dokumentum tartalma az adott tulajdonnév viselőjére vonatkozik. Az osztályozásra fölhasznált tulajdonnevek bekerülnek az adatbázis tárgyi mutatójába, de a tezauruszban nem szerepelnek.
13 A tulajdonnevet egységesített besorolási adat formájában kell használni osztályozáskor is. Mindig osztályozzuk az átfogó szervezet típusát is. Például: Európai Unió Library of Congress Paksi Atomerőmű
esetén : esetén : esetén :
nemzetközi szervezet, Európai Unió könyvtár, Library of Congress atomerőmű, Paksi Atomerőmű (Paks)
Életrajzi dokumentumok esetén az esetleg szükséges tárgyköri szakdeszkriptorok mellett az „életrajz” deszkriptorral a dokumentumtípust is osztályozzuk. A személy nevét, akire az életrajz vonatkozik, egységesített besorolási adat formájában adjuk meg. Értelemszerűen vonatkozik ez a testületekkel, azok működésével, történetével, stb. foglalkozó dokumentumokra is. Például: ENSZ története
esetén ENSZ, testülettörténet
Márkaneveket osztályozása esetén osztályozni kell a márkanévvel jelölt dolog típusát és szükség esetén a cég egységesített nevét. Például: Siemens PC MC 6800 mikrokontroller FORD SIERRA
esetén esetén esetén
személyi számítógép, Siemens AG (München) mikroprocesszor, 6800, Motorola Inc. (Boston) személygépkocsi, Ford Sierra
A betűszavakat vagy betűszószerű márkaneveket általában nagybetűvel írjuk. Minden más kifejezést nagybetűvel kezdünk és kisbetűvel folytatunk. Például: Betűszavak
Betűszószerű márkanevek
CMS (Conversational Monitoring System) COSY (Cooler Synchrotron) EISPACK (Eigensystem Package) FotoCVD OS/2 UNIX V V46
CorelDRAW Excel ÉkSzer FoxPro Oracle Syn–Tax 5.0 Word for Windows
A rövidítések, betűszavak tezauruszcikkében az általános megjegyzésben mindig adjuk meg a feloldásukat (ha a feloldás létezik). A verziószámmal fölvett terméknevek esetén a feloldást nem (vagy csak kivételes esetben) kell megadni, mivel azt már a verziószám nélkül feölvett (alap)márkanévben kellett megadni. A márkanévhez, típusnévhez mindig kapcsoljuk hozzá a fölérendeltjét vagy ha ez nem lehetséges, valamilyen más deszkriptort, amellyel összefügg. Rövid magyarázat is tartozzék hozzá. Például: Márkanév
Fölérendelt deszkriptor
AMF [M: Atomic Force Microscopy) DSPL [M: Data Stream Processing Language) Qualids [M: Qualification des classes) RTF [M: Rich Text Format)
F optoelektronika F programnyelv F osztályozási rendszer T szövegszerkesztő program
de [mivel nem oldható fel]: Syn–Tax 5.0 [M: Nyelvészeti program] SISAL [M: Áramkörtervező program]
T nyelvészet, F felhasználói program F programrendszer, R villamos áramkör
Figyelmeztetés: A márkanevek után nem írunk típusnevet Például (a magyarázat szövegét nem tüntettük föl):
14 Helyes
Hibás
Deszkriptor
DOS 6.0 Citroën BX Quattro Pro Windows 3.x Pentium WL 22361
DOS 6.0 operációs rendszer Citroën BX személygépkocsi Quattro Pro programrendszer Windows 3.x felhasználói felület Pentium mikrokontroller WL 22361 gombaölőszer
DOS F operációs rendszer Citroën BX F személygépkocsi Quattro Pro F felhasználói program Windows 3.x F operációs rendszer Pentium F mikroprocesszor WL 22361 F gombaölőszer
A növényvédőszerek, hatóanyagok és agrokemikáliák márkaneveihez (pl. E 601, Metafosz, WCFATCX 50 EC) tartozó átfogó növényvédőszer típus az alábbi dokumentumból állapítható meg: Növényvédőszer jegyzék / [Összeáll.] Vadász Ágnes. - Budapest : MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, 1979. 48 p. ; 21 cm Például (a magyarázat szövegét nem tüntettük föl): Szabad tárgyszó
Deszkriptor
AC 92553 IPSP Rubigan 12 EC
AC 92553 F gyomirtószer IPSP F Rovarölőszer Rubigan 12 EC F gombaölőszer
Autó és gép/számítógép márkanevek esetén a gép típusjelével/számjelével összeforrt vállalati rövidítést nem szabad elhagyni Például (a magyarázat szövegét nem tüntettük föl): Lexikai egység IBM AT Commodore 20 Ford Sierra ER-3100 Minolta EP 4230 Maruti 800 Opel Astra
Fölérendeltje és nem: AT és nem: 20 és nem Sierra és nem: 3100 és nem: 4230 és nem: 800 és nem: Astra
Személyi számítógép Személyi számítógép Személygépkocsi Pénztárgép Másolóberendezés Személygépkocsi Személygépkocsi
Szoftver termékek neveit ugyancsak fölvehetők. Például (a magyarázat szövegét nem tüntettük föl): Márkanév
Deszkriptor
AutoCAD CDS/ISIS dBASE IV 1.1 DOS 6.2 NC 3.0 PL/1 Turbo Pascal 5.5-6.0 Visual C++ Word for Windows 6.0
AutoCAD F CAD CDS/ISI F adatbáziskezelő rendszer dBASE F adatbáziskezelő rendszer DOS F operációs rendszer Norton Commander F fájlkezelő program PL/1 F Magasszintű programnyelv Turbo Pascal F Magasszintű programnyelv Visual C++ F C++ Word for Windows F szövegszerkesztő program
Szoftverek és mikrotechnológiai alkatrészek márkanevei esetén a vállalati betűrövidítést nem szabad megtartani. Csak a típust jelölő számot kell lexikai egységként fölvenni és a magyarázatban éartelmezni. Kivétel, ha a szám előtti betűjel nem a gyártó vállalat nevére utal, hanem a gyártó termékein belüli típusokat különbözteti meg. Például (Forrás: Számítógép-szótár (Microsoft Press)
15 Márkanév
Vállalatnév Hibás lexikai egység
Helyes lexikai egység
88200
Motorola
MC 88200
88200 M: Motorola mikroprocesszor
750
Motorola
Motorola 750
750 M: Motorla mikroprocesszor
8080/8085
Intel
M 8080/8085
8080/8085 M: Intel mikroprocesszor
APX–432
Intel
iAPX-432
APX–432 M: Intel mikroprocesszor
80086/188
Zilog
Zilog 80086/188
80086/188 M: Zilog mikroprocesszor
8000
Zilog
Z 8000
8000 M: Zilog mikroprocesszor
C
Bordland
Bordland C
C nyelvii M: Az UNIX-hoz kapcsolódó, gépfüggő, strukturált programozási és fordító nyelv
C++
Bordland
Bordland C++
C++ M: A C programohzási nyelv objektumorientált változata
DOS 6.0
Digital
DR DOS 6.0
DOS M: Disc Operating System
Word for Windows Microsoft
Microsoft WORD
Word for Windows M: Windows operációs rendszerhez használható szövegszerkesztő program
OS/2
IBM OS-9
OS/2 M: Védett módú, virtuális memóriakezeléssel ellátott,többfeladatos operációs rendszer Intel és Pentium processzoros személyi számítógé pekhez
ii
IBM
Az egy betűs márkanév s az ezzel járó homonimák miatt célszerű a márkenevet kiegészíteni.
16 Az alábbi esetekben a betűjelek nem a vállalatra, hanem a vállalaton belüli terméktípusra utalnak, és ezért ezeket a betűjeleket meg kell tartani: Márkanév
Vállalatnév
Hibás lexikai egység
Helyes lexikai egység
Turbo Pascal 7.0 Visual C++ Netware 386 LSI-11 APX-432
Digital Equipment Corp. Intel
Pascal 7.0 C++ 386 16/17 iAPX-432
Turbo Pascal Visual C++ Netware 386 LSI–11 APX–432
[az i az Intel rövidítése]
Verziók esetén — ha szükséges — a verziószám is megadható. Az egészszámra végződő verziószámot mindig ponttal és nullával egészítsük ki (kivéve, ha egyszerre több, az adott számmal kezdődő verzióról van szó). Ha a dokumentum több verzióról szól, a márkanevet verziószámok nélkül adjuk meg. Például: Deszkriptor
Magyarázat
DOS DOS 6 DOS 6.0 DOS 6.2 DOS 5.1–6.2 Turbo Pascal 5.5-6.0
Minden DOS verzió Minden 6-os verziójú DOS Csak a DOS 6.0 verzió Csak a DOS 6.2 verzió DOS Turbo Pascal
Figyelmeztetés: A márkaneveket egységesen és pontosan vegyük föl. Nem fordulhat elő, hogy ugyanazt a terméket különféle névváltozat képviseli. Például: Helyes
Hibás
Word for Windows Word for Windows Norton Commander Micro CDS/ISIS
WINWORD Microsoft WORD for Windows NC Mikro CDS–ISIS
5.7
Élő szervezetek, szervek, élőlények osztályozása
5.7.1
Élőlények osztályozása
Élőlények (növények, állatok) deszkriptoraként elsősorban — és a nemzetségek és fajok esetén mindig — a magyar nyelvű megnevezések szerepelnek a Taxauruszban. A megfelelő latin rendszertani megnevezések ebben az esetben nemdeszkriptorként szerepelnek. Magyar megnevezés hiányában a latin megnevezés lesz a deszkriptor. A hagyományos magyar nemzetségnevek (rozsdagomba, páfrány, kőtörőfű, rozs, hidra, pióca, kecsege, bagoly, nyúl) a gyűjtőnevek szerepét tölthetik be. Az átfogó osztályozáskor sokszor célszerűtlen részletesen megkülönböztetni a nemzetséggel és a családdal (olykor a renddel) foglalkozó dokumentumokat. Más szóval jobb, ha adott esetben az amúgy sem túl sok dokumentum nem oszlik meg a nemzetség, a család és a rend osztályozó fogalmai között, hanem egyetlen, a kereséskor könnyen áttekinthető dokumentum osztályt alkotnak. A hagyományos magyar nemzetségneveket sok esetben jól haszálhatjuk a majdnem azonos nevű család vagy rend helyett is. Ezért a Taxauruszban sokszor csak a magyar nemzetségnév található, az egyes fajok és a család (olykor a rend) deszkriptora hiányzik. Fontosabb fajok esetében természetesen a faj nevét is fölvettük.
Például: A magyar kakukk megnevezés a nemzetséget jelenti (melynek fajtája pl. a földikakukk [geococcyx californiana]), a kakukkfélék [cuculidae] a családot, a kakukkalakúak pedig a rendet [cuculiformes]. Mivel a Taxauruszban csak a „kakukk” deszkriptor szerepel, de nem szerepelnek külön se egyes kakukkfajták és nem szerepel külön se a kakukkfélék családja,
17
meg külön a kakukkalakúak rendje sem, ezért bármelyikükről legyen szó a dokumentumban, mindig a Kakukk deszkriptor használandó. (A rendből Európban csak a „kakukk” [cuculus canorus] él.) A mályva megnevezés a nemzetséget jelenti (melynek fajtái pl. erdei mályvát [malva silvestris] vagy mályvarózsát [althaea rosea]), a mályvafélék [malvaceae] a családot, a mályvavirágúak [malvales] pedig a rendet. A Taxauruszban deszkriptorként szerepel a „mályva”, a „mályva (rend)” és a „malvidae”. Ha bármelyik mályva nemzetséghez tartozó faj osztályozásáról van szó, a „mályva” deszkriptorral osztályozunk. Ha a mályvafélék családjának bármelyik másik, nem mályva nemzetségbe tartozó fajáról van szó (pl. az orvosi zilizről [althaea officinalis]) vagy a mályvafélék családjáról általában van szó, ugyancsak a „mályva” deszkriptorral osztályozunk. Ha a mályvák rendjéről van szó, a „mályva (rend)” deszkriptorral, ha pedig az egész alosztályról, a „malvidae” deszkriptorral osztályozunk. A Taxauruszban tehát nem szerepel minden rendszertani egység, hanem csak azok, melyek a Magyaroszágon végzendő átfogó osztályozáshoz szükségesek lehetnek. Hangsúlyozzuk: a leírt — elsősorban a nemzetségneveken alapuló — összevonásoknak nincs terminológiai szerepe; kizálólag az osztályozás és információkeresés hatékonyságát szolgálja. Ugyancsak az osztályozás hatékonysága érdekében szerepelnek egyes számban a nemzetségnél átfogóbb rendszertani kategóriák (hogy pl. a „sodortszírmúak” deszkriptor mind a sodortszírmúak rendjéhez, mind pedig jelzői értelemben használható legyen). A Taxauruszban szereplő élőlény– és szerv–deszkriptoroknál részletesebb osztályozás szabad tárgyszóval, lehetőleg a latin rendszertani megnevezéssel végezhető. (Ügyeljünk azonban arra, hogy se akkor, ha a latin név a Taxauruszban szerepel, nem szabad vele szabad tárgyszóként osztályozni, se akkor, ha a latin névnek megfelelő magyar névvel deszkriptorként osztályoztunk!) Az általános szabály: – Ha a Taxauruszban nem szerepel deszkriptorként az osztályozandó élő szervezet vagy az osztályozandó rendszertani egység (család, rend, stb.), akkor a nála átfogóbb rendszertani egységet kell választani. A speciálisabb élő szervezet (vagy rendszertani egység) latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl. A Taxauruszban előforduló eseteket az alábbi táblázatban foglaltuk össze: TÖRZS
OSZTÁLY
REND
CSALÁD
NEMZETSÉG/FAJ
1.
van
van
van
van
van
2.
van
van
van
van
nincs
3.
van
van
van
nincs
nincs
4.
van
van
van
nincs
van
5.
van
van
nincs
nincs
nincs
6.
van
nincs
nincs
nincs
nincs
Például: – Ha a törzs, az osztály, a rend, a család, és egyes nemzetségek/fajok szerepelnek a Taxauruszban (1. eset), de a fajok (vagy egyes fajok) neve lényegében nem azonos a nemzetségnévvel, akkor azokat a fajokat, melyek a Taxauruszban nem szerepelnek, a családot jelentő deszkriptorral osztályozzuk, és a faj latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl. (Kivételesen fontos esetben a faj neve javasolható deszkriptornak is.)
Pl.: A pillangósvirágúak családjába tartozó szarvaskerep [lotus corniculatus] nem szerepel a Taxauruszban (noha számos más, ebbe a családba tartozó nemzetség, ill. faj szerepel (pl. az „akác”, a „bab”, a „földimogyoró”). Ebben az esetben a szarvaskerepet a családnévvel („pillangósvirágú”) kell osztályozni. – Ha a törzs, az osztály és a rend szerepel a Taxauruszban (4. eset), a család nem szerepel, de egyes nemzetségek szerepelnek, akkor az ilyen nemzetségekhez tartozó fajokat a nemzetséggel osztályozzuk. Azokat a nemzetségeket vagy fajokat, melyek szintén a családba tartoznak, de nevük nem azonos a családnévvel, a renddel osztályozzuk. A Taxauruszból hiányzó a faj latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl. (Kivételesen fontos esetben a faj neve javasolható deszkriptornak is.)
18
Pl.: A „gólya” deszkriptor reprezentálja a Taxauruszban a gólyafélék [ciconiidae] családját, és az összes olyan fajt, mely a gólya nemzetséghez tartozik (pl. a fekete gólya [Ciconia nigra]. Maga a gólyafélék azonban a Taxauruszban nem szerepel. Ha az ugyancsak a gólyafélék családjába tartozó faj, a marabu osztályozandó, akkor a „gólya” deszkriptorral osztályozzuk. – Ha csak a törzs szerepel a Taxauruszban (a táblázat 6. esete), akkor minden neki alárendelt fajt, nemzetséget, családot, rendet vagy osztályt a törzset jelentő deszkriptorral kell osztályozni, és a dokumentumban szereplő faj, nemzetség vagy család vagy rend vagy osztály latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl.
Pl.: A chroococcales rendbe tartozó synechocystis salina kékmoszatot a törzset jelentő „Kékmoszat” [„Cyanophyta”] deszkriptorral kell osztályozni, mivel csak ez szerepel a Taxauruszban. További példák: A királyné gyertyája A tűzliliom A narvál A bordatella pertussis
esetén esetén esetén esetén
liliom [Mivel a lliomfélék családjába tartozik, és a magyar Liliom deszkriptor ezt is reprezentálja liliom [Mivel a liliom deszkriptor minden „liliom” nevű fajt reprezentál] delfin [Mivel a narvál a fehérdelfinfélék családjába tartozik] gram–negatív baktérium [Mivel ebbe a baktériumcsoportba tartozik] vagy szamárköhögés [Mivel ezt a betegséget okozza]
5.7.2 Vírusok osztályozása A fontosabb vírusok a Taxauruszban magyar néven szerepelnek, az angol rendszerneveket nem vettük föl. – Ha az osztályozandó vírus a Taxauruszban deszkriptorként nem szerepel, a fölérendeltjét kell használni. Például: A tarlórépa sárgamozaik vírus esetén a „mozaikvírus”, a „takarmányrépa” és a „repce” használandó, mivel a Taxauruszban a „mozaikvírus” deszkriptor szerepel (a tarlórépa pedig takarmányrépaként hasznosítható repcefajta [brassicaceae rapa convar. rapa].) – Ha az osztályozandó vírus a Taxauruszban nem szerepel, és fölérendeltje sem állapítható meg, akkor a Vírus deszkriptorral osztályozunk. Például a Visna–Maedi vírus esetén a „vírus” használandó. – Ha a speciális vírus angol rendszerneve megállapítható, szabad tárgyszóként fölvehető.
5.7.3 Szervek, szövetek osztályozása A Taxauruszban csak az átfogó osztályozáshoz szükséges fontosabb szervek és szövetek magyar nyelvű deszkriptorai szerepelnek. – A Taxauruszban nem található speciális szervet vagy szövetet a Taxauruszban található átfogóbb deszkriptorral kell osztályozni. A megfelelő latin anatómiai megnevezések szabad tárgyszóként vesszük fel. Például: A lábközép [metatarsus] esetén a „láb” deszkriptor használandó.
5.8
Betegségek, tünetek osztályozása
Betegségek, tünetek deszkriptoraként csak a legfontosabb betegségek magyar nyelvű megnevezései szerepelnek a tezauruszban. A megfelelő latin kórtani megnevezéseket elsősorban nemdeszkriptorként vettük fel. Nem szerepelnek a növény- és állatnevekkel összekapcsolt, összetett szavas betegségek (pl. baromfielhullás, sertésgümőkór, kukorica–levélrothadás, burgonyavírus). – A tezauruszban nem található betegséget vagy tünetet vagy a tezauruszban található átfogóbb betegség- vagy tünetdeszkriptorral — és szükség szerint a megfelelő szervvel vagy szövettel — vagy a megfelelő élőlénynévvel kell osztályozni. – Rendkívül fontos esetben a betegség hiányzó magyar neve deszkriptorként javasolható. Például: A vastagbélgyulladás [collitis] esetén a „vastagbél” és a „bélgyulladás” deszkriptor használandó.
19 Például: Az arcideg bénulás esetén az „arc”, az „idegrendszer” és a „bénulás” deszkriptor használandó. Például: A káposztalepke kártétel esetén a „káposzta”, „özöndékféle” és „gazdasági veszteség” deszkriptor használandó. [Mivel a Taxszaurus szerint a káposztalepke helyett az „özöndékféle”, a tezaurusz természettudományi része szerint pedig a kártétel helyett a „gazdasági veszteség” használandó.] Például: A szársértés esetén a „szár” és „élettani sérülés” deszkriptor.
5.9
Osztályozás növényvédőszer nevekkel
A tezauruszban csak a legfontosabb átfogó növényvédőszer nevek szerepelnek deszkriptorként („csávázószer”, „gombaölőszer”, „riasztószer”, „rovarölőszer” stb.). – A speciális növényvédőszereket mindig a tezauruszban található átfogó növényvédőszer deszkriptorokkal kell osztályozni. A speciális növényvédőszerek, hatóanyagok és agrokemikáliák márkanevei (pl. E 601, Metafosz, WCFATCX 50 EC) adott esetben a tulajdonnevekre vonatkozó szabályok szerint használhatók föl az osztályozásra. – Az agrokemikáliák kémiai nevét a vegyületnevekkel végzett osztályozásra vonatkozó szabályok szerint kell fölvenni A márkanévhez tartozó átfogó növényvédőszer típus megállapításához adott esetben az alábbi tezaurusz is használható: Növényvédőszer jegyzék / [Összeáll. Vadász Ágnes]. – Budapest, MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, 1979. – 48 p. ; 20 cm Például: A Gramoxone esetén a Növényvédőszer tezaurusz alapján megállapítható, hogy hatóanyaga a Parakvat, és ugyancsak ennek a jegyzéknek az alapján a Parakvatról megállapítható, hogy gyomírtószer, amely a tezauruszban szerepel és a dokumentumot ezzel osztályozzuk. Például: A Lótetű Arvalin esetén a Növényvédőszer tezaurusz alapján megállapítható, hogy hatóanyaga a cink–foszfid, és hogy rovarölőszer, amely a tezauruszban szerepel. Osztályozása: „rovarölőszer”, „cink”, „foszfid” (esetleg a márkanévvel együtt: Lótetű Arvalin)
5.10
Osztályozás vegyületnevekkel
A tezauruszban elkészítésekor csak a legfontosabb, átfogó anyagnevek szerepelnek (pl. szén–dioxid, kénsav, szulfát, szénhidrogén). Speciálisabb anyagnevek, főleg vegyületnevek felvételére a gyakorlati osztályozás során kerül sor (néhány speciális vegyület felvételére a próbaosztályozások során már sor került) A ritkábban előforduló anyagneveket lehetőleg nem vesszük föl a tezauruszba, hanem a tezauruszban már szereplő anyagnevekkel kifejezve osztályozunk. – Ha a deszkriptorláncba nem a pontos, részletes vegyületnév került, hanem annak az alábbi szabályok szerint valamilyen felbontása vagy valamelyik fölérendeltje, akkor maga az eredeti vegyületnév szabad tárgyszóval osztályozható.
Például:
„kénvegyület”
kén, vegyület
„dinitrogén–monoxid”
nitrogén, oxid Szabad tárgyszó dinitrogén–monoxid
„n–alkil–piridon”
piridin Szabad tárgyszó n–alkil–piridon
5.10.1. Szervetlen vegyületek 5.10.1.1 VALAMILYEN ELEM MEGNEVEZÉSÉT ÉS A VEGYÜLET SZÓT TARTALMAZÓ SZERVETLEN ANYAGNEVEK ESETÉN
„elemnév+vegyület” osztályozása: elem, vegyület
Például:
„kénvegyület” „arzénvegyület”
kén, vegyület arzén, vegyület
Néhány ilyen anyagnév deszkriptorként kivételesen szerepel a tezauruszban. Például: szén–dioxid
20 kén–dioxid „fémnév+vegyület” osztályozás: fémes elem neve, fémvegyület Például:
„kalciumvegyület”
kalcium, fémvegyület
Kivétel:
Ha a fémnév után álló fémvegyület a tezauruszban szerepel „kalcium–karbid” kalcium, karbid
5.10.1.2 VALAMILYEN ELEM MEGNEVEZÉSÉT ÉS A SAV, ILLETVE SÓ, ILLETVE LÚG/BÁZIS SZÓT TARTALMAZÓ SZERVETLEN ANYAGNEVEK ESETÉN
„elemnév+sav” „elemnév+só” „elemnév+lúg” „elemnév+hidroxid”
osztályozása:
elem, szervetlen sav elem, szervetlen só elem, szervetlen bázis elem, hidroxid
Például:
„arzénsav” „krómtartalmú [szervetlen] sav”
arzén, szervetlen sav króm, szervetlen sav
Kivétel:
szénsav Ezeket ugyanis felvettük a tezauruszba! kénsav nátriumhidroxid sósav nátriumklorid
5.10.1.3 ÖNMAGÁBAN ÁLLÓ, MEGHATÁROZOTT ELEMEN ALAPULÓ, DE NEM ÖSSZETETT NÉVKÉNT SZEREPLŐ SAV, SÓ- ÉS BÁZISNÉV ESETÉN „sav+név” osztályozás savalkotó elemnév, szervetlen sav „só+név” sóalkotó elemnév, szervetlen só „bázis+név” bázisalkotó elemnév, szervetlen bázis Például:
„borát”
De nem:
karbonát
bór, szervetlen só Mivel ez nem meghatározott elem sószármazéka, hanem már valamely sav sószármazéka (rájuk a 8.7.1.2 sz. szabály érvényes)
Kivétel:
aluminát foszfát kromát nitrát szilikát szulfát
Ezeket ugyanis felvettük a tezauruszba!
5.10.1.4 AZ ELŐBBI ESET, KIEGÉSZÍTVE ELEMNÉVVEL „elemnév+savnév” „elemnév+sónév” „elemnév+lúgnév” Például:
osztályozás
nátriumborát bórax kalciumszilikát
Elemnév, Szervetlen sav Elemnév, szervetlen só Elemnév, Szervetlen bázis
nátrium, bór, szervetlen só nátrium, bór, szervetlen só kalcium, szilícium, szervetlen só
5.10.1.5 VALAMILYEN ELEM MEGNEVEZÉSÉT ÉS A TEZAURUSZBA FELVETT KONKRÉT VEGYÜLETNEVET TARTALMAZÓ VEGYÜLETNÉV ESETÉN
A tezauruszba felvett vegyületnevek lehetnek pl. cianid, foszfid, halogenid, hidrid, nitrid, oxid, szulfid, illetve ezek alárendeltjei (mint pl. fluorid, hidroxid, ammónia), továbbá olyanok is, mint szén–dioxid, kénsav, kromát, stb. A cianid, foszfid, stb. típusú vegyületek a tezauruszban — mivel sav, só vagy bázisvoltuk nem szignifikáns — a „vegyület (eredet/keletkezés szerint)” indexelésre nem használható deszkriptor alá vannak rendelve, hogy egy helyen áttekinthetők legyenek.
„elemnév+konkrét vegyületnév” Például:
„arzén–oxid” „nátrium–klorid”
Osztályozása:
Elemnév, Konkrét vegyületnév
arzén, oxid nátrium, klorid
21 Ötvözetek/elegyek esetén is így járunk el: „szulfid–bronz”
szulfid, bronz
5.10.1.6 MINDEN MÁS — NEM AZ ELŐBBIEK SZERINT STRUKTURÁLT — VEGYÜLET ESETÉN – Ha a dokumentum könyv, és kizárólagos tárgya a vegyület gyártása Ebben az esetben a tartalmat a vegyület nevével kell osztályozni. Ha a vegyületnév nem szerepel a tezauruszban, új deszkriptorként fel kell venni. Például:
„fémkarbonilok gyártása”
De nem:
„borátok gyártása”
fémkarbonil, gyártás bór, szervetlen só, gyártás Mivel ebben az esetben az 1.3 sz. szabály érvényes
Ha a gyártott vegyületnek van konkrét vegyületfölérendeltje, akkor ez utóbbi használható. Ilyen esetekben Például:
„trifenil–amin gyártás” Szabad tárgyszó:
anilin, gyártás trifenil–amin
– Ha a könyv tárgya nem kizárólag a vegyület gyártása Ebben az esetben a tartalmat — ha egyáltalán szükséges — a vegyület valamelyik, a tezauruszban szereplő fölérendeltjének nevével kell osztályozni. Ha a vegyületnév fölérendeltje nem szerepel a tezauruszban, a fölérendeltjét új deszkriptorként fel kell venni. Maga a vegyület szabad tárgyszóval osztályozható. Például:
„vízüveges ragasztástechnológia”
ragasztás [makroosztályozáskor ilyen esetben az anyagnév nem feltétlenül szükséges]
Szabad tárgyszó: „cinkferrocianid alapú gyógyszerek” Szabad tárgyszó:
vízüveg cink, cianid, gyógyszer cinkferrocianid alapú gyógyszer
5.10.2 Szerves vegyületek 5.10.2.1 VALAMILYEN ELEM MEGNEVEZÉSÉT ÉS A SZERVES VEGYÜLET SZÓT TARTALMAZÓ SZERVETLEN ANYAGNEVEK ESETÉN
„szerves+elemnév+vegyületnév”
osztályozása:
elem, szerves vegyület
Például:
„szerves arzénvegyület”
arzén, szerves vegyület
Kivétel:
szerves oxigénvegyület szerves nitrogénvegyület szerves halogénvegyület szerves kénvegyület
Ezeket ugyanis felvettük a tezauruszba!
5.10.2.2 EGYÉB — A TEZAURUSZBAN SZEREPLŐ VEGYÜLETNEVEKBŐL ÖSSZETEHETŐ — ESETEK Azokat a vegyületneveket, melyek a meglévő szerves vegyületnevekből vagy ezek fölérendeltjeiből összetehetők, eme összetételnek megfelelően kell kiválasztani a tezauruszból. Például:
„izocikloalkén” „tetrahidro–karbonsav” „hexafluor–benzol” „fenil–ecetsav” „polietilén–alkohol” „polivinil–halogenid” „polivinil–amin” „tiokol”[poliszulfid–kondenzátum]
homociklusos vegyület, cikloalkén karbonsav, piridin fluor, benzol karbonsav, aromás sav polietilén, alkohol polimer, szerves halogénvegyüket polimer, amin polikondenzátum, szulfid
A pontos vegyületnév szabad tárgyszóval osztályozható. 5.10.2.3 MINDEN EGYÉB ESET, AMIKOR TEZAURUSZBAN SZEREPLŐ DESZKRIPTORBÓL NEM TEHETŐ ÖSSZE A DESZKRIPTORLÁNC
Ebben az esetben a tartalmat a vegyület nevével kell osztályozni. Ha ez a vegyületnév nem szerepel a tezauruszban vagy szabad tárgyszóként adató meg vagy javasolni kell fölvételét a tezauruszba (ha annyira fontos). Például: „azolok gyártása” azol, gyártás Ha a gyártott vegyületnek van konkrét vegyület fölérendeltje, akkor ez utóbbi használható, illetve újként ezt vegyük föl. Ilyenkor maga a konkrét vegyület neve szabad tárgyszóként adható meg. Például:
„benzoilén–benzimidazol gyártás”
azol, gyártás benzoilén–benzimindazol gyártás
22 „n–alkil–piridon”
piridin n–alkil–piridon
6.
Speciális dokumentumtípusok osztályozása
6.1
Történelmi tárgyú dokumentumok osztályozása
A történelemtudományi és történelmi tárgyú dokumentumok osztályozásának több speciális összetevője van: – az idő (kor); – eset, eseménytörténet; – etnikum, nemzet, nép; – táj, terület, ország, állam; – testület, intézmény; – szakterület. A magyar történelmi korszakok fajtáit a „magyar történelmi korszak ...”, a világtörténelmi korszakok fajtáit a „történelmi korszak” deszkriptorok alatt találhatjuk meg. A „történelem” deszkriptor csak teljesen általános esetben használható. Mindig meg kell vizsgálni, hogy nincs-e speciálisabb történelem (pl. „országtörténelem”, „nemzettörténelem”). történelem H: Ország, táj, nemzet, etnikum, nép, kor, esemény, település, testület, szakterület történeti feldolgozása az „országtörténelem”, a „helytörténet”, a „szakterületi történelem” stb. deszkriptorokkal osztályozandó
A történeti feldolgozások esetében ugyanúgy kell eljárni, mint a történelem esetén általában. történeti feldolgozás H: Lásd az „országtörténelem”, „helytörténet” stb. deszkriptorokat
Az időt vagy a tezauruszban szereplő korokkal, korszakokkal, ill. század– és ezred– deszkriptorokkal vagy pedig meghatározott egyedi évszámmal, intervallumot kifejező évszámokkal, ...előtt és ...után évszámösszetétellel osztályozzuk, és meg kell adni a „kortörténelem” deszkriptort. Adott esetben az időpontot, naptári időt jelentő deszkriptorok is használhatók (Húsvét, Karácsony stb.). Utána sokszor a megfelelő történelmi szakterület deszkriptorát kell megadni („történelem”, „őstörténet”, „archeológia” stb.) „550 előtt, „kortörténelem”, „őstörténet” ”20. század”, „kortörténelem” kortörténelem H: A magyar történelmi korszakokat lásd a „magyar történelem” deszkriptornál A világtörténelmi korszakokat lásd a „történelmi korszak” deszkriptornál
Az eset, esemény, eseménytörténet osztályozásakor, ha esemény történeti feldolgozásról van szó, mindig meg kell adni az „eseménytörténet” deszkriptor. 1956. október 23. története esetén például: „56-os forradalom, „eseménytörténet eseménytörténet H: A tezauruszban történelmi korszakként nem szereplő események történeti feldolgozása az „eseménytörténet” deszkriptorral és az adott eseményt magába foglaló korszak deszkriptorával osztályozandó
Az etnikum, nemzet, nép történelmének osztályozásakor ugyancsak nem az általános „történelem”, hanem a „nemzettörténelem” deszkriptort, adott esetben még a megfelelő történelmi szakterület deszkriptorát kell megadni („őstörténet”, „archeológia” stb.) „németek”, „nemzettörténelem” „zsidóság”, „nemzettörténelem”, „őstörténet” nemzettörténelem H: A magyar nemzet (nép, etnikum) történelme esetén a „magyar történelem” deszkriptor használandó Az egyes nemzetek (népek, etnikumok) történelme a „nemzettörténelem” deskriptorral és az adott nemzet (nép, etnikum) deszkriptorával osztályozandó
A nemzet újkori képződmény. Az egységesség kedvéért azonban a korábbi korok népeinek történelmét is a „nemzettörténelem” deszkriptorral osztályozzuk. A területet, országot, államot a Geotarusz és geohistauruszban szereplő kifejezésekkel kell osztályozni. Utána az „országtörténelem” vagy a „helytörténet” és a megfelelő történelmi szakterület, segédtudomány deszkriptorát kell megadni („őstörténet”, „archeológia”, „numizmatika” stb.) „Kolozsvár”, „helytörténet”, „Árpád–kor” „Izrael”, „országtörténelem” „Izrael”, „országtörténelem”, „archeológia”
23 „Németország”, „címertan” országtörténelem H: Magyarország történelme esetén a „Magyarország történelme” deszkriptor használandó Az egyes országok, tájak történelme az „országtörténelem” deszkriptorral és az adott ország, táj deszkriptorával osztályozandó
helytörténet M: Az egyes települések története a „helytörténet” deszkriptorral és az adott település Geotauruszból választott deskriptorával (, ill. egységesített földrajzi nevével) osztályozandó
A testületek története esetén a testület egységesített besorolási nevét és a „testülettörténet” deszkriptor kell megadni „Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem (Pozsony)”, „testületörténet” testülettörténet H: Az egyes testületek történelme a „testülettörténet” deszkriptorral és az adott testület egységes nevével osztályozandó
Csak a magyar nép és ország történelme esetén van „magyar történelem”, ill. „magyarorság történelme”, ill. „Erdély történelme” deszkriptor. Utána a megfelelő történelmi szakterület, segédtudomány deszkriptorát kell megadni („őstörténet”, „archeológia”, „numizmatika” stb.). „Magyarország történelme”, „társadalomtörténet”, „896–1526” „Magyarország történelme”, „török hódoltság” „Erdély történelme”, „török hódoltság” de: „Horvátország”, „országtörténelem”, „török hódoltság” „magyar történelem”, „honfoglalás előtti kor”, „őstörténet”, „400-896” „magyar történelem”, „numizmatika”, „honfoglalás” magyar történelem M: A magyarság történelme, valamint Magyarország és a magyarság együttes történelme
magyarország történelme H: A magyar történelmi korszakokat lásd a „magyar történelem” deszkriptor alatt
Erdély történelme A szakterületet, melynek történelméről van szó (fizika története, fazekasság története stb.) a tezauruszban szereplő kifejezésekkel kell osztályozni. Utána a megfelelő történelmi szakterület deszkriptorát kell megadni („történelem”, „őstörténet”, „archeológia”, „ipartörténet”, „tudománytörténet”, „technikatörténet” stb.) vagy a „szakterületi történelemk” deszkriptort. Figyelem: számos esetben szerepel az átfogóbb szakterület történetének deszkriptora (írás-, nevelés-, sajtó-, vallástörténet stb.), adott szakterület esetén mindig meg kell vizsgálni, hogy ezek közül melyik a legmegfelelőbb. „ivrit”, „nyelvtörténet” „fazekasság”, ’ipartörténet” [és nem „fazekasság”, „történelem”] „protestantizmus”, „vallástörténet” (vagy: „egyháztörténet) [és nem „protestantizmus”, „történelem”] „fizika”, „tudománytörténet” „Németország”, „szakterületi történelem”, „címertan”
6.2
Művészeti, művészettörténeti, irodalomtudományi, irodalomtörténeti dokumentumok osztályozása
Lezárt munkásságot, életutat vagy élő művész munkásságát tárgyaló művek esetében az „életrajz” deszkriptort használjuk. Ha célszerű kiemelni a mű tudományos jellegét, használjuk a „tanulmány” deszkriptort is. A vonatkozó művészeti szakterületet vagy szakmát (pl. „fotoművészet”, „fazekasság”) mindig osztályozni kell. A nem magyar irodalomtörténet esetén az adott nyelv irodalmával és az „irodalomtörténet” deszkriptorral kell osztályozni (pl. amerikai angol irodalom, irodalomtörténet). Adott esetben a dokumentum típusát is osztályozzuk (pl. napló, memoár).
6.3
Szépirodalmi dokumentumok osztályozása
Szépirodalmi művek esetén csak a dokumentumtípust (pl. novella, gyermekkönyv, verseskönyv) és a vonatkozó kultúrkör/nyelv irodalmát (német irodalom, szlovén irodalom) osztályozzuk. Kivételes esetben, ha a mű tartalmára vonatkozóan nagyon jellemző, osztályozható a kor (pl. török hódoltság), ill. a földrajzi hely (pl. Erdély). „fejlődésregény”, „francia irodalom”
24
6.4
Részcímes periodikák, kongresszusi kiadványok, különlenyomatok, egyes szabványok, rendkívül speciális tárgyú dokumentumok osztályozása
Lásd a példatár 2. fejezetét.
6.5
Nyelvkönyvek, szótárak, lexikonok osztályozása
Lásd az 5.2 Nyelvek, 5.4.3 Szótárak és 5.4.4 Tankönyvek című fejezeteket, továbbá a példatár 3. fejezetét.
25
Tárgymutató államok osztályozása államok történelme állatok osztályozása lásd élőlények, élő szervezetek osztályozása állatbetegségek osztályozása lásd betegségek osztályozása általános kifejezés általános szintű osztályozás lásd makrotezaurusz anyagok osztályozása lásd vegyületek osztályozása átfogó deszkriptor alkalmazása lásd fölérendelt deszkrioptor alkalmazása belső megjegyzés lásd magyarázat, lexikai egységhez tartozó betegségek osztályozása betűrendi besorolás bibliográfiai rekord lásd katalógustétel címszó lásd szövegszó deszkriptor bevitele deszkriptor felvétele deszkriptor módosítása deszkriptor típusok deszkriptorlánc deszkriptortétel lásd tezauruszcikk dokumentumtartalom dokumentumtípus osztályozása életrajz osztályozása élőlények, élő szervezetek osztályozása enciklopédia osztályozása lásd lexikonok osztályozása erőmű osztályozása évezred osztályozása évszámnál pontosabb idő osztályozása építészeti stílus osztályozása lásd művészeti stílus osztályozása felhasználói megjegyzés lásd magyarázat, lexikai egységhez tartozó fogalmi kategória formai deszkriptor forrás lásd szógyűjtés forrása földrajzi névvel való osztályozás fölérendelt deszkriptor alkalmazása geológiai kor osztályozása határterület osztályozása lásd a Példatárat idő, időszak osztályozása igazgatási egységek osztályozása időintervallum osztályozása információkereső nyelv irodalomtudományi, irodalomtörténeti dokumentumok osztályozása javítás lásd változtatás vagy karbantartás, tezauruszé jegyzet osztályozása lásd tankönyv osztályozása kapcsolat lásd tezaurusz reláció karbantartás, tezaurusz katalógustétel kategória lásd fogalmi kategória konferenciakiadvány osztályozása lásd a Példatárat kor, korszak osztályozása lásd idő, időszak osztályozása könyvek osztályozása lásd a Példatárat kulcsszó kulcsszavak kiválasztása a szövegszavak alapján kutatási jelentés osztályozása lásd a Példatárat különleges esetek osztályozása lásd a Példatárat különlenyomatok osztályozása lásd Periodikák lexikonok osztályozása magyarázat, lexikai egységhez tartozó márkanév osztályozása megjegyzés lásd magyarázat, lexikai egységhez tartozó modifikátor módosítás lásd változtatás vagy karbantartás, tezauruszé monográfiák osztályozása lásd könyvek osztályozása műhold osztályozása lásd űrállomás osztályozása
12 15
5, 7, 18,
23 8
7-8 7, 10 7, 10 11 5, 7, 8 6, 8 16, 27 17 21 12 16 16
6 16 11 19, 23, 24, 26 16 16 11 16 5 28
9 9, 10
6, 7, 8 6
29 8, 10, 19 18 18
26 művészeti stílus osztályozása művészeti, művészettörténeti dokumentumok osztályozása nemdeszkriptor nemdeszkriptortétel lásd tezauruszcikk nemzetek történelme növények osztályozása lásd élőlények, élő szervezetek osztályozása növénybetegségek osztályozása lásd betegségek osztályozása növényvédőszerek osztályozása nyelvek osztályozása nyelvkönyvek osztályozása nyomtatott tezaurusz országok osztályozása lásd államok osztályozása osztályozás tezaurusszal osztályozás, speciális osztályozás mélysége osztályozás specifikusságának elve összefüggés lásd tezaurusz reláció példák lásd a Példatárat periodikák osztályozása lásd Periodikák osztályozása rendszertan (növény- és állatrendszer) lásd élőlények, élő szervezetek osztályozása speciális kifejezés/kulcsszó/tárgyszó speciális osztályozás lásd szabad tárgyszó stílus osztályozása lásd művészeti stílus osztályozása szabad tárgyszó szabványok osztályozása szakzsargon század osztályozása szemantikai összetevők lásd a Példatárat személynév lásd tulajdonnév felhasználása osztályozáshoz szépirodalmi dokumentumok osztályozása szervek (élettan), szervezetek (élettan) osztályozása szógyűjtés forrása szótárak osztályozása szövegszó tankönyv osztályozása tárgyszó lásd szabad tárgyszó társadalomtudományi témák osztályozása lásd a Példatárat települések osztályozása lásd igazgatási egységek osztályozása természetes nyelv természeti tájak osztályozása tezaurusz alkalmazás tezaurusz karbantartás lásd karbantartás, tezaurusz tezaurusz kezelés tezaurusz nyomtatott változata lásd nyomtatott tezaurusz tezaurusz szerkesztőség lásd karbantartás, tezaurusz vagy változtatás tezaurusz szerkezet, tezaurusz relációk tezauruszban nem szereplő kifejezés tezauruszcikk történbelemföldrajzi nevek osztályozása történelmi tárgyú dokumentumok osztályozása tulajdonév felhasználása osztályozáshoz tulajdonnévvel kifejezett tudományos fogalom tünetek osztályozása lásd betegségek osztályozása új deszkriptor felvétele lásd deszkriptor felvétel űrállomás osztályozása változtatás a tezauruszban vegyületek osztályozása vezérszó vírusok osztályozása vízlépcső osztályozása
16 28 6, 7, 8, 9, 10 27
24 15 15, 16, 29 9 5 5 5 5
5
22, 26 29 6 16
28 21 9, 10 17, 29 5, 6 15, 17
5, 11, 12, 15 11 5 8
5 7, 9 9 11 27 18 18
12 10 24 5 23 12
