VI. évfolyam. 7. szám, július. Hamarabb jönnek a pályázatok

ENEREA

•••Energia hírlevél

ENERGIA

HÍRLEVÉL

Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. havi kiadványa VI. évfolyam. 7. szám, 2014. július

Hamarabb jönnek a pályázatok A vártnál korábban, október helyett nyár végén, ősz legelején kiírhatunk új pályázatokat, ez első lépésben a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Programot érintheti – mondta a Napi Gazdaságnak Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. Napi Gazdaság (NG): Az operatív programok jóváhagyását követően október 15-e volt eddig a céldátum a 2014–2020-as európai uniós pályázatok kiírására. Várható csúszás? Rákossy Balázs (RB): A fejlesztéspolitika irányvonalait meghatározó partnerségi megállapodást márciusban, a konkrét operatív programokat pedig júniusban nyújtotta be a kormány Brüsszelnek. Folyamatosan tárgyal egymással az Európai Bizottság és Magyarország, ebben az időszakban mindkét félnek van lehetősége módosítani a dokumentumokon. Arra számítunk, hogy október előtt, már a nyár végén, az ősz elején kiírhatunk új gazdaságfejlesztési pályázatokat. Első lépésben ez a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot (GINOP) érintheti. Ezek elsősorban kisebb forrásigénnyel bíró beruházások. Ebből következik, hogy ezek a pályázatok főként a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztésére, illetve a foglalkoztatás bővítésére irányulnak. NG: A már említett GINOP-on kívül a Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozik a Területfejlesztési Operatív Program (TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP). Milyen fontos változásokra számíthatnak az érintett területek pályázói az új ciklusban? Rákossy Balázs államtitkár (NM) RB: A legjelentősebb változás, hogy a rendelkezésre álló 7480 milliárd forint uniós forrás több mint 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre Önkormányzatok figyelem! ....................... .. 3 fordítjuk, míg a 2007–2013-as időszakban erre csupán 16 százalék jutott. Ehhez a GINOP mintegy 2720, a TOP 1160, Pályázat önkormányzatok és intézményeik a VEKOP pedig 270 milliárddal járul hozzá. A források épületenergetikai fejlesztésére ................. .. 4 átcsoportosítása lehetőség, kedvező hatásai érezhetőek lesznek a gazdaságban, mindez pedig értelemszerűen az A nulla energiaigényű épületeké a jövő .... .. 7 ország versenyképességét javítja. Nemcsak régiós szinten Sokan gyűjtenek napkollektorra ................ .. 9 mozdíthatja elő a vezető szerep betöltését, hanem a nyugat-európai országokkal szembeni felzárkózást is Brutális mértékben nő a megújuló energiák meggyorsíthatja. támogatása ................................................ .12 NG: A korábbi kormányzati kommunikáció szerint Fókuszban az MSZ EN ISO 50001 ............... .14 oldódhat az ország centralizáltsága, több nagyberuházást Budapest helyett inkább vidéken

Tartalom

(Folytatás a 2. oldalon)

1


ENEREA

valósítanának meg, ezzel megerősítve egy-egy "fellegvárat". Áll még ez a terv? RB: A főváros fejlesztését fontosnak tartom, ám objektív brüsszeli kritériumok árnyalják a képet: jó hír, hogy a közép-magyarországi régió az uniós átlag fejlettségének 90 százalékát meghaladó szinten áll, emiatt azonban az ide irányuló további EU-források korlátozottak. Terveink szerint az összes uniós fejlesztési forrás több mint 15 százalékát kitevő TOP a vidék épülését, szépülését segíti elő. NG: Mit jelent a gyakorlatban a szakmai fórumokon is gyakran emlegetett, de még mindig nehezen értelmezhető, körvonalazható Integrált Területi Beruházás (ITI)? RB: Ez az Európai Bizottság által létrehozott új fejlesztési eszköz. A lényege, hogy egy adott térség fejlesztése érdekében a különféle alapok, programok fejlesztési irányait össze lehet hangolni. Az ITI a helyi önkormányzatok, megyei jogú városok számára biztosít véleményezési lehetőséget azzal, hogy összehangol több beruházást. Fontosnak tartom azonban, hogy nem az ITI az egyetlen eszköz, amellyel az európai uniós fejlesztési forrásokat a helyi, integrált fejlesztési programokhoz lehet rendelni. Jelenleg is zajlanak a Bizottsággal egyeztetések arról, hogy kijelölje a leghatékonyabb intézményrendszerét ahhoz az együttműködéshez, amelynek keretében a helyi szereplők és döntéshozók közreműködése a leghatékonyabban biztosítható. NG: A Miniszterelnökség előrebocsátotta: a 2014–2020-as ciklusban az uniós pályázatok átlagos életciklusa az eddigi 600−700 naphoz képest legfeljebb 300 nap lesz Magyarországon. Mi teszi lehetővé, hogy fele idő alatt pénzhez juthassanak a cégek? RB: Az előző, 2007–2013 közötti programozási időszak – ez ügyben – sok rossz tapasztalatot mutatott, ezért döntött úgy 2012-ben a kabinet, hogy a meglévő intézményrendszert átalakítja, és központi irányítású, dekoncentrált forráskezelő struktúrát dolgoz ki. Az előző érának több hibája volt: a túlszabályozott eljárások, a lassú kifizetések, ami a legrosszabb kombináció. A Miniszterelnökség tavaly nyáron átvette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felügyeletét, idén januárban pedig az irányító hatóságok az egyes minisztériumokhoz kerültek, és április közepéig a négy közreműködő szervezet feladatkörének átadása-átvétele is lezárult. Így egy egyszerűbb, gyorsabb, átláthatóbb intézményrendszer állt fel, amelyhez pályázóbarát eljárásrendeket alakítunk ki. Kiterjesztjük az elektronikus ügyintézést és egy olyan rendszert állítunk fel, amelyben a támogatás megítélése az előzetesen meghatározott objektív feltételek teljesülése esetében automatikus lesz. NG: Az ágazati közreműködő szervezetek közül éppen a legnagyobb, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. került az NGM-hez. Információink szerint mind a 912 szakember ajánlatot kapott, amit viszont többen visszautasítottak, így távoztak. Vannak köztük közép- és felső vezetők is? RB: Vannak, de nem látok ebben semmi rendkívülit, hiszen minden ilyen mértékű szerkezeti átalakítást követ egyfajta természetes fluktuáció. A munkaerő mozgása jóval 10 százalék alatti volt, jelenleg mindössze ötven munkakör vár még betöltésre. Rövidesen teljessé válik a szakembergárda. NG: Sokan fenntartásokkal fogadják az állami pályázatírás tervét. Mi szól mellette? RB: Az egyszerűbb eljárásrendek bevezetése lehetővé teszi a pályázók számára, hogy maguk is képesek legyenek saját pályázataik benyújtására. Célunk az, hogy a pályázónak ne legyen szüksége pályázatíró cég közreműködésére. A 2007–2013-as időszak tanulsága, hogy a rendelkezésre álló 8200 milliárd forint támogatás legalább 15 százaléka olyan pályázatírók, projektmenedzserek, jogi, közbeszerzési vagy éppen kommunikációs tanácsadók zsebébe került, akiknek a szolgáltatásai közvetlenül nem is kapcsolódtak az adott beruházáshoz. Ez több mint 1200 milliárd forint. Az új rendszerben bárki önállóan kezelheti a pályázatát, abban az esetben, ha elakadna, a Széchenyi Programirodához fordulhat ingyenes segítségért. Ez alapján az új pályázati rendszerben egy 10 millió forintos pályázatnál akár 1,5 milliót is megspórolhat a járulékos költségeken. NG: Az új ciklus legfőbb nyertese a kkv-szektor lehet, nem félő, hogy a kevesebb kedvezményben részesülő nagyvállalatok kevesebbet fektetnek be vagy teljesen elfordulnak Magyarországtól? RB: A kutatás-fejlesztés, illetve az innováció iránya őket is célozza, e téren 700 milliárd forintot meghaladó keretösszegről beszélhetünk. Ezt fontos eszköznek tekintjük annak érdekében, hogy ez a vállalati kör minél magasabb hozzáadott értékű, kutatás-fejlesztési tevékenységet telepítsen Magyarországra. Kétségtelen, hogy az uniós források felhasználásának célkeresztjében a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások állnak, de ez nem jelenti azt, hogy bezárulna az ajtó a nagyvállalatok előtt.


2

ENEREA


NG: Sokak szerint az évtized végéig az innováció marad a kulcsszó. RB: Az európai uniós tagországi átlag szerint a kis- és középvállalkozások 30 százaléka érdekelt az innovációban, míg itthon ez az arány mindössze 13 százalék. A kkv-szektor innovációjára fordítandó forrásokból ledolgozható ez a hátrány. Ezzel együtt pedig felzárkózhat az egyelőre 50 százalék körüli GDP-hozzájárulási képesség a 70 százalékos foglalkoztatási arány mellé. NG: A következő években elsősorban mely iparágak futhatnak fel? RB: A fejlesztési politika kéz a kézben jár a nemzeti újraiparosítás stratégiájával, amelyben kiemelt célterületként megjelöltük a magas hozzáadott értékű iparágakat. Ez a jármű- és gépipar, az elektronika, az infokommunikáció, a logisztika, az élelmiszeripar és az egészségipar, beleértve a gyógyszergyártást is. Ezek mind-mind olyan területek, amelyeknek Magyarországon komoly hagyománya és infrastruktúrája van. NG: A 2007–2013-as uniós támogatás teljes felhasználására mi a garancia? RB: Ezeket a pénzeket jövő év végéig van lehetőség lehívni. A részeredmények biztatóak. A kormány 10 százalékos túlvállalása a biztosíték arra, hogy egyetlen forint sem marad Brüsszelben. Ez azt jelenti, hogy nem 8200, hanem több mint 9000 milliárd forint felhasználására van élő szerződés. A túlvállalás értelmében a befogadott összeg egy része várólistán van, és csak akkor folyósítják, ha a korábban elismert projektek közül kiesik annyi, hogy a pénz felszabadul. A nemzetgazdasági tárcához a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és a Regionális Operatív Programok (ROP) tartoznak. A GOP esetében az első félév végéig a Nemzeti Stratégiai Referenciakeretben szereplő 57,4 milliárd forint helyett 61 milliárd forint kifizetése történt meg, de a ROP is túlteljesített. Ennél a programnál a munkatervben szereplő 90,4 milliárd forint helyett 101,3 milliárd jutott el a pályázókhoz. Ezeken a programokon biztosan nem múlik a 100 százalékos lehívás. Forrás: www.napigazdasag.hu

Önkormányzatok figyelem! – Megjelent a napelemes pályázat A napokban lezárt társadalmi egyeztetés után megjelent a palyazat.gov.hu oldalon a Széchenyi 2020 keretében a "Fotovoltaikus rendszerek kialakítása" című (KEOP-2014-4.10.0/N kódszámú) pályázati kiírás. A pályázaton a közép-magyarországi régión (Budapest és Pest-megye) kívüli helyi önkormányzatok, helyi önkormányzati költségvetési szervek és 100%-ban állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló nonprofit kft.-k indulhatnak 2050 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásért 100 százalékos támogatási intenzitás mellett. A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése összhangban a hazai és EU stratégiával - ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését. A célra összesen 5 milliárd forintos a pályázati keret, amelyre pályázni kizárólag az 50 kVA csatlakozási teljesítmény alatti (HMKE méretű), hálózatra csatlakozó napelemes rendszer kialakítására lehet, saját villamosenergia-igény részbeni vagy teljes közvetlen kielégítése céljából. Az első szakaszban 2014. augusztus 21. és 2014. augusztus 30. között lehet benyújtani a pályázatokat és a nyertes projektek könnyített elbírálású, szakaszos eljárás keretében kerülnek kiválasztásra. A formai feltételeknek megfelelő pályázatok sorba rendezése szakaszonként, a tartalmi szempontok szerint elért pontszámok alapján történik majd, és a projektek a meghirdetett keret erejéig kerülnek támogatásra. Ha az említett 5 milliárd forintos keret az első szakaszban nem merülne ki, akkor várható majd egy második szakasz meghirdetése. (Folytatás a 4. oldalon)

3


ENEREA

Összhangban azzal, amelyre az elmúlt időszakban több vezető gazdaságpolitikus is utalt: a projektek keretében az elszámolható költségekre szigorú korlátozó szabályok vonatkoznak. A projekt előkészítésére (utófinanszírozás keretében) legfeljebb 6%-nyi költség számolható el, emellett a kétfajta projektmenedzsment kategóriára maximum 5%-ot engednek (legfeljebb 2,5 millió forint az 50 millió forintig terjedő projektméret esetén).

Bővebb információk (felhívás, adatlap, segédletek, kitöltő program) elérése az alábbi linken: http://palyazat.gov.hu/doc/4359 Forrás: www.portfolio.hu

Pályázat önkormányzatok és intézményeik épületenergetikai fejlesztésére Megjelent az „Önkormányzatok és intézményeik épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás hasznosításával kombinálva a konvergencia régiókban” című pályázati kiírás. A pályázatokat első szakaszban 2014.09.22. - 2014. 10. 01. között lehet benyújtani! Támogatás célja: Jelen pályázati konstrukció hozzájárul az önkormányzatok és intézményeik által fenntartott, üzemeltetett épületek energia-takarékosság hatékonyság és megújuló energiafelhasználás fokozására irányuló beruházások megvalósításához. Támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás formájában. Támogatás intenzitása: 100%. Támogatás összege: minimum 30 millió Ft, maximum összege pedig nem haladja meg a 150 millió Ft-ot, azzal a kiegészítéssel, hogy a pályázatok maximális beruházási költsége nettó 150 millió Ft lehet. Pályázók köre: Költségvetési szervek: 321 - Helyi önkormányzat 322 - Helyi önkormányzati költségvetési szerv Támogatható tevékenységek köre: Jelen pályázati felhívás keretében csak energiahatékonyság fokozását valamely megújuló energiaforrás felhasználásával kombináló projektet lehet benyújtani (kombinált projekt) A) Energiahatékonyság javításra vonatkozó tevékenységek I. Az épületek hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségének csökkentése a felújításban érintett épület, épületek, vagy egymással érintkező épületekből álló épületcsoport egészén Projekttípusok: a) Utólagos külső hőszigetelés b) Külső nyílászáró-csere/korszerűsítés

(Folytatás az 5. oldalon)

4

ENEREA

•••Energia hírlevél II. Épületek fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése Projekttípusok: a) Hőtermelők cseréje korszerű, nagyhatásfokú berendezésekre (pl. alacsonyhőmérsékletű vagy kondenzációs kazánok beépítése, sugárzó fűtés kialakítása), kazánok égésfej-korszerűsítése tüzelési hatékonyság-növelés céljából b) Automatikus központi (hőforrás oldali) és helyi (hőleadó oldali) szabályozások kiépítése, c) Fűtési- és használati melegvíz-rendszerek korszerűsítése, szabályozhatóvá tétele, egyedi mérési lehetőségek kialakítása, energiatakarékos megoldások alkalmazása, d) Hűtési rendszerek energiatakarékos korszerűsítése, e) Gőz hőhordozó közeg váltása forró vízre, f) Távhőrendszerre való csatlakozás feltételeinek megteremtése. Kötelező elemek:

a) Fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszerek korszerűsítése esetén az energiahordozó és/vagy a hőfogyasztás elkülönített mérését lehetővé tevő mérőműszereket kell beépíteni. b) Fűtési rendszerek korszerűsítése esetén, ha az épület rendeltetése megkívánja, napi és heti időprogramok beállítására alkalmas szabályozási rendszert kell kialakítani. Például oktatási jellegű intézmények, irodaépületek, stb. III. Világítási rendszerek energiatakarékos átalakítása Projekttípusok: a) Fényforrások, világítótestek és előtétek cseréje b) Kül- és beltéri világítási rendszerek korszerűsítése és az ehhez kapcsolódó igényekhez térben és időben alkalmazkodó műszaki megoldások (pl. szakaszolások, mozgásérzékelők) kialakítása, amennyiben egyértelműen kimutatható energia-megtakarítást eredményeznek. B) Megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenységek:

2.

3.

Projekttípusok: 1. Napkollektoros rendszer kialakítása használati melegvíz igény részbeni vagy teljes kielégítése céljából • A napkollektoros rendszernek teljesítenie kell a Pályázati Felhívás E. fejezetében foglalt követelményeket. Szilárd biomassza alapú energetikai rendszer kialakítása épület fűtési hőigények részbeni vagy teljes kielégítése céljából vagy használati melegvíz igény részbeni vagy teljes kielégítése céljából • A szilárd biomassza alapú energetikai rendszernek teljesítenie kell a Pályázati Felhívás E. fejezetében foglalt követelményeket. 50 kVA csatlakozási teljesítmény alatti (HMKE méretű) napelemes rendszer(ek) kialakítása épületek villamosenergia-igényének részbeni vagy teljes közvetlen kielégítése céljából • A napelemes rendszernek teljesítenie kell a Pályázati Felhívás C12. fejezetében foglalt követelményeket.


5

ENEREA

•••Energia hírlevél Tevékenységek kombinálása:

Egy projekten belül több épület fejlesztésére is lehet pályázni, de összefüggő rendszer fejlesztésének több projektre bontása nem támogatható! Bővebb információ: http://palyazat.gov.hu/doc/4369

A projekt fizikai befejezésének meg kell történnie 2015.05.30-ig. Forrás: www.palyazatiakademia.hu

30%-kal kellene csökkenteni az energiafelhasználást az EU-ban A következő évtized végéig harminc százalékkal kellene csökkenteni az energiafelhasználást az Európai Unióban az Európai Bizottság július 23-án ismertetett javaslata szerint, a 2010-es bázishoz képest - közli az MTI. Az unió jelenlegi célja az, hogy 2020-ra húsz százalékkal csökkenjen az energiafelhasználás 2010-hez képest, vagyis ennyivel hatékonyabb energiafelhasználással legyen képes működni az Európai Unió. Brüsszel szerint a 10 évvel későbbi, tíz százalékponttal magasabb cél is elérhető, miután az épületek most nagyjából fele annyi energiát használnak fel, mint a nyolcvanas években, 2001 óta pedig az ipar energiaigénye is 19 százalékkal mérséklődött. Az Európai Bizottság álláspontja következetesen az, hogy a legolcsóbb energia az, amelyet nem használunk fel. Ha a 2020-ra kitűzött cél teljesül, az a bizottság szerint éves szinten 100 milliárd euró megtakarítást jelent majd az évtized végén, ami háztartásonként mintegy 465 euróval (mintegy 143 ezer forint) csökkentheti az energiaszámlákat. A bizottság közleménye megjegyzi: a legfrissebb előrejelzések szerint a 20 százalékos célból 18-19 százalékot sikerülhet teljesíteni, de a kitűzött célszám is elérhető volna, ha minden tagállam maradéktalanul végrehajtaná a már elfogadott uniós jogszabályokat. Éppen ezért Brüsszel a 2020-as cél teljesítése érdekében további jogszabályalkotást nem tervez. A hatékonyabb energiafelhasználás az Európai Bizottság szerint az EU energiafüggőségét is csökkenthetné; a számítások szerint minden egy százalék energia megtakarítás 2,6 százalékkal csökkentheti az európai országok földgázimportját. Emellett a brüsszeli testület olyan „járulékos hasznokkal” is számol, mint például az, hogy az energiatakarékos épületekben élő emberek általános életminősége is javul, jobb nyílászárók például jobb levegőt és csökkenő zajártalmat is eredményezhetnek. Emellett az energiatakarékosság növelése, a terv megvalósítása munkahelyeket is teremthet a bizottság szerint. Az Európai Bizottság azt is közölte: az energiafelhasználás hatékonyabbá tétele terén elért eredményeket 2017ben értékeli majd. Forrás: www.zipmagazin.hu

6


ENEREA

A nulla energiaigényű épületeké a jövő Egy BM rendelet (20/2014. III. 7.) értelmében szigorodnak az épületenergetikai határértékek, ezáltal felértékelődik az integrált tervezés, valamint a környezeti és gazdasági szempontból is kiemelkedő teljesítményű épületek. A több lépcsős módosítás célja az épületek energiafogyasztásának csökkenése. 2015-től a közpénzből épülő fejlesztésekre, 2018-tól már minden új építésre és felújításra is érvényes lesz az előírás, hogy a falak és a nyílászárók energiatakarékosságának 40%-kal nőnie kell. A nyugat-európai példák alapján mindez akár 10-20%-os árnövekedést is eredményezhet az ingatlanok eladásakor. A módosítás egyebek mellett definiálja a közel nulla energiaigényű épület fogalmát: az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti költségoptimalizált szinten megvalósult vagy annál energiahatékonyabb épület, amelyben a primerenergiában kifejezett éves energiaigény legalább 25%-át olyan megújuló energiaforrásból biztosítják, amely az épületben keletkezik, az ingatlanból származik vagy a közelben előállított. „Tapasztalataink szerint sokszor felmerül az igény, hogy az integrált tervezés, a költségszakértői tevékenység, a beruházási költség összehasonlítása mellett például megoldást kínáljunk az energiafogyasztási költségek vagy akár a CO2 kibocsátás csökkentésére, egyszóval, hogy zöld megoldásokat találjunk” – emelte ki ifj. Lipcsei Gábor, az ÓBUDA Group projektigazgatója. „A fejlesztők, tulajdonosok akkor győzhetők meg a szokásosnál magasabb szintű tervezési szolgáltatás előnyeiről, ha a költségek és a hasznok is világossá válnak” – tette hozzá a szakértő. A rendelet módosítás értelmében 2015. január elsejétől a közpénzből megvalósított épületeket közel nulla energiaigényűre kell kialakítani, majd három éven belül várhatóan minden új épületre kiterjesztik ezt. A szigorítás következményeként a hő-átbocsátási tényezők követelményértékei megváltoznak, az épületet határoló elemeknek, mint például a falaknak, nyílászáróknak a mai értékeknél 40%-kal energiatakarékosabbnak kell lenniük. A módosításnak köszönhetően 2018. után az épületek energetikai teljesítménye akár 25%-kal jobb lesz, azonban a jelenleg épülő beruházások, amelyeknek nagy része jellemzően napjainkban „A” vagy „A+” besorolást kap, négy év múlva várhatóan már csak „B” vagy „C” kategóriába fog esni. A 25%-os teljesítményjavulás hatalmas kiadáscsökkenést jelenthet a vállalkozások számára. Az ingatlanfejlesztőknek 2018-tól az új építésű projekteknél kötelező lesz megvizsgálni, hogy megtérül-e a „zöld-energia” használata az épület élettartama (20 év) alatt, és ha igen, kötelező lesz telepíteniük valamilyen megújuló energiaforrást (például napkollektort, napelemet). Külföld A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy a jobb energetikai minősítés jelentős árnövekedést eredményezhet az eladáskor. Az energetikai előírás módosításának következtében a magyarországi épületek energiahatékonysága jelentősen javulni fog és várhatóan megközelíti majd a jelenlegi nyugat-európai színvonalat. A német, osztrák, angol, ír, holland és dán példa is azt mutatja, hogy a jobb minősítés megemeli az árakat, így az ingatlan eladásakor ez akár 10-20%-os árbevétel növekedést is eredményezhet. Emiatt ezekben az országokban 2018-ra várhatóan a passzívház-szintű energiatakarékosság válik piaci sztenderddé. Energiatudatos tervezés A fent említettek miatt felértékelődik az integrált tervezés és a költségszakértői képesség szerepe, amely a különböző szakterületek összhangjára építve, környezeti és gazdasági szempontból is kiemelkedő teljesítményű épületek létrehozását célozza meg. Korszerű eszközök használatával, mint a dinamikus épületszimuláció, pontosabban modellezhető az épület energetikai működése, ami optimálisabban tervezhetővé teszi a gépészeti rendszereket. Forrás: www.zoldtech.hu

7

ENEREA


Szélerőműgyár Kaposváron Rövidesen értékesíti első, 25 kilowattos szélerőművét a kaposvári Lakics Gépgyártó Kft., amely a közelmúltban lett résztulajdonosa az acélszerkezet-gyártó Rutin Kft.-nek. „A Lakics Kft. bonyolult hegesztett és forgácsolt szerkezetek gyártásával foglalkozik, ezen belül is a főprofil a motorés szélerőmű generátorházak gyártása, amelyben nemzetközi szinten is a vezető gyártók között vagyunk” – mondta el lapunknak Lakics Péter, az első félévben már ismét a tavaly előtti forgalmat elért társaság ügyvezető igazgatója, kiemelve, hogy emellett több vízierőmű, ár-apály erőmű részegység mellett automerőművi hűtőrendszerek is szerepelnek a termékskálán. Az utóbbiakat elsősorban francia felhasználásra szállítja a Lakics Kft., amelynek legnagyobb vevői az energetikai iparág vezető multinacionális vállalatai, mint például a Siemens, a Vestas, a GE Energy és az ABB.

„A vállalkozás csaknem harminc éves története során mindig is bérgyártást végzett a megrendelők dokumentációi alapján. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor olyan tudásbázis halmozódott fel a generátorgyártás és szélenergetika területén, amellyel önálló termékfejlesztésbe kezdhettünk” – mondta el a cégvezető, rámutatva, hogy miután megrendelőik piacait nem veszélyeztethetik, kisüzemi szélerőművek fejlesztésébe kezdtek 2012-ben. A munkára hét fős K+F egységet létesítettek Veszprémben, mert ott a szélviszonyok ideálisak a tesztelés számára. A kis szélerőművek célpiacát az olyan üzemek jelentik, amelyeknek megfelelő áramfogyasztásuk van és olcsóbban akarnak villamos energiához jutni. „Az úgynevezett háztartási méretű erőmű projekttel létre kívántunk hozni egy olyan saját márkás terméket, amely több szempontból hiánypótló a kis teljesítményű szélerőművek piacán: komplett rendszer, amely alkalmazkodik a kontinentális éghajlati szélviszonyokhoz, ami a gyakorlatban változékony irányú és általában kis sebességű szelet jelent. Az 5, 10, 25 és 50 kilowattos szélerőművekből álló termékcsoport három kisebb modellje már kész akár a nemzetközi piacra lépésre is, cégünk önálló márkaneve, a Wind the Way alatt" – mondta el Lakics Péter, hozzátéve, hogy az 50 kilowattos modell közös fejlesztéséről megállapodás született a Pécsi Tudományegyetemmel. A 246 embernek munkát adó Lakics Gépgyártó Kft. nemrégiben résztulajdonosa lett Magyarország egyik legnagyobb acélszerkezet-gyártó cégének, a 370 főt – ebből 33-at alkalmazottként – foglalkoztató dombóvári Rutin Kft.-nek. Emellett – amint Lakics Péter mondta – millió eurós nagyságrendű tőkét biztosítottak hosszú távú tagi kölcsönként a Rutin Kft. számára, amellyel az lehetőséget kapott arra, hogy túllépjen a pénzügyi problémáin. A dombóvári cég tavaly előtt ugyanis több mint egymilliárd forintos veszteséget szenvedett el és azóta folyamatosan tőkehiánnyal küzd. Ezzel párhuzamosan a Lakics Kft. egyre intenzívebben működik együtt a nagyméretű acélszerkezetek, hidak, stadionok, olajfúrótornyok gyártásában komoly nemzetközi eredményeket elért Rutin Kft.vel. Forrás: www.vg.hu

8

ENEREA


Sokan gyűjtenek napkollektorra Mintegy 400 ezer magyar család szeretne néhány éven belül megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházást megvalósítani az otthonában. A legtöbben a napkollektort, a napelemet, és a hőszivattyút részesítik előnyben. Sok magyarországi családot foglalkoztat, hogy otthonában megújuló energiával kapcsolatos fejlesztést valósítson meg – állítja az OTP Lakástakarék. A cég felmérése szerint a lakásfelújítást tervező háztartások 36 százaléka végezne otthonában energetikai korszerűsítést – egyebek között megújuló energia felhasználásával kapcsolatos beruházást is –, így ez számít az egyik legnépszerűbb beruházási célnak a körükben. „Mindez a családok erősödő energiatudatosságát is mutatja, illetve azt, hogy egyre többen ismerik fel, hogy otthonuk korszerűsítésével jelentős összegeket spórolhatnak meg” – véli Köntös Péter. Az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese példaként említette a 2013-ban végzett mintaprojektjüket, amelynek során 25 különböző jellemzőjű családi házat korszerűsítettek energetikailag. A tapasztalatok azt mutatták, hogy egy, pár hét alatt elvégezhető, energetikai felújítással akár 15-70 százalékkal is csökkenthető a rezsiköltség, így éves szinten 100 és 400 ezer forint közötti összeg is megspórolható.

Napkollektor családi házon

A megújuló energiaforrások terén a magyar háztartások leginkább a napkollektort részesítik előnyben. Az Energiaklub tavaly publikált tanulmánya szerint a népszerűségi listán a második helyen a napelem szerepel, majd a hőszivattyú, a szélgenerátor és a biomassza-kazán következik. A kutatás becslése szerint a két legnépszerűbb megújuló energiaforrás hasznosítására irányuló beruházás iránt mintegy 370-390 ezer háztartás érdeklődhet hazánkban.

„Aki hasonló fejlesztést tervez a közeljövőben, érdemes már most elkezdenie a takarékoskodást” – tanácsolja Köntös Péter. Jelenleg ugyanis kimagasló, 13-14 százalék körüli, hozamot biztosítanak a lakástakarékok, amely nagyon is versenyképes a mostani alacsony kamatkörnyezetben. Néhány év alatt pedig már egy nagyobb megújuló energiás korszerűsítésre – napkollektor beszerelése, hőszivattyús rendszer kiépítése – elegendő összeget is össze lehet gyűjteni napi pár száz forint félrerakásával. Az OTP Lakástakarék számításai szerint havi 20 ezer forintot – azaz napi 667 forintot – kell félretenni négy éven keresztül, ahhoz, hogy 1,24 millió forint összegyűljön. Köntös Péter kiemelte: az energiahatékonyság növelését célzó felújítások akár többéves spórolás nélkül, lakástakarékkal kombinált hitelből is megvalósíthatóak, ráadásul úgy, hogy a rezsikiadásokon megtakarított összegből az esetek egy részében még a hitel havi törlesztése is kijöhet. Jól teljesít Magyarország a zöldenergia terén Tavaly a Földön elhasznált elektromosság 22,1 százalékát már megújuló forrásokból állították elő – derül ki a Renewables 2014 Global Status Report című, a megújuló energiaforrásokról szóló világméretű jelentésből. A vízenergia világviszonylatban 16,4 százalékát adja az áramellátásnak, a nap- és szélenergia pedig 5,7 százalékát. Magyarországot a zöldenergiát jól hasznosító európai országok közé sorolják. A 2012-es adatok szerint most a teljes energiaellátás 7,8 százalékát adja megújuló energia nálunk, amit 2020-ra 11 százalékra emelnénk. Ha ebből csak a hűtés-fűtést nézzük, 18,9 százalék a cél. Magyarország a geotermikus energia hasznosításában a hatodik a világon.


9

ENEREA

•••Energia hírlevél Beruházások: Ázsia sebességet váltott

A világon tavaly 1248 gigawattóra áramot termeltek a naperőművek: Európában 38,4 gigawattórát csak az újabbak, míg Magyarországon a termelés úgy 20 százalékkal nőtt és 9,5 gigawattórát tett ki – közölte a HST-Energy Kft. az MTI-vel. Az Európai Fényelektromossági Ipari Egyesülés (EPIA) az idénre 40 gigawattra teszi a belépő új kapacitást. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal 2012-es adatai szerint a magyar napenergia – fotovoltikus – kapacitás 12 megawatt volt, és éves 20 százalékos növekedést valószínűsítettek. (Németországban a beépített kapacitás múlt év végén 36 gigawatt.) A magyarországi teljes kapacitásból 10,4 megawattra tehető a háztartási kiserőművek teljesítménye, amely 1440 Napelemes rendszer a család szolgálatában háztartási méretű naperőmű. A teljes éves fotovoltikus villamos energia termelés 7,98 gigawattóra volt 2012-ben. Míg 2011-ben Európában telepítették a világ napelemes rendszereinek 70 százalékát, addig a tavaly ez az arány már 30 százalék alá esett. A beruházások 57 százaléka az ázsiai piacon történt. Németországban egy napelemes rendszerrel 1 kilowattórányi áramot már 12-15 eurócentért is elő lehet állítani. Új üzleti modellek is megjelentek, akár bérleti- vagy lízing konstrukcióban is hozzá lehet jutni a megújuló energiát termelő eszközökhöz. Forrás: www.vg.hu

Tiszta energiát előállító projekteket támogat az EU Összesen egymilliárd euró támogatást ítélt meg július 8-án az Európai Bizottság 19 olyan projektnek, amelyek célja tiszta, a környezetet nem terhelő energia előállítása. A támogatásra szánt összeg olyan forrásokból származik, amelyet károsanyag-kibocsátók fizettek be az uniós kasszába az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében, s amit Brüsszel úgy értékel, hogy így a szennyezők pénzéből támogatják azokat, akik környezetbarát energia előállításán dolgoznak. A 19 projekt között van több, a megújuló energiák felhasználását előmozdítani hivatott kezdeményezés, illetve a károsanyag-kibocsátás csökkentését és szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére és a gázok tárolására irányuló terv is. A bizottság úgy számol, hogy miután a projektek társfinanszírozásban valósulnak meg, ezért az uniós büdzséből származó egymilliárd eurót a magánvállalkozások további 900 millió euróval egészítik majd ki, így összesen csaknem kétmilliárd euró értékű befektetés valósulhat meg a zöld gazdaságban. (Folytatás a 11. oldalon)

10


ENEREA

A 19 támogatott projektnek 12 uniós tagállam ad otthont: Horvátország, Ciprus, Dánia, Észtország, Franciaország, Írország, Olaszország, Lettország, Portugália, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság. A beruházások Brüsszel számításai szerint 8 terawattórával növelik az EU megújuló forrásból származó energiaellátását, ami körülbelül Ciprus és Málta egyéves energiaigényének kielégítésére elegendő. A szén-dioxid tárolását lehetővé tévő beruházás, amely Nagy-Britanniában valósul meg, évente 1,8 millió tonna gázt von majd ki a levegőből, ami a bizottság szerint olyan, mintha több mint egymillió autóval kevesebb közlekedne az utakon. Forrás: www.zipmagazin.hu

A hőszigetelés a nyári időszakban is jól szolgál Amikor hőszigetelésről beszélünk mindig a fűtési költségek csökkentésére gondolunk, pedig a megfelelő hőszigetelés az épületek belső komfortjához a nyári időszakban is elengedhetetlen. Arról nem is szólva, hogy az épületek 1 Celsius fokkal való hűtéséhez háromszor annyi energiára van szükség, mint 1 Celsius fokkal való felfűtéséhez - olvasható a Rockwool sajtóanyagában. A hatékony nyári hővédelemre már az épület tervezésekor gondolni kell, és az egész épületet figyelembe kell venni. Ez esetben a szigetelőanyagoknak az a feladatuk, hogy még magas külső hőmérséklet esetén is a lehető legjobban csökkentsék a például tetőteret határoló szerkezetek hőáramlását, megteremtve a kellemes belső klíma feltételeit. Persze számos olyan további befolyásoló tényező is van, mint például az ablakok mérete és elhelyezkedése, a külső felületek színe és napsugárzással szembeni abszorpciós tulajdonsága, de a helyiségek mérete és az épület burkolatainak felülete és elhelyezkedése is fontos ismérv. Hőszigeteléssel nem csak energiát tudunk spórolni a nyári időszakban is, de ha megfelelő adottságú az épületünk, például több irányból átszellőztethető, megfelelő árnyékolással rendelkezik, amivel a napsugárzás szoláris hőnyereségét (felmelegítő hatását) ki tudjuk zárni, akkor az épület klimatizálását is „megspórolhatjuk”, amennyiben gondosan ügyelünk annak üzemeltetésére. Javasolt a napközbeni napsütés elleni árnyékolás, este és éjszaka pedig átszellőztetés. A tetőszerkezet hőszigetelő rétegének szerepe az épület hővédelme; egyrészt a belső terek megfelelő hőmérsékletét, azaz a komfortérzetet, másrészt a határoló szerkezetek hővédelmét biztosítja. Az épületek energiaháztartása jelentősen függ a beépített hőszigetelő réteg vastagságától és minőségétől. A megfelelő rétegsorrendben (a külső oldalon) beépített hőszigetelés csökkenti a hőmérsékletingadozást, ezzel a teherhordó, térelhatároló szerkezetek méretváltozásait is. A hőszigetelés épület szerkezetét védő szerepe a páralecsapódás megakadályozása terén is jelentős; általános követelmény, hogy páralecsapódás se a belső felületen, se a tetőszerkezet rétegeiben ne következzen be. Forrás: www.zipmagazin.hu

11

ENEREA


Brutális mértékben nő a megújuló energiák támogatása A következő uniós ciklusban mintegy 800 milliárd forint áll rendelkezésre energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások kiaknázását támogatandó. Ez évi több mint százmilliárd forint uniós támogatást jelent, ami a korábbi tízszerese. A napelemek telepítését bármilyen meglepő, leginkább az alacsony kamatok ösztönzik. Már teljesen nyilvánvaló, mindenki jobban jár, ha ebben tartja a pénzét, mintha bankbetétben – hangzott el a Kossuth Rádió Oxigén című műsorában. Míg a világban a csökkenő támogatások miatt egyre kevesebb ilyen berendezést helyeznek üzembe, Magyarországon nő a telepítési kedv – jelentette ki Glattfelder Béla, a nemzetgazdasági tárca államtitkára, a Magyar Szolár Szövetség elnöke, aki szerint hazánkban a legfőbb ösztönző a magas kamatszint. Hangsúlyozta: brutális mértékben nő a következő uniós ciklusban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása, amire mintegy 750 milliárd forint áll rendelkezése, plusz a vidékfejlesztési támogatásokból is még mintegy 50 milliárd. Ez azt jelenti, hogy évente több mint százmilliárd forint fordítható erre a célra, ez a korábbi körülbelül tízszerese. Glattfelder Béla, államtitkár

Kiemelte: a rezsicsökkentésnek az is része, ha olcsóbban tudjuk megtermelni saját magunknak a villamos energiát. Forrás: www.hirado.hu

A Rába 28 hibrid buszt szállít Budapestre 28 dízel-elektromos hibrid autóbusz szállításáról írt alá megállapodást a Rába Járműipari Holding a Budapesti Közlekedési Központ egyik alvállalkozójával, a csuklós autóbuszok üzemeltetői tenderét megnyerő T&J Busz Projekt Kft.-vel - közölte a járműgyártó szerdán az MTI-vel. Az új, alacsonypadlós, légkondicionált, legkorszerűbb Euro VI motorral felszerelt Volvo 7900-as típusú autóbuszok a jövő év elején állnak forgalomba a belvárosi vonalakon. Hangsúlyozták: a járművekkel akár 39 százalékkal alacsonyabb üzemanyagfelhasználás, 40-50 százalékkal kevesebb károsanyagkibocsátás, valamint csendes, elektromotoros indulás válik lehetővé. A fejlesztések során a dízel erőforrást egy komplett elektromos hajtóművel építették egybe. A forgalmi viszonyoknak megfelelően az autóbuszok tisztán elektromos hajtással vagy a legszigorúbb kibocsátási normáknak is megfelelő Euro VI dízelmotorral is képesek működni, de a két hajtás egyszerre is működhet. Forrás: www.zipmagazin.hu

12

ENEREA


Az ’Év Zöldtetője és Zöldfala 2014’ pályázat A pályázat célja a hazai kertépítészeti gyakorlatban egyre sűrűbben feltűnő tetőn készült kerteknek, zöldtetőknek és az épületek falán létesített belső zöldfalaknak, külső zöldhomlokzatoknak kíván nagyobb nyilvánosságot adni. A pályázatok elbírálása során leszűrt tapasztalatok publikálása egyben a szakterület szakmai továbbfejlesztését is jelenti. A pályázat célja az egyes szigetelési rendszerekről, termesztő közegekről és speciális növényalkalmazásokról megalapozott szakmai vélemény kialakítása. A pályázat jellege: nyílt, országos. A pályázaton részt vehetnek olyan magán – vagy jogi személyek, akik az adott magyarországi zöldtető/zöldfal építésben tervezőként, kivitelezőként, fenntartóként, megrendelőként működtek közre, vagy annak tulajdonosai. Szükséges dokumentumok, benyújtandó mellékletek Postai úton, ajánlott küldeményként: Pályázati adatlap + előírt mellékletei. Online: A pályázati adatlapot + 6 db képet e-mail mellékletként a ZÉOSZ titkárságára is ([email protected]) meg kell küldeni. Képméret: minimum 800×600 pixel. Bírálati szempontok 

Terv / Design



Műszaki megfelelőség



Ökotudatosság /fenntarthatóság



Kivitelezés minősége



Növényhasználat



Innováció



Összhatás



Karbantartás minősége

Adható pontszám: 1-től 10-ig, emelkedő sorrendben Elérhető összpontszám: 80 pont Nevezési díj: 

ZÉOSZ tagoknak nincs,



tagsággal nem rendelkezőknek: 10.000,- Ft/pályamű, mely a ZÉOSZ bankszámlára átutalással teljesíthető (Zöldtetőépítők Országos Szövetsége 16200010-60420394 Közlemény: Zöldtető/zöldfal pályázat nevezési díj).

A pályázat beérkezésének (!) határideje: 2014. szeptember 8., (hétfő), 12:00 A pályázatot 1 példányban a mellékelt Adatlappal és szükséges előírt dokumentumokkal illetve a pályázó által fontosnak tartott mellékletekkel kell postai úton feladni a következő címre: ZÉOSZ Friedmann Lajosné 1213 Budapest Szajkó u. 4. Bíráló bizottság: A szakma által elismert ZÉOSZ tagokból, külföldi szakértőkből álló 5 fős bíráló bizottság alakul, amelyet a ZÉOSZ elnöksége kér fel. A bizottságnak nem lehet tagja olyan személy (cég képviselő) aki, mint pályázó érintett.


13

ENEREA

•••Energia hírlevél A pályázat díjazása: A ZÉOSZ minden kategóriában az első három helyezetett díjazza. A pályázott műről készült leírás, fotók, a pályázaton résztvevő művek bírálati jegyzőkönyve megjelennek a ZÉOSZ honlapján, facebook portálján, a Szép kertek valamint a Magyar Építéstechnika szakmai lapokban. Az online beérkező Adatlapok tartalma, képek ősszel, egy tervezett Vándorkiállításon tablón kerülnek bemutatásra. Kategóriánként az első helyezett díja: 2 napos hétvégi zöldtető látogatás és fakultatív program Bécsben 2 fő részére (szállás reggelivel, utazás) A beérkezett pályázatok elbírálásának határideje: 2014. szeptember 17. Az érintettek, díjazottak értesítése online módon (e-mail) 2014. szeptember 22-én. Ünnepélyes eredményhirdetés: 2014. szeptember 24. BME/ Magyar Építéstechnika által szervezett Épületfelújítási Konferencia

Jelen pályázati kiírás, és a pályázati adatlap a www.zeosz.hu honlapon is megtalálható, vagy Friedmann Lajosné ZÉOSZ titkártól igényelhető: [email protected] címen. Bővebb felvilágosítás: +36 30 288 6149 telefonszámon. Forrás: www.zeosz.hu

Fókuszban az MSZ EN ISO 50001 Az energetikai rendszerek fejlődése során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a hagyományos energetikusi tevékenység, bármilyen fejlett legyen is az, nem hoz elegendő eredményt, mert nem átfogó menedzsment szisztémán alapszik. Folyamatosan törekedni kell a költségek minimalizálása az összes lehetőség figyelembe vételével, ez azonban csak átfogó és folyamatosan működő teljes energia menedzsment rendszerrel lehetséges. Az Energiairányítási Rendszer (EIR) bevezetésének pénzügyi haszna A szabvány alkalmazása 5-15 % energia hatékonyság növelést okoz. Ahol jelentős az energia költség, és egyben a termék vagy szolgáltatás árának jelentős részét képezi, feltétlenül indokolt az alkalmazása. A piacon maradást, versenyképességet, vagy éppen a működőképességet segíti, hiszen minden forint megtakarítás tiszta nyereségként jelentkezik. Egyes esetekben tekintve a gazdasági helyzetet, mentőöv is lehet. A rendszer eddigi tapasztalatok alapján fél-egy év alatt megtérül. A vállalatok a megtakarításokat más hasznos célra fordíthatják, azok egy részét folyamatosan vissza tudják forgatni további energia megtakarítási célú beruházásokra és a rendszer folyamatos fejlesztésére. A beruházás szinte önmagát finanszírozza, mivel a rendszer kiépítése alatt már jelentkezik a haszon egy része. (pl.: a feltárt és rögtön elhárított veszteségek). További előny, hogy a rendszernek nincs kihordási vagy elhasználódási ideje, az megfelelő működtetés és karbantartás mellett folyamatosan hasznot termel. Az EIR szabvány, az MSZ EN ISO 50001 tulajdonságai Az EIR-t a nemrég megjelent EU szabvány szerint érdemes kiépíteni, amely azért került kidolgozásra, hogy összegezve az eddigi összes hasonló normát, segítse a szervezeteket abban, hogy növeljék az energiahatékonyságukat logikus, ellenőrzött és szisztematikus módon, ezáltal energiát spóroljanak és csökkentsék a költségeiket.


14


ENEREA

A szabvány elsősorban az energiafelhasználási adatok elemzésének fejlesztésére összpontosít, és pontosan meghatározza azokat a helyszíneket, időpontokat, ahol a jelenlegi és a múltbeli energiafelhasználás különbözik, valamint ezek mögöttes okait, így a szervezet pontosan és akkurátusan azonosítani, rangsorolni tudja az energiahatékonyság javításának lehetőségeit.

Kiaknázza a dolgozói tudatosság növelésében rejlő lehetőségeket, kihat az alvállalkozókra, a beszerzésre, a szervezet minden tevékenységére. Egy ilyen típusú megközelítés és elemzés, párosulva egy „menedzsment rendszer” szemlélettel, minden ipari ágazatban hosszú távú és biztos sikereket hoz, függetlenül annak méretétől és a tevékenység típusától. Az energetikai szabvány a szokásos irányítási rendszerekhez igazodik, mint minőség- vagy környezetirányítás. A szervezetek tehát, ha úgy látják megfelelőnek, be tudják integrálni az energia menedzsment rendszert már meglévő menedzsment rendszereikbe. Mivel minden szervezet igényei és tulajdonságaik különböznek, a szabvány nem nyújt "fix" megoldást mindenki számára. A bevezetéséhez minőségügyi rendszerekben és energetikában jártas szakcég, szakemberek bevonására van szükség. Előnyök, amelyet az eddig EIR-t alkalmazó szervezetek megjelöltek: 

elsősorban a közvetlen és gyors pénzügyi megtakarítás, megtérülés,



pozitív reklám, publicitás,



fejlettebb vállalati imázs,



fejlettebb működési hatékonyság,



fejlettebb karbantartási gyakorlat,



az energia költség és felhasználás megtakarítás,



üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkenése,



ökológiai lábnyom csökkenése,



fokozott figyelem a munkatársak energiafelhasználásánál,



a nagyobb tudás a berendezések hatékonyságánál,



tájékozottabb döntéshozatali folyamatok,



a „jó első megközelítés” jól struktúrált rendszerben történik,



várhatóan az EU-s energetikai pályázatoknak alapfeltétele lesz, mivel globális érdekeket is szolgál, úgymint tagországi EU kötelezettségvállalások megvalósítása, egyéb támogatások is várhatók a már alkalmazók számára.

Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség elkötelezett az energiaracionalizálás iránt és fontosnak tartjuk a vállalatok esetében is az energia költség és - mennyiség megtakarítás elérését, melynek egyik leghatékonyabb eszköze az EIR. A vállalatok, intézmények segítése érdekében együttműködési megállapodást kötöttünk egy elismert, kiváló szakmai tapasztalatokkal rendelkező szakemberrel, Dr. Hunyadi Lászlóval. Dr. Hunyadi László EnMS szakértő főbb referenciái: 

Személyes referencia:

-

az MSZ EN 16001:2009, ISO 50001 szabvány fordítója, alkalmazásának szakértője,

-

az első magyarországi mintarendszer fejlesztője (DKV),


15

ENEREA

•••Energia hírlevél -

a Magyar Szabványügyi Testület energetikai szabványosító bizottságának elnöke,

-

15 éve TÜV vállalati auditor,

-

több mint 20 éves energiagazdálkodási és fejlesztési gyakorlat,

-

angol BSI intézet akkreditáció (Stuart Naisbett) saját fejlesztésű Energia Menedzsment Rendszerekre.



Üzleti referencia: Sikeres audittal lezárt MSZ EN 16001:2009, ISO 50001 Energiairányítási Rendszer fejlesztés

-

Debreceni Közlekedési Vállalat Zrt. (Debrecen),

-

Cívisbusz Kft. (Debrecen),

-

Alcoa CEM (Székesfehérvár),

-

ENI Dunastyr (Százhalombatta),

-

AWPE Aluminium Kerékgyár (Székesfehérvár). Összesen 160 milliárd Ft/év energiaköltség - kevesebb, mint fél éves megtérülés.

Amennyiben felkeltettük érdeklődését, további információért keressen az alábbi elérhetőségeken: ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Tel: 06 42 599 400/2816 mellék, E-mail: [email protected], Web: www.enerea.eu

Elektomosbicikli-kölcsönző rendszer Koppenhágában Már elektromos motorral támogatott, GPS-szel felszerelt közbicikliket is lehet kölcsönözni Koppenhágában. A világ egyik bringás központjaként ismert dán város az 1990-es években elsőként vezette be az azóta több más nagyváros által is átvett kerékpárkölcsönző rendszert. Most továbbfejlesztették nemcsak a kerékpárokat, de a kölcsönzés módját is. Néhány hónapja 250 elektromos rásegítő motorral rendelkező kerékpárt állítottak tesztüzembe. Kiválaszthatjuk, hogy milyen erősségű támogatást kérünk a motortól, az alig érzékelhetőtől egészen az emelkedőn való rásegítésig. Az e-motor támogatásának legközvetlenebb eredménye egy nyári napon az, hogy nem izzadunk. Az e-bicikliken vandál-biztos táblagép és GPS is található, a foglalás és a fizetés pedig egy okostelefonról megoldható. A kerékpárok által folyamatosan küldött adatokat – sebesség, utazási idő és útvonal, stb. – összegyűjtik, és az adatbázis alapján optimalizálják a közlekedési lámpák működését. A tablettel ellátott biciklikben óriási további fejlesztési potenciál rejlik, többek között felületet biztosíthatnak a helyhez kötött marketing számára. Néhány vitatott pont azonban még maradt a fejlesztésekkel kapcsolatban. Felmerül például a kérdés: biztonságose egy táblagépre nézni tekerés közben. Az eddigi tapasztalatok alapján ez nem jelentett gondot. A tervek szerint hamarosan több ezer új e-közbringát állíthatnak üzembe Koppenhágában. Forrás: www.zoldtrend.hu

16

ENEREA


Bécsben a villamos is energiatakarékos Egy átlagos osztrák háztartás éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű energiát takarított meg tesztüzeme során a bécsi energiatakarékos villamos, az EcoTram. Ez az első villamos, amelybe hőszivattyút is szereltek. Sikerrel zárult a bécsi közlekedési vállalat, a Wiener Linien kutatási projektje, az EcoTram, amely során azt vizsgálták, milyen megoldásokkal lehet energiát megtakarítani alacsonypadlós villamosok hűtése, fűtése és szellőztetésekor. Az EcoTram tíz hónapig közlekedett a 62-es vonalon, ennek során 4.200 kilowattórányi vagyis több mint 13 százaléknyi energiát spórolt meg. Ez egy átlagos osztrák háztartás éves energiafelhasználásának felel meg. A projekt első lépéseként egy teljesen hagyományos alacsonypadlós villamos energiafogyasztásáról gyűjtöttek adatokat szélcsatornában illetve utasforgalomban, majd intézkedéscsomagot dolgoztak ki a hűtés, fűtés és szellőztetés hatékonyságának növelésére. Következő lépésben ennek megfelelően alakítottak át egy hagyományos szerelvényt, majd szélcsatornában és utasforgalomban is tesztelték azt. Az energiatakarékos villamosban például széndioxid-érzékelők segítségével optimalizálták a frisslevegő befúvást, többlépcsős hűtési rendszert vezettek be és speciális fóliázással látták el az ablaküvegeket. Ez az első villamos, amelybe hőszivattyút is telepítettek, hogy a környezet meleg illetve hideg levegőjét felhasználva tudják energiatakarékosan hűteni illetve fűteni a szerelvényt. Forrás: www.greenfo.hu

Energia ABC Időkapcsoló: Az időkapcsoló egy áramkörbe van kötve több kapcsolóval, szabályozza azokat, nyitva és zárva azokat egy előre programozott időrend szerint. Izzadásgátló fűtőegység: Érzékeli a levegő páratartalmát és kikapcsolja a fűtést, amikor nincs rá szükség. Ökológiai lábnyom: Az ökológiai lábnyom azt az értéket mutatja meg, hogy mekkora részét használjuk a természeti forrásainknak, azaz mekkora földterületre, vízre van szükség egy adott csoport fenntartásához, és a keletkező hulladék ártalmatlanításához. Az ökológiai lábnyom a különféle emberi fogyasztások kategóriájából (pl. víz-, energia-, élelmiszerfogyasztás) áll össze, melyet számítással lefordíthatunk az előállításukhoz szükséges földterület nagyságára (globális hektár – gha), amit már összehasonlíthatunk mások lábnyomaival. A teljes emberiség jelenlegi lábnyoma 25%-kal nagyobb, mint a bolygónk biokapacitása, azaz 25%-kal kellene csökkenteni globálisan a fogyasztást ahhoz, hogy az erőforrások regenerálódni tudjanak.

Kiadja:

ENEREA Nonprofit Kft. Székhely: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B., ’A’ épület., III/345. Telefon: 42/599-400, mellék: 2816 Fax: 42/999-635 Honlap: www.enerea.eu E-mail: [email protected] Felelős kiadó: Vámosi Gábor igazgató Szerkesztő: Matusz Ildikó

17

VI. évfolyam. 7. szám, július. Hamarabb jönnek a pályázatok

Recommend Documents