VI. évfolyam 5. szám március 13. Orlai Sándor T. Mészáros András polgármestert

Ingyenes kétheti lap 12000 példányban

VI. évfolyam 5. szám • 2008. március 13.

ÉRDI LAP A

P O L G Á R I

Ö S S Z E F O G Á S

L A P J A

Elsöprõ fölénnyel gyõztek az igenek Összesítés Érd településen A szavazáson megjelentek száma: 24980 fõ, az összes szavazók 51%-a 1. kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követõ év január 1-jétõl ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?” Igenek száma: 20 230 (81,55%), nemek száma: 4576 (18,45%) 2. kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követõ év január 1-jétõl ne kelljen vizitdíjat fizetni?” Igenek száma: 19 725 79,41%), nemek száma: 4576 (20,59%) 3. kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsõfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?” Igenek száma: 19 597 (78,96%) nemek száma: 5223 (21,04%)

Országos összesítés Vizitdíj Részvétel

Kórházi napidíj

Tandíj

Március 15. Az ünnep programja: 9.30 óra Koszorúzás az érdligeti 1848-as emlékmûnél Közremûködik: A Kõrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kicsinyek kórusa (karnagy: Ilosfai Csilla), Zalán Barbara versmondó, fanfárosok, dobosok, huszárok 10.30 óra 1848-as forradalmi menet a Kálvin tértõl a Földrajzi Múzeumig A Magyar Királyi Honvéd Hagyományõrzõ Alapítvány lovas huszáraival, szekerekkel, hintókkal, a forradalmi ifjúság képviselõivel és a Premier Ütõegyüttes dobosaival. 11.00 óra Ünnepség a Múzeumkertben (Érd, Budai u. 4.) Ünnepi beszédet mond: T. MÉSZÁROS ANDRÁS polgármester, VARGA LÁSZLÓ MSZP frakcióvezetõ Érd város díjainak átadása A mûsorban a Chaplin Színház elõadásában, részletek hangzanak el Koltay Gergely – Páskándi Géza: A költõ visszatér címû rockoperájából.

Orlai Sándor T. Mészáros András polgármestert a vasárnap sikeresen lezajlott népszavazás tapasztalatairól kérdeztük, kettõs minõségében: egyrészt mint Érd polgármesterét, másrészt mint a helyi Fidesz szervezet elnökét. – A népszavazások történetében nem volt még arra példa, hogy ennyire egyértelmûen eldõljenek a dolgok. Érden a részvételi arány kiemelkedõ volt. Míg az elõzõ népszavazásokon, sõt az önkormányzati választásokon sem érte el az 50%-ot, most ezt meg is haladta némileg. Ez az érdi polgárok gyõzelme, hiszen saját akaratukból elmentek, és lelkiismeretük szerint szavaztak vagy az igenre, vagy a nemre. Mindenütt meghaladta az igenek száma a 75%-ot, és ez elsöprõ gyõzelem volt. Ez nem jelenti azt, hogy itt 75%-nyi jobboldali ember él, hanem az emberek megértették a kérdéseket, és úgy érezték, hogy a kormány nem megfelelõ megoldást javasolt sem az egészségügyben, sem az oktatásban. Nagyon megköszönöm az érdeiknek, hogy ilyen nagy arányú részvétellel megerõsítették azt, hogy nem szabad kétszer megadóztatni az embereket. Fontos a tandíj eltörlésére adott igen válasz azért, hogy akiknek nem telne tandíjra, ezek után megengedhetik maguknak, hogy gyermekeiket fõiskolára, egyetemre járassák. Hiszen nem mindenki zseni, egy ország életében nagyon fontos, hogy a nem kiemelkedõ képességûek is magas szintû oktatásban részesülhessenek. Minél több a felsõfokú végzettségû, annál jobb az országnak is. A mai kereseti viszonyok között abszurd az, hogy például egy pedagógus házaspár ne lgyen képes gyermekeit felsõ fokú képzésben részesíteni anélkül, hogy anyagilag ellehetetlenülne. Ez a népszavazás azt is bebizonyította, hogy nem lehet lehet a nemzedékeket egymással összeugrasztani, szembeállítani, hiszen a fiatalok belátták, hogy elõbb-utóbb õk is betegek lesznek, az idõsebbek pedig azt, hogy a fiatalok képzésével õk is jól járnak. Az unokák szavaztak a nagyszülõkért, a nagyszülõk az unokákért, és ez így helyes, hiszen felelõsséggel tartozunk másokért is, nem csak magunkért. Ezt hívják szolidaritásnak. – Ebbõl a népszavazásból mindenkinek le kell vonni a konzekvenciákat. Mi derült ki a politikusok és városvezetõk számára? – A demokrácia szempontjából fontos, hogy ne kapkodjunk most. Az eredménynek le kell ülepednie. Egy-két nap után még nagyon nehéz messze menõ következtetéseket levonni. Mint ahogy Sólyom László köztársasági elnök úr mondta, ez nem a holnap és a holnapután kérdése, hanem alaposan végig kell gondolni minden oldalon. Az egyértelmûen látszik, hogy nem lehet többé az emberek akaratával szembe menni. Egyszer-kétszer be lehet csapni a választókat, de többször nem, ez egyértelmûen kiderült most. A helyi önkormányzatok számára is nagyon fontos tanulság ez, hiszen az önkormányzatok sokkal közelebb vannak a lakossághoz, mint a kormány, és a helyi lakosság igényeit az önkormányzatnak kell teljesíteni. A közgyûlés pedig nem más, mint a közvetett demokrácia eszköze, hogy megvalósítsák a lakosság akaratát. Nem arról szól, hogy a képviselõknek vagy a polgármesternek vannak szép és okos gondolatai, és ezt a felvilágosult abszolutizmus gyakorlata alapján megvalósítja, ha törik, ha szakad, mert ettõl a lakosok boldogok lesznek, hanem arról, hogy vannak olyan igények, amelyeknek kielégítésében a közgyûlés és a polgármesteri hivatal eszközként fontos szerepet játszik. Az emberek most meg fogkják tapasztalni, hogy a demokrácia szempontjából mekkora erõt jelent az, hogy 50%-uk elment szavazni, és több mint négyötödük igent mondott. – Kiderült az is, hogy hiába állítottak kordont as parlament köré és a környezõ utcákban, nincs semmilyen fasiszta veszély. Nevetséges volt, hogy kétezer rohamrendõr védte a Kossuth teret kétszáz békésen ünneplõ „ellen”. Hiszen ennyi ember örült az igenek gyõzelmének, s utána hazamentek. Nem volt botrány, randalírozás. Az emberek nem zavargásokat szeretnének, hanem azt, hogy olyan vezetése legyen az országnak, amelyik a magyar polgárok érdekeit képviseli, és meg tudja valósítani szándékaikat.

Nincs többé hétfõ Sam Small csodálatos élete cíEricmû Knight könyvében van egy történet, amelyben Sam Small egy vasárnapi kocsmázás után arra ébred, hogy nincs többé hétfõ, aznap is vasárnap van. Ezt gyorsan el is újságolja cimboráinak, akik csodálkozva veszik tudomásul, hogy tényleg, ma is vasárnap van. Így a bánya helyett templomba, majd a vasárnap szokásos módon a kocsmába mennek. Így telik el a hét, végül szombaton a bánya vezetõsége úgy tudja meggyõzni õket, hogy kiadja heti bérüket, mert hát szombaton ez a szokás, bérfizetés van. Szombat után természetesen újra vasárnap következett, majd Sam Small hétfõn arra ébredt, hogy tényleg hétfõ van, s folytatódott a rendes kerékvágásban az élet. A vasárnapi népszavazás után én is arra ébredtem, hogy nincs többé hétfõ. Tegnap is vasárnap volt, ma is vasárnap van, még holnap is az lesz. Vasárnap lesz egészen addig, amíg a szociaslista-szabaddemokrata kormány ki nem adja fizetségünket. Mert fizetniük kell, ez nem vitás. Nem csak a három népszavazási kérdésben gyõztes igenek árát kell megfizetniük, hanem az elmúlt majdnem hat év minden adósságát. Mindent, amit elvettek tõlünk, és nem csak a hatalmassá duzzadt államadósságra gondolok, hanem az 1990-ben kicsírázott szabadságra, demokráciára, amit két éve, október 23-án megpróbáltak vérbe fojtani, s azóta a megfélemlített emberek egy része nem mer részt venni semmilyen utcai rendezvényen, attól félvén, újból könnygázzal, viperával és vízágyúval veri szét õket az a rendõrség, amely amúgy nem képes otthonaikat megvédeni a bûnözõktõl. Az adóhivatali és egyéb kommandókra gondolok, akik a maffiával összefonódott politikai bûnözõk helyett a rögtönzött utcai piacon zöldséget áruló parasztnéniket büntetik. A sokszorosára emelkedett közüzemi díjakra, a megszüntetett kisiskolákra, felszámolt vasúti mellékvonalakra, kórházi várólistákra, százmilliós miniszterelnöki páncélozott luxuslimuzinokra gondolok, s arra a pökhendi szónoklatokra, miszerint a kormánynak semmit sem számít a nép akarata, ugyanazt a politikát fogják folytatni, mint eddig, mert õk a kiválasztott élcsapat, akik különleges anyagból vannak gyúrva, és õk jobban tudják. Arra a vérlázító kijelentésre gondolok, amit a csalással pártelnökké lett Kóka eresztette el, miszerint nem tûrik, hogy a liberálisok feje felett, helyettük, a nép döntsön. Valóban, miért többmillió ember döntsön, amikor van a parlamentben egy mikroszkóppal is alig kimutatható támogatottságú párt párt, akiknél ott az igazság?! Nincs többé hétfõ. Vasárnap van, a régen várt gyõzelem napja, a demokrácia gyõzelméé. Fizettessük meg a hétfõt, de alaposan! ORLAI SÁNDOR

Következõ számunk március 27-én jelenik meg

2

ÉRDI LAP

ebruár 28-án, ünnepélyes keretek között adta Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter T. Mészáros András polgármesternek és további 12 Pest megyei település polgármesterének az Ovisuli pályázat nyertes oklevelét, és írták alá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel a szerzõdéseket.

F

Közgyûlési közjáték ikolczi Katalin képviselõ asszony, a közgyûlés nem fogadta Mmiután el módosító indítványait – mint ahogy a többiekét sem, egy-két kivétellel, mindVitrio L.

egy, melyik oldalról jött az indítvány – teljesen elvesztette józan eszét. Elõször a 6-os út melletti illegális szeméthalom eltávolítására beadandó pályázat önrésze ellen kelt ki nagy hangon, majd nekitámadt a polgármesteri beszámolónak, hogy milyen alapon és miért adott kontrollálatlanul támogatást például a Gazdakör temesvári útjához? A képviselõ asszony szemében valószínûleg kocsmázással egybekötött fürdõzés rejlett az út mögött, mert nem hallott még az 1945ben elhurcolt hatezernyi érdi és környéki férfirõl, akiket a dicsõséges szovjet hadsereg hajtott el a téli farkasordító hidegben gyalogosan dél felé, majd marhavagonokba zsúfolva Temesvárra szállították õket egy átmeneti lágerbe. Ide zarándokolt el a túlélõk és leszármazottak egy csoportja, hogy kegyelettel emlékezzenek azokra, akik nem élték túl a málenkij robotot. A Hazafias Népfrontban, eme kommunista zárványban szocializálódott Miskolczi Katalinnak valószínûleg többet jelentettek egész életében a nagy Szovjetunióbeli példaképek, mint a szocializmus építésében korántsem önkéntes résztvevõ guláglakók. Mégis, több mint hatvan évvel a halálmenet után elvárnák az érdiek, hogy a minden évben megtartott Elhurcoltak Napja talán befészkeljen a szocialista képviselõk tudatába is, és ne sértsék meg az ártatlanul lágerbe zsuppolt emberek emlékét azzal, hogy felesleges és kontrollálatlan kiadásnak minõsítik a támogatásukra adott mindössze kétszázezer forintot. Remélem, a szocialista képviselõcsoport többi tagja nem azonosult Miskolczi Katalin felszólalásával, habár az arcukat és a mundér becsületét védõ hozzászólásaikat figyelve nem ez derült ki.

Õk mondták...

K

óka János és Horn Gábor az SZDSZ kampánysátrában nézte Gyurcsány Ferenc beszédét, amelyben a népszavazás eredményét értékelte a szocialista pártelnök. Gyurcsány éppen annál a résznél járt, amikor a választók motivációit elemezte. Mint mondta, voltak, akik azt mondták, hogy nem akarják a 300 forintos vizitdíjat fizetni, s ezért voksoltak. Horn Gábor, a koalíciós egyeztetésért felelõs SZDSZes államtitkár erre megjegyezte: „Nem azt mondták, Feri, hanem azt, hogy menj a p...csába! Valljuk be!”

ÉRDI LAP

A polgári összefogás lapja Alapította az Összefogás Egyesület Kiadja a BALATONI 19. KFT. Felelõs kiadó a kft. ügyvezetõje Felelõs szerkesztõ: ORLAI SÁNDOR Szerkesztõség: Érd, Alsó u. 8., Összefogás Székház Telefon: 06-20 9205-496. Honlap: www.erdilap.hu E-mail: [email protected] ISSN 1589-9950 Nyomdai elõállítás: Ringier Kiadó Kft. Nyomda Felelõs vezetõ: Bertalan László nyomdaigazgató Hirdetésfelvétel: 06-70 237-6159 ÉRDI LAP Ügyfélszolgálati Irodája KATALIN ÜZLETHÁZ földszintjén, a Budai út 11. szám alatt Hirdetésfelvétel, apróhirdetések felvétele minden hétköznap: 9-12 és 14-17 óra között. Telefon: 06-23/364-017, 06-20/530-30-84

VI. évfolyam 5. szám • 2008. március 13.

Hová tûnt Érd vagyona? Juhász Gyõzõ A március 6-ai Közgyûlésen megszületett Érd város 2008. évi költségvetése. A 28 fõs testületbõl 18-an igennel, 8-an nemmel szavaztak, 1 képviselõ tartózkodott, egy pedig távol volt. A költségvetést a Fidesz képviselõi mellett a szavazatával támogatta az SZDSZ-es Csõzik László alpolgármester és Jakab Béla költségvetési tanácsnok, a Civil Érdek Egyesület képviselõje. A költségvetés elõzményeirõl és a vitáról kérdeztük Jakab Bélát a Pénzügyi és Költségvetést Ellenõrzõ Bizottság elnökét, költségvetési tanácsnokot. – Minden év elején nagy vihart kavar a költségvetés tárgyalása. Mi a véleménye a mostani költségvetési vitáról, az elõkészítés folyamatáról? – Igen, az önkormányzati rendszer velejárója, hogy a hosszabb távú programokhoz igazodva éves költségvetést kell elfogadni az önkormányzati testületnek. Erre törvény kötelezi az önkormányzatokat. Két fordulóban az elvekrõl, koncepcióról, két fordulóban pedig a számokról, a kiadási és bevételi oldalról folyt a vita. A költségvetést a polgármesteri hivatal állítja össze, a Közgazdasági Iroda felelõssége, hogy a tervezet idõben elkészüljön és alkalmas legyen a bizottsági és közgyûlési vitákra. Az önkormányzat a feladatellátást illetõen, kötelezõ feladatokat és önként vállalt feladatokat lát el. Mint fenntartó kötelezõ feladatként mûködteti az intézményeket (iskolák, óvodák, szociális, mûvelõdési és egészségügyi intézmények), a polgármesteri hivatalt. Kötelezõ feladata a városüzemeltetés, amely a köztisztaság, közlekedés, a közrenddel kapcsolatos feladatok, a temetõ mûködtetése, stb. A sor nagyon hosszú, ez a költségvetésben benne van részletesen. Az önként vállalt feladatok, pedig a városfejlesztésekkel, a beruházásokkal, a karbantartásokkal kapcsolatosak. Ide tartoznak még a város életében nélkülözhetetlen egyéb fejlesztések is. A költségvetés elkészítése a kiadási oldal megtervezésével kezdõdik. A költségvetést készítõ számba veszi az elõbb felsorolt kötelezõ feladatok költségeit, mellérendeli a Közgyûlés által a fejlesztésekhez kapcsolódó döntéseket (amelyek az önként vállalt feladatok), betervezi a törlesztõ és kamatterheket és eljut a kiadási fõöszszeghez. A 2008-ra az önként vállalt feladatok forrásigénye 3,2 Mrd Ft volt. Ezután következik a bevételi oldal tervezése, s ekkor jön a feketeleves. Kiderül, hogy a kiadási oldalon megjelölt feladatoknak a bevételi oldal nem tud fedezetet biztosítani. A kötelezõ feladatok ellátására juttatott központi támogatás összege nem fedezi azokat, az önkormányzatnak az amúgy is szûkös saját bevételeibõl kell pótolni a kötelezõ feladatok ellátásához szükséges forrásokat. – Nem beszélve arról, hogy ezek a központi támogatások évek óta csökkenek. – Igen, évek óta évente 5-7% között csökken a központi támogatás önkormányzatoknak juttatott összege és nehezíti a költségvetés helyzetét az is, hogy a közüzemi díjak (gáz, víz, csatorna, elektromos áram) viszont folyamatosan növekednek. A megszorító intézkedések következtében az önkormányzatok, mint a gazdasági élet más szereplõi is egyre rosszabb helyzetbe kerülnek. Érd város helyzete különösen nehéz, mert a fejlettebb környezõ településekhez képest elmaradottabb közmû- és intézményhálózattal rendelkezik.

– Mit tehet ilyenkor az önkormányzat? – Elõször is teheti azt, hogy az elõbb említett 3,2 Mrd-os önként vállalt feladatokkal kapcsolatos döntéseit visszavonja, de ez teljesen abszurd, ezt nem teheti, hiszen a város lakói jogosan fejlesztéseket igényelnek és azért választották meg a képviselõiket, hogy érdekeiket képviseljék. A másik amit tehet, hogy saját vagy külsõ forrásokból pótolja az egyensúlyhoz szükséges pénzeszközöket. Értékesíti a vagyonának egy részét, növeli a helyi adók mértékét, vagy hitelt vesz fel. Az önkormányzatnak a vagyonértékesítéssel kapcsolatban szûkösek a lehetõségei, mert elfogytak azok a vagyonelemek (ingatlanok, értékpapírok, közmû cégek tulajdonrészei) amelyek jelentõs saját bevételt eredményezhetnének. Az elõzõ ciklus négy évében az önkormányzat 4 Mrd Ft-nyi vagyont értékesített, ebbõl 2 Mrd Ft csak a közmûcégek tulajdonrészeibõl (ÉTV, Érdkom) és a több mint 250 M Ft államkötvény értékesítésébõl tevõdött ki. További 1 Mrd Ft a nagy értékû városi ingatlanok eladásából származott (az érdligeti CBA, a Sportcsarnok területe, a Stop.Shop területe, a volt Elmû udvar területe). A hiányzó 1 Mrd pedig a sok-sok kisebb értékû ingatlan eladásából jött össze. – Komolyan mondja, hogy az elõzõ 4 évben ilyen sok ingatlant értékesítettek? – Igen az önkormányzati határozatok tényszerûen bizonyítják a fent említett értékesítések tényét, de még ennél is rosszabb a helyzet. – Mire gondol? – Arra gondolok, hogy az önkormányzat már az elõzõ négy évben is a hitelfelvétel lehetõségéhez nyúlt, 1 Mrd Ft folyószámla hitelt vett fel, ami a létezõ legmagasabb kamatozású hitel. A 2006-ban megválasztott városvezetés ezt a hitelt kötvénykibocsátás útján már kiváltotta egy sokkal alacsonyabb kamatozású hitellel. – Akkor a költségvetésben szereplõ külsõ forrásként megjelölt 4,3 Mrdból 1 Mrd már az elõzõ városvezetés „sara” ? – Igen, így is mondhatjuk, bár az önkormányzati mûködés fontos jellemzõje a ciklusonkénti egymásra épülés, de ezt is tényszerûen bizonyítják az önkormányzati határozatok. – Visszatérve a költségvetés készítés eredeti kérdéséhez odáig eljutottunk, hogy vagyonértékesítésre az önkormányzatnak alig van lehetõsége. A helyi adóbevételek növelésének a lehetõségét az önkormányzat elvetette. Nem akarta tovább növelni az állampolgárok terheit, inkább az adóbehajtás és végrehajtás minõségi javítását jelölte meg célként. Az Adócsoport

létszámnövelésével azt kívánja elérni, hogy a nagyértékû ingatlanok adóbevallásait ellenõrizze és adóhiány estén a végrehajtást eszközölje. Ez a nagyértékû telkekre is vonatkozik. A költségvetési hiány pótlásának harmadik eszköze a hitelfelvétel. Bár megjegyzem, hogy a három elem kombinációja is számításba jöhetne. Az önkormányzat eljutott oda, hogy a városi fejlesztéseket csak hitelbõl tudja finanszírozni. A fentiekbõl kiderült, hogy a tervezett 4,3 Mrd Ft hitelbõl 1 Mrd már korábbi kötelezettség. Következõ 1 Mrd-ot tesz ki a pályázati önrészek összege. A város maximálisan ki akarja használni a pályázati lehetõségeket, mert a továbblépés egyik lehetséges módja a pályázatokon minél több pénz elérése a fejlesztésekhez. Több mint bûn kihagyni a pályázatokon való indulást. A belterületi utak, az orvosi szakrendelõ, a városközpont és a közoktatási intézmények fejlesztéséhez, felújításához kapcsolódó pályázatokhoz – hogy csak a nagyobbakat említsem – a költségvetés biztosítja az önrészt. – Hol van a még hiányzó 2,3 Mrd Ft? – Valóban ez lényeges kérdés. Az önkormányzatnak biztosítania kell a már megnyert pályázatokhoz, ilyen a Gárdonyi Géza Általános Iskola felújításához szükséges összegeket, ami 700 M Ft-ot tesz ki. Nagyon nagy költséget jelent a csatornázással kapcsolatos kiadások (tervezés, elõkészítés), amely több, mint fél Mrd Ft. Több olyan tétel szerepel a költségvetésben, ami abból adódik, hogy Érd a Kistérség központja lett. Hitelbõl kell megoldani az olyan fejlesztéseket is, mint amilyen a temetõbõvítés, közlekedési csomópontok fejlesztése és olyan életminõségjavító intézkedések, mint pl. parképítés, játszótérfejlesztés, szociális jellegû intézkedések. – Ön összességében bizakodó a várost és a költségvetést illetõen? – Természetesen a hitelnek senki nem örül. Többször hangoztattam, hogy aggaszt az, hogy a város a mûködést is finanszírozza a hitelbõl, de mivel a forgalomképes ingatlanok köre nagyon szûk, helyi adóemelés szóba sem jöhetett, maradt a hitel. Ezzel nem állítom azt, hogy az önkormányzatnak nem kellene változtatnia a vagyongazdálkodással kapcsolatos politikáján, amely nem csak a vagyonelemeket, hanem az önkormányzati jogosítványokat is érinti. Az átgondolt, az önkormányzati érdekeket elsõ helyre sorolt iparfejlesztés lehet az az út, amely lehetõséget biztosít a továbblépésre. – A hely szûkössége miatt a következõ számunkban folytatjuk, és akkor a jelen mellett a jövõrõl is beszélünk..

VI. évfolyam 5. szám • 2008. március 13.

3

ÉRDI LAP

A heti sajtótájékoztatón hallottuk Ideiglenesen átadják az aluljárót

V

árhatóan kedden – lapunk nyomdába adása után – ideiglenesen megnyitják az aluljárót a közúti forgalom elõtt – tájékoztatta T. Mészáros András polgármester a sajtó képviselõit a 2008. március 5-ei sajtótájékoztatón. A városvezetés reményei szerint még március 15e elõtt sor kerülhet az átadásra, bár ez még függ, a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól, a MÁV-tól és attól, hogy az NKH által elõírt javítások hogyan készültek el. Az önkormányzat az ideiglenes forgalomba helyezéshez hozzá fog járulni azzal a feltétellel, hogy rövid idõn belül a Széchenyi téri forgalmi helyzet tisztázódik és a MÁV a megoldásra anyagi forrásokat fog biztosítani. Az önkormányzat felajánlotta, hogy amennyiben a MÁV forráselosztása 1-2 éven belül nem teszi lehetõvé a körforgalom megépítését, úgy azt a város megépíti – ahogyan a MÁV igényli és megtervezteti –, de természetesen a késõbbiekben várja a MÁV-tól, hogy ennek költségét (kb. 100-150 MFt ) 2-3 éven belül fizesse vissza.

Olcsóbb lehet a szennyvízszippantás

A

z elmúlt idõszakban sok lakossági panasz érkezett a szennyvízszippantás árával kapcsolatban – mondta el T. Mészáros András polgármester –, melynek köbméterenkénti bruttó összege jelenleg 2172 ,- Ft. Az önkormányzat fél éven belül tervezi az ÉTV-vel és a szennyvíz szippantását végzõ konzorciummal együttmûködve a köbméterenkénti ár mérséklését 1500-1700 Ft-ra. 2009et követõen pedig 1300-1400 Ft-ra. A jelenlegi ár a csepeli, illetve budapesti szállítás üzemanyagköltsége, valamint a Fõvárosi Csatornázási Mûvek általi 450,- Ft/m3 lerakási díja miatt ilyen magas. Az önkormányzat megkereste az ÉTV-t, hogy alakítsa ki

Érden a napi 100 m3/nap, késõbb 200 m3/nap szennyvíz elhelyezésének a lehetõségét, mely hozzájárulna a szennyvízszippantás árának mérsékléséhez. Az önkormányzat az árak mérséklésével el kívánja érni, hogy minél többen vegyék igénybe a szennyvízszippantási szolgáltatást, mely tovább mérsékelheti az árakat, valamint elõsegíti a környezetszennyezés megakadályozását, hiszen jelenleg – a lakossági fogyasztott víz mennyiségébõl kiszámolva – mintegy 2 millió köbméter szennyvíz szennyezi Érd talaját.

Fokozott sebesség-ellenõrzés Érden

O

rszágosan sok vitát váltott ki a „0 tolerancia elve” az alkoholfogyasztással és a sebességtúllépéssel kapcsolatban, ennek ellenére az érdi városvezetés tûrhetetlennek tartja az intézmények környékén tapasztalható közlekedési gyakorlatot. Próba mérést folytattak 6 órától 9 óráig a Kõrösi Csoma Sándor Általános Iskolánál, ahol az iskola elõtt elhaladó autók közül 1003 vezetõ szegte meg a közlekedési szabályokat, többnyire sebességtúllépéssel. Az intézmények környékén negyedéven, féléven belül fokozott lesz a sebességellenõrzés. Két hét türelmi idõszak áll majd az autósok rendelkezésére, ami alatt hozzá kell szoknia a vezetõknek a szabályok, a KRESZ betartásához, ezek után azonban kemény büntetésre számíthatnak a sebességkorlátozást és a KRESZ-t be nem tartó vezetõk. A súlykorlátozás betartásának ellenõrzésére is fokozott figyelmet kíván fordítani a jövõben az önkormányzat akár külsõ cégek – akik erre specializálódtak – bevonásával is. Mondta el T. Mészáros András polgármester a 2008. március 5.-i sajtótájékoztatón.”

Dr. Kerékgyártó Imréné (1924–2008)

G

yászolunk: dr. Kerékgyártó Imréné, Buci néni nyugalmazott tanár, mûfordító, helytörténész, a Városszépítõ és Honismereti Egyesület alapítója és tiszteletbeli elnöke végleg eltávozott közülünk. Ízig-vérig pedagógus alkat volt, akiben azonban a régi korok tudós tanárából is felcsillant a tehetség és írói vénákkal is büszkélkedhetett. Az 1924. október 14-én született Nógrádi Erzsébet helyi pedagógus családból származott. Édesapja, Nógrádi Lajos köztiszteletben álló igazgató-tanító volt Ófaluban. A családi tradíciót õ is folytatta, hiszen elõször tanítóképzõt, majd tanárképzõt, végül egyetemet végzett. Oroszmagyar szakos tanár lett. A vincelléri (ma Kõrösi Csoma Sándor) általános iskolában kezdett tanítani, de pályafutása tartósan a leghátrányosabb családi helyzetû gyerekekkel rendelkezõ parkvárosi iskolához (ma Teleki Sámuel Általános Iskola) kötõdött. Itt is helytállt, 1963-tól nyugdíjazásáig a legnehezebben nevelhetõ gyermekekkel is megtalálta a hangot. Pedagógiai tapasztalatait publikálta a Köznevelés és más szakmai lapok hasábjain. Hûséggel ápolta férje, dr. Kerékgyártó Imre neves pedagógiai szakíró kultuszát – akivel most végakarata szerint közös sírba helyezik. Nyelvtehetsége és szorgalma révén több nyelvet elsajátított. Magánóraadóként is számos tanítványa volt, mindezek mellett fordításai orosz, német és francia nyelvbõl sorozatosan jelentek meg heti és napilapokban. E gazdag múltú Duna-menti település, Ófalu, vagy ahogyan gyakran magunk neveztük: Öregfalu – születési helye folytán – meghatározó szerepet játszott életében, a település történetének kutatásában és népszerûsítésében. Õ indította el a honismereti mozgalmat a múzeumalapító Jovicza Ignác után (akinek múzeuma sajnos egy idõ után megszûnt), ismét olyan sikeresen, hogy ebbõl az elvetett magból mára lombos fa terebélyesedett. Miután betegsége, kialakult mozgáskorlátozottsága otthonához kötötte, telefonon tartotta a kapcsolatokat; így is lelkesen szervezett iskolás csoportokat a történelmi városrészbe, a jeles , Ábel Andrásra bízva az érdeklõdõket.

Tudományos munkásságában új területeken új eredményeket tett le a város honismereti irodalmának asztalára. Elsõsorban a nemzetiségek, mint rácok, svábok története és néprajza, és a törökkori defterek terén adott újat. Rendszeresen publikált a Honismeret c. folyóiratban, neve elõször 1983. 2. sz.-ban Érd a török hódoltság idején címû tanulmányával szerepelt. Feldolgoztaa a Szapáry Péter bosszúja címû történetet, amely a Tiéd a táj c. antológiában 1984-ben, majd a Könyvtári információs füzetek sorozatában Rácok a Duna mentén; Történelmi séta Ófaluban c. kiadványai jelentek meg 1988-ban. Írt elbeszélést, kisregényt II. Lajos királyról. Nagy sikert aratott A kastély árnyékában: Portrék a múlt századból c. kötete, amely 2006ban az Érdi téka sorozatban a Csuka Zoltán Városi Könyvtár kiadásában látott napvilágot. A helyi sajtóban rendszeresen, éveken át megjelent cikkeiben, közérthetõ stílusban ismertette Érd történetének fejezeteit, kiemelkedõ személyiségeit és mûemléki értékeit. Óváros idegenforgalmának fellendítése is szerepelt álmai között, reméljük, ezek egyszer megvalósulnak (török kávézó, hajóállomás, mûemlékeink rekonstrukciója stb.). Jelképszerû, hogy az Érdi Újságban nemrég megjelent utolsó cikke az óvárosi Szent Mihály templomról és a plébániáról szól. Elmondhatjuk róla, hogy Érden és Érdért tevékenykedett. Munkásságát, érdemeit a város 1988-ban Csuka Zoltán-emlékplakettel, majd 2003-ban Érd Város Életmû Díjával ismerte el. Büszkék vagyunk az örökségre, amelyet ránk hagyott, emlékezni fogunk az idõsek bölcsességét átadó szavaira, tetteire. Kedves, szeretetteljes személyiségét, tiszta csengõ hangját, nevetését megõrizzük. Immár az általa meggyújtott fáklyát végleg továbbadta, és ennek továbbvitelében méltók kell legyünk Õhozzá. Fájdalommal búcsúzunk, és emlékét szívünkben megõrizzük. Isten veled, Buci néni! A Városszépítõ és Honismereti Egyesület nevében: KOVÁCS SÁNDOR ÉS MIKLÓSI CSABÁNÉ

Március 29-én 18 órakor a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban:

Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné avagy a vénasszony szerelme

Március 20. 18.00 órakor a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban

Hogyan tovább?

A

közéletbe valamilyen szinten magát beleártó – írogató – ember számára különösen izgalmas idõszak a mai magyar politikai helyzet. Az meg aztán még plusz zamatot ad ennek a dolgozatnak, hogy egy nappal a háromkérdéses népszavazás elõtt íródik. Tehát nem tudni, hogy eredményes lett-e (már ugye mire az újság megjelenésére kerül sor), valamint elérte-e a célját, vagyis gyõzött-e a népszavazást kezdeményezõ népakarat? Ez a népszavazás igazi magyar kuriózum volt. Ugyanis egészen másról szólt, mint amire a tényleges kérdések irányultak. Az nem lehet kérdéses, hogy a magyar egészségügyet meg kell reformálni. Ez olyan szakmai kérdés csokor, ahol a jogalkotónak nagyon komoly felelõssége van, hogy olyan járulékrendszert alkosson meg, amelyik méltányos, igazságos, végrehajtható és a társadalom is mögéje tud állni, jogkövetõ módon viszonyul hozzá. Ha az államigazgatás illetékes minisztériuma, valamint az egészért felelõs miniszterelnök tisztességes, akkor egy ilyen nagy horderejû folyamat elsõ lépcsõben az egészségügyi szakma szervezeteinek a teljes bevonásával, a prioritások felvázolásával kezdõdik. Ha sikerült konszenzusra jutni a fõ csapásirányt illetõen, egy nagyon alapos társadalmi vita, tájékoztatás, felvilágosító munka betetõzéseként lehet errõl aztán a szükséges törvényeket meghozni. A küldetéstudatos rohamokban szenvedõ magyar miniszterelnök lesöpört minden demokratikus megoldást célzó javaslatot az asztalról, és a zsigereibe beivódott bolsevik megoldást választotta. Õ elhatározta, hogy jót tesz a néppel, akkor is, ha az belegebed, és keresztülverte az ostoba, sehová sem vezetõ törvényeket a parlamenten. Kínában próbálkozott ilyesmivel Mao elnök, amikor meghirdette a „nagy ugrás” politikáját, a kommunizmus néhány éven belüli felépítését. A nagy ugrándozásból aztán pont olyan pofára esés lett, mint amit Kóka János pannon pumája produkált itten a környezõ népek nagyobb derültségére. Azt mára már mindenki tudja, hogy Gy. F. gyalázatos természetû figura. Nem nagyon kíméli a fajtájabelit sem (gondoljunk vissza, hogyan csinált bolondot atyai mentorából, Medgyessy Péterbõl), az ország lakossága meg annyira számít neki, mint egy orosz tábornoknak a katonái élete. Õ rendületlenül menetel elõre, követi a szeme elõtt lebegõ célt, amit csak õ tud, meg talán az ördög. Nem bûne ez a derék Ferenc testvérnek, hisz ilyen a természete. Azon meg nehezen lehet önerõbõl változtatni. Nagyobb bûne ez azoknak, akik ezt az eszelõst a magyar nemzetre rászabadították, történetesen az emeszpének, akiknek el kell majd számolniuk a választóik elõtt, a következõ parlamenti választáson. Ezen sorok írásakor tehát még semmit nem tudunk a végeredményrõl, a népszavazás mégis sajátos magyar kuriózum és történelmi jelentõségû. Pusztán azon tény miatt, hogy egyáltalán megtörtént. Ezt csak az elõzmények birtokában lehet megérteni. A 2006-os választáson, akár egy zseniális bûvész a színpadon, úgy verte át a választókat Gy. F. ország-világ, a televíziók képernyõi elõtt. Ígért egy zsáknyi jót, pont az ellenkezõjét csinálta, miután megválasztották. Gúnyosan cáfolta a fejére olvasott – idõközben kiderült – terveit, aztán szemrebbenés nélkül megvalósította azokat. Az õ számára nem volt több, mint díszlet a demokrácia és a parlamenti választás. A most lezajlott népszavazás – függetlenül a végeredményétõl –, nagyon komoly jelzés minden jelenlegi és jövõbeni hatalomnak, hogy nem korlátlan és parttalan az a hatalom, amit egy parlamenti választáson reá bízott egy nemzet közössége. Akkor sem, ha tisztességes vetélkedésben, korrekt módon szerezte meg a megbízatását, nem gyalogolhat szembe mindenki akaratával. Fõleg nem teheti ezt meg, ha a hatalmat csalárd módon, hazudozva, saját szavazóit is átverve szerezte meg. Ez a népszavazás arról szólt, hogy a demokrácia ugyan nehézkes, költséges, tele van vargabetûvel, de olyan biztosítékok vannak beépítve a mûködésébe, amelyik lehetõvé teszik a hatalmát gyakorolni akaró népnek, hogy gyalázatos vezetõinek megálljt parancsoljanak, vagy ha kell a „pokol fenekére küldjék azokat”. Ez a népszavazás befejezheti végre a rendszerváltást, morális megújulást indíthat el a magyar baloldali gondolkodók körében is. Ez a pártkonglomerátum, amelyiket velejéig megrontott és tönkretett a vadliberalizmus, amelyik teljességgel alkalmatlan ma már eszmék, értékek kiérlelésére, amelyiknek egyetlen zsinórmértéke a piaci törvények maradéktalan érvényesítése, méltatlan is és alkalmatlan is az ország vezetésére. Amihez nyúlnak, mindent tönkretesznek, besároznak, garmadával lehet sorolni a balfék kísérleteiket, amelyek százmilliárdos károkat okoztak. Abban lehet bízni, hogy a magyar nép mintegy bódulatból ébredve, ráeszmélt március 9-én, hogy nem kell tehetetlenül tûrnie hazátlan bitangok garázdálkodását és elviselni pökhendi vigyorukat. Ráeszmélt arra, hogy maradt neki is beleszólása sorsának irányításába és nem kell megfoghatatlan hatalmasságok kollaboráns gazembereinek mindent eltûrnie. Gy. F. a múlt heti kampányzáró összejövetelén, válogatott híveinek szûk körében a hazugságról próbált viccelõdni. Pont õ! Annál kínosabb és feszélyezettebb kaccantást, amit a hallgatói némelyike lakáj udvariasságból préselt ki magából, csak nagyon ritkán lehet hallani. A hazugságról beszélve megint sikerült önmaga paródiáját elõadnia. Egy pszichoanalízisen ez rendjén is való lenne, de itt van a nyakunkon március 15-e és továbbra is ez az ember fog parancsokat osztani az erõszakszerveknek. Ezzel együtt figyeljünk a költõ örök érvényû biztatására: „Ha bár felül a gálya és alul a víznek árja, azért a víz az úr!” Kopor Tihamér

Vígjáték egy felvonásban

A Thália Ördögei Színjátszó Társulat elõadása Rendezõ: FELLNER GRÉTI Szereposztás: Karnyóné: GERGELY HAJNALKA • Lázár: MEZÕFI LÁSZLÓ Lipitlotty: MUNKÁCSI PÉTER • Tipptopp: BALOGH CSABA Samu: PINTÉR DÁVID • Boris: Veszprémi Katalin Kuruzs: GYÕRI BEA • Karnyó: MATSHINHE DÉNES Tündérek: ESZE VIKTÓRIA, KOVÁCS DÓRA Belépõdíj: 200 Ft

Dinnyés József Szabadiskolája VI. Megholdulni, túlélni! a XVII. század versei A belépés ingyenes.

Az érdi Környezetvédõ Egyesület PÁLYÁZATOT hirdet

ÖN MIT TESZ AZ ÉLÕ VILÁGÉRT? címmel. Kérjük írja le – részletesen, max. 3 gépelt oldalon (kb. 5000 leütés) –, hogy Ön mit gondol a környezettudatosságról, konkrétan mit tesz a környezet – ember, állat, növény, épített környezet – megóvásáért. A beérkezett munkákat folyamatosan közzé tesszük honlapunkon és A Városvédõ újságunkban – a legjobbakat értékes ajándékokkal jutalmazzuk. Eredményhirdetés: 2008. május 10.-én, a Madarak és Fák napján. Beküldés folyamatosan [email protected] e-mail címre vagy személyesen minden hónap elsõ keddjén a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban

4

ÉRDI LAP

VI. évfolyam 5. szám • 2008. március 13.

Nõnapi konferencia a Thermál Hotelben – nem csak nõkrõl Orlai Sándor Talán még sohasem rendeztek Érden olyan színvonalas konferenciát, mint azt a nõnapon tette a Fülemen Róza – Mikola István házaspár. Neves elõadók sora beszélt a nõkrõl, társadalmunkról, gazdaságunkról Csath Magdolnától Jókai Annán át Hegedûs Zsuzsáig. Utána pedig a Tavaszi Tárlat megnyitóját élvezhették a résztvevõk. bersovszky Péter mûsorvezetésével kezdõdött a konferencia, amelynek megnyitóját T. Mészáros András, Érd polgármestere tartotta. Rövid beszédében elmondta, hogy megváltozott mára a nõi szerep, merta nõk saját kezükbe vették sorsuk alakítását. Polgármesterként és megyeelnökként is azt tapasztalta, hogy a nõk egyre nagyobb számban vesznek részt a közéletben, új és új perspektívák nyílnak meg elõttük, akár vezetõ szerepben is. Dr. Kroó Mária „Nõnek születtünk” címû elõadásában arról beszélt, hogy a társadalmi ellenálló képesség az állandó sztressz miatt az elmúlt évtizedek alatt folyamatosan csökkent, és a globalizáció miatt ez a folyamat egyre gyorsul. Orvosként tudja, hogy az orvosok nagyobb arányban betegek, lesznek öngyilkosok és depressziósok, mert ma orvosi diplomával rendelkezõ kufárok verik szét az orvostársadalmat, rombolják le a hivatás társadalmi presztizsét. Meg kellene szüntetni a pénz meghatárpozó szerepét, és rendezni kellene végre a nõk helyzetét. Fontosnak tartotta az erkölcs és a hit szerepét, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hívõ ember ritkábban betegszik meg, és hamarabb gyógyul. Jókai Anna írõnõ a „csodanõ-

O

rõl” beszélt, illetve arról, hogy a nõk nem csodanõk. Feltette a kérdést: a rendkívül eldurvult világban mit tegyünk a létünkkel, akár nõnek, akár férfinak születtünk? Úgy látja, hogy van a teremtõ erõ, a forrás, és va a megtartó erõ, az edény. Ha nem lesz, aki fenntartja, értelmét veszti az egész teremtés. A fenntartó erõ pedig a nõ, aki Isten kegyelmébõl át tud lépni teremtõ funkcióba is. Kérte a férfiakat, hogy segítsenek a nõknek, e egyben elítélte azt a fajta feministát, aki az elõmenetelre hivat-

kozva nem szül gyereket. addig kell összekapaszkodnunk, amíg idõben vagyunk – mondta –, és tennünk kell valamit, hogy az Isten is megsegítsen minket. Dr. Szöõr Anna pszichológus, jogász, az Október 23. Bizottság tagja a prostitúcióról beszélt. Szerinte nincs önkéntes prostitúció, mindig van valamilyen kényszerítõ erõ. Maga a történelem is nem más, mint prostitúciók sorozata. Példaként a királyi érdekházasságokat hozta fel. Bíró Ildikó országgyûlési képviselõ (Fidesz) „A nõk szerepe a politikában, kultúrában és a civil közösségekben” címû elõadásában a kultúra fontosságát hangsúlyozta, mert ez határozza meg, mik leszünk. A jó, a szép, a szent és az igaz az örök kapaszkodók az életben. Elmomondta, hogy a nõk az örök megújítást várják a férfiaktól. Egy új bizalom kialakításán kell fáradoznunk. A kultúra továbbadásának elsõrendû színhelye a család, így száll generációról generációra a felhalmozott tudás és tapasztalat. A jövõ megújítói szerinte a civilek és a nõk lesznek. Azért a nõk, mert õk közerlebb vannak a mennyhez és a földhöz is, és ugyan a férfiak építik fel a világot, de az a nõk miatt nem omlik össze. Elõadása végén elemezte a nõk arányát a közéletben, amely Magyarországon meglehetõsen alacsony, mintegy 13–16%. Dr. Csath Magdolna közgazdász professzor elõadásának címe „Meddig vagyunk még birkák?” volt. Azt kérdezte, meddig tûrjük még azt, hogy értékrendünket, erkölcsi normáinkat folyamatosan rombolják? Se az ország, se benne a gazdaság nem tud mûködni, ha lezüllik

az erkölcs. Ma Magyarország neoliberális Gulággá változott. Azt mondják, a kisiskolák vagy a kórházak nem érik el a gazdaságosan mûködtethetõ méretet, pedig sem az oktatás, sem az egászség nem lehet üzlet. Lerombolják a társadalom immunrendszerét. Vajon miért nem tiltakozunk az értékrombolás ellen?

Egy társadalom csak akkor fejlõdik, ha nem nõ a szakadék szegények és gazdagok között, nincs korrupció, de van összetartozás, fejlõdik az oktatás, az egészségügy, a civil társadalom, és nõ a társadalmi tõke. Ma hazánkban ennek ellentéte folyik, lerombolják, tönkreteszik a nemzeti értékeket. Pedig nem a teljesítményorientált, hanem a minõségorientált értékrendre van szükség, csak az visz elõrébb. Ellen kell állni a neoliberális átnevelésnek, az üzleti szellem eluralkodásának. Dr. Cséfalvai Zoltán egyetemi tanár németországi példa nyomán feltette a kérdést, ki veszélyesebb a gazdaságra: a menedzser, vagy a baloldal? Két helyen jogos az állam beavatkozása, szociális téren és az esélyegyenlõség terén, amely az oktatásra és az egészségügyre vonatkozik. A neoliberálisok éppen ezt nem teszik, csak fekete-fehérben, vagyvagyban gondolkoznak. Pedig a sikeres országhoz az állam, a piac és a civil szektor együttmûködése szükséges. Sunyovszky Szilvia Jászai Maridíjas színésznõ a fáklyavivõ nõrõl beszélt. Nincs groteszkebb, mint a férfias nõ és a nõies férfi. A két nemnek egymást kell kiegészíteni. Szükség van a nõre, a szépségre, a jóra, az anyára. Dr. Sólyom Olimpia, a Vaszary Kolos Esztergomi Kórház fõigazgató fõorvosa a nõi munkáról, nõi hivatásról beszélt vetítettképes elõadásában, és mondandójának az volt a lényege, hogy az egyenlõség bennünk van. Dr. Vámos Lászlóné igazságügyi fõtanácsos a protokollról tartott élvezetes példákkal fûszerezett elõadást. A viselkedési kultúra ismerete hozzá tartozik az általános mûveltséghez. Ezen belül a protokoll ad keretet az összejövetelekhez, az üzleti tárgyalástól a diplomáciáig. László Tamás országgyûlési képviselõ a „Munka – házasság – család” hármasságáról beszélt. A házasság: két malom közötti õrlõdés, s a munka és a család között sokszor elsorvad. Sok a csonka család, a gyermekeit egyedül nevelõ anya. Ma 1,3 millióan élnek csonka családban. Ezt a liberálisok álszentül egyszülõs családnak hívják, ami önmagában képtelenség. A liberális országokban száz házasságra száz válás jut. Ma egyre késõbb kötnek az emberek házasságot, és egyre kevesebb gyerek születik. A magyar társadalom egyre családellenesebb lesz, pedig nem a házasság van válságban, hanem az ember, akit a fogyasztói társadalom

Kézilabda: két mérkõzés – két gyõzelem

M

árcius 1-jén idegenben Kistarcsa ellen játszott bajnoki mérkõzést az ÉTVÉRDI VSE nõi kézilabda csapata. Magabiztos játékkal, meggyõzõ fölényû 32-18 gyõzelmet értek el a lányok. A mérkõzést hoszszú áramszünet szakította meg a CsömöriVárosi Sportcsarnokban az éppen átvonuló hatalmas vihar miatt, ami sajnos nem múlt el nyomtalanul Érden sem. Ugyanis a csapat hazai mérkõzéseinek helyet adó TreffSportcentrum olyan mértékû károkat szenvedett a heves viharban, hogy az idei szezonban már alkalmatlan lesz a mérkõzések megrendezésére. Ezért a soron következõ Vecsés SE elleni hazai bajnoki mérkõzés az – a városban elérhetõ másik szabvány kézilabda pá-

lya, a Batthyány Iskola csarnokának foglaltsága miatt- Ercsi Városi Sportcsarnokban került megrendezésre. A vecsési csapat csak az elsõ tíz percben volt egyenrangú ellenfele a helyenként gyors, szervezett és látványos játékot bemutató ÉTV-ÉRDI VSE csapatának. A 15-9es félidõ után a kapus Richter Bernadett valamint Bánóczy Diána és Németh Helga vezérletével 39-18-as gyõzelmet, valamint két bajnoki pontot ért el a csapat, amely így már harmadik helyen áll a tabellán. Az ifjúsági mérkõzésen is érdi gyõzelem született Érd-Vecsés 32:20 így megõrizte a csapat az elsõ helyét a bajnokságban. ÉTV-ÉRDI VSE- VECSÉS SE 39-18 (15-9)

Ercsi Városi Sportcsanok 250 nézõ Az ÉTV-ÉRDI VSE csapata: RICHTER Bernadett, BÁNÓCZY Diána 13 gól, László Barbara 2, Szigeti Katalin 1, Dudás Csilla 4, NÉMETH Helga 6, Török Petra 3 Csere: Riebel Zsófia (kapus), SZIRTES Rita 5, Banczik Julianna 3, Kavrán Andrea 1, Végh Zsuzsanna 1 A bajnokság állása: 1. Bugyi SE 24 pont 2. Taksony SE 21 pont 3. ÉTV-ÉRDI VSE 20 pont A következõ mérkõzés ideje és helye: 2008. március 16. 14,30 felnõtt, 12,30 ifjúsági mérkõzés Érd Batthyány Sportcsarnok (Fácán köz).

rontott el. A boldogtalan ember ugyanis jó fogyasztó. A házasság célja a nem az egyéni boldogság, hanem a másik segítése a kiteljesedésben. Erõforrás, energiaforrás, gyógyító erõ, a teremtés folytatása a gyerekek által. Dr. Dvorszky Hedvig mûvészettörténész a mûvészetrõl, mint a remény forrásáról beszélt. Ne csak a múlt alkotásait csodáljuk, hanem adjunk esélyt a mai alkotóknak is, akiket korunk problémái izgatnak, korunk zaklatottságát mutatják be. A jövõ és a remény a kortárs mûvészekben van. Dr. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke családjáról: dédnagyanyjáról, nagyanyjáról és édesanyjáról beszélt, akik életének példaképei voltak. Dr. Bogár László közgazdász a népességrõl, egészségrõl, békességrõl tartotta elõadását. Szavaiból meglehetõsen elkeserítõ kép rajzolódott ki. Szerinte a magyarság ma leg-

rosszabb idõszakát éli. Pusztító válság van, és a rendszerváltás kérdéseire a mai napi nem kaptunk választ. Elmesélt egy napjainkat is jellemzõ viccet: Az 50-es években bevisznek az ávóra egy atyafit, és elõadják a vádat: visszasírja az elõzõ rendszert. – Én? – kérdi az ember. – Hiszen alig várom, hogy ez is elmúljon! – Így vagyunk ma is. Isten képmásai vagyunk, az ég felé törünk, de az elmúlt évtizedek valamennyi rendszere arra törekedett, hogy lerombolja, tönkretegye múltunkat, lelkünket, erkölcsünket. Nem történik más, mint hogy a társadalom spirituális talapzatát verik szét. Betiltották, tönkretették mindazt, ami által végigélhetjük életünket. A szavak polgárháborúja folyik most, és ha nem tudjuk helyreállítani az elvesztett harmóniát, pusztulásunk elkerülhetetlen. A népünket sújtó demográfiai rombolásról elmondta, hogy nemzedékrõl nemzedékre a Ratkó kor óta mintegy évi nyolcvanezer fõvel csökken az egyenleg, és eljutottunk oda, hogy ma kétszer annyian halnak, mint amennyien születnek. Innen már szinte nincs visszaút, mert a halálozási ráta folyamatosan romlik, például háromszor annyi középkorú férfi hal meg Magyarországon, mint a szomszédos Ausztriában. Jelenleg az 1927-es trianoni szinten vagyunk. Immár belátható az az idõ, amikor az utolsó magyar a lábtörlõ alá teszi a kulcsot a Kárpát-medencében. Endrei Katalin, a Civil Jogász

Bizottság gazdasági szakértõje arról beszélt, hogy romló gazdasági körülmények között, növekvõ munkanélküliség mellett kell helyt állni a nõknek. Dr. Mikola István, az Orbán kormány egészségügyi minisztere kijelentette: még kétszer ennyit kell élnie, hogy megértse a nõket. Elmondta, hogy ez a kor szétmorzsolja

a szolidaritást, amely pedig fontos közösségépítõ erõ, a társadalombiztosítás egyik alapja. Az embernek lelke van – folytatta –, és a lélek nem más, mint az ember önmaga észlelésének képessége. A költõvel szólva: csak a másikban moshatod meg arcodat. Felelõsek vagyunk magunkért és másokért is. Ez a társadalom alapja, ekkor épül a nemzet, ekkor építjük a közösségeket, így vagyunk biztonságban. A felelõsség generációs, felelõsek vagyunk az elhunytakért, az élõkért és a még meg nem születettekért egyaránt. Meg kell harcolnunk a mindennapjainkat, és utat kell nyitnunk a gondviselésnek, mert a gondviselés nélkülünk nem mûködik. Hegedûs Zsuzsa utolsó elõadóként kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy az állampolgári jogoknak kellett megszületniük ahhoz, hogy a nõk

jogai elõtérbe kerüljenek. Felvázolta a nõi egyenjogúságért folytatott küzdelem történetét a szüfrazsettektõl napjainkig, amikor azért is nehéz a nõknek, mert a politikai és gazdasági hatalom egy kézbe került. Ma, a tudásalapú társadalomban az egyenlõség helyett az esélyegyenlõség kerül elõtérbe. Ez azért is fontos, mert Magyarországon a lakosság 30%-a mélyszegénységben, nyomorban él, további 30–40%-a a periférián balanszírozik. Ez utóbbi a középosztály, amely szinte csak hitelekbõl, folyamatosan eladósodva tudja felszínen tartani magát. S a leépítések, leépülések elsõ áldozatai mindig a gyerekek, utána az idõsek, és mind között legnagyobb százalékban a nõk.

VI. évfolyam 5. szám • 2008. március 13.

5

ÉRDI LAP

1848 – százhatvan év innen és túl… Tóth Tamás zázhatvan évvel ezelõtt Párizs és Bécs után Pesten is megszólalt a nép. A nép élén – mint oly sokszor – a fiatalok jártak. Petõfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál és társaik megfogalmazták, kinyomtatták, közhírré tették a nép kívánságát tartalmazó 12 pontot. Ez a gyönyörû nap, mely minden magyarnak a világ minden pontján lelkesítõ szép ünnepe, a megelõzõ események csúcspontja. Ezen események lánglelkû krónikása a nagy magyar költõ, Petõfi Sándor. Petõfi Sándor már két évvel korábban írta: Szabadságért küzdött az ifjú, S börtönbe dobták, … átkozza Bilincsét… Bilincse ekképp szóla hozzá:Csörgess, de oh, ne átkozzál! Csörgess, ifjú, csörgésem átok, Mely a zsarnok fejére száll! ….. Járjatok be minden földet,… S nem akadtok bizonyára A magyar nemzet párjára…. Ha a Föld Isten kalapja, Hazánk a bokréta rajta!…. Oly szép ország, oly virító,… És oly gazdag!… S ilyen áldások daczára Ez a nemzet mégis árva,Mégis rongyos, mégis éhes…. S messze tõlünk a világba, Idegen nép kincstárába…..Szánk-szemünket rájok tátjuk, S ál dicsõséggel, Hogy ez innen van honunkból. .... Csak a magyar büszkeséget, Csak azt ne emlegessétek!... Oh hazám, mikor fogsz ismét Tenni egy sugárt, egy kis fényt Megrozsdásodott nevedre? Mikor ébredsz önérzetre?.... Mintha ma élne, a máról dalolna: Ha nem tudsz mást, mint eldalolni Saját fájdalmad s örömed: Nincs

S

rád szüksége a világnak,….Vannak hamis próféták, a kik Azt hirdetik nagy gonoszan, Hogy már megállhatunk,… Hazugság, szemtelen hazugság, Mit milliók czáfolnak meg, Kik, éhen- szomjan, Kétségbeesve tengenek. … Ha majd a bõség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,…. ! …És addig? … Addig folyvást küszködni kell….. Magyar vagyok. Legszebb ország hazám…. Magyar vagyok,Természetem komoly… Magas kedvemben sírvafakadok, De arczom víg a bánat idejében, Mert nem akarom, hogy sajnáljatok. Megérezte, hogy õ maga, az ifjúság fogja a változást elõidézni. Ez elbízott kevély urak, Kik a megyék és ország gyûlésén Fényes szerepet játszanak, Ti, kik úgy fölfuvalkodátok,Tudjátok-e, mik vagytok ti? Az apró napi események Mulandó pász-

tortüzei. – írta. Néha kételkedem: nem ma íródtak ezek a sorok? Ahogy közeledett 1848 márciusa, így kiált: Szégyen, szégyen! egykor mi valánk a sorsnak Számadó könyvében a legelsõ szám, S most leghátul állunk, … Az országgyûléshez így szól: Sokat beszéltek, szépet is beszéltek, Jót is, de ebbül a hon még nem él meg,… – Mintha ma íródott volna! De térjünk vissza az 1848 márciusi eseményekre! Megszületett a Nemzeti dal. Ez a költemény buzdította 15-én a pesti ifjúságot. Talpra magyar, hí a haza! Petõfi elszavalta elõször az ifjak kávéházában, azután az egyetemeken, majd a mostani Március 15-e téren, végül a Landerer nyomda elõtt, melyet elfoglaltak a forradalmi ifjak. Szívünkbõl szólnak a költõ sorai: Készülj és örvendj , oh boldog haza! A gyönyörû márciusi napok után sok hónapi küzdelem, csata, végül a megtorlás következett. Mint megannyi szabadságharc és forradalom, az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc is a legnemesebbek elvesztése árán hozta meg a változást. Rájuk emlékezve most csak arra gondoljunk, milyen csodálatos nap volt 1848. március 15-e! Arra emlékezzünk, hogy volt-, és szívünkben él egy csodálatos költõ, aki élte, csinálta, és megénekelte a magyar haza örökké emlékezetes szép napját: Talpra magyar, hí a haza! Mintha egyenesen számunkra írta volna verseit Petõfi Sándor hitnek, felemelõ tannak, nemzeti erõnkbe vetett bizalomnak.

Ez nem áprilisi tréfa!

Azt mondják az okosok... – hogy az teljesen természetes, hogy a nagyvilágban szerte a nemzeti zászló egész évben, éjjel-nappal, majd minden háznál lobog. Nálam is évek óta, a címeres nemzeti. Nem véletlenül, sõt büszke vagyok rá. Kaptam jó és rossz, halk és hangos megjegyzéseket. Mert nem vagyok közintézmény. Kinn felejtetted ? Magyarkodsz, de ennyire? Miért? Szégyellem kellene? Nem feledékenység. Direkt lengedez. Büszkén. És nem baj, ha egyeseknek nem tetszik. – hogy rajtunk is végigvonult egy orkán-hurrikán. Amerikai módin nekünk is el kellett keresztelni, most Emmára. Miért pont ezt a nevet kapta, mint az unokám? Sebaj, úgy látszik muszáj minden nyomot követni. De miért úgy, mint a vadászkutyának? Mert éppen nem mi vagyunk a vadászok, hanem minket vadásznak. Dévaványa nagy részét lerombolta. Annál megalázóbb, csak az 1 milliós un. gyorshitel volt. 1 milkó, az mire jó, mire elég? Aztán összeszégyelték magukat és odalöktek még 25-öt. Egyetlen családi ház árát. Közben a 100 milliós, vagy több milliárdos nagyságrendû szélhámosságok évek óta csendben lapulnak a bíróságok iratszekrényeiben. – hogy az M0-ás csak hitvány C betû akar maradni. De kell a döcögve és nyavalyogva épülõ 4-es metró, hatványozódó pénzekért, sõt már az 5-ös terve is készül. A fõváros tömegközlekedése csõdben, de az egyéb autókért lehet újabb adókat kiróni. Erre mondják, hogy ügyes. Mert amennyit a BKV többszöri és újabb szanálásaira, a fõnökök fizetésére, cserélgetésére és az azzal járó monumentális végkielégítéseire eddig fordítottak, hát már nem lennének megsarcolt dugók. A hivatkozási alap ismét a nép. A környezõ települések rendre leszavazzák. Vagyis legyen szemétszállítás, de a lerakó, az a szomszéd faluban. Kell az elkerülõ út de ne nálunk. Vagyis, mindig a szomszéd tehene dögöljön. Álságosan mosolyra maszkírozott vicsori Demszky, ilyenkor hol tanyázik? Az Adria-parti villában, vagy lejárt jogosítvánnyal a szolgálati kocsiban? Népi aprópénzen. – hogy záporoznak rám is a legkülönbözõbb médiákból a fizetett népszavazási hirdetések. A három IGEN és a 3 nem. Mivel a többségi parlament a népakaratnak már képtelen volt ellenállni, megszavazta, hogy legyen. Nagyon nyögvenyelõsen, a kormány leányvállalata, az Országos Választási Bizottság mindenféle indokot és kifogást kieszelt a megakadályozására, késleltetésére, de még ez is kevés volt. Mert azért a víz az úr. Mikor már minden kormányzati menekülési útvonal bezárult, akkor a Fletó eszébõl ismét kipattant egy újabb szikra. Az egésznek semmi a tétje! Õ csalások és hazugságok ellenére legitim és bandájával együtt, marad. De akkor minek költ közpénzekbõl a NEM ellenpolitikájára? Hallottam, hogy Szicíliában, a maffia hazájában is kezdenek a védelmi pénzekbõl kikecmeregni az õslakosok. A kis boltostól, az áruházakig. Egyszer egy pofátlansági küszöbnél elszakad a cérna. Ez nálunk most, és talán a még valahogy vegetáló állam lakossági részvénykibocsátása. A kárpótlási jegyekkel üzérkedést már egyszer naivan lenyeltük. Most az újabb ötlet, hivatkozni a politikai felelõsségre. Az mi lenne? Hogy nem választjuk újra a kirablóinkat? Na és? Eléggé megszedték már magukat, legfeljebb nem ugathatják tovább a Holdat. Én Orbán igazsága mellett állok, vagyis valódi anyagi és személyes felelõsség. Mindent vissza, amit eddig összelopott ez a tolvaj banda. A KISZ nagy emlõin felnõtt új arisztokrácia. Nagy a mi bûnünk, ha a hazugságot mindig elhisszük, az igazat folyamatosan kételkedjük.

Kuchen Zoltán

prilis elsején indul az érdi csatornaépítési program. A program eredménye: tiszta város, szilárd burkolatú utak, járdák, vízelvezetés, röviden kellemes kertváros. Mit kell önnek tenni? Végiggondolni, hogy milyen áldozatot kell hozni, és milyen jó lesz utána. Menjen el az Ön területén szervezésre kerülõ lakossági fórumra, és mindenrõl pontos, részletes felvilágosítást kap. Ha részt akar venni a társulat szervezésében, jelentkezzen önkormányzati képviselõjénél! Várjuk! Jöjjön! Alkossunk egy tisztább, élhetõbb kertvárost! A szervezõ bizottság nevében: TÓTH TAMÁS fejlesztési tanácsnok

Á

Egészség-nap allergia- és rákszûréssel március 29-én 10-16 óráig a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban. Szervezõk: Szakorvosi Rendelõintézet Tüdõgondozó ÁNTSZ Mustármag Magyar Rákellenes Liga Érdi Szervezet Szepes Gyula Mûvelõdési Központ Vitalitás Klub Várjuk az érdeklõdõket allergia- és különbözõ rákszûrésekre (szájüreg, bõr), onkológiai, gyermekorvosi, belgyógyászati tanácsadásra, természetgyógyászati bemutatóra, masszázsra, tibeti hangmaszszázsra. Szórólapok, ingyenes kiadványok, könyvek, ásványok színesítik a programot. A gyermekeket kreatív foglalkozásokkal igyekszünk lekötni. Mindenkit szeretettel várunk, a részvétel ingyenes.

Õrizzék e sorok minden elesett hõs katona emlékét – IV. Stencinger Norbert Sorozatot kezdtünk az elsõ világháború befejezésének kilencvenedik évfordulójának alkalmával, melyben azoknak az alakulatoknak a történetét mutatjuk be, ahol a fejér megyei fiatalok, így az érdiek is harcoltak. A 17-es honvéd gyalogezred az északkeleti fronton Rohatyn környékén esett át a tûzkeresztségen 1914 õszén.

A

z augusztus végén Rohatyn környékén lezajlott harcokban a huszadik honvédhadosztálynak, melyben a 17-es fehérvári honvédek is szolgáltak, hatalmas veszteségei voltak. Az ütközetben mintegy öt ezer baka és számos tiszt vesztette életét. Eredménytelenül. Az oroszok elõrenyomulását nem tudták megállítani a nagy áldozatok árán sem. A körülményeket jól érzékelteti báró Ziedler-Sterneck ezredesnek, a XII. hadtest vezérkari fõnökének naplóbejegyzése is: „Ha ilyen ütemben leszünk továbbhajszolva, teljesen kimerült és félig éhen halt csapatokkal fogunk harcba lépni”. Szeptember 2-án az ezred Mikolajowra érkezett, ahol egy hídfõ védelmére rendelték õket. A körülmények nagyon rosszak voltak, és a kedvezõtlen földrajzi körülmények miatt tüzérségi védelemre sem volt alkalmas a terület. A nehézségeket fokozta, hogy a hadsereg ellátása rendkívül rossz volt: a szükséges kenyérmennyiségnek mindössze harmadát tudták biztosítani a harcoló katonáknak. Gondot jelentett az is,hogy a hadvezetés nem volt felkészülve arra, hogy teljesen körülzárják õket, így az állásokat és a hídfõt elszigetelten kell védelmezni. A „muszkák” szeptember 4-én kezdték meg a támadás tüzérségi elõkészítését és ezt másnap is folytatták, sõt fokozták. A magyar vezérkar korán érzékelte, hogy a hídfõt csak nagy áldozatok árán tudja megtartani, ezért parancsot adott a viszszavonulásra a teljes bekerítés elõtt, amit a csapatok végrehajtottak. Helyüket Brusszilov XXIV. hadteste foglalta el. Ezzel az egész Dnyeszter vonala orosz kézre került. A 17-esek a többi magyar alakulattal egyetemben folytatták a viszszavonulást a Kárpátok mögé. A honvédek életkörülményei folyamatosan romlottak: a hadtáp nem tudata követni a csapatok vonulását és lemaradt útközben, így a katonák élelem nélkül maradtak. Maguk próbálták a készleteket pótolni a lakosságtól, de ez nem mindig sikerült, ezért sokat nélkülöztek. Elõfordult az is, hogy „ az ezred a várva-várt lábbeliek kiegészítésére egy szekér nõi és gyermek cipõt kapott”. A helyzetüket nehezítette, hogy egyre inkább elterjedt a „colera”. Mivel a betegeket nem tudták elkülöníteni, a járvány egyre több áldozatot követelt:”…a szeptember 24-iki menet alatt 100 ember maradt el az uton, mint colera beteg. 25 és 26.-án pihenõ Vidrányban. E két nap alatt 480 ember betegszik meg…” Az idõjárás is egyre kedvezõtlenebb lett: folyamatosan esett az esõ. Ez nemcsak kellemetlen volt, de az utak állapotát is nagy mértékben rontotta, nehezítve ezzel a visszavonulást, amely szervezett keretekben történt. A mûszaki alakulatok a csapatok elõtt jártak, felmérték a területet és elkezdték a lövészárkok kiépítését. Amikor az ezredek megérkeztek, már kiépített védelmi állásokat foglaltak el és nem kellett ezzel foglalkozniuk.

Chirow mellett voltak a 17-es honvédek állásaik kijelölve, amiket október 11-én foglaltak el és egészen november 5-ig védték a megújuló orosz támadásokkal szemben. Ezt követõen a visszavonulás folytatódott és a magyar honvédek fájó szívvel hagyták el állásaikat amelyeket oly hõsiesen védtek majd egy hónapon át. Az ezred ez idõ alatt 220 halottat veszített, és 675-en sebesültek meg. A Chirow- Wojtkowka- Zagorz útvonalon történt meg a csapatok visszavonulása. Az utóbbi település vasút állomásán kisebb ütközetre került sor a 17-es honvédek és egy kozák alakulat katonái között. Sikerült a muszka katonákat megfutamítani és ezt követõen a hadosztály folytathatta útját. November 15-én Palota-Lubkow közti magaslaton foglalt állást az ezred. Az oroszok folyamatosan támadták õket, és a nagy túlerõnek köszönhetõen többször betörtek a magyar lövészárkokba, de mindig sikerül õket visszaverni. Ezekben napokban vesztette életét Haám Ferenc százados, aki az ezred egyik leghíresebb és a honvédek által leginkább kedvelt tisztje volt a háború elején. A sorozatos veszteségek valamint a járvány hatására az alakulat létszáma folyamatosan csökkent. Az év végére mindössze egy zászlóalj alkotta az ezredet a valamikori három helyett. A hõsies küzdelmet jól jellemzik az ezred könyv sorai:”…november 21-én az ellenség egész nap ismétli támadásait, éjjel folytatja azt, különösen a visszafoglalt nyereg ellen, melyet Pálos tartalékos hadnagy 39 népfelkelõvel véd. Támogatást nem lehet küldeni, mert a közbeesõ terp erõsen tûz alatt van. Csak hajnalban csendesedik el a harc. Pálos hadnagy vesztesége 1 halott és 5 sebesült. Körülötte azonban 117 orosz halott feküdt, számtalan közülük a védõvonalban…”. Decemberben a Monarchia hadvezetése úgy döntött, hogy a folyamatosan hátráló csapatokat támadásra vezényli, mivel az orosz csapatok már a történelmi Magyarország területére is betörtek. A 17-esek Érfalu környékén harcoltak a betolakodó muszka csapatokkal és dacoltak a szokatlanul hideg idõvel és a térdig érõ hóval. A hadmûveletek sikeresen zajlottak. A támadók kénytelenek voltak visszavonulni. December 14-én „…17.ezred a mûúttól nyugatra Oszienczik felé tér le és a megszállt Przymisarki 646-os magaslatot támadta meg. Az ellenség egy-két százada rövid ellenállás után visszavonult, így alig két órai harc után a magaslatot elfoglaltuk, s utána tovább elõre a Rymanowba nyomult be az ezred, amit rövid utcai harc után szintén elfoglalt. A helységben két élelmiszerekkel bõven teli raktárt zsákmányolt az ezred, tea, konzervek, füstölt húsnemûek bõségesen voltak, s ez igazán jól jött a nehezen elõre szállítható és hiányos élelmezés mellett. A községben levõ Potocki kastély értékes berendezését vandál módra elpusztították az oroszok…” A sikerek hatására a hadvezetés már Przemysl felmentését határozta meg célul, de errõl december 20. után le kellett mondaniuk. Ekkor ugyanis az oroszok egy lovashadteste legyõzte a Monarchia szembenálló erõit, és így a támadó 20. honvédhadosztály oldalába és hátába került. Ezzel a nagy reményekkel kecsegtetõ támadó hadmûveletek véget értek, és ismét utóvédharcok következtek, melyek karácsonykor érték el tetõpontjukat.

6

VI. évfolyam 5. szám • 2008. március 13.

ÉRDI LAP

Ora et labora! Büki Attila Magyarországon az 1989-es év lényeges változást hozott a szerzetesek életében. Korlátozás nélkül újjászervezõdhetnek, ám nem könnyû feladatra vállalkoznak, amikor „otthont” teremtenek. Így történt ez Érdligeten is, a ciszterci nõvérek „új honfoglalásakor.” A Regina Mundi Ciszterci Nõvérek Apátságán Punk M. Gemma apátnõ és Naszály E. Hedvig perjelnõ a társalgóba vezetnek. Az elöljárók feketekávéval és édességgel kínálnak. Miközben kortyolgatjuk a kellemes ízû kávét, a ciszterci szerzetesek magyarországi történetét hallgatom. Gemma apátnõ emlékezik: – Ciszterci nõvérek már a XIII. században voltak Magyarországon. A Kárpát-medencében négy virágzó nõi monostorról tudunk. A török hódoltság másfél évszázadát azonban nem élték túl. Legtovább élt a Veszprémvölgyi monostor, amely a mohácsi vész után Körmendre menekült. 1624-ben halt meg az utolsó nõvér. A rend férfi ága a XVIII. század elején újjáalakult, a nõi ág azonban csak 1945-ben szervezõdött újjá. A mozgalom animátora Dr. Naszályi Emil ciszterci szerzetes volt. Zirc közelébe, Nagyesztergárra költöztek e leendõ apácák, akik elsõsorban fiatal értelmiségi lányok voltak. A szerzetesrend megalapításával Endrédy Vendel apát Dr. Naszályi Emilt bízta meg. Õ a mi alapító atyánk, aki most is velünk él. – Az alapító oklevelet Mindszenty József hercegprímás írta alá, aki akkor veszprémi püspök volt – veszi át a szót Hedvig perjelnõ. – Õ kérte a hazáért való engesztelést. Egy romos istállóban kezdtük el az életet, aminek nem volt se teteje, se ajtaja, se ablaka. A földre szalmát terítettünk és azon aludtunk. Középkori életet éltünk. Éjjel kettõkor keltünk. Húst nem ettünk. Mezõgazdasági munkával foglalkoztunk. Szigorú napirendet tartottunk. Felépítettük az istállót, miközben mûveltük a földünket. Mire rendezõdtek szerény körülményeink, 1950-et írtunk. Ekkor a szerzetesrendeket feloszlatták. – A mi közösségünket nem internálták. Nem csuktak bennünket börtönbe, mert szegények voltunk és kevesen. A ciszterci rend szabályait betartva, tehát Szent Benedek Regulája szerint éltünk – mondja nyomatékosan az apátnõ. – Természetesen ez azóta is így van – folytatja Hedvig perjelnõ – az-

zal a különbséggel, hogy néhány éve életkörülményeink megváltoztak. Hosszú út vezetett napjainkig. 1950ben Emil atya azt mondta, hogy fogadalmaink alól minket senki fel nem oldozhat. Õ megpróbálja a közösséget együtt tartani. Budapest környékére, Érdligetre költöztünk. Itt folytattuk a szerzeteséletet titokban. Mindnyájan munkát vállaltunk. Noha legtöbbünknek felsõfokú végzettsége volt, segédmunkásként dolgoztunk. Mielõtt munkába indultunk és amikor hazaérkeztünk, egy kis családi házban mondtuk a zsolozsmát, szentmisét. Vigyáztunk, hogy imádságunk a házból ki ne hallatsszék. Kertünket bevetettük burgonyával, kukoricával. Késõbb gyümölcsöst telepítettünk. Terményeinket eladtuk. Sokat dolgoztunk. Gyûjtögettük a pénzt, s arról álmodoztunk, hogy egyszer templomot és monostort építtetünk. – Igazából ezt senki se hitte – veti közbe kacagva Gemma apátnõ. Nevetünk. Kortyolunk a kávéból. (Eszembe jut, hogy ki hinné el ma, hogy az itt élõ nõvérek között kitüntetett élmunkások is élnek. Egykori sztahanovista dolgozók. Pedig így igaz.) Visszaszáll a csend. A monostor csendje. Hedvig perjelnõ lassan indítva mondatát folytatja: – Amikor elérkezett az idõ az építkezésre, zavarba jöttünk. Egymástól kérdezgettük: akarod-e? Persze hogy akartuk, ám fogalmunk se volt, hogyan kezdjük el. – Végül a Südi Ernõ építészmérnök úr által készített terveket fogadtuk el. Különben az õ nagyapjának tervei alapján készült a szegedi dóm... Az a pénz, amit gyûjtöttünk, hozzátéve az Amerikából érkezett váratlan adományt is, vajmi kevés volt az építkezéshez. Ismerõseink úgy fogalmaztak, hogy õrültség a tervünk, ha elkezdjük, belebukunk. – Pénzt addig sose kértünk – mondja Gemma apátnõ – ám tudtuk, hogy segítség nélkül elképzelésünk megvalósíthatatlan. Abban reménykedtünk, hogy külföldrõl kapunk segítséget. Emil atya nyolc évig élt Rómában. Régi ismeretségi köréhez, barátaihoz fordult. Elsõsorban a bencések, ciszterciek segítettek. Szerencsénk volt, hogy a társadalmi változás elején kezdtük el, mert ma már aligha volna megvalósítható egykori álmunk. Azóta Nyugaton is nehezebb, nincs annyi adomány... Mindenesetre magyar pénzbõl nem lehetett volna az apátságot felépíteni. Egészen azóta sincs készen. Általában mindenkinek, közel harminc szerzetesnõvérnek van itt külön szobája, ahogy mi nevezzük: „cellája”. Velünk él Emil atya, és vannak páran, akiket befogadtunk külföldrõl és Magyarországról. Idõsza-

Mosonyi Kiss Gusztáv: Anakronizmus

konként – általában hétvégeken – fogadunk lelkigyakorlatos csoportokat. Egy-egy csoport 40-50 fõbõl áll. Alkalmazottunk nincs. A házimunkát magunk végezzük, az apátság létalapját így biztosítjuk. – Gyakran tartja itt rendezvényeit a Krisztusi Élet Közössége, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a lelkigyakorlatozó szerzeteselöljárók csoportja – sorolja a perjelnõ. Helyet adunk iskolai koncerteknek... Tavalyelõtt itt tartották a Szent Gábriel Világszövetség ötnapos találkozóját is. Persze jönnek külföldrõl házaspárok, turisták, akik csendre, lelki feltöltõdésre vágynak. A turisták innen indulnak budapesti és országismereti utakra. Mindezek mellett tartjuk napirendünket. Hajnali négy órakor kelünk. A napot közös imádságunkkal kezdjük. Az Isten dicséretét ünnepélyes módon latin nyelven végezzük, és õsi gregorián dallammal énekeljük. Hat órakor kezdjük a szentmisét, amelyen világiak is részt vesznek... A reggelit követõen kezdõdik a munka. Mosás, vasalás, fõzés, kertgondozás, takarítás. Néhányan külsõ munkahelyeken is dolgoznak: zeneiskolában, kisegítõ is-kolában... Háromnegyed tizenkettõkor kezdõdik a déli zsolozsma, majd félóra lelki olvasmány. Ebéd közben asztali felolvasást hallgatunk. Tizenhét óráig ismét dolgozunk. Ezt követõen kezdjük a vesperást, amit énekóra vagy tanítás követ. Vacsora és közös esti imádság zárja a napot. Természetesen a Salve Regina eléneklésével, mint a világ minden ciszterci monostorában. Mi azért élünk, hogy az Istent dicsérjük. Az egész ország és mindenki helyett és nevében az Isten kegyelméért könyörgünk. Nagyon sok levél és telefon érkezik. Kérik imádságunkat. Mi a feladatunknak tekintjük, hogy az emberekért imádkozzunk. Szent Ágoston azt mondja, hogy nagyon hasznos dolog az embereknek beszélni Istenrõl, de még hasznosabb az Istennek beszélni az emberekrõl. – Istennek jár a dicséret a teremtményeitõl – fogalmaz határozottan az apátnõ. – Ha már az emberek mindegyike nem adja meg a dicséretet, legyenek, akik az idejüket, életüket áldozzák azért, hogy próbálják az Istent dicsérni. Szent Benedek Regulája szerint: Ora et labora! Eszerint élünk. Nemcsak azért dolgozunk, hogy eltartsuk önmagunkat, hanem azért is, hogy másoknak adni tudjunk. Mi hisszük, hogy az Isten szeret minket. Jelmondatom: szentség és bátorság! Igen, mert szépen kell élni, szentül kell élni és bátran. Néha úgy érzem, kard van a kezemben és azzal kell harcolnom, hogy a közösséget megvédjem.

Karsch Manfréd: Délutáni etüd

A politika fogságában L. Simon László Versenyhátrány címû könyvérõl ersenyhátrány, írja válogatott írásai (tanulmányok, esszék, elemzések, elõadások) elé L. Simon László. Máris kijelölve a 2007-ben közreadott kötet mondandójának fõ irányát. Miként is változik, alakul a magyar mûvelõdés, a kultúra világa a rendszerváltozás napjainkig húzódó folyamatában? Például abban a viszonyrendszerben, ami a kulturális piac és az állami szerepvállalás közötti összefüggésben tapasztalható. L. Simon a kultúra ügyét nemzeti kérdésként, ha kell, sorskérdésként fogja fel és ebbõl következõen hangsúlyozza az állami szerepvállalás, a mindenkori kultúrpolitika jelentõségét. Szemben az állam szerepét elvitató vagy éppen a kultúra nemzeti értékrendjét relativizálni kívánó felfogásokkal. Persze kit is érdekel manapság a kultúra, benne az irodalom, a mûvészet és tágabb értelemben minden értékmegõrzõ és értékteremtõ funkciója. Talán csak a szellemi élet szûk körében számíthat figyelemre és ott is csak megosztva, elgyengülõben a politika, gazdaság érdekharcainak fogságában. A szellemi élet emberei nagyrészt felsorakoztak a csupasz pártpolitika zászlói alá, kockáztatva hivatásuk meghatározó önértékeit is. Autonóm pozíciójukat például, ami szabad mozgásterük teljes feladásig vezethet. L. Simon amúgy nem bíztat „fegyverletételre” – már ami a politikai küzdelemben, még inkább a közéletben vállalt szerepeket illeti –, hanem éppen a kultúra sajátos eszközeinek hatékonyabb mozgósítását hiányolja mondván: „nem engedhetjük át az élet minden területének irányítását, szervezését a profi politikusoknak (…) abban bízva, hogy a politika logikájától eltérõ szemlélet segítheti a politikai döntéshozatalt is.” Ez a megállapítás egybevág a szerzõ részérõl gyakran hivatkozott gróf Klebersberg Kunó korabeli figyelmeztetésével: „minden más tevékenységgel szemben túlságos jelentõséget tulajdonítunk a politikának (…) Ne a politizálás (a direkt pártpolitikai hatalmi harcok – K. M.), hanem a közegészségügyi, kulturális, tudományos és irodalmi, közgazdasági és szociálpolitikai alkotás legyen az új nemzedék eszménye.” A könyv jellemzõen konzervatív, liberális konzervatív nézõpontból közelít a jelen és a közelmúlt kulturális életének jelenségeire, ezzel együtt képes az objektív, nagyrészt kritikus elemzõ megközelítését érvényesíteni, legyen szó liberális, szocialista vagy éppen konzervatív értékekrõl, törekvésekrõl, a Gyurcsány-kormány kulturális politikájáról, Bozóki András kontra Lánczi András kiáltványairól, az állam kultúrafenntartó szerepérõl, a jobboldali kultúrpolitika hiányáról, az elmúlt másfél évtized fontosabb irodalmi, mûvészeti vitáiról, a nemzeti kultúra intézményeinek sorsáról. Az összkép meglehetõsen borúlátó. Ennek egyik összetevõje L. Simon László szerint, „hogy a mai politikai térbõl, közéletünkbõl gyakorlatilag hiányoznak a nagyformátumú, koncepciózus, erõteljes érdekérvényesítésre képes kultúrpolitikusok. Olyanok, akik a magyar szabadelvû, konzervatív vagy baloldali politikatörténet meghatározó kultúrpolitikusai voltak. Számomra e könyv külön érdekessége a jobboldali kultúrpolitika kritikus megközelítése. Magam is leírtam már, hogy ezen az oldalon meglehetõsen fellazult, gyakran eltorzult az az értékrend, amely a jobboldal (az egyszerûség kedvéért maradjunk ennél a pontatlan kifejezésnél) karakterét gyakran kifejezi. Olyan torzulásokra gondolok például, mint egy operett-dalbetét (Szép vagy, gyönyörû vagy Magyarország), a Nemzeti Színház új épülete reprezentatív magasságokba emelése, vagy a Wass Albert-életmû megítélésének ellentmondásai. Természetesen a Wass-pályakép egyoldalú megítélésérõl beszélek, amikor az életmû értékei kevéssé természetes közegükben, nem az irodalomtörténet, az esztétikai megítélés viszonyrendszerében kerülnek mérlegre. L. Simon szerint: „a politikai konzervativizmus nem jelent esztétikai konzervativizmust, maradiságot, bezárkózást, befelé fordulást, kispolgári gicscset…” Mondandóját egy kevéssé ismert Orbán Viktortól származó idézettel is alátámasztja a szerzõ: „Nekünk, akik a hagyományt, az elõdök teljesítményét megbecsüljük, tiszteljük, illik tudnunk, a konzervatív polgári nézet nem jelent konzervatív kulturális ízlést.” L. Simon László könyve a magyar valóság válságkorszakában került az olvasó elé. A legjobbkor. Akkor, amikor nem térhetünk ki a rendszerváltozás újraértékelése elõl. Az elõl a revízió elõl, amely szükség szerûen új szerepet jelöl ki a nemzeti mûvelõdés számára is. Epizód-szereposztás esetén Platon figyelmeztetésével élve; ostobák és gazemberek fognak uralkodni rajtunk. (Kortárs Könyvkiadó, Budapest, 2007) Kéri Mihály

V

VI. évfolyam 5. szám • 2008. március 13.

Baka Györgyi: Mozdulás

Büki Attila: Ma

a decemberi szél jeges görcsökbe rándul

ma csöndesek az órák a fények mögé árnyék hull nem sietõs verset írni ki olvashatna élni tanul

leülepszik a hó csukott szememen megtiport álmok gyökérerdeje táplálja foszladozó lélegzetem

cellamagányomban ott pulzál alig fogható sejtfalakba záruló fényben alig létezõ éppen csak sejdített dimenzióban a hívás

oly nyirkos a kút lehelete mintha az éjszaka hûlne benne csak a fû élénk a szélben s a vadrózsa tövises ága leng

7

ÉRDI LAP Tavaszi Tárlat a Thermál Liget Hotelban egszokhattuk már, hogy az Érd Ófalusi Thermál Liget Hotel rendszeresen helyet biztosít a kortárs nagyar képzõmûvészet képviselõinek. Ezúttal, új hagyomány megalapozásaként Tavaszi Tárlat címen megismerheti a közönM ség a hotel galériájának eddig bemutatott mûvészeit és mindazokat, akik kapcsolatban állnak a kiállításszervezõ Fülemen Rózával. A teljesség igénye nélkül a számos kiállító között jelen voltak Siksian Vanda, Eöry Emil, Wegenast Róbert, Darabont Tamás, Tóth Ernõ és mások. A kiállítást Dvorszky Hedvig mûvészettörténész nyitotta meg, kiemelve a tárlat, és a vele egyidõben tartott konferencia, a nõket, a nõk helyzetét a középpontba állító tematikáját.

elbújt kertjében a tulipán az orgona lila szirmát elengedte vakul ezer meggylevél elég a nyárral elfolyik nedve üresedõ emberek az eszmék nincs mibe fogódzhatnék csendes társam a Duna tükre égboltja tintakék

Ironikus mosoly Kovács Johanna képeirõl ovács Johanna, a bukaresti N. Grigorescu Képzõmûvészeti Egyetemet grafikusmûvészi, majd a budapesti Iparmûvészeti Fõiskola tipográfia és könyvtervezés szakán szerzett diplomát. Útra indító tanárai Kazár Vesilec, Ion Stete, Haiman György és Kass János. A hetvenes évek második felétõl Budapesten élt. Közel húsz egyéni kiállítása volt Magyarországon (Budapest, Szeged, Vác, Kecskemét…), Romániában (Bukarest), Olaszországban (Róma), Franciaországban (Párizs) Izraelben (Jeruzsálem) és másutt. Rendszeresen részt vesz csoportos kiállításokon. Mûvészi munkásságáért többek között megkapta a Fiatal Mûvészek Stúdiója díját, a Derkovits ösztöndíjat (1979), Románia Illusztrációs Nívódíját (1997). Mûveit számos közgyûjtemény õrzi külföldön és Magyarországon. Idestova két évtizede Érdet választotta otthonául. Büki Attila

K

A képzõmûvészet iránt érdeklõdõk elsõsorban grafikáit és könyvillusztrációit ismerhették meg. Számtalan könyv õrzi keze nyomát, így Joyce Carol Oates: Norman és a gyilkos, Scott Fitzgerald: Az éj szelíd trónján, Csiki László: Titkos fegyverek, Adalék, A kert a ház címû kötetei. Kovács Johanna grafikáin az ember társas kapcsolatai íródnak tussal, tollal, ecsettel. A groteszk látásmóddal megfogalmazott alakjai nem képesek lépést tartani a gyorsuló világgal. A már-már tárgyakká vált emberek, mintha a jövõbõl a múltba tartanának. Ugyanakkor átüt vázszerû, torzóként megformált alakjain a kilátástalanságot, kirekesztettséget, elõítéletet sugalló gondolatiság. Spontán hatású kompozícióin a kék, zöld foltokat átfirkáló szálkás rajzolási mód a 20. század boszorkányüldözéseire utal, melyek boszorkányok nélkül írták történelmünket… Drámai megfogalmazásaiban a valóra nem vált vágyak épp úgy jelen vannak, mint a lelkek feletti uralmukat gyakorlók a társadalmak hierarchikus rendszereiben. Az átélt tapasztalatok, a megélt valóság vezeti el ironikus mosolyaihoz (Farsang, Olcsó románc) a szerepeiket felcserélõk tragikomikus megjelenítéséig (Viszonyok…). Ugyanakkor éleslátásával iróniába oltott közlései a színházi struktúrákra emlékeztetõn jelennek meg. A valahol megtörtént rögzítésével - a bárhol megtörténhetett utalásával -mindenekelõtt az emberi viszonyok fontosságát hangsúlyozza. Az elmúlt években készített grafikái, festményei alkotói leleményeit, kísérletezõ szenvedélyét is tükrözik. A realitást nélkülözõ abszurd létezésre utaló alkotásain az ezredfordulós szorongások jelennek meg. A valahol történõ, lidérces, gomolygó köd hátterébõl elõlépõ agresszió logikájából nem is következhet más, mint torzó. A darabokra tört, széthullt, földbe, falakba… fúródó tárgyak a múlttal történõ kénytelen szembenézésre, sajátos titkaira utalnak, melyek egyszerre társadalmi látleletek, csontokká soványított drámák, melyekben az eddig ismert és kiismert világ megszûnt. Nem maradt más, mint a gesztus, a színfoltok és vonalak „egybegyúrása”, a szomorúságba hajló ironikus mosoly.

Az oldalpárt összeállította: Kéri Mihály

A séta E

nyhe õsz volt. A város másik felében akadt esti dolga – buszok csak óránként jönnek, gondolta, némi irányváltással lerövidíti az utat, sétál néhány kilométert. A hegyoldalról lefelé még gyorsnak is tûnt a járás, a sikátorokban salétrom-marta apró házak ablakszemei köszöntötték, békesség honolt az utcán. Az õszirózsák, estikék, nyári orgonák illatával telt levegõben jólesett a kintlét. A fák még lombkoronásan kísérték útján, idõnként szelídgesztenyék csillárjai világítottak elé. Aztán kicsit szegényesebb lett a tájék, egyre kisebbek a házak, házikók, akadtak kalyibák is, elõttük sánta kerti asztal, amott gyanús pincelakásból szökött ki egy macska. Majdnem elcsúszott valamiben. Lehajolt. Málladozó nejlonzacskóban hajdan gyermektápláléknak szánt szendvics készült átevickélni a mozgékonyabb létbe. Már-már élõlénynek tetszett, s csak azért nem ijedt meg tõle, mert volt más, ami növelte benne a félszt. Jobbra tõle bádogteknõt simogatott halálra a rozsda, mégis élet-szagot vélt érzékelni, habár minden valós jelzés hiányában. Ragaszkodván e kényszerképzethez, lecövekelt. Vinnyogó, asztmatikusan sípoló hangot hallott rejtett füle, s már elõre tartott attól, mit hall majd a valóságos. Egy szeméttõl püffedtre hízott macska letargikusan kószált körülötte, majd ráunt. Jött helyette néhány hajléktalan eb, ezek kicsit mindig felizgatják – negatíve. Gyermekkorában három kutyaharapást is túlélt, vigasztalta magát máris. Meg sem mozdult. Az élet-jelre várva azon mélázott, hogy ezek a kutyák legalább a lábnál lévõ Dunában megmártózhatnának, ha már ilyen szerencsés tájékra vetette õket az egyébként mostoha ebsors. Végül az állatok unták meg álldogálását, eloldalogtak. Útnak eredt hát, maga sem vette észre, kissé hoszszabbra nyújtott léptekkel. Kár volt sietnie. Néhány bérház-tömegû fickó aknásította épp a járda kövét. Némelyiket zsigerig átjárta már a szeszmámor, s ettõl paranoiás, sziklás lényük még a fejletlen, sõt: deformálódott szépérzékûeket is elbúsította volna. Egy másik alak roggyant szivaccsá itatósított pofazacskókkal, roskatag gerinccel kóborolt a darázsfészek-szerû arcok mellé. Eme, a józanság senkiföldjén veszteglõ, vibráló járomcsontú figura szemgolyója úgy táncol, mint megvadult döglégy az ablakközbe zártan. Mogyorósi Erika

páncélzaton. Mellette az önnön magasságából eredõen folytonosan tériszonnyal küszködõ alak megint elveszíthette egyensúlyát, mert igencsak kapaszkodott az útjába kerülõ meggyfába. Nem volt jó választás. A hajlékony ágak nem nyújthattak megfelelõ biztonságérzetet – elégedetlenségét hosszú, sajátos monológban próbálta kifejteni, bár a kötõszavakon kívül nemigen akadt benne közérdeklõdésre méltó kifejezés. Most az izgága szemû, élet-elleni folytonos felháborodását arcán (is) viselõ fazon igencsak elcsodálkozhatott valamin, mert úgy tûnik, kis idõre elfelejtett savanyodni, szája széles vigyorra áll. A benne felejtett cigarettavég parázs nélkül hullott lába elé. Még így, sötétben is megállapítható, hogy mosógépre áhítozó ruházatára a varrótû is ráférne. – Még jó, hogy este van, elég belõlük ennyit is látni – morog maga elé, mintegy vigasztalásul. Épp az emberi és állati lények amúgy illetlen testrészeit kezdték emlegetni, amikor csitri lány libbent ki egy kapun, szoknyája mint harangvirág, mozgásán látszott: keres valakit. Meg is jelent a várva várt, másodpercnyi késéssel fordult be a tizenéves fiú a sarkon. Megnyújtotta lépteit, a lányt szárnyára vette mosolya, s már ölelték is egymást. – Nocsak, élet is van ezen a tájon? – mormolta, vagy talán inkább csak gondolta. Meghallotta a busz hangját. Nem tétovázott. Lépett néhány még hosszabbat, kicsit futott is talán – elérte. Otthon még kabátban volt, amikor a gyerekek hátárakarjára telepedtek. Soká jöttél, apu! Gyalog jöttem, sétáltam egyet a szép idõben. De sokkal hosszabb az út, mint gondoltam, nektek mindenképpen érdemes buszra szállni.

–2– – Nincs is itt kocsma, hát persze, minek is, zugpincék sora várja a szomjazót – sóhajt fejében a gondolat, amikor egy töklámpás-képû fazon kerül látószögébe. Melle baseball-labdaként oromkodik elülsõ térfelén, jókedvet és öntudatot ámítva tulajdonosának, valamivel lejjebb viszont egy élére állított fittball helyezkedik el, kissé karikírozva hajdanvolt reneszánsz alkatát. – Itt mindenki ekkorára nõtt? – kérdezte magától, válaszul néhány girhes giliszta típus is elõkerült, aszaltszilva-képükben öklömnyi ajkak, szemükben korán elhamvadt öröm-lángok visszfénye, egyre halványodón. Amannak lila pókhálók erezik vizenyõssé duzzadt szemhéját, tokáját. Hóna alatt nem is veríték, hanem zsírfolt árulkodik a létezéssel vívott küzdelemrõl. Rovarszeme csillaglátós fájdalmakat õriz. Arcizma olybá reszketeg, mintha minden minutában sírva kellene fakadnia, de a lélek valószínûleg mégsem tud áttörni a pszeudo-

Méry László: Barackvirágzás

8

VI. évfolyam 5. szám • 2008. március 13.

ÉRDI LAP

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.”

Érdi történetek: A Könyv z a történet azért érdi, mert én is nyakig benne vagyok. Úgy kezdõdött, mint valami mese. Gabi barátnõmnek két éve meghalt a nagymamája. A temetés után a család elkezdte kiüríteni a nagymama házát, mert el kellett adniuk. Gabi a padláson talált egy könyvekkel teli dobozt, amiben még az õ édesanyjának kislánykori könyvei voltak. Ezek között akadt a kezébe Helbing Ferenc Magyar hunmondák címû kötete. Mikor két héttel késõbb átjöttek hozzánk, a hóna alatt hozta az ütött-kopott, de még így is gyö-

úttörõje gyenge lelkednek; már most tanuld meg, Magyarnak lenni nehéz, de minden vészben és viharban büszkén valljad meg magyarságodat! Budapest, 1939. IV. 7.-én A magyar feltámadás évében Kiss István m. kir. koronaõr ”. Csak akkor tudtuk meg, ez miért volt akkora hatással Helbing Ferenc unokájára, amikor a váratlanul támadt felindulás után el tudta mondani, hogy õ a Magyar Koronaõr Egyesület egyik oszlopos tagja és szíventalálta ez a kézírásos bejegyzés. Minden, a régi koronaõrséggel kapcsolatos adatot gyûjt – de ilyen beírással még nem találkozott.

nyörû könyvet és azt mondta, ezt reprint kötetként ki kellene adni. Annyira szép, hogy kár lenne veszni hagyni – és manapság már nincsenek ilyen minõségû rajzokkal készült gyermekkönyvek. Amikor átlapoztam a kötetet, egyetértettem vele és engem is elfogott a lelkesedés. Régen láttam ilyen míves illusztrációkkal készült könyvet. A papírja, a képek színei, a kicsit patetikus, de szép, régies szöveg elbûvölt. Mióta az eszemet tudom, szeretem a szép könyveket. A csapat harmadik tagja, Gabi párja, a fotómûvész Károly a maga csendes módján támogatta az õrültnek tûnõ ötletet. Õrültnek tûnt, mert pénzünk egy fillér sem volt, csak a lelkesedésünk. Az én férjem csak vigyorgott, mert ismer engem: tudta, hogy az ilyen ötletekért mennyire lelkesedek. Így kezdõdött a Könyv története. Egy egész regény lehetne, tanúsíthatom. Ha valaminek meg kell születnie, akkor az meg is fog születni, azt gondolom. Attól függetlenül, hogy esély sem látszott a könyv kiadásához szükséges pénz megszerzésére, elkezdtük elõkészíteni a kiadást. Megint tanultam egy csomó dolgot. Én addig nem hallottam Helbing Ferenc nevét. Kicsit szégyenkezem utólag, mert neves és híres személyiség volt a maga korában, festõmûvész és grafikus, pénztervezõ, évekig (1939-ig) az Iparmûvészeti Iskola rektora. A háború elõtti magyar papírpénzek legtöbbjét õ tervezte. Pályáját litográfiákkal kezdte – ezt a Magyar hunmondák gyönyörû, színes litográfiáin jól láthatjuk, milyen fokon mûvelte. 1958-ban halt meg Budapesten. Mivel alkotásai jogvédettek, könyvének kiadásához engedélyt kellett szereznünk a szerzõi jogok jelenlegi tulajdonosától. Kalandos úton megtaláltuk Helbing Ferenc unokáját Budapesten. Elmentünk hozzá és vittük magunkkal a padláson talált kincset, amiben egy beírás is van. Régi, szálkás kézírással, fekete tintával ez a mondat van a könyv egyik belsõ oldalára írva: „ Ez a kis könyv legyen az elsõ

Még mindig nem volt pénz a kiadáshoz, de dolgoztunk. A régi helyesírású szöveget javítani, ellenõrizni kellett, számítógépre vittünk mindent. Károly az iniciálékkal bajlódott, egyenként kellett újrarajzolni õket a nyomtatáshoz. Ha nem akartuk, hogy a könyv képei a most divatos, de szörnyû Walt Disney-színekben pompázzanak, hanem megközelítõleg azonosak legyenek az eredetivel, a nyomtatás elõtt a színkorrekcióval sok munka volt. Nem mindegy, hogy milyen papírra kerülnek a litográfiák. A papírkeresés több hónapig tartott, mire megfelelõ gyártmányt talált Károly. Mivel pénz még mindig nem volt, hát az idõnkbe ez is belefért. Aztán csoda történt: Gabiék idõlegesen nélkülözhetõ pénzhez jutottak. Tavaly õsszel nyomdába került a Könyv. December elejére ígérték, hogy elkészül, de nem így lett. A könyvkötõk mai tudománya megállt a munkaigényes borító miatt, kötészetet kellett cserélnünk. Túléltük ezt is, a könyv másfél hete végre kikerült a kötészetbõl is. Mikor elõször kézbevettem és végiglapoztam, úgy éreztem, hogy megérte az a kétéves furcsa, hol idegtépõ, hol boldog várakozás, amit végigéltünk. Örömmel mutattam a szomszédságban mindenkinek és legjobban Bodor szomszéd sommás véleményének örültem, aki azt mondta, hogy ez a könyv szép. Szerinte szükség is van rá, mert a mai gyerekek közül kevesen ismerik már mondáinkat, abban sem biztos, hogy fel tudják sorolni a hét vezér vagy a hét honfoglaló törzs nevét - amit õ még az iskolában megtanult és ma is hiba nélkül tud. A képektõl meg egészen elérzékenyült, azt mondta, már csak nézegetni is jó õket...örültem nagyon, amikor ezt hallottam. Bizonyosan nem fog tetszeni mindenkinek – de én sem szeretem a heavy metal zenét. Aki kíváncsi rá, megtalálja Helbing Ferenc Magyar hunmondák kötetét néhány könyvesboltban. Hogy a történet vége is meseszerû legyen, az érdi Óperencia Könyvesboltban bizonyosan ott van. Én vittem oda.

Dippold Krisztina

E

Votin József: Egy érdlakó feljegyzései 370. Február 28., csütörtök, délelõtt, 11 óra után. Érd közepén, a Kálvin téri megállóba egymás után érkeznek a Volán autóbuszai. Felirata szerint az egyik az M7-esen Bp. Etele tér felé közlekedik. Köztudott, hogy a parkvárosi Bem térre a helyközi járatokon két útvonalon lehet eljutni, és egyáltalán nem szívderítõ, ha valakinek a Riminyáki vagy Bajcsy-Zsilinszky úton van dolga, de a hegyen-völgyön túli Lõcsei útra viszi a busz. Ott, akkor történt a következõ: Utas: Legyen szíves mondani, a Bajcsyn megy ez a busz? Gépkocsivezetõ: Mit gondol, magamnak írtam ki? Hogyan kellene az érdi VOLÁN illetékeseit értesíteni arról, hogy a vállalatuk egyes, ki tudja, honnan szalajtott faragatlan alkalmazottjai hogy viselkednek az utasokkal? Leírtam, ebben az alig elkezdõdött évben már két esetet, a szükséges mértékig pontosan. A résztvevõit is, a fiatalabb és az idõsebb gépkocsivezetõt. Mert nem csupán „ezek a mai fiatalok” effektusról van szó, a most csütörtöki pilóta is jól megtermett, középkorú ember volt. Vajon a feleségével, anyjával is így beszél? Lehet. Nem minden nap közlekedem azon az útvonalon. Mégis, idén ez a harmadik minõsíthetetlen incidens, amelynek tanúja voltam. Mondhatnám, áldozata. Más lapra tartozik, hogy a fenti, általam csak utasnak aposztrofált asszonynak éppen a látásával van problémája. Igaz, nem jár fehér bottal és nincs kiírva rá nagy betûkkel, hogy mi a baja. Udvariasabb lenne az ilyen volános, ha mindenki kiírná magára a problémáit, mielõtt a járat útvonalával kapcsolatban felvilágosítást kér tõle ? Nem hiszem. Az igazság kedvéért azt is el kell mondanom, hogy az akkor egymás után érkezett több, mint fél tucat autóbusz vezetõit sorra megkérdezte az illetõ és mindegyik udvariasan válaszolt, hogy nem. Egyetlen szó, egyetlen igen most is elég lett volna – és akkor az utas nem érzi magát leköpve. Vajon milyen emberek azok, akiknek az igen kimondása nehezükre esik? 371. Politika van benne. Mostanában, a tele szájjal harsogott gyûlöletbeszéd-ellenes kampányban miért használják széltében-hosszában megbélyegzésként a politikai és fenyegetésként magát a politika szót?! Szinte érthetetlen. Minden jogos kritikát, minden a másiktól eltérõ véleményt megpróbálnak semmissé tenni azzal, hogy „politikai támadás”. És nem csak a közgyûlésekben, nem csupán a Parlamentben. Diósdon, egy félig-meddig baráti társaságban, egy egyesületben, már évekkel ezelõtt a fejünkhöz vágták, még a legszelídebb ellenvélemény esetén is, hogy „ne politizáljunk!” Ez nem ellenérv, hanem fenyegetõ elhallgattatás. Ahol nem lehetek õszinte, ott semmi keresni valóm: hamar kitelt az esztendõm. És nem csak énnekem. Hamar elfogyott a társaság közel fele. Az egyik oldal. Egy-két kis érdi abszurd is ebbõl a témakörbõl, a közelmúltból. A szereplõk személye lényegtelen, elég nagyjából jelezni a státusukat. A DUNA-PART jubileumi ünnepségén megkérdezték a szerkesztõket, hogyan választják ki a szerzõket. A válasz egyszerû volt, evidens, még a fõszerkesztõ körmondataiba csomagoltan is: a mûvek értéke alapján. (Tipikus szélsõséges liberális kérdés következett, „ki dönti el, hogy mi az érték? Mert hisz kinek ez, kinek az.” Lám. Húsz-harminc érdeklõdõ /értelmiségi?/ között már van legalább egy, aki reflexbõl szétmázolna minden konkrétumot, megpróbál viszonylagossá tenni mindent, ami, bármilyen csekély mértékben, de érintõleges viszonyban van az értékekkel.) A szerkesztõség igyekszik tárgyilagosan értékelni, minden oldalról várnak mûveket. Az egyik vendég szerint: „a folyóirat címe DUNA-PART, és a Dunának is van jobb- és bal partja”. Szerintem szellemes kép volt. Nem így az egyik (jellemzõ módon félhangon) közbekiabáló szerint: „ne politizáljunk!” Miért ne? Nem használhatunk már bizonyos szavakat? Például, nem mondhatjuk azt, hogy balfácán, mert az megbélyegzõ? Csak mert nincs jobbfácán? Utalás a rossz politikai oldalra? Otthon, utcán, kocsmában, piacon, munkahelyen sem beszéljünk gondról, bajról, probléA KÖRNYEZETVÉDÕ EGYESÜLET ÉRD köszönetet mond mindazoknak, akik tavaly adójuk 1%-át felajánlották. Kérjük, adóbevallásánál idén is szánjon 2 percet az 1%-os felajánlás kitöltésére, és ezzel támogassa közhasznú egyesületünket. Adószámunk: 18692354-1-13

máról? Söpörjük a szemetet a szõnyeg alá? Meddig él még az elhallgatás, az elhallgattatás politikája? Mert ez is politika: az akárhogy is becézett barakkban élve, két emberöltõnyi ideig ez volt a kizsákmányoló diktátorok és Pártjuk módszere: „pofa be és szolgálj tovább!” és „amirõl nem beszélünk, az nincs”. Õk, fiaik és most már unokáik, valamint utódpártjaik, a mai kizsákmányolóink ugyanezt a módszert alkalmazzák. Már, ahol lehet. Hatékony módszer: tájékozatlan és gyáva tömeg könnyebben kormányozható – akár félre is. Szükségem lett volna a közelmúltban egy közismert érdi közéleti személy pár soros ajánlására, hogy valamit kezdhessek ezekkel a feljegyzésekkel. Távolról ismerjük egymást, pontosabban tudunk egymásról. Mások, közös ismerõseink ajánlották, hogy forduljak hozzá, mert az õ ajánlását elfogadják. Megtettem. Megkérdeztem õt. Egy ilyen kérdés a válasz szempontjából, minden elõzetes esélylatolgatás ellenére kétesélyes: vagy igen, vagy nem, és itt nincs lehetõség arra, hogy „a nem kívánatos válasz törlendõ”. Talán nem is okozott igazi csalódást nekem azzal, hogy elutasított, pontosabban továbbküldött másokhoz. Hiszen nyilván sokan vannak, akiknek nem tetszik, amit írok, ahogy írok, ahogy gondolkodom a világról, ahogy a véleményemet nem mindig rejtem a véka alá. Az is valószínû, hogy sokkal kevesebben örülnek soraimnak. Ezt azonban nem tudom jól felmérni, mert az ellenvélemények, a nálunk szokott módon, a hátam mögött hangzanak elm és csak néha-néha, esetlegesen, szinte csak utalások és elszólások útján jutnak el hozzám. Is. Akiket barátaimnak gondolok, azok meg esetleg kímélni akarnak. Szóval, nem az a szomorú számomra, hogy nem kaptam ajánlást, hanem annak egyik indoka: „az írásaidban politika van”. Vagyis: mindegy, hogy igazad van, vagy nincs, a véleményed sértheti valaki(k) érdekeit, érzékenyen érinthet egyeseket – boldogulj, ahogy tudsz. Mosom kezeim. 371. Más, egészen más. Sajnos, egyáltalán nem úgy vagyok vallásos, ahogy kellene. Mentség erre igazából nincs, hiába tudnék okokat, mentõkörülményeket felsorolni. Azonban ez nem jelenti azt, hogy nem is érdekelnek az élet alapvetõ kérdései és nem keresem rájuk a választ. Többször hallható kifogás a gyakorló vallásosságot felhagyók részérõl, hogy a kamaszkorukig tanult hittanban megismertek nem elégítik ki õket. Vajon a 12 éves korunkban hordott ruháiban járunke és vajon az akkor kapott cipõ nem szorítaná-e a lábunkat? Nagyon ritkán gyarapodik a tudásunk részarányosan a világ és a vallás dolgaiban. Talán nem is mindig a mi hibánk ez csupán. Arról jutott ez eszembe, hogy láttam egy tévémûsornak nevezett beszélgetést arról, hogy ez az év a Biblia éve. Felnõtt fejjel, a harmincas éveimben ismerkedtem meg a Tiszántúllal, az egykori Barbaricum-mal. A középkori eredetû templomok arrafelé majd’ mind a reformátusok kezében vannak, így, mûemléki felügyelõként sok protestáns lelkésszel és emberrel ismerkedtem meg. Mai napig szokatlan, kissé zavarba ejtõ számomra az õ szinte fesztelen, közvetlen kapcsolatuk Istennel. Mintha a tegezõ viszony a Mérhetetlen Hatalommal teljesen természetes dolog lenne. És most? Már több, mint kétszer harminc évesen, mi közöm a Könyvek könyvéhez? Az Íráshoz? Valószínû, hogy nem eléggé ismerem – és az is biztos, hogy nem eléggé forgatom. Vitatkozhatnak arról hogy Európa, akár ateistaként, is mennyire keresztény kultúrájú. Meddõ vita. Mert, ha nem is tudatosul, sem beszédünkben, sem gondolkodásunkban, sem az erkölcsökben, mégis mindent átszõ, átitat, áthat a bibliai szemlélet. Közvetlen, vagy közvetett módon jelen van mindennapjainkban. Elég az elõzõ néhány bekezdésre visszanézni. Ebben a pár sorban, önkéntelenül, az Írás több képe felbukkan. Ahogy átolvastam, hogy az elütéseket kijavítsam, a következõket találtam: a véleményemet nem rejtem véka alá. Ismerõs kép Jézus egyik példabeszédébõl: az okos szûz nem rejti a véka alá a mécsest, ha a võlegényt várja. A másik: mosom kezeim. Ez elég közismert kép, nem egyszer megfestették. A római helytartó, Pilátus ezzel a gesztussal fejezi ki azt, (mai politikusaink úgy mondanák, hogy elhatárolódik a zsidóktól,) hogy õ nem vesz részt Jézus halálra ítélésében. Megismétlik ezt a gesztust minden katolikus misében. A felajánlás után a pap kezet mos, közben egy néhány sort idéz a 25. zsoltárból „ártatlanok között mosom kezemet”. De hol is vannak manapság az ártatlanok?

A Fidesz Érdi Szervezete minden hét szerdáján 17 és 19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart. Helyszín: Érd, Alsó u. 3. Polgárok Háza, földszint, Fidesz-iroda. Dr. Szabó Ferenc ügyvéd Tel.: 06 30 352-1275

Kedves érdi polgárok! Várjuk Önöket az Összefogás Egyesület székházában (Alsó u. 8.) minden szerdán 18 órától. Találkozhatnak önkormányzati képviselõkkel, a város vezetõivel, a polgári oldal aktivistáival, tájékozódhatnak a város életérõl. A Fidesz Érdi Szervezete

VI. évfolyam 5. szám • 2008. március 13.

9

ÉRDI LAP Hitelek!

Óra-Ékszer

10 éves közvetítõi múlttal KORREKT ügyintézés! Jelzálog alapú hitelek. – akár Bárosok, vagy végrehajtás alatt lévõk részére is! Személyi hitelek Autó-motor hitelek – vásárlásra, meglévõ autóra, 12 éves korig – 80%-ig Telefon: 06-30-924-63-64

Üzleteink: A Stop Shop-ban Nyitva a hét minden napján! Diósdi út 4. (a Ritmus parkolójában) Telefon: 23/365-928 Nyitva: Hétfõtõl péntekig 9-17 óráig, Szombaton 9-12 óráig • Telefon: 23/362-980 • ARANYÉKSZER –10% • EZÜST ÉKSZER –10% • ÓRÁK –5% • VALÓDI KÖVES EZÜSTGYÛRÛK MÁR 1200 FT-TÓL TOVÁBBI SZOLGÁLTATÁSOK: • ÉKSZERKÉSZITÉS: 1-3 HÉT • JAVITÁS: MAX 1 HÉT • KÕPÓTLÁS: EGYEDI ÉS BRILLKÖVEK • GRAVIROZÁS: KÉZZEL ÉS GÉPPEL • EGYEDI KIVITELEK IS • EZÜSTÉKSZEREK • AJÁNDÉKTÁRGYAK • NÕI ÉS FÉRFI KARÓRÁK GARANCIÁVAL MÁR 1990 FT/db-tól NAGYOBB ÖSSZEGÛ VÁSÁRLÁSNÁL KEDVEZMÉNY Ha kérdésük van: 06-23/365-928 vagy [email protected]

Az ORION Elektronikai Kft. SÓSKÚTI TELEPHELYÉRE

ÉRTÉKESÍTÉSI MUNKATÁRSAKAT keres. A pozíció betöltésének feltételei: • közép- vagy felsõfokú iskolai végzettség Elõny: • értékesítés területen szerzett tapasztalat • angolnyelv-tudás Munkavégzés helye: Sóskút, Ipari Park Jelentkezni önéletrajz beküldésével lehet az alábbi elérhetõségekre: Posta cím: ORION Elektronikai Kft., 1106 Budapest, Jászberényi út 29. Fax 260 6520, e-mail: [email protected]

KERTVÁROS A TETÕTÉRBEN A GRÁNIT házban ÜZLETEK, LAKÁSOK ELÉRHETÕ ÁRON www.erdiiparos.hu Érdeklõdni:

ÉRDI IPAROS KFT, Tel.: 06/1/250-3399 [email protected]

10

VI. évfolyam 5. szám • 2008. március 13.

ÉRDI LAP

HÁZUNKTÁJA SZEBBÉ LEHET VÁSÁROLJON BARTAKÖVET!

Gépi földmunka Konténer • Szippantás

• Korlátok, lépcsõk kül- és beltérre • Kopásálló kültéri díszburkolati kövek • Esztétikus gyorskerítések • Dekoratív lábazati kövek • Kerti grillezõk, kandallók és egyéb mûkõtermékek (ablakpárkányok, vízelvezetõk stb.)

Termékeink gazdag forma- és színválasztékban! Közvetlenül a gyártótól! Házhoz szállítás és kivitelezés! Telephely: 2030 Érd, MÁV nagyállomásnál, a Tüzép mögött Tervezzen

Nyitva: hétfõtõl szombatig 8-tól 17 óráig Tel.: 06-20/886-44-98 E-mail: [email protected]

hosszú távra, olcsón!

Telefon: 06-30/9144-949 Sebészeti magánrendelés

DR. ÚJHELYI ISTVÁN sebész szakorvos Rendelési idõ: hétfõ, csütörtök: 16.30 -20 óráig. Érd, Technikus u. 43. Bejelentkezés telefonon: 06-30-8588-412 • Sebészeti konzultációk • Mûtétek: bõrelváltozások eltávolítása, benõtt köröm végleges ellátása • Lábszárfekélyek kezelése • Egyéb sebészeti ellátások

Dombóvári Gábor, Dr. Gyõri Attila:

VERSENYBEN A RÁKKAL Lehetünk nyertesek… Egy könyv, ami a Pécsi Orvostudományi Egyetem Biokémiai Tanszékének kutatóiról szól. Egy könyv, ami a világon egyedülálló módon közelíti meg a rákgyógyítás és megelõzés problematikáját. Egy felfedezés, amelyik azt bizonyítja be, hogy nem az immunrendszer a rákgyógyítás felelõse. Egy módszer, amelyiket minden magyar embernek meg kell ismernie, mert mindannyiunkban ott fejlõdhet a halál. Ha Önt érdekli az a világon egyedülálló magyar felfedezés, amely hamarosan megváltoztathatja a rákkezelés és megelõzés teljes rendszerét, keresse fel a Passziv Tumorellenes Védelmi Mechanizmus érdi információs központjának koordinátorát és kérjen meghívót a legközelebbi nyílt tájékoztató napjára: 06/302-111-963

Dr. Szegedi László állatorvos

BEÉPÍTETT BÚTOROK KÉSZÍTÉSE

Rendelõ: Érd, Orchidea u. 6.

Ádám Ferenc bútorasztalos

Rendelési idõ: • Hétfõ, kedd, szerda, péntek:

06/30-9893 523 06/23-376 255 www.edax.hu/adambutor

Telefon: 375-879 de. 8–10, du. 15–18-ig • Csütörtök: de. 8–10-ig

Akciók Érden a lakótelepi húsboltban!

Új és használt számítógépek és laptopok kedvezõ áron! • Új PC-k összeállítása az Ön igényei szerint, rövid határidõvel • Régi gépének bõvítése, garanciával • Használt márkás gépek (IBM, Dell, Compaq) forgalmazása, garanciával • Új és használt laptopok forgalmazása • Laptopok javítása (Portocom, Gericom, IBM, HP) 17 év szerviztapasztalattal • Számítógépek javítása, operációs rendszerek telepítése, vírusirtás, adatmentés • Internet (ADSL) beállítása, hálózatok kialakítása, konfigurálása • Rendszerfelügyelet, átalánydíjas karbantartás • Igény esetén kiszállással, hétvégén is Tapasztalatunk, tudásunk garancia az Ön problémájának megoldására!

Telefon/Fax: 06-23/382-625 • Mobil: 06-70/772-0999 E-mail: [email protected] • Honlap: www.apla.hu

Kacsa: comb háj szárnytõ nyak farhát Házi csirke egész comb mell szárny mellfilé farhát Pulyka mellfilé egész comb szárny nyak Sertés lapocka comb karaj tarja, oldalas dagadó csülök csont nélküli csülök

1498 498 498 359 149 659 699 998 599 1398 129 1398 599 359 359 879 899 899 799 848 699 799

malachús Kolozsvári szalonna Parasztkolbász Erdélyi szalonna Fst oldalas Fst. tarja Házi füstölésû paraszt lapocka paraszt sonka csemege szalonna zsírszalonna házi szalámi házi hurka házi sütõ kolbász juhbeles virsli debreceni házi tyúk pacal További ajánlatunk: kocsonyahús, belsõség, marhahús. Étkezési utalványt elfogadunk!

Ugyanitt ABC nagy választékban a lakótelepen a Stop- Shoppal szemben.

699 1298 998 1198 1198 1498 1098 1198 699 290 1890 898 1198 1098 1098 448 799

VI. évfolyam 5. szám • 2008. március 13.

11

ÉRDI LAP APRÓHIRDETÉSEK FELADÁSA AZ ÉRDI LAPBA:

ÉRDI LAP ÜGYFÉLSZOLGÁLAT, Érd, Budai 11. Tel./Fax: 06-23/364-017, 06-20/530-30-84 CITYCARTEL INGATLANIRODA, Érd, Balatoni út 66., Casino Üzletház, tel.: 06-23/520-530 • CSÁK LÁSZLÓNÉ: 06-70/237-6159 SZOLGÁLTATÁS

• Ügyvédi iroda nyílt! Dr. Mrázik Mária Ügyvédi Iroda Alirodát nyitott 2030 Érd-Parkváros, Bajcsy-Zsilinszky út 158-160. 1/12. szám alatt. Az iroda várja kedves ügyfeleit elõre egyeztetett idõpontban. Fõbb szolgáltatásaink: ingatlan-, cégalapítási-,cégváltozási jogügyletek, peres eljárásban, polgári jogi, családi jogi ügyekben képviselet, követeléskezelés, jogi tanácsadás, csõd-, felszámolási-, végelszámolási, vagyonrendezési eljárási jogügyletek. Elérhetõségeink: 06-20-479-88-66, 06-30-914-75-05 [email protected] [email protected] • Árnyékolástechnika – Fali és lábonálló napellenzõk, egyedi árnyékolók, alu-, mûanyag és fa redõnyök, alu- és mûanyag nyílászárók, szúnyoghálók, harmonika ajtók, rolók, szalagfüggöny készítése, javítása. Szakál László 06-70336-73-61, 06-30-205-1207, 06-23-378-161 • HITELSZAKERTÕ! Jelzáloghitelek ügyintézése. Hitelkiváltás, végrehajtás kezelése. 20-40 éves futamidõ. Akár elõzetes költségek nélkül. Igény szerint házhoz is megyünk. 06-70/774-0321; 061-302-3280 • EDIT FÜGGÖNYVARRÁS rövid határidõre a RITMUS Áruház vasút felõli oldalán. Vállalok még: ágytakarók, ágynemûk, terítõk, abroszok, díszpárnák ill.lakástextíliák varrását. Tel.: 06-30857-05-13 • Redõny, napellenzõ, szúnyogháló, szalagfüggöny, roletta, reluxa, mûanyag nyílászárók gyártása, szerelése. Pontos, precíz munka, korrekt áron. Német Miklós 06-20-219-30-61 • Fürdõkád,mosogató felújítása kívánt színben 2 év garanciával,14 év tapasztalatával.Tóth 06-209-681-206 • ELEKTROMOS BOYLEREK VÍZKÕMENTESÍTÉSE ,JAVÍTÁSA, KARBANTARTÁSA HÉT VÉGÉN ÉS ÜNNEPNAPOKON IS. Tel.: 06/23-365025; 06/209-577-202 • Vállalkozások teljes körû könyvelése, adótanácsadás, bevallások elkészítése.06/30-346-0158, 06/20-335-67-57,06-23/368-014 • Kõmûves és ács munkát vállalunk! Referenciával és gyors határidõvel. 06-30-212-56-84 • KÕMÛVES Munkák! Családi ház építését,lakásfelújítást, felelõs mûszaki vezetéssel. Homlokzat hõszigeteléseket, térburkolást, földmunkával, garanciával vállalok. tel: 06-30-316-52-89 • Televízió LCD Plazma TFT MONITOR, Kamera, Hi-Fi, házimozi, mikrosütõ gyorsszervíz 06-70246-50-49 Hét végén is hívható! • VILLANYSZERELÉS! Boylerek vízkõtelenítése, mérõhelyek szerelése,stb… Érintésvédelmi, Tûzvédelmi, Villámvédelmi EPH, stb. felülvizsgálata. 06-30-9660-019, 06-23-368-014, www.novill.uww.hu • HÛTÕGÉPJAVÍTÁS GARANCIÁVAL az Ön otthonában HÉTVÉGÉN is, nyugdíjasoknak kedvezmény, klímaszerelés, javítás. 06-20-348-62-18, 06-20-467-76-93 • Euró alapú befektetések! Széles portfolió lehetõség a világ fontosabb tõzsdéin jelenlévõ alapokkal, Kiemelkedõen magas hozam. Akár tõke és hozam garanciával is. Legyen a legfontosabb szempont a jelenben lévõ megtakarítások értékállóságának biztosítása. Ha felkeltettem érdeklõdését várom hívását a 06-30/417-3507 telefonszámon. • Hûtõgépek, mosógépek, mosogatógépek, mikrosütõk, villanybojlerek, hõtárolós kályhák, gázkészülékek javítása garanciával. Tel.: 06-23380-745, 06-30/948-53-74. e-mail: [email protected] • Csókás vízvezeték szerelõ: 06-30-2411343 Csõtörés megszüntetése, helyreállítással. Dugulás megszüntetése, csatornák, fürdõk, WCk stb. falbontás nélkül R/600-as géppel. Garanciával. • Dugulás elhárítás garanciával! Mosogatók,padlóösszefolyók,csatornák tisztítása.Nyugdíjas kedvezménnyel minden nap. tel:06-20-34290-64, 06-20-93-22-86 • Dugulás elhárítás, csõrepedés elhárítás: telefon: 06-20-9-365-942, 06-23-373-825, www.erdimester.hu

• Gázkészülék javítás központi fûtés szerelés. Rendszermosás, cirkók javítása FÉG, Ferroli, Radiant, Beretta, Ocean stb.. készülékek vízkõtelenítése, vízlágyító patronok beépítése.H-P:8-20 óráig,Sz.:8-15 óráig.06-20-59-888-31 • Dugulás elhárítás garanciával! Mosogatók, padlóösszefolyók, csatornák tisztítása. Nyugdíjas kedvezménnyel minden nap. tel: 06-20-342-9064, 06-20-93-22-86 ÁLLÁS

• Fogászati asszisztensnõt keresünk kizárólag szombat-vasárnap délelõttre.Tel.06-30-60500-33 • Érd Központjában lévõ, jól bevezetett szépségszalonba fodrászt keresek. Éredklõdni:06-2092-76-933 • Szerkezeti lakatos kapacitást keresünk. TELELUX Kft. 06-23-378-114 • A Magyar Földrajzi Múzeum – Érd Budai út 4. – teremõri munkakörre munkatársat keres. Feltételek: A jó megjelenés, káros szenvedélytõl mentesség, jó kommunikációs készség, nagyfokú önállóság. Elõny az angol, vagy német nyelv alapfokú ismerete. Fiatal, pályakezdõ, vagy akár nyugdíjas pedagógus jelentkezését is várjuk. Feladat: A látogatókkal való udvarias kapcsolattartás, szükség esetén a kiállításról felvilágosítás adása. Fizetés: közalkalmazotti bértábla szerint. Jelentkezés kézzel írt önéletrajzzal a múzeumban, hétköznap 9.00-16.00 óráig. Tel.:06-23-363036 • Megbízható, tapasztalt nyugdíjas könyvelõt keresek, teljeskörû könyvelési feladatok ellátására részmunkaidõben érdi munkahelyre. Jelentkezését a 06/23-361-872 faxszámra vagy [email protected] címre küldje. • Piackutató cég keres területi képviselõi munkára Érd és környékén munkatársat. Tel.: 06-30-51-50-682 e-mail:[email protected] • Tehergépkocsi vezetõt keresünk (12 tonnáig) Érd és környéke lakóhellyel. Érdeklõdni: 0623/520-585 • Felvételre keresek kõmûvest és segédmunkást érdi és érd környéki munkákra. Tel.: 06-3099-11-615 • Kõmûveseket és segédmunkásokat felveszünk 1000-600 ft órabérért. Ledolgozott fizetés hét végén. 06-30-479-1965 • Munkalehetõség átképzési támogatással! Közép- és felsõfokú végzettséggel rendelkezõk jelentkezését várom, Tanácsadó és Területi képviselõi munkakörben. Jelentkezés önéletrajzzal az alábbi e-mail címen: [email protected] • Érdi Kft. titkárnõ-menedzserasszisztenst keres, ügyvezetõ mellé, tárgyalóképes (folyékony) angol nyelvtudással. B kategóriás jogosítvánnyal, gépjármûvezetõi gyakorlattal,f üggetlen, önálló munkavégzésre alkalmas hölgy személyében. Tel.: 06-309-822-355 • Érdi irodába érettségivel rendelkezõ munkatársat keresünk területi képviselõ-ügyfélszolgálatos munkakör betöltésére. Önéletrajzot: allasé[email protected] kérjük. Tel.:06-309-24-63-64 • Fodrásznak, pedikûrösnek szépészeti stúdiónkban helyet biztosítunk. Érd.:06-30- 33-08-572 • ÉRDI SZABÁSZATRA MUNKAERÕT KERESÜNK. Telefon: 06-23-378-003, 06-30-221-78-85 • Hölgyeim figyelem! Otthonról végezhetõ munkát ajánlok. Hívjon: 06-30-587-5899 • Érdi élelmiszerüzletbe szakképzett, gyakorlattal rendelkezõ eladót felveszünk. Ugyanoda keresünk 17. életévüket betöltött diákokat alkalmi munkára. Érdeklõdni: 06-20-428-13-04 telefonszámon hétköznap 8.00-18.00 óra között. • Tárnoki sörözõkbe pultos lányokat keresünk. 06-30-924-7723

ELADÓ INGATLAN

• Két generációs összkomfortos családi ház eladó. Érdeklõdni: 06-20-488-51-15 • Sürgõsen eladó! Érdligeten a 6-os út mellett kiváló közlekedési lehetõséggel, zöld övezetben osztatlan közös tulajdonú telek, szoba, konyha, fürdõszoba, kamra, és melléképület - továbbépítési bõvítési engedéllyel, csatorna az udvarban, gyûrûs kút van. Az utcáról víz, gáz, telefon kábel-TV bevihetõ! 06-20-228-14-37 • Elcserélem diósdi két szoba összkomfortos családi házrészemet, kis udvar, pince.Zárt kert is érdekel. Tel.: 06-23-382-398 • Eladó Érden a Spár és a DM mögött 127 nmes családi ház nagy kerttel két generáció számára is alkalmas beosztással. Irányár: 32 millió 06-30222-59-50, 06-20-981-88-69 • Érd parkvárosban 85nm 3 szobás kitûnõ állapotban lévõ ház 300 négyszögöl telekkel, melléképületekkel, garázzsal sürgõsen eladó. Érdeklõdni egész nap: 06-30-48-66-93 • Eladó 1 szoba összkomfortos családi ház Érden 860 nm telekkel. Vegyes tüzelésû kazán+ gázcirkó fûtéssel, szuterén, csatorna, fúrt kút. Tel.: 06-20-254-99-28 • Eladó Érd Kossuth L. u. 9-ben 2 lakásos ház. Egy: három szoba, ebédlõ, konyha, fürdõ 2 WC. Második: szoba, konyha, fürdõ, WC, szuterén, pince. Telek 1200 nm, garázs 2 kocsinak, szerelõaknával, összközmûves csatorna bekötve, szõlõssel és gyümölcsfákkal + szanetli a kertben+ melléképület. Irányár: 30 millió forint 06-30-41408-92, 06-30-548-94-83 • ARCHIMEDIA ÉPÍTÉSZIRODA Teljes körû építészeti tervezés, 1028 Budapest, Temetõ u 49. 06-30-680-4088, [email protected], www.archimedia.extra.hu • Érden eladó egy 1245 nm panorámás bekerített építési telek. Irányár: 10,2 millió Tel.: 0620-358-96-50 • 100 nm alapterületû családi ház eladó. Telek 200 négyszögöl, melléképületekkel. Teljes közmûvesített. Tel.: 06-30-278-74-28 • Érd központjában az Alsó utcából nyíló Edit utcában egy 1200 nm-es építési telek eladó. A teljes közmû a telek elõtt van. Érdeklõdni a 06-209943-250-es vagy a 06-23-366-754. telefonon. KIADÓ INGATLAN

• Különbejáratú összkomfortos, bútorozott garzonlakás kiadó. 06-23-363-372, 06-70-27655-82 • Kiadó érd központjában 20 négyzetméteres helyiség irodának, masszázsszalonnak stb. megfelelõ. Wc., mosdó van. Érdeklõdni: 06-70-60467-99, 06-23-369-601, 06-30-356-38-22 • Különálló 60 nm-es összkomfortos udvari lakás hosszútávra búturozottan kiadó Tel.: 06-23369-654 • Érden kiadó fõútvonalon, önálló kis ház berendezve,garázzsal 2 személynek. 06-20-920-4261, 06-23-520-668 • A Korall-Házban 40 nm-es lakás kiadó, irodának is, esetleg eladó. Érd.: 06-30-288-0136

RÉGISÉGET VÁSÁROLOK! Antik bútorokat, festményeket, porcelánokat, bronz- és réztárgyakat, kar- zseb- és díszórákat, régi kitüntetéseket, bizsut,

• Korall II. társasházban kiadó 35nm-es lakás. Érdeklõdni a 06-70-336-5469-es telefonszámon. • Irodák teljes infrastruktúrával, bútorozottan, napi takarítással kiadók. Érd, Fehérvári út 63-65. Érdeklõdni: 06-23-365-161 • Albérlet külön bejáratú, bútorozott gázfûtéses, szoba, konyha, 2 személy részére kiadó. 0623-372-657, 06-20-575-36-31 • Kiadó Érden jó közlekedési lehetõséggel 120 nm-es családiház bútorozottan összközmûvel saroktelekkel. Ár: 99.000.- FT+ rezsi. 2 havi kaucióval. 06-20-91-89-603 • Albérlet kiadó a tárnoki vasútállomástól 200 méterre. Frissen felújított 45 nm-es tetõtéri lakás, megbízható személy részére. Érd.: 06-30-330-8572 OKTATÁS

• Operaházi balettmûvész 5-12 éves korig klasszikus balettet tanít. 06-70-622-30-70 • Intenzív,mégis hagyományos és eredményes angoltanítás Érd parkvárosi magántanárnál Alfától Omegáig. Tel.: 06-205-211-439 • Fejlesztõ foglalkozásokat vállal szakvizsgás gyógypedagógus óvodás és kisiskolás gyermekek számára. Maczelka Mónika. Tel.: 06-30-478-3840 • Eladnám 11 éves Citroen 5 személyes doboJÁRMÛ

zos autómat. Irányár: 220.000 Ft. Vennék 5-6 év körüli szerény felszereltségû autót. Tel.: 06-209864-175 • Eladó Suzuki swift 1.3 GLX 5 ajtós metálzöld,elektromos ablak,lámpa és tükör. Irányár: 475.000.-Ft. Telefon: 06-30-212-56-84 • Eladó Skoda 120L 84-es zöld, friss mûszakival. Szép állapotban, új gumik és aksi. Ár: 80.000.- Ft. Telefon: 06-30-212-56-84 • Diesel Citroen C15 eladó 1995 évjárat. Vizsga 2009 februárig. Irányár: 200.000.-Ft. Tel.: 0620-491-25-91 • Robogó olcsón, gyorsan eladó. 06-20-92042-61, 06-23-520-668 EGYÉB

• Eladó két komplett szobabútor ülõgarnitúrával és egy komplett konyha bútor, áron alul. Érd.: 06-23-362-888, 06-20-497-69-16 • Almavásár termelõi áron március 2-tól szombatonként Bagoly u. 87-ben 06-20-423-03-79 • Rózsatõ bokor magastörzsû, több színben eladó 200.- Ft-tól. 06-23-376-954, 06-30-59-89981 • Adósságrendezés, építkezés, lakásvásárlás, felújítás gyors megoldására jelzáloghitel! Személyre szabott megoldások, ingyenes tanácsadás és elõkalkuláció az Önnek megfelelõ helyen és idõben. Adókedvezmény lehetõsége. Akár: ingatlan értékének 100%-ig hitelezhetõ. Jövedelemigazolás nélkül is. Passzív KHR (volt Bárlistások is) Deviza hitel esetén most a hitel ELSÕ 4 HÓNAPJÁBAN NINCS KAMAT és KEZELÉSI KÖLTSÉG. Hívjon bizalommal: 06-30/417-3507

KONTÉNER-RENDELÉS Kommunális sitt- és lomszállítás, konténer kihelyezés

06-23-396-396, 06-20-525-1211

Telefon: (06-30) 9423-035 Tel./Fax: (23) 376-479

Átadás: 2008. július

Átadás: 2008. október

ezüstöt, régi és használt könyveket.

MUNKÁT VÁLLAL

• Kerti munkát vállalok. Heti 5-6 órára, nyárra, és tavasztól õszig. 06-30-391-05-90 • Ápolt külsejû 50 éves nõ takarítást vállal szombatra. Igényes munka, reggel 8.00-10.00-ig. 06-23-387-349 • Házi betegápolást vállalok, kórházi gyakorlattal, kisebb házi munkával, friss nyugdíjas nõvér, sok éves gyakorlattal. 06-23-382-398

Érd központjában, Erzsébet u. 49. sz. alatt épülõ két különálló családi ház eladó. Érd.: 06-20/9552-667

www.erdilap.hu • www.erdcenter.hu www.erd-online.hu • www.t-meszaros.hu

12

VI. évfolyam 5. szám • 2008. március 13.

ÉRDI LAP

Ház Otthon Lakás Ingatlanközvetítõ Ker. Szolg. Kft. Érd, Riminyáki út 20. Tel: 06-23/362-464 Csépán István: 06-30/971-8151 Deme Györgyné: 06-30/314-9864 Nyitva tartás: H-P: 9-16-ig, Szo: 9-13-ig Budapesten IX. kerületben 90nm 3 szobás 1. emeleti lakás bérleti joggal eladó 8,5mil. Budapesten XI. kerületben földszinti 55nm teljesen felújított lakás 15,8mil. 05 Érden a Bajcsy Zsilinszky úton szoba konyhás kis ház 11mil. 06 Érden Judit utcában 3 szobás gyorsszerkezetes családi ház 8,8mil. 07 Érden Fûzfa utcában kertes családi ház 11mil. 051 Érden a Kakukk utcában 3 szobás családi ház mellette 1 szoba összkomfort 18,4mil. 053 Ráczkeresztúron 3 szobás tetõteres családi ház 20,9mil. 059 Érden a Holló utcában 2 szoba összkomfortos családi ház 21,9mil. 060 Érden a Bikavér utcában 65nm családi ház 17,9mil. 062 Érden a Kossuth Lajos utcában családi ház 18,5mil. 081 Érden Akácfa utcában másfél szobás családi ház 18mil. 082 Érden az Iglói utcában 2 szobás családi ház 18mil. 0164 Érden a Radnai utcában családi ház 26,5mil. 0176 Érden a Kakukk utcában 2 generációs családi ház 23mil. 0162 Tárnokon új családi házak 26,9mil. 0153 Érden a Szigetvári utcában 2 generációs családi ház 23,3mil. 0167 Érden a Csobánci utcában ikerház fele 23,5mil. Budapesten a XIII. kerületben a Gyöngyösi úton 2. emeleti lakás 15mil. 0257 Sóskúton új családi ház 46,9mil.

0258 Érden Tokai utcában 130nm családi ház 38mil. 0259 Érden a Bajcsy Zsilinszky úton telek melyre 9 egység építhetõ családi házzal együtt 80mil. 0261 Érden a Lakótelep hátánál 2 db önálló lakás új az egyik 151nm ára 42M Ft a mási 161nm ára 43,5M Ft. 0265 Érden a Tölcsvári utcában új 3 szobás családi ház 35mil. Telek: Szigetszentmiklóson ikerház építésre telek 11,5mil. Telek Érd Visegrádi utcában 300nöl 30mil. 03 Érdi lakótelep mögött ikerház építésre telek 15,6mil. 07 Szigetszentmiklóson 1,5 hektár terület melyre 200 db lakás építhetõ irány ár 275mil. 08 Érden az Ébenfa utcában egymás melletti két telek 13mil együtt. 014 Érden a Zilai utcában 884nm telek 8 mil. 023 Érden a Kõhalmi utcában 936nm telek 8,5mil. 025 Érden a Visegrádi utcában 350nöl telek 10mil. 033 Kulcson 157nöl telek Dunára nézõ 3,3mil. 036 Érden 2000nm telek melyre 3 lakás építhetõ 15mil. 040 Érden Vereckei utcában 398nöl telek 8,9mil. 055 Érden a Sóskúti úton 5000nm építési telek 30mil. Pázmándon 400nöl szõlõ présházzal 2,4mil. Érden zártkertek nagy választékban, amik még befektetésre jók. Érdi Opel Di-fer és a Citroen szalon után 1,3 hektár föld 24,5mil. Keresünk ügyfeleink részére 10-12millióig ingatlanokat. Ipari területek Érden és Diósdon eladók.

Az ORION Elektronikai Kft. sóskúti telephelyére (SÓSKÚT/IPARI PARK) C kategóriás jogosítvánnyal rendelkezõ

GÉPKOCSIVEZETÕ munkatársakat keres. Munkahely: 2038 Sóskút (Ipari park) ORION Kft. telephely Jelentkezés önéletrajz beküldésével az alábbi címekre: 1106 Budapest, Jászberényi út 29., Fax: 260 6520, e-mail : [email protected] Svéd hajópadló, lambéria, szárított fenyõ fûrészáru

Szennyvízszállítás 24 órán belül A SZIPPANTHAT Konzorcium tagja Miért fizetné ki az egész fuvart, ha nem kell! Fizessen m3-enként! Az autóinkon ezt is ellenõrizni tudja, korrekt szintjelzõ berendezésen Tevékenységeink: Szennyvízszállítás, duguláselhárítás, csatornatisztítás nagynyomású WOMA gépkocsival, szennyvízaknák nagynyomással való átmosása, tisztítása. Veszélyeshulladék szállítása: autómosók, olajos iszap, konyhai zsírfogók.

Fülöp 2004 Csatornatisztító Kft. Telefon: (23) 377-062, 06-30 9-540-003

Lambéria már 1090 Ft-tól (bruttó) HÕSZIGETELÕK NÉMET OSB AKCIÓ! Pl.: 6 OSB 659 Ft/m2, 8 OSB 880 Ft/m2

Nyomdai munkák, kiadványszerkesztés, fotózás, grafikai tervezés, szerkesztés, könyvkiadás. Csoma Kiadó Kft., 06-20/9205-496

2030 Érd, Budai út 68. Tel./fax: 23/361-643, Tel.: 06-20/96-56-457 www.lamberiaprofi.hu

ADSL Internet a megrendeléstõl a telepítésig! • Internet megrendelés, telepítés és beállítás • Új számítógépek igény szerinti összeállítása • Hardveres és szoftveres problémák javítása • Hálózatok kiépítése, konfigurálása, karbantartása • Rendszergazdai feladatok ellátása • Telefon alközponti rendszerek telepítése, javítása és karbantartása Telefon: 23/363-006 • Fax: 23/364-006 • Mobil: 30/288-0331 E-mail: [email protected] • Web: http://www.telekol.hu

VI. évfolyam 5. szám • 2008. március 13.

13

ÉRDI LAP

Csecsemõ úszás a Mazsola Úszó Tanodában a Ficánka Bébi Úszó Klub szervezésében A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy minden szülõ ráérezzen arra, hogy a csecsemõ úszás lényege a szeretet és az, hogy még közelebb kerüljünk saját gyermekünkhöz.Minden gyermekkel meg lehet szerettetni a vizet, csak türelem kell hozzá!

Somogyi Krisztina Telefon: 06 30 9-215-209 Somogyi Katalin Telefon: 06 20 9-640-876

Thermál Hotel Liget 2030 Érd-Ófalu, Római út 9. Telefon: 23/366-010, 366-038, Fax: 23/366-075 A THL családias környezetben, várja kedves vendégei fürdõparadicsomába. Térségi minõsített gyógyvizünk fürdõ- és ivókúrára javasolt. Fürdõszolgáltatásaink: masszázs, talpmasszázs hydro- fizikoterápia, iszapkezelés , elektroés lézerterápia, oxigénes testsúlycsökkentõ program, menedzser rekreáció, méregtelenítés infrakabinban, sejtregenerálás , cellulitisz-megszüntetés vacu-press masszázzsal. TB-vel együtt dolgozunk. Szállodánkban kényelmes kétágyas szobák, fürdõszobával, színes TV-vel, mini bárral, mérleggel, telefonnal szolgálják vendégeink kényelmét. Étterem, presszó,terasz, sörpince. Vendéglátói egységeinkben vállaljuk: esküvõk, családi rendezvények, érettségi bankettek, céges összejövetelek, konferenciák lebonyolítását. 2008. március 15-tõl hétvégeken svédasztalos családi ebéddel várjuk kedves vendégeinket a szálló teraszán! Minden hétfõn 8-12 között fél áron vehetik igénybe fürdõszolgáltatásainkat. Üdülési csekket, étkezési csekket elfogadunk. További információ: tel: 23/33-010 [email protected] www.hotelerd.hu A hirdetés bemutatása után 5% kedvezmény a fürdõben!

www.erdiallatkorhaz.hu (23) 365-229, (20) 9 365-229

RENDELÉSI IDÕ Hétköznap: 9–19 Szombat: 9–12 Vasárnap: 16–19 MÛTÉTI IDÕ 12–16

Ha baj van, már nem kell Budapestre mennie! Kedvence gyógykezelésére létrehoztunk egy magas színvonalú állatgyógyászati centrumot, amely az ambuláns, a mûtéti és a kórházi ellátás területén egyedülálló Érden. Légkondicionált környezetben, hidegvíz automatával és televízióval fölszerelt váróban fogadjuk Önt és kedvencét. SZOLGÁLTATÁSAINK: védõoltások • ivartalanítás • sebészeti és szülészeti ellátás • csontsebészet csípõízületi szûrés • laborvizsgálatok • ultrahangos fogkõeltávolítás A LEGKORSZERÛBB MÛSZEREKKEL DOLGOZUNK: ultrahang • röntgen • számítógépes EKG • altatógépek AMIBEN EGYEDÜLÁLLÓAK VAGYUNK: A kórházi betegelhelyezés és az intenzív õrzés biztosítása. Szeretettel várja Önt és kedvencét az Érdi Állatkórház minden munkatársa. Nézzen be hozzánk!

14

ÉRDI LAP

VI. évfolyam 5. szám • 2008. március 13.

Budakeszi Volkswagen Márkakereskedés felvesz gyakorlott gépjármû értékesítõt. 2092 Budakeszi, Budaörsi út 15.

Autoland Kft. 2030 Érd, Iparos út 40. Érd, M7 lejáratánál Tel.: 20/204-6500, 20/204-6503, 20/204-6505

www.fordtalanság.hu