VI. évfolyam 19. szám 2009.05.06.
Jövőépítés vezetőkkel, oktatókkal, hallgatókkal Tizedszer rendezte meg a Berzsenyi Dániel-emléknapot a Savaria Egyetemi Központ múlt szerdán. Intézményünk tavasszal rendezi a legtöbb konferenciát, tudományos ülést, ekkor ünnepelnek a diákok szakesteken, és választanak maguk közül rektort a diáknapokon. Az egykori Berzsenyi Dániel Főiskola az egyetemmé válást követően is hűen őrzi a berzsenyis hagyományokat, az egyetem e napon elismeréseket, díjakat is oszt. A program az A–épület földszintjén található Berzsenyi-emléktáblánál koszorúzással kezdődött; az egyetem, a megye, a város vezetői, a Maribori Egyetem, valamint a Hallgatói Önkormányzat képviselői helyezték el koszorúikat. Az ünnepségen prof. dr. Gadányi Károly, a Savaria Egyetemi Központ elnök-rektorhelyettese az elődök iránti elkötelezettség fontosságára hívta fel a figyelmet. Prof. dr. Albert Levente, a Nyugat-magyarországi Egyetem általános rektorhelyettese is a hagyományápolás jelentőségére mutatott rá, de szólt a jövőbeni fejlesztési tervekről is. Elmondta, az intézmény jövőépítésben a hallgatókat épp olyan partnernek tekinti, mint a szombathelyi egyetemi központ vezetőit, oktatóit. Az emléknapon Berzsenyi Dániel Emlékdíj kitüntetésben részesült Horváthné dr. Molnár Katalin, dr. Gáspár Mihály, dr. Vörös Ottó. Arany Katedra Díjat vehetett át dr. Szántó Imréné, dr. Mojszejenko Ljudmilla, Kiss Judit. Tudományért kitüntetést kapott dr. Kovács Zsolt. A SEK Kiváló Hallgatója címmel idén Ilon Judit, Nagy Renáta, Kékkovács Kíra Alina, Sági Zsuzsanna Magdolna, Cordier Bálint büszkélkedhet. SEK elnök-rektorhelyettesi dicséretben részesült Kovácsné Wagner Anikó, Horváth Judit, Sákovics Péter, Erős Lívia, Baráth Lászlóné, dr. Tóth Gábor, dr. Lakotár Katalin, dr. Scheidné dr. Nagy Tóth Erika, dr. Nemes József, Zsömbölyi Gyuláné, Kovács Gabriella, Molnár Lászlóné, Horváth Miklósné, Némethné Perend Éva. Prof. dr. Gyurácz Józsefet és dr. Mersich Zsuzsannát a megyei közgyűlés a közösség ügyének szolgálata érdekében hosszabb időn át kifejtett kiemelkedő tevékenységéért Pável Ágoston Emlékplakettkitüntetésben részesítette. A díjazottak az ünnepségen jutalmat vehettek át. Törzsgárda emléklapot
kaptak azok, akik 35, 30, 25 és 20 éve intézményünkben dolgoznak. 35 éve intézményünkben dolgozik Gáspár Ferencné, dr. Gáspár Mihály, dr. Guttmann Miklós, dr. Iker János, dr. Pálvölgyi Mihály, Márcziné Nyíri Márta, Szántó Imréné dr., Csárics Sándorné, Farkasné Somogyi Ilona, Kovács Kálmánné, Bognár Tihamérné. 30 éve intézményünkben dolgozik Keszeiné Barki Katalin, dr. Jankovics Mária, Horváth Antalné, ügyintéző. 25 éve intézményünkben dolgozik Székely Klára, Puskás Lajosné, Sákovics Péter, dr. Krajczárné dr. Cierna Lubica, Molnár László, dr. Polgár Marianna, dr. Pozsonyiné Falusi Anikó, Balázs Tibor, Nagyné dr. Markó Julianna, dr. Szinetár Csaba, prof. dr. Veress Márton, Takácsné Csorba Zsuzsanna, Fehérné Rumi Kornélia, Hajduné Horváth Erika Judit, Vojnovicsné Vitályos Katalin, dr. Vigh Kálmán, Kleininger Monika, gazdasági vezető. 20 éve intézményünkben dolgozik Csepreghy Károly, Kovács Gabriella, Kovács Katalin, Farkasné Szűcs Judit, dr. Mersich Zsuzsanna, Barták Balázs, Feketéné Csizmazia Zsuzsanna, Nagy Anna, dr. Skribanek Anna, Németh Brigitta Margit, Róka Judit, Tuiderné Pulay Andrea, Károly Frigyes, Schwarcz Ferencné, Horváthné Sámson Andrea, Tóth Péter. A 2009. évi dr. Bariska Mihály-díjat a kuratórium Pintér Judit angol–alkalmazott nyelvészet szakos hallgatónak ítélte oda. Mint ismeretes, dr. Bariska Mihály intézményünk jogelődjének tanára volt 1959–1966 között, a lektorátus vezetője, számos tankönyv írója. A kitüntetés a Dr. Bariska Mihály-díj címet viseli, amelyet az alapítvány kuratóriuma ítél oda. Az alapítvány tőkéjét a Bariska testvérek adták össze. (Kleinhappel Miklós)
Végső búcsú Szalay Lászlótól Múlt kedden vettek végső búcsút dr. Szalay Lászlótól tanítványai, barátai, kollégái, tisztelői a Díszteremben. Az egykori főigazgatót a Savaria Egyetemi Központ saját halottjának tekinti. A búcsúztatón az elhunytra emlékezett prof. dr. Gadányi Károly, Szále László és Majtényi László. Kiss Péter gyásztáviratban idézte fel az alapító főigazgató emlékét. Mint írta, szüleinek és neki abban a szerencsében volt részünk, hogy Vas megye megbecsült személyiségeként, kiváló pedagógusaként és intézményvezetőjeként személyesen is ismerhették őt. „Az önálló szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola létrehozásával példamutató elkötelezettségével, lelkesedésével és töretlen munkabírásával egész életében szeretett városát tartotta szem előtt. Több évtizedes kivételes szakmai munkássága, őszinte és közvetlen lénye, bölcsessége és állhatatossága követendő példaként szolgál valamennyiünk számára.” (Kleinhappel Miklós)
Földtudományok és matematika A Magyarhoni Földtani Társulat a Természettudományi és Műszaki Karon kihelyezett ülést tartott az elmúlt héten. A Matematikai módszerek a földtudományokban című eszmecsere keretében bemutatkozott a társulat, és annak első ifjúsági szervezete, a Student Chapter, valamint előadásokat lehetett meghallgatni. Prof. dr. Veress Márton, a TTMK dékánja jelzésértékűnek nevezte, hogy az ülés helyszíne a kar. Úgy vélekedett, a matematikai szemlélet egyre inkább terjed a földtudományokban, ugyanakkor a tanácskozás lökést ad annak, hogy ezek az eljárások a TTMK-n is meghonosodjanak. A földrajz ugyan leíró tudomány, de egyes kérdésekre a matematika alkalmazásával lehet választ adni. Tudni kell, hogy a földi folyamatok sok esetben véletlenszerűek, ebből adódóan nem mindig írhatók le a matematikatudomány eszközeivel, ennek ellenére a tudományterület célja, hogy minél jobban elmozduljon az egzaktság irányába. Dr. Geiger János egyetemi docens a földtani társulat Geomatematikai Szakosztály történetéről szólva elmondta, a tematikus szakosztály 1970-ben – akkor még Matematikai Földtani Szakosztály néven – jött létre. Bár 1978-ban felfüggesztette működését, 1986-tól a jelenlegi nevén, alapvetően a geostatisztikára, a geomatematikára és a térinformatikára fókuszálva újra működik. Tavaly megalakult a szakosztály első ifjúsági szervezete. A jövőről szólva elhangzott: hatalmas eredmény, hogy 2010-ben Magyarország ad otthont a Matematikai Földrajz Nemzetközi Társasága világkonferenciájának. A rendezvényen kilenc szakmai előadás hangzott el. Intézményünk részéről dr. Gucsik Arnold Sokk-hullám fizikai paraméterek egy földi meteoritkráter esetében; dr. Péntek Kálmán A karsztos oldás általános egyenletrendszerének felállítása és megoldása; prof. dr. Veress Márton Vályúfejlődés csupasz lejtőkön címmel osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Egy másik előadás, amely a Többváltozós adat- és idősoros elemzés a Kis Balaton Vízvédelmi Rendszer vízminőségi adatsorain címet kapta, a TTMK-s dr. Koponai János és egy negyedéves ELTE-s hallgató munkája révén volt hallható. (Kleinhappel Miklós)
Költészet és kultúra a harmadik évezredben A 12 legszebb magyar vers elnevezésű rendezvénysorozat immár negyedik alkalommal fogadta az érdeklődőket április 24–26. között. Ezúttal Esztergomban, ahol három napon át Babits Mihály Esti kérdés című verséről szóló előadásokat hallgathattak meg az irodalomtudósok, a pedagógusok, a diákok, az irodalomkedvelők. Mondhatjuk, hogy immár hagyományszerűen szavalással kezdődött a konferencia: a verset Jordán Tamás vezényletével, az Esztergomi Bazilika lépcsőjén állva több mint ezer diák mondta el együtt. „Különleges, időtlen, megrendítő és megható” – így öntötték szavakba az élményt azok, akik hallották, hogyan szólaltatta meg ezer fiatal egyszerre Babits szavait. A konferencián a Balassa Bálint Szakképző Iskola Dísztermében neves tudósok osztották meg gondolataikat a hallgatósággal, köztük a Nyugat-magyarországi Egyetem Bölcsészettudományi Kar (BTK) oktatói. Többek között Bókay Antal, Láng Gusztáv, Alexa Károly, Nyilasy Balázs, Tverdota György, Kovács Ágnes, Bokányi Péter és Végh Balázs
Béla előadásait lehetett meghallgatni. A résztvevők igen érdekes témák közül válogathattak: előadás hangzott el például a fiatal Babits költészetében fellelhető antikizáló képekről, az archaikus hagyományokról, az Esti kérdésben megjelenő Biblia-allúziókról, de a vers angol, német és finn fordításáról is szó esett. Minden kisebb blokkot hozzászólások követtek, ahol előadók és érdeklődők közösen tárgyalhatták meg a hallottakat, és ahol mindenki szabadon kifejthette véleményét. A konferenciasorozatot (amely akkreditált továbbképzés is volt a magyar szakos pedagógusok számára) olyan kísérőprogramok színesítették, mint Illés Anna grafikus és Kovács Melinda fotóművész kiállítása, Nyilasy Balázs bemutatta az előző, Szondi két apródja-konferencián elhangzott előadások anyagából készült kötetet, valamint a résztvevők megtekintették a Babits Mihály Emlékházat. A 12 legszebb magyar vers konferenciasorozatról, illetve az Esti kérdés-konferenciáról dr. Fűzfa Balázst, a BTK egyetemi docensét, a rendezvények megálmodóját kérdeztük. Elsőként arról, mindig egyértelmű-e, hol legyen egy-egy konferencia helyszíne? „Van néhány szempontom: elsődlegesen természetesen az, hogy a vershez vagy a költőhöz erősen kötődjön a helyszín. Másrészt fontosnak tartom, hogy különböző tájakon legyenek a konferenciák, tehát a 12 alkalmat tekintve szinte járjuk be az országot, sőt, jussunk el az országhatárokon túlra is. Az pedig Szécsényben, a Szondi két apródja-szimpóziumon derült ki igazán számomra, mennyire fontos, hogy magának a konferenciának méltó legyen a közvetlen környezete. Egészen más ugyanis a hangulat egy kastélyteremben, mint egy egyszerű előadóban.” Fűzfa Balázs úgy érzi, mostanra sikerült megtalálni azt a fajta kompozíciót, amely a legközelebb áll eredeti elképzeléséhez. „Az első nap mindenekelőtt az élményé – most például több mint 1000 középiskolással mondtuk el az Esti kérdést az Esztergomi Bazilika lépcsőin Jordán Tamás vezetésével –, a második a tudományé, a harmadik pedig a tanításé; miközben persze a témák némileg át is fedik egymást. A résztvevők száma állandósultnak mondható: 30-nál sosem voltunk kevesebben egy-egy ülésszakon. Általában 40–60 fő volt a közönség létszáma, de olyan is előfordult, hogy 80–100 érdeklődőt vonzott egy program. Tekintve, hogy itt alapvetően és nagyrészt tudományos szövegek hangzanak el – három napon keresztül szinte egyfolytában 30–35 tanulmány! –, ezt elég jó eredménynek gondolom.” A rendezvénysorozat egyik fő célja a legkorszerűbb eredmények összefoglalása a közoktatás és a tudomány számára. Felvetődik a kérdés, hogy a fiatalokat – és nem csupán a pedagógusjelölteket – mennyire érdekli, illetve ami talán még fontosabb, mennyire szeretné megérinteni egy-egy ilyen magas színvonalú tudományos rendezvény? „Az Esti kérdés-konferencián szerepeltek középiskolások is, de részvételük nem mondható jellemzőnek – ám ez nem is volna várható. Néhány érdeklődő azonban mindig akad, s ők szívesen jönnek. Annak pedig különösen örülök, amikor korábbi tanítványaim megjelennek ilyen alkalmakon – ez most is így volt.” Egy konferencián a résztvevők ugyanolyan fontosak, mint az előadók. Közülük sokan „visszatérő vendégnek” számítanak, hiszen a legtöbb rendezvényen jelen voltak, előadást tartottak. Az ő kezdeti lelkesedésük vajon töretlen? Segítenek például új ötletekkel vagy észrevételeikkel, tudakoltuk a BTK docensétől. „Úgy tűnik, nekik is tetszik a ’forgatókönyv’, de néha tesznek javaslatokat például az előadók személyével kapcsolatosan. Alapvetően azonban rám bízták magukat. Ennek persze én nagyon örülök, mert úgy érzem, magával az ötlettel – egyetlen vers áll három napig a figyelem középpontjában sok-sok szempontból vizsgálva egy, a költő életében fontos helyszínen – sikerült ’megfogni’ valamit. Fontos elmondani, hogy ezeken a konferenciákon senki nem kap honoráriumot. A pályázatokból és egyéb támogatásokból csak a terembérletet és a szállást-étkezést tudjuk fedezni. Megható számomra, hogy hívó
szavamra alkalmanként 30–40 komoly tudós képes több száz kilométert utazni a saját költségére, hogy elmondja a gondolatait egyetlen versről… S csodálatos az önmérséklet is, mellyel mindenki tudomásul veszi a játékszabályokat: a kezdő éppen úgy 20 percet kap, mint a Széchenyi-díjas… Legfőképpen az egyes helyszínek önkormányzatai támogatják a rendezvényt (Szatmárnémeti–Koltó, Szombathely, Vas megye, Szécsény, Drégelypalánk, Esztergom). A konferenciák anyagának könyvként való megjelenését külön pályázati rendszerben igyekszem elhelyezni, de például Esztergom úgy segíti a megjelenést, hogy előre megvesz belőle 100 példányt. A mi egyetemünk bölcsészkarának Tudományos Bizottsága tavaly jelentősen segítette a sorozat ülésszakait, idén már kevesebb volt ehhez az ereje, ám a gesztust megtette most is. De Szombathely vagy akár Vas megye lehetne a 12 legszebb magyar vers ’fővárosa’, ’megyéje’! Ne feledjük, hogy a sorozatban négy ide köthető vers szerepel (Pilinszky, Nagy László, Berzsenyi, Weöres), s ez nem lehet véletlen! Még ugyan nem kerestek meg ez ügyben, de ami késik, talán nem múlik!” A témán kívül természetesen minden egyes rendezvénynek meg kell újulnia. Kulcskérdés, hogy az ismétlődő elemek mellett mindig legyen újdonság, meglepetés is a programban. „Ilyen volt most egy tangóharmonikás est vagy egy kiállítás megnyitója, de legfőképpen, hogy a mi kedvünkért egy héttel a hivatalos megnyitó előtt megtekinthettük a Babits Mihály Emlékházat! S nagyon fontos „különlegesség” az is, hogy új szakmai kapcsolatok, barátságok szövődnek minden alkalommal. Ám a visszajelzések szerint a résztvevők az összejövetelek kellemes, derűs, feszültségektől mentes a hangulatát élvezik.” Fűzfa Balázs lelkesedése töretlen, mint mondta, a konferenciák amellett, hogy kimerítő szellemi és fizikai kalandot jelentenek, energiával is feltöltik. „Az ilyen fajta fáradságnál nincs jobb érzés. Már hazafelé jövet az új ötleteken gondolkodtam. Hiszen hónapokkal ezelőtt elkezdtem szervezni a következőt, sőt, a 2010 tavaszi rendezvény egyik helyszínét Esztergomban pontosítottuk az újvidéki tanszékvezető asszonnyal…” (Tóth Melinda)
Labdarúgó MEFOB: döntős a SEK férfi csapata 8:0-ra győzött a Savaria Egyetemi Központ férfi nagypályás labdarúgócsapata a Budapesti Műszaki Egyetem együttese ellen, így a Magyar Egyetemi–Főiskolai Országos Bajnokság négyes döntőjébe jutott. A rangadót május 19–20-án Szombathelyen rendezik meg. NYME SEK–BME 8:0 (4:0) Haladás Stadion, 50 néző A mérkőzést vezette: Tóth. Gólszerzők: Jáger 3, Simon 2, Andorka, Pomázi, Horváth. Összeállítás: Sipos – Viszket, Bagó, Kovács, Szandi – Imre, Jáger, Horváth, Dallos – Andorka, Simon.
Edző: Sákovics Péter Cserék: Sipos, Bagó, Viszket és Simon helyett Gőcze, Bandics, Tóth és Pomázi. (Kleinhappel Miklós)
