VI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM MÁRCIUS 4

VI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM

2014. MÁRCIUS 4.

Az Oktatási és Kulturális Közlöny 2014. évi első számának tartalmából: – teljes tematikus összeállítás a köznevelés és a felsőoktatás, illetve kulturális élet szabályozására vonatkozó aktuális jogszabályokból, – az oktatási és kulturális ágazati álláspályázatok, – az Emberi Erőforrások Minisztériuma által, illetve támogatásával meghirdetett verseny-, és ösztöndíj pályázati felhívások, – kizárólag a közlönyből megismerhető, az oktatási és a kulturális intézményrendszer működésével kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat tartalmazó közlemények. A változó igényeknek megfelelően megújult formában, 2014-ben már kizárólag elektronikus felületen, jelentős mértékben csökkentett éves előfizetői díj mellett megjelentetett Oktatási és Kulturális Közlöny hiteles publikációs felületként biztosítja az ágazatra vonatkozó információkat.

1

O K T A T Á S I É S K U L T U R Á L I S K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 1. szám

Oldalszám

Szociális

Felnőttképzés

Kultúra

Köznevelés

Felsőoktatás

Tartalomjegyzék

Jogszabályok

·

·

·

·

·

·

·

2013. évi CCII. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a szabálysértési eljárásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról

3

·

2013. évi CCIII. törvény a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról

5

·

2013. évi CCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás átalakításával összefüggő módosításáról

24

2013. évi CCIX. törvény az egyfelől Magyarország, másfelől az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről szóló 1997. június 20-án aláírt Megállapodás módosításáról szóló Megállapodás kihirdetéséről

50

2013. évi CCXI. törvény a Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a kulturális központok

· · ·

·

· ·

nyitásáról, működtetéséről és tevékenységéről szóló Egyezmény kihirdetéséről

54

2013. évi CCXVII. törvény egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról

66

467/2013. (XII. 7.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról

77

56/2013. (XII. 4.) NGM rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezési eljárása során fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről, befizetésének és felhasználásának szabályairól, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjéről

78

75/2013. (XII. 7.) EMMI rendelet a területi felzárkózási koordinációs központi és felnőttképzési feladatot ellátó regionális képző központok irányításáról, feladatairól szóló 3/2011. (II. 11.) KIM rendelet módosításáról

80

113/2013. (XII. 10.) VM rendelet az óvoda-, és iskolatej program szabályozásáról

81

77/2013. (XII. 13.) EMMI rendelet a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról szóló 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet módosításáról

126

·

58/2013. (XII. 13.) NGM rendelet a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól

127

·

59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról

131

·

Határozatok ·

497/2013. (XII. 5.) KE határozat kitüntetés adományozásáról

136

·


137

·


138

·


139

·


140

1891/2013. (XII. 4.) Korm. határozat Magyarország Kormánya és Kuvait Állam Kormánya közötti felsőoktatási és tudományos együttműködésről szóló egyezmény szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról

141

1903/2013. (XII. 5.) Korm. határozat a Womex világzenei vásár 2015-ös budapesti megrendezésének támogatásáról

142

1924/2013. (XII. 11.) Korm. határozat a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím 3. Közoktatási célú humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás jogcímcsoport megnevezésű előirányzat túllépésének jóváhagyásáról

143

· ·

·

2

Oldalszám

Szociális

Felnőttképzés

Kultúra

Köznevelés

Felsőoktatás


·

1926/2013. (XII. 11.) Korm. határozat a Magyar Írószövetség működésének támogatása érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról

144

·

1929/2013. (XII. 11.) az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményei restaurálása költségeinek fedezete érdekében a Miniszterelnökség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról

146

·

1919/2013. (XII. 11.) Korm. határozat a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes hasznosításáról

148

·

147/2013. (XII. 12.) ME határozat főiskolai tanár kinevezéséről

149

·

148/2013. (XII. 12.) ME határozat az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága tagja megbízásának visszavonásáról és új tag megbízásáról

150

Közlemények Álláspályázatok · ·

·

Pályázati felhívás felsőoktatási intézmény vezetői, oktatói és egyéb álláshelyének betöltésére

151

Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézmény vezetői álláshelyének betöltésére

152

Ösztöndíj- és versenyfelhívások ·

·

· ·

A Vásáry Tamás Ösztöndíj 2014. évi pályázati felhívása

166

Kaán Károly XXII. Országos Természet- és Környezetismereti verseny felhívása

170

Felhívás a felsőoktatási intézmények Szép magyar beszéd versenyére

172

Értesítések ·

Közlemény oklevél érvénytelenítéséről

173

·

Közlemény bélyegző érvénytelenítéséről

174

·

A közlöny zárása után érkezett közlemények, pályázati felhívások

175

3


Jogszabályok

2013. évi CCII. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a szabálysértési eljárásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról* 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 1. §

(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A 84. §-ban meghatározott ellátások tekintetében a törvény hatálya kiterjed arra a személyre, akinek a) idegenrendészeti, kitoloncolási, menekültügyi őrizete megszűnt, b) az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság által fenntartott intézményben, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt kijelölt helyen, vagy a menekültügyi eljárásban elrendelt kötelező tartózkodási helyen, vagy szálláshelyen való tartózkodása megszűnt, vagy c) idegenrendészeti vagy menekültügyi eljárásban az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóság által fenntartott intézmény kijelölt helyen való tartózkodási helyként vagy szálláshelyként nem jelölhető ki és a 4. § (3) bekezdése alapján hajléktalannak minősül.” (2) Az Sztv. 3. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki: „(4b) A 84. §-ban meghatározott ellátásokat a (4a) bekezdésben felsorolt külföldiek az idegenrendészeti vagy a menekültügyi hatóság által kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás, vagy humanitárius tartózkodási engedély és a (4a) bekezdésben foglalt feltételek fennállását tanúsító hatósági igazolás birtokában vehetik igénybe.” (3) Az Sztv. 3. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki: „(4c) A 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a törvény hatálya kiterjed az összevont engedéllyel rendelkező, Magyarország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra.”

2. § Az Sztv. 20. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely, családsegítés és a 3. § (4a) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek átmeneti szállása esetén, amennyiben az ellátásban részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkezik, ennek tényét kell a nyilvántartásban rögzíteni.” 3. § Az Sztv. 84. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A 3. § (4a) bekezdésében meghatározott hajléktalan személyek esetében az ellátás keretében kizárólag szállás és tisztálkodási lehetőség biztosítható.” 4. § Az Sztv. 115/A. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (Térítésmentesen kell biztosítani) „h) a 84. § (3) bekezdésében meghatározott ellátást.”

2. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása 5. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 157. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) Az elektronikus hírközlési szolgáltató – ha az a rendelkezésére áll – a szabálysértési hatóság kérelmére a segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele szabálysértés elkövetőjének azonosítása céljából köteles átadni a segélyhívószámra kezdeményezett hívó telefonszám vonatkozásában a) az előfizető családi nevére és utónevére, születési helyére és idejére, anyja születési családi és utónevére, lakcímére és értesítési címére, vagy b) a nem természetes személy előfizető esetén annak cégnevére, székhelyére, telephelyére, képviselőjének családi nevére és utónevére vonatkozó adatokat.”

* A törvényt az Országgyűlés a 2013. november 25-i ülésnapján fogadta el.

4


3. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása 6. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) a következő 40/A. §-sal egészül ki: „40/A. § A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a szabálysértési szabályozásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében a kormányhivatal illetékességi területén a járási hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi vagy egyes szabálysértési ügyekben való eljárásra, valamint a járási hivatal rendes munkaidején túl történő eljárásra az általános illetékességű járási hivataltól eltérő más járási hivatal illetékességét is megállapíthatja.” 7. §

(1) A Szabs. tv. 92. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Szabálysértési költség) „d) a meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság közérdekű munkával történő megváltása esetén a közérdekű munka végzéséhez beszerzett foglalkoztathatósági szakvélemény költsége.” (2) A Szabs. tv. 92. §-a a következő új (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A büntetésként kiszabott közérdekű munka végzéséhez beszerzett foglalkoztathatósági szakvélemény költségét az állam viseli. A szakvélemény költségét a) a bíróság által kiszabott közérdekű munka esetén az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság, b) egyéb esetben a büntetést kiszabó szabálysértési hatóság téríti meg.”

8. § A Szabs. tv. 142. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az állami foglalkoztatási szerv haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül értesíti a 141. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott hatóságot] „a) arról, ha az elkövető a munkakötelezettségének nem vagy részben, vagy az állami foglalkoztatási szerv előtti megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, a teljesített munkaórák megjelölésével, valamint” 9. § A Szabs. tv. 144. §-a a következő új (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) Közérdekű munkavégzésre alkalmas munkahely hiányában a munkahely kijelölés ismételt megkísérlése érdekében harminc napon belül ismételt megjelenésre kell felszólítani az elkövetőt.” 10. § A Szabs. tv. 250. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Felhatalmazást kap a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy a szabálysértési szabályozásért felelős miniszterrel egyetértésben a járási hivatal 40/A. § szerinti általánostól eltérő illetékességét rendeletben meghatározza.” 11. § A Szabs. tv. a) 142. § (2) bekezdésében a „144. § (4) és (8) bekezdésében” szövegrész helyébe a „144. § (4), (8) és (11) bekezdésében”, b) 144. § (3) bekezdésében a „munkakötelezettségének nem tesz eleget,” szövegrész helyébe a „munkakötelezettségének, vagy az állami foglalkoztatási szerv előtti megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget,” szöveg lép.

4. Az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XCIII. törvény módosítása 12. § Nem lép hatályba az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XCIII. törvény 10. § (2) bekezdése.

5. Záró rendelkezések 13. §

(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 1. § (3) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.

Áder János s. k.,

Kövér László s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyűlés elnöke

5


2013. évi CCIII. törvény a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról* I. Fejezet Az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes törvények módosítása 1. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása 1. §

(1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Hartv.) 2. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „h) reorganizációs hitel: a válságköltségvetés, valamint a III. és IV. Fejezetben szabályozott eljárásban, az eljárás jogerős befejezéséig az önkormányzat, valamint a hitelezők között megkötött egyezség létrejöttének biztosításához szükséges hitel, beleértve az adósságrendezési eljárás alatt álló helyi önkormányzat lejárttá tett hiteleinek és kötvényeinek kiváltására szolgáló hitelt is.” (2) A Hartv. a következő 7/A. §-sal egészül ki: „7/A. § A zálogjogosult hitelező a zálogjog érvényesítésével összefüggő jogait a zálogkötelezett helyi önkormányzattal szemben az adósságrendezési eljárás kezdő időpontjától nem gyakorolhatja, követeléseinek a zálogtárgyból való kielégítésére az e törvény szerinti eljárás keretében kerül sor.” (3) A Hartv. 23. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az egyezség megkötésekor az államnak a helyi önkormányzattal szemben fennálló követelése – az államháztartásért felelős miniszter engedélyével – 50%-os mértékig csökkenthető.” (4) A Hartv. 32. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Ha a (4) bekezdés szerinti jóváhagyást megelőzően a helyi önkormányzat és hitelezői a hitelezők követelésének kielégítését célzó egyezséget kötnek és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az adósságrendezési eljárást végzéssel befejezi. Az egyezségkötésre és a bíróság végzésére a 20. § (3) és (4) bekezdését, a 20/A. §-t, a 22. § (3) és (4) bekezdését, a 22/A–24. §-t, a 25. § (1)–(4) bekezdését, a 26. §-t és a 27. §-t kell alkalmazni.” (5) A Hartv. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A pénzügyi gondnok díját – az eset összes körülményeitől függően – a bíróság állapítja meg. A díj lehetséges mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.” (6) A Hartv. a következő 38. §-sal egészül ki: „38. § A Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 23. § (7) bekezdését és 32. § (4a) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő adósságrendezési eljárásokban is alkalmazni kell, amelynél a bíróság a vagyonfelosztási javaslatot még nem hagyta jóvá.” (7) A Hartv. a) 18. § (2) bekezdés a) pontjában az „az e törvény mellékletében” szövegrész helyébe az „az 1. mellékletben” szöveg, b) 23. § (3) bekezdésében az „Egyezség akkor” szövegrész helyébe az „Egyezség – a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – akkor” szöveg, az „összes követelése” szövegrész helyébe az „összes követelése – a (7) bekezdés szerinti teljes állami követelést is beleértve – ” szöveg, c) 25. § (3) bekezdésében és 32. § (4) bekezdésében a „fellebbezésnek” szövegrész helyébe a „felülvizsgálatnak” szöveg, d) 30. § (1) bekezdés b) pontjában az „a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (2) bekezdése, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 86. § (1) bekezdése” szöveg lép. (8) A Hartv. Melléklete helyébe az 1. melléklet lép.


6


2. A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény módosítása 2. §

(1) A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § (1) A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a) a fővárosi önkormányzat közgyűlésének rendeletével – törvény alapján – a fővárosi önkormányzat által kivetett helyi adóból származó, a (4) bekezdésben foglalt, kiadásként visszatartott összeggel csökkentett bevétel, valamint b) ha a helyi adókról szóló törvény alapján a kerületi önkormányzat képviselő-testülete előzetes beleegyezését adja ahhoz, hogy az általa kivethető helyi adót a fővárosi önkormányzat közgyűlése vesse ki, a fővárosi önkormányzat közgyűlésének rendelete alapján kivetett helyi adóból származó bevétel és az ahhoz kapcsolódó állami támogatás az e törvényben meghatározott szabályok szerint osztottan illeti meg. (2) A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat e törvényben meghatározott szabályok szerint osztottan illetik meg a fővárosi önkormányzat közgyűlésének rendelete alapján kivetett helyi adóhoz kapcsolódóan kiszabott pótlékból és bírságból származó bevételek. (3) A fővárosi önkormányzatot illeti meg a fővárosi önkormányzat által a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (4) bekezdése alapján kivetett helyi adókból származó bevétel. (4) A fővárosi önkormányzati helyi adóztatással kapcsolatos kiadásokat az (1) bekezdés a) pontja szerinti bevételből részesülők viselik részesedésük arányában. Kiadásként a fővárosi önkormányzatnál a beszedéssel – a fővárosi önkormányzati adóhatóság működtetésével – összefüggően felmerült kiadásokat kell figyelembe venni. (5) Az (1) bekezdés a) pontja és (4) bekezdése szerinti kiadásként a tárgyévet megelőző év költségvetési rendeletének végrehajtásáról szóló fővárosi önkormányzati rendeletben elfogadott adóbeszedéssel kapcsolatos kiadásokat kell előlegként figyelembe venni és a levonását a rendelet hatályba lépését követő havi utalásban kell a kerületi önkormányzatok felé érvényesíteni. Az előleg és a tárgyévi tényleges kiadások különbözetét a tárgyévi költségvetési rendelet végrehajtásáról szóló rendelet hatályba lépését követő havi utalásban kell elszámolni. (6) Az (1) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés szerint figyelembe vehető kiadásokat a (2) bekezdésben felsorolt bevételek legfeljebb 50%-áig terjedő mértékben lehet érvényesíteni.” (2) Az Fmtv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § Felhatalmazást kap a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a tárgyévre vonatkozóan a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek összegét és azok beszedésével összefüggően felmerült kiadások elszámolásának rendjét rendeletben határozza meg.” (3) Az Fmtv. a) 4. § (1) bekezdésében a „2. § a) pontja” szövegrész helyébe a „2. § (1) bekezdés a) pontja és a 2. § (2) bekezdése” szöveg, b) 4. § (2) bekezdésében a „2. §” szövegrész helyébe a „2. § (1) bekezdés” szöveg lép.

3. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása 3. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) a következő 111/A. §-sal egészül ki: „111/A. § Ha a helyi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, államháztartási beszámolási kötelezettségének vagy vagyon-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, a részére járó egyes támogatások folyósítása az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül.” 4. § Hatályát veszti a Mötv. 115. § (2) bekezdése.

4. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása 5. §

(1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 10. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nincs szükség a Kormány hozzájárulására) „a) a központi költségvetésből nyújtott, európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől az önkormányzat által megnyert pályázat önrészének és az így megnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló,”

7


(2) A Gst. 10. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nincs szükség a Kormány hozzájárulására) „e) a d) pont szerinti önkormányzat-kategóriákba tartozó önkormányzatok ott leírtak szerinti értékhatárokat meg nem haladó összegű, továbbá az a)–b) pont szerinti, valamint bármely jogi személy által megkötött c) pont szerinti ügyletekhez nyújtott, Áht. szerinti önkormányzati kezesség- és garanciavállalásaihoz.” (3) A Gst. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Nincs szükség a Kormány hozzájárulására a) a (7a) bekezdés szerinti ügyletek kivételével a központi költségvetésből nyújtott, európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől az önkormányzat által megnyert pályázat önrészének és az így megnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló, b) az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelre vonatkozó, c) a likvid hitelre vonatkozó, d) a (7a) bekezdés szerinti ügyletek kivételével, a fővárosi önkormányzat és megyei jogú város önkormányzata esetében a 100 millió forintot, országos nemzetiségi önkormányzat esetében a 20 millió forintot, egyéb önkormányzat esetében az adott évi saját bevételeinek 20%-át meg nem haladó, de legfeljebb 10 millió forint összegű fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötéséhez, továbbá e) a d) pont szerinti önkormányzat-kategóriákba tartozó önkormányzatok ott leírtak szerinti értékhatárokat meg nem haladó összegű, továbbá az a)–b) pont szerinti, valamint bármely jogi személy által megkötött c) pont szerinti ügyletekhez nyújtott, Áht. szerinti önkormányzati kezesség- és garanciavállalásaihoz.” (4) A Gst. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az önkormányzat működési célra a (4a) és (4b) bekezdés szerinti ügyletek kivételével csak likvid hitelt vehet fel.” (5) A Gst. 10. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4a) Az önkormányzat a 2012. december 31-e előtt kötött eredeti, illetve ennek megújítását szolgáló, működési célú ügyleteit egyszeri alkalommal, a Kormány előzetes hozzájárulásával, naptári éven túli futamidejű, új adósságmegújító ügylettel vagy ügyletekkel kiválthatja vagy szerződésmódosítással naptári éven túli futamidejű ügyletté alakíthatja. Ezen ügyletek együttes összege nem lehet nagyobb, mint az eredeti ügyletekből 2012. december 31-én fennálló adósság, és ezek hitelkerete nem lehet újra lehívható (rulírozó) jellegű. A Kormány az előzetes hozzájárulást abban az esetben adja meg, ha teljesül a (3) bekezdés szerinti feltétel. Kivételes vagy az önkormányzat működőképességét veszélyeztető esetben a Kormány a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásától eltekinthet.” (6) A Gst. 10. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki: „(4b) Az önkormányzat jogerős és végrehajtható bírósági határozatban foglalt fizetési kötelezettségének teljesítésére a Kormány előzetes hozzájárulásával éven túli futamidejű működési célú hitelt vehet fel. A Kormány az ehhez szükséges előzetes hozzájárulást a (10) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén adja meg.” (7) A Gst. 10. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki: „(7a) Az önkormányzat (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel terhelt, de a (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatásában nem szereplő vagy az ott feltüntetettnél nagyobb értékű adósságkeletkeztetéssel járó ügylete esetén is szükséges a Kormány előzetes hozzájárulása az ügylet megkötéséhez.” (8) A Gst. 10. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8a) Az önkormányzat kezesség-, illetve garanciavállalásához a Kormány abban az esetben járul hozzá, ha teljesül a (3) bekezdés szerinti feltétel, azzal, hogy e feltétel alkalmazása során az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének vége alatt a kezesség, illetve garancia érvényesíthetőségét kell érteni.” (9) A Gst. 10. § (1a) bekezdésében az „adósságmegújító hitel” szövegrész helyébe az „adósságmegújító ügylet” szöveg lép. (10) A Gst. a következő 48. §-sal egészül ki: „48. § A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvény alapján átvállalással érintett önkormányzati adósságot keletkeztető ügyletekre vonatkozó, az átvállalás miatt szükségessé vált szerződésmódosításokhoz nem szükséges a Kormány 10. § (13) bekezdés szerinti hozzájárulása.” (11) Hatályát veszti a Gst. 48. §-a.

8


5. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása 6. §

(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok alaptevékenységével összefüggő, nemzetbiztonsági szempontból speciális többletbevételei kivételével kormányrendelet előírhatja, hogy a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatain felüli többletbevétel csak előzetes engedéllyel legyen felhasználható.” (2) Az Áht. 41. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Központi költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. Jogszabály más feltételeket is megállapíthat a visszterhes szerződések megkötésének, vagy azok alapján történő kifizetések feltételeként.” (3) Az Áht. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Költségvetési támogatás támogatási igény alapján nyújtható. A támogatási igény formája: pályázat vagy kérelem. Pályázatot pályázati kiírás alapján lehet benyújtani. A támogatási igényről jogszabályban, ennek hiányában a kezelő szerv belső szabályzatában megjelölt személy, testület dönt.” (4) Az Áht. 53. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Forintban meghatározott pénztartozás esetén a (2) bekezdés szerinti ügyleti kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese. Külföldi törvényes fizetőeszköz pénznemében meghatározott pénztartozás esetén a (2) bekezdésben meghatározott ügyleti kamat mértéke a külföldi törvényes fizetőeszközt kibocsátó központi bank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a piaci gyakorlatban egy hónapos lejáratra referenciaként használt bankközi kamatláb (a továbbiakban: külföldi kamat) kétszerese. A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat, illetve – külföldi törvényes fizetőeszköz pénznemében meghatározott pénztartozás esetén – külföldi kamat. Az ügyleti kamat számításakor a visszaköveteléssel, a késedelmi kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat, illetve külföldi kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.” (5) Az Áht. VII. fejezete címének helyébe a következő cím lép:

„A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA”

(6) Az Áht. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A helyi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből származó költségvetési támogatásokat és a települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatását a folyósítás évét követő évben december 31-ig használhatja fel. Vis maior támogatás esetében kormányrendelet ettől eltérő, egyéb támogatás esetében jogszabály ennél rövidebb határidőt is megállapíthat a támogatás felhasználása tekintetében.” (7) Az Áht. 40. alcíme a következő 57/C. §-sal és 57/D. §-sal egészül ki: „57/C. § A helyi önkormányzat kérelme alapján a fizetési számlájával szemben a kincstár által benyújtott beszedési megbízást legfeljebb hat hónapra a kincstár visszavonhatja, ha a kérelmező igazolja, hogy az általa fizetendő munkabérek és segélyek kifizetését a beszedési megbízás érvényesítése veszélyeztetné. 57/D. § A helyi önkormányzat kérelme alapján, ha a kérelmező igazolja, hogy az általa fizetendő munkabérek és segélyek kifizetésének fedezete nem áll rendelkezésére, a kincstár megállapodást köthet a helyi önkormányzattal, hogy az önkormányzat megbízása alapján a kincstár közvetlenül fizesse ki a megállapodásban meghatározott időszakban ezek fedezetét, illetve összegét. A kincstár által így kifizetett munkabérek és segélyek fedezetét a kérelmező helyi önkormányzatnak a nettó finanszírozás keretében járó támogatások, egyéb támogatások, illetve önkormányzati befizetés biztosítja.” (8) Az Áht. 70. §-a a következő (4a)–(4c) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Az engedélyezési eljárás során a büntetlen előéletet igazoltnak kell tekinteni, ha a kérelmező munkáltatója igazolja, hogy a kérelmező jogszabály alapján büntetlen előélethez vagy nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakörben dolgozik. Ennek hiányában a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint, hogy nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az államháztartásért felelős miniszter részére – a belső ellenőrzési tevékenység végzéséhez szükséges engedély kiadásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során az államháztartásért felelős miniszter arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy

9


(9)

(10)

(11)

(12)

(13)

(14)

(15)

a kérelmező büntetlen előéletű, valamint, hogy nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (4b) Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a belső ellenőrzési tevékenységet végző személy büntetlen előéletű, valamint, hogy nem áll a belső ellenőrzési tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából az államháztartásért felelős miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azt tartalmazhatja, hogy belső ellenőrzési tevékenységet végző személy büntetlen előéletű-e, valamint, hogy belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. (4c) A (4a) és (4b) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az államháztartásért felelős miniszter a) a belső ellenőrzési tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy b) a belső ellenőrzési tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli.” Az Áht. 79. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A kincstár vezeti a helyi önkormányzat megbízása esetén a helyi önkormányzat és költségvetési szervei, a nemzetiségi önkormányzat megbízása esetén a nemzetiségi önkormányzat és költségvetési szervei, a társulás megbízása esetén a társulás és költségvetési szervei, valamint az (1) bekezdésben meghatározotton kívüli, más köztestület megbízása esetén a köztestület fizetési számláját.” Az Áht. 83. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Ha a helyi önkormányzat a Mötv. 111/A. §-a szerinti kötelezettségeinek nem tesz eleget, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a kötelezettség teljesítésére meghatározott határidő utolsó napját követő hónap első napjától a mulasztás megszüntetéséig a nettó finanszírozás alapján a helyi önkormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti.” Az Áht. 83. §-a a következő (6a)–(6b) bekezdéssel egészül ki: „(6a) Ha a helyi önkormányzat a Mötv. 111/A. §-a szerinti kötelezettségeinek a költségvetési évben legkésőbb december 5-ig nem tesz eleget, az év során felfüggesztett támogatások összege az adott évben nem folyósítható részére. (6b) A (6a) bekezdés szerinti esetben az előző évről vagy évekről áthúzódóan felfüggesztett támogatások abban az évben folyósíthatók a helyi önkormányzat számára, amelyik évben a (6) bekezdés szerinti kötelezettségeit teljesíti.” Az Áht. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „85. § A bevételek beszedésekor, a kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. A kiadások készpénzben történő teljesítésére csak jogszabályban szabályozott esetekben kerülhet sor. A kiadások értékpapírral nem teljesíthetők.” Az Áht. 90. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A Kormány egyedi határozatának a) a 21. § (6) bekezdésében és 33. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint hozott, b) kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználására vonatkozó, c) kötelezettségvállalással terhelt, azonban a költségvetési évet követő év június 30-áig pénzügyileg nem teljesült előirányzat-maradvány felhasználására vonatkozó és d) a központi költségvetésről szóló törvényben az előirányzatok átcsoportosításával, módosításával összefüggésben biztosított jogkörében hozott rendelkezése az adott költségvetési évre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény hatályvesztésének időpontjával végrehajtottnak tekintendő, és az ezt követő nappal visszavontnak minősül.” Az Áht. 90. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A kizárólag az (5) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezést tartalmazó határozat az (5) bekezdés szerint utoljára végrehajtottá vált rendelkezése végrehajtottá válását követő nappal visszavontnak minősül.” Az Áht. 106/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „106/B. § A kincstár a belföldi gépjárművek után beszedett adó törvény alapján a központi költségvetést megillető hányadának a 83/A. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzése céljából betekinthet a települési önkormányzatnál a gépjárműadóval összefüggésben kezelt dokumentumokba, az azokban szereplő adótitkot és egyéb, a felméréshez szükséges adatokat megismerheti és kezelheti legkésőbb az adatkezelés megkezdésének napjától számított öt évig.”

10


(16) Az Áht. 108. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha a helyi önkormányzat a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot fizet, amelyet a kincstár határozatban szab ki. A kincstár határozata tekintetében az 58. § (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.” (17) Az Áht. 109. § (1) bekezdés 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg) „27. az államháztartás információs rendszerében vezetett nyilvántartások körét, tartalmát, az államháztartás információs rendszerébe teljesített adatszolgáltatások kötelezettjeit, az adatszolgáltatások gyakoriságát, módját, a szolgáltatandó adatok körét, valamint az egyes adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén kiróható bírság mértékét és kiszabásának elveit,” (18) Az Áht. 109. § (1) bekezdés 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg) „31. a határon túli költségvetési támogatásoknak, az egyházi célú költségvetési támogatásoknak, a központi költségvetésből nyújtott nemzetiségi célú támogatásoknak, valamint a Civil Alap – 2014 pályázati program keretében nyújtott támogatásoknak a költségvetési támogatások nyújtásának e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott rendjétől eltérő sajátos szabályait,” (19) Az Áht. 109. § (1) bekezdés 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg) „28. a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, gazdálkodásának, adatszolgáltatásainak, könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségének a kincstári rendszer, illetve az államháztartási számvitel általános előírásaitól eltérő sajátos szabályait,” (20) Az Áht. 109. § (3) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy) „1. a számviteli elszámolásokra vonatkozó szabályozás megváltozása esetén a beszámoló készítés és a könyvvezetés sajátos feladatait, az áttérés lebonyolításával kapcsolatos könyvviteli feladatokat, valamint az (1) bekezdés 33. és 34. pontjának felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott előírások alapján az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módját, ha az (1) bekezdés 28. pontjának felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő elszámolási módot nem állapít meg,” (rendeletben szabályozza.) (21) Az Áht. 109. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletek és határozatok alapján az – az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásban az igazságügyért felelős miniszter által képviselt – államot terhelő fizetési kötelezettségek teljesítése során létrejövő polgári jogviszonyokban az államot a kincstár képviseli.” (22) Az Áht. 111. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki: „(19) Ha az arra kötelezett a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvény hatálybalépéséig nem tesz eleget a 83. § (6) bekezdés szerinti kötelezettségének, akkor a 2013. év során felfüggesztett támogatásainak összege az adott évben nem folyósítható részére. A 2013. évben így nem folyósított támogatások összege a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 1. melléklete IX. fejezetének fejezeti tartalékát növeli.” (23) Az Áht. 111. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki: „(25) A helyi nemzetiségi önkormányzat által 2013. évben a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből igénybe vett támogatások elszámolására és kincstári felülvizsgálatára e törvény 2013. december 31-én hatályos 57/A. §-ában, 57/B. §-ában, 60. §-ában, 83. § (4)–(6) bekezdésében, 106. § (10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.” (24) Az Áht. a következő 111/F. §-sal egészül ki: „111/F. § A Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 109. § (10) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

11

7. §

8. §


(1) Az Áht. a) 2. § (1) bekezdés a) pontjában az „és az Európai Halászati Alapból finanszírozott vidékfejlesztési támogatások” szövegrész helyébe az „ , az Európai Halászati Alapból, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból finanszírozott támogatások” szöveg, b) 2. § (1) bekezdés n) pontjában „a pártok és pártalapítványok támogatását,” szövegrész helyébe „a pártok és pártalapítványok támogatását, az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek támogatásait,” szöveg, c) 5. § (3) bekezdésében a „hiányának finanszírozásáról” szövegrész helyébe a „hiányának finanszírozásáról, az államadósság kezeléséről” szöveg, d) 13. § (1) bekezdésében a „március 31-ig” szövegrész helyébe a „május 15-éig” szöveg, e) 13. § (3) bekezdésében a „május 31-ig” szövegrész helyébe a „július 15-éig” szöveg, f ) 13. § (4) bekezdésében a „július 31-ig” szövegrész helyébe az „augusztus 31-éig” szöveg, g) 32. § d) pontjában a „beruházásösztönzési” szövegrész helyébe a „beruházás-ösztönzési” szöveg, h) 33. § (1) bekezdésében a „címrend” szövegrészek helyébe a „címrend és a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek” szöveg, i) 53. § (2) bekezdésében a „Ptk. szerinti kamattal, késedelem esetén késedelmi kamattal” szövegrész helyébe a „(3) bekezdésben meghatározott ügyleti, késedelem esetén késedelmi kamattal” szöveg, j) 71. § (1) bekezdésében a „jelöl ki” szövegrész helyébe a „bíz meg” szöveg, a „kirendelését” szövegrész helyébe a „megbízását” szöveg, k) 86. § (2) bekezdésében az „előirányzat-maradvánnyal” szövegrész helyébe a „költségvetési maradvánnyal” szöveg, l) 100. § (1) bekezdésében a „vagyontárgyakat” szövegrész helyébe a „vagyont” szöveg, m) 109. § (5a) bekezdésében a „nyújtott költségvetési támogatás” szövegrész helyébe a „nyújtott, normatív szabályozást igénylő költségvetési támogatás” szöveg lép. (2) Az Áht. 90. § (5) bekezdésében az „előirányzat-maradvány” szövegrészek helyébe a „költségvetési maradvány” szöveg lép. (3) Az Áht. 108. § (2) bekezdésében a „negyedéves” szövegrész helyébe az „a Kormány rendeletében meghatározott” szöveg lép. (4) Az Áht. 111. § (13) bekezdésében a „2014. június 30-ig” szövegrész helyébe a „2015. november 30-ig” szöveg lép. (1) Hatályát veszti az Áht. 8. § (8) bekezdése, 10. § (3) bekezdése, 52. § (1) bekezdése és 83. § (7) bekezdése. (2) Hatályát veszti az Áht. a) 57. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 58. § (2)–(4) bekezdésében, 60. § (7)–(11) bekezdésében, valamint 83. § (5) bekezdésében a „ , helyi nemzetiségi önkormányzat” szövegrész, b) 57/A. § (1) bekezdésében a „vagy a helyi nemzetiségi önkormányzat” szövegrész, c) 57/A. § (2) bekezdésében az „ , a helyi nemzetiségi önkormányzat” szövegrészek, d) 57/A. § (3) és (4) bekezdésében, 59. § (1) bekezdésében az „ , a helyi nemzetiségi önkormányzat” szövegrész, e) 57/B. §-ában az „és a helyi nemzetiségi önkormányzat” szövegrész, f ) 58. § (2) bekezdésében, 59. § (3) bekezdésében a „ , helyi nemzetiségi önkormányzatot” szövegrész, g) 60. § (2) bekezdésében a „ , helyi nemzetiségi önkormányzatnál” szövegrész, h) 14. § (3) bekezdésében, 58. § (1) bekezdésében, 83. § (1) bekezdésében a „ , helyi nemzetiségi önkormányzatok” szövegrész, i) 83. § (3) bekezdésében a „ , helyi nemzetiségi önkormányzattal” szövegrész, j) 41. alcímének címében az „és a helyi nemzetiségi önkormányzatok” szövegrész, k) 109. § (1) bekezdés 1. pontjában a „ , 10. § (3) bekezdés szerinti besorolására” és az „az önállóan működő költségvetési szerv gazdálkodásának,” szövegrész.

6. A Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCVI. törvény módosítása 9. § A Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCVI. törvény 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A 28. § 2015. január 1-jén lép hatályba.”

12


II. Fejezet A központi költségvetéssel összefüggő egyes törvények módosítása 7. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása 10. §

11. §

(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 4. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:) „j) a 10. §-ban meghatározott működési bevételek;” (2) Az AT. 5. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:) „a) a szociális hozzájárulási adónak az Egészségbiztosítási Alapot a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megillető része, a munkáltatói egészségbiztosítási járulék (ezen belül természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék);” (3) Az AT. 5. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:) „j) a 10. §-ban meghatározott működési bevételek;” (1) Hatályát veszti az AT. 4. § (3) bekezdés c) pont 4. alpontja. (2) Hatályát veszti a) az AT. 4. § (2) bekezdésében az „A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (2) bekezdése szerinti kiadások terhelik.” szövegrész, b) az AT. 5. § (2) bekezdésében az „Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (2) bekezdése szerinti kiadások terhelik.” szövegrész.

8. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 12. §

(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 25. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Szociális rászorultság esetén a jogosult számára) „b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) a 43/B. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: méltányossági ápolási díj), bb) önkormányzati segélyt; c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint ca) időskorúak járadékát, cb) a 41. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat, a 43. § szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: kiemelt ápolási díj) vagy a 43/A. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: emelt összegű ápolási díj)” [állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).] (2) Az Szt. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „43. § A járási hivatal – kérelemre – kiemelt ápolási díjra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki a) a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolt hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy b) olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.” (3) Az Szt. 43/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A járási hivatal a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek meg nem felelő személy kérelmére emelt összegű ápolási díjat állapít meg.” (4) Az Szt. a következő 43/C. §-sal egészül ki: „43/C. § A kiemelt ápolási díj, az emelt összegű ápolási díj, valamint a méltányossági ápolási díj megállapítása során a 41. §-ban és a 42. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.”

13


(5) Az Szt. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg a) 100%-a a 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, b) 180%-a a kiemelt ápolási díj esetében, c) 150%-a az emelt összegű ápolási díj esetében, és d) legalább 80%-a a méltányossági ápolási díj esetében.” (6) Az Szt. 58/A. § (2e) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni) „b) azt a szolgáltatást, intézményt, ellátotti számot, férőhelyszámot, amelynek létrehozására vagy fejlesztésére a fenntartó, a szolgáltató vagy az intézmény pályázati úton elnyert európai uniós támogatásban, a Svájci Alap, az EGT Alap, a Norvég Alap támogatásában, vagy költségvetési támogatásban részesül,” (7) Az Szt. 132. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Felhatalmazást kap a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, hogy annak a személynek, aki olyan hozzátartozójának a gondozását, ápolását végzi, aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a kiemelt ápolási díjra való jogosultságát megalapozó betegségek és fogyatékosságok körét és súlyossági fokát az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg.”

13. § Az Szt. a) 19. § (2) bekezdésében az „ápolási díjban” szövegrész helyébe a „méltányossági ápolási díjban” szöveg, b) 43/B. § (1) bekezdésében az „ápolási díjat” szövegrész helyébe a „méltányossági ápolási díjat” szöveg, c) 50. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontjában az „a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.)” szövegrész helyébe az „az Mmtv.” szöveg, d) 121. § (2) bekezdés k) pontjában a „szolgáltatásért járó ellenérték” szövegrész helyébe a „szolgáltatáshoz való hozzájárulás” szöveg, e) 121. § (2) bekezdés l) pontjában az „az ellenérték” szövegrész helyébe az „a hozzájárulás” szöveg, f ) 121. § (2) bekezdés m) pontjában az „az ellenértékkel” szövegrész helyébe az „a hozzájárulással” szöveg lép. 14. § Hatályát veszti az Szt. 43/B. § (2) bekezdése.

9. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása 15. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (2c) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni) „b) azt a szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amelynek létrehozására vagy fejlesztésére a fenntartó, a szolgáltató vagy az intézmény pályázati úton elnyert európai uniós támogatásban, a Svájci Alap, az EGT Alap, a Norvég Alap támogatásában, vagy költségvetési támogatásban részesül.”

10. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása 16. § Hatályát veszti az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 155. § (2a) bekezdése, 244/C. §-a, valamint 116/A. § (5a) bekezdésének második mondata.

11. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása 17. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve] „aa) a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá az Szt. 43. §-a szerinti kiemelt ápolási díjnak vagy az Szt. 43/A. §-a szerinti emelt összegű ápolási díjnak az Szt. 44. § (2) bekezdése szerinti összegét,”

14


12. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása 18. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 1. számú mellékletében a „Mezőhegyesi Állami Ménes Kft.” és a „Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.” szövegrész hatályát veszti.

13. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása 19. §

(1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv.) 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Kormány az Alap programstratégiáját valamint éves felhasználási tervét a miniszter előterjesztésére nyilvános határozatban hagyja jóvá.” (2) Az Atv. 8. § (10) bekezdésében a „fejlesztéspolitikáért” szövegrész helyébe a „kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért” szöveg lép.

14. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása 20. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját külön jogszabályban foglaltak szerint a sport – a sportfogadás (TOTÓ) játékadója tekintetében a Magyar Labdarúgó Szövetség útján a labdarúgás – támogatására kell felhasználni. (3) A sportpolitikáért felelős miniszter a MOB tárgyévet megelőző év november 30-áig tett javaslatára rendeletben határozza meg az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetéhez tartozó állami sportcélú támogatások felhasználásának részletes szabályait.”

15. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása 21. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A befizetett díj – jogszabályban foglaltak kivételével – a gyógyszerészeti államigazgatási szerv, valamint az eljárásában jogszabály szerint közreműködő szakhatóság bevétele. A díjak nyilvántartására, elszámolására az államháztartás számviteléről szóló jogszabályokat kell alkalmazni. A befizetett díjból a gyógyszerészeti államigazgatási szerv és a szakhatóság az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott megosztás szerint részesül.”

16. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása 22. §

(1) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 15. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A központi költségvetés támogatást biztosít) „c) ha az előadó-művészeti szervezetnek nincs fenntartója, nem rendelkezik közszolgáltatási szerződéssel, valamint a 11. § és a 12. § szerinti minősítéssel, pályázati úton az előadó-művészeti szervezet” (részére.) (2) Az Emtv. 24. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani:) „a) a miniszter irányítása, felügyelete vagy tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, nyilvántartásba vett színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok költségvetési támogatását,” (3) Az Emtv. 24. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó, állami fenntartású, nyilvántartásba vett színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok támogatását az ilyen előadó-művészeti szervezetet irányító, felügyelő vagy a felett tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében,

15


vagy a szervezetet irányító, felügyelő vagy a felett tulajdonosi jogokat gyakorló központi költségvetési szerv költségvetésében kell biztosítani.” (4) Az Emtv. a) 24. § (2) bekezdésében az „A (3) bekezdésben” szövegrész helyébe az „A (3) és (4) bekezdésben” szöveg, b) 24. § (3) bekezdés b) pontjában az „az állammal” szövegrész helyébe az „a miniszterrel” szöveg, c) 44. § 10. pontjában a „felügyeleti vagy” szövegrész helyébe az „irányítási, felügyeleti vagy” szöveg lép.

17. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása 23. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény a) 40. § (3) bekezdésében a „2014. december 31-éig” szövegrész helyébe a „2015. december 31-éig” szöveg, b) 40. § (4) bekezdésében a „2014. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2015. december 31-ig” szöveg lép.

18. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása 24. §

(1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a)–(3b) bekezdéssel egészül ki: „(3) A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda). (3a) A (3) bekezdés alkalmazásában életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Amennyiben ez nem teljesül, vagy azok ellenére bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető, illetve a (2) bekezdés szerinti esetben az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot. (3b) Amennyiben az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság felszólítás ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Amennyiben az óvodavezető, az általa, illetve a fenntartó által szervezett bizottság által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható.” (2) Az Nkt. 94. § (4) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) „j) a köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzatot, egyházi jogi személyt, vallási tevékenységet végző szervezetet és a 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartót a központi költségvetésről szóló törvény alapján megillető támogatás megállapításának, folyósításának, elszámolásának rendjét, az igényléssel, elszámolással, felhasználással összefüggő adatszolgáltatás és ellenőrzés rendjét,” (rendeletben állapítsa meg.) (3) Az Nkt. 95. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az 53. § (1) bekezdése 2014. szeptember 1-jén lép hatályba.” (4) Az Nkt. 95. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A 8. § (2) bekezdése és a 95. § (9) bekezdése 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.” (5) Az Nkt. a) 33. § (1) és (5) bekezdésében a „kiegészítő” szövegrész helyébe a „működési” szöveg, b) 92. § (5) bekezdésében az „engedéllyel rendelkezik és keresőtevékenységet folytat” szövegrész helyébe az „engedéllyel rendelkezik” szöveg lép.

16


19. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása 25. §

26. §

(1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A felsőoktatási intézmény nem oktatási szervezeti egységei intézményi központtá szervezhetők. Az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személy.” (2) Az Nftv. 75. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Állami felsőoktatási intézmény esetén) „b) a 13. § (2) bekezdésétől eltérően, a gazdasági vezetővel kapcsolatos munkáltatói jogokat a fenntartó önállóan, a 73. § (3) bekezdés f ) pontjában a gazdasági vezető, belső ellenőrzési vezető tekintetében meghatározott fenntartói döntési jogot pedig az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a 37. § (5) bekezdésben foglaltak szerint” (gyakorolja.) (3) Az Nftv. 84/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A képzési támogatást – kifutó rendszerben – a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerinti államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók számított létszáma alapján kell meghatározni. A képzési támogatás összegét a képzés szakmai jellegére tekintettel képzési ciklusokra kell meghatározni. A képzéseket a képzési támogatáshoz való jogosultság szempontjából finanszírozási csoportokba kell sorolni.” (4) Az Nftv. 84/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti képzési támogatás rendszerét a Kormány rendeletében állapítja meg.” (5) Az Nftv. 114/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) E törvénynek a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvénnyel megállapított 75. § (4) bekezdés b) pontját a 2014. január 1-jén vezetői megbízással rendelkező gazdasági vezetőkre, valamint belső ellenőrzési vezetőkre, illetve gazdasági vezetői, belső ellenőrzési vezetői megbízásokra 2014. január 1-jéig kiírt és el nem bírált pályázatokra is alkalmazni kell.” (6) Az Nftv. 114/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „114/C. § A 84/A. § szerinti képzési támogatás megállapítása a Kormány a 84/A. § (5) bekezdés szerinti rendeletében foglaltak alapján történik azzal, hogy a finanszírozási szint – a rendelkezésre álló költségvetési forrásra tekintettel – legfeljebb húsz százalékkal csökkenhet.” (1) Az Nftv. 99. § (1) bekezdésében a „centrumot (a továbbiakban: centrum)” szövegrész helyébe a „központot” szöveg, az „A centrum” szövegrész helyébe az „Az orvos- és egészségtudományi központ” szöveg lép. (2) Hatályát veszti az Nftv. a) 84/A. § (4) bekezdése, b) 99. § (1) bekezdés 3. mondata, (2) bekezdése, (3) bekezdésében a „– ha a centrum nem jön létre –” szövegrész, valamint (5) bekezdése, c) 100. §-a és az azt megelőző „60. Agrártudományi centrum” alcím címe, d) 114/D. § (1) bekezdésében az „a 2013. évben” szövegrész.

20. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása 27. §

(1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdtv.) 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A részvénytársaság e törvényben meghatározott tevékenységével összefüggő költségeihez a miniszter a központi költségvetésről szóló törvényben e célra meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat terhére támogatást nyújt.” (2) Az Fdtv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A koncessziós szerződésben a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 13. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl a koncessziós díj ellentételezéséről is rendelkezni kell.”

17


(3) Az Fdtv. II. Fejezete a következő 3. címmel egészül ki:

„3. Cím A koncessziós szerződés alapján keletkező bevételek 10/A. § (1) A koncessziós díjat a miniszter a részvénytársaság közreműködésével szedi be. (2) A miniszter a beszedett koncessziós díjak nettó összegét a kincstár által – a koncessziós díjak központi kezelésű előirányzatként történő elszámolása céljából – vezetett fizetési számlára, a koncessziós díjat terhelő általános forgalmi adót pedig az állami adóhatóságnak utalja át a tárgyhónapot követő hónap huszadik napjáig. A miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében a beszedett koncessziós díjat és a kapcsolódó általános forgalmi adót bevételként, azoknak e bekezdés szerinti átutalását kiadásként nem lehet elszámolni. (3) A koncessziós szerződés alapján a koncessziós díjon felül keletkező egyéb bevételek (így különösen a késedelmi pótlék, kártérítés, kötbér) a miniszter által vezetett minisztérium bevételei, amelyeket a miniszter a feladatellátáshoz kapcsolódó tevékenységek indokolt költségeire fordít.”

21. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása 28. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.) 68. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A hulladéklerakási járulékot a járulékfizetésre kötelezett negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig az e célra vezetett központi költségvetési fizetési számlára forintban fizeti be.” 29. § Hatályát veszti a Htv. 68. § (7) bekezdése.

22. Az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXV. törvény módosítása 30. § Az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Öst.) 19. § (2) bekezdésében az „1–4. §” szövegrész helyébe a „2–4. §” szöveg, a „14–17. §” szövegrész helyébe a „14–16. §” szöveg lép.

23. Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosítása 31. § Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az ideiglenes ellátás, valamint a szükségellátás költségeit a központi költségvetés terhére kell biztosítani.”

24. Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény módosítása és eltérő szöveggel történő hatálybalépése 32. §

(1) Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 2. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „2. § (1) Az 1. § szerinti támogatást a kincstár bocsátja a jelölt rendelkezésére. (2) A kincstár a jelölttel – a (3) bekezdés szerinti értesítés alapján, a jelöltként való nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül – az 1. § szerinti támogatás folyósítása céljából a jelölt kezdeményezésére megállapodást köt. A megállapodás alapján a kincstár jogszabályban meghatározottak szerint kincstári kártyafedezeti számlát nyit, kincstári kártya kibocsátása iránt intézkedik. (3) A jelölt nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedéséről – a jelölő párt megjelölésével együtt – a Nemzeti Választási Iroda a jelölt nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő napon értesíti a kincstárt. (4) A jelölt a (2) bekezdés szerinti kincstári kártyafedezeti számláról – kizárólag az 1. § (3) bekezdése szerinti kiadásai teljesítésére – kifizetést a kincstári kártyával vagy átutalással teljesíthet. (5) Készpénz a (2) bekezdés szerinti kincstári kártyáról nem vehető fel. (6) Az 1. § szerinti támogatás terhére kiadásokat a jelölt nevére, a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelően kiállított számla, számviteli bizonylat alapján lehet elszámolni, amelyen fel kell tüntetni az egyéni választókerület megjelölését. (7) A (2) bekezdés szerinti kincstári kártya előállításával és használatával kapcsolatos valamennyi költséget az állam viseli.”

18


(2) A Kftv. a következő 2/A. §-sal kiegészülve lép hatályba: „2/A. § (1) A 3. § szerinti támogatásra jogosult pártlistát állító párt egyéni választókerületi jelöltje legkésőbb a jelöltként való nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő napon a kincstárnak írásban nyilatkozhat arról, hogy az 1. § szerinti támogatás igénybevételéről lemond, és azt az őt jelölő párt rendelkezésére bocsátja. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a kincstár a jelöltet jelölő párttal az 1. § szerinti támogatás folyósítása céljából a jelöltet jelölő párt kezdeményezésére megállapodást köt. (3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a megállapodás alapján a kincstár jogszabályban meghatározottak szerint jelöltet jelölő pártonként egy kincstári kártyafedezeti számlát nyit, kincstári kártya kibocsátása iránt intézkedik. (4) Az (1) bekezdés szerinti esetben az 1. § szerinti támogatást a kincstár a 3. § szerinti támogatás második részletével egyidejűleg folyósítja a jelöltet jelölő párt kincstári kártyafedezeti számlájára. A jelöltet jelölő párt a kincstári kártyafedezeti számláról – kizárólag az 1. § (3) bekezdése szerinti kiadásai teljesítésére – kifizetést a kincstári kártyával vagy átutalással teljesíthet. Készpénz a kincstári kártyáról nem vehető fel. A kincstári kártya előállításával és használatával kapcsolatos valamennyi költséget az állam viseli. (5) Az (1) bekezdés szerinti esetben az 1. § szerinti támogatás terhére kiadásokat a jelöltet jelölő párt nevére, a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelően kiállított számla, számviteli bizonylat alapján lehet elszámolni.” (3) A Kftv. 8. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „8. § (1) A jelöltnek – ha a 2. § szerint a kincstárral megállapodást köt – az országgyűlési képviselők választása egyéni választókerületi eredményének jogerőre emelkedését követő 15 napon belül elszámolást kell benyújtania a kincstárhoz, amelyhez csatolnia kell az összes kifizetést igazoló bizonylat másolatát az 1. § szerinti támogatás összegének felhasználásáról. (2) A kincstár az elszámolás ellenőrzése során az 1. §-ban és a 2. §-ban foglaltak szabályszerű teljesítését, ezen belül is különösen azt ellenőrzi, hogy a) a kiadás az államháztartás szabályozása szerint a dologi kiadások körébe tartozik-e, b) a kiadás bizonylatolása megfelel-e a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak, c) a kiadás kifizetése a kampányidőszak alatt kincstári kártyával vagy átutalással történt-e. (3) Az a jelölt, aki az 1. § szerinti támogatással az (1) bekezdés szerinti határidőben a) nem számol el, az 1. § szerinti támogatás kétszeresét, b) elszámol, de a kincstár az elszámolását részben vagy egészben nem fogadja el, a nem megfelelően elszámolt 1. § szerinti támogatás kétszeresét köteles a kincstár által meghatározott kincstári számlára befizetni. (4) Ha a jelölt a) nem szerzi meg az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok legalább 2%-át, b) a választási eljárásról szóló törvény alapján kiesik – kivéve, ha a szavazás előtt elhunyt –, az 1. § szerinti támogatást köteles a kincstárnak visszafizetni. (5) A Nemzeti Választási Iroda a (4) bekezdés szerinti adatokról a választás egyéni választókerületi eredményének jogerőre emelkedését követő napon értesíti a kincstárt. (6) A kincstár a (3) és (4) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségről határozatot hoz, amellyel szemben fellebbezésnek nincs helye. A befizetési kötelezettség az azt követő tizenötödik napon válik esedékessé, amikor a kincstár határozatát a bíróság helybenhagyta vagy a keresetindításra nyitva álló határidő eredménytelenül telt el. (7) Ha a jelölt a befizetési kötelezettségét a (6) bekezdésben foglalt határidőben nem teljesíti, akkor a kincstár a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi a tartozás adók módjára történő behajtását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kincstár kezdeményezésére intézkedik a tartozás adók módjára történő behajtásáról.” (4) A Kftv. a következő 8/A–8/C. §-sal kiegészülve lép hatályba: „8/A. § (1) A pártlistát állító pártnak az országgyűlési képviselők választása listás választókerületi eredményének jogerőre emelkedését követő 15 napon belül minden általa felhasználható, a 2/A. § szerint folyósított 1. § szerinti támogatásról egy összesített elszámolást kell benyújtania a kincstárhoz, amelyhez csatolnia kell az összes kifizetést igazoló bizonylat másolatát. (2) A kincstár az összesített elszámolás ellenőrzése során az 1. §-ban és a 2/A. §-ban foglaltak szabályszerű teljesítését, ezen belül is különösen azt ellenőrzi, hogy a) a kiadás az államháztartás szabályozása szerint a dologi kiadások körébe tartozik-e, b) a kiadás bizonylatolása megfelel-e a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak,

19


c) a kiadás kifizetése a kampányidőszak alatt kincstári kártyával vagy átutalással történt-e. (3) Az a pártlistát állító párt, amely a 2/A. § szerint folyósított 1. § szerinti támogatással a (2) bekezdés szerinti határidőben a) nem számol el, a 2/A. § szerint folyósított 1. § szerinti támogatás összegének kétszeresét, b) elszámol, de a kincstár az elszámolását részben vagy egészben nem fogadja el, a nem megfelelően elszámolt, a 2/A. § szerint folyósított 1. § szerinti támogatás kétszeresét köteles a kincstár által meghatározott kincstári számlára befizetni. (4) Ha a 2/A. § (1) bekezdése szerint nyilatkozó jelölt a) nem szerzi meg az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok legalább 2%-át, b) a választási eljárásról szóló törvény alapján kiesik – kivéve, ha a szavazás előtt elhunyt –, akkor az őt jelölő párt köteles a 2/A. § szerint folyósított 1. § szerinti támogatást a folyósítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben a kincstárnak visszafizetni. (5) A Nemzeti Választási Iroda a (4) bekezdés szerinti adatokról a választás egyéni választókerületi eredményének jogerőre emelkedését követő napon értesíti a kincstárt. (6) A kincstár a (3) és (4) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségről határozatot hoz, amellyel szemben fellebbezésnek nincs helye. A befizetési kötelezettség az azt követő tizenötödik napon válik esedékessé, amikor a kincstár határozatát a bíróság helybenhagyta vagy a keresetindításra nyitva álló határidő eredménytelenül telt el. (7) Ha a pártlistát állító párt a befizetési kötelezettségét a (6) bekezdésben foglalt határidőben nem teljesíti, akkor a kincstár a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi a tartozás adók módjára történő behajtását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kincstár kezdeményezésére intézkedik a tartozás adók módjára történő behajtásáról. 8/B. § (1) Az 1. § szerinti támogatás felhasználását az Állami Számvevőszék a választást követő egy éven belül, az országgyűlési képviselethez jutott jelöltek tekintetében kötelezően, hivatalból ellenőrzi a kincstárnál, szükség esetén a jelöltnél vagy a 2/A. § szerinti esetben a jelöltet jelölő pártnál. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési megállapításait közli a kincstárral. Ha az Állami Számvevőszék a számvevőszéki ellenőrzés során az 1. §-ban, a 2. §-ban, illetve a 2/A. §-ban szabályozottól eltérő felhasználást állapít meg, akkor a jelölt vagy a 2/A. § szerinti esetben a jelöltet jelölő párt a kincstár által megállapított – az 1. § szerinti támogatásra vonatkozó valamely feltétel nemteljesítésével összefüggő jogsértésekkel arányban álló – összeget, de legfeljebb az 1. § szerinti támogatás kétszeresét köteles befizetni a kincstár részére. (2) A kincstár az (1) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségről határozatot hoz, amellyel szemben fellebbezésnek nincs helye. A befizetési kötelezettség az azt követő tizenötödik napon válik esedékessé, amikor a kincstár határozatát a bíróság helybenhagyta vagy a keresetindításra nyitva álló határidő eredménytelenül telt el. (3) Ha a jelölt vagy a 2/A. § szerinti esetben a jelöltet jelölő párt az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét a (2) bekezdésben foglalt határidőben nem teljesíti, akkor a kincstár a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi a tartozás adók módjára történő behajtását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kincstár kezdeményezésére intézkedik a tartozás adók módjára történő behajtásáról. 8/C. § (1) A pártlistát állító párt köteles a kincstárnak visszafizetni a 3. § szerinti támogatás azon részét, amelyet olyan jelölt után vett igénybe, aki az országgyűlési képviselők általános választásán a választási eljárásról szóló törvény alapján kiesett, kivéve, ha a jelölt a szavazás előtt elhunyt. (2) A pártlistát állító párt köteles a kincstárnak visszafizetni a 3. § szerinti támogatást, ha a pártlista az országgyűlési képviselők általános választásán a választási eljárásról szóló törvény alapján kiesik. (3) A kincstár az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettséget a 3. § megfelelő alkalmazásával, az országgyűlési képviselők általános választásán a választási eljárásról szóló törvény alapján ki nem esett jelöltek száma alapján határozza meg. (4) Az (1) és (2) bekezdés alapján visszafizetendő támogatást a folyósítása időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben köteles a pártlistát állító párt a kincstárnak visszafizetni. (5) A Nemzeti Választási Iroda az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokról a választás végleges eredményének jogerőre emelkedését követő napon értesíti a kincstárt. (6) A kincstár az (1) és (2) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségről határozatot hoz, amellyel szemben fellebbezésnek nincs helye. A befizetési kötelezettség az azt követő tizenötödik napon válik esedékessé, amikor a kincstár határozatát a bíróság helybenhagyta vagy a keresetindításra nyitva álló határidő eredménytelenül telt el. (7) Ha a pártlistát állító párt a befizetési kötelezettségét a (6) bekezdésben foglalt határidőben nem teljesíti, akkor a kincstár a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi a tartozás adók módjára történő behajtását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kincstár kezdeményezésére intézkedik a tartozás adók módjára történő behajtásáról.”

20


(5) A Kftv. 9. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „9. § (1) Minden jelöltnek és jelölő szervezetnek az országgyűlési választást követő 60 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját. (2) A választásra fordított állami és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényben meghatározott más pénzeszközök felhasználását az Állami Számvevőszék a választást követő egy éven belül az országgyűlési képviselethez jutott jelöltek és jelölő szervezetek tekintetében hivatalból, egyéb jelöltek és jelölő szervezetek tekintetében más jelölt vagy jelölő szervezet kérelmére ellenőrzi. (3) A (2) bekezdés szerinti ellenőrzés iránti kérelmet az országgyűlési képviselők választását követő 3 hónapon belül lehet benyújtani. A kérelemhez bizonyítási indítványt kell csatolni. (4) A 7. §-ban foglalt rendelkezéseket megsértő jelölt, illetve jelölő szervezet köteles a 7. §-ban meghatározott, a választásra összesen fordítható összeg felett felhasznált összeg kétszeresét az Állami Számvevőszék felhívására 15 napon belül a központi költségvetés részére befizetni. (5) Ha a jelölt, illetve jelölő szervezet a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségét határidőben nem teljesíti, az Állami Számvevőszék ellenőrzési megállapításait közli a kincstárral. A kincstár a (4) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségről határozatot hoz, amellyel szemben fellebbezésnek nincs helye. A befizetési kötelezettség az azt követő tizenötödik napon válik esedékessé, amikor a kincstár határozatát a bíróság helybenhagyta vagy a keresetindításra nyitva álló határidő eredménytelenül telt el. (6) Ha a jelölt, illetve jelölő szervezet az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a kincstár a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi a tartozás adók módjára történő behajtását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kincstár kezdeményezésére intézkedik a tartozás adók módjára történő behajtásáról.” (6) A Kftv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „10. § Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a) az e törvény szerinti támogatások rendelkezésre bocsátásának módját, valamint a 2. § (2) bekezdése és a 2/A. § (2) bekezdése szerinti megállapodásra vonatkozó szabályokat, b) a kincstári kártyafedezeti számla és a kincstári kártya használatával kapcsolatos részletes szabályokat, c) az 1. § szerinti támogatás elszámolásával, ellenőrzésével és a visszafizetési kötelezettséggel összefüggő, illetve annak ellenőrzésével kapcsolatos részletes szabályokat, d) a 8/C. § szerinti visszafizetési kötelezettséggel összefüggő részletes eljárási szabályokat.”

III. Fejezet Záró rendelkezések 25. Hatályba léptető rendelkezések 33. §

(1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 9. §, a 30. §, a 35. § és a 36. § 2013. december 31-én lép hatályba. (3) Az 1. § (1)–(2) bekezdése, (5) bekezdése, valamint (7) bekezdés c) és d) pontja, a 2. §, a 3. §, a 4. §, az 5. § (3), (7) és (10) bekezdése, a 6. § (1)–(12) bekezdése, (18)–(20) bekezdése és (23) bekezdése, a 7. § (1) és (2) bekezdése, a 8. §, a 10. §, a 11. §, a 12. § (1)–(5) bekezdése és (7) bekezdése, a 13. §, a 14. §, a 16–29. §, a 31. §, a 34. § és a 38. § 2014. január 1-jén lép hatályba. (4) A 7. § (3) bekezdése 2014. január 2-án lép hatályba. (5) A 6. § (16) és (17) bekezdése az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. (6) Az 5. § (11) bekezdése 2014. március 1-jén lép hatályba.

26. Hatályon kívül helyező és a hatálybalépést kizáró rendelkezések 34. §

(1) Hatályát veszti a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény. (2) Hatályát veszti a) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény aa) 45. § (2) bekezdésében a „gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő és gazdálkodó” szövegrész, ab) 61. § (2) bekezdésében az „önállóan működő és gazdálkodó” szövegrész,

21


b)

a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény ba) 1. § (2) bekezdésében az „önállóan működő és gazdálkodó” szövegrész, bb) 3. § (3) bekezdésében a „jogi személyiséggel rendelkező, a NAV fejezetén belül önállóan működő és gazdálkodó” szövegrész, c) a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 167. § (2) bekezdésében az „ , önállóan működő és gazdálkodó” szövegrész, d) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 23. § (1) bekezdésében és 24. § (1) bekezdésében az „önállóan működő és gazdálkodó” szövegrész, e) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 35. § (1) bekezdésében az „önállóan működő és gazdálkodó” szövegrész, f ) az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdésében az „önállóan működő és gazdálkodó” szövegrész, g) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 121. §-ában az „ , önállóan működő és gazdálkodó” szövegrész. (3) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény a) 64. § (5) bekezdésében a „nyilvános könyvtár, amely gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv” szövegrész helyébe a „költségvetési szervként működő nyilvános könyvtár” szöveg, b) 100. § (3) bekezdés b) pontjában az „az önállóan működő és gazdálkodó közgyűjtemény” szövegrész helyébe az „a közgyűjtemények” szöveg lép. (4) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 123. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az Országgyűlés Hivatala az Országgyűlés szervezeti, működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait ellátó központi költségvetési szerv, amely az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.” (5) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 127. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az Országgyűlési Őrség központi költségvetési szervként működő fegyveres szerv, amely az Országgyűlés költségvetési fejezetében önálló címet képez. Az Országgyűlési Őrség gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat az Országgyűlés Hivatala látja el.”

35. § Nem lép hatályba az Öst 1. §-a és 17. §-a. 36. §

(1) Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvény (a továbbiakban Mód. tv.) 14. § (4) és (10) bekezdése és 17. § (3) bekezdése. (2) Hatályát veszti a Mód. tv. 37. § (7) bekezdésében a „(4) bekezdése,” szövegrész, az „és (10)” szövegrész, és a „ , valamint a 17. § (3) bekezdése” szövegrész.

27. A Budapesti Operettszínház állami fenntartásba vétele 37. §

(1) A Budapesti Operettszínház Budapest Főváros Önkormányzata fenntartásából és Budapest Főváros Közgyűlése irányítási jogköréből 2014. január 1. napjával általános és egyetemes jogutódlással állami fenntartásba, a kultúráért felelős miniszter irányítása alá kerül. (2) Az (1) bekezdés szerinti állami fenntartásba vétellel egyidejűleg a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 14. § (1) bekezdése alapján a 2013. december 31-én a Budapesti Operettszínház rendelkezésére álló, a feladata ellátását szolgáló vagyon – a (3) bekezdés szerinti vagyon kivételével – ingyenesen állami tulajdonba kerül, és az így állami tulajdonba kerülő vagyontárgyak vagyonkezelésének joga a Budapesti Operettszínházat illeti meg – ingyenesen – az Nvtv. 11. § (13) bekezdése alapján. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak a Budapesti Operettszínház alaptevékenysége ellátásához alapító okirata szerint használatba kapott ingatlanok tulajdonjogát nem érintik. (4) A (2) bekezdésben meghatározottak szerint állami tulajdonba kerülő vagyon átadás-átvételéről Budapest Főváros Önkormányzatának képviselője és – az állam képviseletében – a kultúráért felelős miniszter 2013. december 31-ig megállapodást kötnek.

22


(5) Az (1) bekezdés szerinti állami fenntartásba vétel a Budapesti Operettszínház által foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyából vagy munkaviszonyából származó jogait és kötelezettségeit nem érinti. (6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alkalmazásában olyan jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni, amely az Áfa tv. 17. § (3) bekezdés h) pontjában leírt feltételeknek felel meg.

28. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 38. §

(1) A a) 32. § az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése, b) 34. § (2) bekezdés f ) pontja az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése, c) 34. § (2) bekezdés g) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (2) A 34. § (4) és (5) bekezdése az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

Áder János s. k.,




1. melléklet a 2013. évi CCIII. törvényhez „1. melléklet az 1996. évi XXV. törvényhez

Az alapvető lakossági szolgáltatások

1. A kegyeleti közszolgáltatás biztosítása, szociális temetésről való gondoskodás (a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény) 2. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának biztosítása (a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény) 3. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának biztosítása (a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény) 4. A közterület tisztán tartása (a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény) 5. A helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés, a vízgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának biztosítása (a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény) 6. A közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzése (a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény) 7. A helyi közutak tekintetében a közútkezelői feladatok ellátása, a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok ellátása törvény szerint [a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.)] 8. A helyi közutakon, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatás [Kkt. és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)] 9. A közvilágítási berendezés üzemeltetése (a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény) 10. Ismeretlen tulajdonos esetén az állati eredetű melléktermék elszállítása, ártalmatlanná tétele (az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény) 11. Állatvédelmi őrszolgálat, belterületi kóbor állatok befogása, ebösszeírás, az állat életének kioltásával kapcsolatban felmerült igazolt költségek megtérítése (az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény) 12. Az óvodai nevelés, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, valamint a nemzetiségek által lakott településen a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése [a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény]

23


13. Az állammal vagy állami szervvel kötött szerződésben vállalt, a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladatainak megfelelő színvonalon és biztonságban történő ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetése, vagy e vagyon működtetéséhez a törvényben foglaltaknak megfelelően megállapított hozzájárulás megfizetése (Nkt.) 14. Az egészségügyi alapellátás (háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi) és a védőnői ellátás [az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)] 15. A járóbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi intézmények által ellátott feladatok (Eütv.) 16. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás, nappali ellátás, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása [a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)] 17. Az idős és hajléktalan személyek átmeneti és tartós bentlakásos ellátása (Szoctv.) 18. Azon egyéb szociális alapszolgáltatások, szakosított ellátások és gyermekvédelmi szakellátás megszervezése, amelyeket az önkormányzat az állammal vagy állami szervvel kötött megállapodás, szerződés keretében nyújt (Szoctv. és Gyvt.) 19. A törvényben meghatározott gyermekétkeztetési feladatok (Gyvt.) 20. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély, köztemetés, közgyógyellátás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás (Szoctv. és Gyvt.) 21. A képviselő-testület és a polgármesteri hivatal működtetése, valamint a hivatal dolgozóinak díjazása (bér és közterhei, dologi költségek), kivéve a helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíját (Mötv.) 22. A helyi közfoglalkoztatás megszervezése [Mötv. és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.)] 23. A települési könyvtári ellátás biztosítása [a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.)] 24. A fővárosi önkormányzatnál a fővárosi kerületek önkormányzatai, közművelődési intézményei, szervezetei és közösségei részére, a közművelődési tevékenységek elősegítése és fejlesztése érdekében közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás, a közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás működési feltételeinek biztosítása (Kultv.) 25. A fővárosi közlevéltár működtetése (a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény) 26. A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató akkreditált szervezettel érvényben lévő szerződésből eredő kötelezettségek (Flt.) 27. Megyei önkormányzat esetében minden olyan feladat, amelyet törvény kötelező feladatként meghatároz.”

24


2013. évi CCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek és egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás átalakításával összefüggő módosításáról* 1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása 1. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 6. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a védelme érdekében eljáró szakemberek – különösen a gyermek bántalmazásának felismerése és megszüntetése érdekében – egységes elvek és módszertan alkalmazásával járjanak el.” 2. § A Gyvt. 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A gyermek bántalmazással szembeni védelemhez való jogának érvényesítése érdekében a gyermek számára gyermekjóléti alapellátást vagy gyermekvédelmi szakellátást biztosító, továbbá a gyermek törvényes képviseletének ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozó szervek és személyek a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által jóváhagyott egységes elvek és módszertan alkalmazásával járnak el.” 3. § A Gyvt. 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatait erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli.” 4. § A Gyvt. 19. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A (4) bekezdés alkalmazásában szülő alatt a családbafogadó gyámot kell érteni, ha a családbafogadó gyám a gyámsága alá helyezett gyermek tartására köteles.” 5. § A Gyvt. 25. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A gyámhatóság az otthonteremtési támogatás iránti kérelem alapján az utógondozás vagy utógondozói ellátás alatt nem álló fiatal felnőtt részére elrendeli az utógondozást. Az otthonteremtési támogatás céljának megvalósulásához az utógondozást biztosító intézmény a támogatással való elszámolásig segítséget nyújt.” 6. § A Gyvt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Családi napköziben – nem nevelési-oktatási céllal – ellátható a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő gyermek, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermek az iskola nyitvatartási idején kívül, valamint az Nktv. rendelkezései szerint az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól felmentett gyermek, valamint a magántanuló.” 7. § A Gyvt. VI. Fejezete a következő alcímmel egészül ki: „Befogadó szülők 48/A. § (1) A befogadó szülő átmeneti vagy tartós jelleggel saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az általa befogadott gyermeknek és fiatal felnőttnek. (2) Befogadó szülő a helyettes szülő, a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő és a különleges nevelőszülő. (3) Nem lehet befogadó szülő az, akivel szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn. (4) A nevelőszülő – a működtető hozzájárulásával – helyettes szülői feladatokat is elláthat. A nevelőszülő gondozásában egyidejűleg vagy kizárólag átmeneti gondozásban lévő gyermekek vagy kizárólag gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermekek lehetnek, kivéve, ha a nevelőszülő az utógondozói ellátott fiatal felnőttnek és annak átmeneti gondozásban részesülő gyermekének együtt nyújt ellátást. (5) Az egy háztartásban nevelkedő gyermekek száma akkor sem haladhatja meg a 49. § (3) bekezdésében vagy az 54/A. §-ban meghatározott létszámot, ha az adott háztartásban élő személyek közül többen is befogadó szülői feladatot látnak el.


25


(6) A befogadó szülőnél elhelyezendő gyermekek – nevelőszülő esetén ideértve a fiatal felnőtteket is – számát a működtető a befogadó szülővel egyetértésben állapítja meg. A befogadó szülőnél elhelyezendő gyermekek számának meghatározásakor figyelembe kell venni a gyermek életkorát, tartós betegségét, fogyatékosságát, személyiségzavarát, a testvérek együttes elhelyezésének lehetőségét, az egyéb gyermeknevelést befolyásoló körülményeket, továbbá a nevelőszülő személyiségét és életkörülményeit. (7) A nevelőszülő tevékenységét nevelőszülői hálózat keretében végzi. A helyettes szülő tevékenységét helyettes szülői hálózat keretében vagy önálló helyettes szülőként végzi. A nevelőszülői vagy helyettes szülői hálózat nevelési alapdokumentuma a befogadó szülők és a befogadó szülői tanácsadók által elfogadott, a nevelőszülői vagy helyettes szülői hálózatban folyó nevelés célját, alapelvét és módszereit tartalmazó szakmai program. (8) A helyettes szülő kivételével a befogadó szülő e tevékenysége révén attól az időponttól kezdve áll foglalkoztatási jogviszonyban, amelytől kezdve a gyámhatóság a határozatában a gyermek gondozási helyeként a befogadó szülő háztartását határozta meg. A foglalkoztatási jogviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság részletes szabályait külön törvény határozza meg.” 8. §

(1) A Gyvt. 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az otthont nyújtó ellátás keretében a) különleges ellátást kell biztosítani aa) a tartósan beteg, a fogyatékos, ab) a három év alatti gyermek számára; b) speciális ellátást kell biztosítani ba) a súlyos személyiségfejlődési, érzelmi élet- és impulzuskontroll-zavarokkal küzdő, illetve súlyos pszichotikus vagy neurotikus tüneteket mutató gyermek (a továbbiakban együtt: súlyos pszichés tüneteket mutató gyermek), bb) a súlyos magatartási és beilleszkedési zavarokat vagy súlyos antiszociális viselkedésformákat tanúsító gyermek (a továbbiakban együtt: súlyos disszociális tüneteket mutató gyermek), bc) az alkohol, drog és egyéb pszichoaktív szert használó gyermek (a továbbiakban: pszichoaktív szert használó gyermek) számára; c) különleges és speciális ellátást együttesen kell biztosítani a különleges és speciális szükségletet egyidejűleg mutató gyermek (a továbbiakban: kettős szükségletű gyermek) számára.” (2) A Gyvt. 53. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az otthont nyújtó ellátás során a gyermekek helyzetét folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye alapján vagy a gyermekvédelmi gyám kérelmére felül kell vizsgálni.”

9. § A Gyvt. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „54. § (1) Nevelőszülő az a személy lehet, aki a) huszonnegyedik életévét betöltötte, b) cselekvőképes, c) büntetlen előéletű, d) a gondozásába helyezett gyermeknél legalább tizennyolc, de legfeljebb ötven évvel idősebb, e) személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a családjába történő visszakerülésének vagy örökbefogadásának támogatására, valamint a gyermek, fiatal felnőtt életkori szükségleteiből adódó feladatoknak az ellátására, f ) a képesítési előírásokra vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott képzésen eredményesen részt vett. (2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott korkülönbségre és az (1) bekezdés f ) pontjában meghatározott képzés elvégzésére vonatkozó rendelkezéstől – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben foglaltak szerint – a gyermek érdekében kivételesen el lehet térni. (3) Speciális nevelőszülő az a nevelőszülő, aki – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben foglaltak alapján – alkalmas a nála elhelyezett súlyos pszichés vagy súlyos disszociális tüneteket mutató, vagy pszichoaktív szert használó, speciális ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására.

26


(4) Különleges nevelőszülő az a nevelőszülő, aki – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben foglaltak alapján – alkalmas a nála elhelyezett tartósan beteg, fogyatékos vagy három év alatti különleges ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására.” 10. § A Gyvt. a következő 54/A. §-sal egészül ki: „54/A. § (1) A nevelőszülő a saját kiskorú gyermekeit is beszámítva legfeljebb hat gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja. Ha a nevelőszülő saját kiskorú gyermekről háztartásában nem gondoskodik, akkor legfeljebb öt gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja. (2) Ha a nevelőszülő vagy a speciális nevelőszülő speciális szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek az (1) bekezdés szerinti létszámot minden speciális szükségletű gyermek teljes körű ellátása esetén egy fővel kell csökkentenie. (3) Ha a nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő egy vagy két fő különleges szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek az (1) bekezdés szerinti létszámot egy fővel kell csökkentenie. Ha a nevelőszülő, különleges nevelőszülő három vagy négy fő különleges szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek az (1) bekezdés szerinti létszámot két fővel kell csökkentenie. (4) Indokolt esetben, így különösen testvérek együttes elhelyezésénél, a nevelőszülő kérelmére vagy beleegyezésével az (1)–(3) bekezdésben meghatározott gyermeklétszámtól el lehet térni. Az eltérés feltétele ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, nevelésbe vett gyermek esetén a gyermekvédelmi gyám hozzájárulása.” 11. § A Gyvt. 54/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Ha a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő kettős szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek az (1) bekezdés szerinti létszámot minden kettős szükségletű gyermek teljes körű ellátása esetén egy fővel kell csökkentenie.” 12. §

(1) A Gyvt. 55. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A nevelőszülő az alapfeladatok ellátásán túl a működtető hozzájárulásával) „a) elláthatja aa) a tartósan beteg, a fogyatékos vagy a három év alatti gyermekek különleges gondozását, nevelését, ab) a súlyos pszichés vagy súlyos disszociális tüneteket mutató, vagy a pszichoaktív szert használó gyermekek speciális gondozását, nevelését, továbbá ac) a kettős szükségletű gyermekek különleges és speciális gondozását, nevelését együttesen,” (feltéve, hogy személyében, valamint körülményeiben alkalmas e feladatok végzésére és a működtető biztosítja számára a speciális szakmai támogatást.) (2) A Gyvt. 55. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A nevelőszülő az alapfeladatok ellátásán túl a működtető hozzájárulásával) „c) elláthatja a helyettes szülői feladatokat, azzal, hogy a nála elhelyezhető gyermekek száma nem haladhatja meg a 49. § (3) bekezdésében meghatározott létszámot,” (feltéve, hogy személyében, valamint körülményeiben alkalmas e feladatok végzésére és a működtető biztosítja számára a speciális szakmai támogatást.) (3) A Gyvt. 55. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A működtető a nevelőszülőt) „c) folyamatosan segíti és ellenőrzi a nevelési díj, az ellátmány és a családi pótlék felhasználásában, a szakmai tevékenysége ellátásában.”

13. § A Gyvt. 56. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének) „a) százötven százaléka, ha a nevelt gyermek a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság által készített szakmai vélemény szerint súlyos pszichés vagy súlyos disszociális tüneteket mutat, vagy pszichoaktív szert használó vagy kettős szükségletű,” 14. § A Gyvt. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „58. § (1) A speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon, a gyermekotthon speciális csoportja vagy a gyermekotthon az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy a nevelésbe vett súlyos pszichés vagy súlyos disszociális

27


tüneteket mutató, pszichoaktív szert használó és a kettős szükségletű gyermekeknek nyújt gondoskodást, szocializációt és reszocializációt, valamint habilitációt és rehabilitációt. (2) Ha a nevelésbe vett gyermeknek az intézményben való tartózkodása a gyermek speciális szükségleteihez, állapotához igazodó terápia vagy tanulmányainak befejezése érdekében nagykorúvá válását követően is indokolt, a fiatal felnőtt kérelmére a speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon, a gyermekotthon speciális csoportja utógondozói ellátást nyújt a fiatal felnőttnek. (3) A speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban vagy a gyermekotthon speciális csoportjában a gyermek teljes körű ellátásának időtartama ugyanazon a gondozási helyen nem haladhatja meg a két évet, kivéve a (4) bekezdésben foglaltakat. (4) A speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban vagy a gyermekotthon speciális csoportjában a gyermek teljes körű ellátásának időtartama kivételesen indokolt esetben, a) a gyermek terápiájának, a tanítási évnek vagy a gyermek képzésben való részvételének a befejezésére tekintettel, legfeljebb egy évvel meghaladhatja a két évet, vagy b) a speciális szükséglet fennállásáig meghosszabbodhat. (5) A speciális gyermekotthon a szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén bentlakásos ellátás keretében végezheti a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság felkérésére a gyermek személyiségvizsgálatát. (6) A különleges ellátást igénylő gyermek és a kettős szükségletű gyermek gondozását, ellátását, habilitációját és rehabilitációját – az Nktv. szerinti szakértői bizottság fogyatékosságra vonatkozó véleménye alapján – az erre a célra létrehozott különleges gyermekotthon, gyermekotthon vagy gyermekotthoni csoport biztosítja, feltéve, ha a gyermek nevelőszülőnél történő elhelyezése nem oldható meg és állapota nem indokolja a fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában való elhelyezését, vagy az elhelyezés férőhely hiányában nem lehetséges.” 15. §

16. §

17. §

(1) A Gyvt. 59. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermeket fogadó lakásotthon speciális vagy különleges lakásotthonként működik.” (2) A Gyvt. 59. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A különleges, speciális vagy kettős szükségletű gyermek különleges és speciális ellátását, gondozását, habilitációját és rehabilitációját biztosító gyermekotthon eltérő csoportlétszámát a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet határozza meg.” (1) A Gyvt. 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás biztosítása érdekében együttműködik a gyermek gondozási helyét fenntartó egyházi, nem állami fenntartóval és az ellátást nyújtó intézménnyel.” (2) A Gyvt. 66. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „A területi gyermekvédelmi szakszolgálat szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és szakértői feladatokat végez. Tevékenysége körében a 60–65. §-okban foglaltakon túl” „b) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv döntése alapján a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezését biztosító nevelőszülői hálózatot és gyermekotthont működtet,” (1) A Gyvt. 66/A. §-át megelőző címmegjelölés és alcímmegjelölés helyébe a következő címmegjelölés és alcímmegjelölés lép: „A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó általános szabályok” (2) A Gyvt. 66/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „66/A. § (1) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyrészről a működtető, másrészről a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő (a továbbiakban együtt: nevelőszülő) között az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátásának biztosítása céljából, a 66/B. § (1) bekezdése szerinti írásbeli keretmegállapodás alapján, a 66/B. § (3) bekezdésében foglalt időponttól létrejövő foglalkoztatási jogviszony.

28


(2) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény előírja. (3) Az Mt. rendelkezéseinek alkalmazása során a) munkaviszony alatt a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, b) munkaviszonyra vonatkozó szabály alatt a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó jogszabályt, a 66/B. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodást és kiegészítő megállapodást, c) munkavállaló alatt a nevelőszülőt, d) munkáltató alatt a nevelőszülői hálózat működtetőjét, e) munkabér alatt a nevelőszülőnek járó díjazást, f ) távolléti díj alatt a 66/H. § (3) bekezdése szerinti alapdíjat kell érteni. (4) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személy nem tanúsíthat olyan magatartást, amely méltatlan a nevelőszülői hivatáshoz. (5) A nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt, és annak megszűnését követően az általa nevelt gyermekkel, a gyermek vér szerinti családjával és a gyermeket örökbe fogadni szándékozó személlyel kapcsolatban tudomására jutott személyes adatot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet jogszabály alapján nem kell más számára megismerhetővé tennie, csak a törvényben azok kezelésére feljogosított szervnek vagy személynek hozhatja a tudomására. (6) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony általános szabályai tekintetében egyebekben az Mt. 6. § (1) és (2) bekezdését, 7. §-át, 8. § (3) bekezdését, 9. és 10. §-át, 12. § (1) és (2) bekezdését, 15. § (3) és (4) bekezdését, 16–18. §-át, 19. § (2) és (3) bekezdését, 20. § (2)–(4) bekezdését, 22. § (1)–(3) bekezdését, 23–24. §-át, 25. § (1)–(4) bekezdését, (5) bekezdése első mondatát, (6)–(8) bekezdését, 26. §-át, 27. § (1) és (3) bekezdését, 29. § (1), (3) és (4) bekezdését, 30. és 31. §-át alkalmazni kell.” 18. §

(1) A Gyvt. a 66/B. §-át megelőzően a következő alcímmegjelöléssel egészül ki: „A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létrejötte” (2) A Gyvt. 66/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „66/B. § (1) A működtető és a nevelőszülő a köztük létrejövő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony általános kérdéseiről – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendelet szerinti tartalommal – írásbeli keretmegállapodást köt. Az adott gyermek, fiatal felnőtt befogadásáról – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendelet szerinti tartalommal – a működtető és a nevelőszülő kiegészítő megállapodást köt. (2) A keretmegállapodást és a kiegészítő megállapodást a működtető és a nevelőszülő közös megegyezéssel módosíthatják. A keretmegállapodás és a kiegészítő megállapodás módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony az írásbeli keretmegállapodás alapján attól az időponttól jön létre, amelytől kezdve a gyámhatóság a határozatában a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülő háztartását határozta meg. (4) Az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével a nevelőszülő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett – a működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint – időkorlátozás nélkül folytathat a Cst. 4. § d) pontjában meghatározott keresőtevékenységet, feltéve, hogy az a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti. (5) Ha a nevelőszülő a saját gyermekeit is beszámítva négy vagy annál több gyermek ellátását biztosítja, keresőtevékenységet heti húsz órát meg nem haladó időtartamban folytathat vagy időkorlátozás nélkül, feltéve, hogy a munkavégzés otthonában történik. A munkavégzésre a működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha a nevelőszülő ezzel nem veszélyezteti a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását. (6) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony határozatlan időre jön létre. Kivételesen – helyettesítés vagy egyéb méltányolható ok esetén – a jogviszony határozott időre is létesíthető. A határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra az Mt. 192. § (1), (2) és (4) bekezdését alkalmazni kell. (7) Házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő személy nevelőszülőként csak akkor foglalkoztatható, ha a nevelőszülői tevékenység végzéséhez házastársa, élettársa írásban hozzájárul.”

29

19. §

20. §


(1) A Gyvt. a 66/C. §-át megelőzően a következő alcímmegjelöléssel egészül ki: „A nevelőszülő együttműködési kötelezettsége” (2) A Gyvt. 66/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „66/C. § (1) A nevelőszülő együttműködik a) a működtetőjével, b) a gyermekvédelmi gyámmal, a gyermek kapcsolattartásra jogosult szülőjével és más hozzátartozójával, c) az ellátási tevékenységét ellenőrző és a gyermek ügyében eljáró gyámhatósággal, d) a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, és e) a gyermek számára ellátást, szolgáltatást nyújtó intézményekkel, különösen az egészségügyi szolgáltatókkal és köznevelési intézményekkel. (2) A nevelőszülő az együttműködés keretében köteles haladéktalanul tájékoztatni a működtetőt, ha feladatainak ellátásában tartósan akadályoztatva van vagy életkörülményeiben jelentős változás várható. (3) A működtető a székhelyén, illetékességi területén kívül élő nevelőszülővel is létesíthet nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, feltéve, hogy a gyermek nevelését, gondozását és a nevelőszülői család életkörülményeit rendszeresen figyelemmel tudja kísérni, valamint az 55. § (5) bekezdése szerinti feladatokat el tudja látni.” (1) A Gyvt. a 66/D. §-át megelőzően a következő alcímmegjelöléssel egészül ki: „A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése” (2) A Gyvt. 66/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „66/D. § (1) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnik a) a nevelőszülő halálával, b) a működtető jogutód nélküli megszűnésével, c) a határozott idő lejártával, vagy d) ha a nevelőszülő gondozásából valamennyi gyermek, fiatal felnőtt kikerült és a gyámhatóság az ezt követő három hónapon belül újabb gyermeket, fiatal felnőttet nem helyezett el a gondozásában. (2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott időtartam a gyermeknek, a fiatal felnőttnek a nevelőszülő gondozásából való kikerülését követő naptól kezdődik abban az esetben is, ha a nevelőszülőt az egyes gyámi feladatok ellátására a gyámhatóság gyámként kirendelte. (3) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntethető a) a felek közös megegyezésével, b) felmondással vagy c) azonnali hatályú felmondással. (4) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntetésének közös megegyezéssel történő kezdeményezéséről a gyámhatóságot értesíteni kell. Ilyen esetben a jogviszony a megszüntetés kezdeményezésétől számított legalább harminc, legfeljebb hatvan nap elteltével szüntethető meg. (5) A nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt hatvannapos felmondási idővel indokolás nélkül írásban felmondhatja. A működtető indokolt esetben a felmondási idő alatt felmentheti a nevelőszülőt a munkavégzés alól, ha az nem ellentétes a nála elhelyezett gyermek érdekeivel. (6) A működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – hatvannapos felmondási idővel, írásban, indokolással felmondhatja. A felmondás okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A felmondás indokának valóságát és okszerűségét a működtető bizonyítja. (7) A működtető azonnali hatállyal felmondja a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, ha a) a nevelőszülő külföldön létesít szokásos tartózkodási helyet, b) a nevelőszülőt a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezte, c) a nevelőszülővel vagy a vele egy háztartásban élő más személlyel szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállásáról szerez tudomást, d) a bíróság a nevelőszülő szülői felügyeleti jogát jogerős ítéletével megszüntette, vagy e) a nevelőszülő a (8) bekezdésben foglalt magatartást megvalósítja. (8) Ha a nevelőszülő a gyermek, fiatal felnőtt nevelése, ellátása során meg nem engedett nevelési módszereket alkalmaz, a gyermeket, fiatal felnőttet bántalmazza, élelmezését megvonja, a gyermek, fiatal felnőtt gondozását, nevelését önhibájából súlyosan elhanyagolja, a vér szerinti családjával való kapcsolattartását nem biztosítja, örökbefogadását akadályozza vagy a gyermek, fiatal felnőtt ellátásához biztosított juttatásokat nem a gyermek, fiatal felnőtt szükségleteire fordítja, a működtető megkeresi a gyámhatóságot a gyermek, fiatal felnőtt új gondozási

30


helyének kijelölése érdekében. A működtető erről egyidejűleg értesíti a gyermekvédelmi gyámot és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. (9) A (8) bekezdés szerinti esetben a nevelőszülőnek a 66/H. § alapján járó díjazása folyósítását a gyermek gondozási helyének megváltoztatásáról szóló gyámhatósági döntés jogerőre emelkedéséig fel kell függeszteni. Ha a gyámhatóság nem változtatja meg a gyermek gondozási helyét, a felfüggesztés idejére járó nevelőszülői díjazást a működtető egy összegben kifizeti a nevelőszülő részére. Ellenkező esetben a nevelőszülői díjazás folyósítását a felfüggesztés időpontjára visszamenő hatállyal meg kell szüntetni. (10) Ha a (8) bekezdésben foglaltakról a gyámhatóság nem a működtetőtől értesül, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondását kezdeményezi a működtetőnél. Ezzel egyidejűleg a gyámhatóság szükség esetén kijelöli a gyermek új gondozási helyét. (11) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást és nyilatkozatokat írásba kell foglalni. (12) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállását nem érinti, ha a gyermek vagy a fiatal felnőtt átmenetileg a nevelőszülő háztartásán kívül tartózkodik, így különösen, ha a gyermek, fiatal felnőtt kollégiumi, diákotthoni elhelyezésben részesül, üdül vagy gyógyintézeti kezelés alatt áll. (13) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti megszűnésekor, valamint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntetésekor a nevelőszülő átadja a gyermekkel kapcsolatos iratokat a működtetőnek és a gyermek, fiatal felnőtt után járó juttatásokkal elszámol. (14) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése tekintetében egyebekben az Mt. 80. § (2) bekezdését, 82. §-át és 84. § (1)–(3) bekezdését alkalmazni kell.” 21. § A Gyvt. 66/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „66/E. § (1) A nevelőszülőt legalább három év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő után végkielégítés illeti meg, ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony a működtető jogutód nélküli megszűnésével, vagy – a 66/D. § (7) bekezdésében meghatározott eseteket kivéve – a működtető általi felmondással szűnik meg. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem jár végkielégítés a nevelőszülőnek, ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya megszűnése időpontjában öregségi nyugdíjra jogosult vagy abban részesül. (3) A végkielégítés mértéke a) legalább három év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő esetén egyhavi, b) legalább öt év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő esetén kéthavi, c) legalább tíz év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő esetén háromhavi, d) legalább tizenöt év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő esetén négyhavi, e) legalább húsz év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő esetén öthavi, f ) legalább huszonöt év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő esetén hathavi, a nevelőszülőnek a végkielégítés megállapítását megelőző három évben kifizetett nevelőszülői díjazás havi átlagának megfelelő összeg. (4) A végkielégítés mértéke háromhavi, a nevelőszülőnek a végkielégítés megállapítását megelőző három évben kifizetett nevelőszülői díj havi átlagának megfelelő összeggel emelkedik, ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.” 22. §

(1) A Gyvt. 66/F. §-át megelőző alcímmegjelölés helyébe a következő alcímmegjelölés lép: „Munkaidő és szabadság” (2) A Gyvt. 66/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „66/F. § (1) A nevelőszülő feladatainak és idejének beosztását – a gyermeknevelés követelményeinek megfelelően – maga határozza meg. (2) Az öt vagy annál több gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben legalább kettő, legfeljebb hét munkanap szabadság illeti meg. Az ötnél kevesebb gyermeket nevelő nevelőszülőnek a működtető és a nevelőszülő megállapodása alapján naptári negyedévenként legfeljebb hét munkanap szabadság adható, figyelembe véve a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek számát, ellátási szükségletét és azt, hogy a nevelőszülő mióta lát el nevelőszülői tevékenységet. A nevelőszülőnek nem jár szabadság arra az időtartamra, amíg kizárólag a 66/H. § (3) bekezdése szerinti alapdíjra jogosult.

31


(3) A működtető és a nevelőszülő megállapodnak a szabadság kiadásának időpontjáról és a nevelőszülő helyettesítéséről. A szabadság időpontja tekintetében a nevelőszülő kérését lehetőség szerint figyelembe kell venni. A szabadságot – a (4) bekezdés szerinti eset kivételével – az adott naptári negyedévben kell kivenni. (4) A nevelőszülő kérésére az egyes negyedévekre járó szabadságok időtartama a naptári éven belül összevonható, feltéve, hogy a nevelőszülő helyettesítése megoldható. (5) A szabadság időtartamára a működtető a szabadságot megelőző utolsó olyan hónapra járó nevelőszülői díj arányos részét fizeti ki a nevelőszülőnek, amelyben a nevelőszülőnél gyermeket, fiatal felnőttet helyeztek el. A naptári évben ki nem adott szabadságot meg kell váltani. (6) A nevelőszülőt az Mt. 126. §-a szerinti betegszabadság, az Mt. 127. §-a szerinti szülési szabadság és a saját gyermekére tekintettel az Mt. 128–130. § szerinti fizetés nélküli szabadság illeti meg. (7) A szabadság tekintetében egyebekben az Mt. 121. §-át, 122. § (1) bekezdését, 125. §-át, 133. §-át és 134. § (1) bekezdés c) pontját alkalmazni kell.” 23. §

(1) A Gyvt. 66/G. §-át megelőző alcímmegjelölés helyébe a következő alcímmegjelölés lép: „A nevelőszülő segítése és helyettesítése” (2) A Gyvt. 66/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „66/G. § (1) A működtetőnek gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával kell gondoskodnia a) a nevelőszülő segítéséről, ha a nevelőszülő egyidejűleg legalább öt gyermek teljes körű ellátását biztosítja, b) a speciális nevelőszülő segítéséről a nála elhelyezett gyermekek számától függetlenül, c) a különleges nevelőszülő segítéséről, ha a különleges nevelőszülő egyidejűleg legalább három különleges ellátási szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, d) – gyermekszámtól függetlenül – az a)–c) pont szerinti nevelőszülő segítéséről a nevelőszülő szabadsága, betegsége, képzése, továbbképzése vagy egyéb akadályoztatása esetén. (2) A gyermekgondozó személyére a nevelőszülő tesz javaslatot. Gyermekgondozó elsősorban a nevelőszülő hozzátartozója lehet. (3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a működtető a nevelőszülő segítéséről másik, helyettesítésre kijelölt nevelőszülő biztosításával vagy a gyermekvédelmi intézmény által biztosított gyermekfelügyelettel is gondoskodhat. (4) Nem lehet gyermekgondozó az, akivel szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn. (5) Nem lehet gyermekgondozó és a nevelőszülőt nem helyettesítheti olyan másik nevelőszülő, akinek személye ellen a nevelőszülő tiltakozik.”

24. § A Gyvt. 66/G. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A működtetőnek gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával kell gondoskodnia) „c) a különleges nevelőszülő segítéséről, ha a különleges nevelőszülő egyidejűleg legalább három különleges ellátási szükségletű vagy kettős szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja,” 25. §

(1) A Gyvt. a 66/H. §-át megelőzően a következő alcímmegjelöléssel egészül ki: „A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása” (2) A Gyvt. 66/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „66/H. § (1) A nevelőszülőt tevékenységéért a foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt – a 66/B. § (1) bekezdése szerinti megállapodásokban meghatározott – díjazás illeti meg. (2) A nevelőszülő díjazása az alapdíjból, a kiegészítő díjból és a többletdíjból áll. (3) A nevelőszülőt a foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt – függetlenül attól, hogy helyeztek-e el nála gyermeket, fiatal felnőttet – alapdíjként havonta legalább a kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) 30%-a illeti meg. (4) A nevelőszülőt az alapdíjon felül minden egyes nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt után kiegészítő díjként havonta legalább a minimálbér 20%-a illeti meg. (5) A nevelőszülőt az alap- és kiegészítő díjon felül minden egyes nála elhelyezett speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a minimálbér 5%-a illeti meg. (6) A nevelőszülőt kizárólag az alapdíj illeti meg a gyermek, fiatal felnőtt kollégiumi, diákotthoni elhelyezésének időtartamára. Ha a gyermek, fiatal felnőtt a tanítás nélküli pihenőnapok kivételével tanítási szünet, betegség vagy egyéb ok miatt nem a kollégiumban, diákotthonban, hanem a nevelőszülő háztartásában tartózkodik, a nevelőszülő

32


az alapdíjon felül a kiegészítő díjra, valamint az (5) bekezdésben meghatározott szükségletű gyermek után a többletdíjra is jogosult. (7) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása tekintetében egyebekben az Mt. 154. és 155. §-át, 157. § (1) bekezdését, 158. §-át, 159. § (1)–(5) bekezdését, 161. § (1) és (2) bekezdését, valamint 162–164. §-át alkalmazni kell.” 26. § A Gyvt. 66/H. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A nevelőszülőt az alap- és kiegészítő díjon felül minden egyes nála elhelyezett speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a minimálbér 5%-a illeti meg.” 27. §

28. §

(1) A Gyvt. a 66/I. §-át megelőzően a következő alcímmegjelöléssel egészül ki: „Kártérítési felelősség, jogvita” (2) A Gyvt. 66/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „66/I. § (1) A nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kárért az Mt. 179. §-a szerint tartozik kártérítési felelősséggel. (2) A működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben a nevelőszülőnek okozott kárért az Mt. 166. § (1) és (2) bekezdése, 167. §-a és 177. §-a szerint tartozik kártérítési felelősséggel. (3) A nevelőszülő és a működtető között a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett jogvitára az Mt. 285. § (1)–(3) bekezdését, 286. §-át, 287. § (1), (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni.” (1) A Gyvt. a 66/J. §-át megelőzően a következő alcímmegjelöléssel egészül ki: „A helyettes szülői jogviszony” (2) A Gyvt. 66/J. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „66/J. § (1) A helyettes szülői jogviszony – a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével – a működtető és a helyettes szülő között, a gyermekek átmeneti gondozása-nevelése céljából, írásba foglalt megállapodás alapján létrejövő jogviszony. (2) A helyettes szülői jogviszony határozatlan időre jön létre. Kivételesen – helyettesítés vagy egyéb méltányolható ok esetén – a jogviszony határozott időre is létesíthető. (3) A helyettes szülői jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek a feleket attól az időponttól illetik meg vagy terhelik, amelytől a gyermek ténylegesen a helyettes szülő gondozásába került. (4) A működtető és a helyettes szülő a megállapodást csak közös megegyezéssel módosíthatja. A módosítást mindkét fél kezdeményezheti. (5) A megállapodás módosítására a megkötésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (6) A helyettes szülői jogviszony megszűnik a) a helyettes szülő halálával, b) a működtető jogutód nélküli megszűnésével vagy c) a határozott idő lejártával. (7) A helyettes szülői jogviszony megszüntethető a) a felek közös megegyezésével, b) felmondással vagy c) azonnali hatályú felmondással. (8) A helyettes szülő a helyettes szülői jogviszonyt harmincnapos felmondási idővel indokolás nélkül írásban felmondhatja. A működtető indokolt esetben a felmondási idő alatt felmentheti a helyettes szülőt a munkavégzés alól, ha az nem ellentétes az általa gondozott gyermek érdekeivel. (9) A működtető a helyettes szülői jogviszonyt – a (10) bekezdésben foglaltak kivételével – harmincnapos felmondási idővel, írásban, indokolással felmondhatja. A felmondás okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A felmondás indokának valóságát és okszerűségét a működtető bizonyítja. (10) A működtető azonnali hatállyal felmondja a helyettes szülői jogviszonyt, ha a) a helyettes szülő külföldön létesít szokásos tartózkodási helyet, b) a helyettes szülőt a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezte, c) a helyettes szülővel szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok következik be, vagy d) a bíróság a helyettes szülő szülői felügyeleti jogát jogerős ítéletével megszüntette. (11) A helyettes szülői jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást vagy nyilatkozatokat írásba kell foglalni.”

33


29. § A Gyvt. 66/J. § (10) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A működtető azonnali hatállyal felmondja a helyettes szülői jogviszonyt, ha) „b) a helyettes szülőt a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezte vagy számára a gyámhatóság támogatót rendelt ki,” 30. § A Gyvt. 66/K. és 66/L. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „66/K. § (1) A helyettes szülői jogviszony fennállása alatt a helyettes szülő együttműködik a működtetővel, a gyermek ügyében illetékes gyámhatósággal, a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermek törvényes képviselőjével, továbbá a helyettes szülő tevékenységét ellenőrző gyámhatósággal. (2) A helyettes szülő az együttműködés keretében köteles haladéktalanul tájékoztatni a működtetőt, ha feladatainak ellátásában akadályoztatva van vagy életkörülményeiben jelentős változás várható. (3) A helyettes szülő – a működtető hozzájárulásával – nevelőszülői feladatot vagy a gyermekek napközbeni ellátását biztosító feladatokat is végezhet. Ilyen esetben reá nézve a 66/A–66/I. §-ban vagy a 43. §-ban meghatározottakat alkalmazni kell. 66/L. § A működtető a helyettes szülőt arra az időtartamra, amikor átmeneti gondozást nyújt a gyermeknek, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű helyettes szülői díjban részesíti.” 31. § A Gyvt. 68. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A gyámhatóság – a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével – védelembe veheti továbbá) „a) a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértési tényállást megvalósító gyermeket és a szabálysértést elkövetett fiatalkorút,” 32. §

(1) A Gyvt. 72. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki: [Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a gyámhatóság, valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatával ideiglenesen] „b) tizenkettedik életévét be nem töltött gyermek esetén minden esetben a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél helyezi el, kivéve, ha egészségi vagy személyiségállapota, ön- és közveszélyes magatartása ezt nem teszi lehetővé vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása, c) tizenkettedik életévét betöltött gyermek esetén vagy ha azt a gyermek egészségi vagy személyiségállapota, ön- és közveszélyes magatartása indokolja vagy ha más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása – az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt – gyermekotthonban, gyermekotthon speciális csoportjában, speciális lakásotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el.” (2) A Gyvt. 72. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A beutaló szerv a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot vagy külföldi állampolgárságú gyermek esetében – ide nem értve a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személyt – a Kormány által kijelölt gyámhatóságot.”

33. § A Gyvt. 76. § (1) bekezdése a következő f ) ponttal egészül ki: (A gyámhatóság az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha) „f ) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, valamint a menedékjogról szóló törvény szerint kísérő nélküli kiskorúnak minősülő gyermek a gondozási helyéről engedély nélkül eltávozott és oda hatvan napon belül nem tért vissza.” 34. § A Gyvt. 81/A. §-a és az azt megelőző alcímmegjelölés helyébe a következő rendelkezés és alcímmegjelölés lép: „A gyermek személyes szabadságának korlátozása a speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban és a gyermekotthon speciális csoportjában 81/A. § (1) Az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek személyes szabadságának korlátozására abból a célból kerül sor, hogy a gyermek képessé váljon részt venni a speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban vagy a gyermekotthon speciális csoportjában folyó terápiás munkában.

34


(2) A gyermek személyes szabadságának korlátozása csak kivételesen, a cél eléréséhez szükséges időtartamra rendelhető el. (3) A személyes szabadság korlátozása keretében a gyermek a) a speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon, a speciális csoporttal rendelkező gyermekotthon területét nem hagyhatja el, b) köteles a speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon, a gyermekotthon speciális csoportjának vezetője (a továbbiakban együtt: speciális gyermekotthon vezetője) által kijelölt helyiségekben tartózkodni, vagy c) köteles a speciális gyermekotthon biztonsági elkülönítőjében tartózkodni. (4) Ha a gyermek speciális ellátása a gyermek együttműködési problémája miatt nem kezdhető meg vagy megszakad, és ez a gyermek egészségi vagy pszichés állapotát veszélyezteti, a speciális gyermekotthon vezetője legfeljebb negyvennyolc óra időtartamra, a (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti intézkedés alkalmazásával korlátozhatja a gyermek személyes szabadságát. (5) Ha a gyermek egészségi vagy pszichés állapota következtében saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével vagy biztonsági elkülönítéssel hárítható el, a speciális gyermekotthon vezetője a) legfeljebb negyvennyolc óra időtartamra, a (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti intézkedés alkalmazásával, vagy b) legfeljebb huszonnégy óra időtartamra, a (3) bekezdés c) pontja szerinti intézkedés alkalmazásával korlátozhatja a gyermek személyes szabadságát. (6) Ha a gyermek egészségi vagy pszichés állapota tette szükségessé a személyes szabadság korlátozását, a gyermekotthon vezetője haladéktalanul gondoskodik a gyermek orvosi vizsgálatáról és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásáról. (7) A személyes szabadság korlátozásának elrendeléséről a speciális gyermekotthon vezetője haladéktalanul, de legkésőbb harminchat órán belül értesíti a gyermekvédelmi gyámot, a gyermekjogi képviselőt, a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságot és a gyámhatóságot. (8) A gyermek, a gyermekvédelmi gyám vagy a gyermekjogi képviselő panasszal élhet a személyes szabadság korlátozásával szemben a speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon, a speciális csoporttal rendelkező gyermekotthon fenntartójánál. A gyermekvédelmi gyám és a gyermekjogi képviselő a panaszt annak megtételével egyidejűleg tájékoztatásul megküldi a gyámhatóságnak. A gyermek által tett panaszt a fenntartó a panasz beérkezését követően haladéktalanul tájékoztatásul megküldi a gyámhatóságnak. (9) A panaszt a fenntartó annak beérkezését követő tizenöt napon belül kivizsgálja és ha jogosnak tartja, haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket a személyes szabadság további indokolatlan korlátozásának megelőzése érdekében. (10) Ha a gyermek személyes szabadságának korlátozására négy héten belül legalább két alkalommal sor kerül, a gyámhatóság hivatalból megvizsgálja a nevelési felügyelet elrendelésének szükségességét.” 35. §

(1) A Gyvt. a 81/B. §-t megelőzően a következő alcímmegjelöléssel egészül ki: „Nevelési felügyelet a speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban és a gyermekotthon speciális csoportjában” (2) A Gyvt. 81/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „81/B. § (1) Ha a gyermek személyes szabadságának korlátozása előreláthatólag negyvennyolc órát meghaladóan szükséges, a speciális gyermekotthon vezetője kezdeményezi a gyámhatóságnál a gyermek nevelési felügyeletének elrendelését. A gyámhatósági határozat meghozataláig elsősorban a gyermek kivizsgálására, a veszélyeztető magatartás megszüntetésére és a gyors állapotromlás megelőzésére kell törekedni. (2) A gyámhatóság a speciális gyermekotthon vezetőjének kezdeményezésére vagy a 81/A. § (10) bekezdése szerinti esetben hivatalból vagy a gyermekvédelmi gyám kérelmére a gyermek nevelési felügyeletét rendeli el, ha a) a gyermek egészségi vagy pszichés állapotának zavara következtében olyan magatartást tanúsít, amely saját vagy mások életére, testi épségére jelentős veszélyt jelenthet vagy közvetlen és súlyos veszélyt jelent, és b) a veszélyhelyzet kizárólag a gyermek negyvennyolc órát meghaladó időtartamban zárt körülmények között biztosított teljes körű ellátásával, kivizsgálásával és terápiájával hárítható el. (3) A nevelési felügyelet időtartama nem haladhatja meg a két hónapot. (4) A gyámhatóság a nevelési felügyelet céljának elősegítése érdekében elrendelheti, hogy a gyermek a) a speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon, a speciális csoporttal rendelkező gyermekotthon meghatározott helyiségeiben tartózkodjék,

35


b) meghatározott ideig hozzátartozóival a kapcsolattartását csak korlátozott módon gyakorolhassa, vagy c) a gyermekvédelmi gyám egyetértésével meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát. (5) A gyámhatóság a határozathozatal előtt – a gyermek állapotát figyelembe véve – meghallgatja a gyermeket, a gyermek törvényes képviselőjét, a gyermekjogi képviselőt, a speciális gyermekotthon vezetőjét, valamint kikéri a speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon, a gyermekotthon speciális csoportja telephelye szerinti megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleményét. A meghallgatást szükség esetén a gyámhatóság hivatalos helyiségén kívül is meg lehet tartani. (6) A gyámhatóság a nevelési felügyelet kérdésében a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleményétől csak kivételesen indokolt esetben térhet el. (7) A gyámhatóság a gyermek nevelési felügyeletéről a nevelési felügyelet elrendelésének a speciális gyermekotthon vezetője általi kezdeményezésétől, a 81/A. § (10) bekezdésében foglaltakról való tudomásszerzéstől vagy a gyermekvédelmi gyám kérelmének beérkezésétől számított nyolc napon belül határoz. (8) A gyámhatóság a nevelési felügyelet fenntartását a megyei, fővárosi szakértői bizottság szakmai véleménye alapján, továbbá a gyermek, a gyermekjogi képviselő vagy a gyermekvédelmi gyám kérelmére felülvizsgálja.” 36. §

(1) A Gyvt. 82. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „Az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot a Kormány rendeletében kijelölt szerv működteti.” (2) A Gyvt. 82. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A megyei, fővárosi és az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság a bizottság vezetőjéből és legalább három tagból, a speciális szükséglet felmerülése, vizsgálata esetén legalább öt tagból áll. A szakértői bizottság állandó tagja egy fő bizottságvezető, egy fő gyermekorvos, egy fő gyermek-szakpszichológus és egy fő, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál utógondozó, családgondozó munkakörben elfogadott szakképesítéssel rendelkező személy. A speciális szükséglet felmerülése, vizsgálata esetén a vezetőből és a három állandó tagból álló szakértői bizottság kiegészül egy fő pszichiáterrel és egy fő gyógypedagógussal. Az örökbefogadás előkészítése céljából az (5) bekezdés szerinti összefoglaló vélemény elkészítése esetén a vezetőből és a három állandó tagból álló szakértői bizottság szükség szerint kiegészül egy fő gyógypedagógussal. A gyermekvédelmi szakértői bizottság munkájába – felkérésre – bevonható a gyermek egészségi, mentális és általános személyiségállapota szerinti eseti szakértő is.” (3) A Gyvt. 82. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye tartalmazza a gyermek állapotának megfelelő ellátási formára, az egyéni elhelyezési tervre és a gyermek gondozására, nevelésére, fejlesztésére, esetleges terápiájára vonatkozó javaslatot, annak indokolásával együtt.” (4) A Gyvt. 82. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki: „(7) A megyei, fővárosi és az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 50. § (5) bekezdése szerinti véleménynek minősül. A megyei, fővárosi és az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság a szakmai véleményének elkészítéséért díjazásban nem részesül. (8) A megyei, fővárosi és az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság pártatlanul és befolyásmentesen alakítja ki szakmai véleményét. A szakmai vélemény tartalma tekintetében a megyei, fővárosi és az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság nem utasítható. Az adott ügyben nem lehet a szakértői bizottság tagja az a személy, akivel szemben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 58. § (6) bekezdése alapján kizáró ok áll fenn. (9) Ha a megyei, fővárosi vagy az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság határidőn belül nem készíti el szakmai véleményét, a gyámhatóság megkeresi a szakértői bizottságot fenntartó szervet, hogy a) vizsgálja ki a mulasztás okát, és b) tegye meg a szükséges intézkedéseket a szakmai véleménynek a gyámhatóság által újonnan kitűzött határidőre történő elkészítése érdekében. (10) A (9) bekezdéstől eltérően a gyámhatóságnak nem kell megkeresnie a szakértői bizottságot fenntartó szervet, ha a szakértői bizottság arról tájékoztatja, hogy szakmai véleményét a gyermek engedély nélküli távolléte miatt nem tudta elkészíteni.”

36


37. § A Gyvt. 92. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az utógondozást a) a gyermek tekintetében a lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, b) a fiatal felnőtt tekintetében a nevelőszülői hálózatot működtető, a gyermekotthon, az utógondozó otthon vagy a külső férőhely működtetője látja el.” 38. §

(1) A Gyvt. 93. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az utógondozói ellátást a fiatal felnőtt, ha) „b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a 24. életévének, ha felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, 25. életévének,” (betöltéséig kérheti.) (2) A Gyvt. 93. § (9) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Megszűnik az utógondozói ellátás, ha a fiatal felnőtt) „b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszony megszűnését követő 120. napon, de tanulói vagy felnőttképzési jogviszony fennállása esetén legkésőbb a 24., hallgatói jogviszony fennállása esetén legkésőbb a 25. életévének betöltésével,”

39. § A Gyvt. 130/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „130/A. § (1) A gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén a) a hatóság és az ügyfél bármilyen módon tarthat kapcsolatot, b) ha környezettanulmányra van szükség, azt haladéktalanul el kell készíteni, és c) a helyszíni szemle a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtartható. (2) A gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok felmerülése esetén a gyámhatóság erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli a gyermek, a tanú és az eljárást kezdeményező szerv vagy személy adatait.” 40. § A Gyvt. 132. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha az ügyben a gyermek személyiségével kapcsolatos jelentős tény vagy körülmény megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a gyámhatóság a) megkeresi a nevelési tanácsadót, szakértő és rehabilitációs bizottságot, pszichiátriai szakellátó intézményt vagy családvédelemmel foglalkozó szervet, vagy b) szakértőt rendel ki. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a gyámhatóság arra kötelezi a szülőt, a törvényes képviselőt vagy az egyéb ügyfelet, hogy a gyermekkel keresse fel az (1) bekezdés szerinti szervet vagy személyt és közreműködésével, a vizsgálaton való részvételével járuljon hozzá a vizsgálat eredményességéhez.” 41. §

(1) A Gyvt. 135. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés szerinti szervek jogosultak a gyermek] „aa) személyazonosító adatainak, társadalombiztosítási azonosító jelére és adóazonosító jelére vonatkozó,” (adatainak a kezelésére.) (2) A Gyvt. 135. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A gyermekvédelmi gondoskodás biztosítása, a gyermek örökbefogadásának elősegítése és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyámhatóság kezeli) „b) az örökbe fogadni szándékozó személy ba) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, bb) egészségi állapotára vonatkozó adatokat, bc) családi állapotára, fennálló házasságára, élettársi, bejegyzett élettársi kapcsolatának tényére, gyermekei számára, nevére, nemére, születési idejére és az arra vonatkozó adatokat, hogy az örökbe fogadni szándékozó személy kivel él egy háztartásban, a gyermekei kivel élnek egy háztartásban és kinek a gondozásában nevelkednek (a továbbiakban együtt: családi helyzetre vonatkozó adatok),

37


bd) vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, be) Csjt. 47. §-a szerinti örökbefogadásra való alkalmasságára vonatkozó adatokat, bf ) örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat, bg) örökbe fogadható gyermekhez történő kiválasztásának a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti folyamatával és eredményével összefüggő adatokat, bh) – hozzájárulása esetén – fényképét, bi) hozzájárulását ahhoz, hogy az e pont szerinti adatait – az országos örökbefogadást elősegítő szerv közreműködésével – az örökbefogadható gyermek szerinti másik területi gyermekvédelmi szakszolgálat a gyermek örökbefogadásának elősegítése céljából kezelje.” (3) A Gyvt. 135. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A gyermekvédelmi gondoskodás biztosítása, a gyermek örökbefogadásának elősegítése és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyámhatóság kezeli) „e) az örökbe fogadható gyermek ea) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, eb) egészségi állapotára vonatkozó adatokat, ec) családi jogállására és képzelt szülőjére vonatkozó adatait, ed) törvényes képviselőjének személyazonosító adatait, ee) vér szerinti szülőjének személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelére, vagyoni helyzetére, munkahelyére, iskolai végzettségére, kapcsolataira, gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó, egészségi állapotára vonatkozó és büntetlen előéletére vonatkozó adatokat, ef ) – ha gyermekvédelmi szakellátásban részesül – gyermekvédelmi gondoskodással összefüggő adatait, eg) testvéreinek, féltestvéreinek személyazonosító adatait, egészségi állapotukra vonatkozó adatokat és – ha gyermekvédelmi szakellátásban részesülnek vagy részesültek – gyermekvédelmi gondoskodással összefüggő adataikat, eh) személyiségére, magatartására, személyes kapcsolataira, szokásaira, tanulmányi eredményeire, neveltségi állapotára vonatkozó adatokat, ei) számára megfelelő örökbe fogadni szándékozó személyek kiválasztásának a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti folyamatával és eredményével összefüggő adatokat, ej) fényképét, róla készített mozgóképet, ek) ea)–ej) alpontba tartozó adatain kívül a vele kapcsolatos gyámhatósági és a családi helyzetére vonatkozó bírósági döntésekben foglalt adatokat.” (4) A Gyvt. 135. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az országos örökbefogadást elősegítő szerv a gyermek belföldön történő örökbefogadásának elősegítése, a nevelésbe vett gyermek belföldi örökbefogadására tett intézkedések eredménytelenségének megállapítása és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából kezeli a) az örökbe fogadható gyermek aa) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, ab) egészségi állapotára vonatkozó adatokat, ac) családi jogállására és képzelt szülőjére vonatkozó adatait, ad) törvényes képviselőjének személyazonosító adatait, ae) vér szerinti szülőjének személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelére, vagyoni helyzetére, munkahelyére, iskolai végzettségére, kapcsolataira, gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó, egészségi állapotára vonatkozó és büntetlen előéletére vonatkozó adatokat, af ) – ha gyermekvédelmi szakellátásban részesül – gyermekvédelmi gondoskodással összefüggő adatait, ag) testvéreinek, féltestvéreinek személyazonosító adatait, egészségi állapotukra vonatkozó adatokat és – ha gyermekvédelmi szakellátásban részesülnek vagy részesültek – gyermekvédelmi gondoskodással összefüggő adataikat, ah) személyiségére, magatartására, személyes kapcsolataira, szokásaira, tanulmányi eredményeire, neveltségi állapotára vonatkozó adatokat, ai) számára megfelelő örökbe fogadni szándékozó személyek kiválasztásának a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti folyamatával és eredményével összefüggő adatokat,

38


aj) fényképét, róla készített mozgóképet, ak) aa)–aj) alpontba tartozó adatain kívül a vele kapcsolatos gyámhatósági és a családi helyzetére vonatkozó bírósági döntésekben foglalt adatokat, b) az örökbe fogadni szándékozó személy ba) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, bb) egészségi állapotára vonatkozó adatokat, bc) családi helyzetére vonatkozó adatokat, bd) vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, be) Csjt. 47. §-a szerinti örökbefogadásra való alkalmasságára vonatkozó adatokat, bf ) örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat, bg) örökbe fogadható gyermekhez történő kiválasztásának a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti folyamatával és eredményével összefüggő adatokat, bh) – hozzájárulása esetén – fényképét, bi) hozzájárulását ahhoz, hogy a 135. § (5) bekezdés b) pont szerinti adatait – az országos örökbefogadást elősegítő szerv közreműködésével – az örökbefogadható gyermek szerinti másik területi gyermekvédelmi szakszolgálat a gyermek örökbefogadásának elősegítése céljából kezelje, c) a válsághelyzetben lévő várandós anya, a vér szerinti szülő személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, az egészségi állapotára vonatkozó adatokat és – önkéntes adatszolgáltatása alapján – a vagyoni helyzetére, családi helyzetére és a terhesség eltitkolásának tényére, okára vonatkozó adatokat.” (5) A Gyvt. 135. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A központi hatóság a nevelésbe vett gyermek külföldre történő örökbefogadásának elősegítése, a külföldi örökbefogadások utánkövetése és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából kezeli a) a Csjt. 49. § (3) bekezdése alapján külföldre örökbe adható gyermek aa) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, ab) egészségi állapotára vonatkozó adatokat, ac) családi jogállására és képzelt szülőjére vonatkozó adatait, ad) törvényes képviselőjének személyazonosító adatait, ae) vér szerinti szülőjének személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelére, vagyoni helyzetére, munkahelyére, iskolai végzettségére, kapcsolataira, gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó, egészségi állapotára vonatkozó és büntetlen előéletére vonatkozó adatokat, af ) gyermekvédelmi gondoskodással összefüggő adatait, ag) testvéreinek, féltestvéreinek személyazonosító adatait, egészségi állapotukra vonatkozó adatokat és – ha gyermekvédelmi szakellátásban részesülnek vagy részesültek – gyermekvédelmi gondoskodással összefüggő adataikat, ah) személyiségére, magatartására, személyes kapcsolataira, szokásaira, tanulmányi eredményeire, neveltségi állapotára vonatkozó adatokat, ai) számára megfelelő örökbe fogadni szándékozó személyek kiválasztásának a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti folyamatával és eredményével összefüggő adatokat, aj) fényképét, róla készített mozgóképet, ak) aa)–aj) alpontba tartozó adatain kívül a vele kapcsolatos gyámhatósági és a családi helyzetére vonatkozó bírósági döntésekben foglalt adatokat, b) a külföldön élő örökbe fogadni szándékozó személy ba) személyazonosító adatait, bb) egészségi állapotára vonatkozó adatokat, bc) családi helyzetére vonatkozó adatokat, bd) vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, be) Csjt. 47. §-a szerinti örökbefogadásra való alkalmasságára vonatkozó adatokat, bf ) örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat, bg) az örökbe fogadható gyermekhez történő kiválasztásának a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti folyamatával és eredményével összefüggő adatokat,

39


bh) – hozzájárulása esetén – fényképét, c) a külföldön élő örökbe fogadó szülő személyazonosító adatait, családi helyzetére, egészségi állapotára, vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, d) a külföldre örökbe adott gyermek helyzetéről, beilleszkedéséről szóló jelentésben foglalt adatokat, e) a külföldre örökbe adott gyermek személyazonosító adatait.” 42. §

(1) A Gyvt. 135/A. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a válsághelyzetben lévő várandós anya segítése, a nyílt örökbefogadások előmozdítása, az örökbefogadást elősegítő tevékenységének nyújtása, az örökbefogadás engedélyezését követően az örökbe fogadó szülőnek, az örökbe fogadott gyermeknek, a vér szerinti szülőnek segítséget nyújtó szolgáltatások és tanácsadás biztosítása, valamint az örökbe fogadott gyermek (személy) vér szerinti szülőjével való kapcsolatfelvételének elősegítése céljából kezeli a válsághelyzetben lévő várandós anya, a vér szerinti szülő] „aa) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,” (2) A Gyvt. 135/A. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a válsághelyzetben lévő várandós anya segítése, a nyílt örökbefogadások előmozdítása, az örökbefogadást elősegítő tevékenységének nyújtása, az örökbefogadás engedélyezését követően az örökbe fogadó szülőnek, az örökbe fogadott gyermeknek, a vér szerinti szülőnek segítséget nyújtó szolgáltatások és tanácsadás biztosítása, valamint az örökbe fogadott gyermek (személy) vér szerinti szülőjével való kapcsolatfelvételének elősegítése céljából kezeli a gyermek] „ba) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, fényképét,” (3) A Gyvt. 135/A. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a válsághelyzetben lévő várandós anya segítése, a nyílt örökbefogadások előmozdítása, az örökbefogadást elősegítő tevékenységének nyújtása, az örökbefogadás engedélyezését követően az örökbe fogadó szülőnek, az örökbe fogadott gyermeknek, a vér szerinti szülőnek segítséget nyújtó szolgáltatások és tanácsadás biztosítása, valamint az örökbe fogadott gyermek (személy) vér szerinti szülőjével való kapcsolatfelvételének elősegítése céljából kezeli az örökbe fogadni szándékozó személy] „ca) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét és hozzájárulása esetén a fényképét,” (4) A Gyvt. 135/A. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a válsághelyzetben lévő várandós anya segítése, a nyílt örökbefogadások előmozdítása, az örökbefogadást elősegítő tevékenységének nyújtása, az örökbefogadás engedélyezését követően az örökbe fogadó szülőnek, az örökbe fogadott gyermeknek, a vér szerinti szülőnek segítséget nyújtó szolgáltatások és tanácsadás biztosítása, valamint az örökbe fogadott gyermek (személy) vér szerinti szülőjével való kapcsolatfelvételének elősegítése céljából kezeli az örökbe fogadó szülő] „da) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,”

43. § A Gyvt. XXI. Fejezet „Adatkezelés” cím „Általános szabályok” alcíme a következő 136/B. §-sal egészül ki: „136/B. § A gyámhatóság a fiatalok életkezdési támogatásának megállapítása céljából a gyermeknek a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 9/B. §-ában foglalt adatait az ott meghatározott gyakorisággal átadja a kincstárnak.” 44. § A Gyvt. 141/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A nyilvántartás tartalmazza a) az örökbe fogadni szándékozó személy aa) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, ab) Csjt. 47. §-a szerinti alkalmasságára vonatkozó adatokat, ac) örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat, b) az örökbe fogadható gyermek ba) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, bb) egészségi állapotára vonatkozó adatokat.”

40


45. § A Gyvt. 141/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A nyilvántartás a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánítása érdekében – naprakész adatok alapján – tájékoztatást nyújt a gyámhatóság, a gyermekvédelmi gyám vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat megkeresésére a nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának várható esélyéről.” 46. § A Gyvt. a következő 141/E. és 141/F. §-sal egészül ki: „141/E. § (1) Az örökbefogadási eljárásban közreműködő szervek közötti adatszolgáltatás biztosítása és az örökbefogadási ügyek minél rövidebb határidőn belüli elintézése céljából – a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló kormányrendeletben meghatározott, informatikai programmal támogatott nyilvántartási rendszerben és eljárás szerint vezetett – egységes örökbefogadási nyilvántartás működik. Az egységes örökbefogadási nyilvántartást a miniszter vezeti, aki az egységes örökbefogadási nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával kizárólag a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 2. §-a (2) bekezdése szerinti szervezetet bízhat meg. (2) Az egységes örökbefogadási nyilvántartás tartalmazza a) a 135. § (5) bekezdés b)–e) pontjában foglalt adatokat, b) a 135/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatokat, valamint az örökbe fogadni szándékozó személlyel a nyílt örökbefogadás elősegítésére történő megállapodás megkötésének időpontját, c) a 135. § (8) bekezdés a) pont ai) alpontjában és b) pont bg) alpontjában foglalt adatokat, d) a 135. § (9) bekezdés a) pont ai) alpontjában, b) pont bg) alpontjában és d) pontjában foglalt adatokat. (3) Az egységes örökbefogadási nyilvántartás nem minősül hatósági nyilvántartásnak. (4) Az egységes örökbefogadási nyilvántartásba folyamatosan szolgáltatja a) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a 135. § (5) bekezdés b)–e) pontjában foglalt adatokat, b) az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a 135/A. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat, valamint az örökbe fogadni szándékozó személlyel a nyílt örökbefogadás elősegítésére történő megállapodás megkötésének időpontját, c) az országos örökbefogadást elősegítő szerv a 135. § (8) bekezdés a) pont ai) alpontjában és b) pont bg) alpontjában foglalt adatokat, d) a központi hatóság a 135. § (9) bekezdés a) pont ai) alpontjában, b) pont bg) alpontjában és d) pontjában foglalt adatokat. (5) Az egységes örökbefogadási nyilvántartásban a létrejött örökbefogadásokban érintett személyek adatait az örökbe fogadott gyermek nagykorúságának elérésekor zárolni kell. A zárolt adatokkal – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – további művelet nem végezhető. (6) A zárolt adatok kizárólag az örökbefogadásban érintett személy vagy leszármazója ügyében eljáró szervnek vagy hatóságnak továbbíthatóak. A szervnek vagy hatóságnak az adatszolgáltatás iránti kérelmében meg kell jelölnie, hogy mely ügyben és milyen célból kéri az adatszolgáltatást. (7) Az egységes örökbefogadási nyilvántartásban annak az örökbe fogadható gyermeknek az adatait, akinek örökbefogadására nem kerül sor, a nagykorúságának elérésekor az attól számított öt évig zárolni kell. A zárolt adatok kizárólag statisztikai célra használhatóak fel, azokkal más művelet nem végezhető. Az egységes örökbefogadási nyilvántartásból annak az örökbe fogadható gyermeknek az adatait, akinek örökbefogadására nem kerül sor, a nagykorúságának elérésétől számított öt év elteltével törölni kell. (8) Az egységes örökbefogadási nyilvántartásból annak az örökbe fogadni szándékozó személynek az adatait, aki nem fogad örökbe gyermeket, az örökbefogadásra való alkalmasságának megszűnésétől számított tíz év elteltével törölni kell. 141/F. § (1) Külön adatszolgáltatás kérése nélkül hozzáfér az örökbefogadással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése céljából a) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat az egységes örökbefogadási nyilvántartásba általa szolgáltatott adatokhoz, valamint azokhoz az adatokhoz, amelyekhez a gyermek örökbefogadásának előkészítése céljából az országos örökbefogadást elősegítő szerv vagy a központi hatóság hozzáférést biztosít számára, b) az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet ba) az egységes örökbefogadási nyilvántartásba általa szolgáltatott adatokhoz, bb) az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak azon örökbe fogadható gyermekre vonatkozó adataihoz, akinek az örökbefogadását elősegíti,

41


bc) az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak azon örökbe fogadni szándékozó személyre vonatkozó adataihoz, akivel a nyílt örökbefogadás elősegítésére megállapodást kötött, c) az országos örökbefogadást elősegítő szerv ca) az egységes örökbefogadási nyilvántartásba általa szolgáltatott adatokhoz, cb) az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak az örökbe fogadható gyermekekre vonatkozó adataihoz, cc) az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak az örökbe fogadni szándékozó személyekre vonatkozó adataihoz, kivéve azon örökbe fogadni szándékozó személyek adatait, akik nem járultak hozzá ahhoz, hogy az országos örökbefogadást elősegítő szerv közreműködésével adataikat az örökbe fogadható gyermek szerinti másik területi gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbefogadás elősegítése céljából kezelje, cd) az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak az örökbe fogadó szülőkre vonatkozó adataihoz, ce) az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak a válsághelyzetben lévő várandós anyára, a vér szerinti szülőre vonatkozó adataihoz, d) a központi hatóság az egységes örökbefogadási nyilvántartásba általa szolgáltatott adatokhoz, valamint az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak azon örökbe fogadható gyermekekről vezetett adataihoz, amelyekhez az országos örökbefogadást elősegítő szerv a gyermek külföldre történő örökbefogadásának előkészítése céljából számára hozzáférést biztosít. (2) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat – a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánítása érdekében – az egységes örökbefogadási nyilvántartás adataiból tájékoztatást nyújt a gyámhatóság vagy a gyermekvédelmi gyám megkeresésére a nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának várható esélyéről. Ha a területi gyermekvédelmi szakszolgálat az egységes örökbefogadási nyilvántartás általa hozzáférhető adatai alapján nem talál a gyermek számára örökbefogadó szülőt, haladéktalanul megkeresi az országos örökbefogadást elősegítő szervet. (3) Az egységes örökbefogadási nyilvántartás adatairól írásbeli kérelemre az kaphat felvilágosítást, aki az adat megismerésére és kezelésére törvényi rendelkezés alapján jogosult. (4) Az egységes örökbefogadási nyilvántartásból való adatszolgáltatás során csak az adatkérés céljának megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges adat bocsátható a felvilágosítást kérő rendelkezésére. (5) A nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók és felhasználhatók. (6) Az egységes örökbefogadási nyilvántartásból történő adatszolgáltatás térítésmentes.” 47. §

(1) A Gyvt. 141/E. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az egységes örökbefogadási nyilvántartás tartalmazza) „b) a 135/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (1a) bekezdésében foglalt adatokat, valamint az örökbe fogadni szándékozó személlyel a nyílt örökbefogadás elősegítésére történő megállapodás megkötésének időpontját,” (2) A Gyvt. 141/E. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az egységes örökbefogadási nyilvántartásba folyamatosan szolgáltatja) „b) az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a 135/A. § (1) bekezdés a) pontjában és (1a) bekezdésében foglalt adatokat, valamint az örökbe fogadni szándékozó személlyel a nyílt örökbefogadás elősegítésére történő megállapodás megkötésének időpontját,”

48. § A Gyvt. XXII. Fejezete a 143. §-t megelőzően a következő alcímmegjelöléssel egészül ki: „Általános szabályok” 49. § A Gyvt. XXII. Fejezet „A gyermekek védelmének főbb finanszírozási szabályai” cím „Általános szabályok” alcíme a következő 145/B. §-sal egészül ki: „145/B. § (1) Ha a gyermekvédelmi szakellátás nyújtására egyházi, nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződést megszüntetik és a gyermekvédelmi szakellátást a továbbiakban állami fenntartó biztosítja, az egyházi, nem állami fenntartóval munkaviszonyban álló személyek jogviszonya a gyermekvédelmi szakellátási feladat átvételének időpontjában e törvény erejénél fogva közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át (a továbbiakban: jogállásváltozás). (2) Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb a gyermekvédelmi szakellátási feladat átvételét megelőző 15 nappal korábban írásban tájékoztatja a munkavállalót a) az átvétel tényéről, időpontjáról és annak a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről, b) a közalkalmazotti jogviszonyban történő továbbfoglalkoztatásáról, c) a közalkalmazotti kinevezése tartalmi elemeiről,

42


d) azokról a kötelezettségekről, amelyeknek a munkavállaló a közalkalmazotti jogviszony létesítését követően az előmenetele és a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni. (3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a munkaviszony, ha az átvevő munkáltató a Kjt. rendelkezései alapján nem létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt az átadással érintett munkavállalóval. Ebben az esetben a munkaviszony e törvény erejénél fogva a gyermekvédelmi szakellátási feladat átvételének időpontját követő harmincadik napon megszűnik. (4) A (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a munkavállalóval szemben a Kjt. alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a munkavállaló legfeljebb az (5) bekezdésben foglalt időpontig intézkedik és ezt igazolja. (5) A jogállásváltozás időpontját követő tizenöt napon belül a munkavállalót a jogállásváltozás időpontjával a Kjt. szerint be kell sorolni, illetményét meg kell állapítani és számára a kinevezési okmányt át kell adni. A közalkalmazotti kinevezés alapján megállapított illetmény és illetménypótlékok együttes összege nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást közvetlenül megelőző személyi alapbér összege. (6) A munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül aláírja a kinevezési okmányt vagy nyilatkozik arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá. Ha a munkavállaló a továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, munkaviszonya jogállásváltozás nélkül a gyermekvédelmi szakellátási feladat átvételének időpontját követő harmincadik napon megszűnik. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot vagy nem írja alá a kinevezési okmányt. (7) Határozatlan időtartamú munkaviszony esetén az átvevő munkáltatónál határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszonyt kell létesíteni. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az átvevő munkáltatónál teljes munkaidős jogviszonyt kell létesíteni. Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a munkaviszony részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Az átvevő munkáltatónál létesítendő közalkalmazotti jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki. (8) Az átvett munkavállaló munkaköre és munkavégzésének helye – az átvevő munkáltató és az átvett munkavállaló eltérő megállapodása hiányában – változatlan marad. (9) A munkaviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően a Kjt. figyelembevételével kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani. (10) Az átvevő munkáltatóval létesített közalkalmazotti jogviszonyra a Kjt. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a munkavállalónak az átadó munkáltatónál eltöltött munkaviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el. (11) Ha a kinevezéssel létesített közalkalmazotti jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a munkavállalót felmentési idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a Kjt. rendelkezései alapján kell megállapítani. (12) Ha a munkavállaló további foglalkoztatása – a Kjt. vonatkozó szabályaival összhangban – munkaviszonyban történik, abban az esetben az (1) bekezdéstől eltérően a munkaviszony nem alakul át. A munkavállaló részére a munkaszerződést a gyermekvédelmi szakellátási feladat átvételének időpontját követő tizenöt napon belül kell átadni. (13) A (12) bekezdés szerinti esetben a munkavállaló a munkaszerződés kézhezvételét követő tizenöt napon belül nyilatkozhat arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, ebben az esetben a munkaviszony a gyermekvédelmi szakellátási feladat átvételének időpontját követő harmincadik napon szűnik meg. (14) Az átadó munkáltató kizárólag a (3), (4), (6) és (13) bekezdés esetén köteles a megszűnés napjával a munkavállaló számára az Mt. 77. § (1) bekezdés c) pontja szerinti végkielégítést és az Mt. 63. § (2) bekezdés szerinti távolléti díjat megfizetni. (15) Az (1)–(14) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a (2) bekezdésben meghatározott időpont előtt a) tett munkáltatói vagy munkavállalói egyoldalú jognyilatkozat, vagy b) megkötött megállapodás alapján a munkaviszony ezen időpontot követően megszűnik. Az a) és b) pont szerinti, a gyermekvédelmi szakellátási feladat átvételének időpontja előtti jognyilatkozattal vagy megállapodással kapcsolatban a munkavállaló által kezdeményezett munkaügyi jogvita esetén a gyermekvédelmi szakellátási feladat átvételének időpontját követően az átadó helyébe az átvevő munkáltató lép és ezen időpont után a keresetlevelet az átvevő munkáltató ellen kell előterjeszteni.”

43

50. §


(1) A Gyvt. 151. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon a) a nem állami fenntartó az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben, b) a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben, c) a fenntartó az egyéb állami fenntartású intézményben biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. (2a) Ha a gyermek, tanuló szakosított szociális ellátást nyújtó, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó vagy bentlakásos nevelési-oktatási intézményben van elhelyezve, a (2) bekezdésben szereplő napokon kívül, valamint a déli meleg főétkezésen és a két további étkezésen felül a gyermekek, tanulók számára az étkeztetést az elhelyezést nyújtó intézmény fenntartója biztosítja, a (2b) bekezdésben foglaltak kivételével.” (2) A Gyvt. 151. §-a a következő (2b)–(2f ) bekezdéssel egészül ki: „(2b) A települési önkormányzat biztosítja a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott kollégiumban a (2) bekezdésben foglalt étkezésen kívüli további étkezést. (2c) A főváros közigazgatási területén lévő tankerületekben az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben – a fővárosi önkormányzat saját tulajdonában álló ingatlanban működő nevelésioktatási intézmények kivételével – a (2) és a (2b) bekezdés szerinti étkeztetést a kerületi önkormányzat biztosítja. A fővárosi önkormányzat köteles biztosítani a (2) és a (2b) bekezdés szerinti étkeztetést azon nevelési-oktatási intézményben, amely saját tulajdonában álló ingatlanban működik. (2d) Az étkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat e feladatának ellátásához a közigazgatási területén kívülről érkező gyermek, tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól hozzájárulást kérhet. (2e) Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető. (2f ) Ha a (2), a (2b) és a (2c) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, úgy az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja meg.” (3) A Gyvt. 151. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki: „(12) Gyermekétkeztetés esetén a 146. §-t, a 147. § (4) bekezdését, a 148. § (1), (4), (5), (8) és (9) bekezdését alkalmazni kell.”

51. § A Gyvt. a következő 161/L–161/N. §-sal egészül ki: „161/L. § (1) A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvénnyel megállapított 84–86. §-t, továbbá az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvénnyel megállapított 87. és 88. §-t a 2014. január 1-jén folyamatban lévő gyámrendelési eljárásokban, valamint az átmeneti és tartós nevelésbe vétel 2013. december 31-ét követő soron következő felülvizsgálata során is alkalmazni kell. (2) A gyermekvédelmi gyámi feladatokat 2015. január 1-jétől kell kötelezően önálló munkakörben ellátni. (3) A gyermekvédelmi gyám kirendeléséig a területi gyermekvédelmi szakszolgálat biztosítja a 2014. január 1-jén a) ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában elhelyezett gyermek, valamint b) az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családgondozását. (4) Ha az egyházi, nem állami fenntartóval munkaviszonyban álló, az egyházi, nem állami fenntartó által fenntartott gyermekotthonban vagy nevelőszülői hálózatban családgondozó, utógondozó vagy család- és utógondozó munkakörben foglalkoztatott személy közalkalmazotti jogviszonyban, gyermekvédelmi gyámi munkakörben történő továbbfoglalkoztatását az állami fenntartó vállalja, az érintettek munkaviszonyának közalkalmazotti jogviszonnyá történő átalakulására a 145/B. § (1)–(7) és (9)–(15) bekezdését kell alkalmazni. 161/M. § (1) Az átmeneti gondozásba, gyermekvédelmi szakellátásba 2013. december 31-ét követően bekerült, tizenkettedik életévét be nem töltött gyermeket befogadó szülőnél kell elhelyezni, kivéve, ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, vagy a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása, továbbá gyermekek átmeneti gondozása esetén az intézményes elhelyezést a szülő, törvényes képviselő kéri és az nem ellentétes a gyermek érdekével.

44


(2) A 2014. január 1-jén átmeneti gondozásban, gyermekvédelmi szakellátásban részesülő, a) harmadik életévüket be nem töltött gyermekek befogadó szülőnél való elhelyezéséről 2014. december 31-éig, b) harmadik életévüket betöltött, de hatodik életévüket még be nem töltött gyermekek befogadó szülőnél való elhelyezéséről 2015. december 31-éig, c) hatodik életévüket betöltött, de tizenkettedik életévüket még be nem töltött gyermekek befogadó szülőnél való elhelyezéséről 2016. december 31-éig kell gondoskodni, kivéve, ha a gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása, továbbá gyermekek átmeneti gondozása esetén az intézményes elhelyezést a szülő, törvényes képviselő kéri és az nem ellentétes a gyermek érdekével. A befogadó szülőnél való elhelyezés nem járhat az együttnevelkedő testvérek szétválasztásával. 161/N. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek és egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás átalakításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 54/A. §-át a 2013. december 31-ét követően nevelésbe vett gyermek ügyében kell alkalmazni. A 2014. január 1-jét megelőzően nevelésbe vett gyermek gondozási helyét a Módtv.-vel megállapított 54/A. §-ra tekintettel nem lehet megváltoztatni.” 52. § A Gyvt. 162. § (1) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) „g) a személyes adatok kezelésére és az egységes örökbefogadási nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárási szabályokat, valamint az egységes örökbefogadási nyilvántartás adatfeldolgozójának feladataira vonatkozó szabályokat, h) a helyettes szülői jogviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit,” 53. § A Gyvt. a következő 163–166. §-sal egészül ki: „163. § (1) A 2013. december 31-én nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személynek a nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői jogviszonya e törvény erejénél fogva 2014. január 1-jétől nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá alakul át. (2) A Módtv.-vel megállapított 66/B. § (1) bekezdésben meghatározott írásbeli keretmegállapodást a működtetőnek 2014. június 30-áig kell megkötnie a nevelőszülővel. Ha a 2013. december 31-én nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy az átalakult jogviszonyra tekintettel 2014. június 30-áig nem köt keretmegállapodást a működtetővel, jogviszonyát 2014. szeptember 30-áig meg kell szüntetni. (3) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony időtartamába bele kell számítani a hivatásos nevelőszülői jogviszony időtartamát. (4) Ha a 2013. december 31-én hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személynek 2016. december 31-éig a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött ideje összeszámítva eléri a huszonöt, harminc vagy negyven évet, számára a 2013. december 31-én hatályos 66/M. § szerint jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom összegének meghatározásakor a 2013. december 31-én hatályos szabályok szerint járó hivatásos nevelőszülői díjat kell figyelembe venni. (5) A 2013. december 31-én hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személynek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya alapján járó díjazása 2016. december 31-éig nem lehet kevesebb, mint a hivatásos nevelőszülőt 2013. december 31-én megillető díjazás. A hivatásos nevelőszülőt a 2013. december 31-én hatályos szabályok szerint megillető 13. havi juttatás összegét egyenlő mértékben elosztva havonta kell folyósítani. (6) A 2013. december 31-én ikergyermekeket nevelő nevelőszülő díjazása a gyermekek után járó gyermekgondozási támogatásra való jogosultság lejártáig, de legkésőbb 2016. december 31-éig nem lehet kevesebb, mint a nevelőszülőt 2013. december 31-én megillető nevelőszülői díj és gyermekgondozási támogatás együttes összege, feltéve, hogy a nevelőszülő a 2013. december 31-én hatályos szabályok szerint jogosult lenne gyermekgondozási támogatásra. (7) A 2013. december 31-én nevelőszülői jogviszonyban álló személynek a nála elhelyezett gyermek gondozása céljából az Mt. 128. §-a alapján 2013. december 31-én igénybe vett fizetés nélküli szabadsága – függetlenül attól, hogy a gyermekgondozási támogatásra való jogosultság a Cst. 50/C. §-a alapján 2013. december 31-én megszűnik –, a fizetés nélküli szabadság eredetileg megállapított időpontjáig, de legkésőbb 2014. június 30-áig fennáll és 2014. június 30-án e törvény erejénél fogva megszűnik.

45


(8) A 2013. december 31-én hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személynek a 2013. évre járó és ki nem vett szabadságát a 2014. évben ki kell adni. (9) A 66/I. § (1) bekezdése szerinti kártérítési felelősség a 2013. december 31-ét követően létrejövő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra terjed ki. (10) A 2013. december 31-én nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy a (11) bekezdésben foglalt eset kivételével nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett – a működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint – időkorlátozás nélkül folytathat a Cst. 4. § d) pontjában meghatározott keresőtevékenységet, feltéve, hogy az a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti. (11) Ha a 2013. december 31-én nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy a saját gyermekeit is beszámítva ötnél több gyermek ellátását biztosítja, keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat vagy időkorlátozás nélkül, feltéve, hogy a munkavégzés otthonában történik. A munkavégzésre a működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha a nevelőszülő ezzel nem veszélyezteti a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását. 164. § A 2014. január 1-jét megelőzően nevelésbe vett gyermek gondozási helyét kizárólag a nevelőszülői vagy a hivatásos nevelőszülői jogviszonynak nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá történő átalakulása miatt nem lehet megváltoztatni. 165. § (1) 2017. január 1-jétől nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az foglalkoztatható, aki a Módtv.-vel megállapított 54. § (1) bekezdés f ) pontja szerinti képzést a) eredményesen elvégezte, vagy b) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő képesítés első modulzáró vizsgájának sikeres letételét követően vállalja, hogy a foglalkoztatásának megkezdésétől számított két éven belül azt eredményesen elvégzi. 2016. december 31-ig a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez – az egyéb feltételek fennállása esetén – elegendő a 2013. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti nevelőszülői tanfolyam eredményes elvégzése. (2) Mentesül az 54. § (1) bekezdés f ) pontja szerinti képzés elvégzése alól az a személy, aki 2013. december 31-én a) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő képesítéssel rendelkezik, b) nevelőszülőként legalább tíz éve folyamatosan jogviszonyban áll, vagy c) nevelőszülői jogviszonyban áll és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri. 166. § (1) A Módtv.-vel megállapított 141/E. § szerinti egységes örökbefogadási nyilvántartásnak 2014. január 1-jétől azon örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságára vonatkozó, a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. számú melléklet XIII. számú adatlap D) része szerinti adatokat kell tartalmaznia, aki tekintetében 2013. december 31-ét követően indult az örökbefogadás előtti eljárás. (2) Az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak 2014. március 15-étől az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül tartalmaznia kell a) azon örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságára vonatkozó, a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. számú melléklet XIII. számú adatlap D) része szerinti adatokat, aki tekintetében 2014. január 1-jét megelőzően indult az örökbefogadás előtti eljárás, b) az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságára vonatkozó, az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló 127/2002. (V. 21.) Korm. rendelet 5. melléklet B) adatlapja szerinti adatokat, aki tekintetében akár 2014. március 15-ét megelőzően, akár azt követően indult az örökbefogadás előtti eljárás, és c) az örökbefogadás utánkövetésére vonatkozó, 135. § (5) bekezdés c) pontja és 135/A. § (1a) bekezdése szerinti adatokat. (3) Az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak a 141/E. § (2) bekezdése szerinti teljes adattartalommal 2014. július 1-jétől kell működnie. (4) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat az (1) bekezdés szerinti adatokat 2014. január 1-jétől kizárólag az egységes örökbefogadási nyilvántartásba tölti fel, azokat a 141. § (1) bekezdés c) pontja szerinti saját nyilvántartásába nem veszi fel. (5) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat és az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a) a (2) bekezdés szerinti adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat 2014. március 14-éig a 141. § (1) bekezdés c) pontja, illetve a 141/B. § szerinti saját nyilvántartásában vezeti, és

46


b) az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságára vonatkozó adatokat 2014. március 15-től nem a 141. § (1) bekezdés c) pontja és 141/B. § szerinti saját nyilvántartásában, hanem kizárólag az egységes örökbefogadási nyilvántartásban vezeti. (6) 2014. június 30-án a) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a 141. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartást, b) az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a 141/B. § szerinti nyilvántartást, c) az országos örökbefogadást elősegítő szerv a 141/C. § szerinti nyilvántartást, és d) a központi hatóság a 141/D. § szerinti nyilvántartást lezárja és adattartalmukat zárolja. A zárolt adatokkal – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – további művelet nem végezhető. (7) A zárolt adatok kizárólag az örökbefogadásban érintett személy vagy leszármazója ügyében eljáró szervnek vagy hatóságnak továbbíthatóak. A szervnek vagy hatóságnak az adatszolgáltatás iránti kérelmében meg kell jelölnie, hogy mely ügyben és milyen célból kéri az adatszolgáltatást. (8) 2014. január 1-je és június 30-a között a 62. § (2) bekezdése, a 80/A. § (6) bekezdése és a 141. § (4) bekezdése rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy egységes örökbefogadási nyilvántartás alatt az országos örökbefogadást elősegítő szerv által vezetett, a 141/C. § szerinti nyilvántartást kell érteni.” 54. § A Gyvt. a következő 167. §-sal egészül ki: „167. § A Módtv.-vel megállapított 25. § (6) és (7) bekezdését, 92. § (2) bekezdését és (6) bekezdés c) pontját, 93. § (2) bekezdés b) pontját, 93. § (9) bekezdés b) pontját és 93. § (10) bekezdés b) pontját a 2014. január 15-én folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.” 55. § A Gyvt. a következő 168. §-sal egészül ki: „168. § A Módtv.-vel megállapított 53. § (2) bekezdés b) és c) pontját a 2014. június 30-át követően indult nevelésbe vételi eljárásokban és a speciális szükségletű gyermekek nevelésbe vételének 2014. június 30-át követő felülvizsgálatakor kell alkalmazni.” 56. §

(1) A Gyvt. a) 11/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési értekezletén” szövegrész helyébe a „gyámhatóság által tartott tárgyaláson” szöveg, b) 15. § (7) bekezdés b) pontjában a „nevelőszülői” szövegrész helyébe a „befogadó szülői” szöveg, c) 20/C. § (2) bekezdés b) pontjában a „kérelem benyújtását közvetlenül megelőző” szövegrész helyébe a „kérelem benyújtását megelőző” szöveg, d) 53/A. § (2) bekezdésében a „nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozó otthon” szövegrész helyébe az „a nevelőszülő a működtető közreműködésével, a gyermekotthon, az utógondozó otthon” szöveg, e) 56. § (1) bekezdésében, 58. § (1) bekezdésében, 81/A. § (3) bekezdésében, 101. § (3) bekezdésében, 135/A. § (5) bekezdésében, 141/C. § (1) bekezdésében, 141/D. § (1) bekezdésében, 150. § (6) bekezdés d) pontjában az „az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett” szövegrész helyébe az „a nevelésbe vett” szöveg, f ) 62. § (2) bekezdésében, 141. § (4) bekezdésében az „országos örökbefogadási nyilvántartás” szövegrész helyébe az „egységes örökbefogadási nyilvántartás” szöveg, g) 67/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „városfejlesztési” szövegrész helyébe a „településfejlesztési” szöveg, h) 81/B. § (3) bekezdés c) pontjában a „gyám (hivatásos gyám)” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyám” szöveg, i) 100. § (5) bekezdésében az „otthont nyújtó ellátás” szövegrész helyébe az „otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás” szöveg, j) 101. § (2) bekezdés j) pontjában az „országos örökbefogadási nyilvántartás működtetéséről” szövegrész helyébe az „országos örökbefogadás elősegítéséről” szöveg, k) 135. § (10) és (11) bekezdésében, 135/A. § (5) bekezdésében, 162. § (1) bekezdés f ) pontjában az „országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv” szövegrész helyébe az „országos örökbefogadást elősegítő szerv” szöveg, l) 141/C. § (1) bekezdésében az „országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv” szövegrész helyébe az „országos örökbefogadást elősegítő szerv” szöveg, valamint az „országos örökbefogadási nyilvántartást vezet” szövegrész helyébe a „nyilvántartást vezet” szöveg,

47


m) n) o) p)

57. §

141/C. § (2) bekezdésében az „Az országos örökbefogadási nyilvántartás” szövegrész helyébe az „A nyilvántartás” szöveg, 141/C. § (3) bekezdésében az „Az országos örökbefogadási nyilvántartásból” szövegrész helyébe az „A nyilvántartásból” szöveg, 141/C. § (3) bekezdés a) pontjában az „országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv” szövegrész helyébe az „országos örökbefogadást elősegítő szerv” szöveg, 146. § (1) bekezdésében az „utógondozói ellátásért” szövegrész helyébe az „utógondozói ellátásért, valamint a gyermekétkeztetésért” szöveg

lép. (2) A Gyvt. a) 25. § (6) bekezdésében az „utógondozójával” szövegrész helyébe az „utógondozó intézménnyel” szöveg, b) 80/A. § (6) bekezdésében az „országos örökbefogadási nyilvántartás” szövegrész helyébe az „egységes örökbefogadási nyilvántartás” szöveg, c) 92. § (6) bekezdés c) pontjában az „utógondozóval” szövegrész helyébe az „utógondozó intézménnyel” szöveg, d) 93. § (10) bekezdés b) pontjában a „nevelőszülőjével, utógondozójával, az utógondozói ellátást” szövegrész helyébe a „nevelőszülőjével, az utógondozói ellátást” szöveg lép. (3) A Gyvt. a) 49. § (2) bekezdésében a „büntetlen előéletű” szövegrész helyébe a „támogatott döntéshozatal hatálya alatt nem álló és büntetlen előéletű” szöveg, b) 69/C. § (5) bekezdésében a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép. (4) A Gyvt. a) 53. § (3) bekezdésében a „speciális ellátás” szövegrész helyébe a „speciális és különleges ellátás” szöveg, b) 54/A. § (4) bekezdésében az „(1)–(3)” szövegrész helyébe az „(1)–(3a)” szöveg, c) 60. § (3) bekezdés a) pontjában a „szakvéleményt” szövegrész helyébe a „szakmai véleményt” szöveg, d) 79. § (1) bekezdésében a „szakvéleményének” szövegrész helyébe a „szakmai véleményének, szakértői véleményének” szöveg, e) 79. § (6) bekezdésében a „szakvéleménye” szövegrészek helyébe a „szakmai véleménye” szöveg, f ) 81/D. §-ában a „megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság” szövegrész helyébe a „speciális gyermekotthon, speciális lakásotthon, gyermekotthon speciális csoportja telephelye szerinti megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság” szöveg, g) 82. § (6) bekezdésében a „szakvéleményének” szövegrész helyébe a „szakmai véleményének”, valamint a „szakvélemény” szövegrész helyébe a „szakmai vélemény” szöveg, h) 162. § (1) bekezdés f ) pontjában a „96. § (8a) bekezdésében” szövegrész helyébe a „82. § (1) bekezdésében, a 96. § (8a) bekezdésében” szöveg lép. (1) Hatályát veszti a Gyvt. a) 5. § s) pont sa) alpontjában az „ , a nemzetiségi önkormányzat” szövegrész, b) 66/L. §-át megelőző alcím, c) 66/M. és 66/N. §-a, d) 66/O. §-a és az azt megelőző alcím, e) 66/P. §-a. (2) Hatályát veszti a Gyvt. a) 59. § (5) bekezdése, b) 61. §-ában az „is” szövegrész, c) 66. § (3) bekezdés c) pontja, d) 141. § (1) bekezdés c) és f ) pontja, e) 141. § (2), (4) és (5) bekezdése, f ) 141/B–141/D. §-a. (3) Hatályát veszti a Gyvt. 15. § (7) bekezdés a) pontjában a „családgondozó, utógondozó,” szövegrész.

48


2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 58. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) a következő 140/V. §-sal egészül ki: „140/V. § A 88. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti intézmények 2014. évi intézményi térítési díja megegyezik a 2013. évben megállapított intézményi térítési díjjal. A fenntartó az intézményi térítési díjat a 2013. évi fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben korrigálhatja.” 59. § Hatályát veszti az Szt. a) 4. § (1) bekezdés m) pont ma) alpontjában az „ , a települési nemzetiségi önkormányzat és a területi nemzetiségi önkormányzat” szövegrész, b) 2013. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 140/R. §-a.

3. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 60. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 3. § 21. pontja a következő g) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: Bér:) „g) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása.” 61. § Az Szja. tv. 24. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (Nem önálló tevékenység) „h) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység.” 62. § Az Szja. tv. 1. számú melléklet 1. pont 1.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (1. A szociális és más ellátások közül adómentes:) „1.7. a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély, anyasági támogatás és gyermeknevelési támogatás;”

4. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása 63. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontjában a „hivatásos nevelőszülői jogviszonyban” szövegrész helyébe a „nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban” szöveg lép. 64. § Hatályát veszti a Tbj. a) 4. § k) pont 1. alpontjában az „a hivatásos nevelőszülői díj,” szövegrész, b) 16. § (1) bekezdés s) pontja.

5. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása 65. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) a következő 21/B. §-sal egészül ki: „21/B. § A 20/B–21/A. §-ok alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében folytatott tevékenység.” 66. § A Cst. a következő 50/C. §-sal egészül ki: „50/C. § A 2013. december 31-én gyermekgondozási támogatásban részesülő nevelőszülőnek a nála elhelyezett, nevelésbe vett gyermekre tekintettel megállapított gyermekgondozási támogatásra való jogosultsága 2013. december 31-én a törvény erejénél fogva megszűnik.” 67. § A Cst. 4. § g) pontjában a „nevelőszülői jogviszonya” szövegrész helyébe a „nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya” szöveg lép.

49


68. § Hatályát veszti a Cst. a) 4. § h) pontja, b) 7. § (1) bekezdés a) pontjában és 12. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „a hivatásos nevelőszülő,” szövegrész, c) 11. § (1) bekezdés g) és j) pontjában, valamint 15. § (2) bekezdés a) pontjában a „ , hivatásos nevelőszülőnél” szövegrész, d) 19. §-ában és 23. §-ában a „nevelőszülő,” szövegrész, e) 20. § (1) bekezdésében az „a nevelőszülő,” szövegrész.

6. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása 69. § Hatályát veszti az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (1) bekezdés d) pontja.

7. Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény módosítása 70. § Nem lép hatályba az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény a) 40. §-a, b) 44. §-a, c) 45. §-a, d) 51–53. §-a, e) 58. és 59. §-a, f ) 73. § (2) bekezdése, g) 75. § (2) bekezdés g), i), j) és l) pontja, h) 76. § (2) bekezdés 1., 3., 7–9., 13–18., 20. és 21. pontja.

8. A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvény módosítása 71. § Nem lép hatályba a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvény a) 70. §-a, b) 79. § (2) bekezdés g) pontja.


(1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) A 4. §, a 6. és 7. §, a 9. és 10. §, a 12. § (2) és (3) bekezdése, a 17–23. §, a 25. §, a 27. és 28. §, a 30. §, a 32. §, a 41–46. §, az 50–53. §, az 56. § (1) bekezdése, az 57. § (1) bekezdése, az 58–65. § és a 67–69. § 2014. január 1-jén lép hatályba. (3) Az 5. §, a 37. és 38. §, az 54. § és az 56. § (2) bekezdése 2014. január 15-én lép hatályba. (4) Az 1–3. §, a 29. §, a 39. §, a 47. § és az 56. § (3) bekezdése 2014. március 15-én lép hatályba. (5) A 8. §, a 11. §, a 12. § (1) bekezdése, a 13–16. §, a 24. §, a 26. §, a 31. §, a 33–36. §, a 40. §, az 55. §, az 56. § (4) bekezdése és az 57. § (2) bekezdése 2014. július 1-jén lép hatályba. (6) Az 57. § (3) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.

Áder János s. k.,




50


2013. évi CCIX. törvény az egyfelől Magyarország, másfelől az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről szóló 1997. június 20-án aláírt Megállapodás módosításáról szóló Megállapodás kihirdetéséről* 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyfelől Magyarország, másfelől az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről szóló 1997. június 20-án aláírt Megállapodás módosításáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyfelől Magyarország, másfelől az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről szóló 1997. június 20-án aláírt Megállapodás módosításáról Magyarország és az Apostoli Szentszék (a továbbiakban: Felek) figyelembe véve Magyarország 2011. április 25-én kihirdetett Alaptörvényét, valamint a kapcsolódó jogszabályi változásokat, hivatkozva a Budapesten, 1990. február 9-én, a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról kötött Megállapodásra, mely szerint a Felek úgy döntöttek, hogy a kölcsönös érdeklődésre számot tartó egyedi kérdéseket közös megállapodás útján oldják meg, valamint a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án, Vatikánvárosban aláírt Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) azon rendelkezésére, mely szerint amennyiben a Felek egyike úgy ítéli meg, hogy gyökeresen megváltoztak azok a körülmények, amelyek között a megállapodást megkötötték, tárgyalásokat kezdeményez a Megállapodásnak az új körülményekhez történő igazítására, a következőkben állapodnak meg:

1. Cikk A Megállapodás I. Fejezet 2. Cikke az alábbi mondattal egészül ki: „A Magyar Állam a Katolikus Egyház által szervezett hitéleti oktatás (fakultatív hitoktatás és az állami iskolákban erkölcstan helyett választott hit- és erkölcstanoktatás) költségeit a hitoktatók díjazását illetően a mindenkori pedagógusbér átlagával azonos mértékben, a hit- és erkölcstan tankönyvek vonatkozásában pedig az erkölcstan tankönyvek támogatásának megfelelő módon és mértékben biztosítja.”

2. Cikk A Megállapodás I. Fejezet 3. Cikke helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A Katolikus Egyház egyeteme és felsőoktatási intézményei (a továbbiakban: az Egyház felsőoktatási intézményei) az állami felsőoktatási intézményekkel azonos elv és mérték szerint részesülnek a felsőoktatás éves költségvetésről szóló törvényben megállapított pénzügyi támogatásából. Az Egyház felsőoktatási intézményei megállapodás alapján, pályázati úton, illetve más központi előirányzatokból is kaphatnak támogatást. (2) Az Egyház felsőoktatási intézményeiben a nem hitéleti állami ösztöndíjas képzésre felvehető hallgatók számát (kapacitás) oly módon kell megállapítani, hogy ennek aránya elérje az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben állami ösztöndíjjal betölthető helyek 5%-át. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és az oktatásért felelős miniszter négyévenként, de először a 2014–2015-ös tanév kezdete előtt, megállapodást köt arra vonatkozóan, hogy az állami ösztöndíjas képzés ezen kapacitáson belül mely szakokon, milyen létszámmal vehető igénybe. Az ezen nem hitéleti képzésekre tekintettel folyósított képzési, tudományos, fejlesztési és speciális támogatások mértéke nem lehet kevesebb évi 7,5 milliárd forintnál, melyet a jövőben a Megállapodás II. Fejezet 2. Cikk (2) bekezdésében * A törvényt az Országgyűlés a 2013. december 2-i ülésnapján fogadta el.

51


meghatározott módon valorizálni kell. Ezen állami támogatás 85%-át a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 13%-át az Apor Vilmos Katolikus Főiskola, 1-1%-át pedig a Gál Ferenc Főiskola és a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola részére kell biztosítani. (3) Amennyiben nem hitéleti állami ösztöndíjas képzést nyújtó újabb katolikus egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény keletkezik, vagy a meglevő intézmény más állami felsőoktatási intézményt vesz át, annak állami finanszírozása nem a (2) bekezdésben szereplő összeg terhére, hanem a fenntartóval kötött külön megállapodás alapján történik. Az így keletkező, állami ösztöndíjjal betölthető helyek aránya nem számít bele a (2) bekezdésben szereplő 5%-ba. (4) A Magyar Állam a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, mint a Szentszék által elismert katolikus egyetemet kiemelt egyetemként ismeri el. (5) A Magyar Állam biztosítja, hogy az Egyház felsőoktatási intézményeiben támogatott, állami ösztöndíjas képzésben tanulmányokat folytatók az állami felsőoktatási intézmények hallgatóival azonos jogcímeken, azonos mértékű hallgatói juttatásokban részesüljenek. (6) A Magyar Állam biztosítja az Egyház felsőoktatási intézményei számára az általa fenntartott kollégiumok és diákotthonok működéséhez az állami felsőoktatási intézményekkel azonos kollégiumi-diákotthoni elhelyezéshez szükséges támogatást. E támogatásra jelen Megállapodás alapján jogosult a közvetlenül az Egyház, vagy belső egyházi jogi személye által fenntartott kollégium és diákotthon is. Az Egyház által fenntartott felsőoktatási intézmény, kollégium, diákotthon pályázati úton, más központi előirányzatokból megállapodás alapján is kaphat támogatást a hasonló intézményekkel azonos elv és mérték szerint. (7) A Magyar Állam garantálja az Egyház felsőoktatási intézményei valamennyi hitéleti képzésben részt vevő hallgatójának pénzügyi támogatását azzal, hogy az állami ösztöndíjas hallgatói összlétszám nem haladhatja meg az évi 2500 főt. Az Egyház felsőoktatási intézményei hitéleti képzésének állami támogatása megegyezik a pedagógusképzési szakok képzési támogatásával. (8) A hitélettel összefüggő képzést folytató akkreditált felsőoktatási intézményeket jelen Megállapodás 1. számú melléklete tartalmazza. A hivatkozott lista a felsőoktatásra vonatkozó törvény módosításával, a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával való előzetes egyeztetést figyelembe véve változtatható.”

3. Cikk A Megállapodás I. Fejezet 4. Cikke (2) bekezdése helyére az alábbi bekezdés kerül: „(2) A Magyar Állam részt vállal a vallási kulturális örökség és az egyházi szervek és intézmények tulajdonában lévő műemlékek és művészi alkotások felújításában és megőrzésében, az állami kézben lévő ugyanolyan jellegű kulturális örökségre fordított támogatáshoz hasonló mértékben. Anyagilag ugyancsak támogatja az Egyház szervezetei és intézményei tulajdonában lévő gyűjtemények, levéltárak, könyvtárak és muzeális intézmények működését. Az egyházi gyűjtemények, levéltárak, könyvtárak, muzeális intézmények esetében a támogatás mértéke 2014-ben 1,5 milliárd Ft, melyet a jövőben a Megállapodás II. Fejezet 2. Cikk (2) bekezdésében meghatározott módon valorizálni kell. Az Állam a múzeumi, könyvtári és levéltári szakfelügyelet ellátása mellett nem létesít és nem működtet szervet vagy hatóságot az egyházi gyűjtemények igazgatására vagy igazgatási jellegű ellenőrzésére. Amennyiben az Állam ezen gyűjtemények működésére a jövőben újabb jogszabályi követelményeket ír elő, ezek teljesítésének a költségeit vállalja.”

4. Cikk A Megállapodás I. Fejezet az alábbi cikkel egészül ki: „5. Cikk A Magyar Állam a papképzés céljaira a Pápai Magyar Egyházi Intézet részére ingyenesen tulajdonba adja a Római Magyar Akadémia székházául szolgáló Falconieri-palotának (Róma, Via Giulia 1) a Pápai Magyar Egyházi Intézet által jelenleg is használt helyiségeit, a jelen Megállapodás 2. számú mellékletében foglaltak szerint. Elismeri továbbá a Pápai Magyar Egyházi Intézetnek a Falconieri-palota III. emeletén található lakások közül kettőnek a tulajdonjogára szóló elvi igényét.”

5. Cikk A Megállapodás II. Fejezet 4. Cikke (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A Magyar Állam törvényi lehetőséget biztosít arra, hogy a magánszemélyek a befizetett személyi jövedelemadójuk (a továbbiakban: Szja) 1 százalékáról az általuk megjelölt egyház vagy egy külön állami cél javára rendelkezzenek.

52


(2) A Magyar Állam garantálja az egyházaknak és a külön állami célnak az Szja 1 százalékát akkor is, amennyiben az (1) bekezdés alapján az állampolgárok ennél kevesebbet ajánlanak fel közvetlenül. Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egyházaknak és a külön állami célnak közvetlenül felajánlott összeg együttesen nem éri el az Szja 1 százalékát, a különbözetet a központi költségvetés az egyes egyházaknak és a külön állami célnak a felajánlók számának arányában folyósítja.”

6. Cikk

(1) A Megállapodás II. Fejezet 2. Cikke (2) bekezdése helyére az alábbi bekezdés kerül: „(2) A járadékalap és a (4) bekezdés szerinti kiegészítő járadék összege évente a költségvetésben tervezett éves átlagos fogyasztói árindex változása alapján valorizálásra kerül. Az éves járadék összegét – a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követően – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi átlagos fogyasztói árindex alapján korrigálni kell.” (2) A Megállapodás II. Fejezet 2. Cikke az alábbi bekezdéssel egészül ki: „(4) A Magyar Állam a nem természetben igényelt ingatlanok alapján járó járadék összegét kiegészíti. A járadék kiegészítés induló összege 2011-ben 5363,2 millió Ft, melyet az ingatlanjáradékkal együtt, azzal azonos feltételekkel és valorizációs mértékkel kell a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére folyósítani.”

7. Cikk

(1) Ha a jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával, vagy más, a két felet érintő témával kapcsolatban valamilyen nehézség merülne fel, a Felek közös megegyezéssel keresik meg a legmegfelelőbb megoldást. (2) A jelen Megállapodás három Mellékletével együtt, mely annak szerves részét képezi, a Felek jogi normáinak megfelelően kerül megerősítésre a lehető legrövidebb időn belül, és a megerősítő okmányok cseréjével lép hatályba. Aláírásra került Budapesten, 2013. október 21-én, két magyar és olasz nyelvű eredeti példányban; mindkét szöveg egyaránt hiteles. 1. sz. Melléklet A Megállapodás I. Fejezet 3. Cikk 8) bekezdése szerinti, hitélettel összefüggő képzést folytató akkreditált felsőoktatási intézmények: 1. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara, Budapest 2. Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác 3. Esztergomi Hittudományi Főiskola, Esztergom 4. Egri Hittudományi Főiskola, Eger 5. Gál Ferenc Főiskola, Szeged 6. Győri Hittudományi Főiskola, Győr 7. Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs 8. Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza 9. Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest 10. Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Veszprém 11. Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc 2. sz. Melléklet

(1) A Megállapodás I. fejezet 5. Cikkében foglaltak értelmében a Magyar Állam a papképzés céljaira a Pápai Magyar Egyházi Intézetnek ingyenesen tulajdonába adja a Római Magyar Akadémia székházául szolgáló Falconieri-palota (Róma, Via Giulia 1) II. emeleti helyiségeit, az ahhoz tartozó pincehelyiségeket, valamint – a Római Magyar Akadémia és a Pápai Magyar Egyházi Intézet külön megállapodása szerint – részleges használati jogot enged ez utóbbinak egy III. emeleti lakásra. (2) Mindez nem érinti a Pápai Magyar Egyházi Intézetnek a Falconieri-palota III. emeletén található lakások közül kettőnek tulajdonjogára szóló elvi igényét, amelynek a Pápai Magyar Egyházi Intézet érvényt akkor kíván szerezni, ha Magyarország Külügyminisztériuma az általa a palotában használt lakásokat a Római Magyar Akadémia számára visszaszolgáltatja. Amennyiben a Külügyminisztérium kettő vagy három lakás használatáról mond le, azok közül a Magyar Állam egy lakást átad a Pápai Magyar Egyházi Intézet tulajdonába.

53


(3) A Magyar Állam vállalja az átadott ingatlanrészekre a közüzemi díjak, valamint az ingatlanon felmerülő összes többi költség fizetését. Mindezek fedezetét a Magyar Állam a Római Magyar Akadémia vagyonkezelését végző intézmény költségvetése számára évente biztosítja. (4) A Római Magyar Akadémia és a Pápai Magyar Egyházi Intézet a közös használatú helyiségek arányos használatáról, illetve az egyéb részletekről egymás között írásban megállapodik. 3. sz. Melléklet Nyilatkozat az 5. cikk értelmezéséhez A Felek kijelentik, hogy jelen Megállapodás 5. cikkében az „egyházak” kifejezés alatt a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 11. § (1) bekezdés szerinti bevett egyházakat kell érteni.”

4. §

(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § a Megállapodás 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően, a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért, valamint a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

Áder János s. k.,




54


2013. évi CCXI. törvény a Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a kulturális központok nyitásáról, működtetéséről és tevékenységéről szóló Egyezmény kihirdetéséről* 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a kulturális központok nyitásáról, működtetéséről és tevékenységéről szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles magyar és angol nyelvű szövege a következő:

„EGYEZMÉNY MAGYARORSZÁG ÉS A TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYAI KÖZÖTT A KULTURÁLIS KÖZPONTOK NYITÁSÁRÓL, MŰKÖDTETÉSÉRŐL ÉS TEVÉKENYSÉGÉRŐL Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: „Felek”); A Felek közötti barátság és együttműködés erősítésének céljából; A kölcsönösség és viszonosság elve alapján; A kulturális központok kölcsönös nyitása, működtetése és tevékenysége tárgyában az alábbi Egyezményt kötötte:

I. Fejezet Alapvető rendelkezések 1. cikk

(1) A Magyar Fél kulturális központot hoz létre Isztambulban, a Török Fél kulturális központot hoz létre Budapesten (a továbbiakban: „Kulturális Központok”). (2) A Kulturális Központokat a Török Köztársaságban a Magyar Nagykövetség, Magyarországon pedig a Török Nagykövetség Kulturális Részlegeként hozzák létre. (3) A Kulturális Központok kulturális diplomáciai tevékenységet folytatnak a Küldő és a Fogadó Fél hatályos jogszabályai alapján. (4) A Kulturális Központok nyitására, műkötetésére és tevékenységére a jelen Egyezmény rendelkezései az irányadók. A jelen Egyezményben nem szabályozott kérdésekben a Fogadó Fél hatályos jogszabályai az irányadók. (5) A jelen Egyezmény értelmében „Fogadó Fél”: az ország, melynek a területén létrejön a Kulturális Központ, míg „Küldő Fél”: az ország, amely a Kulturális Központot a másik ország területén létrehozza. (6) A Kulturális Központok megnyitására és bezárására, az alapszabály megalkotására, a személyzet kiválasztására, a szervezet összetételére, valamint a döntéshozatali és levelezési eljárásaira a Küldő Fél hatályos jogszabályai az irányadók. A Kulturális Központoknak az említett ügyekben jogkörük lesz a szabályok és eljárások meghatározására, amelyre a Fogadó Fél hatóságai általi engedélyezési vagy jóváhagyási követelmény nem vonatkozik. (7) A Kulturális Központoknak nem lehet a jelen Egyezmény 5., 13., illetve 14. cikkében rögzítettektől eltérő feladata, és nem végezhetnek az ott rögzítettektől eltérő tevékenységet, továbbá nem végezhetnek olyan tevékenységet, amit a Fogadó Fél hatályos jogszabályai kifejezetten tiltanak. (8) A Kulturális Központokra és személyzetükre – státuszuktól és állampolgárságuktól függetlenül –, amennyiben olyan tevékenységet végeznek, vagy cselekményt követnek el, amely a Fogadó Fél hatályos jogszabályai szerint bűncselekménynek minősül, a Fogadó Fél hatályos jogszabályai szerinti jogi eljárások vonatkoznak a jelen Egyezmény által biztosított kiváltságok és mentességek sérelme nélkül.

* A törvényt az Országgyűlés a 2013. december 4-i ülésnapján fogadta el.

55


2. cikk

(1) A Magyar Fél Kulturális Központjának megnevezése „Isztambuli Magyar Intézet”. Az Isztambuli Magyar Intézet irányítását és felügyeletét a Balassi Intézet látja el, amelynek adminisztratív székhelye Budapesten van. (2) A Török Fél Kulturális Központjának megnevezése „Yunus Emre Török Kulturális Központ”. A Yunus Emre Kulturális Központot a „Yunus Emre Alapítvány” nyitja meg, és irányítja, amely a Török Fél joga szerint alapítványi státusszal rendelkezik, és amelynek adminisztratív székhelye Ankarában van.

3. cikk Diplomáciai úton megadott kölcsönös hozzájárulásuk alapján a Felek a jelen Egyezmény 1. cikkében rögzítettől eltérő településeken is engedélyezik a Kulturális Központ fiókintézeteinek létrehozását. A fiókintézetek nyitása külön megállapodás tárgyát képezi, ami nem lehet ellentétes a jelen Egyezményben foglaltakkal. A Kulturális Központ fiókintézeteire is a jelen Egyezmény Kulturális Központokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

4. cikk

(1) A Kulturális Központok a Fogadó Fél hatályos jogszabályai szerint rendelkeznek jogi személyiséggel és jogképességgel. (2) A Kulturális Központok ennek megfelelően, feladataik ellátása érdekében, a Fogadó Fél hatályos jogszabályaival összhangban szerződéseket köthetnek a Fogadó Fél állami szerveivel, helyi önkormányzataival, társadalmi szervezeteivel, valamint jogi és természetes személyeivel.

5. cikk A Kulturális Központok az alábbi feladatokat látják el: 1. A Felek népei közötti kölcsönös megértés és barátság elősegítése; 2. Közreműködés a Felek közötti kapcsolatok és együttműködés fejlesztéséhez a kultúra, az oktatás és a tudomány területén; 3. A Küldő Fél nyelvének, kultúrájának, történelmének és művészetének népszerűsítését célzó ismeretterjesztő rendezvények szervezése; 4. A jelen Egyezmény, valamint a Felek közötti kulturális, oktatási és tudományos együttműködésre vonatkozó más egyezmények, jegyzőkönyvek vagy programok/projektek végrehajtásának támogatása.

6. cikk

(1) A Felek a viszonosság elve alapján felmérik annak lehetőségét, hogy a Kulturális Központok és fiókintézeteik számára megfelelő ingatlant biztosítsanak. Amennyiben az ingatlanok kölcsönös biztosítása nem lehetséges, a Fogadó Fél minden tőle telhető támogatást megad a Küldő Félnek a Kulturális Központok és fiókintézeteik számára megfelelő ingatlan felkutatásához. (2) A Fogadó Fél saját hatályos jogszabályainak keretei között minden tőle telhető támogatást megad a Kulturális Központnak és fiókintézeteinek a szükséges engedélyek beszerzéséhez és a jogi követelmények mielőbbi teljesítéséhez. A Fogadó Fél minden tőle telhető támogatást megad a Kulturális Központ és fiókintézetei által használandó ingatlan megvásárlásához, kibérléséhez vagy kijelöléséhez, felépítéséhez, felújításához vagy átépítéséhez szükséges ügyintézés megkönnyítéséhez.

7. cikk A Kulturális Központok feladataik ellátása érdekében, a Fogadó Fél hatályos jogszabályaival összhangban telephelyükön kívül is végezhetik tevékenységüket vagy szervezhetnek rendezvényeket.

8. cikk A Fogadó Fél lehetőség szerint minden tőle telhető támogatást megad a Kulturális Központ által szervezendő kulturális rendezvényekre olyan térítésmentesen igénybe vehető helyszínek felkutatásához, amelyek a kultúráért felelős minisztérium, vagy más központi vagy helyi közintézmény kezelésében állnak, feltéve, hogy a Kulturális Központ az eseményt megelőzően legalább 3 hónappal ezirányú írásbeli kérelmet nyújt be, továbbá hogy a helyszín az adott időpontban rendelkezésre áll.

56


9. cikk

(1) A Kulturális Központok feladataik ellátása érdekében, továbbá a jelen Egyezményben felsorolt programok szervezése során közvetlen kapcsolatba léphetnek a Fogadó Fél állami szerveivel, helyi önkormányzataival, társadalmi szervezeteivel, valamint jogi és természetes személyeivel. (2) A Kulturális Központok feladataik ellátása érdekében, továbbá a Fogadó Fél hatályos jogszabályaival összhangban bármely társadalmi szervezettől, természetes és jogi személytől természetbeni és pénzbeli hozzájárulást kaphatnak, illetve számukra ilyet juttathatnak.

10. cikk

(1) A Fogadó Fél – biztonsági fenyegetettség fennállása kivételével – a nyilvánosság számára szabad és akadálytalan hozzáférést biztosít a Kulturális Központ székhelyéhez, valamint a Kulturális Központ által a székhelyén kívül szervezett rendezvényekhez. E rendelkezés nem zárja ki a Kulturális Központok 14. cikkben foglalt jogainak gyakorlását. (2) A Kulturális Központ a Fogadó fél hatályos jogszabályaival összhangban minden rendelkezésre álló kommunikációs csatornát és eszközt – beleértve a tömegtájékoztatást, újságokat, folyóiratokat, rádió- és televízió-csatornákat és az internetet – igénybe vehet a közönség tájékoztatása céljából.

11. cikk A Kulturális Központ és fiókintézetei, valamint a személyzet biztonságáról kérelemre a Fogadó Fél gondoskodik. A Fogadó Fél megteszi továbbá a megfelelő biztonsági intézkedéseket a Kulturális Központ és fiókintézetei által külső helyszínen szervezendő tevékenységek esetében is.

12. cikk

(1) A Fogadó Fél hatályos jogszabályainak keretei között, a kölcsönösség és viszonosság elve alapján a Kulturális Központ és fiókintézetei számára a fentieken túl minden egyéb, a rendes működéshez és a feladataik ellátásához szükséges feltételt és támogatást megad. (2) A Fogadó Fél ennek megfelelően megkönnyíti a Küldő Fél állampolgárai számára a vízumok kiadását a Kulturális Központ által szervezett rendezvényeken való részvétel céljából.

II. Fejezet A Kulturális Központok tevékenységei 13. cikk

(1) A Kulturális Központok feladataik ellátása érdekében, a Fogadó Fél hatályos jogszabályaival összhangban az alábbi tevékenységeket végezhetik: 1. Konferenciák és egyéb találkozók, valamint kulturális események – koncertek, színházi előadások és kiállítások – szervezése; 2. Fórumok és fesztiválok, valamint ünnepségek szervezése, beleértve a nemzeti ünnepi megemlékezéseket is; 3. A Felek vagy egy harmadik ország által szervezett rendezvényeken, programokon és projektekben való részvétel és közreműködés; 4. Filmek és más audiovizuális anyag vetítése; 5. A Felek országai közötti látogatások és csereprogramok szervezése, ideértve a művészek, írók, tudósok, kutatók, oktatók, hallgatók, újságírók és köztisztviselők látogatásait, valamint az egyetemi oktatók és hallgatók csereprogramját; 6. Külföldi személyek (ideértve művészek, írók, tudósok, oktatók, újságírók és köztisztviselők) fogadása a Kulturális Központ eseményein való részvétel céljából; 7. A közönség tájékoztatása a Küldő Fél országának különböző aspektusairól (ideértve népét, kultúráját, történelmét, nyelvét és képzőművészetét); 8. Kulturális adatbázisok létrehozása információ-megosztási céllal; 9. Közhasználatú könyvtárak, film- és audiovizuális forrástárak, vetítőtermek és információs pultok kialakítása; 10. Nyomtatott és audiovizuális anyagok (ideértve könyvek, brosúrák, katalógusok, újságok, folyóiratok és digitális médiaeszközök) térítésmentes terjesztése és kölcsönzése;

57


11.

Nyomtatott, audiovizuális és digitális anyagok, kulturális, oktatási és tudományos jellegű tartalmak (ideértve könyvek, brosúrák, katalógusok, újságok, folyóiratok, digitális médiaeszközök, televízió- és rádióprogramok, internetes tartalom) létrehozása, kiadása, vagy a létrehozásban, illetve a kiadásban való közreműködés; 12. Nyelvtanfolyamok, szemináriumok, versenyek szervezése, a Küldő Fél nyelvéből nyelvvizsga-bizonyítványok kiállítása, nyelvvizsgák szervezése; 13. Tanfolyamok, szemináriumok, versenyek szervezése a Küldő Fél országának különböző aspektusairól (ideértve a nyelvet, az irodalmat, a kultúrát, a történelmet, a gasztronómiát és a kézművességet), továbbá oklevelek és díjak kiadása a szervezett tanfolyamok, szemináriumok és versenyek kapcsán; 14. A Küldő Félnek a Fogadó Fél országában található kulturális öröksége védelmét, kutatását és népszerűsítését célzó munka és tevékenységek végzése, vagy ennek támogatása, kiemelve, hogy a Kulturális Központok a Felek kultúrája, nemzetközi kulturális kapcsolatai és a kapcsolattörténete tárgykörében tudományos kutatásokat és tanulmányokat folytathatnak és koordinálhatnak; 15. A Kulturális Központok programjain keresztül ösztöndíjak odaítélése és tanulmányutak szervezése; anyagi támogatás, tanárok, könyvek és egyéb oktatási anyagok biztosítása a Fogadó Fél országa iskoláinak, egyetemeinek és kutatóintézeteinek szervezeti egységei és programjai részére, amelyek célja a Küldő Fél országa különböző aspektusainak (ideértve kultúráját, történelmét, nyelvét és irodalmát) oktatása és kutatása; 16. A Fogadó Fél diplomáciai úton megadott előzetes hozzájárulásának függvényében a Kulturális Központ feladataival összhangban álló más jellegű tevékenységek és rendezvények szervezése; 17. A Felek általános történelme, művelődés- és tudománytörténete szempontjából releváns, a Fogadó Fél országában található levéltári, könyvtári és közgyűjteményi adatok felkutatásának támogatása. (2) A Kulturális Központok fenti oktatási tevékenységeinek tartalma, programja és időtartama, valamint az alkalmazandó oktatók szakmai képesítése és az ezekhez a tevékenységekhez felhasznált tananyag vonatkozásában a Küldő Fél hatályos jogszabályai az irányadók.

14. cikk

(1) A Kulturális Központok nem végezhetnek profitorientált tevékenységet. (2) A Kulturális Központok ugyanakkor, feladataik ellátása érdekében, és a Fogadó Fél hatályos jogszabályaival összhangban nonprofit alapon bevételszerző tevékenységet folytathatnak az alábbi területeken: 1. díjak szedése a tevékenységeiken és rendezvényeiken résztvevőktől vagy a szolgáltatásaik kedvezményezettjeitől (jegyeladás a kulturális rendezvényeikre, díjak felszámítása a könyvtári és információs pulti szolgáltatásokért), és díjak szedése a tanfolyamokért és a vizsgákért; 2. bármilyen nyomtatott vagy audiovizuális anyag, valamint kulturális és folklórcikkek (könyvek, katalógusok, folyóiratok, CD/CD-ROM, oktatási anyagok, poszterek és kézműves termékek) forgalmazása, feltéve, hogy az értékesítést maga a Kulturális Központ végzi; 3. a tevékenységek és rendezvények résztvevőinek és látogatóinak kiszolgálása céljából az adott ország hagyományos kultúráját és életmódját képviselő teázó vagy kávézó létrehozása és üzemeltetése, illetve természetes személy vagy jogi személy üzemeltetésébe adása a saját helyiségekben vagy ezeken kívül; 4. jótékonysági vásárok és hasonló jótékonysági események szervezése saját helyiségeikben vagy azokon kívül.

III. Fejezet A Kulturális Központok személyzete 15. cikk Mindkét Szerződő Fél maga választja saját Kulturális Központja személyzetének tagjait (a továbbiakban: „Személyzet”). A Személyzet kizárólag a Küldő Fél, a Fogadó Fél és – a Fogadó Fél diplomáciai úton megadott előzetes jóváhagyásával – harmadik országok állampolgáraiból állhat.

16. cikk

(1) Mindkét Szerződő Fél maga gondoskodik saját Kulturális Központja személyzetének alkalmazásáról. (2) A kinevezést a Felek kötelesek egyeztetni a Fogadó Fél illetékes hatóságaival és a kinevezésre vonatkozóan kötelesek betartani a lakóhely szerinti országban hatályos munkajogi rendelkezéseket.

58


(3) A Kulturális Központok Igazgatóját és Igazgatóhelyettesét a Küldő Fél illetékes hatóságai nevezik ki. Az Igazgató és az Igazgatóhelyettes viszonossági alapon diplomata státuszt kap, feltéve, hogy nem a Fogadó Fél állampolgára. A Felek a kinevezésekről és a státuszról diplomáciai levélváltás útján értesítik egymást.

17. cikk A Küldő Fél diplomáciai úton tájékoztatja a Fogadó Felet a Személyzet valamennyi tagjának a Fogadó Fél országában való munkavállalásának kezdő és záró időpontjáról, valamint az országba való első belépése és végleges távozása időpontjáról, állampolgárságtól függetlenül.

18. cikk

(1) A Fogadó Fél országa hatályos jogszabályainak keretei között a lehető legrövidebb idő alatt, díjmentesen többszöri be- és kiutazásra jogosító vízumot és tartózkodási engedélyt állít ki a kinevezés időtartamára a Küldő Fél, valamint az előzetesen jóváhagyott harmadik ország állampolgárságával rendelkező kinevezett személyzet és eltartott családtagjaik részére. (2) A Fogadó Fél mentesíti a munkavállalási engedély követelménye alól a Küldő Fél, valamint az előzetesen jóváhagyott harmadik ország állampolgárságával rendelkező személyzetet, feltéve, hogy őt a Kulturális Központ adminisztratív részlege alkalmazza, vagy a jelen Egyezmény 13. cikkében meghatározott tevékenységeket végzi. (3) A jelen Egyezmény 13. cikkében meghatározott tevékenységekhez megadott mentesség a munkavállalással összefüggő tevékenységek időtartamára korlátozódik.

19. cikk

(1) Amennyiben a Felek között nincs hatályban munkaügyi és társadalombiztosítási megállapodás, a Küldő Fél állampolgárságával rendelkező Személyzetre és eltartott családtagjaikra a Küldő Fél hatályos munkaügyi és társadalombiztosítási jogszabályai vonatkoznak, feltéve, hogy nem rendelkeznek egyidejűleg a Fogadó Fél állampolgárságával is, és a Kulturális Központban való alkalmazásukat megelőzően nem tartózkodtak állandó jelleggel a Fogadó Fél országában. (2) Amennyiben a Felek között hatályban van munkaügyi és társadalombiztosítási megállapodás, úgy e cikk alkalmazásában ennek a megállapodásnak a rendelkezései irányadók a Személyzet tagjaira és eltartott családtagjaikra.

20. cikk

(1) A Személyzetre a Felek között hatályban lévő, „A Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemadók területén” Budapesten, 1993. március 10-én aláírt Egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni a jövedelemadó és a tőkejövedelmek tekintetében. (2) A Központ harmadik országbeli illetőséggel bíró Személyzetének jövedelemadójára vonatkozóan a Fogadó Fél és a harmadik ország között a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezmény rendelkezései az irányadók.

21. cikk A Kulturális Központok kötelesek a Fogadó Fél illetékes hatóságainak megadni az általuk a Fogadó Fél adóztatási gyakorlatának keretében kért szükséges tájékoztatást.

22. cikk A Személyzet eltartott családtagjai közé tartozik a házastárs, a 18 év alatti egyedülálló gyermek, a középfokú vagy szakiskolában tanulmányokat folytató / programban résztvevő 20 év alatti egyedülálló gyermek, felsőfokú tanulmányokat folytató 25 év alatti egyedülálló gyermek, fogyatékkal élő, bármilyen életkorú egyedülálló gyermek, valamint a Személyzet tagja által eltartott szülő.

IV. Fejezet A Kulturális Központok adómentessége 23. cikk

(1) A Fogadó Fél – hatályos jogszabályainak keretein belül – engedélyezi a Kulturális Központ működtetéséhez és felszereléséhez szükséges valamennyi berendezés, bútor és anyag vámterhektől, egyéb adóktól és a vámterhekhez

59


hasonló hatályú pénzügyi terhektől mentes behozatalát, ideértve a jelen Egyezmény 13. és 14. cikke szerinti tevékenységek végzéséhez szükséges valamennyi írásos és digitális médiaeszközt is. (2) A fent említett ingóságok kizárólag a Fogadó Fél illetékes hatóságai által meghatározott feltételekkel értékesíthetők, adhatók bérbe, adhatók térítésmentesen kölcsön, adhatók ingyenesen át és zálogosíthatók el. (3) A Fogadó Fél – hatályos jogszabályainak keretein belül – engedélyezi a Kulturális Központok számára a konferenciákhoz és hasonló rendezvényekhez, illetve kulturális tevékenységekhez (nevezetesen: színházi előadás, fesztivál és kiállítás, tudományos kutatási projektek és sporttevékenységek) szükséges ingóságok vámterhektől, egyéb adóktól és a vámterhekhez hasonló hatályú pénzügyi terhektől mentes ideiglenes behozatalát.

24. cikk

(1) A Kulturális Központok mentesek valamennyi adó alól, beleértve az alábbiakat: a. A Kulturális Központ tulajdonában álló és általa a tevékenységi körében használt földtulajdonra, építési telkekre és épületekre kivetett ingatlanadó; b. Földterület, építési telek vagy épületek Kulturális Központok általi visszterhes megvásárlásához, térítésmentes megszerzéséhez vagy eladásához kapcsolódó illetékek, díjak és más hasonló adók. (2) A 14. cikkben említett tevékenységek esetében az (1) bekezdésben foglalt mentesség az általános forgalmi adóra nem vonatkozik.

V. Fejezet Záró rendelkezések 25. cikk A jelen Egyezmény értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos nézeteltéréseket a Felek diplomáciai úton rendezik.

26. cikk A jelen Egyezmény azon utolsó írásbeli értesítés kézhezvételét követő harmincadik napon lép hatályba, amelyben a Felek diplomáciai úton tájékoztatják egymást, hogy lefolytatták a ratifikációhoz szükséges nemzeti jogi eljárásokat. Az Egyezmény attól a naptól számított 6 hónapig marad hatályban, amikor valamelyik Fél írásban értesíti a másik Felet felmondási szándékáról.

27. cikk A jelen Egyezmény rendelkezései a megszűnésének időpontjában még folyamatban lévő projektekre és tevékenységekre külön megállapodás megkötését követően érvényesek maradnak.

28. cikk

(1) A jelen Egyezmény nem befolyásolja Magyarország Európai Uniós tagságából fakadó kötelezettségeket. (2) Magyarország az Európai Unió tagállamaként kizárólag az uniós joggal összhangban biztosíthat vámpreferenciákat. (3) Törökország az ezen Egyezmény preambulumában megfogalmazott reciprocitás elve alapján alkalmazza ezen Egyezmény cikkelyeit.

(1) A jelen Egyezmény a Felek közös megállapodása alapján bármikor módosítható. A módosítások az Egyezmény 26. cikkében rögzített eljárás szerint lépnek hatályba. (2) A jelen Egyezmény Isztambulban, 2013. november 15-én került aláírásra két példányban, magyar, török és angol nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles. A jelen Egyezmény értelmezésével kapcsolatos eltérések esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.

29. cikk

Magyarország Kormánya részéről: A Török Köztársaság Kormánya részéről: Navracsics Tibor Bekir Bozdağ Miniszterelnök-helyettes Miniszterelnök-helyettes

60


AGREEMENT BETWEEN THE GOVERNMENT OF HUNGARY AND THE GOVERNMENT OF THE REPUBLIC OF TURKEY ON THE ESTABLISHMENT, FUNCTIONING AND ACTIVITIES OF CULTURAL CENTRES The Government of Hungary and the Government of the Republic of Turkey (hereinafter referred to as the “Parties”); With the purpose of strengthening friendship and cooperation between the Parties; Based on the principles of mutuality and reciprocity; Concerning the reciprocal establishment of cultural centres and their functioning and activities have agreed on the following:

Section I Basic Provisions Article 1

(1) The Hungarian Party shall establish a cultural centre in Istanbul and the Turkish Party shall establish a cultural centre in Budapest (hereinafter referred to as the “Cultural Centres”). (2) The Cultural Centres are established as the Cultural Sections of the Embassy of Hungary in the Republic of Turkey and the Embassy of the Republic of Turkey in Hungary. (3) The Cultural Centres shall engage in activities of cultural diplomacy in accordance with the laws and regulations of the Receiving Party and the Sending Party. (4) The establishment, functioning and activities of the Cultural Centres shall be subject to the provisions of this Agreement. Concerning matters which are not foreseen in this Agreement, the laws and regulations of the Receiving Party shall apply. (5) For the purposes of this Agreement the „Receiving Party” shall mean the country on the territory of which the cultural centre is established; the „Sending Party” shall mean the country which establishes a cultural centre on the territory of the other country. (6) The establishment and closing, the drafting of the statutes, the selection of the personnel, the composition of the organisation, as well as the decision making and correspondence procedures of the Cultural Centres shall be subject to the laws and regulations of the Sending Party. The Cultural Centres will have the authority to determine the rules and procedures on the said matters without being subject to any requirement of authorization or approval by the authorities of the Receiving Party. (7) The Cultural Centres shall not have any purpose nor engage in any activity that is not foreseen in articles 5, 13 and 14 of this Agreement or which differs from the activities foreseen in these articles. Furthermore, they shall not be engaged in any activities explicitly forbidden by the laws and regulations of the Receiving Party. (8) The Cultural Centres and their personnel, regardless of their status and nationality, without prejudice to the privileges and immunities foreseen in this Agreement, in case they engage in an activity or commit an act that constitutes an offence under the laws and regulations of the Receiving Party shall be subject to the legal procedure foreseen in the laws and regulations of the Receiving Party.

Article 2

(1) The Cultural Centre of the Hungarian Party shall bear the name of “Hungarian Institute in Istanbul”. The Hungarian Institute in Istanbul shall be administered and supervised by the Balassi Institute, the administrative headquarters of which are located in Budapest. (2) The Cultural Centre of the Turkish Party shall bear the name of “Yunus Emre Turkish Cultural Centre”. Yunus Emre Cultural Centre shall be established and administered by the “Yunus Emre Foundation”, which has foundation status under the legislation of the Turkish Party and the administrative headquarters of which are located in Ankara.

Article 3 Each Party shall allow, based on mutual consent of the Parties to be reached by means of diplomatic correspondence, the establishment of branches of the Cultural Centre on its territory in cities other than the ones mentioned in Article 1 of this Agreement. The establishment of branches shall be subject to a separate agreement, which cannot contradict the provisions of this Agreement. Such branches of the Cultural Centre shall also be subject to the provisions foreseen for the Cultural Centres in this Agreement.

61


Article 4

(1) The Cultural Centres shall enjoy legal personality and capacity under the laws and regulations of the Receiving Party. (2) The Cultural Centres, accordingly, for the fulfilment of their purposes and in compliance with the laws and regulations of the Receiving Party, shall be able to conclude contracts with all state organs, local governments, civil society organisations, natural and legal persons, residing/registered in the country of the Receiving Party.

Article 5 The Cultural Centres shall serve the below purposes: 1. To promote mutual understanding and friendship between the peoples of the Parties; 2. To contribute to the development of relations and co-operation between the Parties in the fields of culture, education and science; 3. To organize educational events in order to spread and promote the language, culture, history and art of the Sending Party; 4. To assist the implementation of this Agreement as well as of other agreements, protocols or programmes/ projects in the field of cultural, educational and scientific cooperation between the Parties.

Article 6

(1) Based on the principles of reciprocity, the Parties shall explore the possibilities of allocating suitable premises or land for the Cultural Centres and to their branches. Whereas the reciprocal allocation of premises or land shall not be possible, the Receiving Party shall make all efforts to assist the Sending Party in finding suitable premises or land for the Cultural Centre and its branches. (2) The Receiving Party, within the framework of its own laws and regulations, shall make all efforts to assist the Cultural Centre and its branches in obtaining necessary permits and completion of necessary legal requirements at the briefest delay possible. The Receiving Party shall make all efforts to facilitate the administrative process related to the buying, renting or allocation, construction and renovation or rearrangement of the premises to be used by the Cultural Centre and its branches.

Article 7 The Cultural Centres, for the fulfilment of their purposes and in compliance with the laws and regulations of the Receiving Party, may also perform activities or organize events outside their premises.

Article 8 For the cultural events to be organized by the Cultural Centre, the Receiving Party shall, if possible, make all efforts in identifying venues available free of charge which are under the authority of its Ministry responsible for culture or other central or local public institutions, provided that at least 3 months prior to the beginning of the event a written request is submitted by the Cultural Centre and that the venue is available for the date/s requested.

Article 9

(1) The Cultural Centres, for the fulfilment of their purposes, as well as during the organisation of the programmes listed in this Agreement may enter into direct contact with all state organs, local governments, civil society organisations, natural and legal persons, residing/registered in the country of the Receiving Party. (2) The Cultural Centres, for the fulfilment of their purposes and in compliance with the laws and regulations of the Receiving Party, may receive from and provide to all civil society organisations, natural and legal persons, in kind and financial contributions.

Article 10

(1) The Receiving Party shall, unless there is a threat to the security, provide free and unhindered public access to the Cultural Centre’s premises and similarly free and unhindered participation to the events organized by the Cultural Centre outside its premises. This provision shall be without prejudice to the rights of the Cultural Centres foreseen by Article 14. (2) The Cultural Centre, in compliance with laws and regulations of the Receiving Party may also make use of all available methods and means of communication, including mass media, newspapers, periodicals, radio and television channels and the Internet, for providing information to the public.

62


Article 11 Security of the Cultural Centre and its branches as well as of their personnel shall be ensured by the Receiving Party if so requested. The Receiving Party shall also take the adequate security measures for the activities to be organised by the Cultural Centre and its branches outside their premises.

Article 12

(1) The Receiving Party, within the framework of its own laws and regulations and the principle of mutuality and reciprocity, shall provide to the Cultural Centre and its branches, in addition to those stated above, all other conditions and convenience necessary for their proper functioning and the fulfilment of their purposes. (2) The Receiving Party shall accordingly also facilitate the issuance of entry visas to the nationals of the Sending Party for their participation in the events organized by the Cultural Centre.

Section II Activities of the Cultural Centres Article 13

(1) The Cultural Centres, for the fulfilment of their purposes and in compliance with the laws and regulations of the Receiving Party, may perform the below mentioned activities: 1. Organising conferences and other similar meetings as well as cultural events such as concerts, theatre performances and exhibitions; 2. Organising forums and festivals as well as ceremonies, including commemorations of national days, 3. Participation in and contributing to the events, programmes and projects undertaken by the Parties or by a third country; 4. Screening of movies and other audio-visual material; 5. Organising visits and exchanges programs between the countries of the Parties, including visit of artists, writers, scientists, researchers, academicians, students, journalists and public officials as well as exchange of academicians and students; 6. Receiving from abroad persons, such as artists, writers, scientists, academicians, journalists and public officials, for participation in the events of the Cultural Centre; 7. Presentation to the public information on diverse aspects of the country of the Sending Party, such as its people, culture, history, language and fine arts; 8. Creation of cultural databases for information sharing; 9. Establishment for public use of libraries, film and audio-visual resources centres and screening halls and information desks; 10. Distribution and lending free of charge of any kind of printed and audio-visual material, including books, brochures, catalogues, newspapers, periodicals and digital media means; 11. Production or publishing or contributing to the production or publishing of any kind of printed, audio-visual and digital material and content of cultural, educational and scientific nature, including books, brochures, catalogues, newspapers, periodicals, digital media means, TV/radio programmes and Internet content; 12. Holding of language courses, seminars, contests and issuance of proficiency certificates on the language of the Sending Party through organisation of examinations; 13. Organising courses, seminars or contests on various aspects of the country of the Sending Party, including the language, literature, culture, history, gastronomy and handicrafts and issuance of certificates and prizes in connection with such courses, seminars or contests; 14. Realisation or supporting the realisation of works and activities aimed for protection, research and promotion of the cultural heritage of the Sending Party located in the country of the Receiving Party; stressing that the Cultural Centres may conduct and coordinate scientific research concerning the Parties’ culture, international cultural relations and studies as well as the history of relations; 15. Granting scholarships and research trips through the programmes of the Cultural Centres; supporting by means of providing financial assistance, teaching staff, books and other educational material, the departments and programs in schools, universities and research organizations in the country of the Receiving Party aiming at teaching and holding researches on various aspects of the country of the Sending Party, as its culture, history, language and literature;

63


16.

Subject to prior consent of the Receiving Party through diplomatic channels, realisation of other kinds of activities and events which are compatible with the purposes of the Cultural Centre; 17. Support for the location of data concerning the general history of the Parties, as well as their history of education and science kept in the archives, libraries and public collections in the country of the Receiving Party. (2) The content, program and duration of the above stated educational activities of the Cultural Centres as well as the professional qualifications of the teaching personnel to be employed and the educational material to be used for such activities shall be subject to the laws and regulations of the Sending Party.

Article 14

(1) The Cultural Centres shall not engage in profit seeking activities. (2) The Cultural Centres, on the other hand, for the fulfilment of their purposes and in compliance with the laws and regulations of the Receiving Party, may engage in income generating activities on a not-for-profit basis in the following areas: 1. collect fees from those participating in their activities and events, or from those benefiting from their services, including selling tickets for cultural events, charging fees for library and information desk services and collecting fees for courses and examinations; 2. sell any kind of printed and audio-visual material as well as cultural and folkloric items, including books, catalogues, periodicals, CD/CD-ROM, educational materials, posters and handicrafts, provided that the sale is carried out by the Cultural Centre itself; 3. set up and manage or give to the management of a person or private company, tea or coffee shops representing the traditional culture and lifestyle of the country, inside or outside of their premises in order to provide services to the participants in their activities and events as well as to visitors; 4. organize charity bazaars and similar charity events inside or outside their premises.

Section III Personnel of the Cultural Centres Article 15 Each Party shall appoint the personnel to be employed in its own Cultural Centre (hereinafter referred to as the “Personnel”). The Personnel may be composed of nationals of the Sending Party, nationals of the Receiving Party and, if previously approved by the Receiving Party, of nationals of a third country. The consent of the Receiving Party for the employment of a national of a third country shall be requested through diplomatic channels by the Sending Party.

Article 16

(1) Each Party deals with the employment of the Personnel of its own Cultural Centre. (2) The appointment shall be agreed with the competent bodies of the Receiving Party and shall be made in keeping with the provisions of the regulations on the employment on the territory of the Party of residence. (3) The Director and the Assistant Director of the Cultural Centre are appointed by the authorities of the Sending Party and enjoy diplomatic status, on a reciprocal basis, provided that they are not citizens of the Receiving Party. The Parties notify accordingly their appointment and status through diplomatic channels.

Article 17 The Sending Party shall, through diplomatic channels, provide information to the Receiving Party, regarding dates of beginning and termination of employment as well as of first entry to and definitive exit from the country of the Receiving Party of each member of its Personnel, regardless of her/his nationality.

Article 18

(1) The Receiving Party, within the framework of its laws and regulations, shall provide to the appointed Personnel who are nationals of the Sending Party, the previously approved nationals of a third country and to their dependent family members, for the period of the appointment, multiple entry/exit visas and residence permits, at the briefest delay possible and free of charge.

64


(2) The Receiving Party shall also exempt the Personnel who are nationals of the Sending Party and the previously approved nationals of a third country from the requirement of obtaining a working permit, provided that such Personnel are employed in the administration of the Cultural Centre or for the accomplishment of the activities stated in article 13 of this Agreement. (3) Such exemption to be granted for the realisation of the activities stated in article 13 of this Agreement shall be limited to the duration of the activities subject to the employment.

Article 19

(1) In case an agreement on labour and social security between the Parties is not in force, the Personnel and their dependent family members who are nationals of the Sending Party shall be subject to the labour and social security laws and regulations of the Sending Party, provided that such Personnel and dependent family members do not possess at the same time the nationality of the Receiving Party and have not been residing in the Receiving Party’s country on a permanent basis prior to employment at the Cultural Centre. (2) In the case an agreement on labour and social security is in force between the Parties, then the provisions of such agreement shall be applicable to the Personnel and dependent family members under the scope of this article.

Article 20

(1) The provisions of the Agreement between the Republic of Hungary and the Republic of Turkey for the avoidance of double taxation with respect to taxes on income signed in Budapest on 10 March 1993 in force between the Parties shall be applicable to the taxes on income and capital gains of the Personnel. (2) The taxes on income of the Centre’s Personnel resident of a third country shall be regulated by the agreement on the avoidance of double taxation with respect to taxes on income and capital between the Receiving Party and the third country.

Article 21 The Cultural Centres shall provide necessary information requested by the relevant authorities of the Receiving Party in the framework of the taxation practices of the Receiving Party.

Article 22 Dependent family members of the Personnel shall comprise their spouse, unmarried children who have not completed the age of 18, unmarried children pursuing secondary or vocational level studies/programmes who have not completed the age of 20, unmarried children pursuing higher education studies who have not completed the age of 25, unmarried disabled children of any age as well as mother and father of the Personnel whose living are provided by the Personnel.

Section IV Tax Immunities of the Cultural Centres Article 23

(1) The Receiving Party, within the framework of its laws and regulations, shall allow all kinds of equipment, furniture, and material required to operate and equip the Cultural Centre, including all kinds of written or digital media means for the accomplishment of the activities stated in Articles 13 and 14 of this Agreement, to be imported by the Cultural Centre exempt from customs duties and other taxes or financial burdens having the same effect as customs duties. (2) The above-mentioned goods shall not be sold, hired, lent for free, gratuitously transferred and collateralised, except under the conditions established by the competent authorities of the Receiving Party. (3) The Receiving Party, within the framework of its laws and regulations, shall allow the Cultural Centres to temporarily import the goods related to the conferences and other similar meetings, cultural activities such as theatre performance, festival and exhibition, scientific research projects and sport activities exempt from customs duties and other taxes or financial burdens having the same effect as customs duties.

65


Article 24

(1) Cultural Centres have exemption from all taxes including the following: a. Real-estate taxes on the land, building plots and buildings in the possession of and used by the Cultural Centre within the framework of its activities; b. Stamp duty, fees and similar taxes related to the purchasing and selling by the Cultural Centres, for money or free of charge, of land, building plots and buildings; (2) In the case of the activities mentioned in Article 14, the exemption mentioned in paragraph (1) does not cover value added tax.

Section V Final Provisions Article 25 Disagreements that may arise on the interpretation and implementation of this Agreement shall be settled through diplomatic channels.

Article 26 This Agreement shall enter into force on the thirtieth day following the receipt of the last written notification by which the Parties inform each other, through diplomatic channels, that they have fulfilled their national legal procedures for ratification, and shall remain in force unless one of the Parties notifies the other in writing at least 6 months in advance of its intention to terminate it.

Article 27 Provisions of this Agreement shall continue to be valid for projects and activities not yet completed on the date of its termination for the period for which it was concluded.

Article 28

(1) This Agreement shall not affect any obligations originating from the European Union membership of Hungary. (2) Hungary as member state of the European Union can only provide custom preferences as far as it is allowed by the law of the European Union. (3) Turkey can apply the Articles of this Agreement on the basis of reciprocity as stated in the Preamble of this Agreement.

Article 29

(1) This Agreement may be amended at any moment through mutual consent of the Parties and such changes shall come into force according to the procedure stipulated in the Article 26 of this Agreement. (2) Done on November 15, 2013, in Istanbul, in duplicate, in the Hungarian, Turkish and English languages, all texts being equally authentic. In case of difference of interpretation the English text shall prevail. For the Government of Hungary For the Government of the Republic of Turkey Tibor Navracsics Bekir Bozdağ Deputy Prime Minister Deputy Prime Minister”

4. §

(1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § az Egyezmény 26. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) Az Egyezmény, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gondoskodik.

Áder János s. k.,




66


2013. évi CCXVII. törvény egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról* 1. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása 1. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 51. § (2) bekezdés a) pontja a következő ae) alponttal egészül ki: (Az ágazati irányítás keretében a miniszter szabályozza:) „ae) a muzeális intézmények nyilvántartásában szereplő kulturális javak revíziójával és selejtezésével összefüggő kérdéseket,” 2. §

(1) A Kultv. 54. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A nyilvános könyvtár alapkövetelményei:) „b) vezetője felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik és könyvtári szakembert alkalmaz,” (2) A Kultv. 54. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (A nyilvános könyvtár alapkövetelményei:) „h) elnevezésében megjelenik a könyvtár kifejezés.” (3) A Kultv. 54. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) A nyilvános könyvtárakról a miniszter jegyzéket vezet. (3) A nemzeti könyvtár, a helyi önkormányzatok által fenntartott települési könyvtár, a megyei könyvtár, a 3. számú melléklet szerinti országos szakkönyvtár, továbbá az állami egyetem könyvtára nyilvános könyvtár, amely a fenntartónak az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére vonatkozó nyilatkozata, valamint a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott adatok benyújtásával kerül be a nyilvános könyvtárak jegyzékébe. (4) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó könyvtár fenntartója az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésével, valamint az erről szóló nyilatkozat és a jogszabályban meghatározott adatok benyújtásával kérheti a minisztertől a könyvtár felvételét a nyilvános könyvtárak jegyzékébe.”

3. § A Kultv. 55. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: (A nyilvános könyvtár alapfeladatai:) „k) a szolgáltatásait a könyvtári minőségirányítás szempontjait figyelembe véve szervezi.” 4. § A Kultv. 95/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(9) A múzeum éves munkatervét a) a szolgáltatási feladatokkal, b) a kiállítási tevékenységgel, c) a gyűjtemények gyarapításával és nyilvántartásával, d) a tudományos kutatással és e) a műtárgyvédelemmel kapcsolatos szakmai mutatók alapján készíti el. (10) Az országos szakkönyvtár és a megyei könyvtár éves munkatervét a) a szolgáltatási feladatokkal, b) a gyűjteményfejlesztéssel, c) a gyűjteményfeltárással, d) a tudományos kutatással, e) a rendezvénnyel, kiállítással és f ) az állományvédelemmel kapcsolatos szakmai mutatók alapján készíti el.”

* A törvényt az Országgyűlés a 2013. december 9-i ülésnapján fogadta el.

67

5. §


(1) A Kultv. 100. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza) „a) a könyvtári intézet, valamint a közművelődési szakmai szolgáltató szerv vagy szervek kijelölését,” (2) A Kultv. 100. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza) „b) a múzeum, valamint az országos szakkönyvtár és a megyei könyvtár éves munkatervéhez szükséges szakmai mutatókat,” (3) A Kultv. 100. § (3) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza) „s) a muzeális intézményben, a könyvtárban, valamint a közművelődési intézményben nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak munkaköreinek betöltéséhez szükséges képesítési feltételeket,” (4) A Kultv. 100. § (3) bekezdés x) és y) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza) „x) az országos múzeum, az országos szakmúzeum, a nemzeti könyvtár, az országos szakkönyvtár és az állami egyetem könyvtárának kiemelt feladatait, a kiemelt feladatok ellátásának rendjét, valamint a kiemelt feladatok végrehajtásával összefüggésben a muzeális intézmények és a nyilvános könyvtárak kötelezettségeit, y) a muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak revíziójára és selejtezésére vonatkozó részletes szabályokat.”

6. § A Kultv. a) 42. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „Az állam és a települési önkormányzat fenntartásában működő múzeum” szövegrész helyébe az „A múzeum”, b) 51. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában az „intézményi” szövegrész helyébe az „intézményekben”, c) 92. § (4) bekezdésében a „múzeumaik” szövegrész helyébe a „muzeális”, d) 1. számú melléklet o) pontjában az „az országos nemzetiségi önkormányzat” szövegrész helyébe az „a nemzetiségi önkormányzat”, valamint e) 3. számú melléklet b) pontjában az „Országos Egészségpolitikai Szakkönyvtár” szövegrész helyébe az „Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár” szöveg lép. 7. § Hatályát veszti a Kultv. a) 37/A. § (4) bekezdés g) pontjában az „az intézmény” szövegrész, b) 71. § (1) bekezdésében és 72. §-ában a „kultúráért felelős” szövegrész, c) 100. § (3) bekezdés z) pontja, valamint d) 1. számú melléklet z) pontja.

2. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása 8. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Magyarország határain belül a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon, és e törvény erejénél fogva védelem alatt áll.” 9. § A Kötv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kultúráért felelős miniszter jóváhagyása szükséges a) az állami tulajdonban álló műemlék bármely jogcímen való átruházásához és megterheléséhez, b) az állami tulajdonban álló műemlék vagyonkezelőjének kijelöléséhez vagy annak megváltoztatásához, c) vagyonkezelő hiányában az állami tulajdonban álló műemlék hasznosítására irányuló bármely jogügylethez, valamint d) bármely olyan jogügylethez, amelynek következtében az állam tulajdonjoga megszűnik a műemlék felett.” 10. § A Kötv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „46. § (1) E törvény alapján védettnek minősülnek a muzeális intézményekben, a levéltárakban, a közgyűjteményként működő kép- és hangarchívumokban, valamint a könyvtárakban muzeális dokumentumként a (2) bekezdésben meghatározott módon nyilvántartott kulturális javak.

68


(2) Az (1) bekezdés szerinti védelem a) muzeális intézmény esetében az alapleltárban nyilvántartott kulturális javakat, b) könyvtár esetében az állomány-nyilvántartásban rögzített muzeális dokumentumot, c) levéltár esetében a levéltári anyagról vezetett törzskönyvben nyilvántartott állományt, d) a közgyűjteményként működő kép- és hangarchívum esetében a közgyűjtemény nyilvántartásában rögzített kulturális javakat illeti meg.” 11. § A Kötv. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Nem lehet védetté nyilvánítani a) az alkotójuk tulajdonában lévő, b) az országba visszaviteli kötelezettséggel behozott, c) az Ltv. 33. § (2) bekezdésében meghatározott, valamint d) a magyar kultúrtörténeti vonatkozással nem rendelkező, a tulajdonos (birtokos) által bizonyítottan 50 évnél nem régebben az ország területére került kulturális javakat.” 12. § A Kötv. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „50. § (1) A hatóság a kulturális javak védettségét megszünteti, ha a) a védetté nyilvánítás indokai nem állnak fenn, b) a védett gyűjteményből vagy tárgyegyüttesből kikerült tárgy egyedi jelentősége a védettség fenntartását nem indokolja, vagy c) a tárgy megsemmisült. (2) A hatóság a kulturális javak védettségét megszüntetheti, ha a tárgy végleges külföldre történő kivitelét nemzeti kulturális érdek indokolja. A védettség megszüntetése tekintetében nemzeti kulturális érdeknek minősül, ha a tárgy végleges külföldre történő kivitele közérdekből történik, és a széles körű bemutatást, valamint hozzáférést biztosítja.” 13. § A Kötv. az 53. §-t követően a következő alcímmel és 53/A. §-sal egészül ki: „Eltűnt kulturális javak felkutatása 53/A. § (1) Ha a hatóság hatósági ellenőrzés vagy az 52. § (2) bekezdése alapján lefolytatott ellenőrzése során megállapítja, hogy a védetté nyilvánított kulturális javak körébe tartozó tárgy őrzési helye ismeretlen (a továbbiakban: eltűnt kulturális javak), az őrzési hely megállapítása érdekében elrendeli annak körözését. (2) A hatóság a körözési eljárás eredményeként megtalált eltűnt kulturális javak őrzési helyét a 73. § szerinti nyilvántartásba veszi. (3) Ha a körözés elrendelésének oka megszűnt, a hatóság a körözést visszavonja.” 14. § A Kötv. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A védetté nyilvánított vagy az e törvény alapján védett kulturális javak a hatóság ideiglenes kiviteli engedélyével – visszahozatali kötelezettség mellett – vihetők ki az országból.” 15. § A Kötv. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az 1. melléklet szerinti kulturális javak – a 47. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó tárgyak kivételével – a hatóság engedélye alapján, műtárgykísérő igazolással vihetők ki az országból.” 16. § A Kötv. az 58. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki: „Nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény 59. § (1) A hatóság a tulajdonos vagy a tárgyak kezelésére jogosult kérelmére nemzeti érdekű nyilvános gyűjteményként nyilvántartásba veszi azt a kiemelkedő tudományos vagy kulturális jelentőségű gyűjteményt vagy tárgyegyüttest, amely egyértelmű azonosításra alkalmas képi és leíró nyilvántartással rendelkezik, és legalább egy eleme védetté nyilvánított. (2) A nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény kutatói és látogatói hozzáférését évente legalább 24 napon, naponként legalább négy órában biztosítani kell.

69


(3) A hatóság a tulajdonos vagy a tárgyak kezelésére jogosult kérelmére, vagy ha a nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény már nem felel meg az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, hivatalból törli azt nyilvántartásából. Közérdekű kulturális érték 60. § (1) A hatóság a tulajdonos vagy a tárgyak kezelésére jogosult kérelmére közérdekű kulturális értékként nyilvántartásba veszi azokat a tárgyakat, amelyek a) rendelkeznek azonosításra alkalmas nyilvántartással, és b) a nyilvánosság számára – a tulajdonos (rendelkezésre jogosult) által meghatározott módon – legalább évi 12 napon, legalább naponként 4 órán keresztül hozzáférhetőek. (2) A hatóság a tulajdonos vagy a tárgyak kezelésére jogosult kérelmére, vagy ha a közérdekű kulturális érték már nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, hivatalból törli azt a nyilvántartásából.” 17. § A Kötv. 61/D. és 61/E. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „61/D. § (1) A kultúráért felelős miniszter az emlékhelyekkel összefüggésben különösen az alábbi feladatokat látja el: a) érvényesíti az emlékhelyekkel kapcsolatos érdekeket az emlékhelyeket érintő jogszabályok előkészítése során, illetve átfogó tervezési programokban; b) nemzetközi megállapodások keretében együttműködik a határon túli helyszínek esetén az érintett állam felelős miniszterével; c) az emlékhelyekkel összefüggő feladatok tekintetében a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) felett szakmai irányítói jogkört gyakorol; d) a nemzeti emlékhely tulajdonosával megállapodást köt a 61/D. § (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott állami feladatok ellátására; e) a Bizottság javaslatára a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben kezdeményezi egyes helyszínek nemzeti emlékhellyé nyilvánítását; f ) a Bizottság javaslatára, a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben kezdeményezi egyes helyszínek történelmi emlékhellyé nyilvánítását; valamint g) a Nemzeti Örökség Intézete (a továbbiakban: NÖRI) bevonásával, a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben évente jelentést készít a Kormány részére és négyévente beszámol az Országgyűlés illetékes bizottságának az emlékhelyek állapotáról. (2) A Bizottság ellátja a történelmi emlékhelyekkel és a nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos – e törvény szerinti – véleményező és javaslattevő feladatokat. (3) A NÖRI emlékhelyekkel összefüggő feladatai különösen az alábbiak: a) ellátja az emlékhellyé nyilvánítás előkészítésével, valamint az emlékhelyekkel kapcsolatos adminisztratív és ellenőrzési feladatokat; b) felméri és folyamatosan figyelemmel kíséri az emlékhelyek állapotát, továbbá megteszi az emlékhelyekhez fűződő nemzeti érték megőrzéséhez, fenntartásához és bemutatásához szükséges intézkedéseket; c) a turizmusért felelős miniszterrel együttműködésben gondoskodik az emlékhelyek fenntartható használata, fejlesztése és bemutatása érdekében tervek, programok, projektek előkészítéséről és megvalósításáról; valamint d) gondoskodik az emlékhelyekhez fűződő nemzeti értéket hordozó örökség megismerését, fejlesztését és bemutatását elősegítő – köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztő – programok kidolgozásáról és végrehajtásáról. 61/E. § Kiemelt nemzeti emlékhely esetében a 61/D. § (1) bekezdés a) pontjában és a 61/D. § (3) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott állami feladatokat az Országgyűlés elnökével egyetértésben kell ellátni. E feladatok ellátásáról az Országgyűlés elnöke évente beszámol az Országgyűlés Házbizottságának.” 18. § A Kötv. II. Része a következő 5. Fejezettel egészül ki: „5. Fejezet A KIEMELT NEMZETI EMLÉKHELYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK 61/I. § (1) A kiemelt nemzeti emlékhely és annak környezete fenntartható használatának megóvása érdekében a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság látja el az e fejezetben meghatározott feladatokat. (2) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elnöke az Országgyűlés elnöke, tagjai a) a Bizottság által delegált személy, b) a kultúráért felelős miniszter által delegált személy, c) az Országgyűlés kulturális ügyekkel foglalkozó bizottsága által delegált személy, valamint d) a Házbizottság által jelölt személy.

70


(3) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság felhatalmazhatja a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelőjét, hogy nevében, helyette eljárjon. A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a működési rendjét egyebekben maga határozza meg. (4) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság – feltételek teljesítéséhez is köthető – előzetes hozzájárulása szükséges a kiemelt nemzeti emlékhely területén, valamint az annak részét képező közterülettel határos ingatlanon végzett építési, kereskedelmi, vendéglátási vagy szolgáltatási tevékenységhez, továbbá minden más olyan tevékenységhez, amely a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzését akadályozza. (5) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a (4) bekezdés szerinti hozzájárulását akkor tagadhatja meg, ha a (4) bekezdés szerinti tevékenység vagy az annak megvalósítása során létrejött épület, építmény megjelenését tekintve nem illeszkedik a kiemelt nemzeti emlékhely és annak környezete történelmi és műemléki megjelenéséhez, egységes arculatához, vagy sérti a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságát, vagy megakadályozza az országos megemlékezések méltó lebonyolítását. (6) A kiemelt nemzeti emlékhelyet érintő közigazgatási hatósági eljárás során a hatóság engedélyt csak a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulásával adhat ki. Ha a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a hozzájárulást megtagadja vagy feltételhez köti, a hozzájárulást a bíróság pótolhatja. A bíróság által pótolt hozzájárulás feltételt állapíthat meg. Amennyiben a hozzájárulás pótlását bíróságtól kérték, a közigazgatási eljárást a bíróság döntéséig fel kell függeszteni. (7) A (4) bekezdésben meghatározott ingatlanon, valamint a kiemelt nemzeti emlékhelyhez tartozó közterületen bejelentéshez, nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység csak a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulásával kezdhető meg. (8) Ha a (4) bekezdés szerinti tevékenység bejelentéshez vagy nyilvántartásba vételhez kötött és a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a hozzájárulást megtagadja vagy feltételhez köti, a hozzájárulást a bíróság pótolhatja. A bíróság által pótolt hozzájárulás feltételt állapíthat meg. 61/J. § (1) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hozzájárulásának megadására vonatkozó kérelmet annak elnökéhez kell benyújtani. (2) A kérelem tartalmazza a) a kérelmező nevét, lakcímét vagy székhelyét, b) a tervezni kívánt tevékenység fajtáját, c) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, valamint d) a kérelem tárgyát és annak részletes leírását, beleértve a tervezni kívánt tevékenység időbeli ütemezését. (3) Ha a végezni kívánt tevékenység építési tevékenység, akkor a kérelemhez csatolni kell az építési-műszaki tervdokumentációt is. (4) Ha a kérelem nem tartalmazza a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat, a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a kérelmezőt tizenöt napon belül hiánypótlásra hívja fel. Ha a kérelmező a hiánypótlásnak nem tesz eleget, vagy ismételten hiányosan nyújtja be a kérelmét, a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. (5) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a kérelmet annak beérkezésétől számított kilencven napon belül bírálja el. E határidő – indokolt esetben – egyszer harminc nappal meghosszabbítható. (6) Ha a kérelmező a végezni kívánt építési, kereskedelmi, vendéglátói vagy szolgáltatási tevékenységet a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság 61/I. § (4) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulása nélkül kezdte meg, akkor az ügy eldöntésére hatáskörrel rendelkező hatóság kereskedelmi, szolgáltatási, illetve építési hatósági jogkörében hozott határozatával a tevékenységet azonnali hatállyal megtiltja. A hatóság a tiltását csak akkor helyezheti hatályon kívül, ha a tevékenységet gyakorolni kívánó a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottságtól a hozzájárulást utólag beszerezte. (7) A (6) bekezdés hatálya alá nem tartozó tevékenység esetében a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a bíróságtól kérheti a jogsértés megállapítását és azt, hogy bíróság kötelezze a jogsértőt a jogsértés megszüntetésére, valamint az eredeti állapot helyreállítására. (8) Ha a végezni kívánt tevékenység jellegét, tartalmát vagy ütemezését tekintve a kérelem benyújtását követően megváltozik, a kérelmező új kérelmet nyújt be a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottsághoz. (9) Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései megfelelően irányadóak. 61/K. § Az e fejezetben meghatározottak a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, valamint a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlés vonatkozásában nem alkalmazhatók.”

71


19. § A Kötv. II. Része a következő 6. Fejezettel egészül ki: „6. Fejezet EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM 61/L. § Az Európai Örökség cím elnyerésére pályázó helyszíneknek az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról szóló, 2011. november 16-i 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatban meghatározott célkitűzésekre és kritériumokra figyelemmel történő nemzeti szintű előzetes kiválasztásáról a kultúráért felelős miniszter gondoskodik.” 20. § A Kötv. 64. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A hatóság a kulturális örökségvédelem körében) „a) ellátja a Magyarország területén jogellenesen eltulajdonított, valamint a Magyarországról jogtalanul kivitt vagy ilyen módon behozott kulturális javak visszakövetelésével, továbbá visszaadásával kapcsolatos teendőket;” 21. § A Kötv. 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kultúráért felelős miniszter szakmai irányítása alatt álló hatóság központi nyilvántartást vezet a) a védetté nyilvánított kulturális javakról, b) a kiviteli engedélyekről és igazolásokról, c) a Magyarország területén jogellenesen eltulajdonított, valamint a Magyarországról jogtalanul kivitt vagy ilyen módon behozott kulturális javakról, d) a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 2. § 1. pontjában meghatározott kulturális javakról, e) a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló tanúsítványokról, f ) az ideiglenesen védetté nyilvánított kulturális javakról, g) a nemzeti érdekű nyilvános gyűjteményekről, h) a közérdekű kulturális értékekről, i) azokról a kulturális javakról, amelyek védettségét megszüntették, j) a védetté nyilvánításra javasolt kulturális javakról, k) a 64. § d) pontja szerint a kulturális javak körébe sorolt kulturális javakról, valamint l) jogszabályban meghatározott egyéb adatokról.” 22. § A Kötv. 75. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az ügyintézési határidő:) „a) ha a hatóság kulturális javak védetté nyilvánításában vagy védettségének megszüntetésében jár el, három hónap;” 23. § A Kötv. a következő 92/B. §-sal egészül ki: „92/B. § E törvénynek az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 61/I–61/K. §-át a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.” 24. § A Kötv. 93. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:) „t) állapítsa meg a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzését akadályozó tevékenység megelőzésének és az ellenőrzés rendjét, valamint a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hozzájárulása iránti kérelem benyújtásának részletes szabályait.” 25. § A Kötv. a 93. §-t követően a következő alcímmel és 94. §-sal egészül ki: „Az Európai Unió jogának való megfelelés 94. § Ez a törvény az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról szóló, 2011. november 16-i 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.” 26. §

(1) A Kötv. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. (2) A Kötv. 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

72


27. § A Kötv. a) 7. § 3. pontjában az „az országos nemzetiségi önkormányzat” szövegrész helyébe az „a nemzetiségi önkormányzat”, b) 22. § (5) bekezdésében a „30 napon belül” szövegrész helyébe a „15 napon belül”, c) 55. § (2) bekezdésében az „A kiviteli engedély” szövegrész helyébe az „Az ideiglenes kiviteli engedély”, d) 55. § (3) bekezdésében az „a kiviteli engedély” szövegrész helyébe az „az ideiglenes kiviteli engedély”, e) 55. § (4) bekezdésében a „Kiviteli engedély” szövegrész helyébe az „Az ideiglenes kiviteli engedély”, valamint f ) 93. § (1) bekezdés e) pontjában az „a Bizottság” szövegrész helyébe az „a Bizottság és a NÖRI” szöveg lép. 28. § Hatályát veszti a Kötv. a) 4. § (1) bekezdésében a „védett” szövegrész, b) 23/C. § (2) bekezdésben az „annak befejezésétől számított 10 napon belül” szövegrész, c) 31. § (3) bekezdésében az „a 44. § (1) bekezdésének b) pontja és” szövegrész, d) 46/A. §-a, e) 58. §-át követő, a „Végleges kiviteli engedély” alcímmegjelölés, f ) 60. §-át követő, az „Ideiglenes kiviteli engedély” alcímmegjelölés, g) 75. § (3) bekezdés b) pontja, h) 87. §-a, az azt megelőző, a „Kisajátítás örökségvédelmi érdekből” alcímmegjelölés és az azt követő, az „Európai jogszabályokhoz közelítés” alcímmegjelölés, valamint i) 93. § (6) bekezdés c) pontjában a „hatósági” szövegrész.

3. A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény módosítása 29. § A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 2. §-a a következő 7. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „7. művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincs: védett kulturális javak, valamint a régészeti leletek és a műemlékek műemléki értékkel rendelkező alkotórészei, tartozékai és berendezési tárgyai.”

4. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása 30. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „43. § A 39–42. § szabályait alkalmazni kell az Mt. hatálya alá tartozó, állami vagy önkormányzati fenntartású, nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek esetén is azzal, hogy a) a 39. § (6) bekezdésében közalkalmazotti tanácson üzemi tanácsot kell érteni, valamint b) ha az előadó-művészeti szervezet a pénzügyi-gazdasági tevékenységét nem a foglalkoztatottjai által látja el, a 40. § (2) bekezdésében meghatározott pénzügyi-gazdasági szakképesítésre vonatkozó követelménynek a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ténylegesen ellátó szervezet vezetőjének vagy gazdasági vezetőjének kell megfelelnie.” 31. § Az Emtv. 44. § 48. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „48. szakirányú felsőfokú végzettség: a művészeti képzési területen a munkakörnek megfelelő alap- vagy mesterképzési szakon szerzett oklevéllel tanúsított végzettség és szakképzettség vagy annak megfeleltethető korábbi főiskolai vagy egyetemi oklevéllel tanúsított végzettség és szakképzettség, továbbá zene- és táncművészeti tevékenység esetében a tanári végzettség, valamint színházművészeti tevékenység esetében a művészetközvetítési képzési területen szerzett végzettség, ha nincs a művészeti munkakörnek megfelelő hazai szakirányú felsőfokú képzés, akkor szakirányú felsőfokú végzettségnek kell tekinteni a munkakör betöltéséhez szükséges szakmában szerzett, az Országos Képzési Jegyzékről szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: OKJ) szereplő, szakmai végzettséget igazoló bizonyítvánnyal tanúsított szakképesítést, az OKJ-ben szereplő szakképesítésnek tartalmilag

73


megfeleltethető végzettséget, illetve minden korábbi jogszabály alapján szakmai vizsga teljesítésével szerzett művészi vagy művészeti munkakör betöltéséhez előírt szakmai végzettséget;”

5. A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosítása 32. § A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Vötv.) 4/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Ha a (2) bekezdés szerinti hatósági eljárás jelentős számú ügyfelet érint, akkor a hatóságként eljáró kultúráért felelős miniszter az ügyféllel hirdetményi úton is kapcsolatot tarthat.” 33. § A Vötv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § A kultúráért felelős miniszter a 4. § (2) bekezdésében és az 5. §-ban meghatározott feladatokat a Kormány által az e feladatok ellátása céljából létrehozott javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő testület közreműködésével látja el, amely a) a hatáskörében érintett miniszterek által delegált, kiemelkedő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező tagokból, b) a kulturális, valamint a természetvédelmi feladatokat ellátó központi hivatalok vezetőjéből, c) a világörökségi gondnokságok 1-1 képviselőjéből, d) az Országgyűlés illetékes bizottságainak elnökeiből, e) az ICOMOS – Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa (International Council on Monuments and Sites) Magyar Nemzeti Bizottsága által megbízott személyből, f ) az IUCN International Union for Conservation of Nature and Natural Resources – Természetvédelmi Világszövetség Magyar Nemzeti Bizottsága által megbízott személyből, g) az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnökéből, valamint h) az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság főtitkárából áll.” 34. § A Vötv. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértők igénybevételének eseteit, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.” 35. § A Vötv. 1. § (2) bekezdésében a „védetté nyilvánított” szövegrész helyébe a „védett” és 13. § (1) bekezdésében a „két éven belül” szövegrész helyébe a „3 éven belül” szöveg lép.

6. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása 36. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A körözési eljárást lefolytató szerv a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 53/A. §-a alapján elrendelt dolgok körözésének végrehajtása során a) az Rtv. 29. §-a, 30. §-a, 32. §-a, 39. §-a és 42. § (1) bekezdése, valamint b) a 26. § (1) bekezdés b) pontja szerinti intézkedést alkalmazhatja.”

74



(1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 1. §, a 2. § (2) és (3) bekezdése, a 3–15. §, a 17. §, a 19–22. §, a 25–36. §, valamint a 38. § e törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (3) A 16. § 2014. március 15. napján lép hatályba. (4) A 2. § (1) bekezdése 2017. január 1. napján lép hatályba.

38. § Ez a törvény az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról szóló, 2011. november 16-i 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Áder János s. k.,




1. melléklet a 2013. évi CCXVII. törvényhez „1. melléklet a 2001. évi LXIV. törvényhez

A kiviteliengedély-köteles nem védett kulturális javak

Kategória

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

A

B

Meghatározás

Együttes feltétel

A földből és a víz alól előkerült, a 7. § 19. pontja kor szerinti régészeti leletnek nem minősülő egyéb tárgyak. forgalmi érték Művészeti, történelmi, illetve vallási emlékekből származó, de azok szerves részét képező részek és elemek. Bármilyen alapra, bármilyen anyag használatával, teljesen kézzel készített képek és festmények, amelyek nem tartoznak a 4. és az 5. kategóriába, valamint nincsenek alkotójuk tulajdonában. Bármilyen alapra, vízfesték, guache és pasztell használatával, teljesen kézzel készített képek és festmények, amelyek nincsenek alkotójuk tulajdonában. Az 1., 2. és 4. kategóriába nem tartozó, bármilyen alapra, bármilyen anyag használatával, teljesen kézzel készített mozaikképek és rajzok, amelyek nincsenek alkotójuk tulajdonában. Eredeti metszetek, nyomatok, szitaés kőnyomatok a hozzájuk tartozó nyomólemezekkel, valamint eredeti plakátok, amelyek nincsenek alkotójuk tulajdonában. Az 1. kategóriába nem tartozó eredeti szobrok, illetve szoborművek és az eredetivel azonos eljárással készült másolataik, amelyek nincsenek alkotójuk tulajdonában.

legalább 50 év nincs

kor

legalább 50 év

forgalmi érték

nincs

kor

legalább 50 év

forgalmi érték

legalább 100 000 Ft

kor

legalább 50 év

forgalmi érték

legalább 50 000 Ft

kor

legalább 50 év

forgalmi érték

legalább 50 000 Ft

kor

legalább 50 év

forgalmi érték

legalább 50 000 Ft

kor

legalább 50 év

forgalmi érték


75


8. 9.

10.

Ősnyomtatványok és kéziratok, beleértve a kézírásos bejegyzéssel ellátott könyveket, a térképeket és zenei partitúrákat egyenként vagy gyűjteményes formában, amelyek nincsenek alkotójuk tulajdonában. A 9. kategóriába nem tartozó könyvek egyenként vagy gyűjteményes formában.

kor

legalább 50 év

forgalmi érték

legalább 50 000 Ft

kor

legalább 50 év

forgalmi érték

nincs

kor

100 év

forgalmi érték


kor forgalmi érték kor

100 év legalább 50 000 Ft legalább 50 év

11.

Nyomtatott térképek.

12.

Iratok, irategyüttesek, valamint irat- és tervtári anyagok, kép- és hangarchívumok anyagai, forgalmi érték bármilyen adathordozón. a) Természettudományos gyűjtemények: zoológiai, botanikai, paleontológiai, ásványtani kor vagy anatómiai gyűjtemények, illetve azok egyes darabjai; b) Történeti jellegű gyűjtemények: történelmi, forgalmi érték néprajzi vagy numizmatikai jelentőségű gyűjtemények.

13.

14.

15.

Fényképek, filmek és negatívjaik, amelyek nincsenek alkotójuk tulajdonában.

Közlekedési eszközök.

Az 1–14-ig terjedő kategóriák egyikéhez sem tartozó minden egyéb antik darab, különösen: a) játékok, játékszerek, b) üvegtárgyak, c) arany- és ezüstnemű, d) bútorok, e) optikai, fotó- és kinematográfiai berendezések, f ) hangszerek, g) órák és alkatrészeik, h) fából készített műtárgyak, i) kerámia, j) kárpit, k) szőnyegek, l) tapéta, m) fegyverek, n) numizmatikai tárgyak (érmek, jelvények stb.).

nincs nincs


kor

legalább 50 év

forgalmi érték


kor

legalább 50 év

forgalmi érték


”

76


2. melléklet a 2013. évi CCXVII. törvényhez „2. melléket a 2001. évi LXIV. törvényhez

I. Kiemelt nemzeti emlékhely

1.

A

B

A kiemelt nemzeti emlékhely megnevezése

A kiemelt nemzeti emlékhely lehatárolása

Budapest V. kerület, Kossuth Lajos tér

A Kossuth Lajos tér és az Országház épülete cím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3. a Néprajzi Múzeum épülete cím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12. a Vidékfejlesztési Minisztérium épülete cím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.

II. Nemzeti emlékhely B A nemzeti emlékhely lehatárolása

1.

Budapest I. kerület, Várnegyed

2.

Budapest VIII. kerület, Fiumei úti temető

3.

Budapest VIII. kerület, Magyar Nemzeti Múzeum Budapest X. kerület, Rákoskeresztúri Újköztemető, 298., 300. és 301. parcella

4.

5.

Budapest XIV. kerület, Hősök tere

6.

Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium

7. 8. 9. 10.

Mohácsi Nemzeti Emlékhely Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Pannonhalma, Bencés Főapátság Katonai Emlékpark Pákozd

11.

Somogyvár-Kupavár

12.

A A nemzeti emlékhely megnevezése

Székesfehérvár, Romkert

A várfalon belüli közterületek közül a Szentháromság tér, a Dísz tér és a Szent György tér, valamint a Budai Vár (Királyi Palota) épülete cím: 1014 Budapest, Szent György tér 2. a Sándor-palota épülete cím: 1014 Budapest, Szent György tér 1. a Mátyás-templom épülete cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 2. a volt József-kaszárnya épülete cím: 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 9. a Hadtörténeti Intézet és Múzeum épülete cím: 1014 Budapest, Kapisztrán tér 2–4. A Fiumei úti temető, kivéve a Nemzeti Sírkert részévé nem nyilvánított temetési helyeket cím: 1086 Budapest, Fiumei út 16. A Magyar Nemzeti Múzeum épülete és a Múzeumkert cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 14–16. A parcellák, kivéve a Nemzeti Sírkert részévé nem nyilvánított temetési helyeket cím: 1108 Budapest, Kozma u. 8–10. A tér közutak által körbefogott területe cím: 1146 Budapest, Hősök tere A Református Nagytemplom épülete cím: 4026 Debrecen, Piac u. 4–6. a Debreceni Református Kollégium épülete cím: 4026 Debrecen, Kálvin tér 16. cím: 7785 Sátorhely, Törökdomb cím: 6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68. cím: 9090 Pannonhalma, Vár 1. Katonai Emlékpark Pákozd cím: 8095 Mészeg-hegy Szent Egyed-bazilika és bencés apátság romjai cím: 8698 Somogyvár, Kupavár-hegy cím: 8000 Székesfehérvár, Koronázó tér ”

77


A Kormány 467/2013. (XII. 7.) Korm. rendelete a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az Intézményfenntartó Központ közreműködik a 2013/2014. évi téli közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó alapkompetencia-fejlesztő és a 7–8. osztály felzárkóztatását elősegítő képzésekhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításában.” 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

78


A nemzetgazdasági miniszter 56/2013. (XII. 4.) NGM rendelete a felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezési eljárása során fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről, befizetésének és felhasználásának szabályairól, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjéről A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes minisztereknek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: 1. § E rendelet hatálya kiterjed a) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyra (a továbbiakban: kérelmező), b) a Nemzeti Munkaügyi Hivatalra (a továbbiakban: NMH), c) a felnőttképzési szakértőkre, felnőttképzési programszakértőkre. 2. §

(1) A felnőttképzési tevékenység határozatlan időre szóló engedélyének kiadására, módosítására, kiegészítésére irányuló eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj (a továbbiakban: díj) mértéke – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – az engedély a) kiadására és módosítására irányuló, aa) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti képzési kört érintő kérelem benyújtása esetén 103 000 forint összegű alapdíj és a kérelemhez mellékelt képzési programonként 68 000 forint összegű kiegészítő díj, ab) az Fktv. 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti képzési kört érintő kérelem benyújtása esetén 23 000 forint, b) kiegészítésére irányuló, ba) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti képzési kört érintő kérelem benyújtása esetén 63 000 forint összegű alapdíj és a kérelemhez mellékelt képzési programonként 68 000 forint összegű kiegészítő díj, bb) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti képzési kört érintő bejelentés benyújtása esetén képzési körönként 12 000 forint. (2) A díj mértéke a) a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által fenntartott felnőttképzést folytató intézményeknek a hivatásos és szerződéses beosztások betöltésére jogosító – a honvédelemért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó – képzései vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti engedély kiadására, módosítására vagy kiegészítésére irányuló kérelem vagy bejelentés benyújtása esetén – a képzési körök és a mellékelt képzési programok számától függetlenül – 12 000 forint, b) a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti OM azonosítóval rendelkező köznevelési intézménynek az (1) bekezdés szerinti engedély kiadására, módosítására vagy kiegészítésére irányuló, az Fktv. 1. § (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti képzési kört érintő kérelme benyújtása esetén 23 000 forint összegű alapdíj és a kérelemhez mellékelt képzési programonként 68 000 forint összegű kiegészítő díj. (3) Az engedéllyel rendelkező képző intézmény nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változások bejelentésének díja bejelentésenként 5600 forint. (4) A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja (a továbbiakban: jogorvoslati díj) a) az (1) bekezdés a) pontja és az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti döntés ellen benyújtott jogorvoslati kérelem esetén 33 600 forint, b) az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja, valamint a (2) bekezdés szerinti döntés ellen benyújtott jogorvoslati kérelem esetén 12 600 forint. (5) A díjat a kérelmezőnek az NMH Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01732630-00000000 számú számlájára, a jogorvoslati díjat a Nemzetgazdasági Minisztérium Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0146065800000000 számú számlájára az eljárás megindítását megelőzően banki átutalással vagy – a technikai feltételek

79

3. §

4. §


megléte esetén – az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő fizetéssel kell megfizetni, az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló kormányrendelet és az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerint. A fizetési megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni a hatósági eljárás megnevezését. (6) A díj, a jogorvoslati díj átutalással történő megfizetésének igazolására a kérelemhez, bejelentéshez vagy a jogorvoslati kérelemhez – az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló jogszabály szerint – mellékelni kell az átutalás tényét igazoló, a bank által kiadott igazolás eredeti példányát vagy az átutalást igazoló bizonylat másolatát. (7) Az NMH túlfizetés esetén a díjtöbbletet hivatalból, annak észlelésétől számított tizenöt napon belül visszatéríti, ha a kérelem és a befizetést igazoló iratok alapján megállapítható, hogy a kérelmező az e rendeletben meghatározott mértéket meghaladó összegű díjat fizetett. (1) A kérelmezőnek vissza kell téríteni a jogorvoslati díjat, ha megállapítást nyer, hogy a felülvizsgált döntés a kérelmező hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértő volt. (2) A jogorvoslati díj visszatérítését – a túlfizetés kivételével – a jogorvoslati eljárás során hozott döntésben kell elrendelni, a visszatérítésről a másodfokon eljáró hatóság gondoskodik a döntés jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül. A jogorvoslati díj túlfizetése esetén a visszafizetésre a 2. § (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a visszafizetésről a másodfokon eljáró hatóság gondoskodik. (3) Ha a jogorvoslati eljárásban a másodfokon eljáró hatóság az NMH részben vagy egészben jogszabálysértő döntését a) megsemmisíti, és az NMH-t új eljárás lefolytatására utasítja, az NMH az új eljárást díj befizetése nélkül köteles lefolytatni, vagy b) a tényállás kiegészítéséhez szükséges vizsgálatok elvégzésével megváltoztatja vagy megsemmisíti, és az NMH-t új eljárás lefolytatására utasítja, az NMH a másodfokon eljárt szerv számára az eljárásban felmerült szükséges költségeket megtéríti. (1) A díj, valamint a jogorvoslati díj az eljárást lefolytató szerv bevétele. A díjak és a jogorvoslati díjak nyilvántartására és elszámolására az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A díj 2. § (1) bekezdése, valamint a jogorvoslati díj 2. § (4) bekezdése szerint megállapított mértékébe beszámít a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglalt eljárási költségek közül a szakértői díj és a szakértői költségtérítés.

5. § A felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabott bírság összegét az NMH 2. § (5) bekezdésében meghatározott számlaszámára banki átutalással kell megfizetni. A bírság befizetéséről szóló átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni a befizetés jogcímét és a bírságot elrendelő határozat számát. 6. § A díjak és jogorvoslati díjak vonatkozásában az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény a) 28. § (2) és (3) bekezdését a díjfizetési kötelezettség fennállása és keletkezése, b) 31. §-át a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítása tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az illetéken díjat kell érteni. 7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. 8. §

(1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) A rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.

9. § Hatályát veszti a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékéről és felhasználásának szabályairól szóló 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet. Varga Mihály s. k.,

nemzetgazdasági miniszter

80


Az emberi erőforrások minisztere 75/2013. (XII. 7.) EMMI rendelete a területi felzárkózási koordinációs központi és felnőttképzési feladatot ellátó regionális képző központok irányításáról, feladatairól szóló 3/2011. (II. 11.) KIM rendelet módosításáról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 52. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § o) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A területi felzárkózási koordinációs központi és felnőttképzési feladatot ellátó regionális képző központok irányításáról, feladatairól szóló 3/2011. (II. 11.) KIM rendelet 4/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A központ a 2013/2014. évi téli közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó alapkompetencia-fejlesztő és a 7–8. osztály felzárkóztatását elősegítő képzéseket kizárólagos jelleggel végzi, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ számára költségtérítést fizet.” 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

81


A vidékfejlesztési miniszter 113/2013. (XII. 10.) VM rendelete az óvoda-, és iskolatej program szabályozásáról A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. fenntartó: az oktatási intézmények tanulóinak tejjel és egyes tejtermékekkel való ellátására irányuló közösségi támogatás tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. július 10-i 657/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet) 6. cikk (2) bekezdés b) pontjában említett, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: nemzeti köznevelési törvény), illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet szerinti, a köznevelési intézmény fenntartására jogosult személy; 2. szállító: a bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdés c) pontja szerinti, tejfeldolgozással, illetve tejtermeléssel foglalkozó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet.

2. Kedvezményezetti kör, kérelmezők 2. §

3. §

4. §

(1) Az óvoda-, és iskolatej programban a nemzeti köznevelési törvény szerinti nevelési-oktatási intézményekben óvodai nevelésben részt vevő gyermekek (a továbbiakban: óvodások), általános iskolai nevelésben-oktatásban részt vevő tanulók (a továbbiakban: általános iskolai tanulók), a középiskolai és szakiskolai nevelésben-oktatásban részt vevő tanulók (a továbbiakban: középfokú iskolai tanulók), valamint gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelésbenoktatásban részt vevő tanulók (a továbbiakban együtt: kedvezményezett) vehetnek részt. (2) Az óvoda-, és iskolatej program keretében kedvezményezettenként nevelési és tanítási naponként átlagosan legfeljebb 0,25 liter tej egyenértékkel megegyező mennyiség erejéig – az e rendeletben meghatározott tejtermékek után – támogatás igényelhető. (1) Az óvoda-, és iskolatej program lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) látja el. (2) A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet szerinti köznevelési információs rendszer működtetője minden év november 30-áig – a november 15-ei állapot szerint – megküldi az óvodai, általános és középfokú iskolai feladatot ellátó intézmények, tagintézmények és fenntartóik közérdekű adatait (az intézmény neve, OM azonosítója, feladatellátási hely azonosítója, a fenntartó neve, az intézmény székhelye, székhelyének címe, telephelyének neve és címe) az MVH, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére. (1) A támogatást a fenntartó és a szállító között a 6. § szerint létrejött szállítási szerződésben foglaltaknak (a továbbiakban: szerződés) megfelelően a támogatás előfinanszírozását vállaló szerződő fél (a továbbiakban: kérelmező) igényelheti. (2) A támogatást olyan kérelmező igényelheti, amely rendelkezik az MVH jóváhagyásával.

3. A kérelmezők jóváhagyása 5. §

(1) A jóváhagyással nem rendelkező kérelmezőnek az 1. mellékletben meghatározott adattartalmú jóváhagyási kérelmét az MVH által rendszeresített és a honlapján közleményben közzétett nyomtatványon legkésőbb a szerződésnek a 8. § (1) bekezdés szerinti első alkalommal történő benyújtásával egyidejűleg kell benyújtania személyesen vagy postai úton a kérelmező székhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségéhez. A jóváhagyási kérelmek benyújtási határideje jogvesztő.

82


(2) Az a kérelmező jogosult jóváhagyás iránti kérelem benyújtására, amely a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: 2007. évi XVII. törvény) szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tett, vagy legkésőbb a jóváhagyás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az erre vonatkozó kérelmét benyújtotta. (3) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: önkormányzati törvény) alapján alakított önkormányzati társulás esetében az (1) bekezdés szerinti jóváhagyási kérelmet a társulás nyújthatja be. A jóváhagyási kérelemhez önkormányzati társulások esetében mellékelni kell az önkormányzatok által kötött társulási megállapodás másolati példányát. (4) Amennyiben a jóváhagyást követően a kérelmező adataiban változás következik be, a kérelmező az adatváltozást tizenöt napon belül köteles az MVH-nak bejelenteni.

4. A támogatás igénylésének általános feltételei 6. §

(1) E rendelet szerinti támogatás akkor nyújtható, ha a fenntartó és a szállító olyan szerződést kötött egymással, amely szerződésben meghatározott termékek megfelelnek az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, és az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltaknak, így különösen annak a követelménynek, hogy a termékeket engedélyezett üzemben állították elő, továbbá a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. Melléklet I. Szakaszában meghatározott jelölési előírásoknak. (2) A fenntartónak a szerződés megkötése szempontjából előnyben kell részesítenie azt az alábbi feltételeknek megfelelő szállítót, amely a) a megkötött szerződéssel a teljes tanév vonatkozásában folyamatos szállítást vállal és összességében tejegyenértékre vetített ár tekintetében a legolcsóbb (10 pont); b) tejipari feldolgozó üzemmel vagy tejelő szarvasmarha állománnyal rendelkezik, vagy amelynek tulajdonosi körét, vagy üzletrészét legalább 80% tulajdoni hányaddal tejfeldolgozó üzemmel vagy tejelő szarvasmarha állománnyal rendelkező gazdasági szervezet, vagy magánszemély birtokolja (9 pont); c) a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet értelmében kistermelő vagy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-a alapján mikro-, kis- és középvállalkozás (9 pont); d) a szerződés teljes időtartamára vállalja az előfinanszírozást (8 pont); e) nagyobb termékvariációt tud biztosítani egy ellátási hét alatt (7 pont); f ) a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szerint meghatározott újrafelhasználható csomagolóanyagot alkalmaz (7 pont); g) a gyártástól számított legalább nyolc napos szavatosságot vállal a termékeire (5 pont). (3) A 6. mellékletben meghatározott promóciós intézkedések közül legalább két intézkedés egy tanítási félév során történő vállalása esetén a szállító részére 5 pont adandó, minden további vállalás esetén 0,5 pont adandó. (4) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott feltételek szerinti pontok alapján rangsorolni kell a szállítókat. Pont csak vállalt feltétel után adható, a (2)–(3) bekezdésben meghatározott pontszámot csökkenteni nem lehet. A rangsorolás alapján a legtöbb pontszámot elért szállítóval kell a fenntartónak a szerződést megkötnie. A kialakított rangsort a fenntartónak a döntést követő harminc napon belül a hivatalos honlapján közzé kell tennie és elektronikus úton meg kell küldenie a Vidékfejlesztési Minisztérium részére ([email protected]). (5) Amennyiben a (2)–(3) bekezdésben vállalt intézkedés nem teljesül, akkor a támogatás jogosulatlannak minősül, és a felmerülő összes jogkövetkezmény a gazdálkodó szervezetet terheli. (6) Amennyiben a szállító az előfinanszírozó, úgy az (1) bekezdés szerinti szerződés az intézmény fenntartójának jóváhagyásával megköthető a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény 1. § 3. pontja szerinti intézmény működtetését végző jogi személlyel vagy települési önkormányzattal. (7) Támogatás abban az esetben is igénybe vehető, ha a fenntartó a szállítóval és a szállító által előállított termékek továbbértékesítését végző gazdálkodó szervezettel (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) egyidejűleg köt szerződést. A gazdálkodó szervezettel kötött szerződés legfeljebb fél éves időszakra köthető, amely időszak alatt a szerződés nem módosítható. A gazdálkodó szervezettel a szállítási időszak hatályánál hosszabb időszakot felölelő, további szerződés nem köthető, valamint a fenntartó hűségnyilatkozatot nem tehet. A szállítással összefüggésbe

83


(8)

(9)

(10)

(11) (12)

(13)

(14)

(15)

(16)

(17)

(18)

hozható összes feltételt egy keretszerződésben kell rögzíteni. Gazdálkodó szervezet javára árrés, haszonrés, egyéb jogcímen szedett értékkülönbözet nem állapítható meg. A (7) bekezdés szerinti esetben a támogatás előfinanszírozását kizárólag a fenntartó vállalhatja. Ha az e bekezdésben foglalt feltétel nem teljesül, akkor a támogatás jogosulatlannak minősül, és a felmerülő összes jogkövetkezmény a gazdálkodó szervezetet terheli. Amennyiben a tej, és tejtermékek kiszállítása a (7) bekezdésben meghatározott feltételrendszer szerint valósul meg, úgy a szerződés jóváhagyására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy teljesülnek a (7) és (8) bekezdésben foglalt feltételek. A támogatás igénylésének feltétele, hogy a szerződés legalább az alábbi elemeket tartalmazza: a) a kérelmező megnevezése, b) nevelési-oktatási intézményenként – a bizottsági rendeletben foglaltaknak megfelelően – ba) az OM azonosító, bb) a teljesítés helyszíne, bc) a tanítási, nevelési napok száma a 8. § (3) bekezdésben meghatározott időszakokra vonatkozóan, bd) a 2. § (1) bekezdése szerint jogosult kedvezményezettek száma a támogatási kérelemmel érintett, a 8. § (3) bekezdésben meghatározott időszakokban, be) a támogatott termék átvételének módja, bf ) a termékek kiszerelési módja, és a kiszerelési mód szerinti egységnyi mennyiség, bg) az adott termékre vonatkozó egységár, bh) a fizetés feltételei, bi) a szállítási időszak, bj) a szállítások ütemezése, bk) a szerződésmódosítás lehetősége a szeptemberi gyermek- vagy tanulólétszám ismeretében. A kötelező tartalmi elemeket magában foglaló szerződésmintát a 3. melléklet tartalmazza. Amennyiben a szállító az előfinanszírozó, és a szerződést az állami intézményfenntartó szerv által fenntartott intézmény vonatkozásában az intézmény működtetését végző jogi személy vagy települési önkormányzat köti, úgy a szerződéskötés intézményfenntartó általi jóváhagyásról szóló dokumentumot a szerződéssel együtt – a 8. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidők szerint – kell a szállítónak megküldenie az MVH részére. Ha a szállító nem rendelkezik saját tejfeldolgozó üzemmel, akkor a kérelmezőnek azt a szerződést, amelyet a szállító egy másik gazdálkodó szervezettel a tejtermék előállítása tárgyában kötött, az (1) bekezdés szerinti szerződéssel együtt – a 8. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidők szerint – be kell nyújtania. Amennyiben a szállító az előfinanszírozó, úgy a fenntartó részére a leszállított termékekről számlát állít ki, amely tételesen tartalmazza a termék 7. § (1) bekezdés szerinti pontos megnevezését – tej, illetve ízesített tej esetében annak zsírtartalmát –, ellenértékét, valamint az ellenértékének támogatástartalmát. A támogatástartalom nem haladhatja meg az adott termékkategóriához a 13. §-ban meghatározott maximális összeget. A fenntartó a szállítónak a bruttó számlaérték és a támogatástartalom különbözetét fizeti meg. Valamely jogosultsági feltétel – fenntartó hibájából fakadó – nem teljesülése esetén a fenntartó köteles a szállító részére a számla teljes összegét megfizetni. A támogatás igénylésének további feltétele, hogy a szerződésnek a kérelmező személyére vonatkozó elemét a felek a már megkezdett – a 8. § (3) bekezdésben meghatározott – időszak vonatkozásában ne módosítsák, ugyanakkor a kérelmező személye a 8. § (3) bekezdés szerinti időszakokra vonatkozóan eltérően is meghatározható. Ha a fenntartó a 8. § (3) bekezdés szerinti valamely időszakra szerződést kötött, az e rendelet szerinti támogatásra akkor jogosult, ha ugyanazon időszakra ugyanazon nevelési-oktatási intézmény vonatkozásában nem köt újabb szerződést. A (17) bekezdés alól kivételt képez az az eset, amikor a nevelési-oktatási intézmény a székhelyén kívüli más településen működő tagintézménnyel köt szerződést. Ebben az esetben lehetőség van az adott időszakra vonatkozóan egynél több szerződés megkötésére is.

5. A támogatható termékek köre 7. §

(1) Az óvoda-, és iskolatej program keretében a 2. § (1) bekezdés szerinti ellátotti kör részére a nevelési és a tanítási napokon az alábbi termékek kerülhetnek kiszállításra: a) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló,

84


(2)

(3)

(4)

(5)

2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: tanácsi rendelet) XIII. melléklet III. pontja szerinti teljes tej, illetve 2,8% (m/m) zsírtartalmú tej, valamint laktóz intoleranciában szenvedő gyermekek részére a tanácsi rendelet XIII. melléklet III. pontja szerinti fogyasztói tej azzal, hogy a tejtermék laktóztartalma a fogyasztásra kész állapotban kevesebb, mint 0,1 g/100 g (a továbbiakban: „I/a. teljes/félzsíros tej”); b) a tanácsi rendelet XIII. melléklet III. pontja szerinti zsírszegény (1,5–1,8% m/m%) tej (a továbbiakban: „I/a. zsírszegény tej”); c) a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet (a továbbiakban: MÉ) 13. melléklet B rész 1.1.1. pontja szerinti ízesített tejkészítmények, azzal a feltétellel, hogy az ízesített késztermékben – a bizottsági rendelet I. melléklete I. kategória b) pontjának megfelelően – a tejhányad legalább 90% (m/m) és az 1.3. pontja szerint zsíros vagy félzsíros kategóriába esik, valamint laktóz intoleranciában szenvedő gyermekek részére a tanácsi rendelet XIII. melléklet III. pontja szerinti fogyasztói tej azzal, hogy a tejtermék laktóztartalma a fogyasztásra kész állapotban kevesebb, mint 0,1 g/100 g (a továbbiakban: „I/b. zsíros/félzsíros ízesített tej”); d) a MÉ 13. melléklet B rész 1.1.1. pontja szerint ízesített tejkészítmények, azzal a feltétellel, hogy az ízesített késztermékben – a bizottsági rendelet I. melléklete I. kategória b) pontjának megfelelően – a tejhányad legalább 90% (m/m) legyen, továbbá azzal a feltétellel, hogy a MÉ 13. számú melléklet B rész 1.3. pontja szerint zsírszegény kategóriába esik (a továbbiakban: „I/b. zsírszegény ízesített tej”); e) a MÉ 13. melléklet B rész 2.1.1. pont a) és b) alpontjában meghatározott élőflórás savanyú natúr tejkészítmény (natúr joghurt és kefir), amely a bizottsági rendelet I. melléklet I. kategória c) pontjának megfelelően 90 tömegszázalékban tartalmaz tejet (a továbbiakban: „I/c. natúr joghurt és natúr kefir”); f ) a MÉ 13. melléklet B rész 2.1.1. pont a) alpontjában meghatározott gyümölcslével vagy egyéb ízesítőanyaggal ízesített élőflórás savanyú tejkészítmény, amely a bizottsági rendelet I. melléklet I. kategória c) pontjának megfelelően 90 tömegszázalékban tartalmaz tejet (a továbbiakban: „I/c. gyümölcsleves/ízesített joghurt”); g) a MÉ 13. melléklet B rész 2.1.1. pont a) alpontjában meghatározott gyümölccsel ízesített, élőflórás savanyú tejkészítmény, amely a bizottsági rendelet I. melléklet II. kategóriájának megfelelően 75 tömegszázalékban tartalmaz tejet (a továbbiakban: „II. gyümölcsdarabos joghurt”); h) a MÉ 13. melléklet B rész 7.1.1. vagy 7.1.2. pontjában meghatározott, nem ízesített ömlesztett sajtok, amelyek a bizottsági rendelet I. melléklet III. kategóriájának megfelelően legfeljebb 10 tömegszázalékban tartalmaznak tejidegen összetevőt, és megfelelnek a MÉ 13. melléklet B rész 7.3. pontja szerinti félzsíros vagy zsíros kategóriának (a továbbiakban: „III. ömlesztett sajt”). Az (1) bekezdésben felsorolt termékeknek meg kell felelniük a 2. mellékletben meghatározott minőségi követelményeknek. A kiszállított termék kizárólag közvetlenül a kedvezményezett részére kerülhet kiosztásra, azt a nevelési-oktatási intézmény más (pl. feldolgozási, kereskedelmi, ételkészítési) célra nem használhatja fel. Amennyiben a kedvezményezett az adott tanítási vagy nevelési napon már részesült az e rendelet szerint őt megillető és maximálisan kiosztható 0,25 liter, vagy ennek megfelelő tejegyenértékű tejtermékből, az ezt meghaladó mennyiségen felül további támogatás nem vehető igénybe. A kiszállított tejtermékek tejegyenértékei a következők: a) 1 liter kiszállított teljes vagy félzsíros vagy zsírszegény, az e rendelet előírásainak megfelelő hőkezelt fogyasztói tejféleség vagy hőkezelt fogyasztói ízesített tejféleség, a natúr joghurt és kefir, valamint a bizottsági rendelet I. melléklet I. kategória c) pontjának megfelelő ízesített joghurt 1 liter, b) 1 kg kiszállított, az e rendelet előírásainak megfelelő ömlesztett sajt 2,912 liter, c) 1 kg kiszállított, az e rendelet előírásainak megfelelő natúr joghurt, kefir, valamint a bizottsági rendelet I. melléklet I. kategória c) pontjának megfelelő ízesített joghurt 0,971 liter, d) 1 kg kiszállított, a bizottsági rendelet I. melléklet II. kategóriájának megfelelő ízesített joghurt 0,9 liter tejegyenértéknek felel meg.

6. A szerződés és a támogatási kérelem benyújtása 8. §

(1) A kérelmező köteles a) a 2014. január 1. és július 31. közötti, a (3) bekezdés szerinti szállítási időszakok vonatkozásában a 6. § (1) bekezdés szerinti szerződés másolati példányát és a szállítási szerződés bejelentésére vonatkozó – az MVH által a 4. mellékletben meghatározott adattartalommal rendszeresített és a honlapján közleményben közzétett – nyomtatványt 2014. január 31-ig,

85


b)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

a 2014. január 31. után kötött szállítási szerződések másolati példányát a szállítás kezdőnapját követő tizenöt napon belül, c) a szerződésmódosítás másolati példányát a szerződésmódosítás létrejöttétől számított tizenöt napon belül a kérelmező székhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségéhez személyesen vagy postai úton benyújtani. A 2014/2015. tanévtől kezdődően a kérelmező köteles a) az adott tanév augusztus 1-je után kezdődő, a (3) bekezdés szerinti szállítási időszakok vonatkozásában a 6. § (1) bekezdés szerinti szerződés másolati példányát és a szállítási szerződés bejelentésére vonatkozó – az MVH által a 4. mellékletben meghatározott adattartalommal rendszeresített és a honlapján közleményben közzétett –, kitöltött nyomtatványt az első szállítási napot megelőző negyedik hónap végéig, b) a szerződésmódosítás másolati példányát a szerződésmódosítás hatálybalépését megelőző tizedik napig a kérelmező székhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségéhez személyesen vagy postai úton benyújtani. Állami intézményfenntartó szerv által előfinanszírozott szerződések esetében a személyes vagy postai úton történő benyújtás helye az MVH központi szerve. A kérelmező az 5. mellékletben meghatározott adattartalmú támogatási kérelmét az MVH által rendszeresített és a honlapján közleményben közzétett nyomtatványon a) az adott tanév augusztus 1. és október 31. közötti időszakában, b) az adott tanév november 1. és december 31. közötti időszakában, c) az adott tanév január 1. és február 28. közötti időszakában, d) az adott tanév március 1. és április 30. közötti időszakában, és e) az adott tanév május 1. és július 31. közötti időszakában kiszállított tejtermékekre vonatkozóan, időszakonként egy alkalommal, személyesen vagy postai úton nyújthatja be az adott időszakot követő harmadik hónap utolsó napjáig, az MVH kérelmező székhelye szerint illetékes megyei kirendeltségéhez. Állami intézményfenntartó szerv által igényelt támogatás esetében a személyes vagy postai úton történő benyújtás helye az MVH központi szerve. Az önkormányzati törvény alapján alakított önkormányzati társulás esetében a (2) bekezdés szerinti támogatási kérelmet a társulás nyújthatja be. A támogatási kérelemhez csatolni kell az adott időszakra vonatkozó, a támogatott termékek beszerzését igazoló számlák másolati példányait és azok összesítőjét, amely összesítőnek minden számla vonatkozásában tartalmaznia kell a számlákon szereplő leszállított termékmennyiséget termékkategóriánkénti és kedvezményezett csoportonkénti (óvodás, általános iskolai tanuló, gyógypedagógiai tanterv alapján tanuló, integráltan nevelt általános iskola, szakiskola, középfokú iskolai tanuló) bontásban. A számlaösszesítő elektronikusan kitöltött példányát elektronikusan is meg kell küldeni az MVH részére ([email protected]). Az MVH a hiánytalan és jogszerű támogatási kérelmekről a beérkezést követő negyvenöt napon belül döntést hoz, és haladéktalanul elrendeli a támogatás jogos összegének a kérelmező által az ügyfél-nyilvántartási rendszerben megadott fizetési számlára történő átutalását.

7. Támogatási rendszer 9. §

(1) A középfokú iskolai tanulók ellátása esetén az óvoda-, és iskolatej program lebonyolítása közösségi forrásból kerül finanszírozásra. (2) Az óvodások, az általános iskolai tanulók, valamint a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelésbenoktatásban részt vevő tanulók ellátása esetén az óvoda-, és iskolatej program lebonyolítása a bizottsági rendelet szerinti támogatás összegéig közösségi forrásból és ehhez kapcsolódóan Magyarország adott évi központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott forrásból kerül finanszírozásra. (3) A közösségi támogatás forintban meghatározott értékének kiszámításakor az euróval kapcsolatos agromonetáris rendszernek a mezőgazdaságban való alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és egyes rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1913/2006/EK bizottsági rendelet 5. cikk (4) bekezdésének megfelelően az adott támogatási időszakban annak az időszaknak a kezdő napján érvényes, az Európai Központi Bank által hivatalosan közzétett forint/euró középárfolyamot kell alapul venni, amelyre a támogatási kérelem vonatkozik. (4) Az általános iskolák a székhelyük alapján, a 7–9. melléklet szerint kerülnek az igényelhető támogatási mérték tekintetében besorolásra. A támogatási kategóriákba való besorolás az adott költségvetési évet megelőző év költségvetési törvényének a települések jövedelemdifferenciálódás mérséklésében év végén elfoglalt pozícióját tartalmazó melléklete, valamint a települések önhibáján kívüli hátrányos helyzetének figyelembevételével történik.

86


8. Általános iskolai tanulók ellátásának támogatása 10. §

(1) Az általános iskolai tanulók ellátására igényelhető támogatás mértéke a 7. melléklet szerinti székhelyű nevelésioktatási intézmény esetében a tejtermékek bruttó vételárának száz százaléka. (2) Az általános iskolai tanulók ellátására igényelhető támogatás mértéke a 8. melléklet szerinti székhelyű nevelésioktatási intézmény esetében a bizottsági rendelet szerinti támogatási érték, valamint a bizottsági rendelet szerinti támogatási érték és a bruttó vételár – de legfeljebb a 13. §-ban megjelölt támogatási alap-felsőhatár – különbözetének ötven százaléka. (3) Az általános iskolai tanulók ellátására igényelhető támogatás mértéke a 9. melléklet szerinti székhelyű nevelésioktatási intézmény esetében a bizottsági rendelet szerinti támogatási érték, valamint a bizottsági rendelet szerinti támogatási érték és a bruttó vételár – de legfeljebb a 13. §-ban megjelölt támogatási alap-felsőhatár – különbözetének húsz százaléka. (4) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók esetében igényelhető támogatási összeg a tejtermékek bruttó vételárának száz százaléka függetlenül attól, hogy a tanuló gyógypedagógiai intézményben, vagy a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban részesül nevelésben, oktatásban, vagy fejlesztőiskolai oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. (5) A nevelési-oktatási intézmény székhelyén kívül más településen működő intézményegység esetén a 7–9. melléklet szerinti besorolás alapját – az (1)–(3) bekezdésében foglaltaktól eltérően – az a település képezi, ahol a tagintézmény működik.

9. Óvodások ellátásának támogatása 11. §

(1) Az óvodások ellátására igényelhető támogatás mértéke a bizottsági rendelet szerinti támogatási érték, valamint a bizottsági rendelet szerinti támogatási érték és a bruttó vételár – de legfeljebb a 13. §-ban megjelölt támogatási alap-felsőhatár – különbözetének ötven százaléka. (2) Sajátos nevelési igényű óvodások esetében igényelhető támogatási összeg a tejtermékek bruttó vételárának száz százaléka függetlenül attól, hogy az óvodás gyógypedagógiai intézményben, vagy a többi óvodással együtt, azonos óvodai csoportban részesül nevelésben.

10. Középfokú iskolai tanulók ellátásának támogatása 12. § A középfokú iskolai tanulók ellátása esetén az óvoda-, és iskolatej program lebonyolítása során a bizottsági rendeletben meghirdetett közösségi támogatás mértékéig igényelhető támogatás.

11. Bruttó vételár 13. § E rendelet alkalmazásában a támogatás alapja a szerződés szerinti bruttó vételár, de legfeljebb a) az „I/a. teljes/félzsíros tej” és „I/b. teljes/félzsíros ízesített tej” esetében 32,5 Ft/dl, b) az „I/a. zsírszegény tej” és „I/b. zsírszegény ízesített tej” esetében 13,2 Ft/dl, c) az „I/c. natúr joghurt és kefir” esetében 395 Ft/kg, d) az „I/c. gyümölcsleves/ízesített joghurt” esetében 315 Ft/kg, e) a „II. gyümölcsdarabos joghurt” esetében 485 Ft/kg, f ) a „III. ömlesztett sajt” esetében 1400 Ft/kg.

12. Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség, ellenőrzés 14. §

(1) Ha a kérelmező a 8. § (1) és (2) bekezdése szerinti kötelezettségét határidőben nem teljesíti, az MVH a támogatási kérelmet az érintett szerződések vonatkozásában elutasítja. (2) A nevelési-oktatási intézmény köteles naprakész nyilvántartást vezetni az intézménybe felvett kedvezményezettek, valamint az adott tanítási, nevelési napon jelen lévő kedvezményezettek számáról és a kiosztott tejtermékek mennyiségéről a 7. § (1) bekezdésben meghatározott kategóriánkénti részletezésben. A nevelési-oktatási intézmény köteles a nyilvántartás eredeti, a nevelési-oktatási intézmény igazgatója által jóváhagyott példányát az adott támogatási időszak lejártát követő öt évig megőrizni. Amennyiben az adott közoktatási intézmény több tagintézménnyel rendelkezik, akkor a nyilvántartást tagintézményenként köteles vezetni.

87


(3) Ha a támogatás igénylője a szállító, köteles naprakész nyilvántartást vezetni a nevelési-oktatási intézményekről, valamint az ezeknek az intézményeknek szállított termékekről és azok mennyiségéről. (4) Az MVH a nevelési-oktatási intézményben, a fenntartónál, a szállítónál és annak alvállalkozójánál, valamint a szállító által előállított termékek továbbértékesítését végző gazdálkodó szervezetnél helyszíni ellenőrzést végezhet. (5) Ha megállapítást nyer, hogy a nevelési-oktatási intézmény nem teljesítette az e rendeletben foglaltakat, különös tekintettel a nevelési-oktatási intézmény naprakész nyilvántartási kötelezettségére, akkor az érintett támogatás összege a fenntartónál a 2007. évi XVII. törvény 69. §-a szerinti jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minősül. (6) Ha a támogatás igénylője a fenntartó, és a támogatás átutalását megelőző ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a nevelési-oktatási intézmény nem teljesítette az e rendeletben foglaltakat – különös tekintettel a nevelési-oktatási intézmény naprakész nyilvántartási kötelezettségére –, akkor a kérelmező nem jogosult az érintett nevelési-oktatási intézmény esetében igényelhető támogatás igénybevételére.

13. Az óvoda-, és iskolatej programot népszerűsítő plakát 15. § A bizottsági rendelet 16. cikkében foglaltak alapján minden, az óvoda-, és iskolatej programban résztvevő intézménynek – a bizottsági rendelet III. mellékletében meghatározott minimumfeltételeknek megfelelő –, az óvoda-, és iskolatej programot népszerűsítő plakátot kell elhelyeznie az intézmény főbejáratánál.


(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 18. § 2014. március 15-én lép hatályba.

15. Az Európai Unió jogának való megfelelés 17. § Ez a rendelet az oktatási intézmények tanulóinak tejjel és egyes tejtermékekkel való ellátására irányuló közösségi támogatás tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. július 10-i 657/2008/EK bizottsági rendelet végrehajtását szolgálja.

16. Módosító rendelkezések 18. § E rendelet 1. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában:] „2. szállító: a bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdés c) pontja szerinti, tejfeldolgozással, illetve tejtermeléssel foglalkozó, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.” 19. §

(1) A Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2013. évi igénybevételének feltételeiről szóló 56/2013. (VI. 29.) VM rendelet [a továbbiakban: 56/2013. (VI. 29.) VM rendelet] a) 7. § (4) bekezdésében a „tizenöt naptári napon belül” szövegrész helyébe a „negyvenöt naptári napon belül”, b) 8. § (7) bekezdésében a „hatvan” szövegrész helyébe a „százhúsz” szöveg lép. (2) Az 56/2013. (VI. 29.) VM rendelet a következő 16. §-sal egészül ki: „16. § E rendeletnek az óvoda-, és iskolatej program szabályozásáról szóló 113/2013. (XII. 10.) VM rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) módosított 7. § (4) bekezdését, valamint 8. § (7) bekezdését a módosító rendelet hatálybelépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.” Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

88


1. melléklet a 113/2013. (XII. 10.) VM rendelethez

Jóváhagyási kérelem adattartalma 1. Kérelmező ügyfél-azonosító száma. 2. Kérelmező azonosító adatai. 3. Kérelmező kapcsolattartási adatai. 4. A támogatás igénylőjének megjelölése (szállító/állami intézményfenntartó szerv/óvodafenntartó települési önkormányzat/óvodafenntartó önkormányzati társulás (ez esetben kérjük a társulás tagjainak nevét megadni)/országos nemzetiségi önkormányzat/alapítvány/egyházi jogi személy/egyéb). 5. 5. Nyilatkozatok: 5.1. Kijelenti, hogy a támogatott tejtermékeknek a kedvezményezettek részére történő kiosztásáért felelősséget vállal. 5.2. Kijelenti, hogy a tejtermékeket csak azon intézmény vagy intézmények általános iskolai tanulóinak, szakiskolai vagy középfokú iskolai tanulóinak, és óvodai nevelésben részesülő gyermekek részére biztosítja, aki vagy akik tekintetében a támogatást közvetve vagy közvetlenül kérelmezi. 5.3. Kijelenti, hogy a támogatott tejtermékeket ételek elkészítéséhez nem használja fel, és biztosítja, hogy a fenntartott intézmények sem használják fel ilyen célra. 5.4. Kijelenti, hogy olyan - szállítólevelekkel, számlákkal és egyéb bizonylatokkal alátámasztott nyilvántartást vezet, amely nevelési-oktatási intézményenként tartalmazza legalább a támogatott termék szállítóját, a leszállított termékmennyiséget termékkategóriánkénti és korcsoportonkénti (óvodás, általános iskolai tanuló, gyógypedagógiai tanterv alapján tanuló, vagy integráltan nevelt általános iskolai tanuló, szak-, vagy középfokú iskolai tanuló) bontásban, valamint az egyes nevelési-oktatási intézményekbe felvett tanulók, óvodások számát (havi lebontásban), és az adott tanítási/nevelési napon jelenlévő tanulók, óvodások számát és a kiosztott tejtermékek kategóriánkénti mennyiségét. 5.5. Kijelenti, hogy a helyszíni ellenőrzés lefolytatása során az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok elvégzését elősegíti, valamint az általa vezetett nyilvántartásokat és az ezzel kapcsolatos valamennyi iratot szükség esetén az ellenőrök rendelkezésre bocsátja. 5.6. Kijelenti, hogy az MVH tudomására hoz mindennemű, a szállítási szerződésben szereplő adatokkal kapcsolatos változást, a változástól számított tizenöt napon belül. 5.7. Tudomásul veszi, hogy amennyiben az intézkedéssel kapcsolatban lejárt tartozása áll fenn, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatáshoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: 2007. évi XVII. törvény) 38. § (9) bekezdése alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatósági átutalási megbízását a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni. Tudomásul veszi, hogy e nyilatkozat hiányában a kérelmet az MVH a 2007. évi XVII. törvény alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja. 5.8. Alulírott büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a jóváhagyási kérelem főlapon feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek. 6. Keltezés helye, ideje (év, hó, nap). 7. Kérelmező aláírása.

89



Az óvoda-, és iskolatej programban forgalmazható tejkészítmények minőségi előírásai 1. A termék meghatározása Az óvoda-, és iskolatej programban forgalmazható tejkészítmények a 7. § (1) bekezdésében meghatározott, tehéntejből készített termékek, amelyeket az óvodákban ellátott gyermekek, a köznevelésben résztvevő iskolák I-VIII. évfolyamában ellátott vagy ennek megfelelő korosztályú tanulói, illetve a középfokú iskolák tanulóinak osztanak ki. 2. Minőségi követelmények 2.1. A termékek minőségi, élelmiszer-biztonsági jellemzőinek, gyártási folyamatának, csomagolásának, jelölésének, szállítási, tárolási és kiosztási körülményeinek meg kell felelnie a hatályos európai uniós és hazai előírásoknak. 2.2. A tejtermékek a hőkezelésének módjától függően: 2.2.1. Pasztőrözöttek 2.2.2. Ultramagas hőmérsékleten hőkezeltek (UHT) lehetnek. 3. Speciális szállítási és tárolási követelmények 3.1. Szállításnál általános követelmény a napi rendszerességű szállítás. Ez az ellátott közintézmény helyi adottságainak, valamint a kiszállított termék tárolási követelményeinek függvényében módosulhat, igazodva a nevelési-oktatási intézmény infrastrukturális feltételeihez, valamint a szállító logisztikai és disztribúciós lehetőségeihez. 3.2. A hűtést igénylő termékeket úgy kell szállítani, hogy hőmérsékletük a szállítás teljes időtartama alatt ne haladja meg az előállító által a terméken feltüntetett tárolási hőmérsékletet, amely legfeljebb +6 °C hőmérséklet lehet. Azoknak az intézményeknek, amelyeknek nincs megfelelő kapacitásuk a beérkező, hűtve tárolást igénylő termékek hűtve tárolására, gondoskodniuk kell arról, hogy a termékeket a szállítást követő két órán belül a tanulók, a középfokú iskolai tanulók, az óvodások elfogyaszthassák. 3.3. Annak az intézménynek, amely nem rendelkezik a hűtést igénylő és el nem fogyasztott termékek hűtve tárolásának feltételeivel, a kiszállítástól számított maximum három órán belül gondoskodnia kell a megmaradt tejmennyiség előírásszerű megsemmisítéséről. A fel nem használt tej-, és tejtermék gyártó üzembe történő visszaszállítása nem engedélyezett. 3.4. Azokban az intézményekben, ahol az előírásoknak megfelelő hűtve tárolás feltételei biztosítottak, ott a termék a csomagoláson feltüntetett fogyaszthatósági határidőig tárolható és felhasználható. Az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt termékek szobahőmérsékleten, a termék csomagolásán feltüntetett minőségmegőrzési határidőig tárolhatók. 3.5. Nagyobb kiszerelési egységű termék (ún. lédig termék) kiosztását az élelmiszerbiztonság veszélyeztetése nélkül úgy kell elvégezni, hogy a termékben minőségi romlás ne következzék be.

90



A szállítási szerződés mintája Szállítási szerződés amely létrejött egyrészről a ................................................................................................................... székhelye: .............................................................................................................................................. adószáma: ......................................................... ügyfél-azonosító (ha van): …………………………. képviseli: .............................................................................................. (a továbbiakban mint szállító), másrészről a ........................................................................................................................................... székhelye: .............................................................................................................................................. adószáma: ......................................................... ügyfél-azonosító (ha van): …………………………. képviseli: ........................................................................................... (a továbbiakban mint fenntartó/ működtető), között az alulírott helyen és napon az alábbi köznevelési intézmény (a továbbiakban: átvevő) vonatkozásában: neve:....................................................................................................................................................... székhelye: .............................................................................................................................................. OM azonosító száma: ............................................... képviseli: ................................................... az alábbi feltételek mellett: Előfinanszírozó (kérelmező) megnevezése: 1. A szerződés tárgya A szállító vállalja, hogy ….. napjától (szállítás kezdőnapja) kezdődően ….. napjáig (szállítás vége dátum) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK tanácsi rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) 102. cikkében meghatározott, az iskolai tanulók tejtermékkel való ellátásához nyújtott támogatás keretében a 2. és 5. pontban meghatározott termékeket szállít az átvevő részére, a fenntartó vállalja, hogy az átvevő a terméket átveszi és a kedvezményezettek (óvodások, általános iskolai tanulók, középfokú iskolai tanulók) részére kiosztja. 2. A szállítandó termék A szállítandó terméknek meg kell felelnie az óvoda-, és iskolatej program szabályozásáról szóló 113/2013. (XII. 10.) VM rendelet (a továbbiakban: a 113/2013. (XII. 10.) VM rendelet) 7. §-a szerinti minőségi feltételeknek. Szállítandó termék: � I/a. teljes/félzsíros tej (zsírtartalom 2,8 % vagy e feletti) Kiszerelés: Egységnyi mennyiség (kiszerelésenként mértékegységgel): Egységár: � I/a. zsírszegény tej (zsírtartalom 1,5-1,8 %) Kiszerelés: Egységnyi mennyiség (kiszerelésenként mértékegységgel): Egységár:

91


� I/b. zsíros/félzsíros ízesített tej (zsírtartalom 2,8 %vagy e feletti) Kiszerelés: Egységnyi mennyiség (kiszerelésenként mértékegységgel): Egységár: � I/b. zsírszegény ízesített tej (zsírtartalom 1,5-1,8 %) Kiszerelés: Egységnyi mennyiség (kiszerelésenként mértékegységgel): Egységár: � I/c. natúr joghurt és natúr kefir Kiszerelés: Egységnyi mennyiség (kiszerelésenként mértékegységgel): Egységár: � I/c. gyümölcsleves/ízesített joghurt Kiszerelés: Egységnyi mennyiség (kiszerelésenként mértékegységgel): Egységár: � II. gyümölcsdarabos joghurt Kiszerelés: Egységnyi mennyiség (kiszerelésenként mértékegységgel): Egységár:� III. ömlesztett sajt Kiszerelés: Egységnyi mennyiség (kiszerelésenként mértékegységgel): Egységár: 3. A teljesítés helyszíne, helyszínei Az átvevő köznevelési intézmény székhelye: ……………………………………………………..…………

�� ................................... (helység) ................................. (út/utca/tér) ................. (házszám) OM azonosító:

�� Feladatellátási hely azonosító: ��

Ellátott óvodások/tanulók száma: Sajátos nevelési igényű óvodások/tanulók száma: Tagintézmény esetében az átvevő tagintézmény neve: ……………………………………………………………….………………

�� ................................... (helység) ................................. (út/utca/tér) ................. (házszám) OM azonosító:

�� Feladatellátási hely azonosító: ��

Ellátott óvodások/tanulók száma: Sajátos nevelési igényű óvodások/tanulók száma: (további helyszínek szükség esetén beszúrhatók)

92


4. A teljesítési időszak és a szállítások ütemezése A jelen szerződés alapján történő szállítások időszaka: I. időszak - a ��/�� tanévben: �� - �� Ellátási napok száma: �� II. időszak III. időszak IV. időszak V. időszak

- a ��/�� tanévben: ��

- �� Ellátási napok száma: �� - a ��/�� tanévben: �� - �� Ellátási napok száma: �� - a ��/�� tanévben: �� - �� Ellátási napok száma: �� - a ��/�� tanévben: �� - �� Ellátási napok száma: ��

A teljesítési időszak alatti szállítások száma (szállítási gyakoriság): naponta, hetente (hétfő-keddszerda-csütörtök-péntek). (a megfelelő napokat kérjük aláhúzni) 5. Az áru megrendelése: Az intézmények létszámváltozás esetén a napi/heti megrendelést a tárgynapot/tárgyhetet megelőző napon/héten ….(nap) ….óráig módosíthatják. A megrendelés írásban (levél, fax)/szóban (telefon) .... telefonszámon történhet. A fenntartó vállalja, hogy a szorgalmi időben a tanítási szünetekre, illetve a tanítás nélküli munkanapokra vonatkozó megrendeléseket szükség szerint módosítja vagy lemondja. Gondoskodik arról, hogy ezekre a napokra az intézményei a megrendeléseket szükség szerint módosítsák vagy lemondják. 6. A megrendelés teljesítése: A fenntartó és intézményei (átvevők) kötelezik magukat arra, hogy a leszállított tejtermékeket átveszik és gondoskodnak azok kiosztásáról. Minden szállítást… példányos szállítólevél kísér, melyen az átvétel tényét az átvevő intézmény megbízottja aláírásával és bélyegzővel igazol. A szállítólevél egy másolati példányát az intézmény köteles megőrizni. 7. A termék kiosztásának időpontja:

� első tanóra előtt;

� tanórán;

� tanórák közti szünetben;

� tízórai szünetben;

� napköziben;

� egyéb: ………..……...……………..

93


8. Számlázás és fizetési feltételek A leszállított termékről a szállító a fenntartó részére hetente/havonta/szállítási időszakonként egy, az átadott termék adagban kifejezett mennyiségét teljesítési helyszínenként, az átvevő nevét, címét és OM azonosítóját, valamint az egyes szállítások időpontjait, továbbá a szállítólevelek számát is tartalmazó számlát állít ki. A Kormány által rendeletben a köznevelési intézmények fenntartására kijelölt szerv által kötött szerződések esetében a számlákat a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes tankerület részére kell megküldeni. Szerződő feleknek tudomásuk van arról, hogy amennyiben a Szállító a támogatás előfinanszírozója, a 113/2013. (XII. 10.) VM rendelet alapján a leszállított termékmennyiség bruttó vételárának 100%-a értékére támogatást igényelhet az MVH-n keresztül, a rendeletben meghatározott maximum támogatási mértékig. Amennyiben a termékek bruttó vételára meghaladja a maximum támogatási mértéket, a támogatás és a bruttó vételár különbözetét a fenntartó köteles megtéríteni a szállítónak. A szállítónak tudomása van arról, hogy a termékekre járó támogatási összeget az MVH a 113/2013. (XII. 10.) VM rendeletben szabályozott módon, a Szállító, mint előfinanszírozó és kérelmező számlájára közvetlenül, elszámolást követően, utólag téríti meg. Fenntartót erre tekintettel fizetési kötelezettség nem terheli. Amennyiben a Fenntartó tanulói létszámra vonatkozó hibás adatszolgáltatása miatt Szállító nem tudja a leszállított teljes mennyiségre nézve a támogatási összeget lehívni, Fenntartó megtéríti Szállító számára a tanulói létszámra vonatkozó hibás adatszolgáltatás miatt keletkezett el nem számolható, leszállított termék árát. 9. Számviteli elszámolás a fenntartónál, ha az költségvetési szerv és a szállító a kérelmező a) A szállító számlájának elszámolása, nyilvántartásba vétele T 41231, 41331 Tőkeváltozások K 4414 Belföldi egyéb szállító b) A támogatás megjelenítése pénzforgalom nélküli tételként ba) költségvetési kiadásként T 5882 Ellátottak pénzbeli juttatásainak előirányzat teljesítése K 499 Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása bb) költségvetési bevételként T 499 Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása K 4642 Működési célú támogatás bevétel Kapcsolódó tételek: Kiadások és bevételek elszámolása funkcionális osztályozás szerint bc) szállítói kötelezettség állományának kivezetése T 4414 Belföldi egyéb szállító K 4122, 4132 Tőkeváltozás. 10. Kísérő intézkedések A jelen szerződés 4. pontjában meghatározott szállítási időszakok alatt a 113/2013. (XII. 10.) VM rendelet 6. mellékletében meghatározott kísérő intézkedések megvalósításáért felelős szerződő fél: � szállító; � fenntartó; � közösen. A kísérő intézkedések, amelyeket az időszak alatt megvalósít: � Az óvoda-, és iskolatej programmal kapcsolatos interaktív honlap létrehozása.

� A termékek előállítóihoz (tejtermelő/tejfeldolgozó) szervezett tanulmányutak. � A tanulók tej-, és tejtermékfogyasztásának és egészséges életmódjának ösztönzése érdekében

szervezett verseny, pályázat, adott jutalom (apró ajándékok, pl. póló, matricák, kitűzők, írószerek, órarend, naptár, uzsonnás doboz, sportszer stb.).

94


� Kóstoltatás: adott tanévben legalább egy alkalommal tej, és tejtermékek kóstoltatása. � A termékek hűtését biztosító berendezés biztosítása. A kísérő intézkedések tervezett költsége: ................................................. Ft A kísérő intézkedés megvalósításának földrajzi kiterjedése, elérhetősége: � helyi; � régiós; � országos. A kísérő intézkedéssel érintett tanulók száma: ............... fő 11. Az átvevő és a szállító kötelezettségei Az átvevő köteles: 1. a tanulók/óvodások számáról és a kiosztott termék mennyiségéről nyilvántartást vezetni; 2. a támogatott terméket a tanulók részére a közétkeztetéstől eltérő időpontban kiosztani; 3. a tanulóknál fennálló ételallergiára vonatkozó szülői nyilatkozatokat beszerezni, és a termékek kiosztása során azokat figyelembe venni; 4. a 4. pontban rögzített szállítási gyakoriság mellett kiszállított termék minőségének megtartását biztosító tárolási körülményeket biztosítani; 5. selejtezési jegyzőkönyvet vezetni azon termékekről, amelyek a köznevelési intézményben történő tárolás alatt romlottak meg; 6. a termék átvételekor emelt minőségi kifogást jegyzőkönyvben rögzíteni, és minőségi kifogásról a fenntartón keresztül az MVH-t értesíteni; 7. az óvoda-, és iskolatej programot népszerűsítő plakátot a program teljes időtartama alatt a főbejáratánál elhelyezni. Amennyiben a szállító a kérelmező, úgy köteles a szállítási szerződés jóváhagyásáról, valamint a szállítási szerződésre vonatkozóan a részére kifizetett támogatás összegéről a fenntartót/működtetőt tájékoztatni. 12. Iratmegőrzési helyek A támogatás igénylője iratmegőrzési helyeinek cím szerinti felsorolása a szerződés mellékletét képezi. 13. Záró rendelkezések A jelen szállítási szerződést a Felek az alul megjelölt napon írták alá azzal a kikötéssel, hogy a szállítási szerződés az azt jóváhagyó határozat közlését követő napon lép hatályba, és a határozatban jóváhagyott termékre és szállítási időszakra vonatkozik, valamint a szállítási szerződés teljesítése során a 113/2013. (XII. 10.) VM rendeletben foglaltak szerint járnak el. Jelen szállítási szerződés ............. eredeti példányban készült, amelyből .................. példány a szállítót, ................ példány a fenntartót, ................ példány az átvevőt, továbbá egy eredeti példány az MVH-t illeti meg. ......................................................, 2013. ……………………….. ............................................. szállító

............................................. fenntartó/működtető

Jóváhagyó (ha a működtető köti a szállítási szerződést): ............................................. fenntartó

95



I. Szállítási szerződés bejelentése című nyomtatvány főlapjának adattartalma 1. Kérelmező ügyfél-azonosító száma. 2. Kérelmező azonosító adatai. 3. Kérelmező kapcsolattartási adatai. 4. A támogatás igénylőjének megjelölése (szállító/állami intézményfenntartó szerv/települési önkormányzat/országos nemzetiségi önkormányzat/ intézményfenntartó társulás gesztor önkormányzat/ alapítvány/egyházi jogi személy/egyéb). 5. Benyújtott szerződések száma. 6. Nyilatkozatok 6.1. Kijelenti, hogy a támogatott tejtermékeknek a kedvezményezettek részére történő kiosztásáért felelősséget vállal. 6.2. Kijelenti, hogy a tejtermékeket csak azon intézmény vagy intézmények általános iskolai tanulóinak, szakiskolai vagy középiskolai tanulóinak, illetve óvodai nevelésben részesülő gyermekek részére biztosítja, aki vagy akik tekintetében a támogatást közvetve vagy közvetlenül kérelmezi. 6.3. Kijelenti, hogy a támogatott tejtermékeket ételek elkészítéséhez nem használja fel, és biztosítja, hogy a fenntartott intézmények sem használják fel ilyen célra; 6.4. Kijelenti, hogy olyan - szállítólevelekkel, számlákkal és egyéb bizonylatokkal alátámasztott nyilvántartást vezet, amely tartalmazza legalább a támogatott termék szállítóját, a leszállított termékmennyiséget termékkategóriánkénti és korcsoportonkénti (óvodás/általános iskolai tanuló/gyógypedagógiai tanterv alapján tanuló, illetve integráltan nevelt általános iskolai tanuló/szak-, illetve középfokú iskolai tanuló) bontásban, valamint az egyes köznevelési intézménybe felvett tanulók, óvodások számát (havi bontásban), illetve az adott tanítási/nevelési napon jelenlévő tanulók/óvodások számát és a kiosztott tejtermékek kategóriánkénti mennyiségét (intézményenként). 6.5. Kijelenti, hogy a helyszíni ellenőrzés lefolytatása során az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok elvégzését elősegíti, valamint az általa vezetett nyilvántartásokat és az ezzel kapcsolatos valamennyi iratot szükség esetén az ellenőrök rendelkezésre bocsátja. 6.6 Kijelenti, hogy haladéktalanul az MVH tudomására hoz mindennemű, a szállítási szerződésben szereplő adatokkal kapcsolatos változást, a változástól számított tizenöt napon belül. 6.7. Kijelenti, hogy háromoldalú szállítási szerződés esetén teljesülnek az óvoda-, és iskolatej program szabályozásáról szóló 113/2013. (XII. 10.) VM rendelet 6. § (7) bekezdésben, valamint (8) bekezdésben foglalt feltételek. 6.8. Tudomásul veszi, hogy amennyiben az intézkedéssel kapcsolatban lejárt tartozása áll fenn, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatáshoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: 2007. évi XVII. törvény) 38. § (9) bekezdése alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatósági átutalási megbízását a fizetési számlavezető pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni. Tudomásul veszi, hogy e nyilatkozat hiányában a kérelmet az MVH a 2007. évi XVII. törvény alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja. 6.9. Alulírott büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a szállítási szerződés bejelentése főlapon, betétlapon és a mellékletekben feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek. 7. Kérelmezőként benyújtott szállítási szerződések száma 8. Keltezés helye, ideje (év, hó, nap). 9. Kérelmező aláírása

96


II. Szállítási szerződés bejelentése című nyomtatvány betétlapjának adattartalma 1. Kérelmező ügyfél-azonosító száma. 2. Kérelmező neve. 3. Kérelmező által fenntartott/ellátott azon oktatási/nevelési intézmény vagy intézmények, amelyben vagy amelyekben biztosítja az iskolatej-ellátást (oktatási/nevelési intézmény neve, székhely/telephely települése (telephelyre történő szállítás esetén a telephely települése), OM azonosító, feladatellátási hely azonosító). 4. Keltezés helye, ideje (év, hó, nap). 5. Kérelmező aláírása

97



I. Támogatási kérelem főlapjának adattartalma 1. Kérelmező ügyfél-azonosító száma. 2. Kérelmező azonosító adatai. 3. Kérelmező kapcsolattartási adatai. 4. A támogatás igénylőjének megjelölése (szállító/állami intézményfenntartó szerv/óvodafenntartó települési önkormányzat/országos nemzetiségi önkormányzat/óvodafenntartó önkormányzati társulás (ez esetben kérjük megadni a társulás tagjainak nevét)/ alapítvány/egyházi jogi személy/egyéb). 5. Ellátotti kör megjelölése (óvodai nevelésben részt vevő gyermekek/gyógypedagógiai nevelésben részt vevő, illetve integráltan nevelt sajátos nevelési igényű óvodások/köznevelésben részt vevő iskolák I-VIII. évfolyamában ellátott, vagy ennek megfelelő korosztályú tanulói/a köznevelésben részt vevő iskolák I-VIII. évfolyamában ellátott, vagy ennek megfelelő korosztályú, gyógypedagógiai tantervű oktatásban részt vevő általános iskolai tanulók, vagy integráltan nevelt sajátos nevelési igényű tanulói/szakiskolai, vagy középfokú iskolai tanulók). 6. A támogatási időszak megjelölése [I. időszak (augusztus-október); II. időszak (novemberdecember); III. időszak (január-február); IV. időszak (március-április); V. időszak (május-július);]. 7. Az igényelt támogatásban érintett fenntartó által működtetett általános iskola vagy általános iskolák adatai (az általános iskolában tej-, és tejtermék ellátásban részesülő általános iskolai tanulók létszáma támogatási időszakonként; az általános iskola neve; székhely/telephely települése (tagintézmény esetén a tagintézmény elhelyezkedése szerinti települést kell megadni); OM azonosító száma; feladatellátási hely azonosító; nyári szünet hivatalos kezdő napja). 9. Az igényelt támogatásban érintett fenntartó által működtetett, gyógypedagógiai tanterv alapján működő, vagy integráltan nevelt sajátos nevelési igényű tanulók ellátását biztosító általános iskola vagy általános iskolák adatai (az általános iskolában tej-, és tejtermék ellátásban részesülő gyógypedagógiai tanterv alapján tanuló, illetve integráltan nevelt sajátos nevelési igényű tanulók létszáma támogatási időszakonként; az általános iskola neve; székhely/telephely települése (Tagintézmény esetén a tagintézmény elhelyezkedése szerinti települést kell megadni!); OM azonosító száma; feladatellátási hely azonosító; nyári szünet hivatalos kezdő napja). 10. Az igényelt támogatásban érintett fenntartó által működtetett szak-, vagy középfokú iskola vagy iskolák adatai (a szak-, vagy középfokú iskolában iskolatej-ellátásban részesülő szak-, vagy középfokú iskolai tanulók létszáma támogatási időszakonként; a szak-, vagy középfokú iskola neve; székhely/telephely települése (tagintézmény esetén a tagintézmény elhelyezkedése szerinti települést kell megadni); OM azonosító száma; feladatellátási hely azonosító; nyári szünet hivatalos kezdő napja). 11. Az igényelt támogatásban érintett fenntartó által működtetett óvoda vagy óvodák adatai (az óvodában tejtermék ellátásban részesülő óvodások létszáma támogatási időszakonként; az óvoda neve; székhely/telephely települése (tagintézmény esetén a tagintézmény elhelyezkedése szerinti települést kell megadni); OM azonosító száma; feladatellátási hely azonosító; nyári szünet hivatalos kezdő napja). 12. Az igényelt támogatásban érintett fenntartó által működtetett gyógypedagógiai nevelési terv alapján működő, vagy integráltan nevelt sajátos nevelési igényű óvodások ellátását biztosító óvoda vagy óvodák adatai (az óvodában tej-, és tejtermék ellátásban részesülő gyógypedagógiai nevelési terv alapján, illetve integráltan nevelt sajátos nevelési igényű óvodások létszáma támogatási időszakonként; az óvoda neve; székhely/telephely települése (tagintézmény esetén a tagintézmény elhelyezkedése szerinti települést kell megadni); OM azonosító száma; feladatellátási hely azonosító; nyári szünet hivatalos kezdő napja). 13. Kiosztott tejtermékek tejegyenérték mennyiség (kiosztott termékek tejegyenértékét az óvoda-, és iskolatej program szabályozásáról szóló 113/2013. (XII. 10.) VM rendelet 7. § (5) pontjában leírtak szerint kell literben meghatározni + kiosztott ömlesztett sajtmennyiség

98


tejegyenértékben: óvodások/általános iskolások/gyógypedagógiai tanterv alapján tanuló, vagy integráltan nevelt általános iskolai tanulók/szak-, vagy középfokú iskolai tanulói részére kiosztott tejegyenérték mennyiség külön-külön és összesen literben). 14. A kiosztott tejmennyiség alapján igényelt támogatás összege (óvodások/általános iskolai tanulók/gyógypedagógiai tanterv alapján tanuló, vagy integráltan nevelt általános iskolai tanulók/szak-, vagy középfokú iskolai tanulók ellátása esetében igényelt támogatás forintban). 15. Csatolt dokumentumok száma. 16. Nyilatkozatok 16.1. Tudomásul veszi, hogy az MVH-val a kapcsolattartás a mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztés, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: 2007. évi XVII. törvény) 28. § (1) bekezdése szerinti Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe bejelentett adatok alapján történik. 16.2. Tudomásul veszi, hogy az adatok megváltozása esetében a 2007. évi XVII. törvény 29. § (1) bekezdése alapján a változást köteles az MVH felé tizenöt napon belül bejelenteni, és amennyiben ezen bejelentési kötelezettséget elmulasztja, az ebből adódó - a 2007. évi XVII. törvény 29. § (5) bekezdésében, valamint 30/A. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhelik. 16.3. Tudomásul veszi, hogy a jogosulatlanul igénybe vett támogatás és az egyéb fizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, melyet az állami adóhatóság hajt be. 16.4. Tudomásul veszi, hogy amennyiben az intézkedésekkel kapcsolatban lejárt tartozása áll fenn, a 2007. évi XVII. törvény 38. § (9) bekezdése alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatósági átutalási megbízását a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni, továbbá e nyilatkozat hiányában a kérelem a 2007. évi XVII. törvény alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. 16.5. Alulírott büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a támogatási kérelem főlapon, betétlapon és a mellékletekben feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek. 17. Keltezés helye, ideje (év, hó, nap). 18. Kérelmező aláírása

Feladatellátási hely kód

Intézmény típusa

3. Keltezés helye, ideje (év, hó, nap). 4. Kérelmező aláírása.

OM azonosító szám

Intézmény fenntartója:

Intézmény neve:

Szállító

Számlaszám

1. Kérelmező azonosító adatai (ügyfél-azonosító szám, név) 2. Az alábbi táblázat:

Szállítási időszak

Termékkategória

Leszállított Kiosztott Mennyiségi termék termék egység mennyisége mennyisége

II. Számlaösszesítő adattartalma

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Bruttó összeg

99 O K T A T Á S I É S K U L T U R Á L I S K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 1. szám

100



Az óvoda-, és iskolatej program során alkalmazható promóciós intézkedések 1. Az óvoda-, és iskolatej programmal kapcsolatos interaktív honlap létrehozása. Ajánlott tartalom: 1.1. A vonatkozó jogszabályok ismertetése. 1.2. Tájékoztatók az óvoda-, és iskolatej programról az iskolának, a szülőknek és a gyermekeknek. 1.2.1. Iskolának: megállapodás minta, szállítási feltételek, vállalt feladatok. 1.2.2. Szülőknek: a program főbb jellemzői, a szállított termék, minőségi leírás és a minőség garanciája, a termék beltartalmi értékei és az egészséges táplálkozásban betöltött szerepe, egy napi adag, kiosztási gyakoriság. 1.2.3. Tanulóknak: az óvoda-, és iskolatej program főbb jellemzői a korosztály számára érthető tartalommal és formában. 1.3. Tájékoztató anyagok elkészítése a tej-, és tejtermékek beltartalmi értékeiről, egészséges táplálkozásban betöltött szerepéről a tanulók részére kötelező jelleggel, a szülők tanárok részére opcionálisan. 1.4. Oktatási segédanyagok: a különböző tejtermékek bemutatása. 1.5. Kapcsolattartó személy, személyek a kérelmezőnél és az elérhetőségeik. 2. A termék előállítójához (tejtermelő, vagy tejfeldolgozó) egy tanévben legalább egyszer szervezett tanulmányút, amelynek keretében lehetőség nyílik tej-, és tejtermékek előállításának adott üzemre jellemző fázisainak bemutatására. A tanulók lehetőség szerint legalább egy órát tartózkodjanak a fogadó félnél. 3. A gyermekek tej-, és tejtermékfogyasztásának és egészséges életmódjának ösztönzése érdekében szervezett verseny, pályázat, adott jutalom (apró ajándékok, különösen póló, matrica, kitűző, írószer, órarend, naptár, uzsonnás doboz, sportszer). 4. Kóstoltatás: óvoda-, és iskolatej program keretében lehetőség szerint legalább egy alkalommal tej-, és tejtermék kóstoltatás. 5. Az ellátott intézményeknél a termékek hűtését biztosító berendezés biztosítása.

101



Sorszám

KSH kód

Önkormányzat neve

1 0717376 Aba 2 1612441 Abádszalók 3 0212548 Abaliget 4 1024554 Abasár 5 0526718 Abaújkér 6 0503595 Abaújszántó 7 0811882 Abda 8 1104428 Ács 9 1318573 Acsa 10 1807214 Acsád 11 1118139 Ácsteszér 12 1023241 Adács 13 1406080 Ádánd 14 1907302 Adásztevel 15 0708925 Adony 16 1931307 Adorjánháza 17 0317686 Ágasegyháza 18 0804880 Ágfalva 19 0509362 Aggtelek 20 0829407 Agyagosszergény 21 1508776 Ajak 22 0321944 Akasztó 23 0533093 Alacska 24 0726824 Alap 25 1625265 Alattyán 26 1331653 Albertirsa 27 0715176 Alcsútdoboz 28 1006345 Aldebrő 29 0213329 Almamellék 30 0429595 Almáskamarás 31 0927641 Álmosd 32 0520482 Alsóberecki 33 0519664 Alsódobsza 34 1729665 Alsónána 35 2019512 Alsónemesapáti 36 1711563 Alsónyék 37 1930526 Alsóörs 38 2032081 Alsópáhok 39 1216425 Alsópetény 40 0725283 Alsószentiván 41 0233279 Alsószentmárton 42 1822549 Alsószölnök 43 0528839 Alsószuha 44 1822725 Alsóújlak

45 0529814 Alsóvadász 46 0521032 Alsózsolca 47 0616197 Ambrózfalva 48 1529975 Anarcs 49 1428714 Andocs 50 1017987 Andornaktálya 51 1134227 Annavölgy 52 1520303 Apagy 53 1333561 Apaj 54 1726125 Aparhant 55 0614252 Apátfalva 56 1808873 Apátistvánfalva 57 1007241 Apc 58 1310108 Áporka 59 0321148 Apostag 60 1509353 Aranyosapáti 61 0514331 Arló 62 0503771 Arnót 63 0503823 Ároktő 64 0619062 Árpádhalom 65 0903319 Ártánd 66 0610339 Ásotthalom 67 0826921 Ásványráró 68 0504233 Aszaló 69 1123852 Ászár 70 1316188 Aszód 71 1006503 Átány 72 1016090 Atkár 73 1732735 Attala 74 0205403 Babarc 75 1430474 Babócsa 76 1428316 Bábonymegyer 77 0815042 Babót 78 0310719 Bácsalmás 79 0310180 Bácsbokod 80 0327234 Bácsborsód 81 0330155 Bácsszőlős 82 1922327 Badacsonytomaj 83 1903267 Badacsonytördemic 84 1309131 Bag 85 0920011 Bagamér 86 2030368 Bagod 87 0828769 Bágyogszovát 88 1129212 Baj 89 0303522 Baja 90 1817020 Bajánsenye

102


91 1116744 Bajna

137 0902918 Balmazújváros

92 1129355 Bajót

138 1805102 Balogunyom

93 2004738 Bak

139 0325937 Balotaszállás

94 0915167 Bakonszeg

140 1515963 Balsa

95 1124244 Bakonybánk

141 1424457 Bálványos

96 1923746 Bakonybél

142 1131422 Bana

97 0708730 Bakonycsernye

143 1914173 Bánd

98 1929513 Bakonyjákó

144 0525159 Bánhorváti

99 1907287 Bakonykoppány

145 1224341 Bánk

100 1925991 Bakonynána

146 2008439 Bánokszentgyörgy

101 1930410 Bakonyoszlop

147 0521953 Bánréve

102 1125229 Bakonysárkány

148 0224378 Bár

103 1923922 Bakonyszentiván

149 1526480 Barabás

104 1922813 Bakonyszentkirály

150 0707047 Baracs

105 0805944 Bakonyszentlászló

151 0708581 Baracska

106 1122381 Bakonyszombathely

152 0926693 Báránd

107 1924129 Bakonytamási

153 0224749 Baranyajenő

108 0629106 Baks

154 0806196 Barbacs

109 0203975 Baksa

155 1432799 Barcs

110 0518184 Baktakék

156 1403735 Bárdudvarnok

111 1502325 Baktalórántháza

157 1220048 Bárna

112 1213657 Balassagyarmat

158 1108624 Bársonyos

113 0623676 Balástya

159 1711712 Báta

114 1011527 Balaton

160 1708864 Bátaszék

115 1925308 Balatonakali

161 1432337 Baté

116 1905838 Balatonalmádi

162 0303656 Bátmonostor

117 1427377 Balatonberény

163 1233534 Bátonyterenye

118 1433853 Balatonboglár

164 1502990 Bátorliget

119 1912238 Balatonederics

165 0418102 Battonya

120 1419460 Balatonendréd

166 0311961 Bátya

121 1420729 Balatonfenyves

167 2024864 Batyk

122 1929461 Balatonfőkajár

168 2018698 Bázakerettye

123 1407117 Balatonföldvár

169 2023144 Becsehely

124 1902219 Balatonfűzfő

170 1212016 Becske

125 2017002 Balatongyörök

171 2018360 Becsvölgye

126 1905148 Balatonkenese

172 1420710 Bedegkér

127 1407375 Balatonkeresztúr

173 0933446 Bedő

128 1433862 Balatonlelle

174 0506929 Bekecs

129 1414562 Balatonmáriafürdő

175 0409760 Békés

130 1416601 Balatonszabadi

176 0415200 Békéscsaba

131 1424907 Balatonszárszó

177 0426189 Békéssámson

132 1422822 Balatonszemes

178 0402680 Békésszentandrás

133 1421324 Balatonszentgyörgy

179 1004400 Bekölce

134 1403559 Balatonvilágos

180 1033260 Bélapátfalva

135 1526958 Balkány

181 1406910 Bélavár

136 0313408 Ballószög

182 1728662 Belecska

103


183 0810588 Beled

229 0514401 Bodrogolaszi

184 1417127 Beleg

230 0505926 Bódvaszilas

185 2009168 Belezna

231 0525195 Bogács

186 0419390 Bélmegyer

232 0232151 Bogád

187 0708466 Beloiannisz

233 0221892 Bogádmindszent

188 1325098 Bénye

234 1703425 Bogyiszló

189 1232911 Bér

235 0804367 Bogyoszló

190 1832124 Bérbaltavár

236 0914137 Bojt

191 1202389 Bercel

237 1107311 Bokod

192 1520677 Beregsurány

238 1003452 Boldog

193 0918467 Berekböszörmény

239 0518944 Boldogkőújfalu

194 1634005 Berekfürdő

240 0514474 Boldogkőváralja

195 0912788 Berettyóújfalu

241 0508396 Boldva

196 1933127 Berhida

242 1413994 Bolhás

197 1209034 Berkenye

243 1418120 Bolhó

198 0216461 Berkesd

244 1706497 Bonyhád

199 1507472 Berkesz

245 1714818 Bonyhádvarasd

200 1318777 Bernecebaráti

246 0608192 Bordány

201 0526356 Berzék

247 0206725 Borjád

202 1430119 Berzence

248 0319327 Borota

203 1513639 Besenyőd

249 2010056 Borsfa

204 1027517 Besenyőtelek

250 0530669 Borsodbóta

205 1611305 Besenyszög

251 0506707 Borsodivánka

206 0716346 Besnyő

252 0505315 Borsodnádasd

207 1521227 Beszterec

253 0530207 Borsodszentgyörgy

208 0829805 Bezenye

254 0516799 Borsodszirák

209 0810560 Bezi

255 1209894 Borsosberény

210 0213310 Bicsérd

256 1930252 Borzavár

211 0710481 Bicske

257 1522239 Botpalád

212 0919956 Biharkeresztes

258 1806390 Bozzai

213 0924828 Biharnagybajom

259 1805023 Bozsok

214 0929887 Bihartorda

260 1805476 Bő

215 0429610 Biharugra

261 1426532 Böhönye

216 1711970 Bikács

262 1511299 Bököny

217 0204899 Bikal

263 1706558 Bölcske

218 1502945 Biri

264 0833950 Bőny

219 1829203 Boba

265 0806619 Börcs

220 2017543 Bocfölde

266 0815501 Bősárkány

221 1022354 Boconád

267 0413471 Bucsa

222 0308305 Bócsa

268 2020613 Búcsúszentlászló

223 0934102 Bocskaikert

269 1312052 Budakeszi

224 0718254 Bodajk

270 0332823 Bugac

225 1410506 Bodrog

271 1519707 Buj

226 0523737 Bodroghalom

272 1214234 Buják

227 0530784 Bodrogkeresztúr

273 1417358 Buzsák

228 0533808 Bodrogkisfalud

274 0513596 Bükkábrány

104


275 0527890 Bükkaranyos

321 1524095 Csengersima

276 0223162 Bükkösd

322 1526851 Csengerújfalu

277 1002963 Bükkszék

323 0312344 Csengőd

278 1010621 Bükkszenterzsébet

324 1809070 Csénye

279 0508022 Bükkszentkereszt

325 0508493 Csenyéte

280 0532887 Bükkzsérc

326 1118272 Csép

281 1408703 Büssü

327 1613170 Csépa

282 0713152 Cece

328 1812140 Csepreg

283 1509681 Cégénydányád

329 0506974 Cserépfalu

284 1311341 Cegléd

330 0525575 Cserépváralja

285 1320640 Ceglédbercel

331 1221935 Cserháthaláp

286 1203665 Cered

332 1222594 Cserhátsurány

287 1622938 Cibakháza

333 1605795 Cserkeszőlő

288 0503939 Cigánd

334 0528459 Csernely

289 1719284 Cikó

335 2007135 Cserszegtomaj

290 0815954 Cirák

336 2002583 Csesztreg

291 0431334 Csabacsűd

337 1931699 Csetény

292 0730544 Csabdi

338 1318476 Csévharaszt

293 1930924 Csabrendek

339 0315699 Csikéria

294 1512928 Csaholc

340 1730094 Csikóstőttős

295 1916072 Csajág

341 0813505 Csikvánd

296 1803911 Csákánydoroszló

342 0534111 Csincse

297 0705360 Csákberény

343 1826064 Csipkerek

298 0720002 Csákvár

344 1205050 Csitár

299 0602121 Csanádalberti

345 0505333 Csobád

300 0420455 Csanádapáca

346 0520774 Csobaj

301 0605379 Csanádpalota

347 1306822 Csobánka

302 1016841 Csány

348 0721908 Csókakő

303 0219901 Csányoszró

349 1405971 Csokonyavisonta

304 0622293 Csanytelek

350 0514289 Csokvaomány

305 2006132 Csapi

351 1118926 Csolnok

306 0808563 Csapod

352 0312025 Csólyospálos

307 0425502 Csárdaszállás

353 1333118 Csomád

308 1529416 Csaroda

354 0605111 Csongrád

309 1116416 Császár

355 2031149 Csonkahegyhát

310 0310472 Császártöltés

356 1902185 Csopak

311 0326471 Csátalja

357 0709779 Csór

312 2023436 Csatár

358 0804039 Csorna

313 0316373 Csávoly

359 0426709 Csorvás

314 1230270 Csécse

360 1932878 Csót

315 1526107 Csegöld

361 1932814 Csögle

316 1819488 Csehi

362 0912450 Csökmő

317 1812724 Csehimindszent

363 1424314 Csököly

318 1305184 Csemő

364 2029364 Csömödér

319 0632285 Csengele

365 1822390 Csönge

320 1530641 Csenger

366 1334333 Csörög

105


367 1804224 Csörötnek

413 1007515 Domoszló

368 0706734 Csősz

414 1030261 Dormánd

369 1326985 Csővár

415 1224439 Dorogháza

370 1421315 Csurgó

416 1702565 Döbrököz

371 1309247 Dabas

417 1503647 Döge

372 1917172 Dabronc

418 1106594 Dömös

373 1928237 Dabrony

419 1329647 Dömsöd

374 1133163 Dad

420 0821917 Dör

375 1122910 Dág

421 0506123 Dövény

376 1920154 Dáka

422 0217419 Drávafok

377 1729230 Dalmand

423 0228608 Drávaszabolcs

378 1331811 Dánszentmiklós

424 0221698 Drávasztára

379 1318397 Dány

425 1208156 Drégelypalánk

380 1431352 Darány

426 1902936 Dudar

381 0821865 Darnózseli

427 1133835 Dunaalmás

382 0734342 Daruszentmiklós

428 1325362 Dunabogdány

383 0914678 Darvas

429 0321069 Dunaegyháza

384 0310533 Dávod

430 0312566 Dunafalva

385 1724989 Decs

431 0307861 Dunapataj

386 0504686 Dédestapolcsány

432 0821078 Dunaszeg

387 0732753 Dég

433 0209186 Dunaszekcső

388 1212511 Dejtár

434 0311606 Dunaszentbenedek

389 1309973 Délegyháza

435 1709539 Dunaszentgyörgy

390 1517756 Demecser

436 0815875 Dunaszentpál

391 1008660 Demjén

437 0810454 Dunasziget

392 0207773 Dencsháza

438 0314766 Dunatetétlen

393 0832595 Dénesfa

439 0703115 Dunaújváros

394 0905573 Derecske

440 0307612 Dunavecse

395 0607834 Derekegyház

441 0304109 Dusnok

396 0624077 Deszk

442 0816708 Écs

397 0424819 Dévaványa

443 1017181 Ecséd

398 1932276 Devecser

444 1204251 Ecseg

399 1711688 Diósberény

445 0409432 Ecsegfalva

400 1206743 Diósjenő

446 1324518 Ecser

401 2028778 Dióskál

447 0510728 Edelény

402 0232373 Diósviszló

448 1020491 Eger

403 1910870 Doba

449 0228918 Egerág

404 0433190 Doboz

450 1933871 Egeralja

405 0630535 Dóc

451 1012821 Egerbakta

406 0525690 Domaháza

452 1026019 Egerbocs

407 0613383 Domaszék

453 1016610 Egercsehi

408 0424031 Dombegyház

454 1002981 Egerfarmos

409 0422132 Dombiratos

455 0505865 Egerlövő

410 1707685 Dombóvár

456 1024758 Egerszalók

411 1514508 Dombrád

457 1013648 Egerszólát

412 1304808 Domony

458 2033428 Egervár

106


459 1828796 Egervölgy

505 1724192 Fácánkert

460 0820288 Egyed

506 1718980 Fadd

461 0915741 Egyek

507 0502741 Fáj

462 1217659 Egyházasdengeleg

508 0303230 Fajsz

463 0815237 Egyházasfalu

509 0512557 Fancsal

464 1205980 Egyházasgerge

510 0833996 Farád

465 0216498 Egyházasharaszti

511 0534272 Farkaslyuk

466 1830429 Egyházashollós

512 1309122 Farmos

467 1910445 Egyházaskesző

513 1616647 Fegyvernek

468 0227401 Egyházaskozár

514 1518971 Fehérgyarmat

469 1825946 Egyházasrádóc

515 0806956 Fehértó

470 0432957 Elek

516 0732203 Fehérvárcsurgó

471 0720358 Előszállás

517 0729939 Felcsút

472 0504677 Emőd

518 1020747 Feldebrő

473 0533048 Encs

519 0622646 Felgyő

474 1532328 Encsencs

520 0833251 Felpéc

475 1225496 Endrefalva

521 1813587 Felsőcsatár

476 0815033 Enese

522 0509742 Felsődobsza

477 0702802 Enying

523 0531723 Felsőkelecsény

478 0622992 Eperjes

524 0333598 Felsőlajos

479 1518528 Eperjeske

525 1715820 Felsőnána

480 1933941 Eplény

526 0532762 Felsőnyárád

481 1129638 Epöl

527 1717914 Felsőnyék

482 1330988 Érd

528 1924369 Felsőörs

483 0525326 Erdőbénye

529 1306035 Felsőpakony

484 0522503 Erdőhorváti

530 1224323 Felsőpetény

485 1313480 Erdőkertes

531 2021476 Felsőrajk

486 1028556 Erdőkövesd

532 0302954 Felsőszentiván

487 1222655 Erdőkürt

533 0208819 Felsőszentmárton

488 0218704 Erdősmecske

534 1823287 Felsőszölnök

489 1221795 Erdőtarcsa

535 1016328 Felsőtárkány

490 1024235 Erdőtelek

536 0531671 Felsőtelekes

491 1020118 Erk

537 0523533 Felsővadász

492 1510852 Érpatak

538 0502848 Felsőzsolca

493 0311864 Érsekcsanád

539 1522415 Fényeslitke

494 1221582 Érsekvadkert

540 0618999 Ferencszállás

495 1708448 Értény

541 0809885 Fertőd

496 0213499 Erzsébet

542 0809487 Fertőendréd

497 0925469 Esztár

543 0810658 Fertőhomok

498 2006178 Eszteregnye

544 0812414 Fertőrákos

499 1125131 Esztergom

545 2019187 Fityeház

500 1106664 Ete

546 0302149 Foktő

501 1215370 Etes

547 0517932 Fony

502 0702316 Etyek

548 1414632 Fonyód

503 1523250 Fábiánháza

549 0633020 Forráskút

504 0619974 Fábiánsebestyén

550 0530483 Forró

107


551 0609210 Földeák

597 1830942 Gersekarát

552 0903258 Földes

598 0417394 Geszt

553 0522123 Fulókércs

599 0515608 Gesztely

554 0916993 Furta

600 1528893 Geszteréd

555 0706114 Füle

601 0520969 Gibárt

556 1510791 Fülesd

602 1916717 Gic

557 0922150 Fülöp

603 0218333 Gilvánfa

558 0331468 Fülöpháza

604 0521564 Girincs

559 0333622 Fülöpjakab

605 1918193 Gógánfa

560 0314058 Fülöpszállás

606 0513134 Golop

561 1717950 Fürged

607 1309441 Gomba

562 0511378 Füzérkomlós

608 0233233 Gödre

563 1003276 Füzesabony

609 1430571 Gölle

564 0412256 Füzesgyarmat

610 0515936 Gönc

565 0918175 Gáborján

611 0518643 Göncruszka

566 1513727 Gacsály

612 0802060 Gönyű

567 0505494 Gadna

613 0916568 Görbeháza

568 0409511 Gádoros

614 0230438 Görcsöny

569 0503744 Gagyvendégi

615 0209636 Görcsönydoboka

570 2012991 Galambok

616 1414599 Görgeteg

571 1225663 Galgaguta

617 1529443 Gulács

572 1313295 Galgagyörk

618 2002097 Gutorfölde

573 1319503 Galgahévíz

619 1325627 Gyál

574 1327128 Galgamácsa

620 0826860 Gyarmat

575 1406585 Gálosfa

621 1430960 Gyékényes

576 1406451 Gamás

622 2023302 Gyenesdiás

577 0715750 Gánt

623 1928671 Gyepükaján

578 0331848 Gara

624 0218315 Gyód

579 0510904 Garadna

625 0820400 Gyömöre

580 0710296 Gárdony

626 1329735 Gyömrő

581 1830906 Gasztony

627 1005236 Gyöngyös

582 0326383 Gátér

628 1811943 Gyöngyösfalu

583 1505801 Gávavencsellő

629 1017534 Gyöngyöshalász

584 1503629 Géberjén

630 1013338 Gyöngyösoroszi

585 0303577 Géderlak

631 1008323 Gyöngyöspata

586 1505670 Gégény

632 1019123 Gyöngyössolymos

587 0523719 Gelej

633 1028088 Gyöngyöstarján

588 1504613 Gelénes

634 0808721 Győrasszonyfa

589 2008068 Gellénháza

635 1725539 Györe

590 2012089 Gelse

636 0505069 Györgytarló

591 1513000 Gemzse

637 1712326 Györköny

592 1824183 Gencsapáti

638 0813198 Győrladamér

593 1826152 Gérce

639 0831316 Győrság

594 0407393 Gerendás

640 0819309 Győrsövényház

595 0202857 Geresdlak

641 0815653 Győrszemere

596 1705731 Gerjen

642 1510126 Győrtelek

108


643 0807481 Győrújbarát

689 0516780 Hejőpapi

644 0831787 Győrújfalu

690 0512159 Hejőszalonta

645 1809724 Győrvár

691 0304093 Helvécia

646 0815228 Győrzámoly

692 0929391 Hencida

647 0405032 Gyula

693 0530137 Hercegkút

648 1507676 Gyulaháza

694 0312937 Hercegszántó

649 1730359 Gyulaj

695 1020242 Heréd

650 1909520 Gyulakeszi

696 1111891 Héreg

651 0715918 Gyúró

697 1205324 Herencsény

652 1533774 Gyüre

698 1923658 Herend

653 1418634 Hács

699 1309849 Hernád

654 2010269 Hahót

700 0524165 Hernádkak

655 0926170 Hajdúbagos

701 0531200 Hernádnémeti

656 0903045 Hajdúböszörmény

702 0517136 Hernádszentandrás

657 0912803 Hajdúdorog

703 0519840 Hernádvécse

658 0910393 Hajdúhadház

704 1409928 Hetes

659 0922406 Hajdúnánás

705 0207126 Hetvehely

660 0931097 Hajdúsámson

706 1014526 Heves

661 0917473 Hajdúszovát

707 1010241 Hevesaranyos

662 1915361 Hajmáskér

708 1004084 Hevesvezekény

663 0318759 Hajós

709 1313949 Hévízgyörk

664 0826790 Halászi

710 0206798 Hidas

665 1309690 Halásztelek

711 0511697 Hidasnémeti

666 1907898 Halimba

712 0525672 Hidvégardó

667 0527942 Halmaj

713 0227933 Himesháza

668 0511226 Hangács

714 0804020 Himod

669 0525104 Hangony

715 0233932 Hobol

670 0723427 Hantos

716 1513019 Hodász

671 1714164 Harc

717 0608314 Hódmezővásárhely

672 0807649 Harka

718 0531167 Hollóháza

673 0308350 Harkakötöny

719 1233242 Hollókő

674 0221528 Harkány

720 0327845 Homokmégy

675 1408837 Háromfa

721 1419150 Homokszentgyörgy

676 0505847 Harsány

722 0521236 Homrogd

677 1925566 Hárskút

723 1213204 Hont

678 0318458 Harta

724 1004145 Hort

679 1022309 Hatvan

725 0904118 Hortobágy

680 0812308 Hédervár

726 1816887 Horvátzsidány

681 1416726 Hedrehely

727 0230836 Hosszúhetény

682 0817905 Hegyeshalom

728 0906266 Hosszúpályi

683 1832188 Hegyfalu

729 1820880 Hosszúpereszteg

684 1818032 Hegyhátszentjakab

730 1726055 Hőgyész

685 0818403 Hegykő

731 1216878 Hugyag

686 1203993 Héhalom

732 0433297 Hunya

687 0506655 Hejőbába

733 1525636 Ibrány

688 0504604 Hejőkeresztúr

734 1411192 Igal

109


735 0717738 Igar

781 1625186 Jászjákóhalma

736 0525399 Igrici

782 1311004 Jászkarajenő

737 1419619 Iharos

783 1622798 Jászkisér

738 1427784 Iharosberény

784 1621111 Jászladány

739 1811387 Ikervár

785 1613514 Jászszentandrás

740 0820604 Ikrény

786 0308378 Jászszentlászló

741 1509654 Ilk

787 1623135 Jásztelek

742 0308095 Imrehegy

788 1513143 Jéke

743 0508086 Ináncs

789 0715972 Jenő

744 1332106 Inárcs

790 0806646 Jobaháza

745 1426301 Inke

791 1208712 Jobbágyi

746 1328097 Ipolydamásd

792 0515680 Jósvafő

747 1201508 Ipolyszög

793 1417279 Juta

748 1203328 Ipolytarnóc

794 0902307 Kaba

749 1229319 Ipolyvece

795 1426453 Kadarkút

750 1704701 Iregszemcse

796 0812113 Kajárpéc

751 1307807 Isaszeg

797 0721342 Kajászó

752 1010074 Istenmezeje

798 1714100 Kajdacs

753 1421333 Istvándi

799 1702033 Kakasd

754 0732018 Iszkaszentgyörgy

800 1332230 Kakucs

755 0702200 Isztimér

801 1032179 Kál

756 1013879 Ivád

802 1829957 Káld

757 0831635 Iván

803 1208642 Kálló

758 1831680 Ivánc

804 1531404 Kállósemjén

759 0713462 Iváncsa

805 1406105 Kálmáncsa

760 1727711 Izmény

806 1527225 Kálmánháza

761 0321999 Izsák

807 0306442 Kalocsa

762 0505591 Izsófalva

808 0716683 Káloz

763 1813958 Ják

809 1804640 Kám

764 0317923 Jakabszállás

810 0404279 Kamut

765 1806406 Jákfa

811 1502671 Kántorjánosi

766 0520233 Jákfalva

812 1405272 Kánya

767 1415927 Jákó

813 1914553 Kapolcs

768 1517075 Jánd

814 1015307 Kápolna

769 1507843 Jánkmajtis

815 0721926 Kápolnásnyék

770 0309469 Jánoshalma

816 1433394 Kapoly

771 1622859 Jánoshida

817 1409098 Kaposfő

772 0526657 Járdánháza

818 1418227 Kaposmérő

773 1517589 Jármi

819 1420473 Kaposvár

774 1917437 Jásd

820 1718962 Kaposszekcső

775 1622929 Jászágó

821 1406424 Kaposszerdahely

776 1630711 Jászalsószentgyörgy

822 1914270 Káptalanfa

777 1622202 Jászapáti

823 1005935 Karácsond

778 1615811 Jászboldogháza

824 1405263 Karád

779 1617978 Jászdózsa

825 1218625 Karancsalja 826 1225548 Karancsberény

780 1623579 Jászfelsőszentgyörgy

110


827 1208855 Karancskeszi

873 1411174 Kéthely

828 1221041 Karancslapujtő

874 1619813 Kétpó

829 1226897 Karancsság

875 0403106 Kétsoprony

830 1604923 Karcag

876 0208572 Kétújfalu

831 0521218 Karcsa

877 1721731 Kéty

832 2018041 Karmacs

878 0431574 Kevermes

833 0530508 Karos

879 0814748 Kimle

834 1330696 Kartal

880 0702343 Kincsesbánya

835 0330605 Kaskantyú

881 0532090 Királd

836 0422752 Kaszaper

882 0220552 Királyegyháza

837 0311280 Katymár

883 0613666 Királyhegyes

838 1327827 Káva

884 0712636 Kisapostag

839 1228389 Kazár

885 1519424 Kisar

840 0506691 Kazincbarcika

886 1227243 Kisbágyon

841 0513374 Kázsmárk

887 0822886 Kisbajcs

842 0319789 Kecel

888 1424387 Kisbajom

843 1104525 Kecskéd

889 1424493 Kisbárapáti

844 2032902 Kehidakustány

890 1117330 Kisbér

845 1528431 Kék

891 0418838 Kisdombegyház

846 1514359 Kékcse

892 1717710 Kisdorog

847 0327571 Kelebia

893 0522840 Kisgyőr

848 0512034 Kelemér

894 0227021 Kisharsány

849 0318166 Kéleshalom

895 1233400 Kishartyán

850 1519992 Kemecse

896 0528875 Kishuta

851 1322345 Kemence

897 1413781 Kiskorpád

852 1919734 Kemeneshőgyész

898 1018281 Kisköre

853 1812247 Kemenesmagasi

899 0309344 Kiskőrös

854 1813426 Kemenesmihályfa

900 0320297 Kiskunfélegyháza

855 1912478 Kemenesszentpéter

901 0332434 Kiskunhalas

856 0210542 Kémes

902 0324396 Kiskunmajsa

857 1617145 Kenderes

903 0728990 Kisláng

858 0505458 Kenézlő

904 1528477 Kisléta

859 1607418 Kengyel

905 1930173 Kislőd

860 1809937 Kenyeri

906 1706512 Kismányok

861 1028079 Kerecsend

907 0915477 Kismarja

862 0322530 Kerekegyháza

908 1333738 Kismaros

863 1034379 Kerekharaszt

909 1012502 Kisnána

864 1110995 Kerékteleki

910 1305227 Kisnémedi

865 1334166 Kerepes

911 1329850 Kisoroszi

866 1925654 Kerta

912 1529300 Kispalád

867 0412618 Kertészsziget

913 1334157 Kistarcsa

868 1231413 Keszeg

914 0631024 Kistelek

869 0529249 Kesznyéten

915 0512399 Kistokaj

870 2018421 Keszthely

916 1703869 Kistormás

871 1129577 Kesztölc

917 1625919 Kisújszállás

872 0403461 Kétegyháza

918 1509265 Kisvárda

111


919 1512672 Kisvarsány

965 0730650 Kőszárhegy

920 0209548 Kisvaszar

966 1816832 Kőszeg

921 1731185 Kisvejke

967 1826046 Kőszegpaty

922 0626666 Kiszombor

968 1820109 Kőszegszerdahely

923 0328158 Kisszállás

969 1418148 Kötcse

924 1509751 Kisszekeres

970 0406804 Kötegyán

925 1102510 Kocs

971 1611235 Kőtelek

926 1332771 Kocsér

972 1923454 Kővágóörs

927 1722433 Kocsola

973 0215538 Kővágószőlős

928 1507445 Kocsord

974 1925858 Köveskál

929 1331361 Kóka

975 0519576 Krasznokvajda

930 0917455 Kokad

976 0734209 Kulcs

931 1930182 Kolontár

977 0305856 Kunadacs

932 0902167 Komádi

978 0416045 Kunágota

933 1105449 Komárom

979 0306044 Kunbaja

934 0226408 Komló

980 0307728 Kunbaracs

935 0516559 Komlóska

981 1605254 Kuncsorba

936 1527146 Komoró

982 0329027 Kunfehértó

937 1023995 Kompolt

983 1622567 Kunhegyes

938 0532498 Kondó

984 1623171 Kunmadaras

939 0410287 Kondoros

985 0331918 Kunpeszér

940 0811262 Kóny

986 0331893 Kunszállás

941 0925964 Konyár

987 1632504 Kunszentmárton

942 0806895 Kópháza

988 0328130 Kunszentmiklós

943 1721184 Koppányszántó

989 1926541 Kup

944 0824633 Koroncó

990 1720507 Kurd

945 1327687 Kosd

991 0511819 Kurityán

946 1324679 Kóspallag

992 2019479 Kustánszeg

947 1523728 Kótaj

993 1428857 Kutas

948 0528547 Kovácsvágás

994 0614410 Kübekháza

949 0206336 Kozármisleny

995 1916142 Külsővat

950 1516665 Kölcse

996 1115255 Lábatlan

951 1710463 Kölesd

997 1428291 Lábod

952 0217899 Kölked

998 1416258 Lad

953 1014535 Kömlő

999 0305786 Ladánybene

954 1107630 Kömlőd

1000 0707506 Lajoskomárom

955 1523612 Kömörő

1001 0317677 Lajosmizse

956 0313806 Kömpöc

1002 0515857 Lak

957 1813532 Körmend

1003 2033792 Lakhegy

958 0526602 Köröm

1004 0306202 Lakitelek

959 1415510 Kőröshegy

1005 1411040 Lakócsa

960 0410764 Körösnagyharsány

1006 0233330 Lánycsók

961 0412900 Köröstarcsa

1007 1521290 Laskod

962 1332975 Kőröstetétlen

1008 1414863 Látrány

963 0931130 Körösszakál

1009 0804376 Lázi

964 0908943 Körösszegapáti

1010 1330809 Leányfalu

112


1011 1125487 Leányvár

1057 0813912 Magyarkeresztúr

1012 0833668 Lébény

1058 1706017 Magyarkeszi

1013 1230395 Legénd

1059 1803221 Magyarlak

1014 0511660 Legyesbénye

1060 0205412 Magyarmecske

1015 0503531 Léh

1061 1232407 Magyarnándor

1016 1724411 Lengyel

1062 1817288 Magyarszecsőd

1017 1426675 Lengyeltóti

1063 0222600 Magyarszék

1018 2012575 Lenti

1064 2013064 Magyarszerdahely

1019 0707269 Lepsény

1065 1310755 Majosháza

1020 1921962 Lesenceistvánd

1066 0227863 Majs

1021 1917871 Lesencetomaj

1067 1304394 Makád

1022 0905768 Létavértes

1068 0519600 Makkoshotyka

1023 2012122 Letenye

1069 1027696 Maklár

1024 1322682 Letkés

1070 0607357 Makó

1025 1530979 Levelek

1071 1903610 Malomsok

1026 0217604 Liget

1072 0527395 Mályi

1027 0816221 Lipót

1073 0514915 Mályinka

1028 0222974 Lippó

1074 1517826 Mándok

1029 1904552 Litér

1075 0723490 Mány

1030 1204871 Litke

1076 1929294 Marcalgergelyi

1031 1918856 Lókút

1077 1418500 Marcali

1032 1526091 Lónya

1078 1922220 Marcaltő

1033 1309140 Lórév

1079 1122637 Máriahalom

1034 0719114 Lovasberény

1080 0812283 Máriakálnok

1035 2028167 Lovászi

1081 0214483 Máriakéménd

1036 1905087 Lovászpatona

1082 1304570 Márianosztra

1037 0421209 Lőkösháza

1083 1519655 Máriapócs

1038 1507995 Lövőpetri

1084 1932212 Márkó

1039 1220190 Lucfalva

1085 0806770 Markotabödöge

1040 1202778 Ludányhalászi

1086 0610515 Maroslele

1041 0503902 Mád

1087 0625733 Mártély

1042 0323357 Madaras

1088 0704659 Martonvásár

1043 1729337 Madocsa

1089 1518874 Mátészalka

1044 1310922 Maglód

1090 0327809 Mátételke

1045 0206813 Mágocs

1091 1019965 Mátraballa

1046 1529984 Magosliget

1092 1014872 Mátraderecske

1047 1516629 Magy

1093 1220075 Mátramindszent

1048 0727678 Magyaralmás

1094 1224332 Mátraszele

1049 1410427 Magyaratád

1095 1204330 Mátraszőlős

1050 0427906 Magyarbánhegyes

1096 1233525 Mátraterenye

1051 0225177 Magyarbóly

1097 1230100 Mátraverebély

1052 0605962 Magyarcsanád

1098 0716948 Mátyásdomb

1053 1226967 Magyargéc

1099 0215051 Matty

1054 1926374 Magyargencs

1100 0233756 Máza

1055 0205430 Magyarhertelend

1101 0213444 Mecseknádasd

1056 0903683 Magyarhomorog

1102 0827359 Mecsér

113


1103 0420765 Medgyesbodzás

1149 1531750 Milota

1104 0430128 Medgyesegyháza

1150 0621555 Mindszent

1105 1730562 Medina

1151 0216285 Mindszentgodisa

1106 0521768 Megyaszó

1152 0330632 Miske

1107 0423931 Méhkerék

1153 0530456 Miskolc

1108 1529799 Méhtelek

1154 1126930 Mocsa

1109 0316018 Mélykút

1155 1317783 Mogyoród

1110 1303692 Mende

1156 1128255 Mogyorósbánya

1111 0525618 Méra

1157 1227915 Mohora

1112 1507463 Mérk

1158 2021014 Molnári

1113 1423630 Mernye

1159 1803294 Molnaszecsőd

1114 1814809 Mersevát

1160 0507825 Monok

1115 1630234 Mesterszállás

1161 1310551 Monor

1116 1416106 Mesztegnyő

1162 1334397 Monorierdő

1117 0513833 Mezőcsát

1163 1924040 Monostorapáti

1118 1430854 Mezőcsokonya

1164 0925894 Monostorpályi

1119 0717552 Mezőfalva

1165 1720701 Mórágy

1120 0404206 Mezőgyán

1166 0802556 Mórichida

1121 0411873 Mezőhegyes

1167 1431343 Mosdós

1122 1626286 Mezőhék

1168 0833677 Mosonszentmiklós

1123 0511323 Mezőkeresztes

1169 0229540 Mozsgó

1124 0705689 Mezőkomárom

1170 1713620 Mucsfa

1125 0430322 Mezőkovácsháza

1171 1707029 Mucsi

1126 0519433 Mezőkövesd

1172 0521546 Múcsony

1127 1532656 Mezőladány

1173 0502158 Muhi

1128 0518379 Mezőnagymihály

1174 2025210 Murakeresztúr

1129 0511749 Mezőnyárád

1175 2033987 Muraszemenye

1130 0812812 Mezőörs

1176 0411989 Murony

1131 0931033 Mezőpeterd

1177 1519211 Nábrád

1132 0918847 Mezősas

1178 0727599 Nadap

1133 1025089 Mezőszemere

1179 1806716 Nádasd

1134 0706576 Mezőszentgyörgy

1180 0713903 Nádasdladány

1135 0729036 Mezőszilas

1181 0928103 Nádudvar

1136 1031662 Mezőtárkány

1182 1415909 Nágocs

1137 1604260 Mezőtúr

1183 1923551 Nagyacsád

1138 0503443 Mezőzombor

1184 1927979 Nagyalásony

1139 2027526 Miháld

1185 1504710 Nagyar

1140 1213222 Mihálygerge

1186 1417941 Nagyatád

1141 1904668 Mihályháza

1187 0802361 Nagybajcs

1142 0821980 Mihályi

1188 1421652 Nagybajom

1143 1420905 Mike

1189 0426028 Nagybánhegyes

1144 1324466 Mikebuda

1190 0325955 Nagybaracska

1145 0924217 Mikepércs

1191 0529188 Nagybarca

1146 1031282 Mikófalva

1192 1216391 Nagybárkány

1147 0524253 Mikóháza

1193 1429063 Nagyberény

1148 1830599 Mikosszéplak

1194 1421449 Nagyberki

114


1195 1314775 Nagybörzsöny

1241 1606318 Nagyrév

1196 0802495 Nagycenk

1242 0533181 Nagyrozvágy

1197 0505582 Nagycsécs

1243 1127076 Nagysáp

1198 1522743 Nagycserkesz

1244 1826143 Nagysimonyi

1199 1910001 Nagydém

1245 1425520 Nagyszakácsi

1200 1521485 Nagydobos

1246 1706761 Nagyszékely

1201 0233899 Nagydobsza

1247 1527988 Nagyszekeres

1202 1718388 Nagydorog

1248 0408244 Nagyszénás

1203 1506488 Nagyecsed

1249 0833543 Nagyszentjános

1204 0620914 Nagyér

1250 1713709 Nagyszokoly

1205 1923180 Nagyesztergár

1251 1027605 Nagytálya

1206 1026879 Nagyfüged

1252 1323409 Nagytarcsa

1207 1908262 Nagygyimót

1253 1925201 Nagytevel

1208 1527155 Nagyhalász

1254 0629179 Nagytőke

1209 0202653 Nagyharsány

1255 1010418 Nagyút

1210 1621689 Nagyiván

1256 1533783 Nagyvarsány

1211 1524785 Nagykálló

1257 1919196 Nagyvázsony

1212 0404242 Nagykamarás

1258 0723588 Nagyveleg

1213 2030933 Nagykanizsa

1259 0726134 Nagyvenyim

1214 2020589 Nagykapornak

1260 1028282 Nagyvisnyó

1215 0707001 Nagykarácsony

1261 1702796 Nak

1216 1313435 Nagykáta

1262 1508420 Napkor

1217 0908907 Nagykereki

1263 1817367 Nárai

1218 0526505 Nagykinizs

1264 1120163 Naszály

1219 1727182 Nagykónyi

1265 0528033 Nekézseny

1220 1432805 Nagykorpád

1266 2006169 Nemesapáti

1221 1309991 Nagykovácsi

1267 1824509 Nemesbőd

1222 0210940 Nagykozár

1268 2032948 Nemesbük

1223 1024943 Nagykökényes

1269 1407913 Nemesdéd

1224 1319716 Nagykőrös

1270 1905652 Nemesgörzsöny

1225 1615574 Nagykörű

1271 1902787 Nemesgulács

1226 2022178 Nagykutas

1272 0332540 Nemesnádudvar

1227 0612779 Nagylak

1273 1417561 Nemesvid

1228 1221102 Nagylóc

1274 1921759 Nemesszalók

1229 0732364 Nagylók

1275 1715006 Németkér

1230 0832939 Nagylózs

1276 1227580 Nemti

1231 0617233 Nagymágocs

1277 1133826 Neszmély

1232 1714030 Nagymányok

1278 1209797 Nézsa

1233 1331732 Nagymaros

1279 1410959 Nikla

1234 0214650 Nagynyárád

1280 1204358 Nógrád

1235 1223986 Nagyoroszi

1281 1232300 Nógrádkövesd

1236 0219877 Nagypall

1282 1229832 Nógrádmarcal

1237 0227164 Nagypeterd

1283 1212131 Nógrádmegyer

1238 0906309 Nagyrábé

1284 1208387 Nógrádsáp

1239 2014979 Nagyrécse

1285 1219497 Nógrádsipek

1240 1031486 Nagyréde

1286 1227340 Nógrádszakál

115


1287 1914757 Noszlop

1333 0812955 Nyúl

1288 1018810 Noszvaj

1334 0734306 Óbarok

1289 2003355 Nova

1335 1304075 Ócsa

1290 1029276 Novaj

1336 0219646 Ófalu

1291 0527191 Novajidrány

1337 1522284 Ófehértó

1292 1229425 Nőtincs

1338 2027775 Óhíd

1293 1929009 Nyárád

1339 0419257 Okány

1294 1323038 Nyáregyháza

1340 0218555 Olasz

1295 0323056 Nyárlőrinc

1341 1819743 Olaszfa

1296 1320066 Nyársapát

1342 1926514 Olaszfalu

1297 0512885 Nyékládháza

1343 0531778 Olaszliszka

1298 0932294 Nyírábrány

1344 1511129 Olcsva

1299 0914003 Nyíracsád

1345 0221704 Old

1300 1924004 Nyirád

1346 0522558 Onga

1301 0906187 Nyíradony

1347 0522628 Ónod

1302 1514845 Nyírbátor

1348 1527924 Ópályi

1303 1515802 Nyírbéltek

1349 0612797 Ópusztaszer

1304 1531158 Nyírbogát

1350 1416823 Ordacsehi

1305 1528802 Nyírbogdány

1351 0316276 Ordas

1306 1507904 Nyírcsaholy

1352 0211730 Orfű

1307 1525973 Nyírcsászári

1353 0316939 Orgovány

1308 1505041 Nyírderzs

1354 0534069 Ormosbánya

1309 1517206 Nyíregyháza

1355 0423065 Orosháza

1310 1528440 Nyírgelse

1356 2025052 Orosztony

1311 1509238 Nyírgyulaj

1357 0815121 Osli

1312 1514696 Nyíribrony

1358 1832629 Ostffyasszonyfa

1313 1531477 Nyírjákó

1359 1027216 Ostoros

1314 1518290 Nyírkarász

1360 1807667 Oszkó

1315 1532452 Nyírkáta

1361 0502866 Oszlár

1316 1525928 Nyírkércs

1362 1419770 Osztopán

1317 1511095 Nyírlövő

1363 0514492 Ózd

1318 1511271 Nyírlugos

1364 1705661 Ozora

1319 1512274 Nyírmada

1365 1708961 Őcsény

1320 0932382 Nyírmártonfalva

1366 1628006 Öcsöd

1321 1523269 Nyírmeggyes

1367 1531769 Ököritófülpös

1322 1526365 Nyírmihálydi

1368 1812043 Ölbő

1323 1510807 Nyírparasznya

1369 1526550 Ömböly

1324 1533145 Nyírpazony

1370 1509025 Őr

1325 1503878 Nyírpilis

1371 1308545 Őrbottyán

1326 1528060 Nyírtass

1372 0308679 Öregcsertő

1327 1513550 Nyírtelek

1373 1407056 Öreglak

1328 1509256 Nyírtét

1374 1203249 Őrhalom

1329 1512098 Nyírtura

1375 1810630 Őriszentpéter

1330 1516522 Nyírvasvári

1376 1305281 Örkény

1331 0504215 Nyomár

1377 1629382 Örményes

1332 1822318 Nyőgér

1378 1414012 Őrtilos

116


1379 1219318 Ősagárd

1425 0219415 Pécs

1380 1924068 Ősi

1426 1922451 Pécsely

1381 1925450 Öskü

1427 0210825 Pécsvárad

1382 0802635 Öttevény

1428 0216115 Pellérd

1383 0631079 Öttömös

1429 1019567 Pély

1384 1432115 Ötvöskónyi

1430 1318689 Penc

1385 0515893 Pácin

1431 1517084 Penészlek

1386 2031741 Pacsa

1432 1532692 Penyige

1387 1807162 Pácsony

1433 0815529 Pér

1388 0318670 Páhi

1434 1328185 Perbál

1389 2029160 Páka

1435 0524420 Pere

1390 2024271 Pakod

1436 1813684 Perenye

1391 0725751 Pákozd

1437 1808882 Peresznye

1392 1709371 Pálfa

1438 0823773 Pereszteg

1393 0512362 Pálháza

1439 0719354 Perkáta

1394 0819637 Páli

1440 0533419 Perkupa

1395 1434041 Pálmajor

1441 1321847 Péteri

1396 0302705 Pálmonostora

1442 1012070 Pétervására

1397 1034324 Pálosvörösmart

1443 1517224 Petneháza

1398 0210135 Palotabozsok

1444 1033686 Petőfibánya

1399 1205883 Palotás

1445 0315431 Petőfiszállás

1400 1322248 Pánd

1446 0822831 Petőháza

1401 1823108 Pankasz

1447 1211590 Piliny

1402 0824305 Pannonhalma

1448 1309821 Pilis

1403 1529559 Panyola

1449 1307144 Piliscsaba

1404 1527748 Pap

1450 1121874 Piliscsév

1405 1931945 Pápa

1451 1334148 Pilisjászfalu

1406 1911855 Pápakovácsi

1452 1114669 Pilismarót

1407 1921607 Pápasalamon

1453 1314340 Pilisvörösvár

1408 1931255 Pápateszér

1454 1305290 Pilisszántó

1409 1907348 Papkeszi

1455 1318731 Pilisszentkereszt

1410 1532577 Papos

1456 1308457 Pilisszentlászló

1411 1007436 Parád

1457 1719585 Pincehely

1412 0526745 Parasznya

1458 1503391 Piricse

1413 1709618 Pári

1459 0315398 Pirtó

1414 1531972 Paszab

1460 0606284 Pitvaros

1415 1207409 Pásztó

1461 0911837 Pocsaj

1416 1207199 Patak

1462 1304905 Pócsmegyer

1417 0728848 Pátka

1463 1511244 Pócspetri

1418 1512186 Pátroha

1464 0217242 Pogány

1419 1233880 Patvarc

1465 1427553 Pogányszentpéter

1420 1523685 Pátyod

1466 2021050 Pókaszepetk

1421 0721786 Pázmánd

1467 0923117 Polgár

1422 0812715 Pázmándfalu

1468 0717525 Polgárdi

1423 1304057 Pécel

1469 1306372 Pomáz

1424 1814988 Pecöl

1470 1517215 Porcsalma

117


1471 1820367 Pornóapáti

1517 1614207 Rákóczifalva

1472 1022196 Poroszló

1518 1612423 Rákócziújfalu

1473 1411828 Porrog

1519 1531857 Ramocsaháza

1474 1923515 Porva

1520 0531909 Rásonysápberencs

1475 2009867 Pölöske

1521 0512469 Rátka

1476 1733570 Pörböly

1522 0821801 Ravazd

1477 0521272 Prügy

1523 1009609 Recsk

1478 1513860 Pusztadobos

1524 1130012 Réde

1479 0405397 Pusztaföldvár

1525 2031592 Rédics

1480 1719938 Pusztahencse

1526 1715459 Regöly

1481 1419026 Pusztakovácsi

1527 0326310 Rém

1482 2006530 Pusztamagyaród

1528 0531884 Répáshuta

1483 0606354 Pusztamérges

1529 0807746 Répcevis

1484 1615246 Pusztamonostor

1530 0833969 Rétalap

1485 0729018 Pusztaszabolcs

1531 1521573 Rétközberencs

1486 2026639 Pusztaszentlászló

1532 1905625 Révfülöp

1487 0628592 Pusztaszer

1533 0509317 Révleányvár

1488 1323083 Pusztavacs

1534 2023898 Rezi

1489 0717774 Pusztavám

1535 0519220 Ricse

1490 1315583 Pusztazámor

1536 1228884 Rimóc

1491 0527410 Putnok

1537 1405078 Rinyabesenyő

1492 0812964 Püski

1538 1426754 Rinyaszentkirály

1493 1321388 Püspökhatvan

1539 1420622 Rinyaújlak

1494 0910162 Püspökladány

1540 1524581 Rohod

1495 1807278 Püspökmolnári

1541 1212195 Romhány

1496 1304303 Püspökszilágy

1542 0224855 Romonya

1497 0804792 Rábacsanak

1543 0204516 Rózsafa

1498 0833701 Rábacsécsény

1544 1517428 Rozsály

1499 1826736 Rábagyarmat

1545 1027650 Rózsaszentmárton

1500 1803197 Rábahídvég

1546 0811068 Röjtökmuzsaj

1501 0814793 Rábakecöl

1547 1826806 Rönök

1502 0825335 Rábapatona

1548 0523029 Rudabánya

1503 1826073 Rábapaty

1549 0534120 Rudolftelep

1504 0824721 Rábapordány

1550 1810597 Rum

1505 0815273 Rábaszentandrás

1551 0603966 Ruzsa

1506 0833710 Rábaszentmihály

1552 1212520 Ságújfalu

1507 0815422 Rábatamási

1553 1414942 Ságvár

1508 0702015 Ráckeresztúr

1554 0527331 Sajóecseg

1509 1317260 Ráckeve

1555 0503081 Sajóhídvég

1510 1302370 Rád

1556 0503212 Sajóivánka

1511 0506053 Ragály

1557 0514313 Sajókaza

1512 0826587 Rajka

1558 0526949 Sajókeresztúr

1513 0529717 Rakaca

1559 0527173 Sajólád

1514 0516133 Rakacaszend

1560 0522479 Sajólászlófalva

1515 1514739 Rakamaz

1561 0511332 Sajónémeti

1516 1234360 Rákóczibánya

1562 0508129 Sajóörös

118


1563 0518537 Sajópálfala

1609 1725645 Sióagárd

1564 0516638 Sajópetri

1610 1008527 Sirok

1565 0523782 Sajópüspöki

1611 1830748 Sitke

1566 0508970 Sajósenye

1612 0812627 Sokorópátka

1567 0516054 Sajószentpéter

1613 0329115 Solt

1568 0520738 Sajóvámos

1614 0318218 Soltszentimre

1569 0527757 Sajóvelezd

1615 0319983 Soltvadkert

1570 1225788 Salgótarján

1616 0223472 Somberek

1571 2027720 Salomvár

1617 1925779 Somlószőlős

1572 0504729 Sály

1618 1926569 Somlóvásárhely

1573 1224572 Sámsonháza

1619 1413824 Somodor

1574 0631705 Sándorfalva

1620 0223807 Somogyapáti

1575 0926116 Sáp

1621 1431219 Somogyaszaló

1576 0925007 Sáránd

1622 1418078 Somogyfajsz

1577 0723694 Sárbogárd

1623 1420330 Somogygeszti

1578 0702723 Sáregres

1624 0229142 Somogyhárságy

1579 2008101 Sárhida

1625 1428963 Somogyjád

1580 1126903 Sárisáp

1626 1412876 Somogymeggyes

1581 0425168 Sarkadkeresztúr

1627 1415626 Somogysámson

1582 0731802 Sárkeresztes

1628 1428723 Somogysárd

1583 0725344 Sárkeresztúr

1629 1406600 Somogyszentpál

1584 2014906 Sármellék

1630 1403416 Somogyszil

1585 0725140 Sárosd

1631 1418546 Somogyszob

1586 0527474 Sárospatak

1632 1404853 Somogyudvarhely

1587 1704747 Sárpilis

1633 1421856 Somogyvámos

1588 0923940 Sárrétudvari

1634 1419442 Somogyvár

1589 0830021 Sarród

1635 1201526 Somoskőújfalu

1590 0731538 Sárszentágota

1636 1523889 Sonkád

1591 1720817 Sárszentlőrinc

1637 0733321 Soponya

1592 0711776 Sárszentmihály

1638 0808518 Sopron

1593 1007180 Sarud

1639 1807171 Sorkifalud

1594 0232160 Sásd

1640 1829692 Sorokpolány

1595 0502875 Sáta

1641 1214881 Sóshartyán

1596 0505120 Sátoraljaújhely

1642 1306840 Sóskút

1597 0233482 Sátorhely

1643 0513268 Sóstófalva

1598 1402051 Sávoly

1644 1822983 Sótony

1599 1427368 Segesd

1645 2019080 Söjtör

1600 0525380 Selyeb

1646 1824800 Söpte

1601 0228741 Sellye

1647 0702893 Söréd

1602 1504491 Sényő

1648 0714951 Sukoró

1603 0720206 Seregélyes

1649 1131990 Súr

1604 0532531 Serényfalva

1650 2002404 Surd

1605 0205519 Siklós

1651 0321245 Sükösd

1606 0208800 Siklósnagyfalu

1652 1321713 Sülysáp

1607 1432780 Simonfa

1653 1925593 Sümeg

1608 1720783 Simontornya

1654 2021397 Sümegcsehi

119


1655 1905388 Sümegprága

1701 1716814 Szedres

1656 1108688 Süttő

1702 0533817 Szegi

1657 0728705 Szabadbattyán

1703 0531510 Szegilong

1658 0718740 Szabadhídvég

1704 0632489 Szegvár

1659 0431325 Szabadkígyós

1705 1531088 Székely

1660 0325061 Szabadszállás

1706 0216771 Székelyszabar

1661 0215079 Szabadszentkirály

1707 0714827 Székesfehérvár

1662 1428574 Szabás

1708 0612265 Székkutas

1663 1519169 Szabolcs

1709 1722761 Szekszárd

1664 1522053 Szabolcsbáka

1710 1833172 Szeleste

1665 1503586 Szabolcsveresmart

1711 1620428 Szelevény

1666 0208475 Szajk

1712 0509830 Szemere

1667 1016063 Szajla

1713 1204507 Szendehely

1668 1605874 Szajol

1714 0508077 Szendrő

1669 0503805 Szakáld

1715 0527456 Szendrőlád

1670 1704464 Szakály

1716 1415103 Szenna

1671 1710083 Szakcs

1717 1411509 Szenta

1672 0319530 Szakmár

1718 1903568 Szentantalfa

1673 1504774 Szakoly

1719 1425706 Szentbalázs

1674 1820932 Szakonyfalu

1720 0232009 Szentdénes

1675 1133516 Szákszend

1721 1209043 Szente

1676 0222257 Szalánta

1722 0233613 Szentegát

1677 0531015 Szalaszend

1723 1315440 Szentendre

1678 1714711 Szálka

1724 0614456 Szentes

1679 0319947 Szalkszentmárton

1725 1907922 Szentgál

1680 0516753 Szalonna

1726 1412973 Szentgáloskér

1681 1518005 Szamosangyalos

1727 1831583 Szentgotthárd

1682 1522017 Szamosbecs

1728 2018652 Szentgyörgyvölgy

1683 1510436 Szamossályi

1729 0522169 Szentistván

1684 1513046 Szamosszeg

1730 0321120 Szentkirály

1685 1213754 Szanda

1731 1916267 Szentkirályszabadja

1686 0311794 Szank

1732 0216355 Szentlászló

1687 0808536 Szany

1733 0215866 Szentlőrinc

1688 1916489 Szápár

1734 1328653 Szentmártonkáta

1689 0719549 Szár

1735 1821254 Szentpéterfa

1690 0815714 Szárföld

1736 0919099 Szentpéterszeg

1691 1133491 Szárliget

1737 2011165 Szentpéterúr

1692 1210199 Szarvasgede

1738 2007700 Szepetnek

1693 1605777 Szászberek

1739 0803887 Szerecseny

1694 0233765 Szászvár

1740 0328820 Szeremle

1695 1531237 Szatmárcseke

1741 0530739 Szerencs

1696 0612007 Szatymaz

1742 0933437 Szerep

1697 0231060 Szava

1743 1326259 Szigetbecse

1698 1206628 Szécsény

1744 1307870 Szigetcsép

1699 1233011 Szécsényfelfalu

1745 1313277 Szigethalom

1700 0205607 Szederkény

1746 1326213 Szigetmonostor

120


1747 1315185 Szigetszentmárton

1793 0814261 Táp

1748 1322114 Szigetújfalu

1794 1315015 Tápióbicske

1749 0226578 Szigetvár

1795 1317303 Tápiógyörgye

1750 1924891 Szigliget

1796 1309405 Tápióság

1751 1011013 Szihalom

1797 1331796 Tápiószecső

1752 0521351 Szikszó

1798 1314146 Tápiószele

1753 0819266 Szil

1799 1314571 Tápiószentmárton

1754 1207959 Szilaspogony

1800 1302769 Tápiószőlős

1755 0803364 Szilsárkány

1801 1832045 Táplánszentkereszt

1756 1005643 Szilvásvárad

1802 1929434 Tapolca

1757 0520871 Szin

1803 1424615 Tapsony

1758 1221634 Szirák

1804 0821971 Tápszentmiklós

1759 0509496 Szirmabesenyő

1805 1232896 Tar

1760 1324916 Szob

1806 1416735 Tarany

1761 1306947 Szokolya

1807 0521740 Tarcal

1762 1627854 Szolnok

1808 0508165 Tard

1763 1803009 Szombathely

1809 0514784 Tardona

1764 1122619 Szomód

1810 1130225 Tardos

1765 0518892 Szomolya

1811 0433075 Tarhos

1766 1121421 Szomor

1812 1118935 Tarján

1767 1312690 Sződ

1813 0833914 Tarjánpuszta

1768 1328866 Sződliget

1814 1120987 Tárkány

1769 0516179 Szögliget

1815 1032966 Tarnabod

1770 1411101 Szőlősgyörök

1816 1013240 Tarnalelesz

1771 1013523 Szúcs

1817 1023348 Tarnaméra

1772 1228194 Szuha

1818 1014128 Tarnaörs

1773 0511110 Szuhakálló

1819 1016160 Tarnaszentmiklós

1774 0524606 Szuhogy

1820 1017163 Tarnazsadány

1775 1410986 Szulok

1821 1304154 Tárnok

1776 1219044 Szurdokpüspöki

1822 1504312 Tarpa

1777 1009982 Szűcsi

1823 1413693 Táska

1778 1408590 Tab

1824 0320525 Tass

1779 0714465 Tabajd

1825 1404932 Taszár

1780 0325432 Tabdi

1826 1108758 Tát

1781 1308332 Táborfalva

1827 1118157 Tatabánya

1782 0729267 Tác

1828 0314544 Tataháza

1783 1331963 Tahitótfalu

1829 1327386 Tatárszentgyörgy

1784 1913125 Takácsi

1830 0324998 Tázlár

1785 1330720 Taksony

1831 0923214 Téglás

1786 0503708 Taktabáj

1832 1829568 Telekes

1787 0518245 Taktaharkány

1833 0412681 Telekgerendás

1788 0528787 Taktakenéz

1834 0513763 Telkibánya

1789 0503133 Taktaszada

1835 1706901 Tengelic

1790 1917321 Taliándörögd

1836 1432416 Tengőd

1791 0512210 Tállya

1837 1014076 Tenk

1792 1724563 Tamási

1838 0811457 Tényő

121


1839 0931042 Tépe

1885 1527252 Tiszanagyfalu

1840 1533358 Terem

1886 1007083 Tiszanána

1841 1204844 Terény

1887 1615787 Tiszaörs

1842 1224174 Tereske

1888 0508633 Tiszapalkonya

1843 1920570 Tés

1889 1603373 Tiszapüspöki

1844 2008828 Teskánd

1890 1510205 Tiszarád

1845 0819035 Tét

1891 1620181 Tiszaroff

1846 0919691 Tetétlen

1892 1621494 Tiszasas

1847 1731459 Tevel

1893 1617695 Tiszasüly

1848 0530447 Tibolddaróc

1894 1513541 Tiszaszalka

1849 1508952 Tiborszállás

1895 1622789 Tiszaszentimre

1850 1930465 Tihany

1896 1527544 Tiszaszentmárton

1851 1524475 Timár

1897 0616966 Tiszasziget

1852 1307108 Tinnye

1898 1607852 Tiszaszőlős

1853 1509423 Tiszaadony

1899 0530377 Tiszatarján

1854 0324545 Tiszaalpár

1900 1514447 Tiszatelek

1855 0502291 Tiszabábolna

1901 1609627 Tiszatenyő

1856 1517817 Tiszabecs

1902 0314094 Tiszaug

1857 1503850 Tiszabercel

1903 1631866 Tiszavárkony

1858 1520172 Tiszabezdéd

1904 1507597 Tiszavasvári

1859 1610773 Tiszabő

1905 1527261 Tisztaberek

1860 1622770 Tiszabura

1906 1321467 Tóalmás

1861 0915644 Tiszacsege

1907 0518306 Tokaj

1862 0529133 Tiszacsermely

1908 1114155 Tokod

1863 1506433 Tiszadada

1909 1134023 Tokodaltáró

1864 1616230 Tiszaderzs

1910 0528051 Tolcsva

1865 1512593 Tiszadob

1911 0925876 Told

1866 0503717 Tiszadorogma

1912 1206381 Tolmács

1867 1509113 Tiszaeszlár

1913 1725274 Tolna

1868 1613815 Tiszaföldvár

1914 1711031 Tolnanémedi

1869 1629726 Tiszafüred

1915 1609557 Tomajmonostora

1870 1630304 Tiszagyenda

1916 0514890 Tomor

1871 0930845 Tiszagyulaháza

1917 0328486 Tompa

1872 1628699 Tiszaigar

1918 0721005 Tordas

1873 1620446 Tiszainoka

1919 0222424 Tormás

1874 1629346 Tiszajenő

1920 0518801 Tornanádaska

1875 1508554 Tiszakanyár

1921 2032638 Tornyiszentmiklós

1876 0513976 Tiszakarád

1922 0529054 Tornyosnémeti

1877 1504446 Tiszakerecseny

1923 1516957 Tornyospálca

1878 0513888 Tiszakeszi

1924 1829878 Torony

1879 1508794 Tiszakóród

1925 1607490 Tószeg

1880 1630386 Tiszakürt

1926 0416434 Tótkomlós

1881 0519381 Tiszaladány

1927 2016382 Tótszentmárton

1882 1523524 Tiszalök

1928 2025113 Tótszerdahely

1883 0528398 Tiszalúc

1929 1902714 Tótvázsony

1884 1511907 Tiszamogyorós

1930 1324527 Tök

122


1931 1329823 Tököl

1977 1305698 Váckisújfalu

1932 0816674 Töltéstava

1978 1317668 Vácrátót

1933 0625900 Tömörkény

1979 1309104 Vácszentlászló

1934 1420093 Törökkoppány

1980 0507223 Vadna

1935 1322008 Törtel

1981 0802237 Vág

1936 0204136 Töttös

1982 1518591 Vaja

1937 1513213 Tunyogmatolcs

1983 0530003 Vajdácska

1938 1309593 Tura

1984 0228538 Vajszló

1939 1513602 Túristvándi

1985 0702459 Vajta

1940 1628228 Túrkeve

1986 0705829 Vál

1941 1509919 Tuzsér

1987 1317598 Valkó

1942 2012609 Türje

1988 1506938 Vállaj

1943 1904631 Tüskevár

1989 1527322 Vámosatya

1944 1531398 Tyukod

1990 1014580 Vámosgyörk

1945 1721360 Udvari

1991 1310737 Vámosmikola

1946 1924767 Ugod

1992 1508934 Vámosoroszi

1947 0512487 Újcsanálos

1993 0908989 Vámospércs

1948 1533659 Újdombrád

1994 0515149 Vámosújfalu

1949 1526611 Újfehértó

1995 0812405 Vámosszabadi

1950 0923393 Újiráz

1996 0916762 Váncsod

1951 1720561 Újireg

1997 1230915 Vanyarc

1952 1510117 Újkenéz

1998 1921777 Vanyola

1953 0819673 Újkér

1999 1732850 Váralja

1954 0402352 Újkígyós

2000 1409274 Varászló

1955 1319682 Újlengyel

2001 1027012 Váraszó

1956 0920419 Újléta

2002 0818412 Várbalog

1957 0206062 Újpetre

2003 0521810 Varbó

1958 0831839 Újrónafő

2004 1709414 Várdomb

1959 1615291 Újszász

2005 1117251 Várgesztes

1960 0614924 Újszentiván

2006 1907065 Városlőd

1961 0932568 Újszentmargita

2007 1911439 Várpalota

1962 1317808 Újszilvás

2008 1706637 Varsád

1963 0911925 Újtikos

2009 1229498 Varsány

1964 2032197 Újudvar

2010 2014182 Várvölgy

1965 1923010 Ukk

2011 1322585 Vasad

1966 1127632 Úny

2012 0202264 Vásárosdombó

1967 1528981 Ura

2013 1518324 Vásárosnamény

1968 0717622 Úrhida

2014 0328343 Vaskút

1969 1328644 Úri

2015 1527100 Vasmegyer

1970 1920853 Úrkút

2016 1825982 Vassurány

1971 0316294 Uszód

2017 1804695 Vasvár

1972 0621412 Üllés

2018 1926648 Vaszar

1973 1324934 Vác

2019 1829373 Vasszécseny

1974 1305917 Vácduka

2020 1802246 Vát

1975 1330331 Vácegres

2021 1005759 Vécs

1976 1319886 Váchartyán

2022 0431228 Végegyháza

123


2023 1826000 Velem

2069 2004002 Zalacsány

2024 0725016 Velence

2070 2002486 Zalacséb

2025 0220279 Véménd

2071 2032054 Zalaegerszeg

2026 1826426 Vép

2072 1929993 Zalaerdőd

2027 0703498 Vereb

2073 1927207 Zalagyömörő

2028 1333729 Verőce

2074 1912654 Zalahaláp

2029 1024147 Verpelét

2075 2012496 Zalaistvánd

2030 1322488 Verseg

2076 2010348 Zalakomár

2031 0219725 Versend

2077 2030313 Zalalövő

2032 0702750 Vértesacsa

2078 2022947 Zalaszabar

2033 0713897 Vértesboglár

2079 2033288 Zalaszántó

2034 1132586 Vérteskethely

2080 2018564 Zalaszentbalázs

2035 1115282 Vértessomló

2081 2032522 Zalaszentgrót

2036 1129629 Vértestolna

2082 2033136 Zalaszentgyörgy

2037 1131264 Vértesszőlős

2083 2002608 Zalaszentiván

2038 1408183 Vése

2084 2018096 Zalaszentjakab

2039 1911767 Veszprém

2085 2007232 Zalaszentlászló

2040 0822691 Veszprémvarsány

2086 2018449 Zalaszentmihály

2041 0429531 Vésztő

2087 0225122 Zaláta

2042 1621157 Vezseny

2088 2029683 Zalatárnok

2043 0228024 Villány

2089 2013736 Zalavár

2044 0511581 Vilmány

2090 1406008 Zamárdi

2045 1915705 Vilonya

2091 0730243 Zámoly

2046 1419017 Visnye

2092 1920826 Zánka

2047 0505096 Viss

2093 1714304 Závod

2048 1807940 Viszák

2094 1314960 Zebegény

2049 1003513 Visznek

2095 0531608 Zemplénagárd

2050 0825797 Vitnyéd

2096 0215848 Zengővárkony

2051 1429780 Vízvár

2097 0734263 Zichyújfalu

2052 1210320 Vizslás

2098 1433057 Zics

2053 0521087 Vizsoly

2099 0519275 Ziliz

2054 0205892 Vokány

2100 1427614 Zimány

2055 2012919 Vonyarcvashegy

2101 1926499 Zirc

2056 1803142 Vönöck

2102 1721625 Zomba

2057 1221661 Zabar

2103 0519105 Zubogy

2058 0503063 Zádorfalva

2104 0406257 Zsadány

2059 1614836 Zagyvarékas

2105 0904817 Zsáka

2060 1021722 Zagyvaszántó

2106 1325034 Zsámbék

2061 1516203 Záhony

2107 1322035 Zsámbok

2062 1506275 Zajta

2108 0804622 Zsira

2063 1414623 Zákány

2109 0617765 Zsombó

2064 1434403 Zákányfalu

2110 1513037 Zsurk

2065 0605546 Zákányszék 2066 2017400 Zalaapáti 2067 2007579 Zalabaksa 2068 2024280 Zalabér

124



Sorszám

KSH kód

Önkormányzat neve

46 0915130 Debrecen 47 0613161 Röszke

1 1622105 Jászárokszállás

48 1328413 Visegrád

2 1327872 Abony

49 1332610 Fót

3 0223959 Mohács

50 1903072 Balatoncsicsó

4 0428565 Sarkad

51 1324013 Diósd

5 1731501 Dunaföldvár

52 1218786 Szügy

6 1310816 Kiskunlacháza

53 0233154 Bóly

7 1627313 Törökszentmiklós 8 1303300 Iklad 9 1927818 Homokbödöge 10 0604349 Mórahalom 11 0433455 Gyomaendrőd 12 0333589 Érsekhalma 13 0905175 Hajdúszoboszló 14 1312894 Üllő 15 1323463 Budakalász 16 1906673 Ajka 17 0914614 Ebes 18 1921175 Balatonfüred 19 1827094 Celldömölk 20 0828334 Kapuvár 21 1318616 Dunakeszi 22 0421883 Szeghalom 23 0330623 Tiszakécske 24 0419628 Mezőberény 25 1029045 Mátraszentimre 26 1311934 Üröm 27 1115352 Nyergesújfalu 28 1120127 Tata 29 2011785 Zalakaros 30 1811679 Jánosháza 31 0423870 Szarvas 32 1030401 Lőrinci 33 1307384 Solymár 34 0530340 Sajószöged 35 1730289 Gyönk 36 1321458 Szada 37 0804783 Mosonmagyaróvár 38 1315024 Páty 39 1015796 Ludas 40 1323649 Göd 41 0819239 Levél 42 0411615 Körösladány 43 0633367 Szeged 44 0326684 Kecskemét 45 1308280 Telki

125


9. melléklet a 113/2013. (XII. 10.) VM rendelethez Sorszám

KSH kód

Önkormányzat neve

46 1923560 Mezőlak 47 0718485 Mór

1 0634245 Algyő

48 0828149 Mosonszolnok

2 1132346 Almásfüzitő

49 0909478 Nagyhegyes

3 1323199 Alsónémedi

50 1122372 Nagyigmánd

4 1119363 Bábolna

51 2004455 Nagylengyel

5 1728909 Bátaapáti

52 0505245 Nemesbikk

6 1528246 Beregdaróc

53 1902194 Nemesvámos

7 0231927 Beremend

54 1130766 Oroszlány

8 0534290 Berente

55 0427438 Örménykút

9 1308891 Biatorbágy

56 1704862 Paks

10 0505306 Bőcs

57 1934254 Pétfürdő

11 1303407 Budajenő

58 1329601 Pilisborosjenő

12 1323278 Budaörs

59 1311396 Pilisszentiván

13 0109566 Budapest

60 0709900 Rácalmás

14 1332027 Bugyi

61 1830881 Répcelak

15 1802431 Bük

62 1223825 Rétság

16 1133640 Csém

63 0503504 Sajóbábony

17 1322804 Csömör

64 1821306 Sárvár

18 1009201 Detk

65 1417631 Siófok

19 1110490 Dorog

66 0829090 Sopronhorpács

20 1309584 Dunaharaszti

67 0825724 Sopronkövesd

21 0827739 Dunakiliti

68 0713259 Szabadegyháza

22 1320534 Dunavarsány

69 1317312 Százhalombatta

23 0723603 Ercsi

70 1307542 Szentlőrinckáta

24 0815343 Fertőszentmiklós

71 1328954 Szigetszentmiklós

25 0831440 Fertőszéplak

72 1534388 Szorgalmatos

26 0517109 Füzér

73 0528352 Tiszaújváros

27 1332559 Gödöllő

74 2005342 Tófej

28 1106521 Gyermely

75 1306859 Törökbálint

29 0825584 Győr

76 1306293 Újhartyán

30 1011411 Halmajugra

77 1821537 Uraiújfalu

31 0502282 Hejőkürt

78 0310667 Városföld

32 1333552 Herceghalom

79 1830702 Vaskeresztes

33 2003814 Hévíz

80 0530076 Vatta

34 0829221 Jánossomorja

81 1326815 Vecsés

35 1618209 Jászberény

82 1318342 Veresegyház

36 1623339 Jászfényszaru

83 0804589 Veszkény

37 0412177 Kardoskút

84 1031246 Visonta

38 1130553 Környe

85 0315158 Zsana

39 0831626 Kunsziget 40 0831194 Lövő 41 1814021 Lukácsháza 42 1920437 Magyarpolány 43 1016540 Markaz 44 1602626 Martfű 45 1219372 Mátranovák

126


Az emberi erőforrások minisztere 77/2013. (XII. 13.) EMMI rendelete a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról szóló 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet módosításáról A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 10. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról szóló 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Balog Zoltán s. k.,

1. melléklet a 77/2013. (XII. 13.) EMMI rendelethez „1. számú melléklet a 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelethez A Nemzeti Kulturális Alap állandó kollégiumai 1. Építőművészet és Örökségvédelem Kollégiuma 2. Folyóirat-kiadás Kollégiuma 3. Könyvkiadás Kollégiuma 4. Közgyűjtemények Kollégiuma 5. Közművelődés és Népművészet Kollégiuma 6. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma 7. Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiuma 8. Színház- és Táncművészet Kollégiuma 9. Vizuális Művészetek Kollégiuma 10. Zenei Kollégium”

emberi erőforrások minisztere

127


A nemzetgazdasági miniszter 58/2013. (XII. 13.) NGM rendelete a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdés b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes minisztereknek, valamint a Miniszterelnökséget vezető Államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya kiterjed a) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) szerinti felnőttképzést folytató intézményre, b) minőségbiztosítási rendszer keretrendszernek való megfeleltethetőségére irányuló kérelmet benyújtó jogi személyre (a továbbiakban: kérelmező), c) a Nemzeti Munkaügyi Hivatalra (a továbbiakban: NMH), d) a Felnőttképzési Szakértői Bizottságra (a továbbiakban: FSZB), e) a felnőttképzési szakértőkre, felnőttképzési programszakértőkre (a továbbiakban: szakértők), f ) az Fktv. 14. § (2) bekezdése szerinti külső értékelést végző jogi személyre.

2. A felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszer 2. §

(1) A felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszer (a továbbiakban: keretrendszer) létrehozása során a felnőttképzést folytató intézmény a) átfogó minőségpolitikát és ehhez kapcsolódó stratégiát alakít ki képzési tevékenysége minőségének biztosítása érdekében; b) formális belső mechanizmusokat alakít ki képzési programjai indításának jóváhagyására, követésére és rendszeres belső értékelésére vonatkozóan; c) eljárásokat alakít ki az oktatók folyamatos továbbképzésének és minősítésének biztosítására; d) minden képzési programjához biztosítja az annak megvalósításához szükséges erőforrásokat; e) gondoskodik képzési tevékenységének hatékonyságát biztosító információk gyűjtéséről, elemzéséről és felhasználásáról, és f ) honlapján rendszeresen közzéteszi a képzési tevékenységére vonatkozó naprakész, objektív mennyiségi és minőségi információkat. (2) A felnőttképzést folytató intézmény a keretrendszer alábbiakban felsorolt alapelveinek érvényesítésével biztosítja, hogy minőségbiztosítási rendszere a) tükrözze azt, hogy irányítási folyamatainak középpontjában a képzés minőségének növelése áll, b) a képzés feltételeinek folyamatos fejlesztésére irányul, c) önértékelésre épüljön, d) a személyi feltételek folyamatos fejlesztésére irányuló szemléletet tükrözzön és segítse elő az oktatók továbbképzését és önképzését a képzés minőségének javítása érdekében, e) járuljon hozzá ahhoz, hogy az intézmény képzési tevékenységével kapcsolatos változtatások, a szolgáltatások minőségének javítása adatokon és visszajelzéseken alapuljon, f ) a képzési tevékenység külső és belső résztvevőinek bevonására épüljön, és g) legyen összhangban az intézmény méretével és képzéseinek összetettségével. (3) A felnőttképzést folytató intézmény minőségbiztosítási rendszere a keretrendszer alábbiakban felsorolt tartalmi elemeiből áll: a) a minőségpolitikára vonatkozó dokumentum, mely tartalmazza aa) a minőségre vonatkozó intézményi stratégiát, ab) az intézmény szervezeti egységei és alkalmazottai minőségbiztosítással kapcsolatos felelősségét, ac) a képzésben résztvevők bevonásának módját a minőségbiztosítás megvalósításába, ad) a minőségpolitika megvalósításának, figyelemmel kisérésének és felülvizsgálatának módját; b) a képzési programokkal kapcsolatos minőségbiztosítási dokumentum, mely tartalmazza ba) a képzési programok és tananyagok tervezésével és tartalmi felülvizsgálatával kapcsolatos eljárást,

128


bb)

3. §

4. §

a képzési programok végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, pénzügyi források biztosítására vonatkozó eljárást, bc) a képzésben résztvevő felnőttek előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kisérésére vonatkozó módszereket, bd) a munkáltatók és a munkaerőpiac egyéb szervezetei képzési programokkal kapcsolatos véleménye visszacsatolására vonatkozó eljárást, be) a képzési programok nyilvánosságával kapcsolatos eljárást; c) az oktatók felkészültségével, oktatói kompetenciáik folyamatos fejlesztésével kapcsolatos dokumentum, mely tartalmazza ca) az oktatók alkalmazásával kapcsolatos követelményeket és eljárást, cb) az oktatók kompetenciáinak fejlesztésével kapcsolatos módszereket, cc) az oktatók teljesítményével kapcsolatos visszacsatolásra vonatkozó eljárást; d) az intézmény információs rendszere, mely kiterjed da) a képzésben résztvevő felnőttek tanulási eredményeivel kapcsolatos adatok gyűjtésére és elemzésére, db) a képzésben résztvevő felnőttek elégedettség-mérésével kapcsolatos adatok gyűjtésére és elemzésére, dc) az oktatói teljesítményekkel kapcsolatos adatok gyűjtésére és elemzésére, dd) az intézmény rendelkezésére álló erőforrások hatékonyságával kapcsolatos adatok gyűjtésére és elemzésére, de) a képzésekkel megszerzett kompetenciák munkaerő-piaci hasznosulásával kapcsolatos adatok gyűjtésére és elemzésére, df ) az intézmény tevékenységével összefüggő információ nyilvánosságával összefüggő eljárásra; e) a panaszok kezeléséről szóló dokumentum, mely tartalmazza a panaszok kivizsgálásának és kezelésének módját, f ) az intézmény minőségbiztosítási rendszerének működtetése során keletkezett eltérések kiküszöbölésére irányuló helyesbítő, és ismételt előfordulásuk megakadályozására irányuló megelőző tevékenységek menetét tartalmazó dokumentum, és g) az intézmény tevékenységének önértékelésére vonatkozó eljárást tartalmazó dokumentum. (4) A felnőttképzést folytató intézmény önértékelésének gyakoriságáról maga dönt. (1) A felnőttképzést folytató intézmény a minőségbiztosítási rendszerében a 2. § (3) bekezdés b) pont ba) és bb), bd) és be) alpontjában, c) pont ca) és cc) alpontjában, d) pont df ) alpontjában és g) pontjában foglalt tartalmi elemekhez tartozó minőségi jellemzőket (indikátorokat) az alábbiak szerint határozza meg: a) a minőségi jellemző legyen alkalmas a tartalmi elem eredményének, eredményeinek kifejezésére, és b) a minőségi jellemzőhöz az érintett tartalmi elemmel elérni kívánt célérték, célértékek hozzárendelése szükséges a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésében foglalt minőségcélok figyelembevételével. (2) Az (1) bekezdés szerint meghatározott minőségi jellemzőhöz rendelt célérték nem teljesülése esetén a felnőttképzést folytató intézmény feltárja az okokat, és a 2. § (3) bekezdés f ) pontjában meghatározott helyesbítő tevékenységet végez, amely a kitűzött célérték teljesítéséhez szükséges lépéseket tartalmazza, vagy a célérték – következő időszakra vonatkozó – indokolt módosítását valósítja meg. (1) Minőségbiztosítási rendszer keretrendszernek való megfeleltethetőségére irányuló kérelem (a továbbiakban: kérelem) az FSZB-hez nyújtható be kizárólag elektronikus úton. A kérelem az FSZB honlapján erre a célra rendszeresített elektronikus űrlap kitöltésével nyújtható be. Kérelmet a minőségbiztosítási rendszer kidolgozója, tulajdonosa vagy annak alkalmazását tanúsító jogi személy nyújthat be. A kérelmező a kérelemhez mellékeli a minőségbiztosítási rendszer leírását. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tartalmazza a kérelmező a) nevét, b) székhelyét, c) képviselőjének nevét, d) elektronikus elérhetőségét,

129


e)

5. §

által benyújtott minőségbiztosítási rendszer keretrendszernek való megfeleltethetőségére irányuló indoklást és f ) (3) bekezdés szerinti nyilatkozatát. (3) A kérelmező az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által meghozott, a minőségbiztosítási rendszer alkalmazására vonatkozó döntést követően hozzájárul-e a keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszerének az NMH honlapján történő közzétételéhez. (1) Az FSZB megvizsgálja, hogy a kérelem megfelel-e az alábbiaknak: a) a benyújtott minőségbiztosítási rendszer tükrözi-e a 2. § (2) bekezdésében megjelölt alapelveket, b) a benyújtott minőségbiztosítási rendszerben meghatározott dokumentumok tartalma megfelel-e a 2. § (3) bekezdésében foglalt tartalmi elemeknek, c) a benyújtott minőségbiztosítási rendszer – a 3. § (1) bekezdésben foglaltak szerint – meghatározza-e a tartalmi elemekhez tartozó minőségi jellemzőket. (2) Az FSZB a kérelem beérkezését követő harminc napon belül megvizsgálja a minőségbiztosítási rendszer keretrendszernek való megfeleltethetőségét. Ha megállapítja, hogy a minőségbiztosítási rendszer annak hiányosságai miatt a keretrendszernek nem feleltethető meg, a kérelmezőt – a hiányosságok megjelölésével, azok tizenöt napon belül történő teljesítésének lehetőségével – felhívja a minőségbiztosítási rendszer kiigazítására. (3) Az FSZB az (2) bekezdésben foglalt vizsgálatot követően dönt a miniszternek javasolható, a keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszerekről. A keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszerek közül kiválasztja a felnőttképzési tevékenységet folytató intézményeknél alkalmazható minőségbiztosítási rendszereket, és az erre vonatkozó, indoklással ellátott javaslatot – ideértve a keretrendszer alkalmazására vonatkozó gyakorlati, és az összeférhetetlenségi szabályokat is – minden év március 31-ig, július 31-ig és november 30-ig megküldi a miniszternek. Az FSZB a keretrendszernek nem megfeleltethető minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó döntéséről – azt követő öt napon belül – értesíti a kérelmezőt. (4) A miniszter az FSZB (3) bekezdésben foglalt javaslatáról – annak megküldésétől számított – harminc napon belül dönt. A miniszter döntéséről – az NMH útján – értesíti a kérelmezőt. (5) Az NMH a miniszter (4) bekezdés szerinti döntéséről szóló értesítést követő öt napon belül – a kérelmező hozzájáruló nyilatkozata esetén – honlapján nyilvánosságra hozza a keretrendszernek megfelelő és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézményekben alkalmazható minőségbiztosítási rendszert.

3. A Felnőttképzési Szakértői Bizottság feladatai, működése és tagjai 6. §

(1) Az FSZB – a szakértők tevékenységével összefüggésben – az NMH felkérésére a) a szakértők ellenőrzési feladatainak ellátásával kapcsolatban aa) ajánlásokat, javaslatokat dolgoz ki, ab) elemzéseket végez, és ac) útmutatót készít, b) a szakértők képzésével és továbbképzésével kapcsolatban ba) évente javaslatot tesz a képzés, továbbképzés rendszerére és tartalmára, és bb) szervezi a szakértői továbbképzéseket, c) a szakértőkkel szemben támasztott szakmai követelményeket és szakértői minősítési rendszert dolgoz ki, d) a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésében, valamint 25. § (4) bekezdésében foglaltak szerint javaslatot tesz az NMH részére a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásban, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kirendelésre kerülő szakértők személyére, és e) véleményt készít az NMH részére a nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételére irányuló eljáráshoz szükséges, az Fktv. 19. § (2) bekezdés szerinti vizsgálat céljából. (2) Az FSZB döntéseit testületi ülésen hozza. Üléseit – az NMH előzetes egyetértésével – az elnök hívja össze. (3) Az FSZB ülése határozatképes, ha azon tagjainak legalább kétharmada jelen van, döntését a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

130

7. §

8. §


(4) Az FSZB 5. § (3) bekezdés szerinti döntésében szavazati joggal nem vehet részt az a tag, aki a kérelmezővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, vagy a kérelmező szervezetnek, illetve a szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének vezető tisztségviselője, a kérelmező alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, a kérelmező egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, a kérelmező gazdasági társaságnak bármilyen arányban tulajdonosa. (5) Az FSZB ülésén a miniszter által megbízott személy tanácskozási joggal részt vehet. (1) Az FSZB tagjainak megbízatása megszűnik a) a megbízási időtartam elteltével, b) lemondással, c) a tag halálával, d) felmentéssel vagy e) a felnőttképzési szakértői vagy a felnőttképzési programszakértői nyilvántartásból való törléssel. (2) Az FSZB tagjának felmentésére akkor kerülhet sor, ha a tag az egészségi állapota miatt, vagy más okból a feladatának ellátására tartósan alkalmatlanná vált. (3) Az FSZB tagjának felmentését az elnök, az FSZB elnökének felmentését az NMH főigazgatója a felmentés indokának megjelölésével kezdeményezi a miniszternél. (4) Az FSZB tagja lemondását írásban közli a miniszterrel. Az új tagot a miniszter a lemondást követő harminc napon belül nevezi ki. (5) Az FSZB tagja megbízatásának (1) bekezdés b)–e) pontjában foglalt megszűnése esetén az új tag megbízatása a kinevezés négyéves időtartamából még hátralevő időtartamra szól. (1) Az FSZB ügyrendjét – a miniszter jóváhagyásával – maga állapítja meg. (2) Az FSZB elnöke feladatkörében képviseli a testületet. (3) Az FSZB elnöke és tagjai díjazásban részesülnek, melynek mértéke ülésenként az elnök esetében a kötelező legkisebb munkabér összege, a tagok esetében a kötelező legkisebb munkabér összegének ötven százaléka.

9. § A képzési programnak az Fktv. 10. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti előzetes minősítéséért a felnőttképzési szakértő vagy a felnőttképzési programszakértő által felszámított díj legmagasabb összege hatvanezer forintnál nem lehet magasabb. 10. §

(1) Az Fktv. 14. § (2) bekezdésében előírt külső értékelés során az értékelést végző azt vizsgálja, hogy a felnőttképzést folytató intézmény a minőségbiztosítási rendszerében foglaltaknak megfelelően végzi-e a tevékenységét. A külső értékelésről az értékelést végző aláírt véleményt ad át az intézménynek, valamint véleményét elektronikus úton megküldi az NMH részére. A vélemény kötelező tartalmi elemeit az FSZB meghatározza. (2) Az (1) bekezdés szerinti külső értékelésnél felszámítható díj legmagasabb összegét a miniszter – az FSZB javaslata alapján – minden év március 31-ig közleményben állapítja meg.

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 12. §

(1) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) A rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént. Varga Mihály s. k.,


131


A nemzetgazdasági miniszter 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelete a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes minisztereknek, valamint a Miniszterelnökséget vezető Államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya kiterjed a) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyra, b) az Fktv. 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti felnőttképzési szakértőkre, felnőttképzési programszakértőkre, c) az Fktv. 1. § (1) bekezdés e) pontja szerinti Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára (a továbbiakban: kamara), d) az Fktv. 18. § (2) bekezdés szerinti bizottságra (a továbbiakban: bizottság), e) az Fktv. 18. § (4) bekezdésben meghatározott jogalanyra (a továbbiakban: javaslatot benyújtó).

2. A szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének, nyilvántartása módosításának és a nyilvántartásból való törlésének követelményei 2. §

(1) A bizottság a szakmai programkövetelményre vonatkozó javaslatnak (a továbbiakban: javaslat) az Fktv. 18. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba (a továbbiakban: nyilvántartás) történő felvételéről dönt, ha a javaslatban a) a szakmai programkövetelmény megnevezése aa) tartalmazza a megszerezhető szakmai végzettség megnevezését, ab) megfelel a tisztességes tájékoztatás követelményeinek, nem megtévesztő és alkalmas a képzéssel megszerezhető kompetenciák alapján a legjellemzőbb tevékenység, munkaterület azonosítására, ac) összhangban van a szakmai végzettséggel ellátható legjellemzőbb tevékenység, munkaterület leírásával, ad) segíti a munkaadót a szakmai végzettséggel legjellemzőbben betölthető munkakörök beazonosításában, és ae) a munkavállaló tájékoztatását szolgálja a szakmai végzettséggel megszerezhető kompetencia tartalmára és hasznosítására vonatkozóan, b) a képzés megkezdéséhez megjelölt bemeneti kompetenciák ba) szükségesek a szakmai végzettséggel megszerezhető kompetencia elsajátításához, bb) csak azokat a feltételeket tartalmazzák, amelyek a képzés megkezdéséhez minimálisan szükségesek, és bc) a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelnek, c) a szakmai végzettséggel ellátható legjellemzőbb tevékenység vagy munkaterület leírása egyértelműen meghatározott és a szakmai végzettséggel megszerezhető kompetencia a tevékenység végzéséhez vagy a munkaterületen szükséges, d) meghatározott szakmai végzettség megszerzéséhez szükséges képzés minimális és maximális óraszáma da) megfelelő időt biztosít a megjelölt munkatevékenység ellátásához szükséges kompetencia elsajátítására, db) a javaslat modulrendszerű felépítése esetén modulonként tartalmazza a minimális és maximális óraszámot, és dc) úgy került meghatározásra, hogy a maximális óraszám nem haladja meg a minimális óraszám kétszeresét, e) a szakmai követelmények leírása megfelel az alábbiaknak: ea) a szakmai végzettséggel megszerezhető kompetenciákkal a tevékenység, munkaterületi feladat elvégezhető vagy magasabb szinten gyakorolható, eb) a legjellemzőbb tevékenység vagy munkaterület ellátásához szükséges szakmai kompetenciákat leíró szakmai ismereteket, készségeket és személyes kompetenciákat, társas kompetenciákat és módszerkompetenciákat a javaslat tartalmazza,

132


ec)

(2)

(3)

(4)

(5)

a szakmai követelmények leírása – modulrendszerű felépítés esetén – modulonként szerepel a javaslatban, és ed) tartalmazza annak bemutatását és indoklását, hogy a tervezett képzésre mely társadalmi-gazdasági területeken van szükség, f ) az elméleti és gyakorlati képzési idő aránya a szakmai végzettség jellegéhez igazodóan fa) összhangban van a szakmai végzettséggel megszerezhető kompetencia elsajátításának képzési forma szerint meghatározott időszükségletével, és fb) modulrendszerű felépítés esetén modulonként került meghatározásra, g) feltüntetésre kerül a szakmai végzettség, és h) a szakmai végzettség megszerzését igazoló dokumentum kiadásának feltételeként a képzés felnőttképzési szerződésben megjelölt óraszámának hetven százalékán való részvétel és a felnőttképzést folytató intézmény által szervezett szakmai záró beszámoló (a továbbiakban: beszámoló) sikeres teljesítése került megjelölésre. A javaslatban szereplő, a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti feltételek megfelelőek, ha a) iskolai előképzettségként az alábbi végzettségek valamelyikét tartalmazzák: aa) iskolai előképzettséghez nem kötött, az általános iskola nyolc évfolyamánál kevesebb, ab) nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség, ac) befejezett tizedik évfolyam, ad) szakiskolai középfokú végzettség, ae) speciális szakiskolában megszerzett szakképesítés, af ) szakmunkásképző iskolában megszerzett szakképesítés, ag) szakközépiskola befejező tizenkettedik évfolyamának sikeres elvégzését tanúsító középfokú végzettség, ah) gimnázium befejező tizenkettedik évfolyamának sikeres elvégzését tanúsító középfokú végzettség, ai) szakközépiskolai szakmai érettségi végzettség, aj) gimnáziumi érettségi végzettség, ak) technikumi végzettség, al) felsőoktatási intézményben megszerzett felsőfokú végzettségi szintet bizonyító oklevél, b) szakmai előképzettségként – ha szakmai előképzettség szükséges – az alábbi végzettségek valamelyikét tartalmazzák: ba) az Fktv. szerinti egyéb szakmai képzéssel szerzett szakmai végzettség, bb) a javaslatban szereplő, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet szerinti Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) szerinti szakképesítés, bc) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképzettség, c) az egészségügyi alkalmassági követelményt – a tevékenység végzése feltételének előírásaként – jogszabály tartalmazza, d) a gyakorlati idő előírását a megszerezhető kompetencia indokolja, és e) egyéb feltételek előírását a megszerezhető kompetencia indokolja. A javaslatnak az OKJ-ban szereplő szakmacsoportot az (1) bekezdés a)–c) és e) és g) pontjában foglaltak figyelembe vételével kell megjelölnie. A szakmai programkövetelmény nyilvántartásba vételekor kizárólag egy szakmacsoportba sorolható. Modulrendszerű felépítés esetén a javaslatba beépíthető a nyilvántartásban szereplő modulrendszerű szakmai programkövetelmény modulja, valamint a nyilvántartásban szereplő, nem modulrendszerű szakmai programkövetelménynek az Fktv. 18. § (4) bekezdés d)–f ) pontjában foglalt adatai. A bizottság döntése alapján nem kerül nyilvántartásba az a javaslat, a) amely – a 4. § (3) bekezdés c) pont alapján biztosított hiánypótlást követően – nem felel meg az (1)–(4) bekezdésben foglalt követelményeknek, b) amelynek megnevezése megegyezik a nyilvántartásban szereplő szakmai programkövetelmény vagy az OKJ szerinti szakképesítés megnevezésével, c) amely, vagy amelynek valamely modulja megtalálható az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendeletben, d) melyben szereplő szakmai kompetenciák legalább hatvan százaléka megtalálható az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendeletben szereplő valamely szakmai

133


e)

3. §

követelménymodulban, kivéve, ha a javaslatban szereplő szakmai kompetencia az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendeletben megtalálható szakmai kompetencia magasabb szintű elsajátítására vagy speciális szakmai ismeretek és szakmai készségek kialakítására irányul, vagy melyben szereplő szakmai kompetenciák legalább hatvan százaléka megtalálható a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási szakképzés kompetencia moduljaiban.

(1) A bizottság a programkövetelményt módosítja, ha a) a módosítási javaslat az Fktv. 18. § (4) bekezdés c)–d) és f ) pontjában foglaltakra irányul, és összhangban van a 2. § (1) bekezdése szerinti rendelkezésekkel, vagy b) jogszabályi változás következtében módosul a szakmai programkövetelmény azonosító számában szereplő OKJ szerinti szakmacsoport megjelölése. (2) A bizottság az (1) bekezdés a) pont szerinti eljárást felnőttképzési programszakértő igénybevételével folytatja le. (3) A bizottság a szakmai programkövetelményt a nyilvántartásból törli, ha a szakmai programkövetelmény szakmai kompetenciái beépítésre kerültek az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet valamely követelménymoduljába vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási szakképzés valamely kompetencia moduljába.

3. Eljárási szabályok és a bizottság működésével kapcsolatos rendelkezések 4. §

(1) A javaslat kizárólag elektronikus úton nyújtható be a kamara honlapján erre a célra rendszeresített elektronikus űrlap kitöltésével. (2) Az (1) bekezdés szerinti javaslat – az Fktv.-ben foglaltakon túl – tartalmazza a) a javaslatot benyújtó aa) nevét, vagy a cég nevét, ab) székhelyét, ac) adószámát, ad) jogi személy esetén a szervezeti képviselő nevét, és ae) elérhetőségét, és b) a javaslatnak a 2. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő indoklását. (3) A bizottság a javaslat benyújtását követő harminc napon belül felnőttképzési programszakértő igénybevételével megvizsgálja, hogy az megfelel-e a 2. § (1)–(5) bekezdésében foglalt követelményeknek. Ha megállapítja, hogy a javaslat a) megfelel a 2. § (1)–(5) bekezdésében foglalt követelményeknek, a javaslatot nyilvántartásba veszi, b) a 2. § (5) bekezdés b)–e) pontjaiban foglaltak miatt nem vehető nyilvántartásba, a javaslat nyilvántartásba vételét – az indok megjelölésével – elutasítja, c) a 2. § (1)–(2) és (4) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a javaslatot benyújtót a megállapított hiányosságok tíz napon belül történő pótlására szólítja fel, melynek teljesítése esetén a javaslat nyilvántartásba vételéről dönt, vagy a hiánypótlás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a javaslat nyilvántartásba vételét – az indok megjelölésével – elutasítja, vagy d) nem felel meg a 2. § (3) bekezdésben foglaltaknak, a bizottság meghatározza a javaslat OKJ-ban szereplő szakmacsoportba történő, rendeletnek megfelelő besorolását. (4) A bizottság a (3) bekezdésben meghatározott eljárási határidőt egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Az eljárási határidőbe nem számít be a hiánypótlásra irányuló felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő. (5) A nyilvántartás módosítására irányuló javaslatot az 1. § e) pontban meghatározott jogalany nyújthatja be az (1) bekezdés szerint. A javaslat tartalmazza a) a javaslatot benyújtó aa) nevét vagy a cég nevét, ab) székhelyét, ac) adószámát, ad) jogi személy esetén a szervezeti képviselő nevét, és ae) elérhetőségét, b) a módosítani kívánt szakmai programkövetelmény azonosító számát, és

134

5. §


c) a javaslatnak a 3. § (1) bekezdés a) pontban foglaltaknak megfelelő indoklását. (6) A bizottságnak a nyilvántartás módosítására irányuló eljárása során a (3)–(4) bekezdésben foglaltakat – a 3. § (1) bekezdés a) pont szerinti eltéréssel – kell értelemszerűen alkalmaznia. (7) A kamara a bizottság (3) és (6) bekezdése szerinti döntéséről öt napon belül – elektronikus úton – értesíti a javaslatot benyújtót. (1) A bizottság felnőttképzési programszakértő igénybevételével minden év november 30-ig felülvizsgálja a nyilvántartásban szereplő szakmai programkövetelményeket és a felülvizsgálatot követő tíz napon belül a) a 3. § (1) bekezdés b) pontban foglalt esetben a nyilvántartást módosítja, b) a 3. § (3) bekezdésben foglalt esetben a szakmai programkövetelményt a nyilvántartásból törli. (2) A kamara a Nemzeti Munkaügyi Hivatalt az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból való törlésről öt napon belül értesíti.

4. A szakmai végzettség megszerzését igazoló dokumentum tartalma és formája, a szakmai záró beszámolóval összefüggő rendelkezések 6. §

7. §

(1) Az Fktv. szerinti felnőttképzést folytató intézmény az Fktv. 1. § (2) bekezdés b) pontja vagy (3) bekezdése szerinti képzés befejezését követően, a szakmai végzettség megszerzésének igazolására a képzés követelményeit teljesítő részére tanúsítványt állít ki. A tanúsítvány tartalmát és formáját az 1. melléklet határozza meg. (2) A felnőttképzést folytató intézmény az (1) bekezdés szerinti tanúsítványt évente újrakezdődő sorszámozással, a tárgyév megjelölésével látja el. (1) A szakmai végzettség megszerzésének feltétele a beszámoló sikeres teljesítése. A beszámoló követelményeit a felnőttképzést folytató intézmény a képzési programban határozza meg. (2) A beszámoló követelményeiben az elméleti ismereteknek és a gyakorlati készségeknek olyan arányban kell megjelennie, amely megfelel az elméleti és gyakorlati képzési idő arányának. (3) A beszámoló „megfelelt” vagy „nem megfelelt” minősítésű lehet. (4) A „nem megfelelt” minősítésű beszámoló a felnőttképzést folytató intézménynél vagy annak jogutódjánál megismételhető.

5. Záró rendelkezés 8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Varga Mihály s. k.,


135


1. melléklet az 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelethez

Száma: ……/…….év

TANÚSÍTVÁNY …………………………………………………… részére, (anyja születési neve: …………………………….. születési helye: …………………., ideje: …… év, ………….hó, ……nap)

aki a .............szám alatt nyilvántartott…………………………………………..felnőttképzést folytató intézményben a ………azonosító szám alatt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásában szereplő, …………………………………………………………………….megnevezésű felnőttképzési szakmai programkövetelmény alapján szervezett, …………………………………….megnevezésű szakmai képzésen részt vett, és a szakmai képzés követelményeit sikeresen teljesítette. A tanúsítvány a ……………………………………………..….megnevezésű szakmai végzettség megszerzését igazolja. A szakmai végzettséggel legjellemzőbben ellátható szakmai tevékenység, munkaterület:……………………………………. Kelt: …………………………., 20.….év,……….hó, …….napján ph. …………………………………. a felnőttképzést folytató intézmény vezetője

7

136


Határozatok

A köztársasági elnök 497/2013. (XII. 5.) KE határozata kitüntetés adományozásáról Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés f ) pontja, illetve a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 18. § (1) bekezdése alapján – a miniszterelnök előterjesztésére – a magyar–japán gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért, valamint a magyar kultúra távol-keleti ismertsége és elismertsége érdekében végzett tevékenységéért Iwasa Hiromichi, a Mitsui Fudosan Co., Ltd. elnöke részére, a magyar–japán oktatási és kulturális kapcsolatok fejlesztéséért, valamint a magyar nyelv és kultúra oktatása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Mizuta Noriko, a Josai Egyetemi Csoport első számú vezetője részére, a magyar–japán gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Yoneda Kenzo, a Japan International Economic Exchange Association elnöke részére a

MAGYAR ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE polgári tagozata;

a magyar–japán gazdasági és kulturális kapcsolatok érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Azuma Takae, az AZ Group vezérigazgatója részére, a magyar–japán kulturális kapcsolatokért, ezen belül különösen a Kodály-módszer megismertetése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Gotoda Fukiko, a Harmonia Ltd. elnöke, a Japán–Magyar Baráti Társaság vezetőségi tagja részére, a magyar–japán kapcsolatok elmélyítése érdekében évtizedek óta végzett munkája elismeréseként Igaya Akiko, a Kobusha International Ltd. vezérigazgatója részére, a magyar–japán kapcsolatok érdekében végzett közel három évtizedes lelkiismeretes munkája elismeréseként Sugimae Keiko, Magyarország tokiói nagykövetségének helyi alkalmazottja részére a

MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE polgári tagozata

kitüntetést adományozom. Budapest, 2013. november 13.

Áder János s. k.,


Ellenjegyzem: Budapest, 2013. november 13.

KEH ügyszám: VIII-1/05929/2013.


137


A köztársasági elnök 498/2013. (XII. 7.) KE határozata kitüntetés adományozásáról Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés f ) pontja, illetve a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 18. § (1) bekezdése alapján – a miniszterelnök előterjesztésére – keresztény értékrenden alapuló példamutató életútja, az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméjének ápolása érdekében végzett tevékenysége, valamint a magyar értékek, hagyományok és az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar fiatalság identitásának megőrzése érdekében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként Tóth Attila Péter részére a

MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE polgári tagozata;

kiemelkedő művészeti és közéleti tevékenységben gazdag életútja, valamint a magyarság hírnevének öregbítése érdekében végzett munkássága elismeréseként Makk Imre festőművész, a Makk Studios társtulajdonosa részére a

MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT polgári tagozata

kitüntetést adományozom. Budapest, 2013. október 18.

Áder János s. k.,


Ellenjegyzem: Budapest, 2013. október 21.



138


A köztársasági elnök 499/2013. (XII. 7.) KE határozata kitüntetés adományozásáról Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés f ) pontja, illetve a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 18. § (1) bekezdése alapján – a miniszterelnök előterjesztésére – a magyar bányászat területén végzett, nemzetközileg is kiemelkedő kutató-fejlesztő tevékenységéért, a felsőoktatásban – különösen a mérnökutánpótlás nevelésében – vállalt több évtizedes áldozatos, iskolateremtő munkája elismeréseként dr. Pethő Szilveszter, professor emeritus részére a

MAGYAR ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE polgári tagozata


Áder János s. k.,





139


A köztársasági elnök 500/2013. (XII. 12.) KE határozata kitüntetés adományozásáról Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés f ) pontja, illetve a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 18. § (1) bekezdése alapján – a miniszterelnök előterjesztésére – az egyetemes és a magyar kultúra külföldi megismertetése érdekében végzett áldozatos tevékenysége elismeréseként Paul Dujardin, a Palais des Beaux Arts (BOZAR) vezérigazgatója, intendáns részére, a magyar–izraeli gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése, a tel-avivi magyar nagykövetség munkájához, valamint a kedvező Magyarország-kép formálásához nyújtott hozzájárulása elismeréseként Wiernik David, üzletember, Magyarország tel-avivi tiszteletbeli konzulja részére a

MAGYAR ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE polgári tagozata;

Magyarország iránti elkötelezettségéért, a magyar–német kapcsolatok erősítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként dr. Joachim Rösch, a Pforzheim-Enzkreisi Magyar–Német Baráti Társaság elnöke, a Városi Tanács frakcióvezetőhelyettese (SPD) részére, a magyar–flamand gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a magyar történelem külföldi megismertetése terén végzett tevékenységéért, valamint az anyaországi, illetve a határon túli magyarok önzetlen segítéséért Szabó Jenő, a Flamand Keresztény Gyáriparosok Szövetségének tagja részére a


a magyar–flamand kulturális kapcsolatok fejlesztése, a magyar történelem és kultúra külföldi megismertetése terén végzett tevékenységéért, a belgiumi magyarok közösségszervezéséért, valamint az anyaországi, illetve a határon túli magyarok önzetlen segítéséért Pálla Lajos, a Magyar–Flamand Baráti Kör alapítója részére, az egyetemes és a magyar kultúra ápolásáért, a belgiumi magyarok közösségszervezéséért, valamint az anyaországi, illetve a határon túli magyarok önzetlen segítéséért Teleki Kálmán, a belgiumi magyar református közösség gondnoka részére a

MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT polgári tagozata


Áder János s. k.,





140


A köztársasági elnök 501/2013. (XII. 12.) KE határozata kitüntetés adományozásáról Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés f ) pontja, illetve a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 18. § (1) bekezdése alapján – a miniszterelnök előterjesztésére – a magyar–lengyel történelmi és tudományos kapcsolatok ápolása terén végzett munkája elismeréseként Jan Ołdakowski, a Varsói Felkelés Múzeumának igazgatója részére, Łukasz Andrzej Kamiński, a Nemzeti Emlékezet Intézetének elnöke részére, Paweł Ukielski, a Varsói Felkelés Múzeumának igazgatóhelyettese részére, a magyar–lengyel önkormányzati és kulturális kapcsolatok ápolása terén végzett munkája elismeréseként Janusz Józef Kotowski, Ostrolęka Város polgármestere részére a


a magyar–lengyel történelmi és tudományos kapcsolatok ápolása terén végzett munkája elismeréseként Andrzej Mietkowski, a Lengyel Közszolgálati Rádió honlapjának főszerkesztője részére, a magyar–lengyel kulturális és tudományos kapcsolatok ápolása terén végzett munkája elismeréseként Anna Piekarska, a Nemzeti Emlékezet Intézete Közoktatási Főosztályának helyettes vezetője részére, a magyar–lengyel kulturális kapcsolatok ápolása, valamint a magyar múzeumokkal való szakmai és művészeti együttműködés kiépítése terén végzett munkája elismeréseként Marek Zalewski, a Varsói Állami Régészeti Múzeum főmuzeológusa részére, Maria Samsel, az Ostrołękai Városi Múzeum igazgatója részére, a magyar kultúra lengyelországi népszerűsítése terén végzett munkája elismeréseként Maria Zawada-Bilik, a Tarnówi Városi Hivatal Promóciós Osztályának igazgatója részére, a magyar–lengyel barátság eszméjének ápolása, valamint a magyar kultúra értékeinek terjesztése terén végzett tevékenysége elismeréseként Małgorzata Zięba-Szmaglińska, a gdański 50-es számú általános iskola német és eszperantó nyelvtanára részére a

MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT polgári tagozata;

a magyar–lengyel kulturális kapcsolatok ápolása terén végzett munkája elismeréseként Witold Edmund Fizyta, a Nowy Świat Egyesület titkárságának vezetője részére a

MAGYAR EZÜST ÉRDEMKERESZT polgári tagozata


Áder János s. k.,


Ellenjegyzem: Budapest, 2013. december 3.



141


A Kormány 1891/2013. (XII. 4.) Korm. határozata Magyarország Kormánya és Kuvait Állam Kormánya közötti felsőoktatási és tudományos együttműködésről szóló egyezmény szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról A Kormány 1. egyetért a Magyarország Kormánya és Kuvait Állam Kormánya közötti felsőoktatási és tudományos együttműködésről szóló Egyezmény (a továbbiakban: Szerződés) bemutatott szövegével; 2. felhatalmazza az emberi erőforrások miniszterét vagy az általa kijelölt személyt a Szerződés bemutatott szövegének – a jóváhagyás fenntartásával történő – végleges megállapítására; 3. felhívja a külügyminisztert, hogy a Szerződés szövege végleges megállapításához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki; 4. jóváhagyja a Szerződés kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét, és elrendeli a Szerződés szövegének végleges megállapítását követően annak a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.

* A határozatot az Országgyűlés a 2013. december 2-ai ülésnapján fogadta el.


142


A Kormány 1903/2013. (XII. 5.) Korm. határozata a Womex világzenei vásár 2015-ös budapesti megrendezésének támogatásáról A Kormány 1. támogatja a HANGVETŐ Zenei Terjesztő Társulás Korlátolt Felelősségű Társaság (1012 Budapest, Kuny Domonkos u. 9. I. em. 3.; cégjegyzékszám: 01-09-719984) és együttműködő partnerei (Művészetek Palotája Kulturális Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, Millenáris Tudományos Kulturális Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, BFTK Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság) által benyújtott pályázatot a World Music Expo 2015. évi, Budapesten történő megrendezése céljából; 2. felhívja az emberi erőforrások miniszterét és a nemzetgazdasági minisztert, hogy az 1. pont szerinti pályázat sikere esetére gondoskodjanak a központi költségvetésről szóló törvény előkészítése során a 2014. évre 76 200 000 forint, a 2015. évre 393 885 000 forint, azaz együttesen 470 085 000 forint állami támogatás megtervezéséről az Emberi Erőforrások Minisztériuma költségvetési fejezetében; Felelős: emberi erőforrások minisztere nemzetgazdasági miniszter Határidő: a 2014–2015. évi központi költségvetés tervezése során 3. felhívja az emberi erőforrások miniszterét a magyar zenei exportiroda szakmai koncepciójának, valamint az exportiroda és a zenei exporttevékenység hosszú távú finanszírozási kereteinek és rendszerének kidolgozására és az erről szóló előterjesztés elkészítésére. Felelős: emberi erőforrások minisztere Határidő: 2014. április 30.


143


A Kormány 1924/2013. (XII. 11.) Korm. határozata a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Közoktatási célú humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás jogcímcsoport megnevezésű előirányzat túllépésének jóváhagyásáról A Kormány a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 5. melléklet 2. pontja alapján jóváhagyja a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Közoktatási célú humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás jogcímcsoport megnevezésű előirányzat legfeljebb 16 851 952 ezer forint összeggel történő túllépését. Felelős: emberi erőforrások minisztere nemzetgazdasági miniszter Határidő: azonnal


144


A Kormány 1926/2013. (XII. 11.) Korm. határozata a Magyar Írószövetség működésének támogatása érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. § (6) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Magyar Írószövetség működésének támogatásához 32,9 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el elszámolási, a fel nem használt rész tekintetében visszatérítési kötelezettséggel a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 7. Rendkívüli kormányzati intézkedések cím terhére, a Kvtv. 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 30. Társadalmi, civil és non-profit szervezetek működési támogatása alcím, 23. Kulturális társadalmi, civil és non-profit szervezetek jogcímcsoport, 4. Magyar Írószövetség támogatása jogcím javára az 1. melléklet szerint. Az átcsoportosítás tekintetében Felelős: nemzetgazdasági miniszter Határidő: azonnal Az elszámolás és a visszatérítési kötelezettség tekintetében Felelős: emberi erőforrások minisztere Határidő: 2014. március 31.


XI.

XX.

Fejezet szám

7

20

Cím szám

30

Alcím szám

23

Jogcím csop. szám

4

Jogcím szám

1

Előir. csoport száma

Fejezet szám

Cím szám

Alcím szám

Jogcím csop. szám

Jogcím szám


Kiemelt előir. szám

XX.

Fejezet szám

20

Cím szám

30

Alcím szám

23

Jogcím csop. szám

4

Jogcím szám



Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Előir. csop. név KIADÁSOK Kiemelt előirányzat neve

Cím név

Cím név

Alcím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Jogcím név

Előir. csop. név

Előir. csop. név

Foglalkoztatottak létszáma:

Emberi Erőforrások Minisztériuma Fejezeti kezelésű előirányzatok Társadalmi, civil és non-profit szervezetek működési támogatása Kulturális társadalmi, civil és non-profit szervezetek Magyar Írószövetség támogatása

Fejezet név

Fejezet név

Összesen

Kiemelt előirányzat neve

T Á M O GAT Á S


BEVÉTEL

Emberi Erőforrások Minisztériuma Fejezeti kezelésű előirányzatok Társadalmi, civil és non-profit szervezetek működési támogatása Kulturális társadalmi, civil és non-profit szervezetek Magyar Írószövetség támogatása Működési költségvetés Egyéb működési célú kiadások Miniszterelnökség Rendkívüli kormányzati intézkedések

Fejezet név

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA a Kormány hatáskörében Költségvetési év: 2013.

A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Fejezet 1 példány időarányos Állami Számvevőszék 1 példány teljesítményarányos Magyar Államkincstár 1 példány egyéb: azonnal Nemzetgazdasági Minisztérium 2 példány Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

Az adatlap 5 példányban töltendő ki

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű

331617

ÁHT. egyedi azonosító



5



297102

331617

ÁHT egyedi azonosító

XI. Miniszterelnökség XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma

1. melléklet az 1926/2013. (XII. 11.) Korm. határozathoz

32,9

A módosítás jogcíme



I.n.év

32,9

Módosítás (+/-)

Módosítás (+/-)

-32,9

32,9

Módosítás (+/-)

II. n.év

III.n.év

32,9

IV.n.év

Millió forintban, egy tizedessel A módosítás A módosítást elrendelő következő évre jogszabály/ határozat áthúzódó száma hatása

Millió forintban, egy tizedessel A módosítás következő A módosítást elrendelő évre jogszabály/ határozat áthúzódó száma hatása

Millió forintban, egy tizedessel A módosítás következő A módosítást elrendelő évre jogszabály/ határozat áthúzódó száma hatása


146


A Kormány 1929/2013. (XII. 11.) Korm. határozata az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményei restaurálása költségeinek fedezete érdekében a Miniszterelnökség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményei restaurálása költségeinek fedezetére 30,0 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 5. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Fejezeti általános tartalék alcím terhére, a Kvtv. 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 11. Közgyűjtemények cím javára az 1. melléklet szerint. Felelős: Miniszterelnökséget vezető államtitkár emberi erőforrások minisztere nemzetgazdasági miniszter Határidő: azonnal


XX.

XI.

Fejezet szám

11

5

Cím szám

2

Alcím szám

Jogcím csop. szám

Jogcím szám

1

1


3

5


Cím név

Alcím név

Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjtemények

Fejezet szám

Cím szám

Alcím szám

Jogcím csop. szám

Jogcím szám



Fejezet név

Cím név

Alcím név

XX.

XI.

Fejezet szám

11

5

Cím szám

2

Alcím szám

Az adatlap 5 példányban töltendő ki Fejezet Állami Számvevőszék Magyar Államkincstár Nemzetgazdasági Minisztérium

218672

296668


Jogcím csop. szám

Jogcím szám

1 példány 1 példány 1 példány 2 példány



Jogcím név

Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Jogcím név

Előir. csop. név

Előir. csop. név

Működési költségvetés Dologi kiadások


T Á M O GAT Á S


BEVÉTELEK


KIADÁSOK

Működési költségvetés Egyéb működési célú kiadások

Előir. csop. név

Az előirányzatok felhasználása/zárolása (módosítás +/-) Összesen: időarányos teljesítményarányos egyéb : azonnal

Miniszterelnökség Fejezeti kezelésű előirányzatok Fejezeti általános tartalék Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjtemények

Fejezet név

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű Az összetartozó előirányzatváltozásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.


Jogcím csop. név

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA a Kormány hatáskörében Költségvetési év: 2013.

Miniszterelnökség Fejezeti kezelésű előirányzatok Fejezeti általános tartalék

Fejezet név

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű Az összetartozó előirányzatváltozásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

218672

296668


XI. Miniszterelnökség XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma

1. melléklet az 1929/2013. (XII. 11.) Korm. határozathoz

Összesen 30 000




I.n.év

30 000

-30 000

ezer forintban Módosítás (+/-)

(+/-)

Módosítás

ezer forintban

30 000

-30 000

(+/-)

Módosítás

II. n.év

III.n.év

30 000

IV.n.év

A módosítás A módosítást elrendelő következő jogszabály/ határozat évre száma áthúzódó

A módosítás következő A módosítást elrendelő jogszabály/ határozat évre száma áthúzódó hatása

ezer forintban A módosítás következő A módosítást elrendelő évre jogszabály/ határozat áthúzódó száma hatása


148


A Kormány 1919/2013. (XII. 11.) Korm. határozata a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes hasznosításáról A Kormány annak érdekében, hogy a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes a közép-európai régió, és – tágabban értelmezve – Európa, illetve a világ egyik kulturális-szellemi központja, s – mint ilyen – Magyarország egyik meghatározó kulturális-turisztikai helyszíne lehessen 1. elfogadja az Esterházy család fraknói hercegi ágának tulajdonából származó műtárgyak jelenleg különböző gyűjteményekben, szétszórtan őrzött tárgyainak a fertődi Esterházy-kastélyegyüttesben történő elhelyezésének koncepcióját; 2. az 1. pont szerinti koncepció megvalósítása érdekében felhívja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont önálló költségvetési szervként történő megalapítása, és annak részeként a) az 1. pont szerinti műtárgyak állandó elhelyezése és bemutatása céljából, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) alapján múzeum szakmai besorolású közgyűjtemény, valamint b) a Joseph Haydn életművét kutató és bemutató Haydn Kutatóközpont létrehozása érdekében; Felelős: Miniszterelnökséget vezető államtitkár Határidő: azonnal 3. felhívja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy az emberi erőforrások miniszterével, valamint a budai Várbazár felújításának és a Várnegyed hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozásáért, valamint a fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciójával kapcsolatos állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztossal együttműködve a) – a Kultv.-re és különösen annak 38/B. §-ára figyelemmel – dolgozzon ki intézkedési tervet az Esterházy család fraknói hercegi ágához kötődő műtárgyak leltározása, áthelyezése és méltó elhelyezése tárgyában, különös tekintettel a rossz vagy közepes állapotú műtárgyakra, b) az a) pont szerinti műtárgyak szállításában, gondozásában segítse a megalakuló Eszterháza Kulturális, Kutatóés Fesztiválközpont munkáját, c) segítse elő a megalakuló Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont munkájában részt vevő, megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkező szakemberek alkalmazását; Felelős: Miniszterelnökséget vezető államtitkár emberi erőforrások minisztere a budai Várbazár felújításának és a Várnegyed hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozásáért, valamint a fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciójával kapcsolatos állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos Határidő: folyamatos 4. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy – a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral és az emberi erőforrások miniszterével együttműködve – az 1. pont és a 3. pont a) alpontja szerinti műtárgyaknak a fertődi Esterházykastélyegyüttesben történő elhelyezéséhez, a műtárgyak átszállításához szükséges költségvetési forrás megteremtése érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket. Felelős: nemzetgazdasági miniszter Miniszterelnökséget vezető államtitkár emberi erőforrások minisztere Határidő: azonnal


149


A miniszterelnök 147/2013. (XII. 12.) ME határozata főiskolai tanár kinevezéséről A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 27. § (3) bekezdésében foglalt jogkörömben – az emberi erőforrások miniszterének a fenntartóval egyetértésben tett előterjesztésére – dr. Agócs Tamás Józsefet – 2014. január 10-ei hatállyal – főiskolai tanárrá kinevezem.


150


A miniszterelnök 148/2013. (XII. 12.) ME határozata az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága tagja megbízásának visszavonásáról és új tag megbízásáról Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 2. § (4) bekezdésében foglalt jogkörömben, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökének javaslatára Kolossváryné dr. Juhász Györgyinek az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága tagsági teendőinek ellátására adott megbízását visszavonom, egyidejűleg dr. Mészáros Ádámot, a Nemzeti Innovációs Hivatal osztályvezetőjét az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága tagsági teendőinek ellátásával – 2013. december 16-ai hatállyal, hároméves időtartamra – megbízom.


151


Közlemények

Álláspályázatok

Pályázati felhívás felsőoktatási intézmény vezetői, oktatói és egyéb álláshelyének betöltésére A pályázatok benyújtásával és közzétételével (így különösen a benyújtási határidőkkel, a pályázatokhoz kötelezően előírt feltételekkel és a benyújtandó mellékletekkel) kapcsolatos rendelkezéseket a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint az e törvény végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet tartalmazza. A KÖZÉP-EURÓPAI EGYETEM pályázatot hirdet a NACIONALIZMUS TANULMÁNYOK TANSZÉKRE egyetemi tanári állásra A kinevezendő egyetemi tanár feladata: A nacionalizmuselméletek, önrendelkezés és nemzetközi jog, kisebbségvédelmi normák és szervezetek témakörének oktatása angol nyelven, tananyagfejlesztés, részvétel a PhD-képzésben, valamint részvétel a fenti témákkal kapcsolatos nemzetközi kutatásokban. A munkakör betöltésének feltételei: A pályázó rendelkezzék tízéves oktatói gyakorlattal a fenti tárgyterületeken, magas színvonalú kutatási tevékenységgel és széles körben hivatkozott szakirányú publikációkkal. Ezen túlmenően a pályázatnak meg kell felelnie a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tövényben és annak végrehajtási rendeleteiben támasztott követelményeknek, a MAB egyetemi tanári kinevezések véleményezéséhez kidolgozott szempontrendszerében foglaltaknak, illetve a Közép-európai Egyetem oktatói követelményrendszerében előírt, az egyetemi tanári állás elnyeréséhez szükséges elvárásoknak. A pályázathoz csatolandó: – szakmai önéletrajz, – a legmagasabb tudományos végzettséget igazoló okirat másolata, az eredeti okirat bemutatása mellett, – a tudományos munkák jegyzéke. A pályázó a tudományos publikációira vonatkozó adatokat tegye hozzáférhetővé a Magyar Tudományos Művek Tárában (www.mtmt.hu). A szabályosan felszerelt pályázatokat a Közép-európai Egyetem Humánpolitikai Osztályára (1051 Budapest, Nádor u. 9.) a közzétételtől számított 30 napon belül kell benyújtani.

John Shattuck s. k., elnök-rektor

152


Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézmény vezetői álláshelyének betöltésére1 A pályázatok benyújtásával és közzétételével (így különösen a benyújtási határidőkkel, a pályázatokhoz kötelezően előírt feltételekkel és benyújtandó mellékletekkel) kapcsolatos rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, valamint a közlemények szövegében feltüntetett egyéb jogszabályok tartalmazzák. Rövidítések: ÁEI: állás elfoglalásának ideje Pbhi: pályázat benyújtásának határideje Pehi: pályázat elbírálásának határideje Pc: pályázat címzése ill: illetmény p: pótlék tp: területi pótlék szl: szolgálati lakás szgy: szakmai gyakorlat v: végzettség vgy: vezetői gyakorlat étkh: étkezési hozzájárulás om: oklevélmásolat (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor egyszerű másolat) b: erkölcsi bizonyítvány (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor három hónapnál nem régebbi) f: felvilágosítás ön: önéletrajz vp: vezetői pótlék vpr: vezetői program adatvédelmi nyilatkozat: hozzájárulás a pályázati anyagban foglalt személyes adatoknak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez, illetve betekintésre jogosultak általi megismeréséhez KIH: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Köznev. tv.: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Kjt.: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény Korm. rendelet: a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet EMMI rendelet: a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Lf: a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok

ÓVODAVEZETŐ A pályázatot meghirdető szerv

Meghirdetett munkahely

Képesítési és egyéb feltételek

Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb

1

2

3

4

Acsa Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2683 Acsa, Kossuth út 83.

Pitypang Óvoda 2683 Acsa, Petőfi út 1/A. Lf: A Köznev. tv. és az intézmény alapító okirata

Óvodapedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai v és szakképzettség, középiskolában mesterfokozat, legalább öt év pedagógus-

ÁEI: 2014. márc. 1. A vezetői megbízás 2019. júl. 31-ig öt évre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozott idejű közalkalmazotti jogviszony.

1 Felhívjuk tisztelt hirdetőink figyelmét, hogy azokat a nevelési-oktatási intézményekbe kiírt álláshirdetéseket, melyek az Oktatási és Kulturális Közlöny tematikus közzétételi rendje alapján egyik munkakörtípusba sem sorolhatóak be, csak a sürgősséggel történő közlésre vonatkozó díj felszámítása mellett áll módunkban megjelentetni.

153


1

2

3

4

szerinti irányítási, ellenőrzési, és munkáltatói feladatok ellátása.

munkakörben szerzett szgy, vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatása, magyar állampolgárság, büntetlen előélet, cselekvőképesség, pedagógusi szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás, pályázati kiírásban kért dokumentumok hiánytalan bemutatása. Előny: szlovák nemzetiséghez való kötődés, legalább három év óvodában szerzett vezetői gyakorlat.

A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2014. jan. 15. Pehi: 2014. febr. 28. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a véleményezési határidő lejártát követő első képviselő- testületi ülésen kerül sor. Illetmény, juttatás: a Kjt., valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a Kjt. köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: om, szakmai ön, vpr, a pályázati felhívásban megfogalmazott feltételeknek történő megfelelés hitelt érdemlő igazolása, b, nyilatkozat arról, hogy hozzájárul személyes adatainak a pályázati eljárással kapcsolatos kezeléséhez, továbbításához, nyilatkozat arról, hogy a Kjt. 41. § (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, „Pitypang Óvoda intézményvezetői pályázat” megjelöléssel ellátva kell benyújtani, vagy személyesen Szekeres Rezső polgármester, 2683 Acsa, Kossuth út 83. Pc: Acsa Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2683 Acsa, Kossuth út 83. f: Szekeres Rezső polgármester. Tel.: (27) 563-630.

154


1

2

3

4

A pályázat további megjelenésének helye: KIH internetes honlap, Acsa község honlapja, Kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv internetes oldala. Bánhorváti–Nagybarca Óvodafenntartó Önkormányzati Társulás 3642 Bánhorváti, Szabadság út 32.

Nagybarcai Óvoda 3641 Nagybarca, Kossuth u. 30. Lf: megszervezi az intézmény alapító okiratában előírt tevékenységek szakszerű ellátását, érvényesíti az intézmény szakmai tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokat, tevékenységével biztosítja az intézmény rendeltetésszerű, törvényes, gazdaságos működését, szakmai önállóságát, az önkormányzati tulajdon védelmét, vezeti a nevelőtestületet, vezeti és ellenőrzi a nevelő- és gondozómunkát, előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat, elkészíti és a nevelőtestület elé terjeszti a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó dokumentumokat, elkészíti a belső szabályzatokat, gondoskodik azok karbantartásáról és a munkatársakkal történő megismertetéséről, gyakorolja a munkáltatói jogokat, biztosítja a szakmai továbbképzések lehetőségét, dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés

Főiskola, a Köznev. tv. 67. § (1) bekezdése a) pontjában foglaltak szerinti felsőfokú iskolai v és szakképzettség, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlat – legalább öt év feletti szakmai tapasztalat –, magyar állampolgárság, büntetlen előélet, cselekvőképesség, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, nevelésioktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás.

ÁEI: 2014. márc. 1. A vezetői megbízás 2019. febr. 28-ig határozott időre, öt évre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2014. jan. 16. Pehi: 2014. febr. 24. Bánhorváti–Nagybarca Óvodafenntartó Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa fenntartja a jogot, hogy a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítsa. Illetmény, juttatás: a Kjt., valamint a Köznev. tv. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: szakmai életrajz, om, vpr, b, nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pályázatának nyilvános vagy zárt ülésen történő tárgyalását kéri, nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléshez hozzájárul. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, az adatbázisban szereplő azonosító számmal (4/2013.), valamint a munkakör megnevezésével: „Óvodavezető” ellátva kell benyújtani.

155


1

2

3

Pc: Bánhorváti–Nagybarca Óvodafenntartó Önkormányzati Társulás 3642 Bánhorváti, Szabadság út 32. f: Vadnai Zoltán Tel.: (48) 500-223.

nem utal át más hatáskörbe, teljesíti az intézmény gazdálkodási, tervezési, beszámolási, információ- és adatszolgáltatási kötelezettségét, a rendelkezésre álló költségvetés alapján gondoskodik az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáról, ellenőrzi az intézményi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak időbeli arányos felhasználását, ellátja és szervezi az intézmény tanügyi-igazgatási feladatait, irányítja a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát, megszervezi a nemzeti és óvodai ünnepeket, képviseli az intézményt.

Bélapátfalva– Bükkszentmárton– Mónosbél Köznevelési Intézményfenntartó Társulás 3346 Bélapátfalva, Táncsics Mihály u. 4.

Bélapátfalvai Százszorszép Óvoda és Bölcsőde 3346 Bélapátfalva, Táncsics Mihály u. 4. Lf: óvodapedagógusi feladatok ellátása a Helyi Pedagógiai Program és az Óvoda Alapító Okirata alapján.

4

Főiskola, óvodapedagógus, büntetlen előélet, cselekvőképesség, magyar állampolgárság.

ÁEI: 2014. márc. 10. Pbhi: 2014. márc. 1. A pályázók meghallgatása: 2014. márc. 2. Pehi: 2014. márc. 5. Az állás betöltésére vonatkozólag a pályázók értesítése telefonon vagy e-mailben történik. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön, rövid indoklás a munkakör betöltéséhez, om. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, vagy e-mail-ben: [email protected]

156


1

2

3

4

Pc: Bélapátfalvai Százszorszép Óvoda és Bölcsőde 3346 Bélapátfalva Táncsics Mihály u. 4.

Geszteréd Község Önkormányzata 4232 Geszteréd, Petőfi u. 7.

Napsugár Óvoda 4232 Geszteréd, Kossuth u. 101. Lf: a Köznev. tv. szerint az intézmény irányítási, ellenőrzési, munkáltatói feladatainak ellátása. Alapító Okirat szerinti feladatok ellátása.

Főiskola, óvodapedagógusi v, legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett szgy, legalább 3–5 év szakmai tapasztalat, magyar állampolgárság, büntetlen előélet, óvodavezetői szakvizsga. Előny: a számítógép felhasználói szintű ismerete.

ÁEI: 2014. ápr. 1. A vezetői megbízás 2018. aug. 15-ig szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2014. jan. 31. Pehi: a pályázati eljárás lefolytatását követő első képviselő-testületi ülés. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a képviselő- testület a pályázatok elbírálása során az eredménytelenné nyilvánítás jogát fenntartja. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: részletes szakmai ön, vpr a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel, iskolai végzettségről szóló hiteles bizonyítvány másolata, b, adatvédelmi nyilatkozat arról, hogy a pályázó hozzájárul-e pályázatának nyilvános ülésen való tárgyalásához. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számmal, valamit a munkakör megnevezésével: „Óvodavezető” ellátva kell benyújtani. Pc: Geszteréd Község Önkormányzata 4232 Geszteréd Petőfi u. 7.

157


1

2

3

4

f: Gyirán Zoltán jegyző. Tel.: (42) 561-112. A pályázat további megjelenésének helye: KIH internetes honlap, Geszteréd Község Önkormányzat hivatalos honlapja.

Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 9223 Bezenye, Szabadság u. 50.

Az adott nevelési intézményben pedagógusmunkakör betöltéséhez szükséges – óvodapedagógus, nemzetiségi Lf: vezetői beosztással összefüggő feladatok ellátása. óvodapedagógus – felsőfokú iskolai v és szakképzettség, pedagógusszakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett szgy, büntetlen előélet, magyar állampolgárság. Előny: óvodavezető beosztásban legalább 2-3 év vezetői tapasztalat, felhasználói szintű MS Office (irodai alkalmazások) ismerete, azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni azt, aki a nemzetiséghez tartozik. Bezenyei Százszorszép Óvoda 9223 Bezenye, Tanácsház u. 4.

ÁEI: 2014. júl. 1. A vezetői megbízás 2019. júl. 31-ig határozott időre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama. határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. A nevelési intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás. Pbhi: a KIH internetes oldalán és az Oktatási és Kulturális Közlönyben történő megjelenéstől számított 90 napon belül. Pehi: 2013. jún. 30. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: közjegyző által hitelesített om, b, szakmai ön, vpr a fejlesztési elképzelésekkel, különös figyelemmel a gradistyei horvát nyelv és kultúra szerepét az óvodai programban, nyilatkozat, hogy a pályázó a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati

158


1

2

3

4

eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, az eljárásban részt vevők megismerhetik. A pályázat benyújtásának módja: írásban, zárt borítékban, „Intézményvezetői pályázat” megjelöléssel ellátva kell benyújtani. Pc: Bezenye község polgármestere 9223 Bezenye Szabadság u. 50.

Dombóvár Város Önkormányzata 7200 Dombóvár, Szabadság u. 18.

Dombóvári Gyermekvilág Óvoda 7200 Dombóvár, III. u. 34.

Főiskola, óvodapedagógus v és szakképzettség, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, legalább öt év pedagógusmunkakörben szerzett szgy, az intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás, vagy a megbízással egyidejűleg pedagógusmunkakörben történő határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás, büntetlen előélet, cselekvőképesség, nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, magyar állampolgárság, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett személy.

ÁEI: azonnal A vezetői megbízás 2019. júl. 31-ig szól. Pbhi: 2014. ápr. 30. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók.

159


1

Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testület 4242 Hajdúhadház, Bocskai tér 1.

2

Szivárvány Óvoda 4242 Hajdúhadház, Szilágyi Dániel u. 2–4. Lf: Az óvoda irányítási, ellenőrzési és munkáltatói feladatainak ellátása, az intézmény alapító okirata szerinti alap- és kiegészítő tevékenységek ellátásának biztosítása, kapcsolattartás a fenntartóval és a többi városi intézménnyel.

3

4

Főiskola, felsőfokú óvodapedagógusi v és szakképzettség, pedagógusszakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, legalább öt év – óvodapedagógus-munkakörben szerzett – szgy, az intézményben óvodapedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg óvodapedagógus- munkakörben történő, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás, magyar állampolgárság, büntetlen előélet, cselekvőképesség.

ÁEI: 2014. máj. 1. A vezetői megbízás 2019. júl. 31-ig határozott időre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: a KIH internetes honlapján történő megjelenéstől számított 30 nap. Pehi: 2014. ápr. 20. Illetmény, juttatás: a Kjt., a Köznev. tv. és a Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön, om, szgy igazolása, b, vpr a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel, nyilatkozat arról, hogy nyílt vagy zárt ülésen kéri a pályázat megtárgyalását, nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagban foglalt személyes adatoknak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, nyilatkozat arról, hogy a pályázati eljárásban részt vevők a teljes pályázati anyagba betekinthetnek. A pályázat benyújtásának módja: postai úton a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számmal (4398/2013.), valamint a munkakör megnevezésével: „Óvodavezető (magasabb vezető)” ellátva kell benyújtani, vagy személyesen: Csáfordi Dénes polgármester, Hajdú-Bihar megye, 4242 Hajdúhadház, Bocskai tér 1.

160


1

2

3

4

f: Dr. Tóth Judit Tel.: (52) 583-417. A pályázat további megjelenésének helye: KIH internetes honlap, Hajdúhadházi Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblája.

Hantos Község Önkormányzata Képviselőtestülete 2434 Hantos, Nagylóki u. 3.

Hantosi Gesztenyés Kert Egységes Óvoda-Bölcsőde 2434 Hantos, Köztársaság tér 1. Lf: az óvodavezető feladata az intézmény irányítása, szakszerű és törvényes működésének megszervezése, az óvodáskorú gyermekek oktatásának-nevelésének megszervezése, az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat ellátó Nagylók Közös Önkormányzati Hivatallal való folyamatos együttműködés.

Főiskola, óvodapedagógus, konduktor-óvodapedagógus v és szakképzettség, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, legalább hatvanórás felkészítésben elsajátította a három évnél fiatalabb gyermekek gondozásához szükséges alapismereteket, vagy rendelkezik a bölcsődei gondozói, bölcsődei szakgondozói munkakör betöltéséhez szükséges, külön jogszabály szerinti szakképzettséggel, legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett szgy, az intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg ilyen alkalmazás, magyar állampolgár vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett személy, büntetlen előélet, cselekvőképesség, ne álljon a foglalkozás gyakorlásától eltiltás hatálya alatt, vagyonnyilatkozat-tétel vállalása.

ÁEI: 2014. máj. 1. A vezetői megbízás 2019. aug. 15-ig határozott időre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2014. febr. 28. Pehi: 2014. ápr. 15. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a Köznev. tv-ben és az EMMI rendelet 189. §–191. §-ában és a Korm. rendelet 5. §-ában meghatározott szervezetek véleményezik, melyet követően a pályázatokról Hantos Község Önkormányzata Képviselő-testülete dönt. Közalkalmazotti munkaköre kinevezés esetén a kinevezés óvodapedagógus-munkakörre szól. Illetmény, juttatás: a Kjt., valamint a Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: szakmai életrajz, vpr a szakmai helyzet elemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel (3 példányban), om, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséget igazoló om, közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén b, szgy hiteles igazolása, nyilatkozat, hogy hozzájárul a pályázati anyagában foglalt

161


1

2

3

4

személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez, nyilatkozat, hogy hozzájárul a jogszabályban meghatározott véleményezők részére pályázata tartalmának megismeréséhez, nyilatkozat, hogy a vagyonnyilatkozattételt vállalja, amennyiben pályázatának zárt ülés keretében történő tárgyalását kéri, erre irányuló írásbeli nyilatkozat. A pályázat benyújtásának módja: postai úton a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számmal (447-3/2013.), valamint a beosztás megnevezésével: „Óvodavezető” ellátva kell benyújtani, vagy személyesen: Fischer József polgármester, 2434 Hantos, Nagylóki u. 3. Pc: Hantos Község Önkormányzata 2434 Hantos Nagylóki u. 3. f: Fischer József, Hantos Község Önkormányzata polgármestere. Tel.: (25) 506-000. A pályázat további megjelenésének helye: Nagylóki Közös Önkormányzati Hivatal. Pilisszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2000 Szentendre, Városház tér 3.

„Vadvirág” Napköziotthonos Óvoda 2009 Pilisszentlászló, Béke u. 2. Lf: az intézmény zavartalan működésének, színvonalas szakmai munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése, a munkáltatói jogkör gyakorlása, az intézményi munka szakszerű, gazdaságos, törvényes biztosítása.

Felsőfokú szintű nemzetiségi óvodapedagógusi v és szakképzettség, óvodapedagógusi munkakörben szerzett legalább öt év szgy, pedagógusi szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség. Előny: szlovák nemzetiséghez való tartozás.

ÁEI: 2014. aug. 16. A vezetői megbízás 2019. júl. 31-ig szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2014. jún. 30. Pehi: 2014. augusztusi képviselő-testületi ülés. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók.

162


1

2

3

4

A pályázathoz csatolni kell: om, b, fényképpel ellátott szakmai ön, vpr a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel, nyilatkozatot, hogy a pályázatot a pályázati eljárásban részt vevők megismerhetik, nyilatkozatot arról, hogy a pályázó hozzájárul a személyes adatainak a pályázattal kapcsolatos kezeléséhez, továbbításához. A pályázat benyújtásának módja: három példányban, „Intézményvezetői pályázat” megjelöléssel ellátva kell benyújtani. Pc., f: Dr. Illés György Pilisszentlászló község polgármestere 2000 Szentendre Városház tér 3. Tel.: (30) 964-2732.

Újpetrei Óvodai Intézményi Társulás Tanácsa 7766 Újpetre, Kossuth L. u. 113.

Újpetrei Óvoda 7766 Újpetre, Kossuth L. u. 149. Lf: irányítja, tervezi, szervezi, ellenőrzi az intézményben folyó nevelő munkát, a költségvetés keretein belül gondoskodik az intézmény személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról, az alapító okirat szerinti feladatok ellátásáról, munkáltatói jogkört gyakorol, kapcsolatot tart a fenntartókkal és a különböző szakmai szervezetekkel.

Főiskolai óvodapedagógusi v, óvodapedagógusi munkakörben szerzett – legalább öt év feletti – szakmai tapasztalat, vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatása, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképesítés, büntetlen előélet, magyar állampolgárság. Előny: német nyelvből középfokú, „A” típusú általános nyelvvizsga, alapszintű nyelvtudás.

ÁEI: 2014. ápr. 1. A vezetői megbízás 2019. márc. 31-ig határozott időre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2014. febr. 15. Pehi: 2014. febr. 28. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön, hitelesített om, szakvizsgát igazoló om, b, vpr, nyilatkozat, hogy a pályázó a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul,

163


1

2

3

4

pályázatát az eljárásban részt vevők megismerhetik. A pályázat benyújtásának módja: postai úton a munkakör megnevezésével: „Óvodavezető” ellátva kell benyújtani. Pc: Újpetrei Óvodai Intézményi Társulás 7766 Újpetre Kossuth L. u. 113. f: Gaszt Árminné Tel.: (72) 377-716.

***

164


EGYÉB VEZETŐ A pályázatot meghirdető szerv




1

2

3

4

Főiskola, óvodapedagógus, konduktor-óvodapedagógus v. és szakképzettség, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, legalább öt év pedagógus -munkakörben szerzett szgy., magyar állampolgárság vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett személy, büntetlen előélet, cselekvőképesség, ne álljon a foglalkozás gyakorlásától eltiltás hatálya alatt, az intézményben pedagógus-munkakörben fennálló határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás, vagyonnyilatkozat-tétel megbízással egyidejűleg. Előny: felhasználói szintű MS Office irodai alkalmazások.

ÁEI: 2014. ápr. 1. A vezetői megbízás 2019. júl. 1-jéig határozott időre szól. Pbhi: 2014. febr. 28. Pehi: 2014. márc. 31. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a véleményezési eljárást követően, a pályázók meghallgatása után Dég Község Önkormányzat Képviselő-testülete dönt. A pályázó fenntartja magának a jogot, hogy a pályázati eljárást érvénytelennek nyilvánítsa. Illetmény, juttatás: a Kjt., valamint a Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. A pályázatnak tartalmaznia kell: részletes szakmai életrajz, vpr. a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel együtt (három példányban), b., om., pedagógusszakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséget igazoló om., szgy. hiteles igazolása, nyilatkozatot, hogy hozzájárul a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez, nyilatkozatot, hogy hozzájárul a jogszabályban meghatározott véleményezők részére pályázata tartalmának megismeréséhez, nyilatkozatot, hogy a vagyonnyilatkozat-tételt vállalja, amennyiben

Dég Község Önkormányzata Képviselő-testülete 8135 Dég, Kossuth Lajos u. 17.

Dégi Általános Művelődési Központ 8135 Dég, Széchenyi u. 53. Lf: A Dégi Általános Művelődési Központ igazgatója egyúttal a Bóbita Óvoda intézményegység vezetője is, melynek keretében feladata az óvodáskorú gyermekek oktatásának-nevelésének megszervezése. Az igazgató ellátja a Bóbita Óvoda, az óvodai konyha, a Könyvtár és Művelődési Ház intézményegységekből álló intézmény irányítását, szakszerű és törvényes működésének megszervezését, az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat ellátó Dégi Közös Önkormányzati Hivatallal való folyamatos együttműködést.

165


1

2

3

4

pályázatának zárt ülés keretében történő tárgyalását kéri, erre irányuló írásbeli nyilatkozatát. A pályázat benyújtásának módja: postai úton a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számmal: (D/952-3/2013.), valamint a munkakör megnevezésével: „ÁMK igazgató” ellátva kell benyújtani vagy személyesen: Gárdonyi Sándorné polgármester, 8135 Dég, Kossuth Lajos u. 17. Pc: Dég Község Önkormányzata 8135 Dég, Kossuth Lajos u. 17. f: Gárdonyi Sándorné polgármester. Tel.: (30) 237-3255. A pályázat további megjelenésének helye, ideje: polgármesteri hivatal hirdetőtáblája: 2013. december 20.

166


Ösztöndíj- és versenyfelhívások A Vásáry Tamás Ösztöndíj 2014. évi pályázati felhívása Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága a Vásáry Tamás Ösztöndíjra a 2014. évre pályázatot hirdet a Vásáry Tamás Ösztöndíjról szóló 1/2014. (I. 13.) EMMI utasítás (a továbbiakban: Utasítás) alapján

1. A pályázat célja: a) ifjú zenészek szakmai munkájának, művészeti tevékenységének ösztönzése, b) a kiemelkedő önkéntes tevékenységet végző személyek önkéntes tevékenysége dokumentálásának támogatása. Az a) és b) pont alapján külön ösztöndíjpályázat nyújtható be.

2. Az ösztöndíj forrása a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma 1. Emberi Erőforrások Minisztériuma igazgatása cím.

3. Az 1. a), illetve b) pontja szerinti Ösztöndíjban részesülhet az a személy, aki: a) magyar állampolgár – vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 39. § (1) bekezdésében meghatározott személy –, b) a pályázat benyújtásának időpontjában legfeljebb 25. életévét töltötte be, c) a pályázat benyújtásának időpontjában, illetve az ösztöndíj folyósításának időtartama alatt az Nftv. 1. melléklete szerinti államilag elismert felsőoktatási intézménnyel előkészítő vagy hallgatói jogviszonyban áll, d) más forrásból azonos célra ösztöndíjban nem részesül, e) a pályázati felhívásban meghatározott dokumentumokat hiánytalanul és határidőn belül csatolta és f) az Utasításban és a pályázati kiírásban meghatározott valamennyi feltételnek megfelel.

4. Az 1. a) pont alapján elnyerhető ösztöndíj megállapításának további feltételei: 4.1. a pályázaton az vehet részt, aki tanulmányait a) az Nftv. 101. § (7) bekezdésében meghatározott művészeti felsőoktatási intézménnyel létesített előkészítő vagy b) a zeneművészet képzési ághoz tartozó szakon – az Nftv. 3. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti alap- vagy mesterképzési szinten – hallgatói jogviszony keretében folytatja. c) – korlátozottan cselekvőképes pályázó esetén törvényes képviselőjével egyetemben – a pályázat benyújtásával egyidejűleg írásban hozzájárul személyes adatainak a kezeléséhez. 4.2. Az elbírálás során előnyt élvez az a pályázó, aki az Nftv. 108. § 9–10. pontja szerint hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül.

5. Az 1. b) pont alapján elnyerhető ösztöndíj megállapításának további feltételei: 5.1. A pályázaton az vehet részt, aki a) tanulmányait az Nftv. 3. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti alap- vagy mesterképzési szinten hallgatói jogviszony keretében folytatja, b) vállalja, hogy dokumentálja már elvégzett vagy folyamatban lévő önkéntes tevékenységét, annak eredményeit, népszerűsítve ezzel az önkéntességet. 5.2. Az elbírálás során előnyt élvez az a pályázó, aki a) az Nftv. 108. § 9–10. pontja szerint hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül vagy b) önkéntes tevékenységét hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű személyek körében folytatja vagy folytatta.

6. Az ösztöndíj tartalma és mértéke: a 2014. évben havi nettó 100 000 Ft összegű ösztöndíj/pályázó folyósítása a 2014. naptári évben.

7. Az ösztöndíjas keretszám: ösztöndíjban az 1. pont a), vagy b) pont alapján egy-egy, a 2014. évben összesen kettő pályázó részesülhet.

167


8. A pályázat tartalmi és formai követelményei: A pályázat egy példányban, papíralapon, számítógéppel kitöltve, a pályázó – korlátozottan cselekvőképes pályázó esetén a pályázó törvényes képviselője (képviselő) – által aláírt, formanyomtatványon és a következő mellékletekkel ellátva nyújtandó be: a) a pályázó önéletrajza, melynek az 1. a) pont szerinti pályázat esetén része a pályázó részletes (maximum 3 gépelt oldal) továbbtanulási terve vagy az 1. b) pont szerinti pályázat esetén része a pályázó részletes (maximum 3 gépelt oldal) önkéntes tevékenységének bemutatása, továbbá az önkéntes tevékenység dokumentálási terve (szinopszis), b) az Utasítás 10. § (1) bekezdés c) pont szerinti nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a pályázó más forrásból nem részesül ösztöndíjban. c) a pályázó oktatójának az ajánlása, d) az előnyben részesítési feltétel fennállása esetén a 4.2, vagy 5.2 pontban foglalt körülmények igazolására szolgáló dokumentumok. Korlátozottan cselekvőképes pályázó esetében a pályázat érvényességének feltétele a pályázó törvényes képviselőjének (képviselőinek) írásbeli hozzájárulása a pályázónak az ösztöndíjban való részvételéhez.

9. A pályázat benyújtásának (Emberi Erőforrások Minisztériuma a Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Felsőoktatási Főosztály levelezési címére: 1055 Budapest Szalay utca 10–14. történő beérkezésének) határideje 2014. február hó 17. napja.

10. A benyújtott pályázati anyag a benyújtási határidőt követő nyolc naptári napon belül kiegészíthető, módosítható. A hiánypótlásra nyitva álló határidő jogvesztő. 11. A benyújtott pályázatok alapján az emberi erőforrások minisztere (a továbbiakban: miniszter) dönt az ösztöndíj odaítéléséről, a pályázatot elnyert ösztöndíjasok névsorát a Kormány honlapján és az Oktatási és Kulturális Közlönyben közzéteszi. Az ösztöndíjassal a miniszter támogatási szerződést köt. Az ösztöndíj-folyósítás megkezdésére a szerződéskötést követően kerülhet sor.

12. A szerződéskötés határideje: a döntéshozatalt követő 30 napon belül.

13. Az ösztöndíj folyósításának módja: 2014. naptári évben havonta, minden hónap 15. napjáig. A január–március havi ösztöndíj együttesen kerül folyósításra.

14. Az ösztöndíjas ösztöndíj támogatással érintett év befejezésével egyidejűleg részletes – minden, az ösztöndíjas jogviszonnyal összefüggő eseményről, körülményről – beszámolót készít és nyújt be a miniszternek. A beszámoló az 1. b) pontja szerinti esetben a szinopszisban foglaltak teljesítését tartalmazza. A beszámoló része a teljesítés dokumentálása (igazolása). 15. Az ösztöndíjast a jogosulatlanul felvett összeget illetően az államháztartás működési rendjére vonatkozó szabályok szerint visszafizetési kötelezettség terheli.

16. Az ösztöndíjas jogviszony megszűnik, amennyiben az ösztöndíjas a) a pályázat benyújtásakor szükséges és fennálló feltételeknek már nem felel meg, illetve ezek a feltételek már nem állnak fenn, b) nem teljesíti a szerződésben vállalt bármely kötelezettségét, vagy c) az ösztöndíjról lemond, továbbá d) abban az esetben is, ha olyan magatartást tanúsított, amely az ösztöndíjas jogviszonyhoz méltatlan. FIGYELEM: – Az ösztöndíjra vonatkozó pályázati felhívást a miniszter közzéteszi a Kormány www.kormany.hu honlapján. A honlapról a pályázati felhívás és a pályázati adatlap letölthető. – A pályázattal kapcsolatos információt nyújt az Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság titkárságán Kovács Réka személyi titkár [telefon: +06 (1) 795 7426; e-mail: [email protected]]

168


–

–

–

A pályázóról nyilvántartott adatok tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. § (4) bekezdés a) pontját, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. melléklet I/B. alcím 1. ba) és bl) alpontjában foglaltakat kell alkalmazni. A pályázatban szereplő személyes és különleges adatokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma az ösztöndíj támogatás megállapítása, a támogatási szerződés megkötése, a felhasználás ellenőrzése során, az ezzel összefüggő elszámolás elfogadásától vagy a szerződéses jogviszony egyéb módon történő megszűnésétől számított 2 évig kezeli. Az Utasítás szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

Melléklet a pályázathoz Iktatószám: Beérkezett: Kérjük, az adatlap kitöltése előtt a pályázati felhívást szíveskedjék figyelmesen átolvasni!

PÁLYÁZATI ADATLAP A Vásáry Tamás Ösztöndíj pályázathoz I. A pályázó előkészítő, hallgatói jogviszonyának adatai Az intézmény neve: Az intézmény székhelye: Intézményi azonosítója: Az intézmény képviselője: Telefonszám/fax/e-mail elérhetősége: II. A pályázó és törvényes képviselőjének adatai A pályázó adatai A pályázó neve: Születési helye, ideje (év/hó/nap): – Állampolgársága: Anyja leánykori neve: Állandó lakcíme: Levelezési címe (amennyiben nem egyezik meg az állandó lakcímmel): Bankszámlaszáma, ahová az ösztöndíjat pozitív elbírálás esetén kéri: Bankszámlavezető pénzintézet neve: Bankszámla tulajdonos neve: A törvényes képviseletet gyakorló személy(ek) adatai A törvényes képviselő neve: Állandó lakcíme: A törvényes képviselő neve: Állandó lakcíme:

169


III. A pályázó nyilatkozata Nyilatkozom arról, hogy más forrásból azonos célra ösztöndíjban nem részesülök, egyben tudomásul veszem, hogy csak valós, nemleges nyilatkozat esetén részesülhetek ösztöndíjban. Tudomásul veszem, hogy ösztöndíjban részesítésem esetén nevem – az emberi erőforrások minisztere Vásáry Tamás ösztöndíjasaként – a Kormány honlapján, az Oktatási és Kulturális Közlönyben közzétételre kerül.

– A kitöltött adatlapon található információkat a pályázat kiírója az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben leírtaknak megfelelően bizalmasan kezeli, az adatokat kizárólag a pályázati elbíráláshoz használja fel, az adatokat nem továbbítja, mások számára nem teszi hozzáférhetővé. Dátum: ............... 2014. .............. hó .... nap

....................................................................................

a pályázó aláírása

P. H.

Korlátozottan cselekvőképes pályázó esetén a törvényes képviselő aláírása

....................................................................................

.................................................................................... az intézmény képviselőjének az aláírása

Emberi Erőforrások Minisztériuma 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Telefonszám: +36 (1) 795 1200 Kérjük, hogy a borítékra írják rá: Vásáry Tamás Ösztöndíj

170


Kaán Károly XXII. Országos Természet- és Környezetismereti verseny felhívása A Vidékfejlesztési Minisztérium fővédnökségével, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Benkő Gyula Környezet-és Természetvédelmi Oktatóközpont Egyesület (Mezőtúr), Mezőtúr Város Önkormányzata, a Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola Általános Iskola és Óvoda (Mezőtúr), az Országos Erdészeti Egyesület, az Alföldkutatásért Alapítvány (Kisújszállás), a KOKOSZ, a TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó és a TermészetBÚVÁR Egyesület, a Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (Mezőtúr), a Kaán Károly Országos Természet- és Környezetismereti Versenyért Alapítvány, a Mezőtúri Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, a NEFAG Zrt. (Szolnok), a Magyar Természettudományi Társulat támogatásával a 2013/2014. tanévre meghirdeti a Kaán Károly XXII. Országos Természet- és Környezetismereti Versenyt 5–6. osztályos tanulóknak.

A verseny célja: A különböző iskolatípusban tanuló 5–6. osztályos gyerekeknek lehetőséget biztosítani környezetük önálló megfigyelésére, a terepmunka gyakorlására, a kutatómódszerek önálló alkalmazására, kiselőadásban mondanivalójuk kifejtésére.

A verseny tartalma: A 4–5–6. évfolyamon feldolgozott tananyaghoz kapcsolódik. Természetismereti, környezetismereti, biológiai, földrajzi alapismeretek, vizsgálatok, kibővítve a lakóhelyi környezet élővilágának bemutatásával. Az ott végzett megfigyelésekkel, a verseny keretében szervezett terepgyakorlat tapasztalataival, a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park alapvető ismeretével.

A verseny alapirodalma: A tankönyvjegyzékben található, a természetismeret, a környezetismeret követelményeihez kapcsolódó tartalom. Kaán Károly élete és munkássága. Ajánlott irodalomként a TermészetBÚVÁR című lap 2013. 3–4–5–6. és a 2014. 1–2. számaiban lévő poszterek, virágkalendárium, útravaló, a Fertő–Hanság Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park valamint a megjelölt írások. A versenyre való felkészítésben segít a versenybizottság által kiadott „Kaán Károly Természet- és Környezetismereti Verseny” című tanári segédanyag (megrendelhető: dr. Krizsán Józsefnétől: e-mail: [email protected])

A verseny fordulói: 1. Az iskolai-házi versenyek lebonyolításának határideje: 2014. február 28. A verseny anyagát az intézmény szaktanára állítja össze, amelyhez ajánlást készít a versenybizottság (2014. február 3-tól igényelhető a versenybizottságtól). A megyei (fővárosi) fordulóba jutott versenyzők adatait (név, iskola, felkészítő tanár, házi verseny résztvevőinek száma) 2014. március 7-éig kell eljuttatni a megyei versenyszervezőkhöz. A megyei szervezők 2014. március 14-ig továbbítják a nevezéseket a versenybizottság titkárának, A megyei/ fővárosi döntő nevezési díja 2500,– Ft/fő, melyet szervezők által megjelölt címre kell befizetni. A megyei, fővárosi versenyszervezők a helyi sajátosságok figyelembevételével a megyei versenyt megelőzően járási, kerületi versenyeket, terepgyakorlatot szervezhetnek. 2. A megyei (fővárosi) fordulók időpontja: 2014. április 25. (péntek) 10 óra A verseny szakmai anyagait (feladatlapok, javítókulcs) a versenybizottság biztosítja, továbbá a versenyzőnek és a felkészítő tanárnak emléklapot ad. 3. Az országos forduló időpontja: 2014. május 23–24–25. Helye: Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola Általános Iskola és Óvoda, 5400 Mezőtúr, Kossuth L. út 2. Résztvevők: A megyei döntők legjobb 5. vagy 6. osztályos tanulója (megyénként egy fő, Budapestről 6 fő). A döntő írásbeli, szóbeli fordulóból és terepgyakorlatból áll. A szóbeli fordulón kiselőadás keretében a versenyző öt percben beszámol a lakókörnyezete vagy tágabb környezete (megyéje, régiója) tájváltozásairól, átalakulásáról, például: tájkép, élővilág, őshonos növények és állatok, életmód, foglalkozás, gazdálkodás, illetve a környezetvédelmi hagyományokról, akciókról, megfigyelésekről vagy kutatásokról. Demonstrációként felhasználható: poszter, fotó, videofilm, számítógépes prezentáció.

171


Az országos forduló részvételi díja a tanulóknak és a felkészítő tanároknak önköltséges, melynek mértéke a támogatások összegétől függ. Az országos fordulón a felkészítő tanárok (tanulónként 1 fő) vehetnek részt. A nevezéseket a versenybizottság titkárának (Dr. Krizsán Józsefné 5400 Mezőtúr, Sugár út 10.) e-mail-ben kell elküldeni 2014. április 30-áig. E-mail: [email protected]

A versenyeredmények közzététele: 2014. május 25-én Mezőtúron a záróünnepségen, valamint a TermészetBÚVÁR 2014/5. számában és a Kaán Károly Természet- és Környezetismereti verseny című tanári segédanyagban, továbbá az Interneten a http://tbuvar.hu/, www.kaankaroly.hu honlapokon tekinthetők meg az eredmények. A verseny díjazása: A verseny első 3 helyezettje Kaán Károly Emlékérmet, a TermészetBÚVÁR magazin és az Erdészeti Lapok egyéves előfizetését, természetismereti táborozási lehetőséget, tárgy- és könyvjutalmat kap. További díjak: az elméleti fordulón, a terepgyakorlaton, valamint a kiselőadáson kiemelkedő eredményt elért versenyzők tárgyjutalomban részesülnek. A verseny legjobb 15 tanulója kedvezményes táborozási lehetőséget kap a XIV. Kaán Károly természetismereti táborban (Szolnok, Kaán Károly út 5. NEFAG Zrt. Erdei Művelődési Ház). Minden döntőbe jutó tanuló (25 fő) és felkészítő tanáraik emléklapot kapnak. Külön elismerésben részesülnek a kettő vagy több alkalommal visszatérő felkészítő tanárok. A fődíjas tanulók és felkészítő tanáraik 3-3 fő Kaán Károly Emlékérmet és tárgyjutalmat kapnak. (A Kaán Károly Emlékérem alkotója: Györfi Sándor Munkácsy- és Mednyánszky-díjas szobrászművész.)

172


Felhívás a felsőoktatási intézmények 2014. évi Szép magyar beszéd versenyére Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Kazinczy–díj Alapítványi Bizottság, az ELTE Fonetikai Tanszéke és az ELTE Bölcsészettudományi Kara meghirdeti a 2013/2014-es tanévre a felsőoktatási intézmények Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd versenyét, amelynek célja az anyanyelvi nevelés és a beszédkultúra fejlesztése. A szövegmondó verseny megrendezésével arra kívánjuk ösztönözni a résztvevőket, hogy növekedjék a magyar nyelv kiejtési szabályait figyelembe vevő, kifejező beszéd iránti igényesség. A pedagógia, azaz az „embernevelés” fogalmát kiszélesítve várjuk a jogtudományi karok hallgatóit is, akiknek a mindennapi munkájában a retorikai elemek biztos használatának szintén nagy a jelentősége. Péchy Blanka művésznő, a Kazinczy-díj alapítója, a világi és egyházi felsőfokú intézményekre is kiterjesztette alapítványát. Az országos döntőn a hazai és a határainkon túli pedagógusképző felsőoktatási intézmények és a jogtudományi karok azon hallgatói vehetnek részt, akik a helyi versenyeken a legjobbaknak bizonyultak.

A versenyfeladat: Egy szabadon választott és egy kötelező szöveg értő és értető (de nem színészi) élőszóbeli bemutatása; elsősorban a 20–21. századi, esetleg a 19. századi magyar publicisztika, esszéirodalom vagy a kevéssé párbeszédes széppróza termékeiből. A szöveg ne haladja meg a három (3) percet; a választott szöveg ne fordítás, hanem eredeti magyar írásmű vagy annak valamely részlete legyen. A teljesítmény értékelésének főbb szempontjai: a) jó szövegértés és szöveghűség, b) a szövegtartalom, az írói szándék és a szövegszerkezet hiteles közlése, c) a beszédhelyzetnek, a szövegkörnyezetnek megfelelő tolmácsolás, d) jó beszédlégzés, a beszédhangok és hangkapcsolatok helyes ejtése, megfelelő hangsúlyozás, dallamformálás, szünettartás; a beszédtempó, a hangerő illő alkalmazása; a nonverbális eszközök szövegnek megfelelő, mértéktartó használata. Kérjük az illetékes tanszékeket, illetőleg a beszédművelés oktatóit, hogy különös gondot fordítsanak ezekre a szempontokra a versenyzők felkészítésekor és a helyi versenyek megrendezésekor. Az országos döntőt 2014. április 11-én rendezzük meg Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A rendezvény szervezése érdekében kérjük a felsőoktatási pedagógiai intézményeket, hogy 2013. február 15-ig (az erre szolgáló lapon) szíveskedjenek megküldeni a kiválasztott versenyző(k) és a részt vevő tanár(ok) nevét. A jelentkezéseket a következő e-mail címre kérjük megküldeni: [email protected] A rendező intézmény a verseny részletes programját a jelentkezőnek közvetlenül küldi meg. Kérjük, hogy a versenyző a választott szövegét – a forrás pontos megjelölésével – 12 példányban hozza magával, s jelentkezésekor adja le a regisztrációnál. A versenyzők teljesítményét szakmailag kompetens zsűri bírálja el. Az országos döntő legjobb versenyzői (a létszámtól és a verseny színvonalától függően 10–15 fő) Kazinczy-érmet és pénzjutalmat kapnak. Sor kerül különdíjak és könyvjutalmak odaítélésére is.

Emberi Erőforrások Minisztériuma Kazinczy–díj Alapítványi Bizottság ELTE BTK Fonetikai Tanszék

173


Értesítések Közlemény oklevél érvénytelenítéséről A Kárpáti István [(sz. Miskolc, 1972. 11. 16., a. n.: Csizmadia Piroska) Törzskönyvi szám: G-II-122/1991.] részére a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kara által 84-G/1996. szám alatt kiállított egyetemi szintű, gépészmérnök szakképzettséget tanúsító oklevél elveszett, helyette 2013. november 26-án másodlatot adtunk ki. Az eredeti oklevél érvénytelen. Dr. Szakály Dezső s. k.,

főtitkár

174


Közlemény bélyegző érvénytelenítéséről A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szerencsi Tankerületének fenntartásában lévő Takszadai Móra Ferenc Általános Iskola fejbélyegzőjét – „Takszadai Móra Ferenc Általános Iskola, 3921 Takszada, Kossuth utca 64.; OM azonosító: 029222” felirattal – eltulajdonították. A bélyegző 2013. december 3-tól érvénytelen. Nyíri Tibor s. k.,

tankerületi igazgató

175


A közlöny zárása után érkezett közlemények, pályázati felhívások Álláspályázatok

Pályázati felhívás felsőoktatási intézmény vezetői, oktatói és egyéb álláshelyének betöltésére A pályázatok benyújtásával és közzétételével (így különösen a benyújtási határidőkkel, a pályázatokhoz kötelezően előírt feltételekkel és a benyújtandó mellékletekkel) kapcsolatos rendelkezéseket a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint az e törvény végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet tartalmazza.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. §-a alapján pályázatot hirdet PANNON EGYETEM Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság gazdasági főigazgatói beosztás, magasabb vezetői megbízás ellátására A közalkalmazotti jogviszony időtartama: Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. Foglalkoztatás jellege: Teljes munkaidő. A magasabb vezetői megbízás időtartama: A magasabb vezetői megbízás határozott időre (3 évre) szól. A munkavégzés helye: Veszprém megye, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. A tisztséghez tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok: – az egyetem gazdálkodásának irányítása, működési, beruházási, fejlesztési terveinek előkészítése és az ezekről hozott döntések végrehajtásának megszervezése, – a jogszabályoknak, az intézmény alapító okiratának, szervezeti és működési szabályzatának, belső szabályzatainak megfelelően irányítja a gazdasági-műszaki főigazgatóság munkáját, – felel az egyetem éves költségvetési beszámolójának elkészítéséért, a gazdasági feladatokkal összefüggő adatszolgáltatások teljesítéséért, ellenőrzi a költségvetési előirányzatok betartását. Feladatkörét részletesen az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. Illetmény és juttatások: Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók. Pályázati feltételek: – magyar állampolgárság, – büntetlen előélet és cselekvőképesség, – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 12. §-ában előírt végzettség, szakképzetsség, – vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatása, – vezetői beosztás ellátására megbízást az kaphat, aki a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll vagy a megbízással egyidejűleg közalkalmazott munkakörbe kinevezhető.

176


A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: – felsőoktatási intézményben szerzett vezetői gyakorlat, – költségvetési intézményben gazdasági területen szerzett ötéves vezetői gyakorlat, – államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítés, – a pályázat elbírálásánál előnyt jelent, ha a jelölt szerepel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban és rendelkezik a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások: – a pályázat tartalmazza a pályázó szakmai munkáját, szakmai és vezetői munkájára vonatkozó elképzeléseit, terveit, – a szakmai végzettséget igazoló okiratok másolatait, részletes önéletrajzot, erkölcsi bizonyítványt mellékelni kell a pályázathoz. A beosztás betölthetőségének időpontja: A beosztás legkorábban 2014. március 1. napjától tölthető be. A pályázat benyújtásának határideje: a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) honlapján (https://kozigallas.gov.hu) történő megjelenéstől számított 40 napon belül. A pláyázati kiírással kapcsolatban további információt Rózsáné dr. Kis Erika igazgató nyújt a +36 (88) 624-508-as telefonszámon. A pályázat benyújtásának módja: – Postai úton: a pályázatnak a Pannon Egyetem címére történő megküldésével (8200 Veszprém, Egyetem u. 10., Pannon Egyetem, Munkaügyi Igazgatóság. Kérjük a borítékon feltüntetni a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számot: GMF-HI 60/2013., valamint a beosztás megnevezését: gazdasági főigazgató (Pannon Egyetem). – Személyesen: Rózsáné dr. Kis Erika igazgató, Veszprém megye, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. B. ép., Pannon Egyetem, Munkaügyi Igazgatóság. A pályázat elbírálásának módja, rendje: A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tövény (a továbbiakban: Nftv.) 37. § (5) bekezdés alapján a magasabb vezetői megbízásra benyújtott pályázatok rangsorolásáról a szenátus dönt, döntését megküldi a rektornak. A rangsorolt gazdasági főigazgatói pályázatokat a rektor továbbítja a fenntartónak. Az Nftv. 73. § (3) bekezdése szerint a fenntartó bízza meg a gazdasági vezetőt, a gazdasági vezetővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a 37. § (5) bekezdés alapján a felsőoktatási intézmény vezetője létesít. Az állami felsőokatási intézmények gazdasági főigazgatója tekintetében a fenntartói jogokat és a munkáltatói jogkört – ideértve a megbízás jogát is – az Nftv. 75. § (4) bekezdés b) pontja szerint az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja. A pályázat elbírálásának határideje: 2014. február 28. A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje: – Oktatási és Kulturális Közlöny – Pannon Egyetem Rektori Körlevél – Pannon Egyetem honlapja – http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi -miniszterium/kozigazgatasi-allamtitkarsag, – https://kozigallas.gov.hu A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ: A pályázathoz szükséges formanyomtatványok és további információk a Pannon Egyetem Munkaügyi Igazgatóságán szerezhetők be [8200 Veszprém, Pf. 158, Egyetem u. 10. Tel.: +36 (88) 624-508]. Varga Mihály s. k.,


***

177


Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézmény vezetői álláshelyének betöltésére1 A pályázatok benyújtásával és közzétételével (így különösen a benyújtási határidőkkel, a pályázatokhoz kötelezően előírt feltételekkel és benyújtandó mellékletekkel) kapcsolatos rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, valamint a közlemények szövegében feltüntetett egyéb jogszabályok tartalmazzák. Rövidítések: ÁEI: állás elfoglalásának ideje Pbhi: pályázat benyújtásának határideje Pehi: pályázat elbírálásának határideje Pc: pályázat címzése ill: illetmény p: pótlék tp: területi pótlék szl: szolgálati lakás szgy: szakmai gyakorlat v: végzettség vgy: vezetői gyakorlat étkh: étkezési hozzájárulás om: oklevélmásolat (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor egyszerű másolat) b: erkölcsi bizonyítvány (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor három hónapnál nem régebbi) f: felvilágosítás ön: önéletrajz vp: vezetői pótlék vpr: vezetői program adatvédelmi nyilatkozat: hozzájárulás a pályázati anyagban foglalt személyes adatoknak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez, illetve betekintésre jogosultak általi megismeréséhez KIH: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Köznev. tv.: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Kjt.: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény Korm. rendelet: a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet EMMI rendelet: a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Lf: a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok

ÓVODAVEZETŐ A pályázatot meghirdető szerv




1

2

3

4

Nagyhegyes Község Önkormányzata 4064 Nagyhegyes, Kossuth u. 2.

Tündérkert Óvoda 4064 Nagyhegyes, Kossuth utca 30/A.

Főiskola, óvodapedagógiai v, vezető óvodapedagógusi szakvizsga – legalább öt év feletti szakmai tapasztalat –,

ÁEI: 2014. máj. 1. A vezetői megbízás 2019. aug. 15-ig határozott időre szól.

1 Felhívjuk tisztelt hirdetőink figyelmét, hogy azokat a nevelési-oktatási intézményekbe kiírt álláshirdetéseket, melyek az Oktatási és Kulturális Közlöny tematikus közzétételi rendje alapján egyik munkakörtípusba sem sorolhatóak be, csak a sürgősséggel történő közlésre vonatkozó díj felszámítása mellett áll módunkban megjelentetni.

178


1

2

Lf: az intézmény tevékenységi körébe tartozó feladatok vezetői irányítása, különös tekintettel a Kjt-ben, a Köznev. tv-ben, a Korm. rendeletben, az EMMI rendeletben, valamint az államháztartásról szóló törvényben és annak végrehajtási rendeletében foglaltak szerint.

3

felhasználói szintű MS Office (irodai alkalmazások), vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatása, magyar állampolgárság, büntetlen előélet, cselekvőképesség.

4

A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2014. febr. 20. Pehi: 2014. ápr. 16. Illetmény, juttatás: A Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön, vpr a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel, b, om, nyilatkozat a személyes adatok kezeléséről, nyilatkozat a pályázat nyílt vagy zárt ülésen tartásáról, nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagban foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul. A pályázat benyújtásának módja: postai úton a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számmal (3399/2013.), valamint a munkakör megnevezésével: „Óvodavezető” ellátva kell benyújtani, vagy személyesen: Bajusz Istvánné, Hajdú-Bihar megye, 4064 Nagyhegyes, Kossuth u. 2. Pc: Nagyhegyes Község Önkormányzata, 4064 Nagyhegyes, Kossuth u. 2. f: Bajusz Istvánné Tel.: (52) 367-011. A pályázat további megjelenésének helye, ideje: KIH internetes honlap, www.nagyhegyes.hu 2013. december 23., önkormányzati hirdetőtábla 2013. december 23.

179


1

Mocsa Község Képviselő-testülete 2911 Mocsa, Hősök tere 1.

2

3

Főiskola, óvodapedagógus- szakképzettség, pedagógusszakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, legalább Lf: az irányadó jogszabályok szerint az intézmény szakmai öt év óvodapedagógus- irányítása, vezetése, szakszerű munkakörben szerzett szgy, büntetlen előélet, vagyonés törvényes működtetése, munkáltatói jog- és feladatkör nyilatkozat tételi eljárás lefolytatása. ellátása az intézmény Előny: legalább öt év alkalmazottai tekintetében, óvodapedagógusi rendszeres kapcsolattartás a fenntartóval. Az óvodavezető munkakörben szerzett vezetői gyakorlat. felel a takarékos gazdálkodásért, az intézmény működését és mindennapi életét meghatározó szabályzatok és programok elkészítéséért. Mocsai Kiscsillag Óvoda 2911 Mocsa, Csillag u. 2.

4

ÁEI: 2014. márc. 15. A vezetői megbízás 2018. júl. 15-ig határozott időre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2014. jan. 28. Pehi: 2014. febr. 28. A pályázat elbírálásának módja, rendje: az intézményi véleményezés után a Humánpolitikai bizottság javaslatára a képviselő- testület hoz döntést. A képviselő-testület fenntartja magának a jogot, hogy a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítsa. Illetmény, juttatás: A Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: om, részletes szakmai ön, b, vpr, nyilatkozat személyes adatok kezeléséről. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, a beosztás megnevezésével: „Óvodavezető” ellátva kell benyújtani, vagy személyesen: Marschall Ferenc polgármester, 2911 Mocsa, Hősök tere 1. Pc: Mocsa Község Önkormányzat Képviselő-testülete, 2911 Mocsa, Hősök tere 1. f: Marschall Ferenc polgármester. Tel.: (34) 349-511.

180


1

Pálmonostora Község Önkormányzata 6112 Pálmonostora, Posta u. 10.

2

3

Főiskola, felsőfokú óvodapedagógusi v és szakképzettség, pedagógusszakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, legalább öt év Lf: az intézmény törvényes pedagógus-munkakörben működésének biztosítása, a pedagógiai munka irányítása, szerzett szgy, a nevelésioktatási intézményben szervezése, ellenőrzése, pedagógus-munkakörben a pedagógiai program megvalósulásának biztosítása, fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre az intézményi költségvetés szóló alkalmazás vagy a betartása, munkáltatói, megbízással egyidejűleg vezetői jogok gyakorlása. pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás, vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatása, magyar állampolgárság, cselekvőképesség, büntetlen előélet. Pálmonostorai Napsugár Óvoda 6112 Pálmonostora, Táncsics Mihály u. 10.

4

ÁEI: azonnal. A vezetői megbízás 2018. júl. 31-ig határozott időre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2014. jan. 31. Pehi: 2014. márc. 31. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a beérkezett érvényes pályázatokat a hatályos jogszabályok szerint a pályáztatási eljárásban részt vevő szervezetek véleményezik. A véleményezési határidő leteltét követő testületi ülésen hoz döntést Pálmonostora Község Önkormányzati Képviselőtestülete. A pályázat kiírója az eredménytelenné nyilvánítás jogát fenntartja. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázatnak tartalmaznia kell: szakmai életrajz, vpr a szakmai helyzet elemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel., írásbeli nyilatkozatot arról, hogy személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez hozzájárul, om, b, nyilatkozatot arról, hogy pályázatának nyilvános ülésen történő elbírálásához hozzájárul-e vagy kéri zárt ülés tartását. A pályázat benyújtásának módja: postai úton a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számmal (605-11/2013.), valamint a beosztás megnevezésével: „Óvodavezető” ellátva kell benyújtani.

181


1

2

3

4

Pc: Pálmonostora Község Önkormányzata, 6112 Pálmonostora Posta u. 10. F: Rádiné Gémes Ildikó polgármester. Tel.: (76) 593-604. A pályázat további megjelenésének helye: KIH internetes honlap, Pálmonostora Községi Önkormányzat hirdetőtáblája, Pálmonostora Községi Önkormányzat honlapja.

***

182


EGYÉB VEZETŐ A pályázatot meghirdető szerv




1

2

3

4

Főiskola, a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú melléklet I. rész 1. Alapellátások 2. B) pontjában meghatározott felsőfokú v és szakképzettség. Magasabb vezetői megbízást az kaphat, aki a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll vagy a megbízással egyidejűleg kinevezhető, legalább öt év felsőfokú v vagy felsőfokú szakmai képesítést igénylő, a gyermekvédelem, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás, illetve a közoktatás területén betöltött munkakörben szerzett szgy, büntetlen előélet, cselekvőképesség, magyar állampolgárság vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett személy, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. § (8) bekezdésében meghatározott ok a pályázóval szemben ne álljon fenn.

ÁEI: 2014. máj. 1. A vezetői megbízás 2019. ápr. 30-ig határozott időre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony, teljes munkaidőben. Pbhi: 2014. febr. 28. (a postára adás idejét kell figyelembe venni). Pehi: 2014. márc. 28. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a Kjt., valamint a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendeletnek megfelelő eljárási rend szerint történik. A pályázat eredményéről a résztvevők írásbeli értesítést kapnak. A pályázatokkal kapcsolatban a képviselő-testület a pályázati határidő lejártát követő első ülésen hozza meg döntését. A képviselő-testület a pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát fenntartja. Amennyiben az állást elnyerő pályázó nem az intézmény közalkalmazottja, úgy a vezetői megbízással egyidejű közalkalmazotti kinevezése a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében feltüntetett szakképesítést igénylő munkakörbe történik. Közszolgálati jogviszonyba történő kinevezés esetén négy hónap próbaidő kerül kikötésre. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: részletes szakmai ön, vpr, közjegyző által hitelesített om, b, szgy meglétét

Tata Város Önkormányzatának Csillagsziget Bölcsőde 2890 Tata, Képviselő-testülete Új út 14/A. 2890 Tata, Kossuth tér 1. Lf: kisgyermeknevelő munkakör betöltése mellett alapellátás keretében alaptevékenységként napközbeni ellátás biztosítása a három éven aluli gyermekek részére, az intézmény vezetői feladatainak ellátása, szakmai munka irányítása.

183


1

2

3

4

tanúsító munkáltatói igazolás, nyilatkozat, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok a pályázóval szemben nem áll fenn, nyilatkozata arról, hogy a pályázati anyagban foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez hozzájárul, nyilatkozata arról, hozzájárul-e, hogy a pályázatot véleményező és elbíráló testületek a személyét érintő ügy tárgyalásakor nyilvános ülést tartsanak. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, két példányban (eredeti+másolati példány, mely csak az önéletrajzot és a vezetési programot tartalmazza), a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számmal (I-359/2013.), valamint a beosztás megnevezésével: „Intézményvezető” ellátva kell benyújtani. Pc: Tata Város Önkormányzata 2890 Tata Kossuth tér 1. f: Ősz Tibor Tel.: (34) 588-663. A pályázat további megjelenésének helye, ideje: KIH internetes honlap: 2014. január 29. A munkáltatóval kapcsolatban további információt a www.tata.hu honlapon szerezhet.

184


OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY Az Emberi Erőforrások Minisztériuma hivatalos lapja. A szerkesztésért felelős: dr. Sándor Csaba. A szerkesztőség címe: Budapest V., Szalay u. 10–14. Telefon: 795-4722, fax: 795-0230, e-mail: [email protected]. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; www.mhk.hu). Felelős kiadó: Majláth Zsolt László ügyvezető. Előfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Előfizetésben megrendelhető a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; 1394 Budapest, 62. Pf. 357 (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/235 mellék. 2014. évi éves előfizetési díj: 4500 Ft + áfa /felhasználó. HU ISSN 2060-5390

VI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM MÁRCIUS 4

Recommend Documents