VI. évf szám nov. dec. Alapítva:

VI. évf. 4–5. szám • 2006. nov.–dec. • Alapítva: Kiss Gábor

A szobában melegség simogatja arcunk, A kertben rózsabimbó izzik még a havon, S benn a karácsonyi készülõdés melege árad.

MINDEN ÉVBEN Minden évben újra Áldásával betér minden házba Végigmegy az úton minket megtalálva. Hangja rejtelem, titokban létezik, Szent kezét ismerem, s nem engedem el.

Naszradi Nándor

AJÁNDÉK SZENT ÜNNEPE

Balogh Ádám

KARÁCSONY Csillogó pompában, Szikrázó fényben, Csodás illatával Jõ el a Karácsony

Az esti sötétségben a fák fénylenek, Gyertya izzik az ablak tükrén, s az angyalok ember-hangon zengnek.

Egy szép pillanat, egy nagy csoda, az emberek lelkében a szeretet csillaga.

Ó karácsony! Mindenki ünnepe! Ajándékoz az egész világ! Mindenki adja és kapja, Mindenki kíváncsi arra, vajon mit kap karácsonyra.

Csávás Tímea

Majó Dénes

KARÁCSONY

KARÁCSONY

Ásít a piac, az utca üresen. A házakba nyugalom költözik. Csak én rovom az utcákat egyre. A város ünneplõbe öltözik.

Nemsokára karácsony, Ül a hó a faágon, Kismadárka didereg Nem szereti a telet.

A nõk bent fenyõt díszítenek, Készülnek ájtatos hangulatban. Ezer gyerek a fa körül, Részük a csoda a csillagfényben.

Jézuska gyere már, A sok gyerek téged vár. Készülünk az ünnepre Karácsonyfa, szent este. Fa alatt a sok ajándék. Köszöntünk a szeretet ünnepén. Örülünk, mert együtt vagyunk, A szeretetrõl szól a dalunk.

A Mafla minden Olvasójának Békés, Boldog Karácsonyi Ünnepeket és Eredményekben Gazdag, Boldog Új Évet kívánnak a lap munkatársai.

Szatmári Adrienn nagycsoportos rajza Újvárosi Óvoda, Petõfi parki épület

Nagy-György Ágota

A KARÁCSONYFA Készen áll a karácsonyfa, Fenn fénylenek a díszek, A sok süti, a harisnyák Az ünnepre mind-mind készek. Ágyban a sok gyerek már, Szemükön az álom ül, Álmukban a szellõ Csöndesen hegedül. Alszik az egész ház, Magam is lefekszem, Hallgatom, hogy a ház Szuszog a csöndben. Kiss Vivien

A KARÁCSONY MELEGE Karácsony napján béke száll Angyalok szárnyán szürke földünkre, S szeretet árad lelkünkbe.

Labdát, kisautót, nagy babát, Mindenki keresi ajándékát. „Nem kapsz semmit, ha kutatod!” – Szól a hang, s abbahagyod. Végül eljön a karácsony napja! December 24! Az ajándékozás napja. Végre mindenki megtudja, Mit kapott karácsonyra!

A városon át a mezõig megyek. Egészen a szabad határig el. Elõttem a nyugodt világ terül el. Csillagok szikráznak fenn. A világ meghitt és hófehér. S dalunk emelkedik csodálatban, Amíg a pillanat tart, S az idõ tovább nem lép. Kertvárosi Általános Iskola gyûjteményébõl válogatott versek

Nagy Gábor

A KARÁCSONY Eljött a karácsony, Mit minden gyermek várva várt. Üdvözöljük Jézuskát A születése napján. Minden fát hó borít, És dideregnek a jegenyék. A tél a legszebb évszak A Föld egész területén. Karácsonynak éjszakáján Minden ember hazamegy. Ajándékot kapnak a gyerekek, S ilyenkor boldogok az emberek.

Cseh Laura nagycsoportos rajza Újvárosi Óvoda, Erdélyi P. utcai épület

ÜNNEP

VI. évfolyam 4–5. szám 2006. november–december

A jó tanulók 2006 Karácsonyán ajándékot kaptak Almási Utcai Általános Iskola Kiss Dóra 1.a Szûcs Dániel 1.a Trauer János 1.b Tóth Kristóf 1.b Czebe Ádám 2.a Simonfi Edina 2.a Sipos Bence 2.b Varga Noé 2.b Sajtos Máté 3.a Varga László 3.a Engedi Norbert 3.b Szanda Imola 3.b Tokai Dóra 3.b Vajka Bence 3.b Kardos Viven 4.a Veréb Fanni 4.a Nagy-György Dominika 4.b Szilágyi Daniella 4.b Makó Evelyn 5.a Szabó Márton 5.a Erki Kiss Szilvia 5.b Laluska Márk 5.b Szekeres Szilvia 5.b Tóth Kinga 6.a Szilágyi Edina 6.a Csávás Fanni 6.b Tóth Márk 6.b Kucsora Andrea 6.b Kiss Gergely 7.a Antal Dorka 7.b Szekeres Tímea 7.b Kiss Vivien 8.a Rácz Martin 8.a Szél Lilána 8.a Baranyi Nagy Ágnes 8.b Berta István 8.b Belvárosi Általános Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Borsos Dóra 5.a Borsos Tamás 5.a Dobsa Brigitta 5.a Frankó Anna 5.a Gera Andrea 5.a Katona Adrienn 5.a Kieta Bettina 5.a Kiss Noémi 5.a Nagy Gergõ 5.a Palotás Patrik 5.a Szabó Ádám 5.a Tóth Barbara 5.a Ürmös Lilla 5.a Veréb Eszter 5.a Benkõ Bianka 5.b Horváth Evelin 5.b Kis Orsolya 5.b Nagy Brigitta 5.b Siket Bence 5.b Siket Róbert 5.b Kocsis Ágnes 5.c Kondrát Debóra 5.z Almási Dorottya 6.a

2•

Bakai Boglárka Halász Noémi Kis Evelyn Szabó Andrea Tapasztó Daniella Juhász Melitta Kimpán Erika Kelemen Liza Pálhidai Anetta Szabó Krisztina Szalai Odett Vadaszán Aurélia Szánkár Gergõ Badó Emese Gera Laura Gombkötõ Bianka Üveges Zsófia Veréb Marietta

6.a 6.a 6.a 6.a 6.a 6.b 6.b 6.z 6.z 6.z 6.z 6.z 6.z 7.a 7.a 7.a 7.a 7.a

Bódi Brigitta nagycsoportos rajza

Sata Szilvia Banyó Viktória Erdélyi Andrea Tézsla Zsófia Lovász Henrietta Kiss Gabriella Sinka Dániel Ádok Róbert Almási Péter Baranyi Annamária Csapó Botond Farkas Beáta Fehér Tibor Kiss Dominika Kovarek Dániel Medvey Fanni Nagy-György Péter Ács Szimonetta Albert Barbara Nagy Ildikó Banyó Enikõ Bojtor Boglárka Gyulai Kristóf Hepp Anita Jáksó Éva Miklán Tímea Szabó Pálma Ambrus Emese

7.b 7.z 7.z 7.z 7.z 7.z 7.z 8.a 8.a 8.a 8.a 8.a 8.a 8.a 8.a 8.a 8.a 8.b 8.c 8.c 8.z 8.z 8.z 8.z 8.z 8.z 8.z 8.d

Ambrus Nikolett Faragó Dávid

8.d 8.d

Kertvárosi Általános Iskola Kolompár Bettina 2.a Koczkás Alexandra 2.a Barát János 2.b Pap Sándor 2.b Szilassi-Horváth Réka 3.a Harsányi Bernadett 3.a Rippa János 3.b Széles Aletta 3.b Kádár Boglárka 4.a Hegedûs Márk 4.a Szûcs Máté 4.b Pallagi Mátyás 4.b Herczeg Máté 5.a Farkas Bence 5.a

Újvárosi Óvoda Erdélyi P. utcai épület

Kovács Adrienn Mircsov István Ván Demeter Bencze Enikõ Jakab Cintia Kurai Elizabeth Bódi László Tóth Timotheusz Sirokmán József Tóth Kinga Gila Noémi Pintér Evelin Szûcs Tamás Balogh Miklós Lehoczki Zóra Schultz Márton

5.b 5.b 6.a 6.a 6.b 6.b 7.a 7.a 7.b 7.b 8.a 8.a 8.a 8.a 8.b 8.b

Szikszai György Református Általános Iskola Horváth Martin 1.o Maireisz Tímea 1.o Erdei Renáta 2.o Hajdú Fanni 2.o Varga Dániel 3.o Vass Róbert 3.o Fegyver Gyöngyi 4.o Lóczi Richárd 4.o Bottyán Krisztián 5.a

Erdei Enikõ Gazdag Norbert Praszlicska Éva Nacsa Krisztina Martonosi Bence Morár Gábor Hosszú Sára Szõke János Nagy Izabella Kurunczi Anikó

5.a 5.b 5.b 6.o 6.o 7.o 7.o 7.o 8.o 8.o

Szent István Egyházi Általános Iskola, Gimnázium és Szent Gellért Diákotthon Szûcs András 4.a Reisz Piroska 4.a Kocsis Balázs 4.a Csíki Patrik 4.a Zsarkó Péter 4.b Szûts Enikõ 4.b Lelik Mária 4.b Kurusa János 4.b Kollár Géza 4.b Reisz Mariann 5.a Orbán Enikõ 5.a Majoros Dominika 5.a Horváth József 5.a Bíró Viktória 5.a Mészáros Ágnes 5.b Rédai Dávid 6.a Veszelovszky Nóra 7.G Rózsa Krisztián 7.G Pál Krisztina 7.G Majoros Máté 8.G József Attila Gimnázium Engedi István 5.a Kertész Enikõ 5.a Fekete Vivien 6.a Langó István 6.a Pintér Felicia 6.a Vizhányó Zsanett 6.a Cseh Petra 7.a Fábián Krisztián 7.a Csávás Zsolt 8.a Papp Sára 8.a Szabó Vivien 8.a Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Gyermekotthon és Diákotthon Lantos Sándor 1. Batta Nikoletta 1. Rippa Mirtil 1. Mona Roland 2. Pintilei Annamária 2. Tóth Bálint 3. Csurár Csaba 4. Masa Annamária 5.b Mátyás Orsolya 5.b Fodor Orsolya 6.b Szabó Angéla 7. Balog Tibor 8.a Gán Roland 8.b

KEDVENCEINK


Rex felügyelõ „…Mondd, szereted az állatokat, s figyeled õket néhanap: hogy mit csinálnak, hogyan élnek, s a maguk nyelvén mit mesélnek, vagy mirõl hallgatnak, mikor komor csöndjükbe burkolózva ülnek, és titokzatos, hallgatag külön világukba merülnek?…” (Rónay György: Mondd, szereted az állatokat?)

fülekkel. Már bátorsága is figyelemre méltó, pajkossága is egyedi, de éles esze túlszárnyalja a többi kutya képességét. És ez még nem minden! Idén tavasszal egy világ omlott össze bennem. A három éve dédelgetett kutyum egyszer csak eltûnt. Nagyon zsúfolt volt az a nap: osz-

nak neki, nem is kell törõdni vele estig. Mások azért nem tartanak kutyát, mert azt gondolják, hogy fáradalmas a gondozása. Szerintem ez nem így van. Annyi szeretetet és örömteli pillanatot szereznek gazdájuknak, hogy elfelejtkezünk a „fáradságos” munkáról, pedig õket is kell

tálytársaim voltak vendégségben nálunk. Mindannyian megcsodálták szépségét, megsimogatták, pacsiztak vele – megbabonázta a társaságot. Sajnos az összejövetelnek szomorú vége lett, mert amikor a csapatot kikísértem, nem figyeltem eléggé és egy szempillantás alatt kisurrant a kapun. „Mozgékony fajta” – nem is lehet csodálkozni rajta, ügyessége azonban nem hagyta cserben, pár nap múlva loncsosan, loboncosan jött vissza. Akkora örömet szerzett, hogy el sem mondhatom! De Rexi is majd kiugrott a bõrébõl örömében, amikor meglátott. Õ vett észre elõször, odarohant hozzám, körbeugrált és egyre sürgette, hogy menjünk be a kapun. Ezután már remélem, soha többé nem fog elszökni. Egyesek azt hiszik, hogy a kutya hasonlít a játékbabákhoz. Ha reggel enni ad-

etetni, gondoskodni a friss vízrõl, sétáltatni, vigasztalni, ha szomorúak, játszani velük és szeretgetni õket. Sajnos sokan nem szeretik az állatokat, kínozzák õket és sérelmeikért rajtuk állnak bosszút. Arra kell törekednünk, hogy ez minél kevesebbszer fordulhasson elõ, ezért legyen közös célunk az állatok védelme! Ha mi nem védjük meg õket embertársainktól, õk nem tudják magukat megvédeni a gonosz emberektõl…

Az én kutyám egyáltalán nem mindennapi kutya. Külsõre ugyan nincs benne

semmi különös, olyan, mint bármelyik hétköznapi németjuhász fekete-barna szõrzettel, kunkori farokkal és felállított

Albert Barbara 7.c oszt. Belvárosi Ált. Isk.

Az én kutyám Fényképem nincs, de a leírásom alapján remélem, mindenki el tudja képzelni. Az én kutyám neve Bingó. Fekete, barna foltokkal a testén, igazi németjuhászkutya. Hosszúkás fején két hegyes fül ül. Gombra hasonlító két szeme elõretekintõ. A fekete orra háromszög alakú. Feje arányos testével. Nyúlánk, hosszúkás az alkata. Lábai erõsek. Örök izgõ-mozgó, éjszaka övé az udvar. Õ õrzi a házat és vigyáz ránk. Kádár Boglárka 4.a

•3

IFJÚ TOLLFORGATÓK

Kukac úrfi Lakása alma, Egész nap csak falna. Falna, falna, és csak enne, – Abbahagyni?! Majd este! Leszállt az éj. Az égen a csillag gyertyaként ég. A kukacka még enne, enne. Abbahagyni? Lehetetlen! – Kukac úrfi! Üljön fel egy csiga-buszra hétre! És vizsgáltassa meg magát könyörögve kérem! Ez valami betegség, allergia Megfertõzi magát hamarosan! Reggel lett, fényes reggel, Kukac úrfi rögtön felkelt. Felszállt a csiga-buszra Ami elindult vele a nagy útra. Végre megérkezett. Bagoly doktor így vélekedett: – Magának semmi baja! Egy, kettõ, sipirc haza! De már elment a csiga-busza! Hogy jut haza? Hát most már lett baja! Elájult az éhségtõl a földön, Hívták hozzá Bagoly doktort, jöjjön! Egy hónap evéskúra alatt, Megnõtt Kukac úrfi hasa. Mikor kiengedték és hazaért, Talált feleségrevalót sokfélét. Talált egy szépet, kedveset, Tudott az sokat, nem keveset. El is vette. Amit fõzött azt meg is ette. Jól élt. Semmitõl sem félt. Vígan teltek évei. Már látszottak rajta az öregség jelei. A munka jól ment neki, Mégis nyugdíjba kellett menni. Ha találsz egy almát, amin ajtó van, Az a Kukacfié, abban él, ha meg nem halt.

Nyár Pihenés, nyugalom nyár, A tengerparton homokvár áll. Már csak a szél fúj fejünk felett, A kék égen úsznak a fellegek. A nap süt le lágyan, melegen, Átöleli a tengert kedvesen. S bújócskát játszik a felhõ, fellegek, Elbújnak a nap mögé lassan csendesen. Ó, bár el ne múlna ez a nyár! De szeptemberben az iskola is kinyit már. De még itt vannak a virágok, Amik szebbé teszik a világot.

Szögcsalád Ez a szögcsalád fényes, De a szívük nem kényes! Egy dobozban élnek, Semmitõl sem félnek.

4•


De unták ezt a létet, Hol a kaland, félelem? Nekik kaland kell, kell, kell, Az vagy semmi sem, sem, sem!

Szamár család

Utazzunk el Makóra Ott termik a fokhagyma. Javasolja Andika, Kinek lánya Fannika.

Volt egyszer egy szamár család, Az apát úgy hívták, I-á. Úgy nevezték az anyát, Hogy I-á mi a máj. És úgy hívták leányukat, I-á-i-á fáj a nyakam.

Ott van még Bandi úr, Kinek fia Arthúr. Autó megrakodva, Ládák becsatolva.

Egyszer aztán úgy gondolták, A Föld kerek bebizonyítják! Elkezdtek gondolkodni. A kerekség… hm… le fognak esni!

Elsõ megálló Deszk, Ahol finom a keksz. Megérkeztünk Makóra, Idegenvezetõnk Dóra.

I-á elkezd töprengeni. Nem fogunk mi leesni! – Mit találtál ki I-á? – kérdezi I-á mi a máj. – A lábunkra kötünk egy rönköt, Így nem esünk le a földrõl. Még amikor kerek akkor sem. Ne vesztegessünk egy percet sem. A lábukra kötöttek egy rönköt, És el is indultak rögtön. A fatönköt elhúzni nem tudták, Hiába húzták, hiába húzták. Ahogy fordult az idõ kereke, Azt hitték haladnak észak fele. S, ahogy beköszöntött a tél, Az Északi-sarkra gondolták épp. Újból fordult az idõ kereke, Felsütött a nap egyszeribe. Tavasz lett, szép tavasz, tavasz. Ausztráliában járhattak. Legalábbis õk azt tudták, Miközben a kerten húzták a fát. Fordult az idõ kereke. Hirtelen meleg, forró nyár lett. A szamarak azt hitték, A sivatagban járnak épp. Eltelt egy esztendõ, esztendõ, Beköszöntött a szép õsz. Felkiált I-á-i-á fáj a nyakam: – Hazaértünk, mama, papa! Örülnek a szamarak, Világlátó útjuknak. – Megcsináltuk! – ujjonganak. S, nem tudják, sehol sem voltak!

A lánynak az orra pisze, De nagyon jó a szíve! Õ mutatta a várost, Ebédre kínált mákost.

Imádott anyukámnak Piros a rózsa, az ibolya kék, Te nagyon jóságos vagy és szép! Megérdemelsz ezer virágot, S megérdemled az egész világot! De meg tudom szerezni ezeket? Nem, mert ez lehetetlen nélküled! Hálámat elmondani nem lehet! Szájadból árad forró lehelet. Itt versemnek vége! Legyen köztünk béke!

Az én anyukám Az én anyukám nagyon gondos! Állandóan csak ruhát mos. Vagy vizes ruhákat tereget, De nem nézi a fellegeket! De leginkább mindig csak fõz, fõz, A fazékból száll a meleg gõz. Õ fõz legjobban a világon, Neki szedek réti virágot!

Mesék A mesék oly csodálatosak! Aranytól szikráznak a lovak. S a kis hajómon utazom, A sárkányok fejét levágom. Lehetek cica vagy tolltartó, Lehetek sárkány vagy takaró. Toll, körzõ, radír, ceruza, Megkezdõdött az iskola. Ragasztóval ragasztok, Ceruzával irkálok, Minden jót kívánok!

Csipet Volt egyszer egy kis csibe, Úgy nevezték, hogy Csipet. Átbújt a kerítésen, Átviharzott a kerten. Szaladt, szaladt csak tovább, Erdõn-mezõn szaladt át. Egy nagy ember meglátta, Tenyerébe bezárta. Hogy eztán mi történt vele? Nem tudom hát, itt a vége.

Banyó Viktória versei Belv. Ált. Isk., 7.z

IFJÚ TOLLFORGATÓK

Mese-ország I. fejezet

Egyszer egy lány Orsolya, A meséket nem állhatta. Tündérpor és repülés, A repülõ seprûnyél. Ez mind csak hazugság, Mert ez nem a valóság. Hiszen a valóság nem szép, Nem úgy, mint a mesék. De a jó tündér elhatározza, Orsi véleményét megváltoztatja. Egy kis csiribi-csiribá, S, leány Mese-országban van már. Bámul, mint borjú az új kapura Mese-ország csodáira. Keresi a palotát, a várat, Ahol útbaigazítást találhat. – Hé, te Kiss Orsolya vagyok, S azt hiszem eltévedtem nagyon. – Hát a nyelved tán elvágták! Hogy köszönni sem tudsz te lány. – Pató Pál úr is így néz ki, Mint ahogy megírta Petõfi. – Pató Pál úr a nevem, Honnan tudtad idegen? – Itt teljesen meghülyültek? Pató Pál egy mogorva vers. – Nyilván nem tudod te lány, Mese-ország közepén jársz. – Hát, ha tényleg ott járnék, Hol a tündérkirályné? – Itt vagyok Orsolya! Szállj be, a hintómba! S Orsi gyorsan be is szállt, Repültek gyorsan tovább. – Nos miért, hol vagyok? Kérdésre választ hol kapok? – Varázslat hozott ide, Míg meg nem tanulod leckéidet. – Miféle leckérõl beszélsz Te? Nincs feladva egy szó se. – Elárulom hazajutásod kulcsát, Hinned kell a mesékben most már. – Mi, de hisz ez nem lehet Mesék nincsenek és nincsenek! Na jó, tán éppen vannak, De hinni benne, nem könnyû feladat. – Semmi baj, míg itt maradsz, Tündérpalotámban lakhatsz. – Tessék itt van a szobád, Aludj jól, jó éjszakát! Orsi lefekszik az ágyra, S, gondolkodik magába. – A fél nyarat itt töltöm, Tündérekkel idõzöm. E dolgok úgy foglalkoztatták, Hogy rögtön álomba ringatták. De még szólt a hold lágyan, – Jó éjszakát Orsi lányom!

A Csoda-sziget II. fejezet

Felkel Orsi ma korán, De a tündérkirályné várja már.


– Gyere Orsi reggelizzünk, Estig egy szigeten leszünk. S, már indulnak is, Repíti õket négy onikornis.* Orsi az ablakon bámul ki, Szeme, szája nyitva neki. Mert a sziget, hogy is mondjam, Az egész ehetõ volna. A sárga homok vanília fagyi, Az út meg tiszta csoki, A folyó finom almalé, A tenger barnacsokoládé.

Medgyesi Szilvia rajza Erdei F. 10/A Rágógumit osztogatnak, Perecet is ingyen adnak. – Hát itt a reggeli, reggeli, Gyorsan, gyorsan kezdj neki! S, Orsi ette a sós perecet, Megevett belõle vagy ötvenet. És amikor az evést befejezte, Így szólt a királyné kedveskedve: – Itt van e gyûrû, neked adom, Viseld mindig a kisujjadon. Errõl akárhol megismernek, Jól látnak és megszeretnek. Nekem el kell mennem, Neked mesékben hinned. Ez a rejtvény terád vár, Ég veled, viszlát! Ezeket mondta a tündér, És el is tûnt tüstént. Orsi elindult az úton, Minél elõbb hazajusson. * az onikornis egy olyan mesebeli lény, melynek szárnya és egy szarva van

A 3 kívánság város III. fejezet

Orsi miután ivott az almalé folyóból, Talált egy hidat, mely félig méz volt. A hídnak pedig a másik fele, Rendes kötélbõl volt építve. Ekkor beért egy városba, Melynek végét nem látta. – Úgy látszik hosszú ez az út,

Dél van, ennivaló valahol nekem jut. Betérek e házba, hátha itt, Adnak ennem és innom valamit. – Jó napot! – mondta Orsolya, – Adj isten! Mi járatban vagy? Tán te is olyan turista vagy, aki Minden kívánságot elpazarol, mi? – Dehogy, mirõl tetszik beszélni? Én csak szeretnék itt ebédet kapni. – Bocsánat! Mariska néni volnék, Tessék, tessék itt az ebéd! Három kívánság városa ez, Itt három kívánság teljesülhet. – Most legyek otthon, mondta Orsolya, És már repült is tova, tova. Hirtelen kinyitja a szemét, És a néni házában van ismét. – A csudába a tündérkirályné Nem engedi, hogy hazatérjek én. Köszönöm az ebédet néni, A kívánságot nem fogom használni, Most értettem csak meg, Nem minden kívánság teljesülhet. Mikor Orsi kilépett a házból, Elindult, hogy kiérjen a városból. Ugyanis megértette Orsolya, Hogy a mese hazajutása kulcsa. (folytatás a 6. oldalon)

•5

IFJÚ TOLLFORGATÓK (folytatás az 5. oldalról)

Tündérváros IV. fejezet

Tündérváros egy nagy csuda, Az egész város egy puszta. Orsinak vigyáznia kellett, hova lép, Nehogy eltaposson egy tündérkét. Véletlenül megszorította gyûrûjét Rögtön ott termett a tündérkirályné. Elõvette pálcáját, hogy tegye: – Orsi fûszálnál is kisebb legyen! A lány eztán kezdte észrevenni, Hogy a fûszálak elkezdenek nõni. De közben nem a fû növekedett, Hanem õ lett egyre apróbb, kisebb. S, mikor már egész pici volt, parányi, Úgy érezte, õt már alig lehet látni. És már látta is mit csinálnak ezek, Iciri-piciri apró kis tündérek. A harmatot, mely épp hullott le, Gyûjtötték össze vödröcskékbe. – Bár csak itt lenne az osztály, Hogy mindezt õk is lássák! S, amint ezt épp kimondta, Ott termett az osztály varázsszóra. Ott volt Gabi, Zsófi, Fanny, Heni, Zsolti, Inci néni, Betti néni, Barbara, Ervin, Dani, Rebeka, Kristóf, Évi, Kriszti, Márti, Hogy legfõbbeket soroljam már itt. Így aztán az egész osztály, Csodálkozott együtt most már.

Tündérváros V. fejezet

Tündérváros nagyszerû, Iskolája nagyon egyszerû. Orsiék ugyanis épp ott jártak, És egy kicsit bekukucskáltak. Az egyetlen tanítóeszköz nem más, Csak egy egyszerû aranykalapács. Ha ezzel ráütnek egy diák fejére, Rögtön hétszer okosabb lesz tõle. Mindig, mindig pontosan délben, Lakomát csapnak az ebédlõben. Mindenki elõtt egy-egy tál, S amit szeme vagy szája megkíván, Az ott termik a tálban azonnal, Ugyanez a helyzet a pohárral. Az ebéd után a felhõkig felröpülnek, És a felhõkön pihennek a tündérek. Hanem a tündérek csomagoltak eleséget, És egy félelmetes tájra küldték õket.

Óriás föld VI. fejezet

Óriás földön nagy a csodálkozás, Felhõk között ágaznak a fák. S, miközben az osztály csodálkozott, Egy óriás hirtelen eléjük ugrott. – Mit kerestek itt ti a földi halandók? Galuskák vagytok, levesbe valók!

6•


Hazaviszlek titeket és megfõzlek, Galuskaként beleteszlek levesembe. Ekkor Kriszti valami olyat tett, – Mit beszélsz mit te, he? Amit az osztály soha nem felejt. Bátran kilépett és így szólt: – Nem fogsz megenni te szõrmók! – Elfelejted, itt minden lehetséges, Tehát repüljünk, repüljünk el, Gyorsan, gyorsan el innen. Kiáltotta Kriszti és repültek fel, Ahol az óriás nem érte õket el. Eztán leszálltak egy rétre, Megünneplik Krisztit végre. – Hurrá! kiáltották volna De megjelent egy farkascsorda. Zsolti kiállt a rét közepére, A farkasokkal farkasszemet nézett. És pár pillanat, pillanat múlva, Sehol sincs, nincs a csorda. – Ti mondtátok, hogy a mesében lehet. Mondja Zsolti és kacag, nevet. És most mindenki nevet és kacag, Tán nem hagyják abba soha.

– Már csak egy választ kell adni. És megkapod a botot amellyel, Az egész világot legyõzheted. – Hadd nézzem meg azt a botot, Ígérem, azonnal visszaadom! – No, jól van itt, itt van, De aztán most add vissza! De Ervin egész mást gondolt, Amikor a kezében volt a bot. Megérintette a tudóst vele, És az nyomban holtan esett össze. Ezután gyorsan Inci nénivel, Elhagyták e várat örök idõkre.

Óceáni kalandok VII. fejezet

Miután Óriás földet elhagyták, Elõttük hullámzott az óceán. Hirtelen sellõk lettek, lettek, Így ugráltak be a vízbe. De itt sem voltak biztonságban, Mert jött egy cáparaj hamarjában. Zsolti, hogy bátorságát bizonyítsa, A cápákat rögtön harcra hívta. Eközben a többiek haladtak tovább, A harcolóktól távolabb legyenek inkább. Ekkor Inci nénit hirtelen, Felkapta valami és vitte el, A vízi borjú vitte el, És várába vitte, fel, fel. Mikor Zsolti végre visszaérkezett, Megtanácskozták, mit tegyenek. Miklós odaúszott Inci nénihez, Hogy megnyugtassa semmi baj nincsen. De ezt meglátta a szörnyeteg, És Miklóst várából kitessékelte. – Csak akkor adom vissza a foglyomat, Ha valaki a hét próbát kiállja. Ezt mondta a szörnyû szörnyeteg, De Ervin bátran kilépett. – Én vállalom a próbát! – mondta. – Rendben, gyere fel váramba. Fent egy tudós várta õket, S, így szólott Ervinhez: – Felteszek neked három kérdést, Ha mindenre megfelelsz, tovább mész. Elsõ kérdésem legyen ez hát, Ismerek egy nagy-nagy fát, Ennek van tizenkét ága, Az ágain sok-sok virága. – Az év, hónapok, és a napok. – Mindenkit körülölel, de Õt senki nem öleli. Mi ez? – A nap – felelt Ervin.

Medgyesi Szilvia rajza Erdei F. 10/A

Kristóf vitéz VIII. fejezet

Csendesen úszkált Melinda, Mikor egy kar megragadta. Egy kar? Dehogy, dehogy, Egyszerre ragadta meg nyolc! No mi volt az? Na mi, na mi? Persze, hogy az óriás polip. Magával vitte barlangjába, Ott megkötözte guzsalyával. Aztán a barlangba bezárta, És elment a maga dolgára. Az osztály kereste Melindát, De hiába sehol sem találták. Hirtelen Kristóf meghallotta, Mintha valaki kiabálna. (folytatás a 7. oldalon)

IFJÚ TOLLFORGATÓK


(folytatás a 6. oldalról)

A félelmek barlangja

Elindult a hang felé, felé, Ki kiabál az óceán mélyén? Meglátta Melindát a barlangban, Elindult, hogy õt kiszabadítsa. Meglátta ezt a polip, És nem nagyon örült neki. De Kristóf õt is észrevette, És rögtön agyba-fõbe verte. Eztán Melindát kioldozta, Így úsztak az osztályhoz vissza. Az osztály a fiút ünnepelte, És Kristófot vitéznek nevezte.

XII. fejezet

Orsiék egy barlanghoz értek, Nem gondoltak semmit, betértek. Huszonhat felé nyílt a barlang, Õk eldöntötték, hogy szétválnak. A folyosók összefutottak, És õk a végén találkoztak. Egy teremben voltak, amelyben, Egy csoda tükör volt elrejtve. Mártika pedig belenézett, Rémálmai életre keltek! Mártika sikítása helyett, Már csak egy rút béka brekegett. – Márti! Rebegte ezt Danika, S, arcát a könny sûrûn mosta. Amint elsõ könnye lehullott, Márti ismét lánnyá változott. A tükörbe nézett Orsolya, Rémálma rögtön jött ki rajta. Egy piros csuklyás hóhér volt az, Kezében vértõl fényes kardja. Már sújtott is le Mártikára, Vér fröccsent a barlang falára. Ki sebesült meg, na ki, na ki? Mindjárt megtudjuk, várjuk ki.

Csendváros IX. fejezet

Miután Kristófot megünnepelték, Szigetet láttak maguk elõtt épp. De úgy látszik, lakatlan sziget, Mert nem hallatszott egy szó se! Amint az osztály a partra lépett, Uszonyaik rögtön el-eltûntek. Miközben mentek, egymásnak mondták, – Furcsa sziget nagyon, nagyon ez ám. És hirtelen sötét lett a világ, Mindannyian meghaltak volna tán? Dehogy, csak annyi történt közben, Hogy leütötte valaki õket. Az osztály arra ébredezett, Egy fiú beszédért esedezett. Miklós volt az ki kérte az õrt, Hogy miért zárták be ide õt? De az õr nem szólott, nem beszélt, Leírta egy papírra, hogy miért. – Azért, mert ez Csendváros lenne, Aki beszél, felakasztjuk kedden. S, épp ma van június húsz, kedd, Az akasztófa vár benneteket! Az õr ezeket tudta leírni, Aztán vitte õket akasztani. De a kötél alatt mind eltûntek, Hiszen itt minden lehetséges. Egy réten találták magukat, Innen folytatták útjukat. Betti néni mentette meg õket, Különben mind halottak lennének.

Kannibál virágok X. fejezet

Ugye, milyen szép a természet? Az osztály is eddig ezt hitte. De most alaposan ráfáztak! Kannibál virágok földjén jártak! A virágok kibújtak a földbõl, Õk majd meghaltak az ijedségtõl! De azért mégse halhattak meg, Csak amikor lenyelték õket! Mindegyik virág lenyelt egyet,

Medgyesi Szilvia rajza Erdei F. 10/A

Bátor Miklós XIII. fejezet

Mármint az osztályból egy embert. Nincs a dolgon mit szépíteni, Az osztályból meghalt mindenki. Senki nem tudja a világon, Hogyan haltak immáron.

Egy furcsa harc XI. fejezet

Aztán mikor lenyelték õket, A virágok mind rosszul lettek. Nincs ezen csodálkoznivaló, Nem ízlett így az ennivaló. Az osztályt újra élesztették, Hogy õket ropogósra süssék. De az osztály amint feléledt, Rögtön bátran harcolni kezdett. Henike haja életre kelt, S, nem mondhatni, hogy nagyon rest. Sõt, sõt inkább ellenkezõleg! Az ellenséget zúzta széjjel. És mit csinált Andi titokban? Bombát készített egy bokorban! Nem csoda õ a bölcsek bölcse, A tudományok nagy õrzõje! A bombát a virágoknak adta, S, osztogatás közben mondta: – Tessék itt az én ajándékom, Legyen tiéd a túlvilágon! Miután így legyõzték õket, Diadalmasan továbbmentek.

Miklós gyorsabb volt a hóhérnál, Kezében a karddal harcolt ám! Vér fröccsent a barlang falára, Hóhér ordított fájdalmában. Nagy-nagy porfelhõ kerekedett És egy rút hang ekképp szólalt meg: – Miklós, bátor a szíved, De a hóhért nem gyõzheted le! Mivel ezt az álmot megölted, Ezért Egyiptomba számûzlek.

A Szfinx átka XIV. fejezet

Az osztályt ez a furcsa rút hang, Egy piramisba varázsolta. Mikor épp elmúlt a varázslat, Pontosan egy Szfinx elõtt álltak. Pár pillanat se telhetett el, És a nagy-nagy Szfinx életre kelt. – Aki válaszol kérdésemre, azonnal, rögtön elengedem. A többiek maradnak velem, Õket megsütöm és megeszem. Ha mind, az összes homok lejár, Társatokká válik a halál. No mi az? Szõ, fon, de nem takács, Az idõtök lassanként lejár! Ezeket mondta a csúnya Szfinx És a homok pergett le máris.

(Vége)

Banyó Viktória verse Belv. Ált. Isk., 7.z

•7

MOZAIK


Budapesti kirándulás Mint minden évben, most is meglátogattuk hazánk fõvárosát és annak szépségeit, nevezetességeit – Budapestet. Az idei kirándulás is, akárcsak a tavalyi, nagy élményekkel gazdagított minket. A busz az iskolánk elõl indult, reggel 7 órakor startoltak a buszok kerekei. A három órás utazás gyorsan telt, hiszen a diákok örömüket lelték a buszon való szórakozásban. Kirándulásunk elsõ állomása a CocaCola gyár volt, ahol megfigyelhettük miként is zajlik a világ leghíresebb üdítõ italának gyártása, palackozása. Elõször egy rövid bemutatón vettünk részt, amelyen ismertették velünk a Coca-Cola-ról a számunkra fontos tudnivalókat. A mindössze félórás, ám igen élvezetes elõadás után, mindenki fogyaszthatott kedvére valóan a hûsítõ italokból. Ezután a gyárban folyó munkálatokba nyerhettünk betekintést. Végezetül, az itt nyert információkból volt rövid, játékos vetélkedõ, amelyen a cég ajándékaira tehettünk szert. Utunk a Mezõgazdasági Múzeumban, az akkor aktuális trópusi kiállításán folytatódott, ahol csoportokban mérhettük össze az eddig elsajátított biológiai tudásunkat. Mindenki nagy örömét lelte ebben a vetélkedésben, melynek jutalmául mindenki kapott egy csokit és egy szép órarendet. Városlátogatásunk során ellátogattunk Budapest szívébe, a Hõsök terére. Ott lehetõségünk volt megcsodálni a páratlan szépségû szoborcsarnokot, a régi hõsöket, királyokat ábrázoló remekmûveket. Mindemellett az árnyékban pihenve, láthattunk a téren gyakorló gördeszkás fiatalokat, akik páratlan tehetségüket csillantották meg elõttünk. Nagy örömünkre ellátogattunk az egyik legnagyobb bevásárlóközpontba, a Westend City Center-be, ahol mindenki kedvére tölthette a rendelkezésére álló idejét. Sokak betértek a bowling klubba, de volt, aki beérte pusztán a boltok kínálatával, míg volt, aki háziállatot vásárolt magának. A kimerítõ nap ellenére jól tûrtük az utat hazafelé is. Voltak, akik csendben zenét hallgattak, míg mások a mai nap eseményeirõl társalogtak. Mindannyiunk nevében remélem, továbbra is fennmarad az iskolánknak ez a remek hagyománya. Pintér Evelin 8.a

8•

Szalai András rajza

Egészségnap Egy pénteki napon, iskolánk hagyományához illõen, kezdetét vette az egészségnap, amellyel azt szeretnék elérni az iskolák, hogy a diákok megfelelõen legyenek tájékoztatva arról, hogy miként is éljenek egészségesen. Emellett hasznos tanácsokkal látják el õket. Az iskolánkban a következõ módon szokott zajlani ez a mozgalom már évek

A délelõtt folyamán az alsósok aszfaltrajzversenyen vettek részt, míg a felsõ tagozatosok különbözõ, egészséggel kapcsolatos órákon bõvítették tudásukat a drogokról, az egészséges lelki és fizikai életrõl, és a megfelelõ védekezésrõl a nemi élet során az AIDS ellen. Minden elõadás más-más teremben volt, s ide osztályonként jöhettek a látogatni vágyók. Az elméleti tudásunkat a legvégén egy tanárok által összeállított tesztben mérhettük föl. Pihenésképpen az ebédszünet elõtt sor került a rajzpályázat eredményhirdetésére, majd a diákságot a könyvtárba delegálták, ahol betekintést nyerhettünk a manikûr és a szépségápolás rejtelmeibe. Ezen kívül megkóstolhattuk a vállalkozó kedvû gyermekek által készített salátákat, amelyben, lássuk be, mindenkinek nagy öröme volt. A délután folyamán az osztályok tízfõs csapatai mérhették össze erejüket az akadályversenyen. A nagy drukk sokat segített a nehezebbnél-nehezebb feladatok sikeres átküzdésében. A verseny után eredményhirdetés volt, melyen sor került a legügyesebben szereplõ csapatok kitüntetésére. Maradandó emlékként szolgált számunkra ez a nap, melynek töKovács Alexandra rajza redékeit, a rajzmûveket, ma is megcsodálhatjuk az iskolánkat óta: egy frissítõ reggeli bemelegítõvel kez- belülrõl díszítõ paravánokon. dünk, mely garantálja számunkra, hogy Reméljük, a diákság számára ez a nap fitten induljuk neki a ránk váró akadály- is tanulságos volt, s megváltoztatta a gonversenyeknek, és fogékony legyen az dolkodásukat az egészséges életmódról. agyunk az elõadásokon. Gila Noémi 8.a

DIÁKÖNKORMÁNYZAT


Apjok Vivien diákpolgármester lett Tisztelt Választó Diákpolgárok! A 2006. október 26-i diákpolgármester idõközi választásának eredménye: Apjok Vivien 561 szavazatot, József Attila Gimnázium

Juhász Julianna 358 szavazatot kapott Kertvárosi Általános Iskola A 2006. október 26-i diákpolgármester idõközi választás eredményeképpen APJOK VIVIEN,

Buzás Norbert István 366 szavazatot, Juhász Gyula Református Gimnázium

a József Attila Gimnázium tanulója lett

Tájékoztató a diákpolgármester idõközi választásról 2006. október 10-én az idõközi választás elsõ szakasza lezárult. Megalakultak a választási bizottságok, a szándéknyilatkozatok beérkeztek, az ajánlóíveket megkapták a jelentkezõk. Az iskolákkal egyeztetett idõpontokban a jelöltségre vágyók bemutatkozási lehetõséget kaptak, és lehetõségük volt ajánlásokat gyûjteni iskolájukon kívül is, a többi iskola tanulóinak körében. Ahhoz, hogy diákpolgármester jelölt lehessen valaki, a szándéknyilatkozat leadása után az ajánlóíveken minimum 100 aláírást kellett gyûjtenie.

mányzatától; Borka Barnabás 8. oszt. a Kertvárosi Általános Iskola Diákönkormányzatától; Görbe Sámuel 8. oszt. a Szikszai György Református Általános Iskola Diákönkormányzatától; Dencsik Imre az Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola Diákönkormányzatától; Dányi Árpád 12. évf. a Galamb József Szakképzõ Iskola Diákönkormányzatától; Mészáros Balázs a József Attila Gimnázium Diákönkormányzatától; Ferenczi Gábor I/13.B a Juhász Gyula Reformárus Gimnázium és Szakképzõ Iskola Diákönkormányzatától.

• AZ AJÁNLÓÍVEK LEADÁSI HATÁRIDEJE: október 17., kedd volt. • A LEADÁS HELYSZÍNE: a szavazókör (az iskola) volt. • KINEK LEHETETT LEADNI: az iskolai választási bizottság tagjainak és a diákönkormányzat munkáját segítõ tanárnak. • Érvényes volt az az ajánlóív: - melyet a hivatalos, emblémával ellátott, a városi diákbizottság által kiadott ajánlóíven írtak alá, - egy aláíró neve több helyen nem szerepelhetett, - egy diák, csak az egyik diákpolgármester jelölt ajánlóívét írhatta alá.

Iskolai választási diákbizottság elnökei voltak: A Választási Szabályzatunk szerint, az iskolai választási diákbizottságnak az elnökei alkották a városi választási diákbizottságot.

Diákpolgármester idõközi választáson indulók lettek, a szándéknyilatkozat leadása után Kertvárosi Általános Iskola diákpolgármester jelöltjei: Juhász Julianna 8.a, Zöllei Mariann 8.a József Attila Gimnázium jelöltje: Apjok Vivien 10.A Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképzõ Iskola: Buzás Norbert István 12.A Városi választási diákbizottság tagjai voltak: Balla Zsanett 8. oszt. az Almási Utcai Általános Iskola Diákönkormányzatától; – Belvárosi Általános Iskola, alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Diákönkor-

Iskolai szavazatszámláló diákbizottság tagjai voltak: • Almási Utcai Általános Iskola Diákönkormányzatánál: Virág Fanni, Igaz Evelin, Répa Renáta • Belvárosi Általános Iskola, alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Diákönkormányzatánál: – • Kertvárosi Általános Iskola Diákönkormányzatánál: Pintér Evelin 8. oszt., Gila Noémi 8. oszt., Lehóczki Renáta 5. oszt. • Szikszai György Református Általános Iskola Diákönkormányzatánál: Jáksó Nikoletta, Martonosi Dávid, Dani Mihály • Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola Diákönkormányzatánál: Tamás Bernadett, Totobé Anna, Varga Kitti • Galamb József Szakképzõ Iskola Diákönkormányzatánál: Juhász Márta, Králik Anett, Krémusz Anikó • József Attila Gimnázium Diákönkormányzatánál: Surányi Regina, Németh Marietta, Gábor Alíz • Juhász Gyula Reformárus Gimnázium és Szakképzõ Iskola Diákönkormányzatánál: László Tímea Kinga 9.A, Farkas Orsolya I/13.B, Nagy Noémi I/13.B

Makó Város Diákönkormányzatának diákpolgármestere. Baráti üdvözlettel: Széllné Fógel Erika Makó Város Diákönkormányzatának Városi Választási Bizottsága nevében

Makó Város Diákönkormányzata Munkaterv 2006/2007-es tanévben 1. Diákpolgármester idõközi választás: Október 4. szerda Az idõközi választás idõpontjának kihirdetése Október 5. csütörtök Választási bizottságok kialakítása Október 10. kedd Szándéknyilatkozatok leadási határideje Október 17. kedd Ajánlóívek leadási határideje Október 26. csütörtök A szavazás napja 2. Mikulás futás: December 6. 3. Luca nap: December 13. krampusz és boszorkány szépségverseny, Luca napi játékok, vetélkedõk 4. Adventi készülõdés: December 14. hagyományos kreatív, közös ünnepre hangolódás – barkácsdélutánnal 5. Kisze karnevál: Február 22. fáklyás felvonulás, bábuk égetése, néptánc, népzene 6. Diákönkormányzati Szabadegyetem: Március 1. Elõadások fiataloknak 7. Diákképviselõk és diákpolgármester választása: Március 9. Választás idõpontjának kihirdetése, választási bizottságok megalakulása. Március 10. Szándéknyilatkozatok kiosztása Március 20. Szándéknyilatkozatok leadási határideje Március 21. Ajánlóívek kiosztása Március 31. Ajánlóívek leadási határideje Jelölés eredményének ismertetése, Urna szállítás Április 24. Szavazás napja, Szavazás eredményének ismertetése VÁROSNAP: mandátum átadása 8. Garabonciás nap: Március 12. – Gergelyjárás néphagyományának felelevenítése, iskolák közötti vetélkedõk, görkoris bemutató, karaoke show, önvédelmi sportok bemutatója stb., felvonulás, diákpüspök választás stb. 9. Húsvéti barkácsdélután: Március 29. csütörtök – Pulitzer Kollégium, Hagyományos Húsvéti ünnepvárás 10. Herman hét: Április 16–21. Természetvédelmi és környezetvédelmi programok szervezése 11. Alakuló ülés: Május 10. Makó Város Diákönkormányzatának új képviselõi számára 12. Magyarhertelend: MVDIÖK tábor 2 nap, régi és új képviselõknek

•9

ÉRTÉKEINK


Kossuth-szobor Százegy év nagy idõ, fõleg ha egy szoborról beszélünk. Ha pedig e mû egy nemzeti hõst jelképez, valóban kíváncsiak leszünk történetére. Tegyünk egy kis idõutazást és kutassuk fel a szobor múltját! 1894. április 9-én a makói képviselõk úgy döntenek, hogy emléket állítanak az egy héttel korábban elhunyt Kossuth Lajosnak. Megkezdõdtek az adománygyûjtések, de az ügy még további 14 évet vett igénybe. Végül összegyûlt a pénz és létrejött a 24 tagú szobor-bizottság, melynek tagjai között megtaláljuk Juhász Gyulát is, aki még verset is írt a mûalkotáshoz: Kossuth-szobor (részlet) Alföld porában, kisváros sarában A napban és a hóban nyugton áll, Némán is harsog és nem bántja lárma, Sem a tömeg, mely gyûlöl vagy csodál… Juhász Gyula A mû elkészítésére Kallós Edét kérték fel, aki ekkor már elismert emlékmûszobrász volt. A mûvész 1902 decemberében látogatott el Makóra, terepszemle céljából. A szobor helyét az akkori Hollósy Kornélia színház elõtt jelölte ki. 1903 márciusában bemutatta tervét és megkötötték a szerzõdést. A szobrot már készülése közben „…az or-

Bocskai kabátja redõket vetve omlik alá. A kompozícióban érvényesülõ lendületes pátosz nem a modellé, hanem az ércbeli formáé. A szobor 1905. szeptember 24-i leleplezésén tízezres tömeg vett részt. A mû elkészülte alatt a szobor-bizottság „parkíroztatta és bekerítette” a kijelölt területet. Az avatásra végül 1905. szeptember 24-én került sor. Negyvennégy évig állt a szobor háborítatlanul, míg 1949-ben a szovjet hõsi emlékmû felállításakor az önkormányzat elé került. 1956-ban történelmi esemény színhelyévé vált, ide vonult a pesti sortûz ellen tüntetõ makói tömeg és itt szavalta el a Nemzeti dalt Institoris Ildikó. 2005-ben a városházához jó pár méterrel A Kossuth-szobor napjainkban közelebb „költözött”. szág egyik legszebb Kossuth-szobra…”Azóta e mû Makó belvárosának nak titulálták. gyöngyszemeként áll. Az alkotáson Kossuth jobb kezét kifejezõ mozdulattal szívére szorítja, balját Belvárosi Ált. Isk. – 7. z. osztály kardja markolatán nyugtatja, ahonnan „Dózsa György unokái”

Elsõ pillanatok a JAG-ban Az elsõ napon, az évnyitó napján körbevezettek minket a Gimnázium épületében. Nagyon szépnek találtuk, sok ismeretlen termet láttunk. Az új tantárgyat izgatottan vártuk. Az elsõ órákon ismertették az iskola házirendjét és a balesetvédelmi elõírásokat. Éreztük, hogy itt többet várnak tõlünk, mint elõzõ iskoláinkban. Kellemes meglepetés volt, hogy a nagy szünetben zenét hallgathattunk a folyósokon. Úgy érezzük, rengeteg lehetõség tárul fel a szakkörökön és a könyvtárban. A rászorulók lift segítségével juthatnak fel az emeleti tantermekhez. Az ebédlõben levest, A,B menüt és desszertet választha-

10•

tunk. Persze, ne feledkezzünk el az auláról, ahol sok rendezvényt tartanak a tanév során és itt volt elsõ itteni évnyitónk is. Az iskolabüfében nagy választék várja a megéhezett, nassolni vágyókat. Nem rég volt a gólyaavatónk is, melyet a 8. osztályosok szerveztek az újdonsült kisgimnazistáknak. Igyekszünk jobban megismerni tanárainkat és társainkat. Úgy érezzük, érdekes, sok munkával teli év áll elõttünk. Simon Edina, Fábián Tímea, Horváth Nóra, Nádasdi Anna, Ergedi István 5.a osztályos tanulók JAG

Kenyeres Rudolf fotója, JAG 11.D

ÉLMÉNYEINK


Színházlátogatás Az elmúlt tanévben négy alkalommal látogattunk el a Szegedi Nemzeti Színházba. Mivel mind a gyerekek, mind az õket kísérõ pedagógusok részérõl igény mutatkozott az ismétlésre, ismét belevágtunk a szervezésbe. Ebben az évadban is négy darabot tekintünk meg: a Hegedûs a háztetõn címû musicalt, A szabin nõk elrablása címmel egy zenés bohózatot; szerepel még a mûsorban egy operett, a Luxemburg grófja, valamint egy mesejáték Szindbád címmel. Minden elõadásra – az osztályfõnökök megítélése alapján – négy diákot viszünk magunkkal a Diákönkormányzat jóvoltából. Az elsõ elõadásról Batik Henrietta, 6. osztályos tanuló így számol be: 2005. november 10-én délután fél 6-ra megtelt a busz, és elindultunk Szegedre. Mikor fél 7 felé beléptünk a Szegedi Nemzeti Színházba, valamennyiünket lenyûgözött a gyönyörû színházépület. Bizony igaza volt tanárainknak, mikor azt mondták nekünk, hogy színházi elõadásra ünneplõ ruhába illik öltözni, s ehhez méltóan viselkedni. A musical 7 órakor kezdõdött, s mindannyiunknak nagyon tetszett. Annak, aki nem lehetett velünk, elmondom, hogy a musical olyan darab, amelyben a szereplõk énekelnek és táncolnak is, de alapvetõen beszélnek. A leghíresebb énekes szám a „Ha én gazdag lennék…”, biztosan többen hallottátok már. Röviden megosztom veletek, mirõl szól a darab. Egy régi orosz falu, Anatevka minden-


napjai elevenednek meg a színpadon. Ebben a faluban él Tevje, a tejesember, aki súlyos gondokkal küzd: nagyon szegény s öt lányt kell férjhez adnia. Ráadásul a lányok nem akarnak a hagyomány szerint – házasságközvetítõ útján – férjhez menni, hanem õk szeretnének võlegényt választani, mégpedig szerelembõl. Természetesen az elõadás végére minden megoldódik. „A történetben egy régi világ vidámsága és bánata, életbölcsessége jelenik meg örökzöld melódiák kíséretében, Gregor József fõszereplésével” – írja az elõadásról egy újságkritika. Este 10 órakor nagyon fáradtan és álmosan, de jókedvûen indultunk haza. 3/4 11-kor állt meg a busz az iskola elõtt. Ezen az éjszakán bizony keveset aludtunk, de megérte, mert szép élménnyel gazdagodtunk. A 3. osztályos diákjainknak is volt része színházi élményekben, amelyeket így foglaltak öszsze! Ebben az évben is voltunk színházban. Kitárult elõttünk egy csodálatos mesevilág. Láttuk a „Vár a kölyöksziget” és a „Király kenyere” címû színdarabokat. Mindenki óriási élménnyel térhetett haza. Köszönjük a mûvészeknek azt a lehetõséget, hogy ha egy kis ideig is, de azonosulhattunk a hõsökkel, szereplõkkel. A színházi élményeket elmeséltük szüleinknek, tanítóinknak, társainknak és rajzban is megjelenítettük. Szikszai Gy. Ref. Ált. Isk. tanulói


A zene A zene fontos az életben. Hiszen megkönnyebbülést okoz a szívben. A szép dallamok gyönyörûek. A szomorúak könyörgõsek. Mozart darabjai ritmusosak. A népdalok érdekesek és csodálatosak. Zenét hallgatni béke és nyugalom. Énekelni az a jutalom!

Kirándulásaink az alsó tagozatban

Nyáron az erdõben énekelni, A madarak füttyszavát hallgatni. A víz folyását imádom figyelni. A fák susogását jó hallani.

Sziasztok! Mi vagyunk a 4.b! Szeretnénk megosztani veletek kirándulásaink legszebb pillanatait. Tudtátok, hogy Csongrád és Békés megyében is mennyi érdekes, szép hely van? Mi most már tudjuk. Még nagyon kicsik voltunk, amikor meghívást kaptunk az egyik osztálytársunkhoz, Bogárzóba. Mint egy zsák bolha, úgy ugrándoztunk a hatalmas mezõgazdasági gépeken, a nagy füves pusztán és a töltésen. Második osztályban a lovakkal barátkoztunk Mezõhegyesen. Mindenki kipróbálhatta, hogy milyen érzés lovagolni. Lovasbemutatót láthattunk Ópusztaszeren is. Nagy élményt jelentett a Feszty-körkép, a Panoptikum és a skanzenek megtekintése. Alsós létünk utolsó kirándulását Szeged városában töltöttük. Hajókáztatok már a Tiszán? Nagyon jó kaland. Mint ahogy a kisvonatozás is. Korgó gyomrunkat a Burger Kingben töltöttük meg. Mindenki szerencsésen feljutott a villamosra, ami elvitt bennünket a Vadasparkhoz. Itt elõször egy különleges órán vettünk részt, majd bebarangoltuk a parkot. Ajándékokkal és élményekkel értünk haza. Nagyon várjuk már, hogy a felsõ tagozatban többnapos kirándulásra mehessünk, új tanárainkkal. Reméljük, Magyarország sok felfedeznivalót tartogat még nekünk.

Kertek virágai szépek. Rózsák, gerberák, szegfûk mesések. A virágok álomban életre kelnek. A margaréták frissen tündökölnek.

Hustiák Regina Szikszai Gy. Ref. Ált. Isk.

A nap lemenõben van. Szürkületkor rózsaszínû az ég alja Mikor rávilágít a Duna vizére Tükörfényesen látszik a Maros égitest ikertestvére. Kurunczi Anikó 8. oszt. Szikszai Gy. Ref. Ált. Isk.


•11

MOZAIK


Búcsú Rózsáné Kovács Katalin tanárnõtõl, Kati nénitõl, nyugdíjba vonulása alkalmából A 2005/2006-os tanév végén történt a Belvárosiban Kedves Kati néni! Így tanév végén sokféle érzés kavarog az emberben… Örül a vakációnak, tervez, esetleg még a dolgozatoktól fél… Talán várja a bizonyítványt is, de mindenképpen tudja, hogy jövõre ismét visszatér a megszokott iskolájába, az ismerõs tanárai közé. De egy biztos pont eltûnik az életünkbõl: Katika néni nélkül nem lesz ugyanolyan az iskola, a magyar óra, a csöngetés, de még a szünet sem. Milyen szép dolog a TANÍTÁS. De talán a legszebb, ha azt valaki szívvel-lélekkel csinálja. Katika néni egy ilyen tanárnõ volt. Katika néni… vajon nevét hallva, mi jut róla eszembe? A kedves ismerõs, akivel szünetekben sokat beszélgettünk, tréfálkoztunk? A bölcs

mentor, aki mindig sziklaszilárd példaként állt elõttünk? Az elszánt pedagógus, aki életét a jövõ generáció oktatásának szentelte? Vagy a szakképzett nyelvész, aki jobban ismerte bárki másnál az iskolában a nyelvtan rejtelmeit? Nem tudom… talán csak így egyszerûen, Katika néni…, a mi Katika nénink… Remélem, hogy nyugdíjas évei boldog pihenésben és megérdemelt kikapcsolódásban fognak telni. Utószó: Ismét itt az iskola, és lélekben itt van velünk. A tudás, amit átadott, már a miénk, senki nem veheti el tõlünk. Az emlékezés örökre megõrzi szívünkben kedves egyéniségét, utcán találkozó mosolyát. Hosszú, kellemes vakációt kívánunk! Kiss Dominika 8.a Belvárosi Ált. Isk.

Miért is írok verseket…

Vallomás a költészetrõl, a saját versírásról Kiss Dominikának hívnak. A Belvárosi Általános Iskola 8.a osztályában tanulok. Annak ellenére, hogy reál beállítottságú vagyok, körülbelül három éve szívesen szedem rímekbe az érzéseimet, aggodalmaimat, félelmeimet és persze azt, ami történik velem. Sose ülök le úgy, hogy „Na most írok verset ebben és ebben a témában, aztán majd adok neki egy címet”. Soha. Legalábbis önszántamból nem, de ha megkér valaki, hogy írjak neki egy verset egy adott témában, természetesen szívesen megteszem. De az igazi versíráshoz egyfajta hangulat kell, na és persze a jó öreg ihlet. Könnyebb úgy megértenem a saját érzéseimet, ha látom egy papírra leírva, jól megfogalmazva és így visszaolvashatom. Van, aki magában beszél, van, aki szóban elmondja másnak. Én sem tudom magamban tartani, hát leírom vers formájában. Így mások is láthatják. Bármikor újra elolvashatják és értelmezhetik egy-egy versemet. Talán barátságosabb is, ha egy személyrõl rímekbe szedve tudhatjuk meg, hogy mit érez, mit gondol, mi a véleménye, hogyan él: sõt a költõ személyisége és sok belsõ tulajdonsága is megbújik a sorok mögött. Még azt is megtudhatjuk, hogy milyen hangulatban volt, mikor kiírta magából a gondolatait. Egy beszélgetéskor kifejteni érzelmeidet, a véleményedet a lehetõ legpontosabban elég nehéz. Olyankor megtalálni a legmegfelelõbb szavakat… Nem tudod igazán jól elmagyarázni rögtönözve, hisz egy beszélgetéskor spontán jönnek a kérdések.

Nincs idõd keresgélni a legmegfelelõbb szavakat, így talán félreértenek, vagy egyáltalán nem értenek meg. De ha otthon átgondolod, akkor írod le, amikor érzed, akkor sokkal pontosabban, érthetõbben tudod megfogalmazni a mondanivalódat. Hisz egy vers megírásához akarva-akaratlanul is a legmegfelelõbb, legszebb kifejezéseket használod és a rímek által egy elegáns ruhába öltözteted a gondolataidat. Igazából… annak ellenére, hogy megteszem, nekem elég nehéz másoknak szemtõl szembe beszámolnom a véleményemrõl, vagy elmondani az érzéseimet. Ha versbe írom, csak odaadom egy papíron annak, akinek akarom. Sok olyan dolog van, amirõl nehéz beszélni másoknak. Ezért rímeket faragok a mondanivalómból. Másrészt így emlékezhetek és nyomon követhetem, hogy mit éreztem, milyen voltam két hónapja, egy hete, vagy miben változott a véleményem. Lehet, hogy egy év múlva már könnyesre nevetem a szemeimet azon, hogy milyen voltam. Az ilyen pillanatokért igazán megéri. Van, aki naplóban örökíti meg élete eseményeit, különleges élményeit, azt, hogy milyenek a céljai, a háziállatai, mit érez, mi a kedvenc tulajdonsága. Van, aki versbe foglalja. (Én mindkét csoportot támogatom, de a naplómat nem nézheti meg senki!) Számomra a verseim emlékeket is jelentenek, nem csupán rímeket és szótagszámokat. Ezért írtam, írok és fogok írni verseket.

Hip-Hop Világkupa

Az én kutyám

Az idén Bremenben rendezték meg 43 ország 4500 versenyzõjének részvételével a HipHop Világkupát. Az I.D.O. Táncszövetség tagjai, korábban kiharcolt jó eredményeik alapján vehettek részt a Világbajnokságon. Én a szegedi X-TREME Tánciskola gyerekcsoport tagjaként képviselhettem hazánkat. Európa- és világbajnokok között táncolva, erõs mezõnyben sikerült megszereznünk a 3. helyezést. Felejthetetlen élmény marad számomra Magyarország színeiben a dobogón állni. Császár Dominika 4.a.

Az én kutyám kan kutya. Neve: Pami. 2004 márciusában született. Közepes termetû kutyának számít. Világos zsemle és fehér színû a szõre. Feje szép és kicsi, fülei barnák. Okos és értelmes tekintete van. Teste arányos, egyenes tartású. Farka rövid szõrrel borított és felfelé kunkorodik. Testtömege: 26 kg. Lábai hosszúak, kecsesek. Barátságos természetû, szereti a gyerekeket. Sokat rosszalkodik: elcseni a játékainkat és mindent szétrág. Nagyon jó házõrzõ, mert a legkisebb neszre is a kerítéshez rohan ugatva. Napközben szunyókálgat, este éberen figyel. A környezõ macskáknak nagy ellensége. Felkergeti õket a háztetõre vagy egy magas fára. Mivel 6 hetes kora óta nálunk van, ezért igencsak öszszenõttünk vele. Szalai Klaudia 4.a

12•

Napkönyv könnyek Képek… mind a múlt képei! Egy könyv, melynek csak most teltek lapjai. Milyen hamar… miért ily korán? Hisz még száz fejezet várhatott volna rá. Lapok… Napok… s száz emlék Miért vagytok most oly messze, oly rég? Szemem elõtt táncol a múlt… Melyben megelevenedik, mi volt… Oly szép! S könnyez már a múlt! Könnyez, könnyez, száz, száz cseppet szült Szemünk szívdobbanásunkra! A búcsú, és a múlt szívvirágunkra. Hulló cseppek… egy-egy világ. Kis törpékben emlékóriás. Ezek a képek adhatnak talán írt, Melyekre szívünk még inkább „kinyit”. A nagy cseppek sziporkáznak, Szinte példaképei a romantikának! Tudjuk, hogy a románoktól ered Minthogy a pontokat Leander szülte meg. Õsi szimbólumokat sír A szégyen, mely arcokat pirít, Õsi sárkányok szárnyalnak Mint toposz, könnyeiben múltunknak. Ahogy megered az esõ, Múlt szava cseng, a múltból jövõ, Szülei a Debreceni Kollégiumba adták iskolásnak lenni. Nagy költõk … arany a János Poétika, jólét nem nyerõ páros Ad a sors szegény párának Margit-szigeten fejét hajléktalanságnak. Hosszabb lélegzetvételû Cselekmény kell, mert kiderül Hogy Rákócziak Ference Felségárulás miatt a börtön kegyence Mily szépek is voltak ezek… Még a dûlõk elkendõzése sem kell! De bárcsak a könyv… Nézzétek! Az emlékcseppek tengerré válnak össze! Furcsa kép ez. Jövõ? Jelen? Huszonhét csillag fog egy napot közre A szívünk igaz sugara Örökre kötõdik a Nagy szívére! Köszönjük a tudást, a fényt, Mit Katika néni Napja nyújtott felénk! Kiss Dominika 8.a Belvárosi Ált. Isk.

Alapítva:

Kiadja: Makó Város Önkormányzata Felelõs kiadó: Dr. Buzás Péter polgármester Felelõs szerkesztõ: Molnár László tanár, újságíró Szerkesztõség: 6900 Makó, Széchenyi tér 6. Szerkeszti a szerkesztõbizottság Nyomdai elõkészítés: 826design Nyomás: Makói Nyomda

VI. évf szám nov. dec. Alapítva:

Recommend Documents