VI. évf. 5. szám május

VI. évf. 5. szám 2016. május

Komárom-Esztergom megyei könyvtárszakmai folyóirat (A Téka Téma utódja) http://kemlib.jamk.hu [email protected]

Kiadja a József Attila Megyei és Városi Könyvtár 2800 Tatabánya, Fő tér 2. Felelős kiadó dr. Voit Pál igazgató Felelős szerkesztő: Szilassi Andrea. Rovatvezetők: Erősné Suller Ildikó, dr. Horváth Géza, Feketsné Kisvarga Anita, Kissné Anda Klára, Mikolasek Zsófia, Nagy Edit, Szilassi Andrea. Design: Török Csaba. Műszaki szerkesztés: Szilassi Andrea ISSN 2062-5782

Tartalom Megyei körkép

Nász János (Tatabánya) A Nyitott Kapukon is nyitottak voltunk ........................................................ 4. oldal

Sári Aliz Imola (Tatabánya) Hangfürdőzés a JAMK-ban ......................................................................5-6. oldal

Szilassi Andrea (Tatabánya) Ismét a Windows 10-ről a NetNagyi Klubban .............................................7-9. oldal

Csombor Erzsébet – Kovátsné Várady Eszter (Esztergom) Réz András a városi könyvtárban .......................................................... 10-11. oldal

Csombor Erzsébet (Esztergom) Könyvtári beszélgetés Ugron Zsolnával ................................................. 11-12. oldal

Csombor Erzsébet (Esztergom) Köztünk élnek „extra” – dr. Bodri Ferencre és Dévényi Ivánra emlékeztünk ................................................................ 12-13. oldal

Pappné Adolf Erzsébet (Tát) A babák szerelmesei – 10 éves a táti Porcelánbaba Klub ......................... 14-15. oldal

Béke Ildikó – Takács Tímea (Oroszlány) Így írnak (s főznek) ők ............................................................................. 16. oldal

Mi történt a KSZR háza táján?

Erdősné Csík Katalin (Bajna) Gyöngyékszer- és mézeskalács-kiállítás. ............................................... 17-18. oldal

Mikolasek Zsófia (Tatabánya) Olvasd velünk! – már a kistelepüléseken is ............................................ 18-19. oldal

Kristófné Szabó Szerafina (Naszály) A színpadon a SZÖSZ ......................................................................... 19-20. oldal

Bene Nikolett (Bakonysárkány) Drámaóra a könyvtárban .......................................................................... 20. oldal

Bene Nikolett (Bakonysárkány) Mese nélkül felnőni – Mikolasek Zsófia előadása Bakonysárkányon ................ 21. oldal

Szilassi Andrea (Tatabánya) E-learningről és nyelvtanulásról Szomoron ............................................ 22-23. oldal

Kitekintő

Kissné Anda Klára (Tatabánya) Kulturális zarándoklat Érsekújvárra ....................................................... 24-25. oldal

Nász János (Tatabánya) Közösségi megosztás és öko-közösségek ............................................... 26-27. oldal

Gyereksarok

Erősné Suller Ildikó (Tatabánya) Öko-hét a gyermekkönyvtárban ........................................................... 28-29. oldal

Zimonyi Zsanett (Esztergom) Alternatív irodalomóra Vörös Istvánnal… .............................................. 29-30. oldal

Dományi Zsuzsanna (Tata) Fergeteges találkozó a könyvtárban ..................................................... 30-31. oldal

Honismeret, helyismeret

Dr. Horváth Géza (Tatabánya) Görgei Artúr emlékezetéről Komáromban .............................................. 32-34. oldal

Óvári Zsuzsanna (Lábatlan) Lábatlan – 70. alkalom, rendhagyó helyszínen ....................................... 34-35. oldal

Egyesületi élet

Dollmayer Bea (Tata) Tájékoztató az MKE 2016. évi küldöttközgyűléséről ................................ 36-37. oldal

Megyénk könyvtárai a sajtóban

Nagy Edit (Tatabánya) 2016. áprilisi újságmegjelenések .......................................................... 37-40. oldal

Megyei körkép Rovatvezető: Feketsné Kisvarga Anita [email protected] 34/513-677

VI. évf. 5. szám 2016. május

A Nyitott Kapukon is nyitottak voltunk Nász János Április 20-21. között immár 18. alkalommal rendezték meg a Nyitott Kapuk elnevezésű rendezvényt. Ebben az évben 16 helyi szolgáltató szervezet jelent meg, és mutatta be tevékenységét célirányosan az óvodai-iskolai korosztálynak és az őket kísérő tanároknak, nevelőknek. A bemutatkozók között kiemelt hangsúllyal szerepeltek a környezettel és természetvédelemmel foglalatoskodók, ami nem véletlen. Schmidt Csaba polgármester a megnyitójában különösen kihangsúlyozta, hogy Tatabánya fejlesztési koncepciójában az egyik központi kérdés, hogy a város a fenntartható gazdaság- és környezetfejlesztés segítségével egy élhető, szerethető hely legyen minden itt lakó számára. Könyvtárunk két standdal is jelen volt a rendezvényen. A visszajelzések szerint az egyik legtartalmasabb és legszínvonalasabb bemutatót produkálta. Intézményünk alapszolgáltatásairól folyamatos vetítéssel adtuk egy összefoglalót, valamint környezetvédelmi totót tölthettek ki a gyerekek. A legkisebbek pedig a szőnyegpadlón elterülve, élvezettel lapozták a gyermekkönyvtár által kiválogatott könyveket. Közel háromszáz résztvevőnek nyújtottunk információkat könyvtárunk öko-központúságáról és szolgáltatásairól. Ezekről nemcsak a gyermekek, hanem az őket kísérő nevelők is örömmel tájékozódtak, hiszen némelyiket felhasználhatják,

beilleszthetik oktató-nevelő programjaikba. Mindezekért köszönet illeti könyvtárunk „bezöldült” csapatát, Erősné Suller Ildikót, Nagy Ádámot, Nász Jánost, valamint a programot, csapatot szervező és irányító Kissné Anda Klárát.

A könyvtár standjánál. Fotó: Nagy Ádám

További képek a rendezvényről: http://www.jamk.hu/galeria/index.php?/category/375 A rendezvényen résztvevő szervezetek: Agora Nonprofit Kft. - Vértes Agorája, Északdunántúli Vízmű Zrt., József Attila Megyei és Városi Könyvtár, KEM-i Katasztrófavédelmi Igazgatóság, KEM-i Kormányhivatal-Népegészségügyi Főosztály, Magyar Posta Zrt., Százvölgy Természetvédelmi Egyesület, Tatabánya Erőmű Kft., Tatabánya MJV Rendőrkapitánysága, Tatabányai Gyémánt Fürdő, Tatabányai Klímakör, Tatabányai Múzeum – Szabadtéri Bányászati Múzeum, T-SZOL Zrt., Vértes Vidéke Kft., Vértesi Erdő Zrt. Zöld Sziget Kör.

Hangfürdőzés a JAMK-ban Sári Aliz Imola A József Attila Megyei és Városi Könyvtárban a 2016. május 2-án, hétfőn 17 órakor megrendezett Öko-estén a spiritualitás kapta a főszerepet. A program a LélekHangÁradás címet viselte, amin a tehetséges tibeti és nepáli hangtálakkal gyógyító, és nem utolsósorban jógaoktató, Kazi Kari – rendes nevén Kazamér Károly – lazította el testünket és a tudatunkat egyaránt.

Szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy mindannyian egyediek vagyunk, mások az igényeink! Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, nem kell semmi más, csak azt tenni, enni és inni, ami jó – vagyis jól esik – nekünk. Ezek által pozitív rezgésszámmal töltődünk fel, sokkal boldogabbnak és kiegyensúlyozottabbnak érezzük magunkat. Ezt az állapotot nagyon nehéz megtartani, mivel nekünk, magyaroknak szinte lételemünk a panaszkodás. Erről kellene valahogy leszoknunk. Kiszállni a mókuskerékből és pozitívan gondolkozni – gondolni nemcsak a körülöttünk lévőkre, hanem elsősorban saját magunkra. Elvégre minden belülről, – belőlünk – indul ki, és kezünkben van a változás kulcsa. Ugyanakkor a rossz érzés, illetve stresszt keltő alacsony rezgésszámok már-már olyannyira a tudatunkba, testünkbe vannak ivódva, hogy nehezen tudunk önmagunkon segíteni. Szerencsére újra kezdjük felfedezni a spirituális technikákat, gyógymódokat, szemléletet. Így könnyebben segítséget tudunk kérni hozzáértőktől, könnyebben megtalálhatjuk a számunkra ideális gyógymódot. Az egyik ilyen spirituális gyógymód a hangterápia tibeti hangtálakkal.

Kazamér Károly az előadás kellékeivel. Fotó: Zantleitnerné Szebenyi Zsuzsanna

Magáról a jógáról a legtöbb ember azt hiszi, hogy nehéz, nyakatekert mozdulatokat kell ahhoz csinálnia, hogy harmóniába kerüljön testével − ezért inkább bele sem kezd ebbe a testmozgásba. Bár igaz, hogy a jógának léteznek bonyolultabb és hajlékonyságot próbára tevő mozdulatsorai, de léteznek kimondottan kezdő, illetve speciálisabb fajtái is (pl. női jóga). Ezeket az egyszerűbb mozdulatsorokat akár az idősebb korosztály is elvégezheti különösebb megerőltetés nélkül – sőt, ajánlott is a számukra. Mindennek a kulcsa a helyes légzésgyakorlat elsajátítása, mert ennek hatására könnyebben és hosszú távon is fent tudjuk tartani a harmóniát testünkkel és szellemünkkel. Emiatt fontos figyelembe venni, mi lehet a jó nekünk? Hiszen nem mindenkinél hatásos az aktuális „divatdiéta” és „divatmozgás”.

A tibeti hangtálak felhasználása igen sokoldalú. Terápiás céllal alkalmazzák stresszoldó hatása miatt, de rég elfeledett testi-lelki sérülés meggyógyítására is megfelel. Általában hétféle fémből készülnek ezek a tálak, de nem ritka a nyolc, illetve a tizenkét fajta fém ötvözete sem. Hagyományosan a következő fémek ötvözetéből készítik a hangtálakat: arany, cink, ezüst, higany, ón, réz, vas.[1] Előfordul az is, hogy cink helyett ólmot kevernek bele. Ezeknek a fémeknek a kínai és a tibeti asztrológia szerint megvan a hozzájuk kapcsolódó bolygójuk, illetve égitestjeik. Az aranyhoz a Nap kapcsolható, mint életet adó erő. Az isteni erőt, a lélek világosságát, a vitalitást és az életerő forrását jelképezi. A Hold fémbeli társa az ezüst. A fejlődést, a lelki energiákat jelképezi, de hozzá csatlakoznak még az emberi életciklusok, a termékenység, a mozgás, a ritmus és természetesen az apály-dagály jelenség. A higanyhoz a Merkúr bolygó kapcsolódik. A

bolygó energiája mind a szilárd, mind a folyékony halmazállapothoz csatlakozik. Egyaránt képviseli az életet és a halált, a földet és a mennyet; egyfajta hidat alkot az isteni és az emberi között. Jelképezi a gondolkodást, tudást és kommunikációt. A Vénusz fém megfelelője a réz. A Vénusz szimbolizálja a művészetet, a kreativitást, a szexualitást, a szerelmet és a szépséget. A vashoz a Mars, mint nyers energia kapcsolódik. Képviseli a nemzőerőt és az elhatározást a háborúhoz. Az ón bolygótársa a Jupiter. Mivel a Jupiter a legnagyobb méretű és tömegű bolygó, a szellem erejét testesíti meg; a kozmikus látást, az univerzális tudást reprezentálja. Az ólom bolygópárja a Szaturnusz, ami a materializmust, az összehúzódás energiáját és a befelé ható erőket jellemzi.[2] Miután megismerkedtünk a jóga hasznosságával, a szemléletváltás és a pozitív gondolkodás fontosságával − átadtuk magunkat az igazi, nyugodt relaxációnak. Én még sosem vettem részt hangterápián, következésképpen óriási kíváncsiság és izgatottság volt bennem amiatt, hogy hogyan fogom magam érezni, ha megszólalnak a hangtálak; képes leszek-e ellazulni és nem gondolkodni. Természetesen, ahogy elkezdtek megszólalni az eszközök, azon nyomban átadtam magam a pihenésnek. Miközben relaxáltunk a hangfürdő csodálatos rezgései alatt, képek, élmények, hangulatok

rohamoztak meg minket. Volt, akinek egy régi lelki sérülés került a felszínre, volt, akinek valamelyik testrésze kezdett el egy pontban fájni, és volt, aki egy képzeletbeli utazáson vett részt. Sokunknak megelevenedett Tibet; a kolostorok és a benne élő szerzetesek, az itt élő felnőttek és gyerekek. De volt olyan személy is, aki egy elvesztett családtagját látta újra, és akadtak olyanok is, akik állatokat láttak, vagy az időjárás elemeit élték meg. Összességében a hangfürdőről mindenki spirituális élményekkel és a lélek könnyebbségével távozott. Egyúttal érződött a csoporton egyfajta elhatározottság is afelé, hogy jobban koncentráljon ezek után önmagára. Hiszen ha önmagunkra koncentrálunk, még inkább a pozitív érzésekre, legfőképpen a szeretetre tudjuk irányítani a figyelmünket, aminek következtében kellemes érzéssel – rezgésszámmal – töltődünk fel, és ez kihat környezetünk érzelmeire egyaránt. Az előadás létrejöttét köszönjük az Öko-est házigazdájának, Nász Jánosnak és a csodálatos tibeti hangtál virtuózoknak, Kazi Karinak és kedvesének, Manginak. Bálint Györgyi: Tibeti hangtálak és egészségmegőrzés. Történetek – terápiák – titkok. Kecskemét, G50 Kiadó, 2009. 24. p. [1]

Bálint Györgyi: Tibeti hangtálak és egészségmegőrzés. Történetek – terápiák – titkok. Kecskemét, G50 Kiadó, 2009. 46-47. p. [2]

Fotó: Zantleitnerné Szebenyi Zsuzsanna

Ismét a Windows 10-ről a NetNagyi Klubban Szilassi Andrea Amint azt márciusi beszámolómban is előre jeleztem, májusban ismét ezt a témát tűztük napirendre. Mivel a vendégek közül heten nem vettek részt az előző programon, ezért egy vázlatos ismétlésre is sor került néhány téma kiragadásával. E cikkben folytatom a témakör taglalását néhány fontosnak vélt gondolattal.

A beállítások testreszabása Az előadás során megnéztük, hogyan lehet a Start menüből kedvenc alkalmazásaink ikonját a kezdőlapra vagy a tálcára rögzíteni, és hogyan tudjuk ezeket az ún. csempéket csoportosítani, átrendezni. Átismételtük azt a háromféle módot is, amelyek segítségével előkereshetjük az egyes programokat a Start menüből. Vannak persze a számítógép személyre szabásának régebbről jól ismert módjai is, így például az asztal hátterének módosítása, a színek, a kurzor és egyes ikonok megváltoztatása. Felhívtam a figyelmet egy praktikus újdonságra. Gyakran használt mappáinkat, dokumentumainkat rögzíteni tudjuk a mappalista tetején az ún. Gyors elérésben. Így rövidebb idő alatt elővehetjük, amikor szükséges.

Ajándék

Áru

Tudnunk kell, hogy az ajánlott frissítési lehetőség nem jelenti azt, hogy a Microsoft most már ingyen adná bármelyik operációs rendszerét. Ez az upgrade csak azok számára díjtalan (korlátozott ideig), akik egyszer már fizettek a Microsoft valamely korábbi operációs rendszeréért. Az illegális szoftvert használók számára nincs frissítési ajánlat. De a jogtiszta szoftvert használók közül is csak a Win.7, 8 és 8.1 rendszerek használói számára kínálták fel a Win.10-et − az XP és a Vista használói kör kimaradt. Nekik viszont volt már upgrade-re módjuk 2014-ben, amikor Win.8-ra válthattak (egy éven át), ha számítógépeik műszaki paraméterei ezt lehetővé tették.1 Aki minden feltételnek megfelel, annak a gépére is csak akkor települhet le a frissítési segédprogram, ha be van kapcsolva a frissítések automatikus letöltődése. Egyébként egy évig tart az ingyenes akció időszaka, amely rövidesen, 2016. júliusában lezárul.

1

Részletesen írtam erről: Az XP és az Office 2003 közelgő alkonya, Kemlib 2014. 1. sz. p. 28-30.

Újdonság még a Feladatnézet és a Műveletközpont. Folyamatosan jelen vannak a tálca bal és jobb oldalán. Előbbi az éppen futó összes alkalmazást mutatja miniatűr állapotban, ahonnan elővehetjük vagy bezárhatjuk azokat. A Feladatnézet gomb még további asztalok létrehozását, párhuzamos alkalmazásukat is lehetővé teszi. Számomra ez fölöslegesnek tűnik, ráadásul zavart okozhat, hogy mit hová mentettünk el. Műveletközpont egyrészt tartalmazza a legfontosabb beállítások beés kikapcsolásának gombját (WIFI, virtuális magánhálózat, Bluetooth, fényerőbeállítás, stb.), másrészt rendszerüzeneteket továbbít a felhasználó felé. Utóbbi esetben kifehéredik az ikon. A

Módosult eszköztárak Fülekkel, legördülő, valamint jobb klikk nyomán megjelenő helyi menükkel a Windows 10-ben is találkozhatunk, de itt leginkább a képernyőn vízszintesen megjelenő, ún. alkalmazás szalagok a jellemzőek. Ezek ikonjaira kattintva feltárul függőleges oszlopokban a műveletek kínálata. Ezeket jól illusztrálja a Képek applikáció,

amelynek szerepe nem tévesztendő össze a Képek mappával! A Képek alkalmazás egy képkezelő és -szerkesztő szoftver, amely egy fotó kiválasztását követően, a ceruza ikonra kattintás után tárja elénk a kép módosításának, javításának eszköztárát.

E Kiefer Béla által készített pécsi fotó körül jól látható a műveletikonok jellemző, új megjelenési módja.

Gyakran használt új jelzések még sokféle applikációnál és a Start menünél a három rövid, párhuzamos vonal, amely visszalépést jelent a teljes listához. Elrejtett műveletek előhívására szolgál a három pont. A képernyő mozgatása, változtatása, új egérműveletek Az egérrel történő bal és jobb egeres kattintás, valamint a görgő használata továbbra is változatlanul alkalmazható. Amikor koppintásra vonatkozó felhívást olvasunk, olyankor érintőképernyős eszközzel van dolgunk. A koppintás dupla érintést jelent, és egyenértékű a dupla kattintással. Bár nem Windows 10-es specialitás, de érdemes megjegyezni, hogy az ilyen többfunkciós számítógépeknél érintéssel és húzással is tudjuk a képernyő tartalmát mozgatni, nagyítani és kicsinyíteni. A méret változtatása pedig a képernyő összemaszatolása helyett érintős egereken is lehetséges, ha ujjunkat az egérpadon a téglalap átlóinak irányában szét- vagy összehúzzuk. Van új mozdulat is, például a rázás. Amikor több alkalmazás vagy fájl is meg van nyitva (nem teljes méretben), ilyenkor gyorsan kiemelhetjük azt, amire leginkább szükségünk van. Bal egérrel „megfogjuk” a kiválasztott alkalmazást / fájlt a címkéjénél, és finoman föl-le mozgatva a kiválasztott ablak teljes méretre vált,

a többi pedig automatikusan lekerül a tálcára. A szélre húzás szintén több ablak megnyitása után, közepes ablakméretnél alkalmazható. Hasznos művelet, ha párhuzamosan több programmal is dolgozunk, vagy folyamatosan figyelemmel kellene kísérni egy fájl tartalmának változását. Ilyenkor megfogjuk az adott programablakot a címkéjénél, és kihúzzuk a képernyő szélére. Ekkor ez az ablak elfoglalja a fél képernyőt, a másik felén pedig vagy a második program ablaka lesz látható, vagy az összes megnyitott alkalmazás miniatűrje. Ezek párhuzamos munkavégzésre mind használhatók, de persze érdemes kettőre csökkenteni őket a jobb láthatóság érdekében. Alkalmazások (applikációk), szoftverek A Windows 7 használóinak meglepő lehet, hogy nincs annyi szoftver előtelepítve, ha olyan újonnan vásárolt számítógépre tesznek szert, amelyeken Windows 8.1 vagy 10 fut. Így például a játékok is hiányoznak. Ennek alapvető oka, hogy a Microsoft a felhasználók döntésére bízza, hogy letöltsék azokat az alkalmazásokat, amelyekre szükségük van. A Windows Áruház ingyenes és fizetős applikációkat egyaránt tartalmaz. Vannak olyan hibrid megoldások is, ahol az app letöltése bár ingyenes, de felhívják a figyelmünket, hogy vásárlásra kérhetnek bennünket az alkalmazás használata során.

A TripAdvisor az utazások szervezését teszi könnyebbé külföldi és belföldi vonatkozásban egyaránt. A regisztrált tagok értékeléseket, képeket is közzétehetnek, amely alapján rangsorolják az éttermeket, szállodákat. Választhatunk kategóriák szerint is úticélokat.

Az áruházban tett látogatások során érdemes kipróbálni a kategóriák szerinti nézelődést, vagy fogalom szerinti keresést végezni, ugyanis a

kiemelt helyen hirdetett alkalmazások célközönsége a fiatalság. Később, néhány letöltés után már személyünkre szabott kínálattal is találkozhatunk. E letöltésektől függetlenül a Windows 10-zel eleve kapunk bizonyos alkalmazásokat időjárás előrejelzésre, zenelejátszásra, filmnézésre, képszerkesztésre, hangfelvétel készítésére, útvonaltervezésre és utazásra, és még további hasznos funkciókra. A videók megtekintéséhez a Filmek + TV app mellett a már ismert Windows Media Player is rendelkezésre áll, de lehetnek olyan régebbi filmjeink, amelyek olyan kódolással készültek, hogy nem tudjuk ezekkel lejátszani. A VLC Media Player rendkívül sokféle video codecet tartalmaz; ezt telepítve biztosan minden videónk - filmünk lejátszható lesz Windows 10-nél is.

A Térképek app használatához célszerű bekapcsolni a GPS-t a számítógépen / tableten / telefonon. Nemcsak gyalogos és autós útvonaltervezésre alkalmas. Települések 3D-ben menüje segítségével barangolhatunk virtuálisan a világban.

A Microsoft rendszereit használó okostelefonok, tabletek talajdonosainak érdemes tudni azt is, hogy bár az applikációk fejlesztői leggyakrabban Androidra és iOS-ra írják alkalmazásaikat, de ez nem jelenti azt minden esetben, hogy a Microsoft felhasználói ki lennének zárva az adott app használatból. Gyakran ugyanis létezik az alkalmazásnak honlapváltozata is (hiszen az volt előbb). Ezt pedig a böngészőn keresztül is tudjuk használni, és az oldalt a telefon kezdőképernyőjére is elmenthetjük parancsikonnak. Eltérő verziók Új eszköz vásárlása előtt legyünk tisztában azzal, hogy Windows 10 operációs rendszer nemcsak egyféle van, és nagy különbség mutatkozik közöttük funkcionalitás tekintetében. A csalódás elkerülése érdekében célszerű előbb alaposan tájékozódni, mire számíthatunk. Az okostelefonokon és tableteken futó Windows 10 Mobile nem teljes értékű a PC-s verzióval összevetve. Mindkét platformon vannak olyan szoftverek ill. applikációk, amelyek nem futtathatók a másikon. De a számítógépekre kifejlesztett Win.10 Home és Professional verzió között is jelentős az eltérés használhatóság tekintetében. Található még nagyvállalatoknak kifejlesztett változat is Enterprise néven, és egy, az oktatás szereplőinek szánt Education verzió is más-más jellemzőkkel.

Netnagyik. Fotók: Barczai Tiborné, Szilassi Andrea

Megyei körkép Rovatvezető: Feketsné Kisvarga Anita [email protected] 34/513-677

VI. évf. 5. szám 2016. május

Réz András a városi könyvtárban Csombor Erzsébet – Kovátsné Várady Eszter A Könyvtári beszélgetések sorozat vendége 2016. május 2-án Réz András filmesztéta, műfordító, forgatókönyvíró, reklámszakember volt. Ezen a napon érettségiztek a diákok magyarból. Így aztán kézenfekvő volt Bánhidy Vajk első kérdése a vendéghez: Réz András melyik feladatot választotta volna? Egyiket sem – hangzott a válasz. Kortárs irodalomból választott volna témát, de ilyen feladat nem volt.

Tudományegyetem bölcsészkarán végzett magyar-orosz szakon.) A 60-as, 70-es években nagy filmek születtek. Gondoljunk a francia, az angol újhullámra, vagy a csehszlovák filmgyártásra; de magyar filmeket is említhetünk, amelyek a szabadság kérdésével foglalkoztak, pl. a Feldobott kő, Szeressétek Ódor Emiliát stb. A filmek kapcsán szó esett a cenzúráról. Az utólagos cenzúra jobbnak minősíthető, mert így legalább elkészült a film, amit később bemutathattak – jó példa erre Bacsó Péter: A tanú című mozija. Az előzetes cenzúra viszont megakadályozza a film megszületését. Mindennél rosszabb azonban a belső cenzúra, amikor valaki előre visszafogja magát, és nagyon meggondolja, mit juttathat kifejezésre, nehogy félreérthető legyen az alkotása. Réz András fordít is. Kevesen gondolnák, hogy a Tesz-Vesz város magyar szövegét neki köszönhetjük. A gyerekkönyvek mellett humoreszkeket magyarít, ami nem kis kihívást jelent, mert a humor erősen kötődik ahhoz a kultúrához, amelyben született.

Réz Andrásról Nyári Andrea készítette a fotót.

Filmek iránti olthatatlan „szerelmét” a feleségének köszönheti. Ő vitte el harmadéves egyetemista korában Bíró Yvette és Király Jenő filmesztéták szemináriumára, ami meghatározó élményt jelentett a számára. (Az Eötvös Loránd

Természetesen szó esett a Saul fia című Oscar díjas filmről. A vendég elmondta, hogy a film elején rossznak ítélte a forgatókönyvet (szakmai ártalom, maga is ír forgatókönyvet), majd eljött a pillanat, amikor rájött, hogy nem jól nézi a filmet. A film ereje az új technikának köszönhető. A kamera élesen csak a főszereplő szemszögéből láttatja a történéseket, de minden más homályban marad. Nem látod, de hallod a körülötte zajló eseményeket. Így a néző belekerül ebbe a világba, és azt éli át, amit a főszereplő. Eredeti film, de nagy bátorságra vall, hogy megcsinálta Nemes Jeles András. Magyarországon kapott érte hideget-meleget, de a németek sem tudták igazán

befogadni. Ez jelzi, hogy még mindig nem tudnak, nem tudunk mit kezdeni a holokauszttal. Szó esett még a kortárs magyar filmekről, amelyek közül a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan címűt – rendező: Reisz Gábor – ajánlotta a hallgatóság figyelmébe. A lendületes, érdekfeszítő beszélgetés elhúzódott, de ez senkinek nem tűnt fel. Sőt, a közönség soraiból érkeztek még további kérdések is. A találkozó szűkebb körű közös beszélgetéssel, jó hangulatban zárult.

Réz András és Kovátsné Várady Eszter. Fotó: Nyári Andrea

Könyvtári beszélgetés Ugron Zsolnával Csombor Erzsébet A Könyvtári beszélgetések keretében Ugron Zsolna írót, újságírót és jogászt köszöntötte Várady Eszter igazgatónő és Bánhidy Vajk moderátor 2016. április 28-án, a Helischer József Városi Könyvtárban. Ugron Zsolna Kolozsvárott született. A család a kislány 11 éves korában költözött át Magyarországra. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán végzett, de sohasem akart jogász lenni. Már egyetemi évei alatt dolgozott a TV2-nél, és hosszú időre ott is ragadt, majd átigazolt a Magyar Televízióhoz. Manapság a Duna TV-n Nagyok címmel látható beszélgetős műsora, amelyben interjúalanyai a magyar kultúra és a sport nagyjai. Gyerekként régész vagy színésznő akart lenni, az írás nem szerepelt akkor a tervei között. Az újságírás azonban később érdekelte.

Hogyan kezdett el írni? Évekig Zabolán, egy erdélyi kisfaluban élt, ahol sok szabad ideje volt, amit írással töltött ki. Még őt is meglepte első könyve, az „Úrilányok Erdélyben” sikere. Hogyan dolgozik a regényíró Ugron Zsolna? A regényírás munka − hangzott a válasz. Magányos műfaj. Reggel nyolckor leül a gép elé, és addig ír, amíg a fáradtság engedi. Érdekes, hogy ugyanakkor igényli, hogy zaj vegye körül. Eddig megjelent könyvei elsősorban a XVI.-XVII. századi Erdélybe kalauzolják el az olvasót, bár írt más tematikájú regényt is. Az „Erdélyi menyegző” arról szól, amiről ő szeretne olvasni. Trilógia, a harmadik rész azonban még nincs meg, a nyáron viszont már meg kell írnia − a határidő nagy úr. Történelmi regényeit kutatómunka előzi meg. Például az “Erdélyi menyegző” kétéves kutatómunka után született. Elhatározta, hogy a történelmi tényekhez ragaszkodni fog az írásaiban, azonban ezt két esetben nem sikerült betartania. Arról ír, ami érdekli. Pl . Báthory Anna alakja nagyon megfogta. Keveset lehet róla tudni, szűk a források köre, így tág tér nyílik a fantázia számára. Adott a XVII. század merev társadalmi hierarchiája, szűk mozgástérrel a nők számára. Ugyanakkor a harcoló, az államigazgatásban fontos szerepet betöltő, távollévő férjek helyett ők vezették az otthoni gazdaságot, ami nem kis feladatot jelentett. Az írónőt elsősorban az érdekli, hogy a kettős helyzetben élő, különböző karakterű nők hogyan viselkednek, az individuális boldogság megjelenik-e az életükben.

Ugron Zsolna. Fotó: Nyári Andrea

A XVII. század izgalmas időszak, jó kutatni. Ami viszont nagyon nehéz, − talán lehetetlen is − az akkor élt emberek, asszonyok fejével gondolkodni. Ugron Zsolna a mai korban, KözépEurópában szeret élni. Tapasztalata szerint, a külföldön élő, neves magyarok is hazajönnek nyugdíjas korukban, mert itt találnak nyugalomra. Mi tetszik az olvasóknak? Az első könyvében a mese, a kitalált és a valóságos világ összefonódása – hangzott a válasz. A sikerre azonban nincs recept.

miközben nem volt folyóvíz. Novellákat is írt a receptek mellé a kiadó kérésére. A beszélgetés végén a terveiről kérdezte a moderátor. Jelenleg a már említett trilógia 3. részének megírása foglalkoztatja az írónőt, távolabbi terveiről még nem nyilatkozott

A szülei büszkék rá, bár a mai napig nem hiszik el neki, hogy például tud főzni. A nézők azonban szeretik a „Kastély a Kárpátokban” című főzős műsorát a TV Paprikán. Egy kiadó felkérte, hogy írjon receptkönyvet, amelybe a „túlélő” korszakából válogatott be ételrecepteket. Volt az életében ugyanis egy időszak, amikor extrém helyzetekbe került, pl. 50 embernek kellett főznie,

Bánhidy Vajk és Ugron Zsolna. Fotó: Nyári Andrea

.

Köztünk élnek "extra" − dr. Bodri Ferencre és Dévényi Ivánra emlékeztünk Csombor Erzsébet A Helischer József Városi Könyvtár „Köztünk élnek” című sorozata általában befejeződik április végével, ám idén májusban is szerveztünk programot. A 2016. május 23-i rendezvényen a város két jeles személyiségére, dr. Bodri Ferencre (tanár, művészettörténész) és Dévényi Ivánra (tanár, műkritikus, műgyűjtő) emlékeztek gyermekeik: Dévényi Éva és Bodri Zsuzsa.

Sinkó Gyula, Dévényi Éva, Bodri Zsuzsa. Fotó: Steindl Nóra

A Sinkó Gyula moderálásával folyó beszélgetés egy 2006-ban, Dévényi Iván gyűjteményéből megrendezett kiállítás óriásplakátján szereplő személyek beazonosításával kezdődött. A kiállítás helyszíne a Virág Judit Mű-Terem Galéria volt. (Megjegyzem, a kiállítás katalógusának címlapján is ez a fotó látható.) Czóbel Béla szentendrei otthonának kertjében a házigazda (háttal), tőle jobbra Bodri Ferenc, Dévényi Iván, Frank János és felesége, valamint Czóbel Béla felesége, Modok Mária ülik körbe az asztalt. Dévényi Éva elmondta, hogy édesapjához Czóbel állt legközelebb az ismerősei közül, de jó kapcsolatot ápolt Vas Istvánnal és feleségével, Szántó Piroskával és másokkal is. Először a Berényi utca 1-ben laktak, a régi Prímási Palotában, ahol a hatalmas szoba falain jól érvényesültek a festmények. Sokan jártak hozzájuk, mert Dévényi Iván szerette megmutatni szerzeményeit, és szerette a társaságot. Megfordult náluk Barcsay Jenő, Bálint Endre festőművészek, a francia nagykövetségről páran, főiskolások stb. Később a sokkal komfortosabb Monteverdi utcai lakásba költöztek, amelynek

jóval kisebb nagyságú szobái a képek számára már nem voltak ideálisak. A Bodri család 1962-ben költözött Esztergomba a Monteverdi utcai lakásba. Bodri Ferenc az ELTE magyar-könyvtár szakán végzett, majd egy évig a Debreceni Egyetem könyvtárában dolgozott. Utána Győr következett, ahol a Révai Gimnáziumban osztályfőnökként érettségiig vitte az osztályát. A lánya meghatódva mesélte, hogy az 50 éves érettségi találkozóra meghívták őt édesapja egykori diákjai. Dévényi Iván is az ELTE-n végzett magyartörténelem szakon. Esztergomban mindkét apa az I. István Gimnáziumban tanított, ahonnan rendszerellenes elemként távolították el őket 1967-ben. Dévényi Éva szerint annyi történt, hogy Berda József édesapjához írt levelében rendszerellenesnek is minősíthető kritikát fogalmazott meg. Dévényi Iván, aki roppant igazságtalannak tartotta a velük történteket, a városi könyvtárba került, Bodri tanár úr pedig figuránsként kapott munkát. 1969-ben a frissen létesített dorogi gimnáziumban kerültek vissza hivatásukhoz, a tanításhoz. A képek gyűjtésének szenvedélyét Dévényi Iván valószínűleg otthonról hozta magával, hiszen apja, Dévényi Szilárd is gyűjtő volt. Fia később a modern festészet felé terelte az ő figyelmét is. A feleség eltűrte, de nem támogatta férje szenvedélyét. Mégis, Dévényi Iván halála után fontosnak tartotta a hagyaték gondozását, bemutatását kiállítások és publikációk formájában. A képek vásárlása komoly lemondással járt, hiszen fedezetül a havi fizetés szolgált, amit az apa írásaiért kapott fizetsége egészített ki. A lánya szerint azt gyűjtötte, ami neki tetszett, és amihez viszonylag olcsón jutott hozzá. Cserélt is. Egyszer együtt mentek árverésre, táskában vitték a vásárlásra szánt nem kis összeget. Ma ez már elképzelhetetlen. Jellemző, hogy egyszer voltak nyaralni (Jugoszláviában), de akkor is kiállításra mentek strand helyett. A gyűjtemény legértékesebb darabja Csontváry Kosztka Tivadar: Zárda Trauban (1899-1900) című festménye Völgyesi Ferenc gyűjteményéből került a tulajdonába, de ma már nincs meg. Bodri

Ferencnek szintén van gyűjteménye, de ezt csak szűk baráti köre ismeri a családján kívül. Szintén jó kapcsolatban állt Barcsay Jenő, Bálint Endre festőművészekkel. Rendszeresen jártak a családdal a szentendrei Művésztelepre, ahol több órás beszélgetéseket hallgatott végig fiatal lányként Bodri Zsuzsa, ami máig ható élményt jelentett a számára. Az esztergomiak közül a Mucsi házaspár, Martsa Alajos, Barcsay Tibor, és néhány orvos tartoztak a baráti körbe. Mindkét apa jellemzője volt az irodalom szeretete is. Sok tanulmányuk olvasható a korabeli kulturális folyóiratokban. Bodri Ferencnek legnagyobb lélegzetű műve a Lukács érsek és kora, amelynek megírását több éves kutatómunka előzte meg. Irodalomtudományból doktorált. Sokat foglalkozott és írt Babits Mihály költészetéről és esztergomi éveiről, de ezt már nem fejezhette be. A munkát G. Tóth Franciska folytatja. Dévényi Iván számos írása közül a Tihanyi Lajosról, Kernstock Károlyról és Thorma Jánosról írt kismonográfiákat említette a lánya. Dévényi Iván fiatalon hunyt el, Bodri Ferenc 79 évesen távozott közülünk. Személyüket, kiemelkedő munkásságukat Esztergom nem felejtheti. A beszélgetés során szó esett a lányok pályájáról is, arról, hogy nem örökölték apáik gyűjtőszenvedélyét; a képek sorsáról, amelyek jelenleg még a családok tulajdonában vannak.

A kollekció darabjai megtekinthetők a galéria honlapján: http://viragjuditgaleria.hu/hu/aukciok_kiallitasok/kiallitasok/1/?exhibition=43

Úgy tűnik, hogy Esztergom városa számára a képek elvesznek az érdeklődés hiánya miatt. A rendezvény nagyszámú hallgatósága vetítésen gyönyörködhetett a festményekben, és egy kis kiállításon ismerkedhetett Bodri Ferenc és Dévényi Iván írásaival, amelyeket a könyvtár állományából válogattak a rendezők.

Megyei körkép Rovatvezető: Feketsné Kisvarga Anita [email protected] 34/513-677

VI. évf. 5. szám 2016. május

A babák szerelmesei − 10 éves a táti Porcelánbaba Klub Pappné Adolf Erzsébeti Városunkban, a helyi kultúrházban alakult és működik az ország első és mindeddig egyetlen Porcelánbaba Klubja. Egy 2005. adventjén rendezett kiállítás Czibuláné Csicsman Erzsébet gyönyörű porcelánbabáiból olyan mély benyomást gyakorolt ránk, amelynek hatása alól máig nem tudtunk szabadulni. A babák szinte életre keltek! Bájos arcvonásaik mögött ott lapult a lélek is. 2006-ban többen elhatároztuk, hogy a babakészítő mester vezetésével szeretnénk megismerkedni a porcelánbaba-készítés rejtelmeivel. A próbálkozásból szerelem lett. Ma már 17 hölgy szerez örömet saját magának, a közönségnek, de elsősorban a gyerekeknek szebbnél-szebb babák készítésével, kiállításon való bemutatásával.

Magyarországon még nem túlságosan elterjedt ez a különleges, és sok ügyességet, kreativitást igénylő hobbi. A megalakulásunk óta eltelt közel tíz év alatt számtalan egyedi kézműves remekmű született. Valamennyi baba más és más. Aprólékosan kidolgozott, minden egyes porcikáját ki-ki maga készíti el. Márpedig ez jó néhány kézműves mesterség ismeretét feltételezi, és sok türelmet igényel. Porcelánból általában csak a babák feje, végtagjai és mellrésze készül, amelyet mesterünk önt ki gipszmintába kaolin alapú öntőmasszából. A babák arca több napos megmunkálás, csiszolás, s az arckifejezést leginkább megadó festés, majd az égetés után nyeri el végleges formáját.

Barokk esküvő

A Porcelánbaba Klub tagjai. A fotókat a Táti Kultúrház és Könyvtár munkatársai készítették.

A fejtartástól, a „sminktől”, a szem formájától függően egy alapformából számos egyéni karakter születhet. A porcelán testrészek kitömött textil testet kapnak, aminek belsejében egy csontszerű műanyag váz gondoskodik arról, hogy a baba a különböző mozdulatokban is megálljon. S akkor még nem beszéltünk a kalaptól a cipőig terjedő, minden ízében valódi öltözékekről. A

ruhavarrást komoly kutatómunka, illetve a textíliák és egyéb kellékek gondos összeválogatása előzi meg. A témaválasztásnál arra törekszünk, hogy babáinkon megörökítsük egy-egy történelmi kor viseletét.

Szent Iván-éji programot szervezünk összefogva településünk művészeti csoportjaival, intézményeivel, civil szervezeteivel, vállalkozóival. Június 24–26-án szeretettel várunk mindenkit Duna-parti településünkre, a nagy babaparádéra. Országos babakészítési versenyt hirdettünk, a beérkezett alkotásokból pedig kiállítást rendezünk a Táti Galériában. Bemutatásra kerülnek a klub eddigi életképei, a könyvtár és a folyosó zegzugaiban pedig Czibuláné Csicsman Erzsébet mesejeleneteivel kedveskedünk a gyerekeknek. Szent Iván éji tündérvilágot szeretnénk varázsolni a táti kultúrházban!

A vasárnapi mise után. A fotókat a Táti Kultúrház és Könyvtár munkatársai készítették.

Az évenként megrendezett országos versenyen az első években egyéni munkákkal indultunk, majd 2010-től közösen összedolgozva különböző jeleneteket állítunk össze. Életképeinkkel rendre első helyezést értünk el. Emellett a klub tagjai egyénileg is szép sikerekkel büszkélkedhetnek. Sok szép, emlékezetes kiállításon vehettünk részt országszerte. Kastélyról kastélyra jár a „Barokk esküvő” című életkép. A győri Zichy-palota, a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély, a lőkösházi Bréda-kastély után az ország legszebb barokk kastélyában, a fertődi Esterházy-kastélyban volt kiállítva több hónapig. A „Délután a parkban”-t a Bréda-kastély után a Pesti Vigadóban is bemutatták. A tavalyi versenyre készült el díszmagyar viseletet bemutató életképünk, a „Vasárnapi mise után az Esztergomi Bazilikánál” című, melyet elsőként a budapesti Kiscelli Múzeumban láthatott a közönség. Az idei versenyre pedig reneszánsz viseletbe öltöztetjük porcelánbabáinkat. Tíz évesek lettünk, és ezt szeretnénk együtt ünnepelni városunk polgáraival! Emlékezetes i

A cikk szerzője a Porcelánbaba Klub tagja, és egyben a Táti Kultúrház és Könyvtár könyvtárosa.

Az álarcosbál jelenet a Rómeó és Júliából.

Szent Iván napján, pénteken lampionos csónakfelvonulást rendezünk a Kis-Dunán éjszakai fúvószenével. Szombaton kézműves foglalkozások és mesedélután várja a gyerekeket. Estére zenés-táncos műsorok, tűz- és hastánc, tábortűz és utcabál szerepel még terveink között. Bekapcsolódik programunkba Simon M. Veronika festőtanodája is, megörökítve a természet szépségeit: plein air festészetet tartanak a KisDuna parton. A babakészítőknek, a versenyen résztvevőknek és a téma iránt érdeklődőknek babakonferenciát rendezünk érdekes előadásokkal. Rendezvényünkkel szeretnénk egy kicsit fellendíteni településünk idegenforgalmát is. Szeretettel várunk mindenkit az ország különböző tájairól!

Megyei körkép

VI. évfolyam 5. szám

Rovatvezető: Feketsné Kisvarga Anita [email protected] 34/513-677

2016. május

Így írnak (s főznek) Ők Béke Ildikó −Takács Tímea Lajos Mari gasztronómus, szakácskönyvíró volt vendége hétfőn délután intézményünknek az „ Így írnak Ők” sorozat keretében. A közönséget Béke Ildikó könyvtáros köszöntötte, majd elkezdődött a beszélgetés. A nagy érdeklődésre való tekintettel a kiállítóterem adott otthont az eseménynek.

Az ételek mindegyikét el is készítették, és ezt a hagyományt Lajos Mari a mai napig tartja. Megjelenés előtt minden receptet kipróbál, megfőz, megsüt. Ahogy mondja: legjobb és legnagyobb kritikusa az unokája. Férje halála óta is aktívan dolgozik, karácsonyra újabb könyv megjelentetését tervezi. Ebben lánya, unokája és veje is segít. A rendezvényen megtudhattuk, hogy mi a jó húsleves titka, és további konyhatrükköket is megosztott a jelenlévőkkel Lajos Mari, akit dedikálás közben is meséltettek. Folyamatosan frissülő honlapján és Facebook oldalán további újdonságokhoz juthatunk. Saját folyóiratából ajándékozott a könyvtárnak, melyet böngészhetnek az olvasók. Eddig 36 kötete jelent meg, mely mind értékálló üzenet a foszló időkben.

Lajos Mari. A fotókat Vajay László készítette.

Az ELTE magyar-olasz szakának elvégzése után tanárként, majd a külkereskedelemben dolgozott Lajos Mari. Ezt követően 10 évig szinkrondramaturg volt a Pannónia Filmstúdiónál. Második férjével, Hemző Károllyal 1982-ben kezdték el készíteni az első szakácskönyvüket, melynek ötletét egy katalógusfotózás adta. Erre a Globus Konzervgyár kérte fel az akkori fotóriportert. Fejezetekre bontva jelentek meg a szakácskönyvek, egy-egy kötetben 99 recept 33 ételfotóval szerepelt. Azonnal sikert arattak, hiszen akkor még nem voltak fotóval illusztrált, ilyen jellegű kiadványok. Mára csaknem 5 millió példányszámban adták ki ezeket, és 10 nyelvre lefordították. Ez adott ösztönzést a folytatáshoz.

Az esemény végén ajándékként egy kötényt kapott az előadó. Az egyedi darabnak nagyon örült, mivel Oroszlány város nevezetességei láthatóak rajta Zsombolyai Mária festőművésznőnek köszönhetően. A Csákvári Összhang Kamarakórus műsora nyitotta és zárta az összejövetelt. A jó hangulatú találkozó végén a résztvevőket Takács Tímea, az intézmény igazgatója invitálta meglepetés sütemények kóstolására, amelyek Lajos Mari receptjei alapján készültek, Dömötöri Antónia segítségével.

Mi történt a KSZR háza táján?

VI. évfolyam 4. szám

Rovatvezető: Mikolasek Zsófia [email protected] 20/2326-626

2016. április

Gyöngyékszer− és mézeskalácskiállítás Erdősné Csík Katalin 2016. április 24-28 között időszakos kiállítást szervezett a bajnai Községi Könyvtár Nagyné Tóth Edit kézműves munkáiból Bajnán. Célkitűzésünk volt az idei évben, hogy megmutassuk a helyi kézművesek és iparművészek munkáit az érdeklődő közönség részére egy-egy kiállítás keretében. Hiszen számos tevékeny alkotó él és munkálkodik közöttünk, akiknek munkássága a különböző korosztályok részére ilyen formában bemutatható. A könyvtár helytörténeti, értéktári és kézműves foglalkozásaihoz kapcsolódó tevékenysége miatt szintén érdekes kihívás és izgalmas feladat a kortárs alkotók személyét és tevékenységét megismertetni.

Nagyné Tóth Edit. A fotókat Erdősné Csík Katalin készítette

Nagyné Tóth Edit kézzel fűzött gyöngyékszerei között megtalálhatóak mindennapi öltözékhez illő, egyedi és alkalmi ékszerek, továbbá a népies motívumokat idéző darabok is.

Edit gyerekkorától érdeklődik a kézművesség iránt. Gyöngyfűzéssel több, mint tíz éve, 2006-tól foglalkozik. A hobbi szintű ékszerkészítés elsajátítása után több tanfolyamon is részt vett, hogy a különböző gyöngyfajtákat és gyöngyfűzési technikákat alaposabban is megismerje, megtanulja. Ékszereihez leginkább Swarovski kristályokat, Toho gyöngyöt, Preciosa cseh kása gyöngyöt, Miguki delica-t, ásványokat és többfajta féldrágakövet használ. A mézeskalács-készítés és -díszítés kézműves alapjaival 2012-ben, Cserszegtomajon, Vargáné Orbán Anikó tanítványaként ismerkedett meg. Azóta számtalan szakmai tanfolyamon, képzésen vett részt, hogy a cukordíszítés fajtáit és technikáit megtanulja. Bajna község rendezvényein folyamatosan bemutatja újabb és újabb munkáit a falu által rendezett vásárokon, rendezvényeken. A kézzel készített és díszített mézeskalácsok számos

díszítési technikával, többfajta ünnepkörhöz kötődően, és több különleges eseményre készültek.

Olvasd velünk! – már a kistelepüléseken is Mikolasek Zsófia

A fotókat Erdősné Csík Katalin készítette

Tevékenyen részt vesz a gyöngyfűzés és a mézeskalács-készítés megismertetésében és elsajátításának lehetőségében, hiszen a községben élő gyerekek részére kézműves foglalkozások vezetését is szívesen vállalja. A községben rendezett kiállításai keretében is sok érdeklődő tekintheti meg alkotásait. Ékszerei, mézeskalácsai reprezentatív ajándékként képviselik a község kézműves termékeinek kínálat. A bajnai gyermek néptánccsoport legelső népviseleti öltözetek készítésének is részese volt. Ruhák, kötények, mellények varrását és gyönggyel való díszítését végezte. A kiállítást nagy érdeklődés fogadta. Bizonyítja ezt az is, hogy a bajnai óvodások és iskolások szervezett formában, csoportosan nézték meg a kiállított anyagot. Reményeink szerint a könyvtár legújabb kiállítói tevékenysége is gazdagította és színesítette a község kulturális életét.

20 településről 124 diák vett részt azon az olvasópályázaton, melyet a kistelepülésen élő 36. osztályos gyerekeknek hirdettünk. A célunk az volt, hogy kortárs szerzők műveit megismertetve olvasásra buzdítsuk a tanulókat. A könyvek kiválasztásakor 3 tényezőt vettünk figyelembe: kortárs szerző legyen, magyar legyen, a mű legyen megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvtárban (arra az esetre, ha véletlenül a települési könyvtár állományában nem lenne meg) A két könyv:

A jutalom egyhetes bajnai táborozás, ahol a legjobbak megismerkedhetnek az irodalom teremtette varázslényekkel. Író-olvasó találkozók, kreatív műhelyfoglalkozások, szerepjáték, drámajáték, barkácsolás várja a legjobb 20 kistelepülési olvasót július 4-8. között. Mi már nagyon várjuk! Mivel sokkal több alsós indult a pályázaton, mint felsős, ezért úgy tartottuk igazságosnak, ha a jutalmazottak arányait megváltoztatjuk. Így 6 felsőtagozatost és 14 alsóst várunk szeretettel olvasótáborunkba. Felső tagozatos nyertesek: 1. Farkas Janka - Bajna, 114 pont 2. Ferenczi Zsófia, Vértessomló - 111 p. 3. Csőre Balázs, Bokod - 110 p. 4. Horváth Marcell, Sárisáp - 109 p. 5. Mészáros Anna, Bokod - 108 p. 6. Tanka Petra Veronika, Bajna - 107 p.

Alsó tagozatos nyertesek: 1. Bábszki Zengő Hanga, Bajna - 99 p. 2. Tótha Maja, Bajna - 97 p. 3. Morlok Dániel, Csolnok - 96,5 p. 4. Bartl Zoé Bernadett, Leányvár - 96,5 p. 5. Reiser Viktor, Leányvár - 96,5 p. 6. Farkas Luca, Bajna - 96 p. 7. Kovács Evelin, Szomód - 96 p.

A színpadon a SZÖSZ Kristófné Szabó Szerafina Mármint hogy a naszályi Művelődési Ház színpadán. S hogy mi a SZÖSZ? Hát a Szabad Ötletek Színháza. Jó döntés volt, amikor a helyi iskola magyar irodalom tanárával átnéztük a JAMK Megyei Ellátási és Módszertani Osztálya által a községi könyvtáraknak összeállított „étlapot”, és hogy ezt a kis társulatot választottuk.

A Szabad Ötletek Színházának társulata. Fotó: Kristófné Szabó Szerafina

A végső lökést az adta, amikor a Karinthy műsoruk kommentárjait megnéztük a neten, s csupa jót írtak erről az összeállításról. Annál is inkább, mivel mindketten nagyon szeretjük

8. Pödör Debora, Csolnok - 95,5 p. 9. Béres Boglárka, Leányvár - 95,5 p. 10. Hódorog Hanna Napsugár, Leányvár - 95.5 p. 11. Weisenburger Anna, Leányvár - 95,5 p. 12. Koch Dániel, Szomód - 95,5 p. 13. Rada Nóra Izabell, Szomód - 95.5 p. 14. Benz Benedek, Gyermely - 95 p.

Karinthy műveit − szerintem nem vagyunk ezzel egyedül! Szerettük volna Karinthyt egy kicsit közelebb hozni a diákokhoz. Minden könyvtáros találkozhatott már azzal az élménnyel, amikor a „Tanár úr kérem!” című kötetet kézbe adjuk, és így reagálnak a gyerekek: Jaj, de hosszúúúúúúúúúú! Bizony-bizony, megvan az 80 oldal is. Kinek van erre ideje manapság? Egy diáknak ….?! Akkor legyen színi előadás a felső tagozatosoknak! Lett is, május 10-én. Bor Viktor és két színésztársa Karinthy örök….c. műsorával érkezett hozzánk, s nem okoztak csalódást. Jó érzékkel válogatták össze az író kisebb írásait, a legszélesebb skálán játszva azzal a nagyon emberi és mély humorral, amelyet annyira kedvelünk Karinthy Frigyes alkotásaiban. Az összeállítás gerincét természetesen a „Tanár úr kérem” halhatatlan darabjai alkották, amely az író egyik legzseniálisabb, népszerűsége mellett is egyik legtitokzatosabb műve. Nemzedékek nőttek fel rajta, kacagtak harsogva a rossz tanuló felelésén, az iskolából elkéső diák morfondírozásán. A nézőtéren ülő diákok nagyon jól szórakoztak. Már csak azért is, mert minden reform ellenére jelenleg is elég rettenetesek a számtanórák, mostanában sem szívesen felelnek a rossz tanulók, és még ma is kínos későn kelni, elkésni. Manapság is meg kell néha magyarázni a

szülőknek a bizonyítvány bizonyos jegyeit, és változatlanul értekezni kell néha magyarórákon Petőfi "nyelvszépségeiről"!) Hogy stílusos maradjak: „röhögött az egész osztály”!

A színészek néhány kellék segítségével, pusztán a szó erejével, színészi eszköztáruk bevetésével mutatták be, vitték közel a gyerekekhez a zseniális szövegeken keresztül egy régen és véglegesen elmúlt korszak, a századforduló emberének és kisdiákjainak életét. Magukkal ragadták a kamasz nézőközönséget, akik az egy órás előadás végén vastapssal jutalmazták őket.

Drámaóra a könyvtárban Bene Nikolett Finy Petra: A Fehér Hercegnő és az Arany Sárkány című meséje ihlette azt a drámafoglalkozást, melyet Mikolasek Zsófia tartott könyvtárunkban a 3-4 osztályosok számára. A drámaóra fókuszában a másság elfogadása állt. A gyermekek a mesével lassanként ismerkedtek meg, majd egész lényükkel vettek részt a konfliktus megoldásában. Először egy kicsit félősebbek, bátortalanabbak voltak, de úgy 10 perc után teljesen átadták magukat a mesének, a játéknak. Szoboralkotás, szerepbelépés, fantáziajáték segítségével a

Reméljük, hogy a jó hangulaton kívül elértük azt a célunkat is, hogy megmutassuk, örök emberi dolgokról van szó, amelyek nem évülnek el sosem, s ha humorba, szatírába csomagoljuk őket, mint tette ezt a mester − akkor is igazak! Nem utolsó sorban pedig, hogy milyen szórakoztató, ugyanakkor elgondolkodtató, élményt adó a valódi irodalom. Ha ezek után majd Karinthyt fognak kérni, vagy kölcsönözni, már megérte ez a délután! Köszönjük a „SZÖSZ” tagjainak, hogy ebben segítettek!

Az előadás közönsége. Fotó: Kristófné Szabó Szerafina

foglalkozás végén már ők adtak választ a kérdésre: mit tehetünk, ha másságunk miatt elutasítanak bennünket.

Mikolasek Zsófia a bakonysárkányi gyerekek körében. Fotó: Bene Nikolett

Mese nélkül felnőni – Mikolasek Zsófia előadása Bakonysárkányon Bene Nikolett Április ötödikén a kora esti órákban gyűltünk össze a bakonysárkányi könyvtárban, hogy meghallgassuk, milyen hatásai vannak annak, ha egy kisgyermeknek nem mesélnek. Az előadó Mikolasek Zsófia, a megyei könyvtár munkatársa volt.

Mikolasek Zsófia. Fotók: Bene Nikolett.

Zsófia sok érdekes dolgot mesélt, ezekből ragadok ki számomra néhány új gondolatot.  A mesék a gyermek gondolkodását, szókincsének bővültségét segítik, ez nyilvánvaló.  Érdekes azonban az a megfigyelés, hogy azok a gyerekek, akiknek sokat olvasnak verbálisan erőszakosabbak társaiknál, míg akiknek nem, ezt az erőszakosságot tettlegességben vezetik le, nem tudnak uralkodni a bennük lévő érzelmeken, nem tudják megfogalmazni azt.  Az iskolában nem csupán magyar órán teljesítenek jobban azok, akik sok mesét hallgatnak, hanem minden tantárgyból jobban jeleskednek.  Minden életkornak megvan a mesetípusa, nem szabad például 3-4 éveseket tündérmesékkel terhelni.  A mesék, a mesélés fontos nevelési eszközök lehetnek, mert egyfajta kommunikációs folyamat részeként

működnek, melyben a gyermekeknek érthető nyelven adnak át információkat, megoldási javaslatokat a bennük lejátszódó belső konfliktusokra.  Nagyon fontos a mesemondó személye! A családban általában az anya feladata a mesélés. Ez nem mindig jó, mert a gyerekeknek úgy rögzül, hogy ez a feladat a nők dolga, és a fiúk ezért is olvasnak nehezebben vagy nem is, mert úgy gondolják, hogy nekik nem is kell, mert a női szereppel azonosítják azt.  A szülőnek és gyermeknek is jó, ha olvasnak, érzelmileg szorosabb kapcsolatot alakít ki.  Fontos, hogy a megkezdett mesét mindig olvassuk végig, ne rakjuk félre azzal, hogy majd holnap folytatjuk. Érdekes játékba is bevont minket az előadó. Gyermekkori-fiatalkori frusztrációra okot adó élethelyzeteket sorolt fel, és megkért minket, hogy találjunk egy olyan mesét, amely feloldhatja azt. (Javaslom az olvasóknak, hogy gondolkodjanak el ezen Önök is, a Kemlib júniusi számában eláruljuk a megoldást!) Az élethelyzetek tehát: − − − −

A szülőkről való leválás, Az azonos nemű szülővel való versengés A felnőtté érés akadálya, Serdülőkorral járó passzivitás

Jó hangulatú, interaktív estét tölthettünk el. Külön öröm volt számomra, hogy a végén a résztvevők is bekapcsolódtak a beszélgetésbe, és elmondták saját tapasztalataikat a témakörben.

E-learningről és nyelvtanulásról Szomoron Szilassi Andrea A Kézdi-Vásárhelyi Általános Iskola pedagóguskönyvtárosa, Dudaskó Zoltánné Edit a fenti témában kért előadást a szomori felső tagozatos diákok számára, akik közül sokan német nyelvtagozaton tanulnak. 2016. május 13-án került sor e programra, amelyen pedagógusok is részt vettek. Habár nem vagyok poliglott ember, sem idegennyelv-tanár, de ismerem és szívesen ajánlom a digitális világ adta számos, extra tanulási módot. Nem utolsó sorban pedig saját, megszívlelendő tapasztalataim is vannak e téren.

Fotó: Dudaskó Zoltánné

Bevezetés gyanánt az idegennyelv-tanulás gondjairól, különösképpen a valódi nyelvtudás hiányáról beszélgettünk. Ezek a gyerekek életkorukból adódóan még nem tudhatják, hogy a nyelvtudás milyen gyorsan elillan, ha nem használják nap, mint nap. Példaként hoztam fel erre az évtizedekkel ezelőtti (magyar) generációk esetét. Sok éven át tanulták az orosz nyelvet, majd középiskolában egy másik idegen nyelvet is hozzá, de a többség mégsem tett szert használható nyelvtudásra. Aztán később különféle tanfolyamokon vagy autodidakta módon sokan tovább próbálkoztak. Az eredmény általában nem

lett tartós. Nekik üzenem, hogy ez az elfeledett nyelvtudás, a passzív szókincs könnyen felszínre hozható! Érdemes azonban változtatni a tanulási technikákon; élni kell a korszerű, új eszközökkel, az internet nyújtotta bőséges kommunikációs lehetőségekkel. A gyerekeknél pedig tudatosítani kell a megszerzett nyelvtudás folyamatos használatának, frissítésének szükségességét. Életem során magam is sokszor tanultam újra meg újra különféle idegennyelveket. Örömmel tettem, nem kínlódással. Habár akkor eredményesnek tűnt a belefektetett energia, később mégis feledésbe merült több nyelvismeretem is. Az angol az egyetlen, amely mindmáig megmaradt (bár ez sem teljes értékűen), mivel ezen a nyelven gyakran olvasok és időnként írok. A többiek karbantartására nem jutott időm. Hogy jó példákról is beszéljünk, érintettem az e téren sikeres nemzetek, például a többnemzetiségű, multikulturális államok, valamint az egykori gyarmatállamok példáját. Szóba került az is, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia idején még nem volt baj a magyarok többnyelvűségével, mivel az akkori soknemzetiségű államszövetségben a családok etnikai keveredése erős volt. Ezt segítette még a monarchián belül az utazás, a szülőföldtől távoli munkavállalás és a rangos külföldi tanintézetekben való tanulás. Szerencsére az uniós tagság ismét segít és ösztönöz az idegennyelv-tanulásra. E bevezető után két kérdést tettem fel a résztvevőknek, a válaszokat pedig azonnal lejegyeztem. Miért érdemes nyelvet tanulni? − − − −

Hogy értsük a filmet, amit megnézünk; Utazások során hasznát vesszük; Munkavállalás lehetősége külföldön; Eredetiben olvashatjuk kedvenc íróinkat.

Milyen idegen nyelvet érdemes tanulni és miért? (A felsorolás az elhangzás sorrendjét tükrözi.)   

    



Angolt, mert érteni szeretné a játékban előforduló kifejezéseket; Világnyelveket, mert ezeket több országban is hasznosíthatjuk; Németet, mert azt is sok országban beszélik, és munkalehetőség szempontjából hasznos nekünk, magyaroknak; Spanyolt, mert sok országban beszélik Franciát, mert szeretne eljutni Franciaországba; Kínait, mert a világ népességének jelentős része Kínában él; Latint, mert sok tudományos szöveg van latinul; Oroszt, mert szívesen élne Oroszországban. Sok szép műkincs található ott, építészete különleges; Cigány (lovári, beás) nyelveket, mert kicsi a szókincse, ezért ezzel a nyelvvel könnyebb megszerezni a nyelvvizsgát.

Ezek után rátértünk arra a fontos témakörre, hogy milyen lehetőségeket kínál az internet és az informatika a nyelvtanuláshoz, továbbá más jellegű tanácsok is elhangoztak. HONLAPOK Weblapok százai kínálnak nyelvtanulási lehetőséget különböző nyelvekhez. Hogy milyen színvonalú és mélységű tudás szerezhető itt, ez azonban változó, és nem derül ki hamar. Az előadás során ajánlottam a 50languages, a Duolingo, a Tabello és a Goethe Intézet online tanulási lehetőségeit. Azoknak a külföldi ismerőseinknek, akik magyart szeretnének tanulni, érdemes ajánlani a www.magyarora.com című webhelyet. De a nyelvtanulást nemcsak ilyen, didaktikusan felépített tartalmakon keresztül lehet fejleszteni. Érdemes rendszeresen online újságokat böngészni idegen nyelven. Az előadáson erre a www.allyoucanread.com portált ajánlottam, amely 5 földrész 200 országából nyújt elérést napiés hetilapokhoz, folyóiratokhoz. Válogathatunk földrajzi, vagy akár téma szerinti kategóriák alapján. Ugyancsak jó szolgálatot tesz a ted.com a különféle témakörökben közreadott

előadásaival, amelyekhez beállítható különböző nyelvű feliratozás, és szöveges átiratban is elolvashatjuk a mondanivalót, szintén különféle nyelveken. ONLINE SZOLGÁLTATÁSOK A verbix.com 1995. óta szolgálja a nyelvi sokszínűség fenntartását azzal, hogy többszáz nyelv (élők is kihaltak egyaránt) szókincsét, azok igeragozását és különböző nyelvtani formuláit lekérdezhetővé teszi adatbázisából. Van egy letölthető offline változat is, de ez kevesebb szót tartalmaz, mint a webhely. Népszerűbb nyelvek nagyobb szókinccsel szerepelnek az adatbázisban. A typeit.org webhely virtuális billentyűzetet kínál különleges karaktereket használó 24 nyelvhez, benne a magyarhoz is. A Windows 8.1 és 10-es rendszerű számítógépeken használhatjuk idegen nyelvű szöveg felolvastatásához a Narrátor funkciót. Alapvetően az amerikai angol nyelv áll ehhez rendelkezésre, de mindenféle nyelvi csomagot letölthetünk a gépünkre. A Narrátor felolvasásánál szabályozható a beszéd tempója! Okostelefonnál, tabletnél megpróbálhatjuk a digitális asszisztenssel való társalgást. Alapvetően a hangos kereséssel tudjuk elindítani. A Skype Translator spanyol-angol vonatkozásban beszéd tolmácsolására is képes (gépi fordítás minőségben), leírt üzenetváltást pedig 50 nyelven képes szolgáltatni. Az egyéb lehetőségek között elhangzott még a kommunikáció, levelezés, mint ami nagyon motiváló lehet. A filmek, videók feliratozva olvasva, és eredetiben hallgatva szintén eredményesek. Az ún. könnyített olvasmányok nagyon ösztönzőek és hasznosak az idegen kultúrák megismerése tekintetében is. Kitűnően fejlesztik a szókincset, helyesírást. Minden fontos dologra nincs lehetőség e cikkben kitérni. Az idegennyelv-tudás azonban lehetővé teszi azt is ezeknek a Szomoron élő diákoknak, hogy egyszer majd neves külföldi egyetemeken tanulhassanak alig több, mint ezer fős településen élve, az otthonukból − számítógép vagy tablet és internet birtokában (MOOCS).

Kitekintő Rovatvezető: Szilassi Andrea [email protected] 34/513-676

VI. évf. 5. szám 2016. május

Kulturális zarándoklat Érsekújvárra Kissné Anda Klára Nem először kelt útra a József Attila Megyei és Városi Könyvtár vezetősége és szakmai gárdája, hogy a könyvtárosok világnapján az Anton Bernolák Könyvtárba látogasson. Tavaly április 14-én több száz ajándékkönyv átadása mellett egymás helyzetével, szolgáltatásaival, jellegzetességeivel ismerkedtek közelebbről. Most, a könyvtárak és könyvtárosok ünnepén már egy visegrádi együttműködés megalapozása reményében találkoztak – de nem egyedüli partnerként és látogatókként.

A fotót a Komárom-Esztergom megyei könyvtárosokról Nagy Ádám készítette.

A megyei könyvtár, az érsekújvári testvérkönyvtár és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Komárom-Esztergom Megyei Szervezet közös szervezésű programja a világnap alkalmából a megyében dolgozó könyvtárosokat is meginvitálta a felvidéki útra. A tapasztalatcsere, az ismerkedés mellett az érsekújvári könyvtárosok megajándékozására is készültek a hazaiak.

A megyei, a városi és a községi könyvtárosokból álló népes csoport 2016. április 14-én reggel vonattal érkezett Érsekújvárra. Már az állomáson meglepetés várt mindannyiunkat, régi hagyomány szerint – ugyan nem cigányzenével, de – a fogadásunkra virággal érkezett mgr. Kecskés Ildikó könyvtári szaktanácsadó, hálózati vezető, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok alelnöke, és Kovačic Gizella, az ABK Családi részlegének vezetője mögött rázendített a Zlatý levík népi zenekar. Az érsekújvári zeneiskola növendékeinek és tanárának műsora a váróteremben tartózkodókat is meglepte, volt, aki táncra perdült. A köszöntést követően mgr. Lőrincz Roland, az ABK helytörténésze vezette sétán az érsekújvári vasúti közlekedés jelentőségéről, az állomás- és az említésre méltó középületek történetéről hallhattunk. Utunkat a Thain János Múzeumnál szakítottuk meg. Az állandó tárlat a legelső leletektől mutatta be a település történetét. A tárlatvezetés bőséges információkkal látott el, elidőztünk a kiállított tárgyak, ruhák és a – ma már nyomaiban sem igen fennmaradt – vár makettje mellett. Természetesen Anton Bernolákról, a múzeum névadójáról is sokat hallottunk és láthattunk múlt századbeli polgári szalont. A múzeumból kilépve a könyvtárig volt alkalom megnézni a patinás gimnázium és a hajdani szülészet érdekes épületét. Az Anton Bernolák Könyvtárban mgr. Ľubica Červená, a könyvtár igazgatónője köszöntötte a csoportot. Utalt az érsekújvári és a József Attila Megyei és Városi Könyvtár fennálló

kapcsolatára, jó partneri együttműködésére. Mivel ezúttal nem csak a megyei könyvtár dolgozói érkeztek, ismertette az Anton Bernolák Könyvtár működését, tevékenységét jellemző legfontosabb adatokat és tudnivalókat.

kidolgozásához még sok mindent tisztázni kell. Vélhetően egy késő őszi találkozóra már bőségesebb és konkrétabb információk birtokában érkezhetnek a projektgazdák, erre kapott meghívást dr Voit Pál.

Dr. Voit Pál, a tatabányai megyei könyvtár igazgatója az eddigi testvérkönyvtári kapcsolat felmutatható eredményeiről tett említést. Külön megköszönte a lehetőséget erre a találkozásra, melynek során a Nyitra kerületi (megyei) könyvtárral remélt újabb együttműködést egy közös pályázat kapcsán.

A többiek a könyvtárséta után ismét Lőrincz Roland vezetésével folytatták a város megtekintését. Az érdekességeket kínáló utcákból az ABK felnőtt ismeretterjesztő részlege felé vették az irányt, az is bemutatásra került. A Plébániatemplom, Anton Bernolák és Széchényi szobra mellett, a ferences templom érintésével érkeztek a hazaiak az ebéd helyszínére. Itt érték be őket a tárgyaló felek. Jól esett a nemzeti étket (brindzás galuskát) is kínáló felhozatal. A jóízű beszélgetéssel kísért ebéd után a városnézésre üzemeltetett nyolc személyes gondolák és a szlovák kollégák vitték ki a magyar könyvtárosokat az állomásra.

Mgr. Monika Lobodášová, a Nyitrai kerületi könyvtár igazgatónője üdvözölte, hogy a könyvtárosok világnapja hagyományát szlovák földre hozták a magyar könyvtárosok. A V4 pályázattal kapcsolatban biztosított együttműködési készségéről. Tetszését fejezte ki a tervezett közös projekt tartalmával kapcsolatban és bízott a megbeszélés eredményességében. A köszöntéseket követően a magyar könyvtárosokat körbevezették az Anton Bernolák Könyvtárban. Így volt alkalmuk átadni a magukkal hozott ajándékkönyveket a szlovák kollégáknak. Voltak a munkafolyamatokat érintő szakmai kérdések, és nagy valószínűséggel volt mit meríteni a látott, hallott gyakorlatból, megoldásokból. Amíg a Komárom-Esztergom megyeiek a könyvtárat járták be, a megyei könyvtár delegációja és a szlovák vezetők megbeszélést folytattak a visegrádi országok pályázati kiírásáról. A pályázat közösségteremtés, konferencia, kiadvány és egyéb projektek megvalósítására kínál lehetőséget legalább három ország bevonásával. A József Attila Megyei és Városi Könyvtár hazai zöldkönyvtárként a fenntarthatóság jegyében és tematikájával állított össze javaslatcsomagot az egyeztetéshez. Mgr. Monika Lobodášová tetszését fejezte ki, de természetszerűleg nem a jelenlegi találkozás dönti csak el a projekt tartalmát és kimenetelét. A nyitrai könyvtárnak már van tapasztalata a nemzetközi pályázásban, cseh és lengyel partnerekkel rendelkezik. A részletek

A köszönet és a hála pillanataival búcsúztunk. A Magyar Közösség Díját alig egy hónapja elnyert Kecskés Ildikó a szervezésben utolérhetetlen, Gizka pedig egész napos kíséretével, tolmácsolással erősítette a program színvonalát a szlovák oldalról. A vendégszeretet, a gondoskodás, a szíves látás után nehéz és elkerülhetetlen volt elválni. Élét elvette az utánunk intő két fehér zsebkendő, a mosolygó, barátságos arcok. Örülünk, hogy időt szakítottunk egymásra, zarándoklatunk nyomot hagy és folytatást ígér.

Goldschmidt Éva átadja a tatai könyvtár könyvajándékait az érsekújvári könyvtárosoknak. Fotó: Dollmayer Bea

Közösségi megosztás közösségek

és

öko-

Nász János Az MTA Könyvtár és Információs Központ Agora-programja és a Magyar Szociológia Társaság Holisztikus Ökológiai Szakosztályának „Kertész leszek!” című rendezvénysorozata egy igen izgalmas témával folytatódott április 25-én. Kükedi Zsolt helyi gazdaságfejlesztő számos ismeretet, véleményt, tapasztalatot osztott meg „Városi öko-közösségek” című kiselőadásában a szép számban megjelent hallgatóságának. Kükedi Zsolt − demonstrálva elkötelezettségét az ökológia iránt − egy rollerral érkezett és száguldott be a terembe. Kezdetnek egy képzeletbeli híradót vetített le, mintha az 2050ben készült volna. A hírekben szerepelt a kiszáradt Balaton, amely a Keszthelyi öbölbe szorult vissza egy pocsolyányi területre, majd a szeptemberi 40-45 fokos időjárás előrejelzése után meghívtak bennünket a szekszárdi datolyafesztiválra. A központi kérdés ezek után az volt, hogyan lehet elkerülni ezeket a jövőbeli, nemkívánatos helyzeteket.

Kükedi Zsolt. A kép forrása: http://konyvtar.mta.hu/index.php?name=fotoalbum_2016_04_25

Az öko-közösségek országunkban sokkal nagyobb mértékben vannak jelen falvainkban és

kisebb városainkban, mint a nagyvárosokban. Nagyon fontos szerepe lehet a klímaváltozás megelőzésében helyi szinten a városlakóknak, akik kisebb-nagyobb közösségekbe szerveződve a maguk példájával is segíthetik a döntéshozókat a helyi gazdaság fejlesztésében. Jelenlegi klímaállapotunk és a globális szinten jelentkező értékválság közismert. Itt Bencsik János munkáira, prezentációira hivatkozva kiemelte azt, hogy az emberi társadalom elválasztotta magát a természettől. Megbomlott az egyensúly, elkülönült a civilizáció, és nem hagyjuk, hogy megújuljon természeti környezetünk. A haszonelvűség határozza meg mindennapi életünket, és erőforrásaink egy szűkebb csoport kezében koncentrálódnak. Az időjárásminták megváltozása is ennek a jelenségnek a fő kiváltó oka. Ha ez így megy tovább, nem lesz mit átadnunk a következő generációknak, és visszafordíthatatlan károkkal kell együtt élniük. Majd Ferenc pápára is hivatkozott a már mások által is idézett laudációjával kapcsolatosan, hogy egy környezeti, közösségi, társadalmi ökológiai megújulásra lenne szükség. Az individualista szellemben nevelt egyének összefogásával nem lehet élő, harmonikus környezetben létezni. Mit lehet hát tenni azért, hogy az isteni természettel való visszaélést megfordítsuk? Erre a legkézenfekvőbb válasz a helyi gazdaságfejlesztés, a közjó szolgálata. Erre Kükedi Zsolt kutatásai alapján 1100 önálló példa létezik. Utalt még az információs hálóról letölthető Területfejlesztési füzetek sorozatra, amelyből bővebben tájékozódhatunk. Ezek közül szemléltetés végett néhány példát felsorolt. Így például említette az élelmiszertermelés és fogyasztás tekintetében a YouTyúk-Neked Tojik mozgalmat. Válasszunk egy helyi gazdát, és elhozzák nekünk a tojást, amelyet így ellenőrzött forrásból kapunk. A Háromkaptár Biokert példája egy közösség által támogatott családi,

baráti biogazdaság, egy helyi közösség zöldséggel való ellátásának mintája, amelyben a közösség megrendeli és finanszírozza a helyben megtermelt javakat. Jó hír ebben az, hogy már 30 ilyen kisvállalkozás van. A Városi Kert Mozgalom élharcosa Kispest, ahol a lakóterületek között saját parcellákat osztottak szét az ott lakóknak zöldítés és zöldségesítés céljából. A különböző öko-köröknek is jelentős szerepük van a helyi gazdaságfejlesztésben. A Tudatos Vásárlók Egyesületével összefogva a háztartások is bevonhatóak: Mit együnk? Hol vásároljunk? − ez is egy hatalmas közösségszervező erő lehet. A Klímabarát Települések Szövetsége önkormányzati szinteken ösztönözheti a településeiken élőket környezetük értékeinek fenntartásában. A szélsőséges természeti jelenségekkel kapcsolatosan alkalmazkodási és védelmi stratégiákat dolgozhatnak ki, ezzel is segítve az ott élők életminőségének javítását. Az elkövetkező időkben sarkalatos kérdés lesz a tiszta, egészséges vízzel való ellátás. Míg egy liter ivóvíz majdnem egy forintba kerül, addig egy palackozott ásványvíz százszor drágább. Nem beszélve arról, hogy PET palack hegyek, szigetek úsznak a tengereinkben, óceánjainkban. A Közösségi Kulturális Megosztás sokféle lehetőséget biztosít arra, hogy feleslegesen ne árasszuk el magunkat mindenfajta eszközökkel, kütyükkel. Lakóközösségekben, ha például van valakinek egy fúrógépe, azt felkínálhatná másoknak, amikor arra másoknak szüksége van. A hozzáférés a hangsúlyos ebben, és nem a tulajdonlás. Egy fúrógépet életciklusa alatt alig használunk. Közösségerősítő módszer a Szimpla Kerti Háztáji Piac, amely keretében a megmaradt élelmiszereket és zöldségeket például egy közös lakóterületi kerti parti során elkészítik és elfogyasztják. A közösségi gazdasági megosztásba beletartozik a munkahelyek, munkaterületek, irodák megosztása másokkal. A Loffice típusú üzleti környezet mindenki számára előnyös, mind a használó, mind a felajánló számára is. Már hatékonyan működik az OszkárOnline személyszállító telekocsis közvetítő rendszer is, amelyre az előadó a saját maga

példáját hozta fel. Amennyiben lehetséges, ő is ezzel közlekedik hosszabb távolságokra. Összegzésül a fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a gondolkodó, elkötelezett egyének meg tudják változtatni a világot úgy, hogy az fejlett, élhető, és egyben környezettudatos is legyen.

Kővári László és Baka György. A kép forrása: http://konyvtar.mta.hu/index.php?name=fotoalbum_2016_04_25

Az est második részében Szekszárd klímabarát település bemutatása volt. Baka György növényvédő agrármérnök, a Szekszárdi Klímakör képviseletében és Kővári László agrármérnök, önkormányzati képviselő jóvoltából betekintést kaphattunk arról, hogyan lehetséges egy 33.000 lelket számláló várost bezöldíteni, és ehhez az ott lakókat érzékenyíteni, és civil és környezettudatos társaságokat, alapítványokat bevonni. Többek között, a folyamatos környezetvédelmi tanácsadásokkal, hulladékkommandós csapatok szervezésével, klímaébresztő filmekkel, a helyi vezetés víz népszerűsítésével, a lakosság véleményének és javaslatainak kikérésével, a környezeti nevelés kihangsúlyozásával, közös munkával és elhatározottsággal, egy élhető, a természeti értékeire büszke várost teremtettek.

Gyereksarok Rovatvezető: Erősné Suller Ildikó suller.ildiko@ jamk.hu 34/513-683

VI. évf. 5. szám 2016. május

Öko-hét a gyermekkönyvtárban Erősné Suller Ildikó Az idei tavasz a környezettudatosság jegyében zajlott a József Attila Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában. Igaz ugyan, hogy maga a rendezvénysorozat egy hetet foglalt magában, ám a felkészülés ennél jóval több időt igényelt. Kolléganőnk, Szerencsi Edina egy nagyszerű társasjáték ötletével állt elő – a Glóbi kalandjai című könyv főszereplőjéről elnevezve – Mentsük meg Glóbit! címmel. A kivitelezésben Török Csaba, és Zantleitnerné Szebenyi Zsuzsanna segítettek, a feladatokat Edina állította össze, többféle korosztályra kidolgozva. A „tábla” darabjait újrahasznosított papírra nyomtattuk, a bábuk műanyag flakonok felhasználásával készültek. A hitelesség érdekében megvásároltuk a Glóbi plüss-figurát is, ez is fontos szerepet kapott a foglalkozás menetében.

Ezek a foglalkozások alkották az Öko-hét gerincét. Délelőtt és a délutáni órákban is érkeztek csoportok keddtől péntekig. Az idei téma a Föld volt. A társasjáték alapja is a hatalmas, gyönyörű, színes glóbuszt jeleníti meg. Földrészről földrészre lépegetve szedték csokorba a játékosok az adott kontinenssel kapcsolatos érdekességeket. Tatabányán több iskola is elnyerte már az ökoiskola címet, így programunk nagy népszerűségre számíthatott. Nem is csalódtunk, a pedagógusok szívesen hozták csoportjaikat, osztályaikat az Öko-hét foglalkozásaira. Egyúttal jó hírünket is keltették, és egy nyári táborban való szereplésre is felkérték Glóbit, valamint Edinát.

Mit lehet komposztálni a ház körül előforduló hulladékok közül? Fotó: Nagy Ádám

A cél: északról eljutni a Déli-sarkig, miközben különböző feladatokkal pontokat lehetett szerezni. Az elsőként beérő csapat mentette meg Földanyát. Fotó: Nagy Ádám

A foglalkozások végén minden résztvevő egy családi öko-totót vihetett haza. Megoldása a vasárnapi gyereknapon játszott fontos szerepet. A helyesen kitöltött feladatlapokért fagyi jegy és könyvjelző járt, továbbá néhány albumot és mesekönyvet is kisorsoltunk a résztvevő családok között. A kvíz kitöltéséhez az olvasók rendelkezésére álltak segédanyagaink is a hét folyamán.

A program tetőpontja a vasárnapi öko-gyereknap, azaz a „nagy családi „dzsembori” volt – ahogyan én neveztem. Nyitáskor már nagy volt a sürgésforgás, érkezett az aprónép szülőkkel, nagyszülőkkel, s gyűltek a helyesen kitöltött feladatlapok. A felnőtteknek − mint minden évben − ezúttal is kedvezményes beiratkozási lehetőséget kínáltunk. Koltay Eszter és kollégája a Lim-lom mesékkel várta vendégeinket, majd öko-játékok sokaságát bocsájtotta rendelkezésükre. Az alkotó kedvűek a szöszmötölő asztaloknál bütykölhették remekeiket – természetesen ezen alapanyagokat is az újrahasznosítás jegyében válogattuk: használt CD lemez, kupak, Kinder tojás belseje, WC papír gurigája szerepelt a kínálatban. Teknősbéka, katicabogár, minion készülhetett belőlük. A kisebbek a Föld játékos figuráját színezték. Hogy mennyire voltak érdekesek a programjaink? Mi sem bizonyítja jobban, minthogy az egész könyvtár egy szorgos lakosokkal teli nyüzsgő hangyabolyra hasonlított, ahol mindenki

elmélyülten végzi a dolgát, és ahol mindenki csinál valamit. A nap betetőzéseként Ocskai Gabriella és a Ráhangoló zenekar „A kis herceg” című zeneművet adta elő zeneszerető közönségünk nagy-nagy örömére.

Alternatív irodalomóra Vörös Istvánnal

gyerekverseket és azok átiratait, változatait tartalmazza. Ennek egyik szerzője ő maga. A diákoknak kellett kitalálnia, hogy mi az eredeti vers, amelyből az átirat készült.

Zimonyi Zsanett

S. Halász Károly zeneszerző vezényelte saját művét. Fotó: Nagy Ádám

Megtiszteltetésnek éreztük, hogy a MTV1 csatorna élőben közvetített bennünket egy pár perces riport erejéig a Délelőtt című műsorában.

Május 23-án délelőtt 10 órától a Helischer József Városi Könyvtárban Vörös István tartott alternatív irodalomórát a Dobó Katalin Gimnázium tanulóinak. Vörös István nemcsak József-Attila díjas költő, prózaíró és drámaíró, hanem mindezt tanítja is. Arra buzdította a diákokat, hogy olvassanak valódi irodalmat, (és ne nyissanak fel olyan dobozokat, melyekben nincsen semmi). Bíztatta őket, hogy írjanak is, mert ezáltal mindig feltárul önmagukban valami rejtett dolog, ami az írás által válhat láthatóvá. Játékos feladattal is készült Vörös István. Felolvasott az Apám kakasa című verseskötetből, amely klasszikus magyar

Vörös István. Fotó: Steindl Nóra

Majd egy érdekes írásgyakorlat következett. Egy költői képet kellett fogalmazni Lautréamont gróf meghökkentő hasonlatának mintájára: „szép, mint a varrógép és az esernyő véletlen találkozása a

boncasztalon.” Meglepő, és izgalmas költői képek születtek.

filmet forgatnának belőle. Egy külső jelenetet képzeljenek el, és próbáljanak arról a képről egy haikut írni. Ez a feladat már jóval nehezebb volt, figyelni kellett a szótagok számára, és arra is, hogy legyen benne egy természeti kép, továbbá gondolati összegzés is. Ezt az idő rövidsége miatt teljesen nem mindenkinek sikerült kidolgoznia, de a gyerekek nagyon élvezték az órát. Rengeteg eredeti ötletük volt, és Vörös István által újabb motivációt kaptak ahhoz, hogy olvassanak igényes irodalmat, és alkossanak a saját maguk örömére, és szórakoztatására.

Egy másik feladat a haikuhoz, a japán költészet egyik jellegzetes versformájához kötődött, amelyben óriási mértékű tartalom található tömörítve. A diákoknak az volt a feladatuk, hogy válasszanak ki egy számukra kedves regényt, és gondolkodjanak el erről a regényről úgy, mintha Fotó: Steindl Nóra

Fergeteges találkozó a könyvtárban Dományi Zsuzsanna

királykisasszony, és még számos Lázár Ervin-i mesefigura.

2016 tavaszán meseíró pályázatot írt ki a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár Tata és környéke gyerekei körében. Az apropót az adta, hogy nyolcvan éve született Lázár Ervin meseíró. A vállalkozó kedvűeknek annyi volt a feladata, hogy az ő mesealakjai közül válasszanak ki egyet vagy többet, és írjanak róla saját mesét. A gyermekkönyvtár olvasói keresgélni kezdtek a nagy meseíró könyvei között, hogy kiválasszák saját történetük hőseit. Így keltek életre újra a Négyszögletű kerekerdő lakói, a Szegény Dzsoni és Árnikából ismert tizenkét nagyon testvér, Ipiapacs, Rézbányai Győző, valamint Kriszti

Fotók: Szilágyi Lenke. Forrás: www.literatura.hu

A pályázat különlegességét az adta, hogy a beérkezett meséket Varró Dániel értékelte, ugyanis író–olvasó találkozóra invitáltuk az ismert költőt és műfordítót. Így adta magát a lehetőség, hogy már a személyes találkozó előtt megismerkedjen közönsége írói tehetségével. Május 4-én végre eljött a nap, hogy megtudjuk, kik a győztesek. Varró Dani gratulációjával egybekötve megkapják megérdemelt oklevelüket, csokoládéjukat és egyedi kulcstartójukat, amelyről a gyermekkönyvtár logójának vidám napocskája mosolygott a lurkókra. Természetesen könyvjutalomban is részesültek a nyertes pályázók, amit Varró Dani még kortárs szerzők gyermekkönyveivel tetézett meg.

A költő saját bevallása szerint érezte, hogy szívébe zárta őt a közönség, és ez az érzés kölcsönösre sikeredett. Reméljük, egyszer a felnőtt könyvtárban is üdvözölhetjük ezt a méltán népszerű, több műfajban alkotó színes egyéniséget, hogy költővé válásáról, színházi sikereiről és műfordításairól meséljen nekünk, olvasóknak.

Az író-olvasó találkozó gyermekközönsége. Fotó: Goldschmidt Éva

Nyertesek: I.

díj: Báti Lea Klára, Színes Iskola, Tata

II. díj Novák Olivér, Színes Iskola, Tata III. díj: Kozicz Júlia Anna, Színes Iskola, Tata

Különdíjasok: Varró Dániel. Fotó: Goldschmidt Éva

Az író-olvasó találkozó színes volt és hangos, mivel a több mint hetven gyerek kórusban szavalta Varró Dani mondókáit és verseit a Túl a Maszat-hegyen, a Kerge ABC, és a Nem, nem, hanem című könyveiből. Harsány nevetéssel, frappáns rímekkel telt meg a terem másfél órára, melyet nyüzsgő dedikálás, könyvvásárlás zárt.



Lakatos Nikolett, Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola, Dunaalmás



Dományi Levente, Íriszkert Általános Iskola, Szomód



Kiss Klára Eszter, Kőkúti Általános Iskola Fazekas Utcai Tagintézménye, Tata

Honismeret,

helyismeret

Rovatvezető: Dr. Horváth [email protected] 34/513-673

VI. évf. 5. szám

Géza

Görgei Artúr emlékezetéről Komáromban Dr. Horváth Géza Komárom városa és a helyi Klapka György Múzeum 2016. április 28-án a Komáromi Napok rendezvény sorozatának keretében immár 25. alkalommal rendezte meg hagyományos 1848-49es történész konferenciáját a már szokásos, stílusos helyszínen, a Monostori erődben.

A tanácskozást ezúttal egy másik jubileum, Görgei Artúr halálának 100. évfordulója is meghatározta. Kiss Vendel a rendezők nevében bevezetőjében elmondta: Görgei, az évfordulón túl, saját megosztó személyisége, meghatározó szerepe miatt is lett a jubileumi tanácskozás egyedüli témája. A polgármesteri köszöntők elhangzása után Kiss Vendel a nagy ember ifjúkorát, a szabadságharcig bejárt életútjának részleteit egy Jókai regénybe illő családregény részeként, ám a tények alapján interpretálta. Kitért a későbbi hadvezér formálódó jellemére, tanulmányaira. A nemzeti érzés fiatal

2016. május

korában megérintette Görgeit, aki azonban a reformkori vitákban eleinte nem foglalt állást. A radikális értékek iránti vonzódás, az arisztokrata gőg iránti ellenérzés, a polgári átalakulás és a jogi egyenlőség iránti elkötelezettsége, szociális érzékenysége, valamint a jobbágyi robottal szembeni gyűlölete voltak legfontosabb, meghatározó gondolatai. Kedves Gyula Görgei nemzetőrséget szervező munkáját, szolnoki önkéntes nemzetőr parancsnoki tevékenységét elemezte. Görgei tudatosan, merészen állt helyt e pozíciójában, lehetetlen helyzetben kiválóan teljesített. 1848 szeptemberében Jellasics hadoszlopainak egyesülését is megakadályozta. Ezért szakmai karrierje beindult, önálló parancsnoki feladatot kapott. Igazi előtérbe kerülése Zichy Ödön általa történt felakasztatása után következett be. Csikány Tamás Görgei hadvezetési gyakorlatát mutatta be a kortárs hadtudományi elvárások, a szakirodalom és a tettek párhuzamba állításával. Jó helyzetmegítélés, cselekvőképesség, személyes és erkölcsi bátorság, lélekjelenlét, emberismeret, gyorsaság, kezdeményező- és összpontosítási képesség − hogy csak néhány tulajdonságot említsünk a szükséges és általa is magáénak tudhatók közül. Összefoglalóan a 19. század legnagyobb magyar hadvezérének nevezte a tábornokot. Magyar Napóleon, Hátra tábornok és az áruló – többek között így hívták Görgeit kortársai, magyarázta Kemény Krisztián: „Görgei Artúr –egy hadvezér megítélése a kortársak szemszögéből”

című előadásában. Kiemelte, hogy az ismert elemzések Görgeiről főként az ellenlábasaitól származnak (hiszen a bajtársait többnyire kivégezték). Így nem véletlen, hogy a legtöbb negatív kicsengésű. Jó kémikus, de rossz vezér – jellemezték igen sokan közülük. Egyetlen győzelmét sem tudta tökéletesíteni, nem tudta lovasságát használni, elszalasztotta a fő győzelmeket, a hadi lángesze azonban nem hiányzott, viszont becsvágy, engedetlenség és hatalomvágy jellemezte, rajzolta meg jellemét egykori társa. Korántsem volt oly képzetlen, mint ahogy mondták róla.

Csikány Tamás. Fotó: Bartók Gertrud

A katonai tapasztalat hiánya miatt valóban többször hagyta alparancsnokait érvényesülni, a „jó őrmester”- ként gúnyosan nevezett fővezér, de jó szemmel bízta rájuk a feladatokat. Hadvezérként ő volt a jó választás, − a történész-levéltáros szerint. Bona Gábor ezt a gondolatot fejtette ki Görgei törzskarát bemutató előadásában, amely több ponton kapcsolódott Csikány Tamás ismertetett gondolataihoz is. Görgei sikereiben az általa jól megválasztott vezérkari főnöke Bayer József Ágost is benne volt, ami felettesének jó emberismeretét tükrözi. A szünet után Hajagos József Görgei és Leiningen barátságról beszélt, előre bocsájtva a kérdést: tábornokok között lehet-e baráti viszony? Valamilyen szinten igen, s amint az Leiningen naplójából kiderül: a „krónikás” pozitív képest festett róla, csodálta a fővezér tetterejét, s szimpátiáját viszonozta az első ember is. E történeti forrás a Kemény Krisztián előadásában említett kortársi véleményekkel szembeni ellenpont volt, jól árnyalta az ottani képet.

Peyach István más irányú elfoglaltsága miatt nem tudott a konferencián részt venni. Így sajnos nem beszélt a fővezérnek a legnagyobb „fenegyerek” tábornokához, Damjanich Jánoshoz való viszonyáról, kettejük kapcsolatáról. Zakar Péter: Görgei Artúr, a Szemere-kormány első hadügyminisztere című imponálóan adatgazdag és mély elemzéseket felvonultató előadásában megállapította: Görgei e működése alatt nemzeti jelleget adott a hadseregnek, aktív szerepet játszott Perczel és Dembinski lemondásában. Az általa irányított minisztérium hivatalként működött, a korábbiaknál jobban informált volt. Végére maradt Hermann Róbert hadtörténész parancsnok humorban bővelkedő, ám kiváló forráselemzések sokaságán alapuló áttekintése: „Aradtól Világosig / Szőlősig- a fegyverletétel kérdései” című élvezetes, a tőle megszokott magas színvonalú előadása, amely az utolsó öt nap történéseit mutatta be. Bár a magyar honvédek Világoson akarták letenni a fegyvert, erre Szőlős falu mellett került sor, ahonnan valóban látszott a világosi vár. Habár augusztus 9-én már minden eldőlt, a fegyverletétel körül a mai napig sok a vita. Ma már tudjuk, hogy az oroszok a temesvári csata előtt sem akartak alkudozni, mondta Hermann. Poeltenberg augusztus 10-i jelentése szerint a cári seregek nem kívánnak tárgyalni a forradalom idejéből való kormánnyal, ám mint kiderült, az oroszok egyáltalán nem akartak „diplomáciailag” is beavatkozni a konfliktusba. Csupán „rendet jöttek tenni”. Mint közismert, az augusztus 9-i temesvári csatában a magyar csapatok súlyos vereséget szenvedtek. Görgei és Kossuth augusztus 10-én este Arad várában találkoztak utoljára kettesben, amikor még várták a jelentést a temesvári csatáról. Ennek szép művészi feldolgozása: Illyés Gyula: Fáklyaláng című drámája. Ám hogy akkor és ott valójában ők ketten miről beszéltek, arról csak a tábornok verziója maradt fenn. Később ezekre Kossuth (az 1880-as években, miután fellapozta Görgei viszszaemlékezéseit) mind azt mondta, és az egyik fennmaradt példányra rá is írta, hogy hazugság, „Lüge”.

Másnap reggel 9-kor Kossuth javaslatára Görgeit hatalmazták fel a tárgyalásokra, hogy felajánlja a koronát az oroszoknak. A Szemere által megfogalmazott felhatalmazással Görgei nem igazán tudott mit kezdeni, teljhatalmat kapott, amely azonban már csupán jogilag állta meg a helyét, hiszen az egész ország megszállás alatt állt. Az orosz hadsereg elutasította a tárgyalás lehetőségét, de ha Görgeivel egyáltalán szóba álltak volna a kérdést illetően az oroszok, ő akkor sem tudta volna átadni a koronát, mert azzal Szemere éppen délre tartott. Hermann hangsúlyozta: a fegyverletétel nemcsak haditanácsi-, de minisztertanácsi határozat végrehajtása is volt. Ezek teljesítője maga sem gondolta, hogy ekkora megtorlás következik, amelynek legfőbb felelősét éppen benne találják meg. Végül Hermann Róbert szép gesztusként tisztelettel említette Kosáry Domokos nevét,

vonatkozó művét, 1 és Katona Tamás kutatásait, komáromi előadásainak emlékezetét.

Lábatlan − 70. alkalom, rendhagyó helyszínen

után, (2019.) ezeket szívesen bemutatjuk majd a megye helytörténeti kutatóinak, hogy büszkélkedhessünk a Gerenday-kúria környékének új gyöngyszemével.

Óvári Zsuzsannai

Hermann Róbert. Fotó: Bartók Gertrud

Mint mondta, Katona Tamás „köpenyéből bújt ki” a 25 komáromi tanácskozáson részt vett és résztvevő történész generáció jó része.

A helytörténeti kerekasztal tagjai 2016. május 6án, pénteken 14 órakor a lábatlani Arany Iskola kerámia műhelyében találkoztak. Hogy miért rendhagyó a helyszín? Mivel ablakain mondriani geometrián esik át színesen a fény, körben a gyerekek alkotásai vannak 10x10 méteren. Az asztalt körbeülték a vendégek, a találkozót Nádasiné Balatoni Anna, a csoport elnöke nyitotta meg. Először Dinnyés István, a város polgármesterének vetítését láthattuk. Lábatlanon tervezett legújabb fejlesztéseket nézhettük meg a pergő képkockákon. A Postakocsi épületéből a felújítás után Ökoturisztikai Látogatóközpontot alakítanak ki a TOP pályázat segítségével. A megvalósulás

1

A Görgey-kérdés története /·írta Kosáry Domokos. -·Budapest: Magyar Királyi Egyetemi Könyvnyomda, 1936. – 2.

Dinnyés István polgármester beszél, balról jobbra Horváth Sándor, Izsó Károly, Izsó Károlyné és Horváth István látható. Fotó: Balatoniné Nádasi Anna

kiadás. -·Budapest: Osiris- Századvég Kiadó, 1994. -·2 db.·: ill.·;

Komárom-Esztergom megyei Népművészeti Egyesület 2014-től indított Hagyomány és innováció projektjében a kékfestés technika alkotó megújulását mutattam be 25 fotómontázsban a helytörténeti kutatóknak.

A jó hangulatot fokozta, hogy a tányérokon frissen sült magos kiflik illatoztak, édes falatokat kínáltunk, és körbe járt egy nagy tál, amelyen még meleg volt a sajtos, kelttésztából készült sütemény. Beszélgetünk kutatásainkról, most megjelent könyvek jártak körbe, így Kovács Lajos 2 kötete a dorogi Petőfi Iskoláról, és a 300 éves Zrínyi Iskoláról. Belelapozva, gratulálhattunk a legújabb sikerekhez. Ajándékként megkaptuk a Dorogi füzetek 48. kötetét: Menyhárt Csaba – Parlamenti választások (1848-1901).

Óvári Zsuzsanna. Fotó: Balatoniné Nádasi Anna

A vetített képeken beszámoltam a tanulásról, hiszen működő műhelyeket, kiállításokat látogattunk, szakirodalmat forgatva, alkotó módon próbáltuk ki a technikát a népművészekkel. Tanárként kerestem a lehetőségeket, miként tudom ezt tanítványaimmal újra teremteni – eredményeit láthatták. Bemutattam például a vászonra mintázást, a mesesorozat maratott lapjait, a Hagyományok Házában kiállított díjnyertes színes textil pályázatunkat, majd a művészeti gálán látható kék kerámiáinkat.

Gina kerámia szakos, már végzős tanítvány. Fotó: Óvári Zsuzsanna i

A szerző a Lábatlani Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanára, egyben a Lábatlani Helytörténeti Kerekasztal tagja.

Majd megszemlélték a működő műhelyt, érdeklődtek a technikákról, és a művészeti tagozatos 714 éves alkotó gyerekekről. 17.30-kor felkerekedtünk, és átsétáltunk a Gerenday-kúria kertjébe, mert a termelői piacon régiségeket is lehetett venni. A kirakodóvásár igazi kincskeresés! Olyan, mint az elmúlt évtized találkozói, ahol a kerekasztal tagjai a múlt megőrzéséért saját településük értékeit gyűjtötték össze írásaikban, és mutatják be mindenkinek.

Csenge még csak elsős, de tehetséges tanítvány. Fotó: Óvári Zsuzsanna

Egyesületi élet

VI. évf. 5. szám

Rovatvezető: Kissné Anda Klára [email protected] 34/513-677

2016. május

Tájékoztató az MKE 2016. évi küldöttközgyűléséről Dollmayer Bea Idén újra meghívta tagjait a Magyar Könyvtárosok Egyesülete éves küldöttközgyűlésére 2016. május 4-én az Országos Széchényi Könyvtárba. Kiss Gábor, az MKE alelnöke vállalta a közgyűlés levezetését. A megjelenteket a 2015-ben megválasztott új elnök, Barátné dr. Hajdu Ágnes köszöntötte, külön kiemelve elődeinek és mostani kollégáinak áldozatos munkáját.

Kóródy Judit. Fotó: Karasz Lajos

Az egybegyűlteknek először Kóródy Judit, az MKE Kommunikációs Bizottságának elnöke tartott előadást az egyesületben alkalmazott (de más könyvtárak számára is könnyen átvehető) kommunikációs és PR tevékenységekről. Egy szellemes, zenés videó segítségével szemléltette a legfontosabb elemeket (pl. motiváció, versenytársak), majd

részletesen bemutatta az MKE céljait, célcsoportjait, a szervezet által használt információs csatornákat (pl. honlap, szociális média, rendezvények, promóciós anyagok). Kitért azokra az ötletekre is, amelyeket ezután szeretnének megvalósítani (Facebook, riadólánc, flashmobok). Ismertette az MKE Marketing és Kommunikációs Bizottság tevékenységét, felsorolva a 2015-ös média-megjelenéseket. Végezetül a 80. évforduló alkalmából meghirdetett hallgatói pályázatok videóiból nyújtott ízelítőt a társaságnak. Az előadás alatt sikerült megállapítani, hogy a küldöttközgyűlés 132 fővel határozatképes, így a jelenlévők a következő napirendi pontban Barátné dr. Hajdu Ágnes beszámolójának kiegészítéseit hallgatták meg az MKE 2015. évi munkájáról. Elmondta, hogy az egyéni tagok számában némi növekedés történt: összesen 2228 tagunk van. A testületi tagok száma azonban kissé csökkent: 81 van). Összetétel tekintetében sok a nyugdíjas és kevés a kistelepülési könyvtáros. Kiemelte az egységes szervezetté alakulás folyamatát, az elnökség megújulását, a már teljesített és a még hátralévő szabályzatok, iratok kialakítását. Megköszönte az MKE szervezetek támogatását. A Komárom-Esztergom Megyei Szervezetet néhány szervezettel együtt külön kiemelte példamutató munkájáért. Megemlített néhány területi kezdeményezést: például az országos elismerések mellett saját kitüntetések kialakítását egyes megyékben. Hangsúlyozta a helyi, az országos és a nemzetközi összefogás

szerepét. Elmondta, hogy stabil pénzügyi mérleggel zárták a 2015-ös évet, amelyet megkönnyített az egységes könyvelés, valamint kiemelte a Gerencsér Judit által elkészített közhasznúsági jelentés pozitívumát.

Barátné dr. Hajdú Ágnes. Fotó: Karasz Lajos

Alapos részletességgel számolt be az MKE tavaly végzett tevékenységeiről: szakmai érdekvédelem, rendezvények, továbbképzések, díjak, kitüntetések, kapcsolatrendszer bővítése, könyvtárosi életpályamodell kialakításával kapcsolatos munka, stb. Jelentős szerepet tulajdonított a külföldi kapcsolatoknak: IFLA, EBLIDA, V4-es országok. Utóbbiaknál külön hangsúlyt kapott a Pozsonyban, 2015. júniusi 8–9-én lezajlott konferencia.) A helyi könyvtárakra is érvényes idézettel jellemezte a 2015. évi munkát és zárta beszámolóját: „Erős könyvtárak, felkészült könyvtárosok.” A következőkben dr. Amberg Eszter, az Ellenőrző Bizottság elnöke tartotta meg beszámolóját az MKE pénzügyi tevékenységével kapcsolatban végzett vizsgálati tapasztalatairól. Rögtön leszögezte, hogy az egyesület törvényesen működik, a szükséges iratok beszerzésre, kialakításra kerültek. Elmondta, hogy az éves bevétel kb. 16,5 millió forint, amelyből kb. 4,5 millió származik tagdíjakból, a többi pedig pályázatokból, a közhasznú működés támogatásából. A kiadásoknál elsősorban a meghirdetett pályázatokat, a könyvelést, az irodai működést, a könyvfesztivált és a nemzetközi kapcsolatok támogatását emelte ki. A számlákkal kapcsolatban javasolta, hogy a jövőben legyenek pontosak

a tételek megnevezései, vagy melléklet csatolására van szükség a könnyebb feldolgozás érdekében. Kiss Gábor megköszönte az előadást és a beszámolókat, majd lehetőséget adott a jelenlévőknek egyéni észrevételeik hozzáfűzéséhez. A határozatképesség ismételt megállapítása után a küldöttek egyhangúlag elfogadták a beszámolókat. Külön napirendi pontként került sor az MKE EB hiányzó tagjainak megválasztására. Horváth Tamás, a választási Bizottság elnöke irányította a jelölési folyamatot. Elmondta, hogy hosszas előkészületek után nyolc lehetséges jelöltet kértek fel a posztok ellátásra, akik közül négyen vállalták a feladatot. A jelenlévő jelöltek rövid személyes bemutatkozását követően került sor a szavazásra. A szavazatok számlálása alatt a szervezők gondoskodtak a vendéglátásról és volt alkalom beszélgetni egymással, feleleveníteni a régi barátságokat. Az eredményt végül Baginé Tóth Erika, a Szavazatszámláló Bizottság elnöke hirdette ki: 1. Pogány György 79 szavazat 2. Bartók Gertrud 72 szavazat 3. Nuridsány Judit 68 szavazat 4. Stróh Tamásné 34 szavazat A Komárom-Esztergom megyeiek számára külön büszkeséget jelent a József Attila Megyei és Városi Könyvtárban dolgozó Bartók Gertrud sikeres megválasztása. Ezúton is gratulálunk neki, és kívánunk sikeres és eredményes munkát a jövőre nézve.

A küldöttgyűlés. Fotó: Karasz Lajos

Megyénk könyvtárai a sajtóban

VI. évf. 5. szám

Rovatvezető: Nagy Edit [email protected] 34/513-677

2016. május

2016. áprilisi újságmegjelenések

NAGY EDIT 1. 2016. márciusi újságmegjelenések / Nagy Edit. In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda. - 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 37-40. 2. A fáradhatatlan lelkesítő: Prof. dr. Prokopp Mária művészettörténész / Csombor Erzsébet. In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda. - 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 14. - ill. 3. A hely Dorogon nézelődött / F. K. - In: Komárom-Esztergom megyei 24 óra. - 27. évf. 77. sz. (2016. április 2.), p. 2. 4. A JAMK tavaszi tárlata / Nagy Edit. - In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda. - 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 9. ill. 5. A Lábatlani Helytörténeti Kerekasztal 69. találkozása - Kiadványok, tervek / Horváth Géza. In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda. - 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 32-33. - ill. 6. "A mesék is ihletnek" : játékokkal, zenés darabokkal szerepelnek / Mikolasek Zsófia ; Veizer Tamás. - In: Komárom-Esztergom megyei 24 óra. - 27. évf. 83. sz. (2016. április 9.), p. 4. - ill. 7. A pálinkafőzés Mercedese : megyejáró - meglestük a "szellőrózsát" és a könyvek házát is a Duna partján / Petrik József. - In: Komárom-Esztergom megyei 24 óra. - 27. évf. 87. sz. (2016. április 14.), p. 6. - ill.

8. A tavaszi égbolt és csillagai a JAMK / Sári Aliz Imola. - In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda. - 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 7-8. - ill. 9. Áldott légy, teremtett világ! / Nász János. - In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda. - 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 22-24. - ill.

10. Az életet jelenti az alkotás : kezdem megérezni a játékosságot a variációs lehetőségeket, akárcsak a zenében, irodalomban / Török Zsuzsa. - In: Kisalföld : a család magazinja : komáromi kiadás. - 71. évf. 97. sz. (2016. április 26.), p. 8. ill. 11. Az események mögötti világ : [hír] / F. K. - In: Komárom-Esztergom megyei 24 óra. - 27. évf. 97. sz. (2016. április 26.), p. 2. 12. Az olvasóklub tavaszi "csokra" / Nagy Edit. - In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda. - 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 8-9. - ill. 13. Beer Miklós váci püspök könyvbemutatója / Csombor Erzsébet. - In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda. - 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 12-13. - ill. 14. Békétlenség után a béke faluja : megyejáró - a Hóvirág dalkör tagjai Tárkányhoz kötődő nótákat is énekelnek / Palásti Péter. - In: KomáromEsztergom megyei 24 óra. - 27. évf. 85. sz. (2016. április 12.), p. 6. - ill. 15. Betekintést nyerhetnek az ókor világába : a regényeken keresztül szeretnék megismertetni az ér-

deklődőkkel a történelmet Esztergomban / Nemes Zsuzsanna. - In: Komárom-Esztergom megyei 24 óra. - 27. évf. 92. sz. (2016. április 20.), p. 4. ill. 16. Bíborcsigás mozinyitány / F. K. - In: KomáromEsztergom megyei 24 óra. - 27. évf. 87. sz. (2016. április 14.), p. 4. 17. Csillagokkal ismerkedtek / F. K. - In: KomáromEsztergom megyei 24 óra. - 27. évf. 101. sz. (2016. április 30.), p. 3. 18. Digitális kompetenciafejlesztés a kistelepüléseken / Szilassi Andrea. - In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda. - 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 19-20. - ill.

19. Egy óra Varró Dániellel / Bene Nikolett. - In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda. - 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 17. - ill. 20. Elgondolkodtatott és szórakoztatott : [hír] / W. Zs. - In: Komárom-Esztergom megyei 24 óra. 27. évf. 86. sz. (2016. április 13.), p. 2. 21. Felhívás kassai kirándulásra / Kissné Anda Klára. - In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda. - 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 36. - ill.

24. Hagyományteremtő akciók : Rabi Lenke: a közösségek ajánlásai egyre gyarapítják a helyi értéktárat / Rabi Lenke ; Veizer Tamás. - In: Komárom-Esztergom megyei 24 óra. - 27. évf. 95. sz. (2016. április 23.), p. 5. - ill. 25. Jutalomkirándulás a részt vevő diákoknak : az első világháború eseményeiről szóló versenyt szervezett az érdekvédelmi egyesület / Zs. K. In: Komárom-Esztergom megyei 24 óra. - 27. évf. 91. sz. (2016. április 19.), p. 2. - ill. 26. Kalandozás a Föld körül / Goldschmidt Éva. - In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda. - 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 30. - ill. 27. Kegyelmi állásban és kipában : délután már a könyvtárosé az összes beteg, akiknek hasznos tanácsokat is ad / Sivinger György ; Palásti Péter. In: Komárom-Esztergom megyei 24 óra. - 27. évf. 90. sz. (2016. április 18.), p. 5. - ill.

28. Kiállítás : [hír]. - In: Kisalföld : a család magazinja : komáromi kiadás. - 71. évf. 79. sz. (2016. április 5.), p. 8. 29. [Költészet napi megemlékezés Környén] : [képhír]. - In: Komárom-Esztergom megyei 24 óra. 27. évf. 86. sz. (2016. április 13.), p. 2. - ill.

22. Fenntartható fejlődés, fenntartható jövő : egy workshop tapasztalatairól. - In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda. - 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 24-26. - ill.

30. Költészet napja a Helischer József Városi Könyvtárban / Zimonyi Zsanett. - In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda. - 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 29. ill.

23. Hadak villáma - Történelmi vetélkedő Leányváron / Mikolasek Zsófia. - In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda. 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 16. - ill.

31. Költészet napja Dunaalmáson / Mikolasek Zsófia. - In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda. - 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 18-19. - ill.

32. Költészet napja egykor és ma / Feketsné Kisvarga Anita. - In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda. - 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 4-5. - ill. 33. Könyveket kapott a település / Zs. K. - In: Komárom-Esztergom megyei 24 óra. - 27. évf. 91. sz. (2016. április 19.), p. 2. 34. Könyves szerda Kamarás Istvánnal / Makuvek Nóra. - In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda. - 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 10. - ill. 35. Könyvtári tavasztündér / Goldschmidt Éva. - In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda. - 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 31. - ill. 36. Könyvtármozi együttműködéssel / fenyvesi Károly. - In: Komárom-Esztergom megyei 24 óra. 27. évf. 82. sz. (2016. április 8.), p. 2. 37. Könyvtármozi nyílt Bajnán / Erdősné Csík Katalin. - In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda - 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 15. - ill.

38. Könyvtárosok világnapja Komárom-Esztergom megyében / Kissné Anda Klára. - In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda. - 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 3436. - ill. 39. Környezeti nevelés / Zs. K. - In: Komárom-Esztergom megyei 24 óra. - 27. évf. 93. sz. (2016. április 21.), p. 1. , 2. - ill.

40. Kulturális program a könyvtárosok világnapján / Feketsné Kisvarga Anita. - In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda. - 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 6-7. - ill.

41. Kurdics Judit névvel nem lehetett televíziózni : Endrei Judit könyvei – az idősödés új esélyt jelent, vallja az egykori tévébemondó / Török Zsuzsa. - In: Kisalföld : a család magazinja : komáromi kiadás. - - 71. évf. 82. sz. (2016. április 8.), p. 8. - ill. 42. Minden ember egy külön világ : Petőcz András és Cselenyák Imre zenés irodalmi estje a könyvtárban / F. k. - In: Komárom-Esztergom megyei 24 óra. - 27. évf. 78. sz. (2016. április 4.), p. 2. ill. 43. Ökoesték : [hír]. - In: Kisalföld : a család magazinja : komáromi kiadás. - 71. évf. 77. sz. (2016. április 2.), p. 8. 44. Pályázat : Tata / K. L. - In: Komárom-Esztergom megyei 24 óra. - 27. évf. 87. sz. (2016. április 14.), p. 5. 45. Programajánló : Lábatlan / F. K. - In: KomáromEsztergom megyei 24 óra. - 27. évf. 80. sz. (2016. április 6.), p. 5. 46. Programajánló : Tát / F. K. - In: Komárom-Esztergom megyei 24 óra. - 27. évf. 80. sz. (2016. április 6.), p. 5. 47. Programajánló : Dömös / F. K. - In: KomáromEsztergom megyei 24 óra. - 27. évf. 80. sz. (2016. április 6.), p. 5. 48. Programajánló : Oroszlány / W. Zs. - In: Komárom-Esztergom megyei 24 óra. - 27. évf. 79. sz. (2016. április 5.), p. 5. 49. Semmiség és a világ nyolc költő verseiből : [hír]. - In: Kisalföld : a család magazinja : komáromi kiadás. 71. évf. 84. sz. (2016. április 11.), p. 8. 50. Szabad ötletek a könyvtárban / W. Zs. - In: Komárom-Esztergom megyei 24 óra. - 27. évf. 98. sz. (2016. április 27.), p. 2.

51. Szavalóverseny a könyvtárban : [hír] / F. K. - In: Komárom-Esztergom megyei 24 óra. - 27. évf. 90. sz. (2016. április 18.), p. 2.

52. Táncsics Mihály szülőfalujában : megyejáró történelmi hangulat keveredik a bakonyi szél lágy simogatásával / Palásti Péter. - In: Komárom-Esztergom megyei 24 óra. - 27. évf. 90. sz. (2016. április 18.), p. 6. - ill. 53. Tát : [programajánló] / F. K. - In: Komárom-Esztergom megyei 24 óra. - 27. évf. 93. sz. (2016. április 21.), p. 5. 54. Tatai töredékek : könyvtári tavasztündér / Dományi Zsuzsa ; Goldschmidt Éva ; Makuvek Nóra. – In: Könyvtári levelező/lap. - 28. évf. 4. sz. (2016.), p. 33. - ill. 55. Tatai töredékek : kalandozás a Föld körül / Dományi Zsuzsa ; Goldschmidt Éva ; Makuvek Nóra. – In: Könyvtári levelező/lap. - 28. évf. 4. sz. (2016.), p. 34-35. - ill. 56. Tatai töredékek : Könyves szerda Kamarás Ivánnal / Dományi Zsuzsa ; Goldschmidt Éva ; Makuvek Nóra. - In: Könyvtári levelező/lap. 28. évf. 4. sz. (2016.), p. 35-36. - ill. 57. Tatai töredékek : siker a Nagy Könyvelhagyó Hétvégén! / Dományi Zsuzsa ; Goldschmidt Éva ; Makuvek Nóra. - In: Könyvtári levelező/lap. 28. évf. 4. sz. (2016.), p. 36.

58. Tavaszköszöntő gyermekműsor : [hír]. - In: Kisalföld : a család magazinja : komáromi kiadás. 71. évf. 84. sz. (2016. április 11.), p. 8. 59. Tavaszköszöntő Ribizli bohóccal / Erősné Suller Ildikó. - In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda. - 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 28. ill. 60. Új vezetőség a KKDSZ élén / Szilassi Andrea. In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda. - 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 21-22. - ill. 61. Verseket várnak. - In: Kisalföld : a család magazinja : komáromi kiadás. - 71. évf. 89. sz. (2016. április 16.), p. 9. 62. Verselt a város a költészet napján : [képhír]. - In: Kisalföld : a család magazinja : komáromi kiadás. - 71. évf. 85. sz. (2016. április 12.), p. 9. ill. 63. Vers-és prózaíró pályázat 2016. / Makuvek Nóra. - In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda. - 82. - 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 11. - ill. 64. X. Könyvtári Éjszaka a szegedi Klebelsberg Könyvtárban / Erősné Suller Ildikó. - In: Kemlib [Elektronikus dokumentum] : a Téka Téma online utóda. - 6. évf. 4. sz. (2016. április), p. 2627. - ill.