Vezetı tisztségviselık és felügyelıbizottsági tagok felelısségbiztosítása Általános szerzıdési feltételek

Vezetı tisztségviselık és felügyelıbizottsági tagok felelısségbiztosítása Általános szerzıdési feltételek I.

A biztosítás tárgya

1. Az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság − a céget nyilvántartó bíróság: a Fıvárosi Bíróság mint cégbíróság, cégjegyzékszám Cg. 01-10-041356, székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. − a biztosítási díj megfizetése ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen általános szerzıdési feltételekben meghatározott biztosítási esemény(ek) bekövetkezése esetén a jelen szerzıdési feltételek szerint a biztosított, valamint ún. társasági fedezet esetén a szerzıdı fél helyett megtéríti azokat a tisztán pénzügyi veszteségeket, amelyekért a biztosított, illetve ún. társasági fedezet esetén a szerzıdı fél a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelısséggel tartozik. Ha a biztosító a szerzıdı fél biztosítási igényének teljesítéséhez viszontbiztosítóval köt megállapodást, és e megállapodás a jelen biztosítás általános szerzıdési feltételeiben szabályozott valamely kérdésben eltérıen rendelkezik, akkor a biztosítási szerzıdésre a viszontbiztosítási megállapodás rendelkezései alkalmazandók, feltéve, hogy a biztosítási szerzıdés létrejötte vagy annak módosítása elıtt a biztosító a viszontbiztosítási megállapodás erre vonatkozó rendelkezéseit a felek által megállapított nyelven a szerzıdı félnek átadta, és azt a szerzıdı fél elfogadta.

II.

A biztosítási szerzıdés alanyai, a biztosítottak köre

2. A jelen általános szerzıdési feltételek alkalmazása során, valamint az annak alapján létrejött biztosítási szerzıdésben: biztosító az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság. szerzıdı fél az a Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, amely a szerzıdés megkötésére ajánlatot tett, ajánlata alapján a biztosítási szerzıdés létrejött, és amely a biztosítási díj fizetésére köteles. biztosított a szerzıdı félnek név szerint biztosítási fedezetbe vont valamennyi: • vezetı tisztségviselıi jogkörében eljáró tisztségviselıje, és/vagy • felügyelıbizottsági tagi (elnöki) jogkörében eljáró felügyelıbizottsági tagja (elnöke). A társasági fedezet során a szerzıdı fél is biztosítottnak minısül.

HE-10371

1/18

(c) Allianz Hungária Biztosító Rt.

III.

Fogalommeghatározások

3. A jelen szerzıdési feltételek alkalmazásában: 3.1. Társasági fedezet: a biztosító helytállási kötelezettsége olyan tisztán pénzügyi veszteségért: • amelyet a természetes személy biztosított kárt okozó magatartásával (3.4. pont) okoz, és • amely nem minısül biztosítással nem fedezett kárnak, illetve kizárt kockázatnak, és • amelyért a kötelezı jogi elıírások miatt nem a biztosított, hanem a szerzıdı fél köteles helytállni. 3.2. Tisztán pénzügyi veszteség (ún. pure financial loss): a kárt okozó magatartás (3.4. pont) folytán a károsult vagyonában bekövetkezett olyan értékcsökkenés, amely nem személyi sérülésbıl, betegségbıl, halálból vagy dolog megrongálódásából, illetve megsemmisülésébıl ered. 3.3. Sorozatkár: − az egymással kapcsolatban álló, folyamatos vagy ismétlıdı kárt okozó magatartással okozott károk. − egyetlen kárt okozó magatartással több jogalanynak okozott kár. A sorozatkár egy kárnak minısül. 3.4. Kárt okozó magatartás: A biztosított vezetı tisztségviselıként, illetve felügyelıbizottsági tagként tanúsított olyan kárt okozó tevékenysége vagy kötelezettségmulasztása, amely a vezetı tisztségviselıi vagy felügyelıbizottsági tagi tevékenységre alkalmazandó jogszabály, vagy a szerzıdı fél alapító okirata, vagy a szerzıdı fél legfıbb szervének határozata rendelkezéseivel ellentétes. 3.5. Költségek: Mindaz a költség, amely a biztosítási esemény kapcsán bejelentett kárigény rendezése során felmerült a szerzıdı fél, a biztosított, továbbá a károsult célszerő és jóhiszemő eljárásával kapcsolatban akár a bíróság elıtt, akár a bíróságon kívül. 3.6. Biztosítási összeg: A biztosító szolgáltatási kötelezettségének felsı határa, a biztosító helytállási kötelezettségének biztosítási eseményenként meghatározott és a biztosítási idıszakra meghatározott maximuma. A biztosítási összeg erejéig nyújt fedezetet a biztosító a 3.2. pont szerinti tisztán pénzügyi veszteségre, valamint a 3.5. pont szerinti költségre. 3.7. Szublimit: Meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a biztosítási szolgáltatásra kizárólag rendelkezésre álló összeg maximuma a káronként és a biztosítási idıszakra meghatározott biztosítási összeg keretein belül. 3.8. Tudomásszerzés: Egy információról a szerzıdı fél azon a napon szerez tudomást, amely napon: − vezetı tisztségviselıje, − vezetı állású munkavállalója, − felügyelıbizottságának valamelyik tagja, − belsı ellenırzésének munkatársa, − többségi tulajdonosa formálisan vagy informálisan, szóban vagy írásban értesül. 3.9. Lényeges körülmények: HE-10371

2/18


Az alábbi tények, információk, adatok, körülmények, illetve az alábbi tényekben, információkban, adatokban bekövetkezett változások minısülnek lényeges körülménynek: − a szerzıdı fél, illetve a biztosított neve; − a szerzıdı fél székhelye; − a biztosított értesítési címe; − a biztosítottak által irányított vagy ellenırzött gazdasági társaságok neve; − a biztosítottak által irányított vagy ellenırzött gazdasági társaságok székhelye; − a szerzıdı félre vonatkozó alábbi esetek: • átalakulás, • beolvadás, • összeolvadás, • különválás, • kiválás, • mőködés felfüggesztése, • gazdasági társaság cégjegyzékbıl való törlése, • végelszámolás, • felszámolás, • csıdeljárás, • törvényességi felügyeleti eljárás, • egyéb hatósági eljárás (pl. PSZÁF). − a szerzıdı fél tevékenysége; − a szerzıdı fél pénzügyi helyzete; − a szerzıdı fél tulajdonosi struktúrája; − a szerzıdı fél szervezeti struktúrája; − a cégjegyzésre jogosultak nevében vagy a cégjegyzés módjában bekövetkezett változás; − a szerzıdı fél tevékenységének végzéséhez szükséges engedélyek, jóváhagyások felfüggesztése, megszőnése; − a szerzıdı fél mőködése megkezdésének idıpontja; − a szerzıdı fél részvényeinek tızsdei bevezetése, kivezetése, tızsdei értékesítésének felfüggesztése; − a szerzıdı fél értékpapírjai elsı felajánlása; − tag kizárásának bíróság elıtti kezdeményezése; − 5 évre visszamenıleg a biztosítottakkal szemben vezetı tisztségviselıi, felügyelıbizottsági tagi (elnöki) tevékenység, illetve kötelezettségmulasztás alapján érvényesített – akár megalapozottnak, akár megalapozatlannak bizonyult − követelések adatai; − a biztosított ellen olyan követelést nyújtanak be, amelyre kiterjed a jelen általános szerzıdési feltételek alapján megkötött biztosítási szerzıdés szerinti nyújtott biztosítási fedezet; − a biztosítottal szemben olyan tényállítást fogalmaznak meg akár szóban, akár írásban, aminek alapján az arra megfogalmazható követelésre kiterjed a jelen általános szerzıdési feltételek alapján megkötött biztosítási szerzıdés szerinti nyújtott biztosítási fedezet; − a szerzıdı fél olyan körülményrıl szerez tudomást, aminek alapján sor kerülhet a biztosított olyan felelısségre vonására, és az ennek során

HE-10371

3/18


érvényesíthetı követelésre a jelen általános szerzıdési feltételek alapján megkötött biztosítási szerzıdés szerinti biztosítási fedezet.

IV.

A biztosítási szerzıdés létrejötte

4. A biztosítási szerzıdés a szerzıdı fél és a biztosító (a továbbiakban: felek) írásbeli megállapodásával jön létre. A 5. pontban foglalt esetben azonban a biztosítási szerzıdés a felek írásbeli megállapodása nélkül is létrejön. 5. Írásbeli megállapodás nélkül jön létre a szerzıdés, ha a biztosító az írásbeli ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzıdés visszamenı hatállyal jön létre attól a naptól, amikor az ajánlatot a biztosító vagy képviselıje részére átadták. 6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzıdés (5. pont) eltér a jelen általános szerzıdési feltételekben foglalt rendelkezésektıl, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzıdést az általános szerzıdési feltételeknek megfelelıen módosítsák. Ezt a határidıt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvénykiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerzıdı fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító a szerzıdést az elutasítástól, illetıleg a módosító javaslat kézhezvételétıl számított tizenöt napon belül harminc napra írásban felmondhatja. 7. Az írásbeli megállapodást, illetıleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. 8. Ha a kötvény tartalma eltér a szerzıdı fél ajánlatától, és az eltérést a szerzıdı fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerzıdés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta a szerzıdı fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a szerzıdés az ajánlat szerint jön létre.

V.

A biztosítási szerzıdés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

9. A biztosítási szerzıdés a biztosítási díj megfizetését követıen, a felek által megállapított napon lép hatályba. 10. A biztosító a szerzıdés hatálybalépésének napjától viseli a kockázatot.

VI.

A biztosítás tartama és a biztosítási idıszak

11. A biztosítási szerzıdés határozott idıtartamra, legfeljebb egy évre köthetı. 12. A biztosítási idıszak megegyezik a biztosítás tartamával.

HE-10371

4/18


VII.

A biztosítási szerzıdés hatálya, az idıbeli és a területi hatály

13. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzıdés hatálya alatt okozott és a biztosítási szerzıdés hatálya alatt bekövetkezett, legkésıbb a szerzıdés megszőnésének napjától számított harminc napon belül a biztosítónak bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki (biztosítási fedezet). 14. A biztosítási esemény okozásának idıpontja az a nap, amikor a biztosított a kárt okozó magatartást tanúsította. Ha a biztosított kötelezettségmulasztással okoz kárt, akkor a károkozás napja az a nap, amikor e kötelezettségének a biztosított még utoljára kártérítési kötelezettség keletkezése nélkül eleget tehetett volna. 15. A biztosítási esemény bekövetkezésének idıpontja az a nap, amikor a kár bekövetkezett a károsultnál, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a kárt a biztosított vagy a károsult elıször észlelte, vagy kellı gondossággal észlelhette volna. 16. A kárbejelentés idıpontja az a nap, amikor a biztosított a kárt írásban a biztosítónak bejelentette. 17. Ha a biztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a szerzıdı fél több egymást követı idıszakra úgy köti meg vezetı tisztségviselık és felügyelıbizottsági tagok felelısségbiztosítását, hogy a késıbbi szerzıdés a korábbi megszőnését követı napon lép hatályba, a biztosító kockázatviselése a szerzıdések bármelyikének hatálya alatt okozott és bekövetkezett, és legkésıbb az utolsó szerzıdés megszőnésének napjától számított harminc napon belül a biztosítónak bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki (ún. folyamatos biztosítási fedezet). 18. Folyamatos biztosítási fedezet esetén a biztosítási eseményre a károkozás idıpontjában hatályos biztosítási szerzıdés rendelkezései irányadók. 19. A jelen általános szerzıdési feltételek szerint megkötött szerzıdés alapján a biztosító a Magyarország területén végzett tevékenység során Magyarországon okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.

VIII. A biztosítási esemény 20. A biztosítási esemény olyan jövıbeni esemény, amelynek bekövetkezése bizonytalan és bekövetkezte esetén a biztosító a jelen szerzıdési feltételek szerinti biztosítási szolgáltatás nyújtására köteles. A jelen szerzıdési feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minısül, ha a biztosított: − biztosítotti minıségében − a kárt okozó magatartásával − olyan tisztán pénzügyi veszteséget okoz, − melyért a biztosított – vagy társasági fedezet esetén (lásd a 3.1. pontot) a szerzıdı fél – a magyar jog szabályai szerint felelısséggel tartozik, és

HE-10371

5/18


−

e tisztán pénzügyi veszteség nem minısül biztosítással nem fedezett kárnak, illetve kizárt kockázatnak.

Ahhoz, hogy egy káresemény biztosítási esemény legyen, a fenti bekezdésben felsorolt valamennyi feltételnek együttesen kell teljesülnie. 21. A sorozatkár egy biztosítási eseménynek minısül.

IX.

A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok

22. A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki: 22.1. Az olyan kárra, amely olyan magatartásból ered, vagy olyan körülménynek tulajdonítható, amelyet a jelen szerzıdés hatálybalépése elıtt már bármely más biztosítási szerzıdés alapján fedezetbe vontak.

22.2. Az olyan kárra, amely olyan eljárásból vagy körülménybıl ered, illetıleg olyan eljárásnak vagy körülménynek tulajdonítható, amely a biztosítási szerzıdésben, illetve a kötvényben megállapított kockázatviselési idıszak elıtt történt, vagy maradt függıben, illetıleg vált ismertté. Egy követelés azon a napon válik ismertté, amikor a 3.8. pont szerinti tudomásszerzés megtörténik.

22.3. Az olyan kárra, amely összefügg azzal, hogy a szerzıdı fél a biztosított közrehatására nem rendelkezik a megfelelı biztosítási védelemmel. A biztosítási védelem a biztosított közrehatására nem megfelelı, ha a biztosított: nem az adott helyzetben elvárható biztosítási fedezetrıl gondoskodott, egyáltalán nem gondoskodott biztosítási fedezetrıl, nem gondoskodott egy korábbi biztosítás fenntartásáról. 22.4. Az alábbi bármelyik eset bekövetkezése után okozott kárra: − a szerzıdı fél elérhetı értékpapírjainak több mint 50%-át felvásárolják, és a felvásárlás hatálybalépésével egy jogalany vagy jogalanyok csoportja(i) jogosult(ak) rendelkezni ezen értékpapírok felett, és ezen értékpapírok olyan szavazóerıt vagy egyéb módon olyan befolyásoló erıt képviselnek, ami lehetıvé teszi a jogalany vagy a jogalanyok csoportja(i) számára a vezetı tisztségviselı által irányított vagy felügyelt gazdasági társaság vezetı tisztségviselıinek vagy felügyelıbizottsági tagjainak megválasztását; − a szerzıdı fél más jogalannyal egyesül; − a szerzıdı fél konszolidációja megvalósul; − a szerzıdı fél vagyonának meghatározó részét más jogalany vagy jogalanyok csoportja(i) megvásárolja vagy egyéb olyan módon megszerzi, hogy azok felett rendelkezni jogosult, vagy − a szerzıdı fél azon értékpapírjainak a jegyzését függesztik fel vagy szüntetik meg, amelyek a vezetı tisztségviselık, illetve felügyelıbizottsági tagok megválasztására jogosítanak.

HE-10371

6/18


A fenti esetek bármelyikének bekövetkezése után a biztosítási fedezet kizárólag a felsorolt esetek valamelyikének bekövetkezése elıtt okozott károkra terjed ki, függetlenül attól, hogy a kár a kockázatviselés idıtartama alatt mikor következett be.

22.5. A biztosítottak egymással szemben érvényesített követeléseire, kivéve, ha valamelyik biztosított által okozott kárért a jogszabályok értelmében a károsult harmadik személlyel szemben a szerzıdı fél köteles helytállni, és e helytállási kötelezettség biztosítási fedezetbe vonására tekintettel (lásd társasági fedezet, 3.1. pont) a szerzıdı fél biztosítottnak minısül, és a harmadik személlyel szembeni helytállását követıen a biztosítottal szemben követelést érvényesít.

22.6. Olyan kárra, amely a biztosítottak valamelyikének olyan kárt okozó magatartásából ered: − melyet a szerzıdı fél többségi tulajdonosa elhallgatott, megtőrt vagy utasításba adott, és − amely tevékenység vagy kötelezettségmulasztás alapján a szerzıdı fél, illetve a szerzıdı fél tulajdonosai követelést érvényesítenek. A jelen kizárás vonatkozik a többségi tulajdonos által a részvényesi jogok gyakorlására felruházott személyekre is.

22.7. Az értékpapírok vásárlásával vagy eladásával összefüggı olyan kárra, amelynél a tényállás része, hogy a biztosítottak − tudomással bírtak vagy tudomással kellett volna bírniuk az általuk irányított vagy felügyelt társaság ügyeinek lényeges változásáról, és ezen lényeges változásokat nem jelentették be, vagy − azelıtt szolgáltattak információt harmadik személynek (természetes vagy jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkezı jogalanynak) olyan tényrıl, amely az általuk irányított vagy felügyelt gazdasági társaság ügyeiben lényeges változásokat eredményezett, mielıtt a változásokat nyilvánosságra hozták volna. (Nem minısül harmadik személynek az olyan szervezet, amely részére az információ átadása jogszabály alapján kötelezı).

22.8. A biztosítottakkal szemben támasztott olyan követelésre, amelyért felelısségük az adózással vagy egyéb közteherrel kapcsolatos jogszabályban foglalt kötelezettségük megszegésébıl ered.

22.9. A szellemi alkotásokra vonatkozó szabályok (pl. szerzıi jog, találmányok szabadalmi oltalma, mikroelektronikai félvezetık topográfiai oltalma) megsértésével okozott kárra. 22.10. A hibás termékkel, illetve a termékvisszahívással kapcsolatos kárra. 22.11. A jogosulatlan hitelkihelyezéssel kapcsolatos kárra.

HE-10371

7/18


22.12. A szakmai felelısség alapján támasztott követelésre, tehát az olyan kárigényre, amelyet a biztosított egészben vagy részben nem az irányított társaság ügyvezetése, illetve felügyelete során kifejtett magatartásával, hanem szakmai tevékenységével, illetve kötelességének elmulasztásával okoz. Szakmai tevékenységnek a felsıfokú végzettséget igénylı foglalkozás gyakorlása minısül (pl. ügyvéd, könyvvizsgáló, orvos, mérnök). 22.13. Olyan kárra, amely abból ered, vagy amelyet annak kapcsán érvényesítenek, hogy a biztosított jogellenesen személyes haszonra, díjazásra vagy más elınyre tett szert. 22.14. A bőncselekménnyel okozott kárra. 22.15. A becsületsértéssel, rágalmazással okozott károkra. 22.16. A kötbérre, valamint a bírság jellegő egyéb károkra. 22.17. Bármely testi sérülés, betegség, elmebaj, érzelmi problémák vagy zavarok, megbetegedés vagy halál, illetve vagyontárgyak károsodása, tönkremenetele, megsemmisülése (beleértve használati érték elvesztését is) miatt harmadik személy által érvényesített kárra. 22.18. Az olyan kárra, amelyek sugárzó, hasadó- vagy nukleáris anyag, illetve bármilyen sugárzó, hasadó- vagy nukleáris dolog veszélyes tulajdonságai miatt fellépı testi sérülés, betegség, halál, vagyoni kár (beleértve a használati érték elvesztését) alapján következtek be, vagy annak tulajdoníthatók. 22.19. Az azbeszttel, vagy azbesztet bármilyen formában vagy mennyiségben tartalmazó anyaggal összefüggésben felmerülı, abból eredı, abból következı, vagy azzal bármilyen formában közvetlen vagy közvetett kapcsolatban lévı kárra. 22.20. Az alábbiakból eredı vagy az alábbiak következtében fellépı kárra: − szennyezı anyagok tényleges, bejelentett vagy fenyegetı kijutása, elterjedése, kiszabadulása vagy kiszivárgása a talajba, a levegıbe, bármilyen folyó- vagy állóvízbe függetlenül attól, hogy az ilyen kijutás, elterjedés, kiszabadulás vagy kiszivárgás szándékos, gondatlan vagy véletlen volt-e, illetve − minden olyan utasításból vagy javaslatból eredı követelésre, amely a szennyezı anyagok figyelésére, eltakarítására, eltávolítására, tárolására, kezelésére, méregtelenítésére vagy semlegesítésére irányul.

A biztosító helytállási kötelezettsége sem a biztosítással nem fedezett károkra, sem a kizárt kockázatokra, sem e károk, illetve kockázatok kapcsán felmerülı költségekre, továbbá késedelmi kamatra nem terjed ki.

HE-10371

8/18


X.

A biztosítási összegek. A biztosítási eseményenkénti és az éves biztosítási összeg

23. Egy adott biztosítási esemény kapcsán a biztosító teljesítési kötelezettsége legfeljebb a károkozás idıpontját magába foglaló biztosítási idıszakra megkötött biztosítási szerzıdésben, illetve az annak alapján kiállított kötvényben: - a biztosítási eseményenként és - a biztosítási idıszakra meghatározott biztosítási összegekig terjed. 24. A biztosítási összeghatárokon belül nyújt fedezetet a biztosító a károsultnak okozott kárra, továbbá a 3.5. pont szerinti költségre. 25. A biztosítónak a biztosítási idıszak egészére vonatkozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg az adott szerzıdésben a károkozás idıpontját magába foglaló biztosítási idıszakra meghatározott biztosítási összeget. 26. Ha a biztosítási esemény kapcsán keletkezett kár és költség teljes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, akkor a biztosító szolgáltatása (lásd a 47. pontot) legfeljebb a szerzıdésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárig terjed. Ha azonban az éves biztosítási összegbıl még rendelkezésre álló összeg a káreseményenkénti biztosítási összegnél kisebb, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt. 27. Az önrészért, valamint a biztosítási összeget meghaladó kárért a biztosított – társasági fedezet esetén a szerzıdı fél – köteles helytállni.

XI.

Az önrészesedés

28. Az önrészesedés a jelen általános szerzıdési feltételek alapján megkötött biztosítási szerzıdés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyért a biztosított – vagy az ún. társasági fedezet esetén a szerzıdı fél – köteles helytállni. Az önrészesedés biztosítási eseményenként meghatározott százalékos és/vagy összegszerő mértékét a biztosítási kötvény tartalmazza. A biztosító jogosult arra, hogy a biztosított, illetve a társaság helytállására vonatkozóan külön-külön meghatározzon önrészt. Ha a biztosító él ezzel a jogával, akkor a biztosítási szerzıdés, illetve a kötvény két önrészt tartalmaz. 29. Ha a kár nem haladja meg a biztosítási eseményenkénti önrészesedést, akkor a biztosított maga viseli a kárt.

XII.

A biztosítási díj képzésének és megfizetésének szabályai

HE-10371

9/18


30. A biztosító a biztosítási díjat kockázatarányosan, biztosítási idıszakonként határozza meg. 31. A biztosítási díj alapja a biztosítási összeg, továbbá az utolsó lezárt pénzügyi év mérlegfıösszege. Díjmódosító hatása van az utolsó két lezárt gazdasági év adatainak és a biztosító kérdéseire adott válaszoknak is. 32. A szerzıdı fél a biztosítási díj meghatározásához szükséges adatokat az ajánlat kitöltésével vagy a biztosító által elıírt egyéb módon, írásban, minden esetben cégszerően aláírt formában köteles a biztosítónak bejelenteni. 33. A biztosító a szerzıdı fél adatközlése (nyilatkozata) alapján – még az ajánlat elfogadása elıtt – határozza meg a biztosítási díjat. A biztosító a díj mértékét, annak fizetési módját és esedékességét írásban közli a szerzıdı féllel. 34. Ha a szerzıdı fél folyamatos biztosítási fedezettel kíván rendelkezni (lásd a 17. pontot), a következı biztosítási szerzıdésre vonatkozó ajánlatát írásban, legkésıbb a határozott idıtartamra kötött szerzıdés megszőnése elıtti 45. napig, cégszerően aláírt formában köteles a biztosítónak megküldeni. 35. A biztosítási díj – más megállapodás hiányában – egy összegben fizetendı. A biztosítási díj egyösszegő díjfizetés esetén a biztosítási idıszak elsı napján esedékes. 36. Ha a felek a biztosítási díj több részletben való fizetésében állapodnak meg, az elsı részlet eltérı megállapodás hiányában a biztosítási idıszak elsı napján esedékes. Az elsı részlet megfizetése után esedékessé váló részletek mindig a biztosítási idıszak azon idıszaka elsı hónapjának 1. napján esedékesek, amely idıszakra a díjrészlet vonatkozik. 37. A biztosítási díj esedékességétıl számított harmincadik nap elteltével a szerzıdés megszőnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerzıdı fél nem kapott halasztást, illetıleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. 38. A biztosító a szerzıdés megszőnésének és a bírósági út igénybevételének határidejét legfeljebb további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtıl számított harminc nap eltelte elıtt ennek a körülménynek a közlésével írásban felszólítja a fizetésre a szerzıdı felet.

XIII. A szerzıdı fél, illetve a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége 39. A szerzıdı fél, illetve biztosított a szerzıdéskötéskor köteles a biztosítóval közölni minden lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, továbbá köteles átadni minden lényeges dokumentumot. 40. A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményeket a 3.9. pont tartalmazza. 41. A szerzıdı fél, illetve a biztosított a 3.9. pontban meghatározott lényeges körülmények bekövetkezését, illetve a lényeges körülményekben bekövetkezett változást – ha a jelen általános szerzıdési feltételek külön határidıt nem állapítanak meg (lásd a 35., 36., 42.

HE-10371

10/18


pontokat) – a körülmény, illetve változás bekövetkezésétıl számított tizenöt napon belül írásban köteles bejelenteni a biztosítónak. 42. A szerzıdı fél, illetve a biztosított az alábbi körülmények bekövetkezését, illetve körülményekben bekövetkezett változást három napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak: - a gazdasági társaság átalakulását, - egyesülését (beolvadását, összeolvadását) más társasággal, szétválását (különválást, kiválást), cégjegyzékbıl való törlését, - a tulajdonosi struktúrában bekövetkezett változást, - a szerzıdı fél tevékenységének végzéséhez szükséges engedélyek, jóváhagyások felfüggesztését, továbbá megszőnését, - a cégjegyzésben (akár személyben, akár a cégjegyzés módjában) bekövetkezett változást, - a tag kizárásának bíróság elıtti kezdeményezését, - a szerzıdı félre vagy a szerzıdıvel egy cégcsoportba tartozó cégre vonatkozó felszámolási, csıd- és végelszámolási eljárások, törvényességi felügyeleti eljárás megindítását, - részvényeinek tızsdei bevezetését, kivezetését, tızsdei értékesítésének felfüggesztését. 43. A 42. pontban meghatározott határidı számítása szempontjából a határidı elsı napja: - beolvadás, összeolvadás, különválás, kiválás, törlés esetén az annak cégbírósági bejegyzésérıl szóló határozat kézbesítését, - az egyesülés, szétválás esetén az annak cégbírósági bejegyzésérıl szóló határozat kézbesítését, - a tulajdonosi struktúrában bekövetkezett változást az annak megtörténtét, - az engedélyek, jóváhagyások felfüggesztése, illetve megszőnése esetén az errıl szóló határozat kézbesítését, - a cégjegyzésben történt változás esetén a változás bejegyzésérıl szóló végzés kézbesítését, - a tag kizárásának bíróság elıtti kezdeményezésérıl szóló társasági határozat meghozatalát, - csıdeljárás, felszámolási eljárás, illetve végelszámolás és törvényességi felügyeleti eljárás esetén a bírósági/cégbírósági eljárás megindítását, illetve nem a szerzıdı fél által indított eljárások esetén az eljárásról való tudomásszerzést, - a részvények tızsdei bevezetését, kivezetését, tızsdei értékesítésük felfüggesztését követı nap. A szerzıdı fél köteles a lényeges körülmények változásáról szóló bejelentés mellékleteként a változást igazoló dokumentumok másolati példányát is a biztosító rendelkezésére bocsátani, továbbá a megküldött iratok alapján a biztosító által feltett kérdésekre hitelt érdemlıen válaszolni, a szükséges tájékoztatást megadni, illetve a tájékoztatás tartalmát igazoló iratok másolatát átadni. 44. Ha a biztosító csak a szerzıdéskötést követıen szerez tudomást a szerzıdést érintı lényeges körülményekrıl, továbbá ha a szerzıdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerzıdés módosítására, illetıleg – ha a biztosító a kockázatot nem vállalhatja – a szerzıdést harminc napra írásban felmondhatja.

HE-10371

11/18


45. Ha a szerzıdı fél vagy a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül írásban nem válaszol, a szerzıdés a módosító javaslat közlésétıl számított harmincadik napon megszőnik. Erre a következményre a biztosító köteles figyelmeztetni a szerzıdı felet és a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor. Ha a biztosító e jogával nem él, akkor a szerzıdés az eredeti tartalommal marad hatályban. 46. A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, ha a szerzıdı fél vagy a biztosított nem teljesíti a jelen fejezetben meghatározott közlési, változásbejelentési kötelezettségét, és emiatt lényeges körülmények válnak kideríthetetlenekké, kivéve ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzıdés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

XIV. A biztosítási szolgáltatás 47. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben a károkozás idıpontját magába foglaló biztosítási idıszakra a 23. pont szerint meghatározott összeghatárokig megtéríti a károsultnak okozott tisztán pénzügyi veszteséget, valamint a költséget az önrészesedésre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével. Ha a szerzıdı fél, illetve a biztosított a biztosítási szerzıdésbıl eredı kötelezettségét megsérti, és ezzel összefüggésben a biztosítónak kiadása merül fel (pl. a szerzıdı fél, illetve a biztosított helyett vesz igénybe közremőködıt), akkor e kiadást a biztosító jogosult a szerzıdı féllel, illetve a biztosítottal szemben érvényesíteni és a szolgáltatásával szemben beszámítani. Ha a szerzıdı fél, illetve a biztosított a biztosítási szerzıdésbıl eredı kötelezettségeit teljesíti, és a biztosító nem a szerzıdı fél, illetve a biztosított helyett vesz igénybe közremőködıt (pl. szakértıt, ügyvédet), akkor az ennek kapcsán felmerülı kiadás a biztosító saját kiadása, melynek beszámítására nem jogosult. 48. Ha a biztosító a szerzıdés létrejöttekor szolgáltatásának nyújtását peresített károsulti igénytıl teszi függıvé, akkor a biztosítási eseménynek minısülı pénzügyi veszteséget csak azután téríti meg, hogy a károsult bíróság elıtt érvényesítette kártérítési igényét, és a bíróság a biztosítottat – illetve társasági fedezetre bejelentett káresemény esetén a szerzıdı felet – biztosítási eseménynek minısülı tényállás alapján jogerısen pénz megfizetésére kötelezte. 49. A biztosító a szolgáltatását harminc napon belül forintban nyújtja a szolgáltatásra jogosult részére. A harmincnapos határidı elsı napja az azt követı nap, amikor a jogalap és összegszerőség megállapításához szükséges valamennyi iratot a biztosítónak átadták, kivéve, ha a biztosító peresített károsulti igénytıl tette függıvé szolgáltatásának nyújtását. Ha a biztosító peresített károsulti igénytıl tette függıvé szolgáltatásának nyújtását, akkor az elızı bekezdés szerinti határidı elsı napja az azt követı nap, amikor a jogerıs bírósági határozatot biztosítónak kézbesítésítették. 50. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti.

HE-10371

12/18


A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ı kezéhez fizessen, ha a károsult követelését a biztosított egyenlítette ki. A biztosított részérıl vagy nevében történt teljesítést igazoló iratok eredeti példányát a biztosított köteles a biztosítónak bemutatni, és egyidejőleg az irat másolatát is átadni. 51. A biztosított és a károsult egyezsége – ideértve a bírói, a választottbírósági egyezséget és a peren kívüli egyezséget is – a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, vagy a biztosított képviseletérıl gondoskodott, vagy a perbeli részvételrıl elızetesen írásban lemondott.

XV.

A kárbejelentés és a biztosító teljesítése

52. A biztosított a biztosítási esemény megtörténtét a tudomására jutásától számított öt napon belül köteles írásban bejelenteni a biztosító biztosítási a kötvényen megadott címére. 53. A biztosító kizárólag a szerzıdı fél vagy a biztosított kárbejelentése alapján jogosult eljárni. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: a biztosítási kötvény számát; a káresemény leírását; a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását; a kár jellegét, mértékét (a megállapított vagy becsült értéket); a károsult(ak) kárigényének összegét; ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a titokgazda hozzájárulását ahhoz, hogy a biztosító a titkot megismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje; ha a biztosító rendelkezésére bocsátott információ üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor az információ minısítését; minden egyéb olyan lényeges dokumentumot, tényt, körülményt, adatot, információt, amely az igény jogalapjának, összegszerőségének elbírálásához, valamint a kártérítési összeg kifizetéséhez szükséges (pl. bankszámlaszám, a pénz átvételére jogosult személy megnevezése). 54. A kárrendezési eljárás során a biztosított köteles a biztosítónak megadni a szükséges felvilágosításokat, továbbá köteles lehetıvé tenni azt, hogy a kárbejelentést, illetve a felvilágosítások tartalmát a biztosító ellenırizhesse. 55. Ha a biztosított csak a kárbejelentést követıen jut a birtokába az 53. pontban felsorolt, továbbá a biztosító által kért valamely ténynek, körülménynek, adatnak, információnak vagy dokumentumnak, akkor azt a tudomására jutását követı öt napon belül köteles a biztosítónak bejelenteni. 56. A kár bekövetkezését, összegét, továbbá a biztosító helytállási kötelezettségének fennállását és annak összegét hitelt érdemlıen igazoló bizonylatokat, jegyzıkönyveket, okiratokat, szakértıi véleményeket és egyéb dokumentációt a biztosított köteles a neki történt átadástól számított öt napon belül a biztosító rendelkezésére bocsátani.

HE-10371

13/18


57. Ha a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás volt folyamatban, a biztosított az eljárás során hozott határozatot a kézbesítéstıl számított öt napon belül köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani. Ha a biztosított a kézbesített határozattal szemben jogorvoslattal kíván élni, errıl a szándékáról is köteles a biztosítót a határozat átadásával egyidejőleg írásban tájékoztatni, majd a jogorvoslati kérelem benyújtásától számított öt napon belül a jogorvoslat másolatát a biztosítónak átadni. 58. A biztosító kötelezettsége nem áll be, vagyis a biztosító mentesül teljesítési kötelezettsége alól, ha a biztosított nem vagy késedelmesen tesz eleget a jelen fejezetben meghatározott bejelentési, tájékoztatási, továbbá adatszolgáltatási kötelezettségének, illetve nem teszi lehetıvé a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenırzését, és emiatt lényeges körülmények válnak kideríthetetlenekké. 59. A biztosított kizárólag abban az esetben jogosult engedményezni a biztosítóval szembeni követelését, ha a károsult követelését ı egyenlítette ki. (Lásd még az 50. pontot!)

XVI. A biztosító visszakövetelési joga 60. A biztosító a károsultnak kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes. 61. A jelen általános szerzıdési feltételek szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minısül, ha a biztosított 61.1. a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végezte; 61.2. a rendelkezésére álló személyi, tárgyi, technikai feltételt nem vette igénybe; 61.3. a kárt okozó magatartás tanúsításakor elıre látta, hogy annak következtében a szerzıdı fél fizetésképtelenné válhat, de könnyelmően bízott ennek elmaradásában; 61.4. a kárt a kármegelızési, kárenyhítési elıírások, a tevékenységi szabályok súlyos vagy ismétlıdı, vagy folyamatos megsértésével okozta. A biztosított a kárenyhítési kötelezettségre vonatkozó szabályokat akkor is megsérti, ha a biztosító jogalapot igazoló és az összegszerőséget is meghatározó írásbeli javaslata ellenére sem járul hozzá a kár kifizetéséhez. A kárenyhítési kötelezettség ilyen megsértése esetén a biztosító visszakövetelési joga a jogalapot igazoló és az összegszerőséget is meghatározó írásbeli javaslat kézbesítését követıen: • a már érvényesített követelések esetén az e napot követı naptól esedékessé vált késedelmi kamatra, továbbá • az e napot követı naptól érvényesített követelésekre terjed ki. 61.5. a kárt alkohol, illetve kábító- vagy bódulatot keltı szer hatása, illetve befolyása alatt okozta.

XVII. A biztosított kármegelızési és kárenyhítési kötelezettsége

HE-10371

14/18


62. A biztosított köteles minden tıle elvárható intézkedést haladéktalanul megtenni a károk megelızése, elhárítása és enyhítése érdekében, valamint maradéktalanul betartani a rá vonatkozó jogszabályi, hatósági és egyéb elıírásokat. 63. A biztosító jogosult ellenırizni vagy ellenıriztetni a kármegelızésre vonatkozó intézkedések végrehajtását.

XVIII. A biztosítási szerzıdés módosítása 64. A biztosítási szerzıdés kizárólag a felek közös megegyezésével, írásban módosítható.

XIX. A biztosítási szerzıdés megszőnése, a szerzıdésbıl eredı igények elévülése 65. A biztosítási szerzıdés megszőnik: a) a szerzıdés tartamának lejártával, b) közös megegyezéssel, c) egyéb, a jelen fejezet 67−69. pontjaiban szabályozott egyéb esetekben.

66. A határozott idıre kötött biztosítási szerzıdés a biztosítási tartam lejártával, a kötvényben a szerzıdés megszőnésének napjaként feltüntetett napot követı napon 0 óra 0 perckor szőnik meg. 67. Ha a biztosítási esemény a biztosítási szerzıdés hatályának kezdete elıtt bekövetkezik, vagy lehetetlenné válik bekövetkezése, illetve megszőnik a biztosítási érdek, a szerzıdés, illetıleg annak megfelelı része nem válik hatályossá. 68. Ha a biztosítási esemény bekövetkezése a biztosítási szerzıdés hatálya alatt lehetetlenné válik, vagy megszőnik a biztosítási érdek, akkor a szerzıdés, illetve annak megfelelı része a hónap utolsó napjával megszőnik. 69. A biztosítási díj esedékességétıl számított harmincadik nap elteltével megszőnik a szerzıdés, ha addig nem fizették meg a hátralékos díjat, és nem került sor a 37. pontban rögzített díjhalasztásra vagy a díj bírósági úton történı érvényesítésére. 70. A biztosítási szerzıdés megszőnik, ha a szerzıdı fél vagy a biztosított nem fogadja el a biztosító módosító javaslatát (l. a 44. és 45. pontot). 71. A jelen általános szerzıdési feltételek alapján létrejött biztosítási szerzıdésbıl eredı igények elévülési ideje – a 72. és 73. pontban foglaltakat kivéve – két év. Az elévülés akkor kezdıdik, amikor a biztosítási szerzıdésbıl eredı igény esedékessé válik. 72. Ha jogszabály a 71. pontban foglaltakhoz képest rövidebb elévülési határidıt állapít meg, akkor a biztosítási szerzıdésbıl eredı igények érvényesítésére a jogszabály által meghatározott elévülési idın belül van lehetıség. 73. Ha jogszabály a jelen általános szerzıdési feltételek alapján megkötött szerzıdésbıl eredı igények érvényesítésére jogvesztı határidıt állapít meg, és ez két évnél rövidebb, akkor

HE-10371

15/18


a biztosítási szerzıdésbıl eredı igények érvényesítésére nem az elévülési határidıkre irányadó rendelkezés, hanem a jogvesztı határidıt megállapító jogszabály rendelkezései az irányadók.

XX.

A személyes adatok kezelése

74. Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett). 75. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerzıdés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrıl szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: új Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás kizárólag azokra személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minısülnek különleges adatnak. 76. Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minısül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhetı. 77. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az ügyfél a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerzıdés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlı tartalmazza. 78. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplı személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerzıdés létrejöttéhez. 79. Az adatkezelés idıtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon idıtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetı. 80. A biztosító mint adatkezelı az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg. 01-09-069-554, 1553 Budapest, Pf. 40) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez − postai vagy banki átutalás esetén − igénybe vett Magyar Posta Rt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minısül. 81. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minısülı adatait kizárólag az érintettıl vagy annak törvényes képviselıjétıl kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás az új Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelezı adatszolgáltatás teljesítése során történik. Az új Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen általános szerzıdési feltételekhez tartozó ügyfél-tájékoztató tartalmazza.

HE-10371

16/18


82. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külsı közremőködıket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külsı cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azonos minıségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezıbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végzı) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi. 83. Tekintettel arra, hogy az Avtv. 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a biztosítási szerzıdésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak az általános szerzıdési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlı tartalmazza. 84. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezelésérıl, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelı adatot a biztosító köteles helyesbíteni. Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad: a) az általa kezelt adatokról, illetve b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról, c) az adatkezelés céljáról, d) az adatkezelés jogalapjáról, e) az adatkezelés idıtartamáról, f) az adatfeldolgozó - nevérıl, - címérıl (székhelyérıl), - adatkezeléssel összefüggı tevékenységérıl, továbbá arról, hogy - kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat. 85. A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja. 86. A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetı. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzıdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzıdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetı. 87. A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerzıdéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszőnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap. 88. Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat. XXI. Eltérés a korábbi szerzıdési gyakorlattól

HE-10371

17/18


89.

A biztosító a jelen általános szerzıdési feltételek alapján 2005. december1-jétıl értékesít vezetı tisztségviselık és a felügyelıbizottsági tagok részére felelısségbiztosítást. A jelen termék bevezetése elıtt kizárólag egyedi szerzıdések alapján, egyedileg kidolgozott feltételekkel értékesítette a vezetı tisztségviselık és felügyelıbizottsági tagok felelısségbiztosítását.

XXIII. Egyéb rendelkezések 90. A biztosító, a szerzıdı fél, valamint a biztosított kötelesek együttmőködni annak érdekében, hogy a jogszabály rendelkezése alapján rájuk háruló bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségeket a bejelentésre és/vagy adatszolgáltatásra köteles fél határidın belül teljesíthesse az eljáró szerv számára. 91. A biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt a nyilatkozattételre jogosult írásban tette, és az meg is érkezett a biztosítóhoz. Írásos nyilatkozatnak kell tekintetni a telexen és telefax útján megtett nyilatkozatokat is. 92. A jelen általános szerzıdési feltételekben nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. Allianz Hungária Biztosító Rt.

HE-10371

18/18


Vezetı tisztségviselık és felügyelıbizottsági tagok felelısségbiztosítása Általános szerzıdési feltételek

Recommend Documents