VESZÉLYEZTETŐ ÁLLAPOTOK, KERINGÉSMEGÁLLÁS FELISMERÉSE ÉS ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSA

MODULFÜZET

Betegszállító felnőttképzési program 4. modul

VESZÉLYEZTETŐ ÁLLAPOTOK, KERINGÉSMEGÁLLÁS FELISMERÉSE ÉS ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSA

Írta: Sonkoly Zoltán Lektorálta: Dr. Bumbera József

 HARRUCKERN JÁNOS KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY GYÓGYPEDAGÓGIAI KOLLÉGIUM, 2011

Tartalomjegyzék KIMENTÉS ............................................................................................................................. 6 Módszerei .............................................................................................................................. 6 Kimentés eszköz nélkül, egy segélynyújtóval ...................................................................... 6 Kimentés eszköz nélkül, 2 segélynyújtóval .......................................................................... 6 Kimentés eszköz nélkül, több segélynyújtóval ...................................................................... 7 ÁLLAPOTFELMÉRÉS .......................................................................................................... 9 Az állapotfelmérés fogalma ................................................................................................... 9 Az állapotfelmérés lépései ..................................................................................................... 9 Vizsgálómódszerek ............................................................................................................. 10 Megtekintés ........................................................................................................................ 10 Tapintás .............................................................................................................................. 10 Értékelés .............................................................................................................................. 10 Az eszmélet ......................................................................................................................... 10 A tudat ................................................................................................................................. 12 A légzés ............................................................................................................................... 13 A vérkeringés ....................................................................................................................... 17 A bőr .................................................................................................................................... 20 A fájdalom .......................................................................................................................... 20 A BETEG VESZÉLYEZTETETTSÉGÉNEK MEGÍTÉLÉSE ........................................ 21 A veszélyeztetettség fokozatai............................................................................................. 21 Életveszély ........................................................................................................................... 21 Sürgető állapot ..................................................................................................................... 21 Időfaktor .............................................................................................................................. 21 A veszélyeztető kórfolyamatok jellemzése ......................................................................... 21 Életveszélyre utaló jelenségek ............................................................................................. 21 Életveszélyes állapotok........................................................................................................ 22 ESZKÖZ NÉLKÜLI LÉGÚTBIZTOSÍTÁS ....................................................................... 23 A légúti elzáródás leggyakoribb okai és azok elhárítása .................................................... 23 A légút külső leszorítása ...................................................................................................... 23 Eszméletlenség .................................................................................................................... 23 Idegentest okozta felső légúti elzáródás .............................................................................. 24 ALAPSZINTŰ ÚJRAÉLESZTÉS ....................................................................................... 27 Fogalmak ................................................................................................................................. 27 Az újraélesztés elméleti alapjai ............................................................................................. 27 Felnőtt alapszintű, komplex, eszköz nélküli újraélesztése ................................................. 28 A mellkaskompresszió ......................................................................................................... 29 A lélegeztetés ....................................................................................................................... 29 Alapszintű újraélesztés másik segélynyújtóval együtt ....................................................... 30 A váltás menete ................................................................................................................... 30 Újraélesztés félautomata külső defibrillátor használatával ............................................... 31 Használata ........................................................................................................................... 31 Ha megérkezett az AED ...................................................................................................... 31 A biztonságos defibrillálás szabályai .................................................................................. 32

1

HEVENY ROSSZULLÉTEK .............................................................................................. 33 Nehézlégzéssel járó rosszullétek ............................................................................................ 33 Kilégzési nehezítettség ........................................................................................................ 28 Belégzési nehezítettség ....................................................................................................... 34 Mindkét irányba nehezített légzés ....................................................................................... 34 A szöveti keringés elégtelenségével járó kórkép = sokk...................................................... 34 A folyamat zajlása ............................................................................................................... 34 A sokk típusai ...................................................................................................................... 34 Eszméletvesztéssel járó rosszullétek ..................................................................................... 35 Agyi oxigénhiány ................................................................................................................ 35 Anyagcserezavar – Alacsony vércukorszint ........................................................................ 36 Koponyaűri (a koponyán belüli) nyomásfokozódás ............................................................ 37 Mérgezés .............................................................................................................................. 37 Eszméletvesztéssel és görccsel járó rosszullétek .................................................................. 38 A teljes testre kiterjedő izomgörcs ...................................................................................... 38 Görccsel járó (de eszméletvesztést nem okozó) rosszullétek .............................................. 39 A teljes testre kiterjedő merevgörcs .................................................................................... 39 Fájdalommal járó kórképek .................................................................................................. 40 Heveny fejfájások ................................................................................................................ 40 Mellkasi fájdalom ............................................................................................................... 40 Hasi fájdalom ....................................................................................................................... 41 Vesetáji fájdalom ................................................................................................................. 41 Végtagfájdalom ................................................................................................................... 42 BELGYÓGYÁSZATI BALESETEK .................................................................................. 43 Általános hőártalmak ............................................................................................................ 43 Baleseti lehűlés ................................................................................................................... 43 Baleseti túlmelegedés ......................................................................................................... 44 Elektromos balesetek ............................................................................................................ 45 Áramütés .............................................................................................................................. 45 Villámcsapás ........................................................................................................................ 46 Elsősegélynyújtó feladatai elektromos balesetek esetén ..................................................... 46 Akasztás/zsinegelés ................................................................................................................ 47 Vízi balesetek ......................................................................................................................... 47 MÉRGEZÉSEK ..................................................................................................................... 48 Alapfogalmak .......................................................................................................................... 48 Mérgezések osztályozása........................................................................................................ 48 A mérgezés mechanizmusa szerint ...................................................................................... 48 Mérgezés lefolyása szerint................................................................................................... 48 A méreg bejutása szerint...................................................................................................... 48 A mérgezés hatását befolyásolja .......................................................................................... 48 A szervezet védekező rendszere a mérgekkel szemben ....................................................... 48 A mérgezés tényének megállapítása ..................................................................................... 49 Az előzmények felderítése................................................................................................... 49

2

Félrevezethet, bonyolíthatja a helyzetet ............................................................................... 49 Általános szabályok ............................................................................................................... 50 Az elsősegélynyújtás ............................................................................................................... 50 Dekontaminálás ................................................................................................................... 50 Hánytatás ............................................................................................................................. 50 A bekerült méreg hígítása .................................................................................................... 50 Ellenanyagok ....................................................................................................................... 50 A leggyakoribb mérgezések .................................................................................................. 51 Gázmérgezés ....................................................................................................................... 51 Marószermérgezés .............................................................................................................. 52 Gyógyszermérgezés ............................................................................................................ 53 Alkoholmérgezés ................................................................................................................ 53 Gombamérgezés ................................................................................................................. 54 Ételmérgezés ....................................................................................................................... 55 Növényvédőszer mérgezés ................................................................................................. 55 FEKTETÉS, POZÍCIONÁLÁS ........................................................................................... 56 A pozícionálás, fektetés célja lehet ....................................................................................... 56 A fektetési mód megválasztása .............................................................................................. 56 A légzést javító pozícionálási formák .................................................................................. 56 A pozíció kialakítása .......................................................................................................... 56 Extrém fokú légzési nehezítettség ....................................................................................... 56 A szív gyengült működése ................................................................................................... 57 A mellkas sérülés ................................................................................................................. 57 A testhelyzet kialakítását ellenjavalló sérülések/állapotok ................................................. 57 A keringést javító pozícionálási formák ............................................................................... 57 A perifériás keringés elégtelenségében alkalmazandó fektetés ........................................... 57 Az agyi keringést javító testhelyzet ..................................................................................... 58 Fájdalomcsillapító pozícionálási formák ............................................................................. 58 A hasi fájdalom .................................................................................................................... 58 Végtag-, ízületi fájdalom ..................................................................................................... 58 Fejfájás................................................................................................................................. 54 Gerinc és csípőtáji fájdalom ................................................................................................ 59 SÉRÜLÉSEK, SEBEK, SEBELLÁTÁS ............................................................................. 60 Sérülések ................................................................................................................................ 60 A sérülés fogalma ................................................................................................................ 60 A sérülés fajtái ..................................................................................................................... 60 A sérülés hatásai ................................................................................................................. 60 A seb fogalma ...................................................................................................................... 60 A seb fajtái, a kiváltó tényező szerint .................................................................................. 60 Sebellátás ................................................................................................................................. 61 A sebellátás szabályai .......................................................................................................... 61 A sebellátás menete ............................................................................................................. 61 Rögzítő és fedőkötések ........................................................................................................... 62

3

Egyszerű fedőkötés .............................................................................................................. 62 Sapkakötés ........................................................................................................................... 62 A szem kötése ...................................................................................................................... 62 Parittyakötés ........................................................................................................................ 62 Dessault kötés háromszögletű kendővel .............................................................................. 62 Az ujj kötése ........................................................................................................................ 62 A kéz kötései ....................................................................................................................... 63 Az ízületek kötései............................................................................................................... 63 VÉRZÉSEK, VÉRZÉSCSILLAPÍTÁS .............................................................................. 64 Látható vérzések és ellátásuk ................................................................................................ 64 Hajszáleres vérzés................................................................................................................ 64 Ütőeres vérzés...................................................................................................................... 64 Visszeres vérzés ................................................................................................................... 65 Szorítókötés ......................................................................................................................... 65 Testnyílásból történő vérzés .................................................................................................. 66 Fül ........................................................................................................................................ 66 Orr ........................................................................................................................................ 66 Száj ...................................................................................................................................... 66 Női vérzés ............................................................................................................................ 66 Belső (látható külső vérzés nélküli) vérzések ...................................................................... 67 A vérzés szövődményei .......................................................................................................... 67 A sokkos sérült felismerése ................................................................................................. 67 A CSONTOK, ÍZÜLETEK SÉRÜLÉSEI ........................................................................... 68 A mozgás szervrendszere ...................................................................................................... 68 A csontvázrendszer ............................................................................................................. 68 Az izomrendszer ................................................................................................................. 69 A csonttörés ............................................................................................................................. 70 A csonttörés jellemzői ......................................................................................................... 70 A csonttörések fajtái ............................................................................................................ 70 A törésekhez társuló vérzések ............................................................................................ 70 Elsősegélynyújtás ............................................................................................................... 71 A rándulás és a ficam ............................................................................................................ 71 A LEGGYAKORIBB SÉRÜLÉSEK TESTTÁJAK SZERINT ....................................... 72 A fej sérülései ......................................................................................................................... 72 A fej sebei ............................................................................................................................ 72 Az arckoponya sérülései ...................................................................................................... 72 Az agykoponya sérülései .................................................................................................... 72 Koponyasérülés okozta eszméletzavar ............................................................................... 72 Elsősegélynyújtás ............................................................................................................... 73 A mellkas sérülései ................................................................................................................ 73 Bordatörés ........................................................................................................................... 73 Elsősegélynyújtás ............................................................................................................... 73 A mellűri szervek sérülései ................................................................................................. 74 4

A has sérülései......................................................................................................................... 74 A medence sérülései ............................................................................................................... 75 A gerinc sérülései .................................................................................................................... 75 A végtagok sérülései ............................................................................................................... 75 HELYI HŐÁRTALMAK ..................................................................................................... 77 Égési sérülés ............................................................................................................................ 77 Wallace-féle kilences szabály .............................................................................................. 77 Fokozatai ............................................................................................................................. 77 Elsősegélynyújtás ................................................................................................................ 77 Fagyási sérülés ....................................................................................................................... 78 Súlyosság szerinti felosztás ................................................................................................. 78 Elsősegélynyújtás ................................................................................................................ 78 FELHASZNÁLT IRODALOM ............................................................................................ 79

5

KIMENTÉS MÓDSZEREI KIMENTÉS ESZKÖZ NÉLKÜL, EGY SEGÉLYNYÚJTÓVAL Járóképes beteg: Álljon a beteg mellé, hátulról ölelje át a derekát. A beteg támaszkodjon az Ön vállára, nyakát átkarolva. Járásképtelen beteg: Kivitelezése függ a fizikai erőtől. A kimentést a Rautek-féle műfogással végezze. Kivitelezhető egyedül, vagy többen segélynyújtó részvételével is. Ülő beteg:  Álljon a beteg háta mögé, tőle kissé oldalra.  Hóna alatt átnyúlva mindkét kezével fogja meg az egyik alkarját, majd könyökben hajlítsa be azt, és húzza a mellkasához.  E fogást tartva, emelje meg a beteget és húzza fel saját (közelebbi) combjára. Testsúlyát helyezze a szabadon lévő lábára. Amennyiben a beteg tud segíteni, utasítsa, hogy mit tegyen. (próbálja lábait használni). - Végül a szabadon lévő lábával aprókat lépve, húzza el a helyszínről. Fekvő beteg:  Összezárt lábakkal álljon a beteg feje mögé.  Egyik kezével emelje meg a fejét a másikkal nyúljon a háta alá.  A beteg megemelt fejét lábával támassza meg, majd az így felszabadult kezével is nyúljon a háta alá, lejjebb, mint a másikkal.  Kezeivel és lábaival araszoljon egyre lejjebb a derék felé.  A derékhoz érve ültesse fel a beteget és döntse kissé előre.  Innentől kezdve a további teendők azonosak az ülő áldozatnál leírtakkal. Kimentés gépkocsiból Meg kell győződnie arról, hogy a beteg lábai nincsenek-e beszorulva, majd az üléstámlát hátra kell dönteni. A beteget csípőjénél fogva fordítsa ki annyira, hogy a háta megközelíthető legyen, és ezután az ülő betegnél leírt módon combjára húzva, ki fogja tudni emelni a járműből. KIMENTÉS ESZKÖZ NÉLKÜL, 2 SEGÉLYNYÚJTÓVAL Állni tudó, de járni nem tudó beteg  Mindketten fogják meg jobb kezükkel saját bal csuklójukat, majd bal kezükkel társuk jobb csuklóját.  Guggoljanak/térdeljenek a beteg háta mögé, az pedig üljön rá kezeikre, karjával átkarolva mindkettőjük nyakát.  Derekukat egyenesen tartva, egyikük hangos számolására, egyszerre álljanak fel és vigyék el a beteget.

6

Ülő/fekvő beteg: Rautek-2 személlyel  Ülő beteg: Egyikük a beteg karját fogja, másik a lábát tartja, térd alatt.  Fekvő beteg: Ültessék fel a beteget, egyikük tartsa meg ülve, míg a másik a beteg háta mögé helyezkedik és a Rautek-féle műfogás szerinti biztos fogást talál. Egyik a törzset fogja a másik a térd alatt (fizikum!!!) A bukósisak eltávolítása A bukósisak levétele is kimentés, a fej kimentése. A bukó illetve védősisakot általában fokozottan veszélyes helyzetekben, munkaterületeken alkalmazzák. E helyszíneken gyakori a magasból esés, motorosok esetében az elesés, ütközés és az ebből adódó nyaki gerincsérülés is. E lehetőség nagy valószínűsége miatt, a bukósisak levételére, a nyaki gerinc mozdulatlanságát biztosító műfogásokat dolgoztak ki. A biztonságos levételhez két segélynyújtó együttműködése kell. Egyikük („A” segélynyújtó) a hanyattfekvő sérült feje mögé térdel. Két kezével megfogja a sisak alsó peremét mindkét oldalt(I.), majd mérsékelt húzást alkalmazva ügyel arra, hogy a fej oldalra ne forduljon, a gerinc egyenesen maradjon.

I. II. III. Társa („B” segélynyújtó) a sérülttel szemben helyezkedik el. Ha rostélyos a sisak, hajtsa fel, és ha a sérült szemüveget visel, elsőként azt vegye le(II.). Oldja ki az áll alatt a sisak rögzítő szíját (felfújható betét esetén engedje le a levegőt). Ezután mindkét keze 2.-4. ujját nyújtva a kezeknek megfelelő oldalon csúsztassa be a sisak és a sérült fejének oldal közé (a fül mögé), amennyire a sisak engedi. Minkét két 1.-es ujjával tartsa meg a beteg állát két oldalról. Ha biztosa a fogás jelezze azt társának („A” segélynyújtó) aki óvatosan, kis mozdulatokkal (előre-hátra billentve) kezdje el levenni a sisakot(III.). Ezzel párhuzamosan (vagy akár szakaszonként megállva) a „B” segélynyújtó csúsztassa tovább ujjait a sérült tarkója felé egészen addig míg a sérült feje biztosan nem fekszik a tenyereiben. A sisak levétel pillanatában a fejet tartó karjára („B”) hirtelen nagysúly nehezedik, erre készüljön fel. A sisak levételét követően az „A” segélynyújtó vegye át a fej tartását társától. Kezeit villaként vezesse a fej felől a sérült válláig, a sérült fejét szorítsa alkarjai közé és feküdjön is azokon. E fogást tartva könyököljön le a sérült feje mellé. A testhelyzet nem túl kényelmes, de hosszú percekig is tartható, amíg a mentő a helyszínre érkezik. KIMENTÉS ESZKÖZ NÉLKÜL, TÖBB SEGÉLYNYÚJTÓVAL A sérült megmozdítása előtt beszéljék meg a kimentés menetét. Fontos hogy az elsősegélynyújtók közül egyikük (a fejnél álló) irányítsa a mozgatását. A gerinc illetve medencesérült biztonságos mozgatása 4-nél kevesebb segélynyújtóval nem kivitelezhető. Természetesen, ha a kimentésen a sérült élete múlik akár egyedül is mozgatható.

7

Gerinc-, medencesérült mozgatása tálcafogással  Biztonságos kivitelezéséhez minél több (minimum 4) személy kell.  A segélynyújtók a fekvő sérült mellé térdelve egymással szemben helyezkednek el, felváltva (egy jobbról - egy balról). Természetesen, ha hozzáférnek.  Az irányító segélynyújtó a sérült fejénél áll, a fejet és nyakat egyenesen tartja (a bukósisak levételénél tanultak szerint).  Egy fő a sérült válla és mellkasa, 1 fő a derék és a medence, 1 fő pedig a sérült combja alá nyúl, karjait egymással párhuzamosan (vagy a másikéval keresztezve) tartva.  Amikor mindenki biztos fogást talál, jelzi ezt a fejnél állónak, aki irányítani fogja az emelést. Hangosan számolni kezd, háromra mindenki óvatosan megemeli a sérültet. Fontos a segélynyújtók összehangolt mozgása, mert csak így tartható egyenesben a sérült gerince.  Nagy súlyú sérült esetén az első emeléskor (megegyezést követően) csak térdeljenek fel és a következő számoláskor álljanak fel teljesen.  A segélynyújtók elhelyezkedése fizikai erejüknek megfelelő legyen. A legnagyobb erő a mellkas és a medence tartásához kell.  A sérült visszahelyezése a földre szintén előzetes megbeszélés szerint, számolásra történjen. Bármelyikük úgy érzi, hogy nem tudja tovább tartani a sérültet, időben jelezze társainak, és együtt tegyék le.  Medencesérült kimentését megelőzően kössék össze lábait háromszögletű kendőkkel (valamennyire rögzíti a medencét).

8

ÁLLAPOTFELMÉRÉS Az elsősegélynyújtás során fontos, hogy gyorsan, pontos információkat szerezzen az áldozat állapotáról. Vizsgálóeszköz hiányába, csak az érzékszervei által felfogott érzetekre hagyatkozhat. Igyekezzen minél célzottabban kérdezni, irányítsa a beteg és a szemtanúk válaszait, hogy kiszűrhesse a lényeget. A kérdéseire adott válaszok alapján azt is felmérheti, hogy a jelenlévők közül kik azok, akik később esetleg segítségére lehetnek az ellátásban. Őket amennyiben szükség lesz rájuk, határozott és egyértelmű utasításokkal irányítsa. A többieket udvariasan terelje messzebb. AZ ÁLLAPOTFELMÉRÉS FOGALMA: Az állapot súlyosságának, veszélyeztetettségének, a mentőhívás sürgősségének felmérésére szolgál.

a

beteg

AZ ÁLLAPOTFELMÉRÉS LÉPÉSEI 1. 2. 3. 4. 5.

Az eszmélet és a tudat értékelése A légzés értékelése A keringés értékelése A bőr/kültakaró értékelése A fájdalom értékelése

Környezet kikérdezése



nem

Légút átjárható?

A beteg eszméleténél van?

igen

nem

igen

Légzés vizsgálata Lélegzik?

További felmérés

igen

Milyen a bőre, tudata, mozgása, sérülése Légút átjárhatóságának fenntartása

nem

Légút átjárhatóságának biztosítása



Újraélesztés

Az állapotfelmérés menete

A helyszíni tájékozódás célja a feltalálási állapot rögzítése. Ez nyújt majd lehetőséget, a beteg állapotát folyamatként értékelni. Felmérni beavatkozásai eredményességét, felismerni az állapotromlást, állapotjavulást. A folyamat lépéseit szigorúan be kell tartani. Bármelyik pontnál felmerül az azonnali beavatkozás igénye, azt végre kell hajtani, mielőtt a következő pontra térne. Az elsősegélynyújtás során rendszeresen meg kell ismételni az állapotfelmérést és a friss eredmények tükrében, újra kell gondolni teendőit. Az elsősegélynyújtás során mindig használjon egyéni védőeszközt. A körülményektől és a lehetőségektől függően válassza meg őket, de a gumikesztyű mindig használjon. Ezzel nem csak magát védi a szennyeződéstől, fertőzéstől, hanem a beteget is. Törekedjen a gyors, pontos és kíméletes állapotfelmérésre. Igyekezzen minél kisebb mértékben megmozdítani a beteget. Eszméletlen sérült esetén, a látható sérülések, és a baleseti mechanizmus alapján van lehetősége tájékozódni, következtetni. Mivel a vizsgálat során az eszméletlen betegtől információt nem nyerhet, feltételezze mindig a baleseti mechanizmusból adódó legsúlyosabb sérülést és lássa el e szerint a beteget. 9

VIZSGÁLÓMÓDSZEREK MEGTEKINTÉS Kivitelezéséhez elengedhetetlen a beteg különböző mértékű levetkőztetése. Minél kevesebb szemtanú előtt, és csak a feltétlenül szükséges mértékig történjen, gondosan figyelve a szeméremérzet tiszteletben tartására. A kíméletesség érdekében, szükség esetén kérjen meg valakit a jelenlévők közül (lehetőleg a beteggel egyneműt), hogy legyen segítségére a vetkőztetésben. Sérültnél a vetkőztetést mindig az ép oldal felől kezdje, mert ez mozgatható jobban. Öltöztetéskor pedig mindig a sérült oldalra adja fel először a ruhát. TAPINTÁS A beteghez odaérkezve, bemutatkozáskor fogjon kezet vele. A tenyér érintése már informatív (pl.: a bőr hőmérséklete, nedvessége). A tapintást a továbbiakban, gumikesztyűben végezze, így elkerülhető az érintés intimitása. Annak ellenére, hogy az értékelési sorban a bőr vizsgálata nem az első helyen áll, mivel kivitelezése másodperceket igényel, a beteghez odaérve, az eszmélet vizsgálata, vagy a bemutatkozás során elvégezhető. Azért is célszerű ekkor végezni, mert a későbbiekben a gumikesztyű viselése nehezítheti az értékelést. A keringés minőségének megítélésekor a pulzust is tapintással vizsgálja. ÉRTÉKELÉS AZ ESZMÉLET Anatómia, élettan, kórélettan Az idegrendszer Feladata a szervrendszerek működésének irányítása, megfelelő összehangolása, a környezethez való alkalmazkodás biztosítása. E működés során az idegrendszer a belső és külső környezetből folyamatosan információkat - ingereket - vesz fel, azokat ingerület formájában továbbítja a központhoz, ahol a feldolgozás végbemegy és ennek eredménye a megfelelő ingerválasz. Felosztása: Működésileg:  Szomatikus idegrendszer: A tudatosuló, többnyire a külvilág ingereit felfogó, illetve arra a harántcsíkolt vázizomzat akaratlagos működtetésével reagáló idegrendszeri rész.  Vegetatív idegrendszer: Nem tudatosuló, akaratlagosan nem befolyásolható, ún. vegetatív szervek működését irányító – ezért autonómnak is nevezett – idegrendszer. Anatómiailag:  Központi idegrendszer: gerincvelő, agyvelő.  Környéki idegrendszer: gerincvelői idegek, agyidegek. Az agyi keringés Az agy keringése összetett és érzékeny rendszer. Bármilyen zavar súlyos következményekkel, veszélyekkel jár. Minden szövet, melynek keringése elégtelenné válik, az oxigénhiány miatt pillanatok alatt károsodik. A károsodott területen található erek falának áteresztőképessége az oxigénhiány miatt megnő, elernyednek. Ennek következtében az érből folyadék (vérplazma) lép ki először a sejtek közé, majd onnan a sejtekbe, mely az érintett szövet duzzanatával jár. Mivel a koponya ürege egy zárt tér [A(agy) + L(liquvor = agyvíz) + V(vér) = Állandó], tágulásra képtelen, az agy duzzanata révén az eddig még sértetlen területek 10

is károsodni fognak, mivel a koponyacsont által nyomás alá kerülnek. A károsodott terület határában futó erek igyekeznek visszajuttatni a keringésbe a szövetek közé kilépett folyadékot, ezért ezen erek keringésének optimalizálása létfontosságú feladat. Az eszmélet fogalma A központi idegrendszer által fenntartott és meghatározott éber állapot, mely alkalmassá teszi az embert a külvilág ingereinek felvételére, feldolgozására és a válaszreakciók végrehajtására. Hiányában nem tudjuk érzékelni a külvilág ingereit, veszélyeit, nem tudunk reagálni rájuk, alkalmazkodni hozzájuk és védekezni ellenük. Zavarai: Három fokozata van, a harmadik lépcsőben teljesen „elvész” az eszmélet.  Aluszékonyság: A beteg nagyon „álmosnak” tűnik, szeme le-lecsukódik, de ha szólunk hozzá, azonnal kinyitja és odaillő, helyénvaló válaszokat ad kérdéseinkre.  Kábultság: A beteg szeme csukva, ha szólunk hozzá, vagy megsimogatjuk sem nyitja ki. Erőteljesebb (általában fájdalom) ingerre szemét kinyitja és rövid ideig ébren van, de utána ismét mély kábulatba esik.  Eszméletlenség: A beteg mozdulatlan, teste (általában) tónustalan. Szemét nem nyitja, nem ébreszthető sem enyhe, sem erős ingerrel. Levegőt vesz, a szíve dobog, bőre sápadt lehet. Az eszméletzavar oka A központi idegrendszer működészavara. A működészavar leggyakoribb okai: oxigénhiány (légzési vagy keringési elégtelenség), sérülés (koponyát ért behatás miatti agysérülés), mérgezés (méreg vagy anyagcseretermékek), fertőzés (agyhártyát, agyvelőt érintő), koponyán belüli nyomásfokozódás. Az eszméletlenségből adódó veszélyek Függetlenül attól, hogy mi miatt vált eszméletlenné a beteg, már önmagában ez az állapot is életveszélyt rejt. Az eszméletlen ember testének minden izma tónustalanná válik. Nem kivételek ez alól, sem a garatizmok, sem a nyelv.  Az eszméletlen ember nem tud reagálni az ingerekre (pl.: fájdalom, hideg, stb.) Mivel a garat izmai tónustalanok, és a reflexek sem működnek, a beteg nem fog tudni nyelni. Minden (nyál, vér, hányadék, stb.), ami a szájüregében van, vagy ott keletkezik – nyelés hiányában – nagy eséllyel a légutakba fog kerülni, légúti elzáródást okozva.  Hanyatt fekvő helyzetben a tónustalan nyelv hátra fog csúszni, lógni a garatba, teljesen kitöltve azt. Ez légúti akadályt, akár teljes légúti elzáródást tud okozni.  Az eszméletlenségből adódó harmadik veszély, a magatehetetlenség. Az eszméletlen egyén nem érzékeli a külvilág ingereit, veszélyeit. Nem tud rájuk reagálni, nem tud elmenekülni, védekezni ellenük. Az ingerek érzékelésének hiányában, a szabályozó rendszerek nem tudják végezni a dolgukat. Légzése, keringése megtartott, de úgymond „alapjáraton” működnek. Hőszabályozása inger hiányában szintén nem tud működni, ezért könnyen ki tud hűlni. Az eszmélet értékelése Eszméletlenség gyanúja merül fel, ha szokatlan testhelyzetben találjuk az önmagával tehetetlen vagy hirtelen elvágódó, magát sérülésektől nem védő, az esést követő helyzetben maradó, esetleg izomgörcsöt produkáló beteget.

11

Az értékelés kivitelezése 1. A beteg hangos megszólítás: Jó napot! Mit történt? Segíthetek? (ha nincs reakció) 2. Fizikai inger alkalmazása a vállak határozott, óvatos megrázásával. (ha nincs reakció) 3. Fájdalominger alkalmazása a felkar belső oldalának megcsípésével. Amennyiben egyetlen ingerre sem kap érdemi választ (fizikai inger kiválthat izomgörcsöt, ez nem tekintendő az eszméletre utaló reakciónak), a beteg eszméletlen. Ha eddig még nem tette, azonnal kiáltson segítségért, küldjön valakit telefonálni a mentőknek. Ha egyedül van, ne hagyja magára a beteget, hanem értékelje az életjelenségeit, hogy szükség esetén azonnal pótolni tudja azokat. Eszméletlen betegnél legelső feladata az átjárható légút biztosítása és annak fenntartása. (ennek módjait az ezzel foglalkozó tananyagegységben ismertetjük). Abban az esetben, ha a beteg eszméleténél van (válaszol, szemét nyitja), folytassa tovább az állapotfelmérést, melynek során feltett kérdéseire adott válaszok tükrében, értékelje a beteg tudatát. Az értékelésére a szakemberek egy egyszerű, jól megjegyezhető és laikusok által is jól alkalmazható, az eszméletet (és az eszméletzavar súlyosságát) minősítő skálát használnak. Ennek neve AVPU-skála. A betűk angol szavak kezdőbetűi: „A” (Allert = éber): A beteg szeme nyitva, kontaktusképes. „V” (Voice = hang): A beteg szeme csukva van, de amint megszólítják, kinyitja. „P” (Pain = fájdalom): A beteg szeme csukva van, szólításra nem, de gyenge fájdalomingerre kinyitja. „U” (Unresponsive = nem reagáló): A beteg szeme csukva van és sem szólításra, sem fájdalomingerre nem nyitja ki. A TUDAT Anatómia, élettan, kórélettan Energetikai feltétele az eszmélet, ennek megléte nélkül nincs tudat sem. Változatai: 1. Tiszta tudat: A beteg emlékszik a történtekre, tudja hol van, milyen dátumot írunk, saját személyes adatait elmondja (orientált). 2. Zavart tudat: A beteg válaszol kérdéseinkre, de helytelen válaszokat ad. (pl.: a történtekre nem emlékszik; nem tudja hol van vagy mikor; saját személyes adatait hibásan adja meg). Hallucinálhat (szagokat, hangokat, személyeket, stb.), illúziókat él meg, el akar kóborolni. Zavart tudatállapot az ún. delírium mely leggyakrabban szenvedélybetegeken jelenik meg az élvezeti szer megvonásakor (elsősorban alkohol) de lehet magas láz következménye is. A tudat értékelése Mondja el a beteg, hogy mi történt vele. Soroltassa fel vele személyes adatait. Határozza meg, hol van most, mi a mai dátum. Kérdezzen tőle nyilvános, ismert információkat. (pl.: milyen napokból áll ez hét) A zavart tudat enyhe esetei sokszor nem szembetűnök. Megtörténhet, hogy a beteg részben helyes válaszokat ad. Emiatt fontos, hogy az elsősegélynyújtás teljes ideje alatt kövesse nyomon a beteg tudatát, felismerve annak enyhe zavarát illetve változását is. Zavart tudatú beteget ne hagyjon magára. Felügyelet nélkül elkóborolhat, eleshet, sérülést szerezve magának. Maradjon mellette, amíg a mentő meg nem érkezik. A tudat értékelésekor vizsgálja a beteg mozgását, beszédének érthetőségét. Agyi keringési

12

zavarok esetén nem ritka, hogy a mozgás- és/vagy beszédkészség sérül. A hirtelen kialakult tudatzavar, mindig súlyos elváltozás, működészavar következménye. A kiváltó októl függetlenül önmagában is veszélyeket rejt. A beteg nem méri fel a helyzet komolyságát, állapota veszélyességét. Fejsérülést követően /agyrázkódás/, mérgezéseknél, oxigénhiányos állapotoknál, anyagcsere betegségeknél gyakori. A LÉGZÉS Anatómia, élettan, kórélettan A légzés szervrendszere A szervezet anyagcsere-folyamataihoz szükséges oxigént a légzőrendszer biztosítja. A légzési folyamat által valósul meg a gázcsere a tüdőben (oxigén felvétel, szén-dioxid leadás). A légutak: Felső légút 1. Orr: Elülső részét porc, tövét csont alkotja. Szűri, melegíti és párásítja a levegőt. Üregének hátsó része gazdagon erezett, a sérülés nélküli orrvérzése nagy többsége e területről származik. 2. Garat: A levegő és a táplálék útja itt közös, a légző- és az emésztőrendszernek is része. 3. Gége: Képes légmenetesen lezárni az alsó légutat, ezáltal megakadályozni a levegő kiáramlását (hasprés, szülés) a tüdőből, majd hirtelen megnyitva a kiáramló levegő kisepri a légútba került, annak nyálkahártyáját izgató idegen anyagokat (köhögés, tüsszentés). Vázát porcok, szalagok, izmok, ízületek és nyálkahártya alkotja. Izmai működtetik a hangszalagok és a gégefedő záródását-nyílását. Nyeléskor a porcos gégefedő hátrahajlik és légmentesen elzárja a gégét a garattól, így a táplálék a nyelőcsőbe jut. Félrenyeléskor a gégefedő nem záródik időben, emiatt a táplálék/idegentest a nyelőcső helyett a légútba kerül, és ott elzáródást okoz. Alsó légút 1. Légcső: Körülbelül 10-12 cm hosszú, elülső részén porcos falú cső. Hátsó részén vastag izom és kötőszövet van, mely hozzáfekszik a nyelőcsőhöz. Emiatt fordulhat elő, hogy a nyelőcsőbe került nagyobb falat hátulról nyomást gyakorolhat a légcsőre, szűkítve annak átmérőjét. Ugyanígy okozhatnak légúti szűkületet, a légcső körüli daganatos elváltozások. Alsó végén kettéoszlik a két tüdőfélnek megfelelően, jobb és bal főhörgőre. 2. Tüdő: Jobb és bal tüdőfél van, a jobb 3, a bal 2 lebenyből áll. A tüdőbe belépő főhörgő tovább oszlik, egyre kisebb hörgőkre. A hörgők falában még van porc, viszont a következő oszlást követően, amikor már hörgőcskékről beszélünk, a porc már nincs jelen. Itt már csak simaizom van. Tüdőasztmában, roham esetén, e hörgőcskék izmainak görcsös összehúzódása a fő oka a légúti szűkületnek (a fokozott nyáktermelés és a nyálkahártya duzzanat mellett). A hörgőcskéket a szőlőfürtszerűen elhelyezkedő apró léghólyagok követik, melyek összes felszíne kiterítve 100-120 m2. E felszín helyszíne a gázcserének. A gázcsere alapja a léghólyagokban és a falukat behálózó hajszálerekben uralkodó nyomásés gázkoncentráció különbség. Ha ezen értékek valamilyen irányban eltolódnak, veszélybe kerül a gázcsere.

13

A mellhártya 2 rétegű hártya. Belső (zsigeri) lemeze rá van tapadva a tüdő felszínére, külső (fali) lemeze a bordákat és a rekeszt borítja belülről. A két réteg a két tüdőfél között egy dupla lemezt hoz létre, mely légmentesen elzárja egymástól a két tüdőfelet. A zsigeri és fali lemez között kevés folyadék van, mely lehetővé teszi a lemezek egymáson történő elmozdulását és így a tüdő mozgását, mely annak tágulásakor jön létre. A folyadék kiváltotta adhézió (azaz negatív nyomás = felületi feszültség) miatt követi a zsigeri felszín (és így a tüdő is) a fali lemez (azaz a mellkas) mozgását. A légzés folyamata Belégzéskor a bordaközi izmok és a rekeszizom összehúzódnak, a mellüreg tágul. A mellhártya fali lemeze a mellkas falával együtt mozog, az adhézió következtében magával vonzza a zsigeri lemezt is. A zsigeri lemez húzza magával a tüdőt, kitágítva ezzel azt. A léghólyagok kitágulnak, bennük negatív nyomás keletkezik. Az így létrejött szívóhatás következtében levegő áramlik a tüdőbe (belégzés), majd létrejön a gázcsere. A belégzés végén a bordaközi izmok elernyednek, a mellkas saját súlyánál fogva visszaereszkedik kiindulási helyzetébe. A mellüreg szűkül, a tüdőből kipréselődik a levegő (kilégzés). A légzés vezérlése A légzés a központi idegrendszer irányítás alatt áll. A központból a légzőizmokhoz, a gerincvelő nyaki részéből eredő idegeken keresztül jut el az utasítás. A légzés szabályozása, a test különböző részein található érzékelőkből (receptorok) érkező információk alapján történik. E receptorok érzékelik a vérben az oxigén és a szén-dioxid mennyiségét, a vér vegyhatását (ha sok a szén-dioxid savanyodik a vér). A légzés jellemzői Száma: Az egy perc alatt végzett légvételek száma. Felnőtt embernél ez normálisan 12-16 légvétel percenként. 1 légvétel során körülbelül 600-1200 ml levegő jut a tüdőbe. A légzés minősége a légzésszám függvényében: Légzésszám Légzés

8/perc alatt lassú, nem kielégítő

12-16/perc normális

20/perc felett szapora, nem kielégítő

A légzés mélysége: A mellkas emelkedésének-süllyedésének nagysága (= légzés mélysége = mellkaskitérés).  Felületes légzés: Van mellkaskitérés, de nagysága nem kielégítő. Elégtelen szívóhatás következtében az oxigénben dús levegő nem tud eljutni a léghólyagokig, ahol a gázcsere megtörténne. A légzés elégtelenné válása, hiánya a szervezetben oxigénhiányt/fulladást okoz. A légzés elégtelenné válását okozhatja:  a légút külső elszorítása/légúti idegentest/a mellkas összenyomatása (betemetődés)  a tüdő összeesése („légmell”), vér általi összenyomatása („vérmell”)  a légzés vezérlésének zavara (mérgezés, koponyaűri folyamatok, stb.)  a légzőközpontból jövő ingerület útjának megszakadása (a gerincvelő nyaki szakaszának 4. csigolya feletti sérülése)  a légzési felületet csökkenése (egyes tüdőbetegségek, szívasztma)

14

Az oxigénhiány a sejtek működési zavarához vezet. Az oxigénhiányt legkevésbé toleráló szerv az agy. Az oxigénhiány következményei az agy működésében (az idő függvényében): Idő 5 másodperc 15 másodperc 3 perc 5 perc Zavar az agy Részleges Teljes Okozott Eszméletvesztés működésében agykárosodás agykárosodás elváltozás A Részleges Visszafordíthatatlan károsodás Visszafordítható Visszafordítható visszafordíthatóság kimenetele A szervezet reakciója az oxigénhiányra: 1. A légzőtevékenység fokozódik o A légzésszám emelkedik o A légzés mélyül: Az ún. légzési segédizmok (nyak egyes izmai, a bordaközi izmok) fokozottan (látványosan) működnek. 2. A szívműködés gyorsulása: A légzőizmok fokozott működéséhez több vér kell, emiatt a szervezet a szív működésének gyorsításával (pulzusszám nő) próbálja meg, minél gyorsabban eljuttatni az elhasznált vért a tüdőbe, majd a kicseréltet a szövetekhez. A kompenzációs lehetőség hamar kimerülnek. Nagyfokú oxigénhiányban, a légzés és a szívműködés is gyengülni, lassulni fog, végül mindkettő leáll. A légzés értékelése Eszméletlen beteg esetén: lélegzik-e? A légzés meglétének vizsgálatára a legbiztosabb módszer a hármas érzékelés A vizsgálat kivitelezés: - hármas érzékelés  Bármilyen körülmény (hányadék a beteg mellett, szájból kilógó idegentest, a rosszullét körülményei, stb.) arra utal, hogy a szájüregben illetve garatban idegentest van (lehet), még a fej hátrahajtása előtt tekintsen bele a szájüregbe, és ha talál idegentestet, kísérelje meg annak eltávolítását. o A száj-, garatűr megtekintése: Térdeljen a beteg feje mögé. Helyezze hüvelykujjait egymással párhuzamosan a beteg állcsúcsára, többi ujját pedig az állkapocs alsó szára alá. Hüvelykujjaival gyakoroljon nyomást az állcsúcsra és nyissa ki a beteg száját. o A száj-, garatűr kitisztítása: Bal kezével (amennyiben jobbkezes) tartsuk nyitva a beteg száját, az előbb leírt módon. Jobb kezével nyúljon a beteg szájába és vegye ki az idegentestet (amennyiben jól látja, és jól megfoghatónak tartja). o A száj-, garatűrben lévő idegentest, a légút megnyílása következtében, az első légvétellel (befúvással) beszívódik a légútba, légúti elzáródást okozva ezzel. A darabos, szemmel látható idegentestet kézzel vegye ki. A törött vagy kimozdult műfogsort is távolítsa el. A jól rögzülő műfogsort, célszerű inkább a helyén hagyni, mert így megtartja a száj kontúrját, ami előnyt jelent a lélegeztetés során.  Ha nincs idegentestre utaló jel, nem kell a beteg szájába nyúlni. Első teendőnk ilyenkor a nyelv hátracsúszása következtében kialakuló légúti akadály elhárítása a fej hátraszegésével. Egyik tenyerét tegye a beteg homlokára a másikat pedig az állcsúcs alá, majd kíméletesen hajtsa hátra a fejét.  A beteg fejét az előbb kialakított helyzetben tartva ellenőrizze, hogy lélegzik-e: (hármas érzékelés) 15

hajoljon az arca elé: ~ saját arca legyen közvetlenül a légzőnyílása felett, hogy az esetleges levegőáramlást érezze, hallja ~ tekintete a beteg mellkasa felé nézzen, így láthatja annak emelkedését-süllyedését o az értékelés ne tartson 10 másodpercnél tovább  Kielégítő a légzés, ha megfelelő, kellő légáramlással járó légzőmozgást észlel. Nem nagyon gyér (a 10 másodperc alatt legalább kettő), nem látványosan erőlködő, nem csak hörgés. Ez esetben a fő feladat a légút átjárhatóságának megtartása. Mivel hatékony légzés nem lehetséges meglévő keringés nélkül, a szív működése ilyenkor bizonyos. Amennyiben még nem történt meg, most hívjon mentőt.  Kielégítő légzés hiányában, feltételezendő a keringésleállás is, (mivel egyik a másik nélkül nem marad meg sokáig). Ez esetben, azonnal kezdjen újraélesztést, a keringés és a légzés mesterséges pótlásával. o

Gyakori a keringésleállás során az ún. agonális légzés (gasping = gaspoló légzés). A beteg ritka (percenként kb. 2 - 4), mély, sóhajtásszerű mozgást végez („tátog, mint a hal”), mellkaskitérés nélkül. Ez nem légvétel, nem kielégítő a légzés és nem eredményez levegőáramlást, ugyanakkor megzavarhatja az elsősegélynyújtót a légzés értékelésében.

Eszméleténél lévő beteg estén, a légzés megléte nyilvánvaló. Ilyenkor a légzés minőségét kell értékelnie. Ilyenkor értékelendő a légzés száma, ritmusa, a mellkaskitérések mélysége, illetve, hogy vannak-e a légzést kísérő hangjelenségek. Bármely eltérése figyelemfelhívó jel. Jellemző eltérések:  Nehézlégzés: A beteg úgy érzi, megfullad. Levegő után kapkod, kis légvételeket végez, olykor szabálytalan ritmusban. Légzési segédizmainak használata szembetűnő.  Kóros hangjelenségek: Sípolás (felsőlégúti elzáródás miatti szűkület, asztmás roham), szörtyzörej (heveny szívelégtelenség, gázmérgezés).  Kóros ritmus: o mély, szapora, sóhajtásszerű o periodikus, kezdetben felületes, majd mélyülő és gyorsuló, végül ismét lassul és felületes o pánikszerű, gyors, felületes (hiperventilláció) A légzés elégtelenségének leggyakoribb okait a kórélettani fejezetben vázoltuk, beavatkozási lehetőségei a kiváltó októl függetlenül közel azonosak. Elsősegélynyújtó lehetőségei a légzés javítására: 1. Kimentés (gáztérből, betemetődésből). 2. Átjárható légút biztosítása fenntartása. 3. Szoros ruhadarabok meglazítása. 4. Pozícionálás (lásd a „Fektetések” című fejezetben). 5. Légmozgás biztosítása. 6. Lélegeztetés.

16

A VÉRKERINGÉS Anatómia, élettan, kórélettan A vérkeringés szervrendszere Központi szerve és motorja a szív, perifériás részét az erek alkotják, rugalmas faluk biztosítja a keringés folyamatosságát. A vér szállítja az oxigént és a tápanyagokat a szövetekbe, valamint elszállítja onnan az anyagcsere során keletkezett salakanyagokat. A szív Ökölnyi nagyságú, kúp alakú, izmos falú, üreges szerv. A mellüregben, a két tüdő által közrefogott részen, elöl és alul helyezkedik el. Ráfekszik a rekeszizomra. 4 ürege van: 2 pitvar (jobb-bal) és 2 kamra (jobb-bal). A pitvar és a kamra határán billentyűk vannak. Saját ingerképző és ingerületvezető rendszere van, melynek normális működéséhez egészséges szívizomra és a vérben lévő bizonyos ionok megfelelő szintjére van szükség. A szívizom károsodása, vagy az ionok mennyiségében bekövetkező jelentős eltérés, szívritmuszavarokat okozhat. Közülük a legveszélyesebb a kamrafibrilláció, mely a keringésmegállások nagy többségének hátterében áll. A szívizom folyamatosan ingerületben van, remeg. A remegés szívösszehúzódást nem eredményez, nem tart fenn keringést. Az ingerület megszűntetésének leghatékonyabb módja, a szívizomra mért elektromos ütés (defibrillálás), mely nagy eséllyel kiiktatja a kóros ingereket, lehetőséget adva a szív normál ingerképzésének az érvényesülésre. A szív saját erei a koszorúserek (koronáriák). A szív izommunkája sok vért igényel. Erei funkcionális végütőerek, ami azt jelenti, hogy ha valamelyik elzáródik, akkor az által ellátott terület más értől nem tud vérhez jutni, tehát károsodni fog. (szívizominfarktus). Az erek Az érrendszernek 3 szakasza van: ütőér (artéria), hajszálér (kapilláris), visszér (véna). A szív felől az ütőerek szállítják a vért a szervek, szövetek (periféria) felé. Faluk rugalmas, rajtuk a szív összehúzódásainak megfelelő ütemű lüktetés tapintható. A kezdeti nagy ütőerek a periféria felé haladva egyre kisebb erekre oszlanak. A hálózat végét a hajszálerek alkotják. Itt történik meg a vér és a sejtek közötti gázcsere, a tápanyagok felvétele és a salakanyagok leadása. A salakanyag dús vér a hajszálerekből kis visszerekbe szedődik össze, melyek a szív felé haladva egyre nagyobb keresztmetszetű visszerekbe ömlenek. 2 nagy visszér van, az egyik a felső, a másik az alsó testrész visszeres vérét gyűjti össze és viszi a jobb pitvarba. A vérkörök Kis és nagy vérkört különböztetünk meg. A kisvérkör a jobb karmából indul, egy nagy ütőeres főéren (törzsön) keresztül jut a salakanyagban dús vér a tüdőbe. A főtörzs a tüdőknek megfelelően két ágra oszlik, majd azok további kisebb ütőerekre, végül hajszálerekre ágaznak el, melyek behálózzák a léghólyagok falát. A léghólyagok és a hajszálerek közötti vékony hártyán át megtörténik a szén-dioxid cseréje oxigénre. A hajszálerekből ezt követően egyre nagyobb visszerek lesznek, melyek a bal pitvarba ömlenek. Itt ér véget a kisvérkör. A nagyvérkör a bal kamrából indul, majd a vér a szervezet legnagyobb

17

ütőérén át a testbe kerül. Ott egyre kisebb ütőerekre oszlik egészen a hajszálerekig, melyekből aztán összeszedődnek a visszerek. A két nagy fő visszér végül a jobb pitvarba szájazik. Itt ér véget a nagy vérkör. A vér Folyékony szövet, mely kapcsolatot teremt a külvilág és a szövetek között. Mint szövet, sejtből és sejtközötti állományból áll. Sejtközötti állománya folyékony, ez a vérplazma. Vizet, ionokat, ásványi anyagokat, fehérjét tartalmaz. Sejtes (alakos) elemei a fehér- és vörösvérsejtek, valamint a vérlemezkék. A vörösvérsejtek a bennük lévő vérfesték miatt vörös színűek. A vérfesték köti meg az oxigént és a szén-dioxidot is. A vörösvértestek a sejteknél leadják az oxigént és felveszik a szén-dioxidot. Oxigénhiányos állapotokban, megnő azon vörösvérsejtek száma melyek oxigén leadását követő állapotban vannak, nem kötnek sem oxigént sem szén-dioxidot. A szervezetben ugyanis nincs oxigén, így tehát szén-dioxid sem képződik. Ezen vörösvértestek nagy aránya miatt, a bőr lilássá, szederjessé, lividdé válik. Ez legkifejezettebb azokon a helyeken, ahol vékony, szinte áttetsző a bőr (ajkak, körömágyak.) A fehérvérsejtek a szervezet számos reakcióiban részt vesznek, de legfontosabb szerepük a fertőzések elleni védekezésében van. A vérlemezkéknek a véralvadásban van szerepük. A keringés szabályozása Az érrendszerben több helyen találhatók ún. érzékelők (receptorok), melyek az erekben uralkodó nyomásról szolgáltatnak információt, a keringést szabályozó idegrendszeri központ számára. Az erekben uralkodó nyomás nagymértékű csökkenése esetén, elégtelenné válik a szövetek vérellátása (perifériás keringési elégtelenség = sokk). Az elégtelenség, a keringő vértérfogat, rövid idő alatt bekövetkező abszolút vagy relatív csökkenésének következménye.  Abszolút csökkenés: Vérzés illetve plazma (a vér sejtközötti állománya) vesztés (pl.: égés).  Relatív csökkenés: Nincs valódi folyadékvesztés, hanem az érpálya befogadóképessége nő meg (értágulat). Ugyanaz a vérmennyiség a nagyobb befogadóképességhez viszonyítva (relatíve) kevesebb lesz. o Az érpálya kitágulásának (elernyedésének) okai:  gerincvelő sérülés (megszűnik az erek beidegzése)  súlyos allergiás reakciók (a képződő anyagok tágítják az ereket)  kihűlés (az erek falában lévő simaizomsejtek működési zavara az alacsony testhő miatt). o Szintén relatív csökkenést okoz a szív pumpafunkciójának gyengülése (szív eredetű sokk). A keringő vér mennyisége és az erek befogadóképessége nem változik, de a gyengült szívizomzat nem tud akkor erőt kifejteni, mely a vér továbbításához kell. A vérkeringés meglassul, a vér nagy része a vénákban pang, nem jut el a szövetekhez (tehát a perifériás keringés elégtelen lesz). Az erekben uralkodó nyomás csökkenéséről a receptorok jelet küldenek a keringést szabályozó központba. A szervezet a keringés kompenzációja érdekében beindítja védelmi rendszerét, fokozza a mellékvesében az adrenalin termelését („vészreakció”). Ez a sokkfolyamat, melynek célja, fenntartani a létfontosságú szervek működését (agy, szív, tüdő, vese). A szervezet a kevésbé lényeges területek (bőr, izmok, emésztőrendszer) ereinek

18

szűkítésével, átirányítja a vért a fontos szervekhez. A periférián található hajszálerek szűkülnek (emiatt lesz a bőr hideg tapintatú, és sápadt), átjárhatóságuk csökken. Gyorsul a légzés és a szívműködés. A szervezet rövid ideig képes így fenntartani a létfontosságú szervek keringését, egy idő után azonban nem tud már több adrenalint termelni, kimerül (ennek jele a nagycseppes verejtékezés megjelenése). Az adrenalin- és az oxigénhiány miatt a keringésből kizárt területeken, az eddig szűk erek károsodnak, ennek következtében elernyednek. Ezzel tovább fokozódik a téraránytalanság. A gerincvelő sérülése esetén, amennyiben a mellékveséhez futó idegszálak is károsodtak, a szervezet vészreakciói nem indulnak meg, mivel a központi idegrendszerből érkező „parancs” nem tud eljutni a mellékveséhez. A fájdalom szintén vezethet sokkállapothoz. A szervezet a fájdalmat veszélyként értékeli, beindítja védelmi rendszerét („vészreakció). Ha a fájdalom mellé folyadékvesztés, értágulat vagy szívizomgyengeség is társul, a kompenzációs idő jelentősen rövidül. A sokkállapot magától nem fog rendeződni, szakszerű ellátás (mentő, kórház) nélkül a beteg halálához vezet. Gyors, hatékony beavatkozásokkal azonban megnyújthatjuk a kompenzált állapot idejét. A keringés értékelése Eszméletlen beteg esetén Elsősegélynyújtóként a vérkeringés közvetett, látható jeleinek keresése. Ezek olyan életfunkciók, melyek működő keringés nélkül nem lehetségesek (hatékony légzés, köhögés, nyelés és mindenfajta célzott végtagmozgás). Észlelésükkor a vérkeringés biztosan megtartott, hiányukban kimondható a keringésmegállás. Vigyázat! A teljes testre kiterjedő izomgörcs nem tartozik a keringés látható jelei közé! Képzett elsősegélynyújtótól elvárt a keringés meglétének vizsgálata a pulzus tapintásával. E célból a nyaki ütőéren érezhető (karotisz) pulzust tapintjuk. Hatékony légzés hiányában egyik kezével megtartja a fej pozícióját (hátrahajtva) másik kezével pedig tapintsa ki a nyaki ütőeret. Ha bizonytalan a tapintás eredményében és a betegnek nincs légzése, tekintse úgy, mintha nem lenne keringése sem. Eszméleténél lévő beteg esetén A keringés értékelése során kapott eredményeket mindig vesse össze az egyéb szervrendszerek értékelésének eredményével. A keringés elégtelensége megnyilvánulhat a bőr elváltozásaiban (szederjesség, hűvös, nyirkos tapintat, verejtékezés, sápadtság), a tudat zavarában, az eszmélet zavarában, a légzés nehezítettségében, a sokk jeleiben. A pulzus értékelése: A pulzus tapintásával észlelt eredményt, vesse össze a bőr és a légzés értékelésének eredményével; és ennek tükrében vonjon le következtetéseket. Pl.: szapora, felületes légzés, livid ajkak, hűvös bőr a légzés elégtelenségét valószínűsíti - sápadt, hűvös, verejtékes bőr szapora, alig tapintható pulzussal társulva a perifériás keringés elégtelenségére mutat (sokk). Az elsősegélynyújtó lehetőségei a keringés javítására A kiváltó ok lehetőség szerinti megszűntetése, megfelelő pozícionálás, szájon át folyadékpótlás.

19

A BŐR Anatómia, élettan, kórélettan Funkciói: Mechanikai védelem, hőszabályozás, só- és vízraktár, érzékszerv, tápanyagraktár. Felépítése:

1. Faggyúmirigy 2. Bőridegek 3. Szőrtüsző 4. Verejtékmirigy 5. Felhám 6. Bőralatti kötőszövet 7. Irha 8. Erek

A bőr értékelése: Nem elsőként értékelendő információ, annak ellenére, hogy a normálistól való eltérései azonnal szembetűnnek. A leggyakoribb bőrelváltozások jelentősége. 1. Hűvös, sápadt (márványszerű), esetleg szürkés: klinikai halott. 2. Sápadt / szürke, hűvös, nagycseppesen verejtékes: a szövetek vérellátási elégtelenségének következménye (perifériás keringési elégtelenség = sokk). 3. Livid / szederjes (lilás), hűvös tapintató, nyirkos (előfordulhat, hogy a lividség csak az ajkakon és/vagy a körmökön látszik, vagy ott kifejezettebb). A szervezet oxigénhiányos állapotára utal, mely egyaránt lehet légzési és keringési elégtelenség következménye. 4. Sárga: A máj betegségei, illetve az epe elfolyási elégtelenségének következménye. 5. Külsérelmi nyom (sebzés, deformitás, duzzanat, véraláfutás). A sérülés helye (testtáj szerint), nagysága, a vele járó fájdalom és vérzés mértéke, valamint a baleseti mechanizmus ismerete, már ekkor lehetőséget nyújt az áldozat veszélyeztetettségének felmérésére. 6. A lábszárak duzzanata lehet szívbetegség jele, mely nem sérülés nélküli mellkasi fájdalom esetén informatív lehet. A FÁJDALOM Megléte mindig irányt mutat, hiánya azonban nem zárja ki a sérülés lehetőségét. Mértéke nagyban függ a sérült egyéni fájdalomtűrő képességétől, esetleges betegségeitől, gyógyszerszedésétől. Rendkívül erős fájdalom sokkhoz vezethet, a szervezet vészreakcióinak elindítása révén. Gyógyszeres fájdalomcsillapításra elsősegélynyújtóként nincs mód, azonban pozitív eredményt érhet el helyesen megválasztott és kivitelezett pozícionálással. Sok esetben, már maga a beteg felveszi azt a testhelyzetet, mely számára a legelviselhetőbb, legkevesebb fájdalommal jár. Alapelv, hogy sérülés esetén, amennyiben nincs szükség kimentésre, ne mozdítsa meg a sérültet, elkerülve ezzel minden esetleges mozgásra fellépő fájdalmat.

20

A BETEG VESZÉLYEZTETETTSÉGÉNEK MEGÍTÉLÉSE A VESZÉLYEZTETETTSÉG FOKOZATAI ÉLETVESZÉLY  Közvetlen életveszély: Keringésmegállás (klinikai halál), elégtelen légzés vagy keringés, vagy elégtelenné válásuk fenyegetettsége.  Közvetett életveszély: A beteg sérülése/rosszullétének oka súlyos, jelenleg állapota kielégítő, de bármikor rosszabbodhat (fedett hasi sérülés, szívroham). SÜRGETŐ ÁLLAPOT  Riasztó tünetek elhatalmasodása, kombinálódása.  Szervkárosodás veszélye.  Szenvedés. AZ IDŐFAKTOR: A veszélyeztető állapotok kialakulásának hirtelenségét, folyamat jellegét és súlyosbodását tükröző fogalom. A hétköznapi értelemben vett idő, a folyamat zajlási sebességéhez viszonyítva. Értelemszerűen annak, aki nem lélegzik mást jelent öt perc, mint annak, akinek kificamodott a bokája. A VESZÉLYEZTETŐ KÓRFOLYAMATOK JELLEMZÉSE A veszélyeztetettség megromlott életkilátásokat jelent. A veszélyeztetett beteg súlyos beteg. 1. Hirtelen kezdet  Külső behatás - baleset, mérgezés, hőártalom stb. Ilyenkor a behatás pillanatában vagy ahhoz igen közel jelentkeznek a kórjelző tünetek.  Hevenyen ható belső tényezők - általában viharos gyorsasággal fejlődnek ki. 2. Folyamat jelleg: A hirtelen fellépő, riasztó tünetek mindig viszonylag gyorsan rosszabbodó kórfolyamatot jeleznek. E tünetek, illetve folyamatok lehetnek visszafordíthatóak és visszafordíthatatlanok. 3. Súlyosság: A súlyosság azt fejezi ki, hogy a heveny folyamatok nem csak időben, hanem a folyamat mélységében is előrehaladnak, súlyosbodnak. ÉLETVESZÉLYRE UTALÓ JELENSÉGEK Az alapvető életjelenségek, a normálistól nagyon eltérő értékei, mindig veszélyeztető állapotra utalnak! A helyszíni információk (feltalálási hely, baleseti mechanizmus, helyszíni körülmények) alapján már felmerülhet az életveszély lehetősége. Erre utalhatnak a riasztó tünetek, melyek hirtelen alakulnak ki, súlyosbodnak és tartós fennállásuk újabb tünetet eredményez. Riasztó tünet pl.:  nagy fájdalom;  bő vérzés;  nagyfokú sápadtság vagy szederjes (livid) bőr;  igen szapora, könnyen elnyomható pulzus;  eszmélet- vagy tudatzavar, egészen az eszméletlenségig;  nehézlégzés; a teljes testre kiterjedő izomgörcs;  hirtelen fellépő végtagbénulás;

21

 hirtelen és gyorsan kialakuló bármilyen, a beteg számára elviselhetetlen tünet. ÉLETVESZÉLYES ÁLLAPOTOK Az állapotfelmérés során kapott eredmények tükrében, életveszélyben van a beteg, ha:  Eszméletlen  Nincs légzés  Ütőeres vérzés  Szürkés, sápadt, márványozott, hűvös tapintatú bőr  Az eddig tiszta tudatú beteg, hirtelen zavarttá vagy eszméletlenné válik  Nyaktól felfelé a bőr kékes-lilás  Erőteljes, hideg verejtékezés, sápadt bőr  Több testtájék együttesen sérült  Nehézlégzés  Nyílt vagy áthatoló testüregi sérülés

22

ESZKÖZ NÉLKÜLI LÉGÚTBIZTOSÍTÁS A LÉGÚTI ELZÁRÓDÁS LEGGYAKORIBB OKAI ÉS AZOK ELHÁRÍTÁSA Amint a légúti elzáródást felismeri, igyekezzen azonnal megszüntetni és a légutak átjárhatóságát biztosítani. A LÉGÚT KÜLSŐ LESZORÍTÁSA: Oldja fel a leszorítást, majd értékelje a légzést és járjon el a kapott eredménynek megfelelően. ESZMÉLETLENSÉG: A nyelési (garat) reflex hiánya és az izmok tónustalansága miatt, a légút elzáródásához vezet. Az eszméletlenséggel foglalkozó tananyagegység során megismerkedett, az állapot következményeivel a légút tekintetében. Az elzáródás megszűntetésére három eljárás áll rendelkezésre, melyek mindegyikével felszabadítható és szabadon is tartható a légút. Ezen eljárások a következőek: A fej hátraszegése: Térdeljen a beteg mellé, nagyjából a mellkas magasságába. Egyik kezét tegye a homlokára, másik kezének ujjhegyeit pedig az álla alá. A két kezének együtt mozgatásával hajtsa hátra a beteg fejét. Az állkapocs előemelése: Térdeljen a beteg feje mögé, alkarára támaszkodva. Tegye kezeit a beteg fejének két oldalára. 2-3 ujjbegyével mindkét oldalon nyúljon, az alsó állcsont szöglete alá, és emelje azt előre. Két hüvelykujjával a járomcsontokon támaszkodik. Az alkaron támaszkodva biztosítható, hogy a kialakított fejhelyzet fix marad. Amennyiben ezzel a módszerrel sem sikerült átjárható légutat biztosítani, keresse az elzáródás egyéb okait. (idegentest). Stabil oldalfekvő helyzet: Amikor magára kell hagynia a beteget és nincs ellenjavallata, illetve hány(t), helyezze őt stabil oldalfekvő helyzetbe. A pozíció kialakítása előtt mérje fel a beteg állapotát, mert vannak olyan sérülések, mely esetén nem alkalmazható ez a légútbiztosítási eljárás (gerincsérülés vagy annak gyanúja; medencesérülés, vagy annak gyanúja, nyílt hasi sérülés, kettő vagy több végtag törése). A testhelyzet kialakítására több lehetőség nyílik, a lényeg, hogy a stabil legyen, minél jobban közelítse meg a valódi oldalfekvő helyzetet, tartsa fenn a légút átjárhatóságát, és ne nehezedjen a légzést korlátozó nyomás a mellkasra. A könnyű kivitelezhetőség miatt, a Magyar Reszuszcitációs Társaság 2006. évi Felnőtt Alapszintű Újraélesztési Irányelvei szerinti módszert ajánljuk. 3. 4. 1. 2.

23

Kivitelezése: Miután meggyőződött róla, hogy a beteg légzése kielégítő:  Szemüveges betegről vegye le a szemüvegét.  Térdeljen a hanyattfekvő beteg mellé és (ha nem úgy van) nyújtsa ki annak mindkét lábát.  A közelebb fekvő karját, könyökben, derékszögben hajlítva, tenyérrel felfelé fektesse a fej mellé.  A távolabbi lábat, a térdet alátámasztva hajlítsa be, és támassza a talpára.  A fej felőli kezével, a túloldali kart csuklóban megragadva húzza át azt a mellkas előtt, és a kézháttal felfelé szorítsa a közelebbi arcfeléhez.  A fejét így folyamatosan támasztva, felhúzott térdeinél fogva óvatosan gördítse őt maga felé az oldalára.  A felül elhelyezkedő, behajlított lábát hozza olyan helyzetbe, hogy a csípőben és térdben, derékszögben behajlított láb, stabilizálja a test helyzetét.  A felül elhelyezkedő, az alsót keresztező kart igazítsa úgy az arca alá, hogy a feje maradjon enyhén hátrahajtva, ugyanakkor arca kissé lefelé irányuljon. — Ezzel biztosíthatja a légút szabadon maradását. (a tónustalan nyelv előre lóg, a váladékok a szájon át kifolynak).  Rendszeresen ellenőrizze a légzését — szükség esetén azonnal fordítsa vissza a hátára.  Ha 30 percen túl kell ebben a helyzetben maradnia, fordítsa át a másik oldalára, hogy elkerülje az alul lévő kar, tartós összenyomását. Légútbiztosítás feltételezett nyaki gerinc sérülés esetén  Amennyiben a baleseti mechanizmus alapján (például magasból esés, fej-nyak régiót ért ütés, sekély vízbe ugrás után kimentett sérült) a gerinc nyaki szakaszának sérülése feltételezhető, akkor tartsa a gerincet természetes helyzetben.  A fej hátraszegésével kivitelezett légútbiztosítási módszer, a meglévő nyaki gerincszakasz sérülést súlyosbíthatja, valamint gerincvelő sérülést okozhat. (Ez azonban valójában csak elmélet, és a valódi kockázat pontosan nem ismert.)  Ha a gerinc nyaki szakaszának sérülése felmerül, a légút átjárhatóságát az állkapocs kiemelése biztosítsa. Ehhez szüksége lesz egy segítőre, aki a beteg fejét és nyakát egyenesen tartja.  Amennyiben a légúti elzáródás továbbra is fennáll, óvatosan szegje hátra egy kissé a fejet, amíg a légutak átjárhatóvá válnak.  Életveszélyt jelentő légúti elzáródásnál elsődleges, és legfontosabb feladat az átjárható légút biztosítása, szemben az esetlegesen bekövetkező gerincvelői sérüléssel. IDEGENTEST OKOZTA FELSŐ LÉGÚTI ELZÁRÓDÁS Az idegentest okozta légúti elzáródás nem ritka, de potenciálisan kezelhető oka a hirtelen halálnak. Az ellátás elvi összefoglalóját az ábra mutatja. (Az ellátási séma az 1 évnél idősebb gyermekekre már alkalmazható.) A probléma felismerése a sikeres kimenetel kulcsa. A felnőttkori fuldoklás leggyakoribb kiváltó oka, a táplálék félrenyelése. Fontos, hogy az ilyen fuldoklást ne keverje össze az ájulással, szívrohammal, görcsrohammal vagy egyéb állapotokkal, melyek szintén hirtelen légzésromlással, szederjes (livid) arccal vagy eszméletvesztéssel járhatnak.

24

Klasszikus jelek és tünetek  A panaszok legtöbbször evés közben jelentkeznek.  A beteg hirtelen erőtejesen köhögni kezd, nyakát fogja.  Légzése sípolóvá válik. Pánikban van  Légzési segédizmait erőltetetten használja, erőlködik.  Nyaki erei kidüllednek, arca ellilul. Az állapot felismerését és súlyosságának megítélését, az enyhe és súlyos esetek közötti különbségtételt segíti, az alábbi táblázat: Jelek és tünetek Enyhe szűkület Válasz a „Fuldoklik?” Beszédképes kérdésre Egyéb jelek

Erőteljes köhögés, légzés Be– ± kilégzési zajok

Súlyos szűkület/elzáródás Beszédképtelen, bólintani esetleg még tud Erőtlen köhögés / köhögésképtelen Be– ± kilégzési zajok Eszméletlenség

Az idegentest eltávolítását célzó beavatkozások:  Enyhe tünetek esetén, a beteget csupán bíztatni kell a köhögés folytatására, de nem kell beavatkozni. Maradjon mellette, folyamatosan ellenőrizve őt, amíg meg nem oldódik a szűkület, vagy súlyosbodik a helyzet (pl. erőtlenné válik a köhögés) és be kell avatkozni. Abban az esetben, ha a tünetek alapján súlyos légúti szűkület feltételezhető, az elsősegélynyújtás az eszmélet meglététől függ.  Eszméleténél lévő, súlyosan fuldokló beteg esetén: Alkalmazzon 5 háti ütést (szükség szerint): o Álljon a beteg mellé és kissé mögé. Egyik tenyérrel támassza meg a mellkasát és enyhén döntse előre, hogy a kimozduló akadály előreeshessen. o Üssön - legfeljebb ötször - erőteljesen tenyérrel a lapockák közé. o Minden ütés után ellenőrizze, hogy megoldódott-e a szűkület és csak szükség esetén ismételje meg az ütést. Ha az öt hátba csapás eredménytelen volt, alkalmazzunk 5 hasi lökést: o Álljon a beteg mögé, törzsét döntse kissé előre, és karolja át hasának felső részét. o Szorítsa egyik kezét ökölbe, majd helyezze öklét a beteg hasára, a köldök és a szegycsont közé. o Másik kezével ragadja meg öklét és rántsa erőteljesen be– és felfelé a beteg hasába. o Mérje fel, hogy megoldódott-e a szűkület, vagy újabb lökést kell végrehajtania. o Legfeljebb ötször ismételje meg, minden lökés után mérje fel a következő igényét. Amennyiben a lökések nem vezettek eredményre, nem szűnt meg az elzáródás, alkalmazza váltakozva az öt háti ütést és az öt hasi lökést, míg meg nem oldódik az elzáródás, vagy a szakellátó oda nem ér.  Bármikor megtörténhet, hogy a beteg eszméletlenné válik, vagy már eleve az volt, mikor rátalált. Ekkor óvatosan fektesse le a földre. Amennyiben eddig nem történt volna meg, azonnal gondoskodjon segélyhívásról, majd haladéktalanul kezdjen újraélesztést. (az oxigénhiány miatt, a keringés is rövidesen le fog állni).

25

Értékelés: - képes-e beszélni, hangot adni? - köhögés, légzés erőssége - normális-e a bőrszín? - eszméleténél van-e? - mi történt? - Megtartott eszmélet - Megtartott eszmélet - Nem tud hangot adni - Folyamatos beszéd - Erőtlen köhögés, sípoló légzés Súlyos - Jó légzés, erős köhögés - Verejtékes, livid bőr szűkület - Normális bőrszín - Ráutaló előzmény - Ráutaló előzmény

 Háti ütés/hasi lökés Mindegyik után ellenőrzés (idegentest távozása, állapotromlás)

Eszméletlen, vagy azzá válik Nincs légzés Livid bőr

Enyhe szűkület

Köhögjön, amíg el nem fárad Figyelni a köhögés eredményét, hatékonyságának változását



ÚJRAÉLESZTÉS (mellkaskompresszió) A felső légúti idegentest okozta fuldoklás ellátási folyamatábrája

Megjegyzések: Az újraélesztés esetén, minden első befúvás előtt célszerű a szájüregbe tekinteni. A mellkaskompresszió hatására ugyanis megtörténhet, hogy az idegentest a szájüregbe kerül.

26

ALAPSZINTŰ ÚJRAÉLESZTÉS (BASIC LIFE SUPPORT – továbbiakban BLS) FOGALMAK Halál: Amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul. (Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. meghatározása (216. §)) Klinikai halál: A légzés, a keringés vagy az agy működésének átmeneti megszűnése, amely nem jelenti a halál vagy az agyhalál beálltát. (Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. meghatározása (216. §)) Klinikai halál gyakorlati szempontból: Az alapvető életműködések hirtelen, balesetszerűen megszűntek, de helyreállításukra biológiailag megalapozott remény van. A “biológiailag megalapozott remény” jelentése: Nem áll fenn:  a szervezet nagymértékű biológiai elöregedettsége ("végelgyengülés")  ismert, bizonyosan gyógyíthatatlan betegség végstádiuma  az élettel összeegyeztethetetlen sérülés „Túlélési lánc”: 4 „láncszeme” Bármely láncszem gyenge, vagy hiányzik, a túlélési arány csökken, a láncszem többi részének kitűnősége ellenére is! korai felismerés, segélyhívás

korai korai újraélesztés defibrillálás

korai szakellátás

BLS: A keringés és a légzés eszközök nélküli, befúvásos lélegeztetéssel, illetve mellkaskompressziókkal való pótlása. Célja: Megfelelő légzés és keringés biztosítása, amíg a háttérben álló folyamat(ok) kezeléséhez szükséges eszközök elérhetőkké válnak. AZ ÚJRAÉLESZTÉS ELMÉLETI ALAPJAI A keringés és a légzés, befúvásos lélegeztetéssel és mellkaskompresszióval pótolható. Felnőttkorban a hirtelen keringésleállások többsége szív eredetű, annak bekövetkeztekor a vér még tartalmaz néhány percre elegendő oxigént. Ezért kezdhető és kezdendő az újraélesztést a mellkasi kompressziókkal. A vér megfelelő keringtetéséhez, „lendületbe hozásához” idő kell, emiatt 30 a mellkaskompressziók száma. A befúvás ideje alatt a „lendületbe hozott” keringés ismét leáll, de amennyiben a kompressziók szüneteltetésének ideje nem haladja meg a 10 másodpercet, néhány kompresszióval máris kellő „lendületbe” hozható. A BLS során ezért a legfontosabb cél, a folyamatos, a lehető legritkábban megszakított, hatékony mellkaskompressziók kivitelezése. Az újraélesztés fogalma: A hirtelen megszűnt alapvető életműködések mesterséges pótlása, helyreállítása. Célja, keringés - légzésleállás esetén, az életfontosságú szervek oxigénellátásának pótlása, befúvásos lélegeztetéssel és a mellkas külső összenyomásával fenntartott mesterséges keringéssel.

27

FELNŐTT ALAPSZINTŰ, KOMPLEX, ESZKÖZ NÉLKÜLI ÚJRAÉLESZTÉSE

Felnőtt beteg komplex, eszköz nélküli újraélesztésének folyamatábrája

28

Légzés hiányában a beteget keringésmegálltnak kell tekinteni és azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést. (ha eddig még nem történt meg: Segélykérés!). Elsőként 30 mellkaskompresszióból (továbbiakban kompresszió) álló sorozatokat kell végrehajtani. A hangsúly a megfelelő és szünetmentes technikán van. A MELLKASKOMPRESSZIÓ  Helyezkedjen el a hanyatt, kemény alapon fekvő beteg mellett, annak válla magasságában, ahonnan egyaránt elérheti a mellkast és a fejet.  Egyik tenyerét tegye a másik kézhátára, majd így kulcsolja össze az ujjait.  E pozícióban tegye a kezeit a mellkas középvonalába, annak alsó felére, nagyjából a férfi mellbimbók magasságába.  Ujjait emelje el a mellkastól, így a mellkasra kifejtett erőt, egymásra helyezett tenyerei kéztői része fogja közvetíteni.  Karjai könyökben legyenek folyamatosan nyújtva, a mellkasra mindig merőlegesen. Válla a beteg mellkasának közepe felett legyen.  E testtartással elkerülhető, hogy kezei elmozduljanak, sérülést okozva ezzel a betegnek (bordatörés).  A nyomás csak az előbb leírt területre korlátozódjon. (pl. ujjaival, ne érintse a bordákat).  A lenyomás mélysége legalább 5, de nem több mint 6 cm legyen (megközelítőleg a mellkas 1/3-a), ennek során a mellkas ellenállásához (rugalmasságához) igazodni kell.  A kompressziók száma percenként legalább 100 legyen, de a 120-at nem haladhatja meg.  Figyeljen rá, hogy nyomja le rendesen a mellkast, hogy a vér kiürüljön a szívből, majd engedje egészen vissza, hogy a szív üregei teljesen meg tudjanak nyílni.  A mellkas felengedésekor ne vegye el kezeit a helyéről.  A kompresszió végzése akkor a legkevésbé fárasztó (és akkor a legszabályosabb is) ha a csípőízületben előre-hátradőlő mozgást végez, harmonikusan és monotonon.  A helyes kompresszió során a mellkas körülbelül azonos ideig van összenyomva, illetve felengedve.  Sokaknak a hangos számolás hasznosnak bizonyult a megfelelő frekvencia és ütem biztosításához. A LÉLEGEZTETÉS A kompressziók után pótolja a légzést 2 szájból–szájba történő befúvással.  Tegyen több rétegnyi gézt a beteg arcára (papír zsebkendő nem jó).  Létesítsen átjárható légutat a fej hátraszegésével és az áll megemelésével.  Nyissa ki a beteg száját, közben a homlokon lévő kezének hüvelyk és mutatóujjával fogja be a beteg orrát.  Vegyen egy megszokott mélységű lélegzetet.  Száját hézagmentesen, szorosan illessze a beteg szájára, ügyeljen arra, hogy ne legyen rés szája és a beteg arca között.  Végezzen egy kb. 1 másodperces, (a mellkast láthatóan megemelő mennyiségű) befúvást. Abban az esetben, ha túl sokat és/vagy túl gyorsan fújja be a levegőt, vagy nincs kellően hátrahajtva a beteg feje, a levegő a kisebb ellenállású nyelőcsövön át a gyomorba jut, mely felfújódik. A megnőtt nyomás miatt a gyomortartalom a garatba kerülhet, és ha ezt nem

29

veszi észre akkor a következő befúvással a beteg tüdejébe fújhatja.  A befúvás után ellenőrizze annak hatékonyságát a hármas érzékelés módszerével. (arcát azonnal fordítsa a beteg mellkasa fel, így még láthatja a visszasüllyedő mellkast, hallja a levegő kiáramlását és érzi is azt – természetesen, ha jól hajtotta végre a befúvást). Közben vegyen ismét szokásos mennyiségű levegőt, majd ismételje meg a befúvást még egyszer.  A mellkas megfelelő kitérése igazolja a technika helyességét és a légutak átjárhatóságát is. Amennyiben a mellkas nem emelkedik kielégítően, valamint a befújás alatt mellékzajokat észlel, pozícionálja ismét a beteg fejét és próbáljon meg jobb tömítettséget elérni a beteg és a saját szája között.  Amennyiben nem sikerül hatásosan lélegeztetnie, 2 kísérlet után mindenképpen folytassa a kompressziót. A kompresszió szüneteltetése nem haladhatja meg a 10 másodpercet! A 2. befúvást (vagy próbálkozást) követően végezzen ismét 30 kompressziót, majd innentől kezdve végezze a kompresszió és a lélegeztetést felváltva, 30:2 arányban. Törekedni kell a mellkaskompresszió és a befúvás közötti váltások során az időveszteség minimalizálására. Felnőtt beteg (valamint az 1 évnél idősebb gyermek ellátása) során a kompresszió és lélegeztetés aránya — a segélynyújtók számától függetlenül — 30:2. Abban az esetben, ha úgy találja, hogy nem tudja, vagy nem lehet a beteget lélegeztetni (pl.: arc égése, mérgezés), akkor gondoskodjon legalább a keringés pótlásáról; mivel rövidtávon, a csupán kompresszióval végzett BLS is mutat hatékonyságot. Amennyiben van másik segélynyújtó is a helyszínen, a kompresszió hatékonyságának biztosítása érdekében 2 percenként váltsák egymást (a váltás „koreográfiáját” lásd. a kétszemélyes újraélesztésnél). A váltás során is cél a kompressziók minél rövidebb ideig tartó szüneteltetése. A beteg mindkét oldaláról tudni kell végezni a kompressziót. ALAPSZINTŰ ÚJRAÉLESZTÉS MÁSIK SEGÉLYNYÚJTÓVAL EGYÜTT Két újraélesztésben jártas segélynyújtó jelenlétében az újraélesztés menete a következőképpen változik:  Miután megállapították a keringésmegállást egyikük azonnal kezdje meg a kompressziókat, a másik pedig hívjon segítséget (104!) Társa visszaérkezéséig végezze egyedül az újraélesztést (30:2)  A segélykérést követően társa is térdeljen a beteg mellé, ellenkező oldalra, mint ahol Ön van.  Társa pozícionálja a beteg fejét, készüljön fel a lélegeztetésre, és amikor Ön elvégzi a 30. kompressziót, társa végezze el a két befúvást.  Az újraélesztést a továbbiakban ennek megfelelően folytassák egészen a második perc végéig. Ekkor cseréljenek feladatot. A VÁLTÁS MENETE A kompressziót végző segélynyújtó leváltása kötelező 2 percenként. Cél és szabály is egyben a kompressziók minél rövidebb ideig (maximum 10 másodpercig) tartó szüneteltetése. Javaslat:  A lélegeztetést végző elvégzi a két befúvást, társa pedig kezdi a következő 30 kompressziót.  Az eddig befúvást végző a beteg mellkasa felett, társa keze mellett (a beteg hasa felől)

30

felveszi a kompressziónál használt kéztartást, de még nem teszi rá kezeit a mellkasra. Amennyiben van hely, elhelyezkedhet a beteg ellenkező oldalán is.  Amikor felkészült a kompresszióra, jelzi azt a komprimálónak, aki ekkor elveszi kezét a mellkasról, helyet adva Önnek, aki befejezi az aktuális 30 kompressziót.  Az eddig komprimáló társa végzi innentől kezdve a befúvásokat, két percen át a következő cseréig.  A váltás más technikája is elfogadható, a lényeg, hogy a mellkaskompressziók lehetőleg ne, vagy minél rövidebb időre szakadjanak meg. ÚJRAÉLESZTÉS FÉLAUTOMATA KÜLSŐ DEFIBRILLÁTOR HASZNÁLATÁVAL (Automata External Defibrillator - továbbiakban AED) A defibrillátor elektromos ütést mér a mellkasfalon át a szívizomra. A két nagyméretű elektróda között terjed a leadott energia. A keringésmegállások hátterében gyakran álló kamrafibrillációt igyekszik így megszűntetni. A félautomata külső defibrillátor elterjedése megnöveli, az e ritmuszavar miatt keringésmegállttá vált betegek, újraéleszthetőségi esélyeit. A defibrillátor elemzi és azonosítja a szív elektromos működését. Amennyiben olyan ritmuszavart észlel, mely elektromos ütéssel szűntethető (sokkolandó), jelzi azt és felkínálja az ütés (sokk) lehetőségét. AZ AED HASZNÁLATA: A keringésmegállást észlelve azonnal hívjon segítséget (mentőt + hozassa oda az AED-t) és kezdje meg a BLS-t.  Amennyiben egyedül van, és a beteg már keringésmegállt volt, amikor rátalált, végezzen 1 percig BLS-t, majd hozza oda az AED-t.  Abban az esetben, ha nem egyedül van, de társa nem ismeri sem a BLS kivitelezését, sem az AED használatát, végezze Ön a BLS-t, és irányítsa társát az AED felhelyezésében és működtetésében.  Amennyiben társa is ismeri a készülék használatát, kezelje ő, ha nem, de a BLS kivitelezésében jártas, vegye át Öntől a beteg újraélesztését, Ön pedig kezelje az AED-t. HA MEGÉRKEZETT AZ AED, kapcsolja be a készüléket, majd kövesse a hallható és/vagy látható utasításokat:  Ragassza fel az elektródokat a beteg mellkasára, a csomagolásukon, illetve magukon a lapokon látható ábráknak megfelelően (Felnőtt esetén: jobb oldalra, a szegycsont mellé, a kulcscsont középvonalába; bal oldalra, az elülső hónaljvonalba, az 5. bordaközbe). Amennyiben a beteg a mellkasán gyógyszeres tapaszt visel, azt távolítsa el. Amennyiben a betegnek dús mellkas szőrzete van, a jobb kontaktus érdekében vágja azt rövidre az elsősegélydobozban található ollóval.  A készülék utasítására csatlakoztassa a kábelt a készülékhez. (Több segélynyújtó jelenlétében a BLS-t nem kell megszakítani eközben.)  A készülék elemzi a ritmust – ez idő alatt biztosítsa, hogy senki ne érjen a beteghez, mert megzavarhatja az AED-t a ritmus azonosításában. o Amennyiben a készülék sokkolandó ritmust észlel, feltölti magát a kellő energiával majd hangjelzéssel jelzi a töltöttséget:  Győződjön meg arról, hogy senki nem ér a beteghez, illetve, hogy teste nem érintkezik az elektromos áramot vezető közeggel (fém, víz). Hangos felszólítással

31

(„Figyelem, sokk következik! Senki ne érjen a beteghez!”) jelezze, hogy a gép elektromos ütést fog leadni.  Nyomja meg a villogó SOKK - gombot, majd a továbbiakban kövesse a hallható és látható utasításokat.  Abban az esetben, ha a készülék nem észlel sokkolandó ritmust, jelzi azt. Ez esetben haladéktalanul folytassa a BLS-t és végezze a készülék hallható és látható utasításáig (2 percig).  Ugyanez a teendő a sokk leadását követően, hacsak nem észleli a keringés visszatérésének közvetett, látható jeleit. A (szükség esetén 1 sokk leadásával záruló) ritmuselemzésekből, valamint az azonnal megkezdett és 2 percig folyamatosan végzett BLS-ből álló sorozatokat addig kell folytatni, amíg nyilvánvalóan nem rendeződik a keringés (észleli a keringés visszatérésének egyértelmű jeleit) vagy meg nem érkezik a mentő, akiknek átadható a feladat. A BIZTONSÁGOS DEFIBRILLÁLÁS SZABÁLYAI 1. A beteg testfelülete legyen száraz. Az elektromos áramot nem vezető, száraz felületen feküdjön. 2. Mielőtt megnyomja a „SOKK” gombot, biztonsággal győződjön meg róla, hogy senki nem ér a beteghez. 3. A beteg végtagjai a sokk hatására megrándulhatnak, megüthetik az ellátókat, figyeljen erre. BLS az AED megérkezéséig, csatlakoztatásáig 2 perc elteltével

2 perc elteltével AED elemzi a ritmust

Elektromos ütést (sokk) javasolt

Elektromos ütést (sokk) nem javasolt

1 elektromos ütés (sokk) leadása

Az elektromos ütés (sokk) után azonnal a BLS folytatása (2 percig)

Az elemzés után a BLS folytatása azonnal (2 percig)

A külső félautomata defibrillátor használatának folyamatábrája

32

HEVENY ROSSZULLÉTEK NEHÉZLÉGZÉSSEL JÁRÓ ROSSZULLÉTEK KILÉGZÉSI NEHEZÍTETTSÉG A légzés második fázisának nehezítettsége. Az állapot lényege a kis léghólyagok falában található simaizom hirtelen fellépő görcse, a léghólyagok nyálkahártyájának duzzanata és fokozott váladéktermelése. E három tényező közösen csökkenti a kis léghólyagok átmérőjét, szűkítve ezzel a levegő kiáramlási útját. A belégzés során a negatív mellkasi nyomás hatására a léghólyagok még meg tudnak nyílni, így a levegő bejut. A kiáramlási akadály miatt azonban minden egyes légvétellel egyre több és több levegő jut a léghólyagokban, melyből csak kevés jut ki. A tüdő lassan felfúvódik, végül légzés és keringésleállás következik be. Legtípusosabb megjelenési formája az ún. asztma betegségben szenvedők, rohamokban jelentkező fulladásos rohama. A rosszullét hirtelen kezdődik. Valamely (általában ismert) tényező váltja ki. Ez lehet környezeti hatás (meleg, hideg, száraz levegő, idegesség, stb.) illetve valamilyen a szervezetbe bejutó vagy azzal érintkező testidegen anyag (virágpor, szőrök, por, gyógyszerek, stb.). A rosszullét hirtelen kezdődő köhögési rohammal indul, mely megrémíti a beteget. A légzés ritmusa megváltozik, a kilégzés ideje megnyúlik. Kezdetben csak az erőltetett kilégzés végén, végül már a kilégzés teljes ideje alatt a légzést sípoló hang kíséri. A folyamat előrehaladtával, a beteg már csak ülve fog tudni lélegezni, kezeivel támasztja magát. Légzési segédizmait (bordaközti izmok, nyakizmok) látványosan használja, erőlködve préseli ki tüdejéből a levegőt. A légzési elégtelenség okozta oxigénhiány jeleként a bőre szederjessé válik (főleg az ajkakon, körmökön), hűvös lesz, verejtékes. Az asztmás betegek legtöbbje ismeri rohamát, tudja mi váltja ki, hogy indul. Teendők:  A rohamot kiváltó ok eltávolítása, amennyiben lehetséges /szellőztetés, bőr lemosása, stb./  Helyezze a beteget félülő helyzetbe, próbálja meg megnyugtatni.  Ha a beteg ismert asztmás és van nála légúti spray, segítse őt annak használatában, de kettőnél nem többször.  Eszméletlenség esetén helyezze stabil oldalfekvő helyzetbe.  Keringésmegállás esetén kezdjen újraélesztést.  Figyelje a beteget és rendszeresen értékelje újra az állapotát.  Az ismerten asztmás betegek rohamai a megszokott spray alkalmazását követően szűnnek, ők ritkán keltenek riasztó képet.  Először jelentkező panaszok esetén a beteg nagyon riadt, gyakran pánikban van. Mikor hívjunk mentőt:  Ha a panaszokhoz lázas állapot társul (komolyabb légúti fertőzést feltételez).  Ha a szokásostól eltérő jellegű a fulladás (a megszokott spray-re 10 perc alatt nem szűnik).  A beteg légzési segédizmai látványosan működnek.  Bőre sápadt, szederjes, hűvös, verítékes.  Tudat és/vagy eszméletzavara van.  A beteg állapota rohamosan romlik.  Keringésmegállás esetén.

33

Hasonló rosszullét lép fel súlyos allergiás reakció során. Ez esetben a szervezetbe jutott idegen anyag (allergén) fokozott immunválaszt vált ki, melynek során az ellenanyagok okozzák a léghólyagok görcsét. Ez esetben az allergia többi tünetét (csalánkiütés, vizenyős arc, viszketés) is tapasztaljuk. Legsúlyosabb formájában a gége nyálkahártyájának hirtelen fellépő és fokozódó vizenyő duzzanata is tarkítja a képet. Teendők: Legfontosabb az allergén eltávolítása (pl.: lemosás, fürdetés, stb.)  Minél hamarabb mentő! Neki gyógyszer kell!  A továbbiakban megegyezik az asztmánál leírtakkal BELÉGZÉSI NEHEZÍTETTSÉG A szív eredetű légzési nehezítettség oka, hogy a gyengült teljesítményű szív, nem tudja kellő ütemben továbbpumpálni a vért, így az feltódul a kisvérkörben (azaz a tüdőben). A léghólyagok falában található kisvérköri hajszálerek, normál helyzetben nem engedik át falukon a folyadékot. Ez esetben azonban, az emelkedett nyomás hatására, a vérből a folyadék (plazma) átjut a hajszálerek falán, kilép a léghólyagokba. A folyadékkal kitöltött léghólyagokban megszűnik a gázcsere, csökken tehát a légzésre alkalmas tüdőfelület. A felszaporodó folyadék súlyos esetben eléri a nagyobb légutakat is, akár egészen a légcsőig, gyakran a beteg száján át habként ürül (a légáramlás felhabosítja). A beteg légzése szörcsögővé válik (mint amikor vízzel teli pohárban szívószállal buborékot fújunk). MINDKÉT IRÁNYBA NEHEZÍTETT LÉGZÉS = felső légúti szűkület (általában idegentest ezért lásd ott). A SZÖVETI KERINGÉS ELÉGTELENSÉGÉVEL JÁRÓ KÓRKÉP = sokk A FOLYAMAT ZAJLÁSA: Lásd a „Keringés szabályozása” című fejezetben. . A SOKK TÍPUSAI 1. A keringő vérmennyiség abszolút csökkenése. A folyadék elveszhet

 hirtelen: vérzés (látható, belső), égés (plazmavesztés)  fokozatosan: kiszáradás (hányás, hasmenés, láz) Tünetek:  a kiváltó ok: baleseti mechanizmus, látható vérzés, égési seb, hányás, hasmenés, láz  gyengeség, szédülés kompenzált szakasz  szapora szívdobogásérzet, szapora légzés  szomjúságérzet, félelem  hűvös, nagycseppes verejtékezés, sápadt (esetenként márványszerű) bőr  kezdeti izgatottság után közönyösség az állapot iránt  az eszmélet csak a keringésmegállás előtti utolsó pillanatokban vész el  a kompenzáció kimerülése hirtelen következik be és leáll a keringés Teendők: Mindig azonnal mentőt kell hívni, amint észleli a tüneteket!  ha módjában áll szüntesse meg a vérzést (nyomókötés, artériás nyomáspontok)  helyezze nyugalomba a beteget  ha eszméletén van, fektesse hanyatt, megemelt lábakkal  takarja be, védje a kihűléstől

34

 eszméletvesztés esetén – ellenjavallat hiányában - helyezze stabil oldalfekvő helyzetbe  keringésmegállás esetén kezdjen újraélesztést  figyelje a beteget és rendszeresen értékelje újra az állapotát 2. A keringő vérmennyiség relatív csökkenése a. A szív eredetű sokk: Lényege, hogy a szívizom legalább 40%-a (szívinfarktus miatt) kiesik

a működésből, a maradékkal pedig a szív nem tudja fenntartani a megfelelő keringést. b. A túlérzékenységi sokk: A szervezet fokozott válaszreakciója valamely idegen anyaggal

(allergén) szemben. Az idegen anyag hatására felszabaduló anyagok csalánkiütést okoznak, kitágítják az ereket (vérnyomáscsökkenés), fokozzák azok áteresztő képességét (szöveti vizenyő), és a léghólyagok görcsét okozzák (asztmás rosszullét). A sokkreakció beindul, de az allergén ellen termelődő anyagok jelenlétében alig hat. Leggyakoribb kiváltó anyagok: gyógyszer, pollen, étel, rovarcsípés. Tünetek:  az allergia tünetei: csalánkiütés, bőrviszketés  szapora szívdobogásérzet  a szemhéjak vizenyős duzzanata  nyelési nehezítettség, „gombóc”érzés a torokban  légzési nehezítettség, sípoló légzés (felsőlégúti szűkület)  hányinger, hányás, hasi fájdalom  sápadt, hűvös, verejtékes bőr  eszméletvesztés, légzés és keringésleállás Teendők: lásd a nehézlégzéssel járó allergiás reakciónál c. A gerincvelői sokk: A gerincvelő sérülésének elhelyezkedése szerint változó súlyosságú.

Minél magasabb szakaszon sérül a gerincvelő, annál nagyobb terület erei veszítik el tónusukat, kitágulnak. Ha a sérülés a mellékveséhez futó idegek eredése felett történt, akkor a „vészreakció” nem zajlik le, mert a mellékvese nem kapja meg a parancsot az adrenalin termelésére. ESZMÉLETVESZTÉSSEL JÁRÓ ROSSZULLÉTEK Az eszmélet elvesztésének oka az agy működésében fellépő zavar. A zavart kiváltója leggyakrabb oxigénhiány, anyagcserezavar vagy sérülés. Az eszméletvesztés idejét tekintve lehet rövid, illetve tartós. AGYI OXIGÉNHIÁNY  A légzés elégtelensége a szervezet kompenzáló mechanizmusainak kimerülésével az egész test (így az agy is) oxigénhiányos állapotát eredményezi. Az agy a többi szervhez képes sokkal rosszabbul viseli az oxigénhiányt. Az eszmélet már rövid ideig tartó oxigénhiány esetén elvész. Az eszméletlenség általában tartós, visszatérte és az állapot visszafordíthatósága, a kiváltó ok és a beavatkozás gyorsaságának függvénye.  Agyi keringési zavar: Oka az agyat ellátó valamelyik ér hirtelen elzáródása és az általa ellátott terület oxigénhiányos állapota. Hétköznapi néven szélütésnek, szakmai nyelven STROKE-nak nevezzük. Az érintett terület nagysága és funkciója szerint jelennek meg a tünetek. Súlyos esetben eszméletlenség, légzés és keringésleállás. Enyhébb formáira az érintett területen elhelyezkedő idegrendszeri központok által szabályozott funkciók esnek

35

ki. Mozgás, beszéd, nyelés, stb. Legjellemzőbb tünete az egyik oldali végtagok ügyetlensége, gyengesége, bénulása. Gyakran nyilvánul meg beszédzavarban, szóformálási nehézségekben, beszédképtelenségben. A beteg értheti, amit mi mondanak neki, tudna is válaszolni csak nem jut el az utasítás a beszédben résztvevő izmokhoz, szervekhez. A „féloldali” tünetek közül szintén gyakori az egyik oldali szájzug „csüngése”, esetleg nyálfolyással társulva. Súlyosabb esetben az arc egyik fele, az arcizmok petyhüdtsége miatt eltorzul. Teendők:  A tünetek észlelésekor mindig azonnal hívjon mentőt (és mindig mentőt - nem háziorvos, nem orvosi ügyelet!).  Az eszméletlen beteget helyezze stabil oldalfekvő helyzetbe. Légzésleállás esetén kezdjen újraélesztést.  Enyhébb tünetek esetén, amennyiben a beteg biztosan nyel, fektesse hanyatt az agyi keringést javító testhelyzetbe (lásd. később).  Ájulás: Az agy hirtelen fellépő, átmeneti keringészavar és következményes oxigénhiánya. A háttérben az esetek túlnyomó többségében a szervezet egészét érintő (banális okú) keringészavar áll. Oka lehet: Erős fájdalom (főleg hasi), stressz, lelki megterhelés (ijedtség, halálhír), meleg – fülledt - rossz levegőjű helyiségben hosszas tartózkodás, hosszas állás, undor (látvány). Tünetek: Verejtékezés, homályos látás, émelygés, elsápadás, szédülés majd a beteg összeesik. Ahogy földet ér és teste vízszintesbe kerül, máris elindul az állapotjavulás. Kb. 1 percig a beteg eszméletlen, majd kábán ébred. Teendők: Ha a beteg említi vagy Ön észleli rajta az ájulás előjeleit, azonnal fektesse, de minimum ültesse le. Lazítsa meg szoros ruhadarabjait és biztosítson megfelelő légáramlást. Ha már csak az ájulást észleli, próbálja meg az összecsukló testet elkapni, védeni az esés során szerezhető sérülésektől. A földön fekvő betegnél – állapotának értékelését követően – alkalmazza a sokkfektetést. Ha állapota rendeződik, panaszai és tünetei szűnnek, ültesse fel néhány percre, és figyelje nem lesz-e megint rosszul. Ha ülve sem válik ismét panaszossá, engedje felállni. Ha panaszai felállva sem ismétlődnek és kifogástalanul érzi magát, nincs szükség szakellátó riasztására. Ha azonban panaszai ismétlődnek, vagy más riasztó tünetet észlel, vagy az esés során a beteg sérült kérje szakellátó segítségét. Ha bizonytalan, inkább hívjon mentőt! ANYAGCSEREZAVAR – alacsony vércukorszint A vércukorszint A vércukorszint csökkenése általában cukorbetegek esetében fordul elő, azonban alkalmanként bizonyos mérgezések (gyermekeknél alkohol) is kritikus értékre csökkenhetik a vércukorszint. Cukorbetegek esetében, alacsony vércukorszint általában helytelen diéta, a szükségesnél több inzulin/tabletta bevétele, fokozott fizikai aktivitás (több cukor ég el) esetleg öngyilkossági kísérlet (több inzulint ad be) következtében fordul elő. Sokan megérezik a vércukorszint csökkenését, de nem mindenki. Reszketés, verejtékezés (főleg a csuklókon), fejfájás, éhségérzet, homályos látás, szívdobogásérzés az első jelek. Rosszullét esetén gyorsan felszívódó cukortartalmú étel, ital (gyümölcslevek, tej, 36

szőlőcukor) megelőzheti a vércukorszint további esését. Fontos, hogy utána lassan felszívódó cukrot tartalmazó ételt (pl.: keksz, kenyér) is egyen a beteg, mert a gyorsan felszívódó cukor hatására átmenetileg rendeződő vércukorszint, hamarosan ismét le fog esni. Ha a beteg nem kap időben enni, vagy nem érzi meg a vércukorszint csökkenését az agy működése zavart szenved, és rövid időn belül nyugtalanság, tudat majd eszméletzavar lép fel. A beteg a részeg emberhez hasonlóan kezd el viselkedni (akár agresszív is lehet), majd aluszékonnyá válik, és végül eszméletét veszíti. Teendők:  Ha a beteg tudatánál van először néhány korty víz (nem nyel-e félre) itatása. Ha ezt le tudta nyelni adjon neki cukros vizet vagy gyümölcslevet, vagy szőlőcukrot (gyorsan felszívódó szénhidrát a gyümölcscukor).  Eszméletlenség, tudatzavar esetén szigorúan tilos itatni/etetni, mert könnyen félrenyelheti. Ilyenkor már csak infúzióban lehet cukrot bejuttatni, ezért azonnal hívjon mentőt. Érkezésükig maradjon a beteg mellett, járjon el állapotának megfelelően (stabil oldalfekvő helyzet) és rendszeresen értékelje újra az állapotát.  Keringésmegállás esetén kezdjen újraélesztést. KOPONYAŰRI (A KOPONYÁN BELÜLI) NYOMÁSFOKOZÓDÁS A koponya ürege zárt tér, tágulni nem képes, ezért minden, ami megnöveli a koponyán belül található képletek térfogatát, a koponyaűri nyomás fokozódását eredményezi. A nyomás hirtelen emelkedésének leggyakoribb oka vérzés a koponyán belül, vagy az agy vizenyős duzzanata. Az eszméletvesztés oka ilyenkor az agy helyi izgalma, vagy az agyi erekre gyakorolt nyomás következtében fellépő helyi keringési zavar. Az eszmélet elveszhet hirtelen vagy fokozatosan mélyülő eszméletzavar képében. Koponyát ért sérülésnél előfordul. hogy annak pillanatában a beteg eszméletét veszíti, majd pár perc múlva magához tér. Később (akár órák, napok múlva) mégis tudat, majd egyre mélyülő eszméletzavar lép fel. A baleset következtében egy apró ér sérült a koponyában és szivárgó vérzés indult a koponyaűrben. Ahogy telik az idő a vérzés egyre jelentősebb mértékűvé válik, megnöveli a koponyán belüli nyomást. Emiatt minden olya fejsérülésnél, melynek során az áldozat (akár csak rövid időre is) elveszítette az eszméletét, kórházi megfigyelés és vizsgálat indokolt. Teendők: Azonnal hívjon mentőt  eszméletén lévő beteget hanyatt fektetése 15-20 fokban megemelt felsőtesttel (az agyi keringést javító testhelyzet)  eszméletlenség esetén helyezze stabil oldalfekvő helyzetbe  keringésmegállás esetén kezdjen újraélesztést  a szakellátó megérkezéséig maradjon a beteg mellett és rendszeresen értékelje újra az állapotát MÉRGEZÉS: A mérgezések két mechanizmus szerint okozhatnak eszméletvesztést.  A méreg az agy működését károsítja (általában bódít, altat, kábít).  A mérgezés a légzés elégtelenségét okozza, és a következményes oxigénhiány lesz az eszméletvesztés oka. (Részletesebben lásd a mérgezésekkel foglalkozó témánál)

37

ESZMÉLETVESZTÉSSEL ÉS GÖRCCSEL JÁRÓ ROSSZULLÉTEK Az alábbi rosszullétek közös vonása, hogy eszméletvesztéssel és a vázizmok görcsös megfeszülésével majd ritmusos összehúzódásával járnak. A rosszullét jellege és zajlása megegyezik az epilepsziás betegek, változó gyakorisággal fellépő izomgörcsével (epilepsziás roham). Ennek során a beteg eszméletét veszti, izmai kezdetben merev, majd rángógörcsöt produkálnak. Fontos tudni, hogy ilyen rosszullétet nem csak epilepszia betegség okoz. A görcsroham kiváltó oka, minden esetben az agy hirtelen fellépő működészavara, melynek csupán tünete a görcs. Mivel a rosszullét jellege nagyban megegyezik az epilepszia betegségben szenvedők rosszullétével, ezért ezeket a görcsrohamokat epilepsziaszerű rosszulléteknek is hívják. A TELJES TESTRE KITERJEDŐ IZOMGÖRCS Leggyakoribb okok:  A központi idegrendszer izgalma: láz (elsősorban gyerekeknél), idegrendszeri gyulladás, epilepszia betegség, koponyaűri nyomásfokozódás.  Anyagcserezavar – alacsony vércukorszint, mérgezés, agyi oxigénhiány (súlyos vagy tartós).  Epilepszia betegség: Kóros ingerületképződése és terjedése a központi idegrendszerben. Gyakran kisgyermekkorban lép fel először. Formái: o Nagyroham:  A test minden izmára kiterjedő, kezdetben merev, majd rángógörcs.  Az e betegségben szenvedők gyakran számolnak be olyan látási, hallási, ízlelési és szaglási élményekről, melyeket minden esetben (vagy nagy gyakorisággal) átélnek, mielőtt elkezdődne a görcsroham.  Kiváltó oka lehet kialvatlanság, szokatlan megterhelés, egyes esetekben villódzó fény, stb.  Hirtelen kezdődik, a beteg tekintete megmerevedik, majd eszméletét veszíti és elindul a görcs.  Apró izomrángások kezdődnek, először az arcon, kézen, majd az egész test megfeszül (tónus). Ez idő alatt (a légzőizmok görcse miatt), a beteg nem vesz levegőt, arca szederjessé válhat. Száját összeszorítja, nyelve fogai közé szorulhat, sérülhet. A mellkasból az izmok görcse miatt kipréselődik a levegő, mely miatt nem ritkán hörgésről, kiáltásról számolnak be a szemtanúk (a hangszalagok kifeszítve vannak, mert az apró izmok is görcsölnek)  A merevgörcs másodpercekig tart, majd átvált változó intenzitású rángógörcsbe, melynek tartama szintén néhány másodperc. A nyelv is rángatózik, a nyálat felhabosítja, a beteg szájából habos (ha a nyelv sérült, véres) nyál folyik. Ekkor még mindig nem vesz levegőt.  A rángások szűnésével a beteg ismét lélegezni kezd, s az első légvételkor a szájában lévő váladékokat (nyál, vér) belehelheti. A szederjesség szűnik, az eszmélet 1-2 perc alatt visszatér, de még hosszú percekig zavart a tudat, a történtekre később nem emlékszik. Ez idő alatt is szerezhet sérülést.  Gyakori hogy a rosszullét során vizeletét, székletét maga alá engedi.

38

Súlyos esetben a görcs elhúzódhat, akár hosszú percekig és esetenként ismétlődik. A két görcs között az eszmélet visszatérhet, de nem minden esetben. o Kisroham: A tudatvesztés néhány másodperces, a beteg gyakran össze sem esik; tekintete merev, fejét fordít(hat)ja; végtagjain esetenként 1-2 apró izomrángás felléphet. Általában kisiskoláskorban jelentkezik először  Az epilepsziaszerű rosszullét: A rosszullét zajlása az epilepsziás nagyrohamnak megfelelő néhány eltéréssel. Nincsenek előjelei a görcsnek és a beteg vizeletét és székletét ritkán engedi maga alá. 

Teendők: Kiáltson segítségért, hívasson mentőt.  A görcs észlelésekor fektesse le a beteget, elkerülve ezzel az összeesést, sérülést.  A roham alatt védje a fejét, mert erősebb rángások alkalmával a padlóhoz ütődhet.  Amint szűnik a görcs, azonnal fordítsa oldalra a beteget (stabil oldalfekvő helyzet) hogy a légzés megindulásakor ne lélegezze be az esetlegesen a szájában lévő váladékokat.  Hívjon mentőt (ha még nem történt meg).  A tudat teljes feltisztulásáig a beteget ne hagyja felkelni, járkálni.  Ha a görcs után nem ébred, hagyja (vagy ha eddig nem tette) helyezze stabil oldalfekvő helyzetbe.  Keringésmegállás esetén, kezdjen újraélesztést.  A szakellátó megérkezéséig maradjon a beteg mellett és rendszeresen értékelje újra az állapotát. GÖRCCSEL JÁRÓ (de eszméletvesztést nem okozó) ROSSZULLÉTEK A TELJES TESTRE KITERJEDŐ MEREVGÖRCS Oka a szervezet szabad (felhasználható) kálcium szintjének csökkenése. A kalciumszint csökkenésének oka lehet: fokozott légzés (pánik), mérgezés (oxálsav, fluorsav - sóska, rebarbara), csökkent bevitel (helytelen táplálkozás), fokozott beépülés a csontba. Ahhoz hogy a kalcium beépüljön a csontba, D-vitamin kell. A D-vitamin a szervezetünkben napfény hatására képződik, a táplálékkal (máj, tej, tojás, stb.) bevitt előanyagából. Kisebb gyermekeknél megtörténhet, hogy a napoztatás hatására termelődő nagy mennyiségű D-vitamin a vérben lévő kalciumot hirtelen beépíti a csontokba. A vérben kevés kalcium marad, ami izomgörcshöz vezet. Lefolyása:  enyhe esetben a görcs nem terjed ki az egész testre, csak a kézfejek és a száj körüli izmok érintettek  a kéz ún. „őzfej” tartásban van (az ujjak nyújtva vannak, az ujjbegyek összeérnek), a száj körüli izmok görcse „O” alakúra formálja a szájat  súlyosabb esetben a test minden izma érintett, fellép a merevgörcs (a test minden izma megfeszül, a törzs hátrahajlik, a végtagok kifeszülnek)  csecsemőkorban járhat eszméletvesztéssel Teendők  pánikban lévő, gyorsan lélegző beteget próbálja megnyugtatni  kérje meg őt, hogy lélegezzen egy zacskóba, vagy tartsa vissza lélegzetét  az eszméletlen beteget helyezze stabil oldalfekvő helyzetbe 39

 védje a sérülésektől  keringésmegállás esetén kezdjen újraélesztést  figyelje a beteget és rendszeresen értékelje újra az állapotát FÁJDALOMMAL JÁRÓ ROSSZULLÉTEK A fájdalom egy tünet, mely a szervezet átmeneti vagy tartó, enyhe vagy súlyos működési zavarát jelzi. Az elsősegélynyújtó feladata a fájdalom jellegének értékelése. Az értékelés szempontjából fontos a fájdalom helye, jellege (szúró, nyomó, görcsölő, égő, lüktető), erőssége, felléptének körülményei (megelőző sérülés, fizikai terhelés, pszichés terhelés, nyugalomi), esetleges kisugárzása. A beteg pozícionálása ad lehetőséget a fájdalom enyhítésére. HEVENY FEJFÁJÁSOK Gyakori panasz mindannyian ismerjük. Számtalan oka lehet, a banálistól (kialvatlanság, időjárás változás, másnaposság) az életveszélyesig (STROKE, idegrendszeri gyulladás, stb.). Sok esetben oka ismeretlen marad. Lehet egyedüli panasz és társulhat más tünetekkel (ilyenkor informatívabb). Mivel az agyban csak az agyburkokban vannak érző receptorok, ezért feltételezhető, hogy bármi váltotta is ki a fejfájást, a fájdalom közvetlen oka, az agyban uralkodó nyomás kisebb-nagyobb emelkedése. A fejfájós emberek ismerik a fájdalmukat, kitapasztalják milyen megoldás (gyógyszer, alvás, stb.) javítja állapotukat. A hirtelen fellépő, szokatlanul erős, gyakran elviselhetetlen fejfájás azonban mindig riasztó tünet, főleg ha egyéb panaszok is társulnak hozzá (szédülés, hányinger/hányás, végtaggyengeség, tudatzavar, megelőző koponyasérülés). MELLKASI FÁJDALOM Az egyik legriasztóbb tünet lehet, hisz a mellkasban számos életfontosságú szerv van (szív, tüdő, nagyerek), s a mellkasi fájdalom hátterében gyakran e szervek elégtelensége, veszélyeztetettsége áll. Mellkasi fájdalom hátterében állhat a mellkas vázát érintő elváltozás is, mely a panaszok tekintetében ijesztő, de az életet nem veszélyezteti. Az előzményeket tekintve elkülönítjük a baleseti előzmény következtében kialakuló és a sérülés nélkül fellépő mellkasi fájdalmat. A sérüléses előzményű panaszokat a sérülésekkel foglalkozó fejezetben tárgyaljuk. A mellkasi fájdalom hátterében álló kórképek közül az egyik legveszélyesebb a szív eredetű mellkasi fájdalom, melynek hátterében a szívizom oxigénhiánya áll. A fájdalom hirtelen lép fel, erőssége változó. Gyakran fizikai vagy pszichés megterhelés közben lép fel, de nem ritkán teljes fizikai nyugalomban kezdődnek a panaszok. A fájdalom erőssége változó, típusos esetben erős, gyakran megsemmisítő jellegű. A fájdalom középpontja a szív tájéka, de kisugározhat a hátba, gyomorszájba, a vállakba (főleg a bal), karokba (főleg a bal, egészen az ujjakig), a nyakba, állkapocsba. Jellegét tekintve szorító, markoló, égő, nyomó. A panaszok a beteget megrémítik, gyakran pánikba esik, halálfélelme van. Ijedten fel-alá járkál. Hányinger, hányás előfordulhat. A szív gyengülése miatt nem tudja ellátni feladatát, a fájdalom és a félelem azonban fokozza a szervezet oxigénigényét, ami a keringés fokozódását igényli. A szövetek elégtelen oxigénellátásának eredményeként a beteg nehézlégzésre panaszkodhat. Szaporán, kapkodva lélegzik, bőre sápadt, hűvös tapintatú, verejtékes. Amennyiben a gyengült keringés nem tudja kielégíteni az agy oxigénellátását, tudat és/vagy

40

eszméletzavar léphet fel. Legsúlyosabb esetben leáll a keringés, melynek hátterében gyakran áll halálos szívritmuszavar. Teendők: A fenti panaszok erőssége változó. Észlelésükkor helyezze nyugalomba a beteget (félülő helyzet). Igyekezzen megnyugtatni és értékelje állapotát (tudat, bőr, légzés) és kideríteni a fájdalom jellegét, kezdetét, kiterjedését. Az információk birtokában hívjon mentőt, kiérkezésükig maradjon a beteg mellett és rendszeresen értékelje állapotát. Eszméletlenség vagy keringésleállás esetén járjon el az ott tanultaknak megfelelően. A mellkasi fájdalom hátterében a tüdőt érintő életveszélyes elváltozások is állhatnak (infarktus, embólia). Tüneteiket tekintve sokban megegyeznek a szív eredetű fájdalomnál leírtakkal. Mivel mindkét esetben a tünetek egyénenként változóak lehetnek, ezért elkülönítésükkel elsősegélynyújtóként nem kell vesződnie. Azért sem, mert lehetőségei mindkét esetben azonosak. HASI FÁJDALOM A hasüregben elhelyezkedő szervek betegségei okozhatnak fájdalmat, illetve sugározhat is ide a fájdalom nem hasüregben lévő szervekből /pl.: mellhártya, felső légúti gyulladás, tüdőgyulladás, gerinc, fiúknál herefájdalom,/. Emellett anyagcsere és érbetegségek, mérgezések, lelki okok, fejlődési rendellenességek, sérülések is okozhatják a fájdalmat. Teendők: - A beteg fektetése félülő helyzetben, felhúzott lábakkal - Hívjon mentőt - Figyelje és rendszeresen értékelje újra az állapotát - Állapotrosszabbodás esetén járjon el állapotának megfelelően. VESETÁJI FÁJDALOM (veseköves fájdalom, „vesegörcs”) Oka, hogy a vizeletben kicsapódó anyagokból a vesében keletkező kő, a vizelettel együtt elindul lefelé a húgyvezetéken át a húgyhólyagba. E kövek felszíne érdes, egyenetlen, méretük gyakran meghaladja a húgyvezetékét. Haladása során feszíti a húgyvezetéket, belülről ingerli, „karcolja” annak nyálkahártyáját. Elzárja a vizelet útját, ezért a mögötte lévő területeken a vizelet feltódul ezen a részen is feszülést okoz a vizeletelvezető rendszerben. A fájdalom erőssége változó, típusos esetben rendkívül heves. Hirtelen kezdődő, görcsös, éles fájdalom, mely az érintett oldali vese területéről (deréktáj) indul. A terület ütögetésre, de még érintésre is kifejezetten érzékeny. A fájdalom a has oldalán húzódik előre egészen a lágyékhajlatig. Férfiaknál a herében, nőknél a nagyajkakig sugárzik. Gyakori vizelési inger társul hozzá, az egyszerre ürített vizelet mennyisége kevés, sötét színű, gyakran véres (a nyálkahártya sérülése miatt). Az áldozat legfájdalmatlanabb testhelyzete: az érintett oldalra és hátrafelé hajlik. A vesekő megléte gyakran ismert, erről a beteg beszámol. A fájdalom erőssége és egyéb mechanizmusok következtében akár eszméletét is veszítheti, de ez ritka esetben komolyabb, mint az ájulás. Az erős fájdalomhoz gyakran társul nyugtalanság, verejtékezés. Hányinger és hányás is kísérheti. Teendők: A beteg gyakran szenved, panaszain csak gyógyszer segíthet, ezért minél hamarabb gondoskodjon a szakellátóval való találkozásáról. Megérkezéséig helyezze őt nyugalomba.

41

VÉGTAGFÁJDALOM E fejezetben a sérüléses előzmény nélkül fellépő fájdalmakkal foglalkozunk. A sérülést követő végtagfájdalmak később kerülnek tárgyalásra. Heveny ütőeres elzáródás Leggyakoribb az alsó végtagon. Érszűkületben szenvedő betegeknél gyakoribb, esetükben az elzáródás előtt hosszabb sétát követően már fellépett a lábfájdalom, de az még pihenésre szűnt. Az ütőér hirtelen elzáródásának következtében az ér által ellátott terület nem kap vért, oxigénhiányossá válik és idővel elhal. A fájdalom hirtelen kezdődik, éles (alkalmanként sokkhoz vezet). A láb elsápad, majd szederjessé válhat, zsibbad. Tapintata hideg, érzéketlen. A bőrelváltozás éles széllel különül el az ép vérellátású részektől. Teendők: Mentőhívás. Minél hamarabb kerül a beteg kórházba, annál nagyobb esélye van a végtag megmentésére. A mentő kiérkezéséig ültesse a beteget, lábát lógassa. E testhelyzetben az ütőerekben áramló vér nagyobb nyomással halad az erekben, s ez elősegíti, hogy a károsodott területhez futó hajszálereken át minél több vér juthasson. Heveny visszeres elzáródás Szintén az alsó végtagon gyakoribb. Tünetei lassabban fejlődnek ki, hosszabb idő eltelte után válnak feltűnővé. Az panaszok oka, hogy a végtag egyik nagyobb átmérőjű visszerében vérrög képződik és elzárja az eret. A visszeres vér visszafolyása akadályozottá válik, ezért feltódul a láb visszereiben, növelve az azokban uralkodó nyomást. A nyomásváltozás hatására az eredből folyadék fog kilépni a láb szöveteibe, melyek emiatt megduzzadnak. A bőr feszülni fog, elvékonyodik, kisimul. A feszülés miatt a terület fájdalmas. A vérrögképződés az érintett visszér gyulladásával is jár, mely miatt a láb melegebb tapintatúvá válik. Szembetűnő lesz a különbség a két lábszár, vagy comb vastagsága között. Az elzáródás leggyakrabban a lábszár egyik visszerében alakul ki, de nem ritka a comb vagy a kismedence visszereinek elzáródása. Teendők: Bár a beteg panaszai az ütőeres elzáródáséhoz képest enyhébbek, mégis veszélyeztetett. Mozgás hatására, ahogy az izmok nyomást gyakorolnak a köztük futó visszérre, annak faláról a vérrög leválhat. A szívbe visszaáramló vérben úszva áthalad a jobb szívfélen viszont a tüdőben elakad (tüdőembólia), azonnali keringésmegállást okozva. Emiatt ha felmerül a visszeres elzáródás lehetősége, helyezze a beteget SZIGORÚ nyugalomba, emelje meg az érintett végtagot és támassza alá. Hívjon mentőt!

42

BELGYÓGYÁSZATI BALESETEK ÁLTALÁNOS HŐÁRTALMAK BALESETI LEHŰLÉS – hypothermia (a maghőmérséklet 35°C alatt van) Elsődleges lehűlés  Tartósan extrém hideg környezetben tartózkodás.  Tartósan hűvös vagy hideg környezetben, nem megfelelő öltözetben tartózkodás, mely esetleg fizikai munkával társul.  Nagy hőelvonással bíró közegben (vízben) való tartózkodás. Másodlagos „városi” lehűlés Olyan egyéneknél alakul ki, akik bár nem szélsőségesen hideg közegben tartózkodnak, de (pl. betegségükből adódóan) szervezetük hőszabályozása károsodott, vagy állapotuk olyan, hogy nem képesek védekezni (felöltözni) a hőhatásokkal szemben. Hajlamosít:  Egyes betegségek (hormonális -, anyagcsere-, elme-).  Szociális okok: Egyedüllét, szegénység, idős kor / kisgyermekkor.  Mérgezések (pl.: alkohol, nyugtatószer, altatószer, kábítószer): a megszokott adagot kevéssel meghaladó mennyiségű szer bevétele már elég hozzá.  Idegrendszeri okok: az agyi keringés zavara, koponyasérülés. Tünetek:  Reszketés, didergés (a szervezet az izommunkával próbál hőt termelni).  Sápadt, hűvös bőr (a szervezet a sokkhoz hasonlóan, átirányítja a vért a létfontosságú szervek működésére és melegen tartására).  A testhőmérséklet csökkenésének előrehaladottságát jelzi a gyengeség, álmosság, zavart tudat.  A folyamat végén lassul a keringés, felületessé és lassúvá válik a légzés, majd mindkettő leáll. Elsősegélynyújtás: Ha időben észlelik nem súlyos.  Hívjon/hívasson mentőt!  Átjárható légút biztosítása, fenntartása.  Légzés: Vizsgálata akár 1 percig.  Szükség szerint újraélesztés: A dermedt mellkas nehezítheti a mellkaskompressziót.  Az újraélesztést nyilvánvalóan halálos sérülés, vagy a test megfagyása esetén nem kell elkezdeni: A légzőnyílásokat jég fedheti, a mellkas teljesen meg van dermedve, fagyva → ez esetben kivitelezhetetlen az újraélesztés.  További hűlés megakadályozása: o A beteget vigye 25 °C feletti, zárt (vagy legalább szélcsendes) helyre. o Hideg / nedves ruházatát vegye le (testét törölje szárazra), takarja be. o Ha biztonságosan nyel, itasson vele meleg folyadékot. o Kerülje a gyors felmelegítést, mert a végtagokból, az érszűkület megszűnését követően hirtelen visszaáramló hideg vér, a szívhez érve halálos ritmuszavarokat válthat ki.

43

Ugyanezen okból kerüljön minden felesleges mozgatást, mert ez is fokozza a hideg vér visszaáramlását. A szervezet kihűlése okozta keringésmegállás: Védőhatás? – egyes vélemények szerint az agy, alacsony hőmérsékleten tovább, kisebb károsodásokkal viseli el az oxigénhiányos állapotot, mint normál körülmények között. Ma már számos ellentmondás van ezzel kapcsolatban. BALESETI TÚLMELEGEDÉS Azok a kórfolyamatok, melyekben átmenetileg vagy tartósan megemelkedik a test hőmérséklete. Az állapot nem azonos a lázzal. A fokozott hőfelvétel (magas külső hőmérséklet, közvetlenül a testet érő napsugárzás), illetve csökkent hőleadás (helytelen öltözék, magas páratartalom), szabályozó folyamatokat indít el a szervezetben (értágulatot, izzadást). A következmények időnként átlépik az élettani szabályozás határait. Túlmelegedésre hajlamosítanak betegségek (elmebetegség, magasvérnyomás, érelmeszesedés, stb.), nedves-forró klíma, elhízás, csecsemő- és kisgyermekkor, fizikai megterhelés (e két utóbbi bizonyos munkahelyeken együtt érvényesülhet), egyéni adottságok, időskor, célszerűtlen ruházat, folyadékmegvonás. Megelőzésként könnyű ruházat, szellős környezet, bő folyadékfogyasztás, fizikai kímélet ajánlott. Hőség kollapszus (hő-stressz) Nem minden esetben jár jelentős hőmérsékletemelkedéssel. Gyakran ennek kialakulása előtt, egyszerűen a keringés megingása miatt következik be (az értágulat és a verejtékezés miatt, leesik a beteg vérnyomása). Időskor, értágító vagy vízhajtó szedése, alkoholhatás hajlamosít rá. Általában banális ájulásnak minősül. Leggyakrabban időseken és kisgyermekeken fordul elő. A helytelen ruházat miatt a szervezet nem képes leadni a felesleges hőt (nem tud párologtatni). Tünetek:  Kábultság, szédülés, hányinger, rossz közérzet, nyugtalanság.  Meleg, nedves, kipirult, száraz bőr.  Fejfájás, ájulás, nem ritkán görcs. Elsősegélynyújtás: A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen, megbontott ruházattal, laposan fektesse. Lábait emelje meg, javítva ezzel az agy vérellátását. Ha az eszmélet, fektetésre nem tér vissza, kezelje eszméletlenként. Hívjon mentőt. Napszúrás Az enyhe esetek gyakoriak, ritkán életveszélyes. Gyakori, hogy a panaszok csak a tartós napsugárzás megszűnte után, éjjel jelentkeznek. A huzamosabb ideig tartó napsugárzás, az egész testben enyhe felmelegedést idéz elő. A fedetlen fejet érő, közvetlen napsütés, az általánost egy-két fokkal meghaladó, helyi (koponyán belüli) hőmérséklettöbbletet okoz. Tünetek:  Fejfájás, kábultság, szédülés, hőemelkedés.  Arc, fejtető meleg, kipirult.  Nyugtalanság, hányinger.  Nyakizmok merevek.

44

 Súlyos esetben hirtelen magas láz, tudatzavar, ájulás, nem ritkán görcs. Elsősegélynyújtás:  Fektetés laposan: 30°-ra emelt felsőtesttel, árnyékos, szellős, lehetőleg hűvös helyen.  Helyezzen a tarkóra hideg vizes borogatás.  40 °C feletti testhőmérséklet esetén, a teljes test hideg vizes borogatása alkalmazandó.  Amennyiben a beteg elájult, fektesse ennek megfelelően. ELEKTROMOS BALESETEK ÁRAMÜTÉS  Leggyakrabban meghibásodott elektromos készülékek használatakor fordul elő. Természetes formája a villámcsapás.  A szervezetet ért áramütés hatását jelentősen befolyásolja az áram jellege (egyenáram, váltóáram), az áram erőssége, a testen áthaladó áram iránya, helye és időtartama. A nedves és nagyobb víztartalmú (gyermekek, csecsemők) bőrnek kisebb az ellenállása, nagyobb áramerősség halad át a testen.  Az áram a bőrön égési sebet (ún. áramjegyet) hoz létre. Az áramjegy (villámrajzolat) – diagnosztikus értékű! - jellegzetes égési sérülés az áram testbe való be- és kilépési pontjánál. Mindig keresni kell, mert elhelyezkedése jelezheti az áram haladási irányát. Hiánya nem zárja ki az áramütés lehetőségét!  Ennél veszélyesebb az izmokra és idegrendszerre kifejtett hatása. Általában azonnali légzésleállást és szívmegállást okoz, de szívritmuszavarok az áramütést követő első 24 órában bármikor kialakulhatnak. Megtörténhet, hogy a beteg panasz nélkül átvészeli az áramütést, ennek ellenére megfigyelésre kórházba kell juttatni. Az áram hatása a szervezetre: Függ a feszültségtől (V), az áramerősségtől (A) és az ellenállástól (Q). [Ohm törvénye: Q=V/A]. Az áramerősség függvényében: 0,5 – 2 mA → bizsergés 2 - 6 mA → enyhe izomgörcs 6 – 10 mA → fájdalmas izomgörcs 10 - 15 mA → elengedési küszöb 15 - 25 mA → légzőizmok görcse, légzésbénulás 25 - 30 mA < → szívritmuszavar (kamrafibrilláció)  keringésleállás Az áramütés másodlagos következményei:  Az izmok görcsös összehúzódása, vagy az áramütés ereje miatti esésből származó csonttörések, sebek, vérzések.  Égési sebek (ne feledje, hogy az áram hőenergia is egyben).  Az égés, a fájdalom és/vagy a vérzés következtében kialakult sokkos állapot.  Áramjegy (villámrajzolat) – diagnosztikus értékű! - jellegzetes égési sérülés az áram testbe való be- és kilépési pontjánál. Mindig keresni kell, mert elhelyezkedése jelezheti az áram haladási irányát. Hiánya nem zárja ki az áramütés lehetőségét.

45

 Az áramütés súlyos, mély lágyrész sérülést tud okozni relatíve kis bőrsérülések mellett is. Hajlamos követni az idegkötegeket, melyek révén lejut a mélyebb szövetekbe, károsítva azokat. Lépésfeszültség Magas feszültségű (a házi hálózatnál erősebb) elektromos áram nagy távolságra átívelhet, vagy a beteg körül néhány méteres távolságra a földben is átvezetődhet. Ilyen kárhely esetén a sérült megközelítésekor a segélynyújtó a következőképpen járjon el:  Áramtalanítás (csak főkapcsolóval) – ha nem kivitelezhető  Megközelítés csigavonalban, kis lépéstávval (lépésfeszültség) – ha nem kivitelezhető  Műszaki mentés igénylése VILLÁMCSAPÁS Viszonylag rövid ideig tartó, rendkívül nagy erejű áramütés. Az energiahatás akár végtagot is csonkolhat. Bizonyító erejű az időnként megjelenő, faágszerű „villámrajzolat” a bőrön. A villám hang, fény és vibrációs hatása miatt látás és halláskárosodás is kialakulhat. Megtörténhet, hogy az áldozat panasz nélkül átvészeli az áramütést, ennek ellenére megfigyelésre kórházba kell juttatni. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ FELADATAI ELEKTROMOS BALESETEK ESETÉN A beteg érintése előtt ellenőrizze, hogy továbbra is van-e elektromos összeköttetés. Addig ne érjen hozzá, míg erről meg nem bizonyosodott. A beteg általában (az izomgörcs miatt), nem tudja elengedni az áramforrást. A lehető leggyorsabban ki kell őt onnan szabadítani, de úgy, hogy saját testi épségét ne veszélyeztesse! Jó, ha a kimentés megkezdése előtt segítséget kér, vagy valamilyen módon felhívja magára a figyelmet! Kimentés: Az áramütött kiszabadítás az áramkörből.  Az áramkörből való kimentés legegyszerűbb módja, ha lekapcsolja az áramkör főkapcsolóját, vagy (ha biztonságos) kihúzza a készüléket a hálózati csatlakozóból. Amennyiben ez nem kivitelezhető és kisfeszültségű (1000 V alatti) áram okozta a sérülést, akkor alkalmi eszközzel is kimentheti a beteget. Valamilyen száraz, az áramot nem vezető anyaggal távolítsa el a hibás elektromos eszközt (készüléket), vagy az árammal teli vezetéket a sérülttől, illetve húzza el őt az áramforrástól. Megfelelő anyag a bot, száraz fa, gumi, többrétegű ruha, nagyméretű könyv, összecsavart újság, stb. Ne használjon semmilyen fémből készült eszközt. A műanyagból készült tárgyak közül egyesek nem, mások viszont vezetik az áramot (pl.: a széntartalmúak, lásd. horgászbot).  Amennyiben nagyfeszültség (1000 V feletti) áram okozta a balesetet, és az áramtalanítás nem kivitelezhető, hívjon azonnal mentőt és jelezze számukra a műszaki mentés igényét. Állapotfelmérés  Amennyiben az áramütött ruházata, cipője kimentést követően még parázslik, legelső teendő (a kimentés részeként) ezek eltávolítása, eloltása, a további hőhatás megakadályozása miatt.  Ezt követően kell megkezdeni a részletes állapotfelmérést. (eszmélet, tudat, életjelenségek, sérülések, stb.). Az elsősegélynyújtás a talált elváltozásoknak megfelelően történik.  Előfordul, hogy a betegnek semmilyen panasza nincs. Az általános jólét ellenére, van rá

46

esélye, hogy órákkal később vagy néhány perc múlva súlyos szívritmuszavar lép fel, ami a sérült halálához vezethet. Emiatt a panaszmentes áramütöttet is le kell fektetni vagy ültetni és gondoskodni a minél előbbi kórházba kerüléséről. A mentők kiérkezéséig maradjon mellette, figyelje és rendszeresen ellenőrizze állapotát. Elsősegélynyújtás: Az áramütés következményeinek megfelelően (újraélesztés, sebellátás) AKASZTÁS / ZSINEGELÉS Az önakasztás sajnos igen gyakori formája az öngyilkosságnak (ritkábban gyilkosságnak), elsősorban férfiak körében. A zsinegelés (az áldozat nem függ a hurokban, hanem az van a nyaka köré tekerve) lehet ön- vagy idegenkezű is ezért ez esetben kifejezetten ügyelni kell a helyszín körülményeinek csak a szükséges mértékben történő megváltoztatására. A halál egyik oka a felső légút elzáródása miatti fulladás. Elzáródhat a direkt külső leszorítás miatt, vagy a gége sérülésének következtében fellépő gégevizenyő tölti ki a légutat. A másik ok (bár az előző már önmagában elég) a nyaki erek leszorításának következtében az agyi keringés ellátásának megszűnése. Az akasztás észlelésekor első teendő a leszorítás mihamarabbi megszűntetése mely gyakran nem egyszerű. A továbbiakban a megszokott állapotfelmérést kell elvégezni és a kapott eredményeknek megfelelően eljárni (segélykérés, BLS). VÍZI BALESETEK A „vízbefulladás” esetén is két ok különíthető el. Az egyik, amikor a légútba víz kerül, és ez okozza a fulladást. A másik esetben az eszmélet elvesztése miatt merül alá a beteg. Nagyon fontos, hogy a vízből mentéshez külön képzés szükséges, ezért elsősegélynyújtóként ez nem a mi feladatunk. Természetesen amennyiben sekély a víz (mert előfordul sekély vízbe fulladás is, főleg ittas egyéneknél vagy gyermekeknél) és a kimentés az elsősegélynyújtóra nézve biztonságos, elvégezheti. Gyakori baleset a segély vízbe történő fejest ugrás, mely során a nyaki gerinc sérülése valószínűsíthető, ezért erre ilyen esetben gondolni kell. A kimentett beteg esetében is az állapotfelmérés eredményeinek tükrében járjon el.

47

MÉRGEZÉSEK ALAPFOGALMAK Méreg: Azok az anyagok, amelyek kis mennyiségben a szervezetbe jutva fizikai, kémiai, illetve fizikokémiai hatásukkal a szervezet életfolyamatait, dinamikus egyensúlyát átmenetileg vagy véglegesen megzavarják. Méreg csak olyan anyag lehet, ami vízben, zsírban vagy szövetnedvekben oldódik. Méregnek minősülő anyagok: Gyakorlatilag minden olyan anyag, ami károsítja a szervezet működését. Lappangási idő: A méreg szervezetbe jutása és a panaszok megjelenése között eltelt idő. MÉRGEZÉSEK OSZTÁLYOZÁSA A MÉRGEZÉS MECHANIZMUSA SZERINT:  Véletlen (baleset): Munkahelyi, háztartási. Általában összetévesztik az anyagokat, többet vesznek be a gyógyszerből, egymással mérgező elegyet alkotó anyagokat kevernek, stb.  Szándékos: Öngyilkosság, gyilkosság. MÉRGEZÉS LEFOLYÁSA SZERINT: Heveny, vagy krónikus (elhúzódó). Ilyenkor a méreg hosszú időn keresztül, folyamatosan vagy rendszeresen jut be a szervezetbe. A MÉREG BEJUTÁSA SZERINT = behatolási kapu  Bőr, tápcsatorna, légút, kötőhártya, húgy- vagy ivarszerv, nyílt seb.  Közvetlenül az érpályába jutva.          

A MÉRGEZÉS HATÁSÁT BEFOLYÁSOLJA A méreg toxicitása: Minél kisebb mennyiség mérgező, annál toxikusabb a méreg. A méreg mennyisége A méreg töménysége A behatási idő (a méreggel történő érintkezés ideje) A méreg halmazállapota A behatolási kapu Szervezet aktuális állapota: Gyermekek és idősek veszélyeztetettebbek. Összeadódási /kumulatív/ képesség Ellensúlyozó (antagonista) képesség. (pl.: vérnyomás emelő és vérnyomás csökkentő szerek együttes bevétele) A méreg felszívódásának és kiválasztódásának sebessége. A SZERVEZET VÉDEKEZŐ RENDSZERE A MÉRGEKKEL SZEMBEN

1. Gátolja a további bejutást: Hangrés-, szemhéjgörcs, öklendezés. 2. Eltávolítja a bejutott mérget: Könnyezés, orr-, nyálfolyás, tüsszentés, hányás, hasmenés, verejtékezés, fokozott vizeletürítés. 3. Lebontja, átalakítja: Főleg a máj végzi, igyekszik nem vagy legalább kevésbé mérgező vegyületet alkotni belőle. 4. Kivonja: A mérget a vérkeringésből: zsír-, csont-, izomszövetbe raktározza el.

48

A MÉRGEZÉS TÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA A mérgezések nagy része gyorsan hat, ezért fontos minél előbb felismerni a mérgezés tényét, hogy be lehessen avatkozni. AZ ELŐZMÉNYEK FELDERÍTÉSE Üzemben:  Milyen anyaggal dolgozott?  Eddig jól volt-e?  Csak ő, vagy más is lett rosszul?  Volt-e ilyen rosszulléte bárkinek mostanában?  Van-e szellőző és az működik-e?  Került-e mostanában új, esetleg ismeretlen anyag az üzembe? Lakásban:  Említette-e a mérgezett öngyilkossági szándékát?  Milyen gyógyszerek voltak a lakásban?  Dolgozott-e mérgező anyaggal, vagy dolgozhatott-e?  Mikor és milyen állapotban látták a mérgezettet utoljára?  Gyermek esetén: hozzá tudott-e férni vegyszerhez, tisztítószerhez, gyógyszerhez, méreghez, stb.? Szerencsés esetben kiderülhet, hogy mi, mikor és hogyan okozta a mérgezést. Azonban információ hiányában is mindig fel kell vetni a lehetősége, ha az addig egészséges ember minden előzmény nélkül, hirtelen, gyanús körülmények közt rosszul lesz. Fokozottan gyanús, ha egyszerre többen lesznek rosszul.           

FÉLREVEZETHET, BONYOLÍTHATJA A HELYZETET A mérgezett megpróbálja valamilyen egyszerű okkal megmagyarázni rosszullétét (kimerült, elrontotta a gyomrát, megfázott, stb.). Nem tud arról, hogy az anyag, amivel dolgozott mérgező. Mást mond a beteg és mást a jelenlévők. A beteg eszméletlen, nincsenek tanúk. A mérgezés hosszú lappangási ideje miatt, a méreg bevételét követően nincs se panasz, se tünet. Öngyilkossági kísérlet esetén, a beteg letagadja tüneteit, vagy épp valótlant produkál. Ugyanazon tünet, több mérgezéstől is kialakulhatott (figyeljen a sorrendre). A beteg egyszerre több szer által mérgeződött. A mérgezés miatt zavarttá vált beteg sérülést szenved (pl. koponya) és állapotát a sérülésnek tulajdonítják. Több mérgezett esetén gyakori a pánik. A mérgezés valamilyen ismert, gyakori belszervi betegség képét adja.

49

1. 2. 3. 4.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Az előzmények részletes és alapos felderítése Alapos és részletes állapotfelmérés Önvédelem /újraélesztésnél, lemosásnál/ Mindig kerüljön az áldozat gyógyintézetbe, még panaszmentesen is

Ha tudja mi volt a méreg, mindig adja át az egészségügyi személyzetnek a maradékát/dobozát/leiratát! Elsősegélynyújtás- egyéni védőeszközök használata! ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Az ellátás lépései megegyeznek az elsősegélynyújtás általános szabályaival és a megfelelő beavatkozást a beteg állapotához mérten kell megtenni. Kiemelkedően fontos az egyéni védőeszközök használata, hisz számos méreg felszívódik a bőrön, nyálkahártyán keresztül. DEKONTAMINÁLÁS: A méreg további felszívódásának elkerülése érdekében a ruházatra, bőrre került méreganyagok eltávolítása. Vegye le a mérgezett szennyezett ruháit. Valamilyen textíliával (vagy gézzel) itassa fel a méreg maradványait a bőrről, majd mossa le azt (leggyakrabban szappanos, majd tiszta vízzel). Mivel sok méreg még hígítva is mérgező, figyeljen rá, hogy ne érintkezzen vele. Lehetőség szerint fogja fel egy arra alkalmas edényben, vagy itassa fel. Lenyelt vagy a szembe került méreg esetén a szemet és a szájüreget is öblítse át tiszta vízzel. A vegyszerrel szennyezett levett ruhákat illetve a letörléshez használt anyagokat gondosan különítse el HÁNYTATÁS: A gyomorba jutott méreg eltávolításának legegyszerűbb, eszközt nem igénylő módja. Csak eszméleténél lévő, tökéletesen éber, együttműködő beteget szabad hánytatni. Gyermeket csak 2 éves kor felett. A hányás kiváltására először 2-5 dl (esetleg meleg, enyhén sós) vizet itasson a beteggel, majd szólítsa fel őt, hogy ujjával ingerelje hátsó garatfalát. Sikertelenség esetén az eljárás megismételhető. Hánytatás TILOS!  Eszméletlenség / aluszékonyság / zavart tudat  Marószer okozta mérgezés  Mosószerek, szappanok, felületaktív tisztítószerek (detergensek) okozta mérgezés  Szerves oldószerek (benzin, benzol, petróleum, stb.) okozta mérgezés  Két éves kor alatt  Nem együttműködő a beteg A BEKERÜLT MÉREG HÍGÍTÁSA: Elsősorban olyan mérgeződéseknél jön szóba, mely esetben ellenjavallott a hánytatás. A víz szinte minden mérgezésnél alkalmazható. Csak biztonságosan nyelő, ép tudatú, együttműködő betegnél. ELLENANYAGOK: A veszélyes vegyszerrel dolgozó munkaterületeken az elsősegélyláda mellett, egy felszerelt orvosi ládának is lennie kell az elsősegélyhelyen. Ennek tartalmaznia kell az alkalmazott vegyszerek lehetséges ellenanyagait, illetve azokat a szereket, mellyel a mérgezés következményei enyhíthetőek vagy visszafordíthatóak. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha az előbb említett készítmények nem mindennaposak, emiatt a helyszínre

50

érkező mentőgépkocsi felszerelése között sem szerepel. Azonban ha az üzemi orvosi táska tartalmazza e szereket, a kiérkező szakellátónak lehetősége nyílik alkalmazni őket. A LEGGYAKORIBB MÉRGEZÉSEK GÁZMÉRGEZÉS A gázok a légutakon át a szervezetbe jutva ott általánosságban oxigénhiányt okoznak. Vannak gázok, melyek további káros hatást is kifejtenek a szervezetre (bizonyos létfontosságú enzimek bénítása, légzésbénulás, máj- és veseelégtelenséget, stb.) Kevés kivétellel – ilyen pl. a szén-monoxid –, a gázzal telt helyiségekbe ne hatoljon be védőfelszerelés nélkül. Ilyen gázterek a pincék, csatornák, derítők, silógödrök, stb. Tűz során keletkezett füst – az égő anyagokból felszabaduló mérgező (cián-, klór-) gázok miatt – szintén sok veszélyt rejt. Szén-monoxid mérgezés Jellemzői – levegőnél könnyebb, színtelen szagtalan gáz, falakon, talajon könnyen áthatol. Tökéletlen égéskor keletkezik, megtalálható a kályhák füstjében, kipufogógázban. Hatásai – sokkal erősebben kötődik a vérfestékhez, mint az oxigén és ezzel gátolja a szervezet oxigén ellátását. A mérgezett tünetei – A mérgezés lefolyásának négy szakasza van: 1. Kábulási szak: fejfájás, fülzúgás, szédülés, hányinger, hányás, kábultság, zavartság, alsó végtagokon kezdődő végtaggyengeség 2. Görcsös szak: epilepsziaszerű rángógörcs 3. Fulladásos szak 4. Szerencsés esetben gyógyulási szak, de lehetnek maradandó károsodások o A fejfájás lüktető jellegű, és jellemzően a halántéktájon a legkifejezettebb. o Kábaság, zavarodottság vagy izgatottság. o Cseresznyepiros bőr (nem biztos, hogy kialakul, de ha igen, akkor igazolhatja a mérgezést). o Az izomgyengeség a lábakon kezdődik majd felfelé halad a törzs, a felső végtag és a légzőizmokra terjedve. o Az eszméletvesztést gyakran görcs követi. Elsősegélynyújtás  Első a beteg gáztérből való kimentése, ha ez az elsősegélynyújtóra nem jelent veszélyt!  Eszmélet, légzés vizsgálata az állapotfelmérésnél tanultak alapján  Keringésmegállás esetén újraélesztés  Eszméletlenség esetén stabil oldalfekvő helyzet  Megtartott eszmélet mellett a beteg folyamatos felügyelete  Minden esetben mentőt kell hívni! Fontos kiegészítő szempontok:  Földgázzal vagy PB gázzal telt helyiségbe néhány fontos szabály szigorú betartása mellett behatolhat.  A villany felkapcsolása, csengő megnyomása, stb. is okozhat elektromos szikrát, ami robbanáshoz vezethet.

51

 A gáztérbe hatolás előtt a tiszta levegőn vegyen egy mély lélegzetet, majd ezt benntartva lépjen a gáztérbe. Valaki mindig maradjon kint is arra az esetre, ha Önnel történne valami. Míg Ön a kimentést végzi segítője hívjon mentőt.  Lehetőség szerint szüntesse meg a további gázszivárgást a főcsap vagy a palack elzárásával, garázsban az autó járó motorjának leállításával.  A gáztérben ne vegyen levegőt! Amennyiben levegője fogytán, menjen ki a tiszta levegőre, és ott vegyen újabb lélegzetet.  Semmilyen gyógyszert ne adjon a mérgezettnek, bízza ezt szakemberre. Szén-dioxid mérgezés Jellemzői – Levegőnél nehezebb, színtelen gáz. Elsősorban borospincékben, siló- és emésztőgödrök alján gyűlik fel. A mérgezés a gázzal telt helyiségbe lépéskor, vagy a félig gázzal telt helyiségben dolgozva, lehajoláskor (a helyiség alján felgyűlt gázt belélegezve) következik be. Veszélye, hogy az áldozat segítségére sietők (nem feltételezvén a mérgezést) amikor mellé térdelnek szintén mérgeződnek. Hatásai – Kis töménységben izgatja a légzőközpontot nagyobb töménységben (20 % felett) pedig megbénítja az és leáll a légzés. Borászok emiatt használtak régen a pincékbe gyertyát, mely már 10%-os töménységű (tehát még nem halálos) gáz jelenlétében kialszik. Elsősegélynyújtás – Műszaki mentés!: A gáztérbe hatolni védőfelszerelés nélkül szigorúan tilos! A kimentett beteget az állapotfelmérés eredményének megfelelően lássa el (sz. sz. újraélesztés). MARÓSZERMÉRGEZÉS Helyi hatású, ún. koncentrációs mérgek. Az általuk okozott elváltozás súlyossága főleg a töménységgel, kisebb mértékben a mennyiséggel, a behatási idővel és az ellátás időpontjával függ össze. A károsodás súlyossága a töménységgel egyenes arányban nő, az enyhébb felmaródástól a súlyos, heges szűkületekkel gyógyuló elhalásig. A lenyelt marószer vérzésekkel, nyelőcső- és/vagy gyomorátfúródással járó mérgezést okoz. Súlyos marószer okozta mérgezésben a halál közvetlen oka a fájdalom és a vérzés okozta sokk. Véletlen mérgezés általában bőrön keresztült történik. Szájon keresztül történő véletlen mérgezés esetén, a mérgezett legfeljebb egy kortyot iszik a marószerből. Öngyilkossági szándék esetén viszont, akár 100-500 ml is ihat. Savmérgezés: Savak hatására a sejtek helyén kemény pörk keletkezik. Ez bizonyos mértékig védelmet jelent a mélyebbre terjedéstől. Gyakori a véletlen baleset /bőrre, szembe fröccsenés, véletlen megivás/ Régebben divatos öngyilkossági módszer volt. A savmérgezések közül a sósavmérgezés a leggyakoribb. Általában a kereskedelemben kapható 28-30 %-os sósavat isszák meg. Lúgmérgezés: A savmérgezésnél súlyosabb, mert puha gyulladást okoz és a károsodás mélyre terjed. Lúgmérgezés leggyakrabban a háztartási hipóval történik. Tömény lúg megivása halálos. Tünetek  A bőrön fájdalmas maródási sebek, mely sav esetén kemény pörkkel fedett, lúg esetén puha, gyulladásos szélű seb.  Szembe fröccsenés esetén szemnyitási képtelenség, heves fájdalom. 52

 Lenyelés, szájba jutás esetén az ajak-, a száj-, és a garatnyálkahártya megduzzad, fájdalmas. Lehet véres is.  A mérgezett kávéaljszerű (emésztett vér) gyomortartalma hányhat.  Amennyiben a marószer a gégebemenet körül is felmaródást okozott, a beteg súlyos nehézlégzéssel fog küzdeni.  Súlyos esetben hamar kifejlődik a sokk. Elsősegélynyújtás – mentőhívás, kiérkezésükig:  Itasson 1-2 korty vizet a beteggel, hogy meggyőződjön róla biztosan nyel-e. (nem nyeli félre).  Ha biztonságosan nyel, itasson vele még vizet, hogy hígítsa a lenyelt marószert  A hánytatás mindkét esetben TILOS (a méreg ugyanúgy végigmarná a nyelőcsövét, mint amikor lenyelte)!  A bőr lemosása előtt a méreg maradékát itassa fel. E szerek még hígított formában is maró hatásúak, ezért a lemosáshoz használt vizet is itassa fel. Fokozott figyelmet fordítson önmagára védelmére (védőeszközök)  A szem kimosása tiszta vízzel: Fordítsa a beteg fejét az érintett szem felöli oldalra, majd az orr felől folyasson tiszta vizet az érintett szembe (a szemhéjat erővel tartsa nyitva). A lefolyó öblítő folyadékot fogja fel vagy itassa fel. A marószer szembe kerülése esetén, a szemet, a kimosást követően NE KÖSSE BE! A szemhéj alatt maradt marószermaradványokat, a könny gyakori pislogással kimossa, azonban csukott szem esetén a könny ürülése és elfolyása nehezített, így további marási sérülések keletkezhetnek.  Eszméletlenség esetén helyezze a beteget stabil oldalfekvő helyzetbe  Keringésmegállás esetén kezdjen újraélesztést (csak kompresszió, vagy lélegeztetés megfelelő védőeszközzel) GYÓGYSZER-MÉRGEZÉS Az öngyilkosságot megkísérlők nagy része gyógyszerek bevételével próbál véget vetni életének. Idősek gyakran összekeverik a tablettáikat vagy nincsenek tisztában a pontos szedési szabályokkal. Teendők: Mentőhívás, kiérkezésükig  Ha nincs ellenjavallata, hánytatás /2-5 dl, enyhén sós víz itatása, majd ujjal a hátsó garatfal ingerlése/ Sikertelenség esetén ismételhető.  Eszméletlenség esetén helyezze stabil oldalfekvő helyzetbe.  Keringésmegállás esetén kezdjen újraélesztést.  Figyelje és rendszeresen értékelje újra az állapotát. ALKOHOLMÉRGEZÉS A tiszta alkohol színtelen, jellegtelen szagú folyadék. Kábító, bódító hatású zsírban oldódó anyag. Tinédzser korban gyakoribb a mérgezés, de kisebbeknél is előfordulhat (pl.: vendégségben őrizetlenül hagyott italos pohár, szülői példa, stb.). Fokozatai 1. Ittasság

 A lehelete alkoholszagú. Az arc kipirult, a szem piros, erezett. A hangulat felfokozott.

53

 A légzés gyors, szíve szaporán ver. A beteg erősen izzad, beszéde zavaros. Teendők: Mentőhívás. Ellenjavallat esetén hánytassa meg a beteget, majd itasson vele sok vizet, melynek egy része lehet cukros víz. Maradjon mellette és figyelje. 2. Részegség

 A beteg már aluszékony. Légzése lassuló. Hányinger van, gyakori a hányás (aluszékonysága miatt a félrenyelés is). Beszéde akadozó, járása bizonytalan, egyensúlyzavara van (gyakori az elesés miatti sérülés). Teendők: Mentőhívás o Védje őt a sérülésektől, ne engedjek járkálni, ültesse le. o Hányás esetén helyezze őt olyan testhelyzetbe, melyben elkerülhető a hányadék félrenyelése. o Ha eszméletlenné vagy nagyon aluszékonnyá válik, helyezze stabil oldalfekvő helyzetbe. o Ha megsérül, lássa el sebeit. o Maradjon mellette és rendszeresen értékelje újra az állapotát. 3. Alkoholmérgezés

 A beteg eszméletlen, légzése felületes. Székletét, vizeletét gyakran maga alá engedi.  Ebben az állapotban fokozott a félrenyelés és a kihűlés veszélye.  Segítség nélkül a légzési elégtelenség, a hányadék félrenyelése, vagy az eszméletlenségből adódó légúti elzáródás miatt leáll a beteg keringése.  Az oxigénhiány miatt léphet fel görcsroham is.  Tisztázatlan ok miatt gyakori a tüdővizenyő. Teendők: Mentőhívás. o Eszméletlenség esetén helyezze a beteget stabil oldalfekvő helyzetbe. o Keringésmegállás esetén kezdjen újraélesztést. o Görcsroham esetén védje a sérülésektől és a félrenyeléstől. o Takarja be, védve ezzel a kihűléstől. o Figyelje és rendszeresen értékeljek újra az állapotát. GOMBAMÉRGEZÉS A gombából készült étel elfogyasztását követően hosszabb vagy rövidebb idő elteltével jelentkeznek a tünetek, a gomba fajtájától függően. A rövid lappangási idővel járó mérgezések esetén a panaszok 15-120 perc elteltével már jelentkeznek. Jellegüket tekintve változatosak általában az emésztőrendszert érintik (hasi görcs, hányás, hasmenés), ritkán keringési (lassú vagy gyors szívverés) és/vagy idegrendszeri (nyugtalanság, hallucináció) tüneteket okoznak. Elsősegélynyújtóként legfőbb feladata gondoskodni a mihamarabbi mentőhíváskor, még akkor is, ha nem biztos a mérgezés tényében. Ennek diagnosztizálása a kiérkező szakellátó feladata! Érkezésükig hánytatással kísérletezhet, bár a betegek nagy része magától is megteszi ezt. A hosszabb lappangási idejű mérgezések általában súlyosabb következményekkel járnak. Ezek közül legismertebb a gyilkos galóca okozta mérgezés. Ennek súlyossága függ a gomba aktuális méregtartalmától, mely csillapíthatatlan hányást, (rizslészerű) hasmenést és

54

ennek következményeként a szervezet gyors kiszáradását idézi elő, ami életveszélyes állapotot jelent (keringés összeomlása). A beteg elviselhetetlen és csillapíthatatlan szomjúság kínozza. Sajnos, amennyiben a gyors szakellátás eredményeként a beteg a mérgezésnek ezt a szakaszát túlélte, a következő szakban jelentkező máj- és veseelégtelenség következtében nagy valószínűleg akkor is meg fog halni. Elsősegélynyújtóként szintén csak a mentőhívásról való gondoskodás a feladata, illetve a beteg állapota által igényelt beavatkozások elvégzése (sz. sz. légútbiztosítás, BLS). Nagyon fontos, hogy ha felmerül a gombamérgezés gyanúja, a vizet követelő betegnek semmi esetre se adjunk inni és akadályozzuk meg, hogy folyadékot fogyasszon, mert minden egyes korty súlyosbítani fogja az állapotát! ÉTELMÉRGEZÉS Oka az elfogyasztott ételben lévő baktériumok vagy azok toxinjai, melyek a helytelenül tárolt vagy készített ételben elszaporodnak. Legjobb táptalaj számukra pl.: a tojásból készült ételek, a főtt tészták, a gombából készült ételek (gomba vagy ételmérgezés?), a bontott konzervek, stb. A lappangási idő ez esetben is lehet rövid (1-2 óra) vagy hosszabb (8-12 óra). Ez utóbbi kifejezetten a szalmonellák okozta mérgezésekben fordul elő. A tünetek az emésztőrendszert érintik, kórokozónként eltérő formában, az enyhe hasi fájdalom és hányingertől az elviselhetetlen görcsökkel, nagyfokú hányással és hasmenéssel, magas lázzal, keringésmegingással járó állapotokig (ez utóbbi a szalmonellákra jellemző). Az elsősegélynyújtó feladata az állapotfelmérést követő mentőhívás. NÖVÉNYVÉDŐSZER – MÉRGEZÉSEK Gyakori mérgezés véletlen vagy szándékos formában is. Minden olyan esetben gondolni kell a mérgezés lehetőségére, amikor a beteg a rosszullétet megelőzően (hosszabb vagy rövidebb idővel) vegyszerrel dolgozott, vagy a kertben tevékenykedett, vagy a közelmúltban permetezett mosatlan gyümölcsből fogyasztott. A mérgezés legfontosabb tüneteit a méreg flakonja, zacskója tartalmazza. Elsősegélynyújtóként feladata a mérgezés lehetőségnek felismerése, mentőhívás, önmaga védelme, a méreg bejutási kapujától függően a dekontaminálás. Hánytatásra legtöbbször nincs szükség, mert e mérgezettek legtöbbje magától megteszi.

55

FEKTETÉS, POZÍCIONÁLÁS     1. 2. 3. 4. 5. 6.

A POZÍCIONÁLÁS, FEKTETÉS CÉLJA LEHET Fájdalomcsillapítás. A létfontosságú szervek vérellátásának javítása. Az agyi keringés javítása. A légzési munka könnyítése, hatékonyabbá tétele. A FEKTETÉSI MÓD MEGVÁLASZTÁSA Derítse fel a beteg sérüléseit, lássa el azokat. Mérje fel panaszait, rendezze őket súlyosság szerinti sorrendbe. Válassza ki az állapotának, panaszainak és sérüléseinek legmegfelelőbb pozíciót. Viszonyítsa egymáshoz a testhelyzet javallatait és ellenjavallatait. Pozícionálja a beteget. Amennyiben a kialakított testhelyzet a beteg számára mégsem megfelelő, helyezze el őt úgy, ahogy neki a legkényelmesebb (természetesen, amennyiben ez nem ront az állapotán).

A LÉGZÉST JAVÍTÓ POZÍCIONÁLÁSI FORMÁK Azoknál alkalmazandó, akik eszméletüknél vannak, nincs a fektetést ellenjavalló sérülésük és nem igényelnek speciális pozícionálást. A POZÍCIÓ KIALAKÍTÁSA  Lazítsa meg a beteg szorító ruhadarabjait (nadrágszíj, nyakkendő, ing felső gombjai, melltartó, stb.) de levenni nem kell.  Amennyiben zárt helyiségben vagyunk, biztosítsunk kellő légáramlást.  A beteget gyakran már ebben a testhelyzetben találja hisz saját maga érzi a legjobban, mely helyzet a legkedvezőbb számára.  Ha még nem így helyezkedik el, ültesse fel. Háta mögé helyezzen támasztékot. A megtámasztás szöge 45° körüli legyen. Ennél meredekebb háti támasztás esetén a betegnek sok energiája megy el arra, hogy testét egyenesen tartsa. A helyesen megtámasztott helyzetben, a test megközelíti az ülő helyzetet (ezért is hívják gyakran féligülő/félülő helyzetnek), ugyanakkor a törzs nem tud könnyen eldőlni egyik oldalra sem. Csökken a mellkasra és a légzőizmokra nehezedő teher. Az izmok szabadabban tudnak mozogni így a mellkas jobban fog tudni tágulni minek következtében javul a légzés. Így helyezendő el minden olyan beteg, aki nem igényel különleges fektetési módot, állapota kielégítő vagy jó. Szintén így helyezendők el a légzési nehezítettségben szenvedők.  EXTRÉM FOKÚ LÉGZÉSI NEHEZÍTETTSÉG esetén a beteg legtöbbször ül, karjaival két oldalt támasztja magát, hogy mellkasa körkörösen tudjon tágulni, légzőizmai teljes kapacitással tudjanak működni. Amennyiben őt a fent leírt félülő helyzetbe hozza, fokozódni fog a fulladásérzete. Állapotában a légzőrendszer már csak az általa felvett pózban tudja ellátni munkáját. Őt hagyja ebben a helyzetben, támassza meg hátulról és mindkét oldalról is. A támasztásnak köszönhetően az eddig a test tartására fordított energiát, mostantól a légzéshez fogja használni, így annak hatásfoka javul. Így helyezze el a súlyos kilégzési (tüdőasztma) nehezítettségben szenvedőket.

56

 Gyakran találja az előbb említett helyzetben A SZÍV GYENGÜLT MŰKÖDÉSE miatt nehezen légző beteget. Ez esetben a légzés javulását a szívre nehezedő teher csökkentésével is megkísérelheti elérni. A beteg mindkét lábát és karját is lógassa. A végtagok visszerei ilyenkor megtelnek vérrel, csökken a szívbe visszaáramló mennyiség. A szív terhelése csökken így teljesítménye javulni fog. Így helyezze el a súlyos belégzési (szívasztma) nehezítettségben szenvedőket.  A MELLKAS SÉRÜLÉSének következtében fellépő légzési nehezítettség esetén a pozícionálás annyiban módosul, hogy a sérült nem feltétlenül a hátán „fekszik”. Mellkas sérülése esetén a mély belégzés során fellépő fájdalom miatt, gátolt a mellkas kitérése (ami a törött bordák elmozdulásával, súrlódásával jár). Ha a sérültet a fájdalmas oldalára fordulva támasztja meg, és így hozza félülő helyzetbe, az alul lévő terület a rá nehezedő súly miatt nehezebben fog tudni mozogni, kisebb lesz az érintett oldali mellkasfél kitérése ennek következtében enyhülni fog a légvételekkor fellépő fájdalom. A felül lévő ép mellkasfél ugyanakkor szabadabban fog tudni mozogni, mélyebb levegőket fog tudni venni a sérült és így javul a légzése. A TESTHELYZET KIALAKÍTÁSÁT ELLENJAVALLÓ SÉRÜLÉSEK/ÁLLAPOTOK:  Gerinc-, medencesérülés vagy annak gyanúja, koponyasérülés.  Eszméletlenség.  Perifériás keringési elégtelenség (sokk). A KERINGÉST JAVÍTÓ POZÍCIONÁLÁSI FORMÁK A PERIFÉRIÁS KERINGÉS ELÉGTELENSÉGÉBEN ALKALMAZANDÓ FEKTETÉS Sokkfektetés Olyan betegeknél alkalmazandó, akiknél perifériás szöveteik vérkeringése elégtelen. A beteg eszméleténél van, légzése jó és nincs a pozíció kialakítását kontraindikáló sérülése. Az ájult és a sokkos beteget fektesse így. A pozíció kialakítása: 1. Fektesse le a beteget laposan, hanyatt. 2. Mindkét lábát emelje magasra és támassza alá. Ezzel fokozni tudja a láb ereiből a vér visszaáramlását a törzsbe és főként az agyba. 3. A láb izmai között futó visszerek még jobb kiürítése érdekében, a lábfej felől haladva pólyázza végig mindkét lábat egészen combtőig. A testhelyzet kialakítását ellenjavalló sérülések/állapotok:  Eszméletlenség  Medencesérülés  A combcsont törése (ilyenkor csak az ép lábat emeljük)  Koponyasérülés  Agyi keringési zavar

57

AZ AGYI KERINGÉST JAVÍTÓ TESTHELYZET A koponyasérült és az agyi keringési zavarban szenvedő beteget pozícionálandó így. A pozíció célja, az agyi keringés egyenletességének biztosítása. Az agyat ellátó erek a nyaki erek oszlásából erednek. A nyak ereinek megtöretése egyrészt az oxigéndús vér áramlását gátolja, másrészt az elhasznált vér visszafolyását akadályozza. Emelkedni fog az agyi erekben a nyomás, még több folyadék fog kilépni a szövetek közé, fokozódni fog az agy duzzanata illetve a vérzés mértéke. A pozíció kialakítása: A beteget, amennyiben eszméleténél van és nincs a pozícionálást kontraindikáló sérülése, fektessük hanyatt, felsőtestét és fejét támassza alá (15-20°-ban), és tartsa egyenesen. Lazítsa meg a szorító ruhadarabokat és nyugtassa meg. A testhelyzet kialakítását ellenjavalló sérülések/állapotok:  Eszméletlenség  A gerinc sérülése vagy annak gyanúja FÁJDALOMCSILLAPÍTÓ POZÍCIONÁLÁSI FORMÁK A pozícionálással történő fájdalomcsillapítás lényege, a sérült terület nyugalomba helyezése, tehermenetesítése. HASI FÁJDALOM E testhelyzetben a hasizmok elernyednek, ezzel csökken a hasüreg feszülése, csökken a sérült területre nehezedő nyomást. Hasi fájdalmak, hasi sérülések esetén alkalmazandó fektetési mód. A pozíció kialakítása:  Fektesse hanyatt a beteget, fejét és térdben felhúzott lábait támassza alá.  Ha e testhelyzet a betegnek nem kényelmes engedje, hogy felvegye az általa legideálisabbnak tartott pozíciót (nem sérüléses eredetű hasi fájdalom esetén sokan oldalt fekve, összegörnyedve érzik legenyhébbnek a fájdalma). A testhelyzet kialakítását ellenjavalló sérülések/állapotok: Eszméletlenség, gerinc-, medencesérülés vagy annak gyanúja. VÉGTAG-, ÍZÜLETI FÁJDALOM Sérülés esetén egyik vezető tünet a mozgásra/mozgatásra jelentkező fájdalom, mely a sérült végtag/ízület nyugalomba helyezésével csökkenthető. Ennek módszereit a sérülések tárgyalásánál ismertetjük. A végtag heveny keringészavarai miatt fellépő fájdalom:  Heveny visszeres elzáródás: A fájdalom oka az érintett terület visszereiben (a vér gátolt visszafolyása miatt) megnőtt nyomás. Emiatt a vérplazma kilép a szövetek közé. A végtag megduzzad, feszül, fájdalmas. Fektesse hanyatt a beteget, az érintett végtagot emelje a szívnél magasabbra és párnázzuk alá. E helyzetben fokozódik a vér visszaáramlása a szív felé, csökken az erekben a feszülés, enyhül a fájdalom. Ne engedje járkálni, felkelni őt.  Heveny ütőeres elzáródás: A fájdalom oka az elzáródás alatti területek oxigénhiányos állapota. Ültesse a beteget egy székre, érintett végtagját lógassa le. A végtag ereiben 58

ilyenkor megemelkedik a nyomás, mely a még ép ereken keresztül, igyekszik eljuttatni a vért a károsodott területre is, javul az oxigénellátás és enyhül a fájdalom. FEJFÁJÁS A fejfájós beteg fektetési módja azonos „Az agyi keringést javító testhelyzet”-el. GERINC ÉS CSÍPŐTÁJI FÁJDALOM Sérüléses eredetű fájdalom során alkalmazandó fektetési módot a sérülések tárgyalásánál ismertetjük. Idült mozgásszervi betegség hirtelen rosszabbodása: Hétköznapi nyelven „idegbecsípődésnek” nevezik. A gerincvelő az őt rögzítő porcok gyengesége miatt kitüremkedik a helyéről és egy rossz mozdulatot követően kizáródik. A belőle kilépő idegszálak nyomás alá kerülnek. A gerinc mellett futó izmok reflexes védekezésként görcsbe rándulnak, mely heves fájdalommal jár, ami mozgási kísérletre elviselhetetlenségig fokozódhat. A beteg gyakran a legkisebb mozdulatra sem képes a nagy fájdalom miatt. Abban a pózban marad, amiben a fájdalom felléptekor volt. Igyekezzen számára ezt a testhelyzetet minél kényelmesebbé tenni. Azonnali gyógyszeres fájdalomcsillapítást igényel, mert a nyomás alá került idegek hamar visszafordíthatatlan károsodást szenvedhetnek.

59

SÉRÜLÉSEK, SEBEK, SEBELLÁTÁS SÉRÜLÉSEK A SÉRÜLÉS FOGALMA – olyan külső /fizikai vagy kémiai/ kórok következtében létrejött károsodás, melyben a szervezet szöveti épsége megbomlik. A SÉRÜLÉS FAJTÁI – több szempont szerint csoportosíthatjuk. Okok szerinti csoportosítás: Mechanikai, vegyi, hő, elektromos és sugárzás okozta sérülések. Az ártalom erősségétől függően: ha a szövetek a bőrtakaró érintetlensége mellett károsodnak – zárt sérülés, ha a bőrtakaró is sérül – nyílt sérülésről – beszélünk. A szövetek érintettségétől függően bőr, csont, izom, ideg és ízületi sérülés. Ha csont és ízület nem sérül, akkor a sérülést lágyrészsérülésnek nevezzük. A sérülés a szervezetben történő károsodása alapján megkülönböztetünk vérzést /amikor a vérerek károsodnak/ és sebet /bőr szöveti állománya károsodik/. Ezek gyakran kombinálódnak egymással. A SÉRÜLÉS HATÁSAI  Korai hatások: Fertőzés, fájdalom, mozgásképtelenség, gyulladás, sokk, eszméletlenség, halál.  Késői szövődmények: A szervezet általános elfertőződése, krónikus gyulladás, tartós mozgási zavarok, bénulás, rokkantság. A SEB FOGALMA: A bőr folytonossága valamilyen külső vagy belső tényező hatására megszakad. A SEB FAJTÁI A KIVÁLTÓ TÉNYEZŐ SZERINT Mechanikai sebek:  Horzsolt seb: A sérülést okozó tárgy, nyomást gyakorol a bőrre, majd azon elmozdul. A sérülés felületes, de nagy fájdalommal jár, gyöngyöző vérzés kísérheti.  Szakított seb: A bőrbe hatoló eszköz távozásakor kiszakítja azt. A sebszélek szabálytalanok, nagy a vérzés és a fájdalom, könnyen elfertőződik  Metszett seb: Éles tárgy okozza, mely a bőr felszínén azzal párhuzamosan mozdul el (ilyenek a műtéti sebek). A sebszélek épek, vérzés jelentős lehet, jó a gyógyhajlama.  Vágott seb: Az előbbitől annyiban különbözik, hogy az éles eszköz a bőr felszínére merőlegesen, nagyobb erővel hat (pl. kard, balta), a sebszélek kevésbé épek, nagy vérzés, fájdalom és fertőzésveszély kíséri.  Zúzott seb: Tompa tárgy okozza a sérülést. A sebszélek roncsoltak, jelentős a fájdalom, kisebb vérzés és nagy fertőzésveszély.  Szúrt seb: Szúró eszköz /kés, kard stb./ okozza. Gyakori az életfontos sérülés, kívülről nem állapítható meg mélysége. Ahol az eszköz a testbe hatol az a sebnyílás. Ha ki is jut a másik oldalon, akkor kimeneti nyílás is van. Nagy a fertőzés és a vérzésveszély, a fájdalom változó.  Lőtt seb: Lőfegyverek által okozott sérülés. Három része van: bemeneti nyílás – lőcsatorna – és ha kijut a testből kimeneti nyílás. Változó a hatása, a lövedék útjától függ. Nagy a fertőzés veszély, lehet nagy vérzés és fájdalom is.

60

 Harapott seb: Élőlény fogai által okozott sérülés. Sebszélek egyenetlenek, a seb mély, fájdalmas erősen vérezhet. Igen nagy a fertőzés veszélye (veszettség). Az állatot a sérülést követően meg kell figyelni!  Csonkolás: Nagyon súlyos. Forgó alkatrész, járművek, gépek, eszközök okozhatják. Általában az ujjakat, végtagokat érinti. Ha teljes csonkolás amputációról beszélünk. Nagy vérzés és fertőzés veszély, és erős fájdalom kíséri. Kémiai sebek: Maró anyagok okozzák. Szervetlen lúgok, savak, vegyszerek, stb. Termikus sérülések: Hőhatás okozza (égés, fagyás). SEBELLÁTÁS A SEBELLÁTÁS SZABÁLYAI A sebellátás célja a vérzéscsillapítás és a fertőzések kialakulásának megakadályozása. A sebbel érintkező anyagnak sterilnek kell lennie kivéve, ha nincs kéznél. A SEBELLÁTÁS MENETE  Ültesse, vagy fektesse le a sérültet. Életveszélyes vérzést észlelve elsőként azt lássa el.  Tegye szabaddá a seb környékét: vegye le a sérült ékszereit, ruháit. A levetkőztetést kíméletesen végezze. Csak annyira vetkőztesse le amennyire feltétlenül szükséges. (SZEMÉREM!) Amennyiben nem tudja levenni a sérültről a ruhát viszont így nem fér a sebhez, az elsősegélyládában található ollóval (amennyiben a sérült beleegyezik) vágja le a ruházatot (ha lehet, a varrás mentén, így később esetleg helyreállítható).  Tisztítsa meg a sebet és környékét az esetleges szennyeződésektől. Az elsősegélyládában található tisztítókendő kiválóan alkalmas e célra (ha ez nincs, nedvesítsen meg egy steril mullapot). A seb szélétől kifelé töröljön. Figyeljen rá, hogy a sebbe ne kerüljön a folyadékból.  A fertőtlenítőszertől függően (a ma forgalomban lévők közül már a legtöbb a sebbe is kerülhet) fertőtlenítse a seb széleit (szintén a szélektől távolodó mozdulatokkal) illetve magát a sebet. Jódtartalmú fertőtlenítőszer használata előtt kérdezze meg a sérülttől, hogy esetleg nem érzékeny-e a jódra. Ha igen használjon más készítményt, ha nincs más, tekintsen el a sebfertőtlenítéstől (a súlyos allergiás reakció következményei sokkal súlyosabbak, majd a kiérkező mentőegység személyzete fertőtlenít). Alkoholos fertőtlenítőszereket ne használjon.  Fedje a sebet nagyságának megfelelő méretű steril mullappal. A lap mindenhol érjen túl a seben. A mullapot csomagolásból történő kivételekor vigyázzon a sterilitás megőrzésére. Vastagsága a vérzés mértékétől függ.  Ha a sebbe idegentest ékelődött, azt ne távolítsa el. A seb fertőtlenítését követően (az idegentestet is) vegye körbe steril mullapokkal. Ezt követően párnázza körbe steril vattával vagy összehajtott mullapokkal, mullpólyával. Az idegentest a pólyamenetek felhelyezésekor ne nyomódjon beljebb, ne mozduljon el.  A lapot mullpólyával, laza pólyamenetekkel rögzítse a sebre. Ha pólya nincs, rögzítheti a lapokat meghajtott háromszögletű kendővel vagy ragtapaszcsíkokkal is. A ragtapasz nedves, véres, zsíros, piszkos, szőrös, hajas bőrfelületen nem tapad.  A mullap rögzítését követően helyezze nyugalomba a sérült végtagot és a sérültet.

61

 A sebellátást kényelmesebbé és gyorsabbá teszi az ún. „gyorskötöző” pólya, melynél a pólya kezdeti részébe bele van varrva a többrétegű, steril mullap. Ez erősen vérző sérülések gyors ellátására kiváló.  A földdel láthatólag szennyezett sebek ellátása után a sérültet jutassa tetanusz elleni védőoltásra orvoshoz. Idejében (hat órán belül) adott védőoltással a tetanusz kifejlődése elkerülhető. Ez az eljárás állatok harapásakor is. RÖGZÍTŐ ÉS FEDŐKÖTÉSEK EGYSZERŰ FEDŐKÖTÉS, körkörös pólyamenetekkel: a steril lapot pólyamenetekkel, vagy ragtapasszal rögzítse. SAPKAKÖTÉS: A hajas fejbőr sérüléseinek ellátására használják.  Sapkakötés pólyával. 2 db 6x10 cm-es mullap szükséges hozzá.  Sapkakötés háromszögletű kendővel és pólyával: Helyezzen egy steril lapot a megtisztított, lefertőtlenített sebre, majd a lapra tegyen egy hosszában összehajtott háromszög-kendőt. Ezt követően, kérje meg egy segítőt (vagy magát a sérültet), hogy a kendőt hosszú szárainál fogva húzza lefelé. Ezt követően rögzítse a kendőt a homlok és a tarkó között 10×10-es pólyával, körkörös pólyamenetekkel. Utána a kendő hosszú szárait vagy a fejtetőn, vagy az áll alatt kösse össze. Figyeljen rá, hogy a pólyamenetek feltekerésekor nem csússzon el a sebre helyezett lap. A SZEM KÖTÉSE: A két szem együtt mozog, ezért a sérült szem „nyugalomba helyezéséhez” mindkét szemet fedni kell. A szemre helyezett lapot, a homlok és a tarkó közötti 3-4 körkörös pólyamenettel rögzítse, majd föntről ferdén vezesse rá a szemre (mint a kalózok szemkötése) a pólyamenetet. Ha egyszerre akarja fedni mind a két szemet, akkor úgy induljon el, mint az előbb, annyi a különbség, hogy miután ferdén levezette a pólyát, hátul ne ferdén vezesse el, hanem a tarkó alatt az ellenoldali fül alatt hozza előre az arcra, majd a másik szemre. A homlokra érve vezesse körbe a fejen a pólyát, majd a sérült szemre visszaérve, kezdje előröl a kört. Ha térben vizsgálja a kötést, az egy ”8”-ast formál. PARITTYAKÖTÉS: Az orr és az áll kötésére szolgál. Helyezzük a sebre a mullapokat, majd a mullapokra a gézből készített „bölcsőt”. A géz egyik szárát mindkét oldalt a fül felett a másikat a fül alatt vezessük el és kössük meg a tarkón. DESSAULT KÖTÉS HÁROMSZÖGLETŰ KENDŐVEL: A váll és a felkar rögzítésére használják. Helyezzen egy pólyatekercset a sérült hónaljba. Két háromszög-kendőnek különkülön csomózza meg a legnagyobb szögű sarkát. Az elsőt a sérült alkar alatt vezesse át, s rögzítse vele a végtagot a nyakhoz, úgy hogy a csomó a könyöknél van, s a test előtt átmenő szár a sérült oldalon megy a nyakhoz, az elülső szár pedig az ép végtag oldalán. A nyak mögött kösse össze a két szárat. A másik kendő csomója a vállon legyen, az egyik szár a test mögött, a másik a test előtt haladjon el. Az ép oldalon kösse össze őket. AZ UJJ KÖTÉSE: A pólyameneteket az ujjon a kézközépcsont első ujjcsonti ízületéig, a tenyér-, illetve a kézháti oldalon többször vezesse át, majd erre harántirányban, az ujj tengelyére 90 fokos szöget bezáró pólyamenetekkel rögzítse. A KÉZ KÖTÉSEI (kalászkötés): Az első pólyameneteket a csuklón végezze, majd a 3.- 4. pólyamenetet (a sérülés helyétől függően) vezessen fel a tenyérre/kézhátra, majd körbe a 62

kézen. Az ellenkező oldalon levezetve a pólya ismét áthalad a sérült területen, majd visszatér a csuklóra, ott egy kört tesz a pólyával és ismét a tenyérre jut fel. AZ ÍZÜLETEK KÖTÉSEI ("szilvamag" kötés): Az ízületeket mindig középállásban kell rögzíteni. A könyök, a térd és a sarok sebeinek fedőkötésére használja e kötést.

63

VÉRZÉSEK, VÉRZÉSCSILLAPÍTÁS LÁTHATÓ VÉRZÉSEK HAJSZÁLERES VÉRZÉS: Élénkpiros színű, gyöngyöző vérzés. Ültesse vagy fektesse le a sérültet. Emelje meg a vérző testrészt és tartsa úgy. Helyezzen fel fedőkötést a sebre. ÜTŐERES VÉRZÉS: Élénkpiros színű, lüktetve szívösszehúzódásoknak megfelelő ütemben ürülő vérzés.

(gyakran

spriccelve),

a

Teendők:  A megfelelő (a szív és a sérülés között található, a sérüléshez legközelebbi) ütőeres nyomásponton az érintett ér leszorítása. Nyomáspontok: A nagyobb ütőerek közül több a csontok mellett, a bőr közelében fut. Lüktetésük tapintással érezhető. A csonthoz közeli elhelyezkedés lehetőséget ad arra, hogy nyomást gyakorolva az érre, elállítsa a vérzést az általa ellátott területen. Ahol több nyomáspont is alkalmas a vérzés csillapítására, (pl. hónalj és a kar ütőere egy alkari vérzésnél), ott azt a nyomáspontot szorítsa el, amelyet biztosabban tud elnyomni. A legfontosabb nyomáspontok: Halántéki ütőér A hajas fejbőr vérzése esetén, a halántékcsonthoz nyomva. Állcsonti ütőér Az állkapocsszöglet előtt, másfél harántujjnyira. A száj és az ajak vérzésekor, az állkapocshoz nyomva. Nyaki ütőér Az ádámcsutka és a fejbiccentő izom közötti árokban található, a nyak sérülése esetén, a gerinchez nyomva. Az agy vérellátásában fontos szerepet tölt be, emiatt elszorítani, 10 percnél tovább nem szabad! Kulcscsont alatti ütőér A kulcscsont középvonalától kissé kintebb. A váll, a hónalj és a kar vérzésekor, felülről, hüvelykujjal a bordához nyomva. Hónalji ütőér A hónalji árok elülső harmadában található. A kar sérülése esetén, a váll ízületez nyomva Felkari ütőér A felkar belső oldalán, a két izomhas közti árokban fut. A kar sérülése esetén, a felkarcsonthoz nyomva.

64

Combhajlati ütőér Az ágyékhajlatban található, a szeméremcsont mellett. A láb fő ütőere. Az alsó végtag sérülései esetén, nagy erővel kell a combcsonthoz nyomva. Térdhajlati ütőér A térdhajlat belső oldalától indul, s a közepe felé tart. A lábszár sérülésekor, hátulról a térdízülethez nyomva.  Fektesse le a sérültet. Emelje a vérző végtagot magasra.  Helyezzen fel ütőeres nyomókötést. Amennyiben egyedül van jelen, tartsa leszorítva a nyomáspontot, míg segítség nem érkezik. Ha a sérült, állapotából adódóan képes önmagának leszorítani a nyomáspontot, Ön felhelyezheti a nyomókötést. Kivitelezése: Helyezzen a sebre/sebbe egy többrét összehajtott steril lapot, vagy steril pólyát (nyomópárna). Fedje a sebet steril lappal, majd helyezzen rá újabb nyomópárnát, végül rögzítse mindezt szoros, körkörös pólyamenetekkel. A kötés szorosságának mércéje, hogy a sérülésen túl ne tudjon pulzust tapintani. VISSZERES VÉRZÉS: Sötétvörös színű, egyenletesen, bőven ürülő vérzés. Teendők:  Fektesse le a sérültet.  Az érintett területről vegye le az ékszereket, a szorító ruhadarabokat lazítsa meg (ezek ugyanis akadályozzák a vér visszafolyását a szív felé).  A vérző végtagot emelje magasra, tartsa így, vagy támassza alá (ha a sérült tud, segítsen)  Következő lépés a visszeres nyomókötés felhelyezése: Fedje a sebet steril lappal (ha üreges a seb, további lapokkal töltse ki az üreget, majd fedje újabb lappal). Helyezzen a sebre/sebbe egy steril nyomópárnát, majd mindezt szoros (az ütőeresnél valamivel lazább), körkörös pólyamenetekkel rögzítse. SZORÍTÓKÖTÉS: A végtag teljes csonkolása esetén alkalmazandó. Teendők:  Egyik segélynyújtó leszorítja a megfelelő ütőeres nyomópontot, a másik pedig elkészíti a kötést.  A végtagra, a sérüléstől kissé fölfelé helyezze fel a szorítást. A kötés készíthető bármilyen textilanyaggal, ami elég erős, megfelelő szélességben szorítja a végtagot. Ha keskeny anyaggal szorítja le, fennáll a veszélye, hogy az izomba bevágva, további súlyos sérülést okoz. Legjobb eszköz erre a háromszögletű kendő.  Ha nincs elég ereje olyan szorosra húzni, hogy elálljon a vérzés, a kendő 2 végét tekerje rá egy botra, majd azt forgatva húzza egyre szorosabbra a kötést. A leszorítás időpontját pontosan meg kell jegyezni, mert ha elhúzódik a mentés, akkor a kötést az alatta lévő szövetek elhalásának elkerülése miatt, óránként néhány percre fel kell engedni, majd ismét visszaszorítani.  A szorítókötések csak átmenetileg alkalmazhatóak, egy vagy másfél óráig, mert ezen időn

65

túl lehetséges a végtag elhalása. Ha ennyi idő alatt sem sikerül a sérültet eljuttatni az orvoshoz, akkor a rögzítést néhány pillanatra lazítsa, majd újra szorítsa meg. A meglazítás ideje alatt a sebet nagyobb tömegű gézzel nyomja össze a vérzés megakadályozására. Általánosságok:  A kötést, átvérzés esetén, ne vegye le, hanem helyezzen fel újabb réteget az előző kötésre.  A sérült az ellátást követően maradjon fekve. A vérvesztés mértékétől függően alkalmazzon keringésjavító fektetést, illetve amennyiben nincs ellenjavallata, itathatja a sérültet (pótolván az elvesztett vért). TESTNYÍLÁSBÓL TÖRTÉNŐ VÉRZÉS FÜL: Általában gyenge, vénás vérzés. A kiváltó ok a dobhártya illetve a hallójárat idegentest okozta sérülése. Teendők: Ha van fülbevaló, vegye ki, majd helyezzen fel parittyakötést ORR: Szintén inkább vénás vérzés. Teendők: Ültesse le a sérültet, hajtsa előre a fejét. Kérje meg, hogy a száján keresztül vegye a levegőt, majd szorítsa össze az orrcimpáit az orrnyereg alatt. Tegyen hideg vizes borogatást a tarkójára. Ha 5-10 perc alatt nem áll el a vérzés, jutassa szakemberhez. Ha a vérzés elállt, 1-2 óráig ne fújja ki az orrát és kerülje a fizikai munkát. Ha sérülés miatt lépett fel a vérzés, helyezzen rá parittyakötést. SZÁJ: Származhat a szájüregből (fogmeder, nyelv), a garatból, a tüdőből, a nyelőcsőből és a gyomorból is. A hányadékkal távozó vér sötétebb jellegű illetve kávébarna, kávézaccszerű. Teendők: Cél a vérzés csillapítása és a vér légutakba kerülésének kivédése (fejét kissé hajtsa előre).  Fogmedri vérzés: A sérült harapjon rá egy összehajtott steril lapra.  A nyelv vérzése: Szorítson egy steril lapot a vérző területre. Mindkét esetben juttassa a sérültet kórházba.  Légúti vérzés: A felköhögött köpet véres, vagy vér, általában élénkpiros. Bő vérzés esetén a képhez a légzés elégtelensége is társul. Teendő: Pozícionálja a sérültet a légzés javítása érdekében (félülő helyzet). Ha a tüdő sérülése miatt lépett fel a vérzés, az érintett mellkasfél összenyomatásának hatására akár el is állhat. Ha a sérültnél a sokk jeleit észleli, alkalmazzon keringésjavító fektetést, azzal a különbséggel, hogy a sérültet nem laposan, hanem felsőtestét kissé alátámasztva (kb. 30-40°) fektesse. Az erős vérzés légúti elzáródást, fulladást okozhat. Ha a lélegeztetés a szájból/légútból ürülő, azt kitöltő vér miatt nem kivitelezhető, csak mellkaskompressziót végezzen.  Emésztőrendszeri vérzés: Véres, vagy kávézacc-szerű a hányadék. Fekélyek, daganatok, sérülés okozhatja, gyakran kíséri fájdalom. Az áldozatot fektesse hanyatt, felsőtestét és térdeit támassza alá. A has így ellazul, enyhül a fájdalom. Hányás esetén fordítsa oldalra. Nem ihat, nem ehet. Hívjon mentőt. NŐI VÉRZÉS: Általában hasi görcscsel járó, hirtelen jelentkező, női ciklussal nem minden esetben összeegyeztethető, erős vérzés a hüvelyen át. Legtöbbször visszeres jellegű, de lehet ütőeres is, ez életveszélyes állapotot idézhet elő (méhen kívüli terhesség). Teendő: Helyezzen a szeméremrés elé több réteg steril lapot. Fektesse az áldozatot laposan, alátámasztott felsőtesttel és térddel, a fájdalom enyhülése érdekében. Nem ehet, nem ihat. A sokk jeleinek észlelésekor alkalmazzon keringésjavító fektetést. Hívjon mentőt.

66

BELSŐ (látható külső vérzés nélküli) VÉRZÉSEK  Oka lehet külső fizikai hatás (főként tompa tárgy okozta erős ütés) vagy belső elváltozás. A belső szervek vagy erek sérülése okozza.  A vérzés a test-, vagy az érintett szerv üregébe történik. A sérülés külső jelei (zúzódás, véraláfutás a bőrön), az előzmények, a fájdalom és a vérzés mértékétől függően kialakuló sokk utal rá. A vérzés csak műtéti úton állítható el, emiatt minél hamarabb hívjon mentőt.  Ha a sérült a sokk jeleit mutatja, alkalmazzon keringésjavító fektetést. A belső (testüregei) vérzések a nagy testüregek szerint lehetnek: koponyaűri, mellűri, hasüregi vérzések. A VÉRZÉS SZÖVŐDMÉNYEI A SOKKOS SÉRÜLT FELISMERÉSE:  A pulzus száma emelkedik, tapinthatósága gyengül (végül nem lesz tapintható).  A sérült szomjas, fázik, egyre nehezebben kap levegőt (nincs vér, ami szállítsa az oxigént, vagy nem jut el a tüdőbe).  A bőr, vértelensége miatt hűvös tapintatú.  Az energiatartalékok kimerülését jelzi, a nagycseppes verejtékezés megjelenése.  Eszmélete az utolsó pillanatig megtartott, csak közvetlenül a keringésmegállás előtt veszíti el.

67

A CSONTOK, ÍZÜLETEK SÉRÜLÉSEI A MOZGÁS SZERVRENDSZERE A CSONTVÁZRENDSZER A mozgás szervrendszerének passzív része. A csontok egyrészt testünk szilárd vázát képezik, másrészt fontos testüregeket határolnak, védve a bennük elhelyezkedő létfontosságú szerveket. A csontok fajtái: Alakjuk szerint megkülönböztetünk hosszú csöves csontokat, rövid csontot, szabálytalan alakú csontot és lapos csontot. A csontok összeköttetései: Lehet megszakított és folytonos. A folytonos összeköttetéseknél a csontok porccal, kötőszövettel vagy csonttal rögzülnek egymáshoz. A megszakított összeköttetés az ízület. Egy ízületet általában két csont alkot. Egyikük képezi az ún. ízületi árkot, melybe illeszkedik, a másik csont által képezet ízületi fej. Az ízületeket ízületi tok, erős szalagok és izmok veszik körül. A koponya - Arckoponyára és agykoponyára osztjuk. Az arckoponya csontjai:  Felső állcsont: Az orr két oldalán található, az arc legnagyobb részét adja. A szájüreg tetejét alkotó csontos szájpad e csont része. Alsó nyúlványába helyezkedik el a felső fogsor.  Orrcsont: Az orr hátsó részét képezi.  Alsó állcsont: Az egyetlen koponyacsont, mely egy másik koponyacsonthoz ízülettel kapcsolódik. Az ízület a fül előtt helyezkedik el. A csontba ékelve található az alsó fogsor. Az agykoponya csontjai:  Homlokcsont: A homlok, az orr és a szemüreg felső falának alkotásában vesz részt. Erős csont.  Halántékcsont: Alsó felszínén található ízületi árokba ízesül az alsó állcsont szára. A fül mögött található kiemelkedő része a csecsnyúlvány. A leggyengébb koponyacsont.  Nyakszirtcsont: A tarkót alkotja. Alsó része adja a koponya alját. A rajta található nyíláson („öreglyuk”) lép be a gerincvelő a koponyába. A lyuk mellett két apró ízületi felszín található, itt ízesül az I. (nyak)csigolya a koponyához.  Falcsont: A koponyatetőt alkotja, viszonylag erős csont. A koponyaalap: Az agykoponya üregének alsó része. Alkotásában több csont vesz részt. Elülső - középső - hátsó részre osztjuk. Koponyát ért ütés következtében fellépő sérülése veszélyes, mert utat nyit a kórokozóknak a koponya ürege felé. Törésének jellegzetes tünetei vannak (lásd. 5. modul) A gerinc: 32-37 csigolya alkotja. Belsejében létrejövő üregben, folyadékban úszva található a gerincvelő, melyben futnak az információkat szállító idegszálak. A folyadék az agyvíz, mely védi a gerincvelőt a fizikai hatásoktól. Szakaszai: Nyaki gerinc (7 csigolya), háti gerinc (12

68

csigolya), ágyéki gerinc (5 csigolya), keresztcsont (5 összecsontosodott csigolya), farkcsont (3-5 összecsontosodott csigolya). A mellkas: Elölről a szegycsont, hátulról a háti gerinc, két oldalról a bordák alkotják. A bordák a csigolyákhoz hátul ízülettel kapcsolódnak. Elöl az első 7 borda egyedül, a következő 3 közös porccal kapcsolódik a szegycsonthoz. Az utolsó 2 borda a mellizmokba ágyazódik. A medence: Az alsó ágyéki csigolyák, a keresztcsont, a farkcsont és a két medencecsont alkotja. A medencecsontok: elöl a két szeméremcsont, oldalt a két csípőcsont és az ülőcsont. A csontok csatlakozása egy nyílást hoz létre melyen át fontos és nagy erek és idegek haladnak át az alsó végtag felé. A medence törésekor ezen erek sérülése életveszélyes vérzést, az csontsérülés pedig nagy fájdalmat okozhat. A felső végtag: A végtag törzshöz való kapcsolódásában 3 csont vesz részt. A kulcscsont a szegycsont felső részéhez ízesült, másik végével pedig a lapockához csatlakozik. A lapocka a felkar felső ízületi fejével együtt képezi a vállízületet. A felkarcsont alsó részé és az alkart alkotó orsó és singcsonttal alkotja a könyökízületet. Az alkar két csontjának másik vége, a csukló alkotásában vesz részt. Az orsócsont csuklótáji részénél, a csont mellett, a hüvelykujj vonalában tapintható a csuklóartéria, mely a pulzus minőségének vizsgálata során kap jelentőséget. Az alsó végtag: A combcsont és a medence csontjai által kialakított árok alkotja a csípőízületet. Szalagjai rendkívül erősek. A térdízületet a combcsont alsó vége és a lábszárcsont felső vége alkotja. A lábszár alkotásában résztvevő szárkapocscsont a lábszárcsonthoz kapcsolódik egy apró ízülettel. A bokaízület a lábszár- és a szárkapocscsont alsó vége és a lábtőcsontok ízesüléséből alakul ki. Erős ízület AZ IZOMRENDSZER Az izmok a mozgás szervrendszerének aktív részei. Vázizmaink ún. harántcsíkolt izmok. Ez az izomfajta akaratunktól függően működik, erőteljes és gyors működésre képes, de fáradékony. Az izmok a csontok apró árkaiban, kinövésein rögzülnek inak segítségével. Az inak összehúzódásra, nyúlásra nem képesek, rugalmatlanok. Az izmok vérellátása bőséges, működésükhöz sok oxigén kell. Jelentős ütőeres és visszeres kapacitásuk van. Az izmok működése: A agyi központba befutó, ott feldolgozásra kerülő ingerületre adott válasz eredményeként az izom összehúzódik, majd elernyed és „pihen”. A „pihenés” ideje alatt nem lehet ismét ingerelni. Azonban ha másodpercenként több mint 30 inger éri, nincs ideje elernyedni, így tartósan összehúzódott állapotban (tetániás görcsben) marad. Az izom összehúzódását, csak megfelelő erejű inger válthatja ki, e felett viszont, minél erősebb az inger, annál nagyobb erejű összehúzódást okoz. Izomtónus: A mozdulatlan izomnak is van tartása, tónusa. E normál tónus feltétele az élettani izomműködéshez. Vannak esetek, amikor ez a tónus csökken (az izomműködés nehezedik, esetleg kivitelezhetetlenné válik), megszűnik (eszméletlenség, alsóvégtagi bénulás) vagy épp fokozódik (agyi keringészavar, hasi izomvédekezés). Részletes izomtan Az elsősegélynyújtás során jelentőséggel bíró izomcsoportokat érintve:  A felkar izmai: A felkart hajlító izom az elülső, a feszítőizom a hátulsó oldalon fut. A kar

69

belső oldalán, a hajlító izom mellett tapintható a felkari ütőér, melynek a kar ütőeres vérzéseinek csökkentésekor van jelentősége.  A hasizom: Több, főleg lapos izom alkotja. A hasüregben zajló, a hashártyát is érintő folyamatok (gyulladás, vérzés) hatására a hasfal izmai tartósan összehúzódott állapotba kerülnek. Ezt hívják izomvédekezésnek, melynek észlelése fontos figyelemfelhívó jel.  A végtagok izmai: A végtagok (főleg az alsó) izmai nagy munkát végeznek. A normális működéshez sok oxigén kell, emiatt erezettségük bőséges. Ezen erek keringésének zavara (érszűkület, érelzáródás) az érintett végtag fájdalmához (mozgáskor kifejezett), terhelhetőségének csökkenéséhez, vagy akár működésképtelenségéhez vezethet.  A nyak izmai: A fejbiccentő izom a kulcscsonton és a szegycsonton ered és a fül mögötti koponyacsont kiemelkedésén tapad. A fejet az ellentétes oldalra fordítva, az izom jól kiemelkedik. Belső széle mentén tapintható a közös nyaki verőér, melynek hiánya a keringés hiányát jelenti. A CSONTTÖRÉS A CSONTTÖRÉS JELLEMZŐI (nem feltétlenül van meg minden tünet)  Deformitás: A törött testrész alakja megváltozik.  Fájdalom: A sérült testrész fájdalmas.  Rendellenesen mozgathatóság: Az érintett testrész más irányba is hajlik, mint normális esetben.  Funkciókiesés: A sérült nem tudja használni a sérült testrészt (nem tud fogni, lábra állni, stb.).  Mozgatásra recsegés: Erről a sérült beszámolhat, meglétének vizsgálata azonban szigorúan TILOS. A CSONTTÖRÉSEK FAJTÁI Zárt: A törött csont felett nincs olyan seb, melyet a törött csont okozott volna. Nyílt: A törött csontvégek egyike kiszúrta a törés felett a bőrt. Gyakran a seb mélyén kilátszik a csont. A TÖRÉSEKHEZ TÁRSULÓ VÉRZÉSEK Zárt törés esetén is fennáll a lehetőség, hogy a csont körül futó nagy erek valamelyike sérül. A szövetek közé történő vérzés jelentős mennyiségű lehet, sokkhoz vezethet. Vérzés lehetséges mértéke:  Felkartörés 100-180 ml  Alkartörés 50-400 ml  Mellkasi sérülés 500-3000 ml  Medencetörés 300-2000 ml  Combcsonttörés 300-2000 ml  Lábszártörés 100-1000 ml ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS  Legfontosabb a törött testrész passzív mozgását megakadályozni, rögzíteni. Így egyben fájdalmat is csillapít. Ezt különböző rögzítésekkel érheti el.  Ha a helyszín biztonságos, helyezze nyugalomba a sérültet (ültesse/fektesse le). 70

 Tegye szabaddá a sérült területet, vetkőztesse le a sérültet. Ha talál sebet, lássa el.  Rögzítse a sérült testrészt. A rögzítés módja a sérült csonttól függ. A végtagot mindig a talált helyzetben kell rögzíteni. „Kiegyenesítéssel” tilos próbálkozni, mert nagy fájdalmat és beláthatatlan további sérüléseket okozhat.  A nyílt törésnél a rögzítést meg kell előznie a sebellátásnak. A csontvégek felszínre kerülése miatt, a sebfertőződésen felül a csontvelő fertőzés veszélye is fennáll. Ha a törött csontvég nagy része látszik ki a sebből, akkor a sebellátást a sebbe ékelődött idegentestnél tanultak szerint végezze. Szabályos sebellátást követően rögzítse a testrészt. A RÁNDULÁS ÉS A FICAM Röntgenvizsgálat nélkül a törés nem zárható ki, ezért a helyszínen mindig törésnek tartjuk! Rándulás – Külső erő hatására az ízület állása és funkciója megváltozik, az ízületi fej kimozdul, de az erőbehatás megszűntével visszatér az ízületi vápába: Tünete a fájdalom és a duzzanat. Ficam – Külső erő hatására az ízületi fej kiugrik az ízületi vápából és az erőbehatás elmúltával sem tér oda vissza, rossz helyzetben rögzül. Tünete a fájdalom, duzzanat és a rugalmas rögzítettség.

71

A LEGGYAKORIBB SÉRÜLÉSEK TESTTÁJAK SZERINT A FEJ SÉRÜLÉSEI A fejet ért közvetlen vagy közvetett erőbehatás következménye. Magasból esés, gázolás, ütközés alkalmával gyakori sérülés. A FEJ SEBEI: A fej bő erezettsége miatt, még az apró sebek is bőségesen véreznek, ijesztő képet mutathatnak. AZ ARCKOPONYA SÉRÜLÉSEI  A lágyrész sérülései igen gyakoriak. Gyakori az állcsont, az állkapocs és az orrcsont törése is. Direkt traumára következik be.  Az állcsont törése: Fájdalmas, a szájba betekintve a fogsor deformitása (lépcsőképződés) látható. Nehezített a harapás. Az állkapocscsontra felhelyezett parittyakötéssel valamelyest rögzíthető.  Az állkapocscsont törése: Fájdalmas, a szájba betekintve a fogsor deformitása (lépcsőképződés) látható. Nehezen vagy nem tud beszélni. Ellátása parittyakötéssel történik.  A rágóízület ficama: Lehet szokványos. A sérült száját nem tudja zárni, az ízület fájdalmas, duzzadt. Folyik a nyála.  Orrcsonttörés: Rendkívül sérülékeny, direkt trauma hatására sérül. Orrvérzés, orrgyöki fájdalom jellemzi. Lehet nyílt törés, az orr duzzanata, elszíneződése.  A szem sérülései: A szem sérüléseit a bele kerülő, bele csapódó idegentestek, idegen anyagok okozzák. Szembe ékelődött idegentestet ne kísérelje meg eltávolítani. Amennyiben mérete lehetővé teszi a szem fedését, akkor kösse be mindkét szemet, ha nem, akkor hagyja érintetlenül és gondoskodjon a mentőhívásról. AZ AGYKOPONYA SÉRÜLÉSEI: A fej bőre jó vérellátású, ezért kisebb sérülés is nagy vérzést tud okozni. Az agykoponyát ért erőbehatásra sérülhet a fejbőr, a koponyacsontok és az agy. KOPONYASÉRÜLÉS OKOZTA ESZMÉLETZAVAR: Az eszméletvesztés az agyállomány közvetett sérülése miatt lép fel, tartóssága az agysérülés mértékének függvénye. Súlyosság szerint lehet: agyrázkódás, agyzúzódás (koponyaűri vérzéssel társul).  Agyrázkódás: A sérülés pillanatában az egyén eszméletét veszti, majd pár perc elteltével magához tér. Tudata zavart, a baleset körüli percekre nem emlékszik. Szédül, hányingere van, hányhat. Gyakran panaszkodik látászavarról (homályos látás, kettős látás). Megtörténhet, hogy percekig zavartan viselkedik, megismétli a már megválaszolt kérdéseket, magára hagyva elkóborol.  Az agyállomány roncsolódása: A kép az előbb felsoroltakhoz nagyban hasonló. A panaszok erőteljesebbek lehetnek, az eszméletre térés hosszabb idő után, vagy nem következik be. Általában kisebb-nagyobb koponyaűri vérzéssel társul, mely, ha kis érből származik, egyértelmű jelei csak később (akár napok múlva) jelentkeznek. Jelei: Eltérés a két szembogár nagyságában, rendkívül erős fejfájás, hányinger-hányás, szédülés, zavart tudat/eszmélet.

72

Elsősegélynyújtás: Eszméletlen koponyasérültet (ha kizáró oka nincs) helyezzen stabil oldalfekvő helyzetbe. Amennyiben a fülből vér ürül, fordítsa a vérző oldalra. Fülére tegyen parittyakötést. A NYAK LÁGYRÉSZSÉRÜLÉSEI  Sérülhet a légcső, nyelőcső, nyaki erek, idegek, izmok, stb.  Legfontosabb a szabad légút biztosítása, fenntartása és a vérzéscsillapítás. Nehéz eldönteni, hogy melyik legyen az első (1. LÉGÚT)  A vérzéscsillapítás nagyér sérülésekor minden eszközzel megengedett A MELLKAS SÉRÜLÉSEI Sérülhet a mellkas csontos váza (bordák, szegycsont) illetve a mellüregben található szervek, erek. BORDATÖRÉS: A bordákat ért közvetlen ütés, vagy a mellkas túlzott összenyomatása okozza. A törött bordák száma, a törések helye és a járulékos sérülések határozzák meg a kimenetelt és a helyzet súlyosságát.  Egyszeri bordatörés: 1 borda, 1 helyen törik.  Sorozat-bordatörés: Több borda törik (minimum 3), egymás alattiak, töréseik vonalat képeznek  Többszörös bordatörés: A borda több helyen tört el. Amennyiben sorozat-bordatöréssel társul, ablakos bordatörésről beszélünk. A két törés közötti rész a mellkassal ellentétesen mozog (belégzéskor besüllyed, kilégzéskor kiemelkedik), mintegy „ablakot” nyit a mellkasba. A bordatörés járulékos sérülései: „Légmell” / „Vérmell” Törött borda (belülről) vagy a mellüregbe hatoló idegentest (kívülről) átszúrja a mellhártyát (és gyakran a tüdőt is megsérti). A mellhártya 2 lemeze közötti negatív nyomás az oda kerülő vér illetve levegő miatt megszűnik, az érintett oldali tüdőfél „összeesik”, működésképtelenné válik. Ha a mellhártya lemezei közé levegő kerül légmellről, ha vér kerül, vérmellről beszélünk. Vérzés esetén a vérvesztés sokkhoz vezethet, hisz az összeesett tüdő helyére több liter vért is veszíthet a sérült. A légmell legsúlyosabb formája az ún. feszülő légmell. A létrejött seb lebenyei szelepkén működnek. Belégzéskor a szívóhatás miatt befelé hajlanak, beengedik a levegőt. Kilégzéskor azonban (szintén a nyomás miatt) összefekszenek, a levegő nem tud távozni. Így minden egyes légvétellel egyre több és több levegő kerül a mellhártya lemezei közé, ez pedig életveszélyes állapotot fog okozni. A növekvő levegőmennyiség teret fog hódítani magának a mellüregben, összenyomva az ott lévő szerveket. (ép tüdőfél, szív, nagyerek). Ez közvetlen életveszélyt jelent. A mellüregben futó nagyerek megtöretése keringési akadályt fog jelenteni. A sérült sokkba esik, nyaki erei kidüllednek, bőre szederjes (livid), hideg verejtékes lesz. Önmagában a tüdő sérülései is életveszélyes állapothoz vezetnek, a vérvesztés, a fájdalom és a csökkent légzőfelület miatt. Tünetek:  Baleseti mechanizmus.  Szúró mellkasi fájdalom az érintett területen, mely mozgásra, nyomásra, mély légvételre fokozódik. A fájdalom a belégzést félúton megállítja, a sérült nem tud mély levegőt venni (sok apró légvétel = felületesen lélegzik).

73

 Légmell (kivált, ha feszülő) esetén, a sérült nehezen lélegzik. Feszülő légmell esetén állapota gyorsan romolhat, nyakán az erek megduzzadnak, arca szederjessé válik. Hamar a sokk tüneteit fogja mutatni. Elsősegélynyújtás:  A sérültek legtöbbször önmaguktól felveszik azt a pózt, melyben a legkevésbé fáj a légvétel, ilyenkor hagyjuk őket ebben a helyzetben (természetesen, ha a sebellátás így kivitelezhető)  Amennyiben mégsem, akkor helyezze abba a testhelyzetbe, melyben a legfájdalmatlanabb és a leghatékonyabb a légvétel (félülő helyzet).  Amennyiben látható seb van, a pozícionálás előtt lássa el azt.  A mellkasfalon áthatoló sérülés esetén, csak a seb környékét fertőtlenítse, nehogy fertőtlenítőszer kerüljön a mellüregbe. A sebet steril lappal fedje, majd a légmell kivédése céljából, a lapot a seb méretének megfelelő, a levegő számára átjárhatatlan anyaggal borítsa. E célra kiválóan alkalmasak a kötszerek csomagolásai (belsejük steril), bármilyen zacskó, mely még soha nem volt megnyitva (a gyártás során alkalmazott eljárások miatt, belsejük szintén steril). Fontos, hogy a fedés túlérjen a seb szélein, a biztonságos rögzíthetőség miatt. Felhelyezést követően széleit ragtapasszal ragassza le, így légmentesen zárni tudja a sebet, nem jut be több levegő. Ha nincs megfelelő anyag a fedéshez, akkor a steril lapot felülről lefelé haladva, egymást félig fedő ragtapaszcsíkokkal (tetőcserépszerűen) rögzítse.  Feszülő légmell esetén el kell érni, hogy a mellhártyák közé került levegő távozni tudjon a seben át, be azonban ne juthasson. Ehhez egy „szelepet” kell készíteni. Az előbb felhelyezett kötés egyik sarkát ne ragassza le, így kilégzéskor a levegő ott távozni tud. Belégzéskor az érintett saroknál, a fedőkötés, a szívóerő hatására hozzáfekszik a mellkashoz, így lezárja a levegő útját, az nem tud bejutni a mellüregbe. A MELLŰRI SZERVEK SÉRÜLÉSEI: A tüdő sérülése közül az előbb említett légmell a leggyakoribb. Nagyobb erejű fizikai behatás a tüdő roncsolódását eredményezheti, ez esetben a mellkasi fájdalom és a nehezített légzés mellég véres köpet illetve a sokk jelei is társulhatnak. A mellkast ért hirtelen, nagy erejű ütés (hasonlóan az AED által leadott elektromos ütéshez) a szíven sérüléseket, ritmuszavarokat akár szívmegállást is előidézhet. A HAS SÉRÜLÉSEI A hasfal épségét tekintve megkülönböztetnek nyílt (áthatoló) és zárt (fedett) hasi sérülést. A nyílt sérülés általában direkt erőbehatás következménye (szúrás, vágás), míg a zárt sérülések oka leggyakrabban tompa erőbehatás (rúgás, esés, gázolás). A hasi sérülés mindkét esetben érintheti a hasfalat, a hasi szerveket, a hasban futó nagy ereket. A hasi szervek átfúródhatnak, elrepedhetnek, roncsolódhatnak. Súlyos erőbehatás (gázolás) gyakran jár máj, vagy lépsérüléssel, mely mindkét esetben jelentős vérzést is von maga után sokkot váltva ki. Az erős fájdalom életveszélyes vérzés nélkül is vezethet sokkhoz. Elsősegélynyújtás: Megegyezik a hasi fájdalomnál leírtakkal. Helyezze nyugalomba a sérültet, pozícionálja. Ha nyílt hasi sérülése van, lássa el a sebet és fedje sterilen. Tilos ennie, innia, bármennyire is követeli a vizet. Ha a sérültet hasba szúrták és az eszköz még benne van, ne húzza ki. Lássa el a sebet a sebbe ékelt idegentestnél tanultaknak megfelelően.

74

A MEDENCE SÉRÜLÉSEI Törhet maga a medence és ficamodhat a csípőízület (csípőficam), bár ez meglehetősen ritka. A törés lehet súlyos, akár életveszélyessé is válhat. Jelentős, durva erőbehatás eredménye (magasból esés, gázolás, megtaposás, nagy erejű ütközés). A fájdalom nagyon erős, már önmagában is sokkot okozhat. A medencén át a lábakra kilépő nagy erek a medence tört végei által sérülhetnek és gyors, nagy mennyiségű vérvesztést okoznak. A fájdalom mellett a sokk tüneteit észlelhetőek. A baleseti mechanizmus ismerete megerősíti a sérülés gyanúját. Elsősegélynyújtás: Kimentés szükségessége esetén alkalmazzon tálcafogást. A sérült megemelése előtt combjait és lábszárait kösse egymáshoz (ha nincs deformitás), így rögzítse a medencét. Egyébként hagyja őt a talált helyzetben (ideális hanyatt fekve), még gyanú esetén se mozgassa. Medencéjét két oldalról támassza meg, lábait az előbb említett módon kösse össze. Takarja be. Hívjon mentőt! A GERINC SÉRÜLÉSEI A medence sérüléséhez hasonlóan durva vagy direkt erőbehatás következtében sérülnek a gerincet alkotó csigolyák. Veszélye, hogy a tört csontvégek megsértik a gerincvelőt. A benne futó idegszálak által ellátott funkció azonnal leáll, kikapcsol. Az érintett területen lévő erek tónusukat veszítik. Esetenként létrejön a gerincvelő károsodása törés nélkül is. Ilyenkor a gerincvelő vongálódásának hatására szöveti duzzanat alakul ki, mely elnyomja az idegszálakat. A gerinc sérülésére utal a baleseti mechanizmus, a sérült panaszai (hátfájdalom), helyi duzzanat az érintett csigolyák felett, esetleg végtagbénulás. A gerincvelő sérülésének magassága alatti területek működése megszűnik. Minél magasabban van a gerincvelő sérülése, annál súlyosabb állapotot okoz. Az erek tónusvesztése sokkhoz vezethet. A gerinc nyaki szakasza védtelenségéből adódóan rendkívül sérülékeny. Motoros balesetek, magasból esés, sekély vízbe fejest ugrás alkalmával gyakran sérül. A 4. nyakcsigolya alatt lépnek ki a rekeszizomhoz futó idegek. Ha a gerincvelő e csigolya magasságában vagy felette szakad el/sérül meg, a sérült légzés azonnal leáll. Nem jut el az ingerület a rekeszizomhoz, mely pedig a legfontosabb légzőizmunk. Elsősegélynyújtás: Mérje fel a sérült állapotát. Hívjon mentőt! Ne engedje a sérültet mozogni, felülni, felállni (zavart tudat esetén ez nehézséget jelenthet). Minden mozgás tilos. Hagyja a talált helyzetben (ha fontosabb dolog nem indokolja a mozgatást), védje a lehűléstől. Maradjon mellette. A VÉGTAGOK SÉRÜLÉSEI Kéz – csukló – alkar: A végleges rögzítés elkészüléséig, az ép karral támasztassa alá a sérült végtagot, majd háromszögletű kendő felhelyezésével rögzítsük az alkart. Felkar-, kulcscsont: Helyezzen fel az ún. Dessault-kötés háromszögletű kendővel. Combcsont: Nagyobb erőbehatás okozza. Időseknél a csontok mésztartalmának csökkenése miatt, kisebb erő hatására is eltörhet. Esetükben leggyakrabban a combcsont nyak törik (combnyaktörés). Ez

75

esetben jellemzően az érintett lábfej kifelé fordult, és a sérült láb rövidebb. Nagy fájdalommal és combcsont törés esetén vérvesztéssel járhat. Mozgatni tilos, talált helyzetbe rögzítendő a végtag. Lábszár: Biztonságos helyszínen fektesse a sérültet, a végtagot helyezze nyugalomba. Alkalmi rögzítő eszközzel, vagy a sérült végtagot az éphez rögzítéssel ne kísérletezzen. Csonkolás (amputáció): A végtag levágásához nagy fizikai erő kell (gázolás, munkagépek, stb.). A vérzés mértéke és a fájdalom általában jelentős, nagy a sokk veszélye. Az amputáció lehet teljes (a végtag teljesen külön van a testtől), vagy részleges (a végtagot valamennyi szövet még összeköti a testtel). A végtag teljes csonkolása:  A sérültet fektesse le, a végtagcsonkot emelje magasra.  Megtörténhet, hogy a seb lebenyei úgy összefekszenek, hogy lezárják az ereket így nem lesz nagy vérzés. Legtöbbször azonban nagy erek sérülnek, melyből jelentős a vérvesztés. Ennek ellátása elsődleges. Mivel a végtagcsonkra nem lehet nyomókötést felhelyezni, ezért szorítókötést kell alkalmazni. Amikor a vérzés eláll, tisztítsa meg a sebet a durva szennyeződésektől, fertőtlenítse és kösse be.  A levágott végtagrészt (amputátumot) mindig meg kell keresni, mert megvan az esély a végtag helyreállítására. Az amputátumot szintén tisztítsa meg a szennyeződéstől és fertőtlenítse le, majd tegyen rá steril, száraz kötést. Ezt követően tegye bele egy steril zacskóba (minden, még ki nem bontott zacskó, belülről az), majd zacskóstól tegye egy másik zacskóba/edénybe, melyben víz és jég is van. A jég beszerezése nehéz lehet, de ha módjában áll, alkalmazza. Fontos, hogy ne csak jeget, hanem vizet is tegyen a zacskóba, mert a jég önmagában károsíthatja a szöveteket. A végtag részleges csonkolása: Az amputátumot a csonkhoz még szövetek rögzítik. Ez esetben is valószínű a nagy vérzés. A csonkolás mértékétől függően helyezzen nyomó illetve szorítókötést. A végtagot és az amputátumot együtt kell ellátni és rögzíteni.

76

HELYI HŐÁRTALMAK ÉGÉSI SÉRÜLÉS Amennyiben a testhőmérsékletnél jelentősen melegebb gőz, gáz, láng, folyadék, forró tárgy, sugárzás, stb. éri a test felületét, égési sérülés keletkezik. A károsodott terület pontos (%-os) meghatározására, egységesen a „Wallace-féle kilences szabály” - t alkalmazzák. Ez felnőttek, illetve 15 év feletti gyermekek esetén használható. Szintén kiszámítható az égett felület nagysága, ha a sérült tenyerét (ujjak nélkül) 1 %-nak veszi, és ahhoz viszonyítja a sérülés nagyságát. A keletkező sérülést súlyosság szerint 4 fokozatra osztják: I. fokú

II. fokú

III. fokú IV. fokú

Csak a bőr legfelső rétegeit érinti, a sérült felület kissé duzzadt, vörös, fájdalmas. A bőr apró redői elsimulnak (olyan mintha „kivasalták” volna). A bőr összes rétege érintett. Ilyenkor az égés nem tisztán másodfokú, hanem mellette I. fokban égett területek is vannak. Az I. fokban égett területek mellett szabálytalan alakú, folyadékot (az érfal károsodás miatt, az erekből kilépő vérplazma) tartalmazó hólyagok képződnek (a bőr rétegei között jönnek létre). A bennük lévő folyadék kezdetben víztiszta, majd sárgássá, zavarossá végül szürkésfehérré, akár gennyessé is válhat. A hólyagok nőnek, több kezdetben különálló, később összeolvadhat, megrepedhet, nagy esélyt adva ezzel a fertőzéseknek. A fájdalom rendkívül nagy, és a hólyagokba lévő folyadék elvesztése miatt könnyen sokkossá válhat az áldozat. A bőr nagyban hasonlít az előző képhez, a különbség, hogy a hólyagok általában nagyobbak, közülük több reped meg. Ebből következik, hogy a sérült több folyadékot veszít, hamarabb lesz sokkos. Az égett felület piszkosszürke, hámcafatos. A II. fokúhoz képest kevésbé fáj, mert már az idegeket tartalmazó bőrréteg is elégett. A bőr fekete, elszenesedett, akár a csont is látszódhat.

A csecsemők, gyermekek, idősek rosszabbul viselik az égési sérülést. Folyadék- és vízháztartásuk labilisabb, mint a középkorú embereké, így az égéssel járó folyadékvesztés jobban megviseli őket. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS  Kimentés: Szüntesse meg a hőhatást (oltsa / távolítsa el a lángoló/izzó ruházatot, a forró anyaggal átitatott ruhát – ha nem égett rá a bőrre, stb.), megállítva ezzel a további károsodást.  Hűtés: Azonnal kezdje meg az égett terület hűtését. A hűtéshez (amennyiben lehetőség van rá) kb. 15 – 20°C-os, folyóvizet használjon és legalább 15-20 percig végezze. Ezzel fájdalmat csillapít és megakadályozza, hogy a hő a szövetekben mélyebbre terjedjen, súlyosabb sérülést okozva. Amennyiben a folyóvíz nem elérhető, hűthet állóvízzel is. Jéggel való hűtést kerülje, mert a sérült felület rendívül érzékeny, és könnyen fagyási 77















sérülést okozhat. Kisgyermekeknél egyszerre ne hűtse a teljes testet, mert általános lehűlést idézhet elő. A sérült nyugalomba helyezése: Abban az esetben, ha nem egyedül végzi az ellátást, akkor, amíg az egyikük hűti a sérültet, a másik készítse elő, a sérült nyugalomba helyezésének feltételeit. Fektesse le a sérültet, de lehetőség szerint ne a földre, mert nagy a fertőzés veszélye. Legideálisabb, ha tiszta, vasalt lepedőre fekteti. Segélykérés: Mialatt hűti a sérültet, hívasson (hívjon) mentőt. Abban az esetben, ha egyedüli segélynyújtóként van jelen, csak a hűtés befejeztével menjen segítségért. Szintén a hűtés ideje alatt távolítsa el a sérültről minden ékszert, mert egyrészt a szövetek megduzzadása miatt később már nem biztos, hogy le tudja venni a gyűrűket, másrészt mindenfajta nyomástól védeni kell a sérült területet. Sebellátás: A sebbe égett ruhát, nem szabad eltávolítani, tekintse a seb részeként, és úgy lássa el. A sebellátás lépései nem térnek el a más sebeknél alkalmazottól, (fertőtlenítés, steril fedés, rögzítőkötés). A hólyagokat kilyukasztani TILOS. Lehetőség szerint a steril lap fölé tegyen puha vattát, mely megvédi a hólyagokat. Sebellátást követően a sérült területet nyugalomba kell helyezni. Folyadékpótlás: Amennyiben a sérült biztonságosan tud nyelni, és nincs az itatás kizáró társsérülése (pl. hasi sérülés), adjon neki szájon át folyadékot. Ezzel csökkentheti a sokk kialakulásának esélyét, gyorsaságát. TILOS: Bármilyen krémet, kenőcsöt, port, stb. kenni/szórni a sebbe. A gyógyszertárakban kapható égési sebekre való készítmények, csak és kizárólag elsőfokú sérülés esetén alkalmazhatók, amikor még nincsenek hólyagok. Alkalmazásuk előtt gondosan olvassa el a használati leírásukat. Füstinhalálás: Az égési sérüléshez társulhat az égés termékeként keletkező füst belélegzése is. Az égő anyagok eredetétől függően, ez akár mérgező gázt is jelenthet. Vigye a sérültet friss levegőre, biztosítsa a légút átjárhatóságát, szüksége esetén végezzen újraélesztést. Légúti égés: Amennyiben a tűz zárt helyiségben alakult ki, a sérült a felforrósodott levegőt/gőzt/gázt belélegezve légúti égést is szenvedhetett. Erre utaló jelek: a baleseti mechanizmus, az arc égése, korom jelei az orr- és a szájnyílás körül, fekete/duzzadt nyelv, nehézlégzés, kormos köpet, sípoló (szűkületre utaló) légzés, köhögés. Ezek megfigyelése fontos, hisz ha objektív jele nincs és a mentők kiérkezéséig a sérült eszméletét veszti, az Ön által nyújtott információk a mentők számára értékesek lehetnek. Légúti égést szenvedett sérültet minden esetben kórházba kell juttatni!

FAGYÁSI SÉRÜLÉS Tartós hideghatás következtében kialakuló károsodása. Főleg a fedetlen (vég)részek sérülhetnek: fül, orr, kéz- és lábujjak, áll. SÚLYOSSÁG SZERINTI FELOSZTÁS  I fokú: A bőr lilás, később fehér színű, vértelen, hideg és fájdalmas  II. fokú: Hólyagok jelennek meg  III. fokú: A bőr felső rétegei, vagy az egész bőr elhal.

78

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS: A fagyott terület steril fedése, és mentőhívás. Esetleges felmelegítés (pl.: hóval való dörzsölés szigorúan tilos).

79

Felhasznált irodalom  A Magyar Resuscitatiós Társaság 2011. évi felnőtt alapszintű újraélesztési (BLS), valamint a külső (fél)automata defibrillátor (AED) alkalmazására vonatkozó irányelve  Gőbl Gábor, Oxiológia, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2001  Lengyel Tamás, Elsősegélynyújtási alapismeretek a szakiskola és szakközépiskola 9.-10. évfolyama számára, Nemzeti Szakképzési Intézet, Budapest, 2005  Mándi Barnabás, Anatómia-élettan, Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest 2003 Felhasznált képek, rajzok, ábrák http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=38a79a9b-a139-400f-8513284a372f80fe&cid=94e6bb89-26a4-40c6-9eff-49a112359686 - vérkörök http://www.gyogyszeralap.hu/?cikk6 – túlélési lánc

80