Veszélyes anyagok azonosítása

Veszélyes anyagok azonosítása

Szerkesztette: Barta Vámos László 2005.12.13.

1

Új kihívások a vészhelyzetek kapcsán • A vegyi anyagok sokfélesége (minőség) • Tömegtermelés (mennyiség) • A szállítás veszélyes „üzem” (nemcsak a kockázat, a gyakoriság is nő)

A veszélyes anyagok előfordulása • gyártó, forgalmazó illetve felhasználó telephelyek • közúti, vasúti, vízi és légi szállítás, csővezeték hálózatban

Az utóbbi évtizedekben növekedett a veszélyes anyagok és áruk szállításának, valamint azok baleseteinek gyakorisága!

A veszélyes áruk fontosabb közúti szállítási útvonalai Magyarországon

Mi is a veszélyes anyag?

Minden olyan anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai, biológiai hatásai alapján valamilyen veszélyforrást képvisel.

Lehetnek: - Robbanásveszélyes

„Szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok vagy keverékeik, amelyek kémiai reakció révén képesek arra, hogy olyan sebességgel fejlesszenek gázt, ami elegendő hőmérsékletű és akkora nyomáshullámot hoz létre, hogy környezetében károsodást idézzen elő.

Pirotechnikai anyagok: anyagok vagy azok keverékei, amelyeknek az a rendeltetése, hogy robbanás nélküli, önfenntartó exoterm kémiai reakció révén hőt fejlesszenek, fényt keltsenek, hanghatást váltsanak ki, gázt vagy füstöt fejlesszenek, vagy e hatások valamilyen kombinációját fejtsék ki.”

Raktározás és tárolás

Raktározás és tárolás

Ilyenek például többek között: - Robbanásveszélyes - Tűzveszélyes Különböző halmazállapotú anyagokra különbözőképpen van meghatározva. Jellemzésére fizikai mérőszámokat alkalmaznak, mint például: -gyulladási hőmérséklet, -gyulladáspont, -lobbanáspont, -alsó, felső robbanási határérték.

Ilyenek például többek között: - Robbanásveszélyes - Tűzveszélyes - Maró hatású

Azok az anyagok, amelyek vegyi reakciójukkal a velük érintkezésbe kerülőhámszövetet - a bőr hámrétegét vagy a nyálkahártyát - megtámadják, vagy elfolyás esetén képesek megrongálni vagy tönkretenni anyagi javakat, szállítóeszközöket, és egyéb veszélyt is okozhatnak. Olyan anyagok is ide tartozhatnak, melyek csak víz jelenlétében képeznek maró anyagot, vagy amelyek a levegő természetes nedvességének jelenlétében maró gőzöket vagy ködöket fejlesztenek.

Ilyenek például többek között: - Robbanásveszélyes - Tűzveszélyes - Maró hatású - Oxidáló Olyan anyagok, melyek bár önmagukban nem szükségszerűen gyúlékonyak, általában oxigén leadásával tüzet okozhatnak, vagy más anyagok égését elősegíthetik.

Ilyenek például többek között: - Robbanásveszélyes - Tűzveszélyes - Maró hatású - Oxidáló - Redukáló

Olyan anyagok, melyek oxigén elvonással járó veszélyes reakciót eredményezhetnek. Az oxidációval ellentétes folyamat.

Ilyenek például többek között: - Robbanásveszélyes - Tűzveszélyes - Maró hatású - Oxidáló - Redukáló - Piroforos, öngyulladó Olyan anyagok, amelyek már kismértékben is a levegővel érintkezve 5 percen belül meggyulladnak. Önmelegedő anyagok és tárgyak: olyan anyagok, melyek a levegővel érintkezve energiaközlés nélkül hajlamosak az önmelegedésre. Ezek az anyagok csak nagy mennyiségben (több kg-ban), hosszabb idő után (órák vagy napok) gyulladnak meg.

Ilyenek például többek között: - Robbanásveszélyes - Tűzveszélyes - Maró hatású - Oxidáló - Redukáló - Piroforos, öngyulladó - Fertőző Olyan anyagok, amelyekről ismert hogy kórokozókat tartalmaznak. A kórokozók olyan mikroorganizmusok (beleértve a baktériumokat, vírusokat, rickettsiákat, parazitákat, gombákat) vagy rekombináns mikroorganizmusok (hibridek vagy mutánsok), amelyekről ismert vagy okkal feltételezhető, hogy emberben vagy állatban fertőző betegségeket okoznak.

Ilyenek például többek között: - Robbanásveszélyes - Tűzveszélyes - Maró hatású - Oxidáló - Redukáló - Piroforos, öngyulladó - Fertőző - Mérgező

Azok az anyagok, amelyekről tapasztalat alapján tudják vagy amelyekről állatokon végzett kísérletek alapján feltételezhető, hogy viszonylag csekély mennyiségben, egyszeri vagy rövid ideig tartóbehatással, belégzés, bőrrel való érintkezés vagy lenyelés útján károsíthatják az emberi egészséget vagy halált okozhatnak

Ilyenek például többek között: - Robbanásveszélyes - Tűzveszélyes - Maró hatású - Oxidáló - Redukáló - Piroforos, öngyulladó - Fertőző - Mérgező - Sugárzó, radioaktív

Olyan anyagok, melyek radionuklidokat tartalmaznak, ahol mind az aktivitás koncentráció, mind az összegezett aktivitás felülmúlja az érvényben lévő jogszabályokban meghatározott értékeket.

Ilyenek például többek között: Önreaktív anyagok: termikusan instabil anyagok, amelyek hajlamosak az erős exoterm bomlásra, még oxigén (levegő) részvétele nélkül is. Robbanásveszélyes Tűzveszélyes Az önreaktív anyagok bomlása hővel, katalitikus szennyeződésekkel Maró hatású való érintkezéssel (pl. savak, nehézfém vegyületek, bázisok) súrlódással vagy ütéssel iniciálható. A bomlás sebessége a Oxidáló hőmérséklettel növekszik és az anyagtól függően változik. A bomlás, Redukáló különösen ha nem történik meggyulladás, mérgező gázok vagy gőzök Piroforos, öngyulladó fejlődésével járhat. Egyes ~ különösen zárt térben robbanásszerűen Fertőző elbomolhatnak

- Mérgező - Sugárzó, radioaktív - Önreaktív Például: alifás azovegyületek: szerves azidok: N-nitrózo vegyületek: aromás szulfohidrazidok:

-C-N=N-C-C-N3 -N-N=O -SO2-NH-NH2

Ilyenek például többek között: - Robbanásveszélyes - Tűzveszélyes - Maró hatású - Oxidáló - Redukáló - Piroforos, öngyulladó - Fertőző - Mérgező - Sugárzó, radioaktív - Önreaktív - Karcinogén

Ilyenek például többek között: - Robbanásveszélyes - Tűzveszélyes - Maró hatású - Oxidáló - Redukáló - Piroforos, öngyulladó - Fertőző - Mérgező - Sugárzó, radioaktív - Önreaktív - Karcinogén - Mutagén - Embriotróp - Pszichotoxikus - Hólyaghúzó

- Idegméreg - stb.

A veszélyes anyagok csoportosítása: MIÉRT VAN SZÜKSÉG A VESZÉLYES ANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSÁRA??? Mert bizonyos csoportbasorolás után tudunk azonosításokat, összehasonlításokat végezni Hogy megállapítsuk minden veszélyes anyagot számításba, lajstromba vettünk-e? •Fizikai jellemzőik alapján •A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény alapján •Élettani hatásuk alapján •Az ADR alapján

FIZIKAI JELLEMZŐK ALAPJÁN • halmazállapot • fagyáspont - olvadáspont • párolgás • forráspont • lobbanáspont • gyúlékonyság • kémiai affinitás • illékonyság • állékonyság (maradóság) • aerolízis • viszkozitás • felületi feszültség

A KÉMIAI BIZTONSÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ALAPJÁN •Az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tűz- és robbanásveszélyesség szerint: - robbanó anyagok és készítmények, - oxidáló anyagok és készítmények, - tűzveszélyes anyagok és készítmények •Az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint: - nagyon mérgezőek: LD50 (bőrön át) < 25 mg/testtömeg kg LD50 (szájon át) < 50 mg/testtömeg kg - mérgezőek: LD50 (bőrön át) = 25 - 200 mg/testtömeg kg LD50 (szájon át) = 50 - 400 mg/testtömeg kg - ártalmasak - maró (korrozív) anyagok és készítmények - irritáló vagy izgató anyagok és készítmények - túlérzékenységet okozó anyagok és készítmények - karcinogén anyagok és készítmények - mutagén anyagok és készítmények - reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények •Az anyagok és készítmények környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján, ökotoxikológiai sajátosságok szerint: - környezetre veszélyes anyagok és készítmények

ÉLETTANI HATÁSUK ALAPJÁN • Idegmérgek • Általános hatásúak • Pszichotoxikusok • Hólyaghúzók • Ingerlők • Fojtók • Növényzetpusztítók • Embriotróp mérgek • Mutagének • Nemzőképességre hatók • Karcinogének • Enzimmérgek stb.

AZ ADR ALAPJÁN 1 osztály

Robbanóanyagok és tárgyak

2 osztály

Gázok

3 osztály

Gyúlékony folyadékok

4.1 osztály

Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktiv anyagok és szilárd érzéketlenített robbanóanyagok

4.2 osztály

Öngyulladásra hajlamos anyagok

4.3 osztály

Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok

5.1 osztály

Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok

5.2 osztály

Szerves peroxidok

6.1 osztály

Mérgező anyagok

6.2 osztály

Fertőző anyagok

7 osztály

Radioaktív anyagok

8 osztály

Maró anyagok

9 osztály

Különféle veszélyes anyagok és tárgyak

A VESZÉLYES ANYAGOK AZONOSÍTÁSA MIT JELENT AZ AZONOSÍTÁS???

„Az azonosítás: két vagy több dolgot, személyt egymással megegyező vagy hasonló tulajdonságuk alapján történő összehasonlítás megállapítása.”

A VESZÉLYES ANYAGOK AZONOSÍTÁSA MIÉRT VAN SZÜKSÉG AZ AZONOSÍTÁSRA???

A veszélyes anyagok „hirtelen” fellépő káros hatásainak mielőbbi felismerése érdekében.

MIÉRT VAN SZÜKSÉG KÜLÖNBÖZŐ JELÖLÉSEKRE???

A VESZÉLYES ANYAGOK AZONOSÍTÁSA HOGYAN LEHET AZONOSÍTANI A VESZÉLYES ANYAGOKAT??? 1. Fizikai tulajdonságaik alapján

2. Jelölések, írásos dokumentumok alapján

3. Konkrét méréstechnikai módszerekkel

4. Informatikai módszerekkel

A VESZÉLYES ANYAGOK AZONOSÍTÁSA 1. Fizikai tulajdonságaik alapján

Érzékszervi: Szín

Szag, illat

Íz Megjelenés

A VESZÉLYES ANYAGOK AZONOSÍTÁSA 2. Jelölések, írásos dokumentumok alapján

•Színjelölések: Gázpalackok jelölései Figyelemfelkeltő színjelölések •Piktogramok •Bárcák •Táblák •Írásos dokumentumok

•Színjelölések: Gázpalackok jelölései

•Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek N Ipari OXIGÉN

Jelenlegi

Új jelölés

•Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek N ACETILÉN dissousgáz

Jelenlegi

Új jelölés

•Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek N D3 massza

Jelenlegi

ACETILÉN dissousgáz

Új jelölés

•Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek N ARGON

Jelenlegi

Új jelölés

•Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek N NITROGÉN

Jelenlegi

Új jelölés

•Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek N SZINTETIKUS LEVEGŐ

Jelenlegi

Új jelölés

•Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek N XENON, NEON

Jelenlegi

Új jelölés

•Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek

HIDROGÉN

Jelenlegi

Új jelölés

•Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek N FORMÁLÓGÁZ

Jelenlegi

Új jelölés

•Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek N AR/CO KEVERÉK

Jelenlegi

Új jelölés

•Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek N SŰRÍTETT LEVEGŐ

Jelenlegi

Új jelölés

•Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek

SZÉNDIOXID

Jelenlegi

Új jelölés

•Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek N HÉLIUM

Jelenlegi

Új jelölés

•Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek KLÓR,

N

AMMÓNIA, KÉN-DIOXID

Jelenlegi

Új jelölés

Összefoglaló, áttekintő ábra MŰSZAKI, IPARI GÁZOK

•Színjelölések: Gázpalackok jelölései Orvosi és/vagy inhalációs célra szolgáló gázok, gázkeverékek O2

N Eü. OXIGÉN

Jelenlegi

Új jelölés

•Színjelölések: Gázpalackok jelölései Orvosi és/vagy inhalációs célra szolgáló gázok, gázkeverékek N

N2O

Eü. DINITROGÉN-OXID

Jelenlegi

Új jelölés

•Színjelölések: Gázpalackok jelölései Orvosi és/vagy inhalációs célra szolgáló gázok, gázkeverékek CO2

N Eü. SZÉN-DIOXID

Jelenlegi

Új jelölés


N2O2

Eü. LEVEGŐ/SZINT.LEV EGŐ

Jelenlegi

Új jelölés


HeO2

Eü. HE/O2 KEVERÉK

Jelenlegi

Új jelölés


CO2 O2

Eü. O2/CO2 KEVERÉK

Jelenlegi

Új jelölés


N2O O2

Eü. O2/N2O KEVERÉK

Jelenlegi

Új jelölés


N2

Eü. NITROGÉN

Jelenlegi

Új jelölés

Összefoglaló, áttekintő ábra EGÉSZSÉGÜGYI, INHALÁCIÓS GÁZOK, GÁZKEVERÉKEK

Figyelemfelkeltő színjelölések Csővezetékek színjelölései •Lakóházak •Ipari létesítmények •Orvosi csővezetékek

Piktogramok

Piktogramok Anyaginformációs piktogramok Az anyaginformációs piktogramokat úgy alakították ki, hogy a szemlélőnek optimális és gyors felvilágosítást tudjon adni az illető anyagról. Ismert veszélyre utaló jelek alkalmazásával olyan piktogram-sorozatot hoztak létre, amely egy pillantásra ábrázolni tudja az összes lényeges anyagjellemzőt. Halmazállapot A Gáz B Folyékony C Szilárd Általános veszély D Gyúlékony E Robbanó F Radioaktív

Piktogramok Veszély az egészségre G Mérgező H Maró I Bőrbe felszívódó J Ingerlő K Egészségkárosító Viszony a vízhez L Könnyebb M Azonos sűrűség N Nehezebb Oldhatóság vízben O Oldódó P Nehezen oldódó Q Nem oldódó

Piktogramok Víz általi veszély R Vigyázat a vízzel S Vízzel nem érintkezhet Viszony a levegőhöz T Könnyebb U Azonos sűrűség V Nehezebb

Piktogramok

Piktogramok A kémiai biztonság szimbólumai

Veszélyes anyagok és jelölésére alkalmazott szimbólumok és jelek E

robbanásveszélyes F

tűzveszélyes

O

F+

égést tápláló, oxidáló T+

fokozottan tűzveszélyes T

nagyon mérgező

mérgező

Veszélyes anyagok és jelölésére alkalmazott szimbólumok és jelek Xn

ártalmas

C

Xi

maró

irritatív

•Valamennyi szimbólum narancssárga alapon, fekete rajz.

N

Környezeti veszély

•Az E, O, F, F+, T, T+, C, Xn, Xi, N az egyes veszélykategóriák jelzéseinek rövidítései betűkkel, ún. veszélyjelekkel; a veszélyjelek a szimbólumokkal együtt vagy azok "rövidítése" végett, azok nélkül is (pl. N-szimbólum, környezeti veszély veszélyjelöléssel) használatosak. Néhány veszélykategóriát (kevésbé tűzveszélyes, szenzibilizáló stb.) betűjelzés hiányában a megfelelő Rszámmal jelzünk (pl. szenzibilizáló: R 42 és/vagy R 43). •Ha egynél több figyelmeztető veszélyjel van hozzárendelve egy anyaghoz: a T+, illetve T veszélyjel kötelező felhelyezése esetén nem kötelező az Xn, Xi és C veszélyjel felhelyezése. •A „C” veszélyjel kötelező felhelyezése esetén nem kötelező az Xn, Xi veszélyjel felhelyezése. •Az „E” veszélyjel kötelező felhelyezése esetén nem kötelező az F+, F és az O veszélyjelek felhelyezése.

Bárcák A veszélyességi bárcák mérete a küldeménydarabokon 10 x 10 cm-es. Tartányjárművekre 30 x 30 cm méretű veszélyességi bárcákat kell elhelyezni a tartány két oldalára és a hátsó falára is. A szállító jármű megjelölését a rakodás megkezdése előtt kell elvégezni. Az árudarabok az ADR által meghatározott jelöléssel, egyes csomagolások csak minősítési jellel ellátva rakhatók fel a szállító járműre.

Bárcák 1 osztály

Robbanóanyagok és tárgyak

Bárcák 2 osztály

Gázok

2.1. sz. gyúlékony gázok

2.3. sz. mérgező (toxikus) gázok

2.2. sz. nem éghető nem mérgező gázok

Bárcák 3 osztály

Gyúlékony folyadékok

Bárcák 4.1 osztály

Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktiv anyagok és szilárd érzéketlenített robbanóanyagok


Öngyulladásra hajlamos anyagok


Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok


Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok


Szerves peroxidok


Mérgező anyagok


Fertőző anyagok

Bárcák 7 osztály

Radioaktív anyagok

Bárcák 8 osztály

Maró anyagok

Bárcák 9 osztály

Különféle veszélyes anyagok és tárgyak

Táblák, kódok, jelek VESZÉLY-JEL HAZCHEM (HAZ)-KÓD NARANCSSÁRGA SZÍNŰ TÁBLA VESZÉLYSZÁM, KEMLER SZÁM

VESZÉLY-JEL A veszélyjel a veszély azonnali megítélésére szolgál veszélyes anyagokkal történt balesetek után. Négy mezőben szerepel a három fő veszély és egy negyedikben a kiegészítő információk: Veszély az egészségre Tűzveszély Reakcióveszély Különleges tájékoztatások

baloldali mező felső mező jobboldali mező alsó mező

(kék) (piros) (sárga) (fehér)

Mindegyik veszélyt besoroljuk az intenzitása szerint a 0 ... 4 veszélyszámba. A legkisebb fokozatot a 0 és a legnagyobbat a 4 veszélyszám jelenti.

VESZÉLY-JEL Tűzveszély

Veszély az egészségre

Reakcióveszély

Különleges tájékoztatások

VESZÉLY-JEL Baloldali kék mező Veszély az egészségre 4Rendkívül veszélyes! Különleges védelem nélkül minden érintkezés kerülendő gőzökkel vagy folyadékokkal. 3Igen veszélyes! Tartózkodás a veszélyterületen csak teljes védőruhában és légzőkészülékkel. 2Veszélyes! Tartózkodás a veszélyzónában csak légzőkészülékkel és egyszerű védőruhával. 1Csekély veszély. Légzőkészülék ajánlatos. 0Nincs különleges veszély.

VESZÉLY-JEL Felső piros mező Tűzveszély 4Rendkívül könnyen gyullad bármely hőmérsékleten 3Gyulladásveszély közönséges (20°C) hőmérsékleten 2Gyulladásveszély forráspont alatti hőmérsékletre való melegítéskor 1Gyulladás csak az anyag forráspont körüli hőmérsékletre való hevítéskor 0Szokásos körülmények között nincs gyulladási veszély

VESZÉLY-JEL Jobboldali sárga mező Reakcióveszély (robbanás veszélye) 4Nagy robbanásveszély! Biztonsági övezetet kell kialakítani. Tűz esetén a veszélyeztetett területet azonnal ki kell üríteni. 3Robbanásveszély hőhatásra vagy ütés okozta erős rázkódásra és más hatásokra. Biztonsági övezetet kell kialakítani. Oltás csak biztos fedezékből végezhető. 2Heves vegyi reakció lehetséges. Szigorított óvó intézkedések szükségesek. Oltani csak biztonságos távolságból szabad. 1Hevítés hatására instabillá válik. Óvó intézkedések szükségesek. 0Normál feltételek mellett nincs veszély.

VESZÉLY-JEL Különleges tájékoztatások, utasítások Üres mező: víz megengedett oltóanyagként. W Vizet nem szabad alkalmazni az oltáshoz. f Az anyag szabaddá válásakor radioaktív sugárzás veszélye.

HAZCHEM (HAZ)-KÓD A Hazchem-kód azonnali tájékoztatást ad az alkalmazandó oltóanyagok fajtájáról olyan tüzeknél, amelyeknél a szabaddá vált anyag veszélyessége csökkenthető vízzel történő hígítás útján, a baleseti hely elkerítése gáttal, semlegesítéssel, a bevetési erők részére védőintézkedésekkel és esetleg a veszélyzóna kiürítési intézkedéseivel.

HAZCHEM (HAZ)-KÓD Példa: Szénkéneg:

HAZ-kód: 3WE 3 Oltóanyag hab W Teljes védelem Körülgátolás E Kiürítést megvizsgálni!

Vízsugár: Kötött illetve szórt vízsugár. Vízköd: Ha porlasztókészülék nincs kéznél, szórt sugarat is lehet alkalmazni. Száraz oltóanyagok: Az anyagot víz egyáltalán nem érheti (heves reakció veszélye). v (heves): Az anyag hevesen vagy robbanásszerűen reagálhat. Teljes önvédelem: A teljes testet betakaró védőruházat és a környező levegőtől független légzőkészülék. Légzőkészülék: A környező levegőtől független légzőkészülék, védőkesztyű, tűzoltó-védőruha. Hígítás: Az anyagot a Csatornázási Művek (Szennyvíztisztító Művek) engedélyével, nagy mennyiségű vízzel a csatornahálózatba öblíthetjük. Gáttal való elkerítés: Az anyagnak a csatornahálózatba vagy nyílt vizekbe kerülését minden eszközzel meg kell gátolni. A kiürítés szükségességének mérlegelése: Az anyag jelentősen veszélyeztetheti a környezetet, ezért először a veszélyeztetett terület kiürítésének szükségességét kell mérlegelni.

NARANCSSÁRGA SZÍNŰ TÁBLA „A veszélyes árukat szállító szállítóegységekre két, függőleges síkban elhelyezett, narancssárga, téglalap alakú, fényvisszaverő táblát kell elhelyezni.” „Az egyik táblát a szállítóegység elejére, a másikat a hátuljára, a jármű hossztengelyére merőlegesen kell rögzíteni. A tábláknak jól láthatóknak kell lenniük.” „A narancssárga színű tábla alapjának legalább 40 cm-nek és magasságának legalább 30 cm-nek kell lennie. A táblákon legfeljebb 15 mm széles fekete szegélynek kell lenni. Ha a jármű mérete és szerkezete olyan, hogy a rendelkezésre álló felület nem elegendő a narancs színű tábla rögzítéséhez, annak mérete 300 mm szélességig és 120 mm magasságig, a fekete keret 10 mm szélességig csökkenthető.”

NARANCSSÁRGA SZÍNŰ TÁBLA „A nem a szállított veszélyes árura vagy árumaradékra utaló narancssárga táblákat el kell távolítani vagy le kell takarni. Ha a táblákat letakarják, a letakarásnak teljesnek kell lennie, és 15 percig tartó égés után is takarnia kell a táblát.”

NARANCSSÁRGA SZÍNŰ TÁBLA Egyszerre többfajta küldeménydarabos árut szállító jármű megjelölése

NARANCSSÁRGA SZÍNŰ TÁBLA Tartányos jármű illetve járműszerelvény jelölése

Képek a veszélyes áruk szállításáról

Képek a veszélyes áruk szállításáról

VESZÉLYSZÁM, KEMLER SZÁM

VESZÉLYSZÁM, KEMLER SZÁM a) - főveszélyt jelölő szám b) - járulékos veszélyt jelölő szám c) - a veszélyes áru UN száma

A veszélyt jelző tábla szerepe egyrészt az, hogy figyelmeztessék a közlekedés többi résztvevőjét, hogy a jármű veszélyes rakománnyal közlekedik, másrészt a katasztrófa elhárító egységeknek baleset, illetve rendkívüli esemény során nélkülözhetetlenül fontos információkat nyújtson. Éppen ezért a jármű helyes, előírásszerű megjelölése nagyon lényeges szempont. A szabálytalan járműjelölésnek beláthatatlan következményei lehetnek.

VESZÉLYSZÁM, KEMLER SZÁM Veszélyt jelző táblák leírása Veszélyt jelölő szám: (a tábla felső számjegyei) Kidolgozójáról KEMLER-számnak is nevezik. A narancsszínű figyelmeztető tábla jelölése két részre oszlik. A felső rész tartalmazza a veszélyszámot

és az alsó részben van az anyagszám (= UN-szám). A veszélyszám a bevetési erők részére tájékoztatást ad a balesetnél hozandó intézkedésekre vonatkozóan. Megmondja, hogy milyen veszélyes anyagtól milyen veszély származik.


A veszélyszám kettő vagy három számjegyből áll. Ezek általában a következő veszélyekre utalnak: Ha a szám előtt X áll, az anyag vízzel veszélyesen reagál! Az első számjegy a fő veszélyt jelenti. Ha ezt megduplázzák, az a veszély fokozott fennállására utal. Ha a veszély egy számjeggyel kifejezhető, akkor a számjegy után egy "0" (nulla) áll. Az első számjegy után következő többi számjegy a másodlagos veszélyeket jelenti.


A veszélyt jelölő szám első számjegyének (fő veszély) jelentése: 2 3 4 5 6 7 8

Gáz kiáramlása nyomás vagy vegyi reakció következtében Gyúlékony folyadékok (gőzök) és gázok Gyúlékony szilárd anyag Gyújtó (oxidáló) hatású anyag, vagy szerves peroxid Mérgező anyag Radioaktivitás Maró anyag


A veszélyt jelölő szám második és harmadik számjegyeinek (másodlagos veszély) jelentése: 0 1 2 3 5 6 7 8 9

nincs jelentősége, járulékos veszély nélkül robbanás gázszivárgás gyúlékonyság oxidáló (tüzet elősegítő) hatás mérgező radioaktív maró spontán heves reakció veszélye önbomlás, vagy polimerizáció következtében


Veszélyes reakciók: Égés és/vagy jelentős hőfejlődés Gyúlékony, fojtó hatású, gyújtó hatású (oxidáló) és/vagy mérgező gázok fejlődése Maró anyagok fejlődése Vegyileg nem állandó anyagok képződése Veszélyes nyomásnövekedés


Számjegy megkettőzése a vonatkozó veszély növekedésére utal. Ha egy anyag veszélye kielégítő módon megadható egy számjeggyel, akkor ehhez a számjegyhez nullát fűzűnk hozzá. Az alábbi számjegy-kombinációk azonban különös jelentőségűek: 22, 333, 423, 44 és 539 (lásd az alábbi táblázatot). Ha a szám előtt a veszély jelölésére az "X" betű áll, akkor az anyag veszélyes módon reagál vízzel.

VESZÉLYSZÁM, KEMLER SZÁM Néhány Kemler szám

20 223 225 23 236 239 25 26 265 266 268 30 33 X333

semleges (inert) gáz mélyhűtött éghető gáz mélyhűtött oxidáló (égést tápláló) gáz éghető gáz éghető gáz, mérgező éghető gáz, amely spontán heves reakciót okozhat oxidáló (égést tápláló) gáz mérgező gáz mérgező gáz, oxidáló (égést tápláló) nagyon mérgező gáz mérgező gáz, maró gyúlékony folyadék (lobbanáspont 21°C és 100°C között) könnyen gyulladó folyadék (lobbanáspont 21°C alatt) önmagától gyulladó (piroforos) folyadék, amely vízzel veszélyesen reagál

VESZÉLYSZÁM, KEMLER SZÁM Speciális Kemler számok 22

mélyhűtött, cseppfolyósított, fojtó gáz

333

piroforos folyékony anyag

43

piroforos (öngyulladó) szilárd anyag

44

gyúlékony szilárd anyag, amely magasabb hőmérsékleten olvasztott állapotban van

606

fertőző anyag

72

radioaktív gáz

90

környezetre veszélyes anyag vagy különféle veszélyes anyagok

99

különféle veszélyes anyagok magas hőmérsékleten szállítva


Példa: X423 jelentése? gyúlékony szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagál, miközben éghető gázok távoznak.

UN SZÁM Anyagot jelölő szám (UN-szám) (a tábla alsó számjegyei) Négy számjegyből áll. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szakértőbizottsága által készített jelentésben (és módosításaiban) az egyes anyagok vagy anyagcsoportok azonosítására szolgál. Az UN-számokat rendszeresen felülvizsgálják. Példa: 1717 Acetil-klorid

ÍRÁSOS DOKUMENTUMOK ALAPJÁN A veszélyes áruk szállításához alapvetően szükséges okmányok a következők: - fuvarokmány, - írásbeli utasítás, - jármű jóváhagyási igazolás, - ADR oktatási bizonyítvány, - tisztítási bizonylat, - veszélyes hulladék kísérő okmány, - különböző engedélyek, határozatok, - kombinált szállításnál előírt fuvarokmány vagy nyilatkozat.

ÍRÁSOS DOKUMENTUMOK ALAPJÁN Írásbeli utasítás: •Az utasítások tartalmáért a feladó a felelős

•Az utasításokat olyan nyelven kell kiadni, amelyet a veszélyes árut átvevő járművezető(k) olvasni és megérteni képes(ek), valamint a kiindulási, a rendeltetési és a tranzit országok minden nyelvén. •Ezeket az utasításokat a jármű vezetőfülkéjében könnyen észrevehető módon kell tartani.

ÍRÁSOS DOKUMENTUMOK ALAPJÁN Írásbeli utasítás: Az utasításokat a következő formában kell elkészíteni •rakomány •a veszély jellege: A veszélyek rövid felsorolása •személyi védelem •a jármű vezetője által végrehajtandó általános intézkedések •a jármű vezetője által végrehajtandó kiegészítő és különleges intézkedések •tűz •elsősegély •kiegészítő információ

H

KÖZÚTI FUVAROZÁSHOZ

ADR …...

Anyagnév ARAKOMÁNYTULAJDONSÁGAI: pl. színtelen folyadék, érezhető szaggal, vízzel való oldhatósága jelentéktelen, víznél nehezebb, stb.

VESZÉLYEK: pl. melegedéskor párolog, gőze a levegővel mérgező és robbanóképes elegyet alkot, mely nehezebb a levegőnél, a talajon szétterül, fölmelegedés nyomásemelkedéshez vezet, szétrobbanásveszély. VÉDŐFELSZERELÉS: pl. védőcsizma, védőkesztyű, szemöblítő palack, vízzel töltve, alkalmas légzésvédő eszköz, figyelmeztető mellény, kézilámpa stb.

A RENDŐRSÉGET ÉS A TŰZOLTÓSÁGOT ÉRTESÍTENI! rendőrség: 107 ÁLTALÁNOS INTÉZKEDÉSEK: motort leállítani, tűzoltóság: 105 dohányozni tilos, FELSZERELÉSEK: gyújtóforrásokat megszüntetni, • 2 db figyelmeztető jel a forgalmat leállítani, • csatorna fedő eszköz utat biztosítani (lámpák, elakadásjelző), • lapát, seprű illetékteleneket távol tartani, • felfogó edény széloldalon tartózkodni. KÜLÖNLEGES INTÉZKEDÉSEK: KIÖMLÉS: pl. a területet ürítsük ki, … stb. (TŰZ): pl. tűzveszély esetén a tartályokat porlasztott vízzel hűteni, a képződött füst … és … tartalmaz ELSŐSEGÉLY: pl. sérültet a veszélykörzetből kihozni, stb. FELADÓ CÍME ÉS TELEFONSZÁMA:

CSAK KÖZÚTI FUVAROZÁSHOZ ÉRVÉNYES!

60 1710

3. Konkrét méréstechnikai módszerekkel EX-OX-TOX MÉRŐK ALKALMAZÁSA AUTOMATIKUS-MANUÁLIS ESZKÖZÖK SZELEKTÍV MÉRÉSEK LABORATÓRIUMI ANALITIKAI VIZSGÁLATOK MINTAVÉTELI ELJÁRÁSOK

3.1. EX-OX-TOX MÉRŐK ALKALMAZÁSA

Robbanási koncentráció mérők Oxigénkoncentráció mérők •gázok hővezető-képességének elve; •gázok hőhatása, vagy katalitikus égetésének elve. Toxicitásmérők •elektrokémiai mérőcellával; •vizsgálócsövecskékkel; •ionizációs elven működő eszközökkel; •foto kolorimetrikus kimutatással; •ionbefogásos érzékelőkkel; •elektronbefogásos érzékelőkkel;

3.2. AUTOMATIKUS-MANUÁLIS ESZKÖZÖK Gázok hővezető-képességének elve vizsgálandó gáz

érzékelők, katalitikusan inaktívak

gázáteresztő

összehasonlító cella

mérőcella

Gázok hőhatása, vagy katalitikus égetésének elve vizsgálandó gáz

gázáteresztő

D-szenzor katalitikusan inaktív

K-szenzor, katalitikusan aktív

3.2. AUTOMATIKUS-MANUÁLIS ESZKÖZÖK Elektrokémiai mérőcella ellenelektróda

mérőcella ház

elektrolit gázáteresztő membrán mérőelektróda

Vizsgálócsövecskék Ionizációs elven működő eszközök mérőkamra

sugárforrások összehasonlító kamra

érzékelők

3.3. SZELEKTÍV MÉRÉSEK 3.4. LABORATÓRIUMI ANALITIKAI VIZSGÁLATOK Kvalitatív és kvantitatív meghatározások Analitikai vizsgálatok Kémhatás, lángfestés, oldatba vitel utáni laboratóriumi vizsgálatok, spektroszkópiás, kromatográfiás vizsgálatok stb.

3.5. MINTAVÉTELI ELJÁRÁSOK A mintavétel nem azonosítási eljárás. Az azonosítási eljárási folyamatot megelőző fontos tevékenység. Fontos szerepe van mind az azonosításban, mind a hiteles bizonyításban. ESZKÖZEI: •

MINTAVEVŐ FELSZERELÉS

•

BIOLÓGIAI MINTAVEVŐ FELSZERELÉS

4. Informatikai módszerek •Adatbázisok, számítógépes programok SIX HOMMEL VAKOND TERJEDÉS STB. •Segítségnyújtó, együttműködő szervek, szervezetek VERIK NEMZETKÖZI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZERVEZETEK STB.

BIZMUT SZÁMÍTÓGÉPES ADATBÁZIS

HOMMEL adatkezelő

VAKOND értékelőprogram

ICE központok működése Az ICE központok három fokozatban működnek és nyújtanak segítséget. I. fokozat: ingyenes információ és tanácsadás hírtechnikai eszközök segítségével II. fokozat: önköltséges helyszíni tanácsadás III.fokozat: önköltséges elhárítás a helyszínen

A VERIK rendszer

VERIK: VEgyipari Riasztási és Információs Központ A FER VERIK információs központ, mint a rendszer első tagja 1996 május 1-én megkezdi működését 1998 március 28-án megalakul a jelenlegi VERIK RENDSZER

FER VERIK központ VERIK Központok elérhetőségei: 1.BORSODCHEM Rt. 48/ 511-211 2.BUDAPESTI VEGYIMŰVEK Rt. 1/ 280-6912 3.NITROGÉNMŰVEK Rt. 88/ 620-100 4.NITRO-VÉD Kft. 88/ 586-271 5.EUROFOAM HUNGARY Kft. 46/ 549-040 6.TVK Rt. 49/ 521-198 7.MOL FER Tűzoltóság 23/ 551-909

KÉRDÉS???

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Veszélyes anyagok azonosítása

Recommend Documents