TÁVOKTATÁSI ANYAGOK AMORTIZÁCIÓJA

TÁVOKTATÁSI ANYAGOK AMORTIZÁCIÓJA AMORTISATION OF E-LEARNING SUBJECT-MATTERS Géczy László docens BMF NIK

1.

Bevezető Önvallomással kell kezdenem.

Nem régiben zajlott a főiskolán az akreditációs eljárás és ezzel kapcsolatban több tájékoztatáson is részt kellett vennem. Például: Minőségbiztosítás helyzete a főiskolán, az akreditációhoz milyen dokumentumok szükségesek és hogyan zajlik a helyszínen a bizottság munkája. A konferenciára való felhívás, közel ezekkel az eseményekkel egy időben jelent meg. Ekkor még igazán nem volt megfogalmazott témám, de az események hatására keletkezett élményem késztetett a cím megfogalmazására és a gondolat kifejtésére. Mindenek előtt egy kiegészítő kérdést kell felvetnem, amely nem hagy nyugodni: a bevezetendő távoktatás mekkora terhelést jelent, pontosabban növekvő terhelés valószínűsíthető-e? Korábban belső késztetés és szakszervezeti tisztségem miatt – egy intézeti kezdeményezést kiindulásnak tekintve – vizsgáltam, hogy az oktatók számára a heti 40 órás munkaidő 40 óra-e és meg kellett állapítanom, hogy legalább 100%, sok esetben akár 15-20%-kal több is lehet. [2] Ezt az anyagot 2002-ben egy FDSZ választmányi ülésen Dr. Mang Béla helyettes államtitkárnak átadtam, és ezzel nyilvánossá váltak az eredmények. Az itt bemutatott anyag a BMF oktatói-követelmény rendszert figyelembe véve készült, viszonylag ideális oktatói állományt feltételezve – az egyetemi tanártól a tanársegédig növekvő létszámmal. A táblázatokba foglalt vizsgálat anyaga természetesen átlagos oktatókat feltételez. [1] A felsőoktatás ciklikus rendszerű és ezen belül három szakasz különíthető el, a ciklus szakaszaiban a terhelés eltérő és külön-külön eljárással számítható az oktatói terhelés. A következő táblázat mutatja a ciklus elemit. naptári év hetek

vizsga oktatási okt.szün. időszak időszak időszak 12 30 10

Σ 52

A számítást bemutató táblázatok fejlécében a naptári éven belüli ciklus elem száma jelölve van.

1

Rendszeres elfoglaltság/hét oktatási időszakban (2*15 hét) oktatói követelmény szerint Előadás ismétlés, frissítés nélkül (óra/hét) Tantárgy fejlesztés Gyakorlat (labor) ismétléssel (óra/hét) Tantárgy fejlesztés Évközi z.h. kidolgozás (/példasor/40perc) Számonkérés, v. évközi z.h. javítás (/100 fő) Konzultáció (/óra/20 fő) Feladatbeadás (20 fő) Szakdolgozat konzultáció (/l fő) * TDK konzulens (/dolgozat) Külső kapcsolattartás, konferencia Szakmai felkészülés Oktatási szervezetben való együttműködés

Együttható

Rendszeres elfoglaltság vizsgai időszakban (2*6hét) Írásbeli vizsga, v. beszámoló javítás (/100 fő) Írásbeli vizsga, v. beszámoló felügyelet Írásbeli vizsga, v. beszámoló eredmény hírdetés Vagy szóbeli vizsga (/100 fő) Konzultáció (/óra/20 fő) Tantárgy fejlesztés Szakdolgozat konzultáció (/l fő) Államvizsga * TDK konzulens (/dolgozat) Külső kapcsolattartás, konferencia Szakmai felkészülés Oktatási szervezetben való együttműködés

Együttható 4,2 1,0 1,0 6,0 0,7 1,0 0,5 1,0 0,6 0,6 2,0 2,0 5,0

2,0 1,0 1,5 1,0 0,2 1,1 0,7 1,0 0,5 0,6 0,6 2,0 2,0 5,0

e. tanár f.tanár f.docens f.adjunktus f. tanársegéd egység számított egység számított egység számított egység számított egység számított 8 10 12 14 16 8 16 8 16 8 16 7 14,0 0,0 4 4 4 4 4 4,0 3,5 3,5 0,0 0 2 3 4 6,0 7 10,5 16 24,0 0 1 1 2 2,0 3,5 3,5 8 8,0 2 0,4 2 0 2 0,4 2 0,4 2 0,4 2 2,2 2 2 2 2,2 2 2,2 2 2,2 2 1,4 2 1 2 1,4 2 1,4 2 1,4 0 1 1 2 2,0 3 3,0 4 4,0 4 2 4 2 4 2,0 4 2,0 4 2,0 1 0,6 1 1 1 0,6 1 0,6 1 0,6 0 0 0 1 0,6 1 0,6 1 0,6 1 2 1 2 1 2,0 1 2,0 1 2,0 1 2 2 4 2 4,0 2 4,0 2 4,0 2 10 2 10 1 5,0 1 5,0 1 1,0 40,6 47,6 48,2 52,7 50,2

e. tanár f.tanár f.docens f.adjunktus f. tanársegéd egység számított egység számított egység számított egység számított egység számított 2,5 10,5 2,5 10,5 2,5 10,5 2,5 10,5 2,5 10,5 0,0 0,0 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2 1,4 2 1,4 2 1,4 2 1,4 2 1,4 4 4 5 5 6 6,0 7 7,0 8 8,0 6 3,0 6 3,0 6 3,0 6 3,0 6 3,0 2 2,0 2 2,0 2 2,0 2 2,0 2 2,0 1 0,6 1 0,6 1 0,6 1 0,6 1 0,6 0,0 0 0,0 1 0,6 1 0,6 1 0,6 1 2,0 1 2,0 1 2,0 1 2,0 1 2,0 1 2,0 2 4,0 2 4,0 2 4,0 2 4,0 2 10,0 2 10,0 1 5,0 1 5,0 1 5,0 38,0 41,0 40,1 41,1 42,1

* a felsoroltak vagylagosak: laborfelelős, laborfenntartás, mérés karbantartás, feladat kiírás, TDK felelős

2

Az előadási téma szempontjából kiemeltem, szembe tűnővé tettem a tantárgy fejlesztés és a szakmai felkészülés sorokat, hogy a hagyományos oktatás szervezés is jelentős arányban – mintegy 10%-ban – figyelembe veszi a tanagyag folyamatos amortizációját. Vizsgálati eredményeim és kételyeim miatt megnéztem a közelmúlt magyar konferenciáján ebben a témában keletkezett írásokat. Az egyes téma csoportokat a konferencia anyagából vett idézetekkel kezdem, majd hozzá fűzöm oktatási-anyag készítési tapasztalatomat és egyéb kiegészítéseimet. 2.

Milyen minőséget biztosít a minőség biztosítás? Kezdem az írásokból vett idézetekkel:

„Előadásunkban a fejlesztőmunka fázisai közül a minőségi követelményeket emeltük ki. A tananyag tervezése során az első fázis az, hogy megalkossuk a minőségbiztosításhoz szükséges alapelemeket.” [3] „Folytonos minőségbiztosítást végzünk.” [3] „Ebben a rendszerben olyan dinamikus innovatív Távoktatási projektet kívánunk működtetni, – az emberi erőforrások folyamatos fejlesztése révén, a minőségi követelményeket szem előtt tartva, amely a régióban, meghatározó szerepet tölt be.” [3] Ezekből a tananyagra vonatkozóan nem derül ki semmi. Benne van a számonkérés, a konzultáció, a tutoral való kapcsolat, az oktatók (tutorok) tovább képzése, stb.. Ezek nem megnyugtattak meg, mert szerintem a magyarországi elektronikus távoktatás szerkezete az elképzelésekben és a kezdeti megvalósításokban nem egyenszilárdságú. A várható bevételek elhomályosítják a nem is távoli jövőben jelentkező bővítéssel és fenntartással járó nehézségeket, és gondokat, az oktatók növekvő terheit. A minőségbiztosítást, mint elvet teljes mértékben elfogadom, de egy kicsit mögé kellene nézni ennek a meglehetősen merev és bürokratikus rendszernek. Indokaim: - össze kellene vetni a hagyományosan kialakult oktatás-szervezési módszerekkel; - meg kellene keresni a meglévő technika hasznosítható elemeit – szerintem bőven van; - szűkíteni kellene a minőség biztosítást azokon a területeken, ahol felesleges terhelést jelent. „Az e-learning az oktatásban csak egy eszköz, a tudásátadás hatékonysága az adott tananyag minőségétől és az oktatás irányítójától (annak szakmai felkészültsége mellett ITkompetenciájától is!) függ. Az e-learning egyszerre kevesebb és több is, mint az oktatás.” [4] Ez a felvetés reálisabb és rámutat a lényegre, hogy a hagyományos és a távoktatási forma csak együtt és egymást kiegészítve létezhet. Sajnos ezt az új formát még csak tanuljuk, de ennek ellenére azért oda kellene figyelni, hogy ebben a formában mit fogunk oktatni most és néhány év múlva. 3.

Valójában hogyan tudjuk meghatározni, mi is az e-learning?

„Az e-learning, vagy web-alapú tanulás minden olyan tudásátadási folyamat, amely közvetítő közegként a számítógépet, szűkebb értelemben a számítógépes hálózatot használja. Az e-learning pedagógiai értelemben több módszertani területet integráló pedagógiai, 3

oktatási technológia.” [4] Az oktató (kontakt) közvetlen jelenlététől sem lehet eltekinteni, mert az ember a leggyorsabban utánzással tanul, mint akárcsak az emberszabásuak. „Természetesen korántsem arról van szó, hogy jön egy új oktatási forma, amely felvált minden eddigi módszert és üstökösként berobbanva gyorsan és költségtakarékosan lefedi a felmerülő oktatási igényeket. Az e-learning csak akkor lehet hatékony eszköz, ha a jelenleg meglevő hagyományos tantermi oktatási formát és az elektronikus távoktatási formát ötvözve sikerül egy olyan optimális összhangot teremteni, ahol a sebesség és a költségtakarékosság nem veszi el az oktatás minőségét, az átadott tudás tartalmát. Nagyon sok olyan oktatási terület létezik, ahol elengedhetetlen az oktató és a hallgatók közötti személyes kapcsolat.” [5] Ezek a gondolatok tényleg lényegbe vágóak és hitelesek, meg kell fogadni a benne foglaltakat, ha fenn akarjuk tartani felsőoktatásunk színvonalát. 4.

Az elektronikus oktatóanyag

„Nagyon sok esetben úgy gondolják, hogy ha egy meglevő tantermi oktatáshoz tartozó tananyagot, könyvet integrálnak egy keretrendszerbe, akkor máris készen van az elektronikus oktatási anyag. Azonban a helyzet más, hiszen az e-learning oktatás során sok esetben a tananyagnak „pótolnia” kell az oktatót is; szinten kell tartani a hallgatók figyelmét, megfelelő időközönként vissza kell hivatkozni a tananyag lényeges részeire, be kell iktatni elektronikus vizsgákat stb.” [5] Elektronikus anyagnak ill. CD-nek, mint tankönyvnek, szakmai vonatkozásban az el nem ismerése, teherként nehezedik az oktatókra, mert nem tekintik elég színvonalasnak, és nem származik megfelelő tudományos forrásból. A 2002-es Felsőoktatási Tankönyv Pályázat ugyan lehetőséget adott úgynevezett multimédia alapú oktatási anyag létrehozására, de a pályázat formai megnyilvánulásai alig tették lehetővé, hogy a tartalmi, formai lehetőségeket a pályázok egyértelműen meghatározzák. Bemutatom a könyv előállításánál használt anyagok szerkezetének és méretének adat kezelését, szembe állíthassam az elektronikus formaisággal. Az ív terjedelemnek talán lehet értelme a szerző, tervező (szerzők, tervezők) díjazásában, de a többi teljes képtelenség. Itt lapok, diák ábrái és animáció határozzák meg azok értékét, a bele fektetett munkán keresztül. I.10. A mű könyv

CD X

videó

egyéb

:

(A megfelelő hely(ek)re tegyen X-et!)

II. TECHNIKAI ÉS PÉNZÜGYI ADATOK Szöveg ívszám (40.000 karakter=1 ív) Karakterek száma Tördelt oldalszám Tördelt, színes oldalak száma Illusztrált oldalak száma Fekete-fehér képek, ábrák száma Színes képek, ábrák száma Formátum (Aláhúzandó!) Egyéb: Papír minősége (offset/műnyomó, grammsúly) Kötetszám Kötés módja (Aláhúzandó!)

Az OM ftp adatlapjának részlete [6]

4

5.

Az oktatási anyagok amortizációja és megújítása „Az e-learning megoldások szereplői

A teljes körű megoldások működésük közben a hallgatón kívül igényelnek olyan résztvevőket is, mint: - Rendszergazdák – feladatuk a e-learning infrastruktúra üzemeltetése, karbantartása - Oktatási adminisztrátorok – oktatási tevékenység folyamatos nyomon követése, hallgatók beiskolázása, képzési tervek összeállítása, új képzési igények megfogalmazása; - Oktatók – felmerülő hallgatói problémák, kérdések kezelése, tananyagok tartalmának összeállítása, frissítése; - Tananyagfejlesztők – tananyagok elektronikus oktatási anyaggá történő átalakítása, karbantartása.” [5] Ez világos és értelmes megfogalmazás, amely nyílvánvalóan az oktatói és oktatásszervezési tapasztalatokat összegzi. A bevezetőben fejtegetett szemlélethez visszatérve súlyos az idézetben a kijelentés, mert a frissítés és karbantartás az oktatókat és a tervezőket, a fejlesztőket terheli. Kigondolt Magyarországon arra, hogy ilyen kereteket biztosítson? Az oktatási tárca is csak szemben álló jelszavakat dob be például: a költségek csökkentéséről, az életfogytig történő tanulásról, világháló használatáról, de hol vannak azok az anyagok, amelyeket alkalmazni lehetne, hol vannak azok az eszközök, amelyekkel ezt meg lehetne valósítani, hol vannak azok az oktatók, akik ezt meg is valósítanák. Tudjuk, hogy hallgatói létszám az évek során jelentősen csökkenni fog, de ezzel együtt a kormányzat elvárja, hogy csökkenjen az oktatói létszám. Hol van az oktatás-fejlesztés támogatása? A fejlesztő szoftvereket is csak eladni akarják, de nincs egyetlen olyan cég, amelyik valamilyen oktatási kedvezményt biztosítana. Az oktatási-anyag fejlesztők egy jól definiálható általánosságot akarnak eladni, de a felsőoktatás van annyira speciális, még az alaptárgyak vonatkozásában is, hogy az a műszaki szakma csoportonként is jelentősen eltér lényeges részleteiben. Ki fogja ezeket adaptálni, ha tartalmában és színvonalában talán még meg is felel? Végre elértem az amortizációhoz és ezzel ismét visszatértem a bevezetőhöz. A felsőfokú szakismeretek megújításának ciklusa és a ciklusok hosszának csökkenése csak a multimédiás eszközök technológiai fejlődésének következménye-e, vagy van-e más oka is? Szerintem, van ami kifejeződik a táblázatban kiemelt Tantárgy fejlesztés és Szakmai felkészülés sorokban. Az előző korok értékeit nem kell kidobni, mert régi tapasztalat, hogy „kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni”. Az oktatók is változnak annyit, még ha tananyaguk és azok keretei lényegileg változatlanok, hogy szükség lehet módszereik változtatására, oktatási anyagaik szemléletesebb bemutatására, megfelelő kiegészítésére. Milyen változtatásokat igényel az elektronikai oktatási anyagok megújítása és milyen ismétlődési időt kell figyelembe venni? Milyen további indítékai lehetnek a megújításnak? Ezen műszaki, természettudományos területen nap, mint nap újdonságokkal jelentkeznek a kutatók, termékfejlesztők. Emiatt akkor is szükség lenne tantárgyi, kisebb-nagyobb tartalmi módosításra, ha nem alkalmaznánk új vetített képes módszereket. Szükséges-e az elektronikus anyagok tantermi előadáson való használata és milyen előnyei származhatnak az ilyen előadásokból? Erre igennel kell válaszolnom, mert mint az angolok

5

mondják a „puding próbája az evés”. Ezt saját tapasztalatom alapján is megerősíthetem, mert ennél jobb és gyorsabb visszacsatolást, önellenőrzést nem találtam. Végül, rájöttem, hogy a képernyőn akár tanteremben, akár távoktatásban a sok írásos szöveget tartalmazó anyagok eléggé lehangolóak és hatástalanok. Helyettük célszerű az előadóval, akár az előadáson, akár más módon hanganyagokat készíteni, hogy a távoktatásban élőbbé váljanak az ismertetendők. A hanganyag készítésének ma már igen jó és az előadót nem terhelő hardver, szoftver eszközei vannak, amelyek nem is nagyon költségesek. A felvett hanganyagból természetesen nem kis munkával jól megvágott szöveg alámondások készíthetők. A 2003-ban készült „Perifériák, multimédia eszközök” [7] CD-én a „27. Vonalkód olvasók” című fejezethez a kiadóval készítettünk hanganyagot, amelyet az előadásomon vettem fel és saját magam vágtam meg. Természetesen ki kellene próbálnom milyen szerepe lehet a teljes tantárgyat magába foglaló CD alapú anyag beszédhanggal való, megfelelő arányú kiegészítésének. Sajnos új anyagok kiadására egyelőre nincs kilátásom, mert FT pályázat nincs. 6.

Összegzés

Az oktatás helyzetére vonatkozó fejtegetésem nem teljes, ezért nem is lehet mélyreható következtetéseket levonni, de szándékom az volt, hogy lássunk bele olyan részletekbe, amelyek figyelmen kívül hagyása gátja lehet az általam is fontosnak tartott távoktatás bevezetésének. Jelen helyzetben, a lineáris oktatási forma bevezetése a legkedvezőbb esetben is 1-1,5 évig lefoglalja a felsőoktatás erőinek jó részét, emellett azonban meg kell találni azt a stratégiát, amelyet a szűkös pénzügyi keretek ellenére, ezt a jövőbe alkalmazható formát, a hagyományos mellett be lehet vezetni. Irodalomjegyzék [1] Géczy László: BMF oktatói terhelés vizsgálat, tanulmány, 2002 [2] Dr. Kotsis Domokos: Intézeti oktatói terhelés-számítás, kézirat, 1994 [3] Forgó Sándor, Hauser Zoltán, Kis-Tóth Lajos: A távoktatás kialakulása és fejlődése az Eszteházy Károly Főiskolán, Eszterházy Károly Főiskola, Eger [4] Dr. Henkey István: Releváns tudástranszfer-e az e-Learning? Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Tatabánya [5] Hídvégi Péter: E-learning megoldások, IBM Oktatási Központ [6] OM TKP Pályázati űrlap 2002 [7] Géczy László: Perifériák, multimédia eszközök, 2003, AlmaMater

6