GMF/369/2017
Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg
veszély elhárítási és polgári védelmi terve
Kiadja: Kissné Bődör Gabriella gazdasági vezető gazdasági és műszaki osztályvezető
Zalaegerszeg, 2016. 06. 02.
1
Tartalom Bevezetés............................................................................................................................................................. 3 A BGE Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg használatában lévő ingatlanok jellemzői: ............................................... 3 A település földrajzi jellemzőinek leírása: ........................................................................................................... 4 Közmű és energia ellátásának helyzete: .............................................................................................................. 7 Polgári Védelmi besorolás ................................................................................................................................... 8 VESZÉLYEZTETŐ HATÁSOK ................................................................................................................................... 9 Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg jellemzői .......................................................................................................... 10 Főelzárók, villamos főkapcsolók ........................................................................................................................ 10 A katasztrófákkal kapcsolatos tevékenységek .................................................................................................. 11 Veszélyhelyzet elemzés, mentési feladatok ...................................................................................................... 15 A Gazdálkodási Kar Polgári védelmi szervezetének (PVSZ) tagjai ..................................................................... 23 Riasztási lánc...................................................................................................................................................... 23 Legközelebb lakó munkatárs: ............................................................................................................................ 23 Helyreállítási feladatok ...................................................................................................................................... 24 Együttműködési feladatok................................................................................................................................. 25 Magatartási szabályok ....................................................................................................................................... 26 fontosabb telefonszámok .................................................................................................................................. 28 Kimutatás a katasztrófavédelemben résztvevő és közreműködő szervekről, szervezetekről .......................... 29 A 29. sz. kollégium adatai: ................................................................................................................................. 30 SZÜKSÉGGYÓGYINTÉZET.................................................................................................................................... 31 FELKÉSZÍTÉSI LEHETŐSÉGEK AZ INTÉZMÉNYEKBEN .......................................................................................... 32 MELLÉKLETEK..................................................................................................................................................... 32
2
Bevezetés A Budapesti Gazdasági Egyetem (továbbiakban: Egyetem, BGE, Intézmény) Katasztrófavédelmi és polgári védelmi szabályzatának (továbbiakban: Szabályzat) 17. §-ában foglaltak szerint az Egyetem katasztrófavédelmi feladatainak tervezett ellátása érdekében a hatályos jogszabályok és a védelmi igazgatás szerveinek előírásai alapján az Intézmény karai a Szabályzatban meghatározottak szerint védelmi tervet készítenek. Jelen dokumentum célja a hatályos jogszabályok, valamint a Szabályzatban foglalt rendelkezések figyelembe vételével elkészíteni a BGE Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg (továbbiakban: GKZ) védelmi tervét, különös tekintettel az Egyetem vagyonkezelésében, a kar használatában álló ingatlanok sajátosságaira. Jelen védelmi terv felméri az Intézményt fenyegető hatásokat, elemzi azok természetét, megoldásokat ír le esetleges bekövetkezésük esetére figyelembe véve a Kar használatában lévő ingatlanra vonatkozó helyi adottságokat, a rendelkezésre álló személyi és technikai feltételeket, időtényezőt.
A BGE Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg használatában lévő ingatlanok jellemzői: A GKZ használatában áll az 1/1 hányadban a Magyar Állam tulajdonát képező, a BGE vagyonkezelésében lévő, 1/ 4815/5 hrsz. 2/ 4815/4 hrsz. 3/ 4815/3 hrsz. 4/ 4815/1 hrsz. 5/ 4815/5/B hrsz. 6/ 4844/28 hrsz. 8900 Zalaegerszeg, Gasparich út 18/A. szám alatti ingatlan területén található, ingatlan (továbbiakban: ingatlan). Kerület térképe
3
A település földrajzi jellemzőinek leírása: (elhelyezkedése, erdőség, mezőgazdaságilag hasznosított és parlag terület)
Zalaegerszeg a Nyugat-Dunántúlon, a Zala folyó két partján, az osztrák, szlovén és horvát határtól megközelítőleg egyenlő távolságra (50–70 km), Zalai-dombság tájegységben fekszik. A város nagyrészt dombvidéken helyezkedik el. Az uralkodó szélirány északi. A térség alapvetően mező- és erdőgazdasági jellegű terület. A gazdasági tevékenységek között meghatározó a mezőgazdaság, erdőgazdaság és vadgazdaság, amely a termékeivel a helyi szükségleteken kívül részben hozzájárul a távolabbi területek termékekkel való ellátásához. A térségben a nemzetgazdasági ágazatok közül a kisipari tevékenységek és a helyi szolgáltatások is jelentősek. A kedvező természeti adottságok és gazdag kulturális örökség miatt egyre inkább húzóágazatnak számít a turizmus. Főbb közutak a kerületben: Gépjárművel, legkönnyebben az Ola utcáról megközelíthetően. Platán sor, buszmegálló 100 m-en belül Gasparich Márk utca, Alkotmány utca, Ebergényi út, A település jellemző meteorológiai, hidrometeorológiai és geológiai adatai:(vízfolyások, tavak, víztározók) Zalaegerszeg éghajlatára jellemző a nagy mennyiségű és egyenletes eloszlású csapadék, amely az országos átlagot meghaladja. A napsütéses órák száma alacsony (1750 - 1850 óra). Az éves csapadék átlaga: 700 – 750 mm között alakul. Évi középhőmérséklet 10 C fok. A terület felszíni folyó és csapadékvíz elvezető rendszere a Zala folyó által a Balatonba szállítja vízét. A Zala folyó a nagy intenzitású esők hatására több települést is veszélyeztet. A térségjellemző talaja az agyag, mely telítődés után, teljesen vízzáróvá válik és nem képes több vizet elszivárogtatni. A nagy felületű dombok által összegyűjtött víz nagyon gyorsan a völgyekbe jut, és ott összegyűlik. A völgyekben levő vízfolyások és az azokon lévő műtárgyak kis keresztmetszete miatt a vízelvezetés lassú. Így néhány óra alatt jelentős árhullám alakulhat ki és megjelenik a belvíz. Ez az árhullám és belvíz általában rét- és legelőterületeket, helyenként utakat önt el, de településeket is veszélyeztet. A Zala folyó hossza 126 km, a megye északi részét nyugat - keleti, a megye keleti részét észak - déli irányban szeli át. Jelentősebb mellékágai a Zala-Somogyi határárok, Kiskomáromi csatorna, Foglár csatorna, Szévíz csatorna, Felső-Válicka patak és a Sárvíz patak. A völgyében lévő települések a folyó
4
hajdani mocsaras völgyéből kiemelkedő hátságokra települtek, átlagosan 150 m tengerszint feletti magasságban
A település lakosainak száma, népességi adatok tendenciája, nemenkénti, korcsoportonkénti megoszlása (demográfiai jellemzői): Zalaegerszeg népesedése jellegzetesnek mondható pályát futott be. A legjelentősebb népességnövekedési időszakban (60-as-70-es évek) 30%-kal nőtt meg a város lakossága, köszönhetően az ipartelepítésnek, a hozzácsatolásoknak és a bevándorlásnak. Ezen demográfiai robbanás hatására rengeteg új lakás épült, amelyekbe elsősorban fiatal falusiak költöztek. Ma már stagnáló/fogyó népességről kell beszélnünk, ennek két tényezője a természetes fogyás és a szuburbanizáció hatása. Ellenhatásként jelentkezik a pozitív bevándorlási mérleg. A népesség-nyilvántartó 2012. január 1-jei adatai szerint 59 499 bejelentett lakosa volt a városnak. A természetes fogyás 1992-től jellemző a városra. Korosztályok szerint átrendeződés játszódik le: csökken a fiatalkorúak és nő a közép- és az időskorúak aránya. Népességi adatokat a melléklet tartalmazza. A település beépítettsége (sűrűség, építkezési jellemzők): (lakóépületek és középületek száma) Zalaegerszeg Integrált Városfejlesztési Stratégiával rendelkezik. A dezurbanizációs folyamatok erősödnek meg az agglomerációban. Ennek elsődleges oka, hogy Zalaegerszeg domborzati és természeti adottságai erősen korlátozzák a várost saját területének beépítésében. A várost déldélnyugati irányból erősen tagolt, erdősült terek és egykori zártkertek, elaprózott birtokszerkezetű, a szabványoknak nem megfelelő közlekedési-, és hiányos kommunális infrastruktúrájú területek veszik körül, amik a lakóterületek bővülésének, de e területeken még egyéb városi fejlesztéseknek is gátját jelentik. A déli oldalon fekvő olajfinomító szintén komoly földrajzi akadály. A város délkeleti területein nedves élőhelyek húzódnak végig, ami ökológiai, természetvédelmi, de műszaki okból is szinte lehetetlenné teszi ezen irányba a város bármilyen bővülését. A Bak irányába kivezető út mentén került kialakításra a déli ipari park, amelynek területe is a fentihez hasonló okok miatt lett az ideálisnál jóval kisebb méretű. A területe mára gyakorlatilag megtelt, a további gazdasági tevékenységet végző vállalkozások már csak az új, északi ipari területeken van lehetősége letelepíteni. A Déli ipari parkkal szomszédos Bocfölde azonban saját területén kialakított egy, a fentebbi ipari park folytatásaként kezelendő területet, ezzel a várostól nemcsak lakossági, hanem ipari szereplőket is elvon. Mivel a város mozaikos szerkezete miatt a bővülés szinte egyetlen lehetséges területe a Zala-folyótól északra fekvő területen lehetséges, a fejlesztések is a többfunkciós hasznosítás irányában indultak el. Egy területen kell ugyanis megoldani a már megkezdett turisztikai, szabadidős tevékenységek (Gébárti-tó, Aquacity, Termálfürdő), lakóövezeti fejlesztések és az északi ipari park fejlesztéseit, de szintén itt valósult meg a delta vágány, ami előrevetíti, hogy a vasútállomány jövőbeli kihelyezése is valahol itt valósulhat meg. Az északi területek fejlesztésének azonban további gátja, hogy a Zala folyón az átkelés továbbra is nehéz, azt a városi területen csak Andráshida, Malom utca, illetve a Batthyány utca mentén lehet megtenni. A fenti okok együttes következménye, hogy mára mind lakossági, mind ipari szinten a kistérségbe való ki-, vagy visszatelepülés erősödése jellemzi. A jelenlegi városszerkezet kialakulását erősen determinálta a földrajzi környezete. A város területi terjeszkedése a mélyen fekvő területek építésre alkalmassá tétele, beépítése után dél és dél-nyugat irányba folytatódott. A terjeszkedés földrajzi akadályai a következők:
5
Az északi terjeszkedésnek továbbra is gátat vetett a Zala folyó és völgye. Ugyan számos, egykor önálló településként létező városrész van a folyó északi oldalán, de a két oldal szerves kapcsolódása, a folyó északi oldalának, bal partjának folytonos beépítése napjainkig nem történt meg. Déli és dél-nyugati terjeszkedés területébe beékelődnek és a terjeszkedésnek gátat szabnak a dombok. A város testébe beékelődő Jánkahegy a mai napig átjárhatatlan gátat képez a két beépített oldala, a Kertváros és a Zrínyi úti területek között. A Landorhegyi városrész határa a nyugati határát képező Egerszeghegy. A Páterdomb a vasútvonal és a vasútállomás által szigetelődött el a várostesttől – ez jelentős ingatlanfejlesztési, közlekedési, gazdasági gondokhoz, többek között például a kelet-nyugati irányú keresztforgalom további, helyi igényekből fakadó erősödéséhez vezet – a haránt irányú átkötés önmagában is csökkentené a mobilitási igényt, ezzel a környezetileg legterheltebb városmag lég- és zajszennyezését. A nyugati irányú terjeszkedés csak egy szűk sávban, a Zala-völgy és a Gógánhegy, Erzsébethegy közé beszorítva alakulhatott ki, ahol az ideálisnál nagyobb sűrűségű beépítettséghez vezetett.
A településen áthaladó út, vasút sűrűsége, minősége, állapota, tömegközlekedési lehetőségek A város elsődleges vázát a domborzati és vízrajzi adottságokkal szoros összefüggésben lévő közlekedés adja. A városba irányuló
fő útvonalak, megközelítési irányok a következők:
Keleti irány a dombokon és Csács városrészen keresztül a 76-os út, mely keresztezi a Válicka völgyét; Északi és déli irányban a 74-es főút és elkerülő szakasza, melynek történelmi útja a Bak – Zalaegerszeg - Vasvár útvonal; Dél-nyugati irány a Vizsla patak völgye Nagylengyel, Gellénháza és Lenti felé vezető úttal; Nyugati irány a 76-os, amely a Zala völgyével párhuzamos út, mely elágazva észak-nyugatra Körmend illetve dél-nyugatra Göcsej felé halad északi irány Vasvár felé a 74-es számú út, amely észak-kelet felé a Zala völgyét követő úttal.
Zalaegerszeg város - bár úthálózati szempontból két főút keresztezésénél fekszik és a környező városoktól nagyjából hasonló távolságokra található - közlekedési szempontból nincs kedvező helyzetben. Az M7 autópályát Budapest irányában a 76 sz. főúton közelítheti meg a forgalom. Az eljutási időt az út vonalvezetéséből adódó hosszabb, előzésre alkalmatlan útszakaszok, átkelési szakaszok növelik. A Balaton megközelítése Felsőpáhok, Alsópáhok, Hévíz hosszú átkelési szakaszain, valamint a településeket elkerülő útszakaszon keresztül lehetséges, nagy forgalommal terhelve a települések belterületeit. 6
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város társadalmi, gazdasági súlyához, a régióban betöltött szerepéhez képest méltatlanul rossz minőségű vasúti kapcsolatokkal, a személy- és áruszállítás területén egyaránt alacsony színvonalú vasúti közlekedési kínálattal rendelkezik.
A
város
belföldi
és
nemzetközi vasúti kapcsolatai rendkívül kedvezőtlenek, a főváros és a többi megyeszékhely megközelítése is nehézkes. A közelmúltban megépült és jelenleg is folyamatban lévő vasúti fejlesztések ezt a helyzetet kismértékben javítják, azonban a város és környéke vasúthálózatában rejlő lehetőségek jobb kihasználása, a településfejlesztési szempontok maximális figyelembevétele további vasúti fejlesztések megvalósítását igényli. Zalaegerszeg területén jelenleg két vasútvonal található. Az egyik a korszerűsítés alatt álló Boba – Zalaegerszeg – Bajánsenye – országhatár vasútvonal, amely a transz-európai vasúti hálózat része. A vasútvonal teljes átépítése után azonban korszerű, elektronikus biztosítóberendezéssel ellátott, villamosított vasútvonalként fog üzemelni. A vonal a város sűrűn lakott területeit elkerüli, Zalaegerszeg- Ola megállóhely biztosítja a vonal utasforgalmi kapcsolatát. A város területét érintő másik vasútvonal a Zalaegerszeg – Rédics mellékvonal, amely egyvágányú, nem villamosított, leromlott műszaki állapotú vasútvonal. A vonal végállomása Zalaegerszeg vasútállomás. A vasút helyzete ma országosan sem kedvező, ami pedig Zalaegerszeg számára fontos, környezetbarát és jelentős közúti terhet levevő mobilitási mód súlyának csökkenésével jár. Zalaegerszeg városi és környéki autóbusz-közlekedése egyaránt jelentős. A jelenlegi vasútállomásról 13 helyi viszonylatú autóbuszjárat van a város különböző pontjaira, a legforgalmasabb útvonalakon. A vidéki viszonylatokban a vasútállomástól 21
irányban
indulnak
olyan
autóbuszvonalak,
melyeken naponta minimum 12 pár járat közlekedik. A vasúti és autóbusz-közlekedés
közötti
optimális csatlakozási rendszer megvalósításához mindkét közlekedési ágazatnál rendszerbeli változások szükségesek. A
vonalak kihasználtsága településközi szinten általában jó. A helyi járat
kihasználtsága azonban fokozatosan csökken, a fizető
közönség száma még jelentősebben. Ez a
jövőben a helyi járat fenntartását veszélyeztetheti, ami fejlesztéseket igényel.
Közmű és energia ellátásának helyzete: Áramellátás: A villamos energiát az E.ON Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt. szolgáltató biztosítja. Karunkon, 4815/5 hrsz. területünkön, észak-dél vonalban húzódó, 20KV-os, földalatti vezetékjog bejegyzéssel rendelkezik. A 4815/5 hrsz. területünk északi oldalán 1 db trafó található 42672 sorszámmal. 27/A. Számú, „E”- Aula-nagyelőadó épületünk tetején HKMK naperőmű üzemel. Éves áramfogyasztásunk ~15%-t biztosítja. Gázellátás: A gázellátást az E.On Közép-Dunántúli Gázszolgáltató Zrt. szolgáltató végzi Zalaegerszegen. A lakások szinte teljes köre rendelkezik vezetékes gázzal, az elmúlt 15 évben dinamikusan nőtt a gázzal fűtő lakások száma. Az egy háztartásra jutó gázfogyasztás az utóbbi években ugyancsak növekedett, amelynek hátterében éppúgy állhat a drasztikusabb időjárás, mint a 7
lakóépületek állagának, gépészeti rendszereinek elavulása. Az energetikai korszerűsítések jelentős megtakarításokat eredményezhetnek. Víz- csatorna ellátás: Zalaegerszeg város ivóvízellátása a Zalaegerszeg és térsége regionális vízműről történik, melynek üzemeltetője az Észak-zalai Víz- Csatornamű Zrt. Mértékadó kapacitása 28.500 m3/nap, a szolgáltatott vízmennyiség napi csúcs értéke 24.247 m3. Zalaegerszeg város 92 %-os ivóvíz ellátottsága mellett a vízkitermelés üzemmenete folyamatos. A város vízellátását a Keleti- és Nyugati víznyerő területről jelenleg összesen 33 fúrt kút biztosítja, melyek a 16-160 m közötti vízadó rétegeket csapolják meg búvárszivattyúkkal. A Keleti vízbázis területéről kitermelt víz esetében – annak vas-, mangán- és gáztartalma miatt – vízkezelésre van szükség, míg a Nyugati vízbázis tekintetében az egyes kutak vízének megfelelő arányú keverése esetén vízkezelés nélkül is biztosítható megfelelő ivóvízminőség. Az ivóvíz vezetékhálózat hossza több mint 220 km, anyaga 69 %-ban azbesztcement cső, amely sérülékeny és elöregedett, mivel nagyobb részük 25 évnél idősebb. A hálózat többi része, 28 %-a műanyagcső, valamint 3 %-a acél- és öntöttvas cső. A megyeszékhely szennyvizeinek elvezetését és tisztítását a Zalaegerszeg és térsége regionális szennyvízrendszeren és szennyvíztisztító telepen végzik. A város szennyvízcsatornázása a II. világháború után kezdődött és a mai napig tart. Elválasztó rendszerű, többségében gravitációs üzemű szennyvízcsatorna hálózatok épültek, melynek hossza a városban 134,1 km, a kapcsolódó településeken pedig 76,6 km. A város csatornázottságának mértéke 85,9 %, a csatornarákötés aránya pedig 83,7 %. A város lakosságának közel 72 %-a vezeti csatornahálózaton keresztül a szennyvíztisztítóba szennyvizét. A volt zártkerti településrészeken a vízhálózat kiépített, a csatornahálózatot azonban még csak részben készült el. A telep tisztított szennyvizének befogadója a Zala folyó, amely I. vízminőség védelmi kategóriába tartozik.
Polgári Védelmi besorolás 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet rendelkezik a települések besorolásáról. A település veszélyeztetettségének meghatározása a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtására kiadott 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet V. fejezetének és 2. számú mellékletének előírásai szerint a mátrix rendszerű katasztrófavédelmi kockázatértékelés módszerével a település katasztrófavédelmi osztályba sorolása (61/2012. (XII.11.) BM) megtörtént. Zalaegerszeg település az I. katasztrófavédelmi osztályba került besorolásba. Rövid indoklás: Seveso II. egyezmény hatálya alá tartozó tevékenység. 8
SZÜKSÉGGYÓGYINTÉZET
A Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 3. Katonai Központ. Székesfehérvár 316-54/2014 ügyirata alapján ingatlanunkat, az 1997. évi CLIV tv. 228§. (2) szerint, egészségügyi válsághelyzet esetére, szükséggyógyintézet céljára megjelölte. Település veszélyeztetettségének értékelése
VESZÉLYEZTETŐ HATÁSOK A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtására kiadott 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 2. melléklete alapján. Elemi csapások, természeti eredetű veszélyek: árvíz, belvíz, helyi vízkár, rendkívüli időjárás (rendkívüli havazás, ónos eső, más szélsőséges időjárás) földtani veszélyforrások (földrengés, földcsuszamlás, beszakadás, talajsüllyedés, partfalomlás). Ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek: a Kat. IV. Fejezetének hatálya alá tartozó üzem, más létesítmény (ipari, mezőgazdasági) általi veszélyeztető hatás, veszélyes anyag szabadba kerülésének kockázata, távolság nukleáris létesítménytől (atomerőműtől, kutatóreaktortól), közlekedési útvonalak és csomópontok (veszélyes áruk szállítása, jelentős forgalom), a Kat. IV. Fejezetének hatálya alá nem tartozó, katonai célból üzemeltetett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmények. Egyéb eredetű veszélyek: felszíni és felszín alatti vizek (elsősorban az ivóvízbázisok) sérülékenysége, humán járvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány, a riasztási küszöböt elérő mértékű légszennyezettség. Kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatok:
a lakosság alapvető ellátását biztosító infrastruktúrák sérülékenysége, 9
A közlekedés, a közigazgatás és a lakosság ellátását közvetve biztosító infrastruktúrák sérülékenysége.
Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg jellemzői Kar neve: Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Címe: 8900 Zalaegerszeg, Gasparich út 18/A. Telefonszáma: +36 92 509-901 Intézmény alapterülete: 115.035m2 + 606 m2 +1.380 m2 + 71.612 m2 + 11 m2 Tantermek és szaktermek száma: 47 db Dolgozói létszám: 75 fő Hallgatói létszám maximum: 1.737 fő (tényleges 478 fő/2015.11hó) Környezetleírás:
35 épületből 18 használatban van, 17 db használaton kívüli, ezekből több épület állapota balesetveszélyes, a 22. sz. épület pedig életveszélyes. Körbekerítése, figyelemfelhívó táblák kihelyezése, ajánlat kérése bontásra megtörtént. Összesen 5 épület kötődik szorosan az oktatáshoz ezek között fedett, átjáró kapcsolat nincs. A 29. sz. kollégium „A”-„B” és 8. sz. Infocentrum tűzszakaszai határoló ajtókkal leválasztottak. Mindkét épületben tűzjelző központ működik, vész esetén a kollégiumi tűzszakasz ajtókat zárja, a 6 db bejárati ajtókat nyitja. Környezetében lévő veszélyeztetett objektum: veszélyes objektum nincs a közelében. Megközelítési – épületekből kimenekítési útvonal: A belső riasztás után az épületben tartózkodó személyek a „Tűzriadó Terv”-ben épületenként megjelölt kiürítési útvonalon kötelesek elhagyni az épületeket. A kar használatában lévő ingatlan gyülekeztetési körlete: Alakuló tér.
Főelzárók, villamos főkapcsolók VÍZ A terület vízellátása két körösen biztosított. Általában 2 db működő, 60 m mély kút, egy 10 m 3-es víztározó adja. A tűzi vízellátás is innét történik. A tározó meghibásodása esetén, a városi víz közmű hálózatra (d150) csatlakozás a terület északi oldalán található földalatti aknán keresztül lehetséges. A területen található még 2 db, egyenként 157 m3-es, a 29. sz. kollégium és 36. sz. oktatási épület WC-K öblítését biztosító, esővíztározó található. GÁZ Terület gázfogadója 25. sz. épületben található. (A 4815/5 és a szomszédos Hadkiegészítő Parancsnokság, 4815/6 hrsz. terület gázellátása is itt zárható.) 27. sz. Aula-nagyelőadó – keleti homlokzaton, a tetőlétra mellett 29. sz. Kollégium épület „A”-„B” – déli homlokzaton 36. sz. Tanulmányi épület déli homlokzaton 16. sz. Tanszéki épület – keleti homlokzaton 10
28. sz. 6. sz. 9. sz. 11. sz. 113. sz. 12. sz. 8. sz.
Irodaépület – déli homlokzaton Porta épület – a 83. sz. épület nyugati homlokzatán Raktár – keleti homlokzat Karbantartó műhely – déli homlokzat Kertész ház – déli homlokzat Étterem – déli homlokzat Infocentrum – nincs gázbekötés
VILLANY 27. sz. Aula-nagyelőadó – fsz. belül, bejárattól balra 29. sz. Kollégium épület „A”- pince;„B” – nyugati kijárati ajtó mellett. 36. sz. Tanulmányi épület fsz. belül, bejárattól balra 16. sz. Tanszéki épület – fsz. belül, bejárattól jobbra 28. sz. Irodaépület – fsz. belül, bejárattól balra 6. sz. Porta épület – fsz. belül, bejárati előtérben 9. sz. Raktár – fsz. belül, bejárati előtérben 11. sz. Karbantartó műhely – kívül, keleti homlokzaton 113. sz. Kertész ház – fsz. belül, folyosó végén 12. sz. Étterem – kívül, északi homlokzaton 20. sz. Garázs – fsz. belül, kelet felé 28. sz. gázfogadó – kívül, északi homlokzat 15. sz. épület – belül, fsz. jobbra IV. sz. vízkút – mint 27. sz. Aula-nagyelőadó – fsz. belül, bejárattól balra Víztározó gépészet – tározó melletti aknában Esővíztározók „A”-„B” - „A” tározóban Sporttelep romos épületek – áramtalanítva Használaton kívüli épületek - áramtalanítva
A katasztrófákkal kapcsolatos tevékenységek Időszakai és feladatai 1) Megelőző időszak: az esemény bekövetkezte előtt • a veszélyeztető tényezők felkutatása, • tervezés, • a veszélyek elkerülését célzó intézkedések, • a felkészítés a veszélyek bekövetkeztekor irányadó magatartási szabályokra. 2) A veszélyhelyzet kezelésének időszaka: az esemény bekövetkeztekor Ennek az időszaknak a feladatait mindig a kialakult helyzet specifikumai határozzák meg. Főbb vonulatai a következőkben összegezhetők: • a veszélyhelyzet észlelése, értékelése, • figyelmeztetés, tájékoztatás, riasztás, • a kialakult helyzet következményeit elhárító közösség létrehozása, 11
• a katasztrófa és a következmények elhárítását célzó tevékenység. 3) A helyreállítás időszaka: az esemény elhárítását követően • közművek, épületek helyreállítása, • a korábbi tevékenység egyéb feltételeinek biztosítása. Szabályzat alapján illetékes személy feladatai • Együttműködés az illetékes katasztrófa-elhárítási szervekkel, • Az előre prognosztizálható veszélyhelyzetek felmérése, • A védekezési feladatok nagyságát mérlegelve a védekezési feladatok ellátásához szükséges, erők, technikai eszközök felszerelések kijelölése és biztosítása, • A kárelhárítás során használható anyagi lelőhelyek, eszközbeszerzési lehetőségek kijelölése, • A mentésben résztvevők ellátásának, pihentetésének megszervezése, • A Kar ideiglenes elhelyezésre igénybe vehető helyiségek kijelölése, • A szükséges egészségügyi ellátás megszervezése, • A híradás biztosítása. Irányítás-vezetés Az irányítás-vezetés célja, hogy a kari intézményben bekövetkező veszélyhelyzet kezelése során a veszély elhárítási, kármentési munkálatok a lehető leghatékonyabban, szervezetten történjenek. A kari intézményben kialakuló veszélyhelyzetekben a kárelhárítás és helyreállítás elsődleges felelőse Szabályzat alapján erre kijelölt szermély, akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy. A Szabályzat alapján illetékesen eljáró személy a védelmi tervben meghatározott feladatok végrehajtása során a veszélyhelyzettől, illetve az adott körülményektől függően szükség szerint eltérhet. Minden esetben a vezető utasításait kell végrehajtani! A Szabályzat alapján illetékes személy munkáját a kari polgári védelmi szervezet (továbbiakban: KPVSZ) segíti. A veszélyhelyzet kezelésénél a vezetés és irányítás érdekében a védelmi tervet és a hozzá kapcsolódó belső szabályzatokat, jogszabályokat együtt Szabályzat alapján illetékes személy irodájában kell tárolni. Veszélyhelyzet fennállása esetén azonnali hatállyal elő kell venni, és ennek rendelkezéseit alkalmazni. A veszélyhelyzet kezelésnél veszély elhárítási naplót (eseménynapló) kell vezetni. A naplóban minden veszélyelhárítással kapcsolatos intézkedést, információt fel kell jegyezni. A feljegyzésnek információ áramláskor az információt adó nevét, beosztását, az információ adás idejét és az információt kell tartalmaznia. Az információt a vevő aláírásával kell hitelesíteni. A vezetés döntéséről a készülő feljegyzés tartalmazza a döntést hozó nevét, a döntést, valamint azt, hogy a döntésről mely személyeknek kell értesülniük. Ez kiegészül a döntésről értesítettek nevével, melyet az értesítő személy aláírásával hitelesít. A feljegyzések elkészítéséért a kijelölt irodai dolgozók a felelősek. Olyan nyilvántartást kell vezetni a veszélyhelyzet kezelésénél, a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos határozatokról, melyek iktatással kerülnek nyilvántartásba. A vezetéshez szükséges anyagi készletek biztosítását az Egyetem biztosítja. Ennek feladata veszélyhelyzet kezelésénél az irányításvezetés részére szükséges anyagi készletek biztosítása Helyzetértékelés A kapott információk alapján, a Szabályzat alapján illetékes személy meghatározza a veszélyeztetettség mértékét, felméri a veszély elhárításához szükséges erőket, eszközöket, a 12
védekezésben elsődlegesen végrehajtandó feladatokat, valamint a szükség esetén igénybe veendő külső erőket. Értékeli a várható legnagyobb veszélyeztetett területet. Amennyiben a Kart érinti, rendelkezik a kari intézményben rekedtek biztonságba helyezéséről, tekintettel a közlekedés biztonságára, a megközelíthetőségre, kimenekítés lehetőségére, az épület kiürítésének szükségességére, módozataira. A veszélyhelyzet lokalizálására kiadandó intézkedések • Gyülekezési helyek megtervezése épületrészenként és szintenként • Nyilvántartásba vétel megszervezése, • A kari intézmény elhagyásához igénybe vehető utak kijelölése, forgalomszabályozási feladatok megtervezése (rendőrség feladata), • Hozzátartozók értesítése, • A kari intézmény kiürítéséhez az egészségügyi biztosítás megszervezése, • Energia hálózat (gáz, víz, villany) szakaszolásának, vagy elzárásának végrehajtása. Riasztás, figyelmeztetés, tájékoztatás A riasztás figyelmeztetés, tájékoztatás eszközei: • Tűzjelző, • Hangosbeszélő, • Vezetékes és mobil telefonok. A veszélyhelyzet mértékétől függően kerülhet sor a riasztás, figyelmeztetés, tájékoztatás alkalmazandó módszerére. A Karon tartózkodó hallgatók és a dolgozók, riasztásának, tájékoztatásának megszervezése technikailag, illetve a tájékoztató szövegének részletes kidolgozása a Szabályzat alapján illetékes személy joga és feladata. Azonnali veszélyhelyzet esetén a tűzjelző használata szükséges, használata mellé a hangosbeszélőn kell a veszélyhelyzet formájáról és a teendőkről tájékoztatni a hallgatókat és a dolgozókat. A riaszthatók névsorát a Tűzriadó terv tartalmazza. Riasztás és tájékoztatás általános feladatai: • A Szabályzat alapján illetékes személy intézkedése alapján a hallgatók tájékoztatása, • A tájékoztatás megtervezése: rendje, a tájékoztatásra jogosultak megnevezése. Híradás A híradás célja információ biztosítása, a veszélyhelyzet kezelése során szükséges hírközlő rendszerek rendelkezésre álló típusának felhasználásával. A híradási feladatokat a Szabályzat alapján illetékes személy látja el. A híradás biztosításhoz szükséges eszközök jelenleg vonalas és mobil telefonok. A veszély elhárítási tevékenység során az információ adásáról és kapásáról az eseménynaplóban feljegyzést kell készíteni. A feljegyzéseknek tartalmaznia kell a feljegyzés idejét, az információ tartalmát és az információvevő aláírásával hitelesíti a feljegyzést. A veszélyhelyzet során a meglévő vezetékes illetve mobil telefonkészülékeket kell alkalmazni, illetve a mentők és rendőrség URH adó vevőit lehet használni. Áldozatokkal kapcsolatos tevékenység
13
Katasztrófa áldozatai mindazon személyek, akik a katasztrófa következtében életüket vesztették, megsérültek. A különböző katasztrófák következtében a kari intézményben tartózkodók különböző módon és mértékben válhatnak áldozattá. A Szabályzat alapján illetékes személy dönt a helyzet értékelése után ezek ellátásáról, különböző feladatok meghatározásával. (elsősegélynyújtás, kimenekítés, stb.) A veszélyek kezelésére, elhárítására, az emberi élet és az anyagi javak mentésére vonatkozó feladatok • A kialakult helyzet felmérése, • Riasztási lánc aktivizálása, • Részletes cselekvési program főbb veszélytípusonként az emberi élet, az anyagi javak mentésére, a felelősök megjelölésével, • Az épület kiürítése, • Intézkedés a mentést végzők biztonsága érdekében, • Az épületbiztonsággal kapcsolatos intézkedések (tűzvizsgálat, értékek számbavétele, kárfelmérés), • A kommunikációs feltételek kialakítása (belül, kívül). Kitelepítés, kimenekítés, elhelyezés A Szabályzat alapján illetékes személy rendeli el a kari intézmény teljes vagy részleges kitelepítését. A kitelepítést írásban kell elrendelni, az elrendelő döntést meg kell őrizni. A legvalószínűbb veszélyeztetett terület kitelepítéséhez felhasználható eszközöket befogadó helyeket, kitelepítés útvonalait a Tűzriadó terv tartalmazza. Az érintett területen biztosítani kell a visszamaradó anyagi javak megóvását. A mentési folyamat nyomon követéséhez vezetni kell gyülekezési csoportonként, a kimenekítettek nevét, kitelepítés helyét. A befogadó intézményeknek a befogadottak számáról kell nyilvántartást vezetniük. Az épület kiürítési tervét a Tűzriadó terv tartalmazza. A kitelepítéshez, kimenekítéshez és elhelyezéshez szükséges anyagi készletek, szállítóeszközök biztosítás lehetőségét az Önkormányzat gondnoksága biztosítja. A nem önkormányzati tulajdonban lévő eszközök igénybevételét a polgármester határozattal rendeli el. Normál élet visszaállításának általános feladatai • Kárfelmérési, kárrendezési feladatok megszervezése, kárfelmérés, a károk jelzése az Önkormányzat felé. Végrehajtó: Kancellár • Ideiglenes helyreállítási munkák tervezése. Végrehajtó: Kancellár • A kisebb károk elhárítása, „eseménynapló” vezetése. Végrehajtó: polgári védelmi vezető • Mentesítés-fertőtlenítés végrehajtása. Végrehajtó: polgári védelmi vezető • Közművek beüzemelése. Végrehajtó: Közműszolgáltatók • A Kar működési feltételeinek megteremtése. 14
Végrehajtó: települési kárfelszámoló munkacsoportok, közreműködő beruházás vezető • A fokozott balesetvédelmi intézkedések bevezetése. Végrehajtó: polgári védelmi vezető • A helyreállított épületrészt az önkormányzat műszaki osztályának átvétele után lehet birtokba venni. Végrehajtó: Kancellár
Veszélyhelyzet elemzés, mentési feladatok 1. Erős téli havazás, hosszú ideig tartó intenzív hóesés, hófúvás, hideghullám Fogalma Olyan időjárási jelenség, amely kisebb- nagyobb hóakadályokat, torlaszokat alkothat Jellemzője Az időjárástól függően hófúvások alakulhatnak ki, ezzel akadályozhatja a közlekedést, a közutakat, vasútvonalakat. Hideghullám: Nagy tömegű hideg levegő hirtelen beáramlása. Jegesedés fagyás: A túlfűtött vízgőz hirtelen kicsapódása valamely szilárd felületen, valamint a víz halmazállapot változása erős lehűléskor. Jellemzője Időjárás jelentések előre jelezhetik, de egy délelőtt (du) folyamán is bekövetkezhet a rendkívüli, ideiglenes állapot. Fagyási sérüléseket, halált is okozhat. Megbéníthatja az áram és gázellátást, a közlekedést. A jeges felület, közlekedési és egyéb balesetek okozója lehet. Teendők, felelősök • Kapcsolattartás, riasztás: A helyi és országos adók nyomon követése Felelős: polgári védelmi vezető • Bemenekítés: Minden hallgató, dolgozó a Kar épületében tartózkodjon. Felelős: Tanárok és kijelölt dolgozók • Létszámellenőrzés. Felelős: Tanárok és kijelölt dolgozók • Nyílászárók bezárása. Járdák jégtelenítése, hó eltakarítása. Felelős: Szabályzat alapján illetékes személy 2. Kommunális ellátórendszerek meghibásodása Fogalma Elsősorban a téli évszakra jellemző, a rendkívüli időjárás (nagy mennyiségű hó, erős fagyok, ónos eső) leállásokat, szolgáltatási zavarokat, kimaradásokat okozhat a víz, gáz- és áramszolgáltatásban. 15
Felhőszakadás: Rövid idő alatt, erős intenzitású Jégeső: Szilárd halmazállapotú csapadék 5 mm-nél nagyobb jégszemekből Jellemzője A hibák mértékétől függően szükség lehet kitelepítésre és szükségelhelyezés végrehajtására, ideiglenes (szükség) energia ellátásra, vagy különleges egészségügyi ellátásra. Az esőzések gyakori kísérő jelensége a villámlás. A villámlás tüzet, illetve halált okozhat. A jégdarabok jelentős károkat okozhatnak a növényzetben, az épületekben, de emberi sérülést is előidézhetnek. Teendők, felelősök • Ügyelet szervezése éjszaka is. Felelős: Szabályzat alapján illetékes személy • A bejáró dolgozók elszállásolása, ellátása (élelem, takarók, laticel biztosítása, tisztálkodás biztosítása, orvosi ellátás biztosítása, tanterem szálláshellyé alakítása). Felelős: Gondnok, • Elsősegélynyújtás: Szükség esetén betegszobában (tanteremben kialakítva). Mentő hívása. Felelős: Elsősegélynyújtó • Kapcsolattartás: Karon belül, Karon kívül (hozzátartozók tájékoztatása, stb.) Felelős: IPM felelős • Bemenekítés: Minden hallgató, dolgozó az iskola épületében tartózkodjon, létszámellenőrzés Felelős: IPM felelős 3. Járvány Járvány: valamely fertőző betegség elterjedése egy adott területen. Fertőzés: kórokozók szervezetbe jutása és elszaporodása. Forrása lehet beteg hordozó ember vagy állat. A kórokozók közvetlen érintéssel vagy szennyvízzel ivóvízbe, élelmiszerekbe kerülve terjednek. Ha a környezetben nagy mennyiségű károkozó jut, járvány alakulhat ki. Endémia: rendszeres, de csak szórványosan előforduló megbetegedés. Pandémia: több földrészen vagy az egész Földre kiterjedő járvány Fogalma Az emberek tömeges meg-betegedésének, a járvány kialakulásának több oka lehet: állati eredetű fertőzés, vírusok megjelenése, nem megfelelő higiénia körülmények stb. Jellemzője A térség fő jellemzője, hogy sűrűn lakott terület és bárhol kialakulhat járványgóc. Teendők, felelősök A járvány súlyosbodásának megakadályozása érdekében elsőként a betegek izolálása szükséges. Ezután azonnal az egészségügyi központ értesítése és azorvoshoz juttatása. Felelős: Elsősegélynyújtó, tanárok 4. Földrengés 16
A föld váratlan mozgása, vagy remegése, amely általában a földfelszín felső 10–30 m-es vastagságú rétegében elhelyezkedő rétegek elmozdulása okoz. Jellemzője Hirtelen következik be, előrejelzés nélkül. Az életmentés záloga a gyorsaság és fegyelmezettség. Teendők, felelősök Riasztás: Az épület azonnali elhagyása (a kimenekítéshez hasonló rendben) Felelős: Tanárok, és kijelölt dolgozók Elsősegélynyújtás, szükség szerint, a sérültek összegyűjtése, gondozása, nyugtatása, mentő hívása Felelős: Tanárok, és kijelölt dolgozók
• További intézkedések: A hallgatók egy helyen tartása. Az épületbe visszamenni tilos Felelős: Tanárok és kijelölt dolgozók • Kapcsolattartás, tájékoztatás • Karon kívül (polgármester, védelmi bizottság) Felelős: Szabályzat alapján illetékes személy Alapvető magatartási szabályok földrengéskor: • Az épület azonnali elhagyása, • A fej, arc, szem és szükség esetén a szabad bőrfelület védelme! (Nedves ruhával is lehetséges védekezni a gázok és a füst ellen.), • Értékek hátrahagyása, amennyiben az életet veszélyeztet, • Az út közepén és nem a járdán történő haladás. • Ha az épület nem elhagyható, a gázt el kell zárni, ki kell oltani a lángot. Az ablakból jelzést kell adni a mentéshez! • Ha tűz keletkezik, el kell oltani, lokalizálni! • Védelemaz esetleg lehulló tárgyak ellen, kerülni a dőlésveszélyes tárgyak közelségét, • Menedéket kell keresni az épület szilárd belső helyiségeiben, akár egy erős asztal alatt. A fenti magatartási szabályokból az alapján kell választani, hogy el lehet-e hagyni az épületet, vagy sem. 5. Mérgező vegyi anyagok szabadba jutása Fogalma Vegyi kárterület az a terepszakasz, ahová a mérgező anyag – kiszabadulása után – eljutott olyan mennyiségben, amely veszélyezteti az élőlényeket, és szükségessé teszi a védelmi intézkedések bevezetését. Közúti, vasúti balesetek: Veszélyes anyag vasúti és közúti szállításakor előforduló baleset során, a forgalom összetorlódása következtében, az átmenetileg összegyűlt embertömeg, vagy a közeli épületekben lakó emberek lehetnek kitéve a veszélyes anyag káros hatásainak. Jellemzője 17
Mérgező anyaggal szennyezett terület akkor alakul ki, ha a vegyület valamilyen baleset, vagy szándékos cselekmény következtében kiszabadul a veszélyes üzemekből, ellenőrzött berendezésekből. Védekezés lehetőségei: Egyéni védelem: test bőrfelületének minél nagyobb arányban ruhával történő védelme. Minden nyílászárót gondosan be kell zárni, amennyiben lehet, az épületet hermetikussá kell tenni (reluxák, függönyök behúzása, nyílások eltömése). Teendők, felelősök • Riasztás: katasztrófa-riadó sziréna jelének észlelésekor a helyi és országos adók adásának nyomon követése. A TV, a hangszóró közleményeinek figyelése, utasításuknak megfelelő óvintézkedések végrehajtása. Felelős: Szabályzat alapján illetékes személy • Bemenekítés: • Szirénajel azonosítása után minden hallgatót, dolgozót az épületbe, kell küldeni, a szabadban nem tartózkodhat senki. Felelős: Tanárok és kijelölt dolgozók • minden nyílászárót gondos bezárása, ajtók őrzése. Felelős: tanárok, kijelölt dolgozók • nyugodt, higgadt magatartás tanúsítása, pánik hangulat megelőzése, a hallgatók megnyugtatása. Felelős: a kari intézmény valamennyi dolgozója • létszámellenőrzés Felelős: Tanárok • szükség-védőeszköz kiosztása. Felelős: Szabályzat alapján illetékes személy • Elsősegélynyújtás: Szükség szerint kialakított betegszoba üzemeltetése. Egészségügyi panaszok esetén az orvossal, illetve ügyeletes orvossal teendők megbeszélése. Felelős: Elsősegélynyújtó, tanárok • Mentők kihívása. Felelős: kijelölt dolgozók Alapvető magatartási szabályok elzárkózás esetén: • Az ablakok, ajtók réseihez vizes pléd vagy törölköző helyezése, • A helyi rádió, televízió, vagy a katasztrófavédelem és a rendőrség hangszórós közleményeinek figyelése, • A telefon kizárólag rövid időre és csak segélykérésre történő használata! • Víz készítése az edényekbe, • Gyertya, elemlámpa, gyufa előkészítése, • Meglévő gyógyszer és élelmiszerkészlet számbavétele a „túlélő”-csomag elkészítéséhez! • Estleges kitelepítésre történő felkészülés. 18
A vegyi anyagok lehetnek mérgező, maró hatásúak, károsíthatják a légző rendszert, az idegrendszert. A mérgező anyagok a légző rendszeren, a tápcsatornán vagy a bőrön keresztül jutnak be a szervezetbe és ott heveny, félheveny vagy krónikus mérgezést okoznak. Teendők: A szennyezett területen TILOS • Védőeszközöket levenni, • A veszélyes anyagba belelépni, belenyúlni, • Enni, inni, dohányozni, • Futni, leülni, lefeküdni, • A meghatározott cselekvés végrehajtásától eltérni, vagy eltérő cselekvést folytatni. (Amennyiben nincs megfelelő számú menekülőkámzsa, a tanulók csoportba bontása szükséges és a védőeszköz visszaállításával és újra felhasználásával oldható meg a további kimenekítés. A folyamatos szabadban való tartózkodáshoz (szállítás) gázálarcot kell viselni, amelyet igényelni kell.) További intézkedések, felelősök • További utasítások, információk figyelése és betartása a mérgező vegyi anyagra és a környezetre vonatkozóan. Felelős: Szabályzat alapján illetékes személy • Tájékoztatás a vegyi anyagok veszélyességi jellemzőiről, tennivalókról. Felelős: Szabályzat alapján illetékes személy Kimenekítés: Amennyiben a kimenekítés elkerülhetetlen, a kimenekítést végre kell hajtani. • A menekülőkámzsák, védő leplek kiosztása. Felelős: Tanárok, kari intézmény dolgozói • létszám szerinti kimenekítés. Felelős: Szabályzat alapján illetékes személy • Létszámellenőrzés, légzésvédő eszközök igénylése Felelős: Tanárok Kapcsolattartás, tájékoztatás: • Intézményen kívül és iskolán belül rádió-telefonon keresztül. Felelős: Szabályzat alapján illetékes személy • Veszély elmúltával a hallgatók elszállításának megszervezése Felelős: Szabályzat alapján illetékes személy 6. Élővizek és ivóvízkészletek szennyeződése (bakteriológiai, vegyi) Veszélyes anyaggal történő szennyezés akkor alakul ki, ha a vegyület valamilyen baleset vagy szándékos cselekmény következtében kiszabadul a veszélyes üzemekből, ellenőrzött berendezésekből (gyártás folyamán, felhasználás és alkalmazás során, tárolás és raktározás közben, szállításkor).
19
Ivóvíz szennyeződése közvetlenül nem fordulhat elő, mivel a víznyerés zárt rendszeren történik. Diverzáns cselekmények azonban irányulhatnak az ivóvízhálózat megrongálására, megsemmisítésére. Nukleáris veszélyhelyzet Fogalma Nukleáris veszélyhelyzet radiológiai balesetekről akkor beszélünk, amikor veszélyes radioaktívanyagok kerülnek a környezetbe. A radiológiai balesetek sugárszennyezést okozhatnak a környezetünkben. A kárterületen a magatartás szabályainak betartása létfontosságú. TILOS: • Tárgyak érintése, • Por felverése, • Evés, ivás, • Védőeszköz levétele stb. Jódprofilaxis – csak központi elrendelésre kezdhető el. Ha meggyőződtünk a veszélytelen távozási lehetőségről, a kari intézményt szervezetten és rendben kell elhagyni. Teendők, felelősök Riasztás: • Katasztrófa-riadó észlelése, visszaellenőrzése, további tájékozódás a médiák adásaiból Felelős: Szabályzat alapján illetékes személy Kimenekítés: • Létszámellenőrzés Felelős: Tanárok és kari intézmény dolgozói • Felöltözés (bőrvédelem miatt) Felelős: Tanárok • Egyéni védőeszköz (légzésvédő) és védőcsomag, túlélési készlet előkészítése. Betegek segítése. Az épület áramtalanítása, fűtés kikapcsolása, nyílászárók bezárása, élelem elzárása. Csoportonkénti folyamatos és gyors kimenekítés. Nukleáris kárterületen a begyakorolt magatartás szabályainak betartása. Felelős: kijelölt dolgozó • Ellátás megszervezése, külsősegítség, tájékoztatás igénybe-vétele. Felelős: Szabályzat alapján illetékes személy Elsősegélynyújtás: • Különböző sebek, vérzések, sérülések ellátása, • Légzési akadály esetén a légutak szabaddá tétele, • Sugárbetegség megelőzését, illetve az esetleg már fellépett súlyos tünetek enyhítését célzó eljárások elvégzése, • Jódprofilaxisra irányuló tevékenység. Felelős: orvos • Kapcsolattartás: kari intézményen belül és kívül (külső segítség várása) 20
Felelős: Szabályzat alapján illetékes személy Riadó elmúltával a kari intézmény kiürítése: • Csoportbeosztásuknak megfelelően várjanak a kitelepítésre. Felelős: Intézményvezető 7. Épülettűz és robbanás Az épülettüzek bekövetkezhetnek robbanás, gondatlanság, szándékos gyújtogatás, a technológiai szabályok figyelmen kívül hagyása, stb. folytán. A tűz égési sérüléseket, fulladásos halált is okozhat. A tűzoltás „házi” módjai: Letakarás, eltaposás, • Vízspriccelés, vízöntés, KIVÉTEL naperőmű! • Csapkodás, • Oltás kézi tűzoltó készülékkel, • Homok rászórása. Teendők, felelősök Riasztás a) A tűz érzékelése után elektromos csengőn keresztül a tűz jelzése. Áramkimaradás esetén a gyakorlati képzés során megismertetett eszközzel történő tűzjelzés (hagyományos csengő, vasdarab). Felelős: Szabályzat alapján illetékes személy b) Tűzoltóság – 105, v. 112 és mentők 104, Pontos helyszín, cím megadása Felelős: vonatkozó szabályzat alapján illetékes személy Kimenekítés, mentés • A riasztással egyidőben meg kell kezdeni a hallgatók és dolgozók kimenekítését az épületből Felelős: Tanárok Sorrend, útvonal: • A gyakorlati képzésen begyakorolt módon („a legközelebbi kijárat” elvét módosíthatja a tűzfészek elhelyezkedése, A, B, C, D variánsok) • Külön figyelem: a betegek és a mozgáskorlátozottak kimenekítésének, mentésének segítése, • Higgadt, nyugodt magatartás tanúsítása, a pánik hangulat megelőzése, de ugyanakkor gyors cselekvés szükséges. Bennrekedt csoportoknál: ajtórés eltömése ruhával, jelzés az ablakból, a hallgatók megnyugtatása. Felelős: tűzvédelmi megbízott • Mentés: A tűzoltók megérkezéséig csak akkor, ha nem önveszélyeztető • Elsősegélynyújtás: Sérült, beteg személyek felkutatása, összegyűjtése, elkülönített helyen történő elhelyezése. Ellátása: nyugalomba helyezésük, steril takarók, kötszerek, arcmaszkok használata a mentők megérkezéséig. • Fájdalomcsillapító gyógyszerek használata. Felelős: Elsősegélynyújtó, tanárok 21
További intézkedések: • A kimenekített tanulók létszámának, névsorának ellenőrzése • A tanulók átmeneti biztonságos elhelyezése más intézményben • Ideiglenes ellátás megszervezése: élelem, takaró biztosítása Felelős: Tanárok • Mentesítés: Az épület áramtalanítása, a tűzháromszög megtörése. Felelős: tűzvédelmi megbízott • Kapcsolattartás: Intézményen kívül (szülők, sajtó tájékoztatója) intézményen belül Felelős: vonatkozó szabályzat alapján illetékes személy
22
A Gazdálkodási Kar Polgári védelmi szervezetének (PVSZ) tagjai Telefonszámok Fsz.
Név
1.
Gombos Tamás
2.
Járfás József
3.
4.
Beosztás
Lakcím
műszaki ügyvivő
Lakás
Munkahelyi
Mobil
8900 Zalaegerszeg,
+3692
+3692 509-
+3630
Balassi Bálint u. 16
310-313
947
841 1845
karbantartó-
8994 Kávás, Dózsa Gy.
+3692 509-
+3630
vízvezetékszerelő
u. 4.
947
238-7396
8900, Zalaegerszeg,
+3692 509-
+3630
Virágzó mező út 26.
952
730-3875
Lambertné
dékán
Katona Mónika Kissné Bődör
gazdasági és műszaki
8900 Zalaegerszeg,
+3692 509-
+3630
Gabriella
osztályvezető
Kinizsi utca 14/A
909
841-1850
Riasztási lánc NAPPALI:
Kissné Bődör Gabriella
Gombos Tamás
Járfás József
Lambertné Katona Mónika
ÉJSZAKAI 29. sz. Kollégium 0-24 órás porta szolgálat és Szerződéses 0-24 órás porta szolgálat
Gombos Tamás
Járfás József
Lambertné Katona Mónika
Kissné Bődör Gabriella
Legközelebb lakó munkatárs: Tel: Gombos Tamás +36 30 841 1845
23
Helyreállítási feladatok A helyreállítás, az eredeti helyzet visszaállítása olyan állapot, amikor az életbiztonsági, környezetvédelmi, és az ideiglenes helyreállítási munkák befejeződnek. A polgári védelmi erők és eszközök teljes állománya kárhelyről kivonásra kerül. A lakosság és anyagi javaik megóvása érdekében hosszabb időre (időszakra) szóló intézkedések bevezetése, a normál állapotra és helyzetre történő visszatérés, a teljes helyreállítás végrehajtása.
Helyszín biztosítása. Fosztogatók elleni védelem. Kritikus szolgáltatások biztosítása.
FELADATOK:
Megállapítani, hogy a veszélyhelyzeti állapot valójában megszűnt-e? A belépések újbóli szabályozása. A belépéssel kapcsolatos óvintézkedések kiadása. Nyombiztosítása a különböző hatóságok vizsgálataihoz (Tűzoltóság, Rendőrség stb.). A baleset okának megállapítása. A keletkezett károk, veszteségek értékelése. A kari intézmény anyagi javainak visszatelepítése, a teljes közüzemi helyreállítás végrehajtása. Fokozott balesetvédelmi intézkedések bevezetése. Közreműködés a kárfelmérés és a segélyek elosztási feladataiban. A katasztrófa elhárításban és kárfelszámolásban részt vett személyek nyilvántartásba vételének pontosítása, a szükséges dokumentumok megküldése a Polgármesteri Hivatalba. Kárfelmérés (jelentés az Önkormányzat felé). Pénzeszközök igénylése. Kisebb kárelhárítás önerőből, a helyreállításhoz szükséges külső szakemberek igénylése. A munka újraindításának megtervezése. A felhasznált polgári védelmi eszközök, anyagok karbantartása, visszaszállítása, egyéb javítási feladatok tervezése és a javítások elkészítése. Az igénybevett gépi eszközök térítési díjainak megállapítása, elszámolása. A végzett vizsgálatok eredményeiből a tanulságok levonása, intézkedési elképzelések elkészítése a további veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésére.
24
Együttműködési feladatok A baleset elhárításban, a hatások megelőzésében, a bekövetkezett események kárelhárítási és mentő munkáinak végzésében feltétlenül szükséges a dolgozó szakemberek, a baleset elhárításban jártas szervezetek, a polgári védelmi, a rendőri, a tűzoltói és egyéb mentő erők, a szakhatóságok, az államigazgatási szervek és az érintett lakosság szoros együttműködése. Ennek már a felkészülés, a tervkészítés időszakában ki kell alakulnia, és folyamatosnak kell lennie. A
baleset
elhárítás
közben
esetlegesen
felmerülő
területlezárási,
forgalomkorlátozási,
rendfenntartási, tűzoltási feladatok megoldására a Kar közvetlenül is kérhet megsegítő erőket az együttműködés keretében. Felkészülés időszakában: Kapcsolatfelvétel, tájékoztatás, együttműködési elképzelések kialakítása, szükség esetén bejárások, gyakorlatok keretében. Tűzoltóság 105:
tűzesetek lokalizálása, felszámolása, emberek mentése, felkutatása áldozatok
felderítése. Rendőrség 107:
az emberek és forgalom irányítása, helyszín biztosítása, a terület esetleges
lezárása, a lakosság biztonságának, anyagi javainak biztosítása, áldozatok, sérültek hozzátartozóinak értesítése. Polgári védelem: elhelyezés,
ellátás
a veszélyeztetett terület kiürítése, a kimenekítés irányítása, ideiglenes biztosítása.
Személyek,
anyagok,
technikai
eszközök
mentesítésének
megszervezése. Mentők 104:
Sérültek ideiglenes ellátása, szállítása a megfelelő egészségügyi intézménybe.
Lakossági tájékoztató elkészítése. Veszélyhelyzet időszabában: Az előbbiekben felsorolt szervekkel a kapcsolat felvétel a 27-28. oldalon található telefonszámokon. Az adott eseménynek megfelelően a szervektől segítségkérés.
25
Magatartási szabályok Tűz- és munkavédelmi ismeretek tanulók és a dolgozók részére A teljeség igénye nélkül néhány szabály, melynek betartása feltétlenül fontos a különböző veszélyhelyzetekben. Általános szabályok: Őrizd meg a nyugalmadat! Idézd fel a Védelmi tervben megjelölt feladatokat! Gyűjtsd össze az esetleges kimeneküléshez szükséges tárgyakat, értékeket, élelmiszereket, gyógyszereket, ruhákat stb.! Tartsd be a kijelölt felelősök utasításait! Kapcsold be a rádiót, TV-ét, figyelj a külső tájékoztatásra, hangosbeszélőre, szirénára, informáld a társaidat is! Ne telefonálj, csak segélykérési céllal! Ha az épületben kell maradni, gyűjts vizet a rendelkezésre álló edényekbe, kádba, mosdóba! Gondolj a társaid szükségleteire is! Kövesd a katasztrófavédelem illetékesei által adott utasításokat! Ne hallgass rémhírekre, ne terjeszd azokat! Bízz azokban, akik felkészültek a védelemre, és érted is vállalják a veszélyt! Szabályok kitelepítésre:
Öltözz rétegesen, kényelmesen, nadrágot, sapkát is vigyél magaddal! A csomagot hátizsákba vagy válltáskában vidd, kezeid maradjanak szabadon! Oltsd ki a nyílt lángot! Zárd el és kapcsold ki a gázt, a villanyt, vizet, ha elhagyod az épületet, és zárd be az ajtókat, ablakokat is! A megadott gyülekezőhelyet gyalog közelítsd meg! Védd a fejed, arcod, szemed és szükség esetén a szabad bőrfelületet is! Nedves ruhával védekezz a gázok és a füst ellen! Csoportosan közlekedj, hogy segíthessetek egymáson! A sérülteket, gyermekeket, időseket segítsd! A gyülekezőhelyen várd meg a további utasításokat!
Szabályok földrengésre: Ha nincs beomolva a bejárat, azonnal menj szabadba, Kivonuláskor őrizd meg nyugalmadat, de ne tolakodj! Az épületek közelében ne tartózkodj, mert rád dőlhetnek a falak!
26
Az út közepén haladj, ügyelj arra, hogy leszakadt elektromos vezetékhez ne érj, kerüld el a beszakadt gödröket! Ha nem tudsz kijönni az épületből, védd magad az esetlegesen lehulló tárgyak ellen! Keress menedéket az épület szilárd belső helységeiben, akár egy erős asztal alatt, kerüld a dőlésveszélyes tárgyak, ablakok közelségét! Ha tűz keletkezik, próbáld meg azonnal eloltani, lokalizálni! Szabályok tűzelhárításra:
Akadályozzuk meg a tűz keletkezését! Szüntessük meg a tűz terjedésének feltételeit! Gondoskodjunk a menekülési útvonalról! Tartsuk szabadon a közlekedési utakat, folyosókat, lépcsőházakat, teraszokat! Ha tűz keletkezik, próbáld meg azonnal eloltani, lokalizálni! Jelezzük, a tűzet a tűzoltóságnak! Az apróbb tüzet meg kell kísérelni, eloltani! Igyekezzünk megakadályozni léghuzat keletkezését! Tegyünk arcunk elé bevizezett zsebkendőt, sálat, szűrésre alkalmas textíliát, szalvétát! Mindig tegyünk kísérletet ruházatunk eloltására! Ha a tűz saját erőnkből nem oltható el, meneküljünk el a tűz közeléből! Segítsük a betegeket, időseket, gyermekeket, rászorulókat, állatokat! Magas épületekből soha ne ugorjunk ki! Sose menjünk vissza az égő épületbe! Helyezkedjünk el a tűztől legtávolabb lévő helyen! Épületbe beszorulva az ablakon keresztül jelezzük, hogy mentésre várunk! Az ajtót szükség esetén locsoljuk le és vizes ronggyal törülközővel, szigeteljük le! Ha a tűz elérte a menekülési útvonalat, akkor meghajolva, négykézláb kell közlekedni! Ha tehetjük nedves ruhába, takaróba, csavarva meneküljünk el a tűz közeléből! Ha kisgyermeket mentünk, takarjuk le arcát vizes textíliával! Várjuk meg a tűzoltókat, tájékoztassuk őket precízen a tűzről és az esetleges veszélyforrásokról!
Szabályok tűzbejelentéskor:
Mi történt? Hol történt (pontos cím vagy tájékozódási pont megadása)? Mit veszélyeztet? Vannak-e sérültek? Szükség van-e valamilyen speciális eszközre, szervezetre? Ki a bejelentő?
Szabályok tűzoltáskor: 27
Tilos vízzel oltani! o elektromos berendezéseket, o karbidot, o égő zsírt, olajat, benzint, o izzó vagy olvadt fémeket, o töménysavakat. Gázokat, éghető folyadékokat tűzoltóhabbal oltsuk! Tűzoltóhabbal elektromos berendezéseket, készülékeket ne oltsunk! Használjuk a tűzoltás „házi” módjait! o letakarás, o csapkodás, o vízspriccelés, o vízöntés, o homok rászórása, o eltaposás, o oltás kézi tűzoltó készülékkel.
fontosabb telefonszámok
Központi segélyhívószám
*112
Mentők
*104
Tűzoltók
*105
Rendőrök
*107
FKI Ügyelet: *- gal jelzet telefonszám központot jelenti, **- gal jelzet telefonszám faxszámot jele
28
Kimutatás a katasztrófavédelemben résztvevő és közreműködő szervekről, szervezetekről Szerv, szervezet Neve
Címe
Telefonszáma
Polgármesteri Hiv.
8901 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 17-19
*92/ 502 100
HVB. (Helyi Védelmi Bizottság)
Járási Hivatal
*92/550-327
TŰZOLTÓSÁG- Zalaegerszegi Hivatásos Tűzoltó parancsnokság
Arany János utca 1.
*92/550-945
Katasztrófavédelmi. Kirendeltség,
Arany János utca 1.
*92/550-940
RENDŐRSÉG - Zala Megyei Rendőr-
8900 Zalaegerszeg, Balatoni út 4.
*80/ 202 822
8900 Zalaegerszeg, Göcseji u. 24. III. em.
*92/549-195
8900 Zalaegerszeg, Kert u.9.
*80/205-020
főkapitányság Zalaegerszeg Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály ÁRAM-E.ON Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt. GÁZ-E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt.
8800 Nagykanizsa, Zrínyi *93/ 321-300 Miklós u. 32
VÍZ-Zalavíz Zrt.
8900 Zalaegerszeg, Balatoni út 8.
*92/500-300
MENTŐK- zalaegerszegi mentőállomás
8900 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 69.
*92/ 313-330
Zalaegerszegi Polgárőr Egyesületek Szövetsége
8900 Zalaegerszeg, Ady Endre u 50-54.
*92/511-299
Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Zalaegerszeg, Köztársaság u. 6.
94/ 328-188
Megjegyzés
Dr. Koczka Csaba HVB Elnök
hibabejelentő elosztói engedélyes
Donáczy Dezső elnök úr
29
A ZMJV 2016.02.18 473-19/2016 számon kelt határozatában, a 29. sz. Kollégiumot, 260 fő részére ideiglenes MELEGEDŐ BEFOGADÓ HELY-nek jelölte ki.
A 29. sz. kollégium adatai: FELSZERELÉSI TÁRGY MEGNEVEZÉSE
SZÁMA, ÁLLAPOTA.
Intézmények:
Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg
Zuhanyzók száma (db)
82 db
WC fülkék száma:
82 db
Az intézményben tálaló konyha:
VAN / NINCS
A konyha kapacitása (adag/fő)
---
Mosogatási lehetőség:
VAN / NINCS
Ebédlő:
VAN / NINCS
Étkező asztalok száma: (db)
--
Egyéb asztalok száma: (db)
--
Székek száma: (db)
--
Evőeszközök száma: (készlet)
--
TV – k száma: (db)
5
30
Szobák száma A befogadható személyek száma: /fő
Fsz.
A helyiség megnevezése
1.
2+2 ágyas szobák 1 közös fürdővel, Wc-vel
48 db
192 fő
.
2+1 ágyas szobák 1 közös fürdővel, Wc-vel
11 db
33 fő
3.
2 ágyas szoba 1 fürdővel, Wc-vel
18 db
36 fő
77 db
261 fő
Összesen:
Mindösszesen:
A ZMJV 2014.október 01.-én 18 316-54/2014 számon kelt határozatában, a BGE-Gazdálkodási Kar -8900 Zalaegerszeg, Gasparich u.18/A. ingatlanát
SZÜKSÉGGYÓGYINTÉZET céljára jelölte. 260 fő részére ideiglenes MELEGEDŐ BEFOGADÓ HELYnek jelölte ki.
A Zala Megyei Kórház a 43/2014. (VIII. 19.) EMMI rendelet alapján, 14 részből álló Egészségügyi Válságtervet készít, amit minden évben áttekint, és az illetékes hatóságokkal elfogadtat. Ebben szerepel a Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg területére vonatkozó befogadható személyek számának meghatározása és az ideiglenes kórház felállításának összes terve is.
31
FELKÉSZÍTÉSI LEHETŐSÉGEK AZ INTÉZMÉNYEKBEN A felkészítés lépcsői: alapozó elméleti felkészítés; veszélyhelyzeti felkészítés és tájékoztatás; gyakorlások. 1. Az alapozó felkészítés kiterjed az IPM-re, az intézmények dolgozóira, valamint az intézményben huzamosabb ideig, vagy folyamatosan tartózkodókra. Ilyenek, pl. a tanulók, az intézetek lakói, a szociális intézményekben lakók, stb. Állampolgári joguk megismerni az intézményt, fenyegető veszélyeket. Az alapozó felkészítés során az érintettek a települést, az intézményt fenyegető veszélyek megismerésén túl betekintést nyernek az intézmény “Prevenciós Programjába”. Elsajátítják a helyes veszélyhelyzeti magatartásformákat, az ön- és mások mentésének módját. Kétévente történik, illetve minden új belépőnél a belépéskor. 2. A veszélyhelyzeti felkészítés nem más, mint a veszélyhelyzet bekövetkeztekor a veszély specifikumainak megfelelő tájékoztatás és a dolgozók, tagok, stb. utasítása a legfontosabb teendőkre, emlékeztetve őket az ez irányú ismereteikre. 3. Gyakorlások, amelyek során kell kipróbálni a kari intézmény riasztási tervét, a veszélyhelyzeti teendők sorrendjét, a Befogadási Terv végrehajtását, stb. A gyakorlat lehet részleges, amikor a Prevenciós Programnak egy-egy részét gyakorolják, és lehet komplex, amikor mindenre kiterjedő próbát tartanak szimulált veszélyhelyzetben.
MELLÉKLETEK Alapító okirat, Alaprajz Települési térképen a Kar megjelölése, Kar dolgozóinak névsora, Tűzriadó terv Külön tárolva, Tűzoltási terv Külön tárolva, Tűzvédelmi szabályzat Külön tárolva, Munkavédelmi szabályzatok Külön tárolva,
32
