5. Az 1990-es évek szakképzési fejlesztései. A szakmai képzés vertikális és horizontális szerkezete. Munkaer piaci képzés. Posztszekonderi képzés. Vertikális szerkezet alapozó képzés (orientációs és szakmai alapozó) - rendszerint iskolai 2. specializáció (szakmai képzés) - rendszerint munkahelyi 3. szendvics-rendszer képzés 9 - 10. évf.: alapképzés és szakmai orientáció 1.
11 - 12. évf.: általános képzés és szakmai alapozás 13-14.évf.: szakmai specializáció Horizontális szerkezet – szakmacsoportok a világbanki modellben (gépészet; elektrotechnika-elektronika; informatika-hírközlés; építészet; közlekedés; vegyészet; élelmiszeripar; környezetvédelem-vízgazdálkodás; kereskedelem-marketing; közgazdaság; mez -gazdaság; vendéglátóipar-idegenforgalom; humán szolgáltatások. -képzési szakmák -tendencia: a képzési szakmák számának csökkenése ezzel együtt széles spektrumú alapozás
Tendenciák az Európai Unió szakképzésében PROBLÉMÁK Pontos, megbízható információk hiánya er forrásaink állapotáról és színvonaláról. Regionális szakképzési stratégiák elkészítése nehézkes Bár az iskolázottsági mutatók adott térségben jónak mondhatók, a teljesítményképes tudást, illetve annak hiányát a munkaadók nehezményezik. Az iskolai rendszer szakképzés tartalmi és kapacitásproblémái, a nehézségek orvoslásának igénye felülmúlta és elnyomta az egész életen át tartó tanulással, valamint a feln ttoktatással kapcsolatos problémákat
A szakképzés megújításának problémái Párhuzamos irányítás, és párhuzamos képzési struktúrák alakulhatnak ki; mások a fejlesztési prioritások; eltér érvek és érdekek alapján történik a források biztosítása A régiós és megyei szakoktatási stratégiai célok megvalósítására ösztönz eszközök nem regionális vagy megyei szinten, hanem a fenntartóknál, a helyi önkormányzatoknál jelennek meg A korábbi gazdasági szerkezet felbomlását követ en lassan jön létre egy olyan, viszonylag stabilnak tekinthet gazdasági szerkezet, amelynek igényeire és szükségleteire a megye középfokú szakképz intézményei építeni tudnak A Térségi Integrált Szakképz Központok (TISZK) képzési szerkezetre gyakorolt hatása csak évek múlva várható A gazdasági szervezetek többsége csak rövid távra képes jelezni munkaer , illetve szakképzettségi igényét A szakképz iskolák adekvát módon m ködnek a m ködésüket befolyásoló szabályozással
A moduláris rendszer tananyagfejlesztés egyel re csak kevés szakképesítést érint. A fejlesztés lassú, modellkísérletek nem, -csak EU-s példák- állnak rendelkezésre A kamarai szerepvállalás a szakképzés átalakításában er teljesen korlátozott. Hiányzik az iskolák és a vállalatok között az él , intézményesült kapcsolat, együttm ködés A tanulószerz dés bevezetése a tanuló számára kedvez csakúgy, mint a gazdasági szervezetek számára. Az iskolai tanm helyekben folyó oktatás helyzete azonban bizonytalanabbá válik. Csökken a tanulólétszámuk, a finanszírozásuk, és bizonytalanabbá válhat a szakoktatók foglalkoztatása is A szakképz iskolák forrás-szerzési lehet ségei nagyon különböz ek - a normatív támogatások megszerzéséért folyó küzdelem csak a fennmaradásukat biztosítja Kutatás-fejlesztési munkájának megyei szint összehangolása a kezdeteknél tart
A közoktatás és a szakképzés átalakításának f bb oktatáspolitikai jellemz i az elmúlt években: Az iskola nyitottá vált a helyi társadalom el tt, Demokratizálódott az iskola bels élete, N tt az iskolai autonómia, és az ezzel együtt járó felel sségvállalás, Az intézményeket növekv számú menedzser-szemlélet iskolavezetés irányítja, Lényeges szerepet kapott az önkormányzatiság, Alternatív nevelési és oktatási lehet ségek nyíltak, A min ségi munka követelményeivel együtt jellemz vé vált a teljesítményelv ség, Valamint az Európai Unió integrációs követelményeihez való alkalmazkodás.
A szakképzés strukturális átalakulásának (reformjának) elemei: A munkaer -piaci információk és a képzéssel kapcsolatos döntések összhangjának megteremtése Az iskolai rendszer szakképzés és a munkaer -piaci mozgások összhangjának megteremtése Növelni kell a fels fokú szakképesítést szerz k arányát, a fels fokú szakképzésben résztvev k számát Állandó feladatok: A gazdaság igényeinek megfelel , folyamatos tartalmi felülvizsgálat, oktatási tananyagfejlesztés Pályakövetéses vizsgálatok lehet séget adnak a gazdaság igényei változásának folyamatos követésére
A szakképzés és a munkaer -piac kapcsolatának jellemz i Az oktatási intézményrendszer és a munkaer -piac változásai egymástól szinte függetlenül zajlanak A térségekben magas a munkanélküliség, fontos a foglalkoztatottság szintjének emelése akkor is, ha átmenetileg növekszik a munkanélküliségi ráta A gazdaságban folyó szerkezetváltás sok munkahely megsz nésével jár Több magas képzettség , többségében diplomás hagyja el az oktatási rendszert. Kevesebb az oktatási rendszerb l kikerül szakmunkás, mint amennyire igény van - a végzettek szakmastruktúrája nem megfelel A kisebb települések mutatói 3-4-szer rosszabbak a városokénál Várhatóan néhány évig nem lesznek megfordíthatók a folyamatok A tudásalapú társadalom fejlesztése és kiépülése feszültségekkel jár Az iskolai rendszer szakképzés sohasem fogja tudni követni a munkaer -piaci mozgásokat
Fontosabb változások a gazdaság és a szakképzés kapcsolatában
A szakképz intézmények törekvései:
Rugalmasan szélesedett, differenciálódott képzési kínálat Napjainkban ismét növekszik a 3 éves szakképzésben résztvev k száma és aránya N tt az érettségihez kötött képzések aránya A szakosodás, a specializáció a képzési szakasz végére tolódott ki N tt a differenciálódás a képzési id és a szakmai ismeretek mennyisége és min sége szempontjából Csökkent a szakképzés egyközpontúsága A szül k beiskolázási stratégiája figyelembe veszi a munkaer piaci szempontokat is. A képzés egyenl a gyermek jöv jébe történ beruházással! El készít évfolyamok indítására került sor 2005-t l
A szakképz intézmények reagálása a küls körülmények változásaira A komprehenzív típusú iskolák jellemz i: Kis- és nagyvárosokban egyaránt a növekedési stratégia útját látják ésszer nek, és célszer nek követni Városi és kistérségi oktatási-képzési feladatokat látnak el A térségi, a regionális szint gondolkodás nem jellemz A fenntartói elvárásoknak igyekeznek megfelelni Önálló fejlesztési programok – pályázati lehet ségek kihasználása Az intézmények fejl dését az önfejl dés jellemzi Az iskolák kooperációs stratégiáját a szerkezetváltás (TISZK-ek létrejötte) szükségszer en feler síti
A szakképzés finanszírozásának problémái Az állami normatív finanszírozása szakfeladatonként differenciálódó és reálértékben csökken mérték Szakképzési hozzájárulás, munkaer -piaci alap, pályázati rendszer, saját bevételek, alapítványi támogatás a m ködési feltételekben indokolatlanul nagy különbségeket eredményez az intézmények között Az alaptevékenységek mellett végzett kiegészít és kisegít tevékenységek (pl.: étkeztetés, terem bérbe adás stb.), vállalkozási tevékenység (amely nem jellemz ) kis mértékben növelik az intézmények érdekeltségét a gazdasági hatékonyság javításában, azonban nem várható t lük a finanszírozási problémák megoldása
A m szaki pedagógusképzés célja Célterületek • az iskolai rendszer szakképzés • vállalati képzés és továbbképzés • munkaer -piaci képzés • gazdasági szervezetek és képzési vállalkozások képzései
EU helyzetkép Tartalmi modellek: kompetencia alapú képzés tantárgyi alapú képzés megegyezésen alapuló (személyre szabott) képzés kétszakos képzés Formai modellek: párhuzamos képzés (a m szaki és pedagógiai képzés párhuzamosan halad) egymást követ képzés (a m szaki és a pedagógiai képzés egymást követi) in service képzés (a pedagógiai képzés résztvev i gyakorló pedagógusok, képzésükben a munkahely is részt vesz)
6. A gyakorlati képzés szervezése, helyszínei, pedagógiai és jogi dokumentumai 1. Szakmai szint
Két f területe:
2. Képzési szint
1. szakmai elméleti képzés 2. szakmai gyakorlati képzés
Tantárgyakban, foglalkozásokban való megjelenése: 1. szakmai elméleti tantárgyak (ide tartoznak a szakmai el készít tantárgyak is) 2. szakmai gyakorlati foglalkozások A képzés színhelye szerint iskolai keretben iskolán kívül, de iskolai szervezésben munkahelyi képzés kapcsolódásuk a duális rendszer szakképzés
SZERVEZÉSE HELYSZÍNEI Iskolai tanm hely Iskolai szervezésben, kívülálló cégnél Gazdálkodó szervezetek által, egyénileg PEDAGÓGIAI Tanterv tanmenetÓravázlatok, M veleti tervek JOGI DOKUMENTUMAI
A gyakorlati képzés helyszínei Iskolai tanm hely: Ehhez olyan tanm helyekre van szükség ahol az el írt szakmai tananyagot a tanulók elsajátíthatják. A rohamosan fejl d technika miatt azonban az iskoláknak nehéz a kor követelményeihez igazodó technika folyamatos beszerzése, els sorban finanszírozási problémák miatt. Ennek hatása korszer technikával felszerelt üzem látogatásával némileg enyhíthet . Az alapvet munkafogások megtanítására azonban ezek a tanm helyek tökéletesen alkalmasak. Iskolai szervezésben, kívülálló cégnél: E formánál a tanulók az elméleti képzést az iskolában kapják, majd a gyakorlatot az iskola által kijelölt -üzemekben végzik kisebb csoportokban. Hátránya, hogy nem biztos, hogy az üzemek a tananyagot pontosan követni tudják, és mindent megfelel mennyiségben gyakorolhatnak. Gazdálkodó szervezetek által, egyénileg: Ebben a képzési formában a tanuló keres magának gyakorlati helyet, amely sok esetben kés bbi munkahelye is lehet. A gyakorlati és elméleti képzés itt valószín leg a legkevésbé van összhangban. Mindig az éppen szükséges munkafolyamatokat tanítják meg a tanulókkal, akik részt vesznek a termelésben. Problémamegoldó munkavégzésre tanít. Ilyen képzésben azok a gazdálkodó szervezetek vehetnek részt, akik az él írásoknak megfelelnek és erre a tevékenységre engedélyük van.
Jogi dokumentumok: 1993 évi LXXVI. Szakképzési törvény OKJ (Országos Képzési Jegyzék) Tanulói szerz dések: meghatározzák a tanuló és a küls cég jogviszonyát., a tanulók és a foglalkoztató cég jogait, kötelességeit, a juttatások mértékét stb. Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény OSZJ(Országos Szakmai Jegyzék)
Pedagógiai dokumentumok: Tanterv : a képzés tartalmára és didaktikai struktúrájára vonatkozik. Tartalmazza az általános cél- és feladatrendszert, az intézmény speciális cél- és feladatrendszerét, az egyes tantárgyak terveit, óra-terveket; alaptanterv (NAT) Óraterv : a globális tananyag didaktikai és id struktúráját rögzíti. Tantárgyanként az évi összes óraszám alapján készül; az egyes tantárgyak tantervei. Vázlat : a teend k végiggondolása, hogy az órát tervezetten meg lehessen tartani. Tankönyv : a tantárgyankénti részletes tanítási anyagot tartalmazza. Irányító dokumentum, a vele szemben támasztott követelmény: taníthatóság és tanulhatóság. Folyóiratok, szakkönyvek (Pedagógiai szemle, Katedra, stb. Szervezeti és M ködési Szabályzat (SZMSZ), házirend a Kollektív szerz dés
7. A tanítás-tanulás célrendszere. Követelmény-taxonómiák. 1. A tanulási célok, követelmények értelmezése. Cél-, ill. követelmény-taxonómia.
2. B.S. Bloom taxonómiája mérhet ség három terület (domain) kognitív affektív
pszichomotoros
3. Nagy Sándor - Nagy József : a jártasság (küls , bels algoritmus szintjén), valamint a maximális begyakorlottság szerinti tagolás a szakmai gyakorlati képzés szempontjából 4. Itelszon meg rzés kategóriája 5. A kompetencia-alapú képzés: a kompetencia értelmezése, mint szakképzési cél és követelmény. F bb körei -szakmai kompetencia (szakmai tudás) -munkakompetencia -szociális kompetencia -a munkáltatók által elvárt kompetenciák az U.S. MüM felmérésében (melléklet)
TAXONÓMIA Azokat a rendszereket amelyek segítségével a célok csoportosíthatók, kapcsolódásaik kimutathatók, a célok elrendezhet ek, taxonómiáknak nevezzük. Az egyik ilyen taxonómiai rendszer (Benjamin Bloom) a nevelési célok három területét különbözteti meg egymástól: A gondolkodási (kognitív) területre tartozik a megismerés, felismerés, gondolkodás, elemzés, megítélés stb. Az érzelmi (affektív) terület az érzésekkel, emóciókkal, attit dökkel foglalkozik. A mozgásos (pszichomotoros) célokhoz tartoznak a mozgásos készségek, mint például a kézírás, gépírás, táncolás, hangszeres zenélés.
TAXONÓMIA A taxonómiai gondolkodásnak a megismerése céljából Bloom által a kognitív területre kidolgozott taxonómiája a következ képpen néz ki: FOGALMA
PÉLDA
1. Ismeret A tanuló képes tényeket, fogalmakat, módszereket, szabályokat felismerni, vagy felidézni.
A tanuló fel tudja sorolni az európai királyságokat. Meg tudja határozni az energia fogalmát és fel tudja sorolni fajtáit.
2. Megértés A tanuló megérti, amit közöltek vele, fel tudja használni a közlés tartalmát, anélkül, hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba.
A tanuló el tudja magyarázni az I. világháború okát. Le tudjon fordítani egy bekezdést angolról magyarra.
TAXONÓMIA FOGALMA 3. Alkalmazás A tanuló képes az elméleti ismereteket, szabályokat, elveket, módszereket konkrét és sajátos esetekben használni.
PÉLDA A tanuló képes a barométer segítségével el re jelezni az id t. Képes megtalálni az ismeretlent az egyenletben.
4. Elemzés A tanuló képes a közlést A tanuló képes összehasonlítani összetev elemeire, részeire bontani. különböz társadalmi korok politikai célkit zéseit.
TAXONÓMIA FOGALMA 5. Szintézis A tanuló képes elemekkel, részekkel dolgozni és összerakni ezeket egy egésszé, egy új modellt vagy struktúrát létrehozni.
PÉLDA A tanuló képes összefügg dolgozatot írni a nyaralásról.
6. Értékelés A tanuló képes mennyiségi és min ségi ítéleteket alkotni arról, hogy anyagok és módszerek mennyiben
A tanuló képes megítélni, hogy adott, osztálybeli események mennyiben felelnek meg a demokratizmus
tesznek eleget a kritériumoknak.
szabályainak.
A CÉL Annak érdekében, hogy a célok a tanár és a tanulók tevékenységét megfelel en irányítsák, s objektív kritériumok álljanak rendelkezésünkre a teljesítmények értékeléséhez, a célokat világosan, egyértelm en kell meghatározni: közölni kell a tanulás végén elérend tevékenységet (a tanuló képes legyen leírni, felsorolni, azonosítani, megkülönböztetni stb.), meg kell határozni a teljesítés feltételeit, körülményeit, meg kell jelölni az elfogadható minimum szintet.
Taxonómia - táblázat
KÖVETELMÉNY TAXONÓMIÁK BLOOM FÉLE TAXONÓMIA
Affektív (érzelmi) tanulással összefügg követelmények Pszichomotoros (mozgásos) követelmények Kognitív (értelmi) tanulással összefügg követelmények
NAGY SÁNDOR FÉLE TAXONÓMIA • ismeret • jártasság • készség •képesség
KÖVETELMÉNY TAXONÓMIÁK • • • • • • •
Naqy József féle taxonómia ismeret ráismerés megnevezés reprodukció alkalmazás a küls algoritmus szintjén alkalmazás a bels algoritmus szintjén készség
NAGY JÓZSEF SZEMÉLYISÉG FUNKCIÓS MODELLJE – TERÜLETEI A személyes kompetencia A kognitív kompetencia A szociális kompetencia A speciális kompetencia
8. A tananyag kiválasztása és elrendezése
Kiválasztás Általános m velés: -az általános m veltségr l alkotott felfogás -kultúr régiók: egy-egy nép kulturális öröksége, hagyományai az adott társadalomba való beilleszkedés, hely-és munkamegtalálás (szocializáció) feltételei -az iskolában nyújtható rész: EKB – ajánlások – NAT Szakmai képzés: -a teljes érték szakember fölkészültsége (szakmai szint) -az iskolában, ált. a képzésben nyújtható rész (képzési szint) -a képz intézmény sajátos lehet ségei Kívánalmak: -korszer ség -szakszer ség, ill. tudományosság -az adott iskolaszinten elsajátítható Elrendezés: 1. Horizontális 2. Vertikális
A tananyag kiválasztása A tanítás tartalmának kiválasztása, az emberi tudás a didaktika és a tantervelmélet régi fontos kérdése. Szempontjai: • a társadalom igénye az iskola és a m veltség iránt, • a tanulók érdekl dése, a tanulók és szül k szükségletei, • az adott szakterület igényei, • egy-egy nép kulturális örökségei, hagyományai Sz r i: • a tananyag korszer legyen, • szakszer ség és tudományosság, • az adott iskolaszinten elsajátítható legyen, azaz feleljen meg a tanulók fejlettségi szintjének.
A TANANYAG KIVÁLASZTÁSA ÉS ELRENDEZÉSE • A tananyag elrendezése
A tananyag elrendezése lehet horizontális és vertikális. Horizontális elrendezés: A horizontális megközelítés azt jelenti, hogy a tananyag egymás mellé rendelt, és egymással kapcsolatban lév nagyobb részei a pedagógiai folyamat irányítása szempontjából a legcélszer bben milyen tantárgyakba, illetve tantárgycsoportokba sorolható be. formái : A tananyagot egy adott évfolyamra vonatkoztatva tantárgyakba szervezve osztják el. Tantárgyi koncentráció Tantárgyblokk Integrált tantárgyak integrált tantárgy komplex tantárgy integráló tantárgyak
A TANANYAG KIVÁLASZTÁSA ÉS ELRENDEZÉSE Vertikális elrendezés: A vertikális megközelítés a tananyag szerkezetében mutatkozó egymásutániságot realizálja. Tehát az elsajátítandó ismeretanyagot nemcsak különböz tantárgyakba kell rendezni, hanem arról is gondoskodni kell, hogy az egyes tantárgyakon belül a különböz években tanult ismeretek célszer en egymásra épüljenek. formái : koncentrikus tananyag-elrendezés: ahogy halad a tanuló, mindig új ismereteket szerez; nem ismétl dik a tanulás lineáris tananyag-elrendezés: általános iskola után a középiskola elölr l kezdi a történelmet tananyagot spirális és teraszos tananyag-elrendezés: a kett kombinációja, átfogó összefüggést ragadnak meg, és a köré csoportosítják a magasabb szint tanulást
