Versenyképes, új futóműüzletág alakul

1

A Rába Járműipari Holding lapja

LVII. LVI. évfolyam 10. 6. szám 2004. 2005. október június

ELINDULT A DELTA 2006 PROJEKT

Versenyképes, „új” futóműüzletág alakul A Rába Futómű Kft. úgy szeretne eljutni az alfától az omegáig, hogy közben lehorgonyoz a deltánál. A Delta 2006 névre keresztelt aktív változásmenedzselő projekt célja a jelenlegi helyzetből folyamatos lépésekkel egy új Futómű Kft. kialakítása, amely versenyképes cégként kínál lehetőséget minden olyan munkatársa számára, aki tudásával, kreativitásával és hozzáállásával segíti a változást, a folyamatos fejlődést. Pintér István vezérigazgató, a Rába Futómű Kft. ügyvezető igazgatója szerint ezzel a projekttel a futómű szervezete megtanulja a folyamatos változtatás képességét. Mint mondta, „a Rába az iparági specialista” célkitűzés szellemében a stratégiai reorientáció mellett egy operációs reorientáció is megvalósul. – Modern, versenyképes, eredményes futóművet akarunk, ehhez figyelmünket három fő területre kell irányítanunk. A technológiai fókuszt az alkatrészek megmunkálására, illetve a kovácsdarabok előállítására irányítjuk. Így ezekre a területekre koncentráljuk a beruházásainkat is. A termékek tekintetében fókuszban a nagysorozatú alkatrészek lesznek, míg piacépítési energiánkat elsődlegesen Európára irányítjuk. Hangsúlyozottan fókuszt említek, ami nem jelent kizárólagosságot, de jelzi a fő hangsúlyokat. A beruházások megkezdődtek, s ennek már vannak látható eredményei. Sokkal kevesebb emberrel ért el a társaság rekord eredményeket jelentő kibocsátást. A cég struktúrájá-

nak és működési módjának követnie kell a stratégiát. Az új szervezet „laposabb”, azaz kevesebb vezetői szintet tartalmaz, így az információáramlás gyorsabb és pontosabb lesz, ami a reagálóképesség növelésén keresztül szintén javítja a versenyképességet. Pintér István az új működési mód jellemzésére elmondta: a menedzsment felismerése alapján történő aktív változásmenedzselés alapja az elhatározottság és a következetesség. A menedzsment szerepe, hogy segítse a változást, hogy az új Futómű Kft. a minőség, a szállítási pontosság és az ár hármasára koncentrálva legyen igazán versenyképes cég. Mindehhez demokratikusabb, problémamegoldó légkör és proaktív hozzáállás tartozik. Azt szeretnénk, hogy a folyamatok a jövőben sokkal kevesebb problémával működjenek és a vezetésnek csak a kivételekkel, piacépítéssel kelljen foglalkoznia. A pontos, precíz működés a cég erejét jelzi. Kocsis Sándor operációs és minőségügyi igazgató szerint a Rába Futómű üzletágánál a rendszerváltástól egészen napjainkig a strukturális gondokkal – s ez alatt a termék- és szervezeti struktúra, működési módozat problémáit egyaránt érti – nem nagyon foglalkozott senki. – Abból az elképzelésből kiindulva, hogy ami a sajátos gazdasági konstellációban kialakult és létezett az elmúlt rendszerben, annak a fenntartásával kell konkurálni a világpiacon. Márpedig ilyen méretű és (Folytatás a 3. oldalon.)

A tartalomból: Ötféle kivitelben: Elkészült az első H25-ös

2. old.

Marmon-Rába: Erősödő kapcsolat

4. old.

Ötletláda: Vitrinben az emléktárgyak

5. old.

Kaizen Blitz: Már a hatodik felvonás

6. old.

Bombát is találtak: Üzem épül a belövő helyén

7. old.

Megkérdeztük látogatóinkat: Miért keresték fel múzeumunkat?

8-9. old.

Honvédelmi Minisztérium: Fejlesztés terv szerint

10. old.

100 éves az autógyártás: Rólunk is szóltak az írások

12. old.

Egy nap Szemesen: • A Rába Futómű Kft. ezekben a hetekben bizonyos tételek esetében önmagához képest rekord darabszámokat teljesít

Hurrá, nyaralunk!

14. old.

2

ÖTFÉLE KIVITELBEN GYÁRTJUK MAJD

AZ A RÁBA NEM EZ A RÁBA

Elkészült az első H25-ös

Rossz rövidítés

A Rába Jármű Kft.-nél – a katonai szállítási szerződés keretében – a H14 és H18 járműtípusok után elkészült az utóbbi továbbfejlesztett, nagyobb teherbírású változatának, a H25-ösnek első darabja. A háromtengelyes kivitelű, 6x6-os kerékképletű típusváltozatot társaságunk ötféle kivitelben gyártja majd: megtaláljuk üzemanyag-szállító és -töltő, vízszállító, autómentő (vontató-), valamint kétféle méretű konténerszállító változatban is. A június 24-én – a terveknek megfelelően – elkészült első példány először egy belső vizsgálaton (mérések, tesztelések) esik át, majd hatósági típusvizsgálatra megy, amit a „katonai élet”, azaz a csapatpróbákon való részvétel követ. Végezetül a honvédség dönt majd a jármű sorsáról, arról, hogy hol is alkalmazzák majd az első H25-öst.

Júniusban egyébként még további két H25-ös készült el a Rába Jármű Kft. üzemcsarnokában.

MGSZ-ÉVKÖNY 2004–2005

PÉCSRŐL ÉRKEZTEK

Egyetemi hallgatók látogatása

Májusban harminchat látogató érkezett a baranyai megyeszékhelyről Győrbe, a Rába Holding központjába. A Pécsi Tudományegyetemről érkezett hallgatói csoportot Kubolka István ezredes vezette. A diákok a felsőoktatási intézményben HR és művelődésszervező szakon tanulnak – azon belül is katonai szakirányban. Érdeklődve hallgatták a társaságunkról szóló általános, illetve – érdeklődési körüknek megfelelően – a katonai járműgyártással foglalkozó információkat is.

A közelmúltban több alkalommal is szerepelt a médiában a Rába Motor Gyártó Kft. neve. A híranyag szerkesztői a cégnév rövidítésekor előszeretettel használták a Rába nevet, ami nyelvtanilag persze nem hibás, viszont téves tájékoztatásra adhat okot. A Rába Motor Gyártó Kft. ugyanis nem tartozik a Rába Járműipari Holding Rt. leányvállalatai közé, mivel társaságunk a motorgyártását évekkel ezelőtt kiszervezte és értékesítette. A Rába Motor Gyártó Kft. tehát önálló jogi személy, s már csak névrokona társaságunknak, amely annak idején engedélyezte a Rába márkanév további használatát. Mivel ez nem mindenki előtt ismert, a Rába név említésekor a túlnyomó többség a Rába Holdingra gondol, s mivel társaságunk tőzsdei cég, egy-egy téves hír bizony a részvényeink árfolyamára és az rt. imázsára is hatással lehet.

A szóbeli tájékoztatás kiegészítéseként vendégeink ellátogattak a Rába Futómű Kft. öntöde- és kovácsüzemébe, végigsétáltak a 67 ezer négyzetméteres üzemcsarnokban, s kívül-belül szemrevételezhették cégünk egyik katonai járművét. A látogatók a vállalatunknál működő HR-munkát áttekintették, és a Pécsi Tudományegyetem oktatóinak igényét fejezték ki, hogy a szakirányos hallgatóik az itt folyó személyzeti munkát a jövőben is megismerhessék.

RÁBA MAGAZIN – a Rába Járműipari Holding havonta megjelenő lapja a munkatársak és a partnerek számára. Felelős kiadó: Dusza András. A Rába Rt. megbízásából kiadja az X-Meditor Kft. (9023 Győr, Csaba u. 21.) Felelős szerkesztő: Csiszka Antal. Munkatársak: Baudentisztl Ferenc, Gaál József. Szerkesztőség: 9023 Győr, Csaba u. 21. Telefon/fax: 96/618-068, 618-069, 618-063. E-mail: [email protected] Nyomás: Palatia Nyomda és Kiadó Kft. (9026 Győr, Viza u. 4.) A Rába Magazin a www.raba.hu honlapon megtekinthető. A Rába Rt. kommunikációs szervezete: 9027 Győr, Martin út 1. 96/624-522. Lapunk következő száma – a nyári szabadságolások miatt – csökkentett oldalszámmal 2005. augusztus első hetében jelenik meg.

A Rábáról is szól Megjelent a Magyar Gépjárműipari Szövetség (MGSZ) 2004–2005. évi tevékenységéről és terveiről szóló évkönyv, amely a szövetség történetének, kapcsolatrendszerének és eredményeinek bemutatása mellett foglalkozik az európai autóipar versenyképességével, statisztikát közöl a világ és hazánk gépjármű-gyártásáról, s természetesen a százéves magyar autógyártás apropóján a honi autóipar történetét is felvázolja. A kiadványban olvashatunk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen ez év elején alakult Elektronikus Jármű és Járműirányítási Tudásközpontról, amelynek távlati célja valamennyi, autóiparral kapcsolatos kutatásfejlesztési tevékenység felvállalása, valamint a felsőoktatás és az ipar közti kapcsolatok megteremtése, erősítése. Az MGSZ-évkönyv röviden bemutatja a szövetség tagvállalatait, köztük a Rába Járműipari Holding Részvénytársaságot, mint az iparág legnagyobb magyar vállalatát, amely évszázados autóipari tapasztalattal rendelkezik. Idézet a kiadványból: „A vállalatcsoport három stratégiai üzletága haszongépjárművekhez, mezőgazdasági erőgépekhez és földmunkagépekhez kifejlesztett futóműveket, futómű-főegységeket és -alkatrészeket, haszon- és személygépjárművekhez alkatrészeket, illetve speciális járműveket gyárt... A Rába árbevételének mintegy 60 százaléka a világ több mint 40 országába irányuló exportból származik... A társaság üzletfilozófiájának középpontjába a változó iparági környezethez való alkalmazkodást, illetve a piac által megkövetelt folyamatos hatékonyságjavítást helyezte. Célja, hogy a járműiparon belül a műszakitechnológiai megoldások szállítójaként pozícionálja magát, emellett egyes piaci szegmensekben egyedi fejlesztéseivel vezető szerepre tegyen szert. A vállalat hagyományosan erős kutatásfejlesztési tevékenységének eredményeképpen több termékében saját világszabadalmait alkalmazza.”

3

ELINDULT A DELTA 2006 PROJEKT

Versenyképes, „új” futóműüzletág alakul (Folytatás az 1. oldalról.) termékstruktúrájú cég nincs még egy a világon. S nem csupán az elmúlt 15 évben, hanem már azt megelőzően a járműpiacon elkezdődött egy nagyon komoly szakosodás, amely azt jelenti, hogy hozzánk képest lényegesen szűkebb termékportfólióban, nagyságrendileg magasabb hozzáadott értékkel szerepelnek a konkurenseink. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy a különböző szegmensekben különbözőek a konkurenseink. S bizony nem lehet mindegyikkel a lépést tartani. Ezért lényeges a termékskála és a cég mérete, mert véges erőforrást kell oly módon szétosztani, hogy a szakosodott versenytársakkal eredményesen tudjunk megküzdeni. Erőforrásaink nagyon szétforgácsolódtak. Kocsis Sándor szerint az új, jól prosperáló Rábának ebből a mostaniból kell kifejlődnie. A jelenlegi állapoton kell változtatni, a működési problémákat lecsökkenteni, az értékes és perspektivikus termékek megtartásával a portfóliót karcsúsítani, s a használható tudást fejleszteni olyan szintre, amivel esélyünk lehet a konkurensekkel szembeni versenyben. A körülményekkel való szembenézéshez, a szükséges változtatások végrehajtásához azonban jó adag bátorság is kell, hiszen mindennek rengeteg morális és érzelmi vetülete van. A tanácsadó cég szerepe az kell legyen, hogy fenntartsa a kontrollt, módszert kínáljon az átalakításhoz, segítsen döntéseket hozni, ám a tudást mindezekhez a rábásoknak kell mellé tenniük. – Folyamatban van egy nagyon szigorú, stratégiai termékportfolió-egyszerűsítés – folytatta az operációs és minőségügyi igazgató. – Nem csak a fedezetet nézzük, vizsgáljuk az adott termék egyediségét, annak beszállítói hátterét, hogy milyen vevőkapcsolat van mögötte és milyen A Rába Futómű Kft. bizonyos tételeknél darabszámban havi szinten olyan értékeket produkál, amire a társaság történetében korábban még nem volt példa. Így például a tengelyek esetében már meghaladták a 12 ezer darabos szintet, míg a Meritor-csuklók gyártásánál 16 ezer darab a produkált mennyiség, amelyből 13 ezret megmunkáltan, a fennmaradó mennyiséget pedig kovácsdarabként szállítjuk ki. A Como-tételek gyártásában is az év negyedik hónapjától jelentős növekedés történt – mind az igényelt, mind pedig a gyártott mennyiségben. Ugyanez elmondható a Brugge-i gyártósorra is, ahol már a maximális fordulatszámon megy a termelés.

technológiai, konstrukciós lehetőségeket tartalmaz. Ily módon képződnek olyan szelekciós rendszerek, melyek a cég szempontjából a nem jövőt jelentő termékeket úgymond kilistázzák. Bizonyos gépi kapacitásokat, melyek korszerűtlenek, amelyeknek a fenntartása túl költséges, alacsony a hatékonyságuk, vagy rendkívül magas a karbantartási költségük, azokat mint kapacitást, töröljük. Azokat az erőforrásokat, amelyek ennek révén felszabadulnak, a megmaradt termékeinkre tudjuk koncentrálni. Ha ezt nem lépi meg a Futómű Kft., akkor nem marad esélye. – Az idő szorításában vannak olyan piaci kényszerek, melyek szintén a gyorsaság irányába hatnak, de olyan tényezők is, melyek éppen ezek ellen, s ez pedig a stabilitás – tette hozzá Kocsis Sándor. – Mint említettem, a jelen állapotból kell egy másik állapotba eljuttatni a társaságot, miközben folyamatosan biztosítjuk a stabilitást. Ezért vigyázni kell, hogy milyen területhez miként nyúlunk, hiszen ez rövid vagy középtávon visszaüthet a cég működésére. Egyszóval ez egy veszélyes „játék”, s nagy felelősség. A szándék megvan az átalakításra, a tudás ahhoz kell, hogy milyen módon és milyen sebességgel tegyük. Nagyon fontos a sorrendiség. Egy termék gyártásának leállítása esetenként vevővel történő egyeztetést, a beszállítói rész „elvarrását”, az itt lévő készletek értékesítését is jelenti, tehát sokrétű a feladat. Miközben a lehető legnagyobb sebességgel kell ezeket elvégeznünk, az életképes területeken a volumennövekedésre koncentrálnunk. A stratégiai tervben meghatározott, növekvő értékesítési számok csak rövid szakaszokon és kis területeken tartalmazhatnak volumencsökkenést. A Delta 2006 projektet a Rába Holding és a Rába Futómű Kft. menedzsmentje együtt irányítja, az egyeztetések teamvezetői szintig történnek. Az átsrukturálási projektben több tízre tehető azon munkatársak száma, akik közvetlenül kapcsolódnak a munkálatokhoz, közvetve természetesen nagyobb

a létszám. A menedzsment elvárása, hogy ebben a projektben mindenkinek a tudása és kreativitása megjelenjen. Az a versenykényszer, amit a cégnek el kell viselnie a piacon, az most megérkezett a gyárkapun belülre és elér minden egyes munkatársunkhoz. Kocsis Sándor arra is felhívta a figyelmet, hogy azzal, ha a Futómű Kft.-t eljuttatjuk a kívánt szintre, nem szabad megállni: – Hozzá kell szoknunk, hogy a rendkívül kemény versenyben csak úgy tudunk helytállni, ha legalább olyan sebességgel fejlődünk, mint a versenytársaink. Folya mat os a n keresnünk kell a le he t ősége ket, hogy vers e nye l ő ny h öz jussunk, ehhez pe dig a hat é konyság, a minőség, az árképzés és a szállítási pontosság fontos. Talán furcsa lehet, hogy a Rába Futómű Kft. a termelését tekintve éppen felszálló ágban hajtja végre ezeket az átalakításokat. Ám a felszálló ág csak részben igaz, hiszen az értékesítés csak egyetlen paraméter. Való igaz, hogy fajlagosan, azaz a létszámarányos értékesítésünket tekintve a társaság önmagához képest rekordokat ér el, viszont az üzemi eredmény egyáltalán nem biztató. Márpedig a felszálló ághoz az is szükséges, hogy az üzemi eredmény is pozitív legyen. – Az új Futómű Kft.-re elképzeléseink szerint igaz lesz, hogy alapvetően fejlődni fognak az európai piacai, lényegesen többet foglalkozik majd a belső folyamataival, amit rendezetté kíván tenni, nem tűrve az ellátási gondokat semmilyen területen – fogalmazott az operációs és minőségügyi igazgató. – Az év végére a legtöbb paramétert már át

tudjuk állítani, de a folytonosságból és a folyamatosságból adódóan eredmények már év közben is látszani fognak. Minden bizonnyal kevesebb vevőkapcsolatunk lesz, azok viszont stratégiailag megalapozottabbak és volumenüket tekintve szélesebbek lesznek. Nézzük azonban a másik oldalt is: a vevő szemszögéből egy biztosabban teljesítő Rába jelenik majd meg. A Rába Futómű Kft. egyébként már jó ideje másodszintű beszállítóként szerepel vásárlóink kategorizálásában, ami abból adódik, hogy termékeink 80 százaléka alkatrész, s csak a fennmaradó rész jelenti a komplett futóművet. A portfóliótisztítás azonban nem csupán a komplett futóműveket érinti, mivel az alkatrészek között is vannak üzleti szempontból gyengébben teljesítők. S ez a gyengébb teljesítés nem feltétlenül csupán az ár-termék viszonylatra lehet igaz, hanem a beszállítói háttér, a technológiai és logisztikai tudás tekintetében is. – Az biztosra vehető, hogy az új Futómű Kft. esetében is megmarad a vertikális integráció pozitívuma, tehát nagyon erős lesz például a kovácsüzemi háttér, amit a beruházások is megcéloznak. Kovácsalapanyagban gyártott alkatrészekben, elsősorban a tengelytesteket és a tengelycsuklókat illetően mindenképpen fejlődni akarunk. Kulcstermékünk marad a tányér- és kúpkerék is, hiszen ezzel kapcsolatban világszínvonalon értékelhető szakmai tudásunk van – jelentette ki Kocsis Sándor.

Pintér István az interjú végén a Rába Futómű Kft. új igazgatói szintű szervezetének három legfontosabb új eleméről beszélt: – Az üzletfejlesztési funkció egyértelműen azonosítható az európai expanzióval, azaz a terjeszkedéssel, ami a munkát hozza, s amire szükséges külön és célzott erőforrás. Az SCM, azaz az ellátási lánc menedzsment pedig elsősorban a belső, de a beszállítókkal és vevőkkel összekapcsolt folyamatokat is kezeli majd. Ez a folyamat is csak akkor jó, ha a teljes folyamat átlátható, azaz transzparens! Végül a harmadik legfontosabb eleme a szervezetnek a megbízható kontrollingtevékenység. Szükséges, hogy mérni tudjuk magunkat, és a jövőbeli döntésekhez naprakész, pontos számok álljanak rendelkezésünkre. A lényeg, hogy mindenkinek meglesz a felelőssége és egyértelműek lesznek a kapcsolódási pontok. B. F.

4

Erősödő Marmon–Rába-kapcsolat Az előző évhez képest jelentősen megnőtt a Marmon Herrington futóműrendeléseinek mennyisége. Az előrejelzések és a rendelések alapján akár a tavalyi üzlet megduplázódása is elképzelhető, ami közel 1600 futóművet jelent. Muzsai Katalin key account menedzsertől megtudtuk, hogy a darabszám-növekedés egyik oka az amerikai politikai helyzettel, pontosabban a katonai járművek iránti érdeklődés élénkülésével, illetve a Marmon stratégiaváltásával magyarázható. A megnövelt katonai igények teljesítéséből a Marmon Herrington is kiveszi a részét. Beszállítója például a TSG és Spartan nevű tengerentúli járműgyártóknak, amelyek speciális területe a katonai járműgyártás. A hadseregre fordított állami kiadások növelése mellett arról a törekvésről is be kell számolnunk, hogy a futóművek esetében is növelni kívánják a termék amerikai tartalmát. Ezért aztán a Rába Futómű Kft.től a Marmon Herrington fékdob nélküli futóműveket is rendelt, melyeket például éppen a Spartan felé értékesít majd tovább. – Mindenképpen beszélnünk kell az úgynevezett Heart-projektről, a Marmon új kapcsolatáról – folytatta Muzsai Katalin. – A Heart International számára

készülő futóműveket a Rába fejlesztené ki a jelenlegi 004-es típusból kiindulva. A fejlesztés egyelőre a kezdeti stádiumban van, de már az idei évre háromszáz darabos előrejelzéssel álltak elő. S bár a folyamatban a tengerentúlon van némi megtorpanás, remélhetőleg rövidesen a terv szerint folyik tovább az üzletmenet. Éves szinten háromezerre is felkúszhat az igényelt futóműmennyiség. Kezdetben komplett, később inkomplett futóműveket, végül CKD-egységeket szállítanánk a Heart-projekt keretében. A közelmúltban egyébként a Rába Holding vendége volt Tyler Bean ügyvezető igazgató, valamint Bob Dobrinska főmérnök, akik a Marmon–Herrington részéről már visszajáró vendégnek számítanak Győrött. A megbeszélések során jelezték, hogy a Futómű Kft. portfolió-tisztításában az amerikai cég is partner. Könnyen átérezhették a Rába problémáit, hiszen társaságunk a Marmon részére az eltelt három évben csaknem százféle futóműtípust értékesített. Keretmegállapodás is született arról, hogy milyen szempontok alapján történne a portfolió-tisztítás. Mindent összefoglalva, az idei év a Marmon–Herrington kapcsán minden várakozásunkat felülmúl – emelte ki Muzsai Katalin. – Jövőre még további előrelépés várható, aztán ahogy Amerikában minden járműgyártó, némi visszaeséssel számolnak. A jövőt illetően sok a kérdőjel, de éppen a Heart-projektnek köszönhetően ez is biztatónak tűnik. S a megtorpanás ellenére a Marmon komolyan tervezi ezt az együttműködést...

MIELŐBB KI KELL SZŰRNI A HIBÁKAT!

Pontok a pontos munkáért A pontgyűjtő programoknak mindig nagy sikerük van. Számos változata ismert a mindennapokból.A Rába Futómű Kft. is csatlakozik a beváltható pontokkal jutalmazók köréhez. Igaz, ez esetben természetesen nem a vásárolt terméktől vagy a vásárlás helyétől függ a pont odaítélése – hanem a minőségtől! A minőségpontgyűjtő program célja ugyanis az, hogy a gyártás során keletkező hibákat munkatársaink mielőbb felismerjék és kiszűrjék. Nagyon fontos, hogy a hibákat mielőbb feltárjuk, s a felesleges költségeket minimálisra csökkentsük. A pontgyűjtő program célja, hogy a hibák feltárása midnen munkatársunk alapvető érdekévé váljon. Ezért aztán legyen minden munkatársunk ellenőr! Mindenki figyelje a megelőző műveletek minőségét, és ha hibát észlel, azonnal jelezze a minőségbiztosítóknak. Egy adatbázisban rögzítik, hogy mi az eltérés, ki vette észre és ki volt a hiba okozója. Az ismételt hibaoko-

A PÓTALKATRÉSZ IS FONTOS KÉRDÉS

Kialakult a disztribútori hálózat Minden járműipari cég életében érdekes kérdés a pótalkatrész-forgalmazás, melynek többféle megközelítése lehetséges. Kötődik hozzá kötelezettség – általában viszonylag hosszú ideig, amit szállítási szerződés vagy törvény szabályoz. Mindez akkor jelent igazán terhet a gyártónak, ha az adott végtermék gyártását már kifuttatta, viszont a pótalkatrész-szállítási kötelezettség még érvényben van. A termékek által generált pótalkatrészigény azonban lehetőséget is hordoz magában abban a késhegyre menő harcban, amit a gyártók a járművek, illetve azok főegységeinek eladásáért, a piacra kerülés és a piacon maradás érdekében folytatnak. Dr. Szőcs Károly, a Rába Futómű Kft.üzletfejlesztési igazgatója beszélt arról is, hogy lényeges kérdés az is, vajon ki elégítse ki a vásárló pótalkatrész-igényét. Maga a beszállító, vagy egy másik gyártó lépjen be a képbe. Komoly marketingdöntés az elosztási csatorna meghatározása is. El kell dönteni, hogy szükség van-e a pótalkatrész-ellátáshoz például disztribútorokra, márkakereskedői, viszonteladói, márkaszerviz-hálózatra, megkerülhető, vagy megkerülhetetlen a járműgyártó a pótalkatrész-ellátás során stb. Ez meghatározza a végfelhasználók kiszolgálásának színvonalát, gyorsaságát, ugyanakkor hatással van az egyes szereplők által realizálható nyereségre is. A verseny természetesen a pótalkatrész-piacon is éles. A nagy darabszámú pótalkatrész-gyártás ugyanis gyorsan felkelti az utángyártók figyelmét is, akik aztán jobb, vagy rosszabb, de mindenképpen olcsóbb termékeikkel megjelennek a piacon. Ha viszont kisebb darabszámban kell előállítani pótalkatrészeket, azért a gyártóüzem sem nagyon lelkesedik, hiszen mindez kis sorozatú gyártást von magával. Ilyen erőtérben kellett meghatározni a Rába Futómű Kft. pótalkatrész-értékesítési rendszerét is. Tavaly a pótalkatrész-értékesítés a kft. összes forgalmának mintegy öt százalékát tette ki és ezen 129 vevő

osztozott. Az új rendszer életbe léptetésével pótalkatrész- vásárlóink száma 70–80 százalékkal csökkent. – Már a tavalyi évben is fókuszáltunk a nagyon kis sorozatok száműzésére, miután darabszámban, illetve értékben meghatároztuk a pótalkatrész-gyártás minimális vállalható mennyiségeit – hallottuk az igazgatótól. – Következő lépésként igyekeztünk csökkenteni a pótalkatrészt vásárló partnerek számát. Továbbra is közvetlenül szolgáljuk ki nagy első beépítő partnereinket, ahová szerződéses kötelezettség alapján közvetlenül szállítjuk a pótalkatrészeket. Az ún. független utópiac kiszolgálására pedig létrehoztuk azt a disztribútori rendszert, amelytől vevőink minőségi ellátását, a pótalkatrész-gyártás sorozatnagyságának ésszerű kialakítását, s természetesen eredeti Rába-alkatrészek forgalmazását várjuk. A pótalkatrész-értékesítés szempontjából lényeges piacokon egy vagy több, kizárólagos vagy nem kizárólagos disztribútor kijelölése mellett határozott társaságunk. Ezektől a partnerektől remélik, illetve elvárják, hogy rendszeres, összevont igényeikkel havi alapon jelentkeznek majd. A kiválasztottak végeredményben egy „klubhoz” tartoznak, melyet felhatalmazott Rába-disztribútorok alkotnak. Felhatalmazásukat a Rába Futómű Kft. oklevéllel igazolja, melyet a disztribútorok jól tudnak használni a végfelhasználóknál és a pótalkatrész-tendereknél. – Ez a klub egy dinamikus rendszert jelent, amelynek tagjait folyamatosan értékeljük – tette hozzá dr. Szőcs Károly. – Adott esetben elképzelhető bővítés, szűkítés vagy éppen csere is. Szigorúak leszünk, komoly elvárásokat fogalmaztunk meg, de természetesen nem csupán bírálni vagy büntetni fogunk, hanem jutalmazni is. Amenynyiben a disztribútorok túlteljesítik elvárásainkat, akkor egy bónuszrendszer keretein belül az év végén forgalmi visszatérítésekre is sort kerítünk. (B. F.)

zásnak természetesen következményei lesznek, ám ez az akció nem valaki(k) ellen, hanem a minőség védelmére irányul. Ezzel pénzt takaríthatunk meg, továbbá elkerülhetjük a minőségi reklamációból fakadó hitelvesztést, hiszen a program lényege, hogy az eltéréseket a gyárkapun belül tetten érjük és a minőségi problémák ne kerüljenek ki a vevőkhöz, mert az bizony a legdrágább hiba... S akkor néhány szó magáról a jutalmazásról. Minden olyan dolgozó, aki a terméken korábbi műveletekben keletkezett hibát észlel, és azt jelenti, a minőségbiztosítási teamvezetőktől minőségpontot kap. Egy minőségpont ezer forintot ér, amit az Ötletláda- rendszerből ismert tárgyjutalmakra válthat. Egy alkalommal maximum öt minőségpontot lehet beváltani, azaz ötezer forint értékben lehet ajándékot választani. A legeredményesebb pontgyűjtőket évente három alkalommal külön is jutalmazzák. A legtöbb minőségpontot gyűjtött munkatársak közül az 1–5. helyezettek 5 –5 ezer, a 6 –10. helyezettek 3–3 ezer forint értékű ajándékutalványt kapnak. Mindent összefoglalva: nagyon fontos a pontos munkavégzés! (B.)

5

ÖTLETLÁDA: VITRINBEN AZ AJÁNDÉKTÁRGYAK

A javaslattal megszüntette a gondot A tavalyihoz hasonló ütemben folyik az ötletkártyák beérkezése. Az Ötletláda rendszere akkor az újdonság erejével hatott, de ahogy azt az adatok jelzik, a varázsa szerencsére a mai napig sem csillapodott. Csak idén immáron hatvanhárom javaslat futott be az illetékesekhez.

Fokozhatja az ötletadó kedvet az az igényesen elkészített – és a futómű irodaépületének egyik bejáratánál, az „ötletsarokban” elhelyezett – vitrin, amelyben minden munkatársunk szemrevételezheti, hogy milyen ajándéktárgyak között válogathat abban az esetben, ha értékelhető ötlettel áll elő. Persze, a pénzbeli jutalom sem marad el, ha a javaslat anyagilag értékelhető megtakarítást jelent a Rába Futómű Kft. számára. Ilyen, anyagilag is elismert ötletet adott be Szamoránszky Gyula, a 28 ezres futóműgyári csarnokban működő kiegyenlítőműház-gyártó sor cellavezetője. Tevékenysége lassan negyven éve köti a Rábához. 1966-tól a Rába tanműhelyében tanult, három évvel később cégünk munkavállalója lett. Több mint negyedszázadot töltött a Motor-

gyárban, hogy aztán tíz évvel ezelőtt a Futóműgyárhoz kerüljön. Lassan már nyolc éve dolgozik a kiegyenlítőműházgyártó soron. – Amióta az ötletláda rendszere működik, már nyolc vagy kilenc ötletet adtam be – mondta Szamoránszky Gyula. – Így hirtelen nem is jut eszembe, melyik volt az a javaslat, amit a júniusi bérkifizetésnél jutalommal ismertek el. Ha vannak problémás területek, azzal szoktam foglalkozni. Úgy gondolom, az ember minél több termékkel találkozik életében, annál jobb lesz a rálátása a gyártásra. Szerintem a rutin ilyen esetekben is nagyon sokat számít. Szóval több olyan ötletem is akadt, amit nem adtam be, mert nagyon egyszerű volt, viszont tény, hogy a munkát megkönnyítette. Ezeket a javaslatokat házon belül bevezettük, s aztán alkalmaztuk.

KAPCSOLATBAN TÁRSASÁGUNKKAL

Az informatikai infrastruktúrát biztosítják A z Integris - Rendszerház Kf t . szervezetéből az Informatikai szolgáltatás üzletághoz tartozó HelpDesk osztályt és tevékenységét már bemutattuk magazinunkban. Ezúttal az üzletág egy másik, a társaságunkkal szintén kapcsolatban álló szervezetével ismertetjük meg olvasóinkat. A Központi infrastruktúra üzemeltetési és fejlesztési osztály vezetésével 2005. április 1-jétől megbízott Timár Csaba hat munkatársa munkáját koordinálja. Feladatuk a Rába Holdingon belül az internet, a belső hálózat, a különböző szerverkiszolgálók, valamint a központi alkalmazások (pl. Oracle) felügyelete, azaz a kliensek által használt infrastruktúra biztosítása. – A személyes kapcsolataink természetesen abból az időszakból, mikor még mi is rábás munkavállalóként tevékenykedtünk, megmaradtak a társaság dolgozóival – fogalmazott Timár Csaba –, ugyanakkor a felhasználói problémák a HelpDesk-en keresztül jutnak el hozzánk.. Ez abban az értelemben jó hír, hogy a központi rendszereknél kevés hiba és szolgáltatáskimaradás fordul elő, mivel munkánk során a felhasználókkal elsődlegesen ilyen események kapcsán találkozunk. A holdingon belül a szolgáltatásmenedzserekkel viszont rendszeres a munkakapcsolatunk. Mint mondta, az informatikában folyamatos a fejlődés, az egyre modernebb technológia megoldhat olyan problémákat, melyek a jelenben fellépnek, viszont hibák az újdonságokból is fakadhatnak. – A mi területünkön a technikai fejlesztés többnyire nem jár felhasználói szemmel látványosnak mondható előrelépéssel, csak az olyan központi alkalmazások esetén, mint például az Oracle, amelyek nem részei a Microsoft

• Varga Ádám, Nusser József, Lettner Ferenc, Orbán Sándorné Piroska, Timár Csaba, Stahl István, Horváth Szabolcs Windows és Office termékcsaládnak.. A nem látható vagy csak alig érezhető fejlesztések célja nem csak a technikai előrelépés, hanem a szolgáltatási szint emelése a Rába Holding irányába. A felhasználók közreműködését igényelve dolgozunk azon, hogy a központi szolgáltatásaink a lehető legmagasabb szinten legyenek. Szerencsére folyamatosan bővül az ügyfélkörünk, országos viszonylatban jelen vagyunk, de a Rába Csoport továbbra is a legfontosabb partnerünk. A Központi infrastruktúra üzemeltetéséért és fejlesztéséért felelős csoport egyébként a tevékenységet illetően két részre bontható. Vannak az adatbázis-adminisztrátorok, akik például a már említett Oraclerendszerrel is foglalkoznak, illetve a rendszergazdák, akik a különböző szerver operációs rendszerek, hálózati eszközök működését felügyelik.

SZAMORÁNSZKY GYULA Mint mondta, minden esetben a minőség és a hatékonyság szempontjait tartotta szem előtt, ez tükröződik minden javaslatában. Ha vevői reklamáció érkezik, utánajár, mi és miért történt, hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő. A vevőt ugyanis meg kell tartani... – Ebben az esetben is szinte már hagyományos volt a vevői reklamáció, mondván, hogy a kereszttengelyhez viszonyítva a csapágyátmérő üt – avatott be javaslata lényegébe az ötletadó. – Egyértelmű volt, hogy a problémát meg kell szüntetni. Spontán beugrott a megoldás, melynek eredményeként házilag legyártottunk egy olyan készüléket, amellyel az ütés teljes mértékben kiküszöbölhetővé vált. Próbagyártást végeztünk, és örömmel láttuk, hogy a simítási műveletnél a megoldás jól és biztonságosan alkalmazható. A próbagyártás tapasztalatait is felhasználva írtam le a javaslatot az ötletkártyára, amit aztán bedobtam az Ötletládába. Ötletét az illetékesek anyagilag honorálhatónak ítélték, s bizony az ötlet bevezetése óta a vásárló sem panaszkodott. Megoldását egyébként az összes Cameri-tételnél alkalmazhatják, ami havonként olyan háromezres darabszámot jelent. – A fejemben mindig van valamilyen ötlet, most is gondolkodom problémamegoldáson, de hogy mi lesz belőle, azt még nem tudom... – zárta nyilatkozatát Szamoránszky Gyula. B. F.

ÚJ VEZETŐI SZERVEZETTEL A JÁRMŰ KFT. A Rába Járműipari Alkatrészgyártó Kft. győri gyárának integrálását követően megváltozik a beolvasztásban érintett Rába Jármű Kft. vezetői szintű szervezete, mely az alábbiak szerint alakul:

6

MÁR A HATODIK FELVONÁSNÁL TARTUNK

A vevői bizalmat is erősíti Nem sokkal azután, hogy véget ért a Rába Futómű Kft.-nél az ötödik Kaizen Blitz, már útjára is indították a hatodikat. Egy-két mondat erejéig érdemes visszatérnünk az ötödik „felvonásra”, amely során az Isuzu részére inkomplett mellső és portál hátsó futóműveket gyártó szerelősorokat vizsgálták át. A team munkáját követően nem sokkal Győrbe érkeztek az Isuzu auditáló szakemberei, akik az általuk korábban tapasztalt eltérések javítását ellenőrizték. A japán szakemberek pozitívnak ítélték a változásokat, és örömmel vették, hogy a Kaizen Blitz felülvizsgálata is kiterjedt az érintett gyártósorokra. A Kaizen Blitz tehát ily módon is elérte a célját, hiszen ezáltal sikerült a vásárlói bizalmat tovább erősíteni. Kovács Józseftől, a vállalat minőségrendszer-fejlesztési teamvezetőjétől a június első hetében indított hatodik Kaizen Blitz-ről is hallhattunk részleteket. A Bagdi Ferenc (technológia), Szabó Sándor (karbantartás), Máthé Zsolt (gyártósor), Dobos Imre (szerszámüzem) és Csenger Lajos (minőségbiztosítás) összetételű team

az integrált tengelycsuklógyártó sort elemezte. A „problémavadász” csapat az első hét során a felvetett huszonnégy ötlet közül tizennégyet meg is valósított, a többit, ugyebár, „házi feladatként” kell megoldaniuk. A megoldandó témák között természetesen az általános rendre és tisztaságra vonatkozó hiányosságok itt is előjöttek. Felvetették többek között a munkabizA HATODIK KAIZEN BLITZ-CSAPAT (BALRÓL): CSENGER tonság javításának szükségességét, az LAJOS, SZABÓ SÁNDOR, MÁTHÉ ZSOLT, BAGDI FERENC, állásidők csökkentését, a tárolóterüDOBOS IMRE letek kijelölését, a tárolóeszközök és a műveleti sorrendek felülvizsgálatát. Abszolút újdonságot jelentett az az ötlet, amely a A módosítások által az egy éven belüli megtakarítás mérőeszközök használatára vonatkozott. A mérő- összegét 4,4 millió forintban határozták meg. Voltak eszközök számát jelentősen csökkenteni lehetne, olyan javaslatok, melyek megtérülési ideje meghaladta ha a jövőben azokat nem személyre szólóan adnák az egy évet, ám ha ezt is figyelembe vesszük, akkor a ki, hanem munkahelyekre bontva, s azt műszakvál- team munkája további 10,8 millió forintos megtakarítást táskor – hivatalos formában – átadnák egymásnak a hoz majd a társaságunknak. szakemberek... (B.)

15 EZER MILLIÁRD FORINTRÓL DÖNTENEK

(Pár)beszédes tervek A Nemzeti Fejlesztési Hivatal mind a hét magyarországi régióban uniós szemináriumot rendezett. A GyőrMoson-Sopron, Vas és Zala megyét felölelő nyugatdunántúli régiót érintő továbbképzés helyszínéül a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat díszterme szolgált, ahol a jelenlévők elsőként dr. Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter előadását hallhatták. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv eredményeiről és tapasztalatairól szóló beszámoló természetesen nem nélkülözte a legfrissebb számadatokat sem. Május közepi adatok szerint tíz hónap leforgása alatt 19 ezer pályázat érkezett be. Eddig 388 milliárd forintnyi támogatást ítéltek oda, ebből 223 milliárd már szerződéssel lekötött összeg. Az utófinanszírozás miatt eddig mindösszesen 11 milliárd forintot fizettek ki. A miniszter kiemelte: az első Nemzeti Fejlesztési Terv teljesítésében és módszertanában is elismert. Az a pályázatokból is kitűnik, hogy Magyarországon – az elmaradt karbantartások és fejlesztések miatt – hihetetlenül nagy az urbanizációs deficit, s minden bizonnyal az infrastruktúra és a közlekedés fejlesztése lesz az elsődleges 2007 után is. Dr. Baráth Etele szerint a közeljövőben az úgynevezett kohéziós, azaz nagy volumenű fejlesztések jelenthetnek problémát, elsősorban belpolitikai okok miatt, ami bizony már a mostani kohéziós fejlesztések több mint felét is megmérgezi. Dr. Szakács Imre, a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnökeként az európai uniós pályázatok régiós eredményeiről beszélt. Megtudtuk, hogy a regionális fejlesztési operatív program forrásainak háromnegyede az elmaradottabb régiókba jutott. Ennek tükrében aligha meglepő, hogy a nyugat-dunántúli térségbe a programból nyolc százaléknyi, 8 milliárd forintot éppen meghaladó összeg jutott. A rendelkezésre álló forráshoz képest a támogatásigény közel háromszoros volt. Problémaként említette az általában Budapestre korlátozódó ügyin-

tézést, s negatívumként a kutatás-fejlesztés régióbeli gyengeségét. Pintér Ákos, a Győr-Gönyű Kikötő Rt. vezérigazgatója a sikeres pályázó szemével láttatta az első nemzeti fejlesztési tervet. A multimodális logisztikai központként funkcionáló, azaz közúti, vasúti, vízi és légi összeköttetéssel egyaránt rendelkező kikötőben az ömlesztett áruraktár bővítésére igényelték és kapták meg az uniós támogatást. A vezérigazgató nagyon kedvezőnek ítéli a forrásokat, de egyszerűsítené a pályáztatást és megszüntetné a támogatások 25 százalékos adókötelezettségét. Horváth Jácint, a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség stratégiai tervezője szólt az egy esztendeje alakult Regionális Hálózati Tervező Intézetről (internetes elérhetőség: www.westpa.hu/rhti), melynek már közel kétszáz tagja van. Beszélt a térség különlegességeiről, az elhelyezkedéséből adódó sajátosságokról. Arról, hogy öt megyei jogú várossal rendelkezik és négy országgal is határos. Hátrányként említette az egyetemi bázis hiányát, ám rögtön hozzátette, mindez előnnyé is formálható, annak nem koncentrált, hálózatos megvalósításával. Kiemelte az egészségturizmus kiváló lehetőségeit, az egyedülálló kulturális és természeti örökségünket. A határmenti érintetlen területeknek köszönhetően a vasfüggöny helyét úgynevezett zöldfüggöny vette át. A 2020-as jövőképként megfogalmazott „zöld régió” irányába mutatnak azok a stratégiai célok, melynek része a közlekedésfejlesztés, amelyben például az észak– déli és kelet–nyugati közlekedési tengely fejlesztése, valamint a vasút-korszerűsítés is szerepet kap. A regionális innováció és gazdaságfejlesztés kapcsán beszélt a Pannon Gazdasági Kezdeményezésről, melyben meghatározó a térség gazdasági szereplői közti együttműködés, valamint az innováció kultúrájának támogatása. Fontosnak tartják a humán közösségi szolgáltatások, továbbá az önkormányzati és közigazgatási gyakorlat megújítását, a tartós munkanélküliség kezeléséhez a szociális gazdaság fejlesztését, illetve a távoktatás és távmunka intézmé-

nyes feltételeinek fejlesztését. Az élettér- és környezetvédelem vonatkozásában beszélt a megújuló energiák hasznosításáról és a környezettudatosságot ösztönző programok támogatásáról. A településrehabiitációs célok között szólt a városi és helyközi közlekedés racionalizálásáról, míg a Pannon örökség megújítása címszó alatt a termálvízkincs hasznosításáról, a kastélykertek és arborétumok látogatottságáról, a regionális kerékpárút-hálózat kiépítéséről, a kulturális fesztiválprogramok támogatásról. Veress József európai ügyekért felelős politikai államtitkár a második Nemzeti Fejlesztési Tervről szóló előadásában számadatokkal is éreztette a program jelentőségét: míg a Széchenyi-terv 153 milliárd forintot jelentett, s az első Nemzeti Fejlesztési Terv 2004 –2008 között 1350 milliárdot hoz, addig a második Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-2015 között összességében 15 ezer milliárd (!) forint sorsáról határozhat. Kiemelte: a következő félév legyen az elképzeléseké, melyeket most még könnyen be lehet illeszteni a tervekbe, melyek aztán 2007. január elseje után, az Európai Unió modernizációjának új szakaszában valósággá válhatnak. Az államtitkár szerint a következő tíz év nagy kérdése hazánkban, hogy a kis- és középvállalkozások képesek lesznek-e bekapcsolódni a magyarországi multinacionális cégek beszállítóinak sorába. Az emberek átlagéletkorának növekedése miatt előszeretettel „ezüstös társadalomnak” nevezett időszakban nagy szerepet kap a tudás, a ezért aztán a fejlesztéspolitikában kiemelten fontosnak tartják a magas hozzáadott értéket termelő képességet. Ma még az infrastruktúra fejlesztése viszi a nagy pénzt, s az helyezkedik el a képzeletbeli háromszög alján, míg az alakzat tetején a kutatásfejlesztés, melyre nagyon kevés jut. Remény van arra, hogy a jövőben változik az ábra, s egyszer talán majd fejre is áll az a bizonyos háromszög. A második Nemzeti Fejlesztési Program célja mindenesetre egy egészséges, aktív és okos társadalom, amelyben kiemelt szerep jut a település-, környezet-, gazdaság- és vidékfejlesztésnek. Az államtitkár úgy vélte: a tudásalapú, információs társadalom megteremtéséhez kultúraváltás, valamint a közéletben és a politikában egyaránt párbeszéd és együttműködés szükséges. B. F.

7

Csapattá változott a csoport A Humancapital szakembere, Molnár Tibor által vezetett tréningekről magazinunkban már beszámoltunk. Az operációs és minőségügyi igazgató, valamint a hozzá tartozó, termelési vona-

• Alasztics Gábor és Horváth Róbert Úgy fogadtak minket, mintha mindig is a csoport tagjai lettünk volna – fogalmazta meg érzéseit az első találkozással kapcsolatban Alasztics Gábor. – Érezhető volt a csoport nyitottsága, az együttműködés, a közös munka szándéka. Egyértelművé vált, hogy mindenki érti a tréning lényegét: jó csapat akarunk lenni, hiszen közösek a céljaink, önállóak vagyunk, de mégis függünk egymástól, és a sok probléma megoldása segíti összekovácsolódásunkat. Ahhoz, hogy a Futómű magas szintű teljesítményt tudjon felmutatni, magas szintű teljesítménnyel dolgozó csapatokra és egyénekre van szükség. Az együtt töltött órák ennek a csapatfejlesztésnek a kiváló eszközévé váltak. - Nagyon fontos az egymás közötti nyílt és őszinte párbeszéd, hogy együtt keressük a problémák megoldását – vette át a szót Horváth Róbert. – Úgy gondolom, hogy a nyílt és őszinte párbeszédre nem csak teamszinten, hanem minden vezetői szinten szükség van. A szervezetek tevékenységének hatása túlnyúlik saját határain, a feladatok egymásra épülnek. – Való igaz, egymásra utaltak vagyunk, a feladatokat legtöbbször közösen kell megoldanunk – folytatta Alasztics Gábor. – Egyik kollégám azt mondta a RÁBA Magazinban, hogy „Sikeresek csak együtt lehetünk!”, amivel csak azonosulni tudok. A vállalatunk jövője mindannyiunkon múlik, amit sohasem szabad elfelejtenünk. A találkozókon sok téma terítékre kerül, legyen az munkával kapcsolatos, vagy magánéleti, hangulati kérdés. Az őszinte beszélgetést a csapat tagjainak egymás iránti bizalma teszi lehetővé, ami segít elmélyíteni a csapaton belüli kapcsolatokat is. Horváth Róbert szerint a szerelde dolgozói érzik talán a legjobban, milyen fontos az együttműködés, mennyire egymás munkájára utaltak. Mint mondta, egy-egy team sikerében benne van más szervezetek eredményes munkája is. Erősíteni kell a személyek és szervezetek közti párbeszédet. – A csapatmunka a termelési vezetők között, a tréningnek is köszönhetően már kialakult, s ez a szervezeteik közötti együttműködésben is tetten érhető.

lon dolgozó üzemmenedzserek részére tartott kéthetenkénti foglalkozásokról ezúttal Alasztics Gábor karbantartási menedzsert és Horváth Róbert szereldeüzem-menedzsert kérdeztük. Ebbe kell bevonni a társszervezetek vezetőit is a tréningen való részvételükkel. A csoport kapcsán mindketten csapatról beszéltek, s néhány ismérv felsorolásával be is bizonyították, hogy már csapatként működnek. Megvan a bizalom egymás iránt, kölcsönösen odafigyelnek egymásra, s valamennyien magukénak vallják a célt, a közös munka eredményesebbé tételét. Értékelik és megosztják a sikereket, tanulnak egymással és egymástól, együtt fejlesztik a vezetői készséget és a kommunikációt, s mindannyian megérezhették: összefogással jobban a kezükben tudják tartani a sorsukat. – A csapat fejlődésének egy fontos állomása, hogy egymástól őszinte visszajelzéseket kérünk és kapunk – emelte ki Alasztics Gábor –, amely csak a legnagyobb bizalom esetén működik jól. Fontos megjegyezni, hogy az emberi kapcsolatok javításából a cégünk is sokat profitál. Mindenkinek fel kell ismernie, hogy nem egymás ellen harcolva, saját érdekeinket védve, az igazi együttműködést álcázva kell a jövőben dolgoznunk, hanem meglevő tudásunk, tapasztalatunk és lelkesedésünk összehangolásával, nehézségeink és problémáink megoldására koncentrálva, megújulnunk kell, s némely dologban változnunk, változtatnunk szükséges. Ez természetesen vonatkozik minden kollégára és vezetőre. A tréning egyik céljaként, ennek a folyamatnak az élére kívánunk állni üzemmenedzser kollégáimmal. Ezek a megbeszélések nem értekezletként működnek, még akkor sem, ha gyári témákat is szép számmal érintünk. Itt nincs főnök–beosztott viszony, csak egyenrangú csapattagok. Olyan kérdések kerülnek terítékre, melyek a résztvevőket az adott pillanatban a legjobban foglalkoztatják. A tréningnek nincs írott koreográfiája, az a mindennapi gondjaink leghatékonyabb megoldásának egy fontos fóruma. Segíti a pozitív gondolkodás felszínre hozását és az egységes fellépést a cég fejlődése érdekében. - Ezzel teljes mértékben egyetértek – tette hozzá Horváth Róbert -, de mindenképpen szeretném megemlíteni a tréningeket vezető Molnár Tibor nevét, aki nélkül sok minden bizony nem kerülhetett volna a beszélgetések során felszínre. A foglalkozásokon sokszor nem is érzem, mennyi mindennel gazdagodtam, csak utólag, visszagondolva jut eszembe, hogy bizonyos esetekből, szituációkból mennyi mindent lehetett tanulni. S bár egy ilyen foglalkozás öt órán keresztül tart, nagyon gyorsan elrepül ez az első pillanatra rengetegnek tűnő idő. A találkozók lehetőséget adnak arra, hogy a történések mögé is bepillantsunk, jobban megértve, hogy mi miért következett be. Ezek a tréningek a munkakapcsolatok íratlan szabályait is előtérbe hozzák, s a mindennapokról, rólunk, a Rába Futómű Kft.-ről a „nagy csapatról”, és a megújulás szükségességéről szólnak, mert az nem kérdés, hogy képesek vagyunk rá.

Sikeres KIR-felügyeleti audit Eredményesen zajlott le a környezetirányítási felügyeleti audit a Rába Járműipari Alkatrészgyártó Kft. móri gyárában. Az audit időpontja április 24 –25. volt. Az auditoroknak a folyamatos fejlődés keretén belül kellett bemutatniuk az elmúlt év eredményeit, illetve a jövőre megfogalmazott célkitűzéseinket. A felkészülést egy intézkedési terv összeállításával kezdtük, amelyben meghatároztuk azokat a feladatokat, amiknek a végrehajtása szükséges az eredményes audithoz. A teljesülésről belső auditok és konzultációk során győződtünk meg. A felülvizsgálatot végző személyek a gyár felkészültségét megfelelőnek tartották, elégedetten nyilatkoztak. Munkatársaink igazolták, hogy nemcsak ismerik folyamatainkat, de az előírások szerint dolgoznak, biztosítva ezzel a környezetszennyezés megelőzését. Az auditorok elismerték a szelektív hulladékgyűjtés további elősegítését; talajszennyezés felszámolását; szervesanyag-

szennyezés határérték alá történő csökkentését; tartályos alapanyag-tankolás során potenciálisan fellépő szennyezés megakadályozását; helyesbítő és megelőző tevékenységben, illetve oktatásban történő nagy előrelépést. Az audit során „nem megfelelőség”-et nem állapítottak meg. Javítandó tevékenységként kiemelték viszont a veszélyes anyagok és hulladékok tárolását. Felhívták figyelmünket a biztonságtechnikai adatlapok naprakészen tartására, nem szakszerűen lerakott papírhulladékgyűjtő konténerekre; használaton kívüli anyagmozgató kocsik, berendezések tárolására. Tevékenységeink során a folyamatos fejlesztés eredményeit is kiemelték, amely munkatársaink együttműködése és környezettudatos viselkedése nélkül nem valósulhatott volna meg. Köszönjük munkatársaink helytállását, valamint munkánk támogatását! Svárda Norbert KIR rendszergazda

BOMBÁT IS TALÁLTAK

Üzem épül a belövő helyén A z 19 4 3 - a s k e l t e z é s ű t e r v r a j z o k r e p t é r i belövőállomásnak nevezik azt a száz méter hosszú és tíz méter széles betonalagutat, amelynek bontására idén tavasszal írt ki pályázatot a Rába. A világháborús építményt, a vasszerkezeteket és az ezer köbméter betont két hét alatt takarította el a nyertes vállalkozó, a felszabadított területen hamarosan új üzemcsarnokot épít az új tulajdonos. A Martin utcai, értékes telek előtt szép jövő áll, de a múlt, a repülőtéri hangár hatvankét éves története is megőrzésre érdemes. Talán erre akart figyelmeztetni bennünket az a 225 kilós amerikai bomba is, amit a bontást végző Piskuric Zoltán munkagépe fordított ki a földből június elején. A lánctalpas Volvó markolója nem sértette meg a gyújtószerkezetet, tragédia nem történt. A környéket, többek között a Martin utcai Rába-portát a rendőrök lezárták, a másfél méter hosszú bombát a tűzszerészek a szentiváni gyakorlótéren robbantották fel. Nagy Imre szerint az történhetett, hogy 1944. április 13-án két bomba találta el a hangárt. A Rába építésze elmondta, hogy a betonépítmény tetőszerkezetét és lődomb felőli végét a világháború után újjáépítették, a kárt okozó bomba ikertestvére lehetett a most megtaláltnak. Ez volt az első légitámadás, az amerikai bombázók 12 perces akciója 300 halálos áldozatot követelt, s megrongálta, elpusztította a vagongyári épületek, üzemi berendezések kétharmadát. A Vagongyárban már 1936-ban repülőgépműhely működött, az ágazat az 1941-es háborús fejlesztéseket követően egyebek mellett 900 darab Messerschmitt 109 típusú vadászgépet gyártott. Az üzemi területhez csatlakozó repülőtér avatására 1939 nyarán került sor. A több mint egy kilométer hosszú és 160 méter széles beton kifutópálya a kor valamennyi géptípusát indítani és fogadni tudta. A reptéren 1941 után sorra épültek az üzemcsarnokok. A most lebontott hangár 1943-ban készült el, feladata a vadászgépek fegyverzetének, fedélzeti ágyúinak és géppuskáinak kipróbálása, belövése volt. A pilóták egyszerűen leparkoltak gépeikkel a négyszög keresztmetszetű alagút egyik végén, így a Danuvia, a Weiss Manfred és az Elzett lőszerei százméteres utat megtéve csapódhattak be a céltáblába. A bontást végző Piskuric Zoltán szerint a vasbeton falak vastagsága a cső végén a másfél métert is elérte, az építmény rendkívül erős és meglepően jó állapotú volt. A hangárt a háború után sem nyugdíjazták, az elmúlt évtizedekben főként raktárként használta a Rába. Nagy Imre elmondta, hogy az 1100 négyzetméter alapterületű építmény a maga nemében az utolsó volt, a telket humusszal lefedve és füvesítve kell átadnia a bontást végző cégnek Gaál József

8

Körkérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, ki, miért érezte fontosnak, hogy a nyílt napon ellátogasson a múzeumba, és megtekintse a rövidesen raktárba kerülő emlékeket, amelyeket reményeink szerint a nem túl távoli jövőben, egy győri ipartörténeti állandó kiállításon újra láthat majd a nagyközönség... HORVÁTH ATTILA: – A szüleim évtizedekig dolgoztak a cégnél, a feleségemnek is itt van a munkahelye, s bizony tizenöt éven keresztül én magam is rábás voltam, ami életem nagyon szép időszaka volt. A Rába tehát mindig is meghatározó volt a család életében, biztonságunkat alapvetően meghatározta és meghatározza. Ebből is következik, hogy számunkra fontos a társaság múltja és jövője. Családostul jártunk már a kiállításon, igaz, még a megnyitás évében. Akkor azonban még kicsik voltak a gyerekek, sok mindent nem értettek abból, amit láttak. Közel tíz év elteltével viszont már egészen máshogy tekintenek a járművekre. Érdekli őket a cég múltja, számukra is nagy élményt nyújt a kiállítás. Nekem pedig igazán különleges ez a látogatás, hiszen én magam is részese voltam a múzeum létrejöttének. Eszembe jutnak a szép emlékek, melyek közül nem is olyan könnyű választani. A legfelejthetetlenebb élmény kétségkívül akkor ért, amikor a Rába Super

Megkérdeztük látogatóinkat: Május 21-én nagy sikert aratott nyílt nappal zárta be hivatalosan kapuit a Rába Rt. – a centenáriumi évében megnyitott – gyártörténeti múzeuma. Öt óra leforgása alatt sok százan járták körbe az emlékeket. Minden korosztály képviseltette magát. Az idősebbek közül sokan voltak olyanok, akiknek élete szorosan összefonódott a Vagongyárral, így aztán, miközben a cég múltján nosztalgiáztak, saját életük alakulásán is elmerenghettek.

Persze, jelen voltak a legkisebbek, akik számára a „nagy autók” jelentették az igazi csodát. A gyerekek számára élményt jelentett, hogy nemcsak nézegethették, hanem birtokba is vehették a járműveket. Éltek is a lehetőséggel... Voltak, akik először jártak a múzeumban, a többség azonban járt már itt, de ezen a helyen, ebben a formában utoljára még egyszer látni akarta Győr meghatározó ipari cégének múltidéző bemutatóját.

céget. Viszont még egyikünk sem járt a gyártörténeti kiállításon, így aztán amikor értesültünk a nyílt napról, elhatároztuk, hogy mindenképpen megnézzük. Beszéltem erről a négyesztendős keresztgyermekemnek is, akiről tudni kell, hogy az autók nagy szerelmese. Amióta megtudta, hogy hova készülünk, azóta lázban égett, annyira várta már ezt a szombatot. A nagy autók teljesen lenyűgözték, számára is nagy élményt jelentett ez a mai nap. Tudjuk, hogy egyelőre raktárba kerül a gyűjtemény, s csak reméljük, hogy lesz még lehetőségünk látni. A városnak mindenképpen fel kell karolnia, mert ez a kiállítás nem csupán a Rába, de Győr értéke is. HORVÁTH ZOLTÁN: – A Kisalföld Volánnál dolgozom, buszvezetőként. Az üzemi újságunkból értesültem arról, hogy bezár a múzeum, ahol egyébként a kollégáimmal már néhány

buszvezető volt, de előtte a tűzoltóságon dolgozott, ahol a járműállománynak természetesen Rába-gyártmányok is részét képezték. Ráadásul, a feleségem édesapja több mint harminc éven át dolgozott a Rábánál. Apósom emléke, no és a család autós elhivatottsága okán nem volt kérdéses, hogy eljövünk a múzeumba. Fiam, akit a barátja is elkísért ide, autós szakmát tanul, úgyhogy a járművek szeretete a családban öröklődik tovább. LÉP SÁNDOR: – A feleségem is rábás, meg én is, de még nem jártunk a múzeumban. Mivel mindenképpen meg akartuk

autóbuszt elvezethettem Budapestre, a veterán autók találkozójára. Sajnálom, hogy bezár a múzeum, s én bizony úgy érzem, hogy rövid időn belül nem láthatjuk ezeket a gyár- és ipartörténeti emlékeket, amely a gépipart szerető emberek számára nagy veszteség. IVÁNCZA GÁBOR: – A Rábánál dolgozom, mint ahogy az édesapám is, aki már harmincöt éve mondhatja munkahelyének ezt a

éve jártam. Tekintettel arra, hogy a családunkban minden generációban „tetten érhető” a rábás kapcsolat, természetes volt, hogy családi programként eljöttünk megnézni a kiállítást, amit talán többször is lehetett volna nyilvánossá tenni. Nagyapám a két világháború között buszvezetőként kereste kenyerét, s bizony Rába-buszt is vezetett. A háborúban aztán a legendás Botond terepjáróval közlekedett... Édesapám szintén

nézni, még mielőtt bezár, természetes volt, hogy a nyílt napot kihasználva körülnézünk a kiállításon. Ez az utolsó lehetőség, s ki tudja, ilyen formában látható lesz-e még valamikor ez a gyűjtemény. Magunkkal hoztuk a két és fél éves unokánkat, akinek már előre beszéltünk a kiállított autókról, így aztán nagyon várta ezt a napot. Mikor meglátta a nagy autókat, mondta is, hogy „papa, most beülünk, aztán tolatunk”. Nekünk is nagyon tetszett a kiállítás, jó volt ilyen formában is megismerni a cég múltját. Az unokánknak elsősorban a repülőmodell, no meg a teherautó tetszett. Utóbbit szeretné is megvenni... ROHÁLY JÁNOS: – Mindig is érdekeltek a régebbi műszaki megoldások. Járműtechnikus végzettségem van, így aztán talán

9

Miért keresték fel múzeumunkat? érthető, hogy a járművek kapcsán arra is kíváncsi vagyok, hogy annak idején mi, hogyan működött. Hihetetlen, hogy elődeink milyen érdekes szerkezeti megoldásokat használtak. Jó elmerengeni azon, hogy milyen fantáziadúsak is voltak. Fényképeket láttunk már a kiállításról, de ezeket a járműveket közelről látni, megérinteni, vagy éppen bennük helyet foglalni, az bizony nagy élmény.

FARKAS NORBERT: – Mindketten a Futómű Kft.-ben dolgozunk, sokat hallottunk a Rába múltjáról. Már korábban is terveztük, hogy meglátogatjuk a múzeumot, s most erre adódott is lehetőség. Bízunk abban, hogy valahol máshol ez a gyűjtemény még megtekinthető lesz. Szomorú, hogy bezár a kiállítás, hiszen értékes kincseket rejt.

Tóvári Lászlóné megfontolt arckifejezéssel írt néhány nosztalgikus gondolatot az emlékkönyvbe. Már ezt látva sejthető volt az, ami a vele való beszélgetés során ki is derült: családja ezer szállal kötődik az egykori vagongyárhoz. A 84 éves asszonynak már a szülei is ott dolgoztak, ismerkedtek össze, akárcsak ő annak idején a férjével. A negyvenes évek elején került a gyárba. Akkoriban ez magától értetődő választásnak tűnt. Nem volt túl nagy a fizetés, de biztos helynek számított és családias volt a légkör. Tóváriné adminisztratív munkát végzett akkoriban, amikor a fizikai munkások a Botond terepjárókat, a Messerschmitteket, a híres vadászrepülőgépeket szerelték. Kérésünkre megmutatta igazgatója fotóját és azt az épületrészt, ahol dolgozott. – A gyerekek nem is gondolnák, milyen múltról tanúskod-

TÓTH PÉTER: – Már régóta készültem ide, kíváncsi voltam, milyen is ez a múzeum. Az utolsó pillanatban jutottam el ide, talán szerencsésebb lett volna többször ilyen nyílt napot rendezni, ami még ismertebbé tette volna ezt a gyűjteményt a városban, a régióban. Történész vagyok, városfejlesztéssel foglalkozom, nagyon is érdekelnek az ipartörténeti emlékek. Plusz motiváció volt, hogy édesanyám annak idején a Rábánál is dolgozott. Úgy gondolom, egyre több ilyen múzeumra lenne szükség, ahol megérinthetőek a tárgyak, ahol bele lehet ülni az autókba. A gyerekek imádják ezt. Elég körülnézni, hogy mennyi gyerek sétál, szaladgál most a múzeumban. Az én másfél éves g ye r me ke m i s nagyon élvezte ezt a napot, rácsodálkozott a nagy autókra s

különösen a traktorra. Fontos, hogy a fiatalokkal megismertessük a múltat, legalább annak a térségnek a múltját, ahol élünk. Mikor az egyetemi éveim után hazatértem Budapestről, szomorúan tapasztaltam, hogy többet tudok a fővárosról, mint Győrről. Jelenleg többek között egy olyan interaktív vetélkedő megszervezésén dolgozom, amelynek keretében a diákok, miközben a feladványokat teljesítik, önmagukat szórakoztatva végigjárják és megismerik a várost, Győrt, érdemes megismerni...

nak azok a járművek, amikre olyan vidáman felmásznak – mondta az asszony a múzeum búcsúztató napján. Elmesélte, hogy a második világháború alatt többször is szólt a légvédelmi riadót jelző sziréna, de a riasztást nem mindig követte támadás. Ma már tudja, nagy szerencse, hogy azon a napon, amelyen végül lebombázták a vagongyárat, kolléganőjével együtt biciklire pattanva menekült, amerre látott. Az Iparcsatorna töltésénél feküdtek a pusztítás ideje alatt és csak jóval később, remegő lábakkal mertek hazamenni. Aztán jött az a nehéz időszak, amikor a gyártást kitelepítették Csehországba. Azt már lánya tette hozzá a történethez, hogy édesanyja nemzedéke biztos nem háborúzna még egyszer. (Kisalföld – 2005. május 23.)

10

AZ ELVONÁS MÁS TERÜLETEKEN JELENTKEZIK

HM: fejlesztés terv szerint Idén csaknem hatvanmilliárd forintot költ haditechnikai eszközökre és más, a honvédség működéséhez szükséges felszerelésekre, továbbá különféle szolgáltatásokra a HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatala. Ezen kívül még ebben az évben további 35 milliárd forint körüli értékben kívánnak 2006-ra érvényes szerződéseket kötni – tájékoztatta a sajtó munkatársait Bese Ferenc, a hivatal vezérigazgatója. Tavaly félezernél is több közbeszerzési eljárás keretében 73 milliárdot megha l ad ó é r t é k b e n v á s á ro l t a k felszerelést és szolgáltatást. Ezek a beszerzések összhangban vannak a tízéves haderő-fejlesztési tervvel, s bár a tárcától idén a teljes előirányzat

negyedét, azaz százmilliárd forintot elvontak, ez a hadseregtől megkívánt feladatokhoz szükséges fejlesztéseket nem befolyásolja. A működési költségeket, illetve a létesítmények felújítására szánt összeget igyekeznek elsődlegesen mérsékelni, ugyanakkor több évre szóló keretszerződésekkel próbálják leszorítani a beszállítók árait. A nagyobb tételek között szerepel például a Gripen vadászgépek, illetve az ezekhez szükséges fegyverzetek és navigációs eszközök beszerzése, páncélozott szállítójárművek korszerűsítése, a híradástechnikai és az informatikai rendszerek modernizálása, valamint katonai célú járművek vásárlása.

A Rába Önkéntes Nyugdíjpénztár tájékoztatója Július 11-étől a munkahelyeken, pénztári tisztségviselőknél és a pénztárban lehet hozzájutni az Igénylési nyomtatványhoz, amelyet tájékoztatásul közzéteszünk, hogy a tagok megismerjék a felkínált választási lehetőségeket. Kérjük, kitöltésnél figyelmesen járjanak el, hiszen mindenkinek a saját megtakarításáról van szó, a személyes adatokat olvashatóan kell kitölteni, hogy bármely probléma esetén a tagot elérhessük levélben, telefonon. Az átutalás bankszámlára augusztus 1-jétől történik. Az átutalás az igénylés leadását követően legkésőbb két héten belül megtörténik. A kifizetés igénylésekor az alábbi nyomtatványt szíveskedjenek kitölteni: (lásd: minta). A kivétel igényét a tagnak a pénztár felé ezen a nyomtatványon kell megadnia személyi igazolványának felmutatásával együtt a 9027 Győr Martin u. 1. címen, a Nyugdíjpénztár székhelyen. Ismét elmondjuk, hogy az egyéni számla összegéből csak a hozam és az értékelési különbözet vehető fel adómentesen. Aki a befizetett tagdíjrészből is igényel 10 év után kifizetést, az adóköteles rész után személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie (a kettő együtt 2005-ben 49%). Felhívjuk a tagok figyelmét, hogy a kivett pénzből adókedvezmény igénybevétele céljából kiegészíthetik az év folyamát tett nyugdíjpénztári befizetéseiket az úgynevezett „Egyösszegű befizetéssel”, mely befizetések után az adókedvezmény 30% (aki 2020 előtt nyugdíjjogosult, annak 433 ezer Ft, aki 2020 után jogosult öregségi nyugdíjra, annak 333 ezer Ft összbefizetésig jár a 30% adókedvezmény). A pénzfelvétellel, adózással kapcsolatosan több egyéni lehetőség is előfordulhat, kérdés esetén keressék meg a Pénztár munkatársait. Telefoni elérthetőségek: (Városi) és helyi: (96/62)41-31; 41-38; 41-68 Rába Önkéntes Nyugdíjpénztár

RÁBA Önkéntes Nyugdíjpénztár 9027 Győr, Martin u. 1. Telefon: 96/624-131; 624-138; 624-168 Fax: 96/624-435 Helyi telefon: 41-31; 41-38; 41-68. Fax: 44-35 10 ÉV UTÁNI KIFIZETÉSIGÉNYLÉS Alulírott ............................................................ Születési hely: ............................................... Szül. idő: ............................................................ Anyja neve: ..................................................... Adóazonosító szám: ........................................ Telefoni elérhetőség: ................................... Lakcím (irányítószámmal): ........................................................................................................... Bankszámlaszám: – – Tájékoztató! 1. Felhívjuk figyelmét, hogy csak a Hozam és Értékelési különbözet vehető fel adómentesen. (I.1. vagy I. 2. pont megjelölése.) 2. Amennyiben a Hozamnál és az Értékelési különbözetnél nagyobb összeget kíván felvenni (I.3. vagy I.4. pont megjelölése), a hozamokon felüli részt (tagdíj) SZJA terheli, mely után az előleget a pénztárnak kell levonni és befizetni. A levont SZJA-előleg „Jövedelemnyilatkozat” hiányában 2005-ben 38 %. Az adóköteles (tagdíj) rész után még 11% egészségügyi hozzájárulást is kell a tagnak az APEH felé fizetni, és év végén bevallani. 3. A kifizetést 3 000 Ft egyszeri kezelési költség terheli, a pénztárból való kilépés (számlamegszüntetés) 4 000 Ft. Legközelebb csak 3 év múlva vehető fel összeg a számláról. I. A választott összeg előtti számot kérjük bekarikázni! (Csak egy szám jelölhető meg!) 1. a Hozam és Értékelési különbözet teljes összegét, vagy 2. a Hozam és Értékelési különbözet teljes összegéből .............................................Ft-ot, vagy 3. az átutalt összeg .................................... Ft legyen, amely elsődlegesen a Hozamot és Értékelési különbözetet tartalmazza, vagy 4. az egyéni nyugdíjszámla teljes összegét. II. A kifizetés kért időpontja előtti számot kérjük bekarikázni! 1. a kifizetést az igénylés beadását követően kérem (kb. 2 héten belül), 2. a kifizetést a jelenlegi negyedévi hozamfelosztás után kérem (negyedévet követő hó 25-e után), 3. a kifizetést ..................................................hónapban kérem.

M int a

2005. május 4-én tartotta a Rába Önkéntes Nyugdíjpénztár az éves beszámolót elfogadó küldöttközgyűlését. A 2004-es gazdálkodási év mutatóiról a Rába Magazin áprilisi számában tájékoztattuk az olvasókat. 1/2005. sz. Határozat: A küldöttközgyűlés egyhangúlag elfogadta a pénztár 2004. évi beszámolóját, amelynek keretében megállapította az 5 485 512 ezer Ft mérleg főösszeget és a 2 314 ezer Ft mérleg szerinti eredményt. A pénztár a mérleg szerinti eredményt a tartaléktőkébe vezeti át. 2/2004. sz. Határozat: A küldöttek egyhangúlag elfogadták a Lengyel és Wágner Kft. – Lengyel Tibor könyvvizsgáló – további 1 éves könyvvizsgálattal történő megbízását. 3/2004. sz. Határozat: A küldöttközgyűlés az előterjesztésnek megfelelően egyhangúlag elfogadta az Alapszabály módosításait. 4/2004. sz. Határozat: A küldöttközgyűlés az előterjesztésnek megfelelően egyhangúlag elfogadta a pénztár belépését a Pénztárszövetségbe. 5/2004. sz. Határozat: A küldöttközgyűlés a Szavazatszámláló Bizottság tagjaira az előterjesztést 5 fő tartózkodással, ellenszavazat nélkül elfogadta. 6/2004 sz. Határozat: A küldöttek az IT-tagok tiszteletdíjának bruttó 4000 Ft-tal és az EB-tagok tiszteletdíjának bruttó 3000 Ft-tal történő felemelését egyhangúlag elfogadták. A következőkben a pénztártagokat most legjobban foglalkoztató témában adunk ismét tájékoztatást, mégpedig arról, hogy a 10 év leteltével hogyan juthatnak hozzá megtakarításukhoz. Ide kapcsolódóan fontos tudnivaló, hogy a tíz év a belépéstől számítandó és az egyéni számláról háromévente egyszer lehet összeget felvenni. Aki a 10 év leteltét követően nem igényli az összegét, azt bármikor a későbbekben is megteheti. Az igénylés és kifizetés lebonyolítása a következőképpen történik:

Kelt:……............................................................. ....................................................... Pénztártag aláírása

Kérjük, olvashatóan, saját kezűleg szíveskedjék kitölteni!

....................................................... Személyi igazolvány száma

11

Autós világ AZ ÉLEN A HELYZET VÁLTOZATLAN

Kevesebb autót veszünk Tavaly az első negyedévben még 45 ezernél is több új személyautót értékesítettek a honi márkakereskedők, idén az első három hónapban alig 42 ezret. Az Autótechnika című szakmai folyóirat májusi számában, Onódi Gábor összeállításából kitűnik, hogy dobogósaink mindegyike az általános visszaesés ellenére tovább növelte értékesítését. A Suzuki az új Swift forgalmazásával megerősítette vezető helyét hazánkban. Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest a mostani 8954-es darabszám hatszázalékos növekedést jelent. Az ezüstérmes pozícióban tanyázó Opel esetében a 4634-es eladott mennyiség 11,4 százalékkal több a tavalyi első negyedévnél. A harmadik helyen álló Skoda esetében ezek a számadatok: 3975 és 20,4 százalék. A negyedik Ford gyakorlatilag szinten maradt (3105 darab), ám a sorban utána következő márkák közül többen komoly visszaesést produkáltak. A Volkswagen 20,6 (2800), a Renault 37,3 (2748), a Peugeot 11,7 (2661), a Toyota 29,4 (2155), a Chevrolet/Daewoo 44,7 (2006), a Citroën 20,6 (1500), míg a Fiat 45,8 százalékkal (1286) kevesebb személyautót értékesített Magyarországon. Az autótípusok versenyét továbbra is a Suzuki Ignis (4297 darab) vezeti, a Skoda

Fabia (3121) és az Opel Astra (2883) előtt. Már a dobogó mellett toporog, s minden bizonnyal a következő statisztikai értékelésnél már fel is lép rá az új Swift, amely remekül debütált (2846). A kisautók versenyében már a harmadik helyen áll, a már említett Suzuki Ignis és Skoda Fabia mögött. Az alsó-középkategóriában továbbra is fölényesen az Opel Astra (2883) áll az élen, megelőzve a Ford Focust (1447), valamint a Toyota Corollát (1123). Középkategóriában a Ford Mondeo (324) vezet, melyet az Opel Vectra (287) és a Volkswagen Passat (275) követ. Az egyterűeknél a Suzuki Wagon R+ (722) a legkedveltebb, mögötte Opel Meriva (287), Renault Mégane Scénic (264) a sorrend. A terepjáróknál holtverseny alakult ki az első helyen a Honda CR-V és a Volkswagen Touareg (72–72) között. Harmadik a Honda FR-V (66). A nagyautóknál az Audi A6-os (127) viszi el a pálmát, a Mercedes E-osztály (61) és a BMW 5-ös sorozata (53) előtt. A haszonjárművek versenyében (itt egy év alatt 13,9 százalékkal esett vissza a forgalom) a Ford (890) az első, az érmes helyeken a Renault-val (615) és a Mercedesszel (601) osztozva. Típusonkénti csoportosításban a Ford Transit (534) nyert, második a Volkswagen Caddy (290), harmadik a Fiat Ducato (245).

Rekorder Merci-motor Világrekordokkal kezdődött annak az új Mercedes-Benz V6-CDI dízelmotornak a karrierje, amely nyáron váltja le az eddigi öt- és hathengeres soros motort. A 165 kW (224 lóerő) teljesítményű erőforrások három E 320 CDI szériamodellben világrekord idő alatt – és meghibásodás nélkül – teljesítette az előírt távokat. A 100 ezer kilométert 225,903 km/óra átlagsebességgel teljesítette, 50 ezer mérföldön (80 467 kilométer) 225,456 km/óra, míg 100

ezer mérföldön (160 934 kilométer) 224,823 km/óra volt az átlagsebesség. Mindhárom adat világrekordnak számít. Az extrém terhelés ellenére – a harminc napos kísérlet során – a karbantartásmentes dízelrészecske-szűrő hiba nélkül teljesített, ezzel a kipufogógáz-

technológia hosszú élettartamának és megbízhatóságának újabb bizonyítékát szolgáltatta. Az Amerikai Egyesült Államokban egyébként mind népszerűbb a modern dízeltechnológia. A Mercedes E 320 CDI típusból tavaly eladni tervezett 3000 jármű öt hónap alatt elkelt. Kiszámították: ha a személygépkocsik és kisteherautók piacán a jelenlegi egyszázalékos részesedés harminc százalékra nőne, azzal az USA naponta 1,4 millió hordónyi nyersolajat spórolhatna..0.

TÖRIK AZ AUTÓKAT

Négycsillagos lett a Swift Az Euro NCAP (European New Car Assessment Programme – Európai Új Autó Minősítő Program) ismét összetört néhány autót a legújabb modellek közül. Az általuk tesztelt autókat maximum öt csillag odaítélésével, közlekedésbiztonsági szempontból minősítik. A tesztek során frontális, oldalirányú, illetve gyalogossal való ütközést szimulálnak, majd értékelik, hogy a tesztbábukat milyen erőhatások érték, illetve, hogy milyen lehetséges sérüléseket okozhat az adott típus. Az ütközéseket előre programozott módon, meghatározott sebességgel végzik. Frontális baleset szimulációja során, 64 km/órás sebességgel ütköztetik az autót egy 1 méter hosszú, 54 centiméter széles, deformálódni képes tömbhöz. Oldalütközésnél, a vezető oldalán lévő ajtónak vezetnek 50 km/órás sebességgel egy 1,5 méter hosszú, fél méter széles, deformálódó tömböt. A gyalogossal való ütközés szimulációját 40 km/órás sebességnél végzik, majd osztályozzák az eredményeket annak megfelelően, hogy felnőtt, vagy gyermek bábut használtak, s hogy az autó lökhárítója, illetve a motorháztető milyen mértékű sérülést okozhat a gyalogos lábán és fején. Fejsérülések vizsgálatakor külön ütközésnél vizsgálják, hogy egy kis térfogatú, merev tárgy milyen sérülést okoz, s hogy a beépített oldal- és függönylégzsákok mennyire védik a vezető fejét. Ehhez a teszthez az autót egy oldalirányban gördíthető tréleren

Jövőre jön a kabrió

A Suzuki Swift megvadított változata várhatóan ősszel kerül a szalonokba, míg a „mi autónk” nyitott tetős kivitele jövőre lepheti el az utakat. A sportváltozatban egyébként egy vadonatúj 1,6-os motor dolgozik majd, amit ezekben a pillanatokban is javában nyúznak. A 4Car című angol szaklap képeket is közölt a Swift sportváltozatának közúti teszteléséről. A Swift Sport bemutatkozása egyébként egyidőbe esik

ütköztetik egy rögzítetten álló, 25,4 cm átmérőjű tárgyhoz. Ezeken a próbatételeken az új Suzuki Swift jól teljesített – a produkcióját négycsillagosra értékelték. Frontális ütközésnél megfelelően védte a felnőtt utasokat. Az autó felépítése masszív, az utascella is csak minimális mértékben deformálódott. A vezető mellén mért terhelés az elfogadhatóság határát súrolta és a jobb alsó lábszár is fokozott sérülésveszélynek van kitéve a kormányoszlop, illetve a középkonzol aljának kemény anyaga miatt. Ez a vezetőnél és az utasnál is megnöveli a térdtörés veszélyét. A lábtér kis mértékben deformálódott, de a párnázás megvédte a bennülők lábfejét a sérüléstől. Oldalütközésnél az oldal- és a függönylégzsák is megfelelő védelmet nyújtott az elöl ülőknek. A két gyermek közül a nagyobbikat megfelelően megvédte az autó, ennek ellenére a mellkasát éppen elfogadható mértékű terhelés érte. A kisebb gyermek esetében frontális ütközésnél nagy terhelés érheti a fejet. A lökhárító jól véd abban a zónában, ahol a gyermek gyalogosok feje az autóhoz csapódhat, ám a felnőttek fejét a motorház már kevésbé védi. A motorház alsó éle biztosít némi védelmet a gyalogosoknak. Mindent összefoglalva: ez kiváló teljesítmény a Suzuki Swif t részéről, fig yelembe véve az előző modell tapasztalatait…

majd a Swift JWRC (Junior World Rally Championship) változat debütálásával, amely a kissé korosodó Ignist váltja majd le a rali-világbajnokság futamain. A képek tanulsága szerint a Swift Sport egy vagány kis tetőspoilert és egyedi kötényeket kap, de akiknek ezek a változtatások sem tűnnének fel, azok majd a két kipufogóvégről ismerhetik fel egyértelműen a megizmosított modellt.

12

RÓLUNK IS SZÓLTAK AZ ÍRÁSOK

A hazai autógyártás centenáriuma A Népszabadság Boros Jenő szerkesztésében megjelenő Kerékvilág című melléklete június elején a centenáriumát ünneplő magyar autógyártásnak szentelte oldalait. A cikkekben a honi járműgyártás egyik főszereplőjének, a Rábának a nevét is többször megemlítették. „A magas fülkében még a kalapot sem kellett levennie Kolossvári Béla gépkocsivezetőnek, pedig az autó és tervezője is megérdemelte volna: Csonka János elégedetten állt a Posta Kőbányai úti járműtelepén, mert a próba sikerült, a zöld automobil jól vizsgázott a bizottsági átvételen, így már nem volt akadálya a nyolc közvetítő és csomagszállító kocsira szóló megrendelés aláírásának. A két köbméteres rakterű autót 2545 köbcentiméteres, 14 lóerős teljesítményű motor hajtotta. Sztoj György, a járműtelep vezetője mosolygott a bajusza alatt, csakúgy, mint ifjabb Glattfelder Jakab karosszériagyáros. Mindketten vidáman búcsúztak a lóvontatású korszaktól” – írja Boros Jenő. „A megbízhatósága miatt Doxának becézett automobil 1905. május 31-én gördült a Múzeum körútra. Ez még a Műegyetemen készült Bánki Donát és Csonka János tervei alapján. Az első sorozatgyártásra alkalmas autó prototípusának szabadalma alapján továbbiakat gyártottak a Győri Magyar Waggon és Gépgyárban, a Budapesti Röck Gépgyárban és a Magyar Általános Gépgyárban. A MÁG volt a szülőotthona a legendás Magomobil és Magosix autóknak, amelyek versenyeken is elért sikereikért és magas műszaki színvonalukért 1933-tól – a Belügyminiszter engedélyével – a Magyar Szentkorona országos egyesített címerét is használhatták.” A melléklet szerkesztője szerint ritka, ám annál érdekesebb a hazai járműiparral, különösen a magyar autó- és járműgyártással foglalkozó szakirodalom. Mint írja: a nagy múltú győri Rába és a csepeli motorkerékpárgyár történetét feldolgozó könyvekből sokáig titkolt részleteket ismerhetünk meg. A birodalom végnapjai című könyv egyik fejezete például a tervezett magyarországi személyautógyárról szól. „Egyszer fogadtam szót az életben, azt is megbántam – idézi a szerző, Dusza András a vörös báróként is emlegetett vezérigazgató, Horváth Ede szavait. – Soha nem bocsátom meg magamnak, hogy beadtam a derekamat, amikor lebeszéltek ennek az üzletnek a megkötéséről." Sok más üggyel együtt a Honda-gyár előkészületeit és az üzlet leállítását tartalmazó dokumentumokat is egy katonaládában őrizte az egykori Rába-vezér. További

részlet a könyvből. „Azt a bizonyos legendás Rába–japán ügyletet valóban sajnálhatjuk. A japánok innen, tőlünk, Magyarországról tervezték meghódítani az egész európai autópiacot! Több tízezer, esetleg százezer jól fizető munkahely, csúcstechnológia, tőkekoncentráció, kapcsolódás a fejlett világhoz. S mindez a hatvanas évek elejétől! No, itt volt a probléma; az ötlet túl korai volt. Mert hogy akkoriban készült a Szovjetunió is a nagy ugrásra, amiből aztán Zsiguli lett." Néhány

• Az első postai csomagszállító gépkocsi átvevő bizottsága 1905. május 31-én. A kép bal oldalán Csonka János évvel később a japán Honda megtelepedett NagyBritanniában, a swindoni gyárban évente 200 ezer személyautó készül... A múltidézésből nem maradhatott ki a Csepel Autógyár, amely fénykorában 11 ezer embernek adott munkát, és évente ötezer tehergépkocsit készített, napjainkban viszont már csak veterán gyűjtemények féltett darabjai a Tibetet is megjárt márka modelljei. „A Csepel Autógyár Nemzeti Vállalat 1949. november 19-én alakult meg, ám egy új modell fejlesztéséhez kevés volt az idő, ezért a korszerűnek számító 1944-es Steyr D 380-as teherautó benzines és dízelváltozatának gyártási jogát szerezték meg. Sok eredeti osztrák alkatrész felhasználásával a prototípust a Csepel közösen a

NYÁRI GYAKORLATRA ÉRKEZNEK

Júliusban diákok is dolgoznak Júliusban felső- és középfokú tanulmányaikat végző diákok töltik szakmai gyakorlatukat a Rába Járműipari Holdingnál. A bekerülést a Rába Futómű kft képzés fejlesztési team szervezte. A négyhetes program július 4-én „ismeretszerző nappal” indul, mikor is a fiatalok általános tájékoztatást kapnak cégünkről, majd megtekintik a kovácsüzemben és a öntödében folyó munkát. Ezután személyre szólóan kapnak információt arról a területről, amelyen dolgozni fognak – attól vezetőtől, aki a szakmai felügyeletüket ellátja. Tóth Renáta képzés-fejlesztési teamvezető a diákokkal szembeni elvárásról szólva kiemelte: tőlük effektív munkavégzést várnak. Azt, hogy a konkrét

feladato(ka)t határidőre, minőségi módon teljesítsék. Már csak azért is, mert erre az egy hónapra pénzbeli juttatást is kapnak (10 ezer forintot), no meg étkezési jegyet. Nagyon fontos a fiatal tehetségek felkarolása, hiszen az ő jövőjük jelenheti mi jövőnket is. A diákokkal foglalkozó kollégáktól azt várjuk hogy a gyakorlat végeztével a munkavégzés alapján szakmailag és emberileg is értékeljék a felügyeletük alá tartozó hallgató(ka)t. Egy ilyen jellemzés akkor is hasznos lehet, ha a most gyakorlatát töltő fiatal a későbbiekben cégünknél szeretne elhelyezkedni. Persze a Rábánál kíváncsiak a diákok véleményére is: tőlük várják az értékelést a konzulens(ek)ről, az itt

Rábával és az Ikarusszal készítette, a dízelhajtóművet a Hofherr traktorgyárban tesztelték. Az első dízelmotor 1949. december 21-én, az első Csepel teherautó 1950. április 4-re készült el, a sorozatgyártás 1951-ben indult, 1955-ben már a húszezredik gördült le a szalagról. A jubileumi darabot ajándékba adták az árvízsújtotta hédervári Rózsa Ferenc termelőszövetkezetnek.” Dr. Melegh Gábor, a Műegyetem gépjármű-tanszékének vezetője a sorozatgyártásra alkalmas első magyar autó szülőatyjáról írt, összefoglalva tudományos pályafutását. „A zseniális konstruktőr, Csonka János munkássága szorosan összefonódott a műegyetem gépészmérnök-képzésével, miközben jelentős a belsőégésű motorokkal és a közúti gépjárművek fejlesztésével foglalkozó tevékenysége. Csonka Jánosnak volt kitől gépészetet tanulnia, hiszen édesapját a szegedi kovácsok céhmestereként tisztelték... 1887-ben kezdődött szoros szakmai kapcsolata és barátsága a Ganz gyár mérnökével, Bánki Donáttal, amely 1898-ig tartott... A Bánki-Csonka együttműködés legismertebb találmánya a karburátor, amelyet közös kialakítású, 1890–1896-ig fejlesztett, több műszaki újdonságot (pl. máig is használt szelepvezérlés, fröccsentő olajozás, dezaxiált hajtómű, izzócsőgyújtás) tartalmazó motorokon fejlesztettek ki. Ez a készülék tette igazán lehetővé a folyékony tüzelőanyag, a petróleum alkalmazhatóságát a belsőégésű motorokban... A karburátor az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert... 1912-ben Csonka János abbahagyta a gépjárművek építését és fejlesztését, miután a vezető gépgyárak kifogást emeltek Csonka ipari tevékenysége ellen, a nagyszerű, sikeres feltaláló és konstruktőr kénytelen volt felbontani a Műegyetemmel 1877-ben kötött megállapodását, motorjainak terveit és gyártási jogát pedig a Röck István Gépgyárnak, a MÁG Rt.-nek és a Magyar Vagon- és Gépgyárnak adta át.” Hajba Ferenc, a napilap győri tudósítója a jelenről és a remélt jövőről írt. „Nyílt búcsúnappal és emléklapok osztogatásával bezárt Győrött a Rába Rt. ipartörténeti múzeuma. Kilenc évvel ezelőtt az egykori vagongyár centenáriumi esztendejében avatták fel, azóta 150 ezernél is több ember látta a gyűjteményt, a cég első járműveit, valamint ipari fejlődésének tárgyakban, dokumentumokban megmutatkozó folyamatát... A város lokálpatriótái, járműgyárainak vezetői összefogtak azért, hogy rövidesen újra látható legyen és kiegészüljön a gyűjtemény. Ez a szándék valószínűleg meg is valósul. Győr ugyanis pályázott az Európa kulturális fővárosa címre, s a város terveiben szerepel egy neotechnológiai múzeum fölépítése. Az építészeti szempontból is különlegesnek ígérkező múzeumban a Rába gyűjteménye mellett a járműipar mostani újdonságai is bemutatkoznak. Megálmodói egy mobil múzeumot képzelnek el, szándékaikat a város vezetői is támogatják.”

szerzett benyomásokról, tapasztalatokról. Érdekes lehet, hogyan látják cégünket, négy hét alatt mennyire sikerült megismerniük. A nyári gyakorlatra jelentkezők egyfajta előfelmérésen vettek részt, ahol elsősorban a felsőfokú tanulmányokat folytatóknál előnynek számított a használható nyelvtudás. Egy ilyen nyári gyakorlat mindenképpen segítheti a kompetens és tehetséges fiatalok felkutatását, akik a jövőben cégünk utánpótlását jelenthetik. A megkérdezett diákok úgy nyilatkoztak: megtiszteltetés lenne számukra, ha egy évszázados múlttal rendelkező cégnél mutathatnák meg, hogy az adott szakterületen mit tanultak, mit tudnak. A középiskolás nyári gyakorlatosok elsősorban a forgácsoló területen helyezkednek majd el, míg a diploma megszerzésén fáradozók közgazdász, (gépész)mérnöki, minőségbiztosítási és gyártástechnológiai szakirányban bizonyíthatnak. (B.F.)

13

KAPOSVÁRI KAPUZÁRÁS

Búcsú a NABI-tól Bezár a NABI kaposvári autóbuszgyára. Az utolsó, Los Angeles-be szánt száz autóbuszt még elkészítették az üzemben. A bezárás egyik oka, hogy az amerikai szövetségi közlekedési hatóság elutasította a cég kérelmét: a Kaposváron gyártott CompoBusok a to vábbiakban nem mentesülnek az úgynevezett Buy American szabály alól, amely kimondja, hogy az amerikai szövetségi támogatást felhasználó közbeszerzéseknél az autóbuszok alkatrészértéke 60 százalékának egye sült államokbeli gyártóktól kell származnia, s a végső összeszerelést is a tengerentúlon kell végezni. A bezárás másik oka a jelentős forint/dollár árfolyamváltozás, ami miatt komoly veszteséget szenvedtek el az elmúlt három évben. Míg a gyár átadásakor egy dollár 300 forinttal volt egyenértékű, jelenleg 200 -nál alig ér többet. A NABI Rt. kaposvári gyárát pont három esztendeje adták át. Az egyedülálló technológiával készülő CompoBus termékcsalád kifejlesztésére, illetve a gyártóeszközökre, a 23 hektáron megépült kaposvári beruházásra összességében mintegy ötmilliárd forintot fordítottak. Kezdetben úgy tűnt, egy sikertörténet részesei lehetnek a kaposváriak. A hosszú távú terveket az akkor még reményt keltő megrendelésekre alapozták. Elsősorban az Egyesült Államokba, valamint Nagy-Britanniába szállítottak

• Emlékkép a 2002 júliusi avatásról: a külügyminiszter, a belügyminiszter és a város polgármestere a gyárigazgató kalauzolásával megtekintik a korszerű üzemet. autóbuszokat. A gyár csúcsidőben 270 dolgozót foglalkoztatott. Az elmúlt öt hónapban előbb 100, majd további 70 dolgozónak mondtak fel, június végére húszan maradnak az üzemben.

TEMPO-SORSOLÁS: TENERIFFÁRA IS RÁBÁS UTAZOTT

Négy testvér Afrikában Magazinunk májusi számában írtunk szerszámgyári munkatársunk, Bors Balázs szerencséjéről, amelynek köszönhetően TEMPO egészségpénztári tagként egy hetet tölthetett Egyiptomban. A még novemberben meghirdetett, Győr környéki pénztártagok részére rendezett sorsolásnak azonban két fődíja volt. A másik is egy családi utazás: egy hét Teneriffán. A térség TEMPOtagjai közül szintén rábás munkatárshoz kopogtatott be Fortuna istenasszony. A nyertest ismét a Rába Futómű Kft.-nél kellett keresnünk, ám ezúttal a 67 ezer négyzetméteres futóműgyári üzemcsarnokban. Géplakatosként itt dolgozik a 28 esztendős Szilasi László, aki testvéreivel már megjárta az Atlanti-óceánban fekvő Kanári-szigetcsoport egyik legismertebb gyöngyszemét. A szigetcsoport közigazgatásilag ugyan Spanyolországhoz tartozik, földrajzi értelemben viszont Afrikához. Teneriffa csodálatos úti cél – sok-sok napsütéssel és érdekes kontrasztokkal. Az északi részen pompázó völgyek a természetet kedvelők kedvenc kirándulóhelye, míg a déli területe elsősorban a nap és víz szerelmeseinek ideális. A sziget ismertetőjele egy hatalmas vulkánkúp, a nyáron is hóval borított Teide, amit munkatársunk testvéreivel a szállodai szoba ablakából nap mint nap láthatott. – Az utazás életre szóló élmény volt – fogalmazott Szilasi László. Munkatársunk éppen tíz esztendeje dolgozik cégünknél. Miután tanulmányait elvégezte a Lukács Sándor Szakképző Iskolában, géplakatosként munkát kapott a Motorgyárban. Három évig dolgozott ott, majd átkerült a Jármű Üzletághoz, ahol szintén ennyi időt töltött. 2001-től foglalkoztatják a Futómű Kft.-nél. A TEMPO Egészségpénztárnak azonban csupán másfél éve tagja. Mint mondta, elsősorban a szülei rábeszélésének engedve döntött végül is a belépés mellett. Aligha csodálkozunk azon: nem bánta meg. A nyereményjátékról a sorsolás hónapjában, március elején szerzett tudomást. Aztán a hónap végén levelet hozott a posta, s benne az értesítést, hogy ő nyerte meg a Teneriffára szóló családi utat. – Inkább csak az egy-két nappal későbbi telefonbeszélgetés alkalmával

hittem el igazán, hogy milyen nagy szerencse ért minket. A TEMPO ráadásul abban is partner volt, hogy bár csak a húgomat jelöltem meg kedvezményezettként, végül is mindhárom testvérem velem tarthatott – újságolta Szilasi László. – Eszter 11 éves és a Jókai Mór Általános és Szakiskola hatodik osztályát kezdi ősszel. A nagyobbik öcsém, a 26 éves Gábor hozzám hasonlóan szintén a Lukács Sándor Szakképző Iskolában végzett, ő repedésvizsgálóként az Audiban dolgozik. A kisebbik öcsém, Balázs 15 éves és két bátyja példáját alapul véve szintén a Lukács Sándor Szakképző Iskolában géplakatosnak tanul. Így négyen keltek útra egy áprilisi pénteken, tele izgalommal, hiszen korábban még egyikük sem ült

...ÉS A HÁROM TESTVÉR repülőn. A gyomorideg azonban csak a felszállásig tartott, a felhők fölött, 10 ezer méteren repülve megnyugodott a társaság. Olyannyira, hogy az ebédet már mindannyian jóízűen fogyasztották a gépen, ahol igazán első osztályú kiszolgálást kaptak. Plusz élményt jelentett számukra, hogy együtt utaztak Sas Józseffel, a népszerű humoristával.

ELŐTÉRBEN A RÁBÁS NYERTES... Teneriffa szigetén Paraiso településen volt a szállásuk, egy 17 emeletes szállodában. Szobáikból nem csupán a Teide, de az óceán és a naplemente is látható volt. Teljes ellátásban részesültek, a kapott karszalag a büféfogyasztásukra is érvényes volt. Rengeteget sétáltak az óceán partján, szinte végigjárták a déli partot. Az idő mindvégig kellemes volt, a napközbeni 24 fok ideális volt számukra. Azért az óceán vizében is megmártóztak, igaz, nem magában az óceánban, mert a sziklás part miatt ez nem lett volna túl kellemes, hanem abban a medencében, amelyet a 18–20 fokos óceánvízzel töltöttek fel. Egy nap autóbusszal Los Americasba kirándultak, ahol felkeresték az Aqua-parkot. Előszezonban voltak, így aztán a szállodák sem voltak még tele, s a települések is még csak készültek a nagy forgalomra, magyarokkal azonban természetesen így is találkoztak. Az egy hét gyorsan eltelt, s miután szüleiknek ajándékként megvásárolták a papagájvirágot és a mézbort, április utolsó péntekén indulniuk kellett haza. A repülőúttól már nem tartottak, ami kicsit megbosszulta magát, hiszen a gép kisebb légörvénybe került. Ez a kis ijedtség azonban nem befolyásolta, hogy felejthetetlen élménnyel gazdagodtak… Baudentisztl Ferenc

14

EGY NAP SZEMESEN

Hurrá, nyaralunk! Bizakodóak a balatoni idegenforgalomból élők, a vendégek száma az idén nyáron jelentősen meghaladhatja a tavalyit. A hivatalos adatok már az év első négy hónapjában a vendégéjszakák 3,5 százalékos emelkedését mutatták, s a májusi, júniusi előszezonban is több szálláshely, vendéglátóhely nyithatott ki a szokásosnál. Derűlátásra ad okot a Balaton vizének mennyisége és minősége is. A szakemberek szerint a tó a hatvanas évek óta nem volt olyan tiszta mint most, vízállása hosszú idő óta először közelítette meg az optimális száz centimétert. Ez június elején 3,5 méteres átlag vízmélységet jelentett. Még néhány esős hét, és a vízpótlás helyett a Sió csatorna megnyitásán vitatkozhatnak az illetékesek…

A MÓRICZ-HÁZASPÁR Jankó István szerint jó látni, hogy a tó vize elérte a hullámtörő köveket, hogy a déli part strandjai és sétányai ismét a régi arcukat mutatják, de az újabb esőknek senki sem örülne. A Rába balatonszemesi és siófok-szabadisóstói üdülőjét üzemeltető Rábakész Kft. igazgatója június első hetében fogadta szezonnyitó vendégeit, az első és minden bizonnyal egyetlen turnust, amelynek résztvevőit nem zavarta a változékony időjárás. Jakab Tivadarné, Móricz Béláné és Kósa Imre a szemesi kőház teraszán meséltek arról, hogy számukra a fürdésnél kellemesebb dolog egy kiadós séta, egy jó ebéd, egy esti, borozgatással összekötött szalonnasütés.

Egykori munkatársaink, a Rába nyugdíjasai tizenkilencen költöztek hét napra Szemesre. Jakab Tivadarné, a nyugdíjasklub vezetője mesélte, hogy jöttek volna többen is, de megijedtek a félpanzió tól, attól, hogy csak reggelit és vacsorát kapnak. Bánhatják, ugyanis Jankó István és győri csapata az első szóra igazodott az idős emberek igényeihez, a vacsorát délben tálalták fel… Jakab Tivadarné sze rint a szakács remekül főz, a kiszolgálás kedves és hibátlan, a környezet, a szobák és a kert rendben, tökéletesen megújulva várta az első turnust. A hagyományos programok közül csak a badacsonyi hajókirándulás maradt el, ugyanis felújítás miatt feldúlták a szemesi kikötőt. Szombat este a Csülök Csárdába látogat el a társaság, ahol badacsonyi helyett lellei bor, olajon sült hal helyett kemencében sült kacsa lesz a menü a búcsúvacsorán. A lellei olaszrizlinget Tőkey Lajos vízparti büféjében is érdemes megkóstolni. A szemesi stranddal szomszédos teraszon Zobák István hívott meg egy pohárka rizlingre, elmesélve, hogy a Rábakész kölcsönbiciklijével naponta megteszi a Szemes és Lelle közötti kilométereket. Később ugyanitt valaki azt is elmesélte, hogy a Balatoni Hajózási Rt. 521 millió forintot szán a szemesi kikötő korszerűsítésére. Egyelőre a személyhajók és a vitorlások kaptak új mólókat, jövőre a szükséges kiszolgáló létesítmények készülnek el. Az idei forgalom június

közepe előtt beindul, a szemesi üdülő második turnusa már zavartalanul hajókázhat át Badacsonyba. A júliusban, augusztusban Szemesen pihenők kedvéért írom le, hogy felnőtteknek 3800 forintért, gyerekeknek a feléért váltható Balaton Mix. Ez egy három napra szóló bérlet, amely korlátlan vasúti és vízi utazásra jogosítja fel tulajdonosát. Az éttermi árakkal a Rábakész szemesi szakácsát ismerve nem kell foglalkozni, de ha már itt tartunk, emlékeztetőül érdemes leírni, hogy a kőház, az új faház és a parti ház szobáiban egynapos üdülés reggelivel és vacsorával 3500 forintba kerül. A régi faházban és Sóstón ennél is olcsóbb. Jankó István júniusi tájékoztatója szerint néhány hét néhány helye még üres, érdeklődni többek között Jankóné Barabás Judit mobiltelefonján, a 30/444-9754-es számon lehet.

JAKAB TIVADARNÉ ÉS KÓSA IMRE Szemesen az első turnus résztvevői remekül érezték magukat, s azt üzenik aktív utódaiknak, hogy egyszer élünk, az egész éves stressz után mindenki megérdemel egy-két nyugodt, családdal töltött hetet. Móricz Béla két éve ment nyugdíjba. Amikor nyaralási szokásairól faggattam, elmesélte, hogy beszerző korában inkább gyógyfürdőkbe járt, Szemest nyugdíjasként fedezte fel. Szerinte a kellemes környezeten és az ismerős arcokon túl az árak szólnak Szemes mellett. Török József, az egykori szállítási gyáregység nyugdíjas vezetője az üdülő 1952-es avatása óta törzsvendég, szokása, hogy a jubileumi nyaralásokat tortás fogadásokkal ünnepli meg. A legutóbbi kerek évforduló tortapartijára félszáz szemesi vendég volt hivatalos. Gaál József

Gratulálunk a jubilánsoknak! Ezúton köszöntjük azokat a munkatársainkat, akik a napokban ünnepelhetik a Rábánál ledolgozott jubileumi esztendőjüket. 40 év: Boglári Péter – futómű, technológiai team, technológus; Schmiedl József – futómű, nap- és bolygókerék team, cellavezető; Vincze Gábor – futómű, hőkezelő team, hőkezelő; Zámolyi János – futómű, mellső tengely team, mechanikai felületkikészítő; Németh Ferenc – alkatrész, Sárvár, vegyes alkatrész gyártó sor, köszörűs. 35 év: Horváth Ferenc – futómű, hidegüzemi team, cellavezető; Gunics Béla – futómű, készletgazdálkodási team, projektvezető; Kaizinger Imréné – futómű, gyártásfejlesztési menedzser, gyártástervező; Tibold Tamás – futómű, értékesítési igazgatóhelyettes szervezete, key account menedzser; Zámbori Béláné – futómű, operatív kontrolling vezető szervezete, árelőadó; Bóka Imre – alkatrész, Sárvár, sajtoló gyártósor, lakatos; Károlyi János – alkatrész, Sárvár, gyártásfelügyelet, minőségbiztosítás, minőségfejlesztő; Klaffl Gábor – alkatrész, Sárvár, logisztikai vezető. 30 év: Eklics Imre – futómű, Künkel-team, üzemeltető villanyszerelő; Fojtyik Barnabás – futómű, féltengely és mellső tengely team, marós; Fülöp Ernő – futómű, hajtóműház-megmunkáló központ team, NC-forgácsoló; Hegedűs Ferenc – futómű, hídház team, fúrós; Kéri Gábor – futómű, Dana hajtóműház (Brugge) team, marós; Kovács Ferenc – futómű, hajtóműház-megmunkáló központ team, anyagmosó; Pető Lajosné – futómű, mellső tengely team, adatrögzítő; Németh Miklósné – alkatrész, Mór, szabászat, szabász; Bali József – alkatrész, Sárvár, Metaldyne gyártósor, NCforgácsoló; Fehér Győző – alkatrész, Sárvár, szerszámgyártás, marós; Fehér Tibor – alkatrész, Sárvár, szerszámüzem, üzemvezető; Horváth László – alkatrész, Sárvár, szerszámgyártás, esztergályos; Huszár Zoltán – alkatrész, Sárvár, gyűrűgyártó sor,

NC-forgácsoló; László Zoltán – alkatrész, Sárvár, szerszámgyártás, marós; Németh Attila – alkatrész, Sárvár, szerszámgyártás, szerszámkészítő; Németh Béla – alkatrész, Sárvár, szerszámgyártás, szerszámkészítő; Szabó István – alkatrész, Sárvár, forgácsolóüzem, cellavezető. 25 év: Kardos István – alkatrész, Sárvár, gyártásfelügyelet, minőségbiztosítás, minőségbiztosító szakmunkás; Komáromi József – alkatrész, Sárvár, üzemfenntartás, TMK, karbantartó lakatos; Marácz László – alkatrész, Sárvár, Suzuki-fékdob, NC-forgácsoló; Rozmán Zoltán – alkatrész, Sárvár, Denso gyártósor, NC-gépkezelő; Sali Imre – alkatrész, Sárvár, Deutz-gyártósor, esztergályos; Tendli Attila – alkatrész, Sárvár, MKC-megmunkálóközpont, NC-megmunkálóközpont forgácsoló; Varga József – alkatrész, Sárvár, szerszámgyártás, marós. 15 év: Babos Ferenc – futómű, hőkezelő team, anyagvizsgáló; Bajkó Emese – futómű, WPfestő és csomagoló team, szállítási csomagoló; Bajkó József – futómű, WP-festő és csomagoló team, asztalos; Blahó Erika – futómű, beszerzési és logisztikai menedzser szervezete, vámügyi előadó; Borsos Mária – futómű, féltengely és mellső tengely team, NC-esztergályos; Borsos Péter – futómű, karbantartási team, karbantartó lakatos; Halász Csaba – futómű, kiegyenlítő műház team, NC-esztergályos; Horváth József – futómű, gyártóeszköz-ellátó team, karbantartó lakatos; Horváth Mihály – futómű, Künkel-team, gépi magkészítő; Kovács Sándor – futómű, hőkezelő team, fémkikészítő; Nagy Lajosné – futómű, átvétel-raktár team, raktári kiadó; Németh Zoltán – futómű, labor team, minőségbiztosító; Tamiola Zbignew – futómű, kiegyenlítő műház team, NC-esztergályos; Vér István – futómű, Künkel-team, öntvényköszörűs; Dávid Sándor – alkatrész, Sárvár, Eaton-kar gyártósor, NC-forgácsoló; Khell Erzsébet – alkatrész, Sárvár, gyártásfejlesztés, technológus; Khell László – alkatrész, Sárvár, beszállító ütemezés, anyaggazdálkodó; Galambos József – jármű-, alvázszerelde, villamossági szerelő.

15

MÉRLEGEN AZ ÉVAD

FESZTIVÁL, A RÁBA TÁMOGATÁSÁVAL

Színházi vakáció

Rajt után a Győri Nyár

Szezont zárt a Győri Balett és a Győri Nemzeti Színház, a két társulat június második péntekének délutánján közösen búcsúztatta el a 2004/2005-ös, sikeres produkciókkal teli évadot. A társulati ülésen elsőként a balett igazgatója lépett színpadra. Kiss János értékelte a táncosok huszonötödik, jubileumi évadát,

visszatérő, Gombár Judit készíti el. A nyár végén négy fiatal szerződik az együtteshez, közülük kettő külföldről, Japánból, illetve Oroszországból érkezik. A Győri Nemzeti Színház prózai és zenés tagozata felemás évet zárt, Korcsmáros György szezonbúcsúztató konferansziéából megtudhattuk, hogy

• A nagy sikerű Miss Saigon rendezője, Korcsmáros György és a zeneszerző, Claude-Michel Schönberg s köszönetet mondott mindazoknak, akik meglepetésekkel, ajándékokkal halmozták el a születésnapos táncosokat. Az igazgató elmondta, hogy az emlékműsort 25 hazai helyszínen mutatta be a Győri Balett, a Budapesti Tavaszi Fesztivál közönsége a tervezett egy helyett két előadáson ünnepelhette a táncosokat. Itthon a jubileum jegyében zajlott az évad, külföldön a Rómeó és Júlia, a Macbeth, valamint a Purim című darabok hódították meg a nézőket. A jövőről kevés szó esett az évadzárón, de annyit azért megtudhattak a szakmabeliek, hogy a Győri Balett következő bemutatója a 250 éve született Mozart előtt tiszteleg, s a díszleteket a nagy

a tavalyi 40 százalékos jegyáremelés nem tett jót az igényes prózai darabok látogatottságának. Az igazgató szerint a színház továbbra is kötelességének tekinti az értékek felmutatását, de az életben maradás záloga a közönség újsütetű igényeinek kiszolgálása. Néhány sikerdarab, például a Miss Saigon és a Webber-musicalest műsoron marad, míg az évad gerincét olyan népszerűségre ítélt darabok alkotják majd, mint a Hyppolit vagy a Rongyláb című musical. Az operakedvelők Puccini Turandot című előadását, a klasszikusok szerelmesei Shakespeare Lear királyát várhatják az ősszel kezdődő, 2005/2006os évadtól. Gaál József

NÉVADÓ PÁLYÁZAT

Hatmillió a legjobbaknak Néhány napon belül, várhatóan július derekán hirdeti ki névadó pályázatának eredményét a Rába vasúti jármű telephelyén új városrészt építő Engel. A beruházó a városi polgármesteri hivatal és a Rába támogatásával arra kérte a győrieket, hogy maguk nevezzék el a Mosoni-Duna jobb partján felépülő lakónegyedet, s hatmillió forint pályázati díjat is felajánlott a legjobb három javaslat gazdájának. A pályázat beküldési határideje június vége volt, a névadó vetélkedésben több százan vettek részt. A győri lokálpatrióták évtizedek óta álmodoznak arról, hogy a Rába belvárossal szomszédos vízparti telephelye egyszer

a város szerves része lesz, a rendkívül értékes terület lakóövezetként csatlakozik a történelmi városmaghoz. Az álom akkor vált valósággá, amikor a Rába saját stratégiáját végrehajtva a reptéri telephelyre költözött, s befektetőt talált az ipari övezet rehabilitációjához. A korábban készült tervek Vízivárosként emlegették a területet, ám mára ezt a nevet lefoglalták a Mosoni-Duna bal partján építkező vállalkozók. Szabó József, a Rába beszerzési és eszközgazdálkodási igazgatója , a városépítő projekt atyja elmondta lapunknak, hogy az új név utalhat majd a folyó, a belváros közelségére, a vagongyári múltra, vagy akár arra

A negyvenedik születésnapját ünneplő Győri Nyár első hivatalos eseménye egy sajtótájékoztató volt, a fesztiváliroda munkatársai május végén, a Radó-szigeten látták vendégül a városban dolgozó újságírókat. Csurák Erzsébet, az iroda igazgatója itt jelentette be, hogy a fesztivál három hete alatt húsz helyszínen nyolcvan programot láthat a közönség, s az előadások harmada a nagyközönség számára ingyenes lesz. A szervezők 34 millió forintból gazdálkodhattak, a pénz harmada győri cégektől, szponzoroktól származik. A sajtótájékoztatón elsőként dr. Schmidt Péter alpolgármester méltatta a négy évtizedes múltra visszatekintő fesztivált, majd a kiemelt támogatók képviselői kaptak szót, hogy bemutathassák cégüket. Dusza András, társaságunk kommunikációs vezetője azt mondta el az egybegyűlteknek, hogy a Rába a város legjelentősebb adófizetője, mégis szükségét érzi a Győri Nyár célzott

is, hogy a városrész új fejezetet nyit Győr történetében. A hatezer új otthon és a majdani lakókat kiszolgáló infrastruktúra jóvoltából Győr regionális központ, a XXI. század legvonzóbb és legfiatalabb magyar városa lesz. A legjobb név hárommillió forintos lakásvásárlási bont ér, míg a máso dik és a harmadik helyezett kettő, illetve egymillió forintos utalványt kap. Ha ugyanazzal a névvel többen pályáztak, akkor a gyorsaság dönt, tehát az nyer, aki előbb jelentkezett ajánlatával. A szerencsés nyertesek első lakói lehetnek a majdani városrésznek, de értékesíthetik is jutalmukat. A zsűriben Szabó József mellett olyan neves győri személyiségek kapnak helyet, mint például Görbicz Anita kézilabdázó és Kiss János, a balett igazgatója.

támogatásának. A Rába azért nyújtott segítséget, mert a programsorozat színvonalas és szórakoztató, hasznára van a város lakóinak.

A sajtótájékoztató a nosztalgiától sem volt mentes, korabeli filmkockák elevenítették fel a négy évtized történéseit, s negyven évvel ezelőtti szereplők emlékeztek vissza a Győri Nyár indulására. Köztük volt Baross Gábor is, aki a Győri Filharmonikus Zenekar tagjaként, majd igazgatójaként kezdetektől részese a fesztivál sikereinek. Idén az együttes hatszor lép színpadra, vállalkozik egy Szent László-oratórium ősbemutatójára, s ott lesz július 5-én 21 órakor a Carmina Burana Széchenyi téri előadásán is. A Győri Balett évről évre szabadtéri produkcióval lepi meg Győr polgárait, a Széchenyi téri előadások jóvoltából azok is megismerhetik a városban élő táncosok munkásságát, akik egyébként elkerülik a színház jegypénztárát. A nagy siker, a Carmina Burana ezúttal jeles művészek vendégszereplésével kerül színre. Itt lesz a Magyar Állami Operaház magánénekesei közül Óhegyi Filoretti, Albert Tamás és Ókovács Szilveszter. Közreműködik a Nemzeti Énekkar és a Győri Filharmonikus Zenekar. A Győri Nyár jubileumi fesztiválnyitó programjára már június 24 -én sor került, de figyelemre méltó a még előttünk álló július kínálata is, a nyolcvan esemény legtöbbjére az előttünk álló tizenhét napban kerül sor. Lapunk mellett számos műsorfüzet, leporelló, plakát és internetes oldal segíti az érdeklődőket, hogy megtalálhassák a leginkább kedvükre való nyáresti elfoglaltságot. G. J.

Eljött a pihenés, a kikapcsolódás, a szabadságolás, no és persze a vakáció évszaka. Itt a nyár! A szemesi és a szabadi-sóstói Rába-üdülő a Balaton, a napozás és fürdés szerelmeseit, míg a vinyei turistaház az erdő tiszta levegője és csendje után vágyakozókat várja...

N Y Á R V A N !