Vényköteles gyógyszerek expediálási protokollja Hankó Balázs
1. Gyógyszerészi gondozás I. Gyógyszerészi gondozás
„a gyógyszerész által önként vállalt, felelősen végzett dokumentált tevékenység, melynek célja együttműködésben az orvossal a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elősegítésén túl, a beteg egészségtudatos életvitele kialakításának elősegítése, megfelelő gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttműködő készségének növelése, életminőségének javítása, minőségileg kontrollált körülmények között” (Forrás: 2006. évi XCVIII. tv. 3§ y pont) De további Gyftv. felhatalmazás
1
1.1. Gyógyszerészi gondozás II. Részletes szabályozás 41/2007 EüM rendelet
Az általános gyógyszerészi gondozási szolgáltatásokat minden közforgalmú gyógyszertárban, minden protokoll szerint történő gyógyszerkiadásánál, gyógyszerész-beteg találkozásnál kell majd biztosítani: öngyógyítás-öngyógyszerelés, vényköteles gyógyszerek expediálása területén nyújtott gyógyszerelési problémák felmérését, megelőzését, megoldását támogató szakmai tevékenységek (pl.: mikor kell gyógyszerész) generikus helyettesítésben való gyógyszerészi részvétel, a beteg-együttműködés javítását célzó szolgáltatások köre is megjelenik.
A specifikus gyógyszerészi gondozás, a betegség-specifikus gyógyszerészi gondozás, mely a népegészségügyi programhoz kapcsolódóan az adott betegség és kockázati tényezői korai felismerésére, a betegség késői komplikációinak vagy visszatérésének megelőzésére, a betegek egyensúlyi állapotának fenntartására irányul és – a beteg kezelőorvosával együttműködésben – magában foglalja a kockázati tényezők felmérését és a beteg szükség szerinti orvoshoz irányítását, valamint a beteg oktatását és együttműködõ készségének kialakítását, továbbá a beteg gyógyszerhasználatának irányítását. meghatározott protokollok szerint kell végezni, illetve ennek végzéséhez személyi feltételként jelenik meg a megfelelő – gondozási tevékenység végezésére felkészítő továbbképzés sikeres elvégzése.
1.2. Kidolgozott programok Alapszintű programok
Kérdezze meg gyógyszerészét program Expediálási irányelvek Öngyógyítás (pl.: fejfájás), orlistat)
Egészségneveléshez kapcsolódó Stop Só program
Betegségspecifikus programok
Metabolikus szindróma gyógyszerészi gondozási program Bőrgyógyszati gyógyszerészi gondozási program Krónikus légúti betegségek gyógyszerészi gondozási program
2
1.3. Alap szintű gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés I. (szolgáltatási díj) Cél a hazai gyógyszerfelhasználás hatékonyságát, biztonságának javítása, okok:
beteg nem megfelelő tájékozottsága, együttműködés hiány nem megfelelő gyógyszeralkalmazásból eredő gyógyszerelési problémák mellékhatások felismerésének/jelentésének alacsony aránya
Semmelweis Terv célkitűzése
„gyógyszeres terápia eredményességének, biztonságosságának, időbeliségének javítását, melyben a gyógyszerész a beteggel való közvetlen kapcsolata miatt központi szerepet játszik. A Semmelweis Terv szerint a gyógyszerészet egészségügyi integrációjának lényeges eleme a gyógyszerészi gondozási szolgáltatások fejlesztése, illetve a gyógyszereladáson alapuló árrésbevételek mellett a szolgáltatásokat biztosító finanszírozás alapjainak megteremtése.”
Alapelvei
a díj nem terhelheti a lakosságot/betegeket, forrása az E. Alapban áll rendelkezésre (4,5 Mrd Ft/év) a betegnek nyújtott szolgáltatásnak dokumentáltnak kell lennie; minden közforgalmú gyógyszertár, illetve intézeti gyógyszertár közvetlen lakossági gyógyszerellátást biztosító részlege jogosult a szolgáltatási díjra; nem növelheti a gyógyszertárak közötti gazdasági különbségeket, a vidéki kisforgalmú gyógyszertári ellátást támogatnia kell.
1.4. Alap szintű gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés II. (adatbetekintés) Eüak (2013.04.01.)
14/A § (3) – (5) amennyiben az érintett ezt írásban vagy elektronikus kapcsolattartás keretében nem tiltotta meg, megismerheti a gyógyszerellátásban részesülő biztosított által, a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybevett, gyógyszereléssel kapcsolatos egy éven belüli adatokat – ide nem értve a mentális és viselkedészavarok kezelésére, valamint a szexuális úton terjedő betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerekre vonatkozó adatokat – úgy, hogy az adatokat az egészségbiztosítási szerv elektronikus formában biztosítja számára. A gyógyszerész – az adatok rögzítése nélkül – a gyógyszer nevét, mennyiségét és a kiváltás idejét ismerheti meg. Az érintettet a tiltakozás lehetőségéről tájékoztatni kell. Az érintett tiltakozását megteheti az egészségbiztosítási szervnél vagy a gyógyszerésznél. Ha az érintett tiltakozását a gyógyszerésznél tette, azt a gyógyszerész haladéktalanul köteles továbbítani az egészségbiztosítási szerv részére. Az érintett aláírásával igazolja a betekintés megtörténtét
3
1.5. Alap szintű gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés III. 44/2004 ESZCSM
Alap szintű gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés 22/A. § (1) A gyógyszerek kiszolgáltatása során a gyógyszerésznek és a gyógyszerész szakmai felügyelete alatt a gyógyszert expediáló szakembernek biztosítania kell a gyógyszerbiztonság, az ellátásbiztonság, a megfelelő minőségű szolgáltatás és a költség-hatékonyság érvényesülését. (2) A gyógyszerek kiadása során nyújtott egészségügyi szolgáltatás keretében a gyógyszertárban végzett valamennyi gyógyszerkiadás esetében gyógyszerbiztonsági ellenőrzést kell végezni a beteg számára egy időben kiadott gyógyszerek vonatkozásában. (3) A gyógyszerbiztonsági ellenőrzés keretében a gyógyszerész, illetve a gyógyszerész szakmai felügyelete alatt a gyógyszert expediáló szakember az alkalmazott gyógyszerek tekintetében a) részletes betegtájékoztatást ad; b) a klinikailag jelentős interakciókat feltárja; c) az azonos hatóanyagú, de eltérő nevű gyógyszerek párhuzamos szedésével járó kockázatokra felhívja a figyelmet, ha a beteg helyettesíthető hatóanyagot tartalmazó gyógyszert alkalmaz; d) a beteget tájékoztatja a lehetséges betegség megelőzési módokról; e) felderíti a betegnél jelentkező mellékhatásokat; f) ismételt gyógyszerkiváltás esetén kérdésekkel vizsgálja a beteg együttműködését. 22/B. §A gyógyszerbiztonsági ellenőrzés során a gyógyszerek kiadását kizárólag gyógyszerész végezheti, illetve a gyógyszerkiadási folyamatba gyógyszerész bevonása szükséges: a) a gyógyszerek egyidejű kiadásakor klinikailag jelentős interakció észlelése esetén, b) olyan gyógyszer esetén, amelynek előzetes alkalmazása során a beteg klinikailag jelentős mellékhatást tapasztalt, c) ha párhuzamos gyógyszer alkalmazásának veszélye fennáll, illetve beteg-együttműködési hiány azonosított, d) nemzetközi szabadnéven történő gyógyszerrendelés esetén, e) a beteg kérésére, vagy f) a gyógyszertári szakasszisztens kezdeményezésére. 22/C. § A gyógyszerész a beteg részére a gyógyszerbiztonsági ellenőrzés keretében biztosítja a kiadásra, valamint korábban kiváltásra kerülő gyógyszerek tekintetében a gyógyszerelési problémák felmérését, és az azok megoldására történő javaslattételt.
41/2007 EüM
2/A. § Az egyének egészségük iránti felelősségének erősítése és az egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek elsajátítása érdekében a gyógyszertár közreműködik a részben vagy egészben állami pénzügyi forrásból biztosított népegészségügyi tevékenységek megvalósításában.
2. Szakmai irányelv Minőségbiztosított, jogszabályi gyógyszerbiztonság feltételek érvényesülése alapvető betegbiztonsági kérdések tisztása alapvető gyógyszerbiztonsági kérdések tisztása a betegek megfelelő tájékoztatást kapjanak a betegek megfelelő tanácsot kapjanak az életvitelükre a beteg együttműködés javítása
4
2.1. Általános alapelvek „A gyógyszerész a beteg részére a gyógyszerbiztonsági ellenőrzés keretében biztosítja a kiadásra, valamint szükség esetén a korábban kiváltásra kerülő gyógyszerek tekintetében a gyógyszerelési problémák felmérését, és az azok megoldására történő javaslattételt” A gyógyszerkiadás folyamatát úgy kell megszervezni, hogy az előírt esetekben a gyógyszerész személyes közreműködése biztosított legyen. A gyógyszer expediálás során szükségessé váló, OEP adatbázisba történő betekintést csak gyógyszerész végezheti, és a betekintés tényét a beteg aláírásával igazolja az orvosi vényen, vagy nyugtán, illetve expediálás elmaradása esetén külön nyomtatványon A betegtájékoztatást nyugodt körülmények között, betegre szabottan, a betegjogok és a titoktartás szabályait betartva kell végezni. A gyógyszerész, amennyiben szakmailag indokoltnak tartja, szóban vagy írásban tájékoztatja a gyógyszert rendelő orvost (szakorvost vagy a háziorvost), az észlelt gyógyszerelési problémákról és kezdeményezi a szükséges lépések megtételét.
5
2.2. Folyamat I. Előkészítő lépések
Statim
Fokozottan ellenőrzött szer
Humán vagy állatgyógyászat
Recept valódisága, érvényessége jogszabályi megfelelősége Gyógyszerfelírás szabályszerűsége Beteg életkora alapján jogosult-e a kiváltására? Mennyiségi ellenőrzés (adagolás vonatkozásában)
2.2. Folyamat II. Döntési, figyelmeztetési pontok
Maga számára vagy másnak váltja ki
Egy vagy több betegnek írták fel
Egy vagy több orvos rendelte
Helyettesítés Generikus, vagy készlet miatt
Gyógyszerallergia Mellékhatás – új farmakovigilancia rendszer
Vényre való rákészítés Számítógépes rögzítés
6
2.2. Folyamat III. Gyógyszerelési problémák feltárása
Interakció mérlegelés
OTC is (házipatika) Klinikai relevancia (súlyosság, volt-e terápiás váltás)
Párhuzamos gyógyszerfelírás Mérlegelés
hosszabb ideje szedi korábbi alkalmazás során panasz
Mellékhatás vizsgálata mérlegelés
okoz-e egészségkárosodást, meghiúsítja-e, csökkenti-e a klinikai hatást, kockázata a beteg non-adherenciának
Betegegyüttműködés vizsgálata Kérdés Szándékos – nem szándékos non-adherencia
Betegtájékoztatás Szakmai tartalom
Első, ismétlő gyógyszerkiváltás Adagolás módosítás Több betegnek Nem magának váltja ki
„Kérdezze meg gyógyszerészét”
Medikártya
További lépések (retaxa, reklamáció, vénytárolás stb.)
2.2.1. Klinikailag jelentős interakciók feltárása I.
7
2.2.1. Klinikailag jelentős interakciók feltárása II.
2.2.1. Klinikailag jelentős interakciók feltárása III.
8
2.2.2. Párhuzamos gyógyszeralkalmazás kontrollja
9
2.2.3. Mellékhatás felmérése I.
10
2.2.3. Mellékhatás felmérése II.
11
2.2.3. Mellékhatás felmérése III.
2.2.4.1. Mi a generikus gyógyszer (2004/27/EK irányelv 10. cikk) „A referenciagyógyszerrel a hatóanyagok tekintetében azonos minőségi és mennyiségi összetételű, illetve azonos gyógyszerformájú gyógyszer, amelynek a referencia-gyógyszerrel való bio-egyenértékűségét megfelelő biohasznosulási vizsgálatokkal igazolták. Valamely hatóanyag különböző sóit, észtereit, étereit, izomereit, izomer keverékeit, komplexeit vagy származékait egyazon hatóanyagnak kell tekinteni, kivéve, ha tulajdonságaik jelentősen különböznek a biztonságosság és/vagy hatásosság tekintetében.
Ilyen esetekben a kérelmezőnek az engedélyezett hatóanyag különböző sói, észterei, vagy származékai biztonságosságára és/vagy hatásosságára vonatkozó további bizonyítékokat kell benyújtania.
A különböző azonnali hatóanyag-leadású orális gyógyszerformák egy és ugyanazon gyógyszerformának tekintendők. Nem szükséges biohasznosulási tanulmányokat kérni a kérelmezőtől, ha az bizonyítani tudja, hogy a generikus gyógyszer eleget tesz a vonatkozó kritériumoknak a megfelelő részletes iránymutatásokban meghatározottak szerint.”
12
2.2.4.1. Mi alapján válik helyettesíthetővé a gyógyszer? Bioegyenértékűség Gyógyszerészeti egyenértékűség
azonos hatóanyag azonos gyógyszerforma azonos hatáserősség
2.2.4.2. Generikus gyógyszer engedélyezési folyamata Nem kell nem-klinikai és klinikai adatokat benyújtani, ha az új készítmény egyenértékű egy már forgalomba hozatalra engedélyezettel, de az egyenértékűséget bizonyítani szükséges
lejárt hatóanyagra vonatkozóan (lejárt szabadalom) Lejárt készítményre (lejárt adatkizárólagosság)
13
2.2.4.2. Generikus beadvány, „hivatkozás” Vele „gyógyszerészetileg egyenértékű” készítményt fejlesztek ki S ha bizonyítani tudom, hogy a szervezetben is egyenértékűek, nem kell állatkísérletes és klinikai gyógyszervizsgálatokat végezni a törzskönyvezéshez, hanem az eredeti („referens”, „hivatkozott”) gyógyszer beadványára (tipikus esetben az innovátor gyógyszere) hivatkozom!
2.2.4.3. Generikus ösztönző - jogszabályi háttér 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól (Gyftv)
44/A. § A közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár kormányrendeletben foglaltak szerint - az E. Alap éves költségvetésének e célra megjelölt előirányzata terhére - juttatásban részesülhet, amennyiben a) hatóanyag-alapú fix csoport esetén preferált referencia ársávba tartozó gyógyszert, ennek hiányában a referenciagyógyszert vagy a referenciagyógyszer napi terápiás költségével megegyező, illetve annál alacsonyabb napi terápiás költségű gyógyszert, vagy b) fix csoport még nem került megképezésre, a felírt gyógyszernél alacsonyabb napi terápiás költségű, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv által egyenértékűnek és helyettesíthetőnek nyilvánított gyógyszert szolgáltat ki.
2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről
24§ (5) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport 6. Gyógyszertárak juttatása jogcím előirányzata a közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár külön törvényben meghatározott juttatás kiadásaira szolgál. Nem kötődik a kassza betartásához 2,7 Mrd Ft
14
2.2.4.3. Generikus ösztönző - jogszabályi háttér A 364/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet generikus gyógyszerek kiadását ösztönző rendszerrel kapcsolatos rendelkezései az alábbiak: „8. § (1) A közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár (a továbbiakban: gyógyszertár) a Gyftv. 44/A. §-ában foglaltak alapján az Egészségbiztosítási Alap 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport 6. Gyógyszertárak juttatása jogcím előirányzata terhére a (2) bekezdésben meghatározott összegű juttatásra jogosult naptári negyedévente a (4) bekezdésben foglalt feltétel mellett. (2) Az (1) bekezdés alapján adható juttatás összege a tárgyév negyedik negyedévére és a tárgyévet követő év első három negyedévére vonatkozóan a tárgyévet követő évben rendelkezésre álló előirányzat 25-25%-a. (3) A (2) bekezdés szerinti juttatásban azok a gyógyszertárak részesülhetnek, amelyek esetében a hatóanyag-alapú fix csoport esetén a preferált referencia ársávba tartozó gyógyszer, ennek hiányában a referenciagyógyszer vagy a referenciagyógyszer napi terápiás költségével megegyező, illetve annál alacsonyabb napi terápiás költségű gyógyszer kiszolgálásának aránya az elszámolt vények alapján meghaladja a 35%-ot. A juttatás számítása során azok a vények kerülnek figyelembevételre, amelyekre a hatóanyag-alapú fix csoport esetén preferált referencia ársávba tartozó gyógyszert, ennek hiányában referenciagyógyszert vagy a referenciagyógyszer napi terápiás költségével megegyező, illetve annál alacsonyabb napi terápiás költségű gyógyszert szolgáltak ki.
2.2.4.3. Generikus ösztönző - jogszabályi háttér (4) A gyógyszertárakat az OEP a hatóanyag-alapú fix csoportba tartozó gyógyszerekre elszámolt vények száma alapján négy kvartilisbe sorolja. A rendelkezésre álló összeg 15-20-30-35% arányban kerül felosztásra a négy kvartilis között. (5) Az egyes kvartilisekben az egy vényre jutó támogatás összege a vények számának a preferált referencia ársávba tartozó gyógyszer, ennek hiányában a referenciagyógyszer vagy a referenciagyógyszer napi terápiás költségével megegyező, illetve annál alacsonyabb napi terápiás költségű gyógyszer kiadási arányával súlyozott átlagában kerül megállapításra. (6) A (4) bekezdés szerinti adott kvartilisre jutó összeg a preferált készítmények kiadási arányával súlyozott vényszámok alapján az alábbiak súlyszámok szerint kerül felosztásra: a) 35,1-50% esetében 1, b) 50,1-70% esetében 1,15, c) 70%-nál magasabb esetében 1,3. (7) Az (1) bekezdésben megjelölt gyógyszertárnak járó (2)-(3) bekezdés szerinti juttatást az OEP a tárgynegyedévet követő második hónap 20. napjáig utalja át. 9. § (…) (4) Az egyes egészségbiztosítási és egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 325/2011. (XII. 28.) Korm. rendelettel módosított 8. § (2) bekezdését 2012-ben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 8. § (1) bekezdése alapján adható juttatás összege a tárgyév első három negyedévére vonatkozóan a tárgyévben rendelkezésre álló előirányzat 33-33%-a.”
15
2.2.4.3. Generikus ösztönző - jogszabályi háttér „fordítása” Hatóanyag alapú fix-ben lévő csoportokban, vagy ott működik ahol még nincs fixesítés Az ösztönzés a preferált referencia ársávba tartozó gyógyszerekre vonatkozik, ha nincs ilyen ársáv akkor a referencia készítmény vagy annál olcsóbb
Közgyógyellátásra is ezen készítmények adhatóak ki (!), készletgazdálkodás
Nem helyettesítés függő, az a lényeg hogy mi kerül expediálásra Az ösztönzéshez hatóanyagfix vényből minimálisan 35%-os arányt el kell érni 35% felett súlyszámok vannak
35,1-50% esetében 1; 50,1-70% esetében 1,15; 70%-nál magasabb esetében 1,3.
A gyógyszertárak a Hfix vényszám alapján kvartilisbe vannak osztva
ez egy egyenletes eloszlási lehetőséget nyújt
Negyedévente 900 millió Ft áll rendelkezésre, de az adott vényre vonatkozó összeg lebegő
de a patikai szoftverek segítenek a nyomonkövetésben
2.2.4.3. Generikus ösztönző - jogszabályi háttér „fordítása” A helyettesítést az orvos megtilthatja, ezt a recepten jelzi A helyettesítés lehetősége szabályozott lsd. előzőekben gyógyszerészek szakmai részvétele szükséges a folyamatban – gyógyszerészi kompetencia bővülés Beteg dokumentált tájékoztatása szükséges
blokkon megvalósul
16
2.2.4.3. Hatóanyagfelírás - jogszabályi háttér A nemzeti erőforrás miniszter 2/2012. (I. 3.) NEFMI rendelete az egyes egészségügyi és gyógyszerészeti tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról úgy rendelkezik
az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet 9. §-a 2012. április 1-től a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) A 7. számú mellékletben meghatározott ATC csoportokba tartozó gyógyszereket az orvos kizárólag nemzetközi szabadnéven rendelheti.” ATC kódja: C10AA, megnevezése: Hmg CoA reductase gátlók.
A 2/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet 18. § (1) bekezdése április 1-től módosítja
a gyógyszerrendeléshez használandó számítógépes program minősítésének szabályairól szóló 53/2007. (XII. 7.) EüM rendeletet. a szoftvernek „alkalmasnak kell lennie az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló miniszteri rendelet 9. § (5) bekezdése szerinti nemzetközi szabadnéven történő rendelésre”
2.2.4.3. Hatóanyagfelírás - jogszabályi háttér „fordítása” A C10AA ATC kódjelű Hmg CoA reductase gátlók közé az alábbi hatóanyagok tartoznak:
szimvasztatin (5 mg, 10 mg, 20 mg, 40 mg, 80 mg filmtabletta), pravasztatin (10 mg, 20 mg, 40 mg tabletta), fluvasztatin (20 mg, 40 mg kapszula; 80 mg retard filmtabletta) atorvasztatin (10, 20, 40 és 80 mg filmtabletta), roszuvasztatin (5, 10, 20, 40 mg filmtabletta).
17
2.2.4.3. Hatóanyagfelírás - jogszabályi háttér „fordítása” a nemzetközi szabadnéven való gyógyszerrendelés lehetősége másfél évtizede a vényíró orvosok jogszabályban rögzített joga a nemzetközi szabadnéven felírt gyógyszer expediálásakor értelemszerűen érvényesek
a gyógyszerkiadás általános szabályai a generikus ösztönző rendszer általános szabályai
a vényíró programot használó továbbra is gyógyszerkészítményt „választhat”. A vényen ez alapján a nemzetközi szabadnév, a gyógyszerforma, a hatáserősség és a kiszerelés jelenik meg az extra vonalkód segítségével a patikai gyógyszerkiadó program felismer és a gyógyszerésznek felajánlja a szóba jöhető készítményeket.
2.2.4.5. Generikus gyógyszerhelyettesítés szakmai protokoll Az expediáló szakember a vonatkozó szabályok betartásával ajánlja fel
a preferált referencia ársávba tartozó gyógyszer kiváltását, a preferált referencia ársáv hiányában a referenciakészítményt, vagy az annál kedvezőbb napi terápiás költségű terápiát.
Ha a beteg nem elutasító a helyettesítő készítmény kiválasztása során fel kell mérni, hogy
a beteg eddig az adott hatóanyagból milyen gyógyszert szedett, az adott készítménnyel kapcsolatban volt-e valamilyen negatív tapasztalata, a beteg által eddig szedett készítmény és a referencia készítmény között milyen Napi Terápiás Költség (NTK) különbség van, van-e a gyógyszertárban készleten az eddig szedett készítménynél kedvezőbb NTK-jú készítmény, a beteg a kedvezőbb térítési díj esetében hajlandó-e az eddig alkalmazott készítmény váltására, ha ehhez készleten nem lévő gyógyszer beszerzése szükséges, azt hajlandó-e a beteg megvárni, a helyettesítés veszélyezteti-e a beteg-együttműködést.
18
2.2.4.5. Generikus gyógyszerhelyettesítés szakmai protokoll A gyógyszer-helyettesítésről szóló döntést mindezen szempontok mérlegelése után a gyógyszerész a beteggel egyetértésben hozza meg. Az expediáló szakembernek segítenie kell a beteget abban, hogy a gyógyszer kiváltásakor előforduló anyagi jellegű problémák kezelése során az ellátása a legkevésbé sérüljön. Ha a gyógyszer kiváltója nem a saját gyógyszerét váltja ki és nem lehet biztonsággal megállapítani, hogy a beteg milyen készítményt szedett korábban, illetve nyitott-e a helyettesítésre, a gyógyszerész a jogszabályban előírt tájékoztatást követően gyakoroljon önmérsékletet a helyettesítés további ajánlását illetően.
2.2.4.5. Generikus gyógyszerhelyettesítés szakmai protokoll Az indokolatlan és túl sűrű készítményváltás a beteg bizalmát és együttműködési készségét csökkentheti,
a terápiahűség növelését elősegítheti, ha a beteg rendszeresen ugyanabba a gyógyszertárba jár a gyógyszerész a gondozási tevékenység részeként nyomon követi a beteg gyógyszerelését. a gyógyszertári számítógépes program segítheti, mert a TAJ-szám alapján több hónapra visszamenően lehívhatók a beteg vényköteles gyógyszerkiváltásai. ha az expediáló gyógyszerész nincs tisztában azzal, hogy az előző alkalmak során ugyanabból a hatóanyagból milyen készítményt kapott, kérjen a betegtől erre vonatkozó információt és tanácsaival segítse elő a beteg terápia-hűségének növelését.
A beteg háziorvosának január 1-től lehetősége van arra, hogy a beteg vizsgálata közben az OEP adatbázis felhasználásával megtudja: a betege legutóbb ténylegesen milyen helyettesíthető készítményt váltott ki.
19
2.2.4.6. Nemzetközi szabadnéven történő rendelés nemzetközi tapasztalatai
2.2.4.6. Nemzetközi szabadnéven történő rendelés nemzetközi tapasztalatai
20
2.2.4.7. A nemzetközi szabadnéven rendelt gyógyszerek kiadásának szakmai protokollja Van-e a betegnek tudomása gyógyszerallergiáról, érzékenységről.
Ha a beteg laktóz, glutén vagy benzoát-érzékeny, illetve egyéb allergiás problémát jelez, ezt a gyógyszerkiválasztás során figyelembe kell venni. A készítmények laktóz, glutén illetve benzoát tartalmáról az alkalmazási előírások adnak tájékoztatást (http://www.ogyi.hu/gyogyszeradatbazis/), illetve a GYEMSZI-OGYI honlapján elérhető tájékoztató adatbázis (http://www.ogyi.hu/listak/).
21
2.2.4.7. A nemzetközi szabadnéven rendelt gyógyszerek kiadásának szakmai protokollja A gyógyszerész tisztázza a gyógyszer kiváltójával, hogy első alkalommal, vagy már folyamatosan alkalmazza a nemzetközi szabadnéven rendelt hatóanyagot.
A kérdés során ajánlott a terápiás célt is a kérdésben megjelölni ha a beteg bizonytalan, akkor az adott hatóanyag leggyakrabban rendelt készítmény neveit is felsorolni a gyógyszertári szoftver segítségével meg kell vizsgálni, hogy az adott TAJ számon a rendelt hatóanyagon történt-e már gyógyszerkiváltás
2.2.4.7. A nemzetközi szabadnéven rendelt gyógyszerek kiadásának szakmai protokollja Ha a beteg első esetben váltja ki az adott hatóanyagú gyógyszert,
kiemelten tájékoztatni kell az egyenértékű készítmények térítési díjáról törekedni kell arra, hogy mind a társadalombiztosítás, mind pedig a beteg számára a legkedvezőbb napi terápiás költségű készítmény kerüljön kiadásra (preferált referencia ársávba tartozó készítmény, ennek hiányában referencia, vagy annál kedvezőbb árú készítmény)
Ha a beteg már váltott ki nemzetközi szabadnéven rendelt hatóanyagból gyógyszert
meg kell próbálni annak azonosítását gyógyszerésznek kötelezettsége a beteget a térítési díjakról tájékoztatni, és fel kell ajánlani a társadalombiztosítás és a beteg számára legkedvezőbb napi terápiás költségű készítmény(eke)t (preferált referencia ársávba tartozó készítmény, ennek hiányában referencia, vagy annál kedvezőbb árú készítmény).
22
2.2.4.7. A nemzetközi szabadnéven rendelt gyógyszerek kiadásának szakmai protokollja A nemzetközi szabadnéven rendelt gyógyszerek esetében csak olyan készítmény adható ki, mely megfelel a vényen leírt hatóanyagnak, hatáserősségnek és gyógyszerformának. A kiszerelési egységeknél figyelembe kell venni a kiadhatóságra vonatkozó szabályokat, és ha van ilyen a vényen feltüntetett ellátási időszakot. A készítmény kiválasztásánál a nemzetközi szabadnéven történt rendelés esetében a GYEMSZI-OGYI által egyenértékűnek és azonos indikációkban helyettesíthetőnek minősített készítmények listája az irányadó (http://www.ogyi.hu/dynamic/repHelyettesithetosegiLista_UK_PUBLIKUS 20111231.pdf). A készítmény kiválasztását a gyógyszertári szoftverek is segítik. (extravonalkód tartalmazza azt a csoportot, melybe az egyenértékű készítmények tartoznak, és ezt a gyógyszertárban megjeleníti) A gyógyszerkészítmény kiválasztására vonatkozó döntést a gyógyszerész által elmondottakat figyelembe véve a beteg hozza meg.
2.2.5.1. Vényköteles gyógyszerek
expediálása első alkalommal a gyógyszer helyes megnevezése és annak fonetikus kiejtése, a gyógyszer tárolásával, eltartásával, megsemmisítésével kapcsolatos előírások, az adag nagysága, a bevétel/gyógyszeralkalmazás időpontja, pontos körülményei, a gyógyszerbevétel/gyógyszeralkalmazás módja, kezelés orvos által előírt illetve várható időtartama, a hatás várható kezdeti ideje, az adott gyógyszerre vonatkozó speciális (pl. étkezéssel, életvitellel, gépjárművezetéssel kapcsolatos) utasítások, az óvatossági és tiltó szabályok, a mellékhatások ismertetése, figyelembe véve azok gyakoriságát, észlelhetőségét és súlyosságát, az alábbiak szerint
önmegfigyeléssel felismerhető, gyakori (>10%), alkalomszerű (1-10%), ritka (<1%), önmegfigyeléssel felismerhető nagy jelentőségű;
a más gyógyszerekkel való együttszedés szabályai, következményei és tilalmai, az étkezéssel összefüggő szabályok, különös tekintettel a gyógyszer-étel interakciókra, az adagolási hiba esetén követendő teendők, a beteg személyiségének, betegségének megfelelő kérdések tisztázása
23
2.2.5.2. Vényköteles gyógyszerek
expediálása többszöri alkalommal Vényköteles gyógyszerek expediálása többszöri alkalommal (tájékozottság felmérése)
Mit mondott az orvosa Önnek milyen betegségre kell ezt a gyógyszert szednie? hogyan kell ezt a gyógyszert szednie? milyen hatást várhat a gyógyszertől?
Mit remél a gyógyszer szedésétől? Mi a legzavaróbb a gyógyszer szedésével/betegségével kapcsolatban? Amennyiben a beteg tájékozottsága nem megfelelő az ún. első tájékoztatásnak megfelelő tájékoztatást kell nyújtani
Gyógyszer-helyettesítés, adagolás módosításkor
a beteg folyamatos gyógyszerszedés esetén tudja, hogy mi helyett szedi önmegfigyeléssel észlelhető mellékhatásról a gyógyszerészét, és orvosát tájékoztassa a gyógyszerész kiemeli az új adagolási rendet
24
25
2.2.6. Betegegyüttműködés
2.2.6. Betegegyüttműködés
26
3.1. Mi a különbség? Hányszor mondtam már Önnek, hogy milyen fontos a rendszeres gyógyszerszedés! Úgy vettem észre, hogy nem szedi rendszeresen a koleszterinszint csökkentő gyógyszereit. Úgy tűnik nekem, mintha valamilyen nehézsége lenne ezzel kapcsolatban. El tudná mondani ezeket a nehézségeket?
3.1. Motivációs interjú A motivációs interjú egy beteg-orientált tanácsadás, azzal céllal, hogy elérje a beteg magatartásának változását, azáltal hogy segíti a betegeket az ellentmondások feltárásában és megoldásában. Segít a betegnek abban, hogy
megértse azt, hogy milyen gondolatok, érzések kapcsolhatók a problémához megértse azt, hogy milyen gondolatok, érzések gátolják a problémamegoldást szembenézve ezekkel segítse az új viselkedésmodell kialakítását
27
3.1. Motivációs interjú célja Különbségtétel
két viselkedési-, magatartás forma között, és ezt felhasználni motivációként ha a beteg magatartása nem illeszkedik az általa követett viselkedéshez, akkor az itt feltárt különbség a beteg számára kényelmetlenséget jelent, amit csökkenteni szükséges. A gyógyszerész által alkalmazandó különbségtétel az együttműködés/adherencia hiánya. Azaz ha a beteg célja a gyógyulás, ezzel nem áll összhangban az, hogy nem szedi rendesen gyógyszereit
3.1. Motivációs interjú célja Különbségtétel
Megoldása azáltal, hogy egy olyan viselkedési modellt mutatunk be, ami hasznosabb, mint a jelenlegi
Szükséges elemek
kölcsönös célmegállapítás kérdésekkel tisztázni a beteg rezisztenciájának okait tájékozott beleegyezés, lehetőségek (nem csak tájékoztatás) beteg megértés ellenőrzése, mire hogyan használhatja a megszerzett tudást
28
3.1. Alapfeltevések a viselkedésváltozásról Gyakori téma A változás gyakran sok időt vesz igénybe A változás sebessége gyakran különböző A tudás egyedül nem elegendő a változáshoz Gyakoriak a visszaesések
3.1. Motivációs interjú alapelvei Tanácsadás
csak akkor szabad tanácsot adni amikor erre a beteg fogadókész a változási állapotnak megfelelő tanácsadás
Akadályok csökkentése
önbizalom erősítése
Választási lehetőségek biztosítása
a beteg választása akar-e változni, hogyan akar változni
29
3.1. Motivációs interjú alapelvei Jelen viselkedési mód csábításának csökkentése
helyes viselkedés mód pozitívumainak hangsúlyozása
Empátia
az egyéni problémák, helyzetek megértése, és ennek kifejezése
Visszacsatolás
segíteni a betegnek, hogy azonosíthassa jelenlegi viselkedésének kockázatait jelenlegi viselkedésének negatív következményeit
3.1. Elkerülendő csapdák Kérdések/válaszok csapdája Konfrontációs csapda
Igen, de…. ha a betegnek nincs más lehetősége csak ellentmondani, ez be is következik..
Szakértői csapda
csak információt adni, mielőtt a beteg saját maga elmondhatta volna céljait, problémáit… passzív betegszerep
Címkézés
stigmatizálás visszavetheti a motivációt
Túl gyors változtatás csapdája
a beteg még nem felkészült a változásra
Hibáztatás csapdája
30
3.2. Motivációs interjú technikák Nyitott kérdések Figyelmes hallgatás Megerősítés Összegzés Reflekciók
3.2.1. Nyitott kérdések Ha már eljött a gyógyszertárba, valamilyen döntés megszületett! Milyen nehézségei vannak a gyógyszerszedésével kapcsolatban? A legutóbbi gyógyszerkiváltás óta hogyan érzi magát?
31
3.2.2. Figyelmes hallgatás Ha figyelünk a betegre elmondja
milyen problémái vannak, mik segítik, mik hátráltatják a változást
A betegnek
biztonságot nyújt bizalmi kapcsolatot teremt segíti a beteg gondolatainak megfogalmazását
Technikák
Értem amit mond… Igen, ez nagyon fontos… Tudna erről egy kicsit többet is mondani… Példa: „Az igazat megmondva nem igazán szeretem rendszeresen szedni a gyógyszereimet. Szóval nem szereti bevenni a gyógyszereit? Nem, kellemetlen, és nehéz is emlékezni, hogy mit, mikor szedjek?”
3.2.3. Megerősítés Támogatja a beteget a változási folyamatban Fokozza az önbizalmat
„Látom, hogy igazán sokat tett azért, hogy a múlt alkalommal megbeszéltek szerint egészségesebben étkezzen, és többet sportoljon.” „Megértem, hogy a gyógyszerszedés komoly nehézséget jelent Önnek.” „A koleszterinszint eredményei nagyon sokat javultak rövid idő alatt.”
32
3.2.4. Összegzés A figyelmes hallgatás speciális formája
Amit mondott, nagyon fontos, engedje meg, hogy magam számára is összefoglaljam… Igen, amit elmondott ez jelenti az igazi nehézséget, ezen kellene megpróbálnunk változtatni….
3.2.5. Reflekciók „Nem tudok leszokni a dohányzásról. Szinte minden barátom dohányzik.” Egyszerű válasz
„A leszokás elérhetetlen tűnik az Ön számára, mivel túl sok időt tölt azon barátaival akik mind cigarettáznak.”
Felerősített válasz
„Szóval, nem tud leszokni a dohányzásról, mert akkor úgy gondolja, hogy nagyon különbözne a barátaitól.”
„Fekete-fehér” válasz
„Ahogy látom nem tudja elképzelni hogy ne dohányozzon amikor a barátaival van, ugyanakkor aggódik amiatt, hogy a dohányzásnak milyen káros hatásai lehetnek.”
Elterelő válasz
„Kicsit előreszaladtunk. Nem gondolom, hogy most rögtön el kellene dönteni azt, hogy miért nem tud leszokni a dohányzásról. Először beszéljük még át ezt a témát, és majd később visszatérünk erre is.”
33
3.2.6. Motivációs stratégiák Egy átlagos nap áttekintése
Miért nem sikerült, mi volt a probléma?
Visszatekintés
Mi változott azóta mióta beteg?
Jó dolgok és kevésbé jó dolgok Változás állapotainak meghatározása Értékek elemzése
3.2.9. Döntési egyensúly előny
hátrány
változás
változatlanság
34
3.2.9. Változás tervezése-90 napos változási modell Amin változtatni akarok: Amiért változtatni akarok: A változatás lépései a alábbiak lesznek: Ahogy a környezetem segíteni tud: Mi bizonyítja, hogy elértem céljaimat: Amik hátráltatni tudják a változást: Mit teszek ha nem sikerül változtatni:
3.2.9. Változás tervezése-90 napos változási modell Amin változtatni akarok: • rendszeresen szedni a gyógyszereimet Amiért változtatni akarok: • hogy ne kapjak infarktust A változatás lépései a alábbiak lesznek: • minden reggel be kell, hogy vegyem a vérnyomáscsökkentőmet Ahogy a környezetem segíteni tud: • figyelmeztetnek a gyógyszerszedésre Mi bizonyítja, hogy elértem céljaimat: • vérnyomás értékem 140/90 Hgmm alatt lesz Amik hátráltatni tudják a változást: • rohanó életmódom Mit teszek ha nem sikerül változtatni: • további segítséget kérek gyógyszerészemtől
35
3.2.10. A 20 másodperces technika Ahogy látom már több mint 2 hónapja nem járt a gyógyszertárban, hogy gyógyszerit kiváltsa. Ez azt jelentheti, hogy nem szedi a megbeszéltek szerint a gyógyszereit (visszacsatolás). Gyógyszerészeként úgy gondolom, ahhoz, hogy a koleszterin és vércukorszintje normális legyen és a múltkor megbeszélt kockázatokat csökkenteni tudjuk, feltétlenül be kell vennie a gyógyszereit (visszacsatolás, tanácsadás). Persze lehetnek más kevésbé kívánatos megoldások is (választási lehetőségek), és ezek közül végül is Ön dönt (felelősség). Nem egyszerű ezt a mindennapi rohanásban észben tartani (empátia), biztos vagyok benne, hogy mindezeket figyelembe véve jól dönt.(Önbizalom). Mit gondol?
3.3. A változás transzteoretikus modellje Cselekvés elıkészítése
cselekvés
fenntartás
Elhatározás
Elhatározás elıtti állapot
végállapot
visszaesés
36
Változás fázisa
kulcsstratégia
Alkalmazható lépések
Helytelen feltételezések
Elhatározás elıtti állapot
• Felvilágosítás • Tudatosság • Érzelmi elfogadás
• Személyes tájékoztatás, felvilágosítás biztosítása • Régebbi változási próbálkozások elismerése • Alkalmat teremteni a beteg betegségével kapcsolatos érzéseinek kifejezésére
• A beteg megfelelıen tájékozott • A tájékoztatás elegendı a változáshoz • Nem szabad az érzelmi tényezıket figyelmen kívül hagyni, erısebb az informáltságnál
Elhatározás
• A beteg önbizalmának erısítése, hogy képes lesz a kívánt változást véghezvinni
• A változást meggátoló tényezık azonosítása, megbeszélése, elhárítása • Pozitív visszacsatolás a beteg képességeirıl • Tisztázni a döntés elınyeit, hátrányait
• Nem szabad figyelmen kívül hagyni a család, barátok hatását • Nem szabad a beteget az ambivalens érzések miatt kritizálni
Cselekvés elıkészítése
• Cselevési terv megalkotása
• A beteg bátorítása arra, hogy konkrét, elérhetı célokat fogalmazzon meg • Megerısíteni a beteget a már elért eredményekben
• Nem szabad általános változásokat megfogalmazni • Nem szabad a lebecsülni az elért változásokat
Cselekvés
• Viselkedési képességek fejlesztése • Szociális támogatás
• Önfejlesztı anyagok, programok biztosítása
• A csak tájékoztató anyagok, programok ajánlása helytelen
Fenntartás
• Problémamegoldó készség fejlesztése • Szociális, környezeti támogatás biztosítása
• Elısegíteni, hogy a beteg felmérje és megelızze a lehetséges nehézségeket • Elbotlás, visszaesés esetén biztatni, hogy újra kezdje a változási folyamatot • Motivált beteg esetében újabb célok, kihívások megfogalmazása
• Ne feltétezzük, hogy a kezdeti eredmény állandósul • Nem szabad a beteget a botlásokkor, visszaesésekkor hibáztatni
Változás fázisa
kulcsstratégia
Alkalmazható lépések
Helytelen feltételezések
Elhatározás elıtti állapot
• Felvilágosítás • Tudatosság • Érzelmi elfogadás
• Személyes tájékoztatás, felvilágosítás biztosítása • Régebbi változási próbálkozások elismerése • Alkalmat teremteni a beteg betegségével kapcsolatos érzéseinek kifejezésére
• A beteg megfelelıen tájékozott • A tájékoztatás elegendı a változáshoz • Nem szabad az érzelmi tényezıket figyelmen kívül hagyni, erısebb az informáltságnál
Elhatározás
• A beteg önbizalmának erısítése, hogy képes lesz a kívánt változást véghezvinni
• A változást meggátoló tényezık azonosítása, megbeszélése, elhárítása • Pozitív visszacsatolás a beteg képességeirıl • Tisztázni a döntés elınyeit, hátrányait
• Nem szabad figyelmen kívül hagyni a család, barátok hatását • Nem szabad a beteget az ambivalens érzések miatt kritizálni
Cselekvés elıkészítése
• Cselevési terv megalkotása
• A beteg bátorítása arra, hogy konkrét, elérhetı célokat fogalmazzon meg • Megerısíteni a beteget a már elért eredményekben
• Nem szabad általános változásokat megfogalmazni • Nem szabad a lebecsülni az elért változásokat
Cselekvés
• Viselkedési képességek fejlesztése • Szociális támogatás
• Önfejlesztı anyagok, programok biztosítása
• A csak tájékoztató anyagok, programok ajánlása helytelen
Fenntartás
• Problémamegoldó készség fejlesztése • Szociális, környezeti támogatás biztosítása
• Elısegíteni, hogy a beteg felmérje és megelızze a lehetséges nehézségeket • Elbotlás, visszaesés esetén biztatni, hogy újra kezdje a változási folyamatot • Motivált beteg esetében újabb célok, kihívások megfogalmazása
• Ne feltétezzük, hogy a kezdeti eredmény állandósul • Nem szabad a beteget a botlásokkor, visszaesésekkor hibáztatni
37
• a változás lépéseinek meghatározása • időtartamra -Nem veszem be, és nem is gondolom hogy az elkövetkezendő 6 hónapban elkezdem. (elhatározás előtti állapot) - Nem szedem a gyógyszereimet de a következő 6 hónapon belül el szeretném kezdeni. (elhatározás) - Nem szedem a gyógyszereimet, de az elkövetkezendő 1 hónapban elkezdem. (cselekvés előkészítése) -Kevesebb, mint 6 hónapja, rendszeresen szedem a gyógyszereimet. (cselekvés) -Több mint 6 hónapja rendszeresen szedem gyógyszereimet. (fenntartás) • folyamatok - Megítélésem szerint nem probléma, ha nem rendszeresen szedem a gyógyszereimet. (elhatározás előtt) - Vannak problémáim a gyógyszerszedéssel és szeretnék változtatni rajta. (elhatározás) - Szeretnék segítséget kérni, hogy meg tudjam változtatni a gyógyszerszedési szokásaimat. (cselekvés előkészítése) - Igyekszem gyógyszereimet mindig rendszeresen szedni.(cselekvés) - Segítségre van még szükségem ahhoz hogy rendszeresen tudjam szedni a gyógyszereimet. (fenntartás)
3.4.1. Non-adherencia felmérése Morisky beteg-együttmőködést felmérı önértékelési teszt Kérdés
Igen
Nem
Elıfordult valaha, hogy elfelejtette bevenni a gyógyszerét?
1
0
Elıfordult többször, hogy figyelmetlen a volt gyógyszerszedéssel kapcsolatban?
1
0
Ha jobban érzi magát, abba szokta hagyni a gyógyszerszedést?
1
0
Ha rosszabbul érzi magát a gyógyszerszedéstıl, abba szokta hagyni a gyógyszerszedést?
1
0
• kiértékelés - 2 pont mérsékelt adherencia - 3-4 pont alacsony szintű adherencia
38
3.4.1. Non-adherencia felmérése Betegtájékozottság felmérése
Mire szedi ezt a gyógyszert? Hogyan szedi a felírt készítményt? Milyen problémái voltak a gyógyszerszedéssel kapcsolatban?
Szeretném megérteni, hogy milyen fontos Önnek a koleszterinszint csökkentő gyógyszerének szedése. Ha 0-val jelölnénk, hogy teljesen lényegtelen és 10-el, hogy nagyon fontos, milyen pontszámot adna magának? - Miért nem adott kisebb pontszámot? Válasz arra, hogy mik motiválják a beteget.
- Miért nem adott nagyobb pontszámot? Válasz arra, hogy milyen hátráltató tényezők vannak.
3.4.2. Tájékoztatás Szituáció
A gyógyszertárban megmértük a beteg koleszterinszintjét ami magas volt. Vélelmezhetően azért, mert nem szedi előírásszerűen a gyógyszereit.
Tanácsadás elemei
egyértelműen A koleszterinszintje magasabb az ideálisnál. Tudja, hogy a magas koleszterinszint fokozza annak kockázatát, hogy szívinfarktusa legyen.
határozottan Gyógyszerészeként, mindenféleképpen javaslom Önnek, hogy minden nap szedje be előírás szerűen este lefekvés előtt a gyógyszerét, ezzel csökkentve az infarktus kockázatát.
személyesen Tudom, hogy mennyire fontos Önnek az, hogy részt vehessen az unokája esküvőjén, ehhez az egyik legfontosabb dolog amit tehet, hogy rendesen szedi a koleszterinszint csökkentő gyógyszerét.
39
3.4.3. Egyetértés A gyógyszerszedési célok közös meghatározása Milyen célt tűzzünk ki
egyértelmű mérhető gyakorlatias rövid időn belül elérhető
Használható kérdések
Miben lehetne Ön szerint előre lépni a gyógyszerelésében? Mi Ön szerinti legnagyobb kihívás a gyógyszerszedésében? Mit gondol, hogyan tudna Ön ezzel megbirkózni?
A változás indítási dátumának kitűzése
2 hét
Ha a beteg nem ért egyet, gondolkodási idő
4. Folyamat III. Gyógyszerelési problémák feltárása
Interakció mérlegelés
OTC is (házipatika) Klinikai relevancia (súlyosság, volt-e terápiás váltás)
Párhuzamos gyógyszerfelírás Mérlegelés
hosszabb ideje szedi korábbi alkalmazás során panasz
Mellékhatás vizsgálata mérlegelés
okoz-e egészségkárosodást, meghiúsítja-e, csökkenti-e a klinikai hatást, kockázata a beteg non-adherenciának
Betegegyüttműködés vizsgálata Kérdés Szándékos – nem szándékos non-adherencia
Betegtájékoztatás Szakmai tartalom
Első, ismétlő gyógyszerkiváltás Adagolás módosítás Több betegnek Nem magának váltja ki
„Kérdezze meg gyógyszerészét”
Medikártya
További lépések (retaxa, reklamáció, vénytárolás stb.)
40
4.1. Gyógyszerelési probléma felmérése Szükséges-e az adott gyógyszer szedése?
nem
GYP2
igen Eredményes-e a szedett gyógyszer?
nem
igen
Dózis probléma igen
nem
GYP3
GYP4 Biztonságos-e az adott gyógyszer szedése?
nem
igen Van-e olyan Eü. probléma, amelyre indokolt lenne gyógyszert szedni? nincs
Dózis probléma igen
nem
GYP5
GYP6 igen
GYP1
Vége a gyógyszerelési probléma vizsgálatnak
4.1.1. Gyógyszerelési probléma felmérése Szükségesség GYP1
Gyógyszeresen nem kezelt egészségügyi probléma. A betegnek van olyan betegsége, melyre szükséges lenne, de nem kap gyógyszeres kezelést.
GYP2
Indokolatlan gyógyszerszedés okozta egészségügyi probléma. A beteg olyan egészségügyi problémától szenved, amely egy olyan gyógyszer szedésének következménye, melyre nincs szükség a terápiában. Eredményesség
GYP3
Minıségi eredménytelenség. Az adott gyógyszeres kezeléssel a beteg nem éri el a célértékeket, a gyógyszer elégséges hatásának, vagy alkalmazásának hiányosságai miatt.
GYP4
Mennyiségi eredménytelenség. Az adott gyógyszeres kezeléssel a beteg nem éri el a célértéket, mely a dozírozási problémákra vezethetı vissza Biztonságosság
GYP5
Minıségi biztonságossági probléma. Gyógyszer okozta egészségügyi probléma
GYP6
Mennyiségi biztonságossági probléma. Gyógyszer dózisa okozta egészségügyi probléma 7. táblázat: Gyógyszerelési problémák
41
4.1.2. Gyógyszerelési probléma oka Gyógyszerelési probléma
Gyógyszerelési probléma feltételezett oka
GYP1
Gyógyszerkiválasztás (Szükséges gyógyszer hiánya)
GYP2
Indokolatlanul alkalmazott készítmény Hatástani csoporton belüli duplikáció
GYP3
Gyógyszerkiválasztás Non-adherencia
GYP4
Dozírozás (adag, gyógyszerforma)
GYP5
Interakció
GYP6
Dozírozás (adag, gyógyszerforma)
Mellékhatás Egyéb: 8. táblázat: Gyógyszerelési probléma oka
4.1.3. Gyógyszerelési probléma megoldási javaslatok Dozírozás változtatásának javaslata
Hatáserősség változtatása Dozírozás (adagolás, gyógyszerforma) változtatása
Gyógyszerelés változtatásának javaslata
Új gyógyszer szedése Gyógyszer elhagyása Gyógyszer helyettesítés (nem generikus helyettesítés)
Betegoktatás
Szándékos non-adherencia csökkentés Nem szándékos non-adherencia csökkentése Nem gyógyszereléssel összefüggő életmód-tanácsadás
A gyógyszerész a megfogalmazott gyógyszerterápiás terv megvalósítására az alábbi kommunikációs csatornákat használhatja:
Beteggel történt szóbeli egyeztetés Beteggel történt egyeztetés, írásos dokumentum kiadása Orvossal történt szóbeli egyeztetés Orvos írásbeli tájékoztatása
42
