Neveléstörténet
5. témakör:
A középkori nevelés
Háttéranyag
Venczel Ildikó: Aquinoi Tamás tanítása az Úr Imádságáról
Tartalom:
1. Bevezetés.............................................................................................................................1 2. Aquinói Tamás életrajza......................................................................................................1 3. Tanítása az úr imádságáról..................................................................................................2 3.1. Alapvető tézisek.....................................................................................................3 3.2. A „Mi Atyánk” kifejtése.........................................................................................4 4. Tanítása tartalmának vizsgálata...........................................................................................6 4.1. A valódi tartalom....................................................................................................7 4.2. A tanítások összevetése..........................................................................................8
1. Bevezetés A „Mi Atyánk” minden hivő keresztény ajkáról szinte naponként felhangzó imádság. Már magában ez az imádság tanít – tartalmában, mondanivalójának módjában példa. Példa elkövetkezendő imáinkra, melyet saját szavainkkal mondunk – tömörségében, világos közérthetőségében. Tartalmában tanító erejű – mindent magába foglal, amire az embernek igazán szüksége van, és az igaz, maradandó, örök dolgokra irányítja a figyelmet. Elnevezése az Úr imádsága – maga Krisztus tanította először az ún. Hegyibeszédben és később megismételte az apostolainak. Ez az ima éppen az előzőekből felsoroltan nézve is tökéletes, hiszen Jézus, a nagy tanító életében, jellemében, tanításaiban mindig tökéletes volt. Vajon mi, utókor – akár a múltban, akár a jelenben – tudjuk-e a tökéletest legalább jól továbbadni? Ezért is – foglalkoztatott ez a téma.
2. Aquinói Tamás életrajza 1225-ben született Roccaseccában, az Aquinoi grófok családjából. Ötéves korában Montecassinoba került nevelésre. Tudományos képzését a nápolyi domonkosoknál kapta. 1244-ben Párizsba került. 1245 és 52 között Kölnben tanult Nagy Szent Albert iskolájában. 1256-ban a hittudományok magisztere lett. Egy évre rá Szent Bonaventurával együtt kezdte előadásait Párizsban. 1259-ben Itáliába ment, 1261 és 64 között IV. Orbán pápa udvarában élt Orvietoban. 1265ben a római dominikánus főiskola igazgatója lett. 1269-ben újra Párizsba került, majd 1272-ben ismét Nápolyba küldték. A II. Lyoni zsinatra utazva, a Fossanova-i apátságban halt meg 1274. március 7-én. Holttestét 1369. január 28-án átvitték Toulouse-ba.
3. Tanítása az Úr imádságáról Aquinói Tamásról és tanításairól mielőtt bármely szót leírnánk, ne felejtsük el, mely korban élt ő. A „sötét” középkor az isten igéje szempontjából – annak terjedését, igazságának megjelenését tekintve – igazán sötét volt. De nem megyek a dolgok elébe, mindent csak sorjában.
1
Neveléstörténet
5. témakör:
A középkori nevelés
Háttéranyag
3.1. Alapvető tézisek
Mielőtt bármit is tanítana, lefekteti alapvető téziseit az imádságról. Szerinte az Úr imádsága a legkiválóbb és a három jó előidézője. Megvan az öt kiválóság, mellyel az imának rendelkeznie kell: § § § §
§
bizakodó, helyes, rendezett, áhítatos, alázatos.
1. Bizakodó, hogy hittel járuljunk az Isten kegyelmének trónusához. Mindez már abban megvalósul, hogy alkotója a legbölcsebb kérelmező, akiben a bölcsesség kincseinek teljes tárháza található. Továbbá azért is bizakodó, mert ettől az imától sohasem távoznak el gyümölcs nélkül, melyen a léleknek gyümölcsére tesz utalást.
2. Helyes ez az imádság, mert arra tanít bennünket, hogy azokat kérjük Istentől, amik neki megfelelnek. Tudni, hogy mit kérjünk a legnehezebb, tudni, hogy kívánnak mit helyes, igen nagy bölcsesség szükséges ehhez. Továbbá helyességét még az is adja, megengedett módon, jól, helyesen kérjük, amit kérünk.
3. Rendezett Az imádság minden esetben a kívánságnak a tolmácsolója. Ez a rend pedig, hogy a lelkieket a testiek elé helyezzük, a mennyeit a földi elé. Így van elrendezve az úr imádsága is, az első része a lelkiekről szól, a továbbiak pedig a testiekről, de mondhatnánk inkább – először az Istenről, utána az emberről.
4. Áhítatos Az áhítat mértéke teszi az imádság áldozatát elfogadottá Isten előtt. Az áhitatossága pedig mélységében rejlik. Az imádkozó imádkozásának lelki mélységében és a tartalom mélységében. Utal rá, hogy az áhítatossága az imának gyakran bőbeszédűsége miatt is elsikkad, kerülni kell tehát a fölösleges bőbeszédűséget. Az áhítat a szeretetből fakad, az Úr és felebarátaink szeretetéből, amelynek mindegyike megmutatkozik ebben az imában.
5. Alázatos Az igazi alázat, ha valaki semmit sem maga erejéből valónak, hanem mindent az Úr erejétől remél, amit el akar érni. Alázatos legyen tehát az ima tartalma, hagyatkozva az Istenre, és az imádkozó lelke.
Az imádság által előidézett három jó, pedig a következő: § § §
hatékony és hasznos a rossz ellen hatékony és alkalmas minden kívánság elnyerésére házanépévé tesz
− Hatékony és hasznos a rossz ellen, orvosság a léleknek. Megszabadít a bűnbeeséstől való félelemtől, a búbánattól, a szomorúságtól, az üldözéstől és az ellenségtől.
− Hatékony és alkalmas minden kívánság elnyerésére, melyet az imában alázatos lélekkel az Úr elé tárunk. Ha valami nem talál meghallgatásra, azért van, mert nem elég állhatatosan kérjük, vagy nem azt kérjük, ami leginkább előkészít bennünket az üdvösségre.
− Hasznos, mert házanépévé tesz az Úrnak, hiszen testvérek vagyunk a Krisztusban. Mivel tartoznak tehát az Istennek?
2
Neveléstörténet
5. témakör:
A középkori nevelés
Háttéranyag
Négy dologgal, melyek: § § § §
tisztelet, követés, engedelmesség, türelem.
− Tisztelettel tartozunk Neki és ez három részből áll: először is dicséretéből melynek szájjal és szívvel is kell történnie. Második része a test tisztasága, hiszen testünk Isten temploma. Harmadrészt méltányos ítéletben felebarátainkkal szemben.
− Követni tartozunk az Urat, ami három úton valósul meg: szeretetben, aminek a szívben kell megjelennie; irgalmasságban a szeretetnek ugyanis együtt kell járnia az irgalmassággal, s ez nyilvánul meg cselekedeteiben; tökéletességben, merthogy az előző kettő tökéletességre viszi a lelket.
− Engedelmesség mellyel Istennek tartozunk, mégpedig három dolog miatt. Először is, mert Ő az Úr, másodszor a példa miatt melyet Krisztus adott elénk, ki engedelmesen követte Atyja akaratát, harmadszor a haszon kedvéért.
− Türelemmel tartozunk a fenyítésben.
3.2.
A „Mi Atyánk” kifejtése
Tanításában Aquinói Tamás részeire bontja az imádságot, én is ezt a rendszert fogom követni. Miatyánk Egybe írja, nem úgy, mint a Károli-fordításban ránk maradt. Szerinte ennek tanítása az, hogy felebarátainknak két dologgal tartozunk. Mivel Krisztusban testvéreink, ezért szeretnünk kell őket, továbbá tisztelettel mivel Isten gyermekei. Ki a mennyekben vagy Ezzel hatalma nagyságát tanítja velünk, és úgy hogy életünk az égiek utánzása kell, hogy legyen, amint a fiú köteles utánozni az apját. Az égieket kell szemlélnünk, mivel így gyakrabban irányulnak oda gondolataink, ahol az Atya van, és amiket szeretnek. Vonatkozhat ez a meghallgató készségére, mivel közel van hozzánk. Értsük úgy, hogy a szentekben, akikben Isten lakik. Bennük először hit által, továbbá a szeretet, végül pedig a parancsok megtartása által. Isten világosan látja, amit a magasból szemlél, égi hatalma örökké szilárd. Ezzel a kéréssel megkapjuk az Imádandóban való bizalmat - a hatalom, - a rokonság, - a kérés illendősége szempontjából. Szenteltessék meg a te neved Mellyel azt kérjük, hogy szíve bennünk megnyilvánuljon és kifejeződjön. Isten neve pedig csodálatos, mert teremtményeiben is csodás dolgokat művel. Szeretetre méltó, mert az üdvösséget – és annak adóját – mindenkinek szeretnie kell. Továbbá, tiszteletre méltó is, mert a Jézus nevére minden térd meghajol. Az égieké – az angyalokra és az üdvözültekre vonatkozik, a dicsőség elnyerésének vágyából vagy a kerülendő büntetéstől való félelemből. Kimondhatatlan, hisz a Róla való beszédnél minden nyelv elgyengül. Magyarázzák:
Kőnek
– Erre a kősziklára építem egyházamat (Krisztus)
Tűznek
– amit a tűz megtisztít, úgy tisztítja meg Isten a bűnösök szívét
Fénynek
– a fény megvilágítja a sötétséget, Isten neve pedig megvilágítja az értelem, az ész sötétségét.
3
Neveléstörténet
5. témakör:
A középkori nevelés
Háttéranyag
Jöjjön el a te országod Az előzőekben foglalt kérés az áhítat érzését adja lelkünkbe, s ennek ajándéka a szeretet és az odaadás az Atya és minden nyomorúságban lévő ember iránt. Mivel Isten a mi atyánk, nyilvánvaló, hogy nemcsak tisztelni és félni tartoznak őt, hanem rendelkeznünk kell az iránta való szeretet és jámborság érzésével. Ez késztet minket arra, hogy azt kérjük, jöjjön el az Isten országa. Felteszi a kérdést, ha Isten országa mindig létezett, miért kell, hogy eljöjjön? Többféle módon részletezi, most csak lényegét emelném ki. Egyrészt, hogy ellenségeit lába alá vesse; hogy az igazak megtérjenek, a bűnösök pedig elnyerjék méltó büntetésüket; könyörgünk benne, hogy részesei legyünk a mennyei birodalomnak, a paradicsom dicsőségének; a legtökéletesebb szabadság miatt, amely majd ott vár minket; a csodálatos bőség miatt; hogy a bűn el ne uralkodjék bennünk, hanem Isten legyen az Úr. Végül, pedig lemondunk önként ezzel a kéréssel a világi dolgokról, aggodalom, bánat nélkül. Legyen meg a te akaratod, miként a mennyben, úgy a földön is Az embert a helyes életre a Szentlélek tanítja meg, mégpedig úgy, hogy tudománya által saját akaratunkat, hanem Isten akaratát tegyük. Akkor helyes ugyanis az ember szíve, ha összhangban van az Isten akaratával, aki pedig három dolgot akar velünk kapcsolatban -
nyerjük el az örök életet,
-
tartsuk meg parancsait,
-
a szakadatlan test lélek harcból a lélek kerüljön ki győztesen.
Szétválasztja: mennyben – lelkünkben
és
földön – testünkben
Ennek megvalósulása vezet a sírás boldogságához. A síró embernek vigasztalást ígér az Úr három értelemben
1. Ezzel az örök életet kívánjuk, s így eljutunk a síráshoz. A Szenteknek e kérése oly heves, hogy emiatt kívánják a halált. 2.
Azok, akik megőrzik a parancsokat, állandó gyászban vannak.
3. A test és lélek szüntelen harcából sírás következik. Ugyanis ami a léleknek kellemes, a testnek nem biztos. Mindennapi kenyerünket Add meg nekünk ma Megesik az emberrel, hogy tudása és bölcsessége gyarapodtával aggódóvá válik, ezért szükséges számára a szív erőssége, hogy ne csüggedjen a szükségben. Az erősség a Szentlélektől van, s azért kapjuk, hogy az ember szíve ne aggódjon, hanem erősen higgye, hogy mindazt, ami számára szükséges megadja neki Isten. Ezt kérjük az imának ebben a sorában. Az eddigiekben csak mennyei dolgokat kértünk. Itt – is - megmutatja Isten, hogy a földi dolgokról is gondoskodik a számunkra. Megint bennünket a szerző, hogy kerüljük el azt az öt bűnt, amelyek elő szoktak fordulni a földi dolgok kívánásánál.
1. Az ember szertelen vággyal kéri azt, ami állapotát és helyzetét felülmúlja. Ennek a bűnnek az elkerülése érdekében tanította, hogy kenyeret kérjünk – a jelen élethez szükségeset, mindenkinek körülményei szerint. 2.
A földi javak megszerzésében másokat zaklatnak, becsapnak. Ilyenek a tolvaj bűnöző egyedek, akik nem a saját kenyerüket eszik, hanem másét.
3. A fölösleges nyugtalanság, ami azokra vonatkozik, amely azokra figyelmeztet, akik soha nincsenek megelégedve azzal, amit kapnak, mindig többet akarnak.
4
Neveléstörténet 4.
5. témakör:
A középkori nevelés
Háttéranyag
A mértéktelen falánkság – vannak olyanok, akik annyit akarnak enni egy nap, amennyi életük hátralévő idejére is elég lenne. Ez ellen int a szerző, s arra int, hogy a vágyat mindig a szükséglethez kell hozzámérni.
5. A hálátlanság, ami akkor fordul elő, ha valaki gazdagsága miatt gőgössé lesz, s nem ismeri el, hogy minden amilye van, Istentől van. Intés fogalmazódik meg ebben, hogy gazdagságunk nehogy szellemi és földi kárt okozzon, és ezért kérnünk kell, hogy gazdagságunk hasznos gazdagság legyen. Javára váljék magunknak és embertársainknak. Másik bűnünk, hogy aggodalmaskodunk. A fölösleges aggodalom ellen Máté evangéliumában is int minket Jézus, de a mindennapiból a mai „adag” is azt világítja meg, hogy ma adassék meg számunkra, ami szükségünk a jelenben van. Továbbiak során arról a két „másféle” kenyérről értekezik a szerző, amelyet szentségi kenyérnek és az Isten igéjének kenyér kifejezése jelent. A szentségi kenyeret – ostyát – melyet mindennap elfogyaszt a templomban, ezt Krisztus testeként éli meg, amint az János evangéliumában is írva van. Az élő kenyér az Isten igéje. „Mert meg van írva, nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely az Isten szájából származik.” – Máté evangéliuma alapján. A mindennapi kenyerünk ebből következésképp a mindennapi ige, s ez boldogságot ad, ez az igazság éhezése. Bocsásd meg a mi vétkeinket, Miképpen mi is megbocsátunk Az ellenünk vétkezőknek A bűnös embert a Szentlélek tanítja, hogy így könyörögjenek és esedezzenek. Istennek adósai vagyunk mindazzal, amit jogából elveszünk. Istennek pedig joga, hogy megtegyük akaratát, elébe helyezve a mi akaratunknak. Bűnünk az, amikor saját akaratunkat előbbre helyezzük Isten akaratánál, tehát tartozunk az Úrnak. Mi pedig, adósok, ezért kérjük, hogy bocsássa meg vétkeinket. Ez a kérés három részre bontható: Tudnunk kell, hogy az embernek életében két feltétlen szükséges dolog van. Az egyik, hogy mindig félelemben és alázatosságban éljen. Ugyanis az ember önmaga erejéből nem képes ellenállni a bűnöknek. Ebben mind felismerjük, hogy bűnös, adós emberek vagyunk. A másik, hogy mindig reményben éljen. Bűnös voltunk ellenére nem kell kétségbe esnünk, hogy ez újabb bűnökhöz vezessen minket, hanem nagyon hasznos mindig reménykedni, mivel az ember bármilyen bűnös remélnie kell, hogy Isten, ha tökéletes töredelmet tart és megtér, megbocsát neki. Ez a remény erősödik meg, mikor e sorokat imádkozzuk. Imánk akkor teljesülhet, mikor a lelkünkben lévő bűnbánat a gyónás szándékába torkollik. Tudniillik a bűnnek két mozzanata van: a vétek és a büntetés. A vétek nyer bocsánatot, ha megvalljuk bűnünket töredelmes lélekkel a gyónásban. Kifejti a tanításában, hogy a pap személye feltétlenül fontos, hisz a gyónásban a pap feloldoz a kulcsnak az erejével, melynek alá van vetve a gyónó a gyónás során. Ezért, amikor valaki gyón, elengednek neki vétkéből valamennyit, majd ezt újra és újra megteszi, míg bocsánatot nem nyer teljes egészében, és elfelejtik neki bűnét. Az apostolok utódainak – a katolikus főpapság – más mód is adatott a bűnök megváltatására a bűnössel, és ez a búcsúk kiváltsága, amely csak a kegyelemben lévőkben érvényesül. Ezt a pápa teheti, adhatja meg és azok, akiknek megengedi. Ők szükségszerűen szétoszthatják a bűnösök között. Szükséges részünkről, hogy megbocsássunk az ellenünk vétő felebarátnak. Különben Isten sem bocsát meg nekünk. Szükséges, hogy ne csak szájjal, hanem szívvel bocsássunk meg. De mi van akkor, ha valaki nem akar megbocsátani, és mégis imádkozza ezt a sort? Akkor az hazudik? Nem. Mégpedig szerzőnk szerint azért nem, mert „mi”, tehát többes szám első személyben imádkozik, így nem csak a maga, hanem az egyház nevében imádkozik, az egyház pedig nem álnokosodik.(?) A megbocsátásnak két módja van. Az egyik a tökéleteseké, amikor a sértő megkeresi a sértettet. A másik mindenkié, mert erre mindenki kötelezve van. Annak, aki kéri, meg kell bocsátani. Ne vigy minket a kísértésbe
5
Neveléstörténet
5. témakör:
A középkori nevelés
Háttéranyag
Azt kérjük, hogy képesek legyünk elkerülni a bűnt, ne kerüljünk kísértésbe, amely által bűnbe esünk. Vizsgáljuk meg, mi a kísértés. Kísérteni annyi, mint próbára tenni és megvizsgálni. A próbatételben két dolgot tehet az ember, egyrészt, hogy helyesen cselekedjen, másrészt őrizkedjék a bűntől. A helyes cselekvést illetően mérlegre kerül az ember abból a szempontból, hogy készségesnek találtatik-e a jóra. Akkor nagy az erénye az embernek, ha készséges a jóra. Így teszi próbára Isten az embert, hogy mindenki megláthassa, megismerje, és mindenkinek például szolgáljon. Így kísértette meg Isten Jóbot, Ábrahámot. Isten azért bocsát gyötrelmet az igazra, hogy miközben türelemmel viseli, kitűnjék erényessége, és ebben még inkább gyarapodjék. Így kísért Isten, felszólítva a jóra. Az ember mérlegre kerül még a rosszra való csábítás tekintetében. Ha jól ellenáll és nem egyezik bele, nagy az ember erénye, ha enged a kísértésnek, az emberi erény megsemmisül. Ilyen módon senkit sem kísért Isten, de megkísérti az embert saját teste, az ördög, és a világ. A test kísértése kétféleképpen. A test mindig saját gyönyörét keresi, amelyekben gyakran bűn húzódik meg. Aki ugyanis a testi gyönyöröknél időzik, elhanyagolja a lelkieket. Továbbá a jótól visszatartva kísért a test. A test nehezékként akadályozza a lelket, ugyanis a lélek lényegénél fogva mindig a lelki javakban gyönyörködik. Testünk, mint házi ellenség van jelen gondolkodásában. Legerősebben az ördög kísért. A kísértéskor nagyon ravasznak mutatkozik, ugyanis megvizsgálja gyönge pontunkat majd két dolgot tesz. Látszólag jó színben mutat be valamit, ezáltal mindjárt kezdetben elfordítja az embert valamelyest eredeti szándékától, ezután könnyebben rábírja bűnre. Miután rábírta megkötözi, hogy ne tudjon a bűnből felkelni. Elámít, és az elámítottat leláncolja a bűnben. A világ kétféleképpen kísért. Egyrészt a földi dolgok mértéktelen és rendezetlen kívánása által, másodszor az üldözök és zsarnokok által történő megfélemlítéssel. Az ember hogyan szabadulhat meg? – teszi fel végül a kérdést. Felhívja a figyelmet arra, hogy Krisztus világosan megmondta az őt követőknek, hogy ezen a világon őket nyomorúság várja, és ez így van a kísértéssekkel is. Szerinte a kísértés emberi, a beleegyezés sátáni dolog. Úgy mondja, Istenről megengedőleg mondjuk, hogy rosszra visz, tudniillik a sok bűn miatt megvonja az embertől a kegyelmét, és ezáltal az ember bűnbe esik. Úgy vezeti az embert a szeretet szenvedélye által, hogy ne vitessék kísértésbe, mivel akármilyen szeretet, ha mégoly kicsi is képes ellenállni a bűnnek.
De szabadíts meg minket a gonosztól Ámen Mentsen meg bennünket az Isten e világ minden szerencsétlenségeitől és minden gyötrelmétől. Mindezekből négyféle módon szabadít meg minket az Úr – tanítja Aquinói Tamás. Először: Ne szakadjon ránk a gyötrelem. De ez ritkán van. Mikor megengedi valakinek, hogy ne gyötörje a rossz, akkor gyöngének ismeri meg, aki nem képes ellenállni. Másodszor: megszabadít, a gyötrelemben vigasztalást nyújt. Ha Isten nem nyújtana vigasztalást, az ember nem lenne képes szenvedni. Harmadszor: a meggyötörtekkel olyan sok jót tesz, hogy elfelejtik a rosszakat. Így nem kell félni a gyötrelmektől és szenvedésektől, mivel könnyen elviseljük mind a vigasztalás, mind pedig a rövidség miatt. Negyedszer: a kísértés és a szenvedés jóra fordul. A szenvedések koronául szolgálnak, ezért van, hogy dicsekszenek a szenvedésekkel. Isten megszabadítja az embert a szenvedésektől, jóra fordítja azokat, s ez a legnagyobb bölcsesség jele. A bölcs feladata a rosszat jóra fordítani, és ez történik a türelem által, amelyet a szorongásokban tanúsítunk. A többi erényünk a jó dolgoknak veszi hasznát, míg a türelem a rossznak, ezért csak a szerencsétlenségben szükséges. A Szentlélek a bölcsesség adományán keresztül idézi elő bennünk, hogy kérjük, ezáltal eljutunk a béke által szabályozott boldogsághoz, s a türelem révén békét nyerünk jó és mostoha időben egyaránt.
6
Neveléstörténet
5. témakör:
A középkori nevelés
Háttéranyag
Summázattában így foglalja össze eddig bővebben kifejtett tanait.Az Úr imádságában benne van minden, amit kívánunk, és minden, amitől menekülünk.
-
Szenteltessék meg a te neved, – Isten dicsőségét kérjük
-
Jöjjön el a te országod, – Hogy eljussunk az örök életre
-
Legyen meg a te akaratod, – tegyük meg Isten akaratát és az igazságot
-
Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma, – meglegyen minden, ami az élethez szükséges
-
Bocsásd meg a mi vétkeinket, – az örök élet elnyerésért, amit leront a bűn, s bűn által elvész
-
Ne vigy minket a kísértésbe, – az igazságos és jó cselekedeteket lerontja a kísértés, megakadályoz bennünket a jótéteményben
-
De szabadíts meg a rossztól. – a jó és szükséges javak, s ezt rontják le a szerencsétlenségek és gyötrelmek. Ennek elhárítására kérjük.
-
Ámen
4. Tanítása tartalmának vizsgálata Mielőtt az elemzésbe belekezdenék papírra kell vetnem felháborodásomat tanításának tartalmát és módját illetőleg is. Tartalmában hamis téziseket tartalmaz, olyan igehelyekkel alátámasztva, melyeket visszakeresvén nem találtam meg a Bibliában. Tudván, hogy mely korban élt, s hogy mi módon ez sem menti fel vétke alól. A Biblia szavaival – melyre oly sokszor hivatkozik „Ne legyetek sokan tanítók tudván, hogy a legszigorúbb ítélet alá vonatnak.” (Jakab 3.1) Tanításának módja elképesztő. Általános képlet: témafelvetés, ködösítés, konklúzió. Tudom, hogy szavai egyszerű emberhez nem szóltak, de még mint hívő kereszténynek sem volt érhető belegabalyító okfejtése, mellyel nem feltárt, hanem elzárt nyilvánvaló igazságokat. Már csak egy apró kérdés, így poszthumusz: Miért gondolta, hogy Krisztus – akinek élete, tanításai a tiszta egyszerűséget, világos példaértékű gondolatokat tükrözték, imájában ily bonyolult, érthetetlen, oda nem tartozó hamisságokat rejtett volna el? …
7
Neveléstörténet
5. témakör:
A középkori nevelés
Háttéranyag
4.1. A valódi tartalom
Miatyánk – Mi Atyánk Nem nyelvészkedni akarok ezekben a sorokban. Egyben, eldarálva semmitmondó. Külön és hangsúlyban is kiemelve jelentéstartalommal telik meg. Örömmel ismerjük el és tiszteljük. Alkotónk, Atyánk. Ki a mennyekben vagy Az Atya, akire Krisztus szavai szerint – is – fel kell tekintenünk, székhelye szerint az égben van, és amit aka,r megcselekszi. Szenteltessék meg a te neved Isten nevének megszentelése magában foglalja, hogy róla kimondott minden egyes szavunk a legtiszteletteljesebb legyen. Ebben a világban általam, az imádkozó által – is – menjen ez végbe. Kétféle módon lehet: külső és belső jelekkel. Külső jelek: életünk változásai, életünkben Isten szentségének hordozása. Belső jelek: lelki tartalmak, melyek belső „lakóvá” avatják az Urat, s ezáltal tudjuk a külső jeleket megmutatni. Jöjjön el a te országod Isten országa nemcsak külső, hanem belső megvalósulás is. A külső megvalósulás az a tény lesz, amikor Krisztus újra eljövetelekor elérkezik országa és felállítja királyságát, átveszi uralmát. A Hegyibeszédben feltárja annak szépségét, titkait, törvényeit. A belső megvalósulás az a tény, hogy „Isten országa tibennetek jön el” – országa ott van, ahol elismerik uralmát, feltétel nélkül követik parancsait, egész erkölcsi magatartással megvalósulásán fáradoznak. Ez a szívben van, ahol a személyes döntések megszületnek, ahol kegyelme láthatatlanul munkálkodik. Legyen meg a te akaratod Mint a mennyben úgy a földön is Isten akarata és annak teljesülése mindenkire érvényes, két szilárd támpontban adatott számunkra kifejeződésre: a Törvény és az Evangélium. Az ember életében akkor kezdődhet el megvalósulása, ha feltétel nélkül ki tudja ezt mondani, és hiszi is, amit mond. A mennyben – példaként van előttünk, ott minden teremtmény Isten akaratán munkálkodik. A földön is – de jó lenne!! A mindennapi kenyerünket Add meg nekünk ma Könyörgésünk a mindennapi kenyérért nemcsak a testi táplálékot foglalja magában, hanem a lelki táplálékot is. Testi táplálékot: a mindennapi kenyér, a mindennapi betevő falat. Nem több nem kevesebb. Nemcsak kenyér, étel a jelentése, hanem fizikai szükségleteink megelégítését jelenti. Lelki táplálék: az ige, Jézus, aki maga az élő kenyér. Ezzel Szentlelket és az élő kenyér magunkhoz vételét jelenti, gyarapodva ezzel tudásban, bölcsességben. És bocsásd meg a mi vétkeinket Miképpen mi is megbocsátunk Az ellenünk vétkezőknek A bűnbocsánatot egyedül Krisztustól nyerhetjük el, ember azt meg nem adhatja. Ő szeretetével vezet minket az úton, és csupán annyit kér, mi is megbocsássunk az ellenünk vétkezőknek. Nem könnyű, ám ne várjunk el bocsánatot sem Istentől, sem embertől, ha mi magunk nem vagyunk képesek a megbocsátásra. És ne vigy minket kísértésbe
8
Neveléstörténet
5. témakör:
A középkori nevelés
Háttéranyag
A bűnre való csábítás a kísértés, ami egyedül a gonosztól ered. Isten megengedi csupán, hogy viszontagságok érjenek, hogy akadályokba ütközzünk. Beszélhetünk külső és belső kísértésekről. A külső kísértés az élet anyagi oldala a belső a lelki életre vonatkozik. A belső kísértés az ember hatalomvágyában, karrier vágyában. Irigységében jelentkezik és végzi el romboló hatását. A kettő – külső és belső – összefonódása a legnehezebb kísértések közé tartozik. Isten mindig csak annyira engedi meg a kísértést, hogy mértéke ne legyen nagyobb egyéni tűrőképességünk mértékénél. De szabadíts meg a gonosztól Ez az ima utolsó kérése. A gonosz maga a sátán. A gonosz kezében maradni annyi, mint elveszettnek lenni. Isten megengedi, hogy megtapasztaljuk a világban élő gonosz fullánkját azért, hogy szabad akaratunkkal dönteni tudjunk Isten terve, vagy a gonosz között. A gonosz mindig valamilyen kívánatos dologban jelenik meg, ami önmagában jó is lehetne, de ütközik Isten akaratával. Gonosz, gonoszság, amelyet külső szándékok bennünk is szíthatnak az emberekben, az állatokban, a minket körülvevő világ minden lényében benne tud lenni. Szabadíts meg a gonosztól – egy fohász. Azt is jelenti, hogy a fent említett gonosztól megszabaduljunk, mint külsőleg fenyegető ténytől de azt is, hogy a bennünk lévő gonoszságot felismerjük és küzdjünk ellene. Mert tiéd az ország és a hatalom És a dicsőség mindörökké Az ima az Atyához fordulással kezdődik, és azzal is végződik. Arra a tényre tanít meg, amit a szív és az akarat szabadságából ismerhet fel az ember. Nemcsak a földi országokat kell érteni rajta, hanem mint előbb említettem is Isten országát, ami mibennünk jön el. Én, keresztény ember Isten országának birtokosa, hordozója, lakója vagyok. Ez az ország bennem, általam már itt a földön itt van. Ez az ország az Övé. A hatalom – ha teljes szívvel – lélekkel ki tudom mondani és megélni, hogy legyen meg a Te akaratod, akkor Isten rám is kiterjeszti hatalmát, ami kizárólagosan az Övé. A dicsőség – „mindenért a dicsőség pedig legyen Istené” ahogy az Írás mondja. Ámen – úgy legyen!
4.2. A tanítások összevetése Tanítónak lenni úgy a mai, mint a középkori időkben hatalmas felelősség! Minden szavunk hihetetlen erővel hat a hallgatóra, legyen az bármely korú tanulni vágyó ember. Hamis tanokat megtanítani, oda nem tartozó dolgokat belemagyarázni pedig rémes következményekkel jár. Az utóbb leírt imaelemzés E. G. White tollából való. Nyilvánvaló a kettő közötti különbség! Aquinói Tamás írása terjengős, gondolatmenete olyan vonalon mozog, melyet nagyon nehéz követni. Először amiatt veszítettem el a fonalat amiket leírt, utána pedig amiatt, amilyen módon azokat papírra vetette. Nagyon sok oda nem tartozó dolgot hoz be egy-egy részegységhez, ezzel megkavarja az olvasót. Állandóan az oda beszúrt új és újabb részleteket alpontokra bontja, ezzel még nagyobb káoszt idézve elő. A belső tartalomban rengeteg hitbeli tévedés van. Ezeket röviden szeretném helyreigazítani a magam szerény tudása alapján. 1.A „Mi Atyánk” megszólítás két szóban írandó. Mi – ez esetben többes szám első személyben mintegy birtoklást jelöl. A mienk, mindenkié, ki magáénak elfogadja, magáénak vallja. Atyánk – akit megszólítunk.
9
Neveléstörténet
5. témakör:
A középkori nevelés
Háttéranyag
2.Sem életünkben, sem bármely tevékenységünkben nem tudjuk utánozni az égieket. Az indok roppant egyszerű: nem tudjuk milyen az, nem tudjuk milyenek. Az ember csak azt tudja utánozni, amire mintát kap, példát lát. 3.A szentek – itt nyilvánvalóan a katolikus egyház szentjeire gondol, akik nem a Biblia és annak tanítása alapján szentek, hanem az egyházi dogmák és kritériumok alapján. Erről pedig tudjuk, hogy ember alkotta szabályok sora, ehhez Istennek semmi köze. Ebből következik, hogy az általuk avatott szentekhez sem igazán van köze. Ezzel nem elvitatni akarom azoknak a valamikor élt embereknek az érdemeit, pusztán a tényt szerettem volna tisztázni. 4.Végül pedig a katolikus szómagyarázatot tegyük félre, és nézzük meg, mit jelent az, hogy szent? Elkülönült. 5.Amikor a Krisztus kőként való magyarázatát adja nagy igazságot ír le, amivel a pápaság rendszerének általános „indoklását” dönti meg. Ugyanis: szerintük, Krisztus Péterre bízta egyházának megalapítását, de mikor azt mondja, „erre a kősziklára építem fel az egyházam” nem Péter nevének jelentésére gondol, hanem saját magára. Ezzel magyarázták, hogy miért tekintik Pétert az első pápának. Krisztus nem tett senkit földi helytartójává, ugyanis mi szüksége lenne egy helytartóra, ha mindent lát és igazgat!?
6.A keresztény ember nem savanyú, nem örökké bánatos, nem jár gyászban, ahogyan a szerző fogalmaz. Egy keresztény ember számára minden napnak megvan az öröme a Krisztusban, melynek koronája az örök élet boldog reménysége. S hadd tegyek fel egy rendkívül emberi kérdést! Vajon, ha Jézus örökké szomorú és gyászos ábrázattal járta volna földi szolgálatának útját, lett volna valaki, aki meghallgatja és elhiszi a boldog reménységről szóló tanítást?... 7.A mindennapi kenyerünket soránál semmi szükség arra, hogy tolvajoktól kezdve a falánkságon át minden zagyvaságot belekeverjünk. Ez egész egyszerűen ennek a jelentésében nincs benne. 8.Ha minden keresztény félelemben élne, a kórházak pszichiátriai osztálya túlzsúfolt lenne! Egészen más félelemben élni, mint Isten-félelemben! 9.A pap személye nemcsak fölösleges bűneink megvallásánál, hanem becsapás is. Bűnt ember örökérvényűen meg nem bocsáthat! Ez egyedül az Úr kiváltsága! 10.A bűnök megváltására formált „jog”, az ezekkel való visszaélés, és az egyház álnokoskodása – ami ugye Aquinói Tamás szerint nem létezik – vezetett az egyházszakadáshoz, a reformációhoz. S ha a mai egyház állapotát megnézzük…
11.Minden kísértés Sátántól ered. Isten soha nem kísértette meg sem Jóbot, sem egyetlen más hívét sem! A beleegyezés az emberi dolog, nem pedig a kísértés! Továbbá felháborító, hogy úgymond megengedőleg gondolkodik Isten embert rosszra való kísértéséről. Ez Istenkáromlás! Végül pedig, kérdem én akármilyen-e az a szeretet, amely az egyszülött fiút adja, hogy nekünk üdvösségünk legyen?! 12.Gonosz – rossz. Messzemenően nem azonos tartalommal bíró fogalmak. Szerzőnk pediglen előszeretettel keveri össze, illetve használja a kisebb jelentéstartalmú fogalmat az eredeti helyett. Summázattában pedig az imádság szövegében is helytelenül használja. Talán azért, mert magam is tanító vagyok érintettek ennyire érzékenyen a tanítás tartalmában elkövetett hibák. Mivel keresztény embernek vallom magam tudom, hogy életünkkel, tetteinkkel, tanításunkkal felelősséggel tartozunk. Nekem is felelősségem, mert hisz leírtam, tovább adtam az Aquinói tanokat. De lelkiismeretem és hitem szerint végeztem rajta a kiigazításokat.
10
