VÉMÉND község Önkormányzata Képviselő - testületének 3/2009(VI.12.) számú rendelettel módosított 20/2005 (XII.20.) rendelete
„Véménd helyi építési szabályzatá” - ról Véménd község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény ( a továbbiakban: Étv ) 6.§. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel - az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET Általános előírások1 1.§. (1)
A rendelet hatálya Véménd község közigazgatási területére terjed ki.
(2)
A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – az általános érvényű jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (Tervező: YELLOWFACE KFT. VÁROSTERV Bt. V-2, V-3 tervlapok) megfelelően szabad.
(3)
A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei: - a külterületi és a belterületi határvonal, - a szabályozási vonalak, - az építési vonal, - a területfelhasználási módok és határok, - az építési övezeti és övezeti határok és jelek, - az építési övezeti, övezeti előírások, - a helyi védett épületek. - az építési hely határvonala.
(4)
A kötelező erejű szabályozási elemek – a sajátos jogintézmények és a helyi védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 1-2.sz. mellékletek kivételével – csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. A védelem alatt álló művi értékek listája – építészeti alátámasztó munkarész és szakhatósági szakvélemény alapján – módosítható.
(5)
Irányadó szabályozási elemek: - telekhatár.
(6)
A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásról szóló rendeletben meghatározott építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek körét nem bővíti.
_____________________________________ 1 Módosította a 3/ (2009.(VI.12) sz. rendelet
(7)
Az épületeket, az építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti értékvédelmi követelményeknek.
(8)
A földmunkával járó beruházások tervezése és engedélyezése során a kulturális örökségvédelemről szóló törvény rendelkezéseit érvényre kell juttatni. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és régészeti érdekű területeket érintő építési engedélyezési eljárásokba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni.
(9)
Az építési engedélyezés földtani követelményei: a.) A Magyar Geológiai Szolgálat bevonása szükséges az építési engedélyezési eljárásokba: - ha az építési terület csúszás- és omlásveszélyes, - ha 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó létesítmény épül, - ha 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel jár az építkezés, - ha a felsoroltakon túlmenően a lakosság, az Önkormányzat vagy tervezők kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokat észlelnek (hirtelen felszínsüllyedés, terepfelszínen mutatkozó repedés, zökkenés, vizesedés vagy rétegvíz megjelenés, stb.). b.) Vizsgálni kell az építési engedélyezés során, hogy az építmény csúszás-, omlásveszélyes vagy alápincézett területre kerül-e. Ha az említett adottságokkal rendelkezik az építési terület, vagy arra utaló jelenségeket mutat, akkor csak mérnökgeológiai és geotechnikai feltárások ismeretében végezhető el az építési tevékenység. c.) Közösségi célt szolgáló épületek ( közösségi ház, gyermekintézmények, stb.) építési engedélye csak talajmechanikai és mérnökgeológiai feltárások, vizsgálatok elvégzését és azok eredményének engedélyezési tervben történő érvényesítését követően adható ki. d.) A település egész területén a létesítmények elhelyezésénél az alábbi előírások betartása szükséges: e.) tereplépcső kialakításakor – magasságtól függetlenül –gondoskodni kell a felület védelméről, Tűzvédelmi követelmények: a.) A település tűzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tűzoltás feltételeit (megközelítés, tűzoltási felvonulási terület, stb.) az Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani és biztosítani.
(10)
b.)
Kialakult beépítés esetén az építmények közötti megengedett tűztávolságot a meglevő állapothoz igazodóan, a HÉSZ 5.§.(7) bek. szerint csökkenteni lehet, de ehhez ki kell kérni az illetékes tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalását.
(11)
A település igazgatási területén a csapadékvíz elvezetést kiemelt gondossággal kell megoldani. A csapadékvizek elvezetése vízjogi engedély-köteles tevékenység. Az engedélyt a vízügyi szakhatóságtól – a 18/1996 (VI.12.) KHVM. rendeletben foglaltak betartásával – kell megkérni.
(12)
A termőtalaj védelme érdekében építmények építésének termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőrétegvédelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.
-2-
(13)
A Pécsi Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni: - az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994. évi LV. Tv. 3.§.(e) bekezdésben meghatározott talaj kivételével – kitermeléssel járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezése során, ha a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállítására, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül. - a 300 m2-nél nagyobb alapterületű föld alatti tárolórésszel (pince) érintett terület esetén.
(14)
A nagyközépnyomású gázvezeték biztonsági övezetében a vonatkozó rendelet (6/1982/V.6./IPM) előírásait kell figyelembe venni.
(15)
Mezőgazdasági területen történő beruházásokhoz – az 1994. évi LV. Tv. 70.§-a alapján – meg kell kérni a talajvédelmi szakhatóság hozzájárulását.
(16)
Állattartó épület építésének engedélyezésénél a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait is alkalmazni kell.
(17)
Új beépítésre szánt területen építési engedély a belterületbe vonást, és telekalakítási terv készítését követően adható. A belterületbe vonás több ütemben is történhet.
(13)2 II. FEJEZET
Településszerkezet, területfelhasználás 2.§. (1) A szabályozási terv a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területekre, ezen belül különböző területfelhasználási egységekre osztja fel, továbbá a beépítésre szánt területeken belül építési övezeteket, a beépítésre nem szánt területeken övezeteket jelöl ki. (2) A település igazgatási területének a.)3 beépítésre szánt területei - kisvárosias lakóterület szintterület sűrűség 0,7 - kertvárosias lakóterület szintterület sűrűség 0,6 - falusias lakóterület szintterület sűrűség 0,4 - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület szintterület sűrűség 1,5 - zavaró hatású ipari gazdasági terület szintterület sűrűség 0,6 - egyéb ipari gazdasági terület szintterület sűrűség 1,0 - különleges terület, ezen belül . sportterület . temető . belterületi pincesor _________________________________ 2 Törölte a 3/2009(VI.12.) sz. rendelet 3 Módosította a 3/2009(VI.12.) sz. rendelet
-3-
(Lk) (Lke) (Lf) (Gksz) (Gip) (Gip-e) (K-sp) (K -t) (K -p)
b.) beépítésre nem szánt területei - közlekedési és közmű terület, ezen belül: . közút (KÖu) . kötöttpályás-vasút (KŐk) . a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút, víztároló) - zöldterület (közpark) - erdőterület, ezen belül: . védelmi . gazdasági - mezőgazdasági terület, ezen belül: . általános (szántó) . kertes (kert, szőlő, gyümölcsös) . belterületi kertek - vízgazdálkodási terület, ezen belül: . folyó ás állóvizek medre és parti sávja - természetközeli terület (gyep, legelő)
(V-kv) (Z) (Ev) (Eg) (Má) (Mk) (Mk-b) (V) (Tk)
(3) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák. III. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
Kisvárosias lakóterület (Lk)4 3.§. (1) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A területen elhelyezhető: . legfeljebb négyegységes lakóépület, . igazgatási épület, . kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, . szálláshely szolgáltató épület, . helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, . sportépítmény, . a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, . az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.. A területen nem helyezhető el: - mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, - önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek számára, - üzemanyagtöltő. _____________________________4 Beiktatta a 3/2009(VI.12.) sz. rendelet
-4-
3)5 Az építési övezeteit előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: Építési övezet jele
Telek terület min. (m2)
Telekszélesség (m) min. max.
Lk
450
K-13
K
K-24
Beépítési mód
Építmény magasság max. (m)
K7,5 adottságtól függő
Beépítettség max. % 40
Zöld felület min. % 30
- kialakult állapot szerint
(4) Az elő-, oldal- és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembe vételével az alábbiak szerint kell meghatározni: a.) Előkert: - A meglévő, előkert nélküli épületek átépítése esetén az új épületeket is az utca vonalra kell helyezni. - A meglévő, előkertes épületek átépítése esetén a jelenlegi előkert mérete megtartható, vagy az épület utcavonalra helyezhető. b.)Oldalkert: - Az oldalkertek méretét az OTÉK 35.§-a előírása szerint kell meghatározni. - Az oldalkertekben nem helyezhetők el az OTÉK 35. § (6) bekezdésében felsorolt létesítmények - A meglévő, az előírt mértéknél kisebb oldalkerti méretek a14,0 méternél keskenyebb telkek esetén- amennyiben az átépítés az eredeti épület kontúrján belül történik megtarthatók, de az engedélyezési eljárás során be kell szerezni a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulását. c.) Hátsókert: - A hátsókert méretét az OTÉK 35.§-a előírása szerint kell meghatározni. A kialakult, nem megfelelő méretű hátsókertekben meglevő épületek megtarthatók, de nem újíthatók fel és lebontásuk után az előírt hátsókert megtartásával építhetők fel újra. (5) A közterülettel határos építményrészen és az előkertben 1,0 m2-nél nagyobb felületű hirdetés, reklámtábla, cég-, vagy címtábla nem helyezhető el (6) A telkek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség biztosítása. A szennyvízcsatorna kiépítéséig a kommunális szennyvizek átmeneti tárolását saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban- kell megoldani. A szennyvízcsatorna megépítése után a telkek, illetve épületek csatornára történő rákötése kötelező.
Kertvárosias lakóterület (Lke) 4.§. (1) A kertvárosias lakóterület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő kertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhető: . legfeljebb kétegységes lakóépület, . a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, ___________________________________ 5 Módosította a 3/2009(VI.12.) sz. rendelet
-5-
. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, . a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, . különálló melléképületkén g épjárműtároló, barkácsműhely, nyárikonyha, valamint az állattartási rendeletben szabályozott állattartó épületek helyezhetők el. A területen nem helyezhető el: - szálláshely szolgáltató épület – a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével, - önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, - üzemanyagtöltő. A területen nem helyezhetők el továbbá - a számított környezeti terheléstől függetlenül az alábbi kisipari tevékenységek : - beton - és műkőkészítő, - autófényező, karosszéria lakatos, autóbontó, - fafűrészelő, - galvanizáló, -öntő, ónozó, ólmozó, ólomöntő, mártó, - műanyag-feldolgozó, műanyag darálás, darabolás, - vegyianyagkészítő - és előállító, - vas - és fémszerkezeti lakatos. (2) A kertvárosias lakóterület építési övezetei. a.) Lke-1 jelű építési övezetbe a meglevő többlakásos épületekkel, szabadon álló módon beépített telkek tartoznak. b.) Lke-2 jelű építési övezetbe a meglevő egy-két lakásos, jellemzően földszintes, oldalhatáron álló lakóépületekkel beépített telkek tartoznak. c.) Lke-3 jelű építési övezetbe a lakóterületi fejlesztésre kijelölt területek tartoznak. (3) A lakóterület építési övezeteit és betartandó előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: Építési övezet jele Lke-1 Lke-2 Lke-3
Telek terület min. (m2) K 1100 720
Telekszélesség (m) min. max.
Beépítési mód
Építmény magasság max. (m)
Beépítettség max. %
K 16 20
OSZ O SZ
7,5 5,5 5,5
K-30 30 30
K 22 -
Zöld felület min. % 50 50 50
(4) Az elő-, oldal- és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembe vételével az alábbiak szerint kell meghatározni: a.) Előkert: - Az Lke–1- 2 jelű építési övezetekben a kialakult állapothoz igazodó, vagy 5,0 méter. - Az Lke–3 jelű építési övezetben 5,0 méter. - A meglévő, előkertes épületek átépítése esetén a jelenlegi előkert mérete megtartható, vagy 5,0 méterre növelhető. - Az előkertekben csak a közműbekötés létesítményei helyezhetők el. b.) Oldalkert: - Az oldalkertek méretét az OTÉK 35.§-a előírása szerint kell meghatározni. - Az oldalkertekben nem helyezhetők el az OTÉK 35. § (6) bekezdésében felsorolt létesítmények
-6-
- A meglévő, az előírt mértéknél kisebb oldalkerti méretek megtarthatók, de az engedélyezési eljárás során be kell szerezni a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulását. c.) Hátsókert: - A hátsókert mérete az Lke-1 – 2 jelű építési övezetekben min. 6,0 méter. - A hátsókert mérete az Lke-3 jelű építési övezetben min.10,0 méter. - A hátsókertekben meglevő épületek megtarthatók, de hátsókertbe eső épületrész nem újítható fel és lebontásuk után az előírt hátsókert megtartásával építhetők fel újra. (5) A közterülettel határos építményrészen és az előkertben 1,0 m2-nél nagyobb felületű hirdetés, reklámtábla, cég-, vagy címtábla nem helyezhető el. (6) A telkek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség biztosítása. A szennyvízcsatorna kiépítéséig a kommunális szennyvizek átmeneti tárolását saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban- kell megoldani. A szennyvízcsatorna megépítése után a telkek, illetve épületek csatornára történő rákötése kötelező. (7) Terepszint alatti létesítményként „bélelt” pince létesíthető. Az építmény felett kialakított zöldfelületet a telek aktív zöldfelületének lehet tekinteni, ha a földtakarás mértéke az 50 cm-t eléri. (8) A személygépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.
Falusias lakóterület ( Lf ) 5.§. (1) A falusias lakóterület legfeljebb kétlakásos lakóépületek, a lakófunkciót kiegészítő melléképítmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhető: . legfeljebb kétegységes lakóépület, . szálláshely szolgáltató épület, . a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, . helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, . sportépítmény, . a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, . mező és erdőgazdasági építmény, . valamennyi melléképítmény elhelyezhető, kivéve ha az állattartási rendelet ettől eltérően nem rendelkezik. . üzemanyagtöltő. A területen nem helyezhető el: - mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, - önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, A területen nem helyezhetők el továbbá - a számított környezeti terheléstől függetlenül az alábbi kisipari tevékenységek : - beton - és műkőkészítő, - autófényező, karosszéria lakatos, autóbontó - fafűrészelő, - galvanizáló, öntő, ónozó, ólmozó, ólomöntő, mártó, - műanyag-feldolgozó, műanyag darálás, darabolás, -7-
-
vegyianyag készítő - és előállító, vas - és fémszerkezeti lakatos.
(2) A falusias lakóterület építési övezetei: a.) Lf–1 jelű építési övezet a meglevő egy- két lakásos jellemzően földszintes, oldalhatáron álló– részben zártsorú, vagy hézagosan zártsorú – beépítésű, átalakuló lakóterület. b.) Lf-2 jelű építési övezet a meglevő jellemzően egylakásos, földszintes, oldalhatáron álló beépítésű lakóterület. c.) Lf-3 jelű építési övezetbe a szabálytalan telekosztású, kistelkes – nagyrészt erózió veszélyes területen levő lakóterület. d.) Lf-4 jelű építési övezetbe a fejlesztésre kijelölt terület tartozik. (3) A lakóterület építési övezeteit és betartandó előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: Telekszélesség Beépítési Építmény Telek Beépített- Zöld (m) terület mód magasság ség felület min. max. (m) max. % min. min. max. (m2) % K-1200 K-14,0 ** O 5,5 K-30 40 Lf-1 K-1200 K-16,0 ** O 4,5 K-30 40 Lf-2 K- * K* O 4,5 K 40 Lf-3 720 20 SZ 5,5 30 40 Lf-4 K - kialakult állapot szerint, O- oldalhatáron álló beépítési mód, SZ- szabadonálló beépítési mód Építési övezet jele
* az építési övezetben új telek nem alakítható ki. ** az építési övezetekben max. két telek vonható össze. (4) A telekterület, a telekszélesség és a beépítettségi mérték oszlopaiban feltüntetett második értékek új telkekre vonatkoznak, de a meglevő 30 %-nál kisebb mértékben beépített telkek beépítettsége az Lf-1 –2 építési övezetekben 30 %-ig növelhető, az egyéb követelmények betartása mellett. Ha a telek jelenlegi beépítettsége (K – kialakult állapot ) meghaladja a 30%-ot, a meglevő épület felújítható , de a telek beépítettsége tovább nem növelhető. A szabályozási vonaltól mért 80,0 méter mélységet meghaladó telekrész területét a beépítési mérték számításánál figyelmen kívül kell hagyni. (5) A lakóterületen a meglévő épületek felújítása, átalakítása, bővítése és új épületek, építmények létesítése során a kialakult állapotokhoz kell igazodni. Meg kell őrizni a jelenlegi telekstruktúrát és a helyi építészeti karaktert. Ennek érdekében az alábbi előírások betartása szükséges: a.) A kialakult telekstruktúra megőrzése érdekében a telkek csak akkor vonhatók össze, ha az új telek szélessége nem haladja meg a 25,0 métert. b.) Az oldalhatáron álló („fésűs” jellegű) beépítés új épületek építése és meglévők átépítése/bővítése során is megtartandó. Oldalhatáron álló beépítésűnek a település telkein az oldalhatáron, vagy attól csorgó távolságra elhelyezett épületet kell tekinteni. c.) A lakások bővítési igényét a gazdasági épületek alapterületének csökkentésével célszerű megoldani. Lakásbővítés, vagy új lakás létesítése a tetőtérben csak térdfal magasítás nélkül és tetősíkban fekvő ablakokkal engedélyezhető.
-8-
A lakóépület utcafronton is bővíthető, de a meglevő épület oromzatos kiképzése a bővítés során is megtartandó, továbbá a szomszédos épülettől min. 3,0 méter távolságot kell tartani. d.) Az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen. e.) Az épületek tetőidoma az oldalhatárral párhuzamos, tetőfedése cserép-, a tető hajlásszöge 35-45º közötti, a kialakult utcaképhez igazodó legyen. (6) A gazdálkodás / állattartás célját szolgáló épületek a kialakult oldalhatáron álló beépítési mód szerint helyezhetők el, illetve építhetők át. A gazdasági épület a beépítés lezárásaként keresztbe fordítottan is elhelyezhető, de biztosítani kell a hátsókert megközelítési lehetőségét. (7) Az elő-, oldal- és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembe vételével az alábbiak szerint kell meghatározni: a.) Előkert: - A meglévő, előkert nélküli épületek átépítése esetén az új épületeket is az utca vonalra kell helyezni. - A meglévő, előkertes épületek átépítése esetén a jelenlegi előkert mérete megtartható, vagy az épület utcavonalra helyezhető. - Az Lf-4 jelű építési övezetben az épületek 5,0 m széles előkert megtartásával helyezhetők el. - Az előkertekben csak a közműbekötés létesítményei helyezhetők el. b.) Oldalkert: - Az oldalkertek méretét az OTÉK 35.§-a oldalhatáron-, illetve szabadon álló beépítési módokra vonatkozó előírása szerint kell meghatározni. - Az oldalkertekben nem helyezhetők el az OTÉK 35. § (6) bekezdésében felsorolt létesítmények - A meglévő, az előírt mértéknél kisebb oldalkerti méretek a14,0 méternél keskenyebb telkek esetén- amennyiben az átépítés az eredeti épület kontúrján belül történik megtarthatók, de az engedélyezési eljárás során be kell szerezni a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulását. c.) Hátsókert: - A hátsókert mérete az Lf-1 és Lf-2 építési övezetekben az építési határvonallal meghatározott. Ahol határvonalat a szabályozási terv nem tartalmaz, a hátsókert mérete min. 6,0 méter. A kialakult, nem megfelelő méretű hátsókertekben meglevő épületek megtarthatók, de nem újíthatók fel és lebontásuk után az előírt hátsókert megtartásával építhetők fel újra. (8) (9)
A közterülettel határos építményrészen és az előkertben 1,0 m2-nél nagyobb felületű hirdetés, reklámtábla, cég-, vagy címtábla nem helyezhető el A telkek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség biztosítása. A szennyvízcsatorna kiépítéséig a kommunális szennyvizek átmeneti tárolását saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban- kell megoldani. A szennyvízcsatorna megépítése után a telkek, illetve épületek csatornára történő rákötése kötelező.
(10) Az Lf-3 építési övezetben új épület építése vagy a meglevő épület bővítése csak előzetes mérnökgeológiai és talajmechanikai szakvélemény ismeretében engedélyezhető.
-9-
(11) Terepszint alatti létesítményként „bélelt” pince létesíthető. Az építmény felett kialakított zöldfelület területének 50 %-át a telek aktív zöldfelületének lehet tekinteni, ha a földtakarás mértéke az 50 cm-t eléri. (12) A személygépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.
Gazdasági terület 6.§. (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) a.) A terület a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények befogadására kijelölt terület. b.) A területen mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási épület, sportépítmény helyezhető el. c.) A területre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza: Építési övezet jele
Telekterület minimum m2
Beépítési mód
Gksz
1000
Szabadon álló
Megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 *
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % 40
A zöldfelület legkisebb mértéke % 30
* technológiai okokból szükséges nagyobb építménymagasságot az építési hatóság engedélyezhet (2) Zavaró hatású ipari terület – Gip a.) A terület a környezetét erősen zavaró gazdasági építmények, valamint védőtávolságot igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál. b.) A területen a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzésveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági építmények helyezhetők el. c.) A területre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza: Építési övezet jele
Telekterület minimum m2
Beépítési mód
Gip
3000
Szabadon álló
Megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 *
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % 30
A zöldfelület legkisebb mértéke % 40
* technológiai okokból szükséges nagyobb építménymagasságot az építési hatóság engedélyezhet (3) Egyéb ipari célú terület – Gip-e a.) Az egyéb ipari gazdasági terület az ipari, településgazdálkodási és egyéb szolgáltató funkciók létesítményei elhelyezésére szolgál. b.) A területen elhelyezhető: - a lakóterületre nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, - a településgazdálkodás építményei, - üzemanyagtöltő állomás.
- 10 -
- az OTÉK 31.§.(2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető a tulajdonos, a használó számára szolgáló lakás. c.) A területre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza: Építési övezet jele
Telekterület minimum m2
Beépítési mód
Gip-e-1 Gip-e-2
2000 2500
Szabadon álló Szabadon álló
Megengedett legnagyobb építménymagasság 10,0 * 12,5 *
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % 40 40
A zöldfelület legkisebb mértéke % 30 30
*
a megengedett legnagyobb építménymagasság technológiai indok alapján növelhető az építési hatóság által meghatározott mértékig.
(4) A gazdasági területekre vonatkozó egyéb előírások: a.) A Gip-e-2 övezetre telekalakítási terv készítendő, amely során a kiszolgáló utak is kialakítandók. b.) A területfelhasználási egységben az előkert- és oldalkert mérete min. 10,0 m. A hátsókert min. mérete 20,0 m c.) A telkek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség biztosítása. A szennyvízcsatorna kiépítéséig a kommunális szennyvizek átmeneti tárolását saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban- kell megoldani. A szennyvízcsatorna megépítése után a telkek, illetve épületek csatornára történő rákötése kötelező. d.) A személygépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani. e.) Terepszint alatti létesítményként „bélelt” pince, gépjárműtároló és technológiai berendezések helyezhetők el.
Különleges területek 7.§. (1) Temető ( K -t) a.) A temető területén (K-t-1)csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. b.) A területen vízvételi lehetőséget biztosítani kell. c.) A szerb temető (K-t-2) területe kegyeleti park. (2) Présházak – pincék övezete ( K-p ) a.) A területen a szőlőműveléshez és feldolgozáshoz kapcsolódó gazdasági épületek (présházak) és pincék, valamint vendéglátó létesítmények helyezhetők el. b.) A kialakult telekstruktúra megtartandó. c.) Az úszótelkek közötti közterületet közhasználatú zöldfelületként kell fenntartani. d.) Építési előírások: Oldalhatáron álló, vagy zártsorú Kialakult állapot szerinti, illetve új épület építése esetén max.100 % ,de az épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 60 m2 nagyságot. Építménymagasság Kialakult, illetve max. 3,5 m Tetőgerinc utcához A kialakult állapot az épületek átépítése esetén is megtartandó. Új telek beépítése esetén az utcával viszonyított iránya párhuzamos.
Beépítési mód Beépítés mértéke
- 11 -
Tető hajlásszög Tetőhéjalás
A meglevő épületek átépítése esetén a jelenlegi tetőhajlásszög megtartható, vagy 32-42 fok között választható. Hódfarkú agyag-, vagy betoncserép, vörös- barna színárnyalattal.
e.)A védett pincék/présházak felújítása az eredeti tömeg-és formai megjelenés megtartásával engedélyezhető. Az épületek felújítása / átépítése során térdfalmagasítás és tetőtér beépítés nem engedélyezhető. (3) Sportterület (K-sp) A területen sportpályák és a funkció kiszolgálásához szükséges épületek helyezhetők el. Építési előírások: Beépítési mód Beépítés mértéke Építménymagasság
szabadonálló Max. 5,0 % Kialakult, illetve max. 7,5 m IV. FEJEZET
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
Közlekedési és közműterület 8.§. (1) A közterület teljes szélessége építési terület, amelyen belül elhelyezhetők a vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve 6
- az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei, - a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, terepszint alatti garázsok, - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, pavilonok, hirdető berendezések, szobrok, díszkutak, távbeszélő fülkék, Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 7,5 6,0 métert nem haladhatja meg. A pavilonok építménymagassága legfeljebb 3,0 m lehet. (2) A létesítmények elhelyezésénél be kell tartani az OTÉK 39.§. és 40.§.-ban meghatározott követelményeket. (3) A közutak és a közterek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területeket kell biztosítani. (4)7 A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási tervlapok tartalmazzák. (5)8 A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények, így - a vízellátás - a szennyvízelvezetés - a csapadékvíz-elvezetés ________________________________________ 6 Módosította a 3/2009(VI.12.) sz. rendelet 7 Módosította a 3/2009(VI.12.) sz. rendelet 8 Módosította a 3/2009(VI.12.) sz. rendelet
- 12 -
- a földgázellátás - az elektromos energia-ellátás - a távközlés létesítményeit közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Új telek kialakítása esetén a szükséges teleknagyságot a közműlétesítmény és védőterületének helyigénye határozza meg. A telek közterületi kapcsolatát biztosítani kell. (6)9 A közművek nem azonos időben történő kiépítése esetén a később építendő közművek részére a szükséges területsávot biztosítani és az elhelyezési lehetőséget igazolni kell. (7)10 A közterületek tervezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályban meghatározott módon – biztosítani kell az elektronikus hírközlési és postai létesítmények elhelyezési lehetőségét (8) A közmű -csatlakozási műtárgyakat telken belül kell elhelyezni. A gáznyomás-szabályzók az építmények utcai homlokzatára nem helyezhetők el. (9) A közvilágítási és távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.
Zöldterület (Z) 9. §. (1) Közpark céljára kijelölt terület. A terület min. 75 %-át zöldfelülettel, illetve vízfelülettel fedetten kell kialakítani. (2) A területen elhelyezhető .a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, kisebb méretű sportpálya, emlékmű, műalkotás) helyezhető el. A területen épület nem helyezhető el.
Erdőterület (E) 10.§. (1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28.§. előírásai közül a védelmi (Ev) és gazdasági (Eg) rendeltetésű erdőkre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. (2) A település erdőterületei az országos „ kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetébe” tartoznak. (3) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (4) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. (5) Gazdasági rendeltetésű 100 000 m2-t meghaladó erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények helyezhetők el. Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t. __________________________________________ 9 Módosította a 3/2009(VI.12.) sz. rendelet 10 Beiktatta a 3/2009(VI.12.) sz. rendelet
- 13 -
Mezőgazdasági területek11 11.§. (1) Mezőgazdasági kertes területek (Mk) a.) A területbe a volt zártkertek, illetve zártkert jellegű kisüzemi, jellemzően kistelkes területek tartoznak. b.) A területbe eső telkeken a növénytermesztés és ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei építhetők. c.) Az építmény-elhelyezés feltételei: -720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad. -720 m2-t meghaladó területű telken (csak szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágban nyilvántartott telken ) egy gazdasági épület és egy terepszint alatti pince létesíthető. d.) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3 %-ot, illetve az épület alapterülete az 50 m2-t. Az épület magastetővel és legfeljebb 3,5 m építménymagassággal létesíthető. e.) Az övezetben állattartásra szolgáló építmény nem építhető. (2) Mezőgazdasági általános területek (Má) a.) A területbe a szántó és az 1500 m2-t meghaladó területű szőlő, gyümölcsös művelési ágú területek tartoznak. b.) Az övezetbe eső telken a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el. A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3 %-ot, de legfeljebb 300 m2 építhető be. c.) Az övezetbe eső területeken lakóépületet elhelyezni csak az alábbi telekterület nagyság és művelési ágak esetén szabad: - Szőlő, gyümölcsös művelési ág esetén: min. 0,5 ha telekterület, a telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot, de max. 300 m2 építhető be. - Szántó, kert művelési ág esetén: min. 3 ha telekterület a telek beépítettsége nem haladhatja meg a 1,5 %-ot, de max. 600 m2 építhető be. d.) A telken újonnan létesítendő építmények csak - szabadonálló beépítési mód szerint - legalább 10,0 m előkert biztosításával - épület legfeljebb 5,5 m építménymagassággal és magastetővel, 35- 45º-közötti tetőhajlásszöggel telepíthetők. e.) Birtokközpont nem alakítható ki. Szántó, kert művelési ágban tanyaudvar alakítható ki, amelynek területe (gazdasági építmények és az udvar által elfoglalt terület) nem lehet nagyobb, mint a telekterület 5,0 %-a. (3) Belterületi kertek övezete ( Mk-b ) a.) Az övezethez a szabályozási terven lehatárolt, belterületen levő, mezőgazdasági hasznosítású területek tartoznak. b.) Az övezet területén építményt elhelyezni nem szabad. A meglevő gazdasági épületek megtarthatók, de nem bővíthetők. 11 Módosította a 3/2009(VI.12.) sz. rendelet
- 14 -
Vízgazdálkodási terület (V) 12.§. (1) A területbe - az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja - az állóvizek medre és parti sávja - a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja - a vízbeszerzési területek tartoznak. (2) A területen építményt elhelyezni nem szabad, kivételt képeznek a vízmű üzemeltetéséhez és a vízkárelhárításhoz szükséges építmények. (3) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999 (III.18.) Korm. Rendelet, valamint a vizek és a közcélú vízi építmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999 (VII. 6.) Korm. Rendelet előírásait be kell tartani.
Természetközeli terület (Tk)12 13.§ (1) Korlátolt használatú mezőgazdasági terület (Tk) a.) A területbe a gyep (rét), nádas művelési ágú tájvédelmi és ökológiai okokból korlátozottan beépíthető területek tartoznak. b.) A területen épület nem helyezhető el. V. FEJEZET A KÖRNYEZET VÉDELME13
Általános követelmények 14.§ (1) Az igazgatási területen a meglévő és tervezett környezethasználatokat úgy kell engedélyezni, megszervezni és végezni, hogy: a.) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, b.) megelőzze e környezetszennyezést, c.) kizárja a környezetkárosítást, d.) megfeleljen a mindenkor érvényben lévő előírások, határértékek és normatívák keretében meghatározott követelményeknek (2) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. (3) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. __________________________________________ 12 Beiktatta a 3/2009(VI.12.) sz. rendelet 13 A Környezetvédelmi fejezetet módosította a 3/2009.(VI.12) számú rendelet ( Kiegészítő adatokat a 4. számú függelék tartalmaz)
- 15 -
(4) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. (5) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre
vonatkozó
szabályokat,
valamint
a
vízgazdálkodás
egyes
szakmai
követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani. (6) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. (7) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. (8) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. (9) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. (10) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. (11) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. (12)A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
Környezetterhelési határértékek 15.§ (1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. (2) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
- 16 -
(3) A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani. (4) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. (5) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. (6) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. (7) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
Speciális eljárási szabályok 16.§ (1)
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
(2)
Véménd a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet
(3)
Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(4)
A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
(5)
Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
(6)
Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
- 17 -
(7)
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell a talajerő gazdálkodásra vonatkozó előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
(8)
Véménd településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
(9)
A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
(10) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási
hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat. (11) A településen üzemanyagtöltő állomás – a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
kivételével – csak külterületi közlekedési területen helyezhető el, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra. VI: FEJEZET A TERMÉSZETI- ÉS MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME
Természet- és tájvédelem14 17. § (1) Az országos ökológiai hálózatövezetének részét képezi a megyei területrendezési tervben, illetve a településszerkezeti tervben lehatárolt - védett természeti terület övezete, - védett természeti terület védőövezete, - természeti terület övezete. (2) Az országos ökológiai hálózat övezetében beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Ezeken a területeken nem engedélyezhető, nem létesíthető, − légvezeték, erőmű vagy távközlési torony/vezeték, − felszíni gázvezeték, gáztartály, − a védett terület bármely részének belterületbe vonása, − új út a területen, vagy azok leburkolása, − bányatelek és bányászati tevékenység folytatása, − új illetve bármely, a táj képét zavaró hatású építmény létesítése. ____________________________________________________ 14 Módosította a 3/2009 (VI.12.) sz. rendelet
- 18 -
(3) A település közigazgatási területének a Szekszárd-Geresdi Tájvédelmi Körzetbe tartozó, országos védettséget élvező területrészeit a 3.a.) függelék adja meg, lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza. (4) A TK tervezett határain kívüli védendő területeket (NATURA 2000, gyepes, vizes és mocsaras területrészek) a 3.b.)függelék tartalmazza; ez lényegében azonos a tervezett TK területével. Így ezeken a területrészeken a TK előírások érvényesítendők. (5) Véménd közigazgatási területén a természet és tájkép védelme érdekében − az építmények tájba illesztését biztosítani kell, a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez látványtervet is kell készíteni. − az erdőterületen csak a természetvédelmi érdekeket nem sértő erdőgazdálkodás folytatható, emellett az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmus, kutatástoktatás szolgáló épületek helyezhetők el, a természeti értékek sérelme nélkül. − az övezet mezőgazdasági területein a művelési ágak kialakult arányát lehetőleg meg kell tartására. A művelési ág megváltoztatása vagy más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető. − a kertes mezőgazdasági területeken (volt zártkertek) tájba illeszkedő, hagyományos építészeti megoldású, a gyümölcs- és szőlőtermesztést, -feldolgozást szolgáló épületek helyezhetők el. Új telekalakításkor legkisebb teleknagyságként 1500 m2 ajánlott. − a tájban megjelenő, a település-sziluettet megváltoztató bel- vagy külterületi magas építmények elhelyezését kerülni kell, az épületek magassági korlátozását, a kialakult településképpel összhangban kell meghatározni. − Az új távvezetékek (energia- és hírközlő vezetékek) létesítésekor törekedni kell azok terepszint alatti elhelyezésére, ha ez védendő értéket veszélyeztet. (6) Véménd településkép-védelme érdekében − a belterületi szabályozási terven jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel, valamint − sorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.
Művi értékek védelme 18.§. (1) A településen országos védelem alatt álló műemlék az 1796-ban épült – késő barokk stílusú – római katolikus templom (tsz:322), valamint a belső berendezés közül a copf stílusú szószék. (Véménd, Szabadság tér, hrsz.:1). (2) A műemléki környezet lehatárolását a szabályozási terv, a műemléki környezetbe tartozó telkek helyrajzi számait az 1.sz.függelék tartalmazza. (3) A műemlék épületen és telkén az építési hatósági jogkört a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal gyakorolja, a műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokba az építési hatóság a KÖH-t szakhatóságként köteles bevonni. A műemlékekre és a műemléki környezetben elhelyezkedő épületekre és telkekre vonatkozóan a kulturális örökség védelméről szóló törvény előírásait be kell tartani.
- 19 -
(4) Az e rendelettel védetté nyilvánított helyi művi értékeket a szabályozási terv, tételes felsorolásukat az 1.sz. melléklet tartalmazza. A helyi védelemre kijelölt épületeknél az engedélyezési eljárás során ki kell kérni a KÖH előzetes véleményét. (5)15 A helyi védettségű épületek felújítása, átalakítása, az utcaképet érintő beavatkozások és egyéb építési tevékenység során a jelen rendelet 1.§-ban rögzített előírásokon túlmenően az alábbi előírásokat kell betartani: Épületszélesség, tömeg
Tetőidom, tetőfedés Nyílászárók
Homlokzatképzés Kerítés
Az utcai főépületek szélessége nem változtatható, Bővítés a melléképületek irányába történhet. A melléképületek szélessége – átépítés esetén – nem lehet nagyobb a főépület szélességénél. A meglevő nyitott tornác nem tehető zárttá. Szimmetrikus nyeregtető, oromfalas kialakítással. Kontyolás nem engedélyezhető. Az oromfal formai kiképzése nem módosítható. A tetőfedés csak kettős hódfarkú cserépfedés lehet. A meglevő nyílásméretek nem változtathatók. A tornác utcai bejárata méretében és formai kialakításában megőrzendő. A lezárt/befalazott bejáratokat az épület felújítása során az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani. Sima vakolaton meszelés, vagy festés hagyományos színezéssel. Az utcai homlokzaton előtető, nyitott, vagy fedett terasz nem létesíthető. A védett kerítések az eredeti állapot szerint újíthatók fel, illetve ahol szükséges az eredeti állapotot kell visszaállítani. A többi telken alacsony – max. 40 cm. – lábazatos áttört jellegű kerítés létesíthető.
Régészeti lelőhelyek védelme 19.§. (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területének lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák. A lelőhelyek leírását jelen építési szabályzat 2.sz. függeléke tartalmazza. talajfelszínt érintő tevékenység során. (2) Az ismert régészeti lelőhelyek területén - beépítésre nem szánt területeken végzendő, 30 cm. mélységet meghaladó és 10m2-nél nagyobb területre kiterjedő talajmozgatással járó tevékenység, - beépítésre szánt területeken talajfeltárással járó építési tevékenység megkezdése előtt, meg kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szakhatósági hozzájárulását. (3) Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén a tervezést megelőzően, ki kell kérni a KÖH véleményét. (1) A régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a 2001. évi LXIV.tv. és a kapcsolódó rendeletek előírásai betartandók. _____________________________________15 Módosította a 3/2009 (VI.12.) sz. rendelet
- 20 -
Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és régészeti érdekű területen kívül – építkezés vagy művelés kapcsán régészeti leletek vagy régészeti objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni, és értesíteni kell a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt. VII. FEJEZET
Sajátos jogintézmények 20.§. (1) Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet – az Étv-ben meghatározott – kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével. (2) A belterületeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai – az Étv által meghatározott – útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni. (3) A településkép javítása érdekében az azt rontó építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható. (4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településkép-védelmi okokból - a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági és mezőgazdasági üzemi területeket a szabályozási tervek szerinti helyeken - a belterületi lakóingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken. (5) A lakóterületi fejlesztés, valamint a déli „ipari park” létrehozásának elősegítése érdekében az Lke-3 lakóövezet-, valamint a Gip-e-2 gazdasági övezet területén az Önkormányzat elővásárlási jogot tart fenn. VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A rendelet mellékletei 21.§. (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel Belterület szabályozási terve
V – 2 jelű tervlap
Külterület szabályozási terve V – 3 jelű tervlap együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó. (2) Az engedélyezési eljárás során figyelembe veendő kapcsolódó önkormányzati rendeletek: a.) Az állattartásról szóló önkormányzati rendelet (3) Az engedélyezési eljárás során figyelembe veendő mellékletek és függelékek: 1 sz. melléklet: Helyi védettségű épületek listája 2.sz. melléklet: Helyi értékvédelmi tanulmány
- 21 -
1 sz. függelék: Műemlék és múemléki környezetbe eső telkek helyrajzi számai 2.sz. függelék: Régészeti hatásvizsgálat az ismert régészeti lelőhelyekről 3.sz. függelék:Tervezett országos jelentőségű természetvédelmi terület helyrajzi számai 4.sz. függelék: Natura 2000 hálózat természet- megőrzési területe 5.sz. függelék a Környezetvédelmi előírásokhoz
Előírások alkalmazása 22. §. Jelen előírások a kihirdetés napján lépnek hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.
………………………………… dr. Réder Rudolf jegyző
………………………………………. Váradi János polgármester
Kihirdetve: 2009. július 1. napján ………………………….. dr. Réder Rudolf jegyző
- 22 -
MELLÉKLETEK Önkormányzati hatáskörbe tartozó települési értékvédelem: 1.sz. melléklet Helyi védettségű épületek listája: Cím Helyrajzi szám Rákóczi u. 8. 171 Rákóczi u. 9. 172 Rákóczi u. 10 173 Rákóczi u. 11. 174 Rákóczi u. 12. 175 Rákóczi u. 14 177 Rákóczi u. 16. 179 Rákóczi u. 17. 180 Rákóczi u. 58 422 Rákóczi u.- Munkácsy u. sarok Munkácsy M. u. 7 256/1 Munkácsy M. utca Zrínyi M. u. 2. 5 Zrínyi M. u. 3. 6 Zrínyi M. u. 5. 9 Zrínyi M. u. 6. .10 Zrínyi M. u. 11. 73 Zrínyi M. u. 12. 74 Zrínyi M. u. 19. 82 Zrínyi M. u. 22. 88 Zrínyi M. u. 39. 141 Zrínyi M. u.54 163 Zrínyi M. u.49 sz. előtt Zrínyi M. u. –temető előtt Szabadság tér 884 Petőfi S. u.2. 431 Petőfi S. u. 3. 432 Petőfi S. u. 17. 446 Kossuth L. u. 15. 570 Kossuth L. u. 32. 595 Kossuth L. u. 45. 709 Kossuth L. u. 57. 719 Kossuth L. u. 78. 750 Kossuth L. u. 79. 751 Kossuth L. u. 90. 767 Kossuth L. u. 111. 798 Kossuth L. u. 117. 804 Kossuth L. u. 120. 807/1 Kossuth L. u. 122. 809 Kossuth L. u. 124. 811 Kossuth L. utca 84.sz. előtt
Funkció lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház kereszt lakóház pincesor lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház kereszt kereszt magtár(régi malom) lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház kereszt
2.számú melléklet: Helyi értékvédelmi tanulmány
FÜGGELÉK Szakhatósági hatáskörbe tartozó művi és természeti értékvédelem 1.számú függelék. Műemlék: - 23 -
R.k. templom, késő barokk, 1796. Berendezés: szószék, copf. Szabadság tér –hrsz. 1. – Törzsszám: 322 Műemléki környezetbe eső telkek helyrajzi számai: 2/2,2/4,159,425/1,425/3,425/4,426,427,841,842,883,884,886, (Polgármesteri Hivatal) 2.sz. függelék: Régészeti hatástanulmány VÉMÉND község (Baranya m.) területén 2004’ Kiadva: Pécs, 2004. 05. 24. Nyilatkozat: a hatástanulmány a jelenlegi régészeti ismereteket tükrözi. Az ismert lelőhelyeken kívül azonban a jövőben előkerülhet még számos új lelőhely is a területen. Kárpáti Gábor régész
01
02
03
04
(régészeti Helyrajzi számok
Helynév
Elemzés örökség)
Véménd Vasúti töltés A falutól Ny-ra (PécsBátaszék szakasz) Véménd Jäkl Jekli téglagyár A falutól Ny-ra. Véménd Apáti-hegy Steinbruch im Gemeinwal d Véménd Ófalu Harsányi kereszt (Veszélyes hulladék tárolására kijelölt terület. Végül nem épült meg.)
Mamutcsontok 0174/1-5., (holocén előtti 0176/7-8. időszakból) 1909-10ből
Mamutcsontok (holocén előtti időszakból) az 1950-es években.
Vé det tsé g
-
-
A mórágyi kőbánya 069. nyúlványaként őskori (neolit) leletek előfordulása várható.
-
Kora-újkőkori telep és 085-086. kőmegmunkáló hely nyomai. (Ecsedy I. ásta)
-
- 24 -
A lelőhely állapota Irodalom Feltárhatóság, bemutathatóság, megtartás. Javaslat a használati módra a terület jelenlegi használatának és a rendezési terv hatásainak figyelembe vételével Jelenleg szántó (és vasúti töltés). Változás nem tervezett. Természettudományos érdekeltségű lelőhely.
A lelőhely ismeretlen.
pontos
- Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei II. 1982. Pécs. 80. - BMMI RégOszt. Adattár 1923/2003. 1.
helye - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei II. 1982. Pécs. 78. - BMMI RégOszt. Adattár 1923/2003. 1.
Jelenleg erdő, változás nem - Pesti János (szerk.): tervezett. Régészeti Baranya megye földrajzi érdekeltségű terület. nevei II. 1982. Pécs. 68-69..
Jelenleg erdő, változás nem tervezett. Amennyiben a művelési ág megváltozik, úgy előtte régészeti hatástanulmány szükséges.
- Ecsedy István, RégFüz, Ser. I. 39. 1986. Budapest. 33. - Ecsedy István, RégFüz, Ser. I. 40. 1988. Budapest. 34. - BMMI Régoszt. Ltsz: Ő.87.1.1. - BMMI RégOszt. Adattár 1923/2003. 1.
05
06
07
08
Véménd Hanslberg – Hedbrot domb A falu beépített részén
Középső bronzkori 033/2-5. mészbetétes edények 682-727. kultúrája cserepei. Lelőhelybeazonosításk or néhány jellegtelen cserepet találtunk.
Véménd A falu délnyugati részén, a vasútállomá stól 200 méterre Kre. Jelenleg focipálya.
Késővaskori kelta 058. csontvázas sírok karddal, lándzsával, serpenyővel. (i. e. 100 - i. sz. 50. LT D2)
Véménd Magányos római Kerner Pál téglasír (3-4. század) földje 1940-ből. (1940-ben) Véménd Mühlgrund Müllgrund
Római kori út. 025/2., Középkori elpusztult 028/7. falu és temető (esetleg
-
-
-
-
- 25 -
033/2-5. gyep, szántó 682-727. belterület, lakóházak. Változás nem tervezett. Régészeti érdekeltségű terület.
- BMMI RégOszt. Adattár. 1655/83. - BMMI RégOszt. Adattár 1923/2003. 1., 5. - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei II. 1982. Pécs. 66. - Bándi Gábor: A déldunántúli mészbetétes edények népe kultúrájának elterjedése és eredete. DunántúliDolg. 4. 1967. Pécs. 9. - Bándi G. – Petres É. – Maráz B.: Baranya megye az őskorban. in: Bándi G. (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig. 1979. 13222. Pécs. 42., 93. Jelenleg sportpálya. Változás - Dombay János: A megye nem tervezett. Régészeti története a honfoglalás érdekeltségű terület. koráig. in: Kolta János (szerk.): Baranya. 1958. Pécs. 48. - Török Gyula, Pécs Majorossy I. Múz. Ért. 1941. Pécs. 6.1. - Hunyady Ilona: A kelták a Kárpát-medencében. DissPann. II. Budapest. 106., 115-115., 120., 152. - Hunyady Ilona: A kelták a Kárpát-medencében. Leletanyag. RégFüz. 2. 1957. Budapest. 112. - Pusztai Rezső: Baranya vármegye őskori telep és temető lelőhelyei. (Kézirat) 1955. Budapest. 35. - BMMI R.O. Ltsz.: 7026. - BMMI RégOszt. Adattár. 1656/83. - BMMI RégOszt. Adattár 1923/2003. 5. - Bándi G. – Petres É. – Maráz B.: Baranya megye az őskorban. in: Bándi G. (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig. 1979. 13222. Pécs. 205-206. A lelőhely pontos helye - BMMI RégOszt. Adattár ismeretlen. 1657/83. - BMMI RégOszt. Adattár 1923/2003. 5. Jelenleg szántó, változás nem - Pesti János (szerk.): tervezett. Intenzíven pusztuló Baranya megye földrajzi lelőhely. Művelési ág nevei II. 1982. Pécs. 83.
A falu Dk-i szélén. Kossuth u. 67-68. sz. házak kertjei végén is. EOV: E607786 N089277
Oros falu másik feltételezett helye.) Emberi csontokat szántottak ki.
váltásakor, vagy - Györffy György: Az mélyszántáskor régészeti hatástanulmány szükséges. Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. 1963. Budapest. 353. - BMMI RégOszt. Adattár 1923/2003. 2.
09
10
11
Véménd Trefortpuszta Vasúti-híd környéke
Avar temető (szalagfona-tos övveret. 6-7. század?) 1958-ból.
0147/15. 0148/4-9., 0149/2., 0153/1-4.
Elpusztult középkori 0133. Véménd falu helye. Nevei: 0135/1-2. Oros Oros ill. Teremhegy. 099/2. Uros Örös (1267) Vrws Teremhegy Terehegy Wruus (1332) A falu Észélén EOV: E617361 N090922
Véménd (Szebény) Émén-tető Kis-Émentető KleinWäldchen Wäldchen Vemend tető Szill Emun Emwl
Véménd falu középkori helye (Emen) Szebény területén fekszik.
-
-
0147/15. erdő 0148/4-9. gazd. épületek 0149/2. gazd. épületek 0153/1-4. gazd. Épületek Változás nem tervezett. Régészeti érdekeltségű terület.
- BMMI RégOszt. Adattár. 1658/83. - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei II. 1982. Pécs. 76. - BMMI RégOszt. Ltsz: N.69.1.1. 0133 szántó Csánki Dezső: 0135/1-2. szántó Magyarország történeti 099/2. erdő földrajza a Hunyadiak Változás nem tervezett. korában. 1894. II. Régészeti érdekeltségű terület. Budapest. 513-514. 560. - Györffy György: Az Árpád-kori
Magyarország
történeti földrajza. I. 1963. Budapest. 353.
Szebény területén van. -
- BMMI RégOszt. Adattár 1923/2003. 2. - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei II. 1982. Pécs. 73. - BMMI RégOszt. Adattár 1923/2003. 3. - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei II. 1982. Pécs. 73-74. - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei II. 1982. Pécs. 54., 102-103. - Györffy György: Az Árpád-kori
Magyarország
történeti földrajza. I. 1963. Budapest. 300. Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. 1894. II.
- 26 -
12
13
14
15
Véménd Horpács Horpach (1384) Korpács A falu DK-i határában. A szebényi és palotabozsó ki határnál.
Feltételezhető, hogy itt 040/46. feküdt a török időkben elpusztult Horpács (1384) nevű falu, de lokalizálható szebényi és palotabozsóki területre is. Őskori cserepek vannak a felszínen.
Véménd Temetőkáp olna és attól északra
A kápolna helyén állt 154., a középkori templom, 119. valamint attól északra a falu. Lukácsy Gábor háznyomokat lokalizált.
Véménd Szapud Szápud Sopadh (1181) Zapud (Berek közelében) A Vöröskereszttől É-ra és Dre.
Török időkben 044/21-22. elpusztult középkori Szapud (1181) falu helye. Őskori cserepek vannak a felszínen. Összefügg a 21. lelőhellyel.
EOV: E619299 N089011 Véménd Szelistye Hutterheile A pataktól nem messze.
-
116-
Elpusztult középkori 021/1-5., falu helye. Őskori 052/1-3. cserepek voltak a felszínen.
-
-
- 27 -
Budapest. 482. Jelenleg szántó. Változás nem Csánki Dezső: tervezett. Régészeti Magyarország történeti érdekeltségű terület. földrajza a Hunyadiak korában. 1894. II. Budapest. 491. - Reuter Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténetének adattárához. in: JPMÉ, XIV-XV. 1969-70. 133155. Pécs. 148. - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei II. 1982. Pécs. 86., 88-89. - BMMI RégOszt. Adattár 1923/2003. 4. - Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. 1963. Budapest. 322. Temető és kertek. Változás - Lukácsy Gábor, RégFüz. nem tervezett. Amennyiben a Ser. I. 32. 1979. Budapest. művelési ág megváltozik, úgy 140. előtte régészeti hatástanulmány - BMMI RégOszt. Adattár. szükséges. 1659/83. - BMMI RégOszt. Adattár 1923/2003. 5. - Györffy György: Az árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. 1963. Budapest. 300. - MNM Adattár: V. 52/1980. - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei II. 1982. Pécs. 60. Jelenleg szántó. Változás nem - Györffy György: Az tervezett. Amennyiben a árpád-kori Magyarország művelési ág megváltozik, úgy történeti földrajza. I. 1963. előtte régészeti hatástanulmány Budapest. 381. szükséges. - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei II. 1982. Pécs. 84. - BMMI RégOszt. Adattár 1923/2003. 4.
Jelenleg szántó. Változás nem - Reuter Camillo: Gyűjtés tervezett. Régészeti Baranya középkori érdekeltségű terület. településtörténetének adattárához. in: JPMÉ, XIV-XV. 1969-70. 133155. Pécs. 148.
16
17
18
19
20
21
22
Véménd Szent Jánoskápolna Kálváriakápolna
Oromzatán fa 0138., huszártoronnyal. 0131/3. Téglalap alakú belső tere XV. századi. 1812-ben megújítva.
Véménd Tanács Köztársaság út Véménd Erdei út Cikói út
Középkori nyomai
-
település 423-428., 483-486.
1587-ben(!) kolostor és templom épült itt, majd 1836-tól újjáépítették. EOV: Középkori kemencék E616173 vannak a patakkal N091408 párhuzamos domboldalban. Véménd Középkor. A szerb Apáti-dűlő hagyomány szerint Apátner Berak (Berek) falu Grund volt itt. A barlangban Räuberhöhl is feltételezhető e lelőhely, de Barlang és betöltődött. körülötte erdő Véménd Feltételezhető itt az Kapavac elpusztult középkori Csepegőkő- Karakó falu helye. forrás Középső bronzkori Speckbrunn cserepek vannak a enteilKarak felszínen és egy ó elpusztult újkori falu Corkoa házainak nyomai. EOV: E615755 N089916 Feltételezhető, hogy a Véménd török alatt elpusztult Dömör Dömörkapu Kapu nevű középkori falu helye van itt. Hutertál Késő középkori leletek Hotterteil voltak a felszínen. Szelistye a 14. Határ-dűlő Összefügg Határföldek lelőhellyel. Faluhely M6 nyomvonala 1. lelőhely (a lejtő alján) A falu DK-i határában. Véménd A szájhagyomány Türkische szerint a törökök Hohle ásatták. Boschokker Hohle
0105., 0120/2., 0145/3.
_
-
0115., 0116/9-11.
-
0176/9-12., 0178.
-
046/9-10. -
031/1-4., 028/2-4., 0201/1-6., 0205/3-10.
-
- 28 -
Jelenleg erdő és kápolna. Változás nem tervezett. Amennyiben a művelési ág megváltozik, úgy előtte régészeti hatástanulmány szükséges.
Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. I. Dunántúl. 1959. Budapest. 423. Genthon István: Magyarország műemlékei. 1951. Budapest. 135. Jelenleg belterület, lakóházak. - BMMI RégOszt. Ltsz: Változás nem tervezett. K.73.54.1-4. Régészeti érdekeltségű terület. Jelenleg gyep. Változás nem - Pesti János (szerk.): tervezett. Amennyiben a Baranya megye földrajzi művelési ág megváltozik, úgy nevei II. 1982. Pécs. 68. előtte régészeti hatástanulmány szükséges.
Jelenleg szántó. Változás nem - Pesti János (szerk.): tervezett. Régészeti Baranya megye földrajzi érdekeltségű terület. (A nevei II. 1982. Pécs. 70-71. közelében levő barlang természetvédelmi érdekeltségű terület)
Jelenleg szántó, berek és - Pesti János (szerk.): vízmű. Változás nem tervezett. Baranya megye földrajzi Amennyiben a művelési ág nevei II. 1982. Pécs. 75. megváltozik, úgy előtte régészeti hatástanulmány szükséges.
Jelenleg szántó. Változás nem tervezett. Amennyiben a művelési ág megváltozik, úgy előtte régészeti hatástanulmány szükséges.
- Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei II. 1982. Pécs. 79., 83., 89. - BMMI RégOszt. Adattár 1951/2003. - BMMI RégOszt. Adattár 1923/2003. 4. Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. 1960. Budapest. 70.
Jelenleg szántó. Változás nem - Pesti János (szerk.): tervezett. Régészeti Baranya megye földrajzi érdekeltségű terület. nevei II. 1982. Pécs. 87.
23
24
25
26
27
28
29
Török barlang Véménd Ismeretlen korú 0190/63., Sauberg régészeti leletek 0188/4-6. A falutól kerültek innen ki. Ny-ra Véménd Alt Kirk A falu É-i szélén. Kirchengru nd Templomhe ly Ält Kirche Ält Véménd Bátova Bártfa ÖregVéménd Az út mindkét oldalán. A volt Tanácsközt ársa-ság u. 48. is ide tartozik. EOV: E615981 N090607 Véménd Rácsih Trenk Racisch Trank Rác itató Véménd Rác temető Szerb temető Véménd Zsidó temető Judenkirchh of Zidovski groblje Véménd Szerb templom Szerb kereszt Szerb parókia Véménd Katolikus temető
Újkor? Nevét egy 0131/1-4., régebben itt állt faluról 1561-1580. és templomáról kapta. Itt ért véget a szerb bevándorlók utcája, mely 1780 körül égett le. 1855-ben a szerbek még Bátova néven emlékeztek rá. Patics maradványok jöttek elő házak alapozásakor. Római leletek is voltak itt.
Újkor. A Rákóczi 022. szabadságharc idején elűzött szerbek itt telepedtek meg újra. Újkori temető
-
-
-
017/8-34. _
Újkori temető, melyet 109., 110/1. felhagytak. Néhány sírköve még áll.
Újkor? 1844-ben épült 493-494., templom, de elődjét 661. már a 18. századi térképek is jelölik. 1965-ben lebontották. A parókián 1777 óta anyakönyveztek. Újkor. Itt volt a korábbi német templom és pélbánia,
-
-
- 29 -
Jelenleg szántó. Változás nem - Pesti János (szerk.): tervezett. Régészeti? Baranya megye földrajzi érdekeltségű terület. nevei II. 1982. Pécs. 81. - BMMI RégOszt. Adattár 1923/2003. 3. Jelenleg szántó. Változás nem - Pesti János (szerk.): tervezett. Amennyiben a Baranya megye földrajzi művelési ág megváltozik, úgy nevei II. 1982. Pécs. 75. előtte régészeti hatástanulmány - BMMI RégOszt. Adattár szükséges. 1923/2003. 3.
Jelenleg szántó. Változás nem - Pesti János (szerk.): tervezett. Baranya megye földrajzi nevei II. 1982. Pécs. 58.
Jelenleg gyep. Nem régészeti érdekeltségű, de kegyeleti okokból kerülendő a régi sírok bolygatása. Jelenleg kert. Nem régészeti érdekeltségű, de kegyeleti okokból kerülendő a régi sírok bolygatása.
- Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei II. 1982. Pécs. 58., 89. - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei II. 1982. Pécs. 59.
A legkorábbi szerb templom - Pesti János (szerk.): 1690-ben épült. Amennyiben a Baranya megye földrajzi későbbi templomok helyén nevei II. 1982. Pécs. 60. volt, úgy a lelőhely régészeti érdekeltségű. Nem régészeti terület.
érdekeltségű - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei II. 1982. Pécs. 60.
30
31
32
33
34.
35
36
Véménd Cukrászda
Véménd Öreg erdészház Ält jägerhause Véménd Katolikus templom Katolische kirche Véménd Glashütner Weg Üveghuta Véménd Szerb kápolna A szerb forrás fölött Véménd Bátaszéki út Dolinai út Dolina völgy Véménd Prkosz Dac
melyek 1780 körül leégtek. Újkor. Udvarában állt régen a zsidók imaháza.
-
Újkor. Itt állt a falu legrégibb háza, melyet az 1970-es években lebontottak. Régi zsidó imaház is volt itt. Újkor. 1796-ban épült a katolikus németeknek
-
-
Újkor. Valószínűleg 0131/4. újkori (Mária Terézia kora)
-
Újkor. Kápolnaszerű épület elhagyott romjai vannak itt. 1852-ben épült.
-
Újkor. Feltételezhető, 040/5-6. hogy ítt feküdt a régi Dolina nevű szerb falu. Újkor. Elpusztult 040/43. szerb település helye
Nem régészeti terület.
érdekeltségű - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei II. 1982. Pécs. 61.
Valószínűleg újkori épületek - Pesti János (szerk.): lehetettek, de koruk okán a Baranya megye földrajzi terület kutatásra és megóvásra nevei II. 1982. Pécs. 66-67. érdemes. Koránál fogva nem régészeti - Pesti János (szerk.): érdekeltségű hely, de mint 18. Baranya megye földrajzi századi közösségi épület nevei II. 1982. Pécs. 64. természetesen megóvandó. Szántó. Újkori lelőhely, de - Pesti János (szerk.): ipartörténeti örökség. Baranya megye földrajzi nevei II. 1982. Pécs. 71. Valószínűleg nem régészeti - Pesti János (szerk.): korú emlék, de kultúrtörténeti Baranya megye földrajzi épített örökség. Megóvásra a nevei II. 1982. Pécs. 74. maradványai is érdemesek.
-
Szántó, nem érdekeltségű terület.
régészeti - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei II. 1982. Pécs. 85.
-
Szántó, nem érdekeltségű terület.
régészeti - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei II. 1982. Pécs. 86.
A táblázatban felsorolt, feltételezett lelőhelyű középkori településeken kívül Apatija, FelOros, Al-Oros, Krstos, Citó, Zombor, Hristova Dolina, Tótpetretura, Chabakuta források alapján ismert, egykor létezett falvak helyét körülbelül sem tudtuk megadni. A nyilvántartott (ismert) lelőhelyek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében, a lelőhely területén történő bármely 30 cm-t meghaladó talajbolygatással járó tevékenységhez, építkezéshez, az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, beavatkozásokhoz a KÖH-t (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Pécs Szent István tér. 15.) szakhatóságként be kell vonni az engedélyeztetési eljárásba. Régészeti érdekű területek esetében szintén ki kell kérni a KÖH véleményét. Idézett törvény 22. §-a szerint a nyilvántartott lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Amennyiben ez nem megvalósítható, a beruházás által veszélyeztetett területen megelőző feltárást kell végezni, melynek költségei a beruházót, illetve azt a személyt terhelik, akinek érdeke a régészeti lelőhely megbolygatása. Ezen rendelkezésekkel összefüggésben elkerülendő ezeken a területeken a 30 cm mélységet meghaladó talajbolygatással járó tevékenység (erdő, vagy gyümölcsös telepítés, mélyszántás), vagy más beruházás (építkezés, közművesítés, stb.). A lelőhely aktuális használati módját nem korlátozzák, de annak folytatásától a lelőhely nem károsodhat. Amennyiben a település közigazgatási területén bármilyen talajművelés vagy talajbolygatás alkalmával régészeti
- 30 -
leletek, ill. objektumok kerülnek elő, a munkát azonnal abba kell hagyni és értesíteni kell a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságát (BMMI, Pécs Káptalan u. 5.) és a KÖH-t. 3.sz. függelék: Természet- és tájvédelem. a.) A tervezett Szekszárdi-Baranyai dombság TK területrészei Véménd területén Helyrajzi szám 061/11 069/ 070/ 071/ 072/ 073/ 074/ 075/ 076/ 077/ 078/ 079/ 080/ 081/ 082/ 083/ 084/ 085/ 086/ 087/ 088/ 089/1a 089/1b 090/ 091/ 092/ 094/ 096/ Összesen
terület (ha) 7,0099 63,7169 26,546 60,8051 36,6305 0,8819 35,7974 14,5856 39,5707 39,259 26,1873 26,3755 27,0241 48,6411 43,9087 0,7518 16,7362 36,2964 30,051 33,9666 36,7918 21,285 0,3624 0,06 0,0574 0,1369 21,9035 19,3232 714,6619
b.) Natura 2000 hálózat kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területnek jelölt területei Véménd közigazgatási területén, a hrsz-ok alapján Helyrajzi szám 069 070 071 072 074 075 076 077
terület (ha) 63,7169 26,5460 60,8051 36,6305 35,7974 14,5856 39,5707 39,2590
- 31 -
078 079 080 081 082 083 084 085 086 087 088 089/1 091 094 096 Összesen
26,1873 26,3755 27,0241 48,6411 43,9087 0,7518 16,7362 36,2964 30,0510 33,9666 36,7918 21,6474 0,0574 21,9035 19,3232 706,5732
4.sz. függelék: A KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOKHOZ Általános követelmények
14.§. (2).bekezdés A követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVI. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza. (3) bekezdés Az előírásokat a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 70.§-a és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. A beruházásokhoz kapcsolódó talajvédelmi terv készítésének részletes szabályozását a 90/2008.(VII.18.)FVM rendelet tartalmazza. (4) bekezdés A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet határozza meg. (5) bekezdés A követelményeket a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet határozza meg. (6) bekezdés A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a
- 32 -
felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. (7) bekezdés A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. (8) bekezdés A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza. (9) bekezdés A követelményeket a vizek és a közcélú vízi-létesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza. (10) bekezdés Az előírásokat jelenleg a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5.§-a tartalmazza. (11) bekezdés A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni. (12) bekezdés A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével. Környezetterhelési határértékek 15. §. (1) bekezdés Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik. (2) bekezdés Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező
- 33 -
anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg. (3) A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről éa a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei. (4) bekezdés Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja. (5)-(6) bekezdés Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. (7) bekezdés Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza. Speciális eljárási szabályok 16.§. (1) bekezdés A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg. (2) bekezdés A kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet. (3) bekezdés Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény és a 29/1997. (IV.30.) FM rendelet előírásai vonatkoznak. (4) bekezdés
- 34 -
A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése és engedélyezése a 358/2008. (XII.31.) Korm. rendelet előírásai szerint történhet. (5) bekezdés Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet és az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet alapján korlátozó intézkedéseket érvényesíthet. (6) bekezdés Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 70.§-a előírásainak megfelelően kell eljárni. (7) bekezdés A 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet és a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésével szembeni védelemről szóló 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint létesíthető és üzemeltethető állattartó létesítmény. (8) bekezdés Véménd településen a megalkotandó állattartásra vonatkozó önkormányzati rendeletben kell szabályozni, hogy milyen volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények. (9) bekezdés A hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza. (10) bekezdés Az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BMKvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.
- 35 -
