Vélemény a 21-es főközlekedési út négysávosításával kapcsolatban. A Magyar Állam és az EU forrásából a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában a Hatvant és Salgótarjánt (valamint Szlovákiát) összekötő 21-es sz. főút négysávosítását szeretnék megvalósítani. Az önkormányzatunk (Bátonyterenye) 2004-ben a rendezési terv elfogadásával rendelet formájában is egyetértett a 21-es sz. főút négy-nyomúsításával. Erről a lakosságot nem tájékoztatták. 2008-ban a tervezési munkákat megnyerte az UTIBER Kft. Az V. szakasz - ami a település nyugati városrésze - tervezésével a CIVIL –PLAN Kft-t bízta meg, Ezt a területet érinti leginkább a tervezett beruházás. A 21. sz.főút V. szakasz 41+500-48+100 km szelvények közötti része négy-nyomúsításának engedélyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulást a Bátonyterenyei Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. júliusi ülésén elfogadta az alábbi határozati javaslattal: Bátonyterenye Város Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a 21. sz. főút V. szakasz 41+500-48+100 km szelvények közötti része négy-nyomúsításának engedélyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulásról szóló előterjesztést és a következő határozatot hozta: „A Képviselő-testület az UTIBER Kft., mint főtervező és a CIVIL-PLAN Kft., mint szakasztervező által készített engedélyezési tervdokumentációban foglalt beruházás építési engedélyezéséhez történő tulajdonosi hozzájárulás kiadásával egyetért a következő kikötésekkel: A Bátonyterenye – Nagybátony-i bekötő csomópont közelében kerüljön egy buszöböl kialakításra. A gyalogos- és kerékpárút biztonságos átvezetésének megoldása érdekében a Nagybátony-i csomópont aluljárójából kivezető járdaszakaszt össze kell kötni a Zagyvafolyó régi hídján át a Béke úti járdával. A kettesszámú – Ipari Parki – csomópontnál a Zrínyi úttal történő teljes összeköttetés kerüljön kiépítésre. A Csillag út és a Gyermekek útja közötti útszakasz kerüljön kiszélesítésre. Minden magán- és önkormányzati ingatlan esetében legyen meg a gépjárművel történő beközlekedésre alkalmas közvetlen útkapcsolat. Az akadálymentes rámpa nélküli aluljáróknál a lépcső mellett kerékpár és babakocsi részére közlekedési lehetőséget kell biztosítani. Legalább a jelenleg rendelkezésre álló parkolási lehetőségek számát kell a fejlesztést követően is biztosítani. Felhatalmazza a polgármestert a tulajdonosi hozzájárulás fentiek szerinti megadására. Határidő: soron kívül Felelős: Lavajné Dóka Éva – polgármester Városfejlesztési és városüzemeltetési osztály” A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a KTVF: 24971-59/2009 ikt. szám alatti határozatát - amely a 21. sz. főút 17+000 – 48+100 km szelvények közötti szakaszának négy nyomsávúra történő bővítésének előzetes vizsgálati eljárását tartalmazza – áttanulmányoztam és a határozattal kapcsolatban írásos észrevételt tettem 2010. január 10-én Bátonyterenye Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály Lohss Krisztina osztályvezetőnek. (Választ nem kaptam.)
-2– A határozat megállapítja, hogy a fenti szakasz négy nyomsávúra történő bővítésének jelentős környezeti hatása nincs. A határozat 17. oldalán a levegőtisztasággal kapcsolatban azokat a folyamatos mérési eredményeket veszik figyelembe, amelyeket 2007-2008-as években végeztek Bátonyterenye, (Nagybátony Bányaváros) Iskola út 8.sz. alatti manuális mérőhelyen. (Erről írásos dokumentációt nem mutattak be.) Ezeket, a mérési adatokat nem szabad figyelembe venni, hiszen a 21-es út Kisterenyén átmenő forgalmához a fenti, Nagybátony városrészbe eső, a 21-es főúttól légvonalban legalább 900 m-re eső címen mért adatoknak semmi köze sincs. A méréseket a Madách úton kell elvégezni úgy a zajterhelés, mint a légszennyezés területén. Mivel a közlekedési eszközeink belsőégésű motorokkal hajtottak működésük során károsítják a környezetünket. Ilyenek a hőterhelés, a károsanyag-kibocsátás, zajszennyezés, egyéb szilárd halmazállapotú anyagok, mint a korom, gumipor, stb. Ezek a belsőégésű motorok alacsony hatásfokkal működnek a bevitt üzemanyag energiatartalmának maximum 40%-át alakítja át mechanikai munkává, a többi veszteség. Az égésfolyamat végeredménye a kipufogógáz. A tökéletlen égés miatt az égéstermékek növelik a légnemű károsanyag mennyiségét. A mérési eredményeknek nem csak a SO2, NO2 és az ülepedő por adatait kell tartalmaznia. Vannak más mérgező anyagok a belsőégésű motorok üzemeltetése során. Szennyező anyag a széndioxid (CO2), mérgező anyag a szénmonoxid (CO) Kifejezetten mérgező és rákkeltő anyagok a nitrogénoxidok (NOx), alifás szénhidrogének (CmHm), az aldehidek (RCHO) és igen rákkeltő a poliaromás szénhidrogének csoportjából a benz(a)pirén valamint a 2 µm-nél kisebb méretű diesel-korom is. A városlakók óriási veszélyben vannak. A levegőben lévő gumipor, fékbetétek és gépkocsik kopásából eredő szennyeződések rákkeltők, gyengítik az immunrendszert. Ezek az anyagok minden esetben jelen vannak az utak mentén a levegőben, csak nem mérik… A környezetterhelő hatás erőssége attól is függ, hogy a gázok milyen magasságban kerülnek a légtérbe. Sajnos jelen esetben a lakóházak ablakainak szintjével azonos magasságban. Ebből a szempontból a közúti közlekedés a leginkább negatív hatású. A közlekedés, mint zaj- és rezgésforrás a lakosság jelentős hányada számára komoly zavaró tényező. Számos lakásban tapasztalható az egészségügyileg elfogadható 55 dB nappali, illetve a 68 dB éjszakai határértéket meghaladó zajszint. Egyes városi útszakaszokon eléri a 78 dB értéket. Zajvédelmi szempontból a tervezők 50 km/h-s sebességet terveztek a kisterenyei átvezető szakaszra, ami nem kedvező a tranzit forgalom számára sem. A jelenlegi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a Kisterenyén átvezető szakaszon jelentős a gépjárművek sebesség túllépése, különösen az éjszakai órákban. Mi várható akkor egy korlátokkal védett 4 nyomsávú út esetén? A határozat a III. szakasz 1. pontjában (ÁNTSZ állásfoglalása) a zajterhelés mérését a kivitelezési munkálatok után rendeli el. Az elkészült beruházást követően milyen intézkedések tehetők a zajcsökkentés mérséklésére? A zajterhelési méréseket a kivitelezés előtt kell elvégezni, de sokkal jobb lett volna a tervezést megelőzően! Idetartozó a talaj és a vízszennyezés is. Gondolok itt a téli hó –és jégmentesítésre valamint a gyomtalanításra alkalmazott vegyszerek talaj és vízszennyező hatására.
-3Magyarország környezeti állapota ma összességében az európai átlagos színvonalnak felel meg számos kedvezőtlen fajlagos mutatók mellett. A települések nagy forgalmú átvezető útjai mentén a levegő szennyezettsége az egészségügyi határérték 50 – 80 %-a körül mozog, de egyes településeken ez gyakran mutat 24 órás határérték túllépést. Ebből főleg a nitrogénoxidok és a szilárd részecskék súlya veszélyes. Nem véletlen az az európai úniós törekvés, hogy a nagyforgalmú utak kerüljék ki a településeket. A zárt rendszerű csapadékvíz elvezetése nem biztonságos, mivel a nyári esőzések során akkora vízmennyiség kerül az árkokba, hogy azok azt elvezetni nem tudják. Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy le kellett zárni a főutat, mert a hömpölygő áradat a közúti forgalmat veszélyeztette. Emiatt várhatóan a tervezett gyalogos aluljárók is használhatatlanok lesznek. Megjegyzem, hogy a gyalogos aluljárók üzemeltetése a beruházó véleménye szerint az Önkormányzat feladata lesz, ami további terheket ró a pénzügyileg amúgy is romokban heverő Önkormányzatra. Amennyiben ez a beruházás megvalósul számolni kell azzal, hogy a lakosság egészségi állapota rohamosan romlani fog. Miért akarják, hogy e településrészen az emberek idő előtt megbetegedjenek? A környezet kímélésének szempontjai már erőteljesen érvényesültek a ’90-es évtized közlekedési fejlesztési és szabályozási tevékenységében is. Megépültek a településeket elkerülő utak. (Győr, Miskolc, Kecskemét, Szombathely, Nagykanizsa, Szolnok, Sopron, Salgótarján, stb.) Ezt miért nem lehet Bátonyterenye, Kisterenyei városrészénél is megoldani? Az EU feladatokat határozott meg, tartalmaz mintegy 60 közlekedésfejlesztési és környzetvédelmi intézkedést is. Pl. kötelezően elő kell írni az együttes társadalmi – gazdasági – környezeti hatásvizsgálat elvégzését a közlekedésfejlesztési, valamint a közlekedést befolyásoló egyéb fejlesztési döntésekre vonatkozóan. Ebbe beletartozik a Kisterenye városrész belterületén áthaladó 21-es út négy sávos megépítése is.
A fenti útszakasz tervezett megépítésekor több útmenti fát kell kivágni. A 21-es 23-as Ózd-i elágazásától a Köztársaság útig az alábbi fafajták találhatók meg: - akác 90 db., - platán 9 db., - hárs 7 db., - kőris 30 db., - szil 1 db., - juhar 37 db., - nyír 7 db., - nyár 1 db., - lucfenyő 3 db., - tuja 2 db., - vörösfenyő 5 db.,
-4– - celtisz 2 db., - dió 1 db., - vadgesztenye 1 db., - fűz 33 db., - gyümölcs 6 db. Összesen: 235 db. A fák pedig kihatnak a mikroklímára, mérséklik a szél sebességét, hatással van a talaj és a levegő nedvességére, a hőmérsékletre. Egészségügyi hatása is van. Szűri a levegőt. Megköti a szálló port, csillapítja a zajterhelést. Pozitívan hat a napi hőingadozásra. És nem utolsósorban esztétikai hatása is van. A városokban vagy forgalmas utak mellett élő embert semmi sem képes olyan hathatósan védeni a zaj ellen, mint a növényzet. A zaj főleg a mai kor ártalma, amelyhez a szervezet nem szokhatott hozzá. A közlekedés zaja, a hangkeltő eszközök tömeges elterjedése, a gépek lármája fokozódó támadást jelent az ember ellen. Műszeres mérések igazolják, hogy a fák, cserjék – lombos állapotban - jobban védenek a zajtól, mint a téglafal. A szennyező anyagok egy részét képes lekötni a fák lombtömege. A szűrő úgy működik, hogy a szilárd szennyező anyagok (porszemcsék a hozzájuk tapadó nehézfémekkel, a korom, olajszármazékok, azbeszt stb.) megülepednek a leveleken. Az esővíz a szennyezést időnként lemossa és a szűrő levélfelület újra üzemképes. Kimutatások szerint 1 lombköbméter levélfelület 4500 gramm szennyezőanyagot képes kiszűrni a levegőből egy vegetációs időszak alatt. A fák párolgásukkal hatnak környezetükre. A nyári melegben a párolgás hatására hűtik a levegőt. Meg kell még említeni az árnyékhatást is. Az utolsó tárgyaláson felvetődött, hogy kerülje el az út a települést. Erre a válasz, hogy…nem lehet. Mindenképpen megépül. Ha a lakosság nem akarja, akkor is.” A tervező elmondta, hogy a kisterenyei átvezető szakaszon 4 körforgalmú csomópont kerül kiépítésre. Ezek a körforgalmak egyrészt jelentősen lassítani fogják az átmenő forgalmat, másrészt a fékezések és gyorsítások miatt többlet környezeti terhelést is okoznak. A tervezés és engedélyezés során ezt sem vizsgálták! A korábbi tervezési ciklusban 3 lehetőség merült föl, de ezt nem közölték az ülésen résztvevőkkel. Ezek a következők: -
A szóbanforgó út a 81 sz. vasútvonallal párhuzamosan torkollna be Kisterenyén túl a pld. a téglagyárnál a négysávos útba. Ezzel megvalósítható lenne a 23-as út elkerülő szakaszának megépítése is. Talán ügyes tervezéssel megoldódna a Kisterenyét Nagybátonnyal összekötő út megépítése is.
-
A leglogikusabb megoldás és a lakosság megelégedését is szolgálná, ha a tervezett út a Bükk-völgyön keresztül vezetne és kerülné el a településrészt.
-
A harmadik pedig az, ami megtervezésre került
-5Megvizsgálták az alternatívákat? Minden szempontot figyelembe vettek? Biztos, hogy a jelenlegi terv a legmegfelelőbb? Valóban csak erre a megoldásra lehetett UNIÓS támogatásra pályázni? Biztos, hogy nem lehet azt módosítani? Az első három kérdésre biztosan „nem” a válasz! Kérem, hogy vizsgálják meg a lehetőségét annak, hogy a négysávos utat hogyan lehetne úgy megépíteni, hogy az mindenki számára elfogadható legyen. Mert ilyen vizsgálatok, tanulmányok eddig nem születtek, a jelenlegi terv pedig nem megfelelő az itt élő lakosságnak, de a várható tranzit forgalom számára sem. Úgy tűnik, hogy egy kompromisszumos rossz megoldás született. Amennyiben a jelenlegi terv valósul meg, a 21-es út kisterenyei szakaszán egy olyan rossz megoldás kerül megépítésre, ami évtizedekig gátja lesz a négysávos út gyorsforgalmi útként való használatának és további fejlesztésének. A tervezett út megvalósítása jelentősen rontani fogja az itt élők életminőségét nem csak a környezeti hatások miatt. A korlátokkal védett négy nyomsávos út kettévágja hosszában Kisterenyét, a tervezett gyalogos és kerékpáros átkelők miatt nagy kerülőket kell tenni. Ugyanakkor a helyi forgalmat olyan kis belső utcákra terelik, amelyek alkalmatlanok erre. Így az úttól távolabb élőkre is kedvezőtlen hatása lesz. Forgalmas üzletek fognak megszűnni a jelenlegi terv szerint, mely nem csak az itt élők ellátása miatt rontja az életkörülményeket, hanem munkahelyek megszűnésével is. Az út melletti ingatlanok megközelítése nehézkes és veszélyes lesz mind az itt élők, mind az áthaladó forgalom számára. Sajnos Bátonyterenye város lakossága megosztott a 21-es út kérdésében, hiszen a tervezett fejlesztés kellemetlen hatásai csak a Kisterenye városrészben élőket fogja terhelni. Ezt a megosztottságot ki is használta a korábbi városvezetés és a tervezők is. Kérem vegyék figyelembe a területen élő lakosok véleményét, azok életkorát, a iskolát, óvodát, bölcsödét, és nem utolsósorban kellő figyelmet fordítsanak a környezetvédelemre, valamint az ingatlanok állagmegóvására, mert elkerülhetetlen, hogy a házak értéke csökken és állaguk romlani fog. Bátonyterenye, 2012. május 23. Bender Csaba
