Vegyipari tüzek tűzoltása II.
Porrobbanás
A porok fogalma, jellemzésük Por: Minden szerves, szervetlen vegyület, anyag őrléssel, osztályozással, vagy más módon keletkezett frakcióinak összessége. 0,004 mm-nél nem nagyobb szemcsenagyságú.
Levegő és szilárd anyagok keverékének égése
A különböző technológiai folyamatok során az iparban (pl.: szövés, aprítás, őrlés, stb.) során gyakran keletkezik por. Túl azon, hogy ez gyakran az értékes anyag veszteségét, egészségi károsodást okozhat, a tűzvédelem számára különösen nehéz feladatot jelent, mert gyakran alakulhat ki robbanásveszélyes keverék. A por nagy fajlagos felülettel rendelkező, kis szemcsenagyságú részecskék összessége. A porok szemcseméretei széles határok között mozoghatnak.
A porszemcsék kicsiny tömege lehetővé teszi a levegőbe jutott anyag lebegését hosszabbrövidebb ideig. Az ilyen kisméretű szilárd részeknek a légtérben való elkeveredését előidézheti a légáramlat, anyagok megmunkálása, épületrészek leomlása, tűzoltásnál kötött sugár használata, stb. A nagy fajlagos felülettel rendelkező, kis szemcsenagyságú szilárd anyagoknak és a levegő tökéletes elkeveredésének eredményeképpen robbanóképes keverékek keletkezhetnek, amelyek gyújtóforrás hatására porrobbanás formájában égnek el.
A különféle anyagok pora a gyújtóforrásoktól függően különféleképpen viselkedik. Közülük néhány már alacsony koncentrációnál kis intenzitású gyújtóforrás hatására is meggyullad és a láng gyorsan terjed az egész portérfogatban. Mások viszont csak magas porkoncentráció esetén és a gyújtóforrás hosszabb behatása után gyulladnak meg. A harmadik porfajta közönséges körülmények között egyáltalán nem gyújtható meg, bár éghető anyagból áll.
A porokat tűzveszélyességi fokuk szerint a következőképpen osztályozhatjuk:
Első osztály: Könnyen gyulladó porok, amelyeknél a láng
nagyon gyorsan terjed. A meggyulladáshoz szükséges gyújtóforrásnak nem kell különösen intenzívnek lenni, elegendő például egy szikra, a gyufa lángja. Ebbe az osztályba tartozik a cukor, keményítő, kakaó, faliszt, maláta, zabpelyva, tea, búzaliszt, cikória, kén pora, stb. Második osztály: Nehezebben gyulladó porok, amelyeknek meggyújtásához nagyobb intenzitású gyújtóforrásra van szükség. Ide tartozik a rizsliszt, fűrészpor, bőrpor, korpa, stb. Harmadik osztály: Azoknak a poroknak összessége, amelyekben a láng nem terjed, mert az égési sebesség igen csekély, s mert nem képes arra, hogy a levegőben tartósan lebegjen, vagy mert elegyítésként nagyobb mennyiségű nem éghető anyagokat tartalmaz. Ebbe az osztályba tartozik a dohány, a korom, a faszén, a grafit, a koksz, stb. pora is.
Már az előzőekben megállapítottuk, hogy a por meggyújtása és az égésnek a por egész tömegére való elterjedése csak az éghető anyag és a levegő meghatározott aránya esetén lehetséges. Ezeket az arányokat a robbanási határértékekkel tudjuk jellemezni. A porok esetében az alsó robbanási határnál fennálló koncentrációnak kell nagyobb jelentőséget tulajdonítani, mert a porok felső robbanási határa olyan magas, hogy a legtöbb esetben nincs gyakorlati jelentősége, hiszen ilyen magas koncentrációkat alig lehet elérni. Így a cukorpor felső robbanási határának koncentrációja: 13500 g/m3, a tőzegporé: 2200 g/m3.
A porok alsó robbanási határértékénél az égést az alacsony hőmérséklet, az alacsony nyomás, valamint a láng csekély terjedési sebessége jellemzi. Ez a koncentráció ugyanazon porfajtára (pl. cukorra) sem állandó, hiszen az a diszperzitás fokával, a nedvességgel, az illó alkotórész és hamutartalommal, a gyújtóforrás intenzitásával változik.
A port képző üzemekben a megelőző tűzvédelem gyakorlati kérdéseinek megoldásánál minden egyes esetben üzemi feltételek között kell meghatározni a por alsó robbanási határértékét és koncentrációját.
A porok keletkezése munkafolyamatoknál:
gabonaiparban (silóknál, ki- és betárolásnál, elosztó, ürítő helyeknél, ciklonoknál, porleválasztóknál); faiparban, fémipar egyes helyein.
Porzással járó munkafolyamatok:
kemény anyagok aprítása (őrlés, darálás, fűrészelés, stb.); veszélyes anyagok felületének csiszolása, köszörülése; por alakú anyagokkal végzett munka (keverés, szitálás); vegyi folyamatok eredményei (korom, hamu, stb.); folyékony vagy olvasztott anyagok porlasztása (festés).
Fő tűzkeletkezési helyek:
silók, bunkerek, ülepítők; őrlő- és finomőrlő berendezések; portalanító, szárító, porelszívó; keverő berendezések, szállító rendszerek; őrlő- és csiszológépek; porvisszanyerők.
A porrobbanás feltételei:
ugyanazon időben és térben éghető por finoman eloszlatott alakban; oxigén jelenléte; robbanásra alkalmas keverék és levegő jelenléte a robbanási határon belül; iniciáló (gyújtó) hatás.
A porrobbanás jellemzői:
elsődleges robbanás (felkavarja a leülepedett port); láncreakció-szerű robbanási folyamat; a felkavart por és levegő elegy folyamatosan robbanóképes; veszélyezteti a gépeket, berendezéseket, majd a teljes épületet és a személyeket.
A védekezés lehetőségei:
technológia kialakításával (több rendszer ismert); alsó robbanási koncentráció alatti működés; inert gázadagolás; gyújtóforrás kiküszöbölése; automatikus jelző- és beavatkozó rendszer.
A robbanás elleni védekezés módjai
Az oltófejek alumíniumötvözetből készülnek, egy oltási ciklus alatt 12-15 liter vizet fecskendeznek a csővezetékbe
A robbanás elleni védekezés módjai:
Szikrázás elleni védekezés:
vas, acél, hősugárzó anyagok leválasztása; elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem; szikramentes szerszámok, berendezések.
Öngyulladás megelőzése:
hőmérséklet-ellenőrzés; nedvesedés meggátolása; kritikus mennyiség csökkentése, azaz rendszeres takarítás; oxigén-csökkentési rendszer.
Technológiák porleválasztása:
ülepítéses módszer (porkamra); centrifugás módszer (ciklon); szövetszűrés módszere (tömlős, tárcsás porszűrő).
Technológiák porleválasztása:
ülepítéses módszer (porkamra); centrifugás módszer (ciklon); szövetszűrés módszere (tömlős, tárcsás porszűrő).
A robbanás elleni védekezés módjai:
Robbanási nyomás csökkentése
A robbanás elleni védekezés módjai:
Robbanás elfojtása
Robbanás átterjedésének megakadályozása
A robbanás elleni védekezés módjai
Az ábrán porlasztásos szárító és porleválasztó védelme látható. A szárítót robbanást elfojtó berendezés védi. A porleválasztót úgy tervezték, hogy az a keletkezhető robbanási össznyomásnak ellenálljon. A két berendezés közé beépített oltóberendezés (lángzár) megakadályozza az égő anyag továbbjutását a két berendezés között vagy csupán a két berendezés egyikére korlátozza. Az örvényréteges búzaliszt szárítót és a porelválasztót egy- egypár nyomásdetektor felügyeli. A detektorpár által adott jel a kifúvatóedényekből, oltóanyagtárolóból az oltóanyagot a berendezésbe lövelli és egyben a nyomásdetektorok érzékelése alapján a berendezés működése leáll. Egy esetleges lángfrontnak (égő anyagnak) a készletező tartályban történő terjedését nyomásálló cellakerekes zsilipek beépítésével gátolják meg.
A beavatkozás szabályai:
felderítés szakember bevonásával; teljes védőfelszerelés használata; a tűz keletkezésének pontos helyét, nagyságát, a technológiai rendszert ismerő szakemberrel; technológiai rendszert le kell állítani; teljes áramtalanítást végre kell hajtani; a lehető legkisebb létszámmal kell végrehajtani a felderítést; a szükséges mértékben a kiürítést végre kell hajtani; kerülni kell a nyílászárók által keltett huzathatást, porfelkavarást; az izzó gócokat fel kell deríteni.
Tűzoltás:
csak a kijelölt állomány (Tv utasítása szerint); csak köd és porlasztott sugár üzemeltethető; a technológia teljes átvizsgálása, izzó részek oltása, a rendszer ürítése; ülepítők, porkamrák, silók átvizsgálása; porlasztott, szórt sugarak használata, a csőrendszerek tisztításának végrehajtásakor; szakszemélyzet bevonása a rendszer teljes kiürítésébe; a rendszert újraindítani csak ezután lehet.
Jellemezzen a könnyűipari létesítmények közül egy fa vagy textilipari létesítményt tűzoltás taktikai szempontból és ismertesse a választott létesítmény beavatkozási szabályait !
Faipari üzemek tűzoltó taktikai jellemzése és tüzeinek oltása
A fa alapanyagú tárgyak, objektumok tüzei oltásánál taktikai szempontból számolni kell a fa égésekor jelentkező fizikai-kémiai tulajdonságokkal. A szilárd, éghető anyagok között meghatározó szerepe van a fának. A fa szerves eredetű, így jól ég. A különböző fafajták általában 49% szenet, 6% hidrogént és 1% nitrogént tartalmaznak az egyéb kismennyiségű ásványi sók, olajok és más összetevők mellett. A fa félék gyulladáspontja általában alacsony (150-300 ºC). Ez természetesen a fa fajtájától is függ.
A fával kapcsolatos tüzek jellegének egyik meghatározója a tárolási mód.
Ennek megfelelően a fa lehet: szabadban, nyílt területen történő tárolással félig zárt területen (féltetős fészer, színek, stb.) zárt térben (raktár, szárító) kialakított tárolással megoldva.
A tároláson túl az éghetőséget és a gyúlékonyságot meghatározza a fa aprítottsági mértéke.
Ezért az alábbi tárolási módokat is figyelembe kell vennünk: rönk formában (rönk, rúd, bányafa, stb.) fűrészelt, darabolt formában (lécek, deszkák, stb.) félkész vagy készáru formában hulladék alakjában (végek, forgács, fűrészpor, stb.) A tárolás történhet ezen kívül még máglyákban, ömlesztve, rövid ideig, ideiglenes jelleggel, vagy hosszabb tárolási időre kialakított formában.
Fatelepek környezetére jellemző az általában jól kiépített úthálózat, a rendszerint kiépített vízhálózat vagy medence, esetleges természetes vízforrás. A tűz terjedését alapvetően meghatározza a fatelepeken és a fa tárolására szolgáló létesítményeknél, a fa elhelyezési módja, nedvességtartalma és alapvetően befolyásolhatja a külső meteorológiai tényezők sora. A famáglyában az égés az aprítottság figyelembevételével intenzíven folyik le. Rönkfánál, kisebb, fűrészelt árunál nagyobb sebességgel kell számolni. Ezt a jelentős nagyságú terjedési sebességet alapvetően a hézagos tárolás befolyásolja.
Jelentős a meteorológiai tényezők közül a szél hatása. Szélcsendes időhöz viszonyítva a már 20 m/sec szélsebességnél is hatszorosára növekedhet a tűz terjedési sebessége. Máglyatüzeknél jelentős gázcsere jön létre, amelynek hatására a tűztől akár 200-300 m-re is veszélyes röptűz jöhet létre. A terjedési sebességet fokozza ezen kívül a tűz sugárzó hője is.
Fatelepeken a tűz felderítésekor az általános szabályokon túl a következőkről kell információt gyűjteni:
milyen a faanyag tárolási módja, az égő farakások száma, a szomszédos máglyák veszélyeztetettségének foka; fontos figyelembe venni a külső meteorológiai viszonyokat, elsősorban a szél hatását a tűzre, továbbá milyen útvonalon lehet megközelíteni az égő- és a védendő máglyákat; a helyismerettel rendelkező dolgozók igénybevételével fel kell deríteni, milyen erőket-eszközöket (vontatók, rakodók, stb.) vehetünk igénybe a tűz oltásához; természetesen fontos a vízvételi helyek lehetőségének, és az onnan nyerhető vízmennyiség pontos felmérése.
Fatelepek tűzoltására a legalkalmasabb oltóanyag a víz.
A tűzoltás folyamán az elsődleges feladat a lángolás megszüntetése a máglyák külső felületén. Ezzel elérhetjük a veszélyes hősugárzás csökkenését. Ezt követően kell a sugarakat a máglya belsejébe irányítani. Az első időszakban, amikor nehéz a megközelítés, a kötött sugár, majd később a szórt sugár használata célszerű a tűz oltására. Máglyatűz oltásakor a sugarakkal felülről lefelé kell haladni, így a víz a máglyarakások belseje felé csorogva hatékonyabb oltást végez. Fontos a tűz oltása mellett a veszélyeztetett szomszédos máglyák védelme is. A védelem, ha indokolt, kötött, vagy egyéb esetben szórt sugárral végezhető. Vízzel oltáskor fordítsunk figyelmet arra, hogy az elfolyt víz feláztatja a talajt, megnehezíti a technikai mozgatását, a máglyák megközelítését. A lángolás megszüntetése után, általában hosszan tartó fáradtságos munkát jelent a teljes oltás elvégzése. Ez a máglyarakások szétszedéséből és az izzó, parázsló részek felszámolásából áll.
A fontosabb biztonsági szabályok a következőkben foglalhatók össze:
Farakások és máglyák tüzeinél fontos a légzés- és a hősugárzás elleni védelem. Figyelmet kell fordítani arra, hogy nyílt tűz esetén is a szél hatására már kis magasságban is sűrű füstzóna alakulhat ki. Veszélyes lehet a máglyák közötti mozgás, az oltási munkálatok, valamint a máglyákon való közlekedés. Ezek a tevékenységek csak megfelelő biztosítás mellett végezhetők. További jelentős balesetveszélyt rejt magában a máglyák szétszedése, szétbontása. Az összedőlt máglya a tűzoltó technikában is károsodást okozhat. Figyelmet kell fordítani a gázcsere hatására. Máglyatűznél és gázcsere száldeszkákat, nagyobb fadarabokat is jelentős magasságba, ill. távolságra vihet.
Famegmunkáló üzemekben a gyártási folyamat a következő:
Faanyag szárítása Faanyag mechanikai megmunkálása Faanyag csiszolása, kikészítése Készáru összeszerelése
A szárítókamrába a faanyagot hézagosan rakják be, hogy a meleg levegő a faanyagok között szabadon áramoljon és így egyenletesen szárítsa az anyagot A szárítókamra tüzeknél különös veszélyt jelent a szúróláng, a nagy mennyiségű füst és bomlási gáz mérgező hatása
Szárítókban keletkezett tűz oltása
Szárítókamrában lévő faanyag tüzének oltása porlasztott sugárral A szomszédos szárítókamra és üzemrészek védelme A lángok leverése után a szárítóban lévő anyag kihordása A szárítókamra tüzét rendkívül körültekintően oltsuk, mert a nagymennyiségű éghető gáz szabadul fel a levegővel keveredve belobban és több méteres szúróláng csap ki !
Fűrészpor siló
A porelszívó berendezés, csővezetékek kitisztítása, átmosása Porkamra elárasztása Porlasztott sugár alkalmazása A kötött sugár a fűrészport felkavarja, mely robbanás előidézője lehet ! Kötött sugár alkalmazása tilos !
Furnérgyártás technológiája Budapest Furnér Művek Kft.
Rönktér
A vasúton illetve kamionokon beszállított rönköket itt osztályozzák, illetve tárolják. A nyári hónapokban a faanyag befülledése illetve kiszáradása ellen öntözőrendszert telepítenek, és a Dunából nyert vízzel öntözik a rönköket.
Kérgezőgép
A rönktéren tárolt, prizmázásra váró rönkök kérgének eltávolítására szolgál. Innen a rönkszállító szalagfűrészhez szállítja a lánctranszporter a rönköket.
A rönkök szállítása láctranszporteren. A széthasadás ellen „S” kapcsokkal védekeznek.
Kérgezőgép gyalufeje közelről.
A felgyülemlett fakérget pótkocsira gyűjtik, silóban tárolják, gőzt állítanak elő belőle.
Az üzem mögött találhatóak a főzőaknák.
A rönkök hosszirányú felezés után itt kerülnek főzésre 90-95-C0-on kb. 4-6 napig. Ügyelni kell a csatornákban húzódó gőzvezetékek körül felgyülemlett forró vízre.
A főzés után hengersor szállítja a rönköket a feldolgozás előtti tisztító kérgezés és hosszméretre vágás helyére.
Hidraulikus leszabó láncfűrész, a rönkök méretre vágásához.
A rönkök tisztító kérgezése pneomatikus kérgezőgéppel történik.
A hulladék, apríték gyűjtése, silóban történő tárolása.
A silóból a fűtőanyagként hasznosított melléktermék a kazánba kerül. Itt állítják elő a fűtéshez, a rönkök főzéséhez és a szárítók ellátásához szükséges gőzt. A méretek szemléltetése érdekében nézzük meg a nekitámasztott szerszámokat.
Az elegendő gőz előállításához rendelkezésre áll még két darab gázkazán is.
Ciklon és az aprítéksiló.
A hasításra váró prizmákat a hőmérsékletük megóvása érdekében letakarják, és a földön kialakított görgősorokon továbbítják.
Hasítógép. A prizma befogását hidraulikus körmökkel végzik, illetve vákumasztal-al.
A fel-le mozgó asztal egy hozzá közelítő vágófej segítségével és egy nagyon élesre köszörült késsel hasítja a rönköt 0,3-3 mm. Vastagra.
A kép alsó szélén a hasítógép kése vár élezésre, melyet síkköszörűn végeznek.
A gépről a nedves furnért szállítószalag szedi el és továbbítja.
Az itt látható prizmákat hosszában kettévágják, és így szeletelik tovább.
A prizmák mozgatását DEMAG daruval végzik.
Prizmahasító körfűrész.
Hulladék
Hulladékkocsi kb. 25 évvel ezelőtt.
A furnérhulladék továbbítása szállítószalaggal történik. Ezt darabolás után silóba gyűjtik, és elégetik.
Ollósor gépei. A kész furnérkötegek szélességi és hosszanti vágását, bemérését és kötegelését végzik itt.
Nedves, szárításra váró furnérok tárolása.
Furnérhasító üzem. Itt történik a rönkök előkészítés utáni feldolgozása. A hasított furnér rönkönként, un. „Bules”-ban történő tárolása szárítás előtt.
Szárítóberendezések. A furnér szárítását két acélszőnyeg közötti „vasalósor” végzi.
Szárító belülről. Problémát jelent a felgyülemlő hulladék, por, amely szikra hatására időnként begyullad. Ennek oltását beépített gőzzel oltó berendezéssel végzik.
Késztermék raktározása. A furnérkötegek fafaj szerint hossz és vastagsági méret szerint osztályozva és felcímkézve kerülnek tárolásra. A furnér nedvességtartama 7 és 12 % közé van leszárítva.
Kötegelt furnérok rakatban.
A raktárakban gyors, megbízható gáz üzemű targoncákat használnak.
Az üzemben és a raktárakban a tűzi víz hálózat nyomás alatt lévő falitűzcsap rendszerrel van kiépítve.
A furnérok tovább feldolgozása egy másik üzemben. Itt szélességi, hosszanti méretre szabják, hosszúságban toldják és tekercselik, miután ragasztóréteget vittek fel a hátoldalára.
Készülnek még élfurnérok a bútorlapok élének lezárásához, illetve un. Terítékek, egyéb bútoripari továbbfelhasználásra.
Köszönöm a figyelmet !
