Koragyermekkori (0-7 év) program TÁMOP-6.1.4/12/1-2012-0001 ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Cím: 1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6. Levelezési cím: 1437 Budapest, Pf. 839. Telefon: +36 1 476-1100 www.antsz.hu
Védőnői és házi gyermekorvosi/vegyes praxisú háziorvosi feladatszervezés felmérése, időmérleg vizsgálat Vezetői összefoglaló
OTH 2014,
Vezetői ÖsszefoglalóMagyarországon a 0-7 éves korú gyermekek alapellátása a védőnői hálózat és a házi gyermekorvosi/vegyes praxisú háziorvosok feladatkörébe tartozik. Az ellátás során az egyes szolgáltatók kompetenciáját 49/2004 (V.21.) ESzCsM r. és a 4/2000. (II.25.) EüM rendelet egyértelműen meghatározza, azonban a gyakorlatban sok esetben a kompetenciahatárok átfedésbe kerülnek. Nehezíti a helyzetet, hogy az esélyegyenlőség a szolgáltatások igénybevétele során korlátozott; a védőnői körzetek egy része (6-8%)1 tartósan betöltetlen; a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben magas az ellátandó települések száma; a tartós helyettesítés alapvetően ezen térségekben figyelhető meg. A 0-7 évesek orvosi ellátása csak részben biztosított házi gyermekorvosokkal, akik több időt tudnak fordítani ezen korcsoport ellátására. A kapacitások szükségessége, a kompetenciahatárok bizonyos átfedése mellett jelentős akadályozó tényező a minőségi szolgáltatás nyújtása területén a kapcsolati háló fellazulása, a kommunikációs csatornák hiánya, a párhuzamos dokumentálásra fordított idő mértéke. A jelenlegi adatszolgáltatás nem ad információt az ellátórendszer szereplőinek időfelhasználásáról, a végzett tevékenységek feladatszervezéséről, strukturáltságáról. Hazánkban eddig nem került sor időmérleg felvételére, valamint ilyen típusu kutatásra az orvosok és védőnők körében. Az elvégzett időmérleg kutatás ezen hiányosságok pótlására irányult, melynek fő céljai az alábbiak voltak: -
a 0-7 éves korú gyermekek ellátását végző szakemberek (védőnő, házi gyermekorvos, vegyes praxisú háziorvos) által végzett tevékenységeket, a tevékenységeknek a munkaidőben való strukturáltságát, a feladatszervezés mikéntjét, a feladatellátás során a kommunikációs szinteket kvalitatív módszerrel azonosítani;
-
a kvantitatív kutatás során a védőnők által végzett tevékenységek struktúrájának, az egyes tevékenységekre fordított időtartamnak az azonosítása; a területi és településcsoportok szerint különbözőségek, az egyes tevékenységek végrehajtása és időráfordítása kapcsán a védőnő szabadságfokának bemutatása;
-
annak elemzése, hogy milyen tényezők befolyásolják a védőnői tevékenység két meghatározó elemének – tanácsadás és családlátogatás - struktúráját és időfelhasználását a 0-7 éves gyermekek különböző életkori csoportjai vonatkozásában;
-
a házi gyermekorvosok és a vegyes háziorvosi praxisok tevékenység struktúrájának és az egyes tevékenységek időráfordításának elemzése különös tekintettel a 0-7 éves
1
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1356/2013. számú ügyben
2
korú gyermekek ellátása területén, a két ellátási forma között meglévő eltérések feltárása és az eltérés mértékének bemutatása; -
javaslat készítése olyan indikátorrendszerre, amelynek segítségével mérni lehet a szakemberek munkaterhelését, becsülni lehet a munkatevékenységek időráfordítását.
A felmérés során a kvalitatív (fókuszcsoportos) és kvantitatív módszerek (kérdőíves adatfelvétel) segítségével országosan területi és település típusonkénti reprezentatív mintaválasztással kérdőíves adatfelvétel történt a területi védőnők (380 fő), valamint házi gyermekorvosok (150 fő) és vegyes praxisú orvosok (150 fő) körében. A statisztikai elemzések igazolták a mintaválasztás reprezentativitását mind területi, mind település típus vonatkozásában; az orvosok esetében pedig az életkor szerinti megoszlásban is A Budapesten, valamint az ország hat statisztikai régiója egy-egy megyéjében végzett kutatás lehetőséget biztosított országos becslések készítésére az időmérleg vonatkozásában. A mintavétel során település típusonként négy kategória került meghatározásra: főváros, megyeszékhely, város, község. Az adatbázis elemzése során gyakorisági becsléseket (95%-os MT) végeztünk. A mintába került területek, település típusok változóinak összefüggés elemzéséhez a Kruskall-Wallis, az ANOVA módszert és a post hoc tesztet (Tamhane’s próbát) alkalmaztuk. Az időráfordítást befolyásoló tényezők hatását variancia és kovariancia elemzéssel, valamint faktoranalízis elvégzésével vizsgáltuk. A 2013. július és augusztus hónapban elvégzett kérdőíves adatfelvétel során a válaszadási arány a védőnők körében 96,8%-os, míg az orvosok esetében 60%-os volt. Ez utóbbi magyarázható azzal, hogy az adatfelvétel a nyári időszakra esett, valamint az alacsonyabb részvételi hajlandósággal. A véletlen, arányos mintavétel alapján a védőnők település típusonkénti megoszlását vizsgálva a válaszadók 31%-a a fővárost, 37%-a megyeszékhelyeket és egyéb városokat, míg 32%-a a községeket reprezentálta. A védőnők 35%-a több települést is ellát, az egy körzetre jutó csatolt települések átlagos száma 2,7 volt, mely nehezíti a feladatok teljeskörű ellátását, növeli az utazásokra fordított időt. Igen magas a tartós helyettesítést ellátó védőnők aránya (17%). A rugalmas munkaidő kezelésére a védők közel 2/3-ának van lehetősége, azonban a munkaköri leírásában csak ezen védőnők 1/3-ának van szabályozva. A védőnők átlagos életkora 41,8 év, a pályán eltöltött idő átlagosan 18,6 év. Ezek az értékek viszonylag kiegyensúlyozott átlagot mutatnak, a fővárosban legmagasabb az átlagos életkor, míg a legalacsonyabb Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az egy körzetre jutó átlagos gondozotti létszám 190 fő, a 0-7 éves gondozotti létszám átlagosan 170 fő. Jelentős különbség figyelhető meg a főváros (magasabb létszám) és a községek vonatkozásában. A fokozott gondozást igénylők átlagos száma Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben a legmagasabb. melynek hátterében ezen megyékben
3
a környezeti ok miatti gondozottak magas aránya áll. A nyilvántartott 0-7 éves korúak közül a fokozott gondozást igénylők aránya közel 20%, azaz minden 5. gyermek igényel fokozott gondozást. Ezen gyermekek aránya az átlaghoz képest magasabb Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint település típusonként a községekben. Amennyiben a jelenleg szervezett területi védőnői állásokat vesszük figyelembe, akkor a fokozott gondozást igénylő 0-7 éves korú gyermekek száma Magyarországon 125 779 fő. Esetükben a gondozásra fordított idő nagyobb szükségletet jelent. A védőnők által a különböző tevékenységek havi időráfordítása átlagosan 206,6 óra volt a kérdőívek elemzése alapján, ami azt jelenti, hogy a rendes munkaidőn túl is jelentős az időfelhasználás. A látogatások, a tanácsadások és a továbbképzések egy része munkaidőn kívül történik. Az egyes tevékenységek időráfordítását elemezve megállapítható, hogy az alaptevékenységeken belül két tevékenységre fordítják a legtöbb időt: látogatásra és tanácsadásra, mely kettő az átlagos időráfordítás közel 90%-a. A látogatások gyakoriságát a gyermekek egyes korcsoportjaiban jogszabály állapítja meg, így az átlagos időráfordítás is ennek megfelelően eltérő, illetve az adott korcsoporton belül a nyilvántartott gondozottak számától is függ. A havi időráfordítás a 0-7 éves korú gyermekek látogatására átlagosan 102 óra (ez országos szinten becsülve: 407 286 óra). Az egyes korcsoportokat elemezve a csecsemőlátogatásra 36%, míg a többi korcsoportban 15-18% közötti az időráfordítás aránya. A 0-7 éves korúak látogatásának időtartamából átlagosan 13% az előkészítésre, 24% az utazásra, 45% a tényleges tevékenységre, míg 18% a dokumentálásra felhasznált idő aránya. A dokumentálásra fordított idő átlagosan 18,1 óra/hó, amely viszonylag magasnak mondható (országosan becsülve összesen 722 733 óra/hó), ami a hivatalos havi munkaidő 11%-a. A családlátogatások típusa szerint elemezve a védőnői időmérleget megállapítható, hogy az életkor növekedésével csökken az egy látogatásra fordított átlagos idő (0-6 hetes újszülött 92 perc/alkalom; 6 hét-1 éves csecsemő 70 perc/alkalom; 13 éves kisgyermek 61 perc/alkalom; a 3 évesnél idősebb gyermek 58 perc/alkalom). Kiemelt figyelmet érdemel az a tény, hogy az egy látogatásra fordított átlagos időn belül a tényleges látogatásokra fordított idő aránya is csökken az újszülöttkori 53%-ról a nagy gyermek látogatása esetén 40%-ra. Az eltérő fejlődési problémák időben történő felismerését ez az időráfordításban észlelhető tendencia veszélyeztetheti. Ugyanakkor a dokumentálásra fordított időtartam nem változik (18-19%). A tanácsadáson rész vesznek a: 0-7 éves korú gyermekek, várandósok és nővédelmi tanácsadás is történik. A védőnői időmérlegben a tanácsadásra fordított átlagos idő (70,8 óra/hó), a kutatás alapján a védőnői teljes időráfordítás 35%-a. Országosan tanácsadásra havonta összesen 282 704 órát fordítanak a védőnők. A tanácsadáson belül a 0-7 éves korúak tanácsadására átlagosan 45 óra/hó az időráfordítás, amely 64%-a a teljes ta-
4
nácsadási időráfordításnak, míg a várandós tanácsadás alkalmával 25 óra/hó (a tanácsadás 35%-a), nővédelmi tanácsadás során 0,8 óra/hó (1%) az időráfordítás. A tanácsadás alkalmával a dokumentációs időráfordítás havonta átlagosan 6,9 óra (aránya 10%), mely országosan 27 551 órát jelent. Összességében megállapítható, hogy a védőnői időmérlegben a két legfontosabb tevékenység időráfordítása havonta összesen 189 óra, amely meghaladja a havi 160 órás munkaidő keretet. Jelentős eltérések figyelhető meg mind a megyék, mind a település típusok vonatkozásában az időmérleg elemzése során. A többszempontos varianciaelemzés alapján megállapítható, hogy a látogatási idők szempontjából legerősebb befolyásoló tényező a település típusa. Ezt követi a védőnő életkora, a védőnői munkakörben eltöltött évek száma, a gondozottak száma és a helyettesítés ténye. A szűrővizsgálatok esetén az időráfordítás vonatkozásában legfontosabb tényező a védőnő életkora és a fokozott gondozást igénylő 0-7 éves korú gondozottak száma; legkisebb befolyásoló a védőnői pályán eltöltött idő. A házi gyermekorvosi és vegyes praxisú háziorvosi időmérleg vizsgálat során a praxisok általános jellemzőit az alábbiakban lehet összefoglalni. A házi gyermekorvosok átlag életkora igen magasnak mondható (55,6 év), az életkori megoszlást vizsgálva a szakvizsga után a házi gyermekorvosként munkát vállalók száma igen alacsony. A gyermekorvosok között jelentős a nők aránya (75%). A vegyes praxisok esetén az orvosok átlagéletkora 54,7 év, azonban a jelentős számú 60 év feletti orvosok mellett a 30-40 éves életkori csoport is megfelelő arányt képvisel, ami biztosíthatja a nyugdíjba vonulók utánpótlását. A nemek aránya közel azonos. A bejelentkezettek átlagos száma a házi gyermekorvosi praxisokban 864 fő, míg a vegyes praxisokban 1 617 fő. Ezen belül a 0-7 évesek átlagos száma házi gyermekorvosok esetén 245 fő, míg vegyes praxisok esetén 106 fő. A házi gyermekorvosok esetén az ellátandók száma magasabb a fővárosban. Igen jelentős a területi ellátási kötelezettségen kívüli bejelentkezettek száma a gyermekorvosok esetén (közel 30%), ami megnehezíti a védőnővel való kapcsolattartást, mivel az ilyen ellátottak esetében 10-12 védőnővel kell kapcsolatot tartania az orvosnak. A tényleges napi rendelési idő átlaga gyermekorvosok esetén 4 óra, ezen belül Budapesten lényegesen alacsonyabb (3,5 óra), míg vegyes praxisok esetén 4,6 óra, mely nem mutatott jelentős eltérést a megyék között. A 0-7 évesek ellátására fordított idő aránya a rendelési időn belül házi gyermekorvosok esetében 60% (48 óra/hó), míg vegyes praxisoknál 18% (16 óra/hó). A praxisba bejelentkezettek kormegoszlása nemcsak a 0-7 éves korúak ellátására fordított időt befolyásolja, hanem a tanácsadásokra és a szűrővizsgálatokra fordított időtartamot is. Házi gyermekorvosok esetén a tanácsadásra 12,4 óra/hó, a kötelező szűrővizsgálatokra 11,8 óra/hó, míg a vegyes praxisok esetén ezek az időtartamok 6,4, illetve 5,1 óra/hó. Az
5
országos időráfordítás a gyermekorvosok esetében havi szinten a tanácsadásra 17 483 óra, a szűrővizsgálatokra 18 420 óra, vegyes praxisok esetén ez az érték 8 192 óra, illetve 7 738 óra. A tanácsadáson az egy megjelenésre jutó átlagos időráfordítás házi gyermekorvosok esetén 12 perc, vegyes praxisok esetén 15 perc volt. A szűrővizsgálatok esetében a házi gyermekorvosok az újszülöttkori (24 perc) és az 5 éves kori (16 perc) státusz vizsgálatra fordítanak legtöbb időt, a többi életkorhoz kötött szűrővizsgálat átlagos időráfordítása 11-13 perc. Vegyes praxisok esetén ezen korcsoportokban az időráfordítás 17, illetve 16 perc, míg a többi korcsoportban 12-13 perc. A dokumentálásra a házi gyermekorvosok havonta 9,6 órát, a vegyes praxisok esetében 9 órát fordítanak, mely a teljes időmérleg 8%-a, illetve 7,5%-a. Az orvosok esetén a tanácsadási időt a praxis nagysága, a praxis telephelye és ellátási területe, valamint a praxis típusa határozza meg lényeges módon. A szűrővizsgálatok vonatkozásában elvégzett varianciaanalízis alapján megállapítható,hogy a 0-7 éves kori szűrővizsgálatokat befolyásoló tényezőként lépett fel az ellátott települések száma, a területi ellátási kötelezettségen kívül ellátottak száma, a praxis telephelye és a területi ellátási kötelezettség megléte. A házi gyermekorvosok több időt fordítanak a 0-7 évesek ellátására, a tanácsadásra és szűrővizsgálatokra, mely szakmailag igen fontos tényező. A szűrővizsgálatokra alkalmanként fordított átlagos időtartam a házi gyermekorvosok és a vegyes praxisok esetében nem mutat jelentős eltérést. A kutatás alapján megfogalmazható javaslatok -
át kell gondolni a védőnői tevékenységek szabályozását, különös tekintettel a rugalmas munkaidő lehetőségének biztosítására, a látogatási gyakoriságra, valamint a fokozott gondozást igénylő 0-7 éves gondozottak esetén a látogatási gyakoriság számszerű meghatározására;
-
a dokumentációs tevékenységre fordított időt az IT módszereinek alkalmazásával csökkenteni kell, ezzel javítható az ellátók között meglévő kommunikációs hiányosság;
-
a védőnői tevékenységek módszertanához a tudományos bizonyítékokkal alátámasztott szakmai irányelv(ek) fejlesztése indokolt;
-
a védőnői tevékenység szakmai felügyeletének hatékonyságát segíteni kell megfelelő indikátorok kidolgozásával és a szakfelügyeletet ellátók képzésével;
-
a házi gyermekorvosok magas átlagéletkora, valamint a rendszerbe belépők alacsony száma kérdésessé teszi a házi gyermekorvosi ellátás jelenlegi – nem túl jónak mondható – területi lefedettségének biztosítását. A jelenség okának további vizsgálata elengedhetetlen, tekintettel arra, hogy ennek elmaradása esetén az egészségpolitika számára sem lehet tényekkel alátámasztott javaslatot megfogalmazni;
6
-
az orvosi dokumentációra fordított idő viszonylag magasnak tekinthető, mely ismételten alátámasztja az egységes, korszerű IT-val támogatott rendszer kialakítását;
-
a vegyes praxisok orvosainak a munkáját – a relatíve alacsonyabb időráfordítás mellett – nagyban segítheti a megfelelő szakmai irányelvek kidolgozása.
7
Védőnői és házi gyermekorvosi/vegyes praxisú háziorvosi feladatszervezés felmérése, időmérleg vizsgálat
OTH 2014.
Tartalomjegyzék
I. Bevezetés ......................................................................................................................... 11 I. 1. Az egészséghez való jog szabályozása ........................................................................ 11
8
I. 2. A gyermekellátást végző egészségügyi alapellátási szolgálatok ................................. 11 I.2.1. A védőnői szolgálat.................................................................................................... 11 I. 2. 2. A háziorvos/házi gyermekorvosi szolgálat ............................................................. 19 I. 3. A korai felismerés (szűrővizsgálatok) és kezelés/fejlesztés lehetőségei a 0-7 éves gyermekek körében ............................................................................................................. 22 I. 3. 1. A látásvizsgálat jelentősége ..................................................................................... 23 I. 3. 2. A hallásvizsgálat jelentősége ................................................................................... 23 I. 3. 3. A tápláltsági állapot követése, az elhízás jelentősége .............................................. 24 I. 4. Az időmérleg vizsgálatok ............................................................................................ 25 I. 5. A kutatás célja .............................................................................................................. 28 II. Adat és módszer.............................................................................................................. 29 II. 1. Mintavétel ....................................................................................................................29 II. 2. Az alkalmazott kérdőív ............................................................................................... 30 II. 3. Az elemzés módszertana ............................................................................................ 31 III. Eredmények ................................................................................................................... 32 III. 1. Adatfelvétel, a minta reprezentativitása .................................................................... 32 III. 2. A védőnői időmérleg elemzése ................................................................................. 34 III. 2. 1. A védőnői körzetekkel kapcsolatos általános információk ................................... 34 III. 2. 2. Családlátogatás ...................................................................................................... 57 III. 2. 3. Várandóslátogatás ................................................................................................. 59 III. 2. 4. Gyermekágyas, újszülött látogatás ........................................................................ 65 III. 2. 5. Csecsemőlátogatás ................................................................................................ 70 III. 2. 6. Kisgyermek látogatás ............................................................................................ 76 III. 2. 7. Nagy gyermek látogatás ........................................................................................ 81 III. 2. 8. Nővédelmi látogatás .............................................................................................. 85 III. 2. 9. Tanácsadás ............................................................................................................ 95 III. 2. 10. Védőoltással kapcsolatos tevékenység .............................................................. 131 III. 2. 11. Kapcsolattartás .................................................................................................. 135 III. 2. 12. Telefonos tanácsadás ......................................................................................... 140 III. 2. 13. Óvodai és iskola-egészségügyi ellátás .............................................................. 146 III. 2. 14. Fogadóóra .......................................................................................................... 152 III. 2. 15. Egészségfejlesztés ............................................................................................. 154 III. 2. 16. Szakmai továbbképzés ...................................................................................... 158 III. 2. 17. Dokumentáció ................................................................................................... 162 III. 2. 18. Egyéb, a védőnői alaptevékenységhez nem tartozó feladatok ............................... 167 III. 3. A házi gyermekorvosi időmérleg elemzése ............................................................ 170 III. 3. 1. A praxisok általános jellemzői ............................................................................ 170 III. 3. 2. Gyógyító megelőző ellátás .................................................................................. 173 III. 3. 3. Tanácsadás, szűrővizsgálat, védőoltások ............................................................ 179 III. 3. 4. Telefonos tanácsadás ........................................................................................... 184 III. 3. 5. Gyermekintézmények ellátása ............................................................................. 186 III. 3. 6. Egészségfejlesztés ............................................................................................... 186 III. 3. 7. Szakmai továbbképzés ........................................................................................ 188 III. 4. Vegyes praxisú háziorvosok időmérleg elemzése ................................................... 189 III. 4. 1. A minta általános jellemzői ................................................................................. 189 III. 4. 2. Gyógyító-megelőző ellátás .................................................................................. 191 III. 4. 3. Tanácsadás, szűrővizsgálat, védőoltások ............................................................ 195 III. 4. 4. Részmunkaidős tevékenységek ........................................................................... 198 III. 4. 5. Egészségfejlesztés ............................................................................................... 198 III. 4. 6. Szakmai továbbképzés ........................................................................................ 198
9
III. 5. Az orvosi időráfordítást befolyásoló tényezők vizsgálata ....................................... 200 IV. Összefoglalás .............................................................................................................. 204 Irodalomjegyzék ................................................................................................................ 210
10
I. Bevezetés I. 1. Az egészséghez való jog szabályozása Magyarországon az Alaptörvény biztosítja az alábbi jogokat: -
a hátrányos megkülönböztetés tilalma [Alaptörvény XV. cikk: „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.”];
-
a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való joga [Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdés: „Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.” ];
-
a testi és lelki egészséghez való jog [Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdés: „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.”]
-
az egészséges környezethez való jog [Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdés: „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” ]
A fenti jogok biztosítása különösen fontos a kisgyermekes családok esetében, mivel a korai, eltérő fejlődésből eredő problémák fel nem ismerése jelentős hátrányt jelent a felnőttkori életminőség alakulására. Hazánkban az egészségügyi alapszolgáltatás kiépült hálózata (védőnői szolgálat, házi gyermekorvosi/vegyes praxisú háziorvosi szolgálat) hivatott az fejlődési problémák korai észlelésére, valamint az egészségügyi szakellátás és egyéb korai fejlesztési hálózatok részvételével biztosítani az Alaptörvényben megfogalmazott jogok érvényesülését és az esélyegyenlőség biztosítását. Igen fontos szerepet tölt be az esélyegyelőség biztosításában a korai fejlesztés intézményrendszere, melynek munkáját a „jelzőrendszerek” (ellátórendszerek) működésének minősége alapvetően meghatározza.
I. 2. A gyermekellátást végző egészségügyi alapellátási szolgálatok I.2.1. A védőnői szolgálat
A védőnői szolgálat feladata A védőnők az egészségügy sajátos határterületén, önállóan, a különböző társszakmák képviselőivel együttműködve látják el a törvények és jogszabályok, módszertani útmutatók által szabályozott, illetve a szakmai irányítás által meghatározott feladataikat. Magas szintű és sokoldalú képzettségük teszi alkalmassá sokrétű feladataik ellátására
11
védőnőinket. A védőnők kulcsszerepet töltenek be az egészségügyi rendszerben. A területi védőnők a családok életében a legfontosabb életszakaszoknál vannak jelen – a gyermekvárás, a szülés, a családi élet kialakításánál, a gyermekek iskolai és életkezdeténél. Kiemelt szerepet játszanak az egészségfejlesztésben, a betegségek megelőzésében, a megbetegedett csecsemők egészségi állapotának mielőbbi helyreállításában, a szövődmények megelőzésében és tartós betegség, fogyatékosság esetén a lehető legjobb állapot elérésében. A védőnőképzés fejlődésével, felsőfokú szintre való emelésével vált lehetővé, hogy egyre nagyobb önállósággal és felelősséggel vegyenek részt a preventív ellátásban.A megszerzett ismereteket a kompetencián belül önállóan alkalmazzák és vállalják a felelősséget a tevékenységükért.
A megelőzés multidiszciplináris és
multiszektoriális együttműködést igényel. Minden szakterületnek sok feladata van az egészségfejlesztésben és a betegség megelőzésében: a védőnői és az orvosi tevékenység egymást feltételezi és kiegészíti. Az elsődleges megelőzésben (a primer prevencióban) a védőnők feladatai az egészségi állapot javítására, a rizikótényezők elkerülésére, csökkentésére irányulnak; különös tekintettel az egészséges táplálkozásra, a mindennapos testmozgásra, az egészséges és biztonságos környezet kialakítására, az egészségkárosító magatartás elkerülésére, a családtervezési módszerek alkalmazására. A másodlagos megelőzésben (szekunder prevencióban) a védőnőknek fontos szerepük van a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerésében (anamnézis, megfigyelés, észleléssel, nyomon követéssel, vizsgálatok és szűrővizsgálatok végzésével) és jelzésében. A harmadlagos megelőzésben (a tercier prevencióban) a védőnő alapfeladata az illetékességi körébe tartozó, tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élő személyek (és családjuk) fokozott gondozása, egészségi állapotuk és környezetük nyomon követése, segítségnyújtás az elfogadható körülmények és életvitel kialakításában. A területi védőnői munka a hatályos jogszabályok-, szakmai irányelvek-, szakmai protokollok és egyéb szakmai előírások alapján, a gondozottak egyéni szükségleteinek, valamint családi és szociális tényezőiknek figyelembevételével történik, az esélyegyenlőség elvének biztosítása mellett. A védőnői ellátáshoz való hozzáférést nem akadályozhatja a település-típusok közötti különbség, illetve az ebből fakadó társadalmi egyenlőtlenség. A területi védőnői ellátásról szóló 49/2004 (V.21.) ESzCsM rendeletben meghatározottak szerint folyik a védőnői feladatok ellátása, amely az adott védőnői körzetre terjed ki. A területi védőnő gondozása alá tartozik az anyán és a gyermekeken túl a család is. A gondozási körzet többi nőtagjára figyelemmel – a női életszakaszoknak megfelelően prevenciós célból –, a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, az anyaságra való felkészülés segítése is védőnői feladat. Az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet 3. számú melléklete írja le a népegészségügyi célú, irányzott szűrővizsgálatokat, melyekben a védőnő
12
fontos szervezési feladatokat lát el. A várandós anyák gondozása A várandós anyák gondozása a külön jogszabályban foglaltak szerint (33/1992. (XII. 23.) NM rendelet a terhesgondozásról) történik. A terhesgondozás célja az állapotos nő egészségének megőrzése, a magzat egészséges fejlődésének és egészségesen születésének elősegítése, a veszélyeztetettség és a szövődmények megelőzése, illetve megfelelő időben történő felismerése, valamint a szülésre, a szoptatásra és a csecsemőgondozásra való felkészítés.
A szakorvosi igazolással rendelkező várandós anyát a védőnő
gondozásba veszi és a hatályos jogszabályok alapján a szükséges intézkedéseket megteszi. A gondozás a várandós anya szükségleteinek és családi környezetének megfelelően történik. Az egészségügyi szolgáltató intézmény dokumentációja alapján, illetve a gyermekágyas anya állapotának, egyéni szükségleteinek figyelembevételével történik a gondozás. A gyermekágyas anya szükségleteire épített gondozási tevékenység, az anya és az újszülött állapotának folyamatos monitorozására terjed ki, figyelembe véve a szakmai szabályokat. Ezen időszak célja: a gyermekágyas anya egészségének megőrzése, az újszülött egészséges fejlődésének elősegítése, a veszélyeztetettség és a szövődmények megelőzése, illetve a problémák megfelelő időben történő felismerése. A gyermekágyas időszakban fontos a segítségnyújtás és tanácsadás az egészségi állapottal, az életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban. Az újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig a gyermekek gondozása egyik kiemelt feladata a védőnőnek. A törvényes képviselővel előzetesen egyeztetett gondozási terv alapján a családlátogatás, védőnői tanácsadás keretében célzott és szükséglet szerinti gondozási feladat ellátására napjainkban nagy figyelem irányul. A védőnő gondoskodik a gondozási folyamat zavartalan lebonyolításáról, az anya vagy a törvényes képviselő tájékoztatásáról és a szükség szerinti szakorvoshoz irányításról. A területi védőnő feladata a külön jogszabály szerinti, 0-4 napos életkorban elvégzendő szűrővizsgálatok meglétének ellenőrzése; a törvényes képviselő tájékoztatása az életkorhoz kötött, külön jogszabályban meghatározott kötelező vizsgálatokról; azok elvégzése a módszertani ajánlások alapján, és az észlelt eltérésről a házi gyermekorvos, illetve a háziorvos írásban történő értesítése. A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet határozza meg a szűrővizsgálatok rendjét. Kiemelten fontos, hogy az alapellátásban dolgozó szakemberek: a védőnő és a háziorvos (ill. a házi-gyermekorvos) a szűrővizsgálatokat elvégezzék az adott életkor betöltéséig. A védőnő ezen vizsgálatok elvégzéséről igazolást állít ki, amely tartalmazza a vizsgálatok eredményeit és az esetleges további javasolt teendőket. Az igazolást a szülőnek is átadja.
13
A területi védőnő feladata továbbá a családok tájékoztatása az életkorhoz kötött védőoltások fontosságáról, a védőoltások rendjének megszervezése, nyilvántartása, jelentése a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 8/1998. (VI. 3.) NM rendelet alapján. Az első életév betöltését követően a tanulói jogviszony megkezdéséig tartóan az úgynevezett „gondozási terv” szerint történő folyamatos gondozás a gyermekek egyéni szükségleteinek figyelembevételével történik. A védőnő kiemelt figyelmet fordít a gyermekek pszichoszomatikus fejlődésére, a szocializációjára, gondoskodik a szűrővizsgálatok, védőoltások megtörténtéről és az életkornak megfelelő egészséges életmódra nevelésről, az érvényes jogszabályok, szakmai irányelvek szerint. Az óvodákban a védőnői feladatok végzése, az oktatási intézményekben a tanulók ellátása az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendeletben kerültek megfogalmazásra. Azokban az oktatási intézményekben, amelyekben a tanulók létszáma a 800 főt nem éri el, az iskola-egészségügyi feladatot a területi védőnő látja el. A védőnői családlátogatás, tanácsadás A 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a területi védőnői tanácsadások rendjét. Nők, várandós anyák részére tartott tanácsadás: legalább heti 1 alkalommal, minimum 2 órában; csecsemő-, gyermek-, ifjúsági tanácsadás szintén legalább heti 1 alkalommal, minimum 2 órában kerül megtartásra. Csoportos egészségfejlesztő foglalkozások: (szülésre, szoptatásra felkészítés, baba-mama klub, csecsemő masszázs, életmód klub, szülők iskolája stb.) igény szerint az adott programnak megfelelő rendszerességgel, előre tervezetten történjen. A tanácsadáson a védőnő jelenléte minden esetben biztosított kell, hogy legyen. A védőnő feladata, a gondozási terv alapján a családlátogatás-, védőnői tanácsadás keretében célzott és szükséglet szerinti gondozás végzése-, továbbá a harmonikus szülőgyermek kapcsolat kialakulásának, a gyermek nevelésének és szocializációjának segítése, valamint a gyermek fejlődéséhez igazodóan az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek nyújtása. A családlátogatás alkalmával lehetőség nyílik a családok életébe való betekintésre, ezáltal segítséget tud nyújtani a gondozott családban előforduló egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettség megelőzésében, a helyes életvitelhez, a harmonikus, szerető családi környezet kialakításához. A területi védőnő által kötelezően elvégzendő családlátogatásokat a területi védőnői ellátásról szóló 49/2004 (V.21.) ESzCsM rendelet határozza meg az alábbiak szerint: -
várandós anya: a várandósság ideje alatt legalább 4 alkalommal, (ebből az első látogatás a gondozásba vétel után 2 héten belül), fokozott gondozást igénylők esetén havonta egy alkalommal és szükség szerint;
14
-
gyermekágyas anya: az intézetből hazajövetel után 48 órán belül - szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap esetében az azt követő első munkanap -, majd az első 6 hétben legalább hetente;
-
újszülött, csecsemő: a hazaadást követő 48 órán belül - szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap esetében az azt követő első munkanap -, majd ezt követően az első 6 hétben legalább hetente;
-
csecsemő (6 hét-1 éves kor): havonta, fokozott gondozást igénylők esetében havonta és szükség szerint;
-
1-3 éves korú kisded: évente legalább 6 alkalommal, fokozott igénylők esetében évente legalább 6 alkalommal és szükség szerint;
-
3 éves kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig (ha nem jár közösségbe): évente legalább 4 alkalommal, beiskolázás előtt kötelezően; fokozott gondozást igénylők esetében évente legalább 4 alkalommal és szükség szerint, valamint beiskolázás előtt kötelezően;
-
3 éves kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig (ha közösségbe jár): évente legalább 2 alkalommal, beiskolázás előtt kötelezően; fokozott gondozást igénylők esetében évente 2 alkalommal és szükség szerint, valamint beiskolázás előtt kötelezően;
-
oktatási intézménybe nem járó tanköteles korú gyermek: évente legalább 2 alkalommal, illetve szükség szerint.
A védőnő a gondozási feladatait önállóan végzi, ennek során kapcsolatot tart és együttműködik az egészségügyi alapellátás, és ezen belül kiemelten a háziorvosi/házi gyermekorvosi ellátás, továbbá a szakellátás, a közoktatás, a gyermekjóléti, a szociális és családsegítést végző intézmények illetékes szakembereivel. Az egészségi ok miatt fokozott gondozást igénylő, a krónikus beteg, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. §-ának a) pontja szerinti fogyatékossággal élő, valamint a magatartási zavarokkal küzdő gyermek és családja életviteléhez segítségnyújtás és tanácsadás a háziorvossal és szükség esetén más illetékes szakemberekkel együttműködve történik. A területi védőnő az elvégzett tevékenységéről naprakész dokumentációt vezet. A napi feladatok ellátása mellett, melyet sokszor nagyon nehéz körülmények között végez, a dokumentációs kötelezettségeit legtöbbször csak munkaidőn túl tudja ellátni. Szükség van a védőnői adatszolgáltatási terhelések pontosítására, ésszerűsítésére. A védőnő és a háziorvos/házi gyermekorvos feladatainak egyértelmű elhatárolása nem valósul meg a mindennapi gyakorlatban, annak ellenére, hogy az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2009. október 28-án közös ajánlást adott ki az akkori országos gyermekgyógyász szakfelügyelő főorvossal egyetértésben (1). Ez azt eredményezi, hogy párhuzamosság tapasztalható a feladatellátás során, így a munkaidő ráfordítás nem kellően ha-
15
tékony. Külön ki kell azonban emelni, hogy a védőnői és a háziorvosi/házi gyermekorvosi időmérleg vizsgálat kutatással kapcsolatban
Magyarországon nem jelent meg tanul-
mány, ill. ilyen elemzés nem készült. A jelenleg rendelkezésre álló statisztikai adatok a védőnői ellátási rendszer struktúrájáról, valamint az ellátórendszer nyilvántartásairól és igénybevételéről adnak tájékoztatást. Ezen adatok on-line jelentési rendszer keretében kerülnek feltöltésre a GYEMSZI Informatikai és Rendszerelemzési Főigazgatóság szekszárdi egysége honlapjára, mely adat-bázis elérhető és lekérdezhető a külső felhasználók számára is. Az alapvető jogok biztosának jelentése a védőnői tevékenységről Az alapvető jogok biztosa 2013-ban vizsgálta a gyermekek egészséges környezethez való jogát (2). A jelentés vizsgálta a védőnői ellátás struktúráját és tevékenységét is, megállapította, hogy a területi védőnői ellátáshoz való hozzáférést meghatározza a védőnői ellátás biztosítása (személyi, tárgyi, működési feltételek), továbbá a védőnői ellátás igénybevétele, illetve igénybevételének lehetősége, a szükséges ellátásban való részesülés. 2011-ben a szervezett területi védőnői állások száma Magyarországon 4001, ebből 3 763 (94,1%) betöltött állás volt (2). A 33 leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségbe tartozó körzetben a szervezett állások száma 529, a betöltött 471 (89%) volt. A betöltetlen, a helyettesített és tartósan helyettesített körzetekben a védőnő – kapacitás hiányában – kevésbé tud jelen lenni, amely kihat a megelőzésre, a korai észlelésre, a gyermekek állapotának követésére irányuló ellátás minőségére és eredményességére. Kortól függően a 0-6 éves gyermekek 93-99%-a van védőnői nyilvántartásban. A területi védőnői jelentésben 2005-től kell jelenteni azokat az év folyamán megszült anyákat, akik védőnői várandós gondozásban bármilyen okból, – pl. külföldi tartózkodásból tértek haza, vagy csak magán-orvosi ellátást vettek igénybe – nem részesültek. Számuk 2005ben 599 fő (0,6%), míg 2011-ban 558 fő (0,7%) volt. A 33 LHH kistérségben, 2011-ben az év folyamán szült anyák száma 8119 volt, ebből 56 (0,7%) nem volt védőnői gondozásban. Az élveszülöttek számának 98-99%-a jelenik meg a védőnői nyilvántartásban. Egy éves korban 97-98% (a kiesés: ~2 237 fő), 3 éves korban 95-97% (a kiesés: ~ 4 156 fő), 5 éves korban 93% van védőnői nyilvántartásban (a kiesés: ~ 6 479 fő) (2). 2007-ben a védőnői szakfelügyelet vizsgálta a három hónapnál hosszabb ideje ismeretlen helyen tartózkodó területi védőnők által nyilvántartott gondozottak számát: összesen 2 067 főt. Az 51/1997. (XII.18.) NM rendelet 4/A.§ (2) bekezdése írja elő 2009. szeptemberétől a szülők írásos értesítésének kötelezettségét a védőnői vizsgálat esedékességéről, jelentőségéről, helyszínéről és időpontjáról, valamint annak elmulasztásának a gyermek egészségi állapotára vonatkozó lehetséges következményeiről. A védőnői szakfelügyelet 2010. első félévi vizsgálatában a szűrésre kötelezett gyermekek 71,6%-ának (28 8164 fő) gondviselője kapott írásos értesítést a szűrővizsgálat jelentőségéről, esedé-
16
kességéről. A lakóhely szerint illetékes területi védőnő a jogszabályban leírt védőnői szűrővizsgálatokról védőnői tájékoztatót (igazolást) állít ki két példányban, amely tartalmazza a védőnői szűrővizsgálatokat, azok eredményét, értékelését, a javasolt teendőket és a védőnő aláírását, ezzel vállalva a felelősséget a leírtakért. A védőnő az egyik tájékoztatót (igazolást) a szülőnek adja, a másikat, a szülővel aláíratva megtartja. A 2010. első félévi vizsgálat idejében életkorhoz kötött szűrővizsgálatban részesített 379 079 gyermek 96,9%-ánál (367 326 fő esetében) a gondviselő számára kiadásra került a ’Védőnői tájékoztató’ (igazolás) a szűrés elvégzéséről. A területi védőnői ellátásról szóló 49/2004. (V.21.) ESzCsM rendelet 3. §. dd) szakasza írja elő házi gyermekorvos, illetve a háziorvos írásos értesítését az észlelt eltérésről. A vizsgálatban a védőnők 24729 gyermek (6,5%) esetében észleltek elváltozást. A házi gyermekorvos/háziorvos értesítése
18
076
gyermek
(73,1%)
vonatkozásában
történt
meg.
Ez
6603
házigyermekorvost/háziorvost jelentett. A „kiszűrt” gyermekek követése vonatkozásában a szűrővizsgálatok során a „kiszűrt” gyermekek (24 729 fő) tekintetében vizsgálta a védőnői szakfelügyelet azt is, hogy mi történt velük. A területi védőnő tudomása a kiszűrt gyermekekkel kapcsolatban az alábbi volt:
a) nem történt szakorvosi vizsgálat, mert a gyermeket ellátó házi gyermekorvos, háziorvos nem tartotta szükségesnek: 5 847 fő (23,6%)
b) nem történt szakorvosi vizsgálat, mert a szülő nem vitte el oda gyermekét: 2 450 fő (9,9%)
c) szakorvosi vizsgálat megtörtént, nem igazolódott fejlődési zavar 3 625 fő (14,7%) d) szakorvosi vizsgálat megtörtént, fejlődési probléma igazolódott, fejlesztése folyamatban van: 9 086 fő (36,7%)
e) szakorvosi vizsgálat megtörtént, fejlődési probléma igazolódott, de kapacitás hiányában nem kap ellátást: 347 fő (1,4%)
f) nem volt információ a további ellátásról: 3 374 fő (13,6%) A szakfelügyeleti vizsgálat rávilágított arra, hogy fokozott figyelmet, szervezést szükséges végezni annak érdekében, hogy az előírt életkor betöltéséig minél nagyobb arányban történjenek meg az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok, a korai észlelés-jelzés. Fontos követni és mindent megtenni – együttműködve a gyermekvédelemmel – hogy a gyermekek a szükséges ellátást igénybe vegye, illetve legyen lehetősége igénybe venni. Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások teljesülése vonatkozásában a védőoltások szervezése, nyilvántartása, jelentése a külön jogszabályban, módszertani levélben foglaltak szerint történik. 2011-ben, a vonatkozó Védőoltási Módszertani Levélben előírt, jelentendő korcsoportok átoltottsága a folyamatos oltások tekintetében a fővárosban és 19 megyében meghaladta a 99%-ot. Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a négyhó-
17
napos korban esedékes DTPa+Hib+IPV védőoltás átoltási üteme lassú volt: 5 hónap szükséges a 98% feletti átoltottság eléréséhez. Igen lassú átoltási ütem volt tapasztalható Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megyében a 18 hónapos korban esedékes DTPa+Hib+IPV védőoltásnál is, ahol 6 vagy annál több hónap volt szükséges a 98% feletti átoltottság eléréséhez (3). Az egy gondozottra jutó védőnői látogatás átlagos száma 2011-ben az országos vezető védőnő adatai alapján azt mutatja, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ez az érték magasabb (1. sz. táblázat).
Országosan Várandós anya
33 LHH kistérségben 4
6
15
18
12-35 hónapos kisded
3
6
3-6 éves kisgyermek
2
3
0-11 hónapos csecsemő
1. sz. táblázat Az egy gondozottra jutó védőnői látogatások átlagos száma Az LHH térségekben dolgozó védőnők által tapasztalt betegségekkel, tünetekkel, egészségügyi problémákkal kapcsolatos kérdéshez a rendelkezésre álló területi védőnői adatokból a fokozott gondozottak száma; a fokozott gondozás indoka; a dohányzás (várandós anyák, családok körében); a koraszülöttek, az intrauterin retardáltak, a fejlődési rendellenességgel születettek száma, aránya, az 1., 3., 5 éves korban végzett vizsgálatok során az észlelt elváltozások, a gyermekelhanyagolás, gyermekbántalmazás, valamint a védőnői intézkedések utalnak a gyermekek állapotára, helyzetére (1). A területi védőnői ellátáshoz való hozzáférést leginkább akadályozó tényezők:
a) 3 vagy annál több település ellátása; b) a tartós helyettesítés végzése; c) vegyes körzetek ellátása, amely fokozott munkát, szervezést igényel; d) kiemelten magas létszámot ellátó területi védőnők; e) nagyon alacsony létszámú körzetek, ahol nem elégséges a finanszírozás a védőnő teljes munkaidejű foglalkoztatásához. A védőnői szakfelügyelet tapasztalatai szerint egyre nehezebb a betöltetlen állások betöltése, különösen a halmozottan hátrányos körzetekben. Ehhez az országos védőnő korábbi javaslataival összhangban ösztönző programokra, az anyagi és munkafeltételek javítására van szükség; különös tekintettel a mobilitás és olyan informatikai fejlesztések megoldására, amely lehetővé teszi az elektronikus dokumentációt és kapcsolattartást legalább
az
alapellátásban
a
családot,
a
gyermeket
ellátó
házi
gyermekorvos-
ok/háziorvosok és területi védőnők, illetve a gyermekjóléti szolgálatok között, továbbá egyszerűsíti, amennyire lehet automatizálja a szükséges jelentést, illetve a fontos adatokhoz való hozzáférést.
18
A fenti adatok alapján egyértelmű, hogy az esélyegyenlőtlenség a védőnői szolgálat által végzett gyermekellátás területén bizonyítható. A védőnői szolgálatok struktúrájának és a gondozottak jellemzőinek eltérései valószínűleg jelentős mértékben befolyásolják a védőnő által végzett tevékenységek időráfordítását, ami a leterheltség területi egyenlőtlenségeit eredményezheti. Ez a tény viszont változtatást követel a finanszírozási rendszerben is, annak érdekében, hogy a feladatellátás ugyanazon minőségét az Alaptörvény értelmében biztosítani tudjuk (1). Megállapítható: a védőnői kapacitás nem illeszkedik rugalmasan az ellátandók létszámához és a sajátos ellátási szükségletekhez. Bár a védőnői ellátás feladatait jogszabályok és szakmai szabályok határozzák meg, melyeknek a betartása kötelező valamennyi szakember számára, a védőnő nehezen tud a sokirányú feladatvégzésnek teljes mértékben megfelelni. Óriási a védőnők adminisztrációs terhelése. A jogszabály által a védőnői hatáskörbe utalt szűrések megfelelő időben és módon való elvégzése nagy terhet jelent számukra. Bizonyos esetekben a védőnői feladatok, kompetenciahatárok átfedésbe kerülnek a házi gyermekorvosi/vegyes praxisú háziorvosi feladatokkal, kompetenciahatárokkal. Nehezíti a feladatvégzést az a tény, hogy a szabad orvosválasztás eredményeként a házi gyermekorvossal/vegyes praxisú háziorvossal a kapcsolatai meglazultak, az esetek több mint felében nincs együttműködés a két szakember között, amely hátráltatja a megfelelő megelőző-gyógyító ellátást.
I. 2. 2. A háziorvos/házi gyermekorvosi szolgálat A a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II.25.) EüM rendelet határozza meg ezen szolgálatok feladatát. A háziorvos személyes és folyamatos orvosi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése és gyógyítása céljából. A háziorvos rendelési időben a betegeket – sürgős ellátást igénylő eset kivételével – az érkezés igazolt sorrendjében fogadja. A háziorvos legalább a rendelési ideje egy részében, illetve a tanácsadás során előre programozható betegellátás keretében előjegyzés alapján végzi a betegek szűrését, gondozását és ellátását. A folyamatos ellátás keretében a háziorvos hetente legkevesebb 15 órát, de munkanapokon naponta legkevesebb 2 órát rendel. A házi gyermekorvosi a rendeletben meghatározott ellátást a 14. életévét be nem töltött személyek számára biztosítja. Felkérésre a 14-18. év közötti személyeket is elláthatja. Az iskola-egészségügyi dokumentáció részét képezi a háziorvos (házi gyermekorvos) által a gyermekről ötéves életkorában kiállított külön jogszabály szerinti adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére. Az iskolaorvos a nevelési-oktatási intézményben elsősegélyben részesített akut beteget további kezelésre a beteg háziorvosához (házi gyermekorvosához) vagy a bentlakásos intézet ellátását végző orvoshoz irányítja, szükség esetén intézkedik a beteg fekvőbetegintézetbe történő szállításáról.
19
Az iskolaorvos és a védőnő egészségügyi kérdésekben, felkérésre, szakértőként közreműködik a nevelőtestület, illetve az iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi-szék munkájában. A gyermekek, tanulók egészségügyi ellátását az orvos és a védőnő a nevelési-oktatási intézmény vezetőjével egyeztetett rend szerint végzi. A tanulók egészségügyi ellátásán kívüli egyéb iskola-egészségügyi feladatokat (környezet-egészségügy, élelmezés-egészségügy, balesetvédelem, egészségnevelés, pályaválasztási tanácsadás) az iskolaorvos és a védőnő az oktatási intézmény vezetőjével, illetőleg a szakmai szervezetekkel együttműködve végzi. A
gyermekellátási
szolgáltatások
és
intézmények
magukba
foglalják
gyermek-
egészségügyi alapellátást végző házi orvosi szolgálatokat és védőnői tanácsadókat, szakellátókat, fekvőbeteg intézményeket. Az alapellátás szintjén a hazánkban élő közel 2 millió 18 éven aluli gyermek- és fiatalkorú 75%-át házi-gyermekorvos, mintegy 25%át pedig vegyes praxisok látják el. 2009-ben az országban egy házi gyermekorvosra átlagosan 1 186 gyerek jutott, a leghátrányosabb helyzetű 33 kistérségben ez a szám 2 248, a nem hátrányos helyzetű kistérségekben 1 093 fő volt. A KSH által kiadott Egészségügyi statisztikai évkönyv tartalmazza a különböző egészségügyi szolgálatok strukturális és forgalmi adatait (2.sz. táblázat).
A rendelésen megjelentek száma
Hívásra, első látogatás
Ismételt, utókezelés
Fokozott gondozást igénylőknél
Normál gondozást igénylőknél
Ősszes látogatások száma
Szaktanácsadáson történő megjelenések száma
Preventív látogatások
Területi egység
Beteglátogatások
Budapest
4 752
243
55
43
165
506
781
Baranya
6 858
73
47
51
95
267
552
6 971
172
60
50
48
329
594
6 726
203
57
114
190
564
764
6 920
144
71
91
65
371
501
6 052
109
27
26
115
278
605
6 535
196
56
58
125
434
722
BorsodAbaújZemplén Csongrád SzabolcsSzatmárBereg Vas Országos átlag
2. sz. táblázat A házi gyermekorvosok forgalmi adatai (2010) néhány megyében A fenti adatok a kutatásba beválasztott megyék/főváros adatait tartalmazzák összehasonlítva az országos átlaggal. Megállapítható, hogy jelentős területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg a forgalmi adatok tekintetében. Az egészségügyi alapszolgáltatás nyújtása területén problémát jelent a házi gyermekorvosi/vegyes praxisú háziorvosi szolgál-
20
tatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlensége, amely a leghátrányosabb helyzetű területeken a legkevésbé biztosított. Ahol a népesedési adatok alapján nagy szükség lenne gyermekorvos működésére, ott a hálózat hiányos. A hiányt a vegyes praxisok munkája, illetve a mozgó szakorvosi szolgálat mérsékeli. A helyzetet nehezíti, hogy a házi gyermekorvosok átlagéletkora 55,6 év, az utánpótlás nem az igényeknek megfelelően biztosított. Amennyiben az utánpótlás helyzete jelentősen nem javul, kétséges a házi gyermekorvosi rendszer hosszú távú fenntarthatósága. A házi gyermekorvosok/vegyes praxisú háziorvosok feladatait korszerűsítést igénylő jogszabályok szabályozzák, nincs megfelelő szakmai harmonizáció a házi gyermekorvosok/vegyes praxisú háziorvosok illetve a védőnők feladatellátásában. A meglevő kapacitások szűkössége miatt is szükség lenne a feladatmegosztás hatékonyabb megszervezésére. Problémát jelent az is, hogy több esetben a házi gyermekorvos/vegyes praxisú háziorvos nem kellően tájékozott az eltérő fejlődés gyanújeleinek azonosítása terén, valamint a más ágazatok által nyújtható szolgáltatásokat illetően. Az országos vezető védőnő által készített jelentés (3) főbb megállapításai az alábbiak: „Ez a vizsgálat is ráirányította a figyelmet a védőnői munkakörülmények nehézségeire, a feltételek hiányosságaira, az elviselhetetlen dokumentációs teherre. Folytatni szükséges az intézkedést a körülmények javítására, különös tekintettel az informatikai fejlesztésekre - az elektronikus dokumentáció és kapcsolattartás megoldására, az érintett HGYO/HO és a területi védőnő, illetve egyéb szervezetek közötti „automatikus információcsere” biztosítására. Csak így lehetne csökkenteni jelentős mértékben az adminisztrációs, jelentési kötelezettség terheit, valamint így oldható meg a folyamatos kapcsolattartás a gyermeket ellátó orvosok és védőnők között függetlenül attól, hogy térben és időben hol nyújtják az ellátást. Az együttműködés módja nagyon változatos, de örvendetes, hogy már megjelenik az elektronikus kapcsolattartási forma is, mely a védőnői szakfelügyelet elmúlt években - a számítógépes és internetes fejlesztésre irányuló - erőfeszítésének is köszönhető. A gyermek fejlődésének, egészségi állapotának (szükségletének) megfelelő ellátás biztosításához, a korai észleléshez, jelzéshez és intervencióhoz szükséges, hogy esélyegyenlő módon és egységes alapelvek alapján történjen az ellátás, amelynek alapfeltétele, hogy a
gyermek területi
védőnője és
HGYO/HO-ja ismerje egymás elérhetőségét és legyen jó vagy legalább elégséges az együttműködés, amely 40,9%-ban teljesült. A teljes körű védőnői ellátás feladatainak teljesítésének és eredményességének alapfeltétele és követelménye a védőnői tanácsadás megtartása. Ez lehetőséget teremt a szükségletek, ismeretek feltárására; az egészségtudatosság fejlesztésére; az objektív tájékoztatásra (előnyök, hátrányok, lehetőségek, ri-
21
zikó tényezők megbeszélésére); az egyéni/szülői képességek fejlesztésére, ezáltal az egészségmagatartás kedvező befolyásolására. Mind ez a hagyományostól (orvosi modelltől) eltérő módszereket és időt igényel. A védőnői tanácsadás a védőnői szűrővizsgálatok végzésének a színhelye is, továbbá ez szolgál a rendelkezésre állásra is, amikor is a lakosság kíván konzultálni a védőnővel. Az előírásoknak megfelelő védőnői tanácsadás megtartása a körzetek 97,3%-ában teljesült. A gyermek egészségi állapotát jelentősen javítja, ha a rejtett betegségek feltárásához szükséges vizsgálatok az előírt életkorban teljesülnek és a szükséges intervenció mielőbb megtörténik. Az életkor betöltéséig a védőnői szűrővizsgálat a szűrésre kötelezett, otthon gondozott 0-18 éves gyermekek 67,7%-ánál, míg a vizsgált időszak végéig a szűrésre kötelezettek 94,1%-ánál teljesült volt. Az elváltozás, gyanú jelzése tájékoztatja a gyermek orvosát, hogy további vizsgálatra van szükség, amelynek mielőbb meg kell történnie. Ha indokolt, akkor a gyermek megkapja a szükséges ellátást egészségi állapota romlásának megelőzése érdekében. Jogszabályi előírás, hogy a területi védőnőnek a szűrővizsgálat során észlelt elváltozás, gyanú esetén írásban értesítenie kell a gyermek HGYO/HO-át, amely az érintett gyermekek 73,1 %-ában történt meg igazolható módon.” Ki kell emelni, hogy az ellátórendszerek együttműködési zavarainak megszüntetése mellett a szakmai protokollok vonatkozásában is van teendő: 2013. december 31-el, valamint 2014. június 30-al a jelenleg érvényes protokollok érvényességüket vesztik. Ezen protokollok újragondolása, a tudományos bizonyítékok szintjeinek feltüntetésével segíthetik a szolgáltatók feladatmegosztását és a „betegutak” kialakítását az eltérő fejlődést mutató 0-7 évesek esetében. A jelenleg érvényes protokollok szerkezetileg nem követik a nemzetközi ajánlásokat, az ajánlások erőssége és a tudományos bizonyítékok minősége nincs feltüntetve. A szakmai protokollok alapvetően befolyásolják és egységessé tehetik az ellátást végzők időráfordítását az adott szűrővizsgálatok vonatkozásában.
I. 3. A korai felismerés (szűrővizsgálatok) és kezelés/fejlesztés lehetőségei a 0-7 éves gyermekek körében Az 0-7 éves gyermekek körében mind Magyarországon, mind a fejlett országokban számos szűrővizsgálatot végeznek, melyek célja az eltérések, betegségek korai felismerése, ezáltal a később kialakuló súlyos betegségek/károsodások megelőzése. Ezen szűrővizsgálatok közül azokat tekintettük át, amelyeket a leggyakrabban és a legszélesebb körben végeznek, valamint a látogatás és tanácsadás alkalmával az időmérlegben jelentős szerepet játszanak. Magyarországon a gyermekkorban elvégzendő életkorhoz kötött szűrővizsgálatok listáját a többször módosított 51/1997. (XII.18.) NM rendelet tartalmazza.
22
I. 3. 1. A látásvizsgálat jelentősége A látás elvesztésének megelőzése miatt a korai életkorban végzett szemvizsgálat, szemészeti betegségek szűrése alapvető jelentőségű. A nemzetközi szakirodalom szerint a szemvizsgálatot már újszülöttkortól el kell kezdeni és minden gyermeklátogatás alkalmával el kell végezni. Szembetegség vagy eltérés esetén a gyermeket szemorvoshoz kell beutalni (4). A US Preventive Services Task Force által 2005-ben kiadott ajánlás az 5 éven aluli gyermekek esetén az amblyopia, a strabismus és a látásélességgel kapcsolatos problémák szűrését a B kategóriába sorolta (4). Ez azt jelenti, hogy nem találtak arra közvetlen bizonyítékot, hogy a szűrés a látásélességet javította volna, viszont vannak olyan megbízható bizonyítékok, amelyek alátámasztják, hogy ezeket a szembetegségeket a szűrés során pontosan fel lehet ismerni és ezeknek a betegségeknek a kezelése javíthatja a látásélességet és csökkenti az amblyopia kialakulásának esélyét. Mivel a szűrés nem jár kockázattal, a szűrés végzése nagyobb haszonnal jár, mint az általa okozott potenciális ártalmak (4). A nemzetközi szakirodalomban leírják, hogy a szembetegségek szűrése és a látásvizsgálat sok esetben jelentős kihívás a családorvosok számára, mert a gyermekek nem hajlandók közreműködni a vizsgálatokban, illetve nem mindig található olyan érdekes tárgy a vizsgálóban, amelyet fixálnának. Sok esetben szemész szakorvos és speciális vizsgálóeszközök bevonása szükséges. A nehézségek ellenére a leggyakoribb gyermekkori szemproblémákat fel lehet ismerni hatékony szűrővizsgálati módszerek alkalmazásával. A Családorvosok Amerikai Tudományos Társasága, a Gyermekorvosok Amerikai Tudományos Társasága és a Gyermekszemészet és Strabismus Amerikai Szövetsége kidolgozta a gyermekkori szemvizsgálatok/szűrések irányelvét és jóváhagyta a családorvosok szerepét a gyermekkori szembetegségek szűrésében. Amennyiben lehetséges, minden gyermek esetében el kell végezni a látásélesség vizsgálatát 4 éves kora előtt. Nyolc olyan szembetegséget sorolnak fel, amelyeket a családorvosok is viszonylag könnyen fel tudnak ismerni, megelőzve ezzel komolyabb szembetegségek kialakulását. Ezek az amblyopia (tompalátás), amely a gyermekkori látásvesztés leggyakoribb nem korrigálható oka, a kisszögű strabismus (kancsalság), a leukocoria, a glaucoma, a szem gyulladása, a trauma, a nystagmus és a szemet érintő különböző szisztémás betegségek (5). Magyarországon az Egészségügyi Minisztérium 2009-ben adta ki „A 0-18 éves életkorú gyermekek látásfejlődésének követése, a kancsalság és a fénytörési hibák felismeréséről. Szűrővizsgálati irányelvek védőnők és gyermekorvosok számára” című dokumentumot, amely meghatározza az egyes életkorokban a látásszűrésben résztvevő szakemberek feladatait. A szakmai protokoll 2010-től hatályos.
I. 3. 2. A hallásvizsgálat jelentősége A részleges vagy teljes hallásvesztés a leggyakrabban előforduló érzékszervi probléma az újszülöttek körében. A halláscsökkenés hatással van a gyermek későbbi beszédfejlődésre
23
és szocializációjára. Korábban a hallásvesztés szűrésére egyszerű vizsgálatot alkalmaztak (a zaj irányába fordul-e). A hallás műszeres, objektív vizsgálatára ma már egészen újszülöttkortól lehetőség van (6,7). A szakirodalomban több publikáció is foglalkozik a hallásszűrés hasznosságával, illetve azzal, hogy mely életkorban érdemes a szűrést elkezdeni. A US Preventive Services Task Force 2008-ban frissítette korábbi ajánlását. E szerint azoknak a hallásukat vesztett gyermekeknek, akik átestek újszülöttkori általános hallásszűrésen, iskoláskorukban jobb nyelvi teljesítményt nyújtottak azokhoz képest, akik nem estek át ilyen szűrésen (6). Az általános szűréssel kiszűrt hallásukat vesztett újszülötteknek szignifikánsan korábban történt a szakorvoshoz való beutalása, a diagnózis felállítása és a kezelése azokhoz képest, akiket más módon diagnosztizáltak (6). A US Preventive Services Task Force 2008as ajánlásának eredményét erősítette meg egy holland tanulmány is, mely szerint a 9 hónapos korban végzett hagyományos szűrővizsgálaton kiszűrt halláscsökkenésben szenvedő gyermekek verbális teljesítménye, általános, szociális és nagymotoros fejlődése szignifikánsan rosszabb volt az újszülöttkori hallásvizsgálaton kiszűrt társaikhoz képest (7). További tanulmányok is megerősítették a korai szűrés és fejlesztés jelentőségét a későbbi jobb nyelvi képességek elérésében. A korai szűrés mellett ebben szerepet játszik a család aktív részvétele is a fejlesztő programokban (8,9). Magyarországon az Egészségügyi Minisztérium 2009-ben adta ki A 0-18 éves gyermekek teljeskörű, életkorhoz kötött hallásszűréséről című szakmai protokollt, amely meghatározza az egyes életkorokban végzendő hallásszűrő módszereket és a diagnosztikus vizsgálatok algoritmusát.
I. 3. 3. A tápláltsági állapot követése, az elhízás jelentősége A fejlett országokban az utóbbi évtizedekben mindenütt megfigyelhető az elhízás előfordulási gyakoriságának folyamatos növekedése a felnőttek és a gyermekek körében is. Különösen gyakori az elhízás az Egyesült Államokban, ahol 1980 óta a prevalencia a 3szorosára növekedett a gyermekek körében. Az is megfigyelhető azonban az USA-ban, hogy 1999 óta (2010-ig) az elhízás gyakorisága már nem nőtt tovább, elért egy plató fázist (10,11). Bár az EU országaiban jelentős különbségek vannak a gyermekkori elhízás gyakoriságában a trend alakulásában hasonló jelenség volt megfigyelhető az EU egyes országaiban is (pl. Franciaországban), sőt Svájcban az utóbbi években már csökkenésről számoltak be (12,13,14).
Magyarországon a gyermekek 10-12%-a elhízott a
2011/12-es iskola-egészségügyi jelentés alapján, az utóbbi három tanévben ez az arány nem változott (15). Az elhízás nemcsak felnőttkorban, hanem gyerekkorban is komoly következményekkel járhat, hiszen mind a zsír-, mind a szénhidrát- és inzulin háztartásra hatással van, ami következményesen magas vérnyomást, 2-es típusú diabeteszt és hoszszú távon kardiovaszkuláris és daganatos betegségeket okozhat. Korábban a 2-es típusú diabetesz szinte egyáltalán nem fordult elő a gyermekpopulációban, napjainkra azonban
24
– bár prevalenciája továbbra is alacsony – érzékelhetően nőtt a gyakorisága. Ezen anyagcsere elváltozások a hipertóniával együtt a metabolikus szindróma egyre gyakoribb diagnosztizálását is jelenti (16,17,18,19). A gyermekkori elhízás megítélésében, illetve klasszifikálásában az 1980-as, 90-es évekhez képest változás történt. Korábban a 95 percentilis vagy a fölötti BMI értékkel rendelkező 2 és 19 év közötti gyermekeket tekintették túlsúlyosnak és a 85 és 95 közötti percentilis értékkel rendelkezőket tekintették „túlsúlyosság szempontjából veszélyeztetett/kockázatnak kitetteknek” (20,21). A legutóbbi szakértői bizottsági javaslat szerint a 85 és 95 percentilis értékkel rendelkezőket túlsúlyosnak, a 95 percentilis vagy a fölötti értékkel rendelkezőket elhízottnak kell tekinteni (22). A gyermekkori elhízás megelőzésére az USA-ban 2007-ben a Szakértői Bizottság ajánlást készített, amely szerint minden gyermekvizit alkalmával táplálkozási és fizikai aktivitásra vonatkozó tanácsadást kell végezni függetlenül a gyermek súlyától. Azoknál a gyerekeknél, akiknél a BMI magas, illetve családi kockázat is fennáll, további intenzív beavatkozás elkezdését javasolják a szakembereknek (23). Egy 2013-ban megjelent tanulmány szerint a Szakértői Bizottsági ajánlásának nem volt hatása az elhízás diagnózisának gyakoriságára, illetve az alapellátók által nyújtott szolgáltatások gyakoriságára (a táplálkozási tanácsadás és a fizikai aktivitásra vonatkozó tanácsadás minimális mértékben változott a bevezetés előtti két évben mért gyakorisághoz képest az utána következő két évben) (24). Egy tanulmány 3-10 éves elhízott gyermekek alap és szakellátás közötti ún. shared care modell szerinti obezitás menedzselését vizsgálta randomizált kontrollált vizsgálatban. Nem találtak különbséget a két csoportban a BMI és más vizsgált paramétere között (25). A World Health Organization (WHO) Európai Régiója egy kiadványban összegyűjtötte azokat az ismereteket és stratégiákat, amelyek az elhízásról és annak megelőzéséről, illetve csökkentéséről egy miniszteriális konferencia háttéranyagaként szakemberek készítettek (26). A WHO számos korábbi publikációja is foglalkozik ezzel a témával. Magyarországon az Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2004-ben adta ki azt az Útmutatót, amit a gyermekek tápláltsági állapotának megítéléséhez használnak a szakemberek. Az Útmutató a BMI percentilisérték szerinti beosztása nem követi a jelenlegi nemzetközi szakmai ajánlást, így a túlsúlyosság/elhízás hazai gyakorisága közvetlenül nem hasonlítható össze a nemzetközi adatokkal.
I. 4. Az időmérleg vizsgálatok Kvalitatív módszer, fókuszcsoportos megbeszélés Az időmérleg vizsgálat és az ellátó szolgáltatók feladatszervezésének felméréséhez nélkülözhetetlen volt a kérdőív összeállítását segítő fókuszcsoportos megbeszélések megszervezése az ellátásban érdekelt szolgáltatók részvételével. A fókuszcsoportos vizsgálat a kvalitatív kutatási módszerek közé tartozik. Ezt a vizsgálati típust mind a társadalomtudományi, mind az orvos- és egészségtudományi kutatásokban kiterjedten alkalmazzák. A fókuszcsoport módszert az orvos-, fogorvos- és egészségtu-
25
dományi kutatásokban elsősorban a páciensek/betegek ellátással/szolgáltatással kapcsolatos igényeinek, attitűdjének felmérésére, és magával az egyes szakmákkal kapcsolatos kérdések vizsgálatára használják (27,28).
Alkalmas nehezen elérhető csoportok egés-
zségügyi ellátással kapcsolatos véleményének vizsgálatára és ez alapján megfelelő intervenció tervezésére (29). A fókuszcsoportos vizsgálat során egy-egy adott témában a résztvevők véleménye, tapasztalatai, hiedelmei, attitűdje ismerhetők meg (30,31,32,27), illetve egy kutató által alkalmazandó eszköz (pl. kérdőív) segítségével vizsgálandó téma további tisztázása érhető el. Abban az esetben is alkalmazzák ezt a módszert, ha a vizsgálandó téma komplex, sokféle változót tartalmaz és ezek közül a legfontosabbak kiválasztása szükséges. Komplex téma esetén más módszer (pl. kvantitatív vizsgálat) kiegészítő vizsgálataként a kapott eredmények validálásához is felhasználható (27). Általában kisebb létszámú (6-10 fő) csoportokkal történik a vizsgálat egy moderátor jelenlétében. A túl kis létszámú csoport veszélye az, hogy nem tudják az adott témát megfelelő mélységben feldolgozni, míg a túl nagy csoport esetén a megbeszélés kaotikussá, strukturálatlanná válik, egyes csoporttagok kimaradnak a megbeszélésből, mert nem jutnak szóhoz. A moderátornak olyan személynek kell lennie, aki az adott témában járatos, a csoporttagok által is elismert személy, aki kulturálisan is illeszkedik a csoporttagokhoz. A moderátornak tartózkodnia kell a véleménynyilvánítástól, a feladata a megbeszélés mederben tartása, strukturálása, ha szükséges az egyes elhangzó vélemények további tisztázása. A fókuszcsoportos megbeszélésen elhangzottak általában diktafonnal felvételre kerülnek, illetve érdemes videót is alkalmazni a non-verbális kommunikáció rögzítésére. Amennyiben videót nem használnak, úgy a moderátoron kívül egy megfigyelőnek is érdemes jelen lenni, aki feljegyzi a fontosabb non-verbális kommunikációt. Az ülések száma 1-10 között változik és egy-egy ülés ajánlott időtartama a téma összetettségétől függően 90-120 perc. A vizsgálat során felvett hanganyag szó szerint átírásra kerül, ezt követi a feldolgozás. Az eredmények értékelésének első lépése a kódolás és klasszifikálás, amely a félig strukturált kérdőív szerint lehet elvégezni. A második lépés az eredeti adatok analízise a konceptualizált adatokkal együtt. Ez a legnehezebb része a fókuszcsoportos módszernek, ami kreatív interpretálást igényel (27,33,34). A fókuszcsoportos vizsgálat előnye a kvantitatív kutatásokkal szemben, hogy mélységében ismerhető meg a csoporttagok véleménye, illetve új hipotézisek generálásához vezethet. E mellett lehetőséget biztosít a csoport kollektív perspektívájának kialakítására, a csoportban felmerült gondolatok és koncepciók szintézisére és validálására. Előnyként írják le, hogy a módszer alkalmazható különböző kultúrájú és nyelvű csoporttagok részvételével is. A szakirodalom a módszer alkalmazásával kapcsolatban hátrányként említi, hogy a moderátor befolyásolhatja a csoporttagok véleményét, illetve a csoporton belül lehetnek olyanok, akik kevésbé vagy nem nyilvánítanak véleményt a „csoport hatás” mi-
26
att (35). A fókuszcsoportos megbeszélések során azonosítottuk a védőnők, a házi gyermekorvosok és a vegyes praxis orvosainak azon tevékenységeit, melyet a 0-7 éves korú gyermekek ellátása során végeznek. A fókuszcsoport résztvevői javaslatot adtak arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet mérni a tevékenységekre fordított idő mértékét. Véleményt nyilvánítottak továbbá abban a kérdésben, hogy megítélésük szerint milyen tényezők befolyásolják az időráfordítást. A fókuszcsoportos vizsgálat alapján lehetett olyan kérdőívet tervezni, melynek segítségével a különböző tevékenységekre fordított időtartamot meg lehetett becsülni. A kérdőívet pilot vizsgálaton teszteltük, majd ezt követően véglegesítettük a projekt szakmai vezetésének észrevételei alapján. Kvantitatív vizsgálat, időmérleg felmérés Az időmérleg-vizsgálat célja, hogy felmérje, egy ember egy napja során az egyes tevékenységeire mennyi időt fordít. Az időmérleg-vizsgálatot elsősorban a társadalomtudomány területén alkalmazzák. A felmérés elvégzéséhez az ún. időmérlegnaplót használják, amely lehet zárt – amelyben azonos tartamú idősávok mellett rögzítik a tevékenységeket – vagy nyitott, ahol a felvett tevékenységek száma a megkérdezettek közlése alapján változó és az egyes tevékenységekre fordított időt percben rögzítik. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal szervezésében a magyar populációra reprezentatív mintán több évtizede kb. 10 évente végeznek időmérleg vizsgálatot a lakosság időgazdálkodásának felmérésére, különös tekintettel a munkára, az egyes szabadidő tevékenységekre, a gyermeknevelésre, a családon belüli krónikus beteg ellátására fordított időtartam meghatározására (36,37). 2010-ben a Társadalomtudományi Kutatóintézet és Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ ZRt. (TÁRKI-TUDOK) végzett időmérleg felmérést a pedagógusok körében (38). A kutatás célja a közoktatásban dolgozó pedagógusok (óvodában, általános iskolában, szakiskolában, szakközépiskolában, gimnáziumban vagy többcélú intézményben pedagógus munkakört (is) betöltő alkalmazottak) munkaidejének, feladatainak és szakmájukkal összefüggő terhelésének részletes, tényszerű kimutatása volt. A kutatás eredményeképpen a pedagógusok különböző munkatevékenységekkel eltöltött idejét mérték. A 0-7 éves gyermekek alapellátását végző egészségügyi szolgálatok jelentési rendszere alapvetően az ellátottak struktúrájára és egyes elvégzett tevékenységek számára terjed ki, amelyek elsősorban a szolgálatok finanszírozása során kerülnek felhasználásra. Az egyes tevékenységek száma közvetett módon ad lehetőséget a munkaterhelés megítélésére. Hazánkban a fenti szolgáltatók vonatkozásában nem történt időmérleg vizsgálat, így nem ismert az egyes tevékenység időráfordítása. Az egészségpolitikai célok megfogalmazása éppen ezért ezen adatok ismeretét nem nélkülözheti, mivel a ráfordítások hatékonyságának növelése szükségessé teheti a kevésbé hatékony feladatok időráfordításának csökkentését, annak érdekében, hogy az életévnyereség fajlagos ráfordítása a
27
lehető legoptimálisabb legyen.
I. 5. A kutatás célja -
a 0-7 éves korú gyermekek ellátását végző szakemberek (védőnő, házi gyermekorvos, vegyes praxisú háziorvos) által végzett tevékenységeket, a tevékenységeknek a munkaidőben való strukturáltságát, a feladatszervezés mikéntjét, a feladatellátás során a kommunikációs szinteket kvalitatív módszerrel azonosítani;
-
a 0-7 éves korú gyermekek ellátásában meghatározó szerepet betöltő területi védőnők szakmai felügyeletét végző járási hivatalok vezető védőnői munkatevékenységeinek és időráfordításának felmérése;
-
a kvantitatív kutatás során a védőnők által végzett tevékenységek struktúrájának, az egyes tevékenységekre fordított időtartamnak az azonosítása; a területi és településcsoportok szerint különbözőségek, az egyes tevékenységek végrehajtása és időráfordítása kapcsán a védőnő szabadságfokának bemutatása;
-
annak elemzése, hogy milyen tényezők befolyásolják a védőnői tevékenység két meghatározó elemének – tanácsadás és családlátogatás - struktúráját és időfelhasználását a 0-7 éves gyermekek különböző életkori csoportjai vonatkozásában;
-
a védőnő által végzett tevékenységek havi időmérlegének bemutatása, országos becslés készítése az időfelhasználásra vonatkozóan;
-
a házi gyermekorvosok és a vegyes háziorvosi praxisok tevékenység struktúrájának és az egyes tevékenységek időráfordításának elemzése különös tekintettel a 0-7 éves korú gyermekek ellátása területén, a két ellátási forma között meglévő eltérések feltárása és az eltérés mértékének bemutatása;
-
a házi gyermekorvosok és a vegyes háziorvosi praxisok által végzett tevékenységek tevékenységének havi időmérlegének bemutatása, országos becslés készítése az időfelhasználásra vonatkozóan;
-
a 0-7 éves korú gyermekek ellátását végző szakemberek (védőnő, házi gyermekorvos, vegyes praxisú háziorvos) által végzett tevékenységek összetevői (előkészítés, utazás, tényleges tevékenység végzése, dokumentálás) egymáshoz viszonyított arányának vizsgálata, különös tekintettel a dokumentációs időráfordításra;
-
az ellátást végzők egyes tevékenységeihez kapcsolódó finanszírozás becslése, a finanszírozás feladattípus és településtípus szerinti különbségeinek elemzése, országos becslés készítése az egyes tevékenységek finanszírozása vonatkozásában;
-
javaslat készítése olyan indikátorrendszerre, amelynek segítségével mérni lehet a szakemberek munkaterhelését, becsülni lehet a munkatevékenységek időráfordítását.
28
II. Adat és módszer II. 1. Mintavétel A kutatás során kvalitatív és kvantitatív módszert alkalmaztunk. Az időfelhasználással kapcsolatos legfontosabb témakörök azonosítása érdekében az időmérleg elkészítése előtt fókuszcsoportos beszélgetéseket szerveztünk, melynek során a meghívottak között védőnők, házi gyermekorvosok és vegyes praxist ellátó orvosok voltak. Összesen 8 fókuszcsoportot szerveztünk, 2 fókuszcsoportot a Pécsi Tudományegyetem és 2 fókuszcsoportot a Szegedi Tudományegyetem, 4 fókuszcsoportot a Debreceni Egyetem szervezett a mintába bekerülő területeken. A résztvevők száma 8-10 fő volt alkalmanként. A fókuszcsoportos beszélgetéseken hangfelvétel készült, azok doc file formátumban rögzítésre kerültek. Az interjúk elemzéséhez az Atlas.ti tartalomelemző módszert alkalmaztuk. A kvalitatív kutatási módszert követően állítottuk össze a kérdőívet, melyet a projekt vezetése értékelt és javaslatot tett a módosításokra. A kérdőívet ezt követően 40 pilot adatfelvétellel teszteltük, melynek során 20 védőnő, 10 házi gyermekorvos és 10 vegyes praxis orvosa töltötte ki és véleményezte azt. A kérdőív véglegesítése a szakértői vélemények és a pilot adatfelvételt kitöltők véleménye alapján történt. Ezt követően a random mintavételi módszerrel kiválasztott védőnői és orvosi körzetek ellátóinak a kérdezőbiztosok átadták a kitöltendő kérdőívet, melyek anonim módon, postai úton kerültek visszaküldésre. Az országos területi lefedettség biztosítása érdekében a regionális struktúrát vettük figyelembe, így a mintába a 7 régióból 6 régió területi egységei (főváros/megye) kerültek beválasztásra: Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megyék, valamint Budapest. A megyéken belül a települések típusa szerint határoztunk meg kategóriákat, így a megyeszékhely, város, község került definiálásra. A vizsgálat védőnői mintavételi keretét a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőségügyi és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központja bocsájtotta rendelkezésünkre a védőnői adatgyűjtési rendszer adatbázisa alapján. A mintavételi keretet megyénként és település típusonként rétegeztük, ezt követően az SPSS statisztikai program segítségével megyénként és település típusonként arányos, véletlen mintavétel történt, melynek során összesen 380 védőnői körzet került beválasztásra. Az orvosi mintavételhez szükséges mintavételi keretet a megyei/fővárosi Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei a kiadott működési engedélyek adatbázisából bocsájtották rendelékezésünkre. Házi gyermekorvosok, vegyes praxisú háziorvosok esetében a védőnőihez hasonló mintavétel torzítást eredményezett volna, mivel a házi gyermekorvosok 50%-a Budapesten, közel 80%-a Budapesten és a megyeszékhelyeken dolgozik. Ugyanakkor vegyes házior-
29
vosi praxisok pedig szinte kizárólag községekben találhatók. A mintába kerülés esélyének biztosítása érdekében valamennyi területről 25-25 házi gyermekorvos (összesen 150 orvos) és Budapestet kivéve 30-30 vegyes praxisú háziorvos (összesen 150 orvos) került a mintába településtípusonként arányos, véletlen mintavételi eljárással az SPSS program segítségével. A visszaérkezett kérdőívek adatainak rögzítése és elemzése SPSS program alkalmazásával történt.
II. 2. Az alkalmazott kérdőív A 0-7 éves korúak ellátása során a védőnői és orvosi kompetenciák jogszabály által meghatározott módon elkülönülnek, ezért két kérdőív került kidolgozásra. A védőnői időmérleg kérdőív részei az alábbiak: -
általános rész;
-
családlátogatás;
-
tanácsadás;
-
kapcsolattartás;
-
telefonon és interneten történő tanácsadás;
-
óvoda-, iskola-egészségügyi ellátás;
-
fogadóóra;
-
egészségfejlesztés;
-
dokumentáció;
-
szakmai továbbképzés;
-
egyéb a védőnői alaptevékenységhez nem tartozó feladatok.
Az általános rész tartalmazta a körzetre vonatkozó kérdéseket. A családlátogatás és a tanácsadás részekben három területet különítettünk el: -
0-7 éves gyermek;
-
várandós;
-
nővédelmi feladatok ellátása.
Az időráfordítást a látogatások/tanácsadások havi átlagos száma, valamint az egy gondozott ellátására fordított idő alapján becsültük meg. Külön fejezet foglalkozott a védőnők kapcsolattartásával, annak formáival és az erre fordított idővel. A védőnők jelentős része a tanácsadásokon kívül is tart fogadóórát, így ennek gyakoriságát és az erre fordított időt is mértük. Az ellátott tevékenységek során külön kértük becsülni az előkészítésre, utazásra, a tényleges látogatásra/ellátásra és a dokumentációra fordított időt. A dokumentációs részben a vezetett dokumentációkat, a dokumentációk vezetésének módját, valamint az erre fordított időt kellett megjelölni. A házi gyermekorvosok, vegyes praxisok orvosai részére készített kérdőív a következő részeket tartalmazza: -
általános rész;
30
-
gyógyító-megelőző ellátás;
-
tanácsadás, szűrővizsgálat, védőoltások;
-
telefonos tanácsadás;
-
gyermekintézmények egészségügyi ellátása;
-
egészségfejlesztés;
-
szakmai továbbképzés.
Az orvosi kérdőív hasonló módszerrel felépítve az egyes tevékenységek gyakoriságát, a megjelenések számát és az egy ellátásra fordított időre vonatkozó kérdéseket tartalmazta.
II. 3. Az elemzés módszertana Az adatfeldolgozás során a descriptív epidemiológia módszereit alkalmaztuk, a gyakorisági értékek esetén a 95%-os megbízhatósági tartományt (MT) vettük figyelembe az öszszehasonlításokhoz. A mintába került területek, település típusok változóinak összefüggés elemzéséhez a Kruskall-Wallis, az ANOVA módszert és a post hoc tesztet (Tamhane’s próbát) alkalmaztuk. Az adatok leíró statisztikai elemzése után több módszerrel is vizsgáltuk a védőnői munka időtényezőit. Az elemzések kiindulópontjaként többszempontos varianciaelemzést és kovarianciaelemzést (ANCOVA, analysis of covariance) használtunk. A modellekben a védőnői időráfordítást (látogatás, tanácsadás, életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatok) vizsgáltuk. A tényleges modellépítést megelőzően adattisztítást, adatszűrést végeztünk. A középértéktől lényegesen eltérő értékeket (az interkvartilis terjedelem háromszorosától nagyobb mértékű eltérés esetében) kizártuk. Ezzel a lépéssel az átlagos válaszadói tendenciától nagyon eltérő válaszokat küszöböltük ki. Ezt követően – amennyiben a kérdőív lehetőséget adott rá –, építettük fel az újabb, az elemzett tevékenység időtartamát becslő változót. A kérdőívben mért időtényező és a részekből kialakított, tisztított időtényező eloszlásának vizsgálatára, összehasonlítására Kolmogorov-Smirnov tesztet alkalmaztunk. A változók közötti kapcsolatot Pearson-féle lineáris korrelációs együtthatóval mértük. Az ANCOVA modellben fix faktorként négy kategorikus változó (ellátási terület, település típus, csatolt települések, tartós helyettesítés) hatását teszteltünk úgy, hogy további kovariáns tényezőket vontunk be. Ezek nyolc metrikus változó beemelését jelentették (védőnők életkora, a védőnőként ledolgozott évek száma, az összes gondozottak száma, a 0-7 éves gondozottak száma, a várandósok száma, a gyermekágyas gondozottak száma, az ellátott települések száma, a fokozott gondozást igénylők száma, a fokozott gondozást igénylő 0-7 évesek száma). A módszer alkalmazását követően definiáltuk az időfelhasználást szignifikánsan befolyásoló tényezőket, és azok hatásának erősségét. További elemzéssel az adott védőnői tevékenység változó komponenseit, az egyes részkomponenseket a faktoranalízis módszerével vizsgáltuk. A módszer segítségével a
31
vizsgált nagyobb számú változót tudtuk összevonni a közös hatások alapján. Annak megítélésére, hogy a változók mennyire alkalmasak a faktorelemzésre a Kaiser-Meyer-Olkinféle (KMO) mérőszámot használtuk. A kapott eredményeket a rotált (varimax) komponens mátrix táblázatokban mutattuk be. Egyes esetekben lineáris regresszióval tovább sikerült a változók kapcsolatát függvény-alapú modellekkel bővíteni. Így sikerült megerősíteni és részleteiben is kibontani a szorosabb korreláció mögötti kapcsolati hátteret. Az ellátási terület fontossága miatt több esetben varianciaanalízissel és azt követően a post hoc analízis módszereivel külön teszteltük a területátlagokat. A vegyes praxisú háziorvosi, házi gyermekorvosi adatelemzés során a fent leírt módszereket alkalmaztuk azzal az eltéréssel, hogy a két ellátási forma esetén külön vizsgáltuk a két meghatározó tevékenység időráfordítását (tanácsadás, életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatok). A főbb meghatározó védőnői tevékenységek vonatkozásában országos becslést készítettünk az egyes tevékenységek átlagos időfelhasználásának alapján. Az egyes tevékenységekre fordított átlagos időtartamot megszoroztuk az országos védőnői körzetek számával. Ez az érték jelenti az adott tevékenységre országosan becsült időráfordítást.
III. Eredmények III. 1. Adatfelvétel, a minta reprezentativitása Az adatfelvétel 2013. július és augusztus hónapban történt. A kérdezőbiztosok által átadott és a kitöltésre vonatkozó információk ismertetése során az anonim válasz borítékban összesen 368 kérdőívet küldtek vissza a mintába került védőnők. A védőnői időmérleg kérdőívek visszaérkezési aránya 96,8% volt. A feldolgozás során valamennyi kérdőív bekerült az elemzésbe. Megye
Baranya
Borsod-AbaújZemplén Budapest Csongrád
Település típus
Mintakeret
Random mintaszám
Visszaérkezett kérdőívek száma
megyeszékhely
45
11
11
város
42
10
10
község
81
20
20
megyeszékhely
65
15
14
város
118
34
34
község
167
38
38
főváros
473
115
114
megyeszékhely
56
15
12
város
55
14
14
32
község
56
14
11
megyeszékhely
42
12
10
város
84
19
18
község
155
35
34
megyeszékhely
25
6
6
város
29
7
7
község
56
15
15
1549
380
368
Szabolcs-SzatmárBereg
Vas
Összesen
3. sz. táblázat Az időmérleg vizsgálat védőnői mintavételi kerete A statisztikai eljárás keretében ellenőriztük a mintakeretben rögzített megyei/település típus szerinti védőnői körzetek számának és a kérdőívet kitöltő védőnők számának illeszkedését. Az elvárt válaszok száma és aránya illeszkedett a mintakeretben meghatározottakhoz (Chi2 próba: Baranya p=1; Borsod-Abaúj-Zemplén p=1; Budapest p=1; Csongrád p=0,821; Szabolcs-Szatmár-Bereg p=0,982; Vas p=1). Ezek alapján a mintavételt megyék és település típusok szerint reprezentatívnak tekinthetjük ( Melléklet). A házi gyermekorvosi és felnőtt vegyes praxisok orvosainak a kérdőívet „Megbízólevél”lel rendelkező, általában orvos végzettségű kérdezőbiztosok adták át, majd a kitöltést követően anonim módon került vissza a kutatást koordináló egyetemhez. Megye
Baranya Borsod-AbaújZemplén
Település típus
Mintakeret
Random mintaszám
Visszaérkezett kérdőívek száma
megyeszékhely
39
15
9
város
28
10
10
megyeszékhely
45
10
4
város
68
15
6
főváros
316
25
11
megyeszékhely
47
15
8
város
25
10
8
megyeszékhely
27
10
6
város
40
15
8
megyeszékhely
16
10
10
város
23
15
9
674
150
89
Budapest Csongrád Szabolcs-SzatmárBereg Vas
Összesen
4. sz. táblázat Az időmérleg vizsgálat házi gyermekorvosi mintavételi kerete
33
Megye
Település típus
Mintakeret
Random mintaszám
Visszaérkezett kérdőívek száma
Baranya
község
76
30
19
község
201
30
18
község
52
30
17
község
156
30
20
község
60
30
17
545
150
91
Borsod-AbaújZemplén Csongrád Szabolcs-SzatmárBereg Vas Összesen
5. sz. táblázat Az időmérleg vizsgálat vegyes praxis mintavételi kerete Vizsgáltuk chi2 próba segítségével a minta illeszkedését, reprezentativitását területenként házi gyermekorvosok és vegyes praxisok vonatkozásában, valamint a teljes orvosi minta életkor szerinti reprezentativitását. Megállapítható, hogy mind a vegyes praxisok (p=0,994), mind a házi gyermekorvosi praxisok (p=0,665) esetében a területi illeszkedés és reprezentativitás teljesült. A korcsoport szerinti reprezentativitást a dolgozó orvosok korcsoport szerinti megoszlásához viszonyítottuk. Megállapítható, hogy az időmérleg vizsgálat során a válaszadó házi gyermekorvosok és vegyes praxisok orvosainak életkor szerinti megoszlása nem tér el az országos adatokhoz viszonyítva, tehát a minta reprezentatívnak tekinthető (p=0,094).
III. 2. A védőnői időmérleg elemzése III. 2. 1. A védőnői körzetekkel kapcsolatos általános információk A vizsgálatban résztvevő védőnők (368 fő) körzeteinek egyharmada (114 db) Budapesten, a további kétharmada a kutatás célterületeként megjelölt megyékben található. A körzetek településtípus szerinti számát tekintve megállapítható, hogy a körzetek közel egyharmada (118 db) községben, egyéb kistelepülésen található, 114 db a fővárosban, 50 db megyeszékhelyken, és további 86 db egyéb városokban.
34
1. sz. ábra A vizsgálatban résztvevő védőnői körzetek száma településtípusok szerint (n=368) A vizsgálatban résztvevő védőnői ellátási területek (körzetek) településtípus szerinti megoszlását vizsgálva elmondható, hogy a vizsgált körzetek 31%-a a fővárosból került ki, ez közel azonos volt a községek és egyéb települések arányával (32%), a városok és a megyeszékhelyek együttesen 37%-ban képviselték magukat.
2. sz. ábra A vizsgálatban résztvevő védőnői körzetek megoszlása településtípusonként (n=368) Vizsgáltuk, hogy a védőnők a területi munka mellet ellátnak-e valamilyen intézményt, vagy intézményeket is. Az intézmények közül az óvodát, az oktatási intézményt (iskolát), a gyógypedagógiai oktatási intézményt, vagy ezek kombinációját jelölték a válaszadók. A védőnők 7%-ának (26 fő) a körzetéhez nem tartozik a fent felsorolt egyik intézménytípus sem. A leggyakrabban, a körzetek közel felében (49%) a terület mellett óvodát is ellátnak a védőnők, a körzetek 39%-hoz óvoda és oktatási intézmény (iskola) is tartozik. Csak iskola a vizsgált körzetek 4%-hoz tartozott, mindhárom intézménytípus (óvoda, iskola, gyógypedagógiai oktatási intézmény) pedig az esetek 1%-hoz (3 fő jelölte). Kizá-
35
rólag gyógypedagógiai oktatási intézmény nem tartozott egyik körzethez sem.
3. sz. ábra A vizsgálatban résztvevő védőnői körzetek megoszlása az ellátott intézmények alapján (n=368) A kizárólag területet ellátó védőnők száma Budapesten volt a legmagasabb (17 fő), szintén a fővárosban volt a legtöbb a terület mellett óvodát is ellátó védőnők száma (95 fő). A terület mellett óvodát és iskolát is ellátó körzetek száma Borsod-Abaúj-Zemplén (49 fő) megyében volt a legtöbb, ezt követte Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 41 fővel (Chi2; p<0,001).
Terület, iskola
Terület, óvoda
Terület, óvoda, iskola
Budapest
1
95
1
Terület, óvoda, iskola gyógyped. intézmény 0
Baranya
2
20
19
Borsod-AbaújZemplén Csongrád
9
19
1
SzabolcsSzatmár-Bereg Vas Összesen
Kizárólag terület
Összesen
17
114
0
0
41
49
1
8
86
17
17
1
1
37
2
19
41
0
0
62
1
11
15
1
0
28
16
181
142
3
26
368
6. sz. táblázat A körzetek ellátási feladatainak száma megyénként (n=368) A körzethez tartozó intézmények feladatellátását településtípus szerint vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a fővárosban a területi és a területi és óvodai ellátást végző körzetek a jellemzőek, a megyeszékhelyeken is ez utóbbi feladattípus a gyakoribb, míg városokban, kisebb településeken fordul elő az, hogy a területhez oktatási intézmény is tartozik. Ennek oka, hogy a megyeszékhelyeken és a fővárosban ezt a feladattípust főállású ifjúsági védőnők látják el az iskolákban, oktatási intézményekben. (Chi2; p<0,001).
36
Terület, iskola
Terület, óvoda
Terület, óvoda, iskola
Főváros
1
95
1
Terület, óvoda, iskola gyógyped. intézmény 0
Megyeszékhely
2
43
2
Város
6
34
Község
7
Összesen
16
Kizárólag terület
Összesen
17
114
0
3
50
41
1
4
86
9
98
2
2
118
181
142
3
26
368
7. sz. táblázat A körzetek ellátási feladatainak száma település típusok szerint (n=368) Települések száma a körzetekben A vizsgálatban résztvevő védőnők 35%-a (128 fő) több településen dolgozik, ami azt jelenti, hogy munkája során csatolt települést, vagy településrészt is ellát. Csatolt településsel rendelkező körzetek száma a legmagasabb Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt (38), a legalacsonyabb Budapesten, ahol csak egy körzet estében fordult elő, hogy csatolt településrésszel rendelkezett. (Chi2; p<0,001).
4. sz. ábra A csatolt településsel rendelkező védőnői körzetek megoszlása megyénként és Budapesten (n=128) A csatolt településsel rendelkező körzetek közül átlagosan 2,74 település jutott egy körzetre. A megyei átlagok közül a legmagasabb Vas megyében volt, ahol 4 csatolt település/településrész jutott egy-egy körzetre, a legalacsonyabb pedig Csongrád (1,47) megyében volt (Anova; p=0,001).
37
5. sz. ábra A csatolt települések számának átlagos megoszlása megyénként (n=128; MT 95%) A település típus szerint vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a községekben, kistelepülésen szolgálatot teljesítő védőnők rendelkeznek több csatolt településsel. Az egy körzetre eső csatolt települések száma átlagosan 3,07 a községek esetében, a fővárosban szinte soha nem fordul elő, a megyeszékhelyen dolgozó védőnők esetében 1,3 csatolt község jut átlagosan egy védőnőre (Anova; p<0,05).
6. sz. ábra A csatolt települések számának átlaga településtípusok szerint (n=128) Védőnői Méhnyakszűrő Program A Védőnői Méhnyakszűrő programban a résztvevők közül összesen 23 védőnő vett részt a
vizsgálat
adatfelvételének idején. Többségük
(20
fő)
községben, vagy egyéb
kistelepülésen dolgozik (Chi2; p<0,001). Igen
38
Nem
Összesen
Főváros
0
114
114
Megyeszékhely
2
48
50
Város
1
85
86
Község, egyéb település
20
98
118
Összesen
23
345
368
8. sz. táblázat A Védőnői Méhnyakszűrő Programban résztvevők száma (fő) település típusok szerint A fővárosban egyetlen védőnő sem vesz részt jelenleg a VMP-ben, legtöbben, összesen 16-an Szabolcs-Szatmár Bereg megyei védőnők voltak, ezt követte Borsod-AbaújZemplén megye 3 fővel (Chi2; p<0,001). Megye
Igen
Nem
Összesen
Budapest
0
114
114
Baranya megye
1
40
41
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
3
83
86
Csongrád megye
2
35
37
16
46
62
Vas megye
1
27
28
Összesen
23
345
368
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
9. sz. táblázat A Védőnői Méhnyakszűrő Programban résztvevők száma (fő) a fővárosban és megyénként A résztvevő védőnők életkora A válaszadók közül a legfiatalabb védőnő 23 éves , a legidősebb 65 éves volt az átlag életkoruk 41,8 év volt. A legkevesebb pályán eltöltöltött idő 1 év volt, a leghosszab 43 év. Átlagosan 18,6 éve dolgoznak területi védőnőként. Az átlagéletkor tekintetében szignifikáns eltérést Budapest és Borsod-Abaúj-Zemplén megye védőnői esetében találtunk (Anova; Tamhane’s test: p<0,001). A borsodi védőnők átlagosan 6,2 évvel fiatalabbak, mint a fővárosiak.
39
7. sz. ábra A védőnők átlagéletkora a fővárosban és megyénként (n=368) A védőnők átlagéletkorát településtipus szerint vizsgálva megállapítható, hogy a fővárosban
és a községekben dolgozó védőnők átlagéletkora között mutatható ki
statisztikailag megbízható mértékű eltérés, a községben dolgozó védőnők átlagosan 3,9 évvel fiatalabbak mint a budapestiek (Tamhane’s test: p= 0,031).
8. sz. ábra A védőnők átlagéletkora településtípus szerint (n=368) A pályán eltöltött évek száma A védőnők átlagosan 18,6 éve dolgoznak a területen, szignifikáns az eltérés Budapest és Borsod-Abaúj-Zemplén megye között, a többi megyék esetében nincs eltérés a pályán eltöltött évek számának átlagát illetetően. A borsodi védőnők átlagosan 5 évvel rövidebb ideje dolgoznak a területen, mint a budapestiek (Tamhane’s test: p<0,05).
40
9. sz. ábra Területi védőnőként eltöltött évek átlaga megyénként és Budapesten (n=368) A területen eltöltött évek számát településtipusonként vizsgálva az elvégzett Tamhane’s test eredménye alapján megállapítható, hogy nincs különbség a településtipusok között (Anova; p>0,01).
10. sz. ábra Területi védőnőként eltöltött évek átlaga településtipus szerint (n=368)
Gondozottak száma A gondozottak számát a
2013. június 30-i állapot szerint kérdeztük, az első kérdés
valamennyi gondozottra vonatkozott, tehát magában foglalta a nők (várandós, gyermekágyas anyák), gyermekek (újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig) és az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermekek száma összesen. Az átlagos gondozott létszám 190 fő volt. Az egyes megyék esetében nem találtunk
41
egymástól eltérést, ugyanakkor a megyék és Budapest között igen, tehát megállapítható, hogy a fővárosban szignifikánsan magasabb az átlagos gondozott létszám, mint a vizsgált megyékben (Tamhane’s test minden megye és a főváros esetében p<0,001).
11. sz. ábra Gondozottak átlagos száma megyénként és Budapesten (n=368) A községekben, egyéb településeken a legalacsonyabb a egy körzetre eső átlagos gondozott létszám, a fővárosban a legmagasabb. Valamennyi eltérés erősen szignifikáns (Tamhane’s test; p<0,001).
12. sz. ábra Az összes gondozottak számának átlaga településtípus szerint (n=368) A gondozottak közül a 0-7 éves korú gyermekek száma átlagosan 169,1 volt. A legmagasabb Budapesten volt a 0-7 éves gyermekek egy körzetre eső átlagos létszáma, a megyék közül a legalacsonyabb Vas megyében volt, a legmagasabb Csongrád megyében. Az egyes megyék és a főváros közötti eltérések szignifikánsak (Anova; p<0,001).
42
13. sz. ábra A 0-7 éves korú gondozottak átlagos száma megyénként és Budapesten (n=368) Az egyes körzetekhez tartozó 0-7 éves korú gyermekek átlagos létszáma a legmagasabb a fővárosban (átlag:218,8), a legalacsonyabb a községekben és egyéb kistelepüléseken (122,2). A településtípus szerinti átlagokat vizsgálva egyértelműen bizonyítható, hogy minél nagyobb egy település, annál nagyobb a gondozott 0-7 éves gyermekek száma. Az eltérés minden vizsgált csoportban szignifikáns (Anova; p<0,001; Tamhane’s test; p<0,001).
14. sz. ábra A 0-7 éves korú gondozottak számának átlaga településtípus szerint (n=368) Az összes gondozott közül az egy körzetre jutó várandós anyák átlagos száma 14 fő volt. Budapesten kétszer annyi a várandóst gondoznak a védőnők, mint az egyes megyékben. A megyékben egységesen 10-11 fő körüli az átlaga az egy körzetre jutó várandósoknak. A megyék között nincs eltérés, azonban minden egyes megye és a főváros közötti különbség szignifikáns (Anova; p<0,001; Tamhane’s test; p<0,001).
43
15. sz. ábra A gondozottak közül a várandósok átlagos száma megyénként és Budapesten (n=368) Hasonlóan a fentiekhez, a legmagasabb az egy körzetre jutó várandósok száma a fővárosban, az átlaghoz közeli a megyeszékhelyeken, átlag alatti az egyéb városokban és a községekben. Az eltérés minden településtípus esetében bizonyható (Anova; p<0,001; Tamhane’s test; p<0,001).
16. sz. ábra A gondozottak közül a várandósok számának átlaga településtípus szerint (n=368) Az összes gondozott közül az egy körzetre jutó gyermekágyas anyák száma 3,4 fő volt. Az átlaghoz képest 1,5-szer több gyermekágyas anya jut egy védőnőre Budapesten, ami a megyékhez viszonyítva közel kétszeres eltérést jelent. Tamhane’s testtel megvizsgálva Budapest és az egyes megyék közötti eltérés szignifikáns, az egyes megyék között (egymáshoz viszonyítva a megyéket) nem találtunk eltérést (Tamhane’s test; p<0,001).
44
17. sz. ábra A gondozottak közül a gyermekágyas anyák átlagos száma megyénként és Budapesten (n=368) Az eddig tapasztalt tendenciát követi az egy körzetre jutó gyermekágyas anyák száma is, miszerint a legmagasabb a számuk a fővárosban, ezt követik a megyeszékhelyek, majd az egyéb városok, végül a legalacsonyabb a gyermekágyas anyák átlaga a községekben, kistelepüléseken. A fővárosban ez másfélszeres eltérést jelent az átlaghoz képest, a megyeszékhelyeken kicsit magasabb, mint az átlag (Anova; p<0,001). Tamhane’s testtel ellenőrizve azt tapasztaltuk, hogy az eltérés a főváros és az összes településtípus között szignifikáns, azonban a megyeszékhely és a városok, valamint a városok és a községek között nincs eltérés (Tamhane’s test; p<0,001).
18. sz. ábra A gondozottak közül a gyermekágyas anyák számának átlaga településtípus szerint (n=368) Fokozott gondozást igénylők A fokozott gondozást igénylőkről a 2013. év június 30-i állapot szerint gyűjtöttük az adatokat, melyet a védőnői jelentés alapján szolgáltattak a résztvevők.
45
A fokozott gondozás oka
Minimum
Maximum
Átlag
0
19
5,57
0
15
3,35
0
19
1,29
0
12
0,93
1
204
31,55
A fokozott gondozást igénylő várandósok száma összesen (fő) Egészségügyi ok miatt (fő) Környezeti ok miatt (fő) Egészségügyi+ környezeti ok miatt (fő) A fokozott gondozást igénylő 0-7 éves gyermekek száma összesen (fő)
46
Egészségügyi ok miatt (fő) Környezeti ok miatt (fő) Egészségügyi + környezeti ok miatt (fő)
0
61
11,27
0
153
15,98
0
78
4,44
10. sz. táblázat Az egy védőnőre jutó fokozott gondozást igénylő gondozottak számának összesített átlagos megoszlása (n=368) A fokozott gondozást igénylő várandósok Az egy védőnőre jutó fokozott gondozást igénylő várandósok száma 5,6 fő volt. Az átlag fölötti volt a két Észak-magyarországi megyében, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Borsod-Abaúj-Zemplénben (7 fő/védőnői körzet). Baranyában volt a legkedvezőbb, itt 3,3 fő fokozott gondozást igénylő várandós jutott egy védőnőre. Átlag alatt volt a fővárosban és Csongrád megyében is. Vas megye átlaghoz közelinek mutatkozott. Tamhane’s test alapján nem volt eltérés Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye között, azonban ez a két megye szignifikáns eltérést mutatott az összes többi területhez képest. Baranya és a többi megye (Csongrád kivételével) közötti eltérés szintén szignifikáns (Anova; p<0,001; Tamhane’s test: p<0,05).
19. sz. ábra A fokozott gondozást igénylő várandósok átlaga megyénként és Budapesten (n=368) A településtípusok közül átlag alatti a fokozott gondozást igénylő várandósok egy körzetre jutó száma Budapesten, azonban az eltérés nem szignifikáns egyik településtípushoz képest sem (Anova p>0,05). Az elvégzett Tamhane’s test sem mutatott eltérést a településtípusok között.
47
20. sz. ábra A fokozott gondozást igénylő várandósok átlaga településtípusonként (n=368) A fokozott gondozást igénylő várandósok közül átlagosan 3,4 egészségügyi ok miatt fokozott gondozást igénylő várandós jut egy védőnőre. A legalacsonyabb (2 fő/védőnő) Baranya megyében, az eltérés nem szignifikáns Csongrád megyéhez viszonyítva, gyengén szignifikáns Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez képest, az összes többi megyéhez és Budapesthez képest
eltérést mutat (Anova; p<0,001; Tamhane’s test: Baranya-
Budapest:
Baranya-Borsod-Abaúj-Zemplén:
p<0,001;
p<0,05;
Baranya-Szabolcs-
Szatmár-Bereg: p<0,05; Baranya-Vas:p<0,05).
21. sz. ábra Az egészségügyi ok miatt fokozott gondozott igénylő várandósok átlaga megyénként és Budapesten (n=368) A megyeszékhelyeken és a fővárosban a településtípusok átlaga (3,4) fölötti számot mutat az egészségügyi ok miatt fokozott gondozást igénylő várandósok száma, a legalacsonyabb a községekben (2,7). Az eltérés szignifikáns a főváros és a községek, a megyeszékhelyek és a községek között, nincs eltérés a községek és városok között (Anova;
48
p<0,001; Tamhane’s test: p<0,05).
22. sz. ábra Az egészségügyi ok miatt fokozott gondozást igénylő várandósok átlaga településtípus szerint (n=368) Az egy védőnőre jutó környezeti ok miatt fokozott gondozást igénylő várandósok száma 1,3 volt. A megyék közül szignifikánsan magasabb a környezeti ok miatt veszélyeztetett várandósok száma Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj Zemplén megyékben, mint az összes többi megyében és a fővárosban.
23. sz. ábra A környezeti ok miatt fokozott gondozott igénylő várandósok átlaga megyénként és Budapesten (n=368) A fővároshoz és a megyeszékhelyekhez képest majdnem háromszor annyi környezeti ok miatt veszélyeztetett várandós jut egy védőnőre a kistelepüléseken.
49
24. sz. ábra Az környezeti ok miatt fokozott gondozást igénylő várandósok átlaga településtípus szerint (n=368) Az egészségügyi és környezeti ok miatt fokozott gondozást igénylő várandósok átlaga 0,9 volt. A legkedvezőtlenebb a helyzet ebben a tekintetben is Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj Zemplén megyékben tapasztalható. A két megye átlaga egymástól nem mutat eltérést, azonban a többi megyéhez, valamint a fővároshoz képest mindkét megye eltérése szignifikáns, kivételt képez Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megye, köztük nem bizonyítható az eltérés (Anova; p<0,001; Tamhane’s test; p<0,001).
25. sz. ábra Az egészségügyi és környezeti ok miatt fokozott gondozott igénylő várandósok átlaga megyénként és Budapesten (n=368) A községekben és városokban szignifikánsan több egészségügyi és környezeti ok miatt veszélyeztetett várandós jut egy védőnőre, mint a fővárosban. A megyeszékhelyek átlagos értéket mutatnak, nem térnek el a többi településtípustól (Anova; p<0,001; Tamhane’s test; p<0,001).
50
26. sz. ábra Az egészségügyi és környezeti ok miatt fokozott gondozást igénylő várandósok átlaga településtípus szerint (n=368) A fokozott gondozást igénylő 0-7 évesek A veszélyeztetett, fokozott gondozást igénylő gyermekek átlaga szintén kiugróan magas Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben. Borsodban kétszer annyi fokozott gondozást igénylő gyermek jut egy védőnőre, mint Baranyában, és két és félszer annyi, mint Budapesten. Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye átlagai szignifikánsan magasabbak, mint a főváros és a többi megye átlaga (Anova; p<0,001; Tamhane’s test; p<0,05).
27. sz. ábra A fokozott gondozást igénylő 0-7 éves gyermekek átlaga megyénként és Budapesten (n=368) A településtípusok szerint vizsgálva az egy védőnőre jutó fokozott gondozást igénylő 0-7 éves gyermekek számát, megállapítható, hogy eltérés a főváros és a községek, valamint a főváros és a városok között mutatható ki (Anova; p<0,001; Tamhane’s test; p<0,001). A megyeszékhelyek és a kisebb települések, valamint a főváros között nincs szignifikáns
51
eltérés.
28. sz. ábra A fokozott gondozást igénylő 0-7 éves gyermekek átlaga településtípus szerint (n=368) A fokozott gondozást igénylő gyermekek közül egészségügyi ok miatt veszélyeztetett 0-7 éves gyermekek egy védőnőre jutó átlagos száma 11,3 volt 2012-ben. Az egészségügyi ok miatt veszélyeztetett gyermekek átlaga a legmagasabb Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Budapesten volt, a legalacsonyabb pedig Baranyában. Az eltérés BorsodAbaúj-Zemplén és Baranya megye, valamint a főváros és Baranya között szignifikáns (Anova; p<0,001; Tamhane’s test; p<0,05).
29. sz. ábra Az egészségügyi ok miatt fokozott gondozott igénylő 0-7 éves gyermekek átlaga megyénként és Budapesten (n=368) A településtípusok szerint megvizsgálva az egészségügyi ok miatt fokozott gondozást igénylő gyermekek átlagát, nem találtunk statisztikailag megbízható mértékben kimutatható eltérést (Anova; p>0,05).
52
30. sz. ábra Az egészségügyi ok miatt fokozott gondozást igénylő 0-7 évesek átlaga településtípus szerint (n=368) A környezeti ok miatt fokozott gondozást igénylő gyermekek száma átlagosan 16 fő volt egy védőnői körzetben. Szintén magas a környezeti ok miatt veszélyeztetett gyermekek átlaga Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
31. sz. ábra A környezeti ok miatt fokozott gondozott igénylő 0-7 éves gyermekek átlaga megyénként és Budapesten (n=368) A településtípusok szerint vizsgálva megállapítható, hogy Budapesten a legalacsonyabb, jóval az átlag alatti az egy védőnőre jutó környezeti ok miatt fokozott gondozást igénylő gyermekek száma (5,5), azonban a kistelepüléseken kiugróan magas, majdnem az ötszöröse a fővárosi értéknek. Az elvégzett Tamhane’s test eredményei alapján megállapítható, hogy az eltérés a községek és a főváros, valamint a városok és a főváros között szignifikáns (Anova; p<0,001; Tamhane’s test; p<0,001).
53
32. sz. ábra A környezeti ok miatt fokozott gondozást igénylő 0-7 évesek átlaga településtípus szerint (n=368) Az egészségügyi és környezeti ok miatt fokozott gondozást igénylő 0-7 éves korú gyermekek átlaga 4,4 volt. Szintén a legmagasabb Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-AbaújZemplén megyében az egy védőnőre jutó átlaguk. A két megye átlaga egymástól nem mutat eltérést, azonban a többi megyéhez, valamint a fővároshoz képest mindkét megye eltérése szignifikáns. Kivételt képez ez alól Szabolcs-Szatmár-Bereg és Csongrád megye, köztük nem bizonyítható az eltérés (Anova; p<0,001; Tamhane’s test; p<0,05).
33. sz. ábra Az egészségügyi és környezeti ok miatt gondozottak számának alakulása (n=368) Helyettesítés A vizsgálat adatfelvételének idején a résztvevő védőnők 24,5 %-a (90 fő) látott el helyettesítési feladatokat. Rövid távúnak tekintettük a helyettesítést, amennyiben annak időtartama nem haladta meg a 3 hetet, ez általában a nyári szabadságok és egyéb ok, pl.
54
kolleganő betegsége miatt, átmenetileg történt. Hosszú távúnak tekintettük, ha a helyettesítés időtartama meghaladta a 3 hetet. Az összes helyettesítést ellátó (90 fő) védőnő közül 18 fő rövid távú helyettesítést, és további 62 fő (16,8%) hosszú távú helyettesítést látott el a vizsgálat idején. A hosszú távú helyettesítés időtartama minimum 1 hónap, maximum 192 hónap volt. A tartós helyettesítést ellátó védőnők (62 fő) egy főre eső átlagos helyettesítési időtartama 23,87 hónap volt. A hosszú távú helyettesítést ellátó védőnők száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legmagasabb, (27 fő).
34. sz. ábra A hosszú távú helyettesítést ellátó védőnők megoszlása megyénként és a fővárosban (n=62 fő)
35. sz. ábra A hosszú távú helyettesítést ellátó védőnők megoszlása településtípus szerint (n=62 fő) Közlekedés A védőnők a munkájuk ellátása során gyalog járnak, vagy különböző közlekedési eszközt vesznek igénybe. Ennél a kérdésnél több választ is megjelölhettek, a leggyakrabban a
55
tömegközlekedést (46,2%) és a személygépkocsi (46,2%) használatát említették, 39%ban a kerékpározást, és 32%-ban gyalog járnak.
36. sz. ábra A közlekedési eszközök igénybe vételének gyakorisága (%)*(n=368) *Több válasz is megjelölhető volt. Munkaidő keretei Vizsgáltuk, hogy a védőnők munkaidejének a keretei mennyire kötöttek, vagyis, hogy a munkáltató lehetővé teszi-e azt, hogy szükség esetén korábban kezdjen, vagy tovább maradjon a munkahelyén. A védőnők 66,6%-ának (245 fő) van lehetősége az előírt munkaidő kezdetének és végének a rugalmas kezelésére a mindennapos gyakorlatban. A védőnők egy részének (75 fő) a kötetlen munkaideje munkaszerződésben is rögzítve volt, az alábbi két ábrán a kötetlen munkaidőben dolgozó védőnők számát mutatjuk be megyénként és településtípusok szerint.
56
37. sz. ábra A rugalmas munkaidő keretek között dolgozó védőnők száma megyénként és a fővárosban (n=245)
38. sz. ábra A rugalmas munkaidő keretek között dolgozó védőnők száma településtípus szerint (n=245)
III. 2. 2. Családlátogatás A családlátogatások időfelhasználására vonatkozó kérdések esetében megkértük a védőnőket arra, hogy a kitöltés során a 2012-es évre vonatkozó Védőnői Jelentés adatait vegyék alapul. Kértük továbbá, hogy a helyettes körzetben elvégzett családlátogatásokat is vegyék figyelembe. Az egy védőnőre jutó családlátogatások száma havonta 71,4 volt, a legkevesebb érték havi 10 látogatás, a legmagasabb pedig a havi 160 családlátogatás volt. A szaklátogatások esetében az egy védőnőre jutó szaklátogatások száma 92,3 volt, a legkevesebb érték a havi 14 látogatás volt, a legtöbb, pedig 228 elvégzett szaklátogatás volt 2012-ben. Minimum
Maximum
Átlag
Családlátogatások száma 2012-ben havonta átlagosan
10
160
71,41
Szaklátogatások száma 2012-ben havonta átlagosan
14
228
92,32
11. sz. táblázat Az egy védőnőre jutó családlátogatások és szaklátogatások száma havonta 2012-ben Az egy védőnőre jutó családlátogatások száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb (80,8/fő/hó), az átlaghoz közeli volt a fővárosban, a legalacsonyabb Vas megyében volt (Anova; p<0,001). Az elvégzett post host teszt eredményei azt mutatják, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei védőnők körében – Csongrád megye és Buda-
57
pest kivételével – szignifikánsan több az elvégzett családlátogatások száma, mint a többi vizsgált megyében (Tamhane’s test; p<0,05). Budapest nem mutatott eltérést a megyékhez képest.
39. sz. ábra A havi családlátogatások számának átlaga 2012-ben megyénként és a fővárosban (n=368) Az egy főre jutó családlátogatások számát nem befolyásolja, hogy milyen az adott település típusa, erre vonatkozóan nem találtunk eltérést (Anova; p>0,05).
40. sz. ábra A havi családlátogatások számának átlaga 2012-ben településtípus szerint (n=368) A védőnők 92,3 szaklátogatást végeztek havonta átlagosan 2012-ben. Átlag alatti, 75 volt az egy védőnőre jutó havi szaklátogatások száma Vas megyében, mely Baranya és Csongrád megyék kivételével az összes többi vizsgált megyéhez és a fővároshoz képest is szignifikánsan alacsonyabb (Anova; p<0,001, Tamhane’s test; p<0,001).
58
41. sz. ábra A havi szaklátogatások számának átlaga 2012-ben megyénként és a fővárosban (n=368) A szaklátogatások egy főre jutó száma a kistelepüléseken a legalacsonyabb (85,6), az eltérés szignifikáns a megyeszékhelyek és a főváros vonatkozásában (Anova; p<0,001; Tamhane’s test; p<0,05).
42. sz. ábra A havi szaklátogatások számának átlaga 2012-ben településtípus szerint (n=368)
III. 2. 3. Várandóslátogatás A szaklátogatásokon belül az egy védőnőre jutó várandóslátogatások száma havonta 11,7 volt. Az érték a legmagasabb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, de az eltérés nem szignifikáns a többi megyéhez képest. A várandóslátogatások száma vonatkozásában minden megye az átlaghoz közeli értéket mutat, nincs eltérés a vizsgált megyék és a főváros között sem (Anova; p>0,05).
59
43. sz. ábra A havi várandóslátogatások számának átlaga 2012-ben megyénként és Budapesten (n=368) A településtípusok nem befolyásolják az elvégzett várandóslátogatások számát, az elvégzett statisztikai próbák eredményei alapján megállapítható, hogy ugyanannyi várandóslátogatást végeznek a védőnők a kistelepüléseken is, mint a fővárosban (Anova; p>0,05).
44. sz. ábra A havi várandóslátogatások számának átlaga 2012-ben településtípus szerint (n=368) A védőnők munkájuk során havonta átlagosan 1,7 alkalommal kísérelnek meg eredménytelenül várandós látogatást. Átlag fölötti volt a sikertelen látogatások száma SzabolcsSzatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A legalacsonyabb, (1db/hó/fő) Budapesten és Vas megyében.
Az eltérések szignifikánsak (Anova; p<0,001; Tamhane’s
test; p<0,05).
60
45. sz. ábra A sikertelen várandóslátogatások átlaga havonta megyénként és Budapesten (n=368) A védőnők átlagosan 67,7 percet töltenek el egy várandós látogatására alkalmanként. A legtöbb időt a budapesti (78,7 perc/alkalom) védőnők fordítanak egy várandós látogatására, a legkevesebbet a borsodiak (58,8 perc/alkalom). Átlag fölötti ugyan az érték Csongrádban is azonban ez nem szignifikáns eltérés egyik megyéhez és a fővároshoz képest sem. Budapesten tehát több időt fordítanak a védőnők várandós látogatásra, ez az eltérés statisztikailag megbízható mértékben kimutatható – Csongrád megye – kivételével az összes vizsgált megyéhez képest. Az egyes megyék között az egy várandós látogatásra jutó átlagos idő tekintetében egymáshoz képest nincs szignifikáns eltérés (Anova; p<0,001; Tamhane’s test; p<0,05).
46. sz. ábra A várandóslátogatások percben mért időráfordítása alkalmanként megyénként és Budapesten (n=368)
61
Átlag Budapest Baranya megye Borsod-AbaújZemplén megye Csongrád megye Szabolcs-SzatmárBereg megye Vas megye Összesen:
95% megbízhatósági tartomány
Minimum
Maximum
78,7 65,9
74,4 59,9
82,9 71,9
28,0 30,0
200,0 99,0
58,8 73,5
54,0 64,3
63,7 82,8
31,0 30,0
145,0 180,0
58,7 65,5 67,7
52,6 60,0 65,3
64,8 71,0 70,2
20,0 40,0 0
155,0 90,0 200
12. sz. táblázat A várandós látogatások percben mért időráfordítása alkalmanként, megyénként és Budapesten Az átlagnál 11 perccel több időt töltenek a védőnők egy várandós látogatására a fővárosban és a megyeszékhelyeken, átlag körüli időt a városokban, és átlag alatti a községekben a várandóslátogatás időráfordítása, Nincs különbség a megyeszékhelyek és a főváros között, azonban az összes többi településtípus szerinti variációban az eltérés szignifikáns. A községekben átlagosan 24 perccel kevesebb a várandóslátogatás időtartama a fővároshoz és a megyeszékhelyekhez képest (Tamhane’s test; p<0,001), továbbá 11 perccel kevesebb a városokhoz képest (Tamhane’s test; p<0,001).
47. sz. ábra A várandós látogatásokra fordított idő (perc) település típusonként A látogatások időráfordításának a vizsgálata során az egy látogatásra fordított időn belül a következő résztevékenységeket vizsgáltuk: a látogatás előkészítése (felkészülés), az utazás a helyszínre, a tényleges tevékenység (látogatás), végül a dokumentálás. Az egyes résztevékenységekre fordított átlagos időfelhasználással kapcsolatban elmondható, hogy az egy várandóslátogatásra fordított idő (67,7 perc) egynegyedét teszi ki az utazás (25%; 17,4 perc), megközelítőleg a felét (46%-; 32 perc) a tényleges látogatás, a maradék 29%-ot pedig a dokumentáció (16%; 11, 2 perc) és az előkészítés (13%; 8,7 perc)
62
ideje adja.
48. sz. ábra A várandóslátogatásra fordított idő altevékenységeinek idő felhasználási aránya (n=368) Az előkészítésre, dokumentációra, valamint az utazásra fordított átlagos idő nem különbözik egymástól sem a megyék, sem a főváros viszonylatában. A tényleges látogatásra fordított időben mutatkozik eltérés, a legmagasabb Budapesten (40 perc) ami átlagosan 10 perccel több, mint a megyék esetében. Szignifikáns az eltérés a megyék – Csongrád megye kivételével – és a főváros között. Az egyes megyék között ugyanúgy nincs különbség a tényleges látogatásra fordított időben, mint ahogyan a teljes látogatásra fordított átlagos időben sem volt (Anova; p<0,001; Tamhane’s test; p<0,01). Az egyes résztevékenységeket településtípusok szerint vizsgálva megállapítható, hogy nincs különbség az előkészítés és a dokumentációra fordított idő esetében, tehát ezen tevékenységek szempontjából a település típusa nem meghatározó. Jelentős azonban az eltérés az utazásra fordított idő tekintetében, mely a megyeszékhelyeken (átlag 25 perc) és a fővárosban (átlag 20 perc) a legmagasabb, a községekben a legalacsonyabb (átlag 12 perc) (Anova; p<0,001; Tamhane’s test; p<0,05). A tényleges látogatásra fordított időben szintén eltérés mutatkozik, a fővárosban a legmagasabb (40 perc/alkalom), a községekben a legalacsonyabb (26 perc/alkalom) az eltérést az elvégzett statisztikai próbák bizonyították (Anova; p<0,001; Tamhane’s test; p<0,05). A résztvevő védőnők kétharmada, összesen 261 fő jelölte, hogy előfordul az, hogy a hivatalos munkaidőn túl, tehát pl. reggel nyolc óra előtt, vagy délután 16 óra után végez várandóslátogatást.
63
49. sz. ábra A munkaidőn túl várandóslátogatást végző védőnők aránya megyénként és a fővárosban (n=261) A várandóslátogatások időráfordítását havi óraszámban kifejezve elmondható, hogy a várandóslátogatásokkal átlagosan 13 órát töltenek el a védőnők havonta. Ettől az átlagértéktől egy órával többet fordítanak várandóslátogatásra Budapesten és Csongrád megyében, egy órával kevesebbet Baranyában és Borsodban.
50. sz. ábra A várandóslátogatások időtartamának (óra) havi átlaga megyénként és Budapesten (n=368) Településtípusok szerint vizsgálva elmondható, hogy a községekben jelentősen, átlagosan havi 4 órával kevesebbet fordítanak a védőnők várandóslátogatásra a munkaidejükből, mint a városokban, megyeszékhelyeken vagy a fővárosban.
64
51. sz. ábra A várandóslátogatás időtartamának (óra) havi átlaga település típusonként
III. 2. 4. Gyermekágyas, újszülött látogatás
52. sz. ábra A gyermekágyas - újszülött látogatások számának havi átlaga 2012-ben, megyénként és Budapesten A gyermekágyas és újszülött látogatások havi átlagos számát vizsgálva a legnagyobb különbség a főváros és Vas, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonatkozásában tapasztalható. A vizsgált megyékben a védőnők havonta átlagosan 9,7 alkalommal tesznek területükön gyermekágyas – újszülött látogatást.
65
53. sz. ábra A gyermekágyas - újszülött látogatások számának havi átlaga 2012-ben település típusonként Ha ugyanezen tevékenységi kör, látogatási gyakoriságát település típusonként vizsgáljuk, akkor a legnagyobb eltéréseket a főváros és a községek, egyéb települések (Tamhane’s test; p<0,001) viszonylatában, illetve a megyeszékhelyek és községek, egyéb települések (Tamhane’s test; p<0,001) esetében tapasztalhatunk. A 9,7-es átlagtól többet látogatnak a megyeszékhelyeken és a fővárosban és valamivel kevesebbet a városokban, illetve a községekben, egyéb településeken.
54. sz. ábra A gyermekágyas-újszülött látogatás kapcsán keletkezett sikertelen látogatások havi átlaga megyénként és Budapesten Azokban az esetekben, amikor a védőnő személyesen felkeresi gondozottait, de nem találja őket otthon, sikertelen látogatásról beszélhetünk, mely esetek a védőnő munkaidejét terhelik, ugyanakkor eredmény nem származik belőle. Ha összehasonlítjuk a megyei és Budapesti havi szinten jelentkező sikertelen látogatások számát, azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb eredménytelen látogatás Baranya megyében, a legkevesebb pedig Vas
66
megyében keletkezik. Ez az eltérés szignifikáns (Tamhane’s test; p<0,05). Megállapíthatjuk azonban, hogy még a legmagasabb átlagszámot adó Baranya megyei adat sem éri el a havi egy alkalmat. Az egy gyermekágyas-újszülött látogatásra fordított időt megvizsgálva településtípusonként azt tapasztaljuk, hogy átlagosan egy alkalommal a védőnők másfél órát (92,1 percet) fordítanak a családlátogatásra. Ettől jelentősen eltér pozitív irányba a fővárosi látogatások percben mért időráfordítása (106 perc), negatív irányban pedig a községek, egyéb települések percben mért időráfordítása (79 perc). A település típusok között szignifikáns az eltérés a községek, egyéb települések és a főváros között (p<0,001), valamint a községek, egyéb települések és a megyeszékhelyek között (p=0,001). Továbbá szignifikáns az eltérés a városi és fővárosi eredmények között (Tamhane’s test; p<0,001).
55. sz. ábra A gyermekágyas - újszülött látogatások percben mért időráfordítása alkalmanként település típus szerint Ha a védőnői családlátogatások közül a legnagyobb időráfordítást jelentő gyermekágyas és újszülött látogatásra alkalmanként fordított időt megvizsgáljuk megyénként és Budapesten, akkor az átlagos 92,1 perchez képest több időt fordítanak egy látogatásra a Budapesti védőnő, az átlaghoz viszonyítva pedig kevesebb időráfordítást tapasztalunk Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék esetében. Ugyanakkor elmondható, hogy minden esetben több mint egy, de van, ahol másfél órát is fordítanak a védőnők egy alkalommal a teljes látogatásra.
67
56. sz. ábra A gyermekágyas - újszülött látogatások percben mért időráfordítása alkalmanként megyénként és Budapesten Ha megnézzük, hogy a látogatás egyes részei, mint előkészítés, utazás, tényleges látogatás és dokumentáció milyen arányokkal vesznek részt a védőnői látogatásban, akkor azt láthatjuk, hogy a látogatás több mint felét (53%) a tényleges látogatás teszi ki, arányaiban ezt követi a dokumentációs tevékenység (19%), majd az előkészítés (17%) és végül az utazás (11%). Ha az altevékenységeket megyénként összevetjük, akkor az előkészítő tevékenység kivételével szignifikáns eltéréseket tapasztalhatunk egyes megyék és Budapest vonatkozásában. Az utazás tekintetében jelentős, szignifikáns eltérés mutatkozik Budapest és Vas megye viszonylatában (p<0,001). A tényleges látogatás – Vas megye kivételével –, minden megye vonatkozásában szignifikáns eltérést mutat a fővároshoz képest (p<0,001), továbbá Vas és Borsod-Abaúj-Zemplén (p<0,001), illetve Vas és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (p<0,001) esetében.
57. sz. ábra A gyermekágyas – újszülött látogatásra fordított idő altevékenységeinek idő felhasználási aránya
68
Előfordulhatnak olyan esetek a védőnői munkában, amikor a családlátogatásra, különböző okok miatt, munkaidőn túl kerül sor, azaz 8 óra előtt, vagy délután 16 óra után. Eltérés tapasztalható a tekintetben, hogy milyen mértékben jellemző adott megyében és a fővárosban a látogatások előbb említett formája, a tekintetben azonban, hogy végez-e egyáltalán munkaidőn túl látogatást ezen tevékenység során, a válaszadók mindannyian úgy nyilatkoztak, hogy igen. A munkaidőn túl végzett gyermekágyas-újszülött látogatások leginkább Baranya megyében jellemzőek a mintában, ahol a védőnők havonta átlagosan 1,2 alkalommal tesznek ebben a tevékenységtípusban munkaidőn túli látogatást.
58. sz. ábra A munkaidőn túl végzett gyermekágyas - újszülött látogatások havi átlaga megyénként és Budapesten Ha összevetjük a munkaidőn túl, havonta átlagosan elvégzett látogatások előfordulási gyakoriságát, akkor szignifikáns eltérés Budapest és Baranya megye esetében írható le (Tamhane’s test: p<0,05). Az újszülött és gyermekágyas látogatások órában mért havi időráfordítását megvizsgálva az egyes megyék szerint, látható, hogy a legjelentősebb eltérés Budapest és SzabolcsSzatmár-Bereg megye, valamint Vas megye viszonylatában van. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Baranya megye az átlagos időfelhasználás alatt marad, míg Csongrád megye adatai megegyeznek az átlaggal.
69
59. sz. ábra Az újszülött-gyermekágyas látogatás időtartamának (óra) havi átlaga megyénként és Budapesten Az órában mért időráfordítás település típusonkénti összehasonlításából kiderül, hogy a legnagyobb eltérés a főváros, illetve a városok és a községek, egyéb települések órában mért látogatási időtartamában tapasztalható. Míg a fővárosban és a városokban a védőnők havonta átlagosan 20 órát, addig a kisebb településeken havonta átlagosan majdnem a felét, 11 órát fordítanak gyermekágyas-újszülött látogatásra.
60. sz. ábra Az újszülött-gyermekágyas látogatás időtartamának (óra) havi átlaga település típusonként
III. 2. 5. Csecsemőlátogatás A csecsemőlátogatások havi átlagos számát megyei és településtípus szerinti összehasonlításban vizsgálva, az tapasztaljuk, hogy átlagosan a védőnők 31,9 csecsemőlátogatást végeznek havonta. Budapesten a legmagasabb 39,3, Vas megyében pedig a legalacsonyabb 23,2 a csecsemőlátogatások száma a megyék közötti összehasonlításban. Budapesthez képest a megyék látogatási alkalmai szignifikánsan alacsonyabb értékeket
70
mutatnak (p<0,001).
61. sz. ábra A csecsemőlátogatások számának havi átlaga 2012-ben településtípus szerint Ha település típus szerint vizsgáljuk meg a csecsemőlátogatások havi átlagos számát, akkor szignifikáns eltérés írható le a főváros és a megyeszékhelyek (p<0,05), a főváros és a városok (p<0,001), valamint a főváros és a községek, egyéb települések (p<0,001) viszonylatában. Szignifikáns továbbá az eltérés a megyeszékhelyek és községek, egyéb települések között (p<0,001) is.
62. sz. ábra A csecsemőlátogatás során keletkezett sikertelen látogatások havi átlaga megyénként és Budapesten A sikertelen látogatások száma havonta átlagosan több mint három. A legtöbb eredmény nélkül záródó, azaz sikertelen látogatást Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-SzatmárBereg megyében, míg a legkevesebbet Vas megyében és Budapesten tapasztalhatunk a vizsgálat adatai alapján. Enyhén szignifikáns az eltérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Vas megye között (p<0,05).
71
63. sz. ábra A csecsemőlátogatások percben mért időráfordítása alkalmanként településtípus szerint A csecsemőlátogatásokra átlagosan 70 percet, azaz több mint egy órát fordítanak a védőnők. A legtöbb időt a megyeszékhelyeken dolgozó védőnők fordítják a legkevesebbet pedig a községekben, egyéb településen dolgozók. A községek, egyéb települések adatai szignifikáns eltérést mutatnak mind a fővárossal (p<0,001), mind a megyeszékhelyekkel (p<0,001), mind pedig a városokkal (p<0,05). Szignifikáns az eltérés a városok és a főváros között (p<0,05), továbbá a városok és megyeszékhelyek között (p<0,05).
64. sz. ábra A csecsemőlátogatások percben mért időráfordítása alkalmanként megyénként és Budapesten A csecsemőkorban végzett védőnői családlátogatások időráfordítását megyénként vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy minden vizsgált megyében és Budapesten is az egy teljes családlátogatásra fordított idő több mint egy órát vesz igénybe a védőnő munkaidejéből. Szignifikáns eltérés Budapest és Borsod-Abaúj-Zemplén megye (p<0,001) valamint a főváros és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (p<0,001) között látható. Amikor az egyes
72
altevékenysé-gek időráfordítását elemezzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a teljes látogatásból 46%-ot képvisel a tényleges látogatás, ezt követi 24%-os arányban az utazás, majd 18%-ban a dokumentálás, végül az előkészítés 12%-ban. Látható, hogy a teljes látogatásnak kevesebb, mint a fele fordítódik a tényleges, személyes védőnő-gondozott találkozást jelentő látogatásra. Az egyes tevékenységek megyei összehasonlítása során kiderül, hogy az előkészítés és dokumentációs tevékenység nem mutat jelentős eltérést, azonban az utazás kapcsán szignifikáns eltérés látható Budapest és Szabolcs-SzatmárBereg megye (p<0,05) valamint Budapest és Vas megye között (p<0,001). A tényleges látogatás esetében is kirajzolódnak jelentős eltérések Budapest és Baranya megye (p<0,05), Budapest és Borsod-Abaúj-Zemplén megye (p<0,001) valamint Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (p<0,001) között. Szignifikánsak az eltérések Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg (p<0,001), Csongrád és Baranya (p<0,05), továbbá Csongrád és Vas megye (p<0,05) között.
65. sz. ábra A csecsemőlátogatásra fordított idő altevékenységeinek időfelhasználási aránya A vizsgált megyékben és a fővárosban a csecsemőlátogatás kapcsán is előfordulnak olyan esetek, amikor a védőnők munkaidőn túl, azaz 8 óra előtt, vagy délután 16 óra után, végeznek családlátogatást. Ez a vizsgált megyékben a védőnők 40,8%-át érinti, tehát a védőnők több mint fele nem végez munkaidőn túl csecsemőlátogatást.
73
66. sz. ábra A munkaidőn túl végzett csecsemőlátogatások előfordulási gyakorisága megyénként Ha összehasonlítjuk a munkaidőn túl végzett látogatásokat megyék szerint, akkor szignifikáns eltérés nem tapasztalható. Átlagosan 2,3 alkalommal fordul elő, hogy a védőnő munkaidőn kívül fogadja gondozottját.
67. sz. ábra A munkaidőn túl végzett csecsemőlátogatások előfordulási gyakorisága településtípusonként A településtípus szerinti összehasonlítás sem mutat szignifikáns eltéréseket a munkaidőn túl végzett látogatásokat illetően, legtöbbet a megyeszékhelyeken dolgozók végeznek munkaidőn túl csecsemőlátogatást.
74
68. sz. ábra A csecsemőlátogatás időtartamának (óra) havi átlaga megyénként A csecsemőlátogatásra havonta fordított idő a Budapesti védőnők esetében kiugróan magas, 51 óra, az összes vizsgált megyéhez képest. Legalacsonyabb az órában mért időfelhasználást tekintve ebben a tevékenységi körben a Vas megyei óraszám, amely 27 óra, majdnem a budapesti havi időfelhasználás fele. Átlagosan a védőnők 37 órát fordítanak havonta csecsemőlátogatásra.
69. sz. ábra A csecsemőlátogatás időtartamának (óra) havi átlaga településtípusonként A településtípusonkénti összehasonlításban is a legkiemelkedőbb a fővárosi órában mért időfelhasználás havi átlaga 51 óra. Jelentősen elmaradnak az óraszámok a községek, egyéb települések esetén mind az átlagtól, mind az összes többi településtípustól.
75
III. 2. 6. Kisgyermek látogatás 30 25 20 15 10
17,1
21,4 19,3
18,5
20,1 17,6
13,4
5 0 Budapest Baranya
BAZ
Csongrád SzSzB
Vas
Átlag
70. sz. ábra A kisgyermekek látogatásának átlagos száma területenként 2012-ben n=368 Felméréseink szerint 2012-ben a havonkénti kisgyermek látogatások száma egy védőnői körzetben átlagban 18,5. Szignifikáns különbség van területenként, azaz Budapest,- Vas megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között, illetve Vas megye és a többi terület között, a látogatások gyakoriságában (Tamhane’s test; p<0,05). A legmagasabb kisgyermek látogatási szám Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt. Település típus szerint a látogatások száma ezen korcsoport esetében nem mutatott szignifikáns különbséget, a főváros és az egyéb településtípusok között.
71. sz. ábra A kisgyermekek látogatásának átlagos száma település típusonként 2012-ben n=368
76
72. sz. ábra A sikertelen kisgyermekek látogatásának átlagos száma település típusonként 2012-ben n=368 Kutatás alapján a sikertelen látogatások száma 2012-ben egy védőnői körzetben havonta átlagosan 3,2 volt, a vizsgált területeken. Statisztikailag nincs különbséget a mintába bevont település típusok között (Tamhane’s test ; p>0,05).
73. sz. ábra Egy alkalommal összes időráfordítás a kisgyermek látogatásra település típusonként 2012-ben n=368 Egy kisgyermek látogatásra fordított összes-idő átlagosan 61,3 perc. Eredményeink alapján megállapítható, hogy szignifikáns különbség van település típusok és az egy kisgyermek látogatásra fordított időráfordítás között (Tamhane’s test; p<0,05). A látogatások átlagos időtartama szignifikánsan alacsonyabb Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben (Tamhane’s test; p<0,05) az átlaghoz viszonyítva.
77
80 70 60 50 40 30
60,2 67,8
67,2 55,3
54,4
61,1
61,3
Vas
Átlag
20 10 0 Budapest Baranya
BAZ
Csongrád SzSzB
74. sz. ábra Egy alkalommal összes időráfordítás a kisgyermek látogatásra megyénként 2012-ben 13% 18%
előkészítés utazás 27%
tényleges látogatás dokumentáció
42%
75. sz. ábra A kisgyermek látogatási időtartamának megoszlása tevékenységek szerint 2012-ben n=368 A kisgyermek látogatás összes időráfordítás tevékenység szerinti megoszlását láthatjuk. A védőnő családlátogatási alkalmának az időráfordítása az alábbiak szerint alakul; 42%ban tényleges látogatást végez, ez-az az idő, amelyben a gondozási tevékenységét elvégzi. Az utazás 27%, és az előkészítés 13%, valamint 18%-ban fordítja munkaidejét dokumentációs tevékenységre.
78
76. sz. ábra Egy alkalommal a tényleges időráfordítás a kisgyermek látogatásra település típusonként 2012-ben n=368 Ebből a szempontból szignifikáns különbség van település típusonként (Tamhane’s test; p<0,05). A fővárosban fordítanak a legtöbb időt a tényleges látogatásra a kisgyermekeknél. A legkevesebb időráfordítás történik község, egyéb településen.
12 10 8 6 4
8,5
7,9 8,6 7,1
8,1
9,0
7,3
2 0 Budapest Baranya
BAZ
Csongrád SzSzB
Vas
Átlag
77. sz. ábra Egy kisgyermek látogatásra való előkészítés megyénként 2012-ben n=368 Egy kisgyermek látogatásra való előkészítés átlagban nyolc percet vesz igénybe, nincs szignifikáns különbség Budapest és megyék között.
79
78. sz. ábra Egy kisgyermek látogatásához szükséges utazásra fordított idő megyénként 2012-ben n=368 Az utazásra fordított idő egy látogatás alkalmával átlagosan 17,2 perc, ennél magasabb a megyeszékhelyen (26 perc), és az átlagtól kevesebb időre van szükség községben, egyéb településen. Ezek szerint a kisgyermek látogatáshoz szükséges időráfordítás és a település típusok között szignifikáns különbség van (Anova ; p<0,05).
79. sz. ábra Egy kisgyermek látogatás esetén a dokumentációra fordított idő megyénként 2012-ben n=368 Egy kisgyermek látogatás alkalmának dokumentációban való rögzítése átlagosan 10,9 percet vesz igénybe havonta. A felmérések alapján nincs különbség település típusok és a dokumentáció elvégzésére fordított idő között.
80
30 25 20 15 19
20
24
19
16
főváros
m e g y e sz é k h e l y
v á r os
k ö z sé g , e g y é b
10 5 0
á t la g
t e le p ü lés
80. sz. ábra A kisgyermekek látogatásának havi időráfordítás (óra) település típusonként 2012-ben n=368 A területi védőnő kisgyermek látogatásra havonta átlagosan 19 órát fordít. Az átlagtól találunk eltérést a település típusok között. A fővárosban magasabb az időráfordítás (20 óra), községben, egyéb településen ennél alacsonyabb (16 óra).
III. 2. 7. Nagy gyermek látogatás 25 20 15 10
16
17
18
17
14
15
Baranya megye
BorsodAbaújZemplén megye
Csongrád megye
SzabolcsSzatmárBereg megye
Vas megye
átlag
12
5 0 Budapest
81. sz. ábra sz. ábra A nagy gyermekek látogatásának átlagos száma területenként 2012-ben A nagy gyermekek látogatásának száma átlagosan havonta 15,27 volt 2012. évben. Budapest és a megyék közötti eltérések Vas megye kivételével szignifikáns különbséget mutatnak (Tamhane’s test; p<0,05). Csongrád megyében volt a legmagasabb a látogatások száma. Település típus szerint a látogatások száma ezen korcsoport esetében
a főváros és az
egyéb településtípusok között mutatott eltérést (Tamhane’s test; p<0,05).
81
20 18 16 14 12 10 17
17
17
megyeszékhely
város
község, egyéb település
8
15
12
6 4 2 0
főváros
átlag
82. sz. ábra A nagy gyermekek látogatásának átlagos száma település típusonként 2012-ben A sikertelen látogatások száma átlagosan, 3,71 volt, mely érték szignifikáns eltérést mutatott a mintába választott területek között (p<0,05), Baranya és Szabolcs-SzatmárBereg megyében ez az érték magasabb volt, ugyanakkor a településtípusok között nincs statisztikailag igazolható eltérés. A sikertelen látogatások aránya azonban igen magasnak tűnik, az összes látogatás közel ¼ -e. 80 70 60 50 40 30 20 10 0
63
60
54
Budapest
Baranya megye
BorsodAbaújZemplén megye
61
Csongrád megye
52
SzabolcsSzatmárBereg megye
61
58
Vas megye
átlag
83. sz. ábra A nagy gyermekek látogatásának átlagos időtartama alkalmanként (perc) területenként 2012ben. Megállapítható, hogy a látogatások átlagos időtartama szignifikánsan alacsonyabb Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben (Tamhane’s test; p<0,05).
82
20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
16
15
Baranya megye
BorsodAbaújZemplén megye
13
Budapest
18
15
15
14
Csongrád Szabolcs- Vas megye megye SzatmárBereg megye
átlag
84. sz. ábra A nagy gyermek látogatás havi időráfordítása (óra) A nagy gyermek látogatására fordított havi átlagos időtartamban szignifikáns eltérés a megyék között nem tapasztalható. 80 70 60 50 40 30
68
63
58
50
58
20 10 0 főváros
megyeszékhely
város
község, egyéb település
átlag
85. sz. ábra A nagy gyermek látogatási időtartama alkalmanként (perc) település típus szerint Megállapítható, hogy a nagy gyermek látogatási időtartama a legalacsonyabb a községekben, egyéb településeken (Tamhane’s test; p<0,001). Ez a különbség 10 perccel kevesebb az átlaghoz viszonyítva.
83
13%
18%
előkészítés utazás tényleges látogatás dokumentálás
29%
40%
86. sz. ábra A nagy gyermek látogatási időtartamának megoszlása tevékenység szerint Megállapítható, hogy a tényleges tevékenységhez képest az előkészítés, utazás és dokumentálás időtartama lényegesen magasabb arányt képvisel. Az eltérések az előkészítés és a dokumentálás időtartamát illetően nem mutatnak szignifikáns különbséget a területek vonatkozásában. A település típusok szerint elemezve megállapítható, hogy az egyes tevékenységek vonatkozásában statisztikailag igazolható eltérések vannak, azonban ezek mértéke nem jelentős. A nagy gyermek látogatására fordított idő területenként eltérést mutat, azonban ennek nagysága nem jelentős, kivéve Csongrád megyét.
20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
16
15
Baranya megye
BorsodAbaújZemplén megye
13
Budapest
18
15
14
Csongrád Szabolcs- Vas megye megye SzatmárBereg megye
15
átlag
87. sz. ábra A nagy gyermek látogatás időtartama (óra) havi átlagban területenként A nagy gyermek látogatás átlagos időtartama havonta órában kifejezve jelentős eltérést mutat a megyeszékhely és a városok vonatkozásában, meghaladva a településtípusok átlagát.
84
20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
19 16 14
13
főváros
megyeszékhely
város
község, egyéb település
15
átlag
88. sz. ábra A nagy gyermek látogatás időtartama (óra) havi átlagban település típusonként A dokumentálásra fordított idő havi átlagban igen jelentős, átlagosan település típusonként 1,8 óra (min:1,6; max 2,1 óra), mely az adott tevékenységre fordított idő 15 %-a.
III. 2. 8. Nővédelmi látogatás
89. sz. ábra A nővédelmi látogatások számának havi átlaga 2012-ben megyénként és Budapesten A nővédelmi látogatások havi átlagos száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb, melyet a Baranyai adatok követnek. Szignifikáns eltérés írható le Baranya és Vas (p<0,05) megye között, valamint Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén megye (p<0,001) vonatkozásában. Ugyancsak szignifikáns az eltérés Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén (p<0,001) között, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Vas megye között (Tamhane’s test; p<0,05).
85
90. sz. ábra A nővédelmi látogatások számának havi átlaga 2012-ben településtípus szerint A nővédelmi látogatások száma 2012-ben havonta átlagosan 4,4 volt. A település típusok összehasonlításakor látható, hogy a nővédelmi látogatások száma a kistelepüléseken a legmagasabbak havonta 5,4 átlagosan. Az eltérés szignifikáns (Anova; p<0,05).
91. sz. ábra A nővédelmi látogatás során keletkezett sikertelen látogatások havi átlaga megyénként és Budapesten A sikertelen nővédelmi látogatások aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb, havonta 1,1, mely eltérés szignifikáns különbséget mutat a fővároshoz képest (p<0,05), Borsod-Abaúj-Zemplén (p<0,05) és Vas (p<0,05) megyékhez képest.
86
92. sz. ábra A nővédelmi látogatások percben mért időráfordítása alkalmanként megyénként és Budapesten A teljes nővédelmi látogatások átlagosan háromnegyed órát tesznek ki alkalmanként a védőnő munkájából. Egy alkalommal a legnagyobb időráfordítást a budapesti védőnők fejtik ki egy-egy nővédelmi látogatással kapcsolatban. Szignifikáns eltérés a főváros és Borsod-Abaúj-Zemplén megye (p<0,05) esetében írható le.
93. sz. ábra A nővédelmi látogatások percben mért időráfordítása alkalmanként településtípus szerint A megyeszékhelyeken a legkiemelkedőbb az időráfordítás alkalmanként, közel 10 perccel magasabb az átlagos 43,7 percnél. Szignifikáns az eltérés a megyeszékhelyek és a községek, egyéb
települések között
(p<0,001), a
megyeszékhelyek és a
városok
(p<0,001), valamint a megyeszékhelyek és a főváros között (p<0,05). Legkevesebb idő egy nővédelmi látogatásra a községekben jut, alkalmanként 37 perc.
87
94. sz. ábra A nővédelmi látogatásra fordított idő altevékenységeinek idő felhasználási aránya Az egy teljes nővédelmi látogatás egyes részeit vizsgálva kiderül, hogy a tényleges látogatás csupán 37%-ot jelent a teljes látogatásból, az előkészítés, utazás és dokumentáció 63%-ot képvisel. A dokumentálásra fordított időfelhasználás nem mutat jelentős különbségeket a megyék között. Eltérés tapasztalható az előkészítés területén Borsod-AbaújZemplén megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonatkozásában (p<0,05), az utazás esetében Busapest és Borsod-Abaúj-Zemplén (p<0,05) valamint Vas (p<0,001) megyék esetén. A tényleges látogatás kapcsán Budapest és Borsod-Abaúj-Zemplén megye (p<0,05), Baranya és Vas (p<0,05) illetve Borsod-Abaúj-Zemplén és Vas (p<0,05) megyék között írható le szignifikáns eltérés. A nővédelmi látogatások kapcsán is megkérdeztük, hogy jellemző-e ezen tevékenység kapcsán a munkaidőn túli látogatás. Csupán 56 védőnő válaszolt igennel erre a kérdésre. Közülük 14-en Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 13-an pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében látnak el nővédelmi feladatokat. A többi megyében tíz alatti a munkaidőn túli nővédelmi látogatások száma.
88
95. sz. ábra A nővédelmi látogatás időtartamának (óra) havi átlaga megyénként A nővédelmi látogatásokra fordított órában mért védőnői időfelhasználás havi átlaga Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyékben a legtöbb 4 óra, míg Csongrádban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben pontosan a fele, azaz 2 óra. Budapest és Vas megye időfelhasználása megegyezik a megyék átlagával, azaz 3 óra.
96. sz. ábra A nővédelmi látogatás időtartamának (óra) havi átlaga településtípusonként A település típusok szerinti összehasonlítás során egy teljesen kiegyenlített kép tárul elénk, minden település típus esetén átlagosan 3 órát töltenek a védőnők nővédelmi látogatással havonta. A védőnői látogatások számának megoszlását település típusonként elemezve megállapítható, hogy eltérések figyelhetők meg: legnagyobb részarányt a csecsemő, a várandós, ill. a gyermekágyas, újszülött látogatások alkotják.
89
A védőnői havi látogatások átlagos számának megoszlása 4%
13%
16% 11%
21%
35%
várandós látogatás
gyermekágyas, újsz. látogatás
csecsemőlátogatás
kisgyermek látogatás
nagygyermek látogatás
nővédelmi látogatás
Főváros
4%
Megyeszékhely
4% 12%
13%
13%
17% 12%
11%
19%
20%
40%
35%
Város
4%
Község
6% 13%
14%
18%
19%
10%
10%
21%
21% 31%
33%
97. sz. ábra A védőnői látogatások havi gyakoriságának megoszlása
90
A látogatási gyakoriság vonatkozásában a csecsemőlátogatások mutatnak eltérést, csökkenő arány figyelhető meg a főváros, megyeszékhely, város, község gradiens tekintetében.
Az egy védőnői látogatásra fordított idő (perc) megoszlása (átlag)
11%
17%
15%
23% 16%
18% várandós látogatás
gyermekágyas, újsz. látogatás
csecsemőlátogatás
kisgyermek látogatás
nagygyermek látogatás
nővédelmi látogatás
Főváros
11%
Megyeszékhely
12%
18%
14%
17%
15% 22%
24%
15%
16% 18%
18%
Város
11%
Község
11%
17%
15%
16%
15%
23%
24%
16%
16%
18%
18%
98. sz. ábra Az egy védőnői látogatásra fordított időtartam megoszlása
91
Az egy védőnői látogatásra fordított időtartam megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a legnagyobb arányt a gyermekágyas, újszülött; majd ezt követően a csecsemő, ill. a várandós látogatásoknál figyelhetünk meg. A látogatásra fordított időtartam aránya a látogatások egyéb formái tekintetében településtípusonként nem mutatnak jelentős eltérést.
A védőnői látogatás havi időtartamának (óra) megoszlása (átlag)
3% 13%
15%
15% 18% 36%
várandós látogatás
gyermekágyas, újsz. látogatás
csecsemőlátogatás
kisgyermek látogatás
nagygyermek látogatás
nővédelmi látogatás Megyeszékhely
Főváros
2% 2% 12%
11%
11% 16% 16%
17%
14% 20%
42%
37%
Város
Község
3% 4%
13% 15%
12%
18% 14%
19% 18% 20%
32%
32%
92
99. sz. ábra A védőnői látogatások havi időráfordításának megoszlása A védőnői látogatások havi időmérlegét elemezve megállapítható, hogy csökkenő arányban az alábbi sorrend állítható fel; az időráfordítás vonatkozásában a legnagyobb arányt a csecsemőlátogatások, ezt követően a gyermekágyas újszülött, majd a várandós látogatások aránya képviseli. A családlátogatások vonatkozásában elvégzett varianciaanalízis eredménye azt mutatja, hogy valamennyi családlátogatási típus esetében a védőnői körzet településtípusa a meghatározó tényező az időráfordítás vonatkozásában.
Source
Corrected Model ellátott települések száma védőnő életkora védőnői pályán eltöltött évek gondozottak száma összesen a fokozott gondozást igénylő várandósok száma összesen a fokozott gondozást igénylő 0-7 éves gyermekek száma összesen védőnő telephelye megye védőnő ellátási terület csatolt település tartós helyettesítés
Source
Corrected Model ellátott települések száma
Váran- Várandós GyermekGyerCsecsemő dós látogatás ágyas láCsecsemekágya látogatás látoga- átlagos togatás mő látos látogaátlagos tás át- havi időátlagos gatás tás átlahavi időlagos tartama havi időátlagos gos havi tartama havi (adattartama havi időidőtar(adattisztíidőtar- tisztítás (adattisztí- tartama tama tás után) tama után) tás után) 0,394 0,340 0,337 0,318 0,336 0,504 -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
0,023
-
-
-
-
-
0,008
-
0,004
-
0,000
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
0,036
-
-
-
-
-
-
0,002
0,082
0,008
0,002
0,000
-
-
-
0,039
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Kisgyer NagyNagygyerKisgyergyergyermek Nővédelmi Nővémek mek látomek látogatás látogatás delmi látoga- gatás átla- látoga- átlagos átlagos látogatás tás átgos havi tás át- havi időhavi időátlagos lagos időtartama lagos tartama tartama havi időhavi (adattisztíhavi (adattisz(adattisztítartama időtar- tás után) időtartítás tás után) tama tama után) 0,314 0,316 0,298 0,241 0,268 0,226 0,034
-
-
93
-
-
-
védőnő életkora védőnői pályán eltöltött évek gondozottak száma összesen a fokozott gondozást igénylő várandósok száma összesen a fokozott gondozást igénylő 0-7 éves gyermekek száma összesen védőnő telephelye megye védőnő ellátási terület csatolt település tartós helyettesítés
-
0,034
-
-
0,008
-
-
0,021
-
-
0,001
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
0,001
-
-
-
-
0,094
0,001
-
-
-
0,008
0,003
0,021
0,007
0,062
0,013
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
13. sz. táblázat A védőnői családlátogatást befolyásoló változók vizsgálata Megállapítható, hogy a látogatási idők szempontjából legerősebb tényező a település típusa (védőnő_2). Ezt követi a védőnői munkakörben eltöltött évek száma (védőnő_8), a gondozottak száma (véd_9_1) és a körzet helye (védőnő_1). További elemzéssel az összes látogatás változó komponenseit, az egyes részkomponenseket a faktoranalízis módszerével vizsgáltuk. A módszer segítségével változókat tudunk összevonni a közös hatás alapján. A bevont hat változót két csoportba vonta össze az elemzés. A KMO érték, ami a változókat értékeli az összevonhatóság szempontjából 0,671 – közepes „jóságú” összevonhatóság. Az elemzés két komponense egyrészről a csecsemőlátogatás, gyermekágyas látogatás és a várandóslátogatás változóit vonta öszsze egy komponensbe (1. komponens); másrészt a nővédelmi és nagy gyermek látogatásokat (2. komponens). A kisgyermek látogatások nem sorolhatók élesen egyik komponenshez sem – másként: mindkét komponens jelentős szereplője. A táblázat második része a kisgyermek látogatások nélküli számításokat mutatja be (KMO 0,636).
Rotated Component Matrixa Component 1 2 Nővédelmi látogatás -.209 .624 Kisgyermek látogatás .511 .656 Nagygyermek látogatás .224 .811 Csecsemőlátogatás .865 .154 Gyermekágyas látoga.799 -.130 tás Várandós látogatás .706 .150
94
Rotated Component Matrixa Component 1 2 Nővédelmi látogatás -.101 .823 Nagygyermek látoga.268 .718 tás Csecsemőlátogatás .865 .142 Gyermekágyas látoga.793 -.092 tás Várandós látogatás .730 .163 14. sz. táblázat Rotált (varimax) komponens mátrix
III. 2. 9. Tanácsadás
100. sz. ábra Tanácsadás alkalmával egy 0-7 éves gondozott ellátására fordított idő (perc) területenként 2012-ben n=368 Egy tanácsadás alkalmával a 0-7 éves korú gondozott ellátására alkalmanként átlagban 28 percet fordítottak 2012-ben. Budapest és a megyék közötti eltérések szignifikáns különbséget mutatnak (Tamhane’s test ; p<0,05). Vas megyében volt a legmagasabb az időráfordítás. Település típus szerint az időráfordítás ezen korcsoport esetében a főváros és az egyéb településtípusok között mutatott eltérést (Tamhane’s test; p<0,05).
95
101. sz. ábra tanácsadás alkalmával egy 0-7 éves gondozott ellátására fordított idő (perc) település típusokként 2012-ben n=368
102. sz. ábra Tanácsadás alkalmával várandós ellátására fordított idő (perc) területenként 2012-ben n=368 Egy tanácsadáson a várandós gondozásra fordított idő átlagosan 30,8 perc volt 2012ben. Megállapítható, hogy Budapest és a területek között szignifikáns a különbség van (Tamhane’s test; p<0,05). Legmagasabb az időráfordítás Budapesten. Településtípus szerint szignifikáns az eltérés Budapest és a többi település típus között van (Tamhane’s test; p<0,05).
96
103. sz. ábra Tanácsadás alkalmával várandós gondozásra fordított idő (perc) település típusokként 2012ben n=368
104. sz. ábra tanácsadás alkalmával nővédelmi gondozásra fordított idő (perc) területekként 2012-ben A felmérés alapján elmondható, hogy a tanácsadáson nővédelmi gondozásra átlagban 14,4 percet fordítanak. A legnagyobb az időráfordítás Vas megyében. Nincs szignifikáns különbség Budapest és a többi terület között (Tamhane’s test; p<0,05). Településtípus szerint sem találunk szignifikáns az eltérést (Tamhane’s test; p<0,05).
97
105. sz. ábra tanácsadás alkalmával nővédelmi gondozásra fordított idő (perc) település típusokként 2012ben n=368
106. sz. ábra Tanácsadás dokumentálására fordított idő (perc) 0-7 éves korosztályban területenként 2012ben n=368 A tanácsadás dokumentálására fordított idő átlagosan 22,7 perc. Ettől magasabb értéket láthatunk Csongrád-, és Vas megyékben. Szignifikáns különbség nincs Budapest és a területek között, viszont település típus szerinti felosztásban szignifikáns különbséget láthatunk megyeszékhely és város között (Tamhane’s test ; p<0,05).
98
35 30 25 20 15 10
27,1
23,2
21,4
22,7
község, egyéb
átl ag
17,1
5 0 főváros
m egyeszékhel y
vár os
tel epül és
107. sz. ábra Tanácsadás dokumentálására fordított idő (perc) 0-7 éves korosztályban település típusok szerint 2012-ben
30 25 20 15
19,0
19,8 21,5
10 15,7
5
17,8 17,4
15,3
0 Budapest Baranya
BAZ
Csongrád
SzSzB
Vas
Átlag
108. sz. ábra Tanácsadás dokumentálására fordított idő (perc) várandósok esetében területekként 2012ben n=368 Az egy várandós tanácsadás dokumentációja átlagban 17,8 percet vesz igénybe. A dokumentáció elkészítésében és a település típusok, illetve megyék között nincs szignifikáns különbség.
99
109. sz. ábra Tanácsadás dokumentálására fordított idő (perc) várandósok esetében település típusokként 2012-ben n=368
110. sz. ábra Tanácsadás dokumentálására fordított idő (perc) nővédelmi tanácsadás esetében település típusokként 2012-ben n=368 A település típusok között a nővédelmi tanácsadás dokumentációjára fordított idő szerint szignifikáns különbség van (Anova: p<0,05). Jelentős a különbség megyék között is; a főváros-, és Szabolcs-Szatmár-Bereg-, Vas-, valamint Baranya megyék között (Tamhane’s test ; p<0,05).
100
111. sz. ábra Tanácsadás dokumentálására fordított idő (perc) nővédelmi tanácsadás esetében megyék szerint 2012-ben
112. sz. ábra MSZSZ Tanácsadás dokumentálására fordított idő (perc) megyék szerint 2012-ben Az MSZSZ tanácsadás dokumentációjára fordított idő szerint területi vonatkozásában; szignifikáns különbség található Budapest és a megyék között (Tamhane’s test; p<0,05).
101
113. sz. ábra MSZSZ Tanácsadás dokumentálására fordított idő (perc) település típus szerint 2012-ben
114. sz. ábra Tanácsadáson megjelent 0-7 éves korú gondozottak száma település típusokként 2012-ben n=368 A kutatás alapján elmondható, hogy 2012-ben 0-7 éves korosztályból tanácsadáson egy alkalommal átlagban 7,8 gondozott jelent meg. Legmagasabb a tanácsadási forgalom ezen korosztály esetében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt. Szignifikáns különbség van Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között (Tamhane’s test; p<0,05). Település típusok esetén is szignifikáns a különbség főváros- város,- és község, egyéb település típusok között (Tamhane’s test; p<0,05).
102
115. sz. ábra Tanácsadáson megjelent 0-7 éves korú gondozottak száma területenként 2012-ben n=368
116. sz. ábra Tanácsadáson megjelent várandósok száma területenként 2012-ben n=368 Megállapítható, hogy 2012-ben átlagban az 5,31 várandós jelent meg tanácsadáson egy alkalommal, a legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Település típusok között szignifikáns a különbség, az eltérés főváros és város között jelentkezik (Tamhane’s test; p<0,05).
103
117. sz. ábra Tanácsadáson megjelent várandósok száma település típusokként 2012-ben
118. sz. ábra Tanácsadáson megjelent nővédelmi gondozottak száma területenként 2012-ben n=368 2012-ben átlagosan 1,2 fő jelent meg nővédelmi gondozásra. Itt jelentős különbség figyelhető meg területenként, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelentek meg az átlagtól többen és ezt követi Baranya megye 1,7 fővel. Szignifikáns különbség látható tanácsadási forgalomban főváros és község, egyéb település, és megyeszékhely,- város és község, egyéb település között (Tamhane’s test; p<0,05).
104
119. sz. ábra Tanácsadáson megjelent nővédelmi gondozottak száma település típusonként 2012-ben n=368
120. sz. ábra Orvossal végzett tanácsadáson a 0-7 éves gondozott ellátására fordított idő (perc) területenként 2012-ben n=368 Az orvossal közösen tartott tanácsadáson a 0-7 éves korosztály ellátása során egy gyermekre fordított idő, 2012.-ben 19,3 perc volt. A területi megoszlásban nincs szignifikáns különbség. A települések közül a főváros és város között szignifikáns az eltérés (Tamhane’s test; p<0,05).
105
121. sz. ábra orvossal végzett tanácsadáson a 0-7 éves gondozott ellátására fordított idő (perc) település típusonként 2012-ben n=368
122. sz. ábra Orvossal végzett várandós tanácsadás ellátására fordított idő (perc) település típusonként 2012-ben n=368 Az orvossal közösen tartott várandós tanácsadáson egy gondozottra fordított idő 7,5 perc volt 2012-ben. Az átlagot meghaladó időt
fordítottak a várandós ellátásra Szabolcs-
Szatmár-Bereg megyében. Szignifikáns a különbség Budapest és a település típusok között (Tamhane’s test; p<0,05). Település típus szerint az időráfordítás ezen csoport esetében a főváros és az egyéb településtípusok között mutatott eltérést (Tamhane’s test; p<0,05).
106
123. sz. ábra Orvossal végzett várandós tanácsadás ellátására fordított idő (perc) település típusonként 2012-ben n=368
124. sz. ábra Orvossal végzett MSZSZ tanácsadás ellátására fordított idő (perc) település típusonként 2012-ben n=368 Megállapítható, hogy az MSZSZ tanácsadásra fordított idő és a település típusok között szignifikáns a különbség (Tamhane’s test; p<0,05). Budapest és a területek között kivétel Csongrád - Baranya megye szignifikáns a különbség időráfordításban (Tamhane’s test; p<0,05).
107
125. sz. ábra Orvossal végzett MSZSZ tanácsadás ellátására fordított idő (perc) település típusonként 2012-ben n=368
126. sz. ábra Orvossal végzett tanácsadáson megjelent 0-7 éves korú gondozottak száma területenként 2012-ben n=368 Az orvossal közös tartott tanácsadáson a megjelent 0-7 évesek száma átlagban 9,3 fő volt 2012-ben. A legnagyobb forgalom Budapesten volt, és a legkevesebben jelentek meg Baranya megyében. Budapest és a területek között nincs szignifikáns különbség (Tamhane’s test; p >0,05). Település típusok között szignifikáns a különbség, főváros és város között, illetve főváros község, egyéb település között (Tamhane’s test; p<0,05).
108
127. sz. ábra Orvossal végzett tanácsadáson megjelent 0-7 éves korú gondozottak száma település típusokként 2012-ben n=368
128. sz. ábra Orvossal végzett várandós tanácsadáson megjelentek száma területenként 2012-ben n=368 A szakorvossal tartott várandós tanácsadáson megjelentek száma, átlagosan 1,5 volt 2012-ben. Szignifikáns összefüggés van területi megoszlás és a megjelentek száma között (Tamhane’s test; p<0,05). Település típusok között az eltérés megfigyelhető, szignifikáns a különbség főváros és a település típusok között (Tamhane’s test; p<0,05).
109
129. sz. ábra Orvossal végzett várandós tanácsadáson megjelentek száma település típusokként 2012-ben n=368
130. sz. ábra Orvossal végzett MSZSZ tanácsadáson megjelentek száma területenként 2012-ben n=368 A kapott eredmény jól reprezentálja az MSZSZ területi működését Megállapítható, hogy az MSZSZ tanácsadáson átlag forgalom 1,9 fő volt 2012-ben. Település szerinti megoszlásban a legnagyobb forgalom Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt. Település típusok között eltérés figyelhető meg (Tamhane’s test; p<0,05).
110
131. sz. ábra Orvossal végzett MSZSZ tanácsadáson megjelentek száma település típusonként 2012-ben n=368
132. sz. ábra Az újszülött korban végzett szűrővizsgálatra fordított idő (perc) település típusonként 2012ben n=368 Az eredményeink azt mutatják, hogy egy újszülött vizsgálatra fordított átlagos időráfordítás 24,6 perc. Település típusonként az időráfordításban nincs szignifikáns különbség. Szignifikáns eltérés látható a megyék vonatkozásában, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Vas megyék között (Tamhane’s test; p<0,05).
111
133. sz. ábra Az ujszülöttkori szűrővizsgálatra fordított idő (perc) területenként 2012-ben n=368
134. sz. ábra Az egy hónapos szűrővizsgálatra fordított idő (perc) település típusonként 2012-ben n=368 A felmérésünk alapján elmondható, hogy átlagosan a védőnő 22,2 percet fordít ebben az időszakban esedékes szűrővizsgálatra. Ettől kevéssel több időt fordítanak a fővárosban, de a település típusok között nincs szignifikáns különbség. Szignifikáns eltérés a megyék vonatkozásában; jelentős az eltérés Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Vas megyék között (Tamhane’s test; p<0,05).
112
135. sz. ábra Az egy hónapos szűrővizsgálatra fordított idő (perc) megyénként 2012-ben n=368
136. sz. ábra A három hónapos szűrővizsgálatra fordított idő (perc) település típusonként 2012-ben n=368 Az életkorhoz kötött kötelező védőnői szűrővizsgálatok időráfordítását a három hónapos életkorú csecsemők esetében megállapítható, hogy a védőnők átlagban 22,7 percet fordítanak az ilyen életkorú csecsemők vizsgálatára. Település típusok között nincs szignifikáns eltérés. A megyék vonatkozásában eltérést Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Vas megye között találunk (Tamhane’s test; p<0,05).
113
137. sz. ábra A három hónapos szűrővizsgálatra fordított idő (perc) területenként 2012-ben n=368
138. sz. ábra A hat hónapos szűrővizsgálatra fordított idő (perc) település típusonként 2012-ben A védőnők átlagban 23,3 percet fordítanak egy hathónapos csecsemő vizsgálatára. Eltérés van főváros és község egyéb település típus között (Tamhane’s test; p<0,05). Szignifikáns különbség a Főváros-, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye között látható (Tamhane’s test; p<0,05).
114
139. sz. ábra Hat hónapos szűrővizsgálatra fordított idő (perc) területenként 2012-ben n=368
140. sz. ábra Egy éves életkorban szűrővizsgálatra fordított idő (perc) település típusonként 2012-ben n=368 A területi védőnő által, az egy éves életkorban végzett szűrővizsgálatokra fordított átlagos idő 25,1 perc. Szignifikáns a különbség főváros és község egyéb település típus között (Tamhane’s test; p<0,05). A fővárosban 27,8 percet fordítanak egy adott korú kisgyermek vizsgálatára, az átlagtól kevesebb idő – 23,4 perc – alatt végzik el ezt a tevékenységet községben, egyéb településen. Eltérést találunk megyék között is (Tamhane’s test; p<0,05). Szignifikáns különbség a főváros,- Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyék között látható (Tamhane’s test; p<0,05).
115
141. sz. ábra Egy éves életkorban szűrővizsgálatra fordított idő (perc) megyénként 2012-ben n=368
142. sz. ábra A két éves életkorban szűrővizsgálatra fordított idő (perc) település típusonként 2012-ben n=368 A két éves életkorban a védőnő által elvégzett szűrővizsgálatok átlagos időráfordítása 24,7
perc. Szignifikáns a különbség főváros-, város-, és község egyéb település típus
között (Tamhane’s test; p<0,05). Az időráfordításban különbséget találunk a megyék tekintetében is (Tamhane’s test; p<0,05). Szignifikáns különbség a főváros,- SzabolcsSzatmár-Bereg, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék között látható (Tamhane’s test; p<0,05).
116
143. sz. ábra A két éves életkorban szűrővizsgálatra fordított idő (perc) megyénként 2012-ben
144. sz. ábra A három éves életkorban szűrővizsgálatra fordított idő (perc) település típusonként 2012-ben Az átlag időráfordítás az adott korú gyermek vizsgálatára 30 perc. Szignifikáns a különbség település típusonként. Az átlagtól több időt a fővárosban fordítanak a három éves gyermekek szűrővizsgálatára (Tamhane’s test; p<0,05).
117
145. sz. ábra A négy éves életkorban szűrővizsgálatra fordított idő (perc) település típusonként 2012-ben n=368 A négyéves életkorban elvégzett szűrővizsgálatra fordított idő átlagban egy-egy esetben 29,4 perc. Ebben a korcsoportban is a fővárosban dolgozó védőnők az átlagot meghaladó időt fordítanak a szűrővizsgálat lebonyolítására. Szignifikáns a különbség az időráfordítás esetében a település típusok között (Tamhane’s test; p<0,05). Szintén különbség van a megyék között; az átlagtól kevesebb időráfordítással végzik ezt a szűrővizsgálatot Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
146. sz. ábra A négy éves életkorban szűrővizsgálatra fordított idő (perc) megyénként 2012-ben n=368
118
147. sz. ábra Az öt éves életkorban szűrővizsgálatra fordított idő (perc) település típusonként 2012-ben n=368 A megkérdezett területi védőnő a körzetében gondozottak körében, öt éves életkorban elvégzett szűrővizsgálatra átlagban 33 percet fordít. Szignifikáns a különbség az erre a szűrővizsgálatra fordított idő vonatkozásában a település típusok között, az eltérés főváros-, város-, és község, egyéb település között látható (Tamhane’s test; p<0,05). Megyék vonatkozásában kiemelkedő Vas megye, ahol az átlagtól magasabb időráfordítással dolgoznak. Az átlagtól kevesebbet – 25,7 percet – fordítanak erre a tevékenységre Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
148. sz. ábra Az öt éves életkorban szűrővizsgálatra fordított idő (perc) megyénként 2012-ben n=368
119
149. sz. ábra Az öt éves – beiskolázás előtti – szűrővizsgálatra fordított idő (perc) település típusonként 2012-ben n=368 Az 5 éves életkorban elvégzett, beiskolázás előtti vizsgálat is különösen fontos. A vizsgált esetekben az adott életkorban elvégzett tevékenységre 32 percet fordítanak átlagosan. A település típusok tekintetében időráfordítás között nincs szignifikáns különbség van (Anova; p<0,05). A megyék tekintetében az öt éves vizsgálatra fordított idő között szignifikáns a különbség (Anova; p<0,05).
150. sz. ábra Az öt éves – beiskolázás előtti – szűrővizsgálatra fordított idő (perc) település megyénként 2012-ben
120
151. sz. ábra A hat éves életkorban szűrővizsgálatra fordított idő (perc) település típusonként 2012-ben n=368 Átlagban a védőnők 31,8 percet fordítanak a hat évesek szűrővizsgálatára. Szignifikáns a különbség a település típusok között (Tamhane’s test; p<0,05). Az eltérés főváros-, város-, valamint a község, egyéb település között figyelhető meg. A megyék között idő ráfordításbeli különbséget (Tamhane’s test; p<0,05) tapasztalhatunk; Budapest-, SzabolcsSzatmár-Bereg, Vas-, illetve Csongrád megyék esetében.
152. sz. ábra A hat éves életkorban szűrővizsgálatra fordított idő (perc) megyénként 2012-ben n=368
121
153. sz. ábra Munkaidőn túli tanácsadás gyakorisága n=142 Kutatási eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a területi védőnők 39%-a végez tanácsadást munkaidőn túl; 8 óra előtt, illetve16 óra után.
154. sz. ábra Munkaidőn túli tanácsadás időráfordítás (perc) alakulása település típusonként n=142 Felmérésünk alapján havi átlagban 145,5 percet fordítanak a területi védőnők munkaidőn kívül tanácsadásra. A fővárosban ettől több időt; 213,9 percet, a városban dolgozó védőnők ettől kevesebbet; 78,3 percet. Ebből a szempontból is szignifikáns különbség van a település típusok között (Tamhane’s test; p<0,05), valamint szintén szignifikáns a különbség – a kutatásba bevont Vas megye kivételével – Budapesten és az ábrán látható négy megyében dolgozó védőnők munkaidőn kívüli tanácsadásra történő időráfordítás tekintetében.
122
155. sz. ábra Munkaidőn túli tanácsadás időráfordítása (perc) megyénként n=142 A havi tanácsadási alkalmak átlagos megoszlása
14%
50% 36%
0-7 éves tanácsadás
várandós tanácsadás
Főváros
nővédelmi tanácsadás Megyeszékhely
5% 6%
41%
47% 53%
48%
123
Város
Község
8% 14%
38%
50%
54% 36%
156. sz. ábra A tanácsadási formák alkalmai számának megoszlása településtípusonként A tanácsadási formák között a legnagyobb részarányt tanácsadási alkalmak száma vonatkozásában a 0-7 éves korúak tanácsadása képviseli. Az országos megoszlásnál ezen forma esetén magasabb arány figyelhető meg a fővárosban és a városokban, míg alacsonyabb a megyeszékhelyek vonatkozásában. Ugyanakkor a második legnagyobb arányt képviselő terhes tanácsadás a fővárosban, megyeszékhelyeken és kis mértékben a városokban magasabb részarányt képvisel az országoshoz képest. A 0-7 éves és a terhestanácsadás jelenti az összes tanácsadási eset közel 90 %-át. Az egy tanácsadáson megjelentek átlagos számának megoszlása
7%
36% 57%
0-7 éves tanácsadás
várandós tanácsadás
nővédelmi tanácsadás
Főváros
Megyeszékhely
9%
36%
7%
55%
40%
124
53%
Község
Város
6%
13%
38% 31%
56%
56%
157. sz. ábra Az egy tanácsadáson megjelentek átlagos számának megoszlása tanácsadási forma szerint A különböző tanácsadásokon az átlagos megjelenések aránya a 0-7 éves korúak esetén a legmagasabb, ezt követi a terhes, majd a nővédelmi megjelenések arány. Településtípusonként az egyes tanácsadási típusok átlagos megjelenéseinek arányai 1-2 %-os eltéréssel az országoshoz hasonló értékeket mutatnak.
Az egy tanácsadásra fordított átlagos idő (perc) megoszlása
19% 38%
43%
0-7 éves tanácsadás
várandós tanácsadás
nővédelmi tanácsadás
Megyeszékhely
Főváros
16%
20% 39%
36%
45%
44%
125
Város
Község
20%
23%
39% 41%
39%
38%
158. sz. ábra Az egy tanácsadási alkalomra fordított időtartam megoszlása tanácsadási típusok szerint A tanácsadások során – közel hasonló arányban – az egy megjelenésre fordított időtartamok aránya a 0-7 éves és a terhes tanácsadások esetében közel azonos mértékű, mely az egyes településtípusok szerint sem mutat jelentős eltérést. Ez a két tanácsadási forma adja az egy megjelenésre fordított időtartam 80 %-át.
A tanácsadásra fordított havi átlagos időtartam (óra) megoszlása
1,1%
33%
66%
0-7 éves tanácsadás
várandós tanácsadás
nővédelmi tanácsadás
Megyeszékhely
Főváros
0,5%
0,4%
38% 48% 52%
62%
126
Város
Község
2,5%
0,5%
33%
28% 67%
69%
159. sz. ábra A tanácsadásokra fordított havi átlagos időtartam (óra) megoszlása a tanácsadás típusa szerint Havonta az egyes tanácsadási típusokra fordított időtartam 2/3 részét a 0-7 évesek, míg 1/3 részét a terhes tanácsadás jelenti, igen elenyésző a nővédelmi tanácsadás aránya. Az időráfordítás aránya városokban megfelel a mintába került védőnők időráfordítás átlagának, míg a fővárosban és a megyeszékhelyeken a 0-7 évesek tanácsadására fordított időtartam aránya alacsonyabb, addig a községekben magasabb az átlaghoz viszonyítva. A tanácsadások alkalmával a különböző életkorokhoz kötött kötelezően végzendő szűrővizsgálatok esetén vizsgáltuk az időráfordítást befolyásoló tényezőket a korábbi szóráselemzési módszereket (ANOVA, ANCOVA) alkalmazva.
Source
Corrected Model ellátott települések száma védőnő életkora védőnői pályán eltöltött évek összes gondozott száma
3 hónaújszülött 1 hóna6 hóna1 éves pos 2 éves kori kori szű- pos kori pos kori kori szűkori szűrővizsrővizsgál szűrőszűrő- rővizsgál szűgálat at vizsgálat vizsgálat at rővizs gálat 0.216
0,222
0,230
0,218
0,239
0,264
-
-
-
-
-
-
-
-
0,018
0,019
0,015
0,003
-
-
0,020
0,037
0,042
0,015
0,042
-
-
-
-
-
127
fokozott gondozást igénylő 0-7 éves korúak száma védőnő telephelye megye védõnõ ellátási területe(települ éstípus) csatolt település tartós helyettesítés
Source
Corrected Model ellátott települések száma védőnő életkora védőnői pályán eltöltött évek összes gondozott száma fokozott gondozást igénylő 07 éves korúak száma védőnő telephelye megye
0,023
0,029
-
-
-
0,045
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
5 5 éves 3 éves 4 éves éves kor beis6 éves kori szű- kori szű- kori kolázás kori szűrővizsgál rővizsgál szűelőtti rővizsgál at at rővizs szűrőat gálat vizsgálat
összes szűrővizsgálat
0,362
0,346
0,348
0,199
0,350
0,292
-
-
-
-
-
-
0,041
0,045
0,10
-
0,025
0,011
-
-
-
-
-
0,046
-
-
-
-
-
-
-
0,032
-
0,018
0,023
0,017
-
-
-
-
-
-
128
védõnõ ellátási területe(települ éstípus) csatolt település tartós helyettesíté s
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
15. sz. táblázat A varianciaelemzések összesítő táblázata Az elemzések összefoglalását bemutató táblázat (15. sz. táblázat) alapján megállapítható, hogy a 12 modellben leggyakrabban szereplő változók: 8 6 4 1
esetben esetben esetben esetben
-
a védőnő életkora; 0-7 éves fokozott gondozottak száma; a védőnői szakmában eltöltött évek száma; gondozottak száma.
A legfontosabb tényező tehát a szűrővizsgálatok esetén a védőnő életkora és a fokozott gondozást igénylő 0-7 éves korú gondozottak száma; legkisebb befolyásoló (de szignifikáns hatású) a védőnői pályán eltöltött idő. Nem merül fel a befolyásoló tényezők között például az ellátási terület, az ellátott település típusa (látogatásoknál viszont nagyon erős hatásúnak mutatkozott), vagy a helyettesítés. Érdemes megemlíteni, hogy az összevont változó (összes szűrővizsgálat időráfordítása) a négy szignifikáns faktorból hármat kimutatott. A további vizsgálatok során regressziós modellel elemeztük az összevont változó (szűrővizsgálatok teljes időráfordítása) viselkedését. A modell magyarázó ereje 10,1%, ami jelzi, hogy számos egyéb tényező is hatással van a vizsgált időfaktorra. A négy bevont tényező közül három szignifikánsnak mutatkozott itt is, egyedül a varianciaelemzésben sem szereplő tényező (gondozottak száma) mutatkozott az elemzésben kiküszöbölhetőnek. A legerősebb befolyásoló hatást a védőnő életkora (Beta=0,422) mutatta; ezt követi a szakmai évek száma (Beta=-0,349); a legkisebb pedig a fokozott gondozást igénylő 07 évesek száma (Beta=-0,251). Az összesített változót (szűrővizsgálat időráfordítás összesen) alkotó tizenegy részváltozó (egyes életkorokban végzett szűrővizsgálat időráfordítása) viselkedését egyszempontos varianciaanalízissel is teszteltük. A változók középértékei a statisztikai vizsgálat alapján nem tekinthetők egyenlő nagyságúnak (p=0,000), így utólagos elemzést is végeztünk (Tamhane-féle post hoc analízis). A változók két csoportot alkottak. Egy határidőpont figyelhető meg ezek szerint hároméves korban, amikor a szűrésekre fordított időket vizsgáljuk, melynek alapján levonható az a következtetés, hogy a hároméves kor után megnő a szűrésekre fordított idő. Ez valószínűsíti azt a feltevést, hogy hároméves kor alatt a látogatások alkalmával „automatiku-
129
san”, a szakmai tapasztalatból eredendően „maguktól” elvégződnek a szűrések. A nagyobb korosztálynál viszont a célirányos vizsgálatok, szűrések egyre nagyobb szerepet kapnak a védőnői munkában. Az eredményeket megerősítik a tizenegy időtényezőt vizsgáló faktoranalízis elemezések is. A változók összevonhatóságát jelentő KMO érték igen jó (0,928). A rotált komponensmátrix elemzése egy árnyaltabb képet mutat a szűrővizsgálatokról. Eszerint 6 hónapos, 1 éves kortól kezdődik a célzott, szakmai szűrővizsgálatok fontosságának növekedése (táblázatban zöld színezés); és három éves korra teljesedik ki (16. sz. táblázat)
KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Approx. Chi-Square Sphericity df Sig.
.928 5704.16 9 55 .000
Rotated Component Matrixa
Újszülött kor szûrõvizsgálatokra átlagosan HÁNY PERC a ráfordítás 1 hónapos kor szûrõvizsgálatokra átlagosan HÁNY PERC a ráfordítás 3 hónapos kor szûrõvizsgálatokra átlagosan HÁNY PERC a ráfordítás 6 hónapos kor szûrõvizsgálatokra átlagosan HÁNY PERC a ráfordítás 1 éves kor szûrõvizsgálatokra átlagosan HÁNY PERC a ráfordítás 2 éves kor szûrõvizsgálatokra átlagosan HÁNY PERC a ráfordítás 3 éves kor szûrõvizsgálatokra átlagosan HÁNY PERC a ráfordítás 4 éves kor szûrõvizsgálatokra átlagosan HÁNY PERC a ráfordítás 5 éves kor szûrõvizsgálatokra átlagosan HÁNY PERC a ráfordítás 5 éves kor beiskolázás elõtti szûrõvizsgálatokra átlagosan HÁNY PERC a ráfordítás 6 éves kor szûrõvizsgálatokra átlagosan HÁNY PERC a ráfordítás 16. sz. táblázat Faktoranalízis – szűrővizsgálatok időráfordítása
130
Component 1 2 .103 .861 .419 .860 .484 .825 .544 .781 .629 .677 .774 .518 .831 .411 .913 .296 .871 .336 .731 .228 .900 .295
III. 2. 10. Védőoltással kapcsolatos tevékenység
160. sz. ábra Az oltóanyag beszerzése a 0-7 éves korú gyermekek számára n=171 A kapott eredményeink alapján megállapítható, hogy a megkérdezett védőnők 47%-a végzi az oltóanyag beszerzését. 35%-ban az oltóorvos, illetve 18%-ban az asszisztens gondoskodik az ellátandó gyermekek számára az életkorhoz kötött oltáshoz szükséges oltóanyagról.
161. sz. ábra A védőnő által történő oltónyag beszerzés (alkalom) évente település típusonként n=171 A védőnő az oltási tevékenységgel kapcsolatos feladatai között az oltóanyag beszerzésére évente átlagban több mint öt esetben kerül sor. Az átlagtól több alkalommal végzi az oltóanyag beszerzést a megyeszékhelyen dolgozó területi védőnő. Település típusonként szignifikáns eltérést láthatunk (Anova: p<0,05).
131
162. sz. ábra Oltóanyag beszerzésre fordított idő (perc) a védőnő esetében alkalmanként település típusonként n=171 Egy alkalommal az átlagos időráfordítás 117 perc. Ettől jelentős mértékben alacsonyabb fővárosban. Megállapítható, hogy nincs szignifikáns különbség település típusonként (Tamhane’s test; p<0,05).
163. sz. ábra Tájékoztatásra fordított idő (perc) a védőoltás beadása alkalmával település típusonként n=368 A védőoltás alkalmával átlagosan 10 percet fordít egy védőnő a gondozott oltással kapcsolatos tájékoztatására. Szignifikáns különbség van település típusonként (Tamhane’s test; p<0,05), az eltérést megyeszékhely,- város és község, egyéb település között figyelhetjük meg. Területi bontásban nincs szignifikáns különbség.
132
164. sz. ábra Tájékoztatásra fordított idő (perc) a védőoltás beadása alkalmával területen-ként n=368
165. sz. ábra Egy oltás beadásának dokumentációjára fordított idő (perc) település típusonként n=368 Az eredményeink azt mutatják, hogy a védőnők védőoltás dokumentálására átlagosan 11,2 percet fordítanak. Az adminisztrációra fordított idő és a település típusok között szignifikáns különbség van (Tamhane’s test; p<0,05). Eltérés a főváros-, város és község, egyéb település között figyelhető meg. A területi megoszlásban Vas megyében fordítanak az átlagtól több időt a védőoltással kapcsolatos dokumentáció elkészítésére, máskülönben statisztikailag bizonyítható különbség nincs a megyék között.
133
166. sz. ábra Egy oltás beadásának dokumentációjára fordított idő (perc) megyénként n=368
167. sz. ábra Egy oltás beadását dokumentáló nyilvántartások száma település típusonként n=368 A védőnő az ellátási területén az oltásra kötelezetteknek beadott védőoltásokat átlagosan 4,3 helyre rögzíti. A vezetett nyilvántartások száma között nincs szignifikáns eltérés sem település típusonként, sem területenként (Tamhane’s test; p>0,05).
134
168. sz. ábra Egy oltás beadását dokumentáló nyilvántartások száma területenként n=368
III. 2. 11. Kapcsolattartás A védőnő kapcsolattartása a 0-7 éves korosztály ellátása érdekében széleskörű. A kutatásba bevont védőnők a gyermekjóléti szolgálattal tartanak legnagyobb arányban kapcsolatot (96%). A házi gyermekorvossal való kapcsolattartás valamivel kisebb százalékot (92%) jelez. Ez az eredmény arra mutat rá, hogy azok a válaszolók is tartanak kapcsolatot a házi gyermekorvossal, akik vegyes praxisú körzetben dolgoznak. A háziorvossal való kapcsolattartás a védőnők 46%-ára jellemző, ez azt jelzi nagy valószínűséggel, hogy a házi gyermekorvossal dolgozó védőnők a háziorvosokkal nem tartanak kapcsolatot. A területi ellátásban dolgozó védőnők 71%-a az egészségügyi intézmények szakembereivel való kapcsolattartást jeleztek. Az iskola-egészségügy munkatársaival a válaszadók 52%-a konzultál rendszeresen. A beteg gyermekek egészségügyi problémái miatt a védőnők 39%-a az egészségügyi szakellátás orvosaival tartanak szakmai információ cserét. A megkérdezettek azonos arányban tartanak kapcsolatot a pedagógusokkal és a logopédusokkal (33%). A kapcsolattartás eredményei a nevelési-oktatási intézményekben járó óvodás és kisiskolás gyermekek érdekében alacsonynak mondható. A kutatásban részvevők esetében az eredményeket az is torzíthatja, hogy nincs óvoda, iskola a kérdezettek ellátási területén (kistelepülések). A mozgás problémákkal foglalkozó gyógytornászokkal 35%-a a védőnőknek tart kapcsolatot, ez a magasnak tűnő válaszadási arány lehetséges, hogy a mozgásszervi problémák gyakoribb előfordulását jelzi. A gyógypedagógussokkal való együttműködést a megkérdezettek 20%-a jelezte, ami szintén a problémák halmozódását és a fejlődés akadályozottságát jelezheti. A védőnők 25%-ára jellemző a pszichológusokkal való kapcsolat, arra utalhat az eredmény, hogy emelkedik pszichológiai problémák aránya a 0-7 éves korosztályban. A civil szervezettekkel való kapcsolattartás 30%-os aránya kedvezőnek mondható az adatszolgáltatók körében. A szakmai szervezetekkel a védőnők 24%-a
135
mutat a válaszok alapján együttműködést. A sor végén az egyházakkal való együttműködés figyelhető meg 14%-kal. Ezek az eredmények csupán tájékoztató jellegűek, mert a kapcsolattartás a gyermekellátás más szakembereivel gyakran egy-egy problémás gondozott estén válik aktuálissá és a kutatás időpontjában lehetséges, hogy nem volt időszerű a szakemberekkel a kapcsolat, ezért nem jelent meg az eredményekben.
169. sz. ábra A védőnői kapcsolattartás megoszlásának alakulása a különböző szakemberek-kel n=368 A kérdezett védőnők 11%-a az egyéb válasz lehetőséget az előzőleg felsoroltakon kívül is megjelölte. A megkérdezettek közül (368 fő) az egyéb kérdésre 326 védőnő nem válaszolt. Az a 42 védőnő, aki a társszakmákkal való kapcsolattartást megjelölte az estek többségében, több szakembert is felsorolt. A kapcsolattartást illetően a védőnő kolléganőket jelölték legtöbben, különbözőképpen megnevezve pl. vidéki, csoportvezető-, kórházi-, más területen dolgozó védőnő. Óvoda, bölcsőde, iskola dolgozó szakemberei is gyakran szerepeltek a felsorolásban. A konduktorral való kapcsolatot például 5 védőnő jelezte. A később felsorolt intézmények szakembereivel való kapcsolatot 1-1 védőnő válaszolta: anyaotthonban, és családok átmeneti otthonában dolgozó szakemberek, gyámhatóság szakemberei, korai fejlesztők, nevelési tanácsadó-, tápszergyártók képviselői, Vöröskereszt, szeretet szolgálat és a hajléktalan szálló munkatársai. A legtöbb háziorvossal a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében dolgozó védőnők tartanak kapcsolatot, átlagosan 2,3 fővel. Az ok talán az, hogy itt főleg vegyes praxisú körzetekben történik a 0-7 évesek orvosi ellátása. Követi Vas megye 2 fővel, 1,5 a Baranya megyei átlag. Budapest védőnői tarják a kapcsolatot a legkisebb arányban a háziorvosokkal (Anova; p<0,001).
136
170. sz. ábra Egy védőnővel kapcsolatot tartó vegyes praxisú háziorvosok átlagos száma megyei bontásban n=368 A házi gyermekorvosokkal a kapcsolattartás legmagasabb átlaga a főváros védőnőit jellemzi (12,7). Csongrád megye átlaga 9,3 szintén magasnak mondható. Vas megye átlaga 7,1, a kutatásban résztvevők átlagával 7,6 majdnem megegyezik. A legkevesebb kapcsolatot a házi gyermekorvosokkal a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében dolgozók tartanak (3,7) (Anova; p<0,001).
171. sz. ábra Egy védőnővel kapcsolatot tartó házi gyermekorvosok átlagos száma megyei bontásban n=368 A vegyes praxisban dolgozó háziorvosokkal 1,2 fővel tart átlagosan egy válaszadó védőnő kapcsolatot. Település típusonként vizsgálva a kapcsolattartás átlagát a legtöbb 2 fővel a „község, egyéb település” dolgozói tartanak és a legkevesebb a fővárosban az átlag 0,3. Az alacsony arányszám azzal magyarázható, hogy a fővárosban a háziorvosok nem látnak el az alapellátásban 0-7 éves gyermekeket (Anova; p<0,001).
137
172. sz. ábra Egy védőnővel kapcsolatot tartó háziorvosok átlagos számaelepüléstípusonként n=368 A legtöbb házi gyermekorvossal a fővárosban és a megyeszékhelyeken dolgozó védőnők tartanak kapcsolatot (12,7 fő), azzal indokolható, hogy Budapesten és a megyei székhelyeken a gyermek populációt az alapellátás szintjén gyermekorvosok látják el. A „község, egyéb település” a legkevesebb átlagot mutatja 2,9 fő, ezeken a települési típusokon a vegyespraxis a jellemzőbb ellátási forma (Anova; p<0,001).
173. sz. ábra Egy védőnővel kapcsolatot tartó házi gyermekorvosok száma településtípusonként n=368 A háziorvossal és a házi gyermekorvossal való kapcsolattartás percekben mérve átlagosan 71,4 perc. A városban dolgozók a legtöbbet 79,5 percet, a megyeszékhelyen dolgozók a legkevesebbet 62,8 percet töltenek kapcsolattartással (Anova; p>0,05).
138
174. sz. ábra A kapcsolattartás heti perc átlaga településtípusonként n=368 A fent említett szakemberekkel való kapcsolat formáira kérdez rá a következő kérdés. Szinte minden válaszadó 99% a személyes kommunikációval történő formát említette. Hasonlóan magas a telefonon történő kapcsolattartás aránya 97%. A védőnők 77%-a az eset megbeszéléseken találkoznak és cserélnek információt a gyermek ellátás más szakembereivel. Azonos arányban történik 58% a védőnők kapcsolattartása levél és E-mail formában. A válaszolók 2%-a jelölte meg a kapcsolattartás egyéb kategóriáját. Az a 8 fő aki az egyéb választ adta az alábbi kapcsolattartási formákat sorolta fel: bölcsőde, óvoda látogatás, óvodai munka, egészségügyi dokumentáció, gyermek egészségügyi kiskönyv, esetjelző lap, intézmény látogatás, kerekasztal beszélgetés.
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
98,9
96,5 77,2 57,6
57,6
2,2
175. sz. ábra A kapcsolattartás formái a 0-7 éveseket ellátó egyéb szakemberekkel %-os arányban n=368 A védőnő a preventív gondozó tevékenységét az egészségügyi dolgozókkal, orvosokkal
139
és a társszakmákkal karöltve tudja megfelelően ellátni. A kapcsolattartás más területen dolgozó szakemberekkel elengedhetetlen része munkájának. A válaszadók magas %-ban visszajelezték a kérdésekre az ilyen jellegű tevékenységet. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolat legmagasabb aránya 96%, meglepő. A védőnő az orvosával napi kapcsolatban áll, számos tevékenységet együtt, egyidőben old meg, mégis a válaszolók a nehéz helyzetben lévő gyermekek sorsával kapcsolatos feladatellátás szakembereivel tartanak legtöbben kapcsolatot. A modern technika térhódítása ellenére a személyes kommunikáció a legtöbb védőnő számára a kapcsolattartás legjellemzőbb formája. A telefon és a fax 2%-os lemaradása azt jelzi, hogy szinte minden válaszoló ezt a lehetőséget is használja a munkája során az ügyek gyors intézésének eszközeként. A hagyományos papírformájú levelezés, mellet a gyorsabb és technikailag egyszerűbb e-mail is terjed és egyre népszerűbb.
III. 2. 12. Telefonos tanácsadás A telefonon adott tanácsadás lehetőségét a védőnők 92%-a biztosítja a körzetébe tartozó 0-7 éves korú gyermekek esetében. Az adatszolgáltatóknak a 8%-a (30 fő) nem ad tanácsot ilyen formán. 1 védőnő nem válaszolt a feltett kérdésre.
176. sz. ábra Telefonos tanácsadás biztosítása a 0-7 éves korú gyermekek esetében n=368 A telefonon adott tanácsadás elérhetősége a munkaidőn belül és azon túl is, a védőnők 85%-nál (315 fő) biztosított.
Csak a munkaidőben történő tanácsadás 7% válaszadó
esetén fordul elő. A megkérdezettek 8 %-a 28 védőnő nem válaszolt erre a kérdésre.
140
177. sz. ábra Telefonon adott tanácsadás elérhetősége n=368 A munkaidőn belül a telefonon adott tanácsadási alkalmak száma naponta a községekben dolgozó védőnők esetén a legmagasabb (9,8). Alig marad el ettől a városi védőnők által adott napi tanácsadási alkalmak száma (9,2). A megyeszékhely és a főváros vonatkozásában az alkalmak száma megegyezik (7,1), és az átlagtól elmarad 1,4-el (Anova; p>0,05).
178. sz. ábra A telefonon adott tanácsadási alkalmak száma a munkaidőn belül n=368 A fővárosban a védőnők munkaidőn kívül adnak telefonon tanácsot leggyakrabban (napi 18,7 alkalom). Ezután legmagasabb a munkaidőn kívüli tanácsadások száma a „község, egyéb település”-en dolgozóknál 12,7 alkalom. Követi a megyeszékhely 11,5, és a legkedvezőtlenebb 10,8-al a város. Az átlaghoz viszonyítva a főváros kivételével valamennyi településtípuson az alkalmak száma az átlag alatt van (Anova; p>0,05).
141
179. sz. ábra A telefonon adott tanácsadási alkalmak száma a munkaidőn kívül n=368 0-7 éves korú gyermek esetében egy telefonos tanácsadás perc igénye átlagosan 8,8 perc. A fővárosban dolgozó védőnők 9,4 percet fordítanak egy beszélgetésre a felmérés alapján.
A legkevesebbet a megyeszékhelyeken 7,9 percet beszélnek. A legtöbb és a
legkevesebb percátlag különbsége 1,5 perc (Anova; p>0,05).
180. sz. ábra Egy telefonos tanácsadásra fordított idő (perc) település típusonként n=368 A telefonon történő tanácsadás tényének és a tartalmának a dokumentálása csak abban az esetben történik meg a legnagyobb %-ban (81), ha az eset indokolja. A megkérdezett védőnőknek az 5%-a dokumentálja valamennyi telefonos tanácsadást. A védőnőknek 7%-a akkor sem tartja fontosnak a beszélgetés tartalmának a rögzítését, ha ez a gyermek problémájának a megoldásában
lényeges a tanácsadás. A kérdezettek 7% nem
válaszolt a kérdésre ez 26 fő.
142
181. sz. ábra A telefonos tanácsadás tényének, tartalmának a dokumentálása n=368 Az interneten keresztül a közösségi oldalakon történő tanácsadás a védőnői munkában egy újszerű gondozási forma. Ennek az elterjedése figyelhető meg, a válaszoló védőnők 21%-a (76 fő) használja gondozó munkája során. A válaszadók több mint ¾ része még nem alkalmazza, vagy nincs rá módja, hogy ezzel a lehetőséggel is gondozzon.
182. sz. ábra Közösségi oldalakon történő tanácsadás lehetősége n=368 Arra a kérdésre, hogy: „Mikor érhető el Ön a közösségi oldalakon tanácsadás céljából?” A 368 válaszadó védőnőhöz viszonyítva azt tapasztaljuk, hogy csak 1%-a (3 fő) a megkérdezetteknek tud a munkaidejében ezzel az újszerű lehetőséggel élni és tanácsaival segíteni a gondozottait. Munkaidőn belül és azon túl is 11% és ez 40 főt jelent. A szabadideje terhére a kutatásban résztvevők 9%-a ad közösségi oldalakon tanácsot.
143
183. sz. ábra A közösségi oldalakon való elérhetőség a tanácsadás céljából n=368 Tovább vizsgálva az igen válaszolókat, azaz azok a védőnők akik az internetet is használják a tanácsadás megvalósításában az összesen megkérdezettek közül 21% (76 fő). A legtöbben a munkaidőn belül és azon túl is használja 52%-a a közösségi oldalakon keresztül történő tanácsadást. 44% kizárólag munkaidőn túl a saját szabadideje terhére él ezzel a lehetőséggel. Mindössze 4% aki kizárólag munkaidőn belül ad ilyen formában is tanácsot.
184. sz. ábra A közösségi oldalakon való elérhetőség a tanácsadás céljából az igennel válaszolók körében n=76 A közösségi oldalakon történő tanácsadás percigényét vizsgálva átlagosan egy 0-7 éves korú gyermek esetében egy közösségi oldalon történő tanácsadás 2,2 perc. Településtípusonként ezt vizsgálva, a városban dolgozó védőnők erre a tevékenységre 2,8 percet fordítanak ez a legmagasabb percidő. A fővárosi védőnők percideje a legkedvezőtlenebb
144
1,5 perccel.
185. sz. ábra Közösségi oldalakon történő tanácsadásra fordított idő (perc) alkalmanként n=368 A közösségi oldalakon történő tanácsadás tényének, tartalmának a dokumentálása nem jellemző a kérdezett védőnőkre. Minden esetben dokumentálja a közösségi oldalakon adott tanácsokat 1%. A legtöbben 14% erre a kérdésre azt a választ adta, hogy „csak abban az esetben, ha ezt az adott eset indokolja”. A védőnők 6%-a nem dokumentál, azt válaszolta a kérdésre.
186. sz. ábra A közösségi oldalakon történő tanácsadás tényének, tartalmának a dokumentációja n=368 A igennel válaszolók 76 fő további elemzése azt jelzi, hogy csak 4% aki mindent dokumentál, 68% csak indokolt esetben írja be a gyermek törzslapjára az internetes tanácsadás tényét és tartalmát. A védőnők 28% nem dokumentálja a tanácsadás ilyen megtörténtét.
145
187. sz. ábra A közösségi oldalakon történő tanácsadás tényének, tartalmának a dokumentációja az igen választ adók körében n=76 A modern technika térhódítása a védőnői gondozómunkában is megjelent. A telefonon történő tanácsadást a kutatásban részvevő védőnők 92%-a (337 fő) használja. A mobiltelefonok elterjedésével a mozgásban lévő védőnő bárhol, bármikor elérhető a probléma jelentkezésének pillanatában. A szülő rögtön tud szakszerű információhoz jutni és ez akár életmentő is lehet. A közösségi oldalakon a védőnők többségére még nem jellemző a tanácsadás, a válaszadóknak 21%-a alkalmazza. A védőnők már felismerték és a gyakorlatban alkalmazzák ezt a modern tanácsadási formát. Az újdonságok gyakorlata lassan terjed, de ennek a szolgáltatásnak technikai igénye is van, és ez is lehet az akadálya a szélesebb körben való elterjedésnek (laptop és internet elérhetőség).
III. 2. 13. Óvodai és iskola-egészségügyi ellátás A kérdőíves adatfelvétel elsősorban területi védőnői munkára fókuszált, a kérdőíveket kitöltő védőnők azonban a területi védőnői feladatok mellett különböző arányban végeznek óvodai és iskolai feladatokat is.
146
188. sz. ábra Az óvodai feladatellátás havi megoszlása alkalmanként megyék szerint és Budapesten Az óvodai feladatellátás megyei eloszlást vizsgálva elmondhatjuk, hogy havonta átlagosan 1,7 alkalommal jelenik meg óvodai feladatellátás a területi védőnői munkában a vizsgált megyékben. A baranyai védőnők esetében látunk a legtöbb, 2,6 alkalmat, amit óvodai feladatokra szánnak. Az eltérések szignifikánsak Baranya és Budapest (p<0,001), Baranya és Csongrád (p<0,05) valamint Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén (p<0,05) megyék között.
189. sz. ábra Az óvodai feladatellátási alkalmak száma havonta település típus szerint A településtípusok közül a legtöbb alkalommal a községekben, egyéb településeken dolgozó védőnők látnak el óvodai feladatokat, havonta átlagosan 2,2 alkalommal, míg a többi település típus közelít az 1,7-es átlaghoz.
147
190. sz. ábra Az óvodai időráfordítás havi átlaga (óra) megyénként és Budapesten A legtöbb órát, közel 10 óra, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tapasztalhatunk az óvodai időráfordítás tekintetében. Az átlagos 6 órától leginkább a Vas megyei adatok maradnak el.
191. sz. ábra Az óvodai időráfordítás (óra) havi átlaga település típusonként Ha településtípusonként is megvizsgáljuk az óvodai feladatokkal kapcsolatos időráfordítást, akkor láthatjuk, hogy a városi ellátásra jellemző a legmagasabb, havi több, mint 10 órás időráfordítás, míg az átlagos 6 órától leginkább a főváros marad el, 4,4-es havi átlaggal.
148
192. sz. ábra Az óvodai ellátással kapcsolatos dokumentációra fordított idő havi átlaga (perc) megyénként és Budapesten Óvodai dokumentációra a legtöbb időt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében láthatunk, a legkevesebbet Csongrád megye esetében, a további vizsgált megyék nem mutatnak jelentős eltérést az átlaghoz képest. Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között a különbség szignifikáns (p<0,05).
193. sz. ábra Az óvodai ellátással kapcsolatos dokumentációra fordított idő havi átlaga (perc) település típus szerint A településtípusok szerinti elemzés azt mutatja, hogy legkevesebb időt a megyeszékhelyeken és a fővárosban, legtöbbet pedig a városokban és a kisebb településeken fordítanak az óvodai ellátással kapcsolatos dokumentációra (p<0,05).
149
194. sz. ábra Kapcsolattartásra fordított idő havi átlaga (perc) településtípusonként Az óvodavezetőkkel, óvodapedagógusokkal való kapcsolattartásra havi szinten még egy óra sem jut, sem megyei, sem település típus szerinti összehasonlításban. A kapcsolattartásra fordított idő átlagosan 32,9 perc, ettől leginkább a községek, egyéb települések térnek el pozitív irányba, ahol 41,6 perc jut kapcsolattartásra, míg ehhez képest sokkal kevesebb időt szánnak a megyeszékhelyeken 21,1 percet.
195. sz. ábra Kapcsolattartásra fordított idő havi átlaga (perc) megyénként és Budapesten A megyék és Budapest adatait összevetve a kapcsolattartás tekintetében, látható, hogy erre a tevékenységre az átlagostól több időt fordítanak Baranya és Szabolcs-SzatmárBereg megyékben. Azokban az esetekben, amikor az iskolai védőnői feladatok ellátása teljes munkaidejű iskolavédőnő foglalkoztatásával nem biztosítható, a területi védőnő látja el az oktatási intézményben is (területi munkája mellett) a védőnői feladatokat. Oktatási intézményben (iskola) ellátott feladatokról a válaszadó védőnők 40%-a nyilatko-
150
zott. A védőnői ellátásban jellemző, hogy a nagyobb városokban az iskola-egészségügyi ellátást önálló iskolai, illetve ifjúsági védőnők látják el, míg kisebb városokban, községekben és egyéb településeken az a jellemző, hogy a területi feladatok mellett a területi védőnők látják el az iskolába járó gyermekek védőnői gondozását. Az elemzés során ennek megfelelő eredményekre jutottunk, azt tapasztaltuk, hogy iskolai feladatokat legtöbben a városokban, illetve községekben és egyéb településen látnak el a védőnők.
196. sz. ábra Az iskola-egészségügyi ellátás időráfordításának havi átlaga (óra) település típus szerint Az iskola-egészségügyi ellátásra fordított idő is az előbbieknek megfelelően alakult. Kiemelkedően magas, több mint 12 óra a községekben és egyéb településeken és több mint 10 óra a városokban dolgozó védőnők havi időráfordítása az iskolai feladatokra. Elhanyagolható a fővárosban mért időráfordítás a mintában (havi 0,2 óra), ettől valamivel több a megyeszékhelyeken mért adat (havi 1,2 óra). Összességében a mintába került védőnők átlagosan havonta 6,6 órát fordítanak iskola-egészségügyi munkára.
151
197. sz. ábra Az iskola-egészségügyi ellátással kapcsolatos dokumentációs tevékenység időráfordítása (perc) havonta település típusonként Az iskola-egészségügyi dokumentációra havonta átlagosan másfél óra jut a védőnők munkájából, a fővárosi, megyeszékhelyi védőnők kevés, míg a városi és községi védőnők ehhez képest kiemelkedően sok, időt fordítanak az iskolai ellátással kapcsolatos adminisztratív feladatokra.
III. 2. 14. Fogadóóra A 368 védőnő közül, akik a kutatásban részt vettek, a „tart-e Ön fogadóórát a tanácsadáson kívül?” kérdésre 221 fő válaszolt igennel, a nem választ adók száma 156 volt, 1 fő nem adott válasz a kérdésre. A védőnői fogadóórák gyakoriságának a vizsgálatára 42,4% (156 fő) nem válaszolt. A fogadóórát rendszeresen tartók, összesen a válaszolók 33,2%-a, heti gyakorisággal áll a fogadóórákon a gondozottaik rendelkezésére. A védőnők 17,9%-a naponta biztosítja ezt a szolgáltatást. Legkevesebben (2,4%) kéthetente, valamivel többen (3,8%) havi 1 alkalommal biztosítanak időt a tanácsadóban a problémák fogadóórán történő megbeszélésére (Anova; p<0,05).
198. sz. ábra A fogadóórák tartásának gyakorisága n=367 A fogadóóra a védőnői munkában átlagosan 34,9 perc időtartamú egy alkalommal. A községekben és egyéb helyeken dolgozók tarják a leghosszabb fogadóórákat 46,4 percet, az átlagot 12 perccel haladja meg ez az érték. A főváros átlaga (12,3 perc) a legalacsonyabb érték. Ha a legtöbb időt töltők átlagát viszonyítjuk a legkevesebb időt töltők átlagához, akkor a kettő különbsége 34,1 perc, ami majdnem azonos az átlag értékével (Anova; p<0,001).
152
199. sz. ábra Egy alkalommal a fogadóóra átlagos idő igénye (perc) n=368 A munkaidőn kívül tartott fogadóórák a kérdezett védőnők körében nem jellemzőek. 48,6%-a „nem” választ adott a kérdésre, és a „nincs válasz” aránya is magas, 39,7%. A válaszadók 11,7%-a , (44 fő) jelezte, előfordult, hogy munkaidőn kívül is tartott fogadóórát.
200. sz. ábra Munkaidőn kívül tartott fogadóórák előfordulása n=368 A munkaidőn kívül tartott fogadóórák előfordulása nem jellemző (44 fő). A fogadóórákon eltöltött idő perc átlaga is nagyon alacsony, 4,9 perc. A legmagasabb átlag a községek és egyéb települések védőnői esetén 8,2 perc. A legalacsonyabb a fővárosban 3,3 perc (Anova; p<0,05).
153
201. sz. ábra Havonta munkaidőn túli fogadóórára fordított időtartam átlaga (perc) település típusonként n=368 A védőnői gondozó munka számos módszerei közül az utóbbi évtizedekben terjed el a fogadóóra, mint munkamódszer. A tanácsadóban meghatározott időben a gondozottak felkereshetik a védőnőt és ott a családtagoktól függetlenül is megbeszélhetik a felmerülő problémát és kereshetik a legjobb alternatívákat a megoldásra. A fogadóórákat a tanácsadón kívül is biztosíthatja a szolgálat. Az iskola-egészségügyi ellátás keretében a védőnő ezt a lehetőséget a tanuló ifjúság számára is megszervezheti az oktatási intézményekben.
A megkérdezettek közül 66 fő naponta tart fogadóórát, valószínűleg azért,
mert csak így tud az aktuálisan felmerülő problémákra segítséget biztosítani. A havi egy alkalom kevés lehetőség a fogadóóra tartására, mert a probléma lehet, hogy közben jól vagy rosszul meg is oldódott. A védőnőknek ez a gondozó módszere segíti a figyelemmel kisérésnek azt a lehetőségét, hogy a gondozott érzi a segítségnyújtás aktualitását és fontosságát. A védőnő ezzel biztosítja a rendelkezésre állás személyes voltát.
III. 2. 15. Egészségfejlesztés A tervezett, szervezett egészségfejlesztési tevékenységekkel kapcsolatos kérdéseket úgy csoportosítottuk, hogy külön tárgyaltuk az oktatási intézmények színterein megvalósuló és az egyéb közösségi színtereken megvalósuló programokat. Az oktatási színtéren tervezetten
megvalósuló
egészségfejlesztési
program
1
éven
belüli
gyakoriságát
a
2012/2013-as tanévre vonatkoztatva vizsgáltuk. Soha nem végez oktatási nevelési intézményben egészségfejlesztő tevékenységet 65 védőnő. Azon védőnőknek akik végeznek ilyen tevékenységet, 32%-a havi rendszerességgel végzi, 39%-uk negyedévente, 15%-uk félévente, 11%-uk évente. Ezek az eredmények csupán tájékoztató jellegűek az oktatási intézményben megvalósuló egészségfejlesztési tevékenységről, hiszen ezek gyakoriságát és az erre fordított időt befolyásolja az is, hogy a védőnőnek tartozik-e a körzetéhez valamilyen oktatási-nevelési intézmény, ha igen akkor hány intézmény tartozik
154
hozzá, stb.
202. sz. ábra A védőnők által az oktatási intézményben megvalósított egészségfejlesztési programok gyakorisága a 2012/2013-as tanévben n=298 A védőnők átlagosan 2 órát töltenek el oktatási nevelési intézményben egy-egy alkalommal az egészségfejlesztési program megvalósítására, a legkevesebb időt, átlagosan 1,1 órát a fővárosban fordítanak egészségfejlesztésre a védőnők (Anova; p<0,001).
203. sz. ábra Az oktatási-nevelési intézményben megvalósított egészségfejlesztési tevékenységek átlagos időráfordítása alkalmanként (óra) n=298 Az oktatási-nevelési intézményekben megvalósított egészségfejlesztési tevékenységekre fordított átlag 2 órán belül, a tevékenység dokumentálására alkalmanként 16 percet fordítanak a védőnők. A dokumentálásra fordított idő – a megvalósításhoz hasonlóan – a legrövidebb a fővárosban, itt 10,3 perc átlagosan (Anova; p<0,001).
155
204. sz. ábra Az oktatási-nevelési intézményben megvalósított egészségfejlesztési tevékenységek során a dokumentációra fordított idő átlagosan, alkalmanként (perc) n=298 Az oktatási nevelési intézményben megvalósított egészségfejlesztési alkalmak egy hónapra jutó átlaga 0,49 volt, ez átlagosan havi 1 óra időráfordítást jelent azon védőnők számára, akik végeznek ilyen tevékenységet az óvodákban, iskolákban. Vizsgáltuk az egyéb, közösségi színtéren tervezetten megvalósuló egészségfejlesztési programok 1 éven belüli gyakoriságát is.
Nem végez közösségi egészségfejlesztést a
védőnők közel egyharmada, 122 fő. Azon védőnőknek akik végeznek ilyen tevékenységet, 23%-a havi rendszerességgel végzi, 17%-uk
negyedévente, 26%-uk félévente,
29%-uk évente.
205. sz. ábra A védőnők által a közösségi színtéren megvalósított egészségfejlesztési programok gyakorisága 2012-ben n=246 A közösségi egészségfejlesztésre fordított idő alkalmanként 2,4 óra, átlag feletti (3,2 óra/alkalom) a községekben, kistelepüléseken. A legkevesebb időt a fővárosban fordítják alkalmanként
az
egészségfejlesztési
tevékenységekre
156
(1,7
óra/alkalom)
(Anova;
p<0,05).
206. sz. ábra A közösségi színtéren megvalósított egészségfejlesztési tevékenységek átlagos időráfordítása alkalmanként (óra) n=298 A közösségi színtéren megvalósított egészségfejlesztési tevékenységekre fordított átlag 2,4 órán belül, a tevékenység dokumentálására alkalmanként közel 15 percet fordítanak a védőnők. A dokumentálásra fordított idő – a megvalósításhoz hasonlóan – a legtöbb a kistelepüléseken, a legrövidebb a fővárosban (Anova; p<0,001).
207. sz. ábra A közösségi színtéren megvalósított egészségfejlesztési tevékenységek során a dokumentációra fordított idő átlagosan, alkalmanként (perc) n=368 A közösségi színtéren megvalósított egészségfejlesztési alkalmak egy hónapra jutó átlaga 0,37 volt, ez átlagosan havi közel 1 óra (54 perc) időráfordítást jelent azon védőnők számára, akik végeznek ilyen tevékenységet a közösségekben.
157
III. 2. 16. Szakmai továbbképzés A védőnők a továbbképzésen, értekezleteken rendszeresen részt vesznek. Ennek a gyakoriságát, időráfordítását és a típusát vizsgálva, kérdeztük a kutatásban résztvevőket az elmúlt 12 hónapra vetítve. Településtípus szerint vizsgálva a szolgálatot teljesítő védőnők, havonta átlagosan 4,8 órát töltenek értekezleteken. A legtöbbet a megyeszékhelyen dolgozók 7,6 órát, a legkevesebbet a fővárosban 3,3 órát. A két település típus közötti eltérés 4,2 óra. A városban dolgozó védőnők 48 perccel, közel egy órával több időt töltenek értekezleten, mint az átlag (Anova; p>0,05).
208. sz. ábra Értekezleten töltött idő havonta, órában n=368 A szakmai továbbképzésen a védőnők az elmúlt 1 évben átlagosan 4,2 alkalommal vettek részt, a főváros átlaga 3,3 alkalom a legalacsonyabb. A vidéki városok 4,9 átlaga
azt
mutatja a legaktívabban ők a látogatják a továbbképzések programjait. A településtípusonként vizsgálva a továbbképzéseken való részvételt megállapítható, hogy nincs nagy különbség a településtípusok között (Anova; p>0,05).
158
209. sz. ábra Szakmai továbbképzésen való részvétel alkalmainak száma az elmúlt 12 hónapban n=368 A vizsgált időszakban (az elmúlt 12 hónapban) a védőnők különböző szakmai továbbképzésen (nem konferencián) töltött idejét település típusonként elemezve a községekben dolgozók a legtöbb időt 24,7 órát szakmai továbbképzésen töltenek. A legkevesebb eltöltött idő 18,7 óra a fővárosban dolgozó védőnők átlaga. óra),
a városban tevékenykedők (20,5 óra)
A megyeszékhelyen (21,0
közel azonos időt fordítanak ilyen típusú
képzésen való részvételre, ami megközelíti az átlag értéket a 21,3 órát. A továbbképzéseken való részvételt vizsgálva megállapítható, hogy szignifikáns eltérés van az eltöltött idő vonatkozásában a településtípusok között (Anova; p<0,05).
210. sz. ábra Különböző szakmai továbbképzésen (nem konferencián) eltöltött idő órában az elmúlt 12 hónapban n=368 A fővárosban és a vidéki városokban dolgozó védőnők 1,5 napot töltenek 12 hónap alatt tudományos konferenciákon. A község és egyéb település esetén egy nap ez az érték. A megyeszékhelyen dolgozók esetén 0,1 nappal haladja meg ezt az értéket a tudományos
159
konferencián töltött napok száma. A megkérdezettek átlaga 1,3 nap (Anova; p>0,05).
211. sz. ábra Az elmúlt 12 hónapban tudományos konferencián töltött napok száma n=368 A szakirodalom olvasás, az önképzés a megyeszékhely védőnői körében a legkevesebb (1,7 óra) hetente, a városok esetén a legkedvezőbb ez a tevékenység (3 óra). A fővárosban dolgozók 2,3 óra időráfordítása a szakirodalom olvasásra az átlag értékkel megegyező (Anova; p>0,05).
212. sz. ábra Szakirodalom olvasásra fordított idő hetenként órában n=368 A védőnők a szakmai információt sokféle forrásból szerzik be. A 368 megkérdezettből 0,3%-a nem adott választ a feltett kérdésre, a kérdezett négy információ forrás tekintetében. A legfontosabb források tükrében a válaszolók önálló kérdésként válaszolva az alternatívákra, 94%-a használja a védőnői szakfelügyelet által rendelkezésemre bocsátott tájékoztató anyagokat. 5,7% nem él ezzel a tájékozódási lehetőséggel. Szakmai folyóiratokból tájékozódik a szakmai újdonságokról a kérdezettek 70,1%-a, 29,6%- a védőnőknek nem használja ezt a forrást. A kutatásban kérdezettek 84,2%- a szerez infor-
160
mációt internetes forrásokból, 15,5% nem használja ezt az új ismeretszerzés lehetőségét. A gyógyszergyártók tájékoztató anyagaiból való tájékozódást használja a kérdésre válaszolók 76,6%- a, az újdonságokról
23,1%-a nem tájékozódik ebből a forrásból. A
védőnők válaszai jól mutatják, hogy még napjainkban is a legbízhatóbb forrásnak a szakfelügyelet tájékoztató anyagát használják. Az internetes forrás felzárkózása figyelhető meg, hiszen a kérdezettek több mint 80%-a használja e népszerű modern lehetőséget. A szakkönyvek szerepének a kisfokú háttérbe szorulását érzékeljük a válaszokból, 70,3%os a szakkönyv használat, ez még mindig jelentősnek mondható forrás. A szakkönyvek szerepének csökkenése azzal is magyarázható, hogy az internet nagy lehetőség a szakmai anyagok, szakkönyvek és szakcikkek elérhetősége szempontjából is, hiszen ezek az anyagok internetről letölthetők. A gyógyszergyártók tájékoztató anyagai ingyen elérhetők ezzel is magyarázható, hogy nagyobb a felhasználói arány a szakkönyvekhez és a szakmai folyóiratokhoz viszonyítva.
213. sz. ábra A védőnők szakmai információ szerzésének formái és százalékos alakulása n=368 A megkérdezettek közül 352 fő az egyéb helyről tájékozódásra „nem” választ adott. Az egyéb helyről történő tájékozódás említett forrásai: értekezlet, konferencia; média; ismeretterjesztő filmek. A kutatásba bevont védőnők a szakmai továbbképzéseken való részvétel és a szakirodalom olvasására fordított idő munkaidőn kívülre eső arányát a legtöbben 44%-a kérdezetteknek „kevesebb, mint 30%-a esik a szabadidőm terhére” választ adta. A „30-70%-a esik a szabadidőm terhére” 29,6%-a gondolja, és „a több, mint 70%-a esik a szabadidőm terhére” 25,8%-a a válaszadóknak érzi. A megkérdezett 368 főből 2 fő nem válaszolt a kérdésre.
161
214. sz. ábra A szakmai továbbképzéseken való részvétel és a szakirodalom olvasására fordított idő munkaidőn kívülre eső aránya n=366 A tudomány fejlődése és a szakmai munka új kihívásai a védőnői tevékenységét folytatók ismereteinek a megújítását igényli. A védőnőknek az önképzésen kívül szakmai továbbképzéseken, konferenciákon kell, részt venniük szervezett formában (öt évenként továbbképzési pontok gyűjtése). A tudományos kutatás eredményeinek a mindennapi munkába való gyors beépítésének módjait a szolgálat széleskörűen alkalmazza. Az „egyéb” alternatívát válaszolók aránya alacsony volt, mindössze 368 főből – 16 fő fejtette ki a véleményét.
Elmondható, hogy a legkézenfekvőbb ismeretszerzési módokat hasz-
nálja a védőnők többsége az új információ megismerésére.
III. 2. 17. Dokumentáció A védőnői dokumentáció A védőnői munka során a mindennapi tevékenységek és az ellátottak egészségi, illetve fejlettségi állapotának regisztrálása, valamint jelentések készítése történhet papír alapú adminisztrációval, illetve használhatnak a védőnők elektronikus programokat a dokumentálásra. Vannak olyan esetek, amikor a védőnő a két forma kombinálása mellett dönt, és mindkét formát alkalmazza munkája során.
162
215. sz. ábra A dokumentációs lehetőségek használat szerinti megoszlása Látható, hogy legtöbben a párhuzamos dokumentálási lehetőséget választják, és legkevesebben azok vannak, akik önmagában az elektronikus programok adta lehetőséget használják ki. Ennek oka lehet az, hogy ezek a programok nem elég korszerűek, nem fedik le teljes mértékben a tevékenységi kört, nehéz a hozzáférhetősége, vagy esetleg a védőnő nem elég jártas az ilyen típusú elektronikus adatbevitel területén.
216. sz. ábra A papírformátumú dokumentációs tevékenységre fordított idő (órában) havonta településtípus szerint A papírformátumú dokumentálás időfelhasználását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy erre átlagosan 17 órát fordítanak munkájuk során a védőnők havi szinten. A legtöbb időt havonta 20 órát, a városokban dolgozó védőnők áldoznak a papír alapú dokumentációra. Az átlagtól kevesebb órát, 14-et, a községekben, egyéb településeken dolgozó védőnők fordítanak papír alapú adminisztrációra.
163
217. sz. ábra A elektronikus dokumentációs tevékenységre fordított idő (órában) havonta településtípus szerint Az elektronikus dokumentációra fordított időfelhasználás a megyeszékhelyeken a legmagasabb, 14 óra (az átlag kétszerese), legkevesebb a kisebb településeken, 4 óra, illetve a városokban 5 óra. A fővárosi adatok 8 órával az átlagos 7 órás időfelhasználáshoz közelítenek.
218. sz. ábra A mindkét formában vezetett dokumentációs tevékenységre fordított idő (órában ) havonta településtípus szerint A megyeszékhelyeken dolgozó védőnőknél a legmagasabb a párhuzamos dokumentációra fordított idő, 31 óra. A fővárosban 20 órát, míg a városi és községi, egyéb települési adatok az átlagos 19 órás időfelhasználás alatt maradnak. Az adatfelvétel során kíváncsiak voltunk a védőnők által rendszeresen vezetett dokumentációkra. Ennél a kérdésnél a válaszadók a felsorolt lehetőségek közül többet is választhattak.
164
Dokumentáció megnevezése
%
Védőnői jelentés összesítője” című adatlap
97%
Kimutatás a betegségek megelőzése céljából végzett védőoltásokról jelentés
66%
Oltási idéző
81%
Jelentés oltásra kötelezett gondozottakról ("folyamatos oltási jelentés")
100%
Elmaradt oltások jelentés
89%
Tájékoztató …védőoltás esedékességéről
88%
Jelentés az iskola-egészségügyi tevékenységről
73%
Egészségügyi nyilvántartó lap
43%
Kimutatás a felmentésekről......az évben
9%
Kimutatás az oktatási intézményben tanulók védőoltásáról
40%
Családi boríték
42%
Tanácsadások munkalapja
69%
Iskolások és óvodások egészségügyi törzslapja
65%
Gyermek-egészségügyi kiskönyv
98%
Védőoltási könyv 14 év feletti személyek részére
45%
Negyedéves jelentés a védőnő által végzett fejtetvesség vizsgálatokról
91%
Nyilvántartás ruhatetves, illetve ismételten/nagymértékben fejtetves személyekről” Havi összesítés a védőnő ismételt valamint a negyedéves szűrővizsgálatok rendszerén kívüli vizsgálat során fejtetvesnek minősített és kezelt személyekről Terhes törzskönyv Terhes törzslap
40% 64% 98% 98%
Várandós anya gondozási könyve
100%
Csecsemő és kisgyermek nyilvántartó könyv
81%
Gyermek-egészségügyi törzslap
98%
I-II. számú betétlap
93%
Percentilis táblázatok
84%
Szűrővizsgálati adatlap (1-3-6 hó; 1-6 éves)
99%
Jelentés 1 éven aluli korban elhalt csecsemőről
62%
Törzslapkérő
99%
Látogatások előjegyzési könyvének vezetése/havi összesítő készítése
97%
Gondozási terv
93%
Vizsgálatkérő lapok (pl. labor, beutaló)
52%
A védőnők több, mint 90%-ban használják rendszeresen 17. sz. táblázat A védőnők által rendszeresen vezetett dokumentációk A védőnők 100%-ban jelölték a folyamatos oltások jelentésének dokumentálását, illetve
165
a várandós anya gondozási könyvének vezetését, de jelentős azon dokumentációk száma, amelyet 90% feletti arányban jelöltek. Az egyéb, általuk vezetett dokumentációk között több olyan dokumentumot is felsoroltak, amelyeket 1-1 válaszadó rendszeresen vezet munkája során. Ezek között voltak szakmai kérdések rögzítésére szolgálók (mint pl. egyéni nyilvántartók, krónikus gondozottak nyilvántartása, eset jelző és eset észlelő lap, környezettanulmány, nővédelmi lap, veszélyeztetettségi füzet, ki- és beköltözések dokumentálása), és a napi munkával kapcsolatos, nem szorosan szakmai kérdések dokumentálására szolgáló adminisztrációk (mint pl. posta füzet, iktatás, anyagigénylés, határidőnapló, jelenléti ív, napi hűtő hőmérséklet kimutatás). Fontosnak tartottuk megkérdezni, hogy vannak-e olyan dokumentációs feladatok, melyeket feleslegesnek tartanak a pályán dolgozó védőnők. A kérdésre adott válaszokat táblázatban foglaltuk össze.
Dokumentáció megnevezése Védőnői jelentés összesítője” című adatlap
IGEN % 2
Kimutatás a betegségek megelőzése céljából végzett védőoltásokról jelentés
14
Oltási idéző
17
Jelentés oltásra kötelezett gondozottakról ("folyamatos oltási jelentés")
3
Elmaradt oltások jelentés
11
Tájékoztató …védőoltás esedékességéről
17
Jelentés az iskola-egészségügyi tevékenységről
6
Egészségügyi nyilvántartó lap
16
Kimutatás a felmentésekről......az évben
21
Kimutatás az oktatási intézményben tanulók védőoltásáról
2
Családi boríték
40
Tanácsadások munkalapja
26
Iskolások és óvodások egészségügyi törzslapja
15
Gyermek-egészségügyi kiskönyv
-
Védőoltási könyv 14 év feletti személyek részére
14
Negyedéves jelentés a védőnő által végzett fejtetvesség vizsgálatokról
24
Nyilvántartás ruhatetves, illetve ismételten/nagymértékben fejtetves személyekről”
40
Havi összesítés a védőnő ismételt valamint a negyedéves szűrővizsgálatok rendszerén kívüli vizsgálat során fejtetvesnek minősített és kezelt személyekről
37
Terhes törzskönyv
11
Terhes törzslap
2
Várandós anya gondozási könyve
-
Csecsemő és kisgyermek nyilvántartó könyv Gyermek-egészségügyi törzslap
30 5
166
I-II. számú betétlap
7
Percentilis táblázatok
15
Szűrővizsgálati adatlap (1-3-6 hó; 1-6 éves)
5
Jelentés 1 éven aluli korban elhalt csecsemőről
8
Törzslapkérő
7
Látogatások előjegyzési könyvének vezetése/havi összesítő készítése
5
Gondozási terv
32
Vizsgálatkérő lapok (pl. labor, beutaló)
17
18. sz. táblázat A védőnők által fölöslegesnek tartott dokumentációk Az egyéb lehetőségek között megfogalmazásra került a védőnők részéről az is, hogy nem elsődlegesen feleslegesek a nyomtatványok, sokkal inkább elavultak mint pl. a terhes törzslap.
III. 2. 18. Egyéb, a védőnői alaptevékenységhez nem tartozó feladatok A felmérés során választ kerestünk arra a kérdésre, hogy évente a védőnők átlagosan hány órát fordítanak olyan tevékenységekre, amelyek nem tartoznak szorosan az alaptevékenységükhöz, de jellemzően előfordulhat, hogy a védőnő végzi. Ilyen egyéb feladat lehet az, amikor a védőnő valamilyen kérdőíves adatfelvételben vesz részt pl. kutatások, felmérések kapcsán.
219. sz. ábra Kérdőíves adatfelvételre fordított idő évente, órában, településtípusonként A városi védőnők munkaidejét terheli legmagasabb arányban évente a kérdőíves adatfelvételekre fordított idő, ami 10 órát jelent, legkevesebbet pedig a fővárosban dolgozók, évi 5 órát. A kettő közötti eltérés szignifikáns (p<0,05). Előfordulhat, hogy a védőnőket az önkormányzat, a képviselő testület megbízza egy adott témában beszámoló készítésével a településre vonatkozóan. Ilyen tevékenységre a védőnők átlagosan évente két órát fordítanak. Ez a fajta tevékenység elhanyagolható
167
mértékben jelenik meg a megyeszékhelyeken, a fővárosban csupán egy óra, a kisebb településeken közelíti a három órát. Ennek a hátterében valószínűleg az áll, hogy a nagyobb városokban a vezető védőnőket, a népegészségügyi szakigazgatási szervek vezetőit éri el ez a felkérés, míg a községekben, kisvárosokban a helyi védőnő a kompetens személy. Munkáltatói kérésre vagy egyéb okból a védőnők részt vehetnek pályázati anyagok előkészítésében, írásában. Az előző témához hasonlóan alakul ebben az esetben is a különböző településtípusokon dolgozó védőnők éves szintű leterheltsége. Legjellemzőbb a városokban, községekben, egyéb településeken, ahol közel három óra éves szinten, míg a megyeszékhelyeken és a fővárosban fél-egy óra a pályázatok írására fordított idő éves átlaga. Az egyéb tevékenységek közé sorolhatóak azok a tevékenységek, amelyeket a védőnők karitatív céllal végeznek pl. civil szervezetekkel (pl. Vöröskereszt) együttműködve.
220. sz. ábra Karitatív tevékenységre fordított idő évente, órában, településtípusonként Látható, hogy ez a tevékenységi kör is leginkább a községekben, egyéb településeken jellemző a védőnői szolgáltatásban, a különbség a többi településtípussal való összehasonlítás során szignifikánsnak mondható (p<0,001). Ha az egyéb szakmai tevékenységeket vizsgáljuk, nevezetesen azokat az eseteket, amikor a védőnő babamasszázs foglalkozásokat, kismama jógát, szülőklubokat vagy más klubszerű foglalkozásokat szervez, tart, akkor azt tapasztaljuk, hogy az említett szakmai szolgáltatások leginkább a városokban jellemzőek a védőnői szolgáltatásban.
168
221. sz. ábra Egyéb szakmai tevékenységre fordított idő évente, órában, település típusonként Az alaptevékenységekbe nem tartozó egyéb tevékenységek között az egyéb szakmai tevékenységekből származó éves terhelés átlaga a legnagyobb, ugyanakkor ezeknek a szolgáltatásoknak a jelentősége a védőnő munkájában sokkal nagyobb kellene, hogy legyen. Ezek a foglalkozások kiemelt alkalmat jelenthetnének a védőnő-gondozott kapcsolatban. Ezek a találkozások mélyíthetnék a védőnő jó kapcsolatát gondozotti körével, az esetleges problémák korai felismerésére, megelőzésére teremthetnek jó lehetőséget, továbbá emelhetnék a szolgáltatás színvonalát, a védőnő szakmai presztizsét. Egyéb szociális tevékenységet, pl. adománygyűjtést (ruha, tűzifa) átlagosan évente 10 órában látnak el a védőnők, jellemző különbséget az adatok elemzése során nem tapasztaltunk. Katasztrófavédelemmel évente átlagosan 1 órában foglalkoznak a védőnők.
Tevékenység
0-7 éves korúak látogatása gyermekágyas,újszülött csecsemőlátogatás kis gyermek látogatás nagy gyermek látogatás Várandós látogatás Nővédelmi látogatás Összesen látogatás Tanácsadás 0-7 éves korúak ta-
Havi időráfordítás (óra)
Előkészítés (óra)
Utazás (óra)
Tényleges tevékenysé g (óra)
102
13,4
24,4
46,1
15
2,5
1,6
8
37
4,4
8,9
17
19
2,4
5,3
8
15
1,9
4,35
6
13
1,7
3,2
6
3
0,4
1
1,1
118
15,5
28,6
53,2
71
63,9
45
40,4
169
Dokumentáció (óra)
18,1 2,9 6,6 3,3 2,7 2,1 0,5 20,7 6,9 4,2
nácsadása Várandós tanácsadás Nővédelmi tanácsadás Összesen Bölcsőde, óvoda ellátása Iskolaegészségügyi ellátás Egészségfejlesztés Egyéb tevékenység Mindösszesen
25
22,9
2,5
0,8
0,58
0,2
70,8
63,88
6,9
6 6,6
0,2
1,9 3,1 206,6
27,8
19. sz. táblázat Az átlagos védőnői havi időmérleg alakulása tevékenységtípusok szerint Megállapítható, hogy a védőnői havi időráfordítás legnagyobb részét a látogatási tevékenység (57%), ezen belül a 0-7 éves korúak látogatása (50%) jelenti. A tanácsadás időtartamának aránya (35%) a másik meghatározó az időmérleg vizsgálat adatai alapján, ezen belül a 0-7 éves korúak tanácsadása 22%-ot képvisel. Az egyéb tevékenységek időráfordításának aránya 8 %. Az összes időráfordítás 13,4 %-a, ezen belül a látogatásokon 17,5%-a, a tanácsadáson 9,7% -a a dokumentációs feladatok ellátását teszik ki.
III. 3. A házi gyermekorvosi időmérleg elemzése III. 3. 1. A praxisok általános jellemzői A visszaérkezett kérdőívek száma 89 volt, aránya a mintába került orvosokhoz viszonyítva közel 60%-os eredményt mutatott. Statisztikailag szignifikáns, jelentős eltérés a megyék és a településtípusok vonatkozásában nem volt a válaszadók között. A válaszadók jelentős része – a mintakeretnek megfelelően – a megyeszékhely és a városok orvosai voltak (megyeszékhely: 42%; városok: 37%). A házi gyermekorvosi praxisok közül kettő nem rendelkezik területi ellátási kötelezettséggel. Az orvosok nemét vizsgálva megállapítható, hogy mind megyei (Chi 2, p>0,05), mind településtípus szerint a nők aránya lényegesen magasabb (Chi 2, p>0,05) , mely alól egyedül a főváros jelent kivételt.
170
80 70 60 50 40 30 20 10 0 se n Ö
ssz e
t .. .
gy éb sé g, e kö z
kh ely
fő vá ro
ye sz é m eg
Összesen
Vas
SzabolcsSzatmár-
Csongrád
BorsodAbaúj-
Baranya
Budapest
vá ro s
nő férfi
s
80 70 60 50 40 30 20 10 0
222. sz. ábra A házi gyermekorvosok megoszlása nemek szerint Az orvosok átlagéletkora igen magasnak mondható: 55,6 év, mely érték vonatkozásában megyénként és településtípusonként nincs eltérés (Anova; p>0,05; p>0,05). Az életkort és a praxisban eltöltött évek számát jól szemlélteti a az eloszlás hisztogramja, melynek alapján megállapítható, hogy többségben vannak az idősebb és a praxisban huzamosabb időt eltöltő orvosok, míg az „utánpótlást” jelentő generáció létszáma csökkenő tendenciát mutat.
223. sz. ábra A házi gyermekorvosok megoszlása életkor és a praxisban eltöltött idő alapján A praxisba bejelentkezettek átlagos száma a vizsgált körzetekben 864 fő, azonban a főváros vonatkozásában a megyékhez, valamint a településtípusokhoz viszonyítva lényegesen magasabb a bejelentkezettek száma.
171
1400 1200 1000 800 600
1051,1
922,0
814,3
400
842,2
821,6
828,4
864,4
200
Á tla g
V as
-B er
eg
d
Sz a
Bo r
so d
bo lc sSz a
tm ár
C so ng rá
Ze m pl én
an ya Ba r
-A ba új -
Bu da pe st
0
224. sz. ábra A házi gyermekorvosi praxisba bejelentkezettek száma megyénként Az ellátottak között a 0-7 éves korúak átlagosan 39%-ot képviselnek, azonban ez megyénként és településtípusonként kisebb eltérést mutat. A területen kívüli összes ellátottak száma eléri a 30%-ot, azonban különbségek mutatkoznak az egyes területek között.
500 400 300 200 290,5 215,9
100
263,9
205,6
251,1
268,1
245,4
0 Budapest
Baranya
BAZ
Csongrád
SZSZB
Vas
Átlag
500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
291
főváros
345 245
megyeszékhely
140
156
város
község
Átlag
225. sz. ábra A területi ellátási kötelezettségen kívüli bejelentkezettek száma a praxisokban Az átlaghoz viszonyítva Budapesten, Vas és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben, valamint a megyeszékhelyeken magasabbak ezek az értékek, amely azt jelenti, hogy valószínűleg nagyobb a kínálat az egészségügyi szolgáltatók választásában. A 0-7 évesek részaránya ezen csoporton belül valamivel magasabb arányt képvisel (45%), mint az összes bejelentkezettek esetében. A területi ellátási kötelezettség alapján átlagosan egy házi gyermekorvosi praxishoz 2,1 védőnő jut, mely nem mutat eltérést a megyék (ANOVA; p>0,05) között, azonban a te-
172
lepüléstípusok között az eltérés statisztikailag igazolható (ANOVA; p<0,001), városokban az egy orvoshoz tartozó védőnők száma magasabb a megyeszékhelyhez és a községekhez viszonyítva. A területi ellátási kötelezettségen kívüli bejelentkezettek esetében igen magas az egy praxishoz tartozó védőnők száma mind megyénként, mind területenként.
11,7 8,6
g Át la
ség
4,6
kö z
vá ro s
kh el y
főv ár
os
5,1
me
Va s
7,3
SZ SZ B
Cs on gr ád
BA Z
Ba ra ny a
6,0
11,5
10,2 7,4
gy esz é
12,3
11,5
Bu da pe st
20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
226. sz. ábra Az egy praxishoz tartozó védőnők száma a területi ellátási kötelezettségen kívüli bejelentkezettek esetében A megyék között Budapesten, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben magasabb az egy praxisra jutó átlagos védőnői szám, a településtípusok esetében az eltérés statisztikailag igazolható (ANOVA; p<0,05); a megyeszékhelyeken a városokhoz és községekhez viszonyítva magasabb a területi ellátáson kívüli bejelentkezettek esetében az egy orvoshoz tartozó védőnők száma. A területi ellátás során a házi gyermekorvos átlag 2 fő védőnővel tartja a kapcsolatot, míg a területi ellátási kötelezettségen kívüliek esetében akár 12 fő védőnővel.
III. 3. 2. Gyógyító megelőző ellátás A napi tényleges rendelési idő átlaga 4 óra, mely kétszer magasabb a jogszabályban meghatározott minimális időhöz viszonyítva. A legmagasabb rendelési idők Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyékben figyelhető meg (Tamhane’s test; p<0,05).
173
6 5 4 3 2
4,6
4,1 3,5
4,2
3,9
4,0
SZSZB
Vas
Átlag
3,3
1 0 Budapest
Baranya
BAZ
Csongrád
227. sz. ábra A napi tényleges rendelési idő alakulása területenként Településtípusonként vizsgálva a rendelési időt nem található eltérés, az átlagtól kissé alacsonyabb érték a fővárosban figyelhető meg (ANOVA; p>0,05).
g Át la
sé g
4,0
m
eg ye sz é
kh el
y
os fő vá r
4,1
4,0
kö z
4,2
3,5
vá ro s
9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
228. sz. ábra A napi tényleges rendelési idő alakulása településtípusonként A tényleges rendelési idő és a praxisba bejelentkezettek összes szám, valamint a 0-7 éves korúak létszáma között nincs összefüggés. Váltott rendelés folyik a praxisok 61%-ban. A váltott rendelés a megyék vonatkozásában nem mutat szignifikáns eltérést (Chi 2; p>0,05), ugyanakor a településtípusok esetében a megyeszékhelyen és a városokban magasabb a váltott rendelés aránya: 65% (Chi 2; p<0,05) A 0-7 éves korú gyermekekre fordított ellátási idő az összes rendelési idő 60 %-át teszi ki. Ez az arány sem megyék, sem településtípus szerint vizsgálva nem mutat statisztikailag igazolható eltérést.
174
61
60
Át
Va s
lag
57
SZ SZ B
d Cs on gr á
an ya
63
61
57
Ba r
Bu da pe st
62
BA Z
100 80 60 40 20 0
229. sz. ábra A 0-7 éves korú gyermekekre fordított ellátási idő aránya a rendelési időn belül A rendelési idők átlagát és a 0-7 éves gyermekekre fordított ellátási idő arányát figyelembe véve megállapítható, hogy havonta (20 munkanappal számolva) összesen 48 órát fordítanak átlagban ezen korcsoport gyógyító ellátására a házi gyermekorvosok. 3
2
1 1,6
1,5
1,6
1,4
1,4
1,4 1,2
0 Budapest
Baranya
BAZ
Csongrád
SZSZB
Vas
Átlag
230. sz. ábra A sürgős hívások száma naponta a házi gyermekorvosi körzetekben A sürgős hívások átlagos száma naponta 1,4, mely nem mutat statisztikai eltérést sem a megyék (ANOVA; p>0,05), sem a településtípusok (ANOVA; p>0,05) szerint. A sürgős hívások 60%-a a 0-7 éves korú gyermekek ellátást jelenti, mely arány nem mutat különbséget az ellátási területek vonatkozásában.
175
35 30 25 20 15 23,6
10 5
12,5
15,1
15,2 9,4
14,5
9,5
0 Budapest
Baranya
BAZ
Csongrád
SZSZB
Vas
Átlag
231. sz. ábra Az egy sürgősségi hívásra fordított, percekben mért idő naponta A sürgősségi ellátás esetén egy hívásra átlagban közel 15 percet fordítanak a házi gyermekorvosok. Jelentősen magasabb az időráfordítás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, míg Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád megyékben alacsonyabb (Tamhane’s test; p<0,05). Nem tapasztalható azonban az ellátás időtartama vonatkozásában eltérés a településtípusok között (ANOVA; p>0,05). Ennek alapján egy átlagos házi gyermekorvosi körzetben a sürgősségi ellátásra fordított idő havonta 406 perc, azaz 6,7 óra. Jelentős azonban az eltérés a megyék között; Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez az időtartam 11 óra, míg Csongrád megyében 4,4 óra. A betegellátás során hetente átlagosan 8 konzultációt végeznek az orvosok, melynek száma ugyan eltérést mutat főleg megyénként, azonban ez nem szignifikáns eltérés. Az egy konzultációra fordított időtartam átlagosan 13 perc, mely mind a területek, mind a településtípusok vonatkozásában nem mutat szignifikáns eltérést, a különbség mindössze 1-2 perc. A havi időfelhasználás ezen tevékenységre átlagosan a házi gyermekorvosok esetében havonta 6,9 óra, mely időtartam meghaladja a sürgősségi ellátásra fordított időt.
176
25
20
15
10
11,3
5 6,9
7,6
Budapest
Baranya
7,8
8,3
7,4
8,0
Csongrád
SZSZB
Vas
Átlag
0 BAZ
232. sz. ábra A heti konzultációk számának alakulása a házi gyermekorvosok körében megyénként A 0-7 éves gyermekek eltérő fejlődési problémáival kapcsolatosan a házi gyermekorvosok konzultációja a különböző szakemberekkel igen változatos megoszlást mutat. Gyakori a konzultáció a védőnővel (84%), az egészségügyi szakellátás orvosaival (84%), a gyermekjóléti szolgálatokkal (62%), a pszichológussal (44%), valamint a gyógytornásszal (39%). A háziorvossal, más házi gyermekorvossal, iskola-egészségügyi szolgálattal, pedagógiai szolgálattal, gyógypedagógussal, egyházakkal, szakmai és civil szervezetekkel, a népegészségügyi szervezetekkel a konzultáció gyakorisága nem éri el a 20%-ot. Arra a kérdésre, hogy milyen mértékben növelik a 0-7 éves gyermekek ellátására fordított időt a különböző tényezők a praxisok orvosai viszonylag homogén eloszlású válaszokat adtak. A zölddel jelzett szín a legalacsonyabb válaszadási gyakoriságot, míg a narancs szín a legmagasabb válaszadási gyakoriságot jelzik. A válaszadó orvosok véleménye szerint nagy mértékben, vagy igen nagy mértékben a
bejelentkezettek száma, a
bejelentkezettek korösszetétele, a szülők iskolai végzettsége, egészség-kultúráltsága, szociális helyzete, a szülők roma etnikumhoz való tartozása nagymértékben növelik az ellátásra fordított időt.
177
A bejelentk e-zettek száma
A bejelentkezettek korösszetétele
A szülők iskolai végzettsége
A szülők egészségkultúráltság a
A szülők szociális helyzete
A szülők roma etnikumhoz való tartozása
kismértékben
16
12
4
0
2
8
részben
13
13
6
1
11
10
nem befolyásolja
18
20
33
17
30
22
nagy mértékben
22
24
37
48
31
22
igen nagy mértékben
30
30
20
34
25
37
Összesen
100
100
100
100
100
100
20. sz. táblázat Az ellátásra fordított időt befolyásoló tényezők gyakorisága Az orvosi ellátás során, mely magában foglalja a rendelést, sürgősségi ellátást és konzultációt, a dokumentáció vezetése döntően megosztott, az orvos és az asszisztens közös dokumentumvezetése a jellemző.
2%
34%
58% 6%
asszisztens
orvos
mindkettő
nincs válasz
233. sz. ábra A dokumentáció vezetésének megoszlása A kötelező jelentések összeállítására fordított idő átlagos időtartama naponta 24 perc, azonban megyénként jelentős az eltérés. Az átlaghoz viszonyítva magasabb BorsodAbaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben (Tamhane’s test; p>0,05 alapján
178
a különbség nem szignifikáns). A településtípusok szerint azonban a községekben lényegesen alacsonyabb a kötelező jelentések dokumentációs időtartama (10,6 perc), mely szignifikáns különbséget mutat. Az átlagos időráfordítással számolva a kötelező jelentések összeállítására fordított havi időtartam 9,6 óra. 60
50
40
30
20 33 10
22
19
Budapest
Baranya
30 19
24
24
Vas
Átlag
0 BAZ
Csongrád
SZSZB
234. sz. ábra A kötelező jelentések összeállítására fordított idő napi időtartama (perc) A kötelező jelentések összeállítását általában az asszisztensek végzik (58%), azonban magas az aránya a „mindketten” végzik válaszoknak is (40%), ami feltehetőleg azt jelenti, hogy a jelentés elkészítését követően az orvos is ellenőrzi az adatokat.
III. 3. 3. Tanácsadás, szűrővizsgálat, védőoltások A házi gyermekorvosi körzetek orvosai általában heti 1-2 alkalommal tartanak tanácsadást. A tanácsadási alkalmak átlaga eltérést mutat megyénként (ANOVA; p<0,001) és településtípusonként (ANOVA; p<0,001). A Tamhane’s test (p<0,05) alapján a területek vonatkozásában Budapesten szignifikánsan magasabb a tanácsadási alkalmak átlaga Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékhez viszonyítva. Ugyanezt vizsgálva a településtípusok vonatkozásában az eltérés a főváros (átlag: 2,09) és a megyeszékhelyek (átlag: 1,49) között igazolható.
179
235. sz. ábra A házi gyermekorvosok által tartott tanácsadások heti átlagos száma Az egy tanácsadási alkalomra fordított átlagos időtartam 88 perc volt, azonban mind a megyék, mind a településtípusok között jelentős eltérések mutatkoztak. Az átlaghoz viszonyítva több időt fordítottak egy tanácsadásra a fővárosban és Szabolcs-SzatmárBereg megyében.
160 140 120 100 80 60 40
115 91
93
89
103
88 56
20 0 Budapest Baranya
BAZ
Csongrád
SZSZB
Vas
Átlag
236. sz. ábra A tanácsadásra fordított idő (perc) alkalmanként a házi gyermekorvosi
körzetekben
Településtípusonként elemezve az időráfordítást az átlaghoz képest községekben tapasztalható a legalacsonyabb érték (58,1 perc). A tanácsadásra fordított idők eltérései azonban nem bizonyultak statisztikailag igazolhatónak (ANOVA; p>0,05). A heti átlagos tanácsadási alkalmak száma és az egy tanácsadásra fordított átlagos időtartam alapján havonta átlagosan a házi gyermekorvosok 8,2 órát fordítanak tanácsadásra. A kutatás évének első hat hónapjában a megjelenések számát vizsgálva megállapítható, hogy megyénként az átlaghoz (14 fő) viszonyítva nincsenek jelentős eltérések. Településtípusok szerint vizsgálva hasonló megjelenési estszámokat látunk, a legkisebb érték
180
(11 fő) a községekben, míg a legmagasabb a városokban (16 fő) figyelhető meg (ANOVA; p>0,05). 25
20
15
10
5
11
13
16
15
14
14
Csongrád
SZSZB
Vas
Átlag
13
0 Budapest Baranya
BAZ
237. sz. ábra A tanácsadáson megjelenők átlagos száma megyénként Hasonló homogenitást mutat a tanácsadáson az egy esetre fordított időtartam, mely átlagosan 12 perc volt. Mind az egyes megyék, mind a településtípusok vonatkozásában az eltérés az átlagtól nem haladja meg a két percet. Ezen adatok alapján az egy tanácsadás időtartama, melyben az egy estre fordított átlagos időt és az ellátottak átlagos számát vesszük figyelembe átlagosan házi gyermekorvosi körzetenként egy alkalomra vonatkoztatva 2,8 óra az egy tanácsadás időtartama, mely kissé magasabb az önbevallás értékéhez viszonyítva. Az eltérés azonban nem jelentős, tehát a forgalmi adatokat tekintve mérvadónak, havonta a tanácsadásra fordított idő átlagosan egy házi gyermekorvosi praxisban 11,2 óra. Valószínű, hogy az önbevallásnál a hivatalosan megjelölt tanácsadási idő került rögzítésre, azonban a forgalom alapján magasabb időráfordítás mutatható ki. 16 14 12 10 8 6
13
12
12
13
12
13
12
Vas
Átlag
4 2 0 Budapest Baranya
BAZ
Csongrád
181
SZSZB
238. sz. ábra A tanácsadáson az egy megjelenésre jutó átlagos időráfordítás (perc) a házi gyermekorvosi praxisban A tanácsadás szervezésében a jelentős szerepet a védőnő vállalja (80%), ezt követi az orvos (60%), majd az asszisztens (54%) szerepvállalása. Arra a kérdésre, hogy ki vezeti a tanácsadás dokumentációját a házi gyermekorvosok az alábbi volt válaszok megoszlása: -
védőnő:
84,3%
-
asszisztens:
76,4%
-
orvos:
57,3%.
A dokumentáció vezetését egyértelműen párhuzamosnak ítélték meg; 93,3% válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy egymástól függetlenül, ugyanazzal a céllal vezetnek párhuzamos dokumentációt. Ez a vélemény mind megyénként, mind településtípusonként egyezett (Chi2; p>0,05). A dokumentáció területét illetően párhuzamosnak vélte a tevékenységet a válaszadók 96%-a a védőoltások és 89%-a az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok területén. A 0-7 éves korú gyermekek ellátására fordított idő a dokumentálással együtt a tanácsadás alkalmával átlagosan 12 perc, a megyék esetében ez az idő nem tér el lényegesen az átlagtól egyetlen megyében sem (ANOVA; p>0,05). A dokumentálásra fordított átlagos idő a vizsgálatra fordított teljes időtartam 60 %-át teszi ki, az átlagérték 7 perc. Lényeges eltérés tapasztalható az egyes megyék vonatkozásában (ANOVA; p<0,05). A legkevesebb időt Budapesten (3 perc), míg a legtöbbet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (11 perc) figyelhetünk meg. A településtípusok esetében nem tapasztalható szignifikáns különbség az ellátásra és a dokumentálásra fordított időtartamot illetően.
16
15
14 12
13
14
14
13
11
11
10
8
8
7
7
7
5
6 4
13
3
2 0 Budapest
Baranya
BAZ
Csongrád
SZSZB
Vas
Átlag
ellátás dokumentálás
239. sz. ábra A tanácsadáson megjelent 0-7 éves gyermekellátására és a dokumentálásra fordított idő (perc) Az egyes életkorokhoz kötött kötelező orvosi szűrővizsgálatokra fordított idő bizonyos vizsgálatok esetén eltérést mutat. Az átlagos, szűrővizsgálatra fordított időtartamhoz
182
(13,6 perc) viszonyítva újszülött korban, valamint 5 éves életkorban figyelhető meg magasabb időráfordítás. Ugyanakkor az átlaghoz viszonyítva a 2, 4 és 7 éves életkorban végzett vizsgálatok időráfordítása alacsonyabb. Elemezve a megyék és a településtípusok esetén az időráfordítást megállapítható, hogy hasonló tendencia figyelhető meg; az átlagos időráfordítás vonatkozásában azonban nincs szignifikáns különbség a megyék és a településtípusok között (ANOVA; p<0,05). Egyes szűrővizsgálatok vonatkozásában azonban az átlaghoz viszonyítva eltérések figyelhetők meg az időráfordítások vonatkozásában: újszülött korban Baranya megyében (29 perc); 5 éves életkorban Budapesten (11 perc) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (24 perc); 6 éves életkorban Borsod-AbaújZemplén megyében (1,3 perc) és Budapesten (8,64 perc). Szűrővizsgálat típusa
Szűrővizsgálatra fordított idő (perc)
újszülött kor
24
1 hónapos kor
14
3 hónapos kor
14
6 hónapos kor
13
1 éves kor
13
2 éves kor
11
3 éves kor
12
4 éves kor
11
5 éves kor státusz
16
5 éves kor beiskolázás előtt
15
6 éves kor
14
7 éves kor
6
21. sz. táblázat Az életkorhoz kötött, kötelező szűrővizsgálat időráfordítása A hetente végzett szűrővizsgálatok átlaga 13. Ettől magasabb esetszám figyelhető meg Budapesten, Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben és a településtípusok vonatkozásában a megyeszékhelyeken. Az átlaghoz képest alacsonyabb a szűrővizsgálatok száma Baranya megyében, valamint városokban és községekben. Ezek az eltérések azonban statisztikailag nem szignifikánsak (ANOVA; p>0,05).
183
25 20 15 10 15
13
10
5
14
14
15
12
14
13
12
9
g Át la
ség kö z
vá ro s
kh el y
os
gy esz é
me
főv ár
Va s
SZ SZ B
Cs on gr ád
BA Z
Ba ra ny a
Bu da pe st
0
240. sz. ábra A 0-7 éves életkorban hetente végzett szűrővizsgálatok számának alakulása Az életkorhoz kötött, kötelező szűrővizsgálatra átlagosan egy házi gyermekorvos – a fenti adatokat figyelembe véve – havonta 11,8 órát fordít.
III. 3. 4. Telefonos tanácsadás A telefonos tanácsadás lehetőségének biztosításával szinte kivétel nélkül élnek az orvosok, mivel ennek segítségével sok esetben lehet csökkenteni az indokolatlan orvos-beteg
1% 1%
98%
igen
nem
nincs válasz
találkozások számát.
241. sz. ábra A telefonos tanácsadás lehetősége biztosításának megoszlása a házi gyermekorvosok körében A tanácsadás lehetőségét mind munkaidőn belül (91%), mind munkaidőn kívül (93%) biztosítják az orvosok. Munkaidőn belül a tanácsadások napi átlagos száma 5, melyhez képest Budapesten magasabb, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében alacsonyabb
184
esetszám figyelhető meg, azonban az eltérések statisztikailag nem szignifikánsak (ANOVA; p>0,05). 8 7 6 5 4
7
3
6
5
5
5
2
4
3
1 0 Budapest Baranya
BAZ
Csongrád SZSZB
Vas
Átlag
242. sz. ábra A munkaidőn belüli telefonos tanácsadások számának alakulása A településtípusok szerinti napi tanácsadások számát tekintve magasabb esetszám figyelhető meg a fővárosban, mint a községekben (2,5 eset; ANOVA; p<0,05). A munkaidőn kívüli tanácsadások napi
átlagos száma 1,8, melytől lényegesen eltér a
fővárosi adat, ahol ez az érték 4. Az egy telefonos tanácsadásra fordított idő átlagosan 7 perc, nem figyelhető meg jelentős eltérés sem megyénként, sem településtípusok esetében. 8 7 6 5 4 3
7,5
7,0
6,5
7,0
7,1
6,9
6,1
2 1
g Á t la
V as
B SZ SZ
C so ng rá d
A Z B
ar an ya B
B
ud ap es t
0
243. sz. ábra Az egy telefonos tanácsadásra fordított idő (perc) A napi tanácsadási eseteket és az egy esetre fordított időtartamokat figyelembe véve a havi időráfordítás ezen tevékenységre munkaidőn belül 11,5 óra, munkaidőn kívül 4,1 óra. A telefonos tanácsadást végző orvosok elenyésző része (9%) dokumentálja minden eset-
185
ben a tanácsadás tartalmát, az orvosok jelentős része (81%) csak akkor végez dokumentálást, ha azt az adott eset indokolja. Nincs dokumentáció az orvosok 8 %-a estében. A dokumentálásra – amennyiben ez megtörténik – átlagosan egy esetben 4 percet fordítanak. Tekintettel arra, hogy a dokumentálás esetleges, nem lehet havi időráfordítást számítani.
III. 3. 5. Gyermekintézmények ellátása A házi gyermekorvosok jelentős része részállásban a gyermekintézmények egészségügyi ellátásában is végzi. Az orvosok 32%-a bölcsődei, 64%-a óvodai és 78%-a iskolaorvosi feladatokat is ellát. Bölcsődei ellátásra havonta átlagosan 3,3 órát fordítanak az orvosok, azonban statisztikailag igazolhatóan kiemelkedően magas az időráfordítás Borsod-AbaújZemplén (8 óra) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (9,9 óra) megyékben, ugyanakkor Budapesten ez az érték 0 óra (ANOVA; p<0,001). Óvodai ellátásra meglepően alacsony az időráfordítás, átlagosan 2,8 óra. Nem figyelhető meg jelentős eltérés a megyék és a településtípusok között. Az iskolaorvosi ellátásra fordított idő átlagosan 8 óra, itt gyakorlatilag egyáltalán nem figyelhető meg területi eltérés az átlaghoz viszonyítva. A fentiek alapján azt lehet megállapítani, hogy az ellátást végzők arányával súlyozva átlagosan a házi gyermekorvosok havonta a gyermekintézmények egészségügyi ellátására részmunkaidőben 7 órát fordítanak.
III. 3. 6. Egészségfejlesztés Az egészségfejlesztés lehetőségei több szintéren valósulhatnak meg. A házi gyermekorvosok véleménye alapján a főbb színtereken az egészségfejlesztési tevékenység gyakorisága az alábbiak szerint alakul. A tanácsadás helyszíne Személyes tanácsadás keretében Családok otthonában Óvodában Bölcsődében Iskolában Településen
A tanácsadás gyakorisága (%) 99 75 48 27 48 23
22. sz. táblázat Az egészségfejlesztési tevékenység szintereinek gyakorisága Megállapítható, hogy a házi gyermekorvosok gyakorlata alapján meghatározó szerepet tölt be a személyes tanácsadás és a családok otthonában alkalmazott egészségfejlesztési tevékenység.
186
45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
39
35
33
31
g Át la
sé g kö z
vá ro s
y kh el eg ye sz é m
fő vá r
os
13
244. sz. ábra A személyes találkozás alkalmával végzett egészségfejlesztés napi időráfordítása (perc) A házi gyermekorvosok által végzett leggyakoribb egészségfejlesztési tevékenységre naponta átlagosan 33 percet fordítanak az orvosok, azonban a községekben az időráfordítás lényegesen alacsonyabb (ANOVA; p<0,05). Az időráfordítás alapján megbecsülhető a személyes találkozások alkalmával végzett egészségfejlesztés havi időmérlege: 11 óra /praxis. A közösségi egészségfejlesztési tevékenység megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a gyakoriságot illetően a félévente végzett tevékenység a meghatározó. 4%
24%
15%
4%
15%
38% egy alkalommal évente negyedévente nem végez közösségi egészségfejlesztést
félévente havonta nincs válasz
.
245. sz. ábra A közösségi szintéren végzett egészségfejlesztési tevékenység gyakorisága Az egy alkalommal végzett közösségi egészségfejlesztési tevékenység átlagos időráfordítása 1,9 óra, mely érték nem tér el területenként és településtípusonként, ennek alapján a féléves meghatározó gyakoriságot figyelembe véve a havi időráfordítás átlagosan 1 óra.
187
III. 3. 7. Szakmai továbbképzés A szakmai továbbképzéseken évente átlagosan 8 alkalommal vesznek részt a házi gyermekorvosok, az alkalmak számát illetően nincs eltérés sem a megyék, sem a településtípusok vonatkozásában. 18 16 14 12 10 8 6 4
10 7
9
7
8
8
8
2
g Á tla
V as
SZ
SZ
B
C so ng rá d
B
B
A Z
ud ap es t B ar an ya
0
246. sz. ábra A szakmai továbbképzéseken való részvételi alkalmak éves száma A szakmai továbbképzések közül az elmúlt 12 hónapban a tudományos kongresszuson való részvétel jelentős eltérést mutat mind településtípusok, mind megyék vonatkozásában (ANOVA; p<0,05), az átlaghoz viszonyítva magasabb a kongresszusi részvételek száma Budapesten, míg Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lényegesen alacsonyabb.
14 12 10 8 6 4
9
2
7
6
6
3
5
3
g Át la
Va s
SZ SZ B
Cs on gr ád
BA Z
Bu da pe st Ba ra ny a
0
247. sz. ábra A kongresszusi részvételen eltöltött órák számának alakulása az elmúlt egy évben megyénként Egyéb szakmai továbbképzéseken átlagosan 17 órát töltöttek el a házi gyermekorvosok, melyek között valószínűleg a különböző szakmai megbeszélések is szerepelnek. Az idő-
188
tartam vonatkozásában jelentős eltéréseket mutat a megyék között (Szabolcs-SzatmárBereg megye 8 óra; Vas megye 25 óra). Összességében a szakmai továbbképzések havi időráfordítása átlagosan egy házi gyermekorvosra vonatkoztatva 3 órára becsülhető. A szakirodalom olvasására hetente 3,5 órát fordítanak az orvosok, ami havi szinten 14 órát jelent. A szakmai újdonságokról való tájékozódás vonatkozásában a válaszadók 99%-ban a szakmai folyóiratokat, 78%-ban internetes forrásokat, 72%-ban szakmai könyveket, míg 72%-ban a gyógyszer gyártók tájékoztató csatornáit jelölték meg forrásként. A szakmai továbbképzésre fordított idő a 82%-a esik munkaidőn kívülre, mely arány a válaszadók körében egyezést mutatott. A szakmai továbbképzések témakörének a 0-7 éves korosztályra vonatkoztatható aránya 58% volt.
III. 4. Vegyes praxisú háziorvosok időmérleg elemzése III. 4. 1. A minta általános jellemzői A kérdőívet összesen 91 háziorvos töltötte ki. A vizsgálatba bevont megyék között a beérkezett kérdőívek megoszlása egyenletes volt (18,7%-22%). A válaszadó háziorvosok 45,1%-a férfi, 54,9%-a nő volt. A praxisok közül 88-nak volt területi ellátási kötelezettsége és csupán 3 működött területi ellátási kötelezettség nélkül. Az orvosok átlagéletkora a teljes mintában 54,7 év volt, a legalacsonyabb átlagéletkor a Csongrád megyében dolgozó (51,1 év), a legmagasabb a Szabolcs-Szatmár Bereg megyében dolgozó (59,8 év) háziorvosokat jellemezte. A háziorvosok életkori megoszlása is azt mutatja, hogy a középkorú orvosok aránya a meghatározó a mintán belül, a legidősebb háziorvos 83 éves volt.
248. sz. ábra A vegyes háziorvosi praxisban dolgozó orvosok korcsoportos megoszlása n=91 Az orvosok átlagban 21,9 éve dolgoztak a praxisban. A megyék közül Vas megye mutatta
189
a legalacsonyabb (17,3 év), Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a legmagasabb átlagot (27,0 év). A praxisban ledolgozott évek gyakorisági megoszlása alapján megállapítható, hogy bár vannak olyanok, akik még viszonylag kevés ideje dolgoznak, a többség több, mint 20 évet töltöttek el a rendszerben háziorvosként.
249. sz. ábra A vegyes háziorvosi praxisban dolgozó orvosok megoszlása a praxisban ledolgozott évek szerint n=91 A mintában 7 olyan háziorvos volt, akiknek a körzetében nem volt 0-7 éves korú gyermek, ezért ezeket az eseteket kizártuk a további elemzésből. A praxisba bejelentkezettek átlagos száma 1 617,3 fő volt, a megyék közül Baranya megyében volt a legalacsonyabb (1 405,1 fő) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb ez a mutató (1 804,8 fő). A megyék adatai között nem volt szignifikáns különbség.
250. sz. ábra A vegyes háziorvosi praxisba bejelentkezettek átlagos száma megyénként n=84 A praxisokba bejelentkezett 0-7 éves korú gyermekek áltagos száma 106,5 fő volt, Vas megye mutatta a legalacsonyabb (85,1 fő), Borsod-Abaúj-Zemplén megye a legmaga-
190
sabb átlagot (118,9 fő). A megyék átlagai között nem volt szignifikáns különbség.
251. sz. ábra A vegyes háziorvosi praxisba bejelentkezett 0-7 éves gyermekek átlagos száma megyénként n=84 A területi ellátási kötelezettségen kívül bejelentkezettek átlagos száma 130,9 fő volt, a megyék közül Borsod-Abaúj-Zemplén megye átlaga volt a legmagasabb (166,7 fő), Csongrád megye átlaga volt a legalacsonyabb (105 fő). Ebből a 0-7 éves korú gyermekek száma átlagosan 10,6 fő volt, a megyék között kis eltérés mutatkozott (8,5-14,7 fő). A családorvosoknak mind a területi ellátási kötelezettségük szerinti ellátottakhoz tartozó védőnőkkel (átlag: 1,3), mind az ellátási területükön kívüli ellátottakhoz tartozó védőnőkkel (átlag: 1,5) kapcsolatot kell tartaniuk. A megyék átlagadatai között nem volt jelentős különbség.
III. 4. 2. Gyógyító-megelőző ellátás A tényleges napi rendelési idő viszonylag szűk sávban mozgott, a legmagasabb értéket Baranya megye mutatta (4,9 óra), a legalacsonyabbat Vas megye (4,1 óra), az átlag 4,6 óra volt. Ez havonta (20 munkappal számolva) átlagban 92 munkaórát jelent. Váltott rendelés a vegyes praxisok 2%-át jellemezte.
191
252. sz. ábra A vegyes háziorvosi praxisok napi rendelési ideje (óra) megyénként n=84 A rendelési időn belül a 0-7 éves gyermekek ellátására fordított idő aránya átlagosan 17,5% volt. A megyék között nem mutatkozott szignifikáns különbség, a legalacsonyabb értéket Csongrád megye mutatta (12,2%). A havi 92 órás rendelési időt figyelembe véve, a 0-7 évesek ellátására havi 16,1 órát fordítanak a vegyes praxisú háziorvosok.
253. sz. ábra A vegyes háziorvosi praxisokban a rendelési időn belül a 0-7 éves gyermekek ellátására fordított idő aránya (%) megyénként n=84 Sürgős esetek ellátása A sürgős hívások száma napi átlagban 2, a megyék átlagai között nincs szignifikáns különbség. Egy sürgős eset ellátására átlagban 19,4 percet fordítanak az háziorvosok, a szélsőértékek nem mutatnak jelentős különbségeket (15,9-20,1 perc). Ez azt jelenti, hogy egy hónapban a sürgős esetek ellátása 12,9 órát vesz igénybe a munkaidejükből. A sürgős hívások 6%-a esik a 0-7 éves korosztályra, a szélsőértékeket Baranya megye (4,2%) és Vas megye (8,3%) képviselte. Ez azt jelenti, hogy országos átlagban a 0-7
192
éves korosztály sürgős ellátására 0,77 órát fordítanak a vegyes praxisú háziorvosok. Konzultáció Hetente a betegellátás során a konzultációk átlagos száma 7,7 eset volt. Baranya megyében 5 esetben történt konzultáció, míg a legmagasabb értéket Csongrád megye mutatta 10,2 esetszámmal. Egy konzultációra 12,2 percet fordítottak az orvosok, a megyék között minimális különbségek voltak tapasztalhatók. Figyelembe véve a heti konzultációk számát ez azt jelenti, hogy havonta a háziorvosok 6,3 órát fordítanak munkaidejükből konzultációra
254. sz. ábra A vegyes háziorvosi praxisokban az egy konzultációra fordított átlagos időtartam (perc) megyénként n=84 A 0-7 éves gyermekek eltérő fejlődési problémáival kapcsolatban a vegyes praxisú orvosok csupán 10,7%-a konzultál másik háziorvossal, viszont kiemelkedően magas a védőnővel való konzultálók aránya (92,9%). Sok esetben történik konzultáció az egészségügyi szakellátás szakorvosaival (79,8%) és viszonylag magas a pszichológussal, a népegészségügyi intézet szakembereivel, és a gyógytornásszal való konzultálók aránya is. A szakemberek közül a házi gyermekorvossal, az iskola-egészségügy munkatársaival, a gyógypedagógussal, a logopédussal való konzultáció nem jellemző. A szakszolgálatok, szervezetek közül a legtöbb konzultáció a gyermekjóléti szolgálattal (65,5%) valósul meg, viszonylag magas még a pedagógiai szakszolgálattal való konzultáció is. Az egyházakkal, civil szervezetekkel való konzultáció marginális. Szakember/szolgálat/szervezet háziorvos védőnő házi gyermekorvos egészségügyi szakellátás szakorvosai
Konzultál vele a háziorvos (%) 10,7 92,9 16,7 79,8
193
iskola-egészségügy munkatársai gyermekjóléti szolgálat pedagógiai szakszolgálat logopédus gyógytornász pszichológus gyógypedagógus népegészségügyi intézet szakemberei egyházak civil szervezetet szakmai szervezetek
11,9 65,5 22,6 10,7 17,9 27,4 13,1 23,8 1,2 3,6 15,5
23. sz. táblázat A 0-7 éves gyermekek eltérő fejlődési problémáival kapcsolatban a vegyes praxisban dolgozó háziorvosok a következő szakemberekkel/szolgálatokkal/szervezetekkel folytatnak konzultációt A vegyes praxisú háziorvosok szerint a praxisba bejelentkezettek száma egy 5 fokú skálán osztályozva gyakorlatilag nem befolyásolja a 0-7 éves gyermekek ellátására fordított időt (átlag: 3,1). Véleményük szerint a praxisba bejelentkezettek korösszetétele nagyobb hatással bír a 0-7 évesek ellátására (átlag: 3,3). Ugyan így hasonló mértékben befolyásolja az ellátásukra fordított időt a szülők iskolai végzettsége (átlag: 3,5). A legfontosabb befolyásoló tényezők a szülők egészségkultúráltsága (átlag: 4,0), a szülők szociális helyzete és roma etnikumhoz való tartozása (áltag: 3,9). Dokumentáció vezetése Az ellátással kapcsolatos (rendelés, sürgősségi ellátás, konzultáció) dokumentációt 38,1%-ban csak az asszisztens, 3,6%-ban csak az orvos és 64,3%-ban mindkettő vezeti. A kötelező jelentések elkészítésére fordított napi átlagos időtartam 27,1 percet vett igénybe. Ez az időráfordítás Csongrád megyében volt a legalacsonyabb (20 perc) és Vas megyében a legmagasabb (41,1 perc). Itt megjegyzendő, hogy az időráfordításban a legnagyobb szórást ez a megye mutatta. Ez azt jelenti, hogy a vegyes praxisú körzetekben havi átlagban a dokumentálás vezetése 9 órát vesz igénybe.
194
255. sz. ábra A vegyes háziorvosi praxisokban a kötelező jelentések elkészítésére fordított napi időtartam (perc) megyénként n=84
III. 4. 3. Tanácsadás, szűrővizsgálat, védőoltások Hetente átlagosan az orvosok 1,2 alkalommal végeznek tanácsadást. A megyék között nincsenek lényeges különbségek. Alkalmanként átlagosan 67,9 percet fordítanak egy tanácsadása a háziorvosok. A megyék közül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fordították a háziorvosok a legkevesebb időt egy tanácsadásra (49,5 perc), a legtöbbet BorsodAbaúj-Zemplén megyében (83,3 perc). Havi átlagban ez 5,4 óra időráfordítást jelent.
256. sz. ábra A vegyes háziorvosi praxisokban az egy tanácsadásra fordított átlagos időtartam (perc) megyénként n=84 A praxisok 17,9%-ában az orvos végzi a tanácsadás szervezését, míg 95,2%-ban a védőnő és 8,3%-ban az asszisztens. Mivel a százalékos arányok összege meghaladja a 100%-ot, ezért a szervezésben több szakember is részt vesz egyszerre. Egy tanácsadás alkalmával 7,7 fő jelenik meg és egy esetre átlagosan 11,8 percet fordítanak (a megyék között nincs szignifikáns különbség). A tanácsadás dokumentációját az esetek 29,8%ban az orvos, 96,4%-ában a védőnő és 21,4%-ában az asszisztens vezeti. Mivel a százalékos arányok összege meghaladja a 100%-ot, ezért a szervezésben feltételezhetően több szakember is részt vesz egyszerre. Az orvosok 85,7%-a szerint a tanácsadás dokumentációiban vannak párhuzamosságok, amikor ugyanazt, ugyanazzal a céllal egymástól függetlenül dokumentálja az orvos, a védőnő és az asszisztens. Az orvosok 75%-a szerint a védőoltáshoz kapcsolódó dokumentációban és az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokban történik párhuzamos dokumentálás. A tanácsadáson megjelent 0-7 éves korú gyermek vizsgálatának dokumentálására 7,1 percet fordítottak a háziorvosok. A két szélsőértéket Baranya megye (átlag: 5,5 perc) és Vas megye mutatta (átlag: 10,3 perc).
195
Az életkorhoz kötött orvosi szűrővizsgálatok elvégzése átlagban a dokumentációval együtt 14,7 percet vett igénybe. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mutatta a legalacsonyabb átlagot (átlag: 10,1 perc) és Vas megye a legmagasabbat (átlag: 18 perc). Szignifikáns különbség Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye átlagai között mutatkozott (ANOVA; Tamhane’s test; p<0,05).
257. sz. ábra A vegyes háziorvosi praxisokban egy kötelező orvosi szűrővizsgálatra fordított átlagos időtartam (perc) megyénként n=84 Újszülöttkorban az egyes szűrővizsgálatokra fordított időtartam átlagosan 17,1 perc volt. A szélsőértékeket Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (átlag: 13,4 perc) és Baranya megye mutatta (átlag: 20 perc).
258. sz. ábra A vegyes háziorvosi praxisokban az újszülöttkorban elvégzett egyes szűrővizsgálatokra fordított átlagos időtartam (perc) megyénként n=84 Az 1 hónapos korban végzett szűrővizsgálatokra fordított időtartam dokumentációval együtt 13,1 perc volt. A megyék között nem voltak nagy különbségek. Nagyon hasonlóak voltak a 3, a 6 hónapos (átlagok: 13,1 perc; 12,4 perc), valamint az 1, 2, 3 és 4 éves
196
korban végzett szűrővizsgálatokra fordított átlagos időtartamok is. Ennél valamivel hoszszabb volt az 5 éves életkorban az időráfordítás (15,7 perc). A 3, 4 és 5 éves életkorban végzett egyes szűrővizsgálatokra fordított időtartam megyei átlagai közül Vas megyében volt a leghosszabb és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legrövidebb ez az időtartam. Az 5 éves életkorban a beiskolázás előtt végzett szűrővizsgálat időtartama valamivel hosszabb volt a korábbi életkorokban végzett vizsgálatokhoz képest (átlag: 16,5 perc). A 6 éves életkorban végzett vizsgálatok időráfordítása a korábbiakhoz hasonló volt (átlag: 13,5 perc), míg a 7 éves életkorban végzett vizsgálatok esetén rövidebb (átlag: 7,9 perc). Hetente átlagosan 5,2 életkorhoz kötött szűrővizsgálatot végeztek az orvosok a 07 éves korosztályban. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok elvégzésére így havonta a háziorvosok 5,1 órát fordítottak.
újszülött kor 1 hónapos kor 3 hónapos kor
Szűrővizsgálatra fordított idő (perc) 17,1 13,1 13,1
6 hónapos kor
12,4
1 éves kor
13,1
2 éves kor
12,7
3 éves kor
13,0
4 éves kor 5 éves kor státusz
12,7 15,7
5 éves kor beiskolázás előtt
16,5
6 éves kor
13,5
7 éves kor
7,9
Szűrővizsgálat típusa
24. sz. táblázat Az életkorhoz kötött, kötelező szűrővizsgálatok időráfordítása a vegyes háziorvosi praxisokban Telefonos tanácsadás A rendelési időn belül naponta átlagosan 1-szer, hetente átlagosan 2,7-szer, míg munkaidőn kívül naponta 0,4, hetente 1,6-szor adtak tanácsot a háziorvosok. Egy tanácsadás átlagosan 5,4 percet vett igénybe. Ez havi átlagban a rendelési időn belül 1 munkaórát jelentett. Az orvosok 6%-a minden esetben dokumentálja a telefonos tanácsadást, 65,5%-a csak akkor, ha ezt az eset indokolja és 4,8%-a nem dokumentálja ezeket az eseteket. A dokumentálást 36,9%-ban az orvos, 11,9%-ban a védőnő, 36,9%-ban az asszisztens és 8,3%-ban mindhárom szakember végzi. A dokumentálás az orvos számára átlagosan 3,1 percet vett igénybe. A megyék átlagadatai között nincs szignifikáns különbség. A rendelési időben belül történő telefonos tanácsadás dokumentálására 0,6 órát fordítottak a háziorvosok.
197
III. 4. 4. Részmunkaidős tevékenységek Részmunkaidőben a vegyes praxisú háziorvosok 5,5%-a látott el bölcsődében, 58,2%-a óvodában, 73,6%-a iskolában orvosi feladatokat. A vegyes praxisú háziorvosok által ellátott bölcsődékben átlagban 0,1 csoport működött, amelyek ellátására havonta átlagban 0,12 órát (7,2 perc) szántak. (Megjegyzés: két megyében – Vas és Szabolcs-SzatmárBereg megyében – nem látnak el bölcsődei csoportokat a válaszadó háziorvosok.) Az orvosok átlagban 1,9 óvodai csoportot láttak el, az ellátásra havonta 1,9 órát (114 perc) fordítottak. Az ellátott iskolákban átlagban 3,6 csoport működött, az ellátásukra fordított idő havonta 3,6 óra (216 perc) volt. Egyéb orvosi feladatokat 24,2%-uk lát el részmunkaidőben, heti átlagban 3,6 órát fordítanak erre a tevékenységre, ami havi átlagban 14,4 munkaórát jelent. A megyei átlagok között elég jelentős különbségek tapasztalhatók. A legtöbb időt Baranya megyében (5,9 óra/hét), a legkevesebbet Csongrád megyében (0,8 óra/hét) fordítottak egyéb orvosi tevékenységre a vegyes praxisú háziorvosok.
III. 4. 5. Egészségfejlesztés Személyes tanácsadás keretében egészségfejlesztő/egészségnevelő tevékenységet az orvosok 96,7%-a végez, melyre naponta 20,5 percet fordítanak. Ez havonta 6,8 munkaórát jelent a háziorvosok számára. A megyék közül erre a tevékenységre a Baranya megyében dolgozó orvosok fordították a legkevesebb időt (15,9 perc/hét) és a BorsodAbaúj-Zemplén megyében dolgozók a legtöbbet (26,4 perc/hét). Családok otthonában 51,6%-uk, bölcsődében 2,2%-uk, óvodában 38,5%-uk, iskolában 46,2%-uk, a településen 50,5%-uk végez egészségfejlesztő tevékenységet. Közösségi színtereken együttvéve az orvosok évente 2,7 alkalommal végeznek egészségfejlesztő tevékenységet. A két szélsőértéket Csongrád megye (átlag 1,9 alkalom) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (3,5 alkalom) képviselte. Egy-egy alkalomra 2,4 órát fordítanak az orvosok, a megyék közül a legkisebb átlagot Baranya megye (1 óra/alkalom), a legmagasabbat Vas megye (7,3 óra/alkalom) mutatta. Ez azt jelenti, hogy havonta 0,5 órát szánnak a háziorvosok közösségi színtereken egészségfejlesztésre.
III. 4. 6. Szakmai továbbképzés A szakmai újdonságokról az orvosok 93,4%-a a szakmai folyóiratokból, 87,9%-a internetes forrásokból, 79,1%-a gyógyszergyártóktól, 50,5%-a szakkönyvekből tájékozódik. Ezek alapján megállapítható, hogy a szakmai folyóiratokban megjelenő publikációk mellett ma már nagyon sokan a szakmai internetes portálokon követik a szakmai újdonságokat. A vegyes praxisú háziorvosok a felmérést megelőző 12 hónapban átlagban 7 alkalommal vettek részt szakmai továbbképzésen. A megyék között nem volt jelentős eltérés. Tudo-
198
mányos kongresszuson való részvétellel 3,4 napot, egyéb szakmai továbbképzésen 15 napot töltöttek az orvosok. A legalacsonyabb átlagot Csongrád megye (7,8 nap), a legmagasabbat Borsod-Abaúj-Zemplén megye mutatta (21,7 nap). Szakirodalom olvasására hetente átlagosan 2,9 órát fordítottak a háziorvosok. A szakmai továbbképzéseken és a szakirodalom olvasására fordított idő 84,4%-ban munkaidőn kívülre esik. Az orvosok által látogatott szakmai továbbképzések és az olvasott szakirodalom témaköreinek 13,7%-a vonatkozott a 0-7 éves gyermekek ellátására. A megyék átlagai között nem volt jelentős eltérés ebben a 3 kérdésben.
199
III. 5. Az orvosi időráfordítást befolyásoló tényezők vizsgálata
25. sz. orvosi alakulása
Tevékenység
Házi gyermekorvos Időráfordítás óra/hó
Rendelési idő
80
Vegyes praxis Időráfordítás óra/hó 92
Ebből 0-7 évesekre fordított idő Sürgősségi hívás
48
16
6,7
12,9
Konzultáció
6,9
6,3
Kötelező jelentés
9,6
9
Tanácsadás
12,4
6,4
Szűrővizsgálat
11,8
5,1
táblázat Az időmérleg
tevékenységtípusok szerint Megállapítható, hogy az átlagos rendelési idő mértéke magasabb a vegyes praxisok esetében, azonban a 0-7 évesek ellátására fordított átlagos idő háromszor nagyobb a házi gyermekorvosok esetében, amely a bejelentkezettek korösszetételének eltérésével magyarázható. A tanácsadásra és szűrővizsgálatra fordított időtartam kétszer nagyobb a házi gyermekorvosok körében a vegyes praxisokhoz viszonyítva. Ezt követően a 0-7 évesek ellátása szempontjából két fontos tevékenységet: a tanácsadást és a szűrővizsgálatokat befolyásoló tényezők hatását vizsgáltuk többszempontos varianciaelemzéssel és faktoranalízissel. Az orvosok munkaidő felhasználásának vizsgálatát a kérdőív többek között a tanácsadási adatokkal: -
a heti tanácsadások számával (orvos_28 kérdés);
-
az alkalmankénti átlagos tanácsadási idővel (orvos_29 kérdés);
-
a tanácsadáson megjelentek átlagos számával (orvos_31 kérdés);
-
egy esetre (tanácsadásra) fordított idővel, perccel (orvos_32 kérdés)
mérte. A
változók adattisztítása után újabb, időtényezőt mérő mutatót képeztünk, mely a
a
féléves tanácsadási időt kalkulálja (tan_01 változó = egy félév heteinek száma szorozva a heti tanácsadások számával szorozva a tanácsadásokon megjelentek átlagos számával szorozva egy esetre/tanácsadásra fordított idővel): tan_01 = 26 * orvos_28 * orvos_31 * orvos_32
200
Az elemzés következő lépésében az időbecslés (tan_01 változó, mint eredményváltozó) jellemzőinek feltárására a többszempontos variancia-analízis (kovariancia-analízis) módszerét alkalmaztuk. Az elemzések összefoglalása a 26.sz. táblázatban kapott helyet. A táblázatban szereplő számok a faktorok és kovariánsok 0,05-nál kisebb szignifikanciaértékeit jelenítik meg. A teljes minta esetén a tanácsadási időt a praxis nagysága, a praxis telephelye és ellátási területe, valamint a praxis típusa határozza meg lényeges módon. Itt a magyarázó erő 60 % feletti. Kisebb magyarázó erőt mutat a vegyes háziorvosi praxisok időbecslése (53,6 %).
Jóval 60 % feletti a gyermekorvosi praxisok esetén a
becsült időre kialakított modell magyarázó ereje.
Változó szöveges leírása „Ha a praxis több települést is ellát, a települések száma.” „Az Ön életkora.” „Hány éve dolgozik házi gyermekorvosi praxisban?” „Mennyi a praxisba bejelentkezettek száma összesen?” „Ebből mennyi a 07 éves korú gyermekek száma öszszesen?” „Mennyi a területi ellátási kötelezettségen kívüliek száma?” „Ebből mennyi a 07 éves korú gyermekek száma öszszesen?”
tan_01 teljes II. becslés 63,2 %
tan_01 vegyes háziorvosi praxis 53,6 %
tan_01 gyermekorv osi praxis 67,0 %
-
0,018
-
-
-
0,014
-
0,046
-
0,034
-
0,000
-
0,013
-
-
-
0,023
-
-
-
201
„Praxis telephelye” – megye, főváros „Praxis ellátási területe.” – főváros, megyeszékhel y, város, község és egyéb település „Praxis típusa” „Területi ellátási kötelezettség.” – igen / nem „Az Ön neme” – férfi / nő
0,034
-
0,003
0,048
-
0,006
0,003
X
X
-
-
-
-
-
-
26. sz. táblázat Az orvosi tanácsadások időfelhasználásának vizsgálata variancia- / kovariancia elemzéssel Vegyes háziorvosi praxis esetén a tanácsadásra fordított időt befolyásoló tényezők: az ellátott települések száma, a praxisban eltöltött idő, valamint a 0-7 éves ellátottak száma. Házi gyermekorvosok esetén a befolyásoló tényezők: az orvos életkora, a praxis ellátási területe (megye), a településtípus, a praxisba bejelentkezettek összes száma és a területen kívüli ellátottak száma. A 0-7 éves korcsoportot tovább vizsgáltuk. A 24-es kérdés kérdezett rá arra, hogy a 0-7 éves gyermekek ellátásában mely tényezők befolyásolják az ellátási időt. A válaszadók egy ötfokozatú skálán jelölhették meg, hogy az egyes felsorolt tényezők: 1. a praxis nagysága, a bejelentkezettek száma; 2. a praxis korösszetétele; 3. a szülők iskolai végzettsége; 4. a szülők egészségkultúrája; 5. a szülők szociális helyzete; 6. a szülők roma etnikumhoz való tartozása közül melyek, milyen mértékben növelik az ellátási időt. A hat változót sikerült két nagy csoportra bontani faktoranalízis módszerével. Az elemzés KMO értéke egy közepes összevonhatóságot mutat (0,646). Az összesített variancia 69,473 %. A rotált komponensmátrixban felsorakozó adatok alapján élesen elkülöníthetjük az ellátási időt befolyásoló két komponenst: az első két kérdést (praxisnagyság és
202
korösszetétel) a többitől (szülői iskolázottság, egészségkultúra, szociális helyzet, etnikumhoz tartozás). Rotated Component Matrixa
A praxisba bejelentkezettek száma milyen mértékben növelik a 0-7 éves gyermekek ellátására fordított időt A praxisba bejelentkezettek korösszetétele milyen mértékben növelik a 0-7 éves gyermekek ellátására fordított időt A szülők iskolai végzettsége milyen mértékben növelik a 0-7 éves gyermekek ellátására fordított időt A szülők egészségkulturáltsága milyen mértékben növelik a 0-7 éves gyermekek ellátására fordított időt A szülők szociális helyzete milyen mértékben növelik a 0-7 éves gyermekek ellátására fordított időt A szülők roma etnikumhoz való tartozása milyen mértékben növelik a 0-7 éves gyermekek ellátására fordított időt
Component 1 2 .048 .920 .020
.923
.786
.075
.795 -.029 .797
.063
.757
.010
27. sz. táblázat Rotált komponensmátrix - 0-7 évesek ellátását befolyásoló tényezők A szűrővizsgálatok vonatkozásában is elvégeztük a statisztikai elemzést, mely alapján megállapítható,hogy a 0-7 éves kori szűrővizsgálatokat befolyásoló tényezőként lépett fel az ellátott települések száma, a területi ellátási kötelezettségen kívül ellátottak száma, a praxis telephelye és a területi ellátási kötelezettség megléte. A vizsgálat magyarázóereje 50,7%. Az egyes életkorokban kötelezően végzendő szűrővizsgálatok időráfordítását faktoranalízisnek is alávetettük. A teljes minta esetén a KMO érték igen magas (0,902; p<0,000); az összesített variancia 74,906 %. A vizsgálat rotált komponensmátrixa a 28.sz. táblázatban található. Az analízis két elkülönülő csoportot alakított ki a tizenegy szűrővizsgálatból. Az első csoport a születéstől a 3 hónapos korig terjedő szűrővizsgálatok köre, a második csoport pedig a három éves kor feletti vizsgálatoké. Egy átmeneti, mindkét csoportba sorolható kör a 6 hónapostól 2 éves korig terjedő időszak. Véleményünk szerint az eredmények megfelelnek a védőnői gyakorlatnak. A születés után fokozott gondozási időszakot fogja át az első csoport; a második pedig a közösségbe kerülést, valamint az ezt követő életszakaszhoz igazodó rendszeres szűréseket.
203
Rotated Component Matrixa
Újszülött korban az egyes szűrővizsgálatokra átlagosan mennyi az időráfordítás (dokumentációval együtt perc) 1 hónapos korban az egyes szűrővizsgálatokra átlagosan menynyi az időráfordítás (dokumentációval együtt perc) 3 hónapos korban az egyes szűrővizsgálatokra átlagosan menynyi az időráfordítás (dokumentációval együtt perc) 6 hónapos korban az egyes szűrővizsgálatokra átlagosan menynyi az időráfordítás (dokumentációval együtt perc) 1 éves korban az egyes szűrővizsgálatokra átlagosan mennyi az időráfordítás (dokumentációval együtt perc) 2 éves korban az egyes szűrővizsgálatokra átlagosan mennyi az időráfordítás (dokumentációval együtt perc) 3 éves korban az egyes szűrővizsgálatokra átlagosan mennyi az időráfordítás (dokumentációval együtt perc) 4 éves korban az egyes szűrővizsgálatokra átlagosan mennyi az időráfordítás (dokumentációval együtt perc) 5 éves korban az egyes szűrővizsgálatokra átlagosan mennyi az időráfordítás (dokumentációval együtt perc) 5 éves kor beiskolázás előtt az egyes szűrővizsgálatokra átlagosan mennyi az időráfordítás (dokumentációval együtt perc) 6 éves korban az egyes szűrővizsgálatokra átlagosan mennyi az időráfordítás (dokumentációval együtt perc)
Component 1 2 .117 .742 .203
.898
.370
.850
.511
.727
.586
.661
.792
.457
.827
.361
.838
.325
.814
.108
.748
.172
.758
.320
28. sz. táblázat Rotált komponensmátrix az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok vonatkozásában az orvosi ellátás során
IV. Összefoglalás Magyarországon a 0-7 éves korú gyermekek alapellátása a védőnői hálózat és a házi gyermekorvosi/vegyes praxisú háziorvosok feladatkörébe tartozik. Az ellátás során az egyes szolgáltatók kompetenciáját a hatályos jogszabály egyértelműen meghatározza, azonban a gyakorlatban sok esetben a kompetenciahatárok átfedésbe kerülnek. Nehezíti a helyzetet, hogy az esélyegyenlőség a szolgáltatások igénybevétele során korlátozott; a védőnői körzetek egy része (6-8%) tartósan betöltetlen; a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben magas az ellátandó települések száma; a tartós helyettesítés alapvetően ezen térségekben figyelhető meg. A 0-7 évesek orvosi ellátása csak részben biztosított házi gyermekorvosokkal, akik több időt tudnak fordítani ezen korcsoport ellátására. A kapacitások szükségessége, a kompetenciahatárok bizonyos átfedése mellett jelentős akadályozó tényező a minőségi szolgáltatás nyújtása területén a kapcsolati háló fellazulása, a kommunikációs csatornák hiánya, a párhuzamos dokumentálásra fordított idő mértéke. A jelenlegi adatszolgáltatás nem ad információt az ellátórendszer szereplőinek időfelhasználására, a végzett tevékenységek feladatszervezésére, strukturáltságára. Hazánkban eddig nem került sor időmérleg felvételére, valamint ilyen típusu kutatásra az orvosok és védőnők körében.
204
Az elvégzett időmérleg kutatás ezen hiányosságok pótlására irányult, melynek fő céljai az alábbiak voltak: -
a 0-7 éves korú gyermekek ellátását végző szakemberek (védőnő, házi gyermekorvos, vegyes praxisú háziorvos) által végzett tevékenységeket, a tevékenységeknek a munkaidőben való strukturáltságát, a feladatszervezés mikéntjét, a feladatellátás során a kommunikációs szinteket kvalitatív módszerrel azonosítani;
-
a kvantitatív kutatás során a védőnők által végzett tevékenységek struktúrájának, az egyes tevékenységekre fordított időtartamnak az azonosítása; a területi és településcsoportok szerint különbözőségek, az egyes tevékenységek végrehajtása és időráfordítása kapcsán a védőnő szabadságfokának bemutatása;
-
annak elemzése, hogy milyen tényezők befolyásolják a védőnői tevékenység két meghatározó elemének – tanácsadás és családlátogatás - struktúráját és időfelhasználását a 0-7 éves gyermekek különböző életkori csoportjai vonatkozásában;
-
a házi gyermekorvosok és a vegyes háziorvosi praxisok tevékenység struktúrájának és az egyes tevékenységek időráfordításának elemzése különös tekintettel a 0-7 éves korú gyermekek ellátása területén, a két ellátási forma között meglévő eltérések feltárása és az eltérés mértékének bemutatása;
-
javaslat készítése olyan indikátorrendszerre, amelynek segítségével mérni lehet a szakemberek munkaterhelését, becsülni lehet a munkatevékenységek időráfordítását.
A felmérés során a kvalitatív (fókuszcsoportos) és kvantitatív módszerek (kérdőíves adatfelvétel) segítségével országosan területi és település típusonkénti reprezentatív mintaválasztással kérdőíves adatfelvétel történt a területi védőnők, valamint házi gyermekorvosok és vegyes praxisú orvosok körében. A statisztikai elemzések igazolták a mintaválasztás reprezentativitását mind területi, település típus vonatkozásában; az orvosok esetében pedig az életkor szerinti megoszlásban. A Budapesten, valamint az ország hat statisztikai régiója egy-egy megyéjében végzett kutatás lehetőséget biztosított országos becslések készítésére az időmérleg vonatkozásában. A mintavétel során település típusonként négy kategória került meghatározásra: főváros, megyeszékhely, város, község. Az adatbázis elemzése során gyakorisági becsléseket (95%-os MT) végeztünk. A mintába került területek, település típusok változóinak összefüggés elemzéséhez a Kruskall-Wallis, az ANOVA módszert és a post hoc tesztet (Tamhane’s próbát) alkalmaztuk. Az időráfordítást befolyásoló tényezők hatását variancia és kovariancia elemzéssel, valamint faktoranalízis elvégzésével vizsgáltuk. A 2013. július és augusztus hónapban elvégzett kérdőíves adatfelvétel során a válaszadási arány a védőnők körében 96,8%-is, míg az orvosok esetében 60%-os volt. Ez utóbbi magyarázható azzal, hogy az adatfelvétel a nyári időszakra esett, valamint az alacsonyabb részvételi hajlandósággal.
205
A véletlen, arányos mintavétel alapján a védőnők település típusonkénti megoszlását vizsgálva a válaszadók 31%-a a fővárost, 37%-a megyeszékhelyeket és egyéb városokat, míg 32%-a a községeket reprezentálta. A védőnők 35%-a több települést is ellát, az egy körzetre jutó csatolt települések átlaga 2,7 volt, mely nehezíti a feladatok teljeskörű ellátását, növeli az utazásokra fordított időt. Igen magas a tartós helyettesítést ellátó védőnők aránya (17%). A rugalmas munkaidő kezelésére a védők közel 2/3-nak van lehetősége, azonban a munkaköri leírásában csak ezen védőnők 1/3-nak van szabályozva. A védőnők átlagos életkora 41,8 év, a pályán eltöltött idő 18,6 év. Ezek az értékek viszonylag kiegyensúlyozott átlagot mutatnak, a fővárosban magasabb az átlagos életkor, míg a legalacsonyabb Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az egy körzetre jutó átlagos gondozotti létszám 190 fő, melyből a 0-7 éves gondozotti létszám 170 fő. Jelentős különbség figyelhető meg a főváros (magasabb létszám) és a községek vonatkozásában. A fokozott gondozást igénylők átlagos száma Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-SzatmárBereg megyékben a legmagasabb, melynek hátterében a környezeti ok miatti gondozottak magas aránya van. A nyilvántartott gondozottakon belül a 0-7 éves gyermekek átlagos száma 170, azonban jelentős különbségek figyelhetők meg település típusok szerint (főváros: 218,8 fő; községek: 123,2 fő). A nyilvántartott 0-7 éves korúak közül a fokozott gondozást igénylők aránya közel 20%, azaz minden 5. gyermek igényel fokozott gondozást. Ezen gyermekek aránya az átlaghoz képest magasabb Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint település típusonként a községekben. Amennyiben a jelenleg szervezett területi védőnői állásokat vesszük figyelembe, akkor a fokozott gondozást igénylő 0-7 éves korú gyermekek száma Magyarországon 125 779 fő. Esetükben a gondozásra fordított idő nagyobb szükségletet jelent. A védőnők által a különböző tevékenységek havi időráfordítása átlag 206,6 óra volt a kérdőívek elemzése alapján, ami azt jelenti, hogy a rendes munkaidőn túl is jelentős az időfelhasználás. A látogatások, a tanácsadások és a továbbképzések egy része munkaidőn kívül történik. Az egyes tevékenységek időráfordítását elemezve megállapítható, hogy az alaptevékenységeken belül két tevékenységre fordítják a legtöbb időt; látogatásra és tanácsadásra, mely az átlagos időráfordítás közel 90%-a. A látogatások gyakoriságát a gyermekek egyes korcsoportjaiban jogszabály állapítja meg, így az átlagos időráfordítás is ennek megfelelően eltérő, illetve az adott korcsoporton belül a nyilvántartott gondozottak számától is függ. A havi időráfordítás a 0-7 éves korú gyermekek látogatására átlagosan 102 óra (országosan: 407 286 óra). Az egyes korcsoportokat elemezve a csecsemőlátogatásra 36%, míg a többi korcsoportban 15-18% közötti az időráfordítás aránya. A 0-7 éves korúak látogatásának időtartamából átlagosan 13% az előkészítésre, 24% az utazásra, 45% a tényleges tevékenységre, míg 18% a dokumentálásra felhasznált idő aránya. A dokumentálásra fordított idő átlagosan 18,1 óra/hó, amely viszonylag magas-
206
nak mondható (országosan 722 733 óra/hó), ami a hivatalos havi munkaidő 11%-a. A családlátogatások típusa szerint elemezve a védőnői időmérleget megállapítható, hogy az életkor növekedésével csökken az egy látogatásra fordított átlagos idő (0-6 hetes újszülött 92 perc/alkalom; 6 hét-1 éves csecsemő 70 perc/alkalom; 1-3 éves kisgyermek 61 perc/alkalom; nagy gyermek 58 perc/alkalom). Azonban kiemelt figyelmet érdemel az a tény, hogy az egy látogatásokra fordított átlagos időn belül a tényleges látogatásokra fordított idő aránya is csökken az újszülöttkori 53%-ról a nagy gyermek látogatása esetén 40%-ra. Az eltérő fejlődési problémák időben történő felismerését ez az időráfordításban észlelhető tendencia veszélyeztetheti. Ugyanakkor a dokumentálásra fordított időtartam nem változik (18-19%). A tanácsadás három csoport részére történik: 0-7 éves korú gyermekek, várandósok és nővédelmi tanácsadás. A védőnői időmérlegben a tanácsadásra fordított átlagos idő (70,8 óra/hó), a kutatás alapján a védőnői teljes időráfordítás 35%-a. Országosan tanácsadásra havonta 282 704 órát fordítanak a védőnők. A tanácsadáson belül a 0-7 éves korúak tanácsadására átlagosan 45 óra/hó az időráfordítás, amely 64%-a a teljes tanácsadási időráfordításnak, míg a várandós tanácsadás alkalmával 25 óra/hó (35%), nővédelmi tanácsadás során 0,8 óra/hó (1%) az időráfordítás. A tanácsadás alkalmával a dokumentációs időráfordítás havonta átlagosan 6,9 óra (aránya 10%), mely országosan 27 551 órát jelent. Összességében megállapítható, hogy a védőnői időmérlegben a két legfontosabb tevékenység időráfordítása összesen 189 óra, amely meghaladja a havi 160 órás munkaidő keretet. Jelentős eltérések figyelhető meg mind a megyék, mind a település típusok vonatkozásában az időmérleg elemzése során. A többszempontos varianciaelemzés alapján megállapítható, hogy a látogatási idők szempontjából legerősebb befolyásoló tényező a település típusa. Ezt követi a védőnő életkora, a védőnői munkakörben eltöltött évek száma, a gondozottak száma és a helyettesítés ténye. A szűrővizsgálatok esetén az időráfordítás vonatkozásában legfontosabb tényező a védőnő életkora és a fokozott gondozást igénylő 0-7 éves korú gondozottak száma; legkisebb befolyásoló tényező a védőnői pályán eltöltött idő. A kutatás alapján megfogalmazható javaslatok -
át kell gondolni a védőnői tevékenységek szabályozását, különös tekintettel a rugalmas munkaidő lehetőségének biztosítására, a látogatási gyakoriságra, valamint a fokozott gondozást igénylő 0-7 éves gondozottak esetén a látogatási gyakoriság számszerű meghatározására;
-
a dokumentációs tevékenységre fordított időt az IT módszereinek alkalmazásával csökkenteni kell, ezzel javítható az ellátók között meglévő kommunikációs hiányosság;
207
-
a védőnői tevékenységek módszertanához a tudományos bizonyítékokkal alátámasztott szakmai irányelv(ek) fejlesztése indokolt;
-
a védőnői tevékenység szakmai felügyeletének hatékonyságát segíteni kell megfelelő indikátorok kidolgozásával és a szakfelügyeletet ellátók képzésével.
A házi gyermekorvosi és vegyes praxisú háziorvosi időmérleg vizsgálat során a praxisok általános jellemzőit az alábbiakban lehet összefoglalni. A házi gyermekorvosok átlag életkora igen magasnak mondható (55,6 év), az életkori megoszlást vizsgálva a szakvizsga után a házi gyermekorvosként munkát vállalók száma igen alacsony. A gyermekorvosok között jelentős a nők aránya (75%). A vegyes praxisok esetén az orvosok átlagéletkora 54,7 év, azonban a jelentős számú 60 év feletti orvosok mellett a 30-40 éves életkori csoport is megfelelő arányt képvisel, ami biztosíthatja a nyugdíjba vonulók utánpótlását. A nemek aránya közel azonos. A bejelentkezettek száma a házi gyermekorvosi praxisokban átlag 864 fő, míg a vegyes praxisokban 1 617 fő. Ezen belül a 0-7 évesek átlagos száma házi gyermekorvosok esetén 245 fő, míg vegyes praxisok esetén 106 fő. A házi gyermekorvosok esetén az ellátandók száma magasabb a fővárosban. Igen jelentős a területi ellátási kötelezettségen kívüli bejelentkezettek száma a gyermekorvosok esetén (közel 30%), ami megnehezíti a védőnővel való kapcsolattartást, mivel az ilyen ellátottak esetében 10-12 védőnővel kell kapcsolatot tartani. A tényleges napi rendelési idő átlaga gyermekorvosok esetén 4 óra, ezen belül Budapesten lényegesen alacsonyabb (3,5 óra), míg vegyes praxisok esetén 4,6 óra, mely nem mutatott jelentős eltérést a megyék között. A 0-7 évesek ellátására fordított idő aránya a rendelési időn belül házi gyermekorvosok esetében 60% (48 óra/hó), míg vegyes praxisoknál 18% (16 óra/hó). A praxisba bejelentkezettek kormegoszlása nemcsak a 0-7 éves korúak ellátására fordított időt befolyásolja, hanem a tanácsadásokra és a szűrővizsgálatokra fordított időtartamot is. Házi gyermekorvosok esetén a tanácsadásra 12,4 óra/hó, a kötelező szűrővizsgálatokra 11,8 óra/hó, míg a vegyes praxisok esetén ezek az időtartamok 6,4, illetve 5,1 óra/hó. Ezen két meghatározó tevékenységre az országos időráfordítás a gyermekorvosok esetén havi szinten a tanácsadásra 17 483 óra, a szűrővizsgálatokra 18 420 óra, vegyes praxisok esetén ez az érték 8 192 óra, illetve 7 738 óra. A tanácsadáson az egy megjelenésre jutó átlagos időráfordítás házi gyermekorvosok esetén 12 perc, vegyes praxisok esetén 15 perc volt. A szűrővizsgálatok esetében a házi gyermekorvosok az újszülöttkori (24 perc) és az 5 éves kori (16 perc) státusz vizsgálatra fordítanak legtöbb időt, a többi életkorhoz kötött szűrővizsgálat átlagos időráfordítása 11-13 perc. Vegyes praxisok esetén ezen korcsoportokban az időráfordítás 17, illetve 16 perc, míg a többi korcsoportban 12-13 perc. A dokumentálásra a házi gyermekorvosok havonta 9,6 órát, a vegyes praxisok esetében
208
9 órát fordítanak, mely a teljes időmérleg 8%-a, illetve 7,5%-a. Az orvosok esetén a tanácsadási időt a praxis nagysága, a praxis telephelye és ellátási területe, valamint a praxis típusa határozza meg lényeges módon. A szűrővizsgálatok vonatkozásában elvégzett varianciaanalízis alapján megállapítható, hogy a 0-7 éves kori szűrővizsgálatokat befolyásoló tényezőként lépett fel az ellátott települések száma, a területi ellátási kötelezettségen kívül ellátottak száma, a praxis telephelye és a területi ellátási kötelezettség megléte. Az orvosi időmérleg kutatás alapján a főbb megállapítások az alábbiak. A házi gyermekorvosok magas átlagéletkora, valamint a rendszerbe belépők alacsony száma kérdésessé teszi a házi gyermekorvosi ellátás jelenlegi – nem túl jónak mondható – területi lefedettségének biztosítását. A jelenség okának további vizsgálata elengedhetetlen, tekintettel arra, hogy ennek elmaradása esetén az egészségpolitika számára sem lehet tényekkel alátámasztott javaslatot megfogalmazni. A házi gyermekorvosok több időt fordítanak a 0-7 évesek ellátására, a tanácsadásra és szűrővizsgálatokra, mely szakmailag igen fontos tényező. A legfontosabb szűrővizsgálatra alkalmanként fordított átlagos időtartam a házi gyermekorvosok és a vegyes praxisok esetében nem mutat jelentős eltérést. A dokumentációra fordított idő viszonylag magasnak tekinthető, mely ismételten alátámasztja az egységes, korszerű IT-val támogatott rendszer kialakítását. A vegyes praxisok orvosainak a munkáját – a relatíve alacsonyabb időráfordítás mellett – nagyban segítheti a megfelelő szakmai irányelvek kidolgozása.
209
Irodalomjegyzék 1.
SZAKFELÜGYELETI AJÁNLÁS az alapellátásban dolgozó házi gyermekorvos/háziorvos és a területi védőnő együttműködése helyi eljárásrendjének kialakításához. OTH 2008.
2.
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1356/2013. számú ügyben
3.
Odor, A: Összefoglaló az alapellátásban dolgozó házi gyermekorvos/háziorvos és a területi védőnő együttműködésére kiadott „Szakfelügyeleti Ajánlás” megvalósulásának védőnői tapasztalatairól OTH 2011.
4.
Committee on Practice and Ambulatory Medicine Section on Ophthalmology; American Association of Certified Orthoptists; American Association for Pediatric Ophthalmology and Strabismus; American Academy of Ophthalmology. Eye examination in infants, children, and young adults by pediatricians: organizational principles to guide and define the child health care system and/or improve the health of all children. Ophthalmology, 2003, 110: 860-5.
5.
Ressel, GW; American Academy of Pediatrics Section on Ophthalmology; American Association for Pediatric Ophthalmology and Strabismus; American Academy of Ophtahlmology. AAP releases policy statement on eye examinations. Am Fam Physician. 2003, 68:1664-66.
6.
Nelson, HD, Bougatsos, C, Nygren, P: Universal Newborn Hearing Screening: Systematic Review to Update the 2001 US Preventive Services Task Force Recommendation. Pediatrics, 2008, 122;e266. (Online: http://pediatrics.aappublications.org/content/122/1/e266.full.html). Letöltve: 2013. 08. 26.
7.
Korver, AMH, Konings, S, Dekker, FW, Beers, M, Wever, CC, Frijns, JHM, OudesluysMurphy, AM: Newborn Hearing Screening vs Later Hearing Screening and Developmental Outcomes in Children With Permanent Childhood Hearing Impairment. JAMA, 2010, 304: 1701-1708.
8.
Bubbico, L, Di Castelbianco, FB, Tangucci, M, Salvinelli, F: Early hearing detection and intervention in children with prelingual deafness, effects on language development. Minerva Pediatr. 2007, 59:307-13.
9.
Moeller, MP. Early intervention and language development in children who are deaf and hard of hearing. Pediatrics 2000; 106: E43.
10. Ogden, CL, Carroll, MD, Curtin, LR, Lamb, MM, Flegal, KM: Prevalence of high body mass index in US children and adolescents. 2007-2008. JAMA, 2010, 303: 242-9. 11. Ogden, CL, Carroll, MD, Kit, BK, Flegal, KM: Prevalence of obesity and trends in body mass index among US children and adolescents. 1999-2010. JAMA, 2012, 307: 48390. 12. European Environment and Health Information System (ENHIS): Prevalence of overweight and obesity in children and adolescents. Fact Sheet 2.3. 2009. Online: http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0005/96980/2.3.-Prevalence-ofoverweight-and-obesity-EDITED_layouted_V3.pdf. Letöltve: 2013. 08. 26.
210
13. Salanave, B, Peneau, S, Rolland-Cachera, MF, Hercberg, S, Castetbon, K: Stabilization of overweight prevalence in French children between 2000 and 2007. Int J Pediatr Obes. 2009, 4: 66-72. 14. Aeberli, I, Ammann, RS, Knabenhans, M, Molinari, L, Zimmermann, MB: Decrease in the prevalence of paediatric adiposity in Switzerland from 2002 to 2007. Public Health Nutr. 2010, 13: 806-811. 15. Országos Gyermekgyógyászati Intézet (OGYEI): Összefoglaló jelentés a 2011/2012. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról. OGYEI, Budapest, 2013. Online: http://www.ogyei.hu/upload/files/2011_2012_evi_iskolaegeszsegugyi_jelentes.pdf. Letöltve: 2013. 08. 28. 16. Weiss, R, Caprio, S. The metabolic consequences of childhood obesity. Best Pract Res Clin Endocrinol Metab. 2005, 19: 405-19 17. Reilly, JJ: Descriptive epidemiology and health consequences of childhood obesity. Best Practice & Research Clinical Endocrinology & Metabolism, 2005, 19: 327–341. 18. Guijarro de Armas, MA, Monereo Megías, S, Merino Viveros, M, Iglesias Bolaños, P, Vega Piñero, B. Prevalence of metabolic syndrome in a population of obese children and adolescents. [Article in Spanish] Endocrinol Nutr. 2012, 59: 155-9. 19. Felszeghy, E, Juhász, É, Káposzta, R, Ilyés, I: A gyermek- és serdülőkori elhízás következményei – A metabolikus szindróma és további következmények. Gyermekgyógyászat, 2012, 63: 157-162. 20. Barlow, SE, Dietz, WH. Obesity evaluation and treatment: Expert Committee recommendations: The Maternal and Child Health Bureau, Health Resources and Services Administration and the Department of Health and Human Services. Pediatrics,1998, 102 (3): E29. 21. Himes, JH, Dietz, WH; The Expert Committee on Clinical Guidelines for Overweight in Adolescent Preventive Services. Guidelines for overweight in adolescent preventive services: recommendations from an expert committee: The Expert Committee on Clinical 22. Krebs, NF, Himes, JH, Jacobson, D, Nicklas, TA, Guilday, P, Styne, D. Assessment of child and adolescent overweight and obesity. Pediatrics, 2007, 120 (suppl 4):S193S228. 23. Barlow, SE, Dietz, WH. Obesity evaluation and treatment: Expert Committee recommendations: The Maternal and Child Health Bureau, Health Resources and Services Administration and the Department of Health and Human Services. Pediatrics,1998, 102 (3): E29. 24. Tanda, R, Salsberry, P: The Impact of the 2007 Expert Committee Recommendations on Childhood Obesity Preventive Care in Primary Care Settings in the United States. J Pediatr Health Care. 2013, pii: S0891-5245(13)00196-X. 25. Wake, M, Lycett, K, Clifford, SA, Sabin, MA, Gunn, J, Gibbons, K, Hutton, C, McCallum, Z, Arnup, SJ, Wittert, G: Shared care obesity management in 3-10 year old children: 12 month outcomes of HopSCOTCH randomised trial. BMJ. 2013, 346: f3092. 26. World Health Organization: The challenge of obesity in the WHO European Region and the strategies for response. WHO, Copenhagen, Denmark, 2007. http://www.euro.who.int/_data/assets/pdf_file/0010/74746/E90711.pdf. Letöltve: 2013. 08. 28. 27. Powell, RA, Single, HM: Methodology Matters – V. Focus Group. Int J for Qality in Health Care, 1996, (8):499-504.
211
28. Gill, P, Stewart, K, Treasure, E, Chadwick, B. Methods of data collection in qualitative research: interviews and focus groups. British Dental Journal, 2008; 204: 291-295. 29. Ruff, CC, Alexander, IM, McKie, C: The use of focus group methodology in health disparities research. Nursing Outlook, 2005, 53:134-40. 30. Arnold, P, Paksi, B: Kábítószer problémával foglalkozó civil szervezetek kapcsolatai. Addiktológia, 2010, 9: 253-280. 31. Kende, A, Bernáth, D. A túlsúlyos emberek implicit elutasítása gyerekkorban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2012, 13: 339-373. 32. Kende, A, Szili, K, Csabai, M: Laikusok és gyakorló orvosok szomatizációról. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2005, 6: 53-69.
nézetei
a
33. Morrison-Beedy, D, Cote-Arsenault, D, Feinstein, NF: Maximizing Results With Focus Groups: Moderator and Analysis Issues. Applied Nursing Research, 2001, 14: 48–53. 34. Rabiee, F: Focus-group interview and data analysis. Proceedings of the Nutrition Society, 2004, 63: 655–660. 35. Halcomb, EJ, Gholizadeh, L, DIGiacomo, M, Phillips, J, Davidson, PM: Literature review: considerations in undertaking focus group research with culturally and linguistically diverse groups. Journal of Clinical Nursing, 2007, 16: 1000–1011. 36. Központi Statisztikai Hivatal (KSH): Időmérleg-módszertan. Online: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/idomerleg_mod.pdf. Letöltve:2013. 08. 27. 37. Központi Statisztikai Hivatal (KSH): A 15–74 éves népesség napi időfelhasználása, 2010. Statisztikai Tükör. 2011, 87. Online: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/idomerleg10.pdf. Letöltve:2013. 08. 27. 38. PEDAGÓGUS 2010 Pedagógusok időmérleg vizsgálata Online: http://www.tarkitudok.hu/file/tanulmanyok/v_pedagogus2010_zarotanulmany.pdf Letöltve: 2013.10.13.
212
MELLÉKLET A védőnői minta területi illeszkedésének, reprezentativitásának vizsgálata
Település tipus
Mintakeret Mintaszám
Mintába kerülési valószínűség
Visszaérkezett kérdőívek száma
Mintába kerülési valószínűség
p Válaszadási /településtipusarány (%) ként/
megyeszékhely
45
11
0,244444444
11
0,2444444
100%
város Baranya megye község Borsod- megyeszékhely Abaújváros Zemplén megye község
42
10
0,238095238
10
0,2380952
100%
81
20
0,24691358
20
0,2469136
100%
65
15
0,230769231
14
0,2153846
93%
118
34
0,288135593
34
0,2881356
100%
167
38
0,22754491
38
0,2275449
100%
főváros
473
115
0,243128964
114
0,2410148
99%
megyeszékhely
56
15
0,267857143
12
0,2142857
80%
város Csongrád megye község Szabolcs- megyeszékhely Szatmárváros Bereg megye község
55
14
0,254545455
14
0,2545455
100%
56
14
0,25
11
0,1964286
79%
42
12
0,285714286
10
0,2380952
83%
84
19
0,226190476
18
0,2142857
95%
155
35
0,225806452
34
0,2193548
97%
megyeszékhely
25
6
0,24
6
0,24
100%
város
29
7
0,24137931
7
0,2413793
100%
község
56
15
0,267857143
15
0,2678571
100%
1549
380
Budapest
Vas megye Összesen
368
213
97%
p /megyénként/
1
1
0,82119
0,98224
1
0,99999926 3
A vegyes praxisú háziorvosi minta területi illeszkedésének, reprezentativitásának vizsgálata
Mintakeret Mintaszám
Mintába kerülési valószínűség
Válaszadók
Mintába kerülési valószínűség
Válaszadási arány (%)
Budapest
0
0
0
0
0
Baranya megye
76
30
0,39473684
19
0,25
63%
Borsod-AbaújZemplén megye
201
30
0,14925373
18
0,08955224
60%
Csongrád megye
52
30
0,57692308
17
0,32692308
57%
Szabolcs-SzatmárBereg megye
156
30
0,19230769
20
0,12820513
67%
Vas megye
59
30
0,50847458
17
0,28813559
57%
Összesen
544
150
91
214
61%
p
0,994
A házi gyermekorvosi minta területi illeszkedésének, reprezentativitásának vizsgálata
Mintakeret Mintaszám
Mintába kerülési valószínűség
Válaszadók
Mintába kerülési valószínűség
Válaszadási arány (%)
Budapest
316
25
0,07911392
11
0,03481013
44%
Baranya megye Borsod-AbaújZemplén megye
67
25
0,37313433
19
0,28358209
76%
113
25
0,22123894
10
0,08849558
40%
Csongrád megye Szabolcs-SzatmárBereg megye
75
25
0,33333333
16
0,21333333
64%
67
25
0,37313433
14
0,20895522
56%
Vas megye
41
25
0,6097561
19
0,46341463
76%
Összesen
679
150
89
Az orvosi minta korcsoport szerinti illeszkedésének, reprezentativitásának vizsgálata
215
59%
p
0,665
Korcsoport
Mintavételi keret
–29
13
1
14
–29
13,59341723 0,406582769
14
30–34
229
9
238
30–34
231,0880929 6,911907067
238
35–39
396
12
408
35–39
396,1510165 11,84898354
408
40–44
506
10
516
40–44
501,0145208 14,98547919
516
45–49
647
24
671
45–49
651,5130687 19,48693127
671
50–54
1013
16
1029
50–54
999,1161665 29,88383349
1029
55–59
1124
36
1160
55–59
1126,311713 33,68828654
1160
60–64
975
31
1006
60–64
976,7841239 29,21587609
1006
65–69
651
28
679
65–69
659,2807357 19,71926428
679
70–
464
13
477
70–
463,1471442 13,85285576
477
összesen
6018
180
6198
összesen
6018
khi /exact/
0,094210596
gyak
Mintavételi keret
Válaszadók Összesen
0,970958374 0,029041626
216
Válaszadók
180
Összesen
6198