Sant Rajinder Singh Ji Maharaj
Vegetarianizmus és spiritualitás Amikor a vegetáriánus táplálkozásra gondolunk, azt gyakran a fizikai testünk egészségével hozzuk összefüggésbe. Manapság sok orvos ajánlja ezt az életmódot, arra hivatkozva, hogy optimális tápanyagellátást biztosít, és védelmet jelent sok olyan betegséggel szemben, amelyeket a nem vegetáriánus ételek okoznak. A kérdés az, mi az összefüggés a vegetarianizmus és a spiritualitás között? Mivel a spiritualitás a lélekkel függ össze, vajon milyen kapcsolata van spirituális lényegünknek, a lelkünknek az ételhez, amit megeszünk? Most a vegetáriánus táplálkozás spirituális oldalát kívánom feltárni. Az emberek többsége a vegetarianizmus fizikai egészségre gyakorolt jótékony hatását emeli ki. Lehet, hogy megismerkednek a vegetáriánus ételek sokféleségével, tápanyagokkal kapcsolatos előadásokon vesznek részt, ahol megtudják, hogyan állíthatnak össze kiegyensúlyozott étrendet az ilyenfajta ételekből. Elsajátíthatják, hogyan lehet helyettesíteni a húsokban található fehérjéket szója termékekkel, bab- és diófélékkel, növényi fehérjékkel, tejtermékekkel, és egyéb vegetáriánus termékekkel. Hol találhatunk rá Isten Fényére? A vegetáriánus táplálkozásnak vannak egyéb, legalább ennyire fontos szempontjai is. A fizikai egészségünk jobbá fordítása, megőrzése mellett ennek az életmódnak a jótéteményei az elménket és a lelkünket is segítik. A spiritualitás nem csupán a saját benső fejlődésünkre vonatkozik. Ez olyan életforma, amelyet követve szeretet és gondoskodás jellemzi a teremtés minden más élőlényével való kapcsolatunkat. A spiritualitással közelebb kerülünk a valódi természetünkhöz. Az igazi valónk egy Istennel. Isten alkotta meg ezt az univerzumot, a földet, és az összes teremtményt. Ezért természetes, hogy tisztelünk minden élőt, ahelyett, hogy elpusztítanánk azt, amit Isten teremtett. 1
Azok, akik valóban rátaláltak Istenre, szeretetet éreznek minden élőlény, a legnagyobbak és a legapróbbak iránt egyaránt. Isten Fénye, amelyet embertársainkban felismerünk, ott található minden egyéb életformában is. Ugyanúgy ott van az egyszerű hangyában, mint az erőteljes oroszlánban. Benne rejlik a kígyóban és a tehénben, a halakban és a madarakban is. Amikor az életre a lélek szemével nézünk, Istent a legegyszerűbb és a legkülönösebb teremtményekben is felfedezhetjük. Ezzel a látásmóddal szeretet éled bennünk minden létező iránt. A lélek minden élőlényben felismeri Istent, és még álmában sem jutna eszébe, hogy Isten bármely gyermekének az életét elvegye. Amikor az erejét vis�szanyert lélek tudatosságán keresztül szemléljük az életet, szelídebb módon és az összes életformát tisztelve kezdünk élni. Ez az egyik oka annak, hogy azok az emberek, akik kapcsolatba kerülnek a lelkükkel, áttérnek a vegetáriánus életmódra. Ők úgy gondolják, hogy Isten elegendő növényi élelmet biztosít a testünk fenntartásához. Ehhez nem szükséges elvenni Isten egyetlen teremtményének az életét sem. A spirituális életet segítő étrend Azok számára, akik élik a spiritualitást, a vegetarianizmus hozzátartozik a spirituális gyakorlatokhoz. A vegetarianizmus a legkönyörületesebb táplálkozási forma, mert a legkisebb mértékű tudatosságot vagy életet tartalmazó növényi ételeket fogyasztjuk. A spirituális tanítók gyakran kiemelik, hogy a vegetarianizmus elengedhetetlen azok számára, akik meg szeretnék találni Istent. A szigorú vegetáriánus táplálkozás alapvető fontosságú, ha az önfelismerés és az Istennel való egyesülés felé vezető úton kívánunk haladni. A nagy filozófusok, művészek, költők, írók és a spirituálisan fejlett uralkodók közül sokan voltak vegetáriánusok. A nagy festő, Leonardo da Vinci is ezt az életformát követte. Hatalmas együttérzés jellemezte. Ha meglátott egy kalitkába zárt madarat, azt megvette, majd a kalitka ajtaját kinyitva örömmel figyelte, amint a madár szabadon elszállt. Newton, Mahatma Gandhi és Albert Schweitzer neve csak néhány példa arra, hogy a nagy filozófusok és világvezetők az 2
egész teremtés iránti erőszakmentes életvitelükkel ugyanerre ösztönözték az embertársaikat. A hatás-ellenhatás törvénye Vajon miért értett egyet a különböző korokban élt megannyi spirituális Mester, vallásalapító, misztikus, filozófus és gondolkodó abban, hogy a vegetáriánus táplálkozás nélkülözhetetlen a spirituális előrehaladáshoz? Ennek az egyik oka a tudomány egyik törvényével, az akció-reakció törvényével függ össze. A fizika erő-ellenerő törvénye szerint minden akciót reakció követ. Az emberek többsége úgy gondol erre a törvényszerűségre, mint ami kizárólag a fizikai anyagra vagy az energiára vonatkozik. Egy másik összetevője is van azonban ennek a kérdésnek, amit a tudomány csak most kezd feltárni. Kezdjük megismerni az elme-test-lélek kapcsolatot. Észrevesszük, hogy a gondolataink hatással vannak a testünkre. Az akció-reakció törvénye nem csupán a fizikai anyagra vonatkozik, de a gondolatok finomabb, nehezen megfogható szintjére is. Tudjuk például, hogy stressz hatására hormonok szabadulnak fel a testünkben, amelyek cselekvésre sarkallnak bennünket. Ez lehet veszély előli futás, menekülés, vagy védekezés. Adrenalin jut az izmainkba, hogy felkészítse a kezünket a harcra, vagy a lábainkat a futásra. A modern világot jellemző stressz következményeként az emberekben akkor is lezajlik ez a reakció, ha nincsenek fizikai veszélyben. Az intellektuális vagy érzelmi kihívásra is úgy reagálhatunk, mintha veszélyben lennénk. Vagyis a gondolataink is kiválthatnak fizikai reakciót, amelynek következtében óriási mennyiségű stressz hormon szabadul fel és kering a testünkben. A túl sok stressz következményeként ezek a hormonok szinte folyamatosan jelen vannak a szervezetünkben, és károsíthatják annak szöveteit. Az állandó stresszben élő embereknél olyan fizikai betegségek jelenhetnek meg, mint például szív és érrendszeri panaszok, emésztési rendellenességek, bőrproblémák, fejfájás, és egyéb stressz eredetű megbetegedések. Láthatjuk tehát, hogy a gondolataink ereje mennyire megnyilvánul a testünkön. A szentek és misztikusok azt tanítják, hogy a gondolatainknak nagy az ereje. 3
A fejünkben forgatott és az onnan kisugárzódó gondolatoknak szintén hatása van. Majd ezek tettekhez vezetnek, amelyek következménye valamilyen reakció, egy ellenhatás. Sok vallás beszél a törvényről, amely szerint minden jó, amit teszünk, visszatér hozzánk, és minden helytelen vagy negatív dolog, amit teszünk, mondunk vagy gondolunk, szintén visszahat ránk, ám negatív reakció formájában. A legtöbb vallás szerint számadással tartozunk mindenért, amit gondolunk, beszélünk és teszünk. Hívhatjuk ezt a karma vagy az akció-reakció törvényének is, de lehet, hogy csupán abban hiszünk, hogy minden jó tettünk megjutalmazódik, és minden rossz cselekedetünkért fizetnünk kell. Ám az elszámolási kötelezettségünk valamilyen rendszerére vonatkozó hit szinte egyetemesnek mondható. A minden teremtmény iránti erőszakmentesség csodálatos példája Assisi Szent Ferenc élete. Ő minden állatot szeretett. Azok köré gyűltek, és nem bántották, mialatt imájába merült. Egy anekdota szerint Szent Ferenc egyszer egy tó mellett üldögélt. Egy csónak haladt el mellette, és a benne ülő halász, aki egy nagy halat fogott, felajánlotta a zsákmányát Szent Ferencnek. A szent örömmel elfogadta, „Testvérem”-nek szólította a halat, majd azon nyomban, gyengéden visszacsúsztatta a vízbe, visszaadva ezzel az életét. Azt mondják, hogy a hal, aki hálás volt a megmentőjének, továbbra is annak a helynek a közelében úszkált, ahol Szent Ferenc imádkozott, és nem hagyta el az ima végeztéig. Csak akkor úszott el, amikor a szent erre engedélyt adott neki. Ha szeretnénk megtalálni Istent, akkor jellemezze szeretet és törődés az Isten összes teremtményéhez fűződő kapcsolatunkat! Ezért képezi a vegetáriánus táplálkozás a spirituális élet részét. Ha valóban hiszünk a világ egységében, akkor minden élő a családunk tagja, akár ember, akár állat. Akkor mindenkit közeli hozzátartozóinkként fogunk szeretni és szolgálni. Ily módon elősegíthetjük egy békés és szeretetteljes világ eljövetelét. Tudjuk, hogy testünket táplálnunk szükséges ahhoz, hogy működjön. Ha figyelembe vesszük az erőszakmentesség célját is, akkor a vegetáriánus táplálkozást választva okozzuk a legkisebb mértékű pusztítást.
4
A meditáció és a vegetáriánus életforma Azok számára, akik önmaguk és Isten felismerésére törekszenek, a vegetarianizmus még egy előnnyel jár. A spiritualitással foglalkozók találkoznak azzal, amit a különböző hagyományok összes szentje tanít: Isten vagy a Teremtőerő bennünk található. Ahhoz, hogy lélekként ismerjük fel önmagunkat és Teremtőnket, befelé szükséges fordítani a figyelmünket. Ennek a vallások által ajánlott folyamata a meditáció vagy inverzió. Ehhez az szükséges, hogy üljünk csendben, és egy olyan helyre összpontosítsuk a figyelmünket, ahol összeköttetésbe kerülhetünk a bennünk lakozó isteniséggel. Ezt úgy érhetjük el, hogy lecsendesítjük az elménket, és befelé tekintünk, hogy megtalálhassuk a bennünk rejlő Isteni Fényt és Hangot. A Fény- és Hangáradatot a meditációban fedezhetjük fel. A spirituális Mesterek a Surat Shabd Jógának vagy Shabd meditációnak nevezett meditációs technikát tanítják. Ennél a bensőbe összpontosítjuk a figyelmünket, hogy felfedezhessük a benső Fény- és Hangáradatot, amely eredendően bennünk van, nekünk csupán meg kell tanulnunk a meditációs módszert, amellyel rátalálhatunk. A meditációhoz nyugalom szükséges. A figyelmünk most a külső látnivalókon, zajokon, szagokon, ízeken és a világ érzéki benyomásain van. Ez az állandó külső terhelés és zaj megakadályozza, hogy ráhangolódjunk a benső Fényre és Hangra. A Shabd meditáció gyakorlásával rátalálhatunk az isteniségre önmagunkban. Annak érdekében, hogy fogalmunk legyen erről az egyszerű technikáról, létezik egy bevezető meditáció, amelyet Jyoti meditációnak nevezünk. Ennél olyan testhelyzetet választunk, amely nagyon kényelmes, és amelyben a lehető leghosszabb ideig mozdulatlanul tudunk ülni. Ezután lágyan becsukjuk a szemünket, mintha éppen alváshoz készülődnénk. Magunk előtt rögzítjük a figyelmünket. Az elménk csendben tartása érdekében gondolatban ismételjük Isten számunkra kedves nevét! Bármi jelenik meg előttünk, nézzünk annak a közepébe! Üdvösséget, békét és örömöt tapasztalhatunk meg. Azok, akik megkapták a beavatást a túlvilág titkaiba, meditációjuk során fényvillanásokat, különböző színű fényeket és különféle benső látványokat láthatnak. 5
A bensőbe koncentráláshoz nyugalomra és összeszedettségre van szükségünk a meditációban. A halott állatok húsának fogyasztása kihat a tudatosságunkra. Ismerjük a saját hormonjaink hatását a testünkre. Képzeljük csak el, mennyi stressz hormonnal terheljük tovább a szervezetünket, amelyek az állatok, madarak, vagy halak testében keringtek, mikor a húsukért megölték, lemészárolták őket! Ha mi magunk is fogyasztunk belőlük, ezek a részünkké válnak. Az étel, amit elfogyasztunk nem csupán a fizikai, érzelmi és mentális működésünkre van hatással, de a spirituális tudatosságunkra is. Ha erőszakmentes és könyörületes életre törekszünk, és arra, hogy minél békésebbek és nyugodtabbak legyünk, ha igyekszünk ellenőrzés alá vonni az elménket és az érzékeinket, hogy a bensőbe koncentrálva megtalálhassuk Istent, akkor természetessé válik számunkra, hogy olyan táplálkozást és életmódot követünk, amely segít bennünket a célunk elérésében. Amikor Seneca, a római költő megismerte Pithagorasz tanításait, vegetáriánus lett. Boldog volt, mikor nagy meglepetésére felismerte, hogy az „elméje éberebb és tisztább lett.” Láthatjuk hát, hogy milyen sokféle előnnyel jár a vegetarianizmus. Függetlenül attól, hogy a fizikai egészségünk, az intellektusunk, mentális jóllétünk vagy a spirituális növekedésünk érdekében próbáljuk ki a vegetáriánus táplálkozást, biztosan megtapasztaljuk a jótéteményeit.
6
