Az előadások 204-es szeminárium teremben, szerdánként 8:15-10:30-ig (3 órás blokk) lesznek megtartva az alábbi beosztás és tematika szerint:
Védett állatok Magyarországon Bevezetés, alapfogalmak dr. Sárospataki Miklós egyetemi docens SZIE, Gödöllő, Állattani és Állatökológiai tanszék Természetvédelmi mérnök BSc szak
2011.
Időpont
Az előadás témája
febr. 13.
Bevezető
Előadó Sárospataki Miklós
febr. 20.
Egyéb gerinctelenek
Nagy Péter
febr. 27.
Ízeltlábúak 1
Sárospataki Miklós
márc. 6.
Ízeltlábúak 2
Sárospataki Miklós
márc. 13.
Halak
Kiss István
márc. 20.
Kétéltűek és hüllők
Kiss István Mátrai Norbert
márc. 27.
Madarak és emlősök
ápr. 10.
Beszámoló: gerinctelenek
ápr. 24.
Beszámoló: gerincesek
A beszámolók helye az Állattani és Állatökológiai Tanszék Gyűjteménytára!!!
Számonkérés: -Beszámolók (2db): fajfelismerés (magyar-latin név); a fajok jellemzése (élőhely, elterjedés, veszélyeztetteség, stb.) április 10-én gerinctelenek (max 50 pont) április 24-én gerincesek (max 50 pont) Felkészülés a számonkérésre: - előadásanyagok (= jegyzet) - fajlista - képanyag a felismerendő fajokról Honlapra feltéve: (jelszó: 8304)
Tanulmányút: Kötelező, enélkül nincs félévaláírás! Pótlási lehetőség nincs! A tanulmányút május 10-én, pénteki napon kerül megtartásra. Ennek keretében a Kelet Cserhát TK egyes területeit látogatjuk meg annak érdekében, hogy a lehetőségekhez mérten minél több tanult állatfajjal ismerkedhessünk meg a természetben. Az autóbusz 8:15kor indul az Aula előtti szökőkúttól.
http://w3.mkk.szie.hu/dep/zoo/oktatas.html, Védett állatok Magyarországon” (SMKAL2042TN és SMKAL2022TL)
Ajánlott irodalom: - Juhász Lajos (szerk): Természetvédelmi állattan. 2007, Mezőgazda Kiadó, Budapest - Fekete Gábor, Varga Zoltán (szerk): Magyarország tájainak növény és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, 2006, Budapest
Mi az hogy védett állat? (1998-as kormányrendelet)
Miért kell az állatokat védeni?
a listán szereplő fajok: jelenlegi lista 2012 október minden faj, alfaj és változat (hibridek is) minden élő és élettelen példány valamennyi fejlődési alak ezek tartása, bemutatása, hasznosítása engedélyhez kötött csak akkor engedélyezhető, ha „összhangban áll a természetvédelmi érdekkel”, nem jár az állat sérelmével, vagy ha közérdekből szükséges gyakorlatilag: tudományos v. egyéb közcélra lehet engedélyt kapni, de alaposan meg kell indokolni
1
Miért kell az állatokat védeni?
Miért kell az állatokat védeni?
Miért kell az állatokat védeni?
Miért kell az állatokat védeni?
Miért kell az állatokat védeni?
Miért kell az állatokat védeni?
2
Miért kell az állatokat védeni?
Miért kell az állatokat védeni?
Miért kell az állatokat védeni?
Miért kell az állatokat védeni?
Biodiverzitás (sokféleség) fenntartása Genetikai (fajok közötti és fajon belüli) Taxon (talán a legmegfoghatóbb, fajkihalás, stb.)
Fajkihalás: Hogy is van ez??? Eddig keletkezett: 100-200 millió faj, ma kb. 5-10 millió faj van (ebbők kb. 1,5 millió leírt ⇒ az eddig keletkezett fajok 90-95%-a kihalt
Ökológiai (populációk kapcsolatrendszere), pl. táplálékláncok
Fajkihalás: „Mit aggódunk, van egy csomó faj! És különben is, mindig pusztultak, majd keletkeznek újak
3
Fajkihalás:
Fajkihalás:
Hogy is van ez???
Hogy is van ez???
Eddig keletkezett: 100-200 millió faj, ma kb. 5-10 millió faj van (ebbők kb. 1,5 millió leírt ⇒ az eddig keletkezett fajok 90-95%-a kihalt
Eddig keletkezett: 100-200 millió faj, ma kb. 5-10 millió faj van (ebbők kb. 1,5 millió leírt ⇒ az eddig keletkezett fajok 90-95%-a kihalt
Csakhogy!!! Mindez 4milliárd év alatt!!!
Csakhogy!!! Mindez 4milliárd év alatt!!!
Úgynevezett „gyors” kihalások (pl. dínók): kb 1000 évente egy faj
Úgynevezett „gyors” kihalások (pl. dínók): kb 1000 évente egy faj
Ma: naponta egy faj v. évente kb 1000 faj Ugyanakkor a fajképződés: kb. 20-40 évente egy faj
Ma: naponta egy faj v. évente kb 1000 faj Ugyanakkor a fajképződés: kb. 20-40 évente egy faj Egy kis matematika: Évente 500 kihal ⇒ 2000 év alatt 1000000 faj hal ki 30 évente egy keletkezik ⇒ ugyanezen idő alatt 60 faj keletkezik
A következmények döbbenetesek lehetnek
A következmények döbbenetesek lehetnek Mééér, mi ezzel a gond??!!
A következmények döbbenetesek lehetnek Mééér, mi ezzel a gond??!!
A védelem szintjei: Lokális és regionális (nemzeti parkok, védett területek) Élőhelyek védelme Közösségek védelme
1. Nincs jogunk a természetet ilyen mértékben pusztítani!
Populációk (fajok) védelme
2. Ha a természet erőforrásai kimerülnek, abba mi is beledöglünk, és ilyen tempó mellett ez nincs messze!!
4
Állatfajokat veszélyeztető tényezők
Populációk (fajok) védelme Miért nem elég a magasabb szintek védelme? 1. speciálisan veszélyeztetett illetve kulcsfajok 2. környezetpolitika: területértékeléskor számadatok kellenek: pl. hány értékes faj
1. Közvetlen, szándékos pusztítás: - élelem szerzés - ipari felhasználás - divat - dekoratív fajok - peszticidek 2. Közvetett pusztítás: - monokultúrás gazdálkodás - intenzív vadgazdálkodás - gyepterületek és vízterek túlzott kihasználása 3. Élőhely változások: - leromlás - területcsökkenés - izoláció, fragmentáció
Állatfajokat veszélyeztető tényezők 1. Közvetlen, szándékos pusztítás: - élelem szerzés - ipari felhasználás - divat - dekoratív fajok - peszticidek 2. Közvetett pusztítás: - monokultúrás gazdálkodás - intenzív vadgazdálkodás - gyepterületek és vízterek túlzott kihasználása 3. Élőhely változások: - leromlás - területcsökkenés - izoláció, fragmentáció
Hazai állatfaj védelem, történeti áttekintés 1982. 153 gerinctelen 1988. újabb gerinctelen fajok 1996.23 puhatestű 376 ízeltlábú 28 hal 16 kétéltű 15 (2) hüllő 340 (65) madár 58 (9) emlős 2008. a legutóbbi frissítés
2001. 43 (1) 404 (29) 27 (7) 18 12 (3) 280 (81) 41 (14)
Hazai állatfaj védelem, történeti áttekintés 1901. 132 madár 32 emlős 1912-ig
több kisebb lépcsőben kb 175 faj
1954. további 145 madár 1971. még 38 madár, összesen 319 madárfaj védett 1974. 18 hal 15 kétéltű 15 hüllő 48 emlős
Jelenlegi védett lista PUHATESTŰEK 44 (2) ÍZELTLÁBÚAK RÁKOK 3 SZÁZLÁBÚAK 1 PÓKOK 16 ROVAROK (össz.) 634 (54) Kérészek 11 (1) Álkérészek 9 (1) Szitakötők 22 (5) Fogólábúak 1 Egyenesszárnyúak 32 (4) Poloskák 4 Kabócák 2 Pajzstetvek 1 Csőrös rovarok 3 Recésszárnyúak 19 (1) Tevenyakú fátyolkák 1 Bogarak 206 (12) Tegzesek 10 (2) Lepkék 291 (28) Hártyásszárnyúak 21 (1) + Fészeképítő hangyafajok védett fészkei (bolyok): 6 Kétszárnyúak 1
5
Jelenlegi védett lista
A védelem lehetséges szempontjai: 1. Őshonos fajok: 2. Bennszülött (endemikus) fajok 3. Maradvány (reliktum) fajok
GERINCESEK KÖRSZÁJÚAK CSONTOSHALAK KÉTÉLTŰEK HÜLLŐK MADARAK EMLŐSÖK
3 (3) 32 (7) 18 (1) 17 (5) 375 (94) 58 (18)
4. Veszélyeztetett fajok (IUCN kategóriák) kihalt fajok (extinct; EX) erősen veszélyeztetett (critically endangered; CR) veszélyeztetett (endangered; EN) sérülékeny (vulnerable; VU) közvetlenül nem veszélyeztetett (lower risk; LR) ritkaság illetve létszámváltozási trend a két fő szempont 5. Egyéb pl. rendszeresen gyűjtött faj
A védelem lehetséges szempontjai:
Gerinctelen állatok védelme:
1. Őshonos fajok:
Jellegzetesség: faj és egyedszámok nagyok
2. Bennszülött (endemikus) fajok ⇒ determinációs nehézségek
3. Maradvány (reliktum) fajok 4. Veszélyeztetett fajok (IUCN kategóriák) kihalt fajok (extinct; EX) erősen veszélyeztetett (critically endangered; CR) veszélyeztetett (endangered; EN) sérülékeny (vulnerable; VU) közvetlenül nem veszélyeztetett (lower risk; LR) ritkaság illetve létszámváltozási trend a két fő szempont
⇒ kevésbé ismerjük a fajokat ⇒ a „ritkaság” probléma még nehezebben megfogható ⇒ a létszám változások is nehezebben követhetőek ⇒ hiányoznak a rendszeres adatok ⇒ népszerűtlen csoportok
5. Egyéb pl. rendszeresen gyűjtött faj
A védett fajok aránya a különféle állatcsoportokban hazai fajszám (db)
védett fajok száma (db)
A védett fajok aránya a különféle állatcsoportokban
védett fajok aránya (%)
GERINCESEK (össz)
560
485
86
Csontoshalak+ingolák Kétéltűek Hüllők Madarak Emlősök
81 18 15 365 83
35 18 17 357 58
43 100 100 98 70
hazai fajszám (db) GERINCESEK (össz) GERINCTELENEK (össz)
védett fajok száma (db)
560
485
43 000
509
védett fajok aránya (%) 86 1,2
6
A védett fajok aránya a különféle állatcsoportokban hazai fajszám (db) GERINCESEK (össz) GERINCTELENEK (össz) Puhatestűek Rákok Pókok Százlábúak Kérészek Álkérészek Szitakötők Fogólábúak Egyenesszárnyúak Poloskák Kabócák Növénytetvek Recésszárnyúak Tevenyakúak Bogarak Tegzesek Lepkék Hártyásszárnyúak Kétszárnyúak
védett fajok száma (db)
560
483
43 000
688
1,6
240 380 1000 50
44 3 16 1
18 0,7 1,6 2
50 40 65 1 123 700 800 100 125 14 10000 270 3600 10000 8000
11 9 22 1 32 4 2 1 19 1 206 10 291 21 1
22 22 34 100 26 0,5 0,3 1 15 7 2 4 4 0,2 0,01
86
A védett fajok aránya a különféle állatcsoportokban hazai fajszám (db) GERINCESEK (össz) GERINCTELENEK (össz) Puhatestűek Rákok Pókok Százlábúak Kérészek Álkérészek Szitakötők Fogólábúak Egyenesszárnyúak Poloskák Kabócák Növénytetvek Recésszárnyúak Tevenyakúak Bogarak Tegzesek Lepkék Hártyásszárnyúak Kétszárnyúak
védett fajok száma (db)
A védett fajok aránya a különféle állatcsoportokban
védett fajok aránya (%)
hazai fajszám (db) GERINCESEK (össz) GERINCTELENEK (össz) Puhatestűek Rákok Pókok Százlábúak Kérészek Álkérészek Szitakötők Fogólábúak Egyenesszárnyúak Poloskák Kabócák Növénytetvek Recésszárnyúak Tevenyakúak Bogarak Tegzesek Lepkék Hártyásszárnyúak Kétszárnyúak
483
86
43 000
688
1,6
240 380 1000 50
44 3 16 1
18 0,7 1,6 2
50 40 65 1 123 700 800 100 125 14 10000 270 3600 10000 8000
11 9 22 1 32 4 2 1 19 1 206 10 291 21 1
22 22 34 100 26 0,5 0,3 1 15 7 2 4 4 0,2 0,01
védett fajok aránya (%)
560
483
43 000
688
86 1,6
240 380 1000 50
44 3 16 1
18 0,7 1,6 2
50 40 65 1 123 700 800 100 125 14 10000 270 3600 10000 8000
11 9 22 1 32 4 2 1 19 1 206 10 291 21 1
22 22 34 100 26 0,5 0,3 1 15 7 2 4 4 0,2 0,01
A védett fajok aránya a különféle állatcsoportokban
védett fajok aránya (%)
560
védett fajok száma (db)
hazai fajszám (db) GERINCESEK (össz) GERINCTELENEK (össz) Puhatestűek Rákok Pókok Százlábúak Kérészek Álkérészek Szitakötők Fogólábúak Egyenesszárnyúak Poloskák Kabócák Növénytetvek Recésszárnyúak Tevenyakúak Bogarak Tegzesek Lepkék Hártyásszárnyúak Kétszárnyúak
védett fajok száma (db)
védett fajok aránya (%)
560
483
43 000
688
86 1,6
240 380 1000 50
44 3 16 1
18 0,7 1,6 2
50 40 65 1 123 700 800 100 125 14 10000 270 3600 10000 8000
11 9 22 1 32 4 2 1 19 1 206 10 291 21 1
22 22 34 100 26 0,5 0,3 1 15 7 2 4 4 0,2 0,01
A védett fajok aránya a különféle állatcsoportokban hazai fajszám (db) GERINCESEK (össz) GERINCTELENEK (össz) Puhatestűek Rákok Pókok Százlábúak Kérészek Álkérészek Szitakötők Fogólábúak Egyenesszárnyúak Poloskák Kabócák Növénytetvek Recésszárnyúak Tevenyakúak Bogarak Tegzesek Lepkék Hártyásszárnyúak Kétszárnyúak
védett fajok száma (db)
védett fajok aránya (%)
560
483
43 000
688
86 1,6
240 380 1000 50
44 3 16 1
18 0,7 1,6 2
50 40 65 1 123 700 800 100 125 14 10000 270 3600 10000 8000
11 9 22 1 32 4 2 1 19 1 206 10 291 21 1
22 22 34 100 26 0,5 0,3 1 15 7 2 4 4 0,2 0,01
Mindez a tudatlanságunk miatt van így!!! Mit lehetne mégis tenni, hogy a gerincteleneknél is fel lehessen deríteni, mely fajok lehetnek veszélyeztetettek??!! Esettanulmány: hazai poszméhfajok veszélyeztetettségének felmérése
7
Hogyan becsülhető a hazai poszméhfajok (Bombus spp.) veszélyeztetettsége?
Poszméhek természetvédelmi jelentősége:
Bombus argillaceus délvidéki poszméh
Méhek: megporzás, csökkenő tendenciák
Poszméhek: nagyok, feltűnőek, szépek Környezeti nevelésben felhasználhatóak
Minössze egyetlen hazai védett faj (volt, amikor…)
Anyag és módszer: Teendők: a fajok veszélyeztetettségének meghatározása védelmi javaslatok A fajok előfordulási és elterjedési gyakoriságának becslése
Adatforrások: A közvetlen adatgyűjtés nehéz, vagy nem is lehetséges: költséges csak a jelenlegi állapotot lehet közvetlen felmérni
Az egyes fajok előfordulás- illetve elterjedésbeli változásainak feltérképezése Védelmi akcióterv kidolgozása legalább néhány veszélyeztetett fajra.
Anyag és módszer: Adatforrások: Múzeumok (MTM Állattár, Bakony Múzeum) Magángyűjtemények (Józan Zsolt, Benedek Pál) Publikációk
Anyag és módszer: Adatforrások: Múzeumok (MTM Állattár, Bakony Múzeum) Magángyűjtemények (Józan Zsolt, Benedek Pál) Publikációk Adatbázis: lelőhely, dátum, fajnév,
adat fellelhetősége,
UTM kód
Összesen kb 5200 adat, 25 poszméh faj, 42 %-os országos lefedettség
8
Anyag és módszer: Előfordulási és elterjedési gyakoriság: Előfordulás: az adott időszak kutatottságához viszonyítva (a gyűjtések hány %-ában fordult elő az adott faj) Elterjedés: az adott időszak összes, adatot tartalmazó UTM négyzetének hány százalékában található meg az illető faj Az előfordulás és elterjedés változásának trendje: (kb 4000 adat, 24 faj) A gyakoriságok évtizedenként való változásából (nem mindig pontos évtized határok) Európai veszélyeztetettség: Más európai országok védett- illetve vöröslistái alapján A magyarországi poszméh fajok összesített előfordulási adatai.
Eredmények: Előfordulási és elterjedési gyakoriságok: négy kategória (9+6+4+3 faj)
Fajnév
Bombus consobrinus Bombus distinguendus Bombus serrisquama Bombus. soroeensis Bombus elegans Bombus fragrans Bombus haematurus Bombus paradoxus Bombus hypnorum Bombus argillaceus Bombus laesus Bombus subterraneus Bombus pomorum Bombus lucorum Bombus confusus Bombus pratorum Bombus ruderatus Bombus muscorum Bombus humilis Bombus ruderarius Bombus hortorum Bombus silvarum Bombus pascuorum Bombus lapidarius Bombus terrestris
UTM négyzetek száma 1 1 2 6 7 16 17 17 28 31 38 40 46 55 57 62 77 86 162 163 163 179 208 253 300
Relatív Gyakorisági gyakoriság kategóriák (%) 0,23 0,23 0,46 1,37 I. 1,59 I. 3,64 I. 3,87 I. 3,87 I. 6,38 I. 7,06 I. 8,66 I. 9,11 I. 10,48 II. 12,53 II. 12,98 II. 14,12 II. 17,54 II. 19,59 II. 36,90 III. 37,13 III. 37,13 III. 40,77 III. 47,38 IV. 57,63 IV. 68,34 IV.
Gyakorisági kategóriák: Ritka:
< 10%
Mérsékelten ritka:10-20% között Gyakori:
20-40% között
Tömeges:
> 40%
Eredmények: Előfordulási és elterjedési gyakoriságok: négy kategória (9+6+4+3 faj) Gyakoriság-változási trendek: négy fajról nincs elég adat vagy kihalt
Nincs elég adat B. consobrinus: egyetlen adat pontos dátum nélkül B. distinguendus: egyetlen adat 1953 előttről kihalt? B. elegans: hét adat 1953 előttről kihalt! B. serrisquama: kettő adat 1953 előttről kihalt!
9
Eredmények:
9
Előfordulási gyakoriság, %
Előfordulási és elterjedési gyakoriságok: négy kategória (9+6+4+3 faj) Gyakoriság-változási trendek: négy fajról nincs elég adat vagy kihalt tíz faj egyértelműen csökken nyolc ingadozik ill. stagnál háromnál bizonytalan növekedés
8 7 6
N=31
5 4 3 2 1 0
40-es
50-es
60-as
70-es
80+90-es
A B. argillaceus előfordulási gyakoriságának változása évtizedenként
8
14
7
12
N=76
6 5
8
4
6
3
4
2
Előfordulási gyakoriság, %
N=42
10
1
2
0
0
40-es
50-es
60-as
70-es
80+90-es
40-es
B. confusus
50-es
60-as
80+90-es
18 16
N=48
40
N=266
14 12 10
40-es
50-es
60-as
70-es
80+90-es
10 8
20
6
15
4 2
10
0
0
4 2
5 40-es
B. pomorum
50-es
60-as
70-es
B. hortorum
80+90-es
40-es
50-es
60-as
70-es
B. pasquorum
80+90-es
0
16
18
40
4.5
6
14
16 14
35
4 3.5
N=97
12
N=20
4
10
3
6
2
4
1
2
0
40-es
50-es
60-as
70-es
0
80+90-es
60-as
70-es
0
80+90-es
N=252
15
1.5
10
1
5
5
0.5 40-es
50-es
60-as
B. humilis
70-es
0
80+90-es
40-es
50-es
60-as
70-es
B. paradoxus
3
0
80+90-es
50-es
60-as
70-es
80+90-es
B. silvarum
2
1
50-es
60-as
70-es
0
80+90-es
40-es
50-es
B. haematurus
60-as
70-es
80+90-es
B. hypnorum
B. lapidarius
0
80+90-es
6
N=131
8
5
N=86
4
6
3
4
2
40
50-es
60-as
70-es
80+90-es
0
50-es
70-es
80+90-es
60-as
70-es
80+90-es
B. subterraneus
N=663
30 20 10
1 40-es
40-es
50
40-es
50-es
60-as
70-es
80+90-es
0
B. pratorum
40-es
50-es
B. terrestris
tíz faj egyértelműen csökken nyolc ingadozik ill. stagnál
1.6 1.4 1.2
háromnál bizonytalan növekedés
N=6
1
Más európai országok védett- ill. vörös listái: 16 faj szerepel ilyen listákon
0.8 0.6 0.4 0.2 0
70-es
Gyakoriság-változási trendek: három faj kihalt + egyről nincs elég adat
0.5 40-es
60-as
N=47
Előfordulási és elterjedési gyakoriságok: négy kategória (9+6+4+3 faj)
2
1
60-as
B. lucorum
1.5
0.5
80+90-es
N=13
2.5
1.5
70-es
Eredmények:
3
N=9
50-es
10
0
60-as
B. ruderarius
1 0.5 40-es
2 40-es
3.5
2.5
0
12
20
2
10
80+90-es
B. ruderatus
N=12
2.5
15
70-es
25
3
N=283
60-as
50-es
1.5
5 50-es
40-es
3 2.5 2
10
40-es
B. muscorum 3.5
20
0
50-es
25 15
4 2 40-es
N=524
30 20
6
B. fragrans 30 25
N=123
12 10 8
8
N=245
12
30 25
8 6
B. laesus
14
N=556
35
7
5
0
70-es
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
40-es
50-es
60-as
70-es
B.soroeensis
80+90-es
Veszélyeztetettség - védettség: 12 faj veszélyeztetett (7+3+2)védelmi javaslat (még 11 faj)
10
Elterjedési gyakoriság (%)
változás trendje
európai országok vöröslistái
IUCN kategória
r (7.06)
cs
3
CR
B. confusus
mr (12.98)
cs
5
CR
B. fragrans
r (3.64)
cs
5
CR
fajok B. argillaceus
B. laesus B. muscorum
r (8.66)
cs
2
CR
mr (19.59)
cs
4
CR
Összefoglalás: Nincs elég adat (DD): két faj Kipusztult (EX): két faj
B. paradoxus
r (3.87)
cs
3
CR
Erősen veszélyeztetett (CR): hét faj
B. pomorum
mr (10.48)
cs
4
CR
B. humilis
gy (36.90)
cs
3
EN
Veszélyeztetett (EN): három faj
B. ruderatus
mr (17.54)
cs
4
EN
Sérülékeny (VU): két faj
B. silvarum
gy (40.77)
cs
2
EN
B. soroeensis
r (1.37)
n
3
VU
B. subterraneus
r (9.11)
s
5
VU
A védelemre javasolt poszméhfajok veszélyeztetettsége (r:ritka; mr:mérsékelten ritka; gy:gyakori; cs:csökkenő, n:növekvő; s:stagnáló; CR:fokozottan veszélyeztetett; EN:veszélyeztetett; VU: sebezhető)
Közvetlenül nem veszélyeztetett (LR): kilenc faj
A korábbi egy védett poszméhfaj mellett további tizenegy faj törvényi védelem alá vonása szükséges
Összefoglalás:
A 2008-as listakiegészítés után ez meg is valósult Bársonyos poszméh - Bombus confusus
10.000
Bogáncsposzméh - Bombus soroeensis
2.000
Délvidéki poszméh - Bombus argillaceus
50.000
Erdei poszméh - Bombus silvarum
2.000
Ligeti poszméh - Bombus ruderatus
2.000
Óriásposzméh - Bombus fragrans
50.000
Ritka poszméh - Bombus paradoxus
10.000
Rozsdasárga poszméh - Bombus laesus
10.000
Rövidszőrű poszméh - Bombus subterraneus
2.000
Sárga poszméh - Bombus muscorum Változékony poszméh - Bombus humilis
10.000 2.000
Vörhenyes poszméh - Bombus pomorum
10.000
11
