VÉDELMI IGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK INDULÁSA
VINCZÉNÉ MÉSZÁROS CSILLA
VÉDELMI IGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK INDULÁSA LUNCHING DEFENCE ADMINISTRATION MSC PROGRAMME A társadalmi-gazdasági környezet változásai nyomán az elmúlt évtized során a magyar felsőoktatás is alapvetően új kihívásokkal szembesült. Az egymást követő fejlesztési koncepciók nyomán megkezdődött és napjainkig is tart az oktatás átalakulása. Az 1993. évi LXXX. törvény alapvető fontosságú törvény, amelyet az 1996-os módosított, ami újabb állomást jelentett a rugalmasabb, hatékonyabb működés és fejlődés jogszabályi feltételeinek megteremtésében. Jelenlegi 2005. évi CXXXIX. törvény megteremtette az Európai Gazdasági Térség felsőoktatási rendszerének megváltozott körülmények közötti feltételeit: képzés minősége, versenyképesség javulása, felsőoktatási rendszer és az egyes intézmények működésében a tanulás, tanítás kutatás szabadsága, valamint a minőségre való törekvés. On account of the changing social and economical circumstances the Hungarian higher education has got faced the new challenges. Act LXXX. of 1993 on Higher Education was more flexible and effective than the former one. Act CXXXIX of 2005 on Higher Education provides an opportunity for Hungarian higher education to be a part of higher education system of the European Economic Area in order to be able to complete its designed task of creating, mediating and transferring ut-to-date knowledge, sustainable developing and maintaining a desirable level of international competitiveness, freedom to learn, teach, and do scientific research, motivation for quality.
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a magyar felsőoktatás reformjának folyamatában az elsők között alakította át képzési szerkezetét, amelynek keretében az egyetemi szintű védelmi igazgatási szakot felváltotta a védelmi igazgatási alap- és mesterképzési szak. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen a védelmi igazgatási alap- és mesterképzési szak elődjeként, mint osztatlan, ötéves, egyetemi szintű szakon 10 éve folyik képzés. Az egyetemi szintű szak alapítását a védelmi igazgatás ellátásához szükséges szakemberek felkészítése tette indokolttá. A képzés kezdeti szakaszában a hallgatókat a Magyar HonOKTATÁS, NEVELÉS
27
VÉDELMI IGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK INDULÁSA
védség és más védelmi szervezetek személyi kiegészítésével, valamint a tevékenységek vegyi- és környezetbiztonságával kapcsolatos feladatok megtervezésére és megszervezésére készítették fel. A védelmi igazgatási rendszer rendeltetésének bővítésével a képzés célrendszere és követelményei is bővültek, aminek elérése és teljesítése az új szakirányok differenciált anyagában manifesztálódott.1 A Kar Vegyi- Katasztrófavédelmi és Védelmi igazgatási tanszékének oktatói az egyetemi szintű képzésben szerzett tapasztalatok alapján dolgozták ki a — bolognai elveknek megfelelő — új szerkezetű, kétszintű védelmi igazgatási képzést. Az osztatlan ötéves egyetemi szintű szakon folyó képzést, az új többciklusú képzési rendszerben, felváltja a hat féléves védelmi igazgatási alapképzési (BSc) szak és az erre épülő négy féléves védelmi igazgatási mesterképzési (MSc) szak. Az új képzés első szintje az alapfokozatot nyújtó védelmi igazgatási alapképzési szak, amelyen a képzés 2006-ban megkezdődött. Az új többciklusú képzési rendszerben az alapképzés a felsőoktatás főbejárata. Az alapfokozatot nyújtó első ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad a végzés utáni elhelyezkedéshez, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt a tanulmányok mesterképzésben történő azonnali vagy későbbi, néhány éves munkavégzést követő folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez. Az új képzés céljában már érzékelhetően megfogalmazódnak a védelmi igazgatás időszerű követelményeire való felkészítés szempontjai, a következők szerint. „A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű általános és szakmai ismereteik, valamint katonai, rendvédelmi, katasztrófavédelmi, igazgatási és gazdasági felkészültségük alapján képesek a Magyar Honvédség, a rendvédelmi és katasztrófavédelmi szervezetek állományában, illetve az önkormányzatok szervezeteiben védelmi szakfeladatok tervezésére, szervezésére és irányítására, továbbá az alapképzésben megszerzett ismeretek és készségek birtokában a tanulmányok mesterképzésben történő folytatására.”2 Az új képzés második szintje a mesterképzés, amelynek szintén két kimenete van: a munkaerőpiac, illetve a doktori képzés, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel, és e képzési piramis csúcsát jelenti. A védelmi igazgatási mesterképzési szak megfelel az alapvető 1 2
2007/6/V. sz MAB határozat 15/2006. (IV.3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneteli követelményeiről
28
OKTATÁS, NEVELÉS
VÉDELMI IGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK INDULÁSA
általános követelményeknek és céljában jól érzékelhetően jelen vannak azok az elemek, amelyek az új időszerű kihívásoknak eleget tesznek „A képzés célja olyan felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek felkészítése, akik a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a Belügyminisztérium, a katasztrófavédelem, az önkormányzatok és a védelmi szféra más területeihez tartozó szervezeteknél vezető munkakörökben képesek a védelmi feladatok tervezését, szervezését és irányítását eredményesen végrehajtani. A differenciált szakmai tananyag elsajátítása során (katasztrófavédelmi, önkormányzati védelmi igazgatási és védelmi humánerőforrás szervező szakirányokon) alkalmassá válnak szakterületüknek megfelelően kutatási, fejlesztési és tervezési feladatok ellátására, védelmi problémakörök tudományos igényű elemzésére és következtetések kialakítására.”3 A bolognai elveket kielégítő többciklusú képzés, a szerkezet váltás mellett az oktatás paradigmaváltását is célul tűzi ki, amelynek többek között fontos elemei az életen át tartó tanulásra felkészítés és a kompetencia alapú képzés. A kompetencia fogalmát a munkaerő-piac, a pszichológiai vagy a pedagógiai és több más szakterület másképpen közelíti- és határozza meg. Az új képzési rendszerre való áttérés környezetében a kompetencia, teljesítő képes tudást, a megszerzett tudásnak és a meglévő személyes adottságoknak-készségeknek egy adott, konkrét környezetben való alkalmazási képességét jelenti. A kompetencia alapú képzés rendeltetése a meghatározott készségeknek és képességeknek – a kompetenciák - kialakítása. A védelmi igazgatási szak két képzési szintjén ezek a kompetenciák kristály tisztán fogalmazódnak meg és jól valószínűsíthető, hogy az a tantervi ismeretkörök és gyakorlatok, a képzés végére biztosítják ezek kialakítását. Az Egyetemen ilyen előkészületek után 2007-ben kezdetét veszi a védelmi igazgatási mesterképzés. A magyar felsőoktatás a kezdeti lépéseket teszi a mesterképzésben, módszertani utjai járatlanok. Az Egyetem — védelmi igazgatási képzésben — érintett oktató gárdája nagy felelősséget vállal a feladat kellő színtű- és minőségű megoldására. A védelmi igazgatási mesterképzésre a jelentkezések és felvételik lezajlottak. A 3
15/2006. (IV.3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneteli követelményeiről
OKTATÁS, NEVELÉS
29
VÉDELMI IGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK INDULÁSA
képzés újszerűségére és fontosságára való tekintettel néhány kiválasztott szempont alapján feldolgoztam a 113 fő felvételiző egy véletlenszerűen kiválasztott 75 fős csoportjának már készen lévő anyagát (a továbbiakban jelentkezők). A feldolgozás eredményei tájékoztató jellegűek lehetnek a képzés egyes fázisainak megszervezésében, az ismeretanyag kiválasztásának súlyozásában és a módszertan megválasztásában. A feldolgozott adatokat és az abból levonható elsődleges következtetéseimet, röviden, az alábbiakban foglalom össze. 1. A jelentkezők többsége 64%-a oklevelét két intézményben szerezte ezek a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Bolyai János Katonai Műszaki Kara, illetve annak jogelődjei, valamint a Rendőr Tiszti Főiskola. A két intézményben szerzett oklevelek száma 48 további megoszlását az 1. számú diagram szemlélteti a jelentkezők oklevelet kiadó intézmények közötti megoszlása BJKMK
RTF
Pollack Mihály
Egyéb
22 26
7
20
1. számú diagram
A szakképzettségek spektruma nagyon széles sávot fog át, a jelentkezők között többen vannak mérnökök, közgazdászok, vegyészek, közlekedés rendészek, de előfordul általános orvos, lövész, harckocsizó és humánerőforrás menedzser, biomérnök és sok más is. A végzettségek és szakképzettségek sokfélesége nem meglepő. A védelmi igazgatási mesterképzésbe történő belépésnél a prioritást élvező alapképzési szakokon végzettek ma még nem jöhetnek számításba, természetszerűen majd 2-3 év múlva jelennek meg. A mesterképzési szak, képzési és kimeneti követelményei szerint: a mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott 30
OKTATÁS, NEVELÉS
VÉDELMI IGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK INDULÁSA
szakok közül teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a védelmi igazgatási alapképzési szak, meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a had- és biztonságtechnikai mérnöki, és a rendészeti igazgatási és az igazgatásszervező. A prioritást élvező alapképzési szakokon tanuló hallgatók most fejezték be a második, illetve harmadik, egyes szakokon a negyedik szemeszterüket. A végzettségek és szakképzettségek sokfélesége miatt a jelentkezők által hozott ismeretanyagok kreditjeinek befogadása az átlagosnál bonyolultabb és hosszadalmas eljárást eredményez. A mesterképzési szak, képzési és kimeneti követelményei szerint: a mesterképzésbe való feltétele az, hogy a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek — felsőoktatási törvényben meghatározott — összevetése alapján elismerhető legyen legalább (60) kredit a korábbi tanulmányai szerint, az Oktatási Minisztérium rendeletben meghatározott ismeretkörökben. Szigorú feltétel továbbá az, a meghatározott ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. Könnyítés, hogy a hallgató a hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint szerezheti meg. Az Egyetemi Kreditátviteli Bizottság helyzetét nehezíti az a tény, hogy döntését a diploma melléklet visszaigazolja. Kézenfekvő, hogy a védelmi igazgatási szak alap- és mesterfokozat megszerzését igazoló okmánynak az előírt ismeretköröket tartalmaznia kell. Különösen intő figyelmeztető, hogy a mesterszakok minőségének védelme érdekében a MAB határozott álláspontja, hogy a mesterszakokba történő belépéshez legalább 60 szakmailag releváns kredit szükséges. Ebből maximum 30 kredit szerezhető meg a mesterképzés első két féléve során. 2. Az előtanulmányok során szerzett oklevelek minősítés szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a továbbtanulást vállalók több mint háromnegyedének jó, jeles és kiváló minősítésű oklevele van. (lásd. 2 számú diagram) Az oklevelek minősítés megoszlásából arra lehet következtetni, hogy hallgatóknak, potenciálisan, jó és reális esélye van a belépéshez szükséges többlet kreditpontok megszerzésére.
OKTATÁS, NEVELÉS
31
VÉDELMI IGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK INDULÁSA
előfordulás
oklevelek minősítés szerinti megoszlása 46
50 40 30 20 10 0
18 6
5
kiváló
jeles
jó
közep
az oklevélek redűsége 2. számú diagram
3. A jelentkezők eddigi tanulmányaikat közel fele-fele arányban teljes idejű, illetve részidős képzésben folytatták (lásd: 3. számú diagram.) az megelőző képzés munkarend szerinti megoszlása
36; 48%
39; 52%
teljesidejű részidős
3. számú diagram
A védelmi igazgatási mesterképzés költségtérítéses, részidős — levelező képzés munkarendje szerint — kerül lebonyolításra. A jelentkezők fele, eddigi tanulmányai alapján, nem rendelkezik módszertani tapasztalattal a részidős képzésben. Az adatok eloszlása arra figyelmeztet, hogy ez a hallgatói csoport most találkozik azzal a képzési formával, amely 32
OKTATÁS, NEVELÉS
VÉDELMI IGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK INDULÁSA
az önálló hallgatói munkát helyezi előtérbe, és ennek a tanulási formának a módszertanát elsajátítva felkészülhet az életen át tartó tanulásra. 4. A jelentkezők életkor szerinti, valamint a szerzett oklevelek évenkénti megoszlása érdekes összefüggésekre enged következtetni (lásd: 4. és 5. számú diagramok.).
a jelentkezők életkor szerinti megoszlása 37
előfordulás
40
30
30 20 8
10 0
40 és 50 év közötti
30 és 40 év közötti
24 és 30 év közötti
életkor 4. számú diagram
a szerzett oklevelek évenkinti megoszlása 18 16
15 10 5 5
2
4
8
6
10
3
3
0 80 -8 9 90 -9 9 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07
előfordulás
20
évek
5. számú diagram
OKTATÁS, NEVELÉS
33
VÉDELMI IGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK INDULÁSA
A jelentkezők közel fele, életkorát tekintve, 24-30 év közötti és ez a csoport oklevelét az utolsó négy évben szerezte. Vélhető, hogy ennek a csoportnak a továbbtanulási szándékát, a magasabb kvalifikáltságot jelentő végzettség megszerzése motiválja. A jelentkezők másik felének zömét a 30-40 év közöttiek teszik ki, de a 40 év feletti korosztályból is van 8 fő jelentkező. A jelentkezők, ezen csoportjának, továbbtanulási szándékát feltehetően már a munkaerő-piac kereslete kényszeríti ki. Ezt a feltevést erősíti a jelentkezők jelenlegi szakképzettségének sokszínűsége, valamint az, hogy a jelentkezők némelyike egyetemi végzettséggel rendelkezik és — anyagi áldozatot is vállalva — másod diplomát adó szakképzettség megszerzésére törekszik. Összefoglalás Az általam feldolgozott adatok alapján tett megállapításaim jól hasznosíthatók a hallgatói tanácsadó rendszer működtetése során. A jelentkezők adatainak további szempontok szerinti feldolgozása és elemzése egy későbbi tanulmány témája lesz. A további részletek megismerése, a hallgató tanácsadói rendszerben dolgozók tapasztalataival összevetve és elemezve hatékony segítséget nyújthat a rendszerben működésében. Tapasztalataim szerint a kredit rendszer adta lehetőség, a hallgatói mobilitás, még nem bontakozott ki. A hallgatók egyéni adottságaihoz adekvát egyéni tanrend — különös tekintettel a mesterképzésre — még mutatóban sem fordul elő.
34
OKTATÁS, NEVELÉS
VÉDELMI IGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK INDULÁSA
Felhasznált irodalom 1. 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról, 2005. évi CVI. törvény felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról 2. 289/2005 (XII. 22.) kormányrendelet a felsőoktatás alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről 3. 381/2004 (XII. 28.) kormányrendelet a többciklusú felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésének egyes szabályiról 4. 79/2006. évi Kormány rendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
OKTATÁS, NEVELÉS
35
