VÉCSEI KÁROLY
VÁNDORLÁS, NEMZETISÉGI ÉS DEMOGRÁFIAI STUKTÚRÁK ERDÉLYBEN
V Á N D O R L Á S, NEM ZETISÉGI ÉS DEM OGRÁFIAI STRUKTÚRÁK ERD ÉLY BEN
A vándorlás és a nemzetiségi struktúrák A vándorlás lényegesen befolyásolja a társadalom tagolódását, rétegződését, vallási és etnikai struktúráját. Az alábbiakban ezt az 1992. évi romániai népszámlálás adataira támasz kodva Erdély példáján szemléltetjük.
Megye
Összlakosság
Román
Magyar
Roma
Német
Egyéb
Fehér %
414227 100,0
373472 90,2
24843 6,0
12301 3,0
3179 0,8
" 422 0,1
Arad %
487370 100,0
392195 80,5
60908 12,5
13515 2,8
9280 1,9
11372 2,3
Bihar %
634093 100,0
419137 66,1
180682 28,5
23030 3,6
1715 0,3
9529 1,5
Beszterce-Naszód %
327238 100,0
295884 90,4
21173 6,5
9024 2,8
959 0,3
198
Brassó %
642513 100,0
551874 85,9
63260 9,8
15990 2,5
10338 1,6
1051 0,2
Krassó-Szörény %
375794 100,0
325035 86,5
8107 2,2
7886 2,1
11819 3,1
22947 6,1
Kolozs %
735077 100,0
570676 77,6
145405 19,8
16488 2,2
1386 0,2
1122 0,2
Kovászna %
232592 100,0
54517 23,4
174968 75,2
2566 1,1
265 0,1
276 0,2
Hargita %
347637 100,0
48812 14,0
294269 84,6
4104 1,2
198 0,1
254 0,1
547993 100,0
503345 90,9
33671 6,1
5644 1,0
3614 0,7
1721 0,3
Máramaros %
538534 100,0
436281 81,0
54788 10,2
6910 1,3
3368 0,6
37187 7,0
Maros %
607298 100,0
316634 52,1
251039 41,3
34581 5,7
4538 0,7
506 0,2
Szaünár %
400158 100.0
233518 58,4
140112 35,0
10553 2,6
14259 3,6
1715 0,4
Szilágy %
266308 100,0
192164 72,2
63150 23,7
9133 3,4
148 0,1
1713 0,6
Szeben %
452820 100,0
397543 87,8
19168 4,2
18560 4,1
16877 3,7
672 0,2
Temes %
700292 100,0
560139 80,0
63395 9,1
15177 2,2
26890 3,7
34691 5,0
Összesen %
7709944 100,0
5671173 73,56
1598938 20,74
205462 2,66
108933 1,41
125438 1,63
Románia %
22760449 100,0
20352980 89,4
1620199 7.1
409723 1,8
119431 0,5
258111 1,2
Hunyad %
■
83
—
VÉCSEI KÁROLY
A fenti táblázat adataiból Erdély jelenlegi etnikai szerkezete tárul elénk. Ez a struktúra azonban nem csupán a természetes szaporulat eredménye. Sőt, nem is elsősorban. Az 1910. évi népszámlálás adatai szerint ugyanis Erdély 5248 ezer lakosa a következőképpen tagolódott nemzetiségi szempontból: román 2829 ezer (53,8% ), magyar 1663 ezer (31,6% ), német 565 ezer (10,8% ), egyéb 201 ezer (3,8%). 1918 után a nemzetiségi összetétel alapvetően megvál tozott. 1918—1920 között 150 ezer — egyes kutatók szerin ( Varga E., Árpád) 200 ezer — erdélyi magyar vándorolt ki Magyarországra. Ezenkívül 142 ezer magyar anyanyelvű zsidót és kb. 40 ezer elmagyarosodott szatmárvidéki és bánáti svábot emeltek ki adminisztratív eszközökkel a magyarok soraiból. Emellett 50—55 ezer görög katolikus és görögkeleti vallású magyart kényszerítő eszközökkel szintén a románok közé soroltak. Nem meglepő tehát, ha a hivatalos román statisztika 399 ezerrel kevesebb magyart talált e történelmi régióban, mint amennyi 1910-ben volt (Jakabffy Elemér 1922). Csökkent a magyarok számaránya a két világháború között és a második bécsi döntés utáni kivándorlással is: 50—60 ezer magyar költözött, menekült át Magyarországra. Az 1944—45, majd az 1988—1992. évi kivándorlási hullám hozzávetőlegesen 250 ezerrel csökkentette az erdélyi magyarok számát. Tehát csupán a kivándorlás következtében félmilliónál többel apadt az erdélyi magyar közösség létszáma. Ha ehhez hozzászámítjuk az erőszakolt és a békés asszimiláció révén elszenvedett veszteséget is (ez egyes becslések szerint nem kevesebbet mint 400—430 ezret tesz ki), akkor nem csodálkozhatunk azon, hogy a romániai, pontosabban az erdélyi magyar népközösség — hiszen a magyarok 98,7% -a e történelmi tartományban él — az 1992-es népszámlálás adatai szerint 43 ezerrel (2,6% -kai) kevesebb mint 1910-ben. Ugyanezen időszak alatt az erdélyi román lakosság száma 2829 ezerről 5671 ezerre (200,5%-os növekedés) szaporodott. Nyilvánvaló azonban, hogy az erdélyi román lakosság sem csupán a természetes szaporulat eredményeként duplázódott meg. Ehhez nagymértékben hozzájárult kb. 1200 ezer Kárpátokon túli román beköltözése Erdélybe. Románia jelenlegi lakossága (22 760 449 fő) az 1992. évi, az ország mai területére átszámított lakosságához viszonyítva (12 768 399 személy) 178,3 %-os növeke dést mutatott fel. E növekedésnél szem előtt kell tartani, hogy a régi Románia természetes szaporulata lényegesen magasabb mint az erdélyi. így pl. 1989-ben Erdélyben 4,5 ezrelék, míg Moldovában 10 ezrelék volt a természetes szaporulat. Az 1977-es népszámlálás adatai szerint az utóbbi félévszázadban Kovászna és Hargita megyékből 107 ezer személy települt ki (a két megye közti vándorlást nem vettük figyelembe). Ez a szám a két megye lakosságának 2 0 ,4 %-a, míg más közigazgatási-területi egységekből 67 ezer személy települt be a két megyébe, azaz az összlakosság 12,8%-a, tehát a két megye lakosságának egyharmada kicserélődött. A vándorló népesség nemzeti összetételét a romániai statisztika nem tartja nyilván. Így csak becslésekre hagyatkozhatunk. Feltehető, hogy a kivándorlók 90 %-a volt magyar s a beköltözöttek 90 %-a rom án. Eszerint az említett csökkenés 91 ezer fő. Máskülönben alig volna magyarázható, hogy Székelyföldön a románok aránya 202,7% -kal növekedett 1919—1977 között. A romániai erdélyi magyar lakosság demográfiai struktúrájának bemutatása nem volna teljes, ha nem ellemeznénk e népesség térbeli — területi elhelyezkedését, amely a fenti példa szerint szorosan összefügg a vándorlással. Az erdélyi magyarság zöme három, viszonylag összefüggő régióban él: 1. a Székelyföldön — két megyében — az 1992. évi népszámlálás szerint 469 237 magyar nemzetiségű személy él. Maros megyében, amely történelmileg szintén a
84
V Á N D O R L Á S, NEM ZETISÉGI ÉS DEM OGRÁFIAI STRUKTÚRÁK ERD ÉLY BEN
Székelyföldhöz tartozik 251 039 fő. E három megyében összesen 720 276 magyar él, vagyis a romániai magyarság 4 4 ,5 %-a; 2. a román-magyar határmenti sávban (Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyék) 1992ben 445 097 személy, 2 7 ,5 %-a a romániai magyarságnak; 3. Kolozsvártól északnyugatra fekvő területeken (Kolozs, Szilágy, Máramaros megyék) 1992 elején 286 373 magyar lakost számláltak meg. A felsorolt tájegységek közül csak a Székelyföldön élő magyarok alkotnak tömböt. Itt az asszimiláció veszélye, ha az elvándorlás minimumra csökkenne, jóval kisebb, mint az említett másik két tájon. A felsorolt megyékben él a romániai magyarság 88,2% -a (1 428 716 fő). A következő megyékben élő magyarok már a szórvány települések népességéhez sorolha tók: Krassó-Szörény (8107), Szeben (19 168), Beszterce-Naszód (21 173), Fehér (24 483), Hunyad (33 671) és Brassó (63 266): összesen 169 869 személy, azaz a romániai magyarok 10,5%-a. A Kárpátokon túli területeken 21 611 magyar él, zömükben Bukarestben (8611) és Bakó megyében (4362). A továbbiakban a magyar nemzetiségű népesség aránya szerint részletezzük az erdélyi bánáti, körösvidéki és máramarosi települések számát. Települések száma a magyar lakosság aránya szerint A magyar népesség
aránya, %
Települések száma
— 10 1 0 -2 0 2 0 -3 0 3 0 -4 0 4 0 -5 0 5 0 -6 0 6 0 -7 0 7 0 -8 0 8 0 -9 0 90Összesen
%
682 101 60 48 34 32 20 20 22 81
62,2 9,2 5,4 4,3 3,1 2,9 1,8 1,8 2,0 7,3
1105
100,0
Forrás-. The Hungarian Minority in Romania Size and teritorial distribution. Conference on the Statistics of Nationalities, Budapest, 2—6 September
1992.
A táblázat adataiból kitűnik, hogy valójában az erdélyi magyar lakosság számos falusi és városi településen él szétszórva. Mindössze 175 (az össztelepülések 15,8%-a) közigazgatási egységben alkotja a lakosság többségét. (N. Istrate: Dare de seamá statisticá asupra populatiei Ardealului in 1923 comparativ cu anul 1910, privind mai ales situatia minoritatilor c. statisztikai munkájában 737-re teszi azoknak a falusi közigazgatási egységeknek a számát — ez a szám a 4083 falusi közigazgatási egység 18,1 %-át teszi ki —, amelyeknek a lakossága magyar. A magyar lakosság diszpersziója tehát megnőtt.) A szórvány lét pedig katalizálja az asszimilációs erők működését.
85
VÉCSEI KÁROLY
N. Istrate az erdélyi városi településekről szólva 1923-ban megállapítja, hogy azok, néhány kivételtől eltekintve "idegen eredetű polgároktól lakottak", majd így folytatja: "népünk létének parancsoló szükségszerűsége, hogy kebeléből kikerülő hivatalnokok és szabad foglalkozást űzők osztálya mellett iparosokat és kereskedőket neveljen, hogy így a román városok szilárdabb alapokra támaszkodjanak. Bizonyos, hogy városaink, népességünk fejlődési folyamata nem is olyan távoli jövőben természetes úton fogja Erdély városainak mai idegen arculatát megváltoztatni". N. Istrate nem is sejtette, hogy az ún. szocialista rendszer milyen hatalmas erőfeszítéseket tesz majd e cél valóra váltására, önkényes kényszerítő eszközöket alkalmazva. Nem törődve a tényleges városképző erőkkel, voluntarista módon, adminisztratív eszközökhöz folyamodtak az előbb említett cél elérésére. Ez a szubjektivista, önkényes politika azonban alapjában kérdőjelezte meg a romániai urbanizáció racionalitását, hatékonyságát, a városok szerepét a modernizációs folyamatokban. A Függelék 1. és 2. sz. idevonatkozó táblázata nem igényel hosszadalmas kommentárt. Látható, hogy 1910 és 1977 között 121 ezerről 2515 ezerre, azaz 20,8-szorosára növekedett a román városi lakosság száma, míg pl. a magyaroké 1,8-szorosára. Az értelmezésnél szem előtt kell tartani, hogy a két világháború, de mindenekelőtt a "szocialista" korszakban Erdélyben 71 új város létesült. Az új városok lakosságának a száma (akkor ezek falusi települések voltak) 1910-ben 325 ezer főt tett ki. Ebből 117 ezer (36,1%) román, 120 ezer (36,9%) magyar, 55 ezer (17%) német, 32 ezer (10%) egyéb nemzetiségű volt. Ezt figyelem be véve a román városlakók növekedése 10,6-szoros, a magyaroké pedig 1,4-szeres. Az erdélyi városok "nacionalizálása" nyomán a román elem súlya ugyanakkora 70,7% , mint Erdély összlakosságán belüli aránya. Az 1992-re von takozó adatok még nem ismeretesek, de feltehetően az 1977-től eltelt 15 esztendő alatt a mai erdélyi román lakosság arányszáma jóval meghaladja az erdélyi összlakosságon belüli súlyát.
A törzslakosság és az újonnan betelepültek arányszámának megváltozása a tömeges vándorlás következtében Az erdélyi városok létkérdése, hogy az itt nagyobb mértékben meghonosított nyugat európai értékek ne semmisüljenek meg. Ez mindig is fontos volt, de most, amikor egy új gazdasági rendszer, új osztályszerkezet, új, modem mértékkel mérve, adekvátabb intézményrendszer, kultúra, beleértve a viselkedéskultúrát is, van kialakulóban, különösen lényeges.
86
V Á N D O R L Á S, NEM ZETISÉGI ÉS DEM OGRÁFIAI STRUKTÚRÁK ERDÉLYBEN
1000 helyben született lakosra jutó betelepült lakos
Bukarest Constanta Tem es Brassó Hunyad Szeben Arad Kolozs Krassó-Szörény Braila M aros Tulcea Bihar Iasi Galati Prahova Ialom ita Fehér Kovászna Szatmár Arges
1452 1421 1139 1081 998 702 667 651 647 590 556 502 491 485 478 479 476 460 449 447 430
Dőlj H argita M ehedinti Bacáu Górj Buzáu M áram aros Neamti Válcea Suceava Beszterce-Naszód Vrancea Dámbovita Olt Vaslui Ufov Szilágy Teleorm an Botosani
429 429 416 387 384 360 353 350 346 342 337 321 307 294 287 270 266 259 256
RO M Á N IA
536
A fenti adatok azt mutatják, hogy ezer helybéli születésű és lakóhelyű lakosra hány bevándorolt ju t Románia egyes megyéiben. A demográfiai invázió hullámai különösen magasra csaptak 12 megyében és Bukarestben, közülük 8 megye erdélyi (Temes 1139, Hunyad 998, Szeben 702, Arad 667, Kolozs 651, Krassó-Szörény 647, Maros 556). A vándorlás elsősorban a városok népességének összetételét módosította. A helybeli születésű városi népesség Románia városaiban — megyénként regisztrálva — az alábbi adatok szerint kisebbséget alkot. 1977-ben Románia városi településein az erdélyi megyék városaiban a legalacsonyabb a törzslakosok aránya.
87
VÉCSEI KÁROLY
Megye
Constanta Temes Iasi Neamti Brassó Hunyad Krassó-Szörény Arges Suceavea Dámbovita Kolozs Dőlj Szeben M aros Bacau Busau Górj Beszterce-Naszód Arad Bihar
A városi törzsla kosság aránya
32,58 33,50 38,98 40,88 35,98 37,23 38,18 38,31 41,68 42,41 42,11 42,99 42,87 42,99 43,11 42,23 43,51 43,64 43,64 43,93
Megye
Vrancea Válcea Tulcea M ehedinti Ialomita Galati Hargita Ilfov Botosam Olteava Prahova Braila Szatmár Kovászna Szilágy Vaslau Fehér Teleorman M áram aros RO M Á N IA
A városi törzsla kosság aránya
44,28 44,31 45,52 43,93 45,37 46,45 46,45 47,18 47,52 47,98 47,98 48,53 48,02 48,73 48,82 48,87 49,55 54,21 55,66 42,29
A területi mobilitás a falvakban is lezajlott. Országos szinten 1977-ben 1 838 015 (16,24%) új lakos volt a romániai falvakban. Ebből 698 406 (38,00%) fő ju t az erdélyi falvakra. Erdély lakossága Románia összlakosságához viszonyítva 34,80% -ot tesz ki, vagyis a falusi mobilitás rátája e régiókban magasabb az átlagnál. Moldova új falusi lakosainak a száma 318 934 ( 17,35%). Moldova lakosságának az aránya az ország összlakosságához viszonyítva 20,42% . Dobrudzsa falusi lakosságán belül az új lakók száma 120 718 (6,57%), míg Dobrudzsa összlakossága Romániána összlakosságának a 4% -át teszi ki, vagyis e tartományban a legmagasabb arányú mobilitás a falusi lakosságon belül. Munténia falvaiban 24,52% -ot tesz ki az új falusi lakosság, míg a tartomány lakossága 29,87% -a az ország összlakosságának, így e zónában a vándorlás aránya jóval alacsonyabb az átlagnál. Megállapít ható tehát, hogy a falvak új lakóinak növekedési dinamikája a legmagasabb Dobrudzsában és Erdélyben. Ezt bizonyára az irányított telepítési politika is serkentette.
88
V Á N D O R L Á S, NEM ZETISÉGI ÉS DEM OGRÁFIAI STRUKTÚRÁK ERD ÉLY BEN
A falusi törzslakosság aránya, %
Neamti Galati Vaslui Botosani ■ Bacáu Górj Välcea M ehedinti Olt Dőlj Oalomita Braila Buzaii Ilfov Prahova Arges Teleorm an Dámbovita
88,75 88,94 89,22 89,25 89,69 83,52 85,83 85,75 86,52 87,22 78,52 79,18 83,52 83,62 85,35 86,17 87,34 89,01
RO M Á N IA
83,76
Nem véletlen — az előbbi tábla igazolása szerint —, hogy az erdélyi és a dobrudzsai megyék falvaiban a legalacsonyabb a törzslakosság hányada. Ez utóbbiaknak az aránya jelentős, Brassó, Hunyad, Krassó-Szörény, Szeben, Hargita, Kovászna és Fehér megyék határosak olténiai, munténiai és moldovai megyékkel. Ez a tény bizonyára szerepet játszott ebben az interregionális falusi vándorlási folyamatban. A leírt arányszámok óhatatlanul felidézik, hogy több európai országban, így például Finnországban is törvény védi a történelmileg kialakult etnikai struktúrákat. Ez a jogi szabályozás nem az elzárkózást (szeparatizmust), hanem az etnikumok közti civilizált együtté lést hivatott védelmezni és serkenteni, a sokoldalú kapcsolatok kikristályosodását a társadalmi élet minden területén. Romániában azonban Maros példája az általános minta: Maros megye még 1948 után is magyar többségű megye volt. A megye határainak, majd a tartomány határainak sorozatos "kiigazítása", továbbá nagyszámú, más megyékből származó, sőt a Kárpátokon túl született román beköltözésével, betelepítésével, a falusi lakosságon belül többséggé vált a románság. A román-magyar civilizált együttélést az adminisztratív eszközökkel manipulált, spontán nak feltüntetett migráció, amely olykor, törvénytelen előjogokat helyezett kilátásba a betelepí tetteknek, az eddig érvényes értékrendet aláásta, a társadalmi dezorganizáció káros jelenségeit termelte ki.
89
VÉCSEI KÁROLY
A vándorlás és a nemek, korcsoportok közötti arányok módosulása Bizonyos biológiai törvényszerűségek értelmében, több fiúgyermek születik mint leány, Így például Romániában a 0—4 év közötti kohorszon belül a nemek közötti arány 95 %o (985 337 fiú és 936 043 leány). Más szavakkal 5%-al több fiú születik mint leány. A férfiak magasabb halálozási arányszáma következtében ez a viszonyszám a 45—49 évesek korcsoport jában kiegyenlítődik; e kohorszokban a nemek közötti arány 1003, a 40—44 évesek esetében még csak 996. Pontosabban a 46—47 évesek korcsoportjában jön létre az időleges, viszony lagos mennyiségi egyensúly a nemek között. Ez feltehetően, nem minden országban megy végbe éppen az említett korban. Ez, nyilvánvalóan közegészségügyi és kulturális kérdés is. Az említett korhatártól kezdve, legalábbis Romániában, növekszik a nők arányszáma, a feminizációs ráta értékei növekvő tendenciát mutatnak. Ez az érték országunkban a 80 éven felüliek korcsoportjába 1737, vagyis ennyi nő ju t 1000 férfira. Ezek az értékek természetesen országos szinten érvényesek. Nem kétséges, hogy a nemek területi arányát a migráció is módosítja amint az az alábbi táblázatban foglalt adatokból is kiderül.
Tartomány
Születési hely szerinti arány
M unténia Olténia Dobrudzsa M oldova Erdély Bukarest Nem válaszolt
997 1235
Összesen Romániában
1029
Lakhely szerinti arány
1027
1026
1032
1056
1016
975 1035
1020 1033
1014 1075 — 1029
Munténia esetében minimális (egy ezrelék). Bukarest municipiumban a legnagyobb, a törzslakosság és a jelenlegi összlakosság nemi összetétele közötti (+ 7 8 ezrelék) eltérés. Ez azt jelenti, hogy a főváros jobban, nagyobb mértékben vonzotta a női munkaerőt, mint a férfit. Dobrudzsa két megyéjében, különösen Constancán, szintén nagy a különbség a férfiak és nők aránya között de negatív értékű (-41 ezrelék). E régió gazdasági létesítményei a dokkmunká soktól a feldolgozó iparig, elsősorban férfi munkaerőt igényeltek. A nők arányszáma számotte vően növekedett Olténiában (+ 2 4 ezrelékkel). A feminizációs folyamat előrehaladott Moldovában is (+ 1 5 ezrelék), viszont Erdély több nőt "exportált", mint férfit, s emiatt 19 ezrelékkel csökkent a nők aránya. Ismeretes, hogy nem csak a vándorlás szabályozta a területi nemi arányokat. Szerepe azonban a falvak és városok kor szerinti bontott nemenkénti arányaiból az alábbiak szerint kiolvasható.
90
V Á N D O R L Á S, NEM ZETISÉGI ÉS DEM OGRÁFIAI STRUKTÚRÁK ERDÉLYBEN
0 -4
5 -9
1 0 -1 4
1 5 -1 9
2 0 -2 4
2 5 -2 9
3 0 -3 4
3 5 -3 9
4 0 -4 4
4 5 -4 9
5 0 -5 4
5 5 -5 9
6 0 -6 4
6 5 -6 9
70-en felül
947
961
962
939
1103
948
948
955
967
977
1069
1244
1203
1235
2297
A falusi lakosság nemenkánti aránya 1977-ben 0 -4
5 -9
1 0 -1 4
1 5 -1 9
2 0 -2 4
2 5 -2 9
3 0 -3 4
3 5 -3 9
4 0 -4 4
4 5 -4 9
5 0 -5 4
5 5 -5 9
6 0 -6 4
6 5 -6 9
70-en felül
952
956
949
1016
839
1023
1032
1045
1023
1024
1178
1253
1267
1176
1857
A 0—14 évesek arányai között nincs lényeges különbség falun és városon. A 15—19 évesek korcsoportjában már lényeges a különbség: a falusi lakosság körében jóval nagyobb a leányok aránya, mivel a fiúk nagyobb hányada válik szakmunkássá s vándorol be a városba. A 20—24 évesek esetében az "erőviszonyok" a városi leányok felé tolódnak el: az 1000 férfira jutó városi nők aránya 1103, míg falun 839. A falusi leányok legjelentősebb hányada ebben a korban vág neki a városnak. Ezek közül, egy kisebb hányad iskolai tanulmányokat végez. A 25—49 éves városi női korcsoportok aránya az átlag alatt mozog; a falusi nők arányai átlag fölöttiek. A fenti adatok szerint a 70 éven felüliek között városon 2297 nő ju t 1000 férfira, míg falun 1857. Az autochton városi népességben a nők és férfiak közötti arányok a következők: 994 (1 980 940 : 1 992 854-hez), az 1977-es városi összlakosságon belül pedig 1 023 (4 750 988 : 4 644 741); a különbség az első esetben 11 914 + férfi, a második esetben 106 247-tel több nő. Az autochton falusi lakosságon belül a nők aránya 978 (4 689 423 : 4 793 127), az 1977es falusi összlakosság szintjén 1037, vagyis 59 ezrelékkel több mint a törzslakosságon belüli arány. A különbség az első esetben 103 704-el több férfi, mint nő, a második esetben 203 885-el több nő, mint férfi. A migráció jelentősen módosította a nemek arányát. A nők alacsonyabb arányszáma a városi és falusi törzslakosság körében magyarázható az exogám, patrilokális házasságok gyakoriságával az endogám, matrilokális típusú házasságokhoz viszonyítva. A vándorlás nemek szerinti arányát az alábbiakban Erdély vetületében részletezzük. Az Erdélybe betlepült 532 908 Kárpátokon-túli személy közül a nők arányszáma 45,55% (242 742), ami azt jelenti, hogy 47 424 nővel kevesebb mint férfi (290 166 férfi) vándorolt be. Az Erdélyből kitelepültek között, magasabb a nők arányszáma, mint a férfiaké. Így a Moldvába kitelepültek (46 242 személy) közül 52,93% (24 477) nő, a Munténiába vándorlók k ö zü l(54 232)52,46% , azO lténiábakiköltözöttekközül(40 230)52,49% nő, a Dobrudzsába vándorlók közül a nők aránya 50,61 %, a Bukarestben letelepült erdélyieknek pedig 53,37%-a a női nemhez tartozik.
91
VÉCSEI KÁROLY
Megye
Ebből nő
Összbetelepültek
Nemi arány
szám
%
Fehér Arad Bihar Beszterce-Naszód Brassó Krassó-Szörény Kolozs Kovászna Hargita Hunyad M áram aros Maros Szatmár Szilágy Szeben Temes
14 23 11 5 149 49 20 6 13 88 8 12 3 2 41 82
070 331 456 319 070 276 355 820 605 545 800 568 567 501 373 240
6 159 10 971 4 835 2 520 65 169 21 312 9 271 3 302 6 717 39 601 3 822 5 794 1 492 1 153 20 588 40 036
43,77 47,02 42,20 47,38 43,72 43,25 45,55 48,42 49,37 44,72 43,43 46,10 41,83 46,10 49,76 48,68
779 888 730 900 777 762 836 939 975 809 765 855 719 855 991 949
Összesen
532 908
242 742
45,55
837
+
N6
-
1 752 1 389 1 786 279 18 732 6 652 1 813 216 171 9 343 1 156 980 583 195 197 2 168
-
47 424
_ -
Az Erdélyből kitelepültek nemek szerinti tagolódása Megye
Ebből nő
Összbetelepültek szám
M oldova Bacáu Botolani Galami Ia§i Neanil Suceava Vaslui V rancea
Nemi arány
+
Nő
%
343 801 605 555 999 617 421 901
4 538 1 412 4 461 4 602 2 633 3 732 1 276 1 823
54.39 50.41 51,84 53.79 52.67 49,00 52.71 62.84
1 1 1 1 1
193 017 076 164 128 961 1 114 1 691
+ + + + + + +
733 23 317 649 1 505 153 162 745
Összesen
46 242
24 477
52,93
1 125
+
2 712
M unténia Arge.} Bráila Buzau Dunboviía IalomiĘa Ilfov Prahova Teleonnan
9 4 4 6 3 6 16 3
834 105 563 302 991 954 054 647
50.12 51.43 52,67 53.93 50.25 48.23 55.57 52.74
1 005 1 058 1 115 1 310 1 010 932 1 251 1 116
+ + + + + + +
24 115 260 781 20 217 1 814 171
Összesen
54 232
28 450
52.45
1 103
+
2 968
O ltcnia Dőlj Górj Mehedinú Vílcea Olt
11 7 7 8 5
889 046 999 257 924
51,33 51.21 53.66 51.59 52.38
1 143 1 050 1 158 1 066 1 100
+ + + + +
735 191 546 262 266
Összesen
40 230
21 115
52. 49
1 105
+
2 ООО
Constanta Tulcea Bukarest
16 196 2 440 103 238
7 892 1 539 76 026
48,73 63,13 58.37
950 899 1 402
-
8 2 8 8 4 7 2 2
644 095 866 123 962 125 294 123
043 901 452 252 582
4 2 2 3 1 2 9 1
5 4 3 4 2
92
-
+ +
412 640 21 814
V Á N D O R L Á S, NEM ZETISÉGI ÉS DEM OGRÁFIAI STRUKTÚRÁK E R D ÉLY BEN
A migráció miatt tehát csökken a nők arány száma Erdélyben. A nők nagyobb arányú részvétele a migrációban, hipotézisünk szerint a következőkkel magyarázható: 1. különösen az erdélyi falusi leányok esetében a cselédnek való elszegődéssel; 2. az exogám, patrilokális házasságok nagyobb számával az endogám matrilokális házasságok hoz viszonyítva; 3. a szolgáltatási (tercier) szektorhoz tartozó egészségügyi, tanügyi és kereskedelmi intézményekben, vállalatokban a nők magasabb arányszámban dolgoznak, mint a férfiak. Következésképpen a nők vándorlását nemcsak az állami kézben lévő termelő apparátus extenzív fejlesztése, hanem a civil társadalom szférájába tartozó háztartások (a családok esetében) és családalapítás (az exogám patrilokális házasságok esetében) is serkentet ték. Ezt a demográfiai — etnológiai jelenségegyüttest értelmezve ne tévesszük szem elől azt sem, hogy a 15—19 éves korcsoportokon belül a nők arányszáma, a férfiakéhoz viszonyítva, 986 ezrelék (5 375 474 : 5 424 876) az összlakosághoz viszonyítva pedig 49,66% (5 375 474 : 10 824 876),azaz 49 402-vel van kevesebb nő az említett korcsoportokban, mint férfi. A férfiak arányszáma a vándorlók népességen belül a vándorlási távolság nagyságával egyenes arányban növekszik. A nagyobb kockázattal járó, gyakorta más történelmi régiókba irányuló migrációt nagyobb mértékben vállalják a férfiak, mint a nők. A férfiak lakáskérdésé nek ideiglenes megoldása a munkásszállások létesítése révén egyszerűbb, igénytelenebb. Az ún. nehézipar fejlesztése döntő módon befolyásolta a nemek közötti arányok eltolódását a különböző településtípusokon, az ország különböző övezetein (zónáin) belül. A nemek közötti arányok a legkirívóbban Erdélyben módosultak. Ez, nemcsak az erdélyiek magas fokú receptivitásával, vállalkozó kedvével, kockázat vállalásával függ össze, hanem a diktatúra telepítési politikájával is. Ennek egyik központi rendező elve a homogenizálás, amely nem merült ki az erdélyi magyarok s más nemzetiségek asszimilációjában, hanem a regáti és erdélyi lakosság közötti, történelmileg kialakult regionális különbségek megszüntetésére, bármily eszközök árán is, szüntelenül törekedett. E politika értelmi szerzőinek és végrehajtóinak kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy olyan természetű demográfiai kérdésekkel foglalkozzanak, mint a nemek közötti normális arányok biztosítása. Sőt, a nemek közötti mennyiségi arányok kiegyensúlyozatlansága növelte a vegyes házasságok arányszámát, amely tudvalevőleg "a természetes" asszimiláció fő eszköze volt és maradt. Az előbbiekkel nem akarjuk azt állítani, hogy az említett negatív demográfiai jelenségeket kizárólag a nehézipar fejlesztési politikája s adminisztratív "intézkedések" idézték elő. Ebben a negatív előjelű demográfiai folyamatban, feltehetően, az az ismert tény is szerepet játszott, hogy az erdélyi régió sanyarú gazdasági helyzete miatt (ez különösen a két világháború közötti időszakra és az 50-es évekre vonatkozik) a székely leányok tízezrei, de más erdélyi megyék falusi leányai is, elszegődtek cselédnek az ország különböző városaiban élő módosabb családokhoz, elsősorban Bukarestbe, ahol nem csekély részük férjhez ment s nem tért vissza sem szülőfalujába, sem szülőmegyéjébe. Ezek közül sokaknak a gyermeke, nem tanulta már meg az anyanyelvét, beolvadt a többségi nemzetbe. A migráció lényegesen módosítja a népesség kormegoszlását. Az alábbi táblák adatai ezt a demográfiai tényt hűen tükrözik. A fiatalabb korosztályok tagjai vállalják a leggyakrabban, a rezidenciális státus változtatásával együttjáró kockázatokat. A meggyérült lakosságú
93
VÉCSEI KÁROLY
falvakban növekszik tehát az öregek aránya, másrészt a túlzsúfolt városok korstuktúrája megfiatalodik.
Megye
0 -1 4
1 5 -1 9
60-on felül
Nem válaszolt
Erdély Arad Hunyad Krassó-Szörény Temes Fehér Bihar Kovászna H argita Brassó Szilágy Kolozs Szeben M aros M áram aros Szatmár Beszterce-Naszód
19,53 19,69 20,14 21,24 21,66 24,08 24,46 25,39 25,70 26,55 26,61 27,58 27,97 28,50 28,70 28,80
57,97 58,95 59,27 62,76 61,06 58,60 56,00 56,26 57,78 56,24 57,03 56,44 55,31 57,52 56,56 56,95
21,99 20,82 20,04 15,14 16,81 16,72 19,22 17,71 16,12 16,42 15,84 15,81 16,13 13,53 14,22 13,79
0,51 0,54 0,58 0,46 0,47 0,60 0,32 0,64 0,40 0,79 0,52 0,17 0,59 0,45 0,52 0,46
Moldova Vrancea Botolani Suceava Neamj Galami Bacáu Vaslui Ia§i
28,83 30,96 31,02 31,73 31,86 32,41 33,29 35,41
55,15 52,46 54,67 54,16 54,03 53,37 50,29 51,41
15,74 15,68 13,79 13,65 13,58 13,55 15,48 12,63
0,28 0,90 0,52 0,46 0,53 0,67 0,94 0,55
Olténia Dőlj Mehedinji Vílcea Olt Górj
22,69 23,04 25,71 26,93 27,01
57,24 54,39 55,92 55,31 53,93
19,41 21,74 17,76 17,31 18,17
0,66 0,83 0,61 0,45 0,89
M unténia Teleorm an Ilfov Buzáu Dimbovija Arges Bráila Prahova Ialomija
23,10 23,94 26,06 26,60 27,08 27,23 27,25 28,17
56,59 57,72 55,64 56,50 55,33 56,95 56,11 55,33
19,84 16,93 17,61 16,38 16,86 15,62 16,01 15,97
0,47 0,41 0,69 0,52 0,73 0,20 0,63 0,53
Dobrudzsa Tulcea Constanta
28,60 28,94
56,40 58,31
14,44 12,22
0,54 0,53
94
V Á N D O R L Á S, NEM ZETISÉGI ÉS DEMOGRÁFIAI STRUKTÚRÁK ERDÉLYBEN
0 -1 4
1 5 -1 9
60-on felül
Nem válaszolt
E rd ély Temes Arad Kolozs Brassó Bihar Krassó-Szörény Hunyad Szeben Fehér M aros Szatmár Kovászna Szilágy Beszterce-Naszód Hargita M áram aros
18,34 19,73 21,78 22,29 22,49 22,49 23,69 24,63 24,67 24,69 25,72 26,01 26,43 27,07 27,50 28,52
67,77 64,31 66,44 68,62 64,39 66,91 68,03 64,93 64,01 64,28 63,51 61,97 63,99 63,38 63,04 62,92
13,36 15,53 11,42 8,77 12,61 9,89 7,86 10,32 11,04 10,67 10,33 11,56 9,18 9,26 9,06 8,17
0,53 0,43 0,36 0,32 0,52 0,71 0,42 0,12 0,28 0,36 0,43 0,46 0,40 0,29 0,40 0,39
M oldova Ia§i Vrancea Galami Suceava Neamę В а с äu Botolani Vaslui
23,85 25,55 25,57 26,28 26,35 26,98 27,95 28,48
67,32 63,01 64,80 63,73 64,62 65,01 62,04 61,61
8,40 11,18 9,16 9,62 8,53 7,47 9,44 9,47
0,43 0,26 0,47 0,37 0,50 0,54 0,57 0,44
O lténia Dőlj M ehedinji Vilcea Olt Górj
23,03 24,51 25,91 26,62 27,02
66,16 64,18 63,93 63,43 64,18
10,14 10,65 9,73 9,76 8,28
0,37 0,66 0,43 0,19 0,52
M u n tén ia Bráila Prahova Ilfov Teleorm an Buzáu Dímbovija Arge§ Ialomi^a
23,19 23,33 24,00 24,22 24,33 25,39 25,49 29,01
65,65 63,94 64,15 63,99 64,83 64,91 66,20 61,45
11,01 12,29 11,44 11,42 10,42 9,21 7,82 9,11
0,15 0,44 0,41 0,37 0,42 0,49 0,49 0,43
D o b rudzsa Constanta Tulcea
23,44 25,55
67,32 64,70
8,77 9,27
0,47 0,48
B u k arest
18,09
66,37
15,17
0,37
Megye
95
VÉCSEI KÁROLY
A vándorlás periódusai és üteme A népmozgalmi folyamatok indítékai, mozgató erői között a legfontosabb, de nem egyedülálló szerepet a megélhetéssel szorosan összefüggő gazdasági természetű problémák játszák. A függelékben lévő 5—6 táblák adatai tükrözik azt a köznapi tudatban kirajzolódott képet, hogy a két világháború közötti időszakban a faluról városba irányuló vándorlás üteme, az 1950 utáni időszakhoz viszonyítva relatíve alacsony volt. Ez érthető, hiszen a nagyipar fejlődési üteme szintén alacsony volt; a kisipar, a kiskereskedelem, hivatalok, tanügyi kulturális intézmények, hadsereg, rendőrség stb. munkaerő felvétele sem volt jelentős. Emiatt az erdélyi városok lakosságának száma s azok elrománosítása is lassú ütemű volt. Az ’50-es, ’60-as és ’70-es években a faluról városba való bevándorlás felgyorsult. Ebben szerepet játszott a nagyipar, építőipar, szállítás s valamelyes fokig a szolgáltatások extenzív fejlesztése, a földművelés, állattenyésztés vonzó erejének csökkenése az erőszakolt kollektivi zálás következtében. Tagadhatatlan, hogy a mezőgazdasági munkálatok extenzív gépesítése, normális viszonyok között is munkaerőfelesleget hozott létre. Mégis, a megfelelő anyagi érdekeltség hiánya volt az a fő tényező, amely a város felé terelte a fiatal képzettebb munkae rőt, de nem csupán azt. Ekkor vette kezdetét az az időszak, amikor csak az maradt a mezőgaz daságban, akinek nem volt más választása. Ezek, zömükben, nők voltak s idősebb férfiak. Elkezdődött tehát a falvak lakosságának elöregedése és elnőiesedése. A függelékben lévő táblázatokban foglalt adatokból kitűnik, hogy míg a huszas-harmincas években a városokba való bevándorlás 10 éves üteme 5% alatt maradt, addig 1940—1949 között országos szinten elérte a 9,64% -ot, 1950—1960 között a 17,13 %-ot, 1960—1970 között a 23,91 %-ot 1970—1977 között pedig a 35,82%-ot. Feltehetően az utóbbi arányok jellemzők az 1977—1989 közötti folyamatra is.
A megye
Szilágy Fehér Beszterce-Naszód Szat már M aros H argita Kovászna Bihar M áram aros Kolozs Arad Szeben Krassó-Szörény Hunyad Temes Brassó
Törzslakosság
343 182 326 420 642 360 216 651 489 684 464 434 338 399 516 404
329 747 229 748 951 458 716 370 070 604 281 894 499 256 205 618
A megyéből kitele pültek száma
98 125 62 66 119 74 44 85 60 104 56 66 43 71 59 66
300 397 880 033 923 602 272 895 072 947 515 738 745 647 029 085
96
A megyébe betele pültek száma
19 52 23 39 82 40 26 67 63 135 104 113 90 186 239 244
540 284 279 125 317 454 573 619 862 850 232 489 823 827 708 330
A vándorlási különbözet
%
-78 -73 -39 -26 -37 -34 -17 -18 -3 + 30 + 47 + 46 +47 + 115 + 180 + 178
760 113 601 908 606 150 699 276 790 930 717 751 078 180 679 245
-22,92 -15,15 -12,14 -6,40 -6,83 -3,47 -3,17 -2,81 + 0,77 + 4,52 + 10,28 + 10,75 + 13,91 + 28,85 + 35,00 + 44,05
V Á N D O R L Á S, NEM ZETISÉGI ÉS DEM OGRÁFIAI STRUKTÚRÁK ERDÉLYBEN
A vándorlási különbözet Erdély esetében pozitív (+ 4 .5 2 % , 324 257 személy). Erdély 16 megyéjéből 8-nak (Szilágy, Fehér, Beszterce, Szatmár, Maros, Hargita, Kovászna, Bihar), negatív a vándorlási mérlege. Végezetül összefoglaljuk az erdélyi megyék vándorlási mérlegét. A szélső értékeket Szilágy (-22,92%-al csökkent a megye lakossága az ott születettekhez viszonyítva) és Bihar megyék (-2,81%) képviselik. E megyék csoportjába tartoznak azok a területi-közigazgatási egységek, amelyeknek lakossága többségében magyar (Hargita és Kovászna), és azok amelyeknek a magyar nemzetiségű lakosság a népesség jelentős hányadát képviselik (Szatmár lakosságának 35 %-a, Bihar népességének 2 8 ,5 %-a Maros megyében a magyarok arányszáma 41,3% az 1992-es népszámlálás adatai szerint). A legnagyobb fokú a pozitív vándorlási különbözet a Déli-Kárpátok északi lejtőin fekvő megyék esetében, amelyek közvetlenül határosak Munténia, Olténia több megyéjével, s a bánáti megyékben (Krassó-Szörény, Arad, Temes). A pozitív vándorlási különbözet szignifikáns szintű Kolozs megyében is, amelynek városi települései több évtizedes elrománosítási politikának stratégiai célpontjai voltak, s azok ma is.
97
VÉCSEI KÁROLY
Megyék
Krassó-Szörény Fehér Hunyad Beszterce-Naszód Szeben Brassó Kolozs Arad Temes M aros M áram aros Szilágy Szatmár H argita Kovászna Összesen
Városi összlakosság
A románok
A magyarok
száma
aránya
száma
aránya
999 721 970 236 571 635 710 166 373 157 669 947 970 850 744
3 918 13 781 9 541 4 470 15 142 13 960 17 551 10 279 13 793 7 016 4 902 1 288 1 202 199 115
48,96 43,45 39,80 37,77 29,94 29,31 18,15 16,27 14,93 14,57 12,68 8,68 2,36 0,87 0,78
1 413 13 774 11 867 2 024 20 064 21 188 75 270 46 085 35 727 25 737 31 683 13 507 48 866 22 028 14 331
17,66 43,42 49,51 21,34 39,67 44,48 77,83 72,96 38,68 53,44 81,93 90,37 95,87 96,40 97,20
697 401
120 981
17,35
457 991
65,67
7 31 23 13 50 47 96 63 92 48 38 14 50 22 14
98
V Á N D O R L Á S, NEM ZETISÉGI ÉS DEM OGRÁFIAI STRUKTÚRÁK ERDÉLYBEN
Összesen
Magyar
%
Román
%
Német
%
Egyéb
%
Kolozsvár Cluj
1930 1956
103 840 154 723
55 351 77 839
53,3 50,3
36 981 74 623
35,6 48,2
2 728 1 115
2,6 0,7
8 780 1 146
8,5 0,8
Torda Turda
1930 1956
20 023 33 614
10 636 6 952
53,1 20,7
7 800 26 105
39,0 77,7
546 135
2,7 0,4
1 041 422
5,2 1,2
Nagyenyed Aiud
1930 1956
11 340 11 886
5 651 3 975
49,8 33,4
4 876 7 525
43,0 63,3
190 82
1,7 0,7
623 304
5,5 2,6
Marosújvár Ocra-Mures
1930 1956
7 589 10 701
2 664 2 162
35,1 20,2
4 354 8 267
57,4 77,2
93 82
1,2 0,8
478 190
6,3 1,8
Beszterce Bistrila
1930 1956
16 268 20 292
1 507 3 028
9,3 14,9
6 127 14 007
37,7 69,0
6 170 2 626
37,9 13,0
2 464 631
15,1 3,1
Abrudbánya Abrud
1930 1956
7 122 411
626 266
8,8 6,0
6 358 4 128
89,3 93,6
44 11
0,6 0,2
94 6
1,3 0,1
Dézs Dej
1930 1956
17 965 19 281
6 566 7 812
36,6 40,5
7 893 11 148
43,9 57,8
161 42
0,9 0,2
3 345 279
18,6 1,5
Szamosújvár Gherla
1930 1956
6 990 7 617
2 473 2 537
35,4 33,3
3 263 4 929
46,7 64,7
64 29
0,9 0,4
1 190 122
17,0 1,6
Naszód Nasaud
1930 1956
4 788 5 725
110 112
2,3 2,0
3 925 5 446
82,0 95,1
77 59
1,6 1,0
676 108
14,1 1,9
Aranyosgyéres Cipia-Turzii
1930 1956
4 124 11 514
1 557 2 111
37,8 18,3
2 123 9 283
51,5 80,6
103 75
2,5 0,7
341 45
8,2 0,4
Zilah Zaláu
1930 1956
10 688 13 378
5 942 6 875
55,6 51,4
4 382 6 442
41,0 48,2
53 5
0,5 -
311 56
2,9 0,4
Déva Déva
1930 1956
10 509 16 879
4 298 3 591
40,9 21,3
5 471 12 709
52,1 75,3
393 368
3,7 2,2
347 211
3,3 1,3
Vajdahunyad Hunedoara
1930 1956
6 256 36 498
1 950 3 852
31,2 10,5
4 014 30 018
64,1 82,3
204 1 726
3,3 4,7
88 902
1,4 2,5
G yulafehérvár Alba Iulia
1930 1956
12 282 14 776
2 490 1 454
20,3 9,8
8 058 12 832
65,6 86,9
618 360
5,0 2,4
1 116 130
9,1 0,9
Brad Brad
1930 1956
7 938 9 963
497 341
6,3 3,4
7 211 9 553
90,8 95,9
121 46
1,5 0,5
109 23
1,4 0,2
Hátszeg Ha(eg
1930 1956
3 091 3 853
654 447
21,2 11,6
2 036 3 311
65,9 86,0
161 40
5,2 1,0
240 55
7,7 1.4
Piskitelep Siuieria
1930 1956
5 798 7 706
1 538 737
26,5 9,6
3 881 6 785
67,0 88,0
296 152
5,1 2,0
83 32
1,4 0,4
Szászváros Orastie
1930 1956
7 337 10 488
1 244 615
17,0 5,9
4 983 9 147
67,9 87,2
937 675
12,8 6,4
173 51
2,3 0,5
Lupény Lupeni
1930 1956
15 093 21 188
5 907 5 072
39,1 23,9
6 464 14 706
42,8 69,4
979 834
6,6 4,0
1 743 576
11,6 2,7
Petrilla Petrila
1930 1956
10 496 19 955
3 804 3 778
36,2 18,9
5 741 15 556
54,7 78,0
347 395
3,3 2,0
604 226
5,8 1,1
Petrozsény Petroseni
1930 1956
15 405 23 052
6 504 5 747
42,2 25,0
7 029 16 470
45,6 71,4
I 046 538
6,8 2,3
826 297
5,4 1,3
Vulkán Vulcan
1930 1956
14 053 14 859
5 254 2 796
37,4 18,8
7 540 11 602
53,6 78,1
560 346
4,0 2.3
699 115
5,0 0,8
99
VÉCSEI KÁROLY
Összesen
M agyar
%
Román
%
Német
%
Egyéb
%
70,9 81,0
1 963 1 363
21,5 11,7
352 488
3,8 4,2
21 402 34 501
24,7 34,9
1 127 373
1,3 0,4
5 639 1 272
6,5 1,3
32,0 16,5
2 589 5 335
60,3 82,5
44 11
1,0 0,2
286 52
6,7 0,8
1 780 1 290
27,5 18,1
4 546 5 751
70,1 80,9
65 57
1,0 0,8
92 15
1,4 0,2
779 9 879
65 881
8.3 8,9
703 8 857
90,3 89,7
11 29
1,4 0,3
_
—
112
1,1
1930 1956
586 5 874
40 902
6,8 15,4
545 4 826
93,0 82,2
1 73
0,2 1.2
73
1,2
Vaskoh Vascau
1930 1956
4 147 4 538
155 182
3.7 4,0
3 983 4 333
96,0 95,5
6 12
0,2 0,3
3 11
0,1 0,2
Nagyszalonta Salon la
1930 1956
15 297 16 276
13 053 13 040
85,3 80,1
2 006 3 180
13,1 19,5
74 13
0,5 0,1
164 43
1,1 0,3
Szilágy somlyó Simleu-Silv.
1930 1956
7 448 8 560
3 894 4 489
52,3 52.4
2 265 3 940
30,4 46,0
59 7
0,8 0,1
1 230 124
16,5 1.5
Medgyes Médiás
1930 1956
15 505 32 498
4 170 6 122
26,9 18,8
4 272 18 120
27,6 55.8
6 100 8 034
39,3 24,7
963 222
6,2 0,7
Brassó Brasov
1930 1956
59 232 123 834
24 977 24 186
42,2 19.5
19 378 88 651
32,7 71,6
13 276 10 349
22,4 8,4
1 601 648
2,7 0,5
Nagyszeben Sibiu
1930 1956
55 224 90 475
6 884 4 772
12,5 5,3
20 676 60 526
37,4 66.9
26 136 24 636
47,3 27,2
1 528 541
2,8 0,6
Szentágota Agnita
1930 1956
6 348 9 108
318 437
5.0 4,8
2 685 5 306
42,3 58,3
3 330 3 352
52,5 36,8
15 13
0,2 0,1
Feketehalom Codlea
1930 1956
5 354 9 309
178 535
3,3 5.7
2 009 5 814
37,5 62,5
3 113 2 934
58,2 31,5
54 26
1,0 0,3
Predeal
1930 1956
2 113 5 121
125 403
5.9 7.9
1 931 4 631
91.4 90.4
17 68
0,8 1,3
40 19
1.9 0,4
Barcarozsnyó Risnov
1930 1956
5 347 7 974
114 225
2.1 2.8
3 409 6 178
63,8 77,5
1 745 1 565
32,6 19.6
79 6
1,5 0,1
Szecele Sacele
1930 1956
13 570 18 365
8 103 8 140
59,7 44.3
5 296 9 911
39,0 54.0
130 253
1,0 1.4
41 61
0.3 0,3
Zemesti Zámesti
1930 1956
5 153 6 673
694 569
13.5 8.5
4 084 5 992
79,3 89,8
346 109
6,7 1.6
29 3
0,5 —
Fogaras Fagaras
1930 1956
8 848 17 256
2 336 1 689
26.4 9.8
5 299 14 196
59,9 82,3
1 057 1 218
11,9 7,0
156 153
1.8 0,9
Victoria
1930 1956
2 762
69
2,5
2 432
88,1
259
9.4
2
Kőhalom Rupca
1930 1956
3 691 4 691
529 598
14,4 12.8
1 514 2 689
44,0 57,3
1 633 1 385
44,2 29,5
15 19
0,4 0,4
Nagydisznód Cisnadie
1930 1956
4 425 12 246
211 252
4,8 2,1
692 6 468
15,6 52,8
3 497 5 489
79,0 44.8
25 37
0,6 0,3
Szászsebes Sebes
1930 1956
9 137 11 628
345 363
3,8 3,1
Nagyvárad Oradea
1930 1956
86 799 98 950
58 631 62 804
67,5 63.4
Belényes Beius
1930 1956
4 293 6 467
1 374 1 069
Borosjenő Ineu
1930 1956
6 483 7 113
Nucet
1930 1956
Vaskohsziklás Stei
100
6 477 ' 9 414
_
_
—
V Á N D O R L Á S, NEM ZETISÉGI ÉS DEM OGRÁFIAI STRUKTÚRÁK ERDÉLYBEN
Összesen
Magyar
%
Román
%
Német
%
Egyéb
%
Erzsébetváros Dumbraveni
1930 1956
4 939 5 367
1 617 971
32,7 18,1
2 446 3 156
49,5 58.8
500 746
10,1 13,9
376 494
7,6 9,2
Segesvár Sighisoara
1930 1956
13 033 20 363
2 968 3 104
22,8 15,2
4 489 11 897
34,4 58,4
5 294 5 087
40,6 25,0
282 275
2,2 1,4
Balázsfalva Blaj
1930 1956
6 194 8 731
742 526
12,0 6,0
5 142 7 971
83,2 91,3
118 197
1,9 2,3
182 37
2,9 0,4
Dicsőszentmárton Ttmaveni
1930 1956
7 703 14 883
4 125 4 045
53,6 27,2
2 607 9 987
33.8 67,1
214 390
2,8 2,6
757 461
9,8 3,1
Arad
1930 1956
87 662 106 460
42 393 37 633
48,3 35,3
30 741 59 050
35,1 55,5
11 627 8 089
13,3 7,6
2 901 1 688
2,3 1,6
Lúgos Lugoj
1930 1956
23 593 30 252
6 226 6 107
26,4 20,2
9 722 18 869
41,2 62,4
6 756 4 473
28,6 14,8
889 803
3,8 2,6
Resica Resita
1930 1956
20 674 41 234
2 230 3 341
10,8 8.1
6 552 26 204
31,7 63,6
11 017 10 651
53,3 25,8
875 1 038
4,2 2,5
Temesvár Timisoara
1930 1956
102 390 142 257
36 818 36 459
36,0 25,6
25 024 76 173
24,4 53,6
36 029 25 494
35.2 17,9
4 519 4 131
4,4 2,9
Karámsebes Caramsebes
1930 1956
9 496 15 195
638 612
6,7 4,0
5 510 12 271
58,0 80,8
3 005 1 936
31,7 12,7
343 376
3,6 2,5
Zsombolya Jimbolia
1930 1956
10 873 11 281
2 116 2 423
19,5 21,5
640 3 456
5,9 30,6
7 703 4 915
70,8 43,6
414 487
3,8 4,3
Lippa Lipova
1930 1956
9 877 10 064
1 753 1 192
17,7 11,8
5 852 7 333
59,3 72,9
2 152 1 363
21,8 13,5
120 176
1,2 1,8
Buziásfürdő Buzias
1930 1956
4 608 5 140
722 549
15,7 10,7
2 667 3 791
57,9 73,7
1 098 636
23,8 12,4
121 164
2,6 3,2
Nadrág Nadrag
1930 1956
1 485 2 137
127 110
8,6 5,1
551 1 431
37,1 67,0
779 568
52,4 26,6
28 28
1,9 1,3
Újmoldova M oldova-Noua
1930 1956
4 444 3 582
25 17
0,6 0.5
4 100 3 423
92,2 95,5
198 46
4,5 1,3
121 96
2,7 2,7
Stájerlekanina Anina
1930 1956
10 080 11 837
159 435
1,6 3,7
1 527 7 132
15,1 60,2
7 861 3 916
78.0 33,1
533 354
5,3 3,0
Oravica Oravita
1930 1956
8 205 8 175
498 267
6,1 3.3
5 240 7 055
63,9 86,3
2 235 715
27,2 8,7
232 138
2,8 1,7
Herkules fu rdó Baile-Herculane
1930 1956
1 108 1 656
56 57
5,0 3.4
927 1 541
83,7 93,1
116 42
10,5 2,6
9 16
0.8 1,0
Orsóvá
1930 1956
6 628 6 527
900 458
13,6 7.1
3 634 5 281
54,8 80,8
1 683 505
25.4 7,7
411 283
6.2 4,3
Nagyszentmiklós Nínnicolau-Mare
1930 1956
10 676 9 956
1 474 1 268
13,8 12,7
4 289 5 570
40,2 56,0
3 842 2 388
36.0 24,0
1 071 730
10,0 7,3
Marosvásárhely Tírgu-M ures
1930 1956
40 058 65 194
25 903 50 174
64,7 77,0
10 410 14 315
26,0 22,0
769 277
1,9 0,4
2 976 428
7,4 0,6
Csíkszereda Niercurea Ciuc
1930 1956
8 306 11 996
7 395 11 247
89,0 93,7
656 668
7,9 5,6
96 45
1,2 0,4
159 36
1,9 0,3
Tusnádfürdő Tusnad-Bái
1956
965
808
83.7
102
10,6
49
5,1
6
0,6
101
VÉCSEI KÁROLY
Összesen
Magyar
%
Román
%
Német
%
Egyéb
%
Székelykercsztűr Cristuru-Sccuieso
1930 1956
5 025 5 194
4 526 5 120
90.1 98.6
320 54
6.4 1.0
86 16
1,7 0,3
93 4
1.8 0,1
Gyergyószcntmiklós Ghcorgheni
1930 1956
10 355 11 969
9 421 11 144
91.0 93.1
455 759
4.4 6.3
69 31
0,7 0,3
410 35
3,9 0.3
Székelyudvarhely Odorhei
1930 1956
9 981 14 162
8 731 13 623
87.5 96.2
951 453
9,5 3,2
171 59
1.7 0.4
128 27
1,3 0.2
Szászrégen Reghin
1930 1956
12 384 18 091
5 498 10 011
44.4 55,3
3 130 7 032
25,3 38,9
2 247 483
18,1 2,7
1 509 565
12,2 3.1
Sepsziszentgyörgy Sft. Gheorghe
1930 1956
10 818 17 638
8 357 15 308
77.2 86.8
2 020 2 188
18,7 12.4
206 98
1,9 0,6
235 44
2,2 0,2
Szováta Sovata
1930 1956
3 484 6 498
3 233 5 916
92.8 91.1
187 553
5,4 8.5
4 14
0.1 0,2
60 15
1,7 1.2
Hrdőszentgyörgy Síng. de Pad.
1930 1956
2 935 4 328
1 683 3 185
57,3 73.6
996 1 117
34.0 25,8
7 13
0,2 0,3
249 13
8,5 0,3
Kovászna Vovasna
1930 1956
6 207 7 290
4 673 5 455
75.3 74,8
1 465 1 810
23,6 24,8
37 20
0,6 0,3
32 5
0.5 0,1
Kézdivásárhely Tirgu-Secuiese
1930 1956
5 526 7 500
5 197 7 200
94.0 96,0
240 267
4.3 3,6
60 26
1.1 0,3
29 7
0,5 0.1
Ilorsec Borszék
1930 1956
2 166 2 318
1 752 2 (М3
80.9 88.1
284 253
13,1 10,9
17 15
0,8 0,7
113 7
5,2 0.3
Maroshéviz Toplita
1930 1956
8 314 8 944
2 790 3 584
33.5 40,1
4 678 5 210
56.3 58,3
100 19
1.2 0,2
746 131
9,0 1,5
Források: Recensámintul 1930. Recensamintul 1956.
102
V Á N D O R L Á S, NEM ZETISÉGI ÉS DEMOGRÁFIAI STRUKTÚRÁK ERDÉLYBEN
Megyék
Városi összlakosság
Kovászna Hargita M aros Szatmár Bihar Szilágy Kolozs Temes Arad Brassó M áram aros Hunyad Beszterce-Naszód Fehér Szeben Krassó-Szörény
82 121 244 149 238 63 398 356 235 402 218 339 68 178 270 190
217 913 720 915 014 641 883 296 013 504 547 135 149 784 322 598
A magyarok
A románok száma
16 25 115 83 134 42 285 253 171 331 170 300 60 161 201 159
620 913 171 927 129 958 097 594 428 902 172 986 425 171 702 824
103
aránya
száma
20,21 21,26 47,06 55,98 56,36 67,50 71,47 71,18 72,94 82,46 77,87 88,75 88,67 90,15 74,62 83,85
64 269 94 636 118 277 63 045 98 845 19 637 108 832 45,770 42 122 49 638 42 011 31 639 6 082 12 111 17 042 7 002
aránya
78,17 77,63 48,33 42,05 41,53 31,17 27,28 31,17 27,28 12,37 19,22 9,33 8,92 6,77 6,30 3,67
A betelepülés időszaka Megye 1920 előtt
1920 -1 9 2 9
1930 -1 9 3 9
1 940-1949
1 9 5 0 -1 9 5 9
1960 -1 9 6 4
1965-1969
1 9 7 0 -1 9 7 4
1975-1977 1.5.
1,22 1,98 1,44 0,96 1,33 0,94 0,78 2,44 1,62 1,15 1,81 1,35 1,19 1,66 1,30 1,19 1,50 0,99 1,28 1,31 1,50 1,10 1,96 0,98 1,20 1,37 0,87 1,06 1,88 0,97 0,71 1,58 1,05 1,09 2,07 1,37 0,98 0,93 1,09 1,72
3,00 5,02 3,91 2,03 3,22 2,02 1,59 4,38 3,30 2,87 2,96 3,07 2,48 3,70 2,94 3,08 2,86 3,31 3,16 2,98 3,81 1,96 4,28 2,47 3,52 3,03 1,87 2,85 3,57 2,49 2,21 3,85 2,08 2,67 4,09 2,79 1,83 2,80 2,27 2,53
4,78 7,05 6,67 3,25 5,12 3,21 2,55 5,85 6,30 4,93 4,68 4,57 4,13 4,98 5,57 4,99 4,67 5,17 4,49 4,74 5,91 3,32 6,34 4,11 5,23 4,50 3,20 4,87 5,83 4,29 3,60 5,65 3,98 5,05 5,35 4,45 2,96 4,52 4,02 4,61
9,94 9,78 10,52 6,52 9,57 6,20 7,45 10,87 10,33 9,02 7,43 11,42 8,98 11,88 9,63 7,79 9,61 8,69 10,20 8,12 9,37 8,69 10,75 7,41 8,34 9,72 6,78 7,75 10,19 7,76 6,32 11,06 9,13 7,40 8,10 8,01 6,42 7,32 7,64 12,95
20,00 18,51 18,70 14,34 17,26 13,69 14,78 17,98 18,14 18,18 15,73 18,28 17,96 18,67 17,34 17,27 16,12 17,07 19,70 15,16 17,69 14,63 19,28 15,26 17,36 18,19 15,48 16,99 18,13 17,90 15,11 20,94 16,60 15,71 17,43 17,22 14,07 15,55 16,02 19,21
12,22 11,40 10,73 10,48 11,40 10,32 10,67 10,47 10,82 11,15 11,63 10,82 10,94 10,15 10,56 12,43 9,58 11,74 11,21 9,86 9,80 9,89 10,74 10,50 11,86 10,58 9,81 10,87 10,46 13,30 11,43 11,70 10,90 10,54 10,89 10,75 16,25 10,49 10,58 9,66
13,01 13,18 12,45 12,96 14,50 11,85 14,16 12,64 12,56 13,49 12,95 13,77 17,52 11,84 11,91 14,45 11,22 14,11 12,86 ■ 13,22 13,22 13,33 13,66 13,05 13,89 13,16 12,37 13,28 12,31 14,60 14,46 13,08 12,00 14,54 14,15 14,10 13,46 12,77 12,74 11,40
18,78 17,69 18,62 24,22 19,66 21,51 25,36 19,04 18,24 20,88 18,23 19,23 19,44 19,28 19,26 19,82 17,26 20,99 19,50 21,33 21,70 24,70 19,04 22,08 20,87 20,40 24,37 21,79 18,93 20,91 24,28 17,57 21,83 23,98 18,94 20,94 23,67 21,71 23,13 18,35
12,77 11,98 12,92 19,75 13,80 19,07 18,89 13,30 13,10 14,26 12,05 13,96 12,04 14,05 15,43 14,65 13,43 15,34 14,23 15,57 12,04 17,59 10,10 20,47 13,39 15,12 21,07 17,56 14,29 14,94 18,04 11,59 18,14 15,28 11,92 15,43 16,03 19,15 17,44 13,49
Országos átlag
1,45
3,15
4,96
9,64
17,13
10,73
13,18
20,27
14,55
'
4,28 3,41 3,84 5,49 4,27 11,19 3,76 3,42 5,60 4,09 12,53 3,54 5,34 3,79 6,06 4,41 13,76 3,89 3,38 7,71 4,98 4,78 3,85 3,67 4,36 3,95 3,96 3,00 4,42 2,84 3,84 2,98 4,28 3,75 7,06 4,96 10,34 4,76 5,09 6,08 4,98
belelepült összesen 148 107 146 173 148 74 167 96 117 169 80 191 151 57 111 177 134 97 93 98 155 177 254 80 112 181 125 140 184 105 96 117 149 153 129 88 76 114 111 34
972 447 352 222 032 448 634 890 721 870 045 771 529 112 684 143 901 192 173 575 688 469 467 813 561 407 297 213 120 041 162 286 273 269 544 537 288 424 200 436
5 421 935
VÉCSEI KÁROLY
104
Fehér Arad Arge; Bacáu Bihar Beszterce-Naszód Botolani Brassó Bráila Buziu Krassó-Szörény Kolozs Constanta Kovászna Dimbovija Dőlj Gala;i Górj Hargita Hunyad Ialomi(a Ia;i Ilfov Máramaros Mehedin(i Maros Neamę Olt Prahova Szatmár Szilágy Szeben Suceava Telcorman Temes Tulcea Vaslui Vilcea Vrancea Bukarest
nem válaszolt
105
VÉCSEI KÁROLY
Megye
Saját megyéből városból
Fehér Arad Arge§ Bacáu Bihar Beszterce-Naszód Botolani Brassó Bráila Buzáu Krassó-Szörény Kolozs Constanta Kovászna Dimbovija Dőlj Galaji Górj Hargita Hunyad Ialomija Ia§i Ilfov M áram aros M ehedinp M aros NeamJ Olt Prahova Szatmár Szilágy Szeben Suceava Teleorm an Temes Tulcea Vaslui Vllcea Vrancea Bukarest Összesen 5 421 935
Más megyéből
faluból
városból
Nem válaszolt
faluból
8,81 6,41 6,44 7,80 7,53 5,61 7,72 3,54 2,62 1,87 8,27 7,39 5,99 9,82 8,03 5,62 4,30 5,14 10,15 8,15 6,41 4,63 3,78 9,99 5,36 7,22 5,83 5,04 10,90 5,92 6,97 6,62 8,35 9,31 6,09 4,98 5,97 8,25 6,41 0,13
49,74 42,70 44,41 47,72 55,89 61,33 67,32 13,41 49,40 60,51 29,89 41,78 35,17 46,50 44,07 51,84 34,50 53,18 45,60 15,15 57,49 41,11 49,57 35,49 62,51 52,24 50,95 52,13 39,67 64,50 59,04 34,46 51,70 60,49 29,32 57,68 60,03 49,98 47,48 —
12,28 12,10 13,71 12,59 11,26 11,43 8,18 17,53 11,35 11,63 11,77 16,02 13,16 16,14 14,85 12,29 15,66 12,66 13,53 13,14 9,30 15,67 10,59 14,52 9,92 14,70 12,39 12,87 13,81 9,55 12,11 14,03 9,60 10,15 16,45 11,62 8,48 12,83 12,39 24,12
27,68 34,11 33,28 31,17 20,32 19,83 12,65 63,04 32,57 23,66 47,84 32,75 39,15 26,21 31,10 27,50 41,78 27,80 29,28 61,47 26,65 34,61 31,44 37,54 20,98 23,79 28,58 28,30 33,28 16,66 20,63 42,12 22,54 18,53 42,55 21,10 23,31 26,58 30,93 70,75
1,50 4,68 2,16 2,18 4,01 1,77 4,14 2,48 4,06 2,29 2,23 2,06 6,53 1,32 1,94 2,75 3,95 1,23 1,52 2,09 5,06 3,99 4,62 2,46 1,24 2,05 2,24 1,66 2,34 3,38 1,24 2,78 6,80 1,52 5,57 4,63 2,22 2,35 2,80 4,94
4,32 234 205
33,69 1 826 522
14,57 790 232
41,95 2 274 705
3,52 190 727
106
VÁNDORLÁS, NEM ZETISÉGI ÉS DEMOGRÁFIAI STRUKTÚRÁK ERDÉLYBEN
8. A falvakba való migráció* Megye
Saját megyéből városból
Fehér Arad Arge§ Bacáu Bihar Beszterce-Naszód Botolani Brassó Bráila Buzáu Krassó-Szörény Kolozs Constanta Kovászna Dim bovija Dőlj Galami Górj H argita Hunyad Ialomięa Ia§i Ilfov M áram aros M ehedinji M aros Neamj Olt Prahova Szatm ár Szilágy Szeben Suceava Teleorm an Temes Tulcea Vaslui Vílcea Vrancea Összesen 1 838 015 100,00
faluból
Más megyéből városból
Nem válaszolt
faluból
1,11
6,28 6,92 7,91 7,77 5,73 3,16 5,52 6,19 4,12 3,73 5,57 6,87 4,03 6,92 5,29 7,94 7,58 4,67 9,16 7,87 4,10 8,04 2,91 9,17 6,46 5,63 6,08 5,58 10,03 6,87 3,58 7,20 5,63 7,14 4,37 4,68 5,35 5,36 5,26
55,29 42,07 59,08 60,33 67,35 65,59 61,00 27,20 48,90 69,48 41,68 57,06 30,94 52,16 53,35 68,98 69,91 58,58 54,53 44,94 43,47 56,00 53,74 56,89 66,24 59,48 61,17 61,00 56,61 56,31 59,64 41,28 57,71 67,04 30,60 44,10 65,93 62,37 60,01
8,40 5,54 6,28 6,32 4,49 6,68 6,53 9,45 4,02 5,72 6,46 5,42 4,72 10,19 8,48 4,64 4,52 8,55 10,11 6,59 6,14 5,51 7,47 5,59 5,44 7,60 5,60 7,26 5,85 5,66 9,06 7,57 4,98 6,87 5,27 5,76 6,24 6,86 6,65
28,92 42,20 25,58 24,31 18,77 23,17 18,95 54,25 40,73 20,01 43,31 29,89 58,86 29,07 31,23 17,24 24,90 27,27 24,01 39,29 42,25 28,41 32,98 26,61 21,10 25,93 26,05 25,00 26,33 26,96 26,60 41,85 25,00 18,02 54,24 28,55 20,61 24,46 26,32
3,27 1,15 1,27 3,67 1,41 7,99 2,91 2,24 1,05 2,98 0,76 9,46 1,72 1,66 1,20 2,09 0,92 2,00 1,31 4,04 2,06 2,91 1,87 0,76 1,36 1,36 1,17 1,19 4,20 1,12 2,10 6,68 0,92 5,52 16,92 1,88 0,96 1,76
5,09 93 473 5,09
53,50 983 331 53,50
5,87 107 980 5,87
31,28 574 830 31,28
3,08 56 666 3,08
107
