VÁZLATA. I. RÉSZ. BUDAPEST, J883. A KÖNYVNYOMDÁSZAT TÖRTÉNETÉNEK

A

KÖNYVNYOMDÁSZAT TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA. IRTA

AIGNER KÁROLY

I.

RÉSZ.

(Adatok jegyzéke. A nyomdászat általános és magyar nyomdászat története a 18. század végéig.)

BUDAPEST, J883. W I L C K E N S ÉS W A I D L

KÖNYVNYOMDÁJA.

M i d ő n szerény dolgozatomat nyilvánosság elé a d o m kérem az olvasó szives elnézését. H o g y m u n k á m hézagos, a z t m a g a m t u d o m l e g ­ j o b b a n , de szolgáljon mentségemül, h o g y eddigelé k e ­ vés m u n k a jelent m e g , m e l y a m a g y a r nyomdászat történetét tárgyalná, szóval kevés volt az a n y a g , m e l y r e támaszkodhattam v o l n a . A megjelent munkák között az első h e l y e t B a l l a g i Aladár érdekesen írt m ű v e „ A m a g y a r n y o m d á ­ szat történelmi fejlődése" foglalja e l . D e érdekessége és i r o d a l m i becse dacára v a n e g y hiánya, h o g y a nyomdászat úttörőit, korszakalkotóit sorolja f e l csupán. A z én főcélom v o l t tehát a nyomdászok lehető­ l e g teljes j e g y z é k é t összeállítani, s a m e n n y i r e lehet­ séges v o l t a z o k működési idejét meghatározni. Azonkívül i p a r k o d t a m az adatok teljes j e g y z é ­ két összegyűjteni, m e l y e k e t alább felsorolok m e g j e l e ­ nési idejök után s o r r e n d b e n és p e d i g először: az ál­ talános történetre vonatkozókat, másodszor: az egyes nyomdászok életrajzát és működését tárgyaló dolgo­ zatokat. Felosztására nézve ezen első rész a nyomdászat története Magyarországon a n n a k behozatalától a 1 8 - i k század v é g é i g ; a második rész fogja a 1 9 . századot tárgyalni. B u d a p e s t , 1 8 8 3 . május havában. 1. J T .

Adatok jegyzéke. i. V o n der O f n e r s c h e n B u c h d r u c k e r e i unter d e m Könige M a t h i a s K o r v i n . (ÜDgar. M a g a z i n . 1 7 8 2 . I I . 16.) A l p h a b e t i s c h e s V e r z e i c h n i s s der j e t z t i n U n g a r n K r o a t i e n , S l a v o n i e n u n d Siebenbürgen bestehenden B u c h d r u c k e r e i e n . (Merkúr v o n U n g a r n . 1786. 219.) Ausschliessendes Privilégium der U n i v e r s i t & t s b u c h d r u c k e r e i z u O f e n u n d T y r n a u . (Merkúr v o n U n ­ g a r n . 1 7 8 6 . 211.) Könyvvizsgálati szabályok. (Merkúr v o n U n g a r n . 1787. 1 3 8 . 1 3 6 . 1 4 4 . 234.) E t w a s v o n den B u c h d r u c k e r e i e n des X V . u n d X V I . J a h r h u n d e r t s i n U n g a r n u n d Siebenbürgen. ( U n g a r . M a g a z i n . 1 7 8 8 . I V . 440.) Censura. ( M i n d . Gyűjtemény. I . 1789. 208. 2 7 2 . 1.) V o n d e n altén B u c h d r u c k e r e i e n der socinischen G l a u b e n s v e r w a n t e n , oder sogenannten U n i t a r i e r i n Siebenbürgen. A . T h . * * * (Sieb. Q u a r t a l s c h r i f t . I V . 1795. 264.) U e b e r die erste B u c h d r u c k e r e y i n U n g e r n . J a k . Férd. v o n M i l l e r . (Zeitschr. v o n u n d fílr U n g e r n . I I I . 1803. 305.)

VI

Neue B u c h d r u c k e r e i e n i n U n g a r n . (Zeitschr. v o n u n d f i i r U n g e r n . V I . 1 8 0 4 . 66.) Magyarországon az első könyvnyomtató műhely­ ről a mohácsi vész után. I r t a Németh János. ( T u d . G y ű j t . 1 8 1 7 . V I I I . 53.) Magyarországi könyvnyomtató műhelyek 1 8 1 7 d i k b e l i állapotjok. I r t a T ( r a t t n e r ) . (Tudományos G y ű j ­ temény. 1817. X I I . 78.) A magyarországi és erdélyi k ö n y v n y o m t a t ó k n a k n e v e i és h e l y e i k a h o l , és az idő, a m e d d i g n y o m t a t ­ t a k . I r t a Németh János. ( T u d . Gyűjtemény. 1 8 1 7 . X I . 76.) Németh János. Memória T y p o g r a p h i a r u m i n c l y t i r e g n i h u n g a r i a e et m a g n i p r i n c i p a t u s T r a n s s i l v a n i a e . Pestini, 1818. Trattner. E p e r j e s i , abrudbányai és v a r a s d i könyvnyomtató műhelyekről a X V I . században. Horvát Istvántól. ( T u d . Gyűjtemény. 1 8 1 9 . V . 76.) Könyvvizsgálás és a nyomtatás engedelme I I . Maximilián idejében. 1 5 7 4 . évben. Idősb J a n k o v i c h Miklóstól. ( T u d . G y ű j t e m é n y . 1 8 3 3 . I V . 52.) W o u n d w a n n w u r d e die erste B u c h d r u c k e r e i ín Siebenbürgen errichtet. J o s e f T r a u s c h . ( M a g a z i n f. G e s c h . u n d Litératur S i e b e n b . I I . 1 8 4 6 — 7 . 340.) A könyvnyomdászat története Magyarországon, í r t á k E m i c h Gusztáv és Szabó József. P e s t , 1 8 6 0 . E m i c h . (12. r . 39 1.) Debreceni

nyomdászok. ( C s o k o n a i - A l b u m . 1 8 6 1 .

225.) A komáromi k ö n y v n y o m d á n a k történeti vázlata. Prohászka Ferenctől. ( G u t e n b e r g . 1866.) A könyvnyomdászat ősforrása. S o l y m o s y ( G u t e n b e r g . 1866.)

Páltól.

VII

A censura története h o n u n k b a n . Szabó József­ t o l . ( G u t e n b e r g . 1866.) A p o z s o n y i k ö n y v n y o m d á k története 1 6 1 0 — 1826. Szabó Józseftől. ( G u t e n b e r g . 1866.) Pápai n y o m d a története. 1577 — 1 8 6 7 . (Száza­ d o k . I I . 1 8 6 8 . 3 1 0 . Pótlék. U . o. 7 3 7 . U j a b b pótlék. Eötvös Lajostól. ( U . o. I I I . 1869. 3 3 3 . 1.) A könyvnyomdászat Magyarországon, v o n a t k o ­ zással h a z a i kulturviszonyainkra. V i z s a y Imrétől. ( T y p o g r a p h i a . 1871.) A könyvnyomdászat feltalálásának hatása m ű v e ­ lődésünkre s adalékok magyarországi k ö n y v n y o m d á k keletkezésének történetéhez. K r e t o v i e s Józseftől. ( T y p o ­ g r a p h i a . 1871.) Adalék a n y o m d a történetéhez. T . K . ( S z á z a ­ d o k . V I . 1 8 7 2 . 121.) A c e n s u r a áldásai. (Közvélemény. I I I . 1 8 7 2 . 163.) A váci k ö n y v n y o m d a története. N a g y Ferenctől. ( T y p o g r a p h i a . 1872.) Visszatekintés a nyomdászat 4 0 0 éves történe­ tére Magyarországon. ( M . t. a k a d . évkönyvei. X I V . k . 2 . d r b . 58.) D e b r e c e n i nyomdászat történetéhez. Közli S z i ­ lágyi Sándor. ( M . P r o t . Figyelmező. I V . 1 8 7 3 . 275.) A könyvnyomdászat hazánkban. ( T y p o g r a p h i a . 1873.) A debreceni könyvnyomdászat története. ( T y p o ­ g r a p h i a . 1874.) A debreceni nyomdászat első korszakáról. I r t a Révész I m r e ( A debreceni nyomdászünnepély emlék­ k ö n y v e . D e b r e c e n , 1874.) A váci könyvnyomdászat története. I r t a K a r c s ú A n t a l Arzén. V á c , 1875.

vni A b a u j m e g y e X V I . századbeli műveltség-történe­ téből. I r t a K á r o l y G y . H u g ó . B u d a p e s t , 1876. A m a g y a r könyvnyomtatás történetéből. V a j d a . Viktortól. (Fővárosi l a p o k . 1 8 7 6 . 2 2 0 . sz.) írás, gyorsírás, nyomdászat. Mihályfi Józseftől. (Szabolcs. 1 8 7 6 . 3 - 5 . 8. sz.) A z erdélyi n y o m d á k történetéhez. I r t a J a k a b E l e k , ( T y p o g r a p h i a . 1 8 8 1 . 2 2 . 2 3 . 3 2 . sz.) B a l l a g i A l a d á r . A m a g y a r nyomdászat t ö r ­ ténelmi fejlődése. 1 4 7 2 — 1 8 7 7 . B u d a p e s t , 1 8 7 8 .

II. Debreceni E m b e r Pál. (Csokonai-Album. 15.) B e m a r d M á t é , (Győri tört. és rég. füz. I I I . 1 8 6 5 . 283.) I f j . H e l t a i G á s p á r . íErd. M u z . E g y l . E v k . V . 1 8 6 8 — 7 0 . 57.) H e l t a i G á s p á r . (Századok. I V . 1 8 7 0 . 66.) A X V I . századi m a g y a r nyomdászatról s külö­ nösen H e l t a i G á s p á r kolozsvári nyomdájáról. S z a b ó Károlytól. ( K i s e b b tört. munkái. B u d a p e s t , 1873. I I . köt.) H u s z á r G á l életéről és nyomdájáról. S z a b ó Károlytól. (Századok. I . 1 8 6 7 . 1 4 6 . 421.) H u s z á r G á l . ( C s o k o n a i - A l b u m . 1 8 6 1 . 206.) H u s z á r G á l e g y munkája 1558-ból. ( M . t u d . Ért. 1 8 6 2 . I . 187.) H u s z á r G á l Ovárt, Kassán, és K o m á r o m b a n , Fraknói Vilmostól. (Századok. 1 8 7 6 . 22.) S o p r o n i D o b n e r - f é l e nyomdáról. G a m a u f levele J a n k o v i c h Miklóshoz. Garádytól. ( U j m . M ú z e u m . 1856. I . 286.) 1861.

K e r t é s z Á b r a h á m híres nyomdászról egy pár adat. 1 6 6 8 . I r t a g r ó f K e m é n y József. ( U j m . Múzeum. 1860. I . 357.)

X

T ó t h f a l u s i K i s s M i k l ó s nyomdája. ( T y p o ­ g r a p h i a . 1880.) T ó t h f a l u s i K i s s M i k l ó s . H a j d ú Lajostól. ( T y p o g r a p h i a . 1871.) K i s s M i k l ó s, tóthfalusi. (Budapesti S z e m l e . I V . 1 8 5 8 . 2 2 5 . és U . o. U j f o l y . V . 1866. 463.) Füskuti L a n d e r e r L a j o s . ( U j m . Múzeum. 1 8 5 4 . I . 198.) T r a t t n e r J á n o s T a m á s . ( G u t e n b e r g . 1866.) A T r a t t n e r - K á r o l y i k ö n y v n y o m d a története. I r t a Szabó József. ( G u t e n b e r g . 1867.) T r a t t n e r M á t y á s , petrózai. V ö r ö s m a r t y t ó l . ( T u d . Gyűjtemény. 1828. I I . 117.) Trattner János Tamás, petrózai. Irta T h a i s z . (Tudományos Gyűjtemény. 1824. I I I . 1 2 0 . ; A r c k é p e U . o. 1 8 2 6 . V I I . melléklet.) T r a t t n e r - C s a l á d . T h . (Tudom. Gyűjtemény. 1819. X . 116.)

Arról a k a r o k írni, a m i t M a r c o Pólónak c s a k félve és féltve m u t a t t a k m e g Klímában, p e d i g e g y m i n ­ denható k e g y ú r n a k h a t a l m i szavát hordotta magával p a j z s u l , arról a m i t n y o l c századdal k é s ő b b lelkesülten r a g a d t a k k i a h a t a l o m békóiból és lőn egy o l y h a n g , m e l y e t hiába a k a r n a k elfojtani, m e l y n e v e l k ö z v é l e ­ ményt és a n n a k f e g y v e r e , teremt eszméket és a z o k a t eltemeti, m i h e l y t m a g u k a t leélték : a könyvnyomtatásról. D a c á r a a n n a k , h o g y föntebb M a r c o P o l o napló­ jára u t a l t u n k , mégis u j mesterség, uj tudomány. Határpontja a k ö z é p k o r n a k e g y A t l a n t i s , m e l y a poros c o d e x e k tengeréből merült fel és j o b b a n j e l l e m z i az uj k o r t m i n t a m a világ, m e l y e t a n a g y C o l u m b u s láng­ eszétől e g y z s a r n o k nép v ő n át, h o g y a r a n y szomját kielégítse. A könyvnyomtatás már magában r e f o r m o t tételez föl az e m b e r i s z e l l e m m ű k ö d é s é b e n : átmenet a p u s z t a hit köréből a k r i t i k a , a tudás világába. A z ókori ember, k i eszméit k ő b e véste, jól m e g g o n d o l t a , a m i t leírt és n e m i g e n változtatott r a j t a , a k i l a p i dáris betűkben teszi le gondolatát, kíméli a teret. Hasonlókép állott a d o l o g a C o d e x e k korában. L i t t e r a m a n e t ! a szép initiálékkal díszített kéziratot kár lett v o l n a törlésekkel borítani, azért sok benne m a r a d t , a m i t utóbb talán n e m is találtak h e l y e s n e k . D e a n y o m ­ tatásnál egészen máskép áll a dolog. H o l tetszésünk s z e r i n t változtathatunk, vehetünk k i és t o l d h a t u n k be

XII

s z a v a k a t és sorokat, ott m e g v a n a szabadság, ott megszületik a k r i t i k a . S a k r i t i k a m e g is született. F r i s s szellő járta be a világot és átlengve az egyház szent c s a r n o k a i n behatolt a tudomány dolgozó szobáiba, üdítette a szellemeket és lőn e g y u j n a p , m e l y mindenfelé e l ­ árasztotta m a g v a i t . A reformált Írásmód reformált eszmékkel lépett a világ e l é ; a reformátiót és k ö n y v ­ nyomtatást karöltve kellene symbolizálnunk. H a , körültekintünk a 15. és 16. század történe­ tének l a p j a i n , a k k o r a reförmátió vándoréletét, a n n a k hanyatlása és viszontagságait élénken látjuk letük­ r ö z v e az a k k o r i k ö n y v n y o m d á k sorsában. Változatos és sanyai*uságok nélkül épen n e m szűkölködő k o r s z a k ez, melyből a reformátiónak üldöztetése, a k ö z ö n s é g ­ n e k k ö z ö n y e és a k ö n y v n y o m d á s z o k n a k bámulatos szívóssága tűnik k i . Némely k ö n y v n e k története e g y m a g a is vándorlásról tanúskodik, c s a k h o g y címlapjá­ ról l e n e m o l v a s h a t j u k a nyomtatók kínos vergődését, k i k „ p o r t é k á j u k k a l " vásárról-vásárra v o n u l v a n e m számíthattak állandó műhelyre és c s a k elvétve m ű k ö d ­ hettek v a l a m e l y Maecenás hajlékában, k i őket v á r á b a fogadta. Tévednénk azenban ha e v á n d o r k o r s z a k ­ n a k okát kizárólag c s a k a reformátiót elnyomó h a ­ t a l o m b a n keresnők: v o l t a k ott más o k o k i s . A t ö r ö k hódoltság szeszélyes eseményei, a számos háború és ellenséges becsapások szintén fenyegették a s t a b i l i s nyomdászt, végül p e d i g biztos kilátása sem v o l t v o l n a egyetlen városban a megélhetésre, m i g az egyes v á ­ sárokon mégis a k a d t a k , a k i k n e k könyvei m e g t e t ­ szettek. A reformátiónak áramlata nemsokára e g y másik n e m k e v é s b b é hatalmas ellenáramlatot idézett f e l : a

XIII

jezsuiták ellenreformátióját, m e l y n e k súlypontja a 1 7 . századra esik. K é t hatalmas tábor állott s z e m b e n : az e g y i k N a g y s z o m b a t o n és P o z s o n y b a n v e t v e m e g lá­ bát a hatalmas Pázmánnal dörgő veto-t kiáltott a l e l k i szabadság híveinek, a másik Hollandiából i s k o ­ lázott nyomdászokat k a p o t t és N a g y s z e b e n és Brassó­ ból, másrészt Sárospatak és Nagyváradról t i l t a k o z o t t a z ellenreformátió erőszakos eljárásai és r a b u l i s t i k u s fogásai ellen. A szebeni nyomdával papírgyár is léte­ sül, heves polémiák tarkítják a nyomdászati k ö z p o n ­ t o k termékeit és e g y csapással beáll a s t a b i l i z á ­ l á s k o r s z a k a , midőn a n y o m d á k már n e m vándo­ r o l n a k , h a n e m állandó h e l y h e z k ö t v e m ű k ö d n e k , még p e d i g v a g y a protestantismus v a g y a k a t h o l i c i s m u s n a k érdekében. E z z e l k a p c s o l a t b a n megerősödik a polgárság s z e l l e m i élete, m i n e k élénk tanúbizonysága a z , h o g y a könyvnyomdászat leginkább ott virágzott, a h o l községi önkormányzattal találkozunk, így a szepesi városokban, D e b r e c e n , t o v á b b á S z e b e n b e n , Kolozsvár és Brassón. A z i r o d a l o m jellege a megálapodás által szintén n e m kevéssé változott. A z előbbi apró postilákat és v i t a i r a t o k a t már n a g y o b b m ű v e k váltják f ö l : t a n ­ k ö n y v e k készülnek a kollégiumok és gymnásiumokk a l összeköttetésben álló n y o m d á k b a n , szóval élénk i r o d a l m i és társadalmi élet pezseg a két- m a g y a r h a ­ zában. A szabadság, m e l y l y e l a n y o m d á k eddigelé b i r t a k , a h a t a l o m kezelői által utólagos elkobzások által eléggé n e m korlátoltathatván, óvó rendsza­ bályokról g o n d o s k o d t a k és behozták a p r i v i l é ­ g i u m o t . E n n e k k o r a megcsökkentette a n y o m d á k számát, de másrészt a m e g m a r a d t a k n a k könnyítette a

XIV

megélhetést. Azonkívül a szóbeliség kezdvén az ü g y ­ vitelekből k i v e s z n i és számos ügyiratok, ítéletek ésmás peres i r a t o k kerülvén a n y o m d a hatáskörébe, a z utóbbi elvesztette hivatásának régi e l v i jelentőségét és üzletté lett. C e n s u r a mellett elvhüségről szó sem l e ­ hetett és a k i ilynemű kíséretet tőn, v a g y c s a k l e g ­ távolabbról is a főhatalom ellen működött, a z t k e ­ g y e t l e n megtorlás érte. Landererék k i n y o m n a k e g y Jakobinus-Kátét és a k ö v e t k e z m é n y e : az imént v i ­ rágzó üzletnek k o m o l y megingatása, ellenben a T r a t t ner-cég királyi k e g y e l m e k f o l y t o n soha s e m látott v i ­ rágzásra e m e l k e d i k . E v i s z o n y o k o n n e m s o k a t változtatott I I . J ó z s e f enyhe sajtó-ellenőrzése, sőt m i n t a föntemlitett esetből is kitűnik, utódai még határozottabb a l a k b a n szorí­ t o t t a k k i a nyomdából m i n d e n tendentíát. í g y a nyomdászat mindinkább üzletszerűvé vált és a z i r o ­ d a l o m n a k folytonos gyarapodásával a c e n s u r a dacára is virágzásnak i n d u l t , ámde az i g a z i elterjedést c s a k i s az 1 8 4 8 - i k i márciusi n a p o k n a k köszönhette. A s z a b a d s a j t ó k o r a egyfelül mindennemű munkát elfogadhatóvá tett, t e k i n t e t nélkül a n n a k tar­ talmára másfelül h a t a l m a s i r o d a l m i lendületet segitett elő, m e l y n e k v i s z o n t saját felvirágzását köszönhette. A B a c h - k o r s z a k , bár a censurának másodvirágát h o z t a magával mégis félig-meddig tehetetlenül v o n u l t e l a sajtó fölött, m e l y csatározásait a m i n d e n k i által ártat­ l a n n a k t e k i n t e t szépirodalomnak palástja alól f o l y t a t t a . T e c h n i k a i segédeszközökben sem m a r a d t e l M a g y a r ­ ország a külföldtől ós c s a k K l i e g e l n e k szedőgépére k e l l u t a l n u n k , h o g y e t e k i n t e t b e n is kedvező színben tüntessük föl a m a g y a r kultúrát, „ M e g f o g y v a bár, de törve n e m ! " megértük a c e n s u r a bukását és most a m a g y a r nyomdászat h a t a l -

XV inas léptekkel i g y e k s z i k a külföldet követni, a m i m i n d e n t e k i n t e t b e n sikerült, bár elérni c s a k némely t e c h n i k a i módozatokban t u d t a a z t . D e azért a n y o m ­ dászat fejlődése v a l a m i n t külföldön, ú g y hazánkban i» t a g a d h a t a t l a n u l e g y nagyszerű k o r s z a k n a k , a gépsze­ dés korszakának csíráit h o r d j a magában. Eddigelé is már o l y s o k történt, h o g y G u t e n b e r g János szerény kézisajtójától a hatalmas rotátiós gépig csak a törté­ n e l e m képes n e k ü n k mentő A r i a d n e - f o n a l a t nyújtani.

A k ö z é p k o r v é g e felé számos új találmány j ö t t létre, m e l y e k m i n d n a g y hatást g y a k o r o l t a k . E z e k között a művelődés és felvilágosodás terjesztésére l e g ­ n a g y o b b befolyással v o l t a nyomdászat feltalálása. A szétszedhető betűkkeli nyomtatás feltalálásáig a c h i n a i a k t a r t a t t a k a nyomdászat feltalálóinak. D e ezen magába zárt nép m a i s , ú g y m i n t azelőtt, egyes s z a v a k r a jegyet használ, m e l y e k fába vésve l e s z n e k nyomtatva. A nyomdászat használatát a n y u g a t o n legelőször is a kártyametszőknél és p e d i g a X V . század k e z d e ­ tébentaláljuk o l y formán, h o g y a szentek képei s kártyák n e m v o l t a k m i n d egyenként festve, h a n e m fába lettek m e t s z v e s o n n a n a többi példányok l e v o n a t t a k . E z e n metszők a X V . század végéig folyton fejlődtek, ú g y h o g y a z o n időben már rendezett céhes társulatot képeztek. A legelőkelőbbek A u g s b u r g b a n , Nördlingenben, Nürn­ b e r g b e n , m a i n a i F r a n k f u r t b a n , M a i n z b a n , K ö l n b e n és L ü b e c k b e n v o l t a k . Hasonló egyesületeket találunk a z o n időben a Németalföldön i s , m e l y e k a z o n b a n n a g y ­ részt a festőkkel egyesültek. Idő folytával n e m c s a k egyes képeket festettek, h a n e m e g y egész történetet, m e l y több l a p r a t e r j e d t s m e l y h e z magyarázó szöveg v o l t a d v a . E z e n fatáblákk a l i nyomás háromféle v o l t : a) tisztán k é p e k , b) k é ­ p e k magyarázó szöveggel és c) csupán szöveg. E z e n h a r m a d i k rész gyártmányai a különféle A b c - é s és elemi t a n k ö n y v e k v o l t a k . A l e g i s m e r t e b b

_

2

—

i l y könyv a Donatus, kivonata Donatus Aelius, ró­ m a i nyelvésznek, n a g y nyelvtanából v o l t ; az ó-kor ezen l e g k e d v e l t e b b tankönyve legelőször Hollandiában, hihetőleg H a a r l e m b e n , már 1 4 4 0 előtt fatáblákkal n y o ­ matott. A h o l l a n d i nyomdászokat követték a f l a n d r i a i a k , k i k a fatáblákkali nyomást idővel már n a g y o n elter­ j e d t k ö n y v e k n é l is felhasználták, m i n t például a „ D o c t r i n a l e " című, h e x a m e t e r e k b e n írt nyelvtannál, m e l y e t G a l l u s Sándor írt, s m e l y k ö n y v sok kiadásokat ért e l . A meglévő töredékeknek pontos áttekintése azt a meglepő eredményt szolgáltatta, h o g y 1 4 9 0 - i g oly h e l y e k e n i s , a h o l a nyomdászat már letelepedett volt, k i s e b b i r a t o k sokszorosítására még fatáblák hasz­ náltattak. V a l a m i n t az ó-korban hét város vetélkedett egy más közt, h o g y m e l y i k ö k v o l t H o m e r szülővárosa, ú g y századokon át Németország, a Németalföld és O l a s z ­ ország egynehány városa a z o n vetélkedett, h o g y m e ­ l y i k a nyomdászat feltalálójának szülővárosa, v a g y l e g ­ alább tartózkodási h e l y e ; az újabb kutatások a z o n ­ ban a r r a vezettek, hogy csak H a a r l e m , StrassburgM a i n z és B a m b e r g városoknál lehet arról szó. E z e n kívül c s a k még Flórenc v o l n a felemlíthető, h o l M a n n i D o m i n i c o feljegyzése szerint, F a u s t t a l e g y ­ idejűleg egy aranyműves, C e n n i n i B e r n a r d o , a n y o m ­ dászatot feltalálta, továbbá A n t w e r p e n , h o l 1 3 0 0 körül V a e l b e c k e L a j o s , és B r ü g g e , h o l B r i t o n János, a könyvnyomdászatot feltalálták. E z e n nagyszerű találmány felfedezőinek n e v e i , k i k n e k érdemeiket három század óta folyton kisebbí­ teni akarják, a fentemlített hárman kívül a k ö v e t k e ­ z ő k : P a n f i l o , G e n s f l e i s c h , Coster, G u t e n b e r g , F u s t , Schöffer, H a n U l r i c h , J e n s o n , M e n t e l i n , P a n n a r t z ,

—

3

—

R e g i o m o n t a n u s , G r e s m u n d , Ptister, B a m l e r , Z a i n e r és S w e y n h e i r a . A X V . század három utolsó t i z e d e i b e n általánosan G u t e n b e r g tartatott a nyomdászat feltalá­ lójának, s csak néha említtetett Schöffer, F a u s t v a g y F u s t , M e d i n b a c h v a g y M e y d e n b a c h és M e n t e l i n , m i n t G u t e n b e r g segédei. E g y századdal k é s ő b b szólaltak fel a H o l l a n d o k , k i k n e m c s a k h o g y G u t e n b e r g érdemeit tagadták, de őt még lopással is vádolták. E g y h o l l a n d i tudós, a 16. század második felé­ b e n írt „Hollandia történeted-ben felemlíti, h o g y H a a r ­ l e m b e n , m i n t e g y 128 év előtt, J a n s s o o n L ő r i n c , e g y séta alkalmával a városon kívül fekvő erdőben, idő­ töltésből, b ü k k f a héjába megfordítva betűket metszett bele, egynehány sort összerakott s veje f i a i n a k j á t é k ­ szerül adta. K é s ő b b e g y g o n d o l a t r a jött, m e l y e t vejével, P é ­ ter Tamással k i v i t t : ő u g y a n i s először e g y v a s t a g a b b tinta-mennyiséget készített, s a v v a l a fatáblát, m e l y b e különféléket vésett, b e k e n t e s azután az egészet l e V o n t a . K é s ő b b fatáblák h e l y e t t ólom és cin-táblákat használt. E z e n betűkből egynehány f e n n m a r a d t , m e ­ l y e k e t még m a i s (1562—-1575.) H a a r l e m b e n , a v á ­ sártéren fekvő Laurenz-féle házban őriznek. A feltalálónak k e d v e z e t t a szerencse, az üzlet mindinkább k i t e r j e d t ; v o l t a k segédjei i s , a z o k között e g y János nevezetű is v o l t , k i a karácsonyi éjt fel­ használta a r r a , h o g y betűket s különféle s z e r e k e t összeszedett s a z o k k a l e l i l l a n t és először A m s t e r d a m ­ b a n , később K ö l n b e n és v é g r e M a i n z b a n tolvajságán a k gyümölcseit élvezte. L a u r e n z ezen műhelyében, 1 4 4 2 - b e n , e g y n a ­ g y o b b m u n k a n y o m a t o t t , m e l y h e z L a u r e n z a z ' önkészítette betűket felhasználta. Némely kutató állítja,

—

4

—

h o g y a X V . század első felében találtatott f e l a n y o m ­ dászat mestersége. A h o l l a n d o k és a többi államok egymás k ö z t , különösen Németországgal, f o l y t o n v i t a t k o z t a k a z e l ­ sőbbségért. E z e n kérdés körül egész v i t a - i r o d a l o m k e ­ letkezett. S t r a s s b u r g kétféle oknál f o g v a tartható a n y o m ­ dászat szülővárosának; először: h a M e n t e i (Mentelin) Jánost m o n d j u k a nyomdászat feltalálójának és má^ sodszor: h a a z t állítjuk, h o g y G u t e n b e r g ezen város­ b a n tette első nyomdászi kísérleteit. A z elsőre S c h r a g Á d á m különféle krónikákból hozott fel bizonyítékokat; m í g később a tudós Schöpflin a z t nyilvánította, h o g y H a a r l e m városában találtatott fel a fatáblákkali nyomás, h o g y Schöffer Péter által M a i n z b a n az öntött betükkeli nyomás és G u t e n b e r g által S t r a s s b u r g b a n a szétszedhető betükkeli n y o m á s , m e l y a legfontosabb, miután a későbbi nyomdászat ezt vette a l a p u l . Schöpflin számos követőre talált, k i k azt nyilvánították, h o g y S t r a s s b u r g a nyomdászat bölcsője és M a i n z a n n a k n e v e l ő j e ; H o l l a n d követelé­ sei ellenben teljesen h e l y t e l e n e k . Már számos régi író és krónikus M a i n z o t n e ­ v e z i k e találmány szülővárosának, sőt határozott évet is említenek: s az az 1 4 4 0 - i k év. Bizonyságot t e s z ­ n e k erről számos régi kéziratok és k ö n y v e k . Schöffer egy kortársának emlékirataiban találunk némi eltérést, k i a nyomdászat feltalálását az 1 4 5 0 - d i k évben m o n d j a . A későbbi é v e k b e n is számos f r a n c i a és német tudós M a i n z mellett szólt. Ú g y szintén újabban 1 8 4 0 b e n a nyomdászat négyszáz éves évfordulóján, számos újabb állítások M a i n z mellett szóltak. B a m b e r g sokáig elfelejtve m a r a d t , míg v é g r e C a m u s e g y , 1791.-ben megjelent könyvében a r r a figyelt

—

5

—

messe tette, h o g y B a m b e r g a nyomdászat szülővárosa, miután a b a m b e r g i l a k o s , P f i s t e r A l b e r t , a nyomdá­ szat feltalálója. H o l l a n d n a k a n n y i b a n v a n j o g a az elsőségre, h o g y H a a r l e m b e n l a k o t t e g y „ L ő r i n c z " nevű egyén, k i n y o m t a t o t t , sőt 1 4 4 0 - b e n már tatáblákkal k ö n y v e k e t is készített. K é s ő b b acél betűket használt, m e l y e k k e l n y o m t a t t a ő nagyrészt a z o n k ö n y v e k e t , m e l y e k az 1 4 7 0 - i g terjedő időközből, év-, h e l y - és nyomtató m e g ­ jelölése nélkül ismeretesek. E z e n h o l l a n d i nyomdászat a szomszéd tartomá­ n y o k r a n e m volt s e m m i hatással. Sőt inkább a n é m e ­ tektől felül m u l a t o t t ; a l a k b a n és a betűk alkalmazá­ sában eltértek a n é m e t e k : a német nyomdászat n a ­ g y o n g y o r s a n elterjedt és M a i n z Gutenbergjével messze kitűnt. G u t e n b e r g János, a nyomdászat feltalálója, 1 3 9 7 b e n született. 1 4 2 4 - b e n S t r a s s b u r g b a n találjuk, hová •ő Mainzból, pártviszályok m i a t t , költözött. B á r a s t r a s s b u r g i tartózkodására vonatkozólag m i n d e n lehető a,datok átkutattak, de a z t biztonsággal m é g n e m állít­ h a t n i , h o g y ezen városban foglalkozott-e már a szét­ szedhető betűk nyomtatásával; ellenben létezik G u t e n ­ b e r g egy okmánya a z o n pörből, m e l y e t e g y strass­ b u r g i polgár ellen v i s e l t , melyből világosan kitűnik, h o g y S t r a s s b u r g b a n v o l t k e z d e t e a szétszedhető betűk­ k e l i nyomásnak. S t r a s s b u r g és M a i n z vetélkedtek, h o g y melyikök e találmány szülővárosa; S t r a s s b u r g n a k a dicsőségben a n n y i b a n v a n része, h o g y ott té­ tettek az első kisérletek a nyomtatásban és M a i n z n a k a n n y i b a n , h o g y ő a nyomdászat szülővárosa. G u t e n b e r g 1444. végéig m a r a d t S t r a s s b u r g b a n . A z 1 4 4 0 — 1 4 4 4 - i g eső időből c s a k a n n y i t t u d u n k éle­ téből, h o g y ő, miután az első kisérletei s i k e r t e l e n e k

_

6

—

v o l t a k s egész v a g y o n á t a r r a felhasználta, újabb p é n z ­ felvételre volt u t a l v a . 1444. végén v a g y 1 4 4 5 . elején G u t e n b e r g ismét M a i n z b a jött, a nélkül, h o g y S t r a s s b u r g b a n e g y k i ­ képzett tanítványt h a g y o t t v o l n a . M a i n z b a n a n y a g i v i s z o n y a i n e m j a v u l t a k ; ellenkezőleg, vállalatai ú j a b b pénzfelvételre kényszerítették. O egy v a g y o n o s és m u n ­ kás társat keresett, k i t F u s t v a g y F a u s t személyében talált. F u s t M a i n z e g y i k l e g g a z d a g a b b polgára v o l t , k i v e l G u t e n b e r g 1450. augusztus 22-én szerződést kötött. Kellő pénzösszeggel bírva, újra m e g k e z d t e G u ­ t e n b e r g működését, n e m c s a k fatáblákkal, h a n e m m o ­ zogható fabetükkel. Hátrányára volt G u t e n b e r g n e k , h o g y n e m r e n d e l k e z e t t kellő festékkel. Betűi erős körtefából v o l t a k , m i n t e g y 3 centiméter m a g a s a k , m e ­ l y e k néhány példánya M a i n z b a n őriztetnek. G u t e n b e r g első munkája hihetőleg A b c - é s k ö n y v e k v o l t a k , továbbá k i s i m a k ö n y v e k , az a k k o r i b a n szokásos gyónáshoz szükséges b ű n ö k j e g y z é k e és végre D o n a tus művéből k i v o n a t ; utóbbinak e g y teljes példánya a párisi császári k ö n y v t á r b a n található. M i l y hiányos lehetett e g y i l y fabetükkel n y o m ­ tatott k ö n y v , elképzelhető, h a m e g g o n d o l j u k , h o g y m m d e n egyes betű külön metszetett, s h o g y a z o k n e m lehettek e g y f o r m a nagyságúak, tehát a nyomás s e m lehetett e g y f o r m a . G u t e n b e r g ezután megkisérlette a betűket acél­ ból metszeni, de az i g e n fáradságos v o l t s sok időt vett igénybe. V é g r e is G u t e n b e r g feltalálta a betű­ öntést. G u t e n b e r g ezen találmányával a nyomdászat előre h a l a d t ; műhelyét betűkkel, p a p i r r a l , s más h o l m i k k a l

látta e l , m e r t megkezdték n y o m n i e g y n a g y l a t i n bibliát. E z időben F u s t G u t e n b e r g állapotát m e g i r i g y e l t e s azért Schöfferrel egyesült e l l e n e ; s h o g y annál b i z ­ t o s a b b a n elérje célját Schöffernek adta e g y i k leányát feleségül. S miután F u s t t u d t a , h o g y G u t e n b e r g a két ízben kölcsönzött pénzt n e m t u d j a megfizetni, a pénzt törvényes úton határozta el v i s s z a k ö v e t e l n i ; várt a z o n b a n , míg a m e g k e z d e t t m u n k á k be v a n n a k fejezve, m e l y e k nyomására már a n n y i t költöttek, h o g y Gutenbergtől megváljon s azután sógorával egy új nyomdát alapít, m e l y a régit kiállítás tekintetében felülmúlja. 1 4 4 5 - b e n F u s t G u t e n b e r g e t bepörölte, h o g y a n e k i kölcsönzött pénzt, 1 6 0 0 frtot, a k a m a t o k k a l , miáltal az összeg most 2 0 2 6 frtot tesz, visszafizesse. A törvény azt határozta, h o g y G u t e n b e r g szá­ m o l j o n a kiadásokról, miután a z elkészített k ö n y v e k közös h a s z o n r a a d a t t a k e l és h a abból kitűnik, h o g y ő több pénzt vett be m i n t k i a d o t t , a k k o r azt is m e g k e l l fizetnie. F u s t a z o n b a n a k k o r felszólalt, h o g y ő azt a kölcsönzött pénzt n e m sajátjából adta, h a n e m szintén felvette kölcsönbe. A törvény k i m o n d t a : h a F u s t b e t u d j a azt bizonyítani, G u t e n b e r g fizesse m e g azt a k a m a t o k k a m a t j a i v a l . E b b ő l aztán p e r fejlődött, m e l y e t m é g mindkét fél örökösei is viseltek. F u s t elérte célját, m e r t G u t e n b e r g n e m fizethetett és azért a n y o m d a összes készletei és azonkívül e g y n a g y o b b mű kész ívei, az ő tulajdonába j u t o t t a k 1 4 5 5 - b e n . Miután G u t e n b e r g összes vagyonát elveszítette, részint az igazságtalan Ítélet által, részint F u s t r a ­ vaszsága által ismét pályája elején volt, c s a k h o g y most a n y a g i l a g szegényebben, de t a p a s z t a l a t o k b a n g a z d a g a b b a n . G u t e n b e r g n e m veszítette e l a z o n b a n tü-

—

8

—

relmét. Újra m e g k e z d t e a próbáitatások és fáradalmak pályáját. 1 4 6 0 - i g n e m t u d u n k G u t e n b e r g felől s e m m i b i z ­ tosat. Állítják a z o n b a n , . h o g y Mainzból S t r a s s b u r g b a ment, h o l saját műhelylyel bírt. I t t n e m tartózkodha­ tott sokáig, mert 1 4 5 7 . első felében ismét M a i n z b a n találjuk. E k k o r e g y H u m m e r Konrád nevű e g y é n n e k i pénzelőleget adott, miáltal képesítve v o l t e g y új műhelyet alapítani. E z e n új műhely első gyártmánya 1460-ban jelent meg. G u t e n b e r g sorsa e k k o r j o b b r a fordult, mert I I . A d o l f , nassaui választó fejedelem 1 4 6 5 - b e n udvarába felvette, m i n e k folytán kényszerítve v o l t M a i n z o t el­ h a g y n i , és E l t w y l b e költözött. G u t e n b e r g nemsokára rokonságba is lépett Bechtermünze H e n r i k k e l , m e r t az leányát G u t e n b e r g egy rokonának a d t a feleségül. Bechtermünze e l t w y l i nyomdász volt, k i n y o m ­ dáját G u t e n b e r g unszolására alapította, m e g n y e r v e az által a választó fejedelem kegyét. E z időben a d t a át G u t e n b e r g rokonának a nyomdát. G u t e n b e r g m e g h a l t 1467 végén v a g y p e d i g 1468 elején, a m i n e m b i z o n y o s . G u t e n b e r g halála után F u s t és Schöffer v o l t a k a l e g n a g y o b b nyomdászok. Coster és G u t e n b e r g mellett P f i s t e r A l b e r t v o l t a h a r m a d i k versenytárs. (Pfister született B a m b e r g b e n 1420. körűi, m e g h a l t 1470. körűi.) P f i s t e r hihetőleg képmetsző v o l t , m i n t nyomtatványaiból használt k é ­ p e k után lehet következtetni. A nyomtatványok után ítélve, m e l y e k tőle ismeretesek, ő G u t e n b e r g e g y tanítványa lehetett. E k k o r a v i h a r o s idők miatt a n y o m d a tétlen v o l t , m e l y e k multával az ismét m e g k e z d t e működését. F u s t 1466-ban bekövetkezett halála után Schöffer er­ nyedetlen s z o r g a l o m m a l f o l y t a t t a a nyomdát. Schöffer

—

9

—

•a nyomdát 1 5 0 3 - b a n a d t a át János nevű fiának, k i a z t 1 5 3 2 - i g vezette. E n n e k halála után az ö r ö k ö s ö k bírták a n y o m ­ dát egész 1 5 5 3 - i g , midőn a család k i h a l t . A X V I . század kezdetével a nyomdászat m i n ­ denüvé elterjedt. B a m b e r g b e n , K ö l n b e n , A u g s b u r g b a n , Nürnbergben v o l t a k nyomdászok, k i k között K o b u r g e r A n t o n i , nürnbergi nyomdász, v i t t e az első szerepet. J e l e n a l k a l o m m a l a nyomdászat történetének csupán első idejét tárgyalom, u g y a n i s m e l y időben k e l e t k e z e t t e g y v a g y más nemzetnél az első n y o m d a és k i alapította a z t ; tehát k i k v o l t a k a nyomdászat úttörői. Olaszországban németek alapították az első nyomdát. R ó m a közelében fekvő Subiaxso zárdában u g y a n i s S w e y n h e y m K o n r á d és P a n n a r t z A r n o l d , m a i n z i nyomdászok, nyitották egy műhelyt. 1464-ben j e l e n t m e g az első k ö n y v . 1 4 6 7 - b e n Subiacoból R ó ­ mába költözködtek, h o l hét évig működtek. A második v o l t H a n U l r i e h , szintén m a i n z i , k i T o r q u e m a d a m e g ­ hívására 1 4 6 7 - b e n n y i t o t t Rómában nyomdát. E g y ­ általán számos német nyomdász n y e r t Olaszországban alkalmazást. M a i l a n d b a n az első nyomdát F i l i p p o de L a v a g n a n y i t o t t a . N e v e z e t e s e k v o l t a k S p e y e r János és bátyja, W e n d e l i n , Velencében, P a r a v i s i n o " C r e monában és C o m o b a n , V e r o n e n s i s János Veronában, A z z o q u i d i Boldizsár Bolognában, B e l f o r t i s András Ferrarában, C a r c a n o A n t a l Pádvában, C e n n i n i B e r n a r d F l o r e n c b e n , M i c h e l i Péter Á d á m Mantuában, P o r t i g l i a András Pármában, F e r r a n d s Tamás B r e s ciában, A l d i n g H e n r i k Messinában és mások. O l a s z ­ országban a nyomdászok n a g y részt külföldiek, németek és franciák, v o l t a k . Franciaország

első

nyomdája

Parisban

volt

—

10

—

1470-ben. M i n t Olaszországban ú g y Franciaországban is németek alapították az első nyomdát. G e r i n g U l r i k , C r a n t z Márton és F r i b u r g e r Mihály v o l t a k a z első f r a n c i a n y o m d a alapítói. E g y n e h á n y óv eltelte után G e r i n g m a g a vezette a nyomdát, míg u j o l a g kereset társat, k i k M a y n y a l V i l m o s és R e m b o l d t B a r t h o l o m a u s v o l t a k . A X V I . század beálltával Franciaországban a nyomdászat g y o r s a n elterjedt. Nevezetes nyomdászok v o l t a k B a d i u s , M o r e i , S t e p h a n u s , W e c h e l és D i d ó t ; C h a b l i s , T o u l o u s e , P o i t i e r s , Caén, V i e n n e , P r o m e n t o u r , T r o y e s , Bréand-Loudehac, R e n n e s , Abbéville, B e s a n con, R o u e n , O r l é a n s , Á n g o u l é m e , D i j o n , C l u g n y , N a n t e s , L i m o g e s , P r o v i n s , A v i g n o n , Antréguier váro­ s o k b a n támadtak új n y o m d á k , m e l y e k i g e n szépen s Ízlésesen n y o m t a k és a többieket felülmúlták. Belgiában és Hollandiában az első n y o m d á s z M a r t e n s T ó d o r volt 1 4 7 3 - b a n k e l e t i F l a n d r i a A a l s t nevű városában. E z e n kívül U t r e c h t b e n és L ö w e n b e n n y i t a t t a k új n y o m d á k . A n t w e r p e n b e n is támadt n y o m d a , bár későbben m i n t másutt, de ez nemsokára o l y hírre vergődött, h o g y messziről ide küldték a k ö n y v e k e t n y o m t a t n i . Nevezetes nyomdászok v o l t a k v a n der GoesMátyás, L e e u G e r h a r d , L e u Cleas, E c k e r t H e n r i k , de G r a v e Miklós, P l a n t i n Kristóf; támadtak idő f o l y ­ tával új n y o m d á k Brüsselben, D e v e n t e r , G o u d a , Z w o l l , Nimwegen, Oudenarde, Schidom, Eulemborg, Haarlem, L e y d e n és A m s t e r d a m b a n ; utóbbi városban élt ahires nyomdászcsalád E l z e v i e r . S c h w e i z első nyomdája Beromünsterben v o l t . Alapította E l i a E l i a s 1 4 7 0 - b e n . B a s e l b e n 1 4 7 0 - b e n n y i t o t t a R o d t B e r t h o l d műhelyét. Felemlítendők W e n s z ler Mihály, F r o b e n János, S t e i n s c h a u w e r A d a m G e n f ­ ben, W a s e n János Zürichben, H a g e r János, F r o s c h a u e r Kristóf Z ü r i c h b e n ; továbbá az elsők közé t a r t o z t a k

—

11

—

A a r g a u , L u z e r n , N e u e n b u r g , Graubünden, S c h a f f h a u sen, S t . - G a l l e n , F r e i b u r g és E i n s i e d e l n városok, m e ­ l y e k b e n n y o m d a működött. Angliában a legelső nyomdász C a x t o n V i l m o s v o l t . ( 1 4 7 4 — 1 4 9 1 . ) O első művét Németországban k é ­ szítette e l , s c s a k azután n y i t o t t a saját nyomdáját L o n d o n b a n , . 1474-ben. E g y n e h á n y év múlva új n y o m ­ dát n y i t o t t , u g y a n c s a k L o n d o n b a n , L e t t o u János. (1480-ban) később M a c h l i n i a V i l m o s s a l együtt bírták a nyomdát. W y n k y n de W o r d é , P y n s o n Rikárd, N o t a r y G y u l a , R o o d T i v a d a r , H u n t e Tamás, B a s k e r v i l l e szintén nyomdászak v o l t a k , k i k i p a r u k a t A n g l i á b a n i g e n megjavították és művelték. A X V I . században ú j nyomdák Y o r k , Cambridge, Soutwartk, Tawistok, I p s wich, Winchester, Worcester, Canterbury, Greenvich, Gloucester, N o r w i c h , B r i s t o l , H u l l , L i v e r p o o l , M a n ­ chester, F a w o l a y , W a r r i n g t o n C o v e n t a y , Newcastleu p o n - T y n e , R o c h e s t e r , B i r m i n g h a m és más v á r o s o k ­ ban keletkeztek. Spanyolországban az első nyomdát szintén n é ­ m e t e k alapították. P a l m a r t L a m b e r t és C o r d o v a A l fonzo Nándor az első nyomdát 1 4 7 4 - b e n nyitották V a ­ lenciában. F l a n d e r Mátyás Saragossában, M a r t i n e z del a T a l l a A n t o n i o , S e g u r a B a r t h o l o m a u s és d e l PuertoA l f o n z o Sevillában, B r u n o Péter és S p i n d e l e r MiklósBarcelonában, m i n t nyomdászok említendők; T o l o s a , Salamanca, Zamora, Girona, Jchar, Burgos, Toledo, Murcia, Pampelona, Vallodolid, Monterey, Granada és M a d r i d városok nemsokára nyomdát bírtak. Portugáliában két zsidó férfiú, Z o r b a és E l i e z e r R a b a n , 1489-ben n y i t o t t a az első nyomdát L i s s a b o n b a n ; ú g y szintén L e i r i a , B r a g a , C o i m b r a , V i s e o , O p o r t o városokban is találunk nyomdákat. Skandináviában Sneíl János, S t o c k h o l m b a n , 1 4 8 3 -

—

12' —

b a n n y o m t a t t a az első k ö n y v e t . G r l l s Pál Upsalábau 1 5 1 0 - b e n alapította a második nyomdát. Süderkjöping, Westerás, S t r e n g n a s városok v o l t a k az elsők, m e l y e k ­ b e n nemsokára n y o m d a működött. Norvégiában, D r o n t h e i m és C h r i s t i a n i a bírták az első nyomdát. A dánok első nyomdája Kopenhágában 1490-ben G o t t f r i e d af G h e m e n által n y i t t a t o t t m e g . A nyomdászat i t t i s g y o r s a n terjedt e l , ú g y h o g y R i p e n , Áarhuus, W i b o r g , R o e s k i l d , U r a n i e n b u r g , Helsingör, F r e d e r i k s s t a d , S o r o e , Kiél, F l e n s b u r g városok rövid idő eltelte után bírtak nyomdákat. I s l a n d szigetén a nyomdászat A r e s o n püs­ p ö k által H o l u m városában 1 5 3 1 - b e n honosíttatott m e g . A l e n g y e l e k első nyomdája 1 4 9 1 - b e n k e z d e t t K r a k k ó városában működni. A l e n g y e l nyomdászat terén eleinte a zsidók játszottak n a g y szerepet, k i k közül P r o s t i z I s a k - B e n - A r o n különösen kitűnt. Szintén zsidók által nemsokára Z a m o i s k b a n , L u b l i n b a n , B r z e s c b e n , P o s e n b e n , Wilnában alapítattak n y o m d á k . W a r s ó b a n az első n y o m d a 1 6 2 5 - b e n n y i t t a t o t t m e g . O s t r o g és L e m b e r g híres n y o m d á s z o k k a l bírtak, kivált L e m b e r g , h o l B e r n h a r t Mátyás nyomda-műhelyet nyitott. O r o s z ­ ország könyvszükségleteit K r a k k ó , Prága, W i l n a , V e ­ lence, N i e s w i c z , Tübingen, U r a c h s más városok n y o m ­ dái szolgáltatták. A z első n y o m d a M o s k y á b a n Í 5 5 3 b a n a l a k u l t . E z e n n y o m d a e g y háború alkalmával tönre ment. Péter cár, a n a g y , a nyomdát újra h e l y ­ reállíttatta s ezáltal alapította a m o s k v a i s y n o d a l nyomdát. Pétervárott az első n y o m d a 1 7 1 2 . körül k e z d t e működését. Idővel egymásután a l a k u l t új n y o m d a és p e d i g M o h i l e w , Romanoff, V u t e i n s k o i , R i g a , D o r pat, A b o , D e l s k o i , I v e r s k o i , K n e u s k o i , R e v a l , Urnán, P e r n a u , N a r w a , M i t a u , C h a r k o w és Odessa városokban. Törökországban a nyomdászat gyakorlása halál­ büntetés mellett t i l t v a v o l t . Mindazonáltal t i t k o n n y o -

—

13

—

m a t t a k k ö n y v e k , és p e d i g zsidók által. C s a k I I I . A c h m e d uralkodása alatt sikerült E f e n d i I b r a h i m utánjá­ rása által az engedély megnyerése, h o g y nyomdát n y i t h a s s a n a k . D o l m a b a h d s c h e , Belgrád, A d r i a n o p e l , J a s s y , S a l o n i c h i v o l t a k az első városok, m e l y b e n & nyomdászat meghonosult. Görögországban a nyomdá­ szat zsidók által már a 16. században meghonosíttatott. K o r f u b a n c s a k a jelen században, 1 8 1 7 - b e n n y i l t m e g e g y n y o m d a . Jelentékeny nyomdák v o l t a k H y d r a , Athén, K o r i n t , N a p o l i d i Románia, M i s s o l u n g h i és P a t r a s b a n . r

R o c c h a A n g e l u s állítása, b o g y a táblákkali n y o ­ más a dunaiaknál már 3 0 0 évvel K r i s z t u s születése előtt ismeretes lett v o l n a , megcáfoltatott először C o u p l e t által, k i 1 6 5 9 - b e n m i n t hittérítő tartózkodott P e k i n g ­ b e n , újabban p e d i g R e m u s a t A b e l és M o r r i s o r t R ó b e r t által, k i k szerint ezen találmány a 1 0 - i k századba v i ­ hető v i s s z a . A nyomás náluk m é g m a i n a p is o l y a n , m i n t feltalálásakor, bár előttük az európai államok k a l i érintkezés folytán a z i t t dívó nyomtatás i s m e r e t ­ l e n n e m i g e n m a r a d h a t o t t . J e z s u i t a hittérítők már a, 16. század v é g e felé bírtak P e k i n g b e n t i t k o s n y o m ­ dákat. A j e z s u i t a hittérítők alapítottak Japánban is nyomdákat. N a n g a s a k i a 16. század végével már bírt nyomdát és a fővárosban, Jeddóban, 1 7 8 5 . óta n y o ­ m a t i k európai rendszer szerint. V a l a m i n t C h i n a és Japánban, ú g y K a s c h m i r b a n , Thübetben és K a b u l b a n a fatáblákkali nyomás századok óta ismeretes és m é g m a is használtatik. A z európai nyomdászat, a p o r t u ­ gálok első letelepedési helyén, G o a b a n , jezsuiták által, a 16. század közepe táján, honosíttatott m e g . T r a n q u e b a r e g y l o n d o n i társaság által k a p o t t e g y t e l ­ jes nyomdakészletet, v a l a m i n t A m b a l a c a t e 1 5 7 7 - b e n

—

14

-

a jezsuiták által. Kalkuttában a híres Sanskrit-kutató W i l k i n s K á r o l y által honosíttatott m e g 1 7 7 8 - b a n . S e r a m p o r e 1 8 0 0 - b a n k a p o t t nyomdát d r . Gareytól. M a d r a s b a n már 1 7 7 2 . , B o m b a y b a n 1 7 9 2 . óta létezik n y o m d a , javítva a z o n b a n c s a k 1 8 1 2 — 1 8 1 6 - b a n hitté­ rítők által lett. Hátsó-Indiában 1 8 0 8 - b a n k e l e t k e z e t t n y o m d a s terjedt e l nemsokára. A 17. században keletke­ zett Batáviában nyomdaműhely. Sumatrán B e n k u l e n v o l t az első nyomdával bíró ""•áros. C e y l o n s z i ­ getén az első n y o m d a 1 7 3 7 - b e n , Amboinában 1 8 1 5 b e n k e l e t k e z e t n y o m d a a n g o l hittérítő által. A filipp i n i s z i g e t e k e n M a n i l a nevű város bír állítólag 1 5 9 0 . óta nyomdát. Perzsiában a nyomdászat terjedésének némi gátot vetett a z o n előítélet, m e l y n e m tűrte, h o g y e g y szent k ö n y v , másképen m i n t kézírással, sokszorosítassék. C s a k 1 8 2 0 - b a n sikerült a k o r o n a örökösnek M i r z a A b b a s n a k két nyomdát alapítani és p e d i g egyet T e h e • r a n b a n , a másikat T a b r i s b a n , m e l y e k a z o n b a n n e m i g e n fejlődtek. Syriában a L i b a n o n k o l o s t o r a i s nevezetesen K a s c h a y a 1 6 1 0 - b e n szolgáltatta az első könyvet s állítólag D a m a s k u s b a n a zsidók által még egynehány évvel előbb. I J g y szintén A l e p p o és B e i r u t b a n 1 7 0 6 . óta működik n y o m d a . M a r - H a n n a k o l o s t o r b a n 1 7 3 2 b e n a m e l c h i t a p a p A b d a l l a h B e n Z a c h e r alapított nyomdát. A z ázsiai Oroszországban S a r e p t a bírta az első nyomdát, m e l y e t a l o n d o n i Biblia-társulattól hittérítői célokra k a p o t t . A s t r a c h a n 1815-ben k a p t a első n y o m ­ dáját. Kárászban 1 8 0 2 - b e n n y o m a t o t t különféle mű h i t ­ térítok által. A század kezdetében K a s a n b a n is n y i t ­ tatott n y o m d a ; ú g y szintén 1 8 0 8 - b a n u g y a n o t t e g y

—

15

—

török n y o m d a is a l a k u l t , s a z o k száma k é s ő b b szapo­ rodott miután 1 8 0 4 - b e n e g y e t e m a l a k u l t . J e l e n l e g a n a g y o b b s i b e r i a i városokban, m i n t T o m s k , J e n i s s e i s k és I r k u t s k b a n v a n n a k n y o m d á k . Amerikában M e x i c o bírta az első nyomdát, m e l y e t állítólag e g y német, C r o m b e r g e r v a g y K r o n b e r g e r János alapított 1 5 4 4 - b e n . A délamerikai álla­ m o k b a n L i m a már 1 5 8 4 - b e n jezsuiták alapítása folytán bírt n y o m d á t ; u g y a n a z o k által P u e b l a és G u i t o 1 6 1 2 - b e n . P u e b l a de los A n g e l o s 1639., T l a s c a l a 1 6 5 0 . és Brasiliában a 16. század kezdetével hihetőleg jezsuiták által alapíttattak n y o m d á k . B u e n o s A y r e s 1789-ben, M o n t e v i d e o 1 8 0 7 - b e n k a p t a k nyomdákat. P a r a g u a y b a n és S a n t a M a r i a M a y o r b a n jezsuiták v o l ­ t a k a nyomdászok. A s u n c i o n c s a k a 19. században k a p o t t állandó nyomdát. E l ő b b m i n t Észak-Amerikában a n y u g a t i n d i a i s z i g e t e k e n honosult m e g a nyomdászat és H a y t i a 17. században bírt nyomdát. Franciák n y i t o t t a k nyomdát P o r t a u P r i n c e b e n 1 7 4 0 - b e n , C a p F r a n c a i s b e n 1 7 9 1 - b e n és C a y e s b e n . N y u g a t - I n d i a e g y é b nevezetes nyomdái K i n g s t o n b a n Jamaicán 1 7 2 0 . , B r i d g e t o w n B a r b a d o s o n 1 7 3 0 . , Basseterre S t . - C h r i s t o p h o n 1 7 4 8 . , C h r i s t i a n s t a d t S t . - C r o i x o n 1770., M o n tego B a y b a n Jamaicán 1 7 7 5 . , S t . - G e o r g e a B e r m u d a csoporton 1 7 8 3 . , Havannában Cubán 1787. és S t . P i e r r e n b e n Martiniquén 1 8 0 8 . óta léteznek. A b r i t g y a r m a t o k b a n H a l i f a x városa 1 7 6 6 - b a n k a p t a az első nyomdát, úgyszintén Q u e b e k és M o n t r e a l 1 7 7 5 - b e n bírtak nyomdát. A z észak-amerikai egyesült államokban M a s s a e h u s e t t s b e n létesült n y o m d a . G l o v e r József hitszónok, tekinthető a z észak-amerikai nyomdászat a t y j á n a k ; nyomdakészleteket L o n d o n b ó l hozott magá­ v a l , de útközben m e g h a l t . Ö z v e g y e a nyomdát 1 6 3 8 b a n C a m b r i d g e b e n állította f e l , vezetését D a g e Jánosra,

-

16

—

m a j d G r e e n Sámuelre bízva. B o s t o n b a n F o s t e r J . léte­ sítette az első nyomdát 1 6 7 6 - b a n . Philadelphiában 1 6 5 8 - b a n B r a d f o r d W . alapította az első n y o m d á t . U j - Y o r k b a n ugyancsak Bradford, 1693-ban. K a l i f o r ­ niában S a n - F r a n c i s c o városa 1 8 4 6 - b a n k a p t a a z első nyomdát. Afrikába illetőleg E g y p t o m b a I . Napóleon h o z t a be a nyomdászatot, Kairóban 1 7 9 8 - b a n . U g y a n e z e n időben Alexandriában is n y i l t m e g e g y n y o m d a . A l ­ gírban 1 8 3 0 - b a n alapíttatott az első n y o m d a ; T u n i s ban 1838-ban; Tripolisban 1827-ben. N y u g o t - A f r i k a S a n - S a l v a d o r és L e o n d a de S a n - P a u l o állítólag már a 1 6 . században bírt nyomdát, m e l y e t portugálok a l a ­ pítottak. B o u r b a n szigete 1 8 2 1 . , M a u r i t i u s 1 8 3 3 . , M a d a g a s k a r 1 8 2 5 . és S t . - H e l e n a Napóleon tartózkodásakor k a p t a k nyomdákat. Ausztráliába 1 7 9 5 - b e n küldött az a n g o l k o r m á n y nyomdakészletet. S i d n e y 1 8 0 2 - b e n k a p t a első n y o m ­ dáját. L á t j u k tehát m i n t terjedt e l a könyvnyomtatás, a művelődós történetében e z e n e g y i k e a l e g n a g y o b b hatású és k o r s z a k o t alkotó találmánya. E z e n a z általános nyomdászatot tárgyaló rész után áttérünk a magyarországi nyomdászatra, m e l y m i n t látni lógjuk e g y i k e v o l t az első államoknak, m e l y b e n a nyomdászat meghonosult és működött. Nálunk Magyarországban a z első n y o m d á t a 15. század második felében találjuk. A míveltség terjedésével s kivált a b u d a i e g y e ­ t e m felállításával e g y n y o m d a létesítése i g e n szük­ ségessé vált. E z e n segítendő G e r é b László, b u d a i fő­ p a p és alkancellár, H e s s Andrást Velencéből B u d á r a hívta, k i is 1 4 7 2 - b e n az első nyomdát alapította. H e s s András első k ö n y v e m i t n y o m t a t o t t a

—

17

—

„Chronicon B u d e n s e " című k ö n y v v o l t . A k ö n y v végén található j e g y z é s szerint ezen k ö n y v még 1 4 7 2 b e n befejeztetett; h o g y H e s s m e l y k ö n y v e k e t n y o m ­ tatta, v a g y h o g y egyáltalán nyomtatott e még v a l a ­ m i t , azt n e m t u d j u k . H e s s életéről is i g e n k e v e s e t t u d u n k , sőt még halála idejét sem. A z első magyarországi n y o m d a állítólag H e s s András halálával szűnt meg, míg mások azt állítják, h o g y elemi csapás által ért véget, m e r t különben H e s s halála után lehetett v o l n a a n y o m d a folytatására, e g y v a g y más külföldön élő m a g y a r nyomdászt f e l ­ kérni. Ezen megrongált eszközöknek a z o n b a n n e m a k a d t vevője, ú g y tehát ezen első n y o m d a rövid m ű ­ ködés után végkép szétoszlott. E z e n fontos találmány nélkül n e m lehettünk; s c s a k u g y a n rövid idő múlva 1 4 8 4 - b e n alapította K i r c h e m i F e g e r T i b o l d nyomdáját Budán. F e g e r műhelye tíz évig működött, s 1 4 9 4 b e n , hihetőleg F e g e r halálával a n y o m d a megszűnt. E z e k v o l t a k a m a g y a r nyomdászat kezdeményezői. A mostoha idők végett a z o n b a n m a j d n e m egy fél századig k e l l e t t várni, míg végre is e g y új n y o m d a alapíttatott. Erdélyben a nyomdászat terén a kezdeményező H o n t e r János volt. O u g y a n i s Kolozsvárott 1 5 3 3 - b a n alapított e g y nyomdát. H o n t e r János az unitárius egyházban m i n t hírneves hittérítő, a társadalomban mint jeles törvényszerző és m i n t erdélyi első nyomdász, maradandó nevet szerzett magának. Hosszú v o l t az idő, a m e l y b e n Magyarországnak n e m v o l t nyomdája. E z e n szünetnek g r . Nádasdi Tamás vetett véget, m e r t 1 5 3 6 - b a n Sárvárott, V a s m e g y é b e n , egy nyomdát alapított. E z e n nyomdát először S y l v e s z -

—

18

—

ter János, k é s ő b b A b á d i B e n e d e k v e z e t t e ; utóbbi a nyomdászatot K r a k k ó b a n t a n u l t a volt. A b á d i életéről keveset t u d u n k s m i n t B o d Péter „ M a g y a r Athenás" című művében m o n d j a : „ . . . keveset lehet róla t u d n i ; eredetét h o l és kitől v e t t e , hivatalát h o l és micsoda viszontagságok között f o l y ­ t a t t a ? Illő mindazáltal, h o g y n e v e j ó emlékezetben m a r a d j o n , m e r t ez v o l t , a k i legelsőbben M a g y a r ­ országban az i s t e n n e k uj testamentomi sz. beszédét m a g y a r n y e l v e n k i n y o m t a t t a S i l v e s t e r (Erdősi) János fordítása szerint U j s z i g e t e n 1 5 4 1 . Nádasdi T a m á s ­ n a k , a k k o r Horvátországi bánnak költségével. A n a k utánna ment t a n u l n i a Németországi oskolába, ne­ vezetesen W i t e b e r g á b a 1 5 4 3 . írta nevét a tanulók közé. O n n a n a m a g y a r földre visszajővén, h o l l a k o t t s m i t c s e l e k e d e t t ? a z t i g e n eltemette a feledékeny régiség. U g y látszik mindazáltal h o g y nagyobbára a Baranyaságon f o r g o t t . " A k ö n y v e k , m e l y e k Abádinál n y o m a t t a k , k i v i ­ telben, az a k k o r i időkhöz képest, hibátlanok v o l t a k . A b á d i külföldre utazása után a n y o m d a létezett-e, v a g y h o g y A b á d i magával vitte-e, az b i z o n y t a l a n . Szokásban v o l t u g y a n i s , h o g y egyes reformátiót h i r delő p a p o k nyomdát h o r d t a k m a g u k k a l . I l y e n n y o m d a v o l t B o r n e m i s z a Péteré, Huszár Grálé, H o n t e r Jánosé és H e l t a i Gáspáré, k i k k e l különben is k é s ő b b találkozni f o g u n k . S y l v e s t e r e g y előszavából kitűnik, h o g y a n y o m d a A b á d i elutazása után használatlanul állt. Nádasdi Tamás 1549-ben ország bírája, p o l i t i k a i zür-zavaroknál f o g v a nyomdájáról megfeledkezett. Nádasdi 1 5 6 2 - b e n m e g h a l t ; örököse, h a F e r e n c , a nyomdát csak 1 6 0 2 - b e n használta ismét, m i v e l e g y k ö n y v e t n y o m a t o t t . H o g y ezen nyomdából k e r f i l t - e még több k ö n y v i s , azt n e m t u d j u k .

— 19 — A X V I . század második felében, midőn már e g y n e h á n y könyvárus i s v o l t , e g y n y o m d a felállítása, m e l y a szükségteleket fedezhette v o l n a , szükségessé vált. A z a k k o r i könyvárusaink, m i n t K i r c h e m i F e g e r T i b o l d , R ü m G y ö r g y , P a e p János, K a y m Orbán, H e c k e í István, Sehaller J a k a b , M i l c h e r Mátyás és Müer G y ö r g y , k i k nagyrészt Budán l a k t a k , miután a nyomdászat még n e m v o l t kellőleg kifejlődve, k é n y ­ szerítve v o l t a k a k a p o t t kéziratot a külföldre k ü l ­ d e n i , h o g y nyomják. Talán h a z a i nyomdász is megtette v o l n a , de n e m i g e n v e r s e n y e z h e t t e k , az a k k o r i b a n már a fejlődés e g y b i z o n y o s fokán álló német k ö n y v ­ nyomdászattal. Aránylag a legtöbb m a g y a r m u n k a Krakkóban V i e t o r Jeromosnál, s e n n e k halála után S t r i k o v i a b e l i Lázárnál n y o m a t o t t ; a z o n kívül Bécsben, B a s e l b a n s más károsokban. K r a k k ó kifejlődött nyomdászata által művelődés történetünknek meglehetős erős eszköze v o l t . Szabó „ R é g i m a g y a r k ö n y v t á r " című művét átnézve, látjuk, h o g y a X I I . század végéig 2 0 m a g y a r írótól v a g y m a ­ g y a r nyelvű k ö n y v n y o m a t o t t . A nyomdászat határozottan n y e r t a reformátio terjedésével. H e l y e s e n j e g y z i m e g B a l l a g i műve 2 8 . 1. ( A m a g y a r nyomdászat történelmi fejlődése. B u d a ­ pest. 1 8 7 8 ) : „Nyomdászat és reformátio, bensőleg egyesülve, közös erővel vágták szét az e m b e r i szellem s z a b a d szárnyalását lenyűgöző b i l i n c s e k e t . A nyomdászat önmagában v é v e , m i n d e d d i g úgyszólván, öntudatlanul h a r c o l t a saját visszaélései által megviselt p a p i s m u s , s a z összes középkori államszervezet ellenében, h a s o n ­ lítva a delejtűhöz, m e l y bár n e m látja a révpartot, de oda m u t a t . A határozott, irány adó jelszót L u t h e r

_

20

—

m o n d j a k i , s élére áll a f o r r a d a l m i romboló iránynak, h o g y a romokból új épületéhez szilárd a n y a g o t n y e r j e n . Á w i t t e n b e r g i barát fölemeli szavát a b i b o r o s halandók ellen. S m i n t h a az ó-rege A e o l u s a v o l n a , éles, csiszolatlan h a n g j a m i n t a szélvész kél körútra egész Európában, h o g y megtisztítsa a levegőt. Kitörése d u r v a és sértő v o l t ; m e r t a sokáig elfejtett érzések, h a egyszer tolmácslóra a k a d n a k , n e m is találhatnak s i m a kifejezést; m e r t az a d d i g i e b i alázatot az öntu­ d a t r a ébredő e m b e r i érzés g y o r s a b b a n váltotta f e l , m i n t s e m felszínre n e h o z t a volna mindazt, a mit félezreden át. m a g a alá temetett, a gyanút, e l k e s e r e ­ dést, az átkokat." A reformátioval m i n t e g y új k o r s z a k állott be. Iskolák alapítattak, m e l y e k n e k k ö n y v e k r e v o l t szük­ ségük, miáltal a nyomdászat mindinkább szükségesebb és nélkülözhetetlenebb lett. A reformátio általános lendületet adott a d o l g o k n a k . A nálunk is n a g y h a m a r elterjedt protestantismus, h o g y annál s i k e r e s e b b e n működhessen, saját nyomdát alapított N a g y - S z e b e n b e n , 1 5 2 9 - b e n , m e l y n y o m d a a z o m b a n rövid idő múlva megszűnt. Brassóban 1 5 3 4 - b e n alakúit egy új n y o m d a . E z e n nyomdát H o n t e r János alapította, k i brassói lelkész v o l t ; az eszközöket H o n t e r a külföldről hozta magával. E k k o r m i n t e g y szünetelt a terjedés, m e r t 1 5 4 2 — 1550-ig n e m volt Magyarországban n y o m d a és a k ö n y v e k ismét külföldön, nevezetesen K r a k k ó b a n , nyomattak. M í g nálunk Magyarországban a nyomdászat ez időben szünetelt,, a d d i g Erdélyben H e l t a i Gáspár az a k k o r i idők e g y i k l e g n a g y o b b nyomdáját alapította, és p e d i g az ország központjában, Kolozsvárott, 1 5 5 0 - b e n .

—

21

A „Siebenbürgische Q u a r t a l s c h r i f t " I V . folyamá­ b a n , 1795-ben, megjelent e g y ilynemű értekezés „ V o n den altén B u c h d r u c k e r e y e n der s o z i n i s c h e n G l a u b e n s v e r w a n d t e n , oder sogenannten U n i t a r i e r i n Siebenbürgen," melyből átveszszük H e l t a i életrajzát. „Heltai Kolozsvárott a reformátio ügyében, m e l y 1 5 4 0 - b e n létre jött, n a g y szerepet játszott. 1 5 3 3 - b a n Wittenbergában a theologiát t a n u l t a s tanulmányai végeztével, 1535-ben, visszatért hazájába. H o n t e r János példájára e g y nyomdát alapított és előnyei által népünk és nemzetünk e g y i k legtiszteltebb féríiai, k ö z é tartozott. Története érdekes, de n e m egész tiszta. Születési helyéről, szüleiről s e m m i határozott adatot n e m találunk, h o g y szász v o l t , az kétséget n e m s z e n ­ v e d , m e r t n e m hittak v o l n a őt m e g a kolozsváriak 1577-ben p l é b á n o s u k n a k ; f i a , a számtanban, melyet írt, n e m í g y szólt v o l n a : „ M e g b o c s á s d , olvasó, a hibákat, m e r t én n e m v a g y o k m a g y a r " és m a g a sem lett v o l n a plébános, k i 1 5 6 8 - i g az istentiszteletet szász anyanyelvén m o n d t a . A templomkönyvek s a legtöbb írók őt H e l t a u városból származtatják. 1545—• 1 5 6 0 - i g Kolozsvárott plébános v o l t , előrehaladt k o r a végett ez állásáról lemondott. H e l t a i később m a g a i s , nemcsak h o g y v a l l o t t a , de b u z g ó hirdetője is v o l t D á v i d F e r e n c vallásának; idővel városi prédikátor lett, V a j o n volt-e Kolozsvárott n y o m d a H e l t a i Gáspár előtt ? — az b i z o n y t a l a n . M a r t i n u z z i k a r d i n a l i s K o l o z s ­ várt pénzbírságra itólte, m e r t új plébánosuknak megengedték, h o g y a b i b l i a i k ö n y v e k e t m a g y a r for­ dításban a d h a s s a ; H e l t a i t e p a r a n c s n e m csüggesztette el, mert m i n t t u d j u k , huszonkét évig s z o r g a l m a s a n szolgálta az i r o d a l m a t , számos, nagyrészt theologiai művet írva v a g y fordítva." Heltainál társul HoffgrefF G y ö r g y volt. H e l t a i

—

22

—

és Hoffgreff c s a k három évig v o l t a k együtt, midőn i s H e l t a i vezette tovább a nyomdát e g y i d e i g . M í g H e l t a i és H o f f g r e f f vezették a nyomdát, m e l y már a fejlődés némi jeleit m u t a t t a , nagyobbára m a g y a r k ö n y v e k n y o m a t t a k ; midőn ismét Hoffgreff, m i n t e g y hat évig, m a g a i g a z g a t t a a nyomdát ez idő alatt nagyobbára l a t i n m u n k á k n y o m a t t a k . A n y o m d a vezetését 1559-ben vette át ismét H e l t a i . H e l t a i viszontagság teljes életét 1574. körűi fejezte b e , a m i k i t e t s z i k k ö v e t k e z ő b ő l : „ C h r o n i c a az M a g y a r o k n a c dolgairól" című művet k e z d e t t m e g n y o m n i , m e l y n e k címlapján áll „Colosvárot V é g e z e H e l t a j Gáspárné. A . 1. 5. 7. 5 . " a miből kitűnik, h o g y H e l t a i a k ö n y v megjelenésekor, 1 5 7 5 - b e n , már n e m élt. A z öreg H e l t a i halála után a n n a k ö z v e g y e m i n t e g y h a t évig vezette a nyomdát. A z öreg H e l t a i nyomdájában Gáspár nevű fia is t a n u l t a a n y o m d á ­ szat mesterségét. A fiatal H e l t a i n e m c s a k ügyes nyomdász, de a társadalom terén is tisztes h e l y e t foglalt e l , ő u g y a n i s városi bíró volt. A f i a t a l H e l t a i halála után a n y o m d a , összes készleteivel, örökösei k e z é b e j u t o t t . E z e n örö­ k ö s ö k 1644-ben a református h i t r e tértek át, miáltal i d ő k folytával a n y o m d a is a reformátusok k e z e i b e került. Erdélyben a protestantismus m i n d inkább erős­ bült, ú g y h o g y e g y néhány új n y o m d a a l a k u l t , m e l y e k existentiája biztosítva v o l t , miután nagyrészt t h e o l o g i a i könyveket nyomtattak s azoknak a k k o r i b a n némi nemű kelendőségük v o l t . H e l t a i n kivül W a g n e r Bálint n y i t o t t Brassóban 1 5 4 9 - b e n egy nyomdát, melyről a z o n b a n igen k e v e s e t s c s a k a n n y i t t u d u n k , h o g y 1 5 5 7 - b e n megszűnt. H e l t a i halála után az unitárius hitközség e g y

—

23

—

n y o m d a hiányát érezte; s kivált a kolozsvári hitközség, m e l y ez ü g y b e n c s a k u g y a n kezdeményezett. Gyűjtése­ k e t rendeztek a felállítandó n y o m d a számára. E z e n gyűjtések a z o n b a n sokáig t a r t o t t a k s aránylag igen k e ­ vés j ö t t be. E k k o r megérkeztek a n y o m d a i eszközök s utoljára tététett kísérlet a gyűjtésben s némileg ered­ ménynyel, m e r t a n y o m d a 1696. közepén fel is állíta­ tott Kolozsvárott. E z e n n y o m d a c s a k húsz évig v o l t a kolozsvári hitközség b i r t o k á b a n ; u g y a n i s 1 7 1 6 . március 30-án n e m c s a k t e m p l o m u k , plébániájuk és a z a z o k k a l össze­ kötött jószágukat, de nyomdájukat is elkobozták. A z unitárius vallás felekezet mindinkább terjed­ vén, felállított e g y új nyomdát Gyulafehérvárott, m e l y n e k vezetésére H o f f h a l t e r R a f a e l nyeretett m e g , az a k k o r i ­ b a n már híres bécsi nyomdász, k i működését 1567-ben m e g i s k e z d t e . H o f f h a l t e r , eredeti n e v e S k r z e t u s k i l e n g y e l születésű vándor nyomdász v o l t s Bécsből jött be Magyarországba. H o g y ezen n y o m d a a z unitárius h i t f e l e k e z e t összműködése által v a g y p e d i g a k k o r i l e g n a g y o b b és királyi védelmezőjük, I I . János király által a l a ­ píttatott, n e m állíthatjuk b i z t o n . H o f f h a l t e r az utolsó években, mielőtt Erdélybe h i v a t o t t v o l n a , Bécsben nyomdász volt s protestánsok t i t k a i b a be v o l t a v a t v a . K é s ő b b , h o g y az üldözéseket kikerülje, D e b r e c e n b e m e n t . I t t m u n k á b a vette a b i b l i a első m a g y a r fordítását, s a m u n k a megjelent, a nyomdászat szempontjából meglehetős hibátlanul. Hoffhalter 1568. körül h a l t m e g . Halála után a nyomdát fia H o f f h a l t e r R u d o l f , m a j d ö z v e g y e s ké­ sőbb V a g n e r G e r g e l y vezették. H o f f h a l t e r nyomdája e g y néhány városban működött és p e d i g G y u l a -

—

24

—

fehérvárott, D e b r e c e n b e n , Nagyváradon, Nedőczén és Alsó-Lendván és végül ismét Nagyváradon. A z unitáriusok ügye a theologiai viták rosz k i m e n e t e l e által más fordulatot vett, ú g y a n n y i r a , h o g y a fejedelem e g y rendelete következtében elvesz­ tették t e m p l o m u k a t , iskolájukat, plébániájukat és k ö n y v n y o m d á j u k a t ; a jezsuiták bejöttek E r d é l y b e és először G-yulafehérvárott és Kolozsvárott megtelepedtek és a nyomdákat is elfoglalták. Karádi Pál alapított A b r u d b á n y á n e g y nyomdát. Karádi előbb unitárius p a p , k é s ő b b püspök v o l t . H o g y m e d d i g létezett ezen n y o m d a , a z t n e m t u d n i . Egyáltalán ezen időben a nyomdák m i n d i g e n rövid létüek v o l t a k , de n e m is igen lehettek állan­ dók a n y o m d á k , mert egyes hittéritők m a g u k k a l h o r d ­ ták nyomdakészletüket e g y i k városból a másikba. A nyomdászat hátrányára az is volt, h o g y n e m v o l t posta, újság, miáltal elkészített műveiket terjeszthették volna. Magának a nyomdásznak k e l l e t t tehát az orszá­ got bejárni,, e g y vásárról a másikra, h o g y k ö n y v e i t eladhassa. Érdekesen írja le B a l l a g i , (i. m.) egy a k k o r i nyomdász életét: „ A k o r szokása, h o g y a kész k ö n y v e t helyébe k e l l v i n n i a v e v ő n e k , s a nyomdász v a g y megbízottja nyakába v e s z i az országot, törődve, nélkülözve j á r nemesi portáról nemesi portára úton útfélen tudakozódva a városokról. Valódi szerencse, h a v a l a h o v a , épen j ó k o r , vásár idején érkezik. I l y e n k o r , h a v a n ismerőse, ahhoz száll, s k i m e g y a vásárba vevőt f o g n i . H a n i n c s j ó barát, ismeretlenül n e m állit be a p a p h o z ládáival és batyujával, h a n e m a k k o r is k i m e g y a vásárba az árusok közé.

-

25

—

Látjuk, minő — j o b b r a érdemes — buzgósággal terígeté ponyváját, m a j d k i p a k o l j a készletét s ajánlja fűnek fának, sajtója néhány darabból álló termékét. Időnkint e l - e l z a v a r j a a bámész c s o p o r t o k a t , a köznépet, m e l y n a g y szemeket mereszt a m é g sohsem látott á j módi portékára. A r c a kiderül midőn a tömeg közt, hosszú fekete talárjuk után Ítélve p a p o k a t s tanítókat lát feléje közeledni. Beszélgetésbe bocsátkozik velők s m e g e r e d a v i t a , hittudományi kérdések azon k o r l e g n a g y o b b kérdései fölött. A beszéd rátér az ajánlott művekre. Dicséri m i n d e n , de annál k e v e s e b b veszi, e g y résznek n i n c s rá a n y a g i ereje, más rész drágálja, m e r t felesége ott v a n a sarkában, s már k i s z e m e l t e a szomszéd szűcs­ nél azt a bárány prémes fekete mentét, m e l y b e n is születése napján k i v a n m e g j e l e n n i a szentegyházban. Eljár az idő, o s z l i k a s o k a d a l o m , s a m i n d e n e s - n y o m ­ dász potomáron engedi át egyetlen kincsét, a miből élnie k e l l . S m e g y az örök-vándor, tovább elégedetten, m e r t vele v a n e g y e t l e n talizmánja: az a boldogító önérzet, h o g y az úrnak tetsző világosságot t e r j e s z t i . Isten csodája, s egyedül s vallásos lelkesültségből magyarázható k i , h o g y nyomdászatunk e k k o r i b a n a n n y i r a i s mehetet, a m e n y i r e tényleg h a l a d t . " 1 5 5 8 - b a n Huszár Grál református prédikátor Magyaróvárott és 1 5 6 1 - b e n D e b r e c e n b e n alapított nyomdát. E z e n utóbbi n y o m d a n e m v o l t sokáig b i r ­ t o k a , m e r t m i n t e g y k ö n y v címéből láthatni, 1 5 6 3 - b a n T ö r ö k Mihály n y o m t a t t a , a k i u g y a n i s e nyomdát átvette. Huszár Grál K o m j á t o n és Sempten is n y i t o t t nyomdát, m i kitűnik e g y k ö n y v e címlapjából, m e l y ­ n e k „Nyomtatása C o m i a t i n k e s z d e t e t Huszár G a l által, végeztetőt S e m p t e n . M i n d szent hauanac elsoe n a p i a n

—

26

—

e n n i esztendőébe 1 5 7 3 . " K á r o l y G y . H u g ó ( „ A b a ú j m e g y e X V I . századbeli műveltség történelméből" című művében) állítja, h o g y Huszár Kassán is alapított nyomdát, m e l y a z o n b a n H . üldöztetésénél f o g v a n e m ­ sokára megszűnt. Huszáron kívül B o r n e m i s z a Péter, ág. ev. superintendens, bírt nyomdával az 1 5 7 3 — 1 5 8 4 - i g terjedő években és p e d i g S e m p t e n , Detrekőn és B á r b o k o n . B o r n e m i s z a Péter e z e n k o r e g y i k e a legtevékenyebb írója v o l t a vallási i r o d a l o m terén. D e b r e c e n b e n 1 5 7 0 - b e n K o m l ó s András alapított e g y nyomdát, működéséről k e v e s e t t u d u n k ; h o g y m e d ­ d i g működött, — b i z o n y t a l a n . Úgyszintén W i n t z l e r Márton S z e b e n b e n , 1 5 7 5 - b e n kiről n e m t u d j u k m ű k ö ­ dési idejét. F r a u t l i n g e r G e r g e l y S z e b e n b e n 1 5 7 6 - b a n alapí­ tott e g y nyomdát, melyről a z o n b a n n e m t u d n i , h o g y m e d d i g működött. Pápán Huszár D á v i d bírt e g y nyomdát, m e l y e t 1576. v a g y 1 5 7 7 - b e n alapított. 1 5 7 7 - b e n Pápán saját sajtóján két k ö n y v e t n y o m t a t o t t . N é m e l y e k u g y a n a z t állítják, h o g y n e m Huszár v o l t az első nyomdász P á ­ pán, de miután sem nyomtatványt, sem nyomdát h a ­ tározottan n e m ismerünk, mégis Huszárnak k e l l a z elsőséget engednünk, h o g y ő alapította az első pápai nyomdát. A legelső m u n k a , m i t Huszár n y o m a t o t t , a h e i d e l b e r g i K á t é első m a g y a r fordítása volt. 1577-tői 1 6 2 4 - i g n e m találunk i n n e n kikerült nyomtatványt, miből következtetni lehet, h o g y ezen időben szünetelt s c s a k említett évben k e z d t e m e g i s ­ mét működését. E g y új nyomdát n y i t o t t M a n l i u s János Batthyáni Boldizsár engedelméből Német-Ujvárott 1 5 8 2 - b e n . M a n -

_

27

—

Iras, m i n t Németh János értekezésében ( „ A z első k ö n y v ­ nyomtató műhelyről Magyarországban a mohácsi v e s z e ­ delem u t á n " ; megjelent a T u d o m á n y o s G y ű j t e m é n y 1 8 1 7 . f o l y a m V I I I . füzetében, 5 3 . 1.) m o n d j a , vándorló e m b e r volt, s dacára a n n a k , h o g y több m i n t húsz évig tartózkodott Magyarországban, de m a g y a r u l n e m tudott. Német-üjvárott 1 5 9 7 - i g állott f e n n n y o m d á j a ; v o l t a z o n ­ b a n Monyorókeréken is nyomdája az 1 5 9 0 — 9 1 . években, továbbá Német-Sitzen 1 5 9 1 - b e n . 1 5 9 7 - b e n német-ujvári nyomdájával Német-Kereszturra költözködött, h o l 1 6 0 4 i g tartózkodott. T e l e g d i Miklós, e s z t e r g o m i nagyprépost és m a ­ g y a r író, 1 5 7 7 - b e n N a g y s z o m b a t b a n alapított e g y nyomdát, m e g v é v e a bécsi jezsuitáknak 14 é v óta tétlenségben heverő nyomdáját. T e l e g d i 1 5 8 6 - b a n m e g ­ h a l t s a n y o m d a az e s z t e r g o m i káptalan birtokába m e n t át. F o r g á c h F e r e n c , az e s z t e r g o m i érsek, a nyomdát 1592-ben a jezsuitáknak adományozta. Felső-Magyarországban Bártfán G u t g e s e l l D á v i d alapított egy nyomdát 1 5 7 9 - b e n . G u t g e s e l l ezen n y o m ­ dának 1 5 9 8 - i g v o l t b i r t o k o s a , m e l y évben K l ö s z J a k a b vette át. E n n e k halála után a n y o m d a a város birtokába m e n t át. Klösz J a k a b L ő c s é n i s alapított e g y n y o m d á t . E z e n nyomdát k é s ő b b S c h u l t z Dániel, m a j d B r e w e r ( B r e u e r ) L ő r i n c bírták. E z e n k o r e g y i k l e g n a g y o b b nyomdásza M a n t s ­ k o v i t Bálint v o l t . Thurzó E l e k G a l g ó c o n nyomdát alapított 1 5 8 1 b e n , m e l y b e vezetőül M a n t s k o v i t helyeztetett. I t t a z o n b a n c s a k rövid i d e i g v o l t . I n n e n V i s z o l y r a jött és i t t letelepedett. M a n t s k o v i t hihetőleg Lengyelország­ ból származott át h o z z á n k és K r a k k ó b a n t a n u l t a a nyomdászatot.

—

28

—

A galgóci nyomdának első terméke 1582-ben látott v i l á g o t ; ezen n y o m d a 1 5 8 5 - i g működött, m e l y é v b e n M a n t s k o v i t V i z s o l y r a tette át nyomdáját. M ű ­ ködött 1605 i g . Szintén új nyomdát találunk Brassóban, hol G r e u s G y ö r g y 1 5 8 3 - b a n alapított e g y nyomdát. Csáktornyai János D e b r e c e n b e n alapított egy nyomdát 1 5 9 1 - b e n , m e l y a z o n b a n már 1 5 9 3 - b e n m e g ­ szűnt. N a g y o b b nyomdakészlettel bírt F a b e r B o n a v e n t u r a , k i szintén vándor-nyomdász volt, s Szervesztán 1 5 9 1 - b e n n y i t o t t e g y nyomdát. F a b e r a nyomdát 1 5 9 8 - i g bírta, m e l y évben m e g h a l t , azt az örökö­ sökre h a g y v a . Erdélyben ez időben új n y o m d a a l a k u l t s p e d i g F a b r i c i u s Jánosé S z e b e n b e n 1 5 9 8 - b a n . E z e n n y o m d á ­ ról a l i g t u d u n k v a l a m i t , de még működése idejét sem. Erdélyben F a b r i c i u s János S z e b e n b e n 1 5 9 8 - b a n n y i t o t t nyomdát. M e g k e l l említeni továbbá egy k i s n y o m d a a l a ­ pítását, Z e i s s e l N i k o d e m u s által. A z alapítási és mű­ ködési idő ismeretlen. A tizenhetedik század beálltávat a nyomdászat is mindinkább terjedt. U j nyomdát alapított P o z s o n y b a n ezen időben F o r g á c h b i b o r n o k 1 6 1 0 - b e n ; ezen n y o m d a a z o n ­ b a n n e m sokáig állott f e n n , m e r t 1644-ben a n y o m d a n a g y része a n a g y s z o m b a t i nyomdával egyesült. A m e g m a r a d t eszközökből P o z s o n y b a n Gründer G o t t f r i e d alapított egy nyomdát. T o v á b b á F a r k a s I m r e K e r e s z t i ! rott és F i s c h e r János Kassán, m i n d k e t t e n 1610-ben n y i t o t t a k új nyomdát, e g y i k sem működött a z o n b a n so­ k á i g , m e r t mindkettő 1 6 1 8 - b a n megszűnt. Úgyszintén S z e b e n b e n 1 6 1 5 - b a n Thiló J a k a b alapított é g y n y o m -

— 29 — Akt, m e l y a z o n b a n rövid működés után 1619-ben m e g ­ szűnt; S e h u l t z Dániel L ő c s é n 1 6 1 7 - b e n , m e l y n y o m d a tíz évi működése után 1 6 2 6 - b a n megszűnt. A század kezdetében L i p s i a i Rhéda Pál n y i t o t t e g y nyomdát D e b r e c e n b e n , illetőleg Csáktornyai János nyomdáját átvette. A z Öreg L i p s i a i 1 6 2 0 - b a n m e g h a l t s a n y o m d a Pál és Péter fiai b i r t o k a lett. E z e n nyomdát a k é t testvér 10 évig bírta, midőn is 1 6 3 0 - b a n D e b r e c e n v á ­ rosa a nyomdát megvette. E z e n n y o m d a vezetését a város eleinte Karán esi G y ö r g y , később R o z s n y a i János, s e kettő után Töltési Istvánra bízta. Töltési István 1 6 8 1 - b e n a külföldre utazott, D e b r e c e n városa költ­ ségén, a betűöntés ós metszés megtanulása végett. Töltési visszatérve hazájába az általa készített b e t ű ­ k e t a város tulajdonává tette. Töltési halála után K a s s a i Pál, m a j d V i n c z e G y ö r g y vezették a n y o m d á t ; a fáradhatlan K a s s a i a z 1 7 0 4 - b e n az ott táborozó német sereg által elpusz­ tított debreceni nyomdát újra felállította. Utódja M i s k o l c z i F e r e n c alatt, a n y o m d a 1 7 1 9 - b e n ismét a lángok martaléka lett. M i s k o l c z i után V i s k i Pál, H a r ­ g i t a i János, Pándi János és F o r r ó István vezették a nyomdát, i g y m u l t a k az idők, midőn 1790-ben újra leégett a n y o m d a , I l u s z t i Riskó Sámuel azt a z o n b a n újra felépítette, k i n e k munkálkodása által, és k é s ő b b S z i g e t i n Mihály vezetése alatt újabb lendületet n y e r t . E g y új nyomdát találunk Gyulafehérvárott, m e ­ l y e t 1 6 2 0 - b a n B e t h l e n G á b o r alapított, vezetését V á ­ laszú ti András és azután M e z l e n i Mártonra b í z v a . Rákóczi és neje e nyomdának új lendületet adott. A nyomdát k é s ő b b L i g n i c e i E f f m u r t J a k a b , m a j d B r a s sai M a j o r Márton vezették, k i k alatt a n y o m d a v i ­ rágzásnak i n d u l t .

—

30

—

Nagyobbszerű nyomdát n y i t o t t Pápán 1626 k ö ­ rül Szepesváralyai B e r n a r d Máté. Szepesváralyai H u ­ szár D á v i d , pápai nyomdász, készleteit vette át, m e ­ l y e k hihetőleg Huszár halála óta, használatlanul he­ v e r t e k . Szepesváralyai halála után a n y o m d a megszűnt. H o g y a z eszközök h o v a l e t t e k , a z t n e m t u d n i . Három kisebb n y o m d a alakult s pedig K o l o z s ­ várott M a k a i R . János által 1 6 2 1 - b e n és u g y a n c s a k Kolozsvárott Szálvani András által 1 6 2 4 - b e n . ; továbbá P o z s o n y b a n R i k e s z Mihály által 1 6 2 1 - b e n . Felső-Magyarországban B r e w e r ( B r e u e r ) János bírt egy nyomdát L ő c s é n , m e l y e t Klösz J a k a b alapí­ tott. 1624-ben k e z d t e m e g működését. O a n y o m d á ­ szatot sikeresen fejlesztette, ú g y h o g y nyomdája ne­ vezetes v o l t . 1 6 6 4 - i g vezette a nyomdát, m e l y évben u g y a n i s m e g h a l t , s a nyomdát fia S a m u 1 6 6 5 — 1 6 9 8 - i g , m a j d ö z v e g y e 1699-től 1 7 0 4 - i g , azután az örökösök bírták a nyomdát. D e a z o k ú g y látszik nemsokára k i h a l t a k , m e r t 1 7 0 9 - b e n már n e m létezett a n y o m d a ; a nyomdakészletek hihetőleg e l p u s z t u l t a k . A z erdélyi n y o m d á k száma az 1630-as években kettővel szaporodott, m e l y e k közül az e g y i k , m e l y A b r u g i u s G y ö r g y által Kolozsvárott 1635-ben alapít­ tatott, n e m működött sokáig, c s a k 1 6 3 8 - i g , s n e m is v o l t o l y n a g y , m i n t a z , m e l y e t P i s t o r i u s M á r k S z e b e n b e n 1 6 3 4 - b e n alapított. P i s t o r i u s nyomdája 1 6 5 0 - i g működött. A magyarországi n y o m d á k száma is m e g s z a ­ porodott. F o d o r i k Menyhért u g y a n i s D e b r e c e n b e n 1633-ban egy nagyobbszerű nyomdát n y i t o t t , m e ­ l y e t 1 6 5 1 - b e n bekövetkezett haláláig b í r t ; továbbá S c h o l t z Dániel, lőcsei nyomdász ö z v e g y e , 1 6 3 3 - b a n K a s s á n ; W o c a l i u s V e n c z e l 1 6 4 0 - b e n Trencsénben, m e l y e t c s a k 4 2 - i g bírt, midőn m e g h a l t s a nyomdát

— 31 — ö z v e g y e vette át, de rövid idő múlva megszűnt. S z e n c z i Kertész Á b r a h á m e g y nagyobbszerű n y o m ­ dát n y i t o t t 1640-ben N a g y v á r a d o n . Szenczi K e r ­ tész Á b r a h á m született a t i z e n h e t e d i k század első tizedében Tordán, Erdélyben, nemes b i r t o k o s család­ ból. M i n t tudományos pályára készülő ifjú, az a k k o r i szokás szerint a külföldi egyetemet látogatá, s L e y d e n b e n , a theológiára ú g y sem lévén valódi h a j l a m a , c s a k h a m a r a nyomdászattal k e z d e f o g l a l k o z n i . A z a k k o r i i g é n y e k s z e r i n t be lévén a v a t v a a szedés és nyomás t i t k a i b a , hazajött és 1 6 4 0 előtt még, némely b u z g ó h o n f i a k segélyezésével B e l g i u m ­ b a n betűket készíttetvén, a z o k k a l N a g y v á r a d o n e g y új k ö n y v n y o m d á t alapított. A z a k k o r i időben, h o l m i n d u n t a l a n török, tatár v a g y német portyázok megtámadásainak és n a g y o b b hadjáratoknak v o l t N a g y v á r a d k i t é v e , képzelhető, h o g y Kertész Á b r a h á m n y o m d a i működése is m i n d ­ u n t a l a n akadályozva lőn, amíg v é g r e 1 6 6 0 - b a n a tö­ r ö k ö k egészen elfoglalván V/áradot, kényszerűive lőn o n n a n v é g k é p elköltözni. E p e n a k k o r v o l t legelter­ j e d t e b b m ű v e sajtó a l a t t : a „Szent B i b l i a " . Kolozsvárott a z o n b a n , hová a törökök elől saj­ tójával és a m e g k e z d e t t Bibliának i v e i v e l együtt m e ­ nekült, n e m sokáig tartózkodván, állandó lakását S z e b e n b e tevé át, a h o l 1 6 6 7 - b e n munkás életének v é g e is s z a k a d t . Utóda n e m lévén, nyomdája a fiscusra szállt; és k é s ő b b A p a f f y Mihály fejedelem által a kolozsvári és n a g y - e n y e d i ref. collégiumoknak ajándékoztatott; végre p e d i g kijavíttatván, Tóthfalusi Istvánnak o l y föltétel alatt lőn rendelkezésére bocsátva, h o g y azt élte fogytáig díj nélkül használhassa. S z e n c z i munkái különösen szépmetszésű betűk

—

32

—

és tiszta nyomás által tűnnek k i az a k k o r i n y o m t a t Tan y o k között. Kisébbszerű n y o m d á k k e l e t k e z t e k , m i n t H e r m a n n u s Mihályé Brassóban 1 6 4 4 - b e n , megszűnt 1 6 9 1 b e n ; Benjámin L ő r i n c é Trenesénben 1 6 4 8 - b a n , 6 évig m ű k ö d ö t t ; A k a n t i s z Zakariásé P o z s o n y b a n 1 6 4 8 - b a n ; W e g h e l i u s Andrásé 1 6 5 0 - b e n Samarjában ; B e n i u s G y ö r g y é Sárospatakon 1 6 5 0 - b e n , hét évi működés után 1 6 5 7 - b e n a n y o m d a R e n i u s halálával m e g s z ű n t ; R o z s n y a i Jánosé, k i a nyomdakészleteket Reniustól m e g ­ vette s 1 6 5 8 - b a n m e g k e z d t e működését, megszűnt 1 6 7 2 - b e n ; S c h n e c k e n h a u s Menyhérté N a g y s z o m b a t ­ ban 1655-ben ; S c h u l t z Tamásé 1656-ban Eper­ jesen ; C i z e k Nikodemusé 1657-ben Trenesénben ; Lutherié u g y a n c s a k Trenesénben 1663-ban ; K a í ancsi G y ö r g y é D e b r e c e n b e n 1 6 6 4 - b e n , megszűnt 1 6 7 3 - b a n ; D a d á n Jánosé Szolnán 1665-ben, fennállott ! 6 9 8 - i g ; Türsch Jánosé 1 6 6 6 - b a n Kassán, rövid idő múlva meghalván, a n y o m d a vezetését ö z v e g y e vette át, megszűnt 1 6 6 9 - b e n ; Jüngling Istváné S z e b e n b e n 1 6 6 6 - b a n , megszűnt 1 6 8 4 - b a n ; S a m b u c h G y ö r g y é Bártfán 1 6 6 8 - b a n ; B y l l e r Mátéé N a g y s z o m b a t b a n 1 669-ben ; E r i c u s Eriché 1669-ben K a s s á n ; F a b e r Mihályé P o z s o n y b a n 1 6 7 6 - b a n ; R i e t n i d l e r Mátéé N a g y ­ s z o m b a t b a n 1 6 7 6 - b a n ; S r o n s z k y Mátyásé u g y a n c s a k N a g y s z o m b a t b a n 1 6 8 1 - b e n ; B o s y t z Istváné Kassán 1 6 8 4 - b a n ; Némethi Mihályé 1684-ben K o l o z s v á r o t t ; M a r t i u s Miklósé N a g y s z o m b a t b a n 1 6 8 7 - b e n ; H a u c k Andrásé N a g y s z o m b a t b a n 1689-ben. E z e n század nyomdászai között első h e l y e t M i s z T ó t h f a l u s i K i s s M i k l ó s foglalja el. O nyomdá­ ját 1690-ben alapította Kolozsvárott. Tóthfalusi K i s s Miklós született Szatmármegye Misztótfalu helységében. T u d o m á n y á n a k alapját a n a g y -

—

33

—

bányai reformált tanintézetben vetette meg. I n n e n a n a g y e n y e d i ref. kollégiumba m e n t , s tanpályájának be­ végzése után a fensőbb gymnásiumi osztályok veze­ tésével bízták m e g . K é s ő b b a virágzó fogarasi i s k o l a igazgatója lett. F ő g y á m o l a és pártfogója H o r t i István, előbb nagybányai, később fogarasi lelkész, végre er­ délyi püspök v o l t . S m i n t Hajdú L a j o s értekezésében „ E g y régi m a g y a r n y o m d á s z " m o n d j a : „ K i s s Miklós, m i n t a fo­ g a r a s i o s k o l a igazgatója, 3 5 0 tallért szerezvén, H o l ­ landiát kereste fel, h o g y ottan magát, a k k o r i szokás szerint, a lelkipásztori h i v a t a l r a kiképezze. Utazásá­ v a l más cél is állott k a p c s o l a t b a n . A z erdélyi ref. e g y ­ házak A m s t e r d a m b a n e k k o r szándékozták k i n y o m a t n i a m a g y a r bibliát s H o r t i István püspök, pápai Páriz F e r e n c , és mások a z t óhajtották, h o g y K i s s Miklós őrködjék a kiállítás felett s igazítsa a nyomtatási h i ­ bákat. E megbízatás döntő v o l t életpályájának m e g ­ változtatásában s ő más irányt adott munkásságának. A könyvnyomtatás megtanulására áldozta m i n d e n ide­ jét. É s erre szükség is v o l t , m e r t E r d é l y a k ö n y v ­ nyomdászokban ezen időtájon n a g y hiányt szenvedett. 1 6 8 1 - b e n harmincegyéves korában m e g t a n u l t a a b e tüöntést, a metszésre (hat hónapra 2 0 0 f r t fizetéssel) tanítót fogadott magának s rövid idő alatt o l y b á m u ­ latos haladást tett, h o g y tanítója kenyerét kezdé fél­ feni tőle." Tóthfalusi Hollandiában tanulta a nyomdászatot, betűvósést- és öntést. A két utolsóban különös tö­ kélyre v i t t e , ú g y h o g y külföldről is k a p o t t m e g r e n d e ­ léseket. Tóthfalusi visszakívánkozott a z o n b a n hónába ; s c s a k u g y a n v i s s z a is tért, magával h o z v a az általa k i n y o m a t o t t bibliát, m e l y e t azután olcsó áron k e l l e t t a d n i a , h a épen v a l a k i v e n n i a k a r t a , h o g y bár az a r a -

— 34 — n y o s Zsoltárt e g y tallér helyett tíz sustákon (húsz g a ­ rason), az aranyos bibliát tizenkét forint helyett ötön a d t a : e művek mégsem váltak kelendőkké — szabott áruk m i a t t ; „mert ez a n e m z e t s e m m i n e k limitált árá­ hoz n e m szokván, n e m állhatja m e g , h o g y mégis e l ne kunyoráljon b e n n e ; ú g y h o g y , h a a bibliát két pén­ z e n tartanám, mégis a m a g y a r egy pénzen k é r n é . " Tóthfalusi nevezetes szerepet játszott; a mostoha­ idők folytán a z o n b a n az ő sorsa is fordult s öreg n a p ­ j a i b a n a vallási üldözéseknek v o l t kitéve, míg végre tevékeny életének 1 7 0 2 - b e n a halál vetett véget. Tóthfalusi halála után a nyomdát és a betűöntő­ dét az erdélyi református ekklézsia vette m e g . A 17. század végén, Tóthfalusi halála ^ uj nyomdát találunk, még p e d i g egyet Frieuí János A d á m által alapítva N a g y s z o m b a t b a n 1690 b e n , m e g ­ szűnt 1 6 9 3 - b a n ; H e r m e l i u s János által S z e b e n b e n 1 6 9 1 - b e n ; D o b n e r Sebestyén Ferdinánd által 1 6 9 2 b e n S o p r o n b a n ; B a r t h János átlal S z e b e n b e n 1 6 9 3 b a n , megszűnt 1 7 4 4 - b e n ; Seulerus D u k á c s által B r a s ­ sóban 1 6 9 3 - b a n m e l y 1 6 9 6 - b a n és V i n c z e G y ö r g y ál­ tal D e b r e c e n b e n 1 6 9 3 - b a n , m e l y 1 7 0 0 - b a n m e g s z ű n t ; Hörmann János András által N a g y s z o m b a t b a n 1 6 9 5 b e n , megszűnt 1 7 0 3 - b a n ; P o l n m s z k y Gáspár által S z e b e n b e n 1 6 9 5 - b e n ; és K a s s a y Pál özvegye D e b r e ­ c e n b e n férje halála után 1 6 9 6 - b a n átvette a n y o m d a vezetését, de már a következő évben megszűnt. A 17. század v é g é r e érve jellemzéséül B a l l a g i (i. m.) sorait h o z z u k , m e l y b e n helyesen j e g y z i m e g , h o g y : „Tóthfalusival bezárul nyomdászatunk első, dicső k o r s z a k a . Nálunk közel háromszáz évig tartott a z o n időszak, m e l y b e n fejedelmek, főurak, főpapok vetél­ kedve pártfogolják, k e g y e i k k e l halmozzák el a nyomdát.

—

35

—

A sajtó befolyása tetőpontján a világ új k i r á l y ­ nőjeként tiszteltetik, egyfelől bálványozva, másfelől g y ű l ö l v e , — m i n t a h o g y a n a g y h a t a l m a k a t szokás t e k i n t e n i . S valóban a n n a k is tartják. Üdvözlik, m i n t Új jótékony hatalmat, m e l y azért j e l e n t m e g a földön, h o g y a világot k i r a g a d j a a tudatlanság éjjeléből. Férfiak a legjavából, m i n t A l d u s , E s t i e n n e és E r a s m u s i r a t a i b a n o l y szép világításban bemutatott F r o b e n , A b á d i , H e l t a i , Tóthfalusi, lépnek a n y o m d á ­ s z o k soraiba, k i k n e k lelkiismeretesen készített termé­ k e i v a g y n a g y s i k e r t a r a t n a k , v a g y kárhozat a b é rök. K ö z é p ú t n i n c s e n . M é g a fékező rendszabályok, m i n t a censura s a királyi s z a b a d a l o m i s , c s a k azt bizonyítják, h o g y a koronás fők is t a r t a n a k az új hatalomtól, s szük­ ségesnek látják azt a m e n n y i r e lehet korlátozni, v a g y a m a g u k javára fordítani. Tótfalusi nálunk utolsó képviselője a dicsőitett v a g y üldözött, de mindenkép tudós és lelkesült n y o m ­ dászoknak. Utódai már egyszerűen üzletemberek, k i k ­ n e k kezében a n y o m d a is többé-kevésbé üzleti céllá válik." H a visszatekintünk a 17. század nyomdászatára, u g y látjuk, h o g y az a fejlődés egy b i z o n y o s fokát elérte. T e l j e s e n szilárd a l a p p a l még n e m bírt, m e r t i g e n mostohák v o l t a k az idők. V o l t a k a 17. században jeles nyomdászaink, m i n t l i p s i a i R h e d a Pál, Szepesváralyai B e r n a r d Máté, B r e u e r János, F o d o r i k Menyhárt, R e n i u s G y ö r g y , S z e n c z i K e r ­ tész Á b r a h á m , H e r m a n n u s Mihály, B a r t h János, D o b n e r S e b e s t y é n és Tótfalusi, k i k i p a r k o d t a k v a s s z o r g a l m u k által a m a g y a r nyomdászatot fejlődésnek indítani. E s meglehetősen terjedt is Magyarországban a nyomdászat, m e r t a z t találjuk, h o g y a 17. században P o z s o n y b a n ,

—

36

—

Trenesénben, K a s s á n , L ő c s é n , N a g y s z o m b a t b a n , K o l o z s ­ várott, S z e b e n b e n , S o p r o n b a n , Fehérvárott, K e r e s z t u i-ott, C s e p r e g e n , D e b r e c e n b e n , Brassóban, N a g y v á r a ­ don, Gyulafehérvárott, Sárospatakon, Bártfán, E p e r j e s e n , K e r e s d e n , Pápán, Samarjában és Szolnán v o l t a k nyomdák. E k k o r egy új k o r s z a k állott be, m e l y e t a c e n s u r a okozott. N e m e g y új k o r s z a k , m e l y b e n a m a g y a r műveltség terjedt v o l n a , sőt inkább e g y k o r állott be, m e l y b e n az élet m i n t e g y megbénult. L e g i n k á b b érezte a c e n s u r a káros voltát a nyomdászat és könyvkereskedelem. Számos író művét, a szigorú vizsgálat v é g e t t , kéziratban h a g y t a . N y o m ­ dásznak, a censor által alá n e m írt kéziratot n e m v o l t s z a b a d s n e m is i g e n m e r t k i n y o m n i . A censuráról b ő v e b b e n szólani n e m t a r t o m fölöslegesnek; és a r r a nézve Szabó József „ A c e n s u r a története h o n u n k b a n " című értekezését használom f e l . A c e n s u r a gyakorlását már az ókorban találjuk és p e d i g T i b e r i u s római császár idejében, k i ezen intézményt létesítette. E g y n e h á n y évvel a könyvnyomdászat feltalálása után 1 4 7 9 - b e n V I . Sándor pápa alapította m e g a k ö n y v e k censuráját, X . L e ó p á p a p e d i g az 1 5 7 5 . évi május 4-én k e l t b u l l a által megerősíté és rendszeresí­ tette. Németországban B e r c h t o l d m a i n z i érsek és n a g y - i n q u i s i t o r 1 4 8 6 - b a n adott k i először c e n s u r a rendelvényt. Ferdinánd császár az 1 5 2 9 - i k i b i r o d a l m i gyűlés alkalmával m e g p a r a n c s o l t a , h o g y m i n d e n nyomtatvány megvizsgáltassék, a hiányos tételek ellenben kitörlendők l e g y e n e k . K é s ő b b V . K á r o l y 1548-ban a k i a d o t t r e n d e l e ­ t e k áthágása esetében az illetőket n y o m d a i j o g u k e l v e s z ­ tésével és az a n y a g s z e r e k elkobzásával fenyegette.

—

37

—

I I . M i k s a császár 1570-ben megparancsolta, h o g y : „minden könyv, röpirat, füzet v a g y bárminemű nyomtatvány a szerző és k ö n y v n y o m d á s z nevével, v a l a m i n t a nyomtatási évszámmal ellátva l e g y e n " ; ezenkívül felsőbb engedelem nélkül bármely n y o m d a felszerelése és működése szigorúan t i l t v a volt. — 1 5 7 1 - b e n Á g o s t szász h e r c e g adott k i e g y c e n s u r a xitasitást, s c s a k L i p c s é b e n , Drezdában és W i t t e n bergában tűrt k ö n y v n y o m d a i sajtókat. — H o n u n k b a n i s a k ö n y v n y o m d a i s z a b a d a l o m megadása a királyi j o g o k k ö z é soroztatott. I I . R u d o l f 1584. a u g . 15-én k e l t l e i r a t a szerint m i n d e n , Magyarországon engedelem nélkül működő nyomdát, a T e l e g d i Miklós n a g y s z o m b a t i püspök által felállított n y o m d a kivételével, megszüntetni p a r a n c s o l t a . E leirat t ö b b e k közt i g y szól: „ N o s volentes •eundem E p i s c o p u m — p r o nostro r e m l i t t e r a r i a m c u r a n d i , p r o m o v e n d i q u e studio de p r a e f a t a ipsius T y p o g r a p h i a , nobis g r a t a et accepta, sublatis j a m a n t e a
—

38

—

kedvezmény rövid i d e i g tarthatott, m e r t gyümölcseit a történészek n e m v o l t a k képesek f e l k u t a t n i . A vallási háborúk kinövései által — ámbár h o n u n k b a n a c e n s u r a törvényileg soha sem v o l t szente­ sítve, s m i n t alkotmányos országban lakókat, a sajtó­ szabadságától tökéletesen megfosztatott. A k ö n y v ­ nyomdászok a legszigorúbb felelőség terhe alatt k ö t e ­ l e z t e t t e k a c e n s u r a rendeletek pontos teljesítésére, a z ez ellen vétők p e d i g a legsúlyosabb büntetésekkel fenyegettettek. A c6nsor által n y e r t „imprimatur" nél­ k ü l e g y nyomdász sem merészelt v o l n a n e m egésa k ö n y v e t , de csak néhány sort is k i n y o m a t n i . A c e n s u r a alapfeltételei: az állam érdekeit m i n ­ d e n támadástól megóvni, a keresztény egyházat védeni, az uralkodók tekintélyével és méltóságával, v a l a m i n t az egyházi h a t a l o m szerveztével ellentétben álló ele­ m e k e t l e f e g y v e r e z n i . A k a t h . államokat a c e n s u r a behozatalában lassanként a protestáns államok is k ö v e t ­ t é k , ú g y h o g y a 17. század kezdetén Európában a c e n ­ s u r a g y a k o r l a t a m a j d n e m általános volt, azon k ü l ö n b ­ séggel, h o g y az utóbbiak kevésbé szigorúan kezelték. T ö b b államban g o n d o s k o d t a k , hogy a censura, ne gátolja a tudományok fokonkénti haladását, s a legtudósabb férfiakat nevezték k i c e n s o r o k n a k , r e v i s o r o k n a k , stb. A p o l i t i k a i censurát államférfiak, & vallásit egyháziak kezelték, miután mindkettőt e g y biráló kezében h a g y n i tanácsosnak n e m találtatott, m e r t n e m m i n d i g b a l a d t a k e g y és u g y a n a z o n úton. K e z d e t b e n a c e n s u r a n e m v o l t a haladás ésművelődés ellenségeként felállítva, mégis t ö b b n y i r e b i z o n y o s vaskezű nyomást g y a k o r o l t . A z e d d i g m e g ­ jelent censura-rendeletek számtalanok. Minél m a g a s a b b művelődési f o k o n áll egy nemzet, annál h a n g o s a b b a n sürgeti a sajtószabadságot, és h a kivívta a z t , annál

-

39

-

erőteljesebben r a g a d j a m e g . A l e g n a g y o b b , a censurától el n e m választható rosz körülmény m a r a d m i n d i g , h o g y n e m volt soha egyöntetű, h a n e m m i n d i g a c e n sur egyéniségétől függött, k i n e k félelme, tartózkodása v a g y egyoldalúsága által n e m c s a k sulyosbittatott, de legtöbbnyire még a rendeletek szellemével is ellentétbe hozatott. Mutatványképen V I . K á r o l y (Mária Terézia atyja) római császár manifestumából, m e l y a censura szabályait t a r t a l m a z z a , közlünk k i v o n a t o t : „ M i , V I . K á r o l y római császár stb., ezennel m e g h a g y j u k m i n d a z o k n t k , k i k n e k ezen császári leve­ lünk kezébe j u t és k i k e t illet, császári kegyelmünket stb. E z e n n e l m i n d e n k i n e k tudtára a d j u k , h o g y ámbár különféle, ezelőtt tartott b i r o d a l m i gyűlések és más néhai dicsteljes elődeink: római császárok és királyok által, a z o k n a k választófejedelmeik- és h e r c z e g e i k k e l e g y e t e m b e n és a szent római b i r o d a l o m rendéinek j ó és időszerinti tanácsa következtében k i a d o t t t ö r v é n y e k és rendeletek, h o g y s e n k i , bármely, a b i r o d a l o m b a n elismert hitvallású l e g y e n is, más, n e m az ő hitét vallót, de még kevésbé magát a vallást, szóval erkölcs­ telen könyvekkel, g u n y i r a t o k k a l , rágalmazó költemé­ n y e k k e l , festvényekkel, réznyomatokkal, v a g y más efféle találmányokkal szerénytelen és gonosz módon megtámadni, gáncsoskodni v a g y gyalázni, úgyszintén a b i r o d a l m i k o r m á n y és a szent római b i r o d a l o m a l a p ­ tételeivel ellentétben álló tanításokat, már rég e l t i l ­ totta ; a z o n b a n a m i n d e n n a p i tapasztalás m u t a t j a , h o g y e z e n rendeletek dacára itt-ott gáncsoskodó k ö n y v e k , i r a t o k és festmények a b i r o d a l o m különféle h e l y e i n készíttetnek, csináltatnak, eladás végett körülhordatnak és t e r j e s z t e t n e k ; — n e m különben kártékony, a s z . római b i r o d a l o m törvényeit kijátszó fonák ujitó t a n i -

—

40

—

tások, k ö n y v e k , theses et disputationes, m e l y e k által sok, felette sok kártékony újítások, a német törzs a k a r a t a ellen magában a német b i r o d a l o m kebelében keletkeztek." „ E végett és ennek olvasása után a z o n n a l m i n ­ den z u g n y o m d á k bezárassanak, s c s a k o l y h e l y e k e n engedtessek m e g felszerelésük, h o l választó- v a g y más fejedelmek székelnek, akadémiák v a g y U n i v e r s i t a t e s s t u d i o r u m , b i r o d a l m u n k b i z a l m a s tekintélyei l a k n a k , v a g y o l y városokban, h o l hatósági felügyelet létezik. Ezenfelül t i l t a t i k o l y k ö n y v n y o m d á s z o k letelepedése, k i k n e m becsületes és tisztességes egyének, v a l a m i n t a z o k , k i k vonakodnának az általunk rendelt eskü l e ­ tétele által minker. arról biztosítani, h o g y a b i r o d a l m i rendeleteket m i n d i g szigorúan m e g t a r t a n i e l n e m mulasztandják. M e g h a g y j u k , h o g y m i n d e n k ö n y v ­ nyomdához értelmes és tudományos censorok n e v e z ­ tessenek, k i k n e k kötelességükké tétessék, h o g y a nyomtatványok figyelmes átolvasása után*) a z o k a t az iró, költő, kiadó és k ö n y v n y o m d á s z k e r e s z t - és vezeték­ neve, v a l a m i n t az évszám és város megnevezése nél­ kül sajtó alá bocsátani v a g y eladni ne engedjék ; ellenkező esetben a kiadó, iró és n y o m ó vagyonával, becsületével, testével, ingóságaival v a g y vérével k í m é ­ letlenül bűnhődni fog. K e l t Bécsben 1 7 1 5 . július 1 8 - á n . " Mária Terézia is szigorúan kezeltette a censurát, miért is ez időben, kevés kivétellel, legtöbbnyire i s k o l a i , i m a k ö n y v e k és naptárok n y o m a t t a k . U r a l k o ­ dása előtt és alatt különösen Erdélyben, számos n y o m d a m i n d e n s z a b a d a l o m és elégséges c e n s u r a i ellenőrködés nélkül működött. T ő l e e tárgyra vonat­ kozó több rendelet adatott k i ; a) 1 7 7 1 - b e n a k ö n y v *) T . i. „deletis delendis imprimatur."

A közlő.

-

41

—

nyomdászat rendszeréről, b) 1 7 7 2 - b e n , h o g y „átvizs­ gálás nélkül s e m m i k i ne nyomassék." c) Erdélyben a hatóságok köteleztettek: a k ö n y v n y o m d á k állapotáról, s kiváltságaik és s z a b a d a l m a i k mibenlétéről felterjesztést készíteni, v a l a m i n t m i l y és minő vallási v a g y másnemű alapítványokkal g y a m o l i t t a t n a k . I I . József, m i n t uralkodótárs, 1 7 7 2 - k i május 16-án k e l t l e i r a t a által az u d v a r i kancellária után, sürgette az erdélyi nyomdák állapotáról való jelentést m e l y e t a k i r . kormányszék foganatosítván, k i d e r ü l t : h o g y Kolozsvárott 2, Balázsfalván 1, Csiksomlyón 1, S z e b e n b e n 1, Brassóban 2, M e d g y e s e n 1, B e s z t e r ­ cén 1, n y o m d a működött Erdélyben m i n d e n s z a b a d a ­ l o m nélkül. E feljelentés következtében felséges Mária Terézia királyunk válasza 1 7 7 3 - d i k i october 23-kán 8 8 6 2 . s z . a . k e l t u d v a r i rendeletére vonatkozólag a királyi kormányszéknek leküldetett, következő t a r t a l o m m a l : h o g y „ezentúl legfelsőbb engedelem nélkül u j k ö n y v ­ n y o m d a fel ne állittassék, s h a v a l a m e l y magánnyomda tulajdonosának férfiága k i h a l n a , a k i r . kormányszék jelentést t e g y e n , v a j o n az illető k ö n y v n y o m d a t o v á b b i fennállása, a h e l y b e l i körülményeknél f o g v a a közön­ ségre nézve hasznos-e, és a n n a k jövedelméből a k ö n y v ­ nyomdászok illő ellátása várható-e? M e l y legfelsőbb határozat értelmében ezentúl a k i r . kormányszék kellő­ l e g intézkedni köteleztetik, ismételve e g y s z e r s m i n d a t i l a l m a t , m i s z e r i n t a nyomdászok -— a k ö n y v n y o m d a elkobzásának terhe alatt — semmi iratot v a g y k ö n y v e t , mielőtt a z t az illető cenaor j ó v á n e m h a g y t a v o l n a , sajtó alá bocsátani ne merészkedjenek." A z elosoroltakból k i t e t s z i k , h o g y az 1 7 7 3 - d i k é v körül Erdélyben létezett, de s e m m i kiváltsággal n e m bíró k ö n y v n y o m d á k ezen rendelet által h a l l g a t a g

—

42

—

bizonyos legfelsőbb engedélyt és megerősítést n y e r t , — e szerint további fennállásukat is egyedül Mária Teréziának köszönhetik. Ausztriában szintúgy m i n t hazánkban, n a g y m e g ­ lepetést okozott I I . József császárnak 1 7 8 1 - d i k év ele­ j é n kibocsátott sajtó-rendeleté, m e l y m i n d e n hiányos­ ság mellett is e g y i k legszebb g y ö n g y m a r a d József császár érdemkoszorujában. E rendelet értelmében a sajtó főigazgatósága a magas műveltségű és tudomá­ n y o s a n képzett C h o t e k grófra ruháztatott. A k ö n y v ­ vizsgálók utasíttattak, h o g y c s a k az erkölcsöt, vallást és államot j o g a i b a n tetemesen sértő, s általában o l y ross szándékú i r a t o k kinyomása akadályoztassák, m e l y e k c s a k rágalmaznak és kártékonyak, de sem a t u d o ­ mánynak, sem az államnak hasznot n e m h a j t a n a k , és általuk a felvilágosodás s e m m i lendületet n e m n y e r . Különben n e m c s a k tudományos m u n k á k birálgatását, h a n e m b e v e t t és elterjedt rósz szokások, l e g ­ különfélébb ferde intézmények ostorozása, személyek feletti kritikák, m é g h a t u l a j d o n legmagasb személyét illették is, sajtó alá bocsáttatását n e m engedte akadá­ l y o z t a t n i . Főfeltétel v o l t a z o n b a n , h o g y a szerző c i k k e alá nevét odaírja, s a m o n d o t t a k igazságáról a felelős­ séget e l i s vállalja. „ M e r t h a a kritikák r o s z a k — m o n d a , midőn a s z a b a d sajtó kártékony működését a n n a k elnyomására érvül felhozták — magától fele­ dékenységbe m e n n e k ; ellenben h a j ó k , m i n d a n n y i a n t a n u l h a t u n k belőlök." Uralkodása alatt levő nemzetek n e m v o l t a k a sajtószabadságra fokonként előképezve, s ezért szelle­ m i l e g n e m a n n y i r a érettek, h o g y áldásos működését felfogni és elegendőleg méltányolni képesek lettek v o l n a . E h h e z járult m é g a sajtórendeletek és a k ö n y v ­ vizsgálókhoz küldött utasítások hiányossága, m i n e k

—

43

—

következése lett, h o g y m i n d e n t , m i k e z ö k alá került, k i n y o m a t n i engedtek. E rendelet kibocsátása után, különösen Bécsben, valóságos irói-ragály k e z d e t t t e r j e s z k e d n i . N e m t a g a d ­ ható u g y a n némi hasznossága, miután az a k k o r u r a l ­ k o d ó előítéletek, téves eszmék és visszaélések p e l l e n ­ gérre állíttattak, de számtalanszor méregfullánkként ártottak, a vallás legszentebb tárgyait sárba tiporták, a legtisztább jellemű férfiakat, de még a fejedelem személyét is b e m o c s k o l n i n e m átallották. József i l y g u n y i r a t o k o n túltette magát m é g a k k o r is, midőn a z o k névtelenül v a g y felvett álnév alatt j e l e n t e k m e g ; m é g személye ellen intézett l e g o t r o m b á b b g u n y i r a t o k elnyomását sem engedte m e g , s ellenük a törvényes vizsgálatot is eltiltani jónak találta. B e n d e l e t e i ellen átalánosan, és i g y a sajtó f é k ­ telen magaviselete ellen is, Magyarországban a v á r ­ m e g y é k szintúgy, m i n t a prímás, a k a t h . püspökök és a clerus részéről panasz emeltetett, k i k többször repraesentáltak is, de s i k e r t e l e n . í g y 1781-ben M a g y a r ­ ország prímása és püspökei felterjesztése, m e l y b e n a József rendeletei által fejlődött vallás-érdekű p o n t o k sértését előadván, végül a sajtó határnélküli működése ellen is felszólaltak. E r r e I I . József császár a sajtóra vonatkozó 1 7 8 2 d i k évi január 16-kán k e l t leiratának 5 - d i k pontjában i g y f e l e l : „ A d 5. Stehet den Bischöfen a l l e r d i n g s f r e i , die für s c h a d l i c h haltende B ü c h e r i h r e A n z e i g e z u m a c h e n , jedoch können sie u n d n o c h w e n i g e r i h r Clerus jemanden k e i n B u c h eigenmachtig anhalten, sondern habén die weitere R e s o l u t i o n a b z u w a r t e n . " A f e n n e b b i leirat daczára I I . József mégis roszaló n y i l a t k o z a t o t küldött a könyvvizsgálókhoz, m e l y a z o n ­ b a n őket tökéletesen m e g z a v a r t a . T ö b b s z ö r történt,

—

44

—

h o g y a m i t az e g y i k censor eltiltott, a másik u g y a n a z t sajtó alá bocsátotta; legkártékonyabb befolyást g y a ­ k o r o l t a z o n b a n , .hogy k i s e b b röpiratok, p a m p h l e t e k s t b . a vizsgán rögtön keresztülmentek, m i g ellenkezőleg n a g y o b b m u n k á k h u z a m o s b i d e i g érintetlenül h e v e r t e k a könyvvizsgálóknál. Á m b á r József császár később m i n d e n r e p r a e s a n tatiót eltiltott, a k a t h . clerus-mégis i l y czimü feliratot juttatott a császár k e z e i b e : G r a v a m i n a C l e r i H u n g a r i c i c o n t r a constitutiones J o s e p b i I m p . et R e g i s i n r e b u s eccles. editas, m e l y n e k 2 6 - i k p o n t j a a sajtószabadság féktelen működése ellen v o l t intézve. I I . József császár, k i a könyvnyomdászatot m e g ­ t a n u l t a , a sajtó iránt különös előszeretettel v i s e l t e t e k . Kitűnik ez a n m . m a g y a r k i r . helytartótanács által 1 7 8 3 - k i január 3-kán közzétett Resolutióból, m e l y b e n a k ö n y v n y o m d á k ós könyvkereskedések szaporítása következőleg o k a d a t o l t a t i k : „ U t c u m e x a u g e n d o T y p o g r a p h i a r u m , ac officinarum l i b r o r u m commercio, procuratoque quo v i l i o r i e o r u m d e m pretio e x i m i a m i n r e m l i t t e r a r i a m , ac c u m h a c arcte c o n n e x a m c u l t u r a m . n a t i o n a l e m d i m a n a r e u t i l i t a t e m , nemo u l l u s i n d u b i u m revocare q u e a t : ea est b e n i g n a mens et intentio C a e s a r e a R e g i a , ne i l l i s , q u i nobis i n R e g n o T y p o g r a p h i i s a c officinas íibrariis errigendis a n i m u m a d j i c i u n t , s u a m q u e i d c i r c o v o l u n t a t e m manifestant, g r a v e s n e c t a n t u r difncultates, m i n u s obices quipiatn p o n a n t u r , ac obtento altissimo a n n u t u R e g i o , u n a m a l t e r a m v e e x h i s aut u t r a m q u e errigere fas e r i t . " 1 7 9 0 - b e n I I . József k i a d o t t rendelvényeit v i s s z a ­ vonván, halála után a sajtószabadság is véget ért. A visszahatás részint a f r a n c z i a f o r r a d a l o m , részint a z 1 7 9 5 - k i Martinovics-féle összeesküvés által M a g y a r o r ­ szágban n e m maradhatott e l . E z a l k a l o m m a l történt

—

45

—

a l e g n a g y o b b sajtóvétség. L a n d e r e r K a t a l i n nyomdá­ j á b a n elhalt bátyjának fia is működött, k i ezen össze­ esküvés részese levén, éjjel pincéjükben a M a r t i n o v i c s ­ féle k é t kátét a l a t t o m b a n k i n y o m a t t a , miért is L a n derert a királyi tábla c s a k fogságra, a hétszemélyes tábla a z o n b a n halálra Ítélte, a királyi k e g y e l e m által a z o n b a n ezen itélet 10 évi súlyos börtönre változtattatott. M e t t e r n i c h kormánya alatt a sajtó i g e n szük határok közé szoríttatott. Szabadságában állt u g y a n m i n d e n k i n e k p o l i t i k a i , nemzetgazdászati stb. tárgyak­ ról i r n i , h a a z z a l megelégedett, h o g y Íróasztala szek­ rényébe rejtse, v a g y néhány m e g h i t t barátjának elol­ vashassa, legfölebb v a l a m e l y hatóságnak előterjeszt­ hesse, h o l számos esetben e l is fogadtatott. D e ez által elég volt-e téve az általános szükségletnek? V á j j o n a z iró fáradozásaiért j u t a l m a z v a érezhette-e magát, h a polgártársai felvilágosodására, művelődésére és j a ­ v u k n a k előmozdítására czélzó munkája a n a g y k ö z ö n ­ ség szine elé n e m kerülhetett, m e r t ott állt a censor h a j t h a t l a n , kíméletet n e m ismerő irónjával, törölt és ismét törölt, m i g a kéziratot o l y állapotba h o z t a , h o g y s o k s z o r m a g a a szerző sem i s m e r t munkájára. I g y történt azután, h o g y Ízléssel és szellemmel biró e g y é n e k c s a k gyéren o l v a s t a k m a g y a r és általános h a z a i m u n k á ­ k a t , a kiadó p e d i g i l y herélt munkáknál — h a k i ­ jöhettek — tetemes kárt s z e n v e d e t t ; m e r t az olvasó közönség i l y körülmények közt i n k á b b az erőteljes külföldi olvasmánynak a d t a az elsőséget, és i g y i r ó szintúgy m i n t kiadó elkedvetlenittetvén, c s a k i m a ­ k ö n y v e k , naptárak s t ö b b ilyfélék n y o m a t t a k , m i a h a z a i könyvnyomdászat haladását n e m k i s mérvben gátolta. 1 8 0 1 - b e n a c e n s u r a a főrendőrségi hatóság keze* lésére bízatott, s ez saját h i v a t a l n o k a i és 3 — 4 0 0 f r t

—

46

—

remuneratiót huzó cen sorok által kezeltetett, néhol főkormányszéki megbízottak és mások által. 1 8 0 9 -b e n szabadabb lendületet v e t t a sajtóügy, és sok részben elnézéssel g y a k o r o l t a t o t t a censura, m i t leginkább a z a k k o r i p o l i t i k a i b o n y o d a l m a k és h a d i körülmények idéztek elő. 1 8 1 0 - i k september 10-én k e l t t i t k o s c e n s o r i utasítás, m e l y n e k bevezetése a r r a u t a l , h o g y j ö v ő r e a, sajtó több nyilvánosságnak örvendjen, és ne gátoltassék a n n y i r a hasznos hatásában, 8-dik § a i g y s z ó l t : „ O l y m u n k á k , m e l y e k b e n a kormányrendszer egész­ b e n v a g y egyes részekben méltányoltatik, a hiányok, tévedések felfedeztetnek, a javítások jeleztetnek, az előnyösb állapot elérésére ut és mód m u t a t t a t i k , e l ­ múlt események megvilágittatnak stb., más, fontosok fenn n e m forogván, el ne tiltassanak, h a szintén a szerző a l a p e l v e i és nézetei a kormányrendszertől elté­ r ő k lennének i s . " Napóleon legyőzetése és a bécsi congressus után, a sajtó megszorítására a kormány részéről különösen f i g y e l e m fordíttatott, u g y a n n y i r a , h o g y n e m c s a k a külföldi p o l i t i k a i , h a n e m rnég szépirodalmi l a p o k és k ö n y v e k behozatala is szigorúan t i l t v a v o l t , m i n t a z t a z 1820. január 11-én 1 1 5 6 . sz. a. k e l t körrendelet eléggé bizonyítja, m e l y r e többi közt Barsmégye e g y , a m a g a nemében páratlan feliratot terjesztett J ó z s e f nádor ő fensége és a n m . m . k i r . helytartótanács elé. I t t a d j u k a feliratot egész terjedelmében. „Legfenségesebb u r ! A törvényes igazság és a t y a i gondoskodás számos bizonyítékai közé, m e l y e k ­ k e l Európa m a j d m i n d e n uralkodója, különösen p e d i g felséges királyunk, a nemzetek odaadó feláldozását, m e l y az uralkodók kívánalmaival e g y b e o l v a d t , v a l a ­ m i n t a népek által a trón és h a z a érdekében tett

—

47

—

számtalan áldozatokat v i s z o n o z n i akarják, s o r o z h a t j u k m é g : h o g y az uralkodók a személyes szabadság m e g szilárditására, a v a g y o n b i z t o n s á g á r a , röviden a nemze­ t e k p h y s i k a i fenntartására nézve r o p p a n t tevékenysé­ get fejtettek k i ; de o k i r . a p . felsége fáradhatlan gondoskodását m é g alattvalói erkölcsi jólétére is kiterjeszti." „ E z e n a t y a i gondoskodás világos bizonyítékát látjuk az 1 8 2 0 . január 11-én 1 1 5 6 . sz. a. k e l t k ö r ­ levélben hirdetett l e g k e g y e l m e s e b b rendeletében, m e l y által t u d t u n k r a a d a t i k : h o g y számos külföldi hírlapok, p o l i t i k a i szintúgy m i n t szépirodalmi újságok b e h o z a ­ t a l a a legszigorúbban t i l t a t i k , ez által u g y g o n d o s k o ­ d i k rólunk, m i n t a szorgos a t y a szeretett gyermekeiről, h o g y m i a jelen század zabolátlan eszméitől, m i n t terjeszkedő ragálytól megóvassunk." „ H a a személyes i n d o k o k a t j o b b a n k u t a t j u k , m e l y e k e t i l a l o m ürügyéül szolgáltak, — h a az álta­ lános b é k e fenntartására célzó, kétséget n e m engedő őszinte óhajtást, a határtalan zabolátlanság v i s s z a t o r lását, az erkölcsiséget és közjót előmozditni óhajtó szándékot tekintjük, c s a k felséges uralkodónk tiszta jellemét látjuk visszatükrözve, m e l y — hallomás sze­ r i n t — a többi uralkodóknak is e g y i k főtulajdonságuk. — Á m b á r m i — a különben dicséretre méltó szán­ déktól — őszinte hálánkat m e g n e m t a g a d j u k , mégis m e g k e l l v a l l a n u n k , h o g y e tény tárgyias i n d o k a annál sujtóbb, minél inkább törekednek a z t a nyilvános vélemény figyelmétől e l v o n n i , és annál b i z o n y o s a b b , h o g y ilynemű felötlő korlátozások a kitűzött célt leginkább téveszteni szokták. f

„Reméljük ugyan, hogy azon aggodalmat ger­ jesztő censura, m e l y n e k kíméletlen igája alatt i r o d a l ­ m u n k n y ö g , ő. k i r . A p . Felsége álladalmainak e d d i g

—

48

-

hasznos v o l t , — n e m is v o n j u k kétségbe, h o g y a törtéütek tökéletes tudatlansága — m i t leginkább mostani p o l i t i k a i hírlapjainknak köszönhetünk — a b é k e és vallásosság e g y i k alapfeltétele l e h e t e t t ; de h o g y hasonló nyomást elbírjon az érett szellem, és vájjon a felserdült i s zsenge g y e r m e k k é n t bölcsőhöz köthető-e, igénytelen itélőtehetségünk szerint — ez c s a k u g y a n megfontolást igényel. „ A z ujság-tilalomra vonatkozó észrevételeink o l y számosak és o l y fontos o k o k k a l támogathatók, h o g y alattvalói kötelességünket véljük megsérteni, h a a z o k a t Fenséged és a n m . m . k i r . helytartótanács szine elé terjeszteni elmulasztanánk. „Szomorú tapasztalások, m e l y e k folyvást p a n a s z r a erőszakolnak, megtanítottak, h o g y a népek kívánságai és az uralkodók j ó szándékai e g y czélra, t . i . a k ö z j ó előmozdítására t ö r e k s z e n e k ; az u t a z o n b a n különböző és elágazó, miután az e g y i k rész iránya a másik előtt ismeretlen, szövetségesek helyett vetélytársaknak te­ k i n t i k egymást, m i n e k rendes következése, h o g y a célpontnál ellenségesen találkoznak. — E végzetnek tulaj donitható, h o g y észrevételeink n a g y o b b része, m e l y e k e t előjövő álíamjogi kérdéseknél köteles alázat­ t a l előterjeszteni s z o k t u n k , v a g y egészen mellőztetnek, m i n t h a a z o k a j ó z a n ész bírálatát még n e m állták v o l n a k i , v a g y p e d i g roszalással v i s z o n o z t a t n a k . E h a z a fiai n e m f o g n a k visszarettenni őszinte előterjesz­ tésük o l y visszatorlásától, m e l y az allattvalók b o l d o g ­ ságára czélzó tényt i s bűnnek f e s t i ; — ellenkezőleg, uj o k n a k tekintjük, legalább azon fiúi köteléket, m e l y a történtek m i n d e n t magával ragadó örvényéből m é g megmentetett — erősebben összevonni, s e tárgynál is őszintén kérdezni b á t o r k o d u n k : miféle vétkünknek tulaj d o n i t h a t j u k , h o g y szintúgy a p o l i t i k a i m i n t a

—

49

—

szépirodalmi hírlapok e g y része ismét száműzetett ? — Miért záratott e l előlünk ismét e g y forrás a m ű v e l ő d é s n e k ? — Miért kényszeríttetünk ismét a társadalmi állapot egy kötelékét mellőzni ? „ N e m a k a r u n k i t t törvényeinkre, n e m h o n u n k történetére h i v a t k o z n i , m e l y e k s e m m i kétkedést n e m engednek, h o g y őseink m e n n y i r e becsülték a szólás­ szabadságot, és azt érintetlenül h a g y n i törvényileg parancsolták; de m é g a népjogot sem h o z z u k t e l , m e l y ilyféle t i l a l m a k által tetemesen sértetik; — ez a l k a l o m m a l c s a k a h i r l a p o k tilalmát t a r t j u k s z e m előtt; s már ebből is m e g g y ő z ő d h e t ü n k , h o g y a f e n ­ t e b b i t i l a l o m b a n m i l y nyomás, m i l y ö n k é n y , m i l y veszély r e j l i k . „ Ú j s á g o k és n a p i l a p o k — a külföldre vonatkozó­ l a g t e k i n t v e — m i n d a z o n barátságos l e v e l e k , m e l y e k ­ k e l á n e m z e t e k egymással közlekednek, s eseménye­ ikről, haladásukról, óhajukról egymást kölcsönösen értesitik. ítokonérzelmü nemzeteknél — a z i p a r és kereskedés felvirágzását, v a l a m i n t a n e m z e t i művelő­ dést t e k i n t v e — a n n y i r a szükségesek, h o g y i l y köl­ csönös összeköttetés nélkül sem a k e d é l y e k öszhangz a t a együttes megerőltetés nélkül p e d i g még a művelődés sem h a l a d h a t . „ Ú j s á g o k és n a p i l a p o k n a k — belügyeinket te­ k i n t v e — a nyilvános vélemény közlönyeinek k e l l e n e l e n n i , m e l y e k hasonlítanának a tengerhez, m e l y n e k h a s z a b a d lefolyás engedtetik, ezer ágakra oszolván, termékenyit és l e f o l y ; ellenben erőteljes gát által f e l ­ tartóztatva, miután folyvást n ö v e k s z i k , korlátait áttöri, és m i n d e n t , m i áradás folyamának ellentáll, r o m b o l v a feldúl. „ T u d j u k u g y a n , h o g y a h i r l a p o k n a g y o b b része tévúton jár, h o g y már megszűntek a közvélemény hü

—

50

—

tolmácsai l e n n i , liánom h u z a m o s b idő óta hamisítottak és szolgai eszközül t e k i n t e t n e k . Különben m i n d e g y , akár a nyilvános vélemény elnyomása, akár a n n a k hamisítása által történik a sérelem, m e r t az első a velünk született szabadság jogait korlátozza, az utóbbi p e d i g a közönség hamisított tekintélyivel és vélemé­ nyével gúnyt üz. „ V a l ó b a n , h a némely külföldi l a p o k k e d v e z ­ ményeit, pártfogását megfejteni a k a r j u k , bennünk önkénytelenül a z o n kérdés t á m a d : vájjon i l y l a p o k megfeleltek-e m i n d e n c z é l j u k n a k ? — V á j j o n a k ö z ö n ­ ség irányában tartozó őszinteséget folyvást m e g t a r ­ tották-e ? „ A z o k bölcseségéről, k i k n e k tanácsára az újsá­ g o k és n a p i l a p o k eltiltattak, a n n y i r a megvagyunk g y ő z ő d v e , h o g y n e m hihetjük, h o g y e rendelet csupán azért bocsáttatott v o l n a közre, n e h o g y a külföldi események, érzületek és m o z g a l m a k füleinket érint­ s é k ; m e r t ők tudhatják l e g j o b b a n , h o g y a n e m z e ­ t e k összeköttetését p h y s i c a i határok által körülvonal o z n i lehetetlen, — h a n e m h o g y az érzületek és eszmék erkölcsi köteléke köztük folyvást létez, m e l y e t s e m m i határ elkülöníteni és semmiféle erőszak b e f o n n i n e m képes. — H a külföldi h i r l a p o k b e h o z a t a l a még o l y szigorúan t i l t a t i k i s , más n e m z e t e k eseményei és értesülései t u d t u n k o n kívül és a k a r a r a t u n k ellen is hozzánk j u t n a k , s bennünk csak egy u j , i d e g e n e l ­ mélkedést szülnek, m e l y h a a t i l a l o m n e m létezne — a l i g találhatott v o l n a i l y n y i l t tért. — V a g y talán azért t i l t a t n a k e l , m i v e l a nyilvános h a t a l o m előtt gyűlöletes e l v e k e t terjeszteni látszanak ? N e h e z e n hihető, h o g y a k o r m á n y a nyilvános emeltyűjétől magát m e g ­ fosztani akarná, s h o g y m a g a mulasztaná e l az a l k a l ­ m a t , m e l y által az alattvalóknak óhajait l e g j o b b a n

—

51

—

megtudhatná. — Különben m i l y e l v e k lehetnek a z o k , m e l y e k más országokban szabadon felvétetnek s csu^ pán kormányunknál a n n y i r a gyűlöletesek. — A z i g a z ­ ságos fejedelem, k i a t ö r v é n y e k értelmében u r a l k o d i k , népe őszinte szeretetét soha sem fogja nélkülözni, a trón p e d ' g s o k k a l erősebben a l a p s z i k a nép szerete­ tén, m i n t s e m h o g y a censor hajlékony irónjára tá­ m a s z k o d n i kénytelenittetnék. „ H a z á n k a t különösen t e k i n t v e , m i n k e t a k ü l ­ földi újságok behozatalának t i l a l m a még súlyosabban sujt. M i n k e t , k i k sem kölcsönös kereskedés — m i v e l ez nálunk n e m létezik, — sem a tudományok, s e m a sajtó szabadsága által — m i v e l n e m ismerjük, — a szomszédországokkal n e m v a g y u n k összekötve, — n e k ü n k c s a k a h i r l a p o k nyújtottak a l k a l m a t , h o g y a barátságos érzésű n e m z e t e k e t felismerhessük, s h o g y m i n k e t ő k is megismerhessenek, és haladó tökélesbülésükhöz lépéseinket m i is a l k a l m a z h a s s u k . E z össze­ köttetés beleegyezésünk és vétkünk nélkül, e g y t o l l ­ vonással megsemmisíttetett. „Nemcsak i d e g e n országokban, de az a u s z t r i a i koronatartományokban létező irók is nyílt h o m l o k k a l tagadják szellemi mivelődésre való f o g é k o n y s á g u n k a t ; törvényeinket becsmérlik, őseink legbölcsebb intézmé­ n y e i t pellengérre állítják. — E z e k n e k s z a b a d a sajtó, és t a p a s z t a l t u k , h o g y a különben t u l s z i g o r u c e n s u r a i l y véleményeket még pártfogásában is részesite. „ T u d o m á n y o s és szépirodalmi l a p o k , m e l y e k m ű ­ velődésünk e g y i k g a z d a g forrását képeznék, féltéke­ n y e n e l t i l t a t n a k ; rágalmazó nyomtatványok v i s s z a t o r lására a sajtó tőlünk el v a n zárva, a tudományok különféle ágai C 3 a k i g e n szük határok között m o z o g ­ h a t n a k , m e l y határok túllépése illető h e l y e n a k ö z j ó ­ lét fejlődésére károsnak nyilváníttatott.

—

52

—

„ E s tulajdonkép m i t vétettünk m i m a g y a r o k , h o g y i l y bizalmatlankodó, jellemünket sértő elővigyá­ z a t nálunk szükségessé v á l t ? — N e m türtük-e v a ­ g y o n u n k fokonkénti kevesbülését, s számos ország­ gyűléseken előterjesztett sérelmeink meghallgatás nél­ küli mellőzését? N e m v i s e l t i i k - e s o r s u n k javulása nél­ kül számos dulvarontó háborúk terheit ? Midőn 1 8 0 9 b e n Európa átalános ellensége g y ő z ő sasait hazánkig elővitte, s nemzetünknek hizelgő Ígéretei által a l a k o ­ s o k a t pártütésre felszólította, a h a z a milliói közt n e m találtatott e g y sem, kinél a hűség i n g a d o z o t t v o l n a ; és v a j o n a győztes sokat ígérő kiáltványai d i c s e k e d ­ tek-e s i k e r r e l ? V é g r e azon időben, midőn egész Európa a p o l i t i k a i láz hevétől elragadtatott, m i b é k e után só­ várogván, n e m t a r t o t t u k - e v i s s z a m a g u n k a t m i n d e n erőszakos átalakulás v á g y á t ó l ? és mégis e n e m z e t , m e l y n e k gondolkodásmódját törvényei l e g j o b b a n v i s z szatükrözik, o l y kevésre becsültetik, h o g y néhány hír­ l a p olvasása e test tömörségére veszélyesnek t a r t a t i k ! ! A m a g y a r , m e l y veszély n a p j a i n — feledvén sebeit — fejedelme körül csoportosult, s még p u s z t a ígéreteknél is háláját soha m e g n e m t a g a d h a t j a , bizonyára most, midőn kívülről b é k e és n y u g a l o m u r a l k o d i k , mellék­ célok által n e m engedi magát tévútra vezettetni. „Tagadhatlan u g y a n , h o g y j e l e n l e g egyes eszmék fejlődnek, m e l y e k a k o r m á n y o k véleményével semmiféle összhangzatban n i n c s e n e k ; t. i . e g y m i n d e n t merészlő idő szelleme, kecsegtető álmákban r i n g a t v a , m e l y n e k a v a k tömeg, a nélkül h o g y ismerné, szívesen hódol. D e ezt n e m a h i r l a p o k idézték elő, sem p e d i g e z e k eltiltása által n e m gátolható. A nemesis — m i n t m o n d a n i szokás — e g y igazságos, j o g o n és törvényen alapuló kormánynál erőszakos felforgatásra soha sem fog o k o t és a n y a g o t találni.

—

53

—

„Fájdalmasan és érzékenyen sújtja s z i v e i n k e t , h o g y a n n y i áldozat és rendületlen hűségünk a n n y i j e ­ l e i által többet n e m érhettünk e l , m i n t a b i z a l o m n a ­ p o n k é n t haladó fogyatkozását, és látni kénytelenittetünk, i l y korlátozások terjeszkedése által — m e l y c s a k kölcsönös bizalmatlanság kútforrása — a z iiralkodó iránti szeretetünket és ragaszkodásunkat, m e l y e t g y e r ­ m e k e i n k k e l már az a n y a t e j j e l beszopatni törekedünk — a k a r a t u n k ellenére is kevesbíteni kényszerittetünk. „ M e r t b i z o n y o s , h o g y az újságok és n a p i l a p o k eltiltása, e l t e k i n t v e , h o g y a nemzet méltóságát sértik, még a z o n eredményt is előidézhetik, h o g y jövőben m i n d e n nyilvános közlemények, h a még o l y s z a b a d e l ­ v ű e k is, m a j d e l v e s z t i k hitelüket — mert épen a b i ­ z a l o m a szeretet társnője — a többi l a p o k fizetett szolgaiságát tekintvén —• ezen erőszakos eljárás által s e m m i esetre sem fog n ö v e k e d n i ; ellenkezőleg, a k ö ­ zönség, h a látja, h o g y a közjólét segédforrásaival egyedáruság űzetik, — a k o r m á n y legüdvösebb t ö r e k ­ véseit is a l i g fogja támogatni. „Midőn tehát m i n d e z a történtek tökéletes t u ­ datlanságát n e m idézi elő, sem a nemzetek r a g a s z k o ­ dása általa n e m szilárdulhat, ellenkezőleg a tiltott tárgy iránti vonzalomnál f o g v a a külföldi történetek és p o l i t i k a i e l v e k még m o h ó b b fogadtatásban része­ sülnének, s különböző ós eltérő szempontból ítéltetné­ n e k m e g ; — g y e n g e itélőtehetségünkkel n e m v a g y u n k képesek a z o n üdvös célt kitalálni, a h o v a a c e n s u r a i l y r o p p a n t szigorúsága, különösen p e d i g a külföldi újságok és n a p i l a p o k eltiltása v e z e t h e t n e . „ E l ő b b i számos esetek által tapasztalást s z e r e z ­ vén, előre t u d j u k u g y a n , h o g y ezen n y i l t és őszinte, a közjólét megerősödésére célzó óhajaink és észrevé­ t e l e i n k n e m fognak figyelemre méltóknak találtatni,

—

54

—

sőt tán még legfelsőbb roszalással is f o g n a k viszonozt a t n i . E z t a z o n b a n n e m f o g j u k a személyes vonzódás v a g y a t y a i gondoskodás csökkenésének t e k i n t e n i , m e r t e z e k e t többször v o l t a l k a l m u n k fejedelmünknél t a p a s z ­ t a l n i , m i r e m a g u n k a t e d d i g tanúsított alattvalói hűsé­ g ü n k által elég érdemeseknek érezzük. Méltóztasson királyi Fenséged és a n m . m . k i r . helytartótanács, b a u g y t e t s z i k , a törvények által reájok ruházott l e g n e ­ mesebb jogot, a közvetítést i g é n y b e v e n n i , s ezen alázatos előterjesztvényt a trón zsámolyához j u t t a t n i : h o g y v a l a m i n t a vész napján m i n d i g fejedelmünk iránti tántorithatlan hűségünket, törvényeinkhez és hazánkhoz való ragaszkodásunkat bebizonyítottuk; — épen u g y a távol j ö v ő b e n is nálunk azon szellemet találandja, h o g y nálunk a közjóiétroli fogalmat s e m m i ­ féle erőszakos szellemi fölforgatás l e r o m b o l n i n e m l e s z képes, m e r t ezen bölcs intézkedések ősatyáink által oltattak belénk, m e r t e l v e i n k igazságosak, méltányo­ s a k és rendithetlen a l a p o k o n n y u g s z a n a k , m e l y e k , h a az idő és körülmények a reszelő használását p a r a n ­ csolnák, a nemzet és királyunk közakarata folytán c s a k javíthatnának, de soha n e m rombolnának. „Miután m i , ámbár az európai m o z g a l m a k k ö ­ zepette e z e n őszinte legalázatosabb és tiszteletteljes érzelmeinket ő k i r . ap. Felsége szine előtt kitárni óhajtanánk, j o g g a l elvárhatjuk, h o g y g o n d o l a t s z a b a d ­ ságunk semmiféle önkényes gát által ne korlátoztassék, s a többi nemzetektől, k i k e t barátoknak és test­ véreknek tekintünk, m i n t száműzöttek el ne s z a k i t t a s ­ s u n k ; — s végül, h o g y az újságok és h i r l a p n k i l y szigorú t i l a l m a által, a műveltség e l e g a l k a l m a s a b b módjától m e g ne f o s z t a s s u n k ; — h o g y ellenkezőleg a külföldön történtek és eszmék összáállitása által, m e ­ l y e k t i l t v a v o n z ó k k á lehetnének, m i n k e t és utódain-

k a t a valódi szabadság biztos kikötőjébe vezetnének, és általuk királyunk iránti legőszintébb engedelmes­ sége mellett, mindkét részről a hajlandóság uj tápot és erőt n y e r n e . T o v á b b á m a r a d u n k stb. K e l t A r a n y osMaróth mezővárosában 1 8 2 0 - i k i március 6-án tartott közgyűlésünkben." T ö b b szigorú rendeletek dacára a z o n b a n a t i l ­ tott k ö n y v e k csempészete n a g y b a n növekedett. K ü l ­ földről küldött árucikkek i l y hírlapokba b u r k o l v a , t i l ­ tott k ö n y v e k k ö z e b e kifelé fordítva, e célra n y o m o t t uj, a legártatlanabb, többnyire vallásos c i m m e l ellátva, például: „Szentek élete", „Krisztus követése" stb. k ü l ­ dettek Magyarországba, m i által az ellenőrködő h i v a ­ t a l n o k o k rendesen tévutri v e z e t t e t t e k . K é s ő b b a k ö n y v e k csempészete jövedelmező ü z ­ letté vált. V o l t a k egyének, k i k az év l e g n a g y o b b r é ­ szét a testvérhaza országos vásárain töltötték, h o l a k ö r n y é k értelmisége által rendesen felkerestetvén, a külföldi i r o d a l o m nevezetesebb termékeit szintúgy, m i n t sok alapnélküli p o l i t i k a i fércei vényeket drága áron m e g s z e r e z n i kénytelenittettek. Ausztriában a censura körül még más eljárás is g y a k o r o l t a t o t t , dacára a n n a k , h o g y az osztrák s z a b a ­ delvű irók munkáikat u g y is külföldön nyomatták, —• t. i . a censorok legtöbb munkát c s a k külföldön en­ gedtek m e g j e l e n n i , a l k a l m a s i n t , h o g y őket s e m m i fe­ lelősség terhe ne érje, s ráírták „imprimatur fürs A u s l a n d " , m e l y e t a z o n b a n az országban e l a d n i , m e g v e n n i és o l v a s n i szabad v o l t ; ámbár külföldön is létezett c e n s u r a , m e l y szintén a M e t t e r n i c h befolyása alatt álló f r a n k f u r t i központi bizottmány ellenőrködése m e l ­ lett működött, E k ö n y e k / - e d i-észe Ausztriában k e l t e l , s a b i r o d a l o m k ö n y v n y o m d á i évenkint e g y milliónál többet vesztettek, m i nemzetgazdászati t e k i n s

4

—

56

—

tétből is figyelemre méltó. Magyarországot illető tár­ s a d a l m i szintúgy, m i n t p o l i t i k a i ü g y e k r e vouatkozó munkák, hasonló okból, n a g y számmal n y o m a t t a k kül­ földön, de leginkább L i p c s é b e n , A c e n s u r a m i l y hátrányos volt az időveszteséget, különböző szigorúságot t e k i n t v e , v a l a m i n t az i r o d a l o m és nyomdászatra nézve "mily kártékony hatású v o l t , m e n n y i függött a censor egyéniségétől, kedélyétől és természetétől, de h o g y még a h e l y is m i l y befolyással V'olt némelykor e g y m u n k a megjelenésénél, a r r a n e m tudnánk elég példát felhozni. 1 8 4 0 - b e n az 1 8 2 7 - i k i országos választmány m u n ­ kálatai nyomán a „Collegium C e n s o r u m " állíttatott fel, s tagjai tudományos egyénekből szemeitettek és neveztettek k i . A z országgyűléseken erélyesen védte a sajtószabadságot számos szónok, de különösen D e á k Ferenc. A z 1 8 4 0 - i k i országgyűlés berekesztése után D e á k F e r e n c n e k ezen országgyűlés alatt szerzett érdemei némi elismeréséül, e g y e m l é k k ö n y v nyújtatott át, m e l y b e m i n d a főrendek, m i n d a r e n d e k , v a l a m i n t tisztelői (számos más p o l i t i k a i párthoz tartozók is) ne­ v e i k e t beírták. A k ö n y v negyedrét, vörös bársonyba volt kötve, ezüst szegélyekkel. E g y i k lapján emmaillirozott a r a n y tölgy-koszoru, közepében „ D e á k F e r e n c n e k " , a másik l a p o n szintén e m m a i l l i r o z o t t a r a n y k i g y ó , közepében „ 1 8 4 0 " . Belül a z első két l a p o n : Neked! a fáradhatlannak, k i n e k ereje a s u l y alatt nőtt, sze­ szély közt bátorodott, kísértések közt emelkedett • N e ­ k e d , a bölcsnek, k i t törvényhozóvá a természet szült, s a nép azzá választott: N e k e d , a szilárdnak a k a r a t -

—

57

-

b a n , a feddhetetlennek szándékban, k i eszed és k e d ­ v e d rendkívüli hatalmával ellent és barátot m a g a d h o z hódítva, a törvényhozás hajóját s z i k l a és örvény k ö ­ zött — óhajtott r é v b e v e z é r l e d : tiszteletünk s hálánk jeléül nyújtjuk ez egyszerű emlékkönyvet. — H e r ­ v a d h a t a t l a n leveleit a tölgykoszoranak, m e l y N e v e d körülsugározza, tettdus n a p j a i d folytában egyenként m a g a d gyüjtéd, mí i t t a z o k a t c s a k e g y b e f ü z z ü k ; s a z öröklétet ábrázoló k i g y ó , jövendődnek általunk n e m önkényesen választott, de multadból szükségesképen eredő jelképe. A z o n b a n , h a e g y k o r a n y u g a l o m n a p ­ j a i b a n , melyből a H a z a dicsőítő s z a v a még g y a k r a n k i fog szólítani, v a g y éltednek estéién, midőn tetteid hosszú sora emlékezeted egén n a p o k és c s i l l a g o k szá­ mával, fényével és halhatatlanságával fog tündökölni, e k ö n y v b e esik p i l l a n a t o d : itt m é g a z o n tisztelőidnek i s , k i k kitüno pályádnak közvetlen tanúi valának, c s a k e g y részét fogod látni, tisztelőid mindnyáját e g y szó fejezi k i , e z : „ N e m z e t " ! m e l y egyedeiben hálabetünként e g y n a g y o b b , e g y élő k ö n y b e n v a n elszórva, e b b e n : „ H a z a " ! — K e l t P o z s o n y b a n 1 8 4 0 , az ország­ gyűlés végnapjaiban.*) A fentebbi országgyűlések eredményeit n e m l e ­ het eléggé becsülni, m e r t a sajtószabadságot m i n d i g egy lépéssel előre tolták, u g y a n n y i r a , h o g y a sajtó i l y mérvbeni szigorú korlátozása az 1 8 4 5 . évben már t a r t h a t l a n n a k b i z o n y u l t . —• E k k o r a, hírlapoknak p o ­ l i t i k a i és nemzetgazdászati kérdéssk s z a b a d a b b fejte­ getése, vitatása is m e g e n g e d t e t e t t ; e szerint a m a g y a r i r o d a l o m is élénkebb mozgásnak örvendhetett. P e s t e n 1 8 4 6 - i k i évétől a f o r r a d a l o m kitöréséig titkos n y o m d a is létezett, h o l „Nyomatott L i p c s é b e n " *) Feltette Szemere Bertalan.

—

58

—

i m p r e s s i u m m a l t ö b b p o l i t i k a i röpirat és k ö n y v n y o ­ matott. V é g r e 1 8 4 8 - i k évi március 15-kén délelőtti 1 0 órakor lett a sajtó s z a b a d , és először Petőfi Sándor ismeretes verse nyomatott L a n d e r e r és H e c k e n a s t k ö n y vnyomdáj ában. Március 16-kán a n m . m . k i r . helytartótanács a sajtószabadságot k i h i r d e t t e , m e l y n e k általános ö r ö m jeléül este a város kivilágíttatott, a k ö n y v n y o m d á s z o k körmenetet t a r t o t t a k , a n e m z e t i k ö r helyisége előtt p e d i g több szónok lelkesítő beszédet tartott, szóval e n a p o n m i n d e n dobogó s z i v erősebben lüktetett, miután a soha n e m élvezett, századokig j o g t a l a n u l visszatar­ tott sajtószabadság birtokába a nemzet v i s s z a h e l y e z ­ tetett. K e z d e t b e n a gát nélküli sajtó határain többször t u l m e n t , m i különösen az a k k o r k e l e t k e z e t t p o l i t i k a i ponyvairodalomnál történt, m e l y s a t y r a helyett gúnyt, igazság helyett ferdítéseket, tárgy helyett személyisé­ g e k e t állított pellengérre. E n n e k a z o n b a n elejét vette az 1 8 4 8 - k i V . Fer­ dinánd apóst, királyunk által szentesitett-sajtótörvény, m e l y a tuláradozó sajtót rendes medrébe v i s s z a v e z e t t e . „ A z elővizsgálat (censura) eltöröltetvén örökre, a saj­ tószabadság visszaállittatik." E törvény 37. §-a i g y s z ó l : „ N y o m d á t és kőnyomdát felállíthat m i n d e n k i , h a az 1 8 4 0 . 16. t.-c. rendeletének eleget tett, s azon tör­ vényhatóság elnökének, a hová t a r t o z i k , szándékát bejelenti, a k i erről a belügyek miniszterét értesitendi; a fővárosban 4 0 0 0 , egyebütt 2 0 0 0 forintot, részére 5 ° / kamatozandót, letesz. 3 8 . §. K i t i t k o l t nyomdát v a g y k ö n y v n y o m d á t b i r , t. i . m e l y n i n c s bejelentve, m ű ­ s z e r e i n e k elkobzásán t u l 1 évi fogsággal és 2 0 0 0 fo­ r i n t i g terjedhető büntetéssel fog büntettetni. — 4 L § . 8

—

59

—

M e l y n y o m d a t u l a j d o n o s bármely nyomtatványra nevét és lakát k i n e m teszi v a g y álnevet tesz k i , h a a nyomtatvány sajtóvétséget f o g l a l magában, bűntársnak t e k i n t e t i k ; ellenkező esetben 100 f o r i n t i g terjedhető büntetésben m a r a s z t a l t a t h a t i k e l . " Megemlítendő még a 1 3 . §. „Sajtóvétségért b ü n ­ tettetik a szerző ; h a ez n e m tudatnék, a k i a d ó ; h a ez sem tudatnék, a n y o m d a v a g y metszde t u l a j d o n o s a . " A z újságokról szóló 3 0 . §. 2 - i k p o n t j a szerint n a p o n ­ ként megjelenő l a p o k n a k 1 0 , 0 0 0 , h a ritkábban j e l e n ­ n e k m e g 5 0 0 0 írt biztosítékot k e l l e t t létenni. — E z e k ­ ből látható, h o g y az 1 8 4 8 - k i sajtótörvény a n y o m d á ­ s z o k a t és hírlapkiadókat n e m Dagy k e d v e z m é n y b e n részesité, de k e z d e t n e k és rögtönzését t e k i n t v e mégis kielégítőnek találtatott, miután a sajtóvétségek felett esküdtszékek Ítéltek. A f o r r a d a l o m befejezése után a n y o m d á k üresen álltak; öt hónap alatt P e s t e n e g y m a g y a r k ö n y v sem látott napvilágot, de még a „Buda-pesti h i r l a p " m i n t félhivatalos k ö z l ö n y is c s a k az 1 8 4 9 - k i o k t . 1-én je­ lenhetett m e g . A m a g y a r i r o d a l o m képviselői részint az országban és külföldön b u j d o s t a k , v a g y p e d i g p o ­ l i t i k a i vétség m i a t t f o g v a t a r t a t t a k . A B a c h - r e n d s z e r alatti eljárást leghűbben festé C s e n g e r y A n t a l 18(51-ki országgyűlési b e s z é d é b e n ; a többi közt m o n d j a : „ A 4 8 - k i f o r r a d a l o m , m i n t t u d v a v a n , felszabadítá a sajtót b i l i n c s e i alól. Visszaállítani a censurát a n n y i t lett v o l n a , m i n t eljátszani a s z a b a delvüség azon reputatióját, m e l y n e k álarcával léptek fel az u j A u s z t r i a államférfiai a müveit külföld előtt. M i t csináltak tehát? E g y o l y a n rendszert h o z t a k be, m e l y — h a lehet — még r o s z a b b v o l t az elővizsgá­ latnál, s m i n d a megelőző, m i n d a megtorló r e n d s z e r ­ ből egyes ité, a m i súlyos v o l t . H a v a l a k i a rendőrség

-

60

—

sajtóbureauja véleményét v a l a m e l y kéziratra nézve előre kikérte, azon válaszszal utasították e l : „ n e m t u d j a ön, h o g y az osztrák b i r o d a l o m b a n n i n c s e n c e n ­ s u r a , h o g y a sajtó s z a b a d ? " A z író tehát n y o m d á b a v i t t e művét. A k i n y o m o t t művet, mielőtt megjelent, 3 n a p r a a rendőrségnél kellett letenni, m e l y e k e t a z o n ­ b a n sokszor hetekké, és hónapokká változtatott a r e n ­ dőrség, m i g végre az irónak k i n y i l a t k o z t a t t a , h o g y műve n e m jelenhet meg, s a k i n y o m o t t példányok a nyomdában már lefogíaltattak. Jó szerencse volt, h a az iró a rendőrség különös kegyelméből a z z a l mene­ külhetett, h o g y munkájából egy pár lapot kivágtak, m e l y e k e t azután utánnyomatott. E z esetben legfeljebb c s a k arról győződhetett m e g , h o g y a c e n s u r a m i n d e n ellenkező contestatiók dacára még fennáll, és p e d i g költségesebb m o d o r b a n , m i n t M e t t e r n i c h h e r c e g idejé­ b e n , m i k o r a kéziratot censurázták, n e m a n y o m t a t ­ ványt. — — — H a végre az egyes c i k k e k , v a g y kitörölt sorok kihagyására, s a k ö n y v illető l e v e l e i n e k , v a g y a h i r l a p lefoglalt számának ujranyomatására bír­ ták az írót v a g y szerkesztőt, a rendőrség többször be­ leegyezett u g y a n , de m i n d e n k o r a z o n megjegyzéssel, h o g y az iró magától önként jött e gondolatra, n e m a rendőrség figyelmeztetésére, m e r t h i s z e n tudvalevő do­ l o g , h o g y előző vizsgálat n i n c s e n a monarchiában, a sajtó s z a b a d . „ M é g j o b b módja volt sajtószabad­ ságot az irónak, h a a rendérség a. büntetőtörvény v a ­ l a m e l y szakaszára, v a g y v a l a m e l y felsőbb rendeletre h i v a t k o z h a t o t t . I l y e n k o r a k ö n y v v a g y h i r l a p lefoglal­ tatott, s az iró v a g y szerkesztő, a kiállitási költségek elvesztése felett, pörbe is fogatott o l y dolgozatért, m e l y napvilágot n e m láthatott. — — — N e m volt-e o k a a z irónak az i l y sajtószabadságnál többre becsülni a z o n

—

61

-

rendszert, m e l y legalább n e m büntet o l y tettért, m e l y ­ n e k elkövetését megakadályozza, s m e l y mellett a nyomtatási költség sem m e g y veszendőbe ? „ — • M i n d e n szó, m e l y a központosítás rendszere ellen Magyarország önkormányzása érdeké­ b e n emeltethetett, már eleve — a büntetőtörvény' k ö n y v b e n — külön szakadási törekvésnek, felségsér­ tésnek v o l t b é l y e g e z v e az osztrák államférfiak által. A bécsi l a p o k c i k k e i t utánnyomni sem m i n d e n k o r v o l t szabad l a p j a i n k n a k , m e n n y i v e l kevésbé a z o k r a felelniök. M a egy, h o l n a p más tárgyban tiltották e l az irást. S v o l t a k idők, midőn e s z ó k a t : nemzet, n e m ­ zetiség, h a z a , szabadság és alkotmány — leírnunk i s a l i g lehetett a- bűnös izgatás vádja nélkül. Megtör­ tént dolog, h o g y e g y l a p t u l a j d o n o s m i n d e n ítélet nél­ kül, egyszerű hatalomszóval, megfosztatott t u l a j d o n i jogától, s e g y független l a p szerkesztése, m i n t v a l a ­ m e l y kormányhivatal, felülről tetszés szerint k i n e v e ­ zett szerkesztőre ruháztatott; v o l t elvégre idő, h o g y e g y e b e k e t mellőzek — m i k o r a külföldi forrásokat i s elvonták szerkesztőségeinktől, s a rendőrség hasábon­ ként kiollózva adott által számunkra egy-egy d a r a b ­ kát, m e l y az ő költségükön v o l t m e g r e n d e l v e ; s u g y a n ­ e k k o r — a n n y i más elővigyázati rendszabály m e l ­ lett — az előleges c e n s u r a is m i n d e n tartózkodás nél­ kül g y a k o r o l t a t o t t . " E hű r a j z o t a l i g t o l d h a t j u k m e g c s a k egy v o ­ nással i s . A 18. század beálltával az u j n y o m d á k között találjuk Hölzdorfer Mihályét Kolozsvárott 1 7 0 2 - b e n , L e n g y e l Andrásé u g y a n c s a k Kolozsvárott 1 7 0 2 - b e n , T e l e g d i P a p Sámuelé Kolozsvárott 1 7 0 3 - b a n , Müller Istváné Brassóban 1 7 0 4 - b e n , Seuleré Brassóban 1 7 0 4 b e n , K a n d e r Vilmosé Szolnán 1 7 0 7 - b e n ; ezek v o l t a k

—

62

—

a 18. század elején alapított n y o m d á k Erdélyben, m e ­ l y e k a z o n b a n m i n d rövid létüek v o l t a k , kivéve T e l e g d i P a p Sámuelé, m e l y 1 7 3 0 - b a n , tulajdonosa halá­ lával, megszűnt. Nálunk Magyarországon V i t r e a r i Mátyás K é s ­ márkon 1 7 0 5 - b e n n y i t o t t e g y nyomdát, m e l y már 1 7 0 8 - b a n m e g s z ű n t ; továbbá G r i e h János N a g y s z o m ­ b a t b a n 1 7 1 2 - b e n és R o d e n G y ö r g y András u g y a n o t t 1 7 1 3 - b a n , utóbbi 1715-ben szűnt m e g . Nagyobbszerü nyomdát n y i t o t t R o y e r János Pál Pozsonyban 1715-ben. R o y e r János Pál, született S a l z b u r g b a n , h o l a könyvnyomdászatot alaposan m e g t a n u l v a 1 7 1 5 - i k é v ­ b e n P o z s o n y b a jött, h o g y a városban a k ö n y v n y o m ­ dászatot ismét meghonosítsa, miután e g y 1 6 2 5 - i k é v ­ b e n P o z s o n y b a n n y o m a t o t t k ö n y v b ő l , m e l y története­ sen k e z e i k ö z é került, értesült, h o g y ezen művészet i t t már a 17. században is virágzott. A városi ható­ ság engedelmével nyomdát állított, m e l y e t utódai m i n ­ d i g tökéletesbitettek és e m e l t e k . E z e n ügyes k ö n y v n y o m d á s z s z o r g a l m a a N a g y S z o m b a t o n székelő esztergomi C o n s i s t o r i u m figyelmét magára v o n t a , k i t sajtóival együtt Pozsonyból m i n ­ den áron eltávolítani a k a r t a k . — 1 7 2 6 - d i k március 7-én tehát bepanaszolták a m a g y a r u d v a r i kancellá­ riánál : „ h o g y e g y b i z o n y o s k ö n y v n y o m d á s z (a C o n ­ s i s t o r i u m még a nevét sem tudta) P o z s o n y b a n a könyvnyomdászatot g y a k o r o l j a , m i által az érseki r e n ­ delet nyomán alapított n a g y - s z o m b a t i akadémiai k ö n y v ­ nyomdának, m e l y az országban szükségelt áhítatos k ö n y v e k terjesztésére elégséges, n e m k i s hátrányára és kárára v a n ; azonkívül a C o n s i s t o r i u m a z o n m e g ­ győződését el n e m t i t k o l h a t j a , h o g y ez a P o z s o n y b a n lakó számos és v a g y o n o s protestáns polgárok fölszóli-

—

63

-

tására és érdekében történt, k i k ott e g y főiskolát b i r n a k és a közelfekvő helységekben i s számos p r o t e s ­ tánsok l a k n a k , a l a t t o m b a n a k a t h o l i k a hit ellen irány­ zott k ö n y v e k e t n y o m t a t n i , és i g y a protestánsok ál­ t a l bizonyára pártoltatni és segittetni fog, miután az elkobzás terhe alatt és m a g a s vám m i a t t i g e n nehéz protestáns k ö n y v e k e t Németországból M a g y a r o r s z á g b a b e h o z n i . K ü l ö n b e n is P o z s o n y b a n azon k ö n y v n y o m d a fölösleges, miután a bécsi és n a g y - s z o m b a t i kath. n y o m d á k a könyvhiányt elégségesen pótolják és egész Magyarország e n e m b e l i követelményeit a nép teljes megelégedésére teljesíthetik. Ezért kéri a főnebbi C o n s i s t o r i u m n e m c s a k ezen nyomdásznak működését m e g ­ szüntetni, de még betűit és sajtóit is P o z s o n y b ó l eltá­ volítani." A p o z s o n y i tanács a vádlott nyomdászt és R o y e r P á l polgárt a magas k . u d v a r i kancellária pártfogá­ sába és k e g y e i b e ajánlotta, v a l a m i n t S k a r i c z a Gábriel városi tanácsost a nála n y o m o t t k ö n y v e k j e g y z é k é v e l és m i n d e n ott m e g j e l e n t nyomtatványok egy példá­ n y á v a l B é c s b e küldte. 1 7 2 0 - i k i május 23-án a m . k . u d v . kancellária a z o n két fontos ok által indíttatva, a kérelemnek h e l y t n e m a d o t t : „1-ször. M e r t a k ö n y v ­ nyomdászat P o z s o n y b a n már régmúlt időkben is g y a ­ k o r o l t a t o t t . 2-szor. A z i t t t a r t a t n i szokott számos or­ szággyűlések, v a l a m i n t törvénykezési és p o l i t i k a i k o n gressusok által a város nevezetessé l e t t ; azonkivül a p o z s o n y i székesegyházi káptalan, számos szerzetes és apáca zárdák székhelye lévén, e g y k ö n y v n y o m d a P o ­ z s o n y b a n o k v e t l e n szükséges; ezek után n e m c s a k a n y o m d a fenállása biztosíttatott, de még külön s z a b a ­ dalmat is n y e r t , m e l y szerint a könynyomdászátot m i n ­ d e n akadály nélkül tovább g y a k o r o l h a t t a és f o l y ­ tathatta.

—

64

—

R o y e r Pál, k i a nyomdászatot reményen felüli f o k r a emelte, 1 7 3 0 - b a n a Chrastona-féle pukhói (me­ zőváros Trencsén m e g y é b e n ) nyomdának betűit m e g ­ vásárolta, de kopottságuk és ódonságuk m i a t t c s a k m i n t ólmot, uj betűk átöntésére használhatta. 1 7 3 7 - i k év n o v e m b e r havában R o y e r P á l m e g halálozván, a n y o m d a i üzletet R o y e r Pál ö z v e g y e , B a u e r K á r o l y József, r e g e u s b u r g i születésű és 1 7 3 8 b a n k i n e v e z e t t ügyes művezető alatt f o l y t a t t a , k i ezen n y o m d a működésének ismét u j lendületet adott. Midőn 1 7 4 0 - i k i júniusban az ö z v e g y R o y e r Pálné jobb létre szenderült, a n y o m d a leltárba igtattatott, m e l y szerint 5 9 mázsa különféle betű, 3 n y o m d a i sajtó és 2 0 0 0 forintot érő k i a d v á n y o k találtattak. E z időtől k e z d v e a n y o m d a „ R o y e r örökösei" c é g alatt szintén B a u e r K á r o l y fáradthatlan ügyvezető alatt működött. — 1 7 4 3 - i k i december 16-án a R o y e r féle hagyaték a n é g y testvér, ú g y m i n t : K a t a l i n , fér­ j e z e t t S t r e i b i g G y ö r g y n é (győri n y o m d á s z ) ; Klára, K a n i z s a y Mihály n e j e ; A n n a Mária, a fönnevezett B a u e r K á r o l y József neje és R o y e r F e r e n c közt szétosztatott, m e l y a l k a l o m k o r a most n e v e z e t t R o y e r F e r e n c r e esett a n y o m d a , de B a u e r K á r o l y n a k a z o n igéret és b i z t o ­ sítás tétetett, h o g y a z o n esetben, h a R o y e r F e r e n c meghalálozna, a n y o m d a birtokára nézve előjoggal b i r . 1 7 4 8 - b a n R o y e r F e r e n c átvette u g y a n a n y o m ­ dát, de 1 7 5 0 - i k évben január 19-én L a n d e r e r János Mihály, b u d a i polgári k ö n y v n y o m d á s z n a k , az egész n y o m d a i üzletet, a kiadványokkal együtt, v a l a m i n t a házrészt, m e l y b e n a n y o m d a e l h e l y e z v e v o l t , 1 1 , 0 0 0 forintért e l a d t a . — D e miután B a u e r K á r o l y sógora, előjogánál f o g v a , érte u g y a n a z o n árt ajánlotta február 20-dikán a L a n d e r e r r e l kötött szerződés megsemmisít­ tetett és B a u e r K . j o g a megállapittatott. — A u g u s z -

-

65

-

tus 21-én a z o n b a n B a u e r K . és neje A n n a Mária szü­ letett R o y e r jogaiktól elállván, az eladáshoz m e g e g y e ­ zésüket adták, miért L a n d e r e r János Mihály őket 3 0 0 írttal kármentesítette. Á 18. század elején felmerült nyomdászok k ö ­ zött legnevezetesebb v o l t a Streibig-család. A z első v o l t S t r e i b i g A n t a l József, k i 1 7 1 5 - b e n S o p r o n b a n n y i t o t t egy nyomdát. E z e n n y o m d a c s a k 1 7 2 6 - i g lé­ tezett, mevt S t r e i b i g Sopronból G y ő r b e költözködött. Hihetőleg e n n e k 1737-ben bekövetkezett halála végett a nyomdát 1 7 3 8 - b a n S t r e i b i g János G e r g e l y vette át, k i azt 1 7 8 l - i g b i r t a . 1 7 8 9 - b e n Veszprémben egy fiók­ üzletet is n y i t o t t , melyről a z o n b a n n e m t u d j u k , h o g y m e d d i g működött. K i s e b b nyomdákat n y i t o t t a k G a l l F r i d r i k N a g y ­ s z o m b a t b a n 1 7 1 7 - b e n ; Hörmann János András K a s ­ sán 1 7 2 1 - b e n ; F r a u e n k e i m János H e n r i k Kassán 1 7 2 3 - b a n , megszűnt 1735-ben; V i s k i Pál D e b r e c e n b e n 1723-ban. E k k o r alapult a z o n később jó h i r r e l biró L a n derer-féle n y o m d a . U g y a n i s 1724-ben L a n d e r e r János Budán n y i t o t t egy nyomdát, A v i s z o n y o k a z o n b a n r o s z a k v o l t a k , u g y h o g y L a n d e r e r kénytelen volt a nyomdát három év után e l a d n i . Nottenstein G y ö r g y , j ó módú b u d a i polgár, vette m e g a nyomdát, s v e ­ zette egész haláláig s ezután özvegye 1 7 5 0 - i g . E k k o r L a n d e r e r Lipót F e r e n c vette át a nyomdát s a n n a k 1 7 6 4 - i g volt tulajdonosa. A z öreg L a n d e r e r halála örökösei vezették a nyomdát, a tulajdonképi örökös, L a n d e r e r K a t a l i n , n a g y korúvá lételéig. 1 7 7 9 - b e n vette ő át a nyomdát. Nyomdáját nagyobbítandó m e g ­ vette L a n d e r e r K a t a l i n a P e s t e n lévő Royer-féle nyomdát.

—

66

—

1 7 4 8 - b a n a p o z s o n y i Royer-féle k ö n y v n y o m d a vevési j o g által a hires h a z a i k ö n y v n y o m d á s z L a n derer-család birtokába jutott. A vevő L a n d e r e r János Mihály kitartó s z o r g a l m a által e n y o m d a i a h a z a l e g ­ kitűnőbb enemü intézetei k ö z é emelte, ezenfelül a c s a ­ lád vagyonát is tetemesen szaporította. 1 7 7 5 - i k évben a k i r . ügyész k e z e i b e került és föloszlatott Jézus­ társasági n y o m d a anyagrészeit megvette, és ott, v a l a ­ m i n t 1 7 8 4 - b e n P e s t e n fiók nyomdákat állított. — Számos érdemei jutalmául I I . József császár által ne­ mességre emeltetett és T e m e s megyében létezi F ü s k u t f a l u v a l , melyért 4 2 0 , 0 0 0 forintot készpénzben le tett, megajándékoztatott. 0 P o z s o n y b a n 4 4 , Kassán 2 1 , P e s t e n 11 évig g y a k o r o l t a a könyvnyomdászatot, a z a z : 1 7 9 5 - i g , m e l y évben P o z s o n y b a n 70 éves k o ­ rában meghalálozott. Háládatos fia, L a n d e r e r Mihály János, képmását H i l d e b r a n d t hires festesz által l e r a j ­ zoltatván, M a n s f e l d J . Gr. által rézbe metszeté, i l y fölírassál: „Michael L a n d e r e r de Füskut, I n c l . R e g n i Hungáriáé N o b i l i s atque T y p o g r a p h u s et B i b l i o p o l a N a t i o n a l i s c e l e b e r r i m u s natus B u d a e anno 1 7 2 5 . obiit P o s o n i i 1 7 9 5 . " A z arckép fölött p e d i g : „ D i i l a b o r i b u s o m n i a v e n d u n t ! " ismert közmondás áll. Halála ittán a pesti és p o z s o n y i nyomdákat fia L a n d e r e r Mihály vette át, k i ezen üzletet erélyesen f o l y t a t t a , miután egyedül P o z s o n y b a n 8 sajtóval mű­ ködött, papír szükségletét n e m c s a k saját ó-turai, h a ­ n e m m é g a Tauber-féle Dejthén lévő papirmalomból is fedezte. 1809-ben történt halála után L a j o s fia n a g y k o r u ságáig, részére az ügyes és munkás Blösz József ü g y ­ vezető által folytottatott a n y o m d a vezetés, m i g 1 8 2 4 b e n L a n d e r e r L a j o s nagykorúságát elérvén, saját k e ­ zelése alá vette, de a p o z s o n y i sajtók számát csupán

-

67

—

kettőre leszállítván, a többivel pesti nyomdáját szapo­ rította. M i l y kitűnő és számos munkák kerültek k i a jól berendezett Landerer-féle n y o m d a sajtói alól, föl­ említeni fölösleges. E z e n időtájban történt az előbb már említett L a n d e r e r - e s e t . L a n d e r e r Mihály, m i n t M a r t i n o v i c s összeesküvésének részese K u f s t e i n b a s o n n a n S p i e l b e r g b e szállították. Visszatérve a tömlöcből m u n k a ­ képtelen volt. A tulajdonosnő, L a n d e r e r K a t a l i n is veszélyeztetve v o l t ezáltal, s c s a k miután b e b i z o n y i totsa, h o g y az egész dologról n e m t u d semmit, h a g y ták ismét b é k é b e n . L a n d e r e r K a t a l i n 1 8 0 2 - b e n be­ következett haláláig vezette a nyomdát, m e l y e t A n n a nevű leányának h a g y o t t ; a nyomdát G y u r i a n , ü g y v i v ő , vezette 1 8 3 3 - i g , midőn L a n d e r e r A n n a kimúlt. A cég ezután is fennállott G y u r i a n és B a g ó Márton vezetése alatt. 1 8 4 7 - b e n B a g ó Márton külön­ vált s alapította Budán a most is létező nyomdát, G y u r i a n ellenben a Landerer-ék ezen b u d a i nyomdáját megvette. K e l e t k e z t e k néhány u j a b b n y o m d á k , m i n t C h r a s t i n a Dánielé P u k h ó b a n 1 7 2 5 - b e n ; E n d t e r Mártoné L ő c s é n 1 7 2 5 - b e n ; Szatmári P a p Sándoré K o l o z s v á ­ rott 1 7 3 0 - b a n , megszűnt 1 7 4 5 - b e n ; W e i c h e n b e r S i m o n Thad.-é Kolozsvárott 1 7 3 1 - b e n ; B e r g e r Lipóté N a g y ­ szombatban 1 7 3 2 - b e n ; S c h m i d t Miklós Jánosé S o p r o n ­ b a n 1 7 3 5 - b e n ; Götjen J . C.-é S o p r o n b a n 1 7 3 9 - b e n ; R e n n a u e r F i l e p Jánosé u g y a n c s a k S o p r o n b a n 1 7 3 9 b e n , m e l y e t 1745-ben bekövetkezett halála után ö z ­ v e g y e i R e n n a u e r A n n a Mária vett át, de két évi működés után megszűnt; B e c s k e r e k i Mihályé K o l o z s ­ várott 1 7 4 2 - b e n ; M a r g i t a i Istváné D e b r e c e n b e n 1 7 4 2 b é n , fennállott 1 7 5 2 - i g ; P a t a k i Józsefé Kolozsvárott

—

68

—

1745-ben, megszűnt 1 7 5 3 - b a n ; Sárdi Sámuelé S z e ­ benben 1 7 4 8 - b a n , működött 1 7 6 8 - i g ; B e c s k e r e k i M i ­ hályé Nagyváradon 1 7 5 4 ; Siess János Józsefé S a p r o n b a n 1754-ben, bírta 1 7 8 7 - i g . Halála után ö z v e g y e Klára vette át a nyomdát, megszűnt 1 7 9 9 - b e n ; P o l d i Székely Istváné Kolozsvárott 1 7 5 4 - b e n , megszűnt 1 7 6 9 - b e n ; L e h m a n n Keresztélyé Bras-ióban 1 7 5 5 - b e n ; P a p Istváné Nagykárolyban 1756-ban, fennállott 1 7 7 1 i g : Kállay Gergelyé D e b r e c e n b e n 1 7 5 6 - b a n ; e g y n a gyobbszerü nyomdát nyitott E i t z e n b e r g e r F e r e n c A n ­ tal Pesten 1758-ban, melyet azonban csak 1776-ig b i r t , midőn azt E i t z e n b e r g e r A n n a vette át s 1 7 8 2 - i g vezette, m a j d E i t z e n b e r g e r A n t a l , k i 1 7 8 3 — 4 - b e n bírta a n y o m d á t : B a u e r Károly Józsefé E g e r b e n 1 7 5 9 - b e n , fennállott 1765 i g ; M a r g i t a i Istváné D e b r e ­ c e n b e n 1764-ben, megszűnt 1 7 8 2 - b e n ; R a r t l i Jánosé S z e b e n b e n 1 7 6 6 - b a n , fennállott 1 7 9 9 - i g ; H e i m e r l J ó ­ zsefé Temesvárott 1769-ben megszűnt 1779-ben. E k k o r alapitá 1769-ben A m b r ó F e r e n c Ignác Vácott nyomdáját, m e l y A m b r ó v a s s z o r g a l m a által nemsokára virágzásnak indult, m i t n a g y o n elősegített az, hogy 1775-ben s z a b a d a l m a t n y e r t , a m i t a k k o r i ­ ban nem mindenki kapott. N e m lesz tán érdektelen egy i l y szabadalomlevél közlése, miután abból kitűnik, h o g y a nyomdászt a z o n időben m i n t e g y a műveltség terjesztőjének t a r ­ tották s csakis némi szellemi képzettségű ember tart­ hatott igényt a n n a k megnyerésére. E z e n okmány a jelenlegi „ V á c i siketnémák i p a r ­ intézete öszműködő társulata" tulajdonát k é p e z i ; az okmány latin n y e l v e n v a n írva, Mária Terézia alá­ írásával ellátva. M a g y a r fordítása következőképen hangzik: „Mi M á r i a T e r é z i a , Isten kegyelméből ró-

—

69

—

m a i a k ö z v e g y császárnője, M a g y a r - , C s e h - , Dalmát-, Horvát-, Tótország stb. apostoli királynője, Osztrákhön főhercege stb. stb. Emlékezetül a d j u k jelen s o r a i n k ­ nál f o g v a m i n d a z o k n a k , a k i k e t i l l e t : H o g y m i n k , miután a m i hivünk Á m b r ó F e r e n c n e k , fölségünk elé az iránt tett legalázatosabb kérelmét a m i hű alattvalóinknak jólétük iránti tekintetéből k e g y e s e n s e g y s z e r s m i n d a n y a i la g A m b r ó F e r e n c n e k a m i h a t a l m u n k teljéből és különös, császári és királyi k e ­ gyelmünkből k e g y e s e n megengedendőnek és adandó­ n a k t a r t o t t u k , m i s z e r i n t ő az országbeli híveink k ö z ­ j a v a és hasznára, a P e s t vármegyéhez tartozó V á c püspöki városban nyomdát állithasson és ott bármily nemű k ö n y v e k e t (de más, különös kiváltságok sérelme nélkül, m e l y e k általunk ez v a g y azon k ö n y v k i n y o ­ mására nézve különösön adattak) k i n y o m h a s s o n , a z o ­ k a t eladhassa és e végből társakat tarthasson, t a n u ­ lókat fölvehessen, a z o k a t taníthassa és szokás szerint fölszabadíthassa; de u g y és o l y feltétel alatt, h o g y u g y a n a z o n A m b r ó F e r e n c előbb magát finomabb betűkkel lássa e l , és azután m i n d e n általa a sajtó alá adandó i r a t o k a t a m i királyi helytartó-tanácsunknak átnézés, bírálat és jóváhagyás végett megküldeni, és m i n d e n félév alatt, m i n d e n általa k i n y o m o t t bármely k ö n y v e k v a g y munkák három példányát u g y a n a z o n királyi tanácsunkhoz eljuttatni kötelmének i s m e r j e ; m e r t különben ezen k e g y e l m ü n k és k e g y e s engedé­ l y ü n k k e l épen n e m a k a r j u k , h o g y éljen. Először m e g ­ engedjük és m e g h a g y j u k j e l e n s o r a i n k erejével, m i ­ s z e r i n t n e k t e k , bármely állapotú, r a n g f o k u és méltó­ ságú alattvaló híveink l e g y e t e k is, különösen p e d i g a nevezett P e s t v á r m e g y é n e k e s o r a i n k által, erősen m e g p a r a n c s o l j u k és a z o k a t megbízzuk, h o g y a fönemlitett A m b r ó F e r e n c e t a nyomdászat gyakorlá-

—

70

—

sában nyíltan v a g y magánlag s e m m i k é p háborgatná akadályozni v a g y n e k i a l k a l m a t l a n k o d n i , és őt attól eltiltani ne merészeljetek, h a n e m inkább őt ezen j ó ­ tékony k e g y ü n k és engedélyünkkel, a n e k i föntebb j e l z e t t és engedményezett mód szerint szabadon, b i z ­ ton és m i n d e n kár, alkalmatlankodás és akadály nél­ kül élni és a n n a k örvendeni engedjétek, és a z o k által, a k i k e t illett, élhetni és n e k i ezt m e g e n g e d n i a k a r ­ j á t o k és t a r t o z z a t o k . E z e n t i t k e s függő pecsétünkkel, m e l y l y e l m i n t Magyarország apostoli királynője élünk, megerősített iratunknál f o g v a , melyet, a n n a k e l o l v a ­ sása után, az előmutatónak m i n d i g v i s s z a a d a t n i a k a r ­ j u k és p a r a n c s o l j u k . K e l t az általunk őszintén k e d v e l t hivünk, tisz­ telendő Bajzáth József, a n s a r i a i püspök, sz. István apostoli király jeles rendjének l o v a g j a , sz. J a k a b s i 1Í8Í apátja, sz. Tamás e s z t e r g o m h e g y i prépostja, a z esztergomi érseki egyház k a n o n o k j a , valóságos belső titkos tanácsosunk, és a nevezett Magyarországunk részéről a m i u d v a r u n k alkorlátnokának k e z e által, osztrákhoni főhercegi székvárosunkban, Bécsben, j ú ­ nius huszonharmadikán, az u r ezerhatszázhetvenötödik esztendejében, M a g y a r - , C s e h - és e g y é b országaink h a r ­ mincötödik évében. Mária T e r é z i á m , k . — Bajzáth József a n s a r i a i püspök m . k . — J a b l o n c z y József m . k . " „ 2 9 0 5 . Nyomdászati s z a b a d a l o m , a V á c o t t lete­ lepült A m b r ó F e r e n c k ö n y v n y o m d á s z részére 1 7 7 5 . j u n . 23-ról a l e g k e g y e l m e s e b b e n engedélyezve." „ 1 7 7 5 . j u l . 31-kén P e s t e n t a r t o t t P e s t - P i l i s és Solt t. e. v á r m e g y é k közgyűlésén, ezen A m b r ó F e ­ r e n c n e k a V á c püspöki városban tartandó n y o m d a tekintetéből l e g k e g y e l m e s e b b e n k i a d o t t császári és k i ­ rályi s z a b a d a l o m a m a g a módja és ünnepélyessége szerint kihirdettetett és s e n k i ellent n e m mondván,

—

71

—

elfogadtatott. J e g y e z t e t e t t és k i a d a t o t t általom, t a h i i T a h y G y ö r g y , m i n t a nevezett m e g y é k j e g y z ő j e által." A m b r ó a nyomdát c s a k 1 7 9 2 - i g b i r t a , m e r t e z e n évben m e g h a l t . A nyomdát az üzletében mint f a k t o r működő G o t t l i e b A n t a l vette m e g . Néhány n y o m d a a l a k u l t ezután, m i n t P a t a k i Samué Kolozsvárott 1770-ben \ E n g e l János Józsefé Pécsett 1 7 7 2 - b e n , m e l y e t 1 7 9 6 - b a n bekövetkezett h a ­ láláig vezetett, midőn ö z v e g y e K r i s z t i n a vette át s birta 1802-ig. Nagyobbszerü nyomdát n y i t o t t 1772-ben P a c z k ó Ferenc Á g o s t o n , olmüci születésű k ö n y v n y o m d á s z , P o z s o n y b a n nyomdát. 1775-ben Mária Terézia király­ nétól s z a b a d a l m a t n y e r t . P a c z k ó F e r e n c Ágoston 1 7 7 9 - i k i január 22-én történt haláláig számos, leginkább saját kiadású k ö n y ­ v e k e t n y o m a t o t t . O adta k i szintén és n y o m a t t a az 1 7 8 1 - b e n i aiapitott „ M a g y a r H í r m o n d ó " első rendes m a g y a r hirlapot. P a c z k ó F e r e n c Ágoston 1785-ben P e s t e n is állí­ tott fiok-nyomdát, m e l y e t még a t y j a életében 1 7 9 6 b a n , legidősb fia P a c z k ó F e r e n c Józi^f 3 5 0 0 frtért megvett. Halála után 1 7 7 9 - i k i a u g . 5-én örökösödési egyezkedés folytán a p o z s o n y i nyomdát szintén P a c z k ó F e r e n c József, m i n t legidősb fia vette át, a bekötött és kötetlen kiadványokkal, a papirkészlettel és h u l l a ­ d é k o k k a l együtt 18,000 frtért, k i egy i d e i g a „ N y o ­ matott a Paczkó-féle b e t ű k k e l " i m p r e s s i u m o t használt 1806-ban a p o z s o n y i nyomdát a fönnebbi árért P a c z k ó K á r o l y öccsére ruházta. 1809-ben ezen nyomdákat a cseh származású S c h n i s c h e c k Károly Gáspár vette m e g , k i a z o n b a n n e m is tekinthető m a g y a r nyomdász­ n a k , miután nagyobbára német és szláv k ö n y v e k e t n y o m o t t . ±±z u j a b b n y o m d á k k ö z é t a r t o z i k Rádlier M i -

—

72

—

hály özvegye-é E p e r j e s e n 1 7 7 6 - b a n ; K o l m a n n József Ferencé Kolozsvárott 1 7 7 6 - b a n , m e l y a z o n b a n már 1 7 8 0 - b a n megszűnt, K o l m a n n kolozsvári nyomdájával egyidejűleg S z e b e n b e n is n y i t o t t e g y nyomdát, melyről azonban nem tudni, hogy meddig működött; Löwe A n ­ talé P o z s o n y b a n 1777-ben, megszűnt 1788-ban. A z 1 7 7 3 - b a n megszüntetett j e z s u i t a r e n d n y o m ­ daeszközeit Mária Terézia az e g y e t e m n e k ajándékozta, m i által a m a g y a r királyi e g y e t e m i n y o m d a a l a k u l t 1 7 7 7 - b e n . A „ M e r k ú r v o n U n g a r n " 1 7 8 7 - i k i folya­ mában j e l e n t m e g egy jelentés, m e l y elmondván az intézet feladatát, szervezetét, ide mellékelni n e m t a i ' tom fölöslegesnek. „ D i e U n i v e r s i t a t s b u c h d r u c k e r e i , welche z u m F o n d e der B i b l i o t h e k bestimmt w a r , v e r d i e n t e alle A u t m e r k s a m k e i t u n d Unterstützung, m a n b e r a t h s c h l a g t e s i c h über die z u r A u f n a h m e derselben dienstlichen M i t t e l u n d die B e t r a c h t u n g e n w a r e n beiliiufig folgende: D i e j e n i g e n , welche bisher die A u f s i c h t u n d L e i t u n g der B u c h d r u c k e i e i hatten, sollen f e r n e r h i n b e i behalten w e r d e n , w e i l sie n i c h t n u r i h r e E i n s i c h t u n d T r e u e b e i B e s c h a f f u n g der V o r t h e i l h i n l a n g l i c h bewiesen h a b e u , sondern a u c h den Z u s t a n d der B u c h d r u c k e r e i - u n d alle W e g e sowohl die nöthigen Maté­ riáién beizuschaffen, als a u c h die P r o d u k t e a b z u s e t z e n d u r c h vieljahrige E r f a h r u n g a m bestén kenuén. S i e können n i c h t n u r den nöthigen B r i e f w e e h s e l , sondern a u c h den T a u s c b h a n d e l m i t den a u s l a n d i s c h e n B u c h hándlern a m bestén u n t e r h a l t e n , w i e sie denselben bisher i n n e r h a l b des L a n d e s i n allén G e g e n d e n m i t grossem V o r t h e i l e geführt habén, n u r müssten z u dem E n d e i n gehöriger M e n g e u n d M a n n i g f a l t i g k e i t solche W e r k e v e r l e g t w e r d e n , die z u m G e b r a u c h e der A u s l a n d e r d i e n l i c h w a r e n , u n d w e i l d a z u eine k l u g e

-

73

—

W a h l o n d V o r s i c h t erfordert w i r d , so könnte sie fa nicht blo-s a n B u c h d r u c k e r n überlassen w e r d e n . D e r sicherste V o r t h e i l w i i r e , w e n n der B u c h d r u e k e r e i ein ausschliessendes Privilégium, wie ss andere U n i v e r s i t a t s b u e h d r u c k e r e i e n habén, alle Sehulbücher z u v e r l e g e n , ertheilt würde, w o d u r c h die übrigen B u c h d r u c k e r i m L a n d e v o n der Beeintrítchtigung dieses V o r t h e i l s der B u c h d r u k e r e i f o l g l i c h a u c h der U n i v e r sitfttsbibliothek abgebalten w u r d e n . ü e b e i ' die k u n s t p r a k t i s c h e S p e k u l a t i o n hatten die Faktorén der B u c h d r u c k e r c i íblgende auf l a n g j i i h rige B e o b a c h t u n g e n u n d E r f a h r u n g gegründete B e m e r k u n g e n u n d G e d a n k e n eingereieht. 1. D i e z u r H a n d l u n g b e s t i m m t e n B ü c b e r müssen solehe sein, die einen g u t e n A b s a t z habén, diese würen entweder die bereits V o r h a n d e n e n , oder miissten nocb g e d r u c k t wei'den. A ) Die Voihandenen denn sie sind t h e i l s :

taugen

nicht z u r H a n d l u n g ,

1. Sehulbücher, die ausser L a n d e s n i c h t g e b r a u c h t w e r d e n , oder wenn sie auch g e b r i i u c h l i c h w i i r e n , a u c h dort g e d r u c k t würden, u n d f o l g l i c h unsere w e g e n des d u r c h die F r a c h t k o s t e n erhöhten P r e i s e s n i c h t abgesetzt w e r d e n könnten, j a n i c h t e i n m a l z u m N a c h t h e i l ihrer B u c h d r u c k e r e i e n eingelassen würden. T h e i l s : 2. Ascetische u n d Gebetbücher u n g a r i s c h , slovak i s c h , k r o a t l s c h , die ausser U n g a r n keineswegs g e b r a u c h t werden. "Theils endlich 3. K l a s s i s c h e , theologische, philosophische, historische, grammatische, u n d z w a r u n g l e i c h besser, p r a c h tiger, vollstándiger u n d m i t besserer W a h l gedruckt u n d z u sehr b i l i i g e n P r e i s e n v e r k a u f t werden. B ) Derén, w e l c h e erst g e d r u c k t w e r d e n sollten,

—

74

-

s i n d z w e i e r l e i G a t t u n g e n , entweder O r i g i n a l - A u f l a g e i i aus H a n d s c h r i f t e n , oder N a c h d r u c k e . 1. D i e H a n d s c h r i f t e n s i n d z u selten u n d z u k o s í b a r , als dass i n U n g a r n v i e l G l ü c k m i t den^elben z u böffen w i i r e , die Schriftsteller habén e n d l i c h a u c h b e i uns i h r e n V o r t h e i l k e n n e n gelernt, u n d d a sie v o r m a l s selbst die D r u c k k o s t e n b e z a h l e n u m s s t e n , lassen sich n u n ihre W e r k e v o n den B u c h d r u c k e r n u n d B u c h h a n d l e r n eben so gut bezahlen, als i m A u s l a n d e , w i e würde m a n b e i uns erstaunen, w e n n í'fir einen g e d r u c k t e n Bogén 1 0 — 1 2 fl. sogleich für ein W e r k v o n 4 0 0 B o g é n 2 0 0 0 fl. z u z a h l e n w a r e n ; b i e r ist m a n n o c h n i c h t g e w o h n t für die l i t e r a r i s c h e n P r o d u k t e so v i e l a u f z u o p f e r n , u n d z u v e r l a s s i g würde m a n m i t dem öffentl i c h e n selbst d a z u bestimmten F o n d , n i c h t so freigeb i g sein, als es n u r z u W i e n m a n c h e P r i v a t b u c h d r u c k e r u n d B u c h h a n d l e r sind. 2. D e r N a c h d r u c k ist das niedrigste M i t t e l , w e l ches für eine unter öffentliche A u f s i c h t stehende U n i v e r s i t a t s b u c h d r u c k e r e i u n a n s t a n d i g isc u n d sehr üble F o l g e n n a c h s i c h ziehet. a) E s ist eine A r t v o n w i e d e r r e c h t l i c h e n g e w a l thatigen R a u b e , w e n n e i n W e r k , welches ein ander e r V e r l e g e r dem Sehriftsteller theuer bezahlt hat, u n d a u f eigene K o s t e n d r u c k e n liess, d u r c h einen a n d e r n n a c h g e d r u c k t , wohlfeiler, w i e es leicht t h u n l i c h ist, v e r k a u f t u n d d e n rechtmassigen O r i g i n a l v e r t r a g v e r d r a n g t , oder den V e r l e g e r z w i n g e t m i t seinem V e r lust die E x e m p l a r e i m n i e d r i g e n P r e i s e herzugeben, f o l g l i c h sein z w e c k m a a s i g gesuchtes W e r k einsehránkt u n d schmalert. b) So eine widerreehtliche U n t e r n e h m u n g zieht n a c h s i c h z u g l e i c h eine Árt E h r l o s i g k e i t , wenigstens verschonen die übrigen B u c h d r u c k e r u n d B u c h h a n d r

75

—

ler die Éhre des N a c h d r u c k e r s b e i k e i n e r Grelegenheit, i m G e g e n t h e i l m a c h e n sie i h n überall als einen öffentl i c h e n Betrüger v e r a c h t l i c h u n d verhasst, sie w o l l e n m i t i h m k e i n e G e m e i n s c h a f t , k e i n e n V e r k e h r habén, u n d r a c h e n s i c h v o n i h n b e i jeder g u t e n Gelegenheit, nehmen a u c h w o h l die E x e m p l a r e , derén sie habhaít werden können, w e g , selbst die S c h r i f t s t e l l e r a u f w e l che der N a c h t h e i l zurück falit, w e r d e n d a d u r c h b e l e i diget, gereitzt u n d v e r e i n i g e n s i c h m i t den V e r l e g e r n z u r Unterdrückung des N a c h d r u c k e r s . A l l e diese U m stftnde s i n d dem B u c h h a n d e l ausserst n a c h t h e i l i g u n d v e r e i t e l n d e n gehofften V o r t h e i l . c) D e r N a c h d r u e k w i r d überhaupt nie sogeschátzt, als die O r i g i n a l a u f l a g e , u n d die meisten L e s e r s i n d a u c h so b i l i i g , dass sie das E x e m p l a r lieber v o n dem rechtmassigen B e s i t z e r etwas theuerer e r k a u f e n , als den N a c h d r u e k v o n einem u n r e c h t m a s s i g e n V e r l e g e r , den sie als gestohlene Sache betrachten, u n d jene, die i h r e Éhre z u schatzen wissen, a u c h n i c h t leicht e r l a u b e n , dass i h r e N a m e n i n dem V e r z e i c h n i s s e der P r f t n u m e r a n t e n a u f einen g e s e t z w i d r i g e n N a c h d r u e k stehen sollen, w e i l sie d a d u r c h das Wide.rrechtliche z u b i l i i gen g l e i c h s a m öffentlich bezeugen wü den. 1 1 . D e r B u c h d r u c k e r f a k t o r e n s i n d drei G a t t u n gen, einige derselben stehen m i t dem B e s i t z e r der B u c h d r u c k e r e i i n C o m p a g n i e , so, dass sie beidé den r e i n e n G e w i n n n a c h dem Verháltnisse ihres A n t h e i l s , m i t einander t h e i l e n , andere sind L o h n f a k t o r e n , die blos gegen j a h r l i c h e B e s o l d u u g d e m P r i n z i p a l e dien e n ; u n d n o c h andere, w e l c h e die A u f s i c h t über die A r b e i t e r , i h r e A r b e i t e n , die D r u c k m a t e i ' i a l e n u . d g l . habén. D i e erste G a t t u n g ist u n s t r e i t i g die v o r t h e i l hafteste, besonders wo z u g l e i c h der B u c h h a n d e l geführt w i r d , w e i l m a n v o n i h m weder N a c h l a s s i g k e i t , n o c h

—

76

—

B e t r u g z u beíürchten hat, da er dabei selbst iuteressirt ist. D e r B u c h h a n d e l , w e l c h e n eine B u c h d r u c k e r e i vorzüglich m i t eigenen P r o d u k t e n selbst führen soll, k a n n am bestén, besonders i m A u s l a n d e , d u r c h die Buchhíindler befördert w e r d e n . D e r F a k t o r , w e n n er s i c h i n H a n d l u n g e n , K o n t r a k t e einlassen w i i l , muss einen öffentlichen K r e d i t h a bén, u m die dabei erfoderliche Sicherheit z u leisten, w e l ches der i n der C o m p a g n i e stehende F a k t o r alléin t h u n k a n n , j e d e r andere müsste entweder eine s t a r k e G e l d k a u t i o n leisten, oder einen Bürgen für s-ich stellen, i m ersten F a l l e würde er lieber selbst eigener U n t e r n e h mer, i m z w e i t e n m e h r v o n seinen Bürgen als d e m P r i n z i p a l e abhüngig sein u n d d a r u m w e n i g N u t z e n verschaffen. J e n e r F a k t o r , der an d e m N u t z e n k e i n e n A n theil hat, w i r d i m m e r auf seine eigenen V o r t h e i l e bedacht sein, w o z u er bei dem auswíirtigen H a n d e l a l l e G e l e g e n h e i t hat, sollte er namhafte G e l d e r e i n g e n o m men oder ausstiindíg babén, so k a n n er m i t denselb e n l e i c h t d a v o n gehen, ohne dass m a n i h n j e zuiMickhaben u n d sich entschadigen k ö n n t e ; gegen diese G e fahr ist m a n n u r selten gesichert u n d solche B e i s p i e l e s i n d z u hilufig, als das m a n d a b e i unbesorgt b l e i b e n könnte. E i n e n F a k t o r b e i einer öffentlichen, w i e die Universitütsbuchdruckerei ist i n die K o m p a g n i e aufz u n e h m e n , w a r e aber a u c h aus Rücksicht n i c h t w o h l anstündig, w e i l dabei wechselseitige R e c h n u n g e n a b gelegt w e r d e n . I I I . B e i dem B u c h h a n d e l selbst s i n d die L e u t e , die A r t u n d die V e r l a g s a r t i k e l z u betrachten. 1. M i t den I t a l i e n e r n , F r a n z o s e n , H o l l a n d e r n u n d E n g l a n d e r n k a n n k e i n A k t i v b u c h h a n d e l geführt w e r d e n , w e i l sie i h r e Bücher n u r gegen baares G e k t

—

77

—

hergeben u n d k e i n e n T a u s c h b a n d e l a n n e l i m e n w o l l e n , i n d e m sie v o n den gewöhnlichen u n d gangbarsten entweder eigene vortreffliche A u f l a g e n oder wenigstens gute U e b e r s e t z u n g e n selbst babén. Für uns bleibt aiso n u r i n i Reiche alléin der W e g z i i m B u c h h a n d e l übrig, w e i l s i c h alle unsere übiigen N a c h b a r e n u m die L i t e r a t u r g a r n i c h t b e k ü m m e r n : es w i r d s i c h aber bald d e u t l i c h ersehen lassen, w i e viele H i n d e r nisse demselben a u c h v o n dieser Seite bevorstehen. 2. D i e A r t u n d M i t t e l den a u s w a r t i g e n B u c h handel z u befördern, erfordert besonders die B e s u c h u n g der F r a n k f u r t e r u n d L e i p z i g e r Messen, daselbst anzustellende K o m m i s s i o n a r e , Mederlagsgewölber u n d d g l . k o s t b a r e A n s t a l t e n , die unsere eigenen V e r l a g s a r t i k e l n o c h lange n i c h t v e r d i e n e n w e r d e n u n d die einen festen öffentlichen C r e d i t e r i b r d e r n . 3. D i e als H a n d l u n g s a r t i k e l z u betrachtenden Bücher s i n d v o n z w e i e r l e i A r t : eigene V e r l a g s a r t i k e l die i n a n z u m T a u s c h den auslandischen B u c h h a n d l e r n gebén, u n d fremde Bücher, die m a n dafür v o n i h n e n a n n e h m e n musste, w e i l die a u s w l i r t i g e B u c h h a n d l u n g n u r auf d e n T a u s c h h a n d e l alléin gegründet w e r d e n mus. D i e vornehmsten u n d g a n g b a r s t e n auslandischen Bücher welche m a n d u r c h T a u s c h h a n d e l e r h a l t e n u n d i m L a n d e vortheilhafc absetzen könnte, s i n d a) die a l tén K l a s s i k e r , derén die bestén A u f l a g e n gehalten u n d a m leichtesten abgesezt w e r d e n , w e n n sie i m p u r g a t i s i n d , oder w e n n d a r i n alle die Stellen u n v e r a n dert b l e i b e n , w e l c h e m a n für die S i t t e n anstössig h a l t ; b) die v o n P r o t e s t a n t e n geschriebenen theologischen V V e r k e ; c) die S c h r i f t e n der R e l i g i o n s z w e i f l e r u n d Spötter; d) die tandelhaften B e l l e t r i s t e n • e) die freimüthigen oft u n v e r s c h a m t e n Greschichtsschreiber u n d d g l . für die R e l i g i o n , Sitten u n d den Staat ge-

—

78

—

fáhrliche u n d sch&dliche A r t i k e l , derén E i n t u h r u n d V e r s c h l e i s s selbst die Büchercensur n i c h t e r l a u b e n würde u n d die, w e n n sie auf öffentliche V e r a n s t a l t u n g v o n Seite der U n i v e r s i t a t s d r u c k e r e i gekauft würden, n u r desto m e h r A n s e h e n u n d Grewicht erhalten k ö n n ten u n d w e n n m a n diese aus d e m K o m m e r z ausschliessen wollte, so müsste der ganze a u s w a r t i g e gehoffte B u c h h a n d e l auíhören. D a s B e i s p i e l der W i e n e r B u c h hftndler, welche den n a m l i c h e n S c h w i e r i g k e i t e n u n t e r worfen z u sein scheinen, k a n n diese Einwürfe n i c h t wiederlegen, w e i l m a n n die M i t t e l - u n d N e b e n w e g e z u gut k e n n t , welcher s i c h die U n i v e r s i t a t s b u c h d r u c k e r e i w o h l n i c h t bedienen könnte. F ü r diese alsó ist der a u s w a r t i g e B u c h h a n d e l vielen S c h w i e r i g k e i t e n u n t e r w o r f e n u n d die H o f f n u n g desselben ist noch z u sehr entfernt, als das m a n d a rauf etwas r e c h n e n könnte, d a h e r noch das e i n z i g e , sicherste u n d eintraglichste M i t t e l , w e n n sie a u f die Schulbücher i m L a n d e ein ausschliessliches Privilégium e r h i e l t e n u n d aut die B e o b a c h t u n g desselben strenge gesehen würde.*) *) Sie hat so ein Privilégium bereits (I. Jahrg. S. 211), alléin dieses wird weder gehörig benützt, noch so genau von anderen Buchdruckern beobachtet, man handelt ungeseheut dagegen, die Buchdrucker verlegen nacheinander die gangbarsfen Schulbücher ohne das man ein Beispiel einer vollzogenen Strafe anführen könnte; die Bucbdraekerei kann auch nicht alle diese Arbeiten selbst bestreiten und muss die Hálfte derselben durch andere veffertigen lassen, weil es ibr an Pressén und dazu hinlánglichen Kaum mangelt, welches leicht ersetzt werden könnte, und doch bleiben jáhrlich aus dieser Ursache Tausende aus, die so oftmalige Veranderung der Schulbücher macht ihr auch soviel Makulatur, dass der Schaden oft durch den anderweitigen Gewinn kaum ersetzt werden kann, und selbst die Ratio educationis, wie wir sehen werden, ward ausser Landes mit gros-

—

79

—

I V . E i n F a k t o r der oben beschriebcnen d r i t t e n A r t , der den D r u c k der i b m v o n der O b r i g k e i t v o r gelegten Bücher besorgen, die A r b e i t u n t e r die Setzer, D r u c k e r , Schriftgieser u n d andere v e r t h e i l e n , die G e n a u i g k e i t , K o r r e k t h e i t u n d andere typographische V o l l k o m m e n h e i t e n , die D r u c k m a t e r i a l e n anschaffen, die O r d n u n g , die V e r s e n d x i n g , Korréspondenz, E i n n a h m e u n d A u s g a b e führen, die R e c h n u n g e n ablegen u n d alle V o r f a l l e n h e i t e n der B u c h d r u c k e r e i über s i c h n e h m e n Avürde, ist dem g e g e n w a r t i g e n u n d j e d e m a n deren möglichen Z u s t a n d e der T y r n a u e r Universitütsb u c h d r u c k e r e i v o n jeher i m g a n z e n L a n d e sowohl, als i n einigen b e n a c h b a r t e n P r o v i n z e n z u G r a t z , Brünn, P r a g u . a. i h r e K o m m i s s i o n a r s u n d N i e d e r l a g e n hatte u n d die g e g e n w a r t i g e n F a k t o r s derselben bei ihren vieljahrigen Diensten u. zw. J o h . B . Folger d u r c h 18, N i k . L e i s e k aber d u r c h 31 J a h r e die B u c h ­ d r u c k e r e i sowohl als alle i h r e möglichen V o r t h e i l e a m genauesten k e n n e n gelernt habén, i h n e n a u c h selbst v i e l darán gelegen ist, bei derselben m i t a l l e r T r e u e , A u f r i c h t i g k e i t u n d A e m s i g k e i t z u dienen, so scheint sie wenigstens v o n dieser Seite keinen M a n g e l z u habén u n d }eder andere, dem n i c h t alle die v o r t h e i l haíten W e g e b e k a n n t waren, würde einen m e r k l i c h e n V o r t h e i l u n b e m e r k t u n d u n b e n u t z t lassen müssen." E z e n szervezésből látható, m i n t i p a r k o d t a k ez intézetet e m e l n i , a m i csak u g y a n sikerült is. Néhány k i s e b b n y o m d a a l a k u l t ez időben m i n t B a lent I g n á c z Keresztély Jánosé Nagyváradon 1779-ben, m e l y 1 7 8 5 - b e n f e l h a g y t a működését, B a r t h Péteré S z e ­ b e n b e n 1 7 8 0 - b a n , megszűnt 1 8 0 1 - b e n ; L o v a Antalé, k i sen Kosten gedruckt, sonst hatte sie vielleicht weniger E i n druck gemacht wenn es als eiri einheimisehes Produkt wie z. B . unser Merkúr angesehen worden ware.

-

80

—

1 7 8 3 - b a n n y e r t szabadalmat egy n y o m d a felállítására P o z s o n y b a n . Működött 1790-ig. H a visszatekintünk a X V I I I . század nyomdá­ szattörténetére, ú g y találjuk, h o g y T r a t t n e r v o l t e k o r legnevezetesebb nyomdásza. A Trattner-család első tagja J á n o s T a m á s 1 7 4 8 - b a n alapította nyomdáját B é c s ­ b e n . T r a t t n e r János Tamás született 1717-ben J a l i r m a n n s d o r f b a n K ő s z e g közelében, i g e n szegény szülők­ től, k i k e t zsenge korában vesztett e l . 1 7 3 5 - b e n Ú j v á ­ r o s b a n , B é c s mellett, töltötte tanulóesztendeit s ezek végeztével az u d v a r i könyvnyomtatóhoz G r h e l e n h e z jött. Nyájassága és elméssége sok barátot szerzett n e k i , k i k n e k gyámolitása által 1748-ban saját könyv­ nyomdát nyithatott, illetőleg megvehette S c h i l g É v a nyomdáját. E z e n n y o m d a i g e n k i c s i n y volt, de T r a t t ­ ner v a s s z o r g a l m a s fáradhatlan munkássága által n e m ­ sokára virágzásnak i n d u l t . U g y a n n y i r a , h o g y rövid idő múlva a z t találjuk, h o g y harmincznégy sajtó dol­ gozott b e n n e ; ezen főműhelyhez csatoltatott k é s ő b b még más öt műhely m i n t a zágrábi, pesti, i n n s b r u c k i , l i n c z i , triesti és számos n a g y o b b és k i s e b b k ö n y v k e r e s ­ kedés. 1 7 6 7 - b e n első saját p a p i r m a l m o t állíttatott fel és 1 7 8 6 - b a n még egyet L i c h t e n s t e i n h e r c z e g E b e r g S s z i n g i uradalmán; utóbbit a z o n b a n már a következő év­ b e n eladta. Nemsokára ezután Bécset o l y épülettel dí­ szítette, m e l y az a k k o r i időben a l e g s z e b b e k közé t a r t o z o t t : u g y a n i s a h a j d a n i F r e y s i n g i udvarból s más öt melléképületből a Gtrabeuen, m e l y b e n üzletének m i n ­ d e n ágait egyesítette. -1763-ban, deczember 22-én, I . F e r e n c z császár meglátogatta T r a t t n e r üzletét s l e g n a g y o b b megelégedését fejezte k i . A z ő fáradozásai s utazásai által a k ö n y v n y o m ­ dászat és könyvkereskedelem új szárnyra k e l t a z osz­ trák b i r o d a l o m b a n , miáltal a tudományok és az álta-

_

81

lános műveltség növekedett, és a közjóra is n e m cse­ kély haszon hárambtt, M é g a fejedelmek is tudták T r a t t n e r érdemeit becsülni és j u t a l m a z n i , m e r t Mária Terézia „udvari k ö n y v n y o m t a t ó " - n a k , F e r e n c z császár a „római b i r o d a l o m l o v a g " - j á v á és I I . L i p ó t m a g y a r nemessé nevezte k i , miről a „ T u d o m á n y o s G y ű j t e m é n y " 1 8 1 9 . X . 116. lapján a következő tudósítást o l v a s s u k : „ . . . I l y e n bölcs megjutalmazónak példáját m u ­ tatta dic őségesen országié fejedelmünk, midőn, a folyó esztendőben (1819) júniusnak 3 0 - d i k napján Perugiából Olaszországból királyi adománylevele által N e m e s T r a t t n e r M á t y á s t , nemes Vasvármegyében J a h r mannsdorfból született m a g y a r f i u , s egy pesti cs. k . privilegiált k ö n y v n y o m d á n a k v o l t birtokosát, a k i 34 esztendő olta, midőn a m a g y a r l i t e r a t u r a még szúnyadozott, ezen szép művészség által a tudomány és nyelvterjesztésnek n e m c s a k hathatós eszköze, h a n e m a j o b b m a g y a r nyomtatásnak a t y j a volt, a k i sok o r ­ szágokat beutazott, P a r i s b a n a revolutio előtt, a nél­ kül, h o g y azért esedezett v o l n a , polgári just n y e r t , Bécsben is könyvnyomtató műhely felállításra e n g e d e l ­ met k a p o t t , s a m . k . universitásnak Budán lévő könyvnyomtató műhelyét felsőbb rendelésekre 1 7 9 9 tŐl f o g v a több esztendőkig m i n t d i r e k t o r i g a z g a t t a , most is P e s t e n választó polgári r a n g b a n v a g y o n ; s ő általa a fiúi ágon lévő magzatait, u . m . N e m e s T r a t t ­ n e r János Tamást, k i érdemekkel teljes atyjának n y o m d o k a i b a lépvén, a n e m z e t i literaturát számos j e ­ les, és n a g y munkának kiadatásával e koráig "is sze­ rencsésen gyarapította, s ezentúl is a h a z a javára j a ­ vára sokat fog t e n n i 1 — és nemes T r a t t n e r Károlyt m a g y a r lelkű, m a g y a r szivű katonát, s a m a g y a r l i teraturának szíves kedvellőjét, a k i a cs. k . G e n i e testnél hadi tanulmánya, s jeles magaviselete által figyel-

—

83

—

met v o n t magára, h o g y ifjú létére második kapitány­ ságra, legközelebb p e d i g spalatrói vár-commendánsságra emeltetett, s e z e k n e k maradékait nemes Krassó vár­ megyében fekvő Petróza nevü egész helységgel m i n t királyi a d o m a n y n y a l megajándékozta. Méltó ezen ér­ demes ház, h o g y a maradéknak haladó emlékezetében hazafi áldozatjai f e n m a r a d j a n a k ; örvendhet m i n d e n jó h a z a f i a n n a k megjutalmaztatásán, örvendek én is, a n ­ n a k szíves tiszteletűje." 1 7 9 8 - b a n ünnepelte T r a t t n e r üzletének 5 0 éves fennállását, m e l y ünnepély után a z o n b a n e g y pár n a p r a , július 31-én, meghalt. Említést k e l l t e n n e m T r a t t n e r nyomdászati m ű ­ ködéséről, nevezetesen az u t á n n y o m á s r ó l . "Neki ez i g e n sok hasznot hajtott. Bár m i n t tiszteltetett is h a ­ zánkban, külföldi kartársai és az írók g ö r b e s z e m ­ m e l nézték e b b e l i működéstót. És m i n t e g y i k vád­ lója m o n d j a : „Jellemén i g e n n a g y folt t a p a d t s t a g a d h a t l a n érdemeit csökkenti az, h o g y ő a m e g n e m engedett utánnyomást űzi és sokszor ott arat, a h o l n e m is vetett . . . E z e n szokásnak a z o n b a n haláláig hive maradt." Mindazonáltal tekintetbe k e l l azt vennünk, h o g y az osztrák államokban az utánnyomás nem volt m e g ­ t i l t v a , sőt ellenkezőleg i g e n szivesen látták; a z o n h i s z e m b e n v o l t a k u g y a n i s , h o g y T r a t t n e r ezen tette ál­ tal n e m csekély mértékben segiti elő a műveltség terjesztését. A z öreg T r a t t n e r halála után a nyomdát T r a t t ­ n e r Mátyás, m a j d a n n a k fia János Tamás b i r t a . T r a t t n e r János Tamásnak s o k a t köszönhet a m a g y a r i r o d a l o m ; h a áldozatokkal is v o l t e g y m u n k a kiadása összekötve, m e l y n e k hasznossága felől m e g m e g v o l t győződve, ő megtette.

—

83

—

T i z e n e g y évig ernyedetlen b u z g a l o m m a l fáradott a m a g y a r nemzet közjaváért, midőn 1824-ben, márczius 25-én, 3 5 éves korában meghalt. (Született 1 7 8 9 . decz 5-én). A t y j a , T r a t t n e r Mátyás, következő tudósítást bocsátott közre a „ T u d o m á n y o s Gyűjtemény " - b e n : „Fiam Trattner János Tamás meghalt. — N y o l c z v a n esztendőre terjedő öregségemben kétségbe k e l l e n e esnem, h a teljes életemben az isteni bölcs gondviselésbe n e m t a n u l t a m v o l n a m i n d e n reménysé­ gemet m e g v e t n i , s b a j a i m m i n d e n enyhülését az azon való megnyugovásban k e r e s n i s megtalálni. E z e n fe­ lül enyhítő i r t önt sebbedt szivemre a z o n meggyőző­ dés, h o g y m i n d e n érző teremtés részt vészen szeren­ csétlenségemben s e l h u n y t fiam számos baráti v e l e m együtt érzük közveszteségünket. Szeretett hazám eránt vonzó tántorithatlan tiszteletből s fiam h i d e g ár­ nyéka iránt való tekintetből azon könyvnyomtatói i n ­ tézetet, m e l y e t én állítottam fel s n e k e d csüggedhetetlen szorgalmú fiam, o l y n a g y tökéletességre v i t t , — ú g y m i n t ezentúl is, m i g g y e n g e erőm s életem már kevés hátra lévő n a p j a i engedik, s z a k a d a t l a n s z o r g a ­ l o m m a l számos j ó barátim segedelmével f o l y t a t n i fo­ gom : melyért is m a g a m a t a m i n d e n r e n d e n lévő tisz­ telt h a z a f i a k további h i z o d a l m o k b a s becses k e d v e zésekbe ajánlom." A z öreg T r a t t n e r Mátyás fia halála után c s a k ­ u g y a n átvette a n y o m d a vezetését, de n e m sokáig, m e r t 1 8 2 7 - b e n , előhaladt k o r a m i a t t , K á r o l y i István, táblai ü g y v é d n e k adta át a nyomdát és a c z é g ezen­ túl „Trattner-Károlyi" volt. T r a t t n e r Mátyás 1828-ban m e g h a l t s tisztelője, Vörösmarty Mihály, a „ T u d o m á n y o s Gyűjtemény" 1828. I I . füzetében a következő nekrológot i r t a :

-

84

-

„ F o l y ó esztendei februávius 16-án meghalálozolt a hazánkban virágzó Traítner-Typographia szerzője N e m e s Petrózai T r a t t n e r Mátyás életének 83-ik évé­ b e n . A tisztes ősz s z a k a d a t l a n munkásságban élt szinte végnapjáig, s attól csak az a g g k o n gyengültség v o n h a t t a el kevés idővel kimúlása előtt. Szüle­ tése Vasvái m e g y é b e n Felső Eörben lőn, h o n n a n már g y e n g e korában a hires u d v a r i könyvnyomtatóhoz N e m e s T r a t t n e r János Tamáshoz került B é c s b e , k i ­ től gondos nevelését nyeré. K é s ő b b P a r i s b a utazott, b ő v e b b tapasztalás és tökéletesítés végett, s ott 13 esztendő alatt ügyessége s jeles magaviselete által a n n y i r a magára v o n t a a figyelmet, h o g y párisi p o l ­ gársággal tisztelték m e g . Parisból hazájába tért s 1 7 7 9 . esztendőben Budán a m a g y a r királyi E g y e t e m Typhographiája igazgatását P r a e f e c t u s i c z i m alatt vette által: de ott némely akadályokra találván, 1 7 8 0 - b a n P e s t e n állitá föl saját Typhographiáját, me­ l y e t 1 8 1 3 - i g m a g a , attól fogván 1 8 2 4 . korán elhalt fia fáradhatatlan János Tamás, a n n a k halálával ismét m a g a i g a z g a t o t t egész 1 8 2 7 . esztendő n o v . végig. E k ­ k o r vejére T e k i n t e t e s Károlyi István, táblai ügyvéd, úrra szállott, a T y p o g r a p h i a b i r t o k a s igazgatása i l y c z i m e z l e t t e l ( F i r m a ) : Petrózai T r a t t n e r J . M . és K á ­ r o l y i J . Typographiája, kiről teljes reményünk lehet, h o g y ezt azon folyóirással a „ T u d o m á n y o s Gyűjte­ mény " - n y e l együtt literatúránk gyarapítására férfias munkássággal s hazafiúi nemes törekedéssel fenn fogja t a r t a n i . " A T r a t t n e r Károlyi féle n y o m d a a z o n b a n c s a k 1 8 6 7 - i g állott f e n n , m e l y évben u g y a n i s Bucsánszky A l a j o s vette m e g a n y o m d a készleteit. I g y szűnt

meg a

Trat+ner-féle

nyomda,

mely

-

85

—

több m i n t 100 évig v o l t tevékeny a m a g y a r művelt­ ség terjesztésében. M i g a tulajdonképeni Magyarországban T r a t t n e r János Tamás, m a j d T r a t t n e r Mátyás vitte a nyomdá­ szok k ö z t az első szerepet, a d d i g Erdélyben H c c h meister Márton v o l t az első nyomdász. H o c h m e i s t e r Márton, az idősebb, (szül. 1 7 4 0 . j a n 6-án) Sárdi Sámuel, n a g y s z e b e n i nyomdász társa volt. Sárdi halála után H o c h m e i s t e r személyesen kérte e g y bécsi királyi kihallgatáson az engedélyt, h o g y a nyomdát folytathassa, m e l y engedelmet c s a k u g y a n m e g is n y e r t az 1777. o k t . l o - é n k e l t l e i r a t b a n . H o c h m e i s t e r nyomdája híres volt. I I . József csá­ szár erdélyi útjában H o c h m e i s t e r nyomdáját látogatá­ sával tisztelte m e g . Még j e l e n l e g is láthaló a tábla következő f e l i r a t t a l : „Josepho secundo A u g u s t o T y p o g r a p h e u m B i b l o p o l u m v e i n g r a t i a n i m i significationem. M . H . " , m e l y e t H o c h m e i s t e r e n a p emlékére készitteteit. H o c h m e i s t e r n e m c s a k ügyes nyomdász volt, de a társadalmi életben is nevezetes szerepet játszott, m e l y n e k felsorolása a z o n b a n nem t a r t o z i k keretünkbe. T e v é k e n y munkásság után 1789. március 22-én H o c h m e i s t e r befejezte életét. A nyomdát fia Márton vette át. H o c h m e i s t e r életét közölni n e m lesz érdektelen, m e l y e t fia, A d o l f , terjedelmesen m e g i r t . (Lében u n d W i r k e n des M a r t i n E d l e n v o n H o c h m e i s t e r , königl i c h e r R a t h , Senator u n d P r o c o n s u l der k . freien S t a d t u n d des Stuhles H e r m a n n s t a d t ín Síebenbürgen, B e sitzer der grosssn goldenen C i v i l E h r e n - M e d a i l e . 1 7 6 7 — 1 8 3 7 . D a r g e s t e l l t v o n dessen alterem Sohne, A d o l f von Hochmeister, k. k. Sektionsrath i . / P . H e r m a n n ­ stadt, 1 8 7 3 . D r u c k v o n T h . Steinhaussen (gr. 8° 207 S.) H o c h m e i s t e r született 1767. ápr. 19-én N a g y -

—

86

—

szebenben. Első oktatását szülővárosában az evangé­ l i k u s iskolában n y e r t e . 1 7 7 7 - b e n a t y j a B é c s b e vitte, h o l hihetőleg atyjával egyidejűleg a keresztény v a l ­ lásra tért át. 1779-ben a váci „Theresianum inté­ zetbe j ö t t ; három évi i t t léte után a bécsi nemesi apród-iskolába jött. E z e n intézetből a z o n b a n már 1 7 8 2 - b e n kilépett, 1 7 8 5 - i g bezárólag H . Kolozsvárott folytatta tanulmányait, nevezetesen előismereteket szer­ zett magának a könyvnyomdászat és könyvkereskede­ l e m terén. 1 7 8 6 . július havában H . feleségül vette J a h n Annát (szül. 1769. o k t . 16.), k i n e k i 1787. ele­ jén egy fiat szült, a z o n b a n , egy éjjel hazajővén, agyonszorított. Súlyosan érte H . - t ezen csapás, és kétszeresen súlyos volt, mert J a h n Annávali 31 évig tartó házassága m a g t a l a n volt. 14

1 7 8 8 - b a n H o c h m e i s t e r N a g y s z e b e n polgára lett s már a következő évben városi h i v a t a l n o k volt. A z 1 7 9 0 - i k évben H . a t y j a meghalt s a n y o m d a és üzlet vezetését ő vette át. 1790-ben Kolozsvárott e g y íioknyomdát is nyitott. Élete vége felé H . vagyonát, m i n t a következő o k ­ mányból kitűnik, az akadémiai l y c e u m n a k adományozta. „ E s befallen m i c h seit einigen J a h r e n öfter, den K ö r p e r z u m T h e i l schon entnervte K r a n k h e i t e n , u n d die m i c h h e i l e n d c n A e r z t e r a t h e n als wesentliches H e i l u n g s - M i t t e l B e s c h r a n k u n g m e i u e r vielfachen TJnt e r n e h m u n g e n a n . I c h b i n daher genöthigt, m e i n e Klausenburger Buchdruckerei, Buchbinderei und Buchh a n d l u n g nebst der m i r h u l d r e i c h s t überlassenen r e i hemveisen B e d i e n u n g der hiesigen hohen D i c a s t e r i e n a u f z u g e b e n ; — damit aber h i e d u r c h w e d e r ,die ebengedachte B e d i e n u n g E . H . L . L a n d e s s t e l l e leidé, a m wenigsten a b e r die Q u e l l e , möglichst w o h l f e i l e r E r z e u g u n g der S c h u l - , E r z i e h u n g s - , Gebét- u n d Érbauungs-

Bücher v e r s i e g e , — b i n i c h entsclilossen m e i u e g e n a n n t e wohleingeriehtete B u c h d r u c k e r e i u n d Buchbinderei nebst allén b e w e g l i c h u n d u n b e w e g l i c h e n Zugehör i m A n s c h a f f u n g s w e r t h e v o n 5 0 0 0 f i . dem hiesigen k ö n i g l . a k a d e m i s c h e n L y c e u m als G r u n d l a g e z u r E r r i c h t u n g eines der O l h e r k . U n i v e r s i t a t s - B u c h d r u c k e r e i üli Iliiében gemeinnützigen Instituts z u s c k e n k e n ; u m jedoch d u r c h die nöthige, aber i n der F o l g e f r u c h t b a r e V e r v o l l k o m m n u n g des W e r k e s k e ' n e n öffentlichen F o n d ..zu bebürden, geselle i c h der B u c h d r u c k e r e i a u c h noch meine hiesige, absonderlich i m F a c h e der u n g a r i s c h e n L i t e r a t u r m i t den neuesten G e i s t e s - P r o d u k t e n , u n d i n H i n s i c h t des lateinischen w i e a u c h deutschen Sortiments, m i t d e n bestén wissenschaftl i c h e n W e r k e n gewiss r e i c h h a l t i g versehene, n a c h der neuesten I n v e n t u r m e h r denn 2 0 , 0 0 0 R f l . betragende B u c h h a n d l u n g , die als baares G e l d betraehtet w e r d e n u n d unter der L s i t u n g eines aus der O f n e r königl. U n i v e r s i t f l t s - oder aus der W i e n e r k . k . S t a a t s d r u k k e r e i beizuschaffenden redlichen F a k t o r s der G e m e i n nützigkeit, ohne B e e i n t r t i c h t i g u n g meiner hiesigen ausgedehnten W e r k e , oder einen meiner Collegén, b a l digst r e i c h h a l t i g e Früchte tragen k a n n . — U e b e r d i e s besitze i c h eine S a m m l u n g v o n m e h r als 3 0 0 0 Stück G o l d , S i l b e r , K u p f e r u . d. g. M i n e r a l i e n , d a n n C o n c h i l l i e n u n d seltsamen a n d e r w e i t i g e n hierortigen N a t u r E r z e u g n i a s e n v o n grossem W e i ' t h e , — diese unterfange m i c h gleichfalls d e m hiesigen k . L y c e u m , absonderl i c h der unter E u e r E x c e l l e n z daselbst entstandenen L e h r k a n z e l der M i n e r a l o g i e u n d N a t u r g e s c b i c h t e z u m A n d e n k e n z u w i d m e n . D a n u n m e i n V a t e r l a n d jedes zahllose G u t e schon seit den J a h r e n beinahe eines ganzen Menschenalters E . E . huldreichst unablüssiger V o r s o r g e d a n k t , so unterfange m i c h u n t e r t h a n i g s t u m

—

88

—

B e s t a d g u n g meiuer vorhergenannteti S e h e n k u n g u n d u m gnádigste B e s t i m m u n g z u b i t t e n , a n w e n i c h die daselbst befiudlichen W e r k e übergeben, so a u c h a n w e n i c h das M i n e r a l i e u - C a b i n e t , — w e n n der T r a n s port g l e i c h w o h l mehrere W a g e n bedarf, i n m e i n e n U n k o s t e n — w o h l g e p a c k t a b s c h i c k e n soll. D u r c h die h u l d r e i c h v a t e i l i c k e B e s t a t i g u n g rueines d i e s f a l l i gen V o r h a b e n s gebén m i r E . E . die v o n K i n d e s b e i n e n a n i m m e r sehnlichst gewünschte Grelegenheit, m e i n e m V a t e r l a n d e n o c h b e i L e b z e i t e n für die hohe G n a d e dessen, dass i c h m i t Zurücksetzung würdigerer A n sprecher i n der R e i h e des Siebenbürger a d e l i g e n F u n d a t i o n a l Grenüsner, i m W a i t z e n e r berühmten adeli­ gen T h e r e s i a n u m mehrere J a h r e h i n d u r c h erzogen w u r d e , unterthanigst z u d a n k e n . " H o c h m e i s t e r n a g y s z e b e n i nyomdája hét sajtóból állott; bérben b i r t a továbbá a két sajtóból álló vá­ r o s i nyomdát. E z e n városi n y o m d a később feloszlott s H . megvette a n n a k összes készleteit. 1811-ben H o c h m e i s t e r t városbírónak választot­ ták meg, m e l y h i v a t a l t 1 8 1 8 - i g viselt. 1 8 1 3 - b a n ne­ m e s i r a n g r a emeltetett. M e g h a l t 1837. január 9-én 69 éves korában. U j a b b nyomdát nyitott P a p e Ágoston H e n r i k E p e r j e s e n 1781-ben, megszűnt 1 7 9 7 - b e n ; K l e m a n n József Nagy-Károlyban 1782-ben. 1 7 8 3 - b a n W e b e r S i m o n Péter P o z s o n y b a n n y i ­ tott uj nyomdát. W e b e r ezen nyomdából számos mű került k i m i kitűnik e g y 1 8 2 3 - b a n kibocsátott k ö n y ­ v e k jegyzékéből, m e l y m i n t e g y 2 0 0 , különféle nyelvű saját kiadású könyvet sorol fel. W e b e r a társadalmi életben is nevezetes szerepet játszott. P o z s o n y városon u g y a n i s háromszor válasz­ totta m e g polgárnagyává és 1 8 1 5 b e n városi tanácsosnak.

—

89

-

1 8 2 0 - b a n a n y o m d a vezetését fiára b i z t a . U j a b b nyomdát n y i t o t t K a p r o n a y Á d á m K o l o z s ­ várott 1 7 8 3 - b a n ; L e t t n e r József G o t t f r i e d P e s t e n 1 7 8 5 b e n ; T u m l e r János József Besztercebányán 1 7 8 5 - b e n , fenn állott 1 7 9 5 - i g ; E l l i n g e r János József Kassán 1 7 8 6 b a n , megszűnt 1 8 0 6 - b a n ; S k a r n i t z l József A n t a l S z a kolcán 1 7 8 8 - b a n ; M e d g y e s i Pál Diószegen 1 7 8 9 - b e n ; Siess József A n t a l S z o m b a t h e l y e n 1 7 8 9 b e n ; S a l z e r F e r e n c János S e l m e c e n 1 7 8 9 - b e n ; W e b e r S i m o n P é ­ ter K o m á r o m b a n 1 7 8 9 - b e n , fennállott 1 7 9 4 - i g . A következő évben ezen nyomdát Weinmüller Bá­ l i n t vette m e g s nagyobbította. Weinmüller Bálint halála után a n n a k ö z v e g y e b i r t a a nyomdát egész 1 8 2 7 - i g . E z évben g y e r m e k e i r e Bálint Imrére és Franciskára szállt. Nemsokára Weinmüller F r a n c i s k a m a g a b i r t a a nyomdát 1 8 4 8 . május elejéig. 1 7 9 0 - b e n O d e r l i t z k y Antal n y i t o t t , illetőleg vette át L ö v e A n t a l nyomdáját P o z s o n y b a n , de ezt c s a k két évig b i r t a . 1 7 9 2 - b e n u g y a n i s e n y o m d a a n y a g s z e r e i t S c h n a u f f János, a p o z s o n y i r a j z i s k o l a tanára vette át. E g y u j nyomdát n y i t o t t , illetőleg vett át G o t t lieb A n t a l Vácott, m e r t 1 7 9 3 - b a n a m e g h a l t A m b r ó nyomdakészleteit megvette s u g y a n a z o n helyiségben folytatta az üzletet. G o t t l i e b a nyomdát nagyobbította, s különösen az által, h o g y saját betűöntődé}, volt. O n e m c s a k ü g y e s nyomdász v o l t , de a társadalmi élet­ b e n is v i v o t t k i magának szerepet. E g y jelentéstétel­ b e n G o t t l i e b felől ezt m o n d j a a városi biró: „Mester­ ségét p e d i g fáradhatlan serénységgel és iparkodással g y a k o r o l j a , és azonfölül végre a m a g y a r , német, tót, oláh és l a t i n n y e l v e k e t b i r j a . " M e g h a l t 1 8 2 3 - b a n . 1 8 0 2 - b e n , a váci siketnémák intézete szervezé­ s e k o r G o t t l i e b A n t a l igéretét adta, h o g y a siketnémá­ k a t a nyomdászatban o k t a t n i f o g j a .

—

90

-

M é g G o t t l i e b életében, az utolsó években, midőn az üzlet m i n d g y e n g é b b e n ment, a nála v o l t Plöszl Lipóttal b i r t a együttesen a nyomdát, m a j d később Gottliebtól megvette P . az egész nyomdát és a s z a b a ­ dalmat. A G o t t l i e b alatt működő betűöntődét Plöszl m e g ­ szüntette. Plöszl ügyes nyomdász volt, és s z o r g a l m a f o g v a nemsokára üzlete virágzásnak i n d u l t . A k k o r történt, h o g y az 1 8 4 8 - i k é v v é g e felé e g y i d e g e n e m b e r jött Plöszlböz, h o g y a nyomdát m e g v e g y e s a r r a 2 0 0 0 frtot le is f i z e t e t t . A k k o r k i ­ ütött a szabadságharc s arról az idegenről s e m m i sem v o l t hallható. U g y tehát a n y o m d a és a pénz Plöszl birtokában m a r a d t , a z o n b a n n e m sokáig, m e r t 1 8 4 8 b a n S o m o g y i és L u k á c s , pesti egyének, vették m e g a nyomdát. A szabadságharc lefolyta után, m i n t m i n d e n , ú g y a nyomdászat is hanyatlott, m e r t az i r o d a l o m a censura hatása folytán p a n g o t t ; nyomandó m ű v e k n e m érkeztek be, m i n e k folytán az e g y k o r virágzó n y o m d a a l i g h o g y meglehetett. N e m is virágzott fel az már többé Plöszl alatt, részint m e r t tulajdonosa e l h a n y a g o l t a teljesen, más­ részt m e r t n e m v o l t m u n k a . E z i g y tartott 1 8 6 4 - i g , midőn R o b o n y i Géza, váci könyvkereskedő, a n y o m ­ dát megvette. K e z e alatt n y e r t némileg a n y o m d a i ügy. K é s ő b b ismét r o s z a b b idő állót be o l y a n n y i r a , h o g y 1 8 6 8 - b a n m a j d h o g y be n e m záratott; végre is 1 8 6 9 - b e n e g y részvénytársulat vette m e g a zyomdát, m e l y n e k „Siketnémák összeműködő iparintézet" c i m e alatt j e l e n l e g is létezik Vácott. A század v é g e felé nyitott Jónás J a k a b József Temesvárott 1 7 9 0 - b e n nyomdát, m e l y 1 8 0 4 - b e n szűnt

-

91

-

m e g ; J e l i n e k Vingyiszló N a g y s z o m b a t b a n 1 7 9 1 - b e n ; O d e r l i t z k y A n t a l P o z s o n y b a n 1 7 9 2 - b e n ; Schauff N e p . János S o p r o n b a n 1 7 9 3 b a n ; Stepháni János B e s z t e r c e ­ bányán 1 7 9 7 - b e n ; Gramméi' Mihály Veszprémben 1 7 9 8 - b e n ; G u t m a n n János Pál Nagyváradon 1 7 9 9 - b e n . A 18. század végéhez érve, u g y látjuk, h o g y a nyomdászat Magyarországban meglehetősen e l t e r j e d t ; v o l t a k ügyes és tevékeny nyomdászaink, k i k i p a r u k ­ n a k díszére váltak s a műveltség terjesztésében hatáso­ san közreműködtek.