Vasvári járás esélyteremtési akcióprogramjai ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV „Területi együttműködést segítő programok kialakítása a Vasi Hegyháton” ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0039
Pályázó: Vasvár Város Önkormányzata
Készítette: Regionális Humán Innováció Képzési Közhasznú Nonprofit Kft.
2015.
Tartalom 1.
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................... - 4 -
2.
A HELYZETELEMZÉS MÓDSZERTANI HÁTTERE ......................................... - 7 2.1. A vizsgálat menete ...................................................................................................... - 8 2.1.1. Szekunder elemzés ............................................................................................... - 8 2.1.2. Problématérkép elkészítése .................................................................................. - 8 2.1.3. A fókuszcsoportos vizsgálat menete .................................................................... - 8 -
3.
A VASVÁRI JÁRÁS HELYZETKÉPE .................................................................. - 10 3.1.
Demográfiai helyzetkép ........................................................................................ - 10 -
3.2.
Iskolázottsági helyzetkép ...................................................................................... - 17 -
3.2.1.
Óvodai ellátáshoz kapcsolódó adatok ........................................................... - 17 -
3.2.2.
Általános iskolai adatok ................................................................................ - 17 -
3.2.3.
Közép- és felsőoktatáshoz köthető mutatók .................................................. - 19 -
3.3.
Munkanélküliségi és foglalkoztatottsági mutatók ................................................ - 22 -
3.3.1.
Munkaügyi helyzetkép .................................................................................. - 22 -
3.3.2.
Foglalkoztatottsági mutatók .......................................................................... - 38 -
3.3.3.
A jövedelmi helyzetre vonatkozó mutatók.................................................... - 41 -
3.4.
Lakhatás ................................................................................................................ - 45 -
3.5.
Egészségügyi, szociális helyzetkép ...................................................................... - 54 -
3.5.1.
Egészségügyi helyzetkép ............................................................................... - 54 -
3.5.2.
Szociális helyzetkép ...................................................................................... - 56 -
4. A VASVÁRI JÁRÁS PROBLÉMATÉRKÉPE ÉS A FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI ......................................................................................... - 66 4.1. Problématérkép ......................................................................................................... - 66 5.
JÁRÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI SWOT ELEMZÉS ............................................... 71
6.
STRATÉGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA .......................................................... 73 6.1.
7.
Releváns 2014-2020-as Operatív Programok, Erasmus+ program ........................... 73
PROGRAMTERV .......................................................................................................... 90 7.1.
A programterv célrendszere ....................................................................................... 90
7.1.1.
Átfogó célok ....................................................................................................... 90
7.1.2.
Konkrét célok ..................................................................................................... 90
7.2.
Prioritások leírása ...................................................................................................... 90
7.2.1.
Prioritások és intézkedések ................................................................................ 90
7.2.2.
Akcióterv ............................................................................................................ 97
7.3.
Partnerségi terv ................................................................................................... - 172 -
-2-
7.3.1.
Háttér-információk ...................................................................................... - 172 -
7.3.2.
Partnerségi szervezeti struktúra ................................................................... - 172 -
7.3.3.
Kommunikációs/nyilvánossági terv ............................................................ - 174 -
-3-
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Vasvári járás a Nyugat-dunántúli Régióban, Vas megye déli részén helyezkedik el, központja a 4 324 lakost számláló Vasvár. A vizsgált térség össznépessége 13 503 fő, területe 374 km2. A járás országon belüli elhelyezkedése – a nyugati határ közelségéből kifolyólag – előnyösnek tekinthető, azonban megyei szinten földrajzilag, és a társadalmi-gazdasági folyamatok tekintetében is periférikus helyzetű. A Vasvári járás a megye dinamikusan fejlődő településeitől és azok vonzáskörzetétől távol helyezkedik el, így az ott tapasztalható viszonylagos fejlődés által generált multiplikátor hatás kevésbé tud érvényesülni. A folyamatok következményeként a járás fejlődése nem képes követni a régió, valamint a megye fejlődésének ütemét. A járás településhálózata egyértelműen aprófalvas jellegű, 2013-ban mindössze két település lakosságszáma haladta meg az ezer főt, míg az 500–1000 lakost számláló települések aránya 30 százalék. Száz főnél kisebb lélekszámú település csupán egy található a járás területén, Sárfimizdó. A települési szintet tekintve kijelenthető, hogy 2003 és 2013 között összességében mindenhol csökkent a lakosságszám. A legnagyobb mértékű népességfogyás elsősorban a kisebb községekre jellemző, a jövőre vonatkozóan az aprófalvasodás folyamatának gyorsulása várható, amely számos társadalmi- és gazdasági problémával járhat együtt. A hátrányos migrációs jellemzők és a természetes fogyás eredőjeként a térség népessége előreláthatólag tovább fog csökkenni a jövőben. Mind gazdasági, mind társadalmi szempontból jelentős problémát okozhat az adott területen élő népesség alacsony szintű iskolázottsága. Magyarországon általánosságban a nők körében magasabb az alapfokú végzettség hiányának aránya: országosan a nők 6,5 százaléka, míg a férfiak 3,1 százaléka nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Vas megye e tekintetben kedvezőbb helyzetben van, az értékek mindkét nem esetében szignifikánsan alacsonyabbak az országosnál: a nők 4,8 százaléka, míg a férfiak 2,1 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. A Vasvári járásban mindkét nem esetén az országosnál is magasabb érték jelentkezett, azonban a relatív eltérés a nők körében magasabb: az alapfokú végzetséggel nem rendelkezők aránya 8,24 százalék, amely az országos értéket 1,72 százalékkal, a Vas megyeit pedig 3,44 százalékkal haladja meg. A férfiaknál ezen érték 3,37 százalék, amely a megyeinél 1,25 százalékkal magasabb A Vasvári járásban ezen mutató sajnálatos módon szinte minden tekintetben elmarad az országos adatoktól. Ez alól kivételt képez a tíz év alatti növekedés üteme, az egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők arány a 25 éven felüli lakosság körében 2001 és 2011 között 58 százalékos növekedést mutat. A Vasvári járásban 2013-ban 562 személy volt nyilvántartott álláskereső, amely csak kismértékben nagyobb a 10 évvel korábbi adatoknál (2003-ban 559 fő), azonban jóval alacsonyabb a gazdasági válság éveiben regisztrált munkanélküliek számánál (2009-ben 1074 fő). A 2008-ban elkezdődött gazdasági válság hatására drasztikusan megnőtt a munkanélküliek száma a Vasvári járásban, de az adatok alapján azt is láthatjuk, hogy 2013-ra a munkaerő-piac rendeződni látszik, így 2013-ban már közel ugyanannyi volt a munkanélküliek száma, mint 2003-ban. Ennek egyik legfőbb oka azonban a közfoglalkoztatottak egyre bővülő száma. Érdemes kiemelni az 51 évnél idősebb regisztrált munkanélküli arányát, 2013-ban a Vasvári járás vonatkozó mutatója (23 százalék) az országos (25 százalék) és a Vas megyei (27,5 százalék) átlagoknál is kevesebb, de még így is a munkakeresők majdnem negyede tartozik az idősödő munkakeresők csoportjába.
-4-
A Vasvári járásban az összes nyilvántartott álláskeresők majdnem fele, 45,9 százaléka tekinthető hosszú távú álláskeresőnek, mely csak 1 százalékkal több, mint a Vas megyei átlag, ugyanakkor 4 százalékkal kedvezőbb, mint az országos átlag. A helyi foglalkoztatottság szinte teljesen hiányzik, nehéz az alapellátásokhoz, a különböző szolgáltatásokhoz és az információkhoz való hozzájutás. A fenti hátrányok fokozzák a gazdasági előnyökből, a lehetőségekből való kirekesztődés veszélyét. A térség gazdaságilag legerősebb pólusa természetesen Vasvár. Itt összpontosul az ipari termelés és a foglalkoztatás legnagyobb része, a többi település számára is lehetőségeket – ha nem is az egyetlen kapcsolódási pontot - nyújtva. A gazdasági potenciál a falvak nagyobb részében gyenge, alacsony szintű a vállalkozási hajlandóság, kicsi a vállalkozás-sűrűség, kevés a gazdálkodó szervezetek száma. A feldolgozóipar cégei (cipőipar, elektronika, faipar, textilipar) együttesen jelentős (ha nem is meghatározó) erőt alkotnak, de különösen a foglalkoztatás terén fontos szerepet töltenek be. Az utóbbi években a Vasváron már régóta meglévő termálvizet felhasználva, szerény, de bővíthető fürdő épült, ami azonban nem tudja felvenni a versenyt a térség nagyobb fürdőivel (Bük, Sárvár, Zalaszentgrót, Kehidakustány). Összefoglaló problémaelemzés, következtetések Foglalkoztatási nehézségek, akadályok ·
A járásban magas az alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek aránya. Önkéntes munkák ritkán csak a helyben meghirdetett társadalmi munkák alkalmával vannak. Az alacsony iskolai végzettségű személyek számára az elhelyezkedés nehézséget okoz.
·
2007-ig a Hegyháti Jóléti Szolgálat sok szociális szolgáltatást elindított és üzemeltetett a térségben élő hátrányos helyzetű lakosság megsegítésére. Az alapítvány megszűnésével a szolgáltatások jelentős része is megszűnt. (Pl. a krízishelyzetben élő nők számára nincs a térségen belül segítség.)
·
Sok településen nehéz a közösségi közlekedés elérése, a mobilitási tényezője elég gyenge pontja a munkavállalásnak.
·
Az elsődleges munkaerő-piacról kiszorulók számára a szociális gazdaság és a közmunka program nyújthat segítséget. Mindkettőre van példa a térségben, a továbblépésre közös gondolkodásra van szükség, amelynek lehetősége eddig nem volt megteremtett.
Hátrányos helyzetű csoportok, szegregátumok ·
A roma lakosságra vonatkozóan csak becslések vannak, a térség déli részén nő a számuk. Életkörülményeik sok esetben kilátástalanok, alacsony iskolai végzettségük miatt a munkaerő-piacon hátrányból indulnak. A térségben lakhatásra alkalmatlan telepszerű területek vannak, az önkormányzatok szociális lakásállományának az állapota rossz.
·
Az energiaszegénységgel érintett családok által fenntartott magánlakások fizikai állapota rossz, energiapazarló, sok esetben egészségtelen a bentlakás (penész, vizesedés). A város bérlakás-állománya is komoly felújításra szorul. Az energiatudatosság kevésbé jellemző a lakosság körében.
-5-
Információs, kommunikációs és fizikai akadálymentesítés helyzete, a fogyatékkal élők elfogadása ·
A különböző célcsoportokra irányuló szolgáltatások, információk elérhetőségét javítani kell, és a célcsoportnak megfelelő kommunikációs megoldásokat alkalmazni.
·
Nincs elegendő számú program, melynek keretében az egészséges emberek megismerhetik a fogyatékkal élő személyek hétköznapi problémáit. További érzékenyítési programokra van szükség a szakmai szervezetek bevonásával.
Válságban a család, a generációk eltávolodtak ·
A „modern” társadalom negatív hatásaként a család intézménye meggyengült. Egyre több az egyszülős család, az alacsony jövedelmű dolgozó szegények családjai, akik számára még nehezebb megoldást találni, és nehezen férnek hozzá szolgáltatásokhoz, hiányoznak a valódi családtámogató programok. Fontos olyan szolgáltatások indítása, amelyekkel a családok segítséget kapnak a közösségtől, és törekedni kell a prevencióra is.
·
A járásban is súlyos probléma az idős embereket érintő elszigetelődés, kapcsolati beszűkülés, generációk eltávolodása. Idősek és fiatalok, gyerekek kevés közös programon találkozhatnak. Folyamatosan emelkedik a napi rendszerességgel ellátást igénylő idősek aránya, melyet az intézményrendszer nem tud kielégíteni. Generációk együttműködését célzó program indítása indokolt.
-6-
2. A HELYZETELEMZÉS MÓDSZERTANI HÁTTERE A projekt megvalósítása során járási szintű esélyteremtő programterv készül a Vasvári járásra vonatkozóan, azt megalapozó helyzetelemzéssel. A pályázati előkészületek során már született előzetes helyzetfeltárás a térség főbb mutatóinak vizsgálatára alapozva. Jelen helyzetelemzésben a meglévő eredményeket továbbdolgozva, új szempontokkal kiegészítve mélyebben, részletesebben mutatjuk be a térség aktuális és releváns mutatóit, a jelentkező problémákra koncentrálva egy problématérkép és egy igényfelmérő vizsgálat eredményei is ismertetésre kerülnek. Az elemzés célja a projekt célcsoportjának aktuális helyzetének megismerése, továbbá a prioritási terültek mentén a kialakult problémák megoldási lehetőségeinek a felmérése. Bemutatásra kerülnek, olyan projektek, helyi kezdeményezések, amelyek a járáson belüli lokális problémákra kínáltak megoldási lehetőséget. A járási környezet bemutatásáról korábban nem készült olyan tanulmány, amely átfogóképet mutatna a térségben jelentkező problémákról, azok megoldási lehetőségeiről, valamint a már elindult kezdeményezésekről. Az eredmények bemutatják a járásban élők gazdasági és társadalmi helyzetét, továbbá az intézményi és szervezeti háttért. A helyzetelemzés célcsoportja megegyezik a projekt célcsoportjával, kiemelten mutatja be: § § § § §
a romák, mélyszegénységben élők, a gyermekek, fiatalok (kitérve hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, alkohol, drog problémákra), az idősek (generációk közti együttműködés), a fogyatékkal élők (integráció), és a nők státuszát a járásban.
Az összegyűjtött problémák, azok megoldási lehetőségeinek részletesebb vizsgálatára egy fókuszcsoportos interjú során került sor, a térség véleményformálói, intézményi vezetői, civil szervezetei segítségével. A „Jó gyakorlatok”elnevezésű fejezet célja a járási problémákra nyújtott megoldási gyakorlatok bemutatása. A helyzetelemzés eredményei alapján elkészült a járáson belül felmerült, és a települések együttműködését igénylő problémák komplex kezelését megalapozó – a járási felzárkózási kerekasztal által elfogadott - „Esélyteremtő-programterv”, amely megerősíti a partnerséget, továbbá felkészíti a járást a releváns szakmai területeken a 2014-20-as EU-s források fogadására is. Sikeres esélyegyenlőségi akciók valósulnak meg, amelyek megalapozzák a partnerek hosszú távon is fenntartható együttműködését.
-7-
2.1. A vizsgálat menete 2.1.1. Szekunder elemzés A járási helyzetelemzés alapjául egy szekunder elemzés szolgál. A szekunder vizsgálat során a KSH és a TEIR rendszerek által szolgáltatott statisztikai adatokat elemezése, valamint a térségben jelenlévő intézmények és szervezetek 2014. évi beszámolóinak feldolgozása történt meg. A statisztikai adatok összehasonlítása legalább 10 éves időszakot ölel fel, az adatoktól és elérhetőségüktől függően 2000, 2001, 2003 és 2009-2013 közötti idősoros adatok. A hosszabb idősor segítségével bemutathatóak a járásban jelentkező gazdasági és társadalmi trendek. A demográfiai adatok mellett bemutatásra kerül a járás foglalkoztatási és munkaügyi helyzetképe, valamint kiemelt szerepet kap a térség egészségügyi és szociális helyzetképe is. A Vasvári járás statisztikai vizsgálata tekintetében fontos megjegyezni: -
Az oktatási helyzetkép (óvodai ellátás illetve az általános iskolai adatok) tekintetében elmondható, hogy néhány mutató esetében hiányos adatokkal találkozhatunk, amely az adatszolgáltató (TEIR) adatbázisának esetenkénti hiányosságából adódik.
2.1.2. Problématérkép elkészítése A szekunder elemzés mellett további háttéranyagok vizsgálata is megtörtént. A helyzetelemzés célcsoportjait kiemelten vizsgálják a települések helyi esélyegyenlőségi programjai (HEP). A települési anyagok segítségével járási probléma térképet készítünk az 5 prioritási területre koncentrálva. A problématérkép a célcsoportokra lebontva mutatja be a térségi nehézségeket. Az elemzés ezen fejezete előkészítésül szolgált a fókuszcsoportos interjúkhoz. 2.1.3. A fókuszcsoportos vizsgálat menete A projekt során megvalósuló járási kerekasztal találkozók egyik alkalma során lehetőség nyílt arra, hogy a projekt célcsoportját ellátó intézményeket, valamint civil szervezetek képviselőit egy fókuszcsoportos interjúba bevonjuk. Az interjú résztvevői: · · · · ·
A járásban található települési önkormányzatok képviselői, a térségi kisebbségi önkormányzatok képviselői, közoktatás és szociális intézmények képviselői, a célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek képviselői (idősek, nagycsaládosok stb.), közművelődési intézmények képviselői.
A fókuszcsoport célja a járási esélyegyenlőségi programterv megalapozását jelentő helyzetelemzés támogatása. Mivel az egyes célcsoportokhoz rendelhető adatok, információk ritkán állnak rendelkezésre, vagy egyáltalán nem érhetőek el, célszerűnek tartottuk fókuszcsoportos megbeszélések szervezését térségi szakemberek részvételével, hogy tájékozódjunk az aktuális helyzetről, szakértői véleményeket gyűjtsünk.
-8-
Az interjúk megteremtették annak a lehetőségét, hogy a problématérkép során összegyűjtött problémákat részletesen, a területek szakmai képviselői mutathassák be. Felszínre kerültek korábbi kezdeményezések és kirajzolódtak jövőbeni megoldási tervek, igények. Témakörök · · · · · ·
Célcsoport helyzete a járásban (leíró helyzetelemzés kiegészítése) Problématérkép megalapozása (célcsoportot jellemző legfontosabb kihívások, problémák) Jó gyakorlatok SWOT elemzés pontjainak bővítése (különösen erősségek és gyengeségek) Járási szintű, vagy legalább több települést összekapcsoló együttműködési irányok feltérképezése Programötletek és javaslatok gyűjtése (lehetőségek)
A beszélgetések alapvető célja tehát, hogy az adott célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi problémákat (pl. diszkrimináció, munkaerő-piac, oktatás, egészségügy, lakhatás stb.) feltárjuk, a programozás szempontjából lényeges súlypontokat, kulcskérdéseket beazonosítsuk és megszüntetésükre a programban felvázolható megoldásokat keressünk.
-9-
3. A VASVÁRI JÁRÁS HELYZETKÉPE A Vasvári járás a Nyugat-dunántúli Régióban, Vas megye déli részén helyezkedik el, központja a 4 324 lakost számláló Vasvár. A vizsgált térség össznépessége 13 503 fő, területe 374 km2. A járást 22 községi jogállású település és a központ – a térség egyetlen városa – Vasvár alkotja. Az említett községi rangú települések a következők: Alsóújlak, Andrásfa, Bérbaltavár, Csehi, Csehimindszent, Csipkerek, Egervölgy, Gersekarát, Győrvár, Hegyhátszentpéter, Kám, Mikosszéplak, Nagytilaj, Olaszfa, Oszkó, Pácsony, Petőmihályfa, Püspökmolnári, Rábahídvég, Sárfimizdó, Szemenye és Telekes. A járás országon belüli elhelyezkedése – a nyugati határ közelségéből kifolyólag – előnyösnek tekinthető, azonban megyei szinten földrajzilag, és a társadalmi-gazdasági folyamatok tekintetében is periférikus helyzetű. A Vasvári járás a megye dinamikusan fejlődő településeitől és azok vonzáskörzetétől távol helyezkedik el, így az ott tapasztalható viszonylagos fejlődés által generált multiplikátor hatás kevésbé tud érvényesülni. A folyamatok következményeként a járás fejlődése nem képes követni a régió, valamint a megye fejlődésének ütemét. A 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet alapján a járásban hat, a „társadalmi, gazdasági infrastrukturális szempontból elmaradott”, valamint egy, az „országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott” település található.
3.1.
Demográfiai helyzetkép
A járás településhálózata egyértelműen aprófalvas jellegű, 2013-ban mindössze két település lakosságszáma haladta meg az ezer főt, míg az 500–1000 lakost számláló települések aránya 30 százalék. Száz főnél kisebb lélekszámú település csupán egy található a járás területén, Sárfimizdó. A településhálózat lakosságszám szerinti differenciáltságát jelentősen befolyásolják a természetföldrajzi tényezők, azonban az elmúlt évtizedekben megfigyelhető változások egyértelműen tükrözik a demográfiai folyamatokban jelentkező problémákat. Magyarország népessége 1980-tól kezdődően – a férfiaké 1980, a nőké 1983 óta – csökkenő tendenciát mutat, így 2010-re tízmillió fő alá süllyedt hazánk lakosságszáma. 2003 és 2013 között a népességfogyás mértéke 2,37 százalék volt, amelyhez képest a térségi értékek eltérően alakulnak. Vas megyében a referencia-időszakra vonatkozó népességfogyás mértéke két százalékkal magasabb volt, ám ez területileg egyenlőtlenül oszlott el: Szombathely agglomerációs településein, valamint a Szombathely–Kőszeg, illetve Szombathely–Sárvár agglomerálódó tengely által érintett településeken népességnövekedés zajlott le, míg a közlekedési szempontból kedvezőtlenebb elérhetőségi lehetőségekkel bíró, sok esetben peremhelyzetű településeken csökkent a lakosság száma. Sajnálatos módon a Vasvári járásban – az említett tényezőkből kifolyólag – jóval magasabb a népességfogyás mértéke: Vas megyéhez képest 5,3 százalékkal, míg az országos értékhez viszonyítva 7,3 százalékkal magasabb a tíz év alatti csökkenés aránya. Összességében 2003 és 2013 között közel 1 500 fővel csökkent a járás lakosságszáma. A települési szintet tekintve kijelenthető, hogy 2003 és 2013 között összességében mindenhol csökkent a lakosságszám. A legnagyobb mértékű népességfogyás elsősorban a kisebb községekre jellemző, a jövőre vonatkozóan az aprófalvasodás folyamatának gyorsulása várható, amely számos társadalmi- és gazdasági problémával járhat együtt. A legkedvezőbb
- 10 -
mutatóval rendelkező településeken is inkább stagnálásról lehet beszélni, azonban érdemes megfigyelni, hogy 2010 és 2013 között – hat településtől eltekintve – nőtt a lakosságszám a járás településein. Kérdés azonban, hogy a jelenség valós „népesedési fordulathoz”, vagy csupán adott – szülőképes korú – kohorsz magasabb létszámához köthető (1. táblázat). Területi egység
2003
2009
2010
2011
2012
2013
2013/2003
Vasvár
4 617
4 326
4 222
4 127
4 387
4 324
-6,35
Rábahídvég
1 041
960
948
949
1 024
1 040
-0,10
Püspökmolnári
945
925
915
896
878
867
-8,25
Oszkó
688
660
650
655
662
653
-5,09
Gersekarát
772
683
643
633
648
643
-16,71
Győrvár
704
659
630
606
594
600
-14,77
Alsóújlak
623
585
572
584
599
599
-3,85
Bérbaltavár
542
494
478
493
558
541
-0,18
Telekes
568
521
497
491
523
515
-9,33
Kám
465
433
426
401
398
394
-15,27
Olaszfa
471
444
423
428
383
372
-21,02
Csehimindszent
421
352
334
336
363
361
-14,25
Egervölgy
401
360
343
327
352
343
-14,46
Csipkerek
403
346
327
322
342
330
-18,11
Szemenye
365
309
304
308
318
328
-10,14
Mikosszéplak
335
333
321
317
312
310
-7,46
Pácsony
300
276
275
276
285
295
-1,67
Csehi
301
260
259
245
246
238
-20,93
Andrásfa
284
311
268
246
222
222
-21,83
Petőmihályfa
239
233
212
193
203
209
-12,55
Nagytilaj
180
131
124
114
138
131
-27,22
Hegyhátszentpéter
181
158
127
111
105
107
-40,88
Sárfimizdó
108
105
101
106
83
81
-25,00
Vasvári járás
14 954
13 864
13 399
13 164
13 623
13 503
-9,70
Vas megye
266 342
259 364
257 688
256 458
255 294
254 580
-4,42
Magyarország
10 116 742
10 014 324
9 985 722
9 957 731
9 908 798
9 877 365
-2,37
1.
táblázat: A Vasvári járás lakónépességének változása (adatforrás: TEIR – KSH T-STAR)
A népesedési statisztikák ismeretében jelentős problémákkal kell szembenéznie hazánknak hosszú távon. Az országban tapasztalható generációs különbségek a Vasvári járásban is jelen vannak. A „Ratkó- és OTP-gyermekek”, valamint ezen kohorszok tovagyűrűzése természetesen megfigyelhető, azonban a köztes korosztályok létszáma sem drasztikusan alacsonyabb.
- 11 -
A lakónépesség vizsgálata alapján jelentős problémának tekinthető az elnéptelenedés, ám ebben kisebb szerepet játszik a korosztályok közötti mennyiségi differenciáltság, s ezáltal a szülőképes korú nők számának ingadozása. Érdemes megfigyelni a nemek megoszlásában jelentkező különbségeket is: míg ötven éves korig jellemzően férfitöbblet jelentkezik, addig az idősebb korosztályok esetén szignifikáns változás mutatható ki, szinte évről évre csökken az ezer nőre jutó férfiak száma. A jelenség oka többrétű: egyrészt természetes körülmények között több férfi születik, mint nő, másrészt a férfiak nagyobb valószínűséggel folytatnak egészségtelen életmódot, amely korábbi halálozáshoz vezethet (1. ábra).
8580-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 -800
-600
-400
-200
Férfiak száma [fő] 1.
0
200
400
600
800
Nők száma [fő]
ábra: A Vasvári járás korösszetétele – korfa, 2011 (adatforrás: Népszámlálás 2011)
Egyes kiemelt korosztályok külön is vizsgálandók a jövőre vonatkozó demográfiai folyamatok előrejelzése érdekében. A 0–2 éves korosztály létszáma 2009 és 2013 között összességében több mint 10 százalékkal csökkent, azonban 2011 óta kismértékű növekedés jelentkezett. A gyermekkorúak számában szintén visszaesés jelentkezett, azonban a nemek szerinti megoszlásban jelentős különbség mutatkozott: a férfiak száma közel 13 százalékkal csökkent, míg a nők esetében 7,7 százalékos volt a visszaesés a 2009–2013-as időszakban. A 15–17 éves korosztály esetében is csökkenés jelentkezett, amely leginkább a korosztályon belüli nőket érintette. (- 30 százalék) Jelen korcsoportbontás legnépesebb kategóriája a 18-59 évesek csoportja. Esetükben eltérő kép jelentkezik a nemek szerinti megoszlást vizsgálva: míg a férfiak száma negyedével nőtt, a nők esetében ötödével esett vissza a létszám. A 60–64 éves korosztálynál szintén jelentős eltérés tapasztalható a nemek szerinti vizsgálat során: a férfiak száma 45 százalékkal nőtt, miközben a nőknél csupán 5,6 százalékos növekedés jelentkezett. A 65 évnél idősebbek száma közel azonos mértékben csökkent, ennek mértéke 4,1, illetve 3,8 százalék. A vizsgált adatok alapján
- 12 -
kijelenthető, hogy a Vasvári járást fokozottan érinti hazánkra is jellemző elöregedési folyamat (2. táblázat). Férfi Év
0-2 éves
2003
Nő
0-14 éves
15-17 éves
18-59 éves
60-64 éves
65 év feletti
0-14 éves
15-17 éves
18-59 éves
60-64 éves
65 év feletti
Összesen
367
NA
NA
NA
NA
NA
NA
NA
NA
NA
NA
15 245
2009
379
1 038
275
3 464
335
881
1 002
296
5 224
414
1 666
14 595
2010
359
996
275
4 491
360
840
953
275
4 134
418
1 653
14 395
2011
321
957
275
4 454
394
843
933
251
4 114
432
1 630
14 283
2012
325
931
265
4 395
454
846
923
241
4 100
427
1 629
14 211
2013
340
904
251
4 348
486
845
925
206
4 077
437
1 603
14 082
2013/ 2009
-10,29
-12,91
-8,73
25,52
45,07
-4,09
-7,68
-30,41
-21,96
5,56
-3,78
-3,51
2.
táblázat: Néhány kiemelt korcsoport nemek szerinti létszámának alakulása (adatforrás: TEIR – KSHTSTAR)
Az imént vázolt probléma valósságát támasztja alá az öregedési index – azaz a száz, 14 év alatti lakosra jutó 65 éves kor feletti lakosok számának – vizsgálata is. 2009 és 2013 között Magyarországon mintegy nyolc százalékkal – 110,4-ről 119,3-ra – nőtt ezen mutató értéke. A növekedés üteme 2,65 százalékkal haladta meg az országos átlagot Vas megyében, míg a Vasvári járásban 7,2 százalékkal nőtt a vizsgált mutató. Sajnálatos módon abszolút értékét tekintve is magasabb a megyei, valamint a járási érték: 2013-ban száz gyermekkorú lakosra 134 időskorú jutott Vas megyében, illetve a Vasvári járásban (2. ábra). Települési szinten jelentős szórás tapasztalható. Míg egyes községekben – például Hegyhátszentpéteren és Csipkereken – az öregedési index meghaladja a kétszázat, addig Telekesen és Bérbaltaváron ezen mutató a hetvenet sem éri el. Ez alapján kijelenthető, hogy az elöregedés – egyes helyeken fiatalodás – folyamata eltérő mértékben érinti a járás településeit, azonban összességében magas a száz fiatalkorúra jutó 65 évesnél idősebb lakos.
- 13 -
140
135 130 125 120 115 110 105 100
2009
2010 Vasvári járás
2.
2011 Vas megye
2012
2013
Magyarország
ábra: Az öregedési index alakulása, 2009–2013 (adatforrás: TEIR – KSH-TSTAR)
A belföldi vándorlás tekintetében országos szinten divergáló tendencia figyelhető meg. 1995től az ezredfordulóig regionális szinten megközelítőleg homogén kép volt jellemző, azonban ezt követően egyfajta differenciálódási folyamat vette kezdetét. A Közép-Magyarország régió belföldi vándorlási egyenlege pozitív irányba tolódott el, a Nyugat-Dunántúlra kisebb mértékű növekedés volt jellemző, míg a Közép-Dunántúlon stagnáló érték mutatkozott. Mindeközben az ország keleti régióiban, valamint a Dél-Dunántúlon eltérő mértékű, de általánosságban erőteljes csökkenés vette kezdetét, amely 2009-2010-ig folytatódott. Vas megyére a belső migráció szempontjából alapvetően kismértékben pozitív irányú tendencia jellemző, a referencia-időszak folyamán a 2009-es évtől eltekintve a mérleg az odavándorlás irányába billent el. Ez természetesen területileg egyenlőtlen komponensekből tevődik össze: elsősorban a kedvezőbb földrajzi fekvésű határ menti, valamint agglomerációs térségek rendelkeznek pozitív vándorlási egyenleggel, míg a többi esetben elvándorlás jellemző. A Vasvári járásban – perifériás jellege ellenére – csökken az elvándorlás mértéke, sőt, 2012-ben pozitív migrációs egyenleg jelentkezett (3. ábra). Települési szinten jelentős differenciálódás tapasztalható e tekintetben. 2013-ban a legnagyobb mértékű elvándorlás Hegyhátszentpétert sújtotta, ahol az ezer főre jutó egyenleg -34fő volt. További hét településen haladta meg negatív irányban ezen érték a -10főt. Mindeközben öt településen hasonló mértékű odavándorlás zajlott le; a legnagyobb arányú növekedés (+32,7fő) Mikosszéplakon jelentkezett, azonban ehhez hozzá kell tenni, hogy egy évvel korábban közel azonos mértékű, ám negatív egyenleg volt jellemző.
- 14 -
6,00 4,00 2,00 0,00 -2,00 -4,00 -6,00 -8,00 2003
2009
2010
2011
2013
Vas megye
Vasvári járás
3.
2012
ábra: A belföldi vándorlás különbözetének ezer lakosra jutó aránya (adatforrás: TEIR – KSH-TSTAR)
Adott terület népességszámára a vándorláson túl a természetes népesedési folyamatok vannak hatással. Ahogy Magyarországra, úgy a Vasvári járásra is a természetes fogyás jellemző. Az adatok jellegéből kifolyólag kizárólag a hosszabb idősoros vizsgálat adhat releváns képet. A 2003 és 2013 közötti tíz évben az élveszületések száma 100 és 122 között ingadozott, egyértelmű trend nem mutatható ki. A halálozások számában 2010 és 2011 között 18,7 százalékos csökkenés jelentkezett, amely az utolsó két vizsgált év alapján tartós folyamatnak tekinthető. A két adat különbözete sajnálatos módon minden vizsgált évben negatív, azonban ennek értéke a referencia-időszak folyamán közel harmadával mérséklődött, amely a halálozások számának csökkenésével magyarázható (3. táblázat). A hátrányos migrációs jellemzők és a természetes fogyás eredőjeként a térség népessége előreláthatólag tovább fog csökkenni a jövőben.
3.
2003
2009
2010
2011
2012
2013
Élveszületés
118
117
100
101
105
122
Halálozás
262
250
268
218
223
214
Különbözet
-144
-133
-168
-117
-118
-92
táblázat: Az élveszületések és halálozások számának változása (adatforrás: TEIR – KSH-TSTAR)
A természetes népesedési folyamatok összehasonlító vizsgálatához az ezer főre jutó arányszám szolgált alapul. Magyarországon a természetes fogyás rátája négy ezrelék körül stagnál. Vas megyében ez a mutató közel egy ezrelékkel volt magasabb 2003-ban, illetve 2009-ben, majd 2011-ig további másfél ezrelékkel nőtt a természetes fogyás mértéke. 2013-ra kismértékben javult a népesedési helyzet a megyében. A Vasvári járásra vonatkozó adatok sajnálatos módon mind az országos, mind a megyei értékekhez képest elmaradnak. 2003-ban, valamint 2009-ben 9,6 volt a természetes fogyás mértéke, majd 2010-ben a vizsgált időszak maximuma – 12,5 – jelentkezett. 2012-ben, valamint 2013-ban javuló tendencia volt, így a természetes szaporodás rátája közeledni látszik a megyei értékhez (4. ábra).
- 15 -
0,00 -2,00 -4,00 -6,00 -8,00 -10,00 -12,00 -14,00 2003
2009 Vasvári járás
4.
2010 Vas megye
2011
2012
2013
Magyarország
ábra: A természetes szaporodás, fogyás mértéke (adatforrás: TEIR – KSH-TSTAR)
- 16 -
3.2.
Iskolázottsági helyzetkép
3.2.1. Óvodai ellátáshoz kapcsolódó adatok A 3-6 év közötti gyermekek nappali ellátását vizsgálva felmerült a lehetősége az adatszolgáltatás hiányosságának, így elsősorban a hosszabb idősoros vizsgálat tekinthető relevánsnak. Az óvodai feladatellátási helyek száma a Vasvári járásban 2003 és 2013 között összességében eggyel csökkent, így az utolsó vizsgált évben tizenöt helyen valósult meg óvodai ellátás. Óvoda működik a térségben Alsóújlakon, Bérbaltaváron, Csehimindszenten, Csipkereken, Gersekaráton, Győrváron, Kámban, Olaszfán, Oszkóban, Pácsonyban, Püspökmolnáriban, Rábahídvégen, Telekesen, Vasváron. A gyermekcsoportok számában nagyobb mértékű visszaesés jelentkezett, 2003 és 2009 között ötödével lett kevesebb a csoportok száma, míg 2009 óta stagnálás jellemző. 2013-ban összesen 19 csoportot tartott számon a KSH adatbázisa. Az óvodába beírt gyermekek száma a referenciaidőszak folyamán 14,7 százalékkal csökkent, azonban ez elsősorban 2003 és 2009 között jelentkezett. 2009 és 2012 között közel ötödével nőtt a beírt gyermekek száma, míg 2013-ra csak kismértékű csökkenés jelentkezett (4. táblázat). A születendő gyermekek számának csökkenése természetesen jelentős hatással lehet a járásban működtetett óvodai ellátórendszerre is. 2003
2009
2010
2011
2012
2013
2003/2013
Óvodai feladatellátási helyek száma
16
14
15
15
15
15
-6,25
Az óvodai gyermek-csoportok száma
24
19
19
19
19
19
-20,83
Óvodába beírt gyermekek száma
469
351
385
385
419
400
-14,71
4.
táblázat: Az óvodai ellátáshoz kapcsolódó adatok (adatforrás: TEIR – TSTAR)
3.2.2. Általános iskolai adatok Az általános iskolai feladatellátásra, valamint az ott tanulók mennyiségi jellemzőire vonatkozó mutatók esetében is felmerült az adatforrásban fellépő hiány lehetősége. Ennek megfelelően a következőkben csupán a hosszabb idősoros vizsgálat alapján kimutatott trendek tekinthetők relevánsnak. 2003 és 2013 között az általános iskolai feladatellátási helyek száma felére esett vissza, 2013ban összesen nyolc helyen folyt ellátás (Általános iskolai osztály van: Alsóújlak, Csehimindszent, Egervölgy, Gersekarát, Győrvár, Püspökmolnári, Rábahídvég, Vasvár településeken). Az általános iskolai osztályok számában szintén jelentős mértékű, 44 százalékos csökkenés jelentkezett, amely elsősorban 2003 és 2009 között volt intenzív. 2009től 2013-ig néggyel csökkent az osztályok száma. A KSH adatbázisa alapján 2009-ben és 2010ben egy gyógypedagógiai osztály működött Vasváron, amely 2011-től megszűnt. Az általános iskolai tanulók száma a járás demográfiai jellemzőinek megfelelően évről évre csökken, 2009 és 2013 között közel ötödével esett vissza a számuk, így az utolsó vizsgált évben csupán 831 diákot tartottak számon a 2009-es 1 031 fővel szemben. 2009-ben jelentős eltérés mutatkozott az alsó- és felső tagozatosok számában: míg az első négy évfolyam összlétszáma 451 fő volt, addig 580 felső tagozatos diák járt általános iskolába. 2013-ra arányuk kiegyenlítődött, azonban ez elsősorban az 5–8. évfolyamosok 28,6 százalékos
- 17 -
létszámcsökkenésére vezethető vissza. A napközis foglalkozást igénybe vevők száma a referencia-időszak folyamán mintegy 21 százalékkal esett vissza, azonban 2012 és 2013 között közel száz fős növekedés jelentkezett; az utolsó vizsgált évben 422 fő volt a napközis diákok száma. A felső tagozatos diákok számának csökkenésével párhuzamosan a nyolcadik évfolyamot eredményesen befejező diákok száma is jelentős mértékben visszaesett: a vizsgált öt év alatt több mint negyedével lett kevesebb az iskolát sikeresen elhagyók száma (5. táblázat).
2003
2009
2010
2011
2012
2013
Változás [%]
Ált. isk. feladatellátási helyek száma
16
11
11
11
11
8
-50,00
Az ált. isk. osztályok száma (gyógyped. oktatással együtt)
98
59
58
55
55
55
-43,88
Az ált. isk. osztályok száma a gyógyped. oktatásban
1
1
0
0
0
-100,00
Ált. isk.-ban tanulók száma a nappali oktatásban
1031
967
915
859
831
-19,40
Ált. isk.-ban tanuló 1-4. évfolyamosok száma a nappali oktatásban
451
430
418
409
417
-7,54
Ált. isk. tanuló 5-8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban
580
537
497
450
414
-28,62
355
351
351
329
422
-20,97
174
169
142
132
126
-27,59
A napközis tanulók száma az ált. isk.-ban
534
A 8. évfolyamot eredményesen befejezte a nappali oktatásban 5.
táblázat: Az általános iskolai ellátásra vonatkozó adatok (adatforrás: TEIR – KSH-TSTAR)
Az esélyegyenlőség szempontjából kiemelten fontos a bizonyos szempontból hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igénnyel bíró gyermekek kérdése. A Vasvári járásban 2015. júniusig gondnokság alatt 68 gyermek állt, védelembe 49 kiskorút, tartós nevelésbe pedig 47 kiskorút vettek. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek száma 88 fő volt. Az elérhető szociális ágazati statisztika 343 hátrányos helyzetű gyermeket, illetve tanulót tartott számon, akik közül 134 fő (29,1 százalék) volt halmozottan hátrányos helyzetűnek tekinthető. A vizsgált évben öt gyermek volt sajátos nevelési igényű, míg az integráltan oktatott, sajátos nevelési igényű gyermekek, illetve tanulók száma 73 fő volt. 2012 Átmeneti vagy tartós nevelésbe vett
0
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
88
Hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók
343
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók
134
Sajátos nevelési igényű Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók
- 18 -
5 73
6. táblázat: Sajátos, illetve hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók száma (adatforrás: TEIR – Szociális ágazat adatai)
Mind gazdasági, mind társadalmi szempontból jelentős problémát okozhat az adott területen élő népesség alacsony szintű iskolázottsága. Magyarországon általánosságban a nők körében magasabb az alapfokú végzettség hiányának aránya: országosan a nők 6,5 százaléka, míg a férfiak 3,1 százaléka nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Vas megye e tekintetben kedvezőbb helyzetben van, az értékek mindkét nem esetében szignifikánsan alacsonyabbak az országosnál: a nők 4,8 százaléka, míg a férfiak 2,1 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. A Vasvári járásban mindkét nem esetén az országosnál is magasabb érték jelentkezett, azonban a relatív eltérés a nők körében magasabb: az alapfokú végzetséggel nem rendelkezők aránya 8,24 százalék, amely az országos értéket 1,72 százalékkal, a Vas megyeit pedig 3,44 százalékkal haladja meg. A férfiaknál ezen érték 3,37 százalék, amely a megyeinél 1,25 százalékkal magasabb (5. ábra). 9 8 7 6 5
Férfiak
4
Nők
3 2 1 0 Vasvári járás
5.
Vas megye
Magyarország
ábra: Általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 éves és idősebb népesség aránya nemek szerint (adatforrás: Népszámlálás 2011)
3.2.3. Közép- és felsőoktatáshoz köthető mutatók Középfokú iskolai oktatás a vizsgált járásban kizárólag Vasváron valósul meg. A nappali rendszerű oktatásban jelentősen lecsökkent az osztályok száma: 2003-hoz képest több mint 60 százalékkal lett kevesebb a számuk, 2013-ban összesen négy osztályt tartott nyilván a KSH adatbázisa. A tanulók létszámában ennél is nagyobb mértékű csökkenés zajlott le: 2003 és 2013 között közel 80 százalékkal – 205-ről 44-re – esett vissza a diákok létszáma. Középiskolai felnőttoktatásban tanulókra kizárólag a 2009-es évre vonatkozóan volt elérhető adat, ekkor tizenkét főt tartottak nyílván. A hátrányos helyzetű szakközépiskolai tanulók száma 2012 és 2013 között felére esett vissza, ebben szerepet játszhatott, hogy szinte évről-évre szigorodnak a hátrányos helyzet megállapítására vonatkozó kritériumok, amely jelentős befolyással bír a statisztikai adatsorokra is (7. táblázat).
- 19 -
2003
2009
2010
2011
2012
2013
Változás [%]
Középiskolai osztályok száma a nappali oktatásban
11
7
7
6
6
4
-63,64
Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban
205
137
114
80
74
44
-78,54
18
9
-50,00
Középiskolai felnőttoktatásban tanulók száma
12
Hátrányos helyzetű szakközépiskolai tanulók száma a nappali oktatásban
7. táblázat: A középfokú oktatásra vonatkozó főbb adatok (adatforrás: TEIR – KSH-TSTAR)
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya hazánkban elmarad az Európai Unió legtöbb tagországához viszonyítva. Ennék fényében örvendetes tény, hogy a 2001-es és 2011-es népszámlálások között közel felével nőtt az egyetemi, főiskolai, vagy egyéb oklevéllel rendelkező, 25 éves és idősebb népesség aránya Magyarországon. A Vasvári járásban ez a mutató sajnálatos módon szinte minden tekintetben elmarad az országos adatoktól. Ez alól kivételt képez a tíz év alatti növekedés üteme, az egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők aránya a 25 éven felüli lakosság körében 2001 és 2011 között 58 százalékos növekedést mutat. Érdemes megfigyelni, hogy míg az alapszintű végzettség tekintetében a nők esetében jelentkezett kedvezőtlenebb érték, addig a felsőfokú végzettségnél fordított kép jelenik meg országosan: a férfiak 6,4 százaléka, a nők közel 9 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Települési szinten a százalékos érték és a növekedés intenzitásában is jelentős differenciáltság jelentkezik, azonban tíz százalék feletti érték a járásközponton kívül – mindkét nem esetén – csak Csehimindszent községben jelentkezett. Nagymértékű emelkedés a kevesebb lakossal rendelkező településeken – Sárfimizdón, Pácsonyban és Petőmihályfán – jelentkezett, azonban itt elsősorban az alacsony elemszámnak köszönhető a magas százalékos érték. Összességében örvendetes tény, hogy – még ha kis mértékben is, de – minden településen emelkedett az egyetemi, főiskolai, vagy egyéb oklevéllel rendelkező népesség aránya (8. táblázat). Összesen, 2001 [%]
Összesen, 2011 [%]
Nők, 2011 [%]
2011/2001 [%]
Alsóújlak
2,0
4,6
2,7
6,5
129,8
Andrásfa
0,9
2,1
2,1
2,0
130,3
Bérbaltavár
2,9
3,8
2,3
5,1
31,9
Csehi
3,6
4,4
2,5
6,0
23,5
Csehimindszent
8,8
11,9
12,0
11,7
34,7
Csipkerek
2,3
5,9
3,7
7,5
155,8
Egervölgy
1,3
5,2
3,9
6,4
298,9
Gersekarát
3,9
6,0
2,6
9,1
53,1
Győrvár
5,0
8,9
8,7
9,1
78,3
Hegyhátszentpéter
2,7
7,4
3,6
10,4
173,2
Területi egység
- 20 -
Férfiak, 2011 [%]
Kám
7,4
8,8
8,3
9,3
19,5
Mikosszéplak
3,0
4,0
2,9
5,0
34,5
Nagytilaj
2,1
5,8
4,2
7,3
177,4
Olaszfa
3,5
7,7
6,8
8,6
120,5
Oszkó
3,9
7,7
5,8
9,4
97,2
Pácsony
0,9
4,5
2,0
6,9
402,5
Petőmihályfa
1,1
4,8
2,5
7,0
335,5
Püspökmolnári
5,2
6,3
6,7
5,9
21,5
Rábahídvég
3,9
4,8
3,5
6,1
22,9
Sárfimizdó
1,2
6,8
2,9
10,5
470,8
Szemenye
1,9
2,3
2,0
2,5
20,7
Telekes
1,3
3,0
1,8
4,1
133,7
Vasvár
8,1
11,6
10,3
12,8
43,8
Vasvári járás
4,9
7,7
6,4
8,9
58,0
Magyarország
12,7
19,0
18,2
19,7
49,6
8. táblázat: Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkező, 25 éves és idősebb népesség a megfelelő korúak százalékában, nemek szerint (adatforrás: Népszámlálás 2001, 2011)
- 21 -
3.3. Munkanélküliségi és foglalkoztatottsági mutatók 3.3.1. Munkaügyi helyzetkép A nyilvántartott álláskeresők számával lehet leginkább bemutatni egy térség munkaerő-piaci pozícióját, de a társadalmi és gazdasági fejlettsége is nagymértékben függ attól, hogy a térség lakosságának mekkora része álláskereső. A Vasvári járásban 2013-ban 562 személy volt nyilvántartott álláskereső, amely csak kismértékben nagyobb a 10 évvel korábbi adatoknál (2003-ban 559 fő), azonban jóval alacsonyabb a gazdasági válság éveiben regisztrált munkanélküliek számánál (2009-ben 1074 fő). A 2008-ban elkezdődött gazdasági válság hatására drasztikusan megnőtt a munkanélküliek száma a Vasvári járásban, de az adatok alapján azt is láthatjuk, hogy 2013-ra a munkaerő-piac rendeződni látszik, így 2013-ban már közel ugyanannyi volt a munkanélküliek száma, mint 2003-ban. Ennek egyik legfőbb oka azonban a közfoglalkoztatottak egyre bővülő száma, akik a statisztikai mutatók alapján foglalkoztatottaknak minősülnek. A Vasvári járásban a nyilvántartott álláskeresők száma a 2003-as és a 2013-as évi adatokhoz képest szinte változatlan maradt (csak 3 fővel nagyobb a 2013-as mutató), amely csak kismértékben tér el a Vas megyei átlagtól, hiszen megyei szinten mintegy 3 százalékkal csökkent a munkanélküliek száma. A járási munkanélküliség változása 2003 és 2013 között nagymértékben tér el azonban az országos átlagoktól, hiszen a vizsgált időszakban Magyarországon 15 százalékkal nőtt az álláskeresők száma. Ha a Vasvári járásban a munkanélküliek számának változását 2009 és 2013 közötti 5 év időtávlatában vizsgáljuk, láthatjuk, hogy közel 512 fővel, azaz 47,7 százalékkal csökkent a regisztrált álláskeresők száma.
2003
2009
2010
2011
2012
2013
Munkanélküliek száma a lakosság arányában (2013)
Alsóújlak
27
34
34
33
27
19
3,17%
Andrásfa
9
27
26
23
27
20
9,01%
Bérbaltavár
27
60
49
43
32
35
6,47%
Csehi
10
23
20
16
20
11
4,62%
Csehimindszent
15
35
32
33
31
15
4,16%
Csipkerek
11
25
18
17
24
16
4,85%
Egervölgy
12
24
21
24
24
11
3,21%
Gersekarát
29
45
47
41
45
15
2,33%
Győrvár
24
62
42
44
45
40
6,67%
Hegyhátszentpéter
6
10
14
8
11
6
5,61%
Kám
13
15
12
7
14
8
2,03%
Mikosszéplak
10
31
31
25
34
33
10,65%
Nagytilaj
4
14
16
10
12
9
6,87%
Olaszfa
27
30
25
30
23
11
2,96%
Oszkó
16
38
43
33
32
13
1,99%
Pácsony
12
17
11
16
15
17
5,76%
- 22 -
Petőmihályfa
16
21
22
21
16
10
4,78%
Püspökmolnári
25
58
42
39
28
17
1,96%
Rábahídvég
50
115
97
72
59
40
3,85%
Sárfimizdó
3
6
2
5
5
1
1,23%
Szemenye
14
19
12
13
17
14
4,27%
Telekes
43
73
75
54
39
23
4,47%
Vasvár
156
292
235
227
220
178
4,12%
Vasvári járás
559
1074
926
834
800
562
4,43%
Vas megye
6694
12982
10406
8294
8594
6489
2,55%
Magyarország
359939
604575
591278
552308
569261
414273
4,19%
9. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők száma (forrás: TEIR, 2013.)
Egy településen a munkanélküliek száma szoros összefüggésben áll a népesség számával (ahogy azt már tapasztalhattuk), így nem tekinthető teljes mértékben releváns mutatónak, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy melyik településen a legnagyobb a munkanélküliség. Ezért első lépésként a Vasvári járásban települési szinten az összes nyilvántartott munkanélküli és a lakosság számának arányát vizsgáljuk meg. E tekintetben láthatjuk, hogy a Vasvári járás lakosságának a 4,43 százaléka regisztrált álláskereső, mely mind az országos (4,19 százalék), mind pedig a megyei (2,55 százalék) átlagadatoknál kedvezőtlenebb. A települések szintjén az adatok sokszínűnek tekinthetők: a legnagyobb arányú munkanélküliség e vonatkozásban Mikosszéplak (10,65 százalék), Andrásfa (9,1 százalék) és Nagytilaj (6,87 százalék) községein jelentkezik, míg Sárfimizdó (1,23 százalék) Püspökmolnári (1,96 százalék) és Oszkó (1,99 százalék) településein a legkisebb az álláskeresők lakosságszámhoz viszonyított aránya. Amennyiben az álláskeresők számát nem a lakosság számához, hanem a munkaképes korú lakosság számához viszonyítjuk, akkor kapjuk meg egy térség munkanélküliségi rátáját. E módszertan alapján a Vasvári járás kedvezőbb munkanélküliségi rátával bír (5,9 százalék), mint az országos átlag (6,3 százalék). Települési szinteket vizsgálva elmondható, hogy a legnagyobb munkanélküliségi ráta Mikosszéplak (13,9 százalék), Andrásfa (11,8 százalék) és Nagytilaj (10,8 százalék) településeire jellemző, míg a legkisebb mutatókkal e tekintetben Sárfimizdó (1,4 százalék), Kám (2,7 százalék) és Püspökmolnári (3 százalék) községei rendelkeznek.
- 23 -
4.
ábra: A Vasvári járásban nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (forrás: TEIR, 2013.)
A nyilvántartott álláskeresők nemek szerinti eloszlása több évre visszamenőleg férfi többséget mutat. A válságot megelőzően, a 2003-as évben 54,6 százalékos volt a férfiak aránya az összes munkanélküli körében, ami 2009-es évben, a gazdasági válság idejében sem változott sokat (54,5 százalék). A válságot követően viszont nagyobb mértékű csökkenés jellemezte a női nem arányát az álláskeresők körében, így 2013-ban a munkanélküliek 57,1 százaléka férfi és 42,9 százaléka nő volt.
- 24 -
585
489
503 456 423
305
378
412 388
254
321 241
2003
2009
2010
2011 Férfi
2012
2013
Nő
ábra: Az általános iskolai és az általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel bíró álláskeresők száma a Vasvári járásban (forrás: TEIR, 2013.)
5.
A fiatal korcsoport és a fiatal pályakezdők veszélyeztetett csoportnak tekinthetők munkaerőpiaci szempontok alapján, ezért a vizsgálatunk során kiemelten foglalkozunk ezekkel a célcsoportokkal. A 2013-mas évben a nyilvántartott fiatal (0-25 év) álláskeresők száma 137 fő volt, mely 58 fővel kevesebb, mint 2009-es évben. Az, hogy a fiatal munkanélküliek száma jóval magasabb volt 2009-ben, annak tudható be, hogy a gazdasági válság idején nehezebben tudtak elhelyezkedni a fiatalok a munkaerő-piacon, hiszen a kevés álláslehetőséget azok tudták betölteni, akik az adott szakmákban tapasztalattal bírtak, így a fiatalok többsége állás nélkül maradt.
195 137
2009
6.
2013
ábra: A fiatal (0-25 év) nyilvántartott álláskeresők száma a Vasvári járásban (forrás: TEIR, 2013.)
Annak ellenére, hogy a fiatal munkanélküliek száma csökkent, az összes munkanélkülihez viszonyított arányuk azonban több mint 6 százalékkal nőtt 2009 és 2013 között, 18,2 százalékról 24,4 százalékra, a növekedés mértéke jóval nagyobb volt, mint Vas megye és az országos átlag esetében. Ez összességében azt is jelenti, hogy mind a Vas megyei, mind pedig az országos átlagnál magasabb a Vasvári járásra vonatkoztatott fiatal munkanélküliek aránya. Vasvári járás
2009
2013
18,2%
24,4%
- 25 -
Vas megye
17,5%
17,9%
Magyarország
17,8%
18,2%
10. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből a 0-25 év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya (forrás: TEIR, 2013.)
A 25 éven aluli munkakeresők területi eloszlásáról elmondható, hogy a fiatal munkanélküliek a Vasvári járásban a legnagyobb arányban Csipkerek (45,5 százalék), Csehimindszent (44,4 százalék) és Hegyhátszentpéter (40 százalék) településein vannak jelen, míg Pácsony községében arányuk csak 9,1 százalékos, Csehi és Petőmihályfa esetében nincsen regisztrálva 25 évnél fiatalabb nyilvántartott álláskereső.
7.
ábra: 25 év alatti nyilvántartott munkanélküliek aránya az összes munkanélküli százalékában a Vasvári járásban (forrás: TEIR, 2013.)
A pályakezdő álláskeresők elhelyezkedési nehézségei tükröződnek azokban a mutatókban, amik a munkanélküliség folyamataival foglalkoznak. 2013-ban a Vasvári járásban 90 fő volt pályakezdő a regisztrált munkanélküliek körében, ami 47 fővel több, mint 2003-ban, illetve 17 fővel több, mint a gazdasági válság 2009-es csúcsévében.
- 26 -
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 99 90 73
71 63
43
2003
8.
2009
2010
2011
2012
2013
ábra: A Vasvári járásban nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (forrás: TEIR, 2013.)
Érdemes áttekinteni az összes nyilvántartott álláskeresőből a pályakezdő álláskeresők százalékos arányát. Az idősoros adatok alapján fontos kiemelni, hogy a 2003-as adatokhoz képest a Vasvári járásra, Vas megyére és Magyarországra vonatkoztatott arányszám egyaránt nőtt 2013-ra, a növekedés mértéke a Vasvári járásban jóval nagyobb volt. E folyamatoknak köszönhetően megállapíthatjuk, hogy a Vasvári járásban a megyei és országos átlagot is felülmúlja a pályakezdő munkanélküliek aránya. 2003
2009
2013
Vasvári járás
7,7%
6,8%
16,1%
Vas megye
7,7%
7,4%
11,8%
Magyarország
8%
8,4%
12,6%
11. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből a pályakezdő álláskeresők aránya (forrás: TEIR, 2013.)
Munkaerő-piaci szempontok alapján azonban nem csak a fiatal, hanem az idősödő vagy idős korosztály is kiemelt célcsoportnak tekinthető. Ezért górcső alá vesszük az 51 évnél idősebb korosztály munkanélküliségére vonatkozó adatait. 2013-ban 129 olyan álláskereső volt, aki már betöltötte az 51. életévét, számuk 86 fővel csökkent a 2009-es évi adatokhoz képest.
215 194 162 142
2009
2010
2011
129
2012
2013
12. ábra: A nyilvántartott álláskeresők közül az 51-X év közöttiek száma a Vasvári járásban (forrás: TEIR, 2013.)
- 27 -
Az alábbi táblázatban az összes nyilvántartott álláskeresőből az 51 évnél idősebb regisztrált munkanélküli arányát láthatjuk. Érdemes kiemelni azt, hogy 2013-ban a Vasvári járás vonatkozó mutatója (23 százalék) az országos (25 százalék) és a Vas megyei (27,5 százalék) átlagoknál is kevesebb, de még így is a munkakeresők majdnem negyede tartozik az idősödő munkakeresők csoportjába. 2009
2013
Vasvári járás
20,1%
23%
Vas megye
22,3%
27,5%
Magyarország
18,6%
25%
12. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből az 51-X év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya (forrás: TEIR, 2013.)
A 45 év feletti regisztrált munkanélküliek területi eloszlását egy térkép segítségével mutatjuk be. Láthatjuk, hogy a Vasvári járás délkeleti részeinek települései esetében a 45 évnél idősebb álláskeresők aránya feltűnően magas a munkanélküliek körében. Mikosszéplak és Csehi esetében 80 százalékos az arányuk, de Bérbaltavár vonatkozó adata (77,4 százalék) sem tér el sokkal az előbbi két településtől. Három olyan település is van a Vasvári járásban, ahol nincs 45 évnél idősebb nyilvántartott munkanélküli: ezek a települések Kám, Csipkerek és Sárfimizdó községei.
13. ábra: A Vasvári járásban a 45 év feletti nyilvántartott álláskeresők aránya az összes munkanélküli százalékában (forrás: TEIR, 2013.)
A Vasvári járás munkaerő-piaci helyzetének teljes feltárása során elengedhetetlen a legalább 180 napon túl regisztrált munkanélküliek számának bemutatása. Az adatok alapján láthatjuk, hogy a gazdasági válság során kiugróan megnőtt a hosszú távú álláskeresők száma (2003 és 2009 között 374 fővel), majd 2009-es csúcsévet követően folyamatosan csökkent a számuk, 2013-ban már csak 258 fő számított hosszú távú álláskeresőnek.
- 28 -
A 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma
609 474
311
292
235
2003
2009
2010
2011
2012
258
2013
14. ábra: A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma a Vasvári járásban (forrás: TEIR, 2013.)
A Vasvári járásban az összes nyilvántartott álláskeresők majdnem fele, 45,9 százaléka tekinthető hosszú távú álláskeresőnek, mely csak 1 százalékkal több, mint a Vas megyei átlag, ugyanakkor 4 százalékkal kedvezőbb, mint az országos átlag. Azonban az adatok azt is megmutatják, hogy a vizsgált közigazgatási területi egységek közül a Vasvári járásban csökkent a legnagyobb mértékben a hosszú távú munkanélküliek aránya a 2009-es adathoz képest, ami meghaladta a 10 százalékot is. 2009
2013
Vasvári járás
56,7%
45,9%
Vas megye
50,1%
44,9%
Magyarország
53,4%
49.9%
13. táblázat: A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma az összes regisztrált munkanélküli arányában (forrás: TEIR, 2013.)
A hosszú távú munkanélküliek területi eloszlása tekintetében szintén a sokszínűség jellemzi a Vasvári járást. Sárfimizdó olyan település, ahol az összes álláskereső 180 napnál régebben regisztráltatta magát a munkaügyi hivatalnál, ezzel szemben Kámban élő munkanélküliek körében nincs tartósan regisztrált álláskereső. Az említett két településen kívül még érdemes kiemelni Andrásfa (70 százalék) és Győrvár (65 százalék) településeit, ahol átlagon felüli a tartósan állást keresők aránya az összes munkanélküli százalékában, illetve Csehi (18,2 százalék) és Rábahídvég (30 százalék) községeket, ahol arányuk az átlagnál jóval alacsonyabb.
- 29 -
15. ábra: A Vasvári járásban a 180 napnál hosszabb ideje nyilvántartott álláskeresők aránya az összes munkanélküli százalékában (forrás: TEIR, 2013.)
A 2003 és 2013 közötti tíz évben rengeteg változás ment végbe a Vasvári járást alkotó települések életében, melyek alól a tartós munkanélküliek száma sem jelent kivételt: legnagyobb mértékben Mikosszéplakon (5 főről 13 főre), Andrásfán (6 főről 14 főre) és Bérbaltaváron (9 főről 20 főre) nőtt meg a számuk. Csehi (5 főről 2 főre), Telekes (22 főről 9 főre) valamint Rábahídvég (28 főről 12 főre) települései esetében azonban jelentősebb mértékben csökkent a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált álláskeresők száma. A tartós munkanélküliek nemenkénti eloszlásáról elmondható, hogy 2011 és 2013 között a nők voltak többségben, bár a nemek közti különbségek évről évre változnak. 2013-ban a 180 napot meghaladó regisztrációval bírók 50,8 százaléka nő, míg 49,2 százalékuk férfi volt. A nyilvántartott és regisztrált álláskeresők különböző támogatásokban részesülhetnek. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy melyek az elérhető támogatási formák, valamint ezek igénybe vételére a Vasvári járásban hányan volt jogosultak az elmúlt években. Az álláskeresési segélyt a korábbi szabályozás alapján azok a nyilvántartott álláskeresők kaphatnak, akik:1 -
minimum 180 napra megállapított álláskeresési járadékukat kimerítették; akik minimum 200 napot munkaviszonyban töltöttek az álláskeresést megelőző 4 évben; legfeljebb 5 évvel állnak a nyugdíjazás előtt.
Ahogy azt az adatokból is láthatjuk, jelentősen, 123 fővel csökkent az álláskeresési segélyben részesülők száma a Vasvári járásban 2009 és a 2013 utolsó negyedéve között. Ennek oka elsősorban nem a munkanélküliek csökkenő számával magyarázható, hanem azzal, hogy a 1
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom
- 30 -
támogatás megítéléséhez szükséges három fő kritérium közül az első két csoportba tartozó munkanélküliek 2011 szeptembere óta nem jogosultak az álláskeresési támogatás igénybe vételére (CSERES-GERGELY, ZSOMBOR ÉS MOLNÁR, GYÖRGY, 2014). Álláskeresési segélyben részesülők száma
142
99
19
18 6 2009. IV. negyedév
2010. IV. negyedév
2011. IV. negyedév
2012. IV. negyedév
2013. IV. negyedév
16. ábra: Az álláskeresési segélyben részesülők száma a Vasvári járásban (forrás: TEIR, 2013.)
A Vasvári járásban a 2009-es évben még a munkanélküliek 13,2 százaléka volt jogosult az álláskeresési segélyre, ami az akkori megyei (11,9 százalék) és országos (10,4 százalék) átlagnál is több volt. A válságból való lassú kilábalás, illetve a 2011-es évi szigorítások hatására 2013-ra a munkakeresők már csak kis százaléka, egészen pontosan 3,4 százaléka részesült álláskeresési segélyben a térségen belül. Ez az országos átlagot még épphogy meghaladja (3,4 százalék), azonban a megyei átlagnál már kisebb (5,8 százalék). 2009
2013
Vasvári járás
13,2%
3,4%
Vas megye
11,9%
5,8%
Magyarország
10,4%
3,3%
14. táblázat: Álláskeresési segélyben részesülők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (forrás: TEIR, 2013.)
A korábbi szabályozás értelmében álláskeresési járadékra azok a nyilvántartott álláskeresők jogosultak, akik2: -
aki nyilvántartott álláskereső; az álláskeresővé válást megelőző 5 évben legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezett; rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult és táppénzben nem részesül; munkát akar vállalni, de az önálló álláskeresése eredménytelen volt és az állami foglalkoztatási szerv sem tudott megfelelő munkahelyet találni.
2013. IV. negyedévében 46 fő járadékra jogosult munkanélküli élt a Vasvári járásban. Ez az adat jelentősen eltér a 2009-es utolsó negyedéves adatoktól, amikor is 266 fő volt. Az adatok nagyarányú csökkenése (ahogyan az álláskeresési segély esetében is) főképp a szigorodó jogosultsági feltételek miatt következett be, hiszen a korábbi 5 év helyett 3 éven belül kell legalább 360 napos munkaviszonnyal rendelkezni, valamint a 90 napra (a korábbi időtartam 2
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom
- 31 -
harmadára) csökkent a járadék folyósításának időtartama. Mindemellett az ellátás összege is lecsökkent: az elérhető legmagasabb összeg a minimálbér 100 százaléka a korábbi 120 százalék helyett (CSERES-GERGELY, ZSOMBOR ÉS MOLNÁR, GYÖRGY, 2014). Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma
266
136 117 62
2009. IV. negyedév
2010. IV. negyedév
2011. IV. negyedév
2012. IV. negyedév
46
2013. IV. negyedév
17. ábra: A járadékra jogosult nyilvános álláskeresők száma a Vasvári járásban (forrás: TEIR, 2013.)
A járadékra jogosultak arányában nagy változások történtek az elmúlt 5 évben. 2009-ben a munkakeresők 24,8 százaléka kaphatott ilyen támogatást, mely szinte megegyezik az országos átlaggal (24,3 százalék), azonban jelentősen eltért a Vas megyei átlagtól (36,7 százalék). A 2013-as évig számos változás következett be: a Vasvári járásban a munkanélküliek már csak 8,2 százaléka jogosult a járadékra, ami az országos (9,5 százalék) és a Vas megyei átlagoknál (14,6 százalék) is kisebb. 2009
2013
Vasvári járás
24,8%
8,2%
Vas megye
36,7%
14,6%
Magyarország
24,3%
9,5%
15. táblázat: Járadékra jogosult álláskeresők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (forrás: TEIR, 2013.)
A rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek csoportjába azok a személyek tartoznak bele3, akik a munkanélküli ellátásra való jogosultsági idejüket kimerítették, és akiknek a települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapított meg. 2013-ban 189 regisztrált munkanélküli kapott rendszeres szociális segélyt attól a települési önkormányzattól, ahol élt. Ezt a támogatási formát 2009 óta rendelkezésre állási támogatásnak hívják, az összege pedig nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90 százalékát. 2011 óta a támogatás jelentősen csökkent, mivel korábban a nettó minimálbérhez volt kötve a támogatás felső korlátja (CSERES-GERGELY, ZSOMBOR ÉS MOLNÁR, GYÖRGY, 2014).
3
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom
- 32 -
280
251
235 208 189
2009. IV. negyedév
2010. IV. negyedév
2011. IV. negyedév
2012. IV. negyedév
2013. IV. negyedév
18. ábra: A rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek száma a Vasvári járásban (forrás: TEIR, 2013.)
A rendszeres szociális segélyben részesülő álláskeresőkről elmondható, hogy arányuk az elmúlt öt évben 10 százalékkal nőtt a Vasvári járásban, ami gyakorlatilag a megyére vonatkoztatott átlagérték növekedésével is megegyezik. A járásban 2013 utolsó negyedévében a munkanélküliek 33,6 százaléka kapott rendszeresen szociális segélyt, ami majdnem 10 százalékkal nagyobb, mint a Vas megyei (24,8 százalék), azonban majdnem megegyezik az országos mutatóval (34,8 százalék). 2009
2013
Vasvári járás
23,4%
33,6%
Vas megye
14,5%
24,8%
Magyarország
28,1%
34,8%
16. táblázat: Rendszeres szociális segélyben részesülő álláskeresők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (forrás: TEIR, 2013.)
A Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjától kapott információknak és adatoknak köszönhetően a munkaerő-piaci helyzetkép tekintetében a 2014-es, legfrissebb adatokat tekintjük át a továbbiakban. Az adatokra hivatkozva4 megállapíthatjuk, hogy a Vasvári járásban 2014-ben a nyilvántartott álláskeresők száma 567 fő volt. Az idősoros adatok alapján azt is láthatjuk, hogy a 2013-as évhez képest 208 fővel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma.
Fontos! A Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának adatai helyenként eltérhet a korábbi, Kereskedelmi és Statisztikai Hivataltól és az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) adataitól 4
- 33 -
775 567
2013
2014
19. ábra: A regisztrált álláskeresők száma a Vasvári járásban
Az álláskeresési ráta tekintetében a Vasvári járás rendelkezik a Vas megyei járások közül a legkedvezőtlenebb mutatóval, hiszen az értéke 9,6 százalékos, mely 4,4 százalékkal több, mint a megyei átlag. Mindemellett pozitívumként el lehet mondani, hogy a Vasvári járásban csökkent a legnagyobb mértékben az álláskeresési ráta 2013 és 2014 között, hiszen 2013-ban ugyanez a mutató még 13,1 százalékot mutatott.
20. ábra: Az álláskeresési ráta a Vas megyei járások esetében
Az alábbiakban néhány olyan statisztikai mutatót ismertetünk, melyek által a Vasvári járásban élő nyilvántartott álláskeresők munkanélküliségi jellemzőit tudhatjuk meg. A havi zárónapi létszámok alapján a regisztrált munkanélküliek 52,7 százaléka férfi, 47,3 százaléka nő volt. Amennyiben ezeket az adatokat összehasonlítjuk a 2013-as évre vetített adatokkal, kismértékű eltérést tapasztalhatunk, hiszen 2013-ban 51,4 százalékos férfi, míg 48,6 százalékos női részarányt mutatott. 2013
2014
Férfi
398
299
Nő
377
268
17. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők nemenkénti eloszlása a Vasvári járásban
A regisztrált munkanélküliek korcsoportos eloszlásáról érdemes megemlíteni, hogy 2014-ben a zárónapi adatok alapján a Vasvári járás álláskeresőinek 21,5 százaléka 25 éves vagy alatti, 22,9 százalékuk 50 év feletti, míg a döntő többségük (55,6 százalékuk) 26 és 50 év közötti korcsoportba sorolhatók be. Mind a három vizsgált korcsoport esetében elmondható, hogy - 34 -
jelentősen csökkent a csoportjukba besorolható álláskeresők száma, azonban arányuk az összes munkanélküli közt csak kismértékben változott a 2013-as adatokhoz képest. 2013-hoz képest a 25 év alattiak részaránya majdnem ugyanannyival csökkent, mint ahogyan az 50 év felettiek részaránya nőtt, a 26-50 éves korosztály álláskeresőinek részaránya pedig szinte változatlan maradt. 2013
Arányuk az összes munkanélküli közt
2014
2013
2014
25 év és alatta
180
122
23,2%
21,5%
26-50 év
427
315
55,1%
55,6%
50 év felett
168
130
21,7%
22,9%
18. táblázat: A regisztrált munkanélküliek korcsoportos eloszlása a Vasvári járásban
A Vasvári járásban a tartós, 180 napon túl regisztrált munkanélküliek részaránya 2014-ben a 20,9 százalékot érte el, ami a harmadik legjobb mutató Vas megye 7 járása közül, majdnem 3 százalékkal kedvezőbb, mint a Vas megyére vonatkoztatott átlag (23,7 százalék). Az idősoros adatoknak köszönhetően az is látszik, hogy ez a részarány közel 1 százalékkal nagyobb, mint a 2013-as év mutatója, azaz a vizsgált időszakban nőtt a nyilvántartott álláskeresők részaránya az összes munkanélküli tekintetében.
21. tábla: A tartós álláskeresők aránya Vas megyében
A közfoglalkoztatással érdemes bővebben is foglalkozni, mivel a Vasvári járás közigazgatási területén ún. kistérségi startmunka mintaprogramok is megvalósításra kerültek. A mintaprogram több ütemből állt, melyekben összesen 305 fő vett részt. · ·
1. ütem, mezőgazdasági munkák (6 fő vett részt Telekes községében, a foglalkoztatás időtartama 2014. március 1-től 2015. február 28-ig tartott); 2. ütem, helyi sajátosságok, téli és egyéb értékteremtő munkák (286 fő, a foglalkoztatás időtartama 2014. május 12-től 2014. október 31-ig tartott, 13 fő részére azonban a foglalkoztatást meghosszabbították: 2014. október 12-től 2015. február 28-ig).
A Vasvári járásban 2014-ben a zárónapi adatok alapján a nyilvántartott álláskeresők végzettség szerinti eloszlása tekintetében elmondható, hogy a regisztrált munkanélküliek többsége (51,1 százaléka) alapfokú, 46,9 százalékuk pedig középfokú végzettséggel rendelkezik, míg az álláskeresők mindössze 2 százalékának van felsőfokú végzettsége. Egy fontosabb dolgot lehet kiemelni a 2013-as és a 2014-es adatok összehasonlítása alapján: 2013-ban még a középfokú
- 35 -
végzettségűek voltak többségben, addig 2014-ben már az alapfokú végzettséggel rendelkezők voltak nagyobb számban jelen a munkanélküliek közt. 2013
Arányuk az összes munkanélküli közt
2014
2013
2014
Alapfokú
376
290
48,5%
51,1%
Középfokú
380
266
49%
46,9%
Felsőfokú
19
11
2,5%
2%
19. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők végzettsége a Vasvári járásban
Az táblázat az álláskeresők iskolai végzettségére vonatkozó információkat részletezi. Ez alapján a legmagasabb arányban az általános iskolai végzettséggel rendelkező, valamint szakmunkás álláskeresők voltak jelen a térségben: előbbi csoport estén 2014-ben a zárónapi adatokat figyelembe véve 263 fő volt nyilvántartva, míg utóbbinál 143. A két csoport együttesen a teljes állomány 71,6 százalékát tette ki 2013-ban és 2014-ben egyaránt. A legkisebb arány a szakiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkezők esetében jelentkezett, 2014-ben mindössze hét, illetve három fő volt ezen csoportokban. Összességében a zárónapi adatokat tekintve 2013 és 2014 között több mint negyedével csökkent a Vasvári Munkaügyi Kirendeltségen az álláskeresők számának. 2013
2014
ált. iskolai végz. nélkül
28
26
általános iskola
347
263
szakiskola
10
7
szakmunkásképző
208
143
gimnázium
56
39
szakközépiskola
87
63
technikum
19
14
főiskola
15
8
egyetem
4
3
összes
775
567
20. táblázat: Az álláskeresők száma iskolai végzettség szerint – részletes, zárónapon, 2013–2014
A Vasvári járásban regisztrált álláskeresők számának 2013-ban 87,5 százalék, 2014-ben pedig 89,6 százalék volt az állományból fizikai foglalkozású álláskereső, míg a szellemi foglalkozásúak aránya 10,8, illetve kilenc százalék volt a vizsgált években. Vezetői állományba mindössze az álláskeresők 1,1-1,3 százaléka tartozott. 2013 és 2014 között minden csoport esetén csökkent az álláskeresők száma. 2013
2014
N.a.
3
2
Fizikai
678
508
Szellemi
84
51
Vezetői
10
6
- 36 -
21. táblázat: A regisztrált álláskeresők száma állománycsoport szerint – zárónapon, 2013–2014
2013-ban és 2014-ben a zárónapi létszám alapján az álláskeresők több mint fele ellátás nélküli volt, azaz nem voltak jogosultak álláskereséshez és munkanélküliséghez kapcsolódó járadék, segély, vagy támogatás igénybevételére. Legnagyobb arányban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra voltak jogosultak, amelyhez érdemes hozzátenni, hogy a támogatottnak igazolnia kell, hogy legalább harminc nap időtartamban részt vett közmunkában, munkaerő-piaci programban, vagy képzésben, illetve alkalmi vagy idénymunkát vállalt. Jelentős számban vannak jelen az álláskeresési járadékra jogosultak, azonban 2013 és 2014 között számuk csökkent. 18-ról 20 főre növekedett a harmadik típusú álláskeresési segélyre jogosultak száma: esetükben – több más kritérium mellett – maximum öt év hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában. 2013
2014
ellátás nélkül
406
310
álláskeresési járadék
77
63
18
20
munkanélküli járadék
0
0
FHT (fogl. hely. tám.)
274
174
ellátás
775
567
vállalkozói járadék álláskeresési + vállalkozói járadék álláskeresési segély I. álláskeresési segély II. álláskeresési segély III. álláskeresés ösztönző juttatás
22. táblázat: A regisztrált álláskeresők száma zárónapon – ellátás szerint, 2013–2014
Az új bejelentett álláshelyek száma 2013 és 2014 között 14,5 százalékkal – 1 420-ról 1 626-ra – nőtt. Jelentős részükre igényeltek a foglalkoztatók támogatást: 2013-ban 872 helyre, az álláshelyek 61,4 százalékára, míg 2014-ben 988 helyre, amely a helyek 60,8 százalékát foglalja magában. 2013
2014
Támogatott
872
988
Nem támogatott
548
638
Helyek száma
1420
1626
23. táblázat: Új bejelentett álláshelyek száma – támogatottság szerint, 2013–2014
2013-ban a Vasvári járásban bejelentett új álláshelyek 92,3 százaléka volt fizikai jellegű. 2014re számuk tizenkilenc százalékkal nőtt, ekkor az összes újonnan bejelentett hely közel 96 százaléka volt fizikai beosztású. Az új, szellemi foglalkozású álláshelyek száma a vizsgált években felére esett vissza, miközben a vezetői álláshelyek száma stagnált. Összességében a járási állomány 2013-ban és 2014-ben 3 046 új bejelentett álláshellyel bővült.
- 37 -
2013
2014
fizikai
1311
1560
szellemi
90
46
vezetői
19
20
állomány
1420
1626
24. táblázat: Új bejelentett álláshelyek száma – állománycsoport szerint, 2013–2014
A munkaviszony időtartamát tekintve az újonnan bejelentett álláshelyek 72,6 százaléka volt határozott idejű 2013-ban, majd 2014-re ezen arány 66,2 százalékra csökkent, amelynek oka elsősorban a határozatlan idejű szerződések számának több mint 40 százalékos emelkedése volt. 2013
2014
Határozott idejű
1031
1077
Határozatlan idejű
389
549
Összesen
1420
1626
25 táblázat: Új bejelentett álláshelyek száma – munkaviszony időtartama szerint, 2013–2014
3.3.2. Foglalkoztatottsági mutatók A korábbiakban már bemutatásra került a Vasvári járás munkanélküliségi rátája, most pedig a térség foglalkoztatási rátáját vizsgáljuk meg. Ez a mutató egy területi egység aktív korú (jellemzően a 15-64 éves népesség) lakosságának foglalkoztatottsági (mennyien dolgoznak) helyzetét mutatja be, így ez az adat sokat elmond egy térség munkaerő-piaci helyzetéről és potenciáljáról. A járás Vas megyén belül bizonyos értelemben periférián, a dinamikusabban fejlődő pólusoktól viszonylag távol található. Magas a munkanélküliségi ráta, emellett megfigyelhető a többgenerációs munkanélküliség jelenléte is. A településeken kevesen találnak megélhetést biztosító munkát az egyéni vállalkozók kivételével. A gazdaságilag aktív korú népesség elsősorban Zalaegerszegen, Szombathelyen és Vasváron dolgozik. A helyi foglalkoztatottság szinte teljesen hiányzik, nehéz az alapellátásokhoz, a különböző szolgáltatásokhoz és az információkhoz való hozzájutás. A fenti hátrányok fokozzák a gazdasági előnyökből, a lehetőségekből való kirekesztődés veszélyét. A Vasvári járás hátrányos helyzetű térség. A hozzá tartozó falvakban a tartós munkanélküliek aránya közel duplája a térségi átlagnak. A naponta munkába utazók legnagyobb hányadának 21-30 km-re van a munkahelye a lakóhelyétől. Többségük elfogadhatónak tartja a közlekedést, rossznak mindenekelőtt az Oszkó-Vasvár, Nagytilaj-Pókaszepetk, valamint a Kám- Szombathely vonalat minősítették. Hasonlóan rossznak minősítették a kisebb távon (11-20 km) ingázók a következő viszonylatokat: Gersekarát-Vasvár, Telekes-Lakhegy, Alsóújlak-Jánosháza, EgervölgyIkervár, Sárfimizdó-Körmend, Vasvár-Csipkerek. Az ennél is nagyobb távon ingázók (21-30 km) – ide tartozik az ingázók 30 százaléka – tartoznak abba a csoportba, akik már nem tudják - 38 -
utazásukat átszállás nélkül megoldani. Ez azt jelenti, hogy az utazás minősége ebben, s az e feletti távolság-kategóriákban már ugrásszerűen romlik. Az ingázással további nehézséggel kell szembenézniük a munkavállalóknak: a munkáltatók legfeljebb részben térítik a munkavállalók útiköltségeit. A települési szintű mutatók a népszámlálás adatbázisából érhetőek el: 2011-es adatokra támaszkodva megállapíthatjuk, hogy a Vasvári járás foglalkoztatottsági rátája 59,2 százalékos volt, ami másfél százalékkal nagyobb, mint az országos átlag. A tíz évvel korábbi, 2001-es felmérés 56,6 százalékot mutatott, ami 3,6 százalékkal volt kedvezőbb, mint a magyarországi átlag. Az adatok alapján megállapíthatjuk, hogy 2001-2011-es időszakban csökkent a különbség a Vasvári járás és a magyarországi átlag között.
22. ábra: A Vasvári járás foglalkoztatottsági rátája (forrás: TEIR, 2011)
A foglalkoztatottsági ráta értékei a Vasvári járás települési szintjén jelentősebb eltéréseket mutat: a legnagyobb értékekkel Szemenye (66,3 százalék), Gersekarát (64 százalék) és Vasvár (63,9 százalék) rendelkezik. A járás délkeleti, déli területein az átlagnál alacsonyabb értékekkel találkozhatunk, melyek közül kiemelkedik Mikosszéplak (41,6 százalék), Nagytilaj (44,7 százalék) és Andrásfa (49,7 százalék) települései, ahol a foglalkoztatottsági ráta az 50 százalékot sem éri el. A térség gazdaságilag legerősebb pólusa természetesen Vasvár. Itt összpontosul az ipari termelés és a foglalkoztatás legnagyobb része, a többi település számára is lehetőségeket – ha nem is az egyetlen kapcsolódási pontot - nyújtva. A gazdasági potenciál a falvak nagyobb részében gyenge, alacsony szintű a vállalkozási hajlandóság, kicsi a vállalkozás-sűrűség, kevés a gazdálkodó szervezetek száma. A feldolgozóipar cégei (cipőipar, elektronika, faipar, textilipar) együttesen jelentős (ha nem is meghatározó) erőt alkotnak, de különösen a foglalkoztatás terén fontos szerepet töltenek be. Az utóbbi években a Vasváron már régóta meglévő termálvizet felhasználva, szerény, de bővíthető fürdő épült, ami azonban nem tudja felvenni a versenyt a térség nagyobb fürdőivel (Bük, Sárvár, Zalaszentgrót, Kehidakustány). - 39 -
A járás területén 2012-ben a regisztrált vállalkozások száma 1890 db volt. A relatív (lakosságarányos) mutatók alapján szembetűnő, hogy minden méretkategóriában kifejezetten kevés a gazdasági szervezet. A térségben 2012-ben 1-9 fős vállalkozások száma 1277 db volt, 20-49 fős 11 db, 50-249 fős 7 db. Látványos továbbá, hogy egyetlen a foglalkoztatás szempontjából megkülönböztetetten fontos nagyüzem (250 főnél többet foglalkoztató vállalkozás) sincs az érintett településeken. A járásban az iparűzési adóbevétel 2011-ben 291 936 000 Ft volt, ebből a járásszékhelyen 167 045 000 Ft folyt be. A pénzügyi és hitelválság miatt a tartósan fennálló rossz foglalkoztatási mutatók ebben a térségben is ráirányították a figyelmet a helyi termékek előállítására és a helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítésében rejlő kihasználatlan potenciálra. Ez egyrészt a természeti erőforrások megőrzése szempontjából is fontos, másrészt pedig a helyi társadalom megerősítése szempontjából is kulcskérdés. Az oszkói Hegypásztor Kör kezdeményezései a helyi termelés és piac fejlesztését célozzák, ami mellett az önellátó és ökológiai gazdálkodás lehetőségei is megjelennek. Ezekben a kezdeményezésekben jelentős foglalkoztatási potenciál van, ha sikerül széles körű partnerséget szervezni az önellátó termelés népszerűsítéséhez, ami a térség turizmusának a fellendülését is magával hozhatja. Erőssége a térségnek, hogy a településekhez tartozó mezőgazdasági földterületek zömét helyi gazdák művelik meg, jelentősnek mondható az állattartás és az utóbbi években több élelmiszer-előállító üzem is megjelent a térségben (gyümölcs- és tej feldolgozás). A járás gazdaságában nem hoztak jelentős változásokat a korábbi évtizedek kezdeményezései, ezért az utóbbi években létrejött foglalkoztatási paktum partnersége próbált megoldásokat találni az önfoglalkoztatás segítésével, a gazdálkodást támogató kezdeményezésekkel, a képzett fiatalok hazatérését elősegítő programokkal, a közfoglalkoztatás térségi szervezésével, a távmunka lehetőségeinek feltárásával, valamint a térségből induló Pannon Helyi Termék Klaszter kibontakozásával.
- 40 -
3.3.3. A jövedelmi helyzetre vonatkozó mutatók Az adófizetők száma országosan 1 százalékkal nőtt 2003 és 2013 között, az utolsó vizsgált évben a lakosság közel 44 százaléka tartozott az adózók körébe, miközben Vas megyében több mint öt százalékkal csökkent számuk. A Vasvári járásban ez idő alatt az országos értéknél magasabb, pontosan két százalékos növekedés zajlott le. Ha az ezer lakosra jutó adófizetők számát tekintjük, megyei szinten kiemelkedő, tíz százalékot meghaladó növekedés jelentkezett a Vasvári járásban, miközben a megyében másfél százalékkal csökkent az adófizetők aránya. Abszolút értékét tekintve azonban az ezer lakosra jutó adófizetők száma mind a megyében, mind a járásban jelentősen magasabb az országos értékhez viszonyítva. Területi egység
2003
2009
2010
2011
2012
2013
Változás [%]
Vasvári járás
433
449
455
462
466
478
10,43
Vas megye
498
484
489
488
488
490
-1,55
Magyarország
431
432
435
435
436
440
2,04
25. táblázat: Az ezer lakosra jutó adózók száma (forrás: TEIR – KSH-TSTAR, NAV SZJA)
Egy térség lakosságának jövedelmi helyzetének bemutatása érdekében alapvetően két statisztikai mutatóra támaszkodhatunk: · ·
az összevont adóalap összegére; illetve az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem összegére.
Az összevont adóalap mutatója nem más, mint a magánszemély által az adott adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb jövedelmének az összege. Ez az összeg a Vasvári járás területén 2013-ban 10,44 milliárd forint volt. Az idősoros adatok segítségével az is látható, hogy az összevont adóalap összege évről évre magasabb, egyedüli kivételt ez alól a 2010 és 2011 közötti csökkenés képez, mely egyértelműen a 2011. január 1-jétől bevezetett, 16 százalékos és egykulcsos személyijövedelemadó-rendszernek köszönhető. Az összevont adóalap összege (Mrd Ft)
10,44 9,90 9,06
9,34
8,99
6,35
2003
2009
2010
2011
2012
2013
23. ábra: Az összevont adóalap összege a Vasvári járásban (forrás: TEIR, 2013.)
Láthatjuk azt is, hogy az elmúlt 10 évben, a 2003-as évi adatokhoz képest több mint 64 százalékkal nőtt az összevont adóalap összege, ami a megyei (51 százalék) és az országos átlag
- 41 -
(58,5 százalék) növekedését is túlszárnyalta. A 2013-as évben a Vasvári járás összevont adóalapjának összege a Vas megyei adóalap összegének 4,5 százalékát adta. 2003
2013
Változás mértéke5
6,35
10,44
164,4%
Vas megye
154,77
233,70
151%
Magyarország
5383,22
8532,05
158,5%
Vasvári járás
27. táblázat: Az összevont adóalap összege (mrd Ft) és változása (forrás: TEIR, 2013.)
Érdemes megvizsgálni az egy főre jutó összevont adóalap összegét is, melyet a Vasvári járásra vonatkozóan az alábbi módszertannal számoltuk ki: az adott tárgyévre vonatkozó összevont adóalap összegét elosztottuk az állandó lakosság számával, így kaptuk meg az egy lakosra vonatkozó értékeket. Ez alapján elmondható, hogy a Vasvári járásban az egy főre jutó adóalap összege 2013-ban 741 586 Ft volt, ami 78 százalékkal több, mint a 2003-as vonatkozó érték (416 623 Ft). Az idősoros grafikonunk, melyet e mutató alapján készítettünk, szinte teljes mértékben megegyezik az előző grafikonnal, így majdhogynem ugyanaz mondható el, mint az összevont adóalap összegéről: a folyamatosan emelkedő értékek között egyedül a 2010 és 2011 közötti időszakban figyelhető meg csökkenés, ami a már említett 2011. január 1-jétől bevezetett 16 százalékos, egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer életbe lépésének tudható be. 741586
649002 620809
696518 629471
416623
2003
2009
2010
2011
2012
2013
24. ábra: Az egy főre jutó adóalap összege a Vasvári járásban (forrás: TEIR, 2013.)
A Vasvári járásban az egy főre jutó adóalap összege nagyobb mértékben növekedett a 2003 és 2013 között eltelt 10 esztendő során (78 százalék), mint a Vas megyei (56,7 százalék) és az országos átlag (60,1 százalék). Azonban azt is fontos hozzátenni, hogy a Vasvári járásban az egy lakosra jutó összevont adóalap összege 2013-ban (741 586 Ft) nem éri el sem az országos (848 838 Ft), sem pedig Vas megyei (906 811 Ft) átlagösszeget. 2003
2013
Változás mértéke6
Vasvári járás
416 623
741 586
178%
Vas megye
578 717
906 811
156,7%
5
A 2003-as adatokhoz képest történt változás
6
A 2003-as adatokhoz képest történt változás
- 42 -
Magyarország
530 119
848 838
160,1%
28. táblázat: Az egy főre jutó adóalap (Ft) és annak változása 2003 és 2013 között (forrás: TEIR, 2013.)
Az egy lakosra jutó nettó jövedelem a Vasvári járásban 2013-ban 630 344 Ft volt. Érdekességképp megemlíthető, hogy az adórendszer változásával járó negatív hatás e mutató esetében nem jelentkezett, az egy főre jutó nettó jövedelem értékének növekedése folyamatos volt.
630344 590594 547626
536601
551327
351044
2003
2009
2010
2011
2012
2013
25. ábra: Az egy főre jutó nettó belföldi jövedelem (Ft) a Vasvári járásban (forrás: TEIR, 2013.)
Az egy főre jutó nettó belföldi jövedelem 2003 és 2013 között eltelt 10 év során jelentős mértékben emelkedett. Míg 2003-ban 351 044 Ft-ot mutatott ez az érték, addig 2013-ra ennek a 179,6 százalékát, azaz 630 344 Ft-ot. Ez a növekedés – ha csak minimális mértékben is, de – meghaladta az országos átlagot (165,1 százalék), mely azt eredményezte, hogy csökkent a különbség az egy főre jutó nettó jövedelem tekintetében a Vasvári járás és az országos átlagok között (míg 2003-ban majdnem 60 000 Ft-tal, addig 2013-ra már csak majdnem 45 000 Ft-tal volt több az országos átlag értéke). 2003
2013
Változás mértéke7
Vasvári járás
351 044
630 344
179,6%
Magyarország
408 836
674 902
165,1%
29. táblázat: Az egy főre jutó belföldi jövedelem és annak változása 2003-2013 között (forrás: TEIR, 2013.)
Az öregségi nyugdíj átlagos nagysága területileg, valamint nemek szerinti bontásban is eltérően alakul
az országban. A 2011-es adatokat figyelembe véve a férfiak körében átlagosan több mint tizenhat százalékkal volt magasabb az öregségi nyugdíj összege a nőkhöz viszonyítva, amely különbség megyei szinten is hasonló mértékű. A Vasvári járásban kisebb, 8,5 százalékos eltérés jelentkezett. Az átlagos értékek Vas megyében mindkét nem esetén elmaradnak az országostól, a járásban pedig még alacsonyabb a statisztikai adatok alapján számított összeg: a nők esetében 85 536 Ft, míg a férfiaknál 92 833 Ft az átlagos öregségi nyugdíj átlagos nagysága, amely az országos értéknél összességében tizenhat százalékkal alacsonyabb.
7
A 2003-mas adatokhoz képest történt változás
- 43 -
Területi egység
Férfiak
Nők
Összesen
Vasvári járás
92 833
85 536
88 441
Vas megye
109 763
93 805
100 199
Magyarország
115 136
98 970
105 321
30. táblázat: Az öregségi nyugdíj átlagos összege, 2011 (forrás: TEIR – KSH-TSTAR)
Hivatkozások a fejezetben: Cseres-Gergely, Zsombor és Molnár, György (2014) Közmunka, segélyezés, elsődleges és másodlagos munkaerő-piac. In: Társadalmi riport, 2014. TÁRKI, Budapest, pp. 204-225. http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom
- 44 -
3.4. Lakhatás Egy térségben élők lakhatási körülményei, valamint a kommunális szolgáltatások minősége alapvetően meghatározhatják a térség gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjét. Éppen ezért különböző statisztikai adatokkal megpróbáljuk bemutatni a Vasvári járás lakhatási feltételeit, a közművek kiépítettségét illetve a kommunális szolgáltatások minőségét. A lakásállomány számának változása tekintetében érdemes megjegyezni, hogy 2003 és 2013 között eltelt tíz esztendőben csak 0,6 százalékkal csökkent a lakások száma a Vasvári járásban. Nagyobb arányú csökkenésről beszélhetünk azonban, ha a 2011-es adattal hasonlítjuk össze a 2013-as adatot: két év alatt 1,9 százalékot haladta meg a csökkenés mértéke. Ez mind az országos, mind pedig a Vas megyei folyamatokkal ellentétes, hiszen mindkét közigazgatási egységről elmondható, hogy nőtt a lakásállomány száma.
6761
6771
6772
6682 6645
2003
2009
2010
2011
2012
6641
2013
26. ábra: A Vasvári járás lakásállományának alakulása 2003-2013 között (forrás: TEIR, 2013.)
A lakásállomány számának változása elsősorban két folyamat hatásának köszönhető: az egyik a 2008-2010-es évek között tetőző világméretű gazdasági válság, a másik pedig a 2010-től kezdődő devizakölcsönök által gerjesztett hitelválság, melyek az új lakások, házak építésének csökkenéséhez vezetett. E két hatás együttesen az új házak építését gátolta, míg a térségre jellemző társadalmi folyamatok (elvándorlás, öregedés) a házak kiüresedését eredményezték, ezek pedig együttesen a járási lakásállomány csökkenéséhez vezettek. A fent ismertetett folyamatok az épített lakások (ami statisztikai értelemben véve nem más, mint az adott tárgyévben használatba vételi engedélyt kapott lakások száma) számának változásában is megmutatkozik: az idősoros adatokból az is kiolvasható, hogy az új lakások építésének kis száma nem új keletű, hiszen az elmúlt 10 esztendőben egyszer sem volt olyan év, amikor legalább 20 ház kapott volna használatbavételi engedélyt.
- 45 -
17
10
12
7 6
4
2003
2009
2010
2011
2012
2013
27: ábra: Az épített lakások száma a Vasvári járásban (forrás: TEIR, 2013.)
A járásban élők életkörülményeiről a lakásállomány számából alapvetően nem tudunk következtetni. A lakások komfortfokozatáról a leghitelesebb információkat a népszámlálási adatokból szerezhetjük meg: a 2011-es felmérés alapján a Vasvári járásban az alacsony komfortfokozattal bíró lakások (amely a félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakások) aránya (22,5 százalék) az összes lakás százalékában jóval nagyobb, mint az országos átlag (9,3 százalék) esetén. Ez azt jelenti, hogy mind a lakások minőségi felszereltségében, mind pedig az életkörülmények tekintetében elmaradást mutat a Vasvári járás adata az országos átlaghoz képest. A két népszámlálás között eltelt 10 évben nagymértékben javult a helyzet, hiszen 2001ben ugyanez az arány még 36,9 százalékot mutatott, tehát majdnem 15 százalékos különbség jelentkezett a két időszak között. A Vasvári járásban a változás nagyobb mértékű volt, mint az országos átlag esetében, tehát az országos átlag és a Vasvári járás közti különbségek mérséklődtek. 2001
2011
Vasvári járás átlaga
36,9%
22,5%
Magyarországi átlag
20,1%
9,3%
31. táblázat: Az alacsony komfortfokozattal bíró lakások aránya az összes lakás százalékában (forrás: TEIR, 2001-2011)
Az alacsony komfortfokozattal bíró lakások aránya egyes települések esetében nagymértékben változott a két népszámlálás közötti időszakban. 2001-ben a Vasvári járás lakásainak 36,9 százaléka volt alacsony komfortfokozatú, messze átlagon felüli értékekkel bírt Csipkerek (55,6 százalék), Egervölgy (55,7 százalék) és Sárfimizdó (67,7 százalék) községei. Kám (27,7 százalék), Püspökmolnári (25,1 százalék) és Vasvár (23,6 százalék) esetében beszélhettünk a járáson belül a legjobb mutatókkal, de a járási átlag adata alatt csak hat település helyezkedett el. A 2011-es adatok során már 8 település helyezkedett el a járási átlag (22,9 százalék) alatt. A legjobb mutatókkal Vasvár (12,5 százalék), Püspökmolnári (14 százalék) és Kám (15,1 százalék) rendelkezett, míg Csipkerek (40,8 százalék), Sárfimizdó (41,5 százalék) és Egervölgy (44,9 százalék) települései rendelkeztek arányaiban a legtöbb alacsony komfortfokozatú lakással. A Vasvári járásról elmondható, hogy mindegyik település esetében csökkent az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A legnagyobb változás a 10 év során Alsóújlak (24,4 százalék), Sárfimizdó (26,2 százalék) és Petőmihályfa (28,8 százalék)
- 46 -
esetében keletkezett, míg a legkisebb mértékben Püspökmolnári, Vasvár (11,1 százalék), Egervölgy (10,8 százalék) és Bérbaltavár (10,1 százalék) településeinek adatai változtak. Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (2001) 67,7 51,2
55,6 55,7 47,2 46,1 48,7 39,4 36,7
37,4
44,1
53,4 55,1
53,8
49,3 42 39,4
34,2
33,6
27,7
25,1
30,1 23,6
Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (2011) 44,9
41,5
40,8 36
33,3
39 38,9
31,9
26,8 27
26,7 21,5
23,1
26
19,7 15,1
18,5
25
23,8 20
17,7 14
12,5
27. ábra: Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a Vasvári járás településein (Forrás: TEIR, 20012011)
A lakosság számára az egészséges ivóvíz biztosítása és könnyed elérése alapvető feltételként jelenik meg egy település számára. Ennek módja a lakások és házak közüzemi ivóvízhálózatra való csatlakoztatásának biztosítása. A Vasvári járásban 2013-ban 6558 lakás volt csatlakozva a vezetékrendszerhez, így a járás lakásainak 98,8 százaléka számára elérhető a vezetékes, tiszta és egészséges ivóvíz. Ez az átlag előnyösebb, mint a vonatkozó országos átlag (94,4 százalék).
- 47 -
28. ábra: A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a Vasvári járásban (forrás: TEIR, 2013.)
A járásban 10 település mondhatja el magáról, hogy a település lakásai számára az ivóvizet teljes mértékben a közüzemi ivóvízhálózatból nyerik el. A járásban a leghátrányosabb települések is abban a kiváltságos helyzetben vannak, hogy 90 százalék feletti a vezetékrendszerre való csatlakoztatott lakások aránya. A közcsatorna-hálózat elsődleges feladata a települések szennyvíz-, használt- és csapadékvizeinek elvezetése a legközelebbi szennyvíztisztító telepig, ahol a víz megtisztítására kerül sor. Ennek a közcsatorna-hálózatnak a kiépítettsége, minősége alapvetően határozza meg egy térség fejlettségi szintjét. A Vasvári járásban az összes lakás csak mintegy harmada (32,3 százalék), azaz 2145 lakás volt rácsatlakoztatva a közüzemi szennyvíz gyűjtőhálózatra 2013ban. A járásra vonatkoztatott, közcsatorna-hálózatra való csatlakoztatási ráta jóval elmarad az országos átlagtól, hiszen Magyarországon a 2013-as évben az összes lakás 75 százaléka volt rákötve a rendszerre. Ahogyan azt az idősoros grafikonunk alapján is láthatjuk, 2003 és 2011 között szinte változatlan maradt a rendszerre kötött lakások száma, majd 2011-et követően jelentős mértékű növekedés volt tapasztalható.
- 48 -
A közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma
2145
1595 1078
2003
1134
2009
1137
2010
1138
2011
2012
2013
29. ábra: A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma a Vasvári járásban (forrás: TEIR, 2013.)
A Vasvári járásban a 2013-as év során mindössze csak 6 település esetében volt kiépítve a közcsatorna-hálózat: Gersekaráton (84,4 százalék), Kámon (81,9 százalék), Püspökmolnárin (81,7 százalék), Rábahídvégen (81,3 százalék), Csehimindszenten (67,8 százalék) illetve a járás központjában, Vasváron (49,1 százalék).
30. ábra: A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a Vasvári járás települései esetében (forrás: TEIR, 2013.)
A Sellyei járásban a rendszeres hulladékgyűjtés a lakások 83,7 százaléka esetében megoldott, amely több mint 7 százalékkal kisebb, mint a magyarországi átlag (91 százalék). A legjobb mutatókkal a Vasvári járás déli részén fekvő települések bírnak: Pácsony, Hegyhátszentpéter,
- 49 -
Győrvár, Olaszfa, Petőmihályfa, Andrásfa, Püspökmolnári községein megtalálható lakások mindegyike számára megoldott a rendszeres hulladékgyűjtés. A rendszeres és szelektív hulladékgyűjtés a Vasvári járás lakásainak 52 százaléka esetében megoldott, mely jóval kedvezőbb az országos aránynál (38,8 százalék). Települési szinten elég diverz képet kapunk: Vasvár és a tőle délre eső települések esetében nem adott a fenntartható módú hulladékgyűjtés (Hegyhátszentpéter, Petőmihályfa, Győrvár), míg Püspökmolnári, Olaszfa, Pácsony és Andrásfa településein megtalálható összes lakása számára elérhető a szelektív hulladékgyűjtés.
31. ábra: A rendszeres szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a Vasvári járásban (forrás: TEIR, 2013.)
- 50 -
3.4.2. Közművelődés A kultúra, képzés és tanítás hagyományos színterének a könyvtárak tekinthetők. Ezek az objektumok mindenki számára egyenlő esélyeket tud teremteni az információhoz, tudáshoz jutás érdekében. A Vasvári járást alkotó 23 településről elmondható, hogy rendelkezett települési könyvtárral a 2013-as évben. Jóval többet elárul egy térségről az, hogy mennyien vannak beiratkozva ezekbe a települési könyvtárakba, azaz mennyien élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy könyvtárba járhassanak. A 2013-as adatok alapján elmondhatjuk, hogy 3131 fő volt beiratkozva a települési könyvtárakba, amely 1403 fővel több, mint 2003-ban. Az idősoros adatokból az is látszik, hogy szinte évről évre növekszik a beiratkozott olvasók száma. Könyvtárakba beiratkozott olvasók száma
2887
2985
3115
3257
3131
1728
2003
2009
2010
2011
2012
2013
32. ábra: A települési könyvtárakba beiratkozott olvasók száma a Vasvári járásban (forrás: TEIR, 2013.)
A könyvtárakba beiratkozott lakosok számának és a népesség számának hányadosa alapján megállapíthatjuk, hogy 2013-ban a Vasvári járás lakosainak 23,2 százaléka vette igénybe rendszeresen a könyvtári szolgáltatásokat. Ez az arány majdnem 10 százalékkal több, mint a Vas megyére vonatkoztatott átlag (16,4 százalék) illetve az országos átlag (15,2 százalék). Települési szintet vizsgálva megállapítható, hogy a 2013-as adatok alapján a legnagyobb arányban Sárfimizdó (46,9 százalék), Hegyhátszentpéter (45,8 százalék) és Csehimindszent (43,2 százalék) településein élők rendelkeznek könyvtári olvasójeggyel, míg a legkevesebben Csehi (10 százalék), Bérbaltavár (8,5 százalék) és Püspökmolnári (7,8 százalék) településein. A könyvtárakban fellelhető leltári állományokról elmondható, hogy számuk 2003 és 2013 között 102 521 darabról 91 668 darabra csökkent le. Egy múzeum napjainkban akkor mondható igazán sikeresnek, ha minél több rendezvénynek, kiállításnak tud helyet adni, így funkcionális többletet lehet elérni, valamint a múzeum így a kulturális élet meghatározó szereplőjévé válhat. A Vasvári járás területén 2013-ban egy múzeum működött, mégpedig a Vasvári Helytörténeti Múzeum, amely 2732 fogadott. A közművelődési programoknak és kulturális szolgáltatásoknak a legtöbb esetben a közművelődési intézmények adnak helyet. A Vasvári járásban 2013-ban 20 db ilyen intézmény működött. Vasváron és Gersekaráton 2-2 közművelődési intézmény is funkcionált; Alsóújlak, Olaszfa, Oszkó, Sárfimizdó és Telekes községeiben nem működött ilyen jellegű intézmény.
- 51 -
A kulturális élet sokszínűségéről statisztikai adatokra építve elsősorban a kulturális programok és az azokon résztvevők száma árulkodhat. A kulturális programok száma a 2003 és 2013 között majdnem 15 százalékkal csökkent (467 db-ról 398 db-ra). Az idősoros adatokból azonban arra következtethetünk, hogy a rendezvények száma évről évre rapszodikusan változhat, ezért csökkenő tendenciáról nem nagyon beszélhetünk. Kulturális rendezvények száma (db) 469
467
466
433
398
2009
2010
2011
2012
2013
33. ábra: A Vasvári járás kulturális rendezvényeinek a száma 2009-2013 között (forrás: TEIR, 2013.)
A 392 darab kulturális rendezvény majdnem 60 százalékának három település ad otthont: Vasvár (96 rendezvény), Gersekarát (76 rendezvény), Győrvár (57 rendezvény). A rendezvények látogatottságáról elmondható, hogy 2009 és 2013 között nagyjából 2 000 fővel kevesebben vettek részt a járásban megrendezésre kerülő kulturális programokon; 2013-ban 34148 fő volt kíváncsi a rendezvényekre. A látogatottság számának változása ahhoz képest, hogy a rendezvények száma közel 15 százalékkal csökkent, nem tekinthető jelentősnek. Kulturális rendezvényeken résztvevők száma (fő)
36818 36317
34148 32031 32381
2009
2010
2011
2012
2013
34. ábra: A Vasvári járás kulturális rendezvényein résztvevők száma (forrás: TEIR, 2013.)
A kulturális programok látogatottsága esetében három települést szükséges kiemelni: Vasvár városát (13 744 látogató), valamint Rábahídvég (5233 látogató) és Győrvár (4070 látogató)
- 52 -
községeit. Ez a három település a járásban megrendezésre kerülő kulturális rendezvényeken részt vevők 67,5 százalékát adja. Hazánkban az Integrált Közösségi Szolgáltató Térek (IKSZT) a teleházak és az EMagyarország sokfunkciós szolgáltatásaira alapozva jöttek létre. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap segítségével általában a régi épületek felújítása által egy új, addig hiányzó funkciót tudott adni egy település számára. Az IKSZT könyvtári, ifjúsági klub és művelődési szerepet tudhat betölteni egy település kulturális életében. Napjainkban Csehimindszent, Gersekarát, Oszkó és Rábahídvég községében működik IKSZT a Vasvári járás települései közül.
- 53 -
3.5. Egészségügyi, szociális helyzetkép 3.5.1. Egészségügyi helyzetkép Az egészség érték az egyén és a közösség számára egyaránt; meghatározza az emberek életminőségét és jövedelemteremtő képességét. Annak ellenére, hogy 2 évtizede javulás figyelhető meg a magyar lakosság egészségi állapotában, még mindig messze elmarad szinte valamennyi egészségmutató tekintetében az Európai Unió más országaitól – azokban ugyanis gyorsabban javul az ott élők egészségi állapota. Magyarországon magas a középkorú lakosság halandósági rátája, nő az átlagéletkor, így nő az időskorúak aránya, és csökken a gyermekek száma. Ugyan a lakosság egészségi állapotának javítása nem kizárólag az egészségügyi ellátórendszer feladata, de jelentős hatással van a betegségek megelőzésére és az egészségfejlesztésre. Az egészségi állapot nagyon sok tényezőtől függ: genetikai adottságok, magzat és kisgyermekkori táplálkozás, fejlődés, aktuális táplálkozási szokások és lehetőségek, mozgásmennyiség, pszichés állapot, szenvedélybetegségek stb. , amelyek erősen jövedelem és szociális helyzet által is meghatározottak. E tényezők megváltoztatásának lehetősége sok esetben kívül áll, illetve meghaladja az egyén „hatókörét”. Mindezzel együtt az egyén felelőssége óriási ebben a kérdéskörben, de nagyon nagy szükség van az alapvető feltételek biztosítását támogató lehetőségekre is. Világszerte, így hazánkban is érvényesül az a szemlélet, amely szerint minden ember felelős a saját egészségéért, ami az egészségkárosodást megelőző feladatok és a szűrések előtérbe kerülését eredményezi. Fentiek mellett kiemelten fontosak az egészséges életmódot segítő információs, szemléletformáló, támogató szolgáltatások, akciók, kampányok. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint a települési önkormányzatok, az egészségügyi alapellátás körében gondoskodnak: o háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, o a fogorvosi alapellátásról, o alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, o védőnői ellátásról, o az iskola-egészségügyi ellátásról. A Vasvári járásban működő házi gyermekorvosok száma 2013-ban 2 fő volt, a szolgálatok Vasváron működtek. A járásban 9 háziorvos dolgozott 2013-ban ebből 3 fő Vasváron, 1-1- fő Rábahídvégen, Oszkóban, Kámban Győrváron, Gersekaráton és Bérbaltaváron rendelt. A felnőttek és gyermekek számára szervezett háziorvosi szolgálatok száma 6 db volt. A szolgálatok területi eloszlása: Bérbaltavár, Gersekarát, Győrvár, Kám, Oszkó, Rábahídvég. Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma a térségben 3 db volt, amelyek Vasváron működnek. Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma 6 db volt. Háziorvosok száma 2003 2009 2010 2011 2012 2013
- 54 -
Bérbaltavár
1
1
1
1
1
1
Csehimindszent
1
1
,
,
,
,
Gersekarát
1
1
1
1
1
1
Győrvár
1
1
1
1
1
1
Kám
1
1
1
1
1
1
Oszkó
1
1
1
1
1
1
Rábahídvég
1
1
1
1
1
1
Vasvár
3
3
3
3
3
3
Összesen
10
10
9
9
9
9
32. táblázat: Háziorvosok száma (forrás: TEIR, 2013.)
A térségben a vizsgált időszakban a betöltött védőnői álláshelyek száma 2 db-al csökkent az elmúlt évtized során Védőnő dolgozik Bérbaltaváron, Csehimindszenten, Gersekaráton, Győrváron, Kámban, Oszkóban, Rábahídvégen és Vasváron. Betöltött védőnői álláshelyek száma 2003
2009
2010
2011
2012
2013
Bérbaltavár
1
1
1
1
1
1
Csehimindszent
1
1
1
1
1
1
Gersekarát
1
1
1
1
1
1
Győrvár
1
1
1
1
1
1
Kám
1
1
1
1
1
1
Oszkó
1
1
1
1
1
1
Rábahídvég
1
1
1
1
1
1
Vasvár
5
3
3
3
3
3
Összesen
12
10
10
10
10
10
33. táblázat: Betöltött védőnői álláshelyek száma (forrás: TEIR, 2013.)
Az Új Széchenyi Terv Nyugat-dunántúli Operatív Program „Egészségügyi alapellátás, egészségházak és járóbeteg szakellátás fejlesztése” pályázat keretében Vasvár Város Önkormányzata 200 millió forint támogatást nyert egészségház kialakítására és orvosi műszerekkel történő felszerelésére 2013-ban. Vasvár Város Önkormányzata, mint egészségügyi szolgáltató, a városban működő egészségügyi alap- és járóbeteg szakellátási feladatokat az Egészségügyi Alapellátó Intézményén keresztül látja el jelenleg is. Az alap és szakellátások korábban egymástól távol, területileg szétszórtan, több telephelyen működtek, közös váró- és kiszolgáló helyiségekkel rendelkeztek, a szakmai minimum feltételeknek sem feleltek meg. A projekt során az egyes szakrendelések működéséhez szükséges, illetve azokat támogató eszközök, műszerek beszerzése is megvalósult. Kiemelendő a fogorvosi rendelő komplett felszerelése, a képalkotó diagnosztika keretében beszerzésre
- 55 -
kerülő UH készülék, a nőgyógyászati és urológiai szakrendeléseken használható kombinált vizsgálószék, valamint a szemészeti szakrendelés szakmai minimum követelményben meghatározott egyes eszközeinek, műszereinek beszerzése. Az alap és járóbeteg szakellátások egy épületbe való integrálása mellett átalakításra került a járóbeteg szakellátás struktúrája, melyet a vasvári járásban dolgozó háziorvosok és házi gyermekorvosok, valamint a lakosság igénye alapoz meg. Az átalakítás eredményeként a eddigi 7 szakma helyett 10 szakma, heti 26 szakorvosi óra helyett, 47 szakorvosi órában. A tervezett kapacitás mindemellett kiegészült heti 40 nem szakorvosi órával, amely a térségben nagy igényként jelentkező fizikoterápia, fizioterápia (asszisztensi tevékenység) szakmát jelenti. A projekt eredményeként az Egészségház 487 m2 akadálymentes területen, megújult felszereltséggel, eszköz és műszerparkkal, integrált alap és járóbeteg szakellátásokkal a vasvári járás korszerű, egészségmegőrző, egészségfejlesztő, diagnosztizáló és gyógyító központja.
704
638
623 595 597
2003
2009
588
2010
2011
2012
2013
35. ábra: Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (forrás: TEIR, 2013.)
A Vasvári járásban közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2013-ban 595 fő volt, számuk 2003 óta jelentősen lecsökkent, 109 fővel. 3.5.2. Szociális helyzetkép A társadalmi egyenlőtlenségekből, szociális körülmények alakulásából fakadó problémákkal és kockázatokkal szemben a jóléti államokban védelmet a jóléti/szociális rendszer nyújt. Magyarországon 2011-ben a GDP 23 százalékát fordították szociális védelmi kiadásokra, amely kiadások nagy tételeit a nyugdíjak, családi pótlék stb. jelenti. Ez az arány alacsonyabb az EU 28 százalékos átlagánál. A rendszer egy kis szelete az a szociális és gyermekjóléti intézményrendszer, amelyet a települési önkormányzatok és a járások tartanak fenn. Mind a területi, mind a társadalmi különbségek az ellátórendszer felé térségenként eltérő igényeket támaszt. A legutóbbi vizsgálatok (TÁRKI Háztartásmonitor, 2012.) szerint Magyarországon a legnagyobb szegénységi kockázatot a gyermekvállalás, az alacsony iskolázottság és a roma
- 56 -
háztartásfő jelenti. A szociális helyzet meghatározói természetesen a jövedelmi és a munkaerőpiaci helyzet, az életkor, az egészségi állapot, és bizonyos mértékben a lakóhely is. A társadalmi helyzet sok más egyéb tényezővel is összefügg, amelyek bizonyos társadalmi csoportok eltérő boldogulási esélyeit eredményezik. Bölcsődei ellátás A járás területén 2004 óta nem működik bölcsőde, sem családi napközi. A 2,5 év alatti gyermekek gondozása a térségben nem megoldott; 2,5 év betöltése után a Vasváron működő Ficánkoló Óvodában nyílik lehetőség a gyermekek ellátására. 2003-ban a működő bölcsőde teljes kihasználtsággal működött, 2004-ben a megszűntetés előtt a maximális létszámon túl még 4 főt láttak el. . Az intézményi ellátás hiányából fakadóan az anyukák hosszú időre kiesnek a munkaerő-piacról, és visszatérésük nehézkes.
25
24 20
20
20
20
15
10
5
4
4
1
1
0 2003
2004
Bölcsődei gondozónők száma Bölcsődébe beírt gyermekek száma Működő bölcsődei férőhelyek száma Összes bölcsődék száma (önkormányzati, üzemi, magán stb.)
36. ábra: A Vasvári járás bölcsődei ellátása 2003-2004 között
Gyermekjóléti szolgálat és családsegítő szolgálat tevékenysége
- 57 -
500 1
458
437
343
1
1
306 282
304
294
279
1
1
1
1
1
0 2010
2011
2012
2013
Családsegítő szolgálatok száma A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma Gyermekjóléti szolgálatok száma A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma
37. ábra: A gyermekjóléti és családsegítő szolgálatok adatai a Vasvári járásban
A térségben 1 gyermekjóléti szolgálat működik, amely a járás székhelyén, Vasváron van, a családsegítő szolgálattal együtt. 2012-ben a védelembe vett gyermekek száma 42 fő volt, amely az előző évhez képest 10 fővel kevesebb. Ugyancsak csökkent a veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma is, 2012-ben 123 fő volt. A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma ugyanezen évben 304 fő, a családsegítő szolgáltatásokat igénybevevők száma 458 fő volt. 2013-ra ezek a mutató jelentősen lecsökkentek, a családsegítő szolgálatot igénybevevők száma 306 fő volt, a gyermekjóléti szolgálathoz fordulóké pedig 282 fő. Védelembe vett kiskorú gyermekek száma december 31én 2010(Települ és)
Védelembe vett kiskorú gyermekek száma 2011(Települ és)
Védelembe vett kiskorú gyermekek száma 2012(Települ és)
Veszélyeztete tt kiskorú gyermekek száma december 31én 2010(Települ és)
Veszélyeztete tt kiskorú gyermekek száma 2011(Települ és)
Veszélyeztete tt kiskorú gyermekek száma 2012(Települ és)
Alsóújlak
1
1
1
5
5
5
Andrásfa
1
4
0
10
10
13
Bérbaltavár
4
4
4
4
4
0
Csehi
0
0
1
0
0
0
Csehimindszent
0
1
0
0
0
0
Csipkerek
0
0
3
0
0
0
Egervölgy
1
0
1
6
6
4
Gersekarát
8
0
0
2
2
2
Győrvár
5
6
6
18
19
19
Hegyhátszentpé ter
0
0
0
5
6
6
Kám
0
0
0
8
6
5
Mikosszéplak
3
4
0
0
0
0
Nagytilaj
0
0
2
0
0
0
Olaszfa
4
4
0
9
9
6
Megnevezés
- 58 -
Oszkó
0
0
0
3
2
1
Pácsony
0
1
0
0
3
0
Petőmihályfa
0
0
0
4
4
1
Püspökmolnári
6
5
3
4
5
3
Rábahídvég
0
0
1
0
0
1
Sárfimizdó
0
0
0
0
0
0
Szemenye
0
0
0
10
10
10
Telekes
2
3
3
20
20
20
Vasvár
9
19
17
25
23
27
Vasvári járás
44
52
42
133
134
123
34. táblázat: Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorúak mutatója a Vasvári járásban
Gondozási esetek megoszlása 2014-ben: Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központot önkéntesen felkeresők, egyszeri esetek: 81
gyermek/51 család A Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központot önkéntesen felkeresők többsége egyszerűbb problémával érkező, a szolgálattól segítséget kérő szülők és gyermekeik. Ezekben az esetekben általában 2-3 alkalommal történő találkozás zajlik, amikor a gyermekes családok számára információt, ügyintézésben való segítséget nyújt a családgondozó, illetve más szolgáltatások felé (például Nevelési Tanácsadó, Gyermekpszichiátria) irányít, vagy tanácsot ad. Alapellátásban történő gondozás: 24 gyermek / 13 család Alapellátás keretében történik a családgondozás, amennyiben a szülő, illetve a gyermek együttműködik a családgondozóval és a veszélyeztetettség így megszüntethető. Az alapellátás a jelzőrendszer tagjainak jelzése alapján, vagy az érintett gyermek vagy szülő önkéntes kérelme alapján indul. Az alapellátott gyermekek és családjaikra leginkább jellemző problémák az alábbiak voltak: -
nevelési problémák
-
iskolai hiányzás
-
család életvitele
-
kapcsolati problémák családon belül
-
egészségügyi, pszichés problémák
Védelembe vettek gondozása: 14 gyermek / 11 család
- 59 -
Védelembe vételre akkor kerül sor, amikor a szülő vagy a gyermek részéről nem tapasztalható sem együttműködés, sem hajlandóság a probléma megszűntetése érdekében, segítséggel azonban a gyermek fejlődése biztosítható lenne a családban. A védelembe vételt általában megelőzi az alapellátás, de krízishelyzetben azonnal is életbe léphet. Védelembe vétel esetén a település jegyzője hatósági intézkedést tehet az eljárás során. A határozatában: -
felhívja a szülő figyelmét kötelességeire, a kötelező együttműködésre;
-
kirendeli a Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ családgondozóját a gyermek gondozásának folyamatos segítésére, ill. ellátásának megszervezése érdekében;
-
magatartási szabályokat határoz meg pl. gyermekintézmény szolgáltatásainak, egészségügyi szolgáltatásoknak kötelező érvényű igénybevételét.
A családgondozó gondozási-nevelési tervet készít, melynek alapján meghatározott célkitűzések, megoldandó feladatok folyamatos, következetes megvalósításában segíti a családot a gyermekkel foglalkozó szakemberekkel karöltve. A védelembe vett gyermekek és családjaik körében leginkább jellemző problémák: -
életviteli, életvezetési probléma
-
iskolai hiányzás
-
gyermeknevelési probléma
-
a gyermek magatartási zavara, beilleszkedési nehézség
-
szociális elmaradottság
-
szenvedélybetegség
-
elhanyagolás
Ideiglenes elhelyezés 0 gyermek / 0 család (átmeneti nevelésbe került a gyermek) Nevelésbe vettek: 12 gyermek / 6 család Átmeneti neveltek illetve tartós neveltek azok a gyermekek, akik családjukban nem tudnak nevelkedni valamely ok miatt, és ez az ok a gyermekjóléti alapellátások keretében nem kezelhető, így a szakellátásba kerültek. A szakellátás –ha a fiatal felnőtt igényli, vállalja az utógondozást is ifjúsági házakban. Családba fogadás: 5 gyermek / 5 család
- 60 -
Családba fogadás azon gyermek esetében történik, akinek mindkét szülője akadályozott a gyermek nevelésében, és így egy általuk megnevezett családban nevelkedik a gyermek. Ez gyakran a nagyszülő családját jelenti. A Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központot felkeresők számára heti háromszor fél napos fogadóidőben a szolgálat irodája mellett kialakított fogadóhelyiségben illetve a családlátogatások során érhető el a családgondozó. A veszélyeztetettség időben való észlelése érdekében fontos az észlelő és jelzőrendszer működtetése. Ennek tagja minden olyan intézmény, melynek feladatai közt gyermekvédelmi munka is szerepel. Kötelező jelleggel, évente 6 alkalommal történik jelzőrendszeri ülés. Ezen közös megbeszélések értékelésére 2015-ben március 20-án került sor tanácskozás keretében. Az éves tanácskozás részben az éves közös munka értékeléséről, tapasztalatcseréről, részben a felmerült problémák és a javasolt megoldási alternatívák megbeszéléséről szól. Az együttműködés 2014-ben is minden tag részéről megfelelő, az adott probléma megoldását segítő volt. A 2010-ben indult új szolgáltatás, a helyettes szülői szolgáltatás igénybevételére 2014-ben nem került sor. Ez a lehetőség azon gyermekek számára jelent megoldást, akiknek szülei előre valószínűsíthetően 1- max. 1,5 év elteltével ismét gondozni, nevelni tudják gyermekeiket, tehát csak átmenetileg akadályozottak szülői szerepükben. Ilyen eset lehet egy kórházi tartózkodás, gyógykezelés. Így a gyermek nem kerül ki a megszokott környezetéből, járhat továbbra is a korábbi gyermekközösségébe, tágabb élettere is azonos marad, csak nevelését veszi át a helyettes szülő. A 2014-es évben újra felszínre került a droghasználat problémája, azonban most egy olyan szert használnak a fiatalkorúak, amely még nem szerepel a rendőrség tiltólistáján. Így ezzel a problémával való küzdelem a korábbinál is sokkal nehezebb. A jelzőrendszer éves munkájának értékelése során a tagok minden évben írásban adják be tapasztalataikat, véleményüket és javaslataikat. A fiatalok számára rendszeres, könnyen elérhető, nem intézményes szabadidős tevékenységek hiánya problémát jelent, amely a feladatok, és célok nélküli rétegek számára nyújthatna értelmes időtöltésre lehetőséget. A szülők számára hiányoznak olyan „kapaszkodók”, melyek már egészen kicsi kortól erősítenék a szülő-gyermek kapcsolatot, amely a későbbi korokra is kihatva segítenék a nagyobb gyermekkel kapcsolatos problémák megoldását. Jelzőrendszeri megbeszélések témái: ·
szakemberek szükségessége helyben
·
szabadidős tevékenységlehetőségei kiknek?
·
téli tűzifasegély
·
adománygyűjtés
·
gyermekjogi képviselő változása
·
lakbértarozások, szociális szállás, CSAO
- 61 -
·
törvényi változások
·
új intézményként működő Nevelési Tanácsadó ismertetése
·
gyermekbántalmazás kezelésével kapcsolatos új szakmai irányelvek
·
segélyezés rendszerének várható változásai
Szociális alapellátás
400
363
357
345 324
350
300
300
242
287
240
250
200
172
150 78
100
40
41
0
50 0 2003
2010
2011
2012
2013
A szociális alapellátás keretében étkezésben részesülők száma Házi segítségnyújtásban részesülők száma Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők száma
38. ábra: Szociális alapellátások a Vasvári járásban (forrás: TEIR, 2013.)
A szociális étkeztetést igénybevevők száma 2013-ban 363 fő volt, számuk az elmúlt évtized során folyamatosan növekedett. A házi segítségnyújtásban részesülő személyek száma 2013ban 287 fő volt, az ellátásba bevont személyek száma 2000-től folyamatosan növekszik (123ról indult). Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban 2012-ben 40 fő részesült, 2013-tól nincs ilyen szolgáltatás a térségben.
- 62 -
Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények száma
160
145 135 133
140
144 142
138
144
135
120 100 80 60 35 35 40 20
1
1
1
1
1
0 2003
2010
2011
2012
2013
A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok száma Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonokban gondozottak száma
39. ábra: Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények létszámadatai a Vasvári járásban (forrás: TEIR, 2013.)
A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények száma a térségben 1 db volt 2013-ben, amely Vasváron található. Az intézmény férőhelyeinek száma 144 db volt, a gondozottak száma pedig 135 fő. Idősellátás
10
10
10
9
10 8
7
8 6 4 1
2
1
1
0 2011
2012
2013
Időskorúak gondozóházaiban ellátottak száma Időskorúak gondozóházaiban működő férőhelyek száma Időskorúak gondozóházainak száma
40. ábra: Időskorúak ellátását végző intézmények létszámadatai a Vasvári járásban (forrás: TEIR, 2013.)
- 63 -
Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezés nyújtó intézmény a térségben a Vas Megyei Idősek Otthona és Gondozóháza Vasvár. A bentlakásos intézményben folyó gondozási tevékenység alatt az intézmény szolgáltatását igénybevevők részére olyan fizikai, mentális, életvezetési, egészségügyi ellátást kell érteni, amely a lakó szociális, testi, szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban való részesítést jelent. A Vas Megyei Idősek Otthona és Gondozóháza Vasvár egy teljes körű ápolást, gondozást nyújtó szociális otthon. Céljuk az idősek otthonában elhelyezett személyek életkörülményeinek javítása, életminőségük növelése. Ápolást, gondozást nyújtó tartós bentlakásos intézmény segítséget nyújt azon személyek részére, akik a nyugdíjkorhatárt betöltötték, szociális és egészségi állapotuk folyamatos gondozást igényel, de tartós kórházi kezelésre nem szorulnak.
135 133
140
135 130
134 133
134 128
120 100
80 60 40
35 35
20
2
1
2
2
2
0 2003
2010
2011
2012
2013
Az időskorúak otthonai működő férőhelyeinek száma Az időskorúak otthonaiban a gondozottak száma Az időskorúak otthonainak száma
41. ábra: Időskorúak ellátását végző intézmények létszámadatai a Vasvári járásban (forrás: TEIR, 2013.)
A térségben az időseket ellátó nappali intézmények száma 4 db 2013-ban, Csipkereken, Csehimindszenten, Győrváron és Vasváron működik ilyen intézmény. A nappali ellátásban részesülő idősek száma a térségben 80 fő volt.
- 64 -
75
80
80
75
80
70 60 50 40
30 20 10
4
8
4
8
4
6
4
6
0 2010
2011
2012
2013
Idősek nappali intézményeinek száma Időskorúak nappali ellátásában foglalkoztatottak száma Időskorúak nappali intézményeiben engedélyezett férőhelyek száma
42. ábra: Időskorúak ellátását végző intézmények létszámadatai a Vasvári járásban (forrás: TEIR, 2013.)
Fontos megjegyezni, hogy a térségben élő fogyatékos személyek nappali ellátására nincs lehetőség, viszont visszajelzések alapján igény lenne rá. Korábban működött ilyen elhelyezési lehetőség Vasváron a Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány gondozásában. A járás szereplői a jövőben – a lehetőségekhez mérten – együttműködnek a szombathelyi Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft.-vel, hogy létrejöhessen egy fogyatékos személyek számára létesülő nappali ellátó intézmény.
- 65 -
4. A VASVÁRI JÁRÁS PROBLÉMATÉRKÉPE ÉS A FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI 4.1. Problématérkép Romák és/vagy mélyszegénységben élők - Nagycsaládosok, munkanélküliek elszegényedése, életkörülményeinek romlása, tájékozatlanság - Magas a tartós munkanélküliek száma - Szociális és egészségügyi szolgáltatások csak részben elérhetőek - Önkéntes munka ritkán, csak a helyben meghirdetett társadalmi munkák alkalmával van - Alacsony iskolai végzettség, miatti munkanélküliség, nehéz elhelyezkedési esélyek internethasználat - Számítógépés, hiánya, ennek következtében kialakuló hátrány a munkára történő jelentkezéskor - Egyes önkormányzatok támogatási lehetőségei szűkösek, csak a törvényben meghatározott támogatások nyújtását tudja vállalni az önkormányzat - Adományozás csak egyedi, elszigetelt esetben fordul elő - Közlekedési járatok /vonat, busz/ összehangoltságának hiánya; munkába történő bejárás nehézségei - Lakhatásra alkalmatlan „telepszerű” területek, a szociális lakásállomány rossz állapota
Gyermekek
Nők
Idősek
Fogyatékkal élők
- Csellengő gyermekek problémái – a gyermekek az iskolán kívüli szabadidőt nem tudják hasznosan eltölteni - HH, HHH státuszú gyermekek, tanulók helyzetének feltárása, figyelemmel kísérése. Ezek nyilvántartása hiányos, segítésükre nincsenek helyi intézkedések korosztály szociális - Középiskolás érzékenységének, empátiájának alacsony szintje - Óvodás és bölcsődés korú gyermeket nevelő anyák munkahely és gyermeknevelés összhangjának problémái megfelelő iskolán kívüli - Nincsenek programok, illetve a nyári programok hiánya is érzékelhető - A már meglévő ifjúsági klubban alacsony a résztvevő gyermekek száma - Több településen nincs helyben bölcsőde, óvoda, iskola, a más-más intézményekbe járó gyerekek elszakadnak egymástól - Közösségi tér hiánya - A család működését zavaró és akadályozó okok közül a családok anyagi nehézségeiből, a családok széteséséből, a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiányából adódó veszélyeztetettség megemelkedett - A nyári szünet alatt a felügyeletük nem megoldott - Szegregációs területeken élő gyermekek életkörülményei rosszabbak
- Gyermekfelügyelet megoldatlansága a nyári szünidőben - GYES-en, GYED-ről visszatérők munkahelyi problémái, munkahelyek elvesztése, elszigetelődés -A magányérzet kialakulásával nemcsak az anya mentális állapota lehet rosszabb, családi konfliktusokhoz is vezethet - Nehézkes a szűrővizsgálatokra történő eljutás - Kevés a nők és gyermek célcsoportjára kidolgozott program, eddig csak a munkaügyi központ által szervezett programokon vettek részt működése - Jelzőrendszer hiányos, problémáikat nem mondják el (családon belüli erőszak) nők továbbképzési -A lehetősége, új szakmák elsajátításának lehetősége korlátozott -A munkaidővel nem összeegyeztethető óvodai, általános iskolai nyitva tartás
- Egészségügyi ellátások elérésének nehézségei - Nincs elég segítségük a ház körül - Tekintélyvesztés a fiatalabb korosztállyal szemben - Több településen nincs nappali ellátás, kapcsolatok beszűkülése, egyedüllét, nincs lehetőség a „tevékeny időskor”-ra és az „élethosszig tartó tanulás”-ra - Az idősek, az egyedül élő nők, a gyermeket egyedül nevelők biztonságérzete rossz, félnek, úgy érzik, hogy kiszolgáltatottak a bűnözőkkel szemben - Gyors segítség hiánya rosszullét esetén - Közösségi életben való aktivitás hiánya, rendszeres programok hiánya - Az idősek aránya, az elöregedési mutató nagyon magas. Fontos továbbra is kiemelt figyelemmel kezelni az idősek helyzetét, megszervezni támogatásukat, Célzottan kell a korosztály támogatásával, aktivizálásával, informatikai képzésével foglalkozni - Megélhetési gondok
- Akadálymentesítés hiánya a - Érzéketlenség fogyatékkal élők problémái iránt - Fogyatékosok nappali ellátása, házi gondozása nem megoldott - Idős, mozgásukban korlátozott személyek közlekedése, otthoni ellátása, házuk átalakítása egészségügyi - Az prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra eljutásuk történő (eljuttatásuk) terén - Nincs megoldva a speciális ellátása a fogyatékos gyermeknek, akit egyedülálló szülő nevel - Korlátozott munkalehetőségek
- 66 -
1.1. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A járásban magas a tartós munkanélküliek száma, sok munkanélküli jelentkezik kevés állásra. Önkéntes munkák ritkán csak a helyben meghirdetett társadalmi munkák alkalmával vannak. Az alacsony iskolai végzettségű személyek számára az elhelyezkedés nehéz. A térségben becsült adatok vannak a roma származású lakosokra vonatkozóan. Nagy többségük nagycsaládos, alacsony iskolai végzettségű, szakma nélküli, amelyek következtében az elhelyezkedési esélyeik csökkennek. A mélyszegénységben élőkről nincsen megbízható adat. A vasvári közfoglalkoztatás rendszere mintaértékű. Minden, alacsony iskolai végzettségű munkanélküli be tud kerülni a közfoglalkoztatási programba rövidebb vagy hosszabb ideig. Sokuk a közmunka segítségével kerül vissza az elsődleges munkaerő-piacra. Vasváron egész éven át ötven közmunkást tud foglalkoztatni az önkormányzat. Rajta kívül helyi erdészet, a vízügyi hatóság foglalkoztat közmunkásokat. Többük innen az elsődleges munkaerő piacra is visszakerülhet. A térségben kívüli foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélye alacsonyabb, a mobilitás elég gyenge pontja a munkavállalásnak. Komoly eltérések vannak a járáson a közösségi közlekedés által kínált lehetőségek között. Rábahídvégen például naponta 7-8 busz megy keresztül, emellett a püspökmolnári vasútállomás is kényelmesen megközelíthető távolságban található a Rábahídvégiek számára, kb. 2km-re. Viszont a járásban vannak olyan települések, amelyekről nem csak a vasi vagy zalai megyeszékhelyek közelíthetőek meg nehezen, hanem a térség központjába, Vasvárra is nehéz eljutni. A legproblémásabb helyzetben lévő települések – Olaszfa, Sárfimizdó, Nagytilaj, Csipkerek, Hegyhátszentpéter, Egervölgy, Telekes. Az önkormányzat a problémát a Hegyháti Foglakoztatási Paktummal együtt például TELEKOCSI programmal próbálja megoldani. A munkakeresők számára rendszeresen vannak fórumok Állásklubok kéthetente, Foglakoztatási Fórum, paktum honlap stb.- ahol a szükséges információkat mindenki megkaphatja. A potenciális munkalehetőségek felmerülése sajnos változó, bár Vasváron tervben vannak a jövőbeni beruházások, munkahelybővítések. A helyi foglalkoztatási programok között a Hegyháti Paktum munkája kiemelkedően fontos. Emellett több olyan program is van a településen, amelyek a fiatalok foglalkoztatását, az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenet megkönnyítését szolgálják. Élő program a „Válts jegyet az életbe”, vagy a „Nyitok” tanulási program. A térségben lakhatásra alkalmatlan telepszerű területek vannak, az önkormányzatok szociális lakásállományának az állapota rossz. Vasváron, 2011-ben 205 bérlakása volt az önkormányzatnak, különböző komfortfokozatban. Ezek 100 százalékban kiadottak pályázati úton vagy szociális jelleggel. Továbbá az önkormányzat 2 lakástömbben és több különálló lakásban biztosít szociális lakhatást a családok számára. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat és a Cigány Érdekvédelmi Egyesület látja el a romák érdekeinek képviseletét Vasváron és térségben; a közmunka szervezésében aktívan részt vesznek. Az iskolai korrepetálásokat is megszervezik. A kultúra területén rendszeresen roma nemzetiségi napot rendeznek. A foglalkoztatás területén munkainformációkat adnak a roma embereknek nem csak Vasváron, hanem az egész térségében is. 1.2. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység
67
A térségen belül problémát jelent, hogy nincs intézmény a 2,5 éven aluli gyermekek gondozására. A hátrányos helyzetű gyermekek számára elengedhetetlen a korai fejlesztés, amely segítségével a későbbiekben az iskolai fejlesztés során megteremtik az egyenlő esélyeket. A térségben a védelembe vett gyermekek száma 42 fő, a veszélyeztetetteké pedig 123 fő. A helyzetet fokozza, hogy a térségen belül nincs átfogó feltárás a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozóan, márpedig ez a megfelelő helyi intézkedések kialakításához elengedhetetlen. A Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ (amely egyben a Kistérségi Alapszolgáltatási Központ része) a segélyszervezetektől, civilektől és magánszemélyektől kapott adományokat továbbítja a rászoruló családoknak. Krízishelyzetben sajnos a térségben nincs megoldás, korábban működött Vasváron Családok Átmeneti Otthona, sajnos ez megszűnt. Adódó krízishelyzetben, amire már volt példa, a vasvári önkormányzat ad átmeneti lakhatási megoldást. A szegregált területeken élő gyermekek életkörülményei rosszak. A kisgyermekek körében magas a csellengők száma, ez derül ki a térségi HEP-ekből. Sok településen, az iskolán kívüli szabadidőt nem tudják hasznosan eltölteni. A járás székhelyen és több településen is vannak kezdeményezések a gyermekek szabadidejének érdekes és hasznos eltöltésére, pl. színjátszó körök szervezésével, azonban a térségen belül ez a probléma még nem megoldott. A már működő ifjúsági csoportokban is kevés az érdeklődő gyermek. Az óvoda és bölcsőde okozta hiányok miatt sok szülő kénytelen a munkahelyéhez közeli intézményekbe vinni gyermekét, amelynek következtében az egy településen élő kicsik sokszor elszakadnak kortársaiktól. A településeken helyben szervezett ifjúsági közösségek megoldást jelenthetnek erre a problémára, valamint a jól kialakult közösségek növelik a települések megtartó erejét. Az intézmények hiánya nem csak az év közbeni gyermekelhelyezések szempontjából jelentenek problémát. A térségben élők számára a nyári szünidő alatti gyermekfelügyelet sem megoldott. 1.3. A nők helyzete, esélyegyenlősége A térségben a nők aránya magasabb a munkakeresők között, mint a férfiaké. Ez abból is adódik, hogy a gyermekvállalás után nehezebb visszatérni a munkaerő-piacra és sokuk alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik. A térségben nemcsak a munkahely-hiány, hanem a bölcsődei és óvodai intézmények hiánya és kevés száma is nehezíti a munkaerő-piaci visszailleszkedést. Több, nőkre fókuszáló képzési program is indult Vasváron és térségében. A munkaügyi kirendeltség is egy országos projektnek köszönhetően elindított egy női képzési-elhelyezkedési programot. A MÉRTÉK civil egyesület is több képzési kezdeményezést indított nőknek (szociális munkás, családsegítő). Az alacsony iskolai végzettségű nők a közmunkaprogram mellett Vasvár szerencsés helyzetének köszönhetően, miszerint Vas és Zala határán fekszik, egy zalai élelmiszer feldolgozó üzem állandó dolgozói gárdájába toborozzák őket. 60 nő kap munkát az éti csiga szezonban 8 hónapra Zalaszentgróton határozott munkaszerződéssel. A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások közül a bölcsőde hiánya a leginkább megoldandó és égető probléma. A családi napközi egy ideig, 2007 körül jó szolgálatot tett, de a családi napközit működtető Hegyháti Jóléti Szolgálat megszűnésével szintén abbamaradt. Az óvoda 150 férőhellyel az óvodás korú gyermekeknek teljes körűen biztosít elhelyezést. A közintézményekben sajnos nem jellemző a családbarátság, a rugalmas munkaidő. A térségben a rendőrség tájékoztatása szerint növekszik a családon belüli erőszakok száma, a jelzőrendszer hiányos, az érintettek sok esetben nem jelzik a problémát. A HEP-ek szerint a megyében Vasvár és térsége vezető helyet tölt be a családon belüli erőszakok számában és 68
növekedésében. Korábban krízishelyzetben a Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány által működtetett Családok Átmeneti Otthona fogadta be a bajba jutott anyákat és családjukat. Mára ez megszűnt. A szociális ellátórendszer a megyeközpontba, Szombathelyen tudja segíteni a bajban lévő anyákat. 1.4. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A vasvári járás az időskorúak tekintetében speciális helyzetben van. Ugyanis a 100 főt befogadó Idősek Otthona meghatározó a térség és székhelye demográfiájában. Az idősek foglalkoztatottságára jellemző, hogy többségük aktív időskort él. Sokan kiskertjeikben, „hegyeiken” termelnek zöldséget, gyümölcsöt. Vannak, akik helyi piacon árusítják a terményeiket. Vannak idősek, akik önkéntes munkában vesznek részt rendezvények szervezésében, gyűjtéseken, civil szervezetek működtetésében. A tevékeny időskorhoz járul hozzá Vasváron az élethosszig tartó tanulás biztosítása. A Nagy Gáspár Művelődési Központban működik egy „e-Magyarország” centrum. Az e-tanácsadók több, időseknek szóló számítástechnikai tanfolyamot, kurzust szerveztek, pl. „Kattints nagyi” „Kattints nagypapa” címmel. Most is rendszeresen hirdetnek az időskorúaknak képzést. A művelődési házban többször kérik idősek segítségét önkéntes munkában rendezvények szervezésében (Rétes Fesztivál, Hegyháti Toborzó). Az idősek foglalkoztatását segítő programok közt szerepel a Hegyháti Foglalkoztatási Paktum, amely bedolgozói munkát kínál idősek számára is. Az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Vasváron megfelelő, azonban a térségből a közlekedési nehézségekből fakadóan nehéz elérni. Egészségügyi és szociális szolgáltatások tekintetében az egyik segítő szervezet a Kistérségi Alapszolgáltatási Központ, a másik a korábban említett Idősek Otthona. A szakellátásokra Szombathelyről érkeznek szakorvosok a kórházi rendelőbe. Néha ez a lehetőség kevésnek bizonyul, és nem tudja kiszolgálni Vasvár és térsége egészségügyi igényeit. Az önkormányzat pályázat segítségével egy kistérségi egészségcentrumot építtetett, mely 2014 októberében nyitotta meg a kapuit. Ez nagyságrendi előrelépés a térség egészségügyi ellátásában. Az idősek kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférése nagyon jó Vasváron, viszont a térségben élők számára kedvezőtlen. A járásszékhelyen állandó klubjuk van, hetente egyszeri találkozással (Őszirózsa Klub).
69
1.5. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A járásban élő fogyatékkal élők a Savaria Rehab Team leányvállalatánál dolgozhatnak Vasváron. A cég csökkent munkaképességűeknek kínál munkát ( iratpapucs-gyártás, szőnyegszövés stb.). A közfoglalkoztatásban is alkalmaznak egyre inkább fogyatékkal élőket (látáscsökkent munkatárs alkalmazása). A csökkent munkaképességűeket foglalkoztató üzem bővítése is a jövő terve. Sajnos az önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok megszűntek. Ezeket korábban a Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány működtette. A Fogyatékkal Élők Nappali Ellátó Intézményébe Vasvárról és a térségből jártak be gondozottak. A középületek többsége akadálymentesített, azonban a közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, a fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége még gyerekcipőben jár. Sem a települések honlapjai nem akadály mentesítettek, sem más elektronikus felületek. A vasvári bankautomaták közül a három közül az egyik hangosan is közli a teendőket. De az akadálymentesítés terén sok tennivaló van még. Kiemelten figyelni kell a jövőben a közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettségének megoldására. Több kerekesszékkel járó is arra panaszkodik, hogy külön meg kell terveznie az útját, hogy biztosan oda tudjon érni a céljához. A fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) sajnos nincsenek a térségben.
70
5. JÁRÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI SWOT ELEMZÉS
Erősségek
Gyengeségek, fejlesztendők
-
Foglalkoztatási paktum működése
-
Élénk civil élet, kezdeményezések
-
Szektorközi együttműködések köz- és civil szféra, esetenként piaci és közszféra között
-
Szociális gazdaságot fejlesztő kezdeményezések elindultak
-
Széles spektrumú humán szolgáltatások jelenléte
virágzó
-
A megvalósult esélyteremtő témájú projektek eredményei nem ismertek széles körben, így a fejlesztések eredményei nem érnek el nagyobb hatást
-
Kevés ismert jó példa, bevált gyakorlat van a vállalkozások által végrehajtott hátrányos helyzetű munkavállalói foglalkoztatásában (kismama műszakok, fogyatékos-barát munkahelyek, pályakezdő programok, stb.)
-
A közmunkás létből való továbblépéshez hiányoznak a lehetőségek, ami így sajnos életstratégiává válhat
-
Az országos 5 százalékos növekedés ellenére a járás aktivitási rátája stagnál, 10 év alatt nem történt előrelépés (de még jelenleg is 6 százalékkal magasabb mint az országos átlag)
-
Csökkenő születésszám, az országos átlagot meghaladó öregedési index
-
A családon belüli erőszak áldozatai számára hiányoznak szolgáltatások
-
Gyermekek napközbeni ellátása a járás kistelepülésein, főként a szünidőkben, hétvégeken hiányos, további térségi együttműködést igényelne, illetve a táborok magas ára miatt sokak számára nem érhető el
-
Alacsony szintű egészségműveltség
-
Felnőtt oktatás és képzés komoly hiányosságai
-
Roma lakosság integrációja megoldatlan, nincs biztos kezdet program és tanoda, alternatív tanulási lehetőségek se gyerekek, se felnőttek számára a járásban.
közösségi
Lehetőségek
Veszélyek
-
A helyi piaci szereplők ösztönzése társadalmi felelősségvállalási programok indítására
-
A térségi együttműködések fejlesztése a járáson belül a Pannon Térségfejlesztő Egyesület partnerségével
-
Az esélyteremtési jó példák továbbfejlesztése a járásban
terjesztése
-
A munkaerőhiány miatti szükségszerű belföldről történő idevándorlás társadalmi, közösségi hatásainak tudatos kezelése elmarad, emiatt feszültségek alakulhatnak ki a helyi társadalomban
-
A közmunkában lévő embereknél csapdahelyzet alakul ki, nem történik meg a továbblépés, állandósul ez a foglalkoztatási forma
-
A hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci
és
71
-
A vállalkozási igényekre alapozva a foglalkoztatási paktum megújítása és járási kiterjesztése
-
Ágazat és szektorközi együttműködések fejlesztése
-
A szociális gazdaság munkalehetőségeinek további kihasználása, eladható termékek és fenntartható szolgáltatások indításával
-
-
Egészségügyi tájékoztató szűrőprogramok indítása
A szociális ellátásban dolgozók alacsony bérezése miatt egyre nehezebb lesz a munkaerő megtartása, az üres álláshelyek betöltése
-
-
A meglévő közösségi és civil kezdeményezésekre, valamint kulturális intézményekre, közösségi terekre alapozott informális tanulási alkalmak teremtése
A járáson belül erősödnek a területi különbségek a humán szolgáltatások elérhetőségében, színvonalában
-
A járás országon belüli kedvezőbb gazdasági, társadalmi helyzete elfedheti a valós esélyegyenlőségi, valamint szociális, helyi társadalmi problémákat, amelyek megoldatlanok maradhatnak
tevékenység
és
-
Családi szolgáltatások továbbfejlesztése
-
Önkormányzati és piaci, valamint civil vezetők érzékenyítése az esélyegyenlőségi témák iránt
-
Együttműködésen, szolidaritáson alapuló programok kezdeményezése a helyi társadalomban (pl. TOP CLLD program)
-
A diákok közösségi szolgálatának és az önkéntességnek a tudatos szervezése, a generációk közti kapcsolatok erősítése (pl. idősek átadják a meglévő tudásokat, mentorálhatnak fiatalokat, a fiatalok pedig bekapcsolódhatnak az idősek, fogyatékkal élő személyek mindennapjainak segítésében, teendők ellátásában, az elmagányosodás megelőzésében)
72
aktivizálása elmarad, elfogy a munkaerő-tartalék, amely a cégek súlyos munkaerőhiányát eredményezi, és nem teszi lehetővé új cégek vonzását
6. Stratégiai környezet bemutatása 6.1. Releváns 2014-2020-as Operatív Programok, Erasmus+ program Terület- és Településfejlesztési OP Magyarország Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) rögzített átfogó és hosszú távú fejlesztési irányai alapján a Partnerségi Megállapodás (PM) kijelöli a 2014–2020-as időszak öt fő nemzeti fejlesztési prioritását. Az ötödik nemzeti fejlesztési prioritás a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása. E nemzeti prioritás a helyi adottságokra és erőforrásokra építve, célul fogalmazza meg a térségi versenyképesség és a foglalkoztatás növelését, hozzájárulva a teljes foglalkoztatottságra és munkaalapú társadalomra vonatkozó nemzeti célokhoz. E nemzeti célkitűzés fontos üzenete a munkavállaló lakosság helyben boldogulásának biztosítása, a leszakadó térségek, köztük a leszakadó vidéki térségek fejlesztése, társadalmi-gazdasági potenciáljuk kibontakoztatása, a népesség megtartása, a társadalmi együttműködés erősítése. E prioritás megvalósításának legfontosabb biztosítékát a területi operatív programok jelentik. Magyarország a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan elkötelezte magát egy erős gazdaságélénkítő fejlesztési program megvalósítása mellett, így az ebben az időszakban rendelkezésre álló európai uniós források és hazai társfinanszírozás 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja. A területi operatív programok ezen gazdaságélénkítő csomag részét képezik. Ezek közül is kiemelkedik a jelentős forráskeretekkel rendelkező, a fejlett Közép-Magyarországi régión kívüli összes megyére kiterjedő Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP). Az operatív program hozzájárulása az Európai Unió fejlesztéspolitikai céljaihoz A TOP stratégiai célja és a hozzájuk kapcsolódó beavatkozási irányok több, az Európa 2020 Stratégia alapján meghatározott uniós tematikus célkitűzés elérését támogatják, ezáltal hozzájárulnak a EU2020 célkitűzések teljesüléséhez, kiemelten a fenntartható és az inkluzív növekedéshez kapcsolódó stratégiai célokhoz. A TOP az alábbi EU2020 stratégiai célokhoz járul hozzá, összhangban a Nemzeti Reform Programban (NRP) és a Partnerségi Megállapodásban (PM) rögzítettekkel: ·
Foglalkoztatás növelése: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti Magyarország azon célkitűzését, hogy 2020-ra a foglalkoztatási szintet a 2010/11-es 61 százalék alatti szintről 75 százalékra emeli (EU cél: 75 százalék). Jelenleg a foglalkoztatási ráta Eurostat /2013/ adatok szerint Magyarországon 63,2 százalék, EU átlag 68,3 százalék. E célkitűzéssel összhangban történt a 8. tematikus célhoz illeszkedően a TOP gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási szerepvállalásának meghatározása, amelynek révén a TOP közvetlenül hozzájárul a foglalkoztatási szint növeléséhez, elsősorban a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás bővítést szolgáló helyi feltételek biztosításával.
·
Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti Magyarország azon célkitűzését, hogy 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányát 14,65 százalékra növeli (EU cél 20 százalék) a teljes bruttó energiafogyasztáson belül (Eurostat /2012/ adatok szerint jelenleg 9,6 százalék, míg az EU átlag 14,1 százalék) és 18 százalékos (EU cél 20 százalék) teljes energia-megtakarítást ér el. További nemzeti cél az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10 százalékos növekedése (EU cél üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20 százalékos csökkentése, 1990-es szinthez képest, vagy akár 30 százalékkal, ha a feltételek ehhez adottak). E célkitűzéssel összhangban történt a 4. tematikus
73
célhoz illeszkedően a TOP megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó szerepvállalásának meghatározása, amely közvetlenül hozzájárul az EU 2020 célok teljesítéséhez. E célhoz kapcsolódik a klíma adaptív városfejlesztés támogatása is. ·
Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti Magyarország azon célkitűzését, hogy a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő, ezzel veszélyeztetett népesség számát (Eurostat adatok /2012/ alapján 32,4 százalék, amely a 24,8 százalékos uniós átlagot meghaladja) csökkenti 2020-ra, 2008-as bázisértékhez képest országosan 450 ezer fővel (EU cél 20 millió fő). E célkitűzéssel összhangban történt a 9. tematikus célhoz illeszkedően a TOP szegénység és társadalmi kirekesztés csökkentésére vonatkozó szerepvállalásának meghatározása, elsősorban az egészségügyi és szociális alapellátást nyújtó önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztésével és a szociális város rehabilitációval. E célt segíti a TOP 8. tematikus célhoz kapcsolódva rögzített gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási küldetése, amely a szegénységben élők munkahelyhez és rendszeres jövedelemhez juttatásában is szerepet vállalva ugyancsak segíti az EU 2020 cél teljesítését.
74
Prioritási tengely
Tematikus célkitűzés
Uniós támogatás
Nemzeti társfinanszírozás
A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések - A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával
(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése
- A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében - A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével
1. prioritási tengely Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére
8 (c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek a(z) 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) alkalmazási körén kívül esnek
818 068 118
- Kisgyermekesek munkaerő-piacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által
2. prioritási tengely Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés
(6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása
405 086 474
- Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal
3. prioritási tengely Alacsony széndioxid
(4) az alacsony széndioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása
550 912 221
- Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése
75
kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken
minden ágazatban
- A települési önkormányzatok energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése
(9) a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem
- Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése
4. prioritási tengely A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. prioritási tengely Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés 6. prioritási tengely Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban
169 312 384
- A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása
(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése
- A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése - A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása
245 848 961 (9) a társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység és hátrányos helyzetű megkülönböztetés elleni küzdelem (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a
- Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése
- Megyei jogú városok gazdasági környezetének fejlesztése a foglalkoztatás növelése érdekében
398 724 753
- Kisgyermekesek munkaerő-piacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások által - Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása városfejlesztési beavatkozásokkal
82 522 515
76
hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem;
7. prioritási tengely Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD)
- Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése
- Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése
88 537 175
- A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása - A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése
31 289 113
- A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása valamint a társadalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelése helyi szinten
1301/2013/EU rendelet 5. cikk 9 (d): közösségvezérelt helyi 93 602 959 fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházások
- A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével
1304/2013/EU rendelet 3. cikk (1) b) vi: közösségvezérelt 46 229 504 helyi fejlesztési stratégiák
- A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével
77
Emberi erőforrás fejlesztési OP A magyar Partnerségi Megállapodás fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, továbbá az ezt megalapozó társadalmi összetartozás biztosítása. Nemzetközi elemzések (pl. Bruegel Intézet) esettanulmányokkal, illetve statisztikai adatokkal támasztják alá, hogy a gazdasági növekedés eléréséhez nem elegendőek a klasszikus gazdaságfejlesztési eszközök. Ezen eszközök sikerességét ugyanis nagyban befolyásolják az adott ország vagy régió rendelkezésére álló strukturális tényezők. Magyarország komoly elmaradással küzd a hosszabb távon ható strukturális tényezők terén. A legnagyobb elmaradás (ebben a sorrendben) az általános infrastruktúrában, a humán tőkében és az innovációs környezetben mutatható ki. A Partnerségi Megállapodás fő célkitűzéséhez tehát az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: EFOP, vagy operatív program) a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával tud a legeredményesebben hozzájárulni. Az EFOP a Partnerségi Megállapodás 4. nemzeti prioritásában, azaz a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése valósítja meg az alábbi hat fő beavatkozási irányon keresztül: I. II. III. IV. V. VI.
Társadalmi felzárkózás A család társadalmi szerepének megerősítése és a társadalmi összetartás erősítése Egészségfejlesztés és betegségmegelőzés, egészségügyi fejlesztések A köznevelés minőségének fejlesztése, kiemelt tekintettel a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésére A munkaerő-piaci változásokhoz alkalmazkodni képes felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése Utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében és a kutatás-fejlesztésben. Mindezeket kiegészíti a lelki egészség és megújulás horizontális kezdeményezés, melynek célja a lelki egészség fejlesztése, a mentális betegségek megelőzése és ezáltal az életminőség javítása, így több beavatkozási irányban is megjelenik. Az Eurobarometer 2011. évi adatai szerint a magyar lakosság mentális állapota az európai országok döntő többségével összehasonlítva rosszabbnak minősíthető, s az európai átlaghoz képest kevesebb magyar tapasztalta a „boldogságot”, a „teljes életet”. E hat beavatkozási irány részint a magyarországi társadalmi kihívások, részint az Európai Unió kapcsolódó stratégiai célkitűzései alapján került rögzítésre. Alább beavatkozási irányonként bemutatjuk az egyes társadalmi kihívásokat és a rájuk adandó válaszokat, végül az uniós stratégiai dokumentumokkal való kapcsolatot.
78
Prioritási tengely
1. Együttműködő társadalom
2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében
Tematikus célkitűzés
9. A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem
9. A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem
Uniós támogatás
867 012 683,00
486 615 891,00
79
Nemzeti társfinanszírozás
A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések
153 002 238,18
A. A munkaerő-piacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való belépésének növelése B. A család és ifjúság társadalmi részvételének növelése C. Több helyi civil közösség jön létre D. A gyermekeket sújtó nélkülözés visszaszorítása elsődlegesen a marginalizált közösségekben E. A leszakadást előidéző társadalmi és kedvezőtlen közszolgáltatás elérési tényezők visszaszorítása F. Az egészségtudatosság növelése elsősorban a hátrányos helyzetű emberek és térségek tekintetében G. Az egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási közszolgáltatásokban a szolgáltatásnyújtás folyamatainak eredményesebbé tétele, a területi szempontok érvényesítése és a dolgozók megtartása H. Hátrányos helyzetű személyek, kifejezetten romák szociális gazdaságban való részvételének növelése
85 873 392,53
A. A gyermekeket sújtó nélkülözéselleni programok által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés növelése B. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen C. A marginalizált feltételek között élők életkörülményei infrastrukturális feltételeinek javítása
3. Gyarapodó tudástőke
10. Az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében
4. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében
10. Az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében
418 200 604,00
5. Pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együttműködések
9. A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem
34 182 888,00
806 776 929,00
80
142 372 399,24
A. A köznevelés esélyteremtő szerepének javítása és hátránykompenzációs képességének erősítése B. A köznevelés eredményességének, hatékonyságának növelése, továbbá a szakpolitikai irányítás javítása C. A felsőfokúnak megfelelő szintű oktatás hozzáférhetőségének javítása D. A munkaerő-piaci kompetenciák erősítése a felsőoktatási hallgatók körében E. Kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a felsőfokú oktatási rendszer fejlesztésén és kapcsolódó humánerőforrás fejlesztéseken keresztül F. Az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése
73 800 107,00
A. Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális feltételeinek megteremtése B. Minőségi felsőoktatás infrastrukturális feltételeinek megteremtése
1 799 099,37
A.A társadalmi felzárkózás támogatása pénzügyi eszközökkel B. A társadalmi innováció javítása
Közigazgatás- és közszolgáltatás fejlesztési OP Az operatív program 1. prioritási tengely a közigazgatási fejlesztéseket, 2. prioritási tengely a közszolgáltatási rendszer fejlesztéseit fedi le. Az operatív program ad egyben helyet a 20142020 időszakban az ESZA, ERFA és KA végrehajtásához szükséges tagállami funkciók finanszírozásához felhasználható technikai segítségnyújtás forrásoknak a harmadik prioritási tengelyben. A TERVEZETT KÖZIGAZGATÁSI, STRATÉGIAI MEGALAPOZOTTSÁGA
KÖZSZOLGÁLTATÁSI
FEJLESZTÉSEK
Az operatív program prioritási tengely fejezeteinél kifejtett specifikus célok stratégiai környezetét a következő dokumentumok határozzák meg: -
Magyarország Partnerségi Megállapodása Magyary Program 2014-2020 Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020 Ország specifikus ajánlások és Nemzeti Reformprogram
81
Prioritási tengely 1. A szolgáltató közigazgatás szervezési feltételeinek fejlesztése
Tematikus célkitűzés
Uniós támogatás
Nemzeti társfinanszírozás
A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések - Jó Kormányzás
1303/2013/EU RENDELET 9 499 924 055 cikk 11
- E- Közigazgatás - A közszolgáltatások információs bázisának fejlesztése
2. Szektorokon átívelő 1303/2013/EU RENDELET 9 közszolgáltatás101 400 721 cikk 11 szervezés fejlesztése
- A közszolgáltatás innovációs potenciáljának megerősítése
3. A Partnerségi Megállapodás keretében tervezett operatív 1303/2013/EU RENDELET 9 programok 193 449 129 cikk 11 végrehajtásához kapcsoló- dó technikai segítségnyújtás (Kohéziós Alap)
- Átlátható támogatási rendszer biztosítása - A szabályosság biztosítása
- Az eredményesség és hatékonyság biztosítása
82
Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP Az Európai Unió regionális politikája alapvető célként a fejlődésben elmaradott területek felzárkóztatását, illetve strukturális átalakítását jelöli meg a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében. E cél elérését az Unió elsősorban a Strukturális Alapok (ESB) rendszerén keresztül segíti elő, mely a nemzeti fejlesztési igények európai szintű összehangolását is végzi annak érdekében, hogy az EU teljes területe a világ fejlettebb régiói közé tartozzon a jövőben is. Magyarország - a Budapestet és Pest megyét magába foglaló Közép-Magyarország Régiót leszámítva - nem éri el az EU átlag GDP-jének 75 százalékát, ezért a 2014-2020-as költségvetési időszakban a korábbi hat konvergencia régió mostantól kevésbé fejlett régiónak minősül. Ez azt jelenti, hogy az összes többi régió Magyarországon a Strukturális Alapok elsődleges földrajzi célterületébe tartozik. A támogatás felhasználására vonatkozó szabályokat az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013 rendelete – továbbiakban: 1303/2013 (EU) rendelet – szabályozza. Ennek keretében a magyar Kormány elkészítette a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodást (PM), amely kijelöli a fejlesztések fő céljait, stratégiáját és a nemzeti fejlesztési prioritásokat. A Partnerségi Megállapodás általános célkitűzése a fenntartható növekedés és a magas hozzáadott értékű termelés és a foglalkoztatás bővítése, melyek elérésére a kormány öt nemzeti prioritást jelölt ki: 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása 2. A foglalkoztatás növelése a gazdasági növekedés elősegítése révén és a társadalmi felzárkóztatás réven 3. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése 5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása Ezen célok végrehajtását, a Partnerségi Megállapodás megvalósulását 7 db operatív program segíti elő. Ezek közül a legnagyobb forrásaránnyal bíró program a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP). Az operatív program tartalmát az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013 Rendeletének I. Mellékletét képező Közös Stratégiai Keret alapján, a Tanács 2010/410/EU sz. a tagállamok számára adott ajánlását figyelembe véve, illetve az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokat szem előtt tartva készült. Az operatív program a Strukturális Alapok közül kettő, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásaiból részesül. A program céljai, prioritásai és intézkedései összhangban állnak az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013 az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló Rendeletében – továbbiakban 1301/2013 (EU) ERFA rendelet – rögzített szabályokkal. Ennek értelmében az ERFA fő feladata a regionális fejlődés elősegítése, a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlesztése, valamint a versenyképesség magas fokához, a foglalkoztatottság magas szintjéhez, a férfiak és nők közti esélyegyenlőséghez és a környezet védelméhez történő hozzájárulás. A program emellett összhangban van az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013 az Európai Szociális Alapról szóló Rendeletével – továbbiakban 1304/2013 (EU) ESZA rendelet. Ennek értelmében a GINOP a foglalkoztatás bővítését, a folyamatos tanulást és a leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatását tűzi ki célul. A Partnerségi Megállapodás, valamint a strukturális alapok integrált jellegéből adódóan, az egymást erősítő hatások kihasználása érdekében a program épít valamennyi operatív program eredményeire is. A GINOP a fenti magasabb szintű célok elérése érdekében 8 prioritástengelyt jelöl ki, melyek értelmében a (1) kkv, a (2) K+F+I, az (3) IKT, az (4) energia, (5) a foglalkoztatás, (6) a szakképzés, (7) turizmus illetve a (8) pénzügyi eszközökhöz alkalmazásának területire terjednek ki.
83
Rászoruló Személyeket Támogató OP - RSZTOP A szegénység komoly társadalmi probléma: 2011-ben a lakosság 31 százaléka volt érintett, szemben a 24,2 százalékos uniós átlaggal. A népességet három fő életkori csoportra osztva a legnagyobb mértékben a 18 év alatti korosztályt érinti a súlyos anyagi depriváció. Az EU tagállamok kétharmadában (19 tagállamban) 6,2-8,1 százalékkal nőtt a gyermekeket érintő szegénység 2008-2012 között, Magyarországon 7,5 százalékkal az Eurostat adatai szerint. Az RSZTOP hozzájárul a 2014-es ország specifikus ajánlások 4. pont utolsó mondatában foglalt szegénység csökkentési célhoz. Magyarországon elsősorban azon szegény gyermekek étkezését szükséges megoldani, akik nem részesülnek gyermekek nappali ellátása keretében megvalósuló vagy iskolai étkeztetésben, ami a 3 év alatti korosztály 91 százalékára jellemző, míg a 3-18 éves korosztály esetében ez az arány 25 százalék. Kutatásokkal bizonyított, hogy a 3 év alatti korban megkezdett rendszeres, egészséges, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étkezés az egészség hosszú távú megőrzésének fontos része. Éppen ezért az egyik célcsoportot a szegény gyermekes családok és azok a szegény várandós nők alkotják, akiknek születendő gyermekük is nagy eséllyel szegény lesz. A legkiszolgáltatottabb helyzetű rétegek közé tartoznak a hajléktalanok, a fedél nélküli és az átmeneti szállón élő személyek, akik közül rendszeres munkából eredő jövedelemhez 8 százalék, alkalmi munkából származó jövedelemhez 20 százalék jut. A helyzetre jellemző, hogy tíz hajléktalan ember közül három gyűjtögetésből, kukázásból, kéregetésből élt, csupán kettő kapott önkormányzati segélyt, egyet mások segítettek, míg tíz hajléktalan ember közül négyen még nem voltak hajléktalan helyzetben egy évvel korábban. (forrás: Február Harmadika Munkacsoport – Gyorsjelentés a 2014. évi hajléktalan-adatfelvételről). Éppen ezért a hajléktalanok, a fedél nélküli és az átmeneti szállón élő személyek alkotják a második célcsoportot közterületen élő személyek összefoglaló néven. A felnőttek körében a súlyos anyagi depriváció gyakoribb a szegénységi küszöb (a medián ekvivalens jövedelem 60 százaléka) alatt élők esetében. Az alsó jövedelmi ötödben található családokban az EU tagállamokban 87,1 százalék, Magyarországon 86,8 százalék a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetett emberek aránya az Eurostat szerint. A megfelelő étkezés és a lakás megfelelő fűtésének hiánya a teljes népességhez képest mind arányaiban, mind abszolút értékben magas a szegénységi küszöb alatt élők között, ami a mindennapi életfeltételek megteremtése miatt kockázati tényező. A szegénységi küszöb alatt élő emberek körében megfigyelhető anyagi depriváció elsődlegesen a szociálisan rászoruló embereket érinti, ezen belül is különösen azokat, akik jövedelemszerzésre fizikai állapotuk vagy koruk miatt nem képesek, és nem részesülnek bentlakásos intézményi ellátásban. Így a harmadik célcsoportot a szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű személyek, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek alkotják. Az e célcsoportok elérése céljából megvalósított programok sorában külön kell említeni az Európai Unió által finanszírozott Élelmiszersegély Programot, amit Magyarországon a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szervezett. A program célja „a közösség legrászorulóbb személyeinek intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátása” az Európai Unió az agrárintervenciós készletének karitatív célokra fordításával. 2006-2013 között évente körülbelül 950.000 fő rászorulót ért el a program (25 százalék rászoruló idősek, 75 százalék létminimum közelében élők). A program megvalósításában részt vett a Gyermekétkeztetési Alapítvány, a Katolikus Karitász, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Baptista Szeretetszolgálat, a segélyosztó szervezetek az Élelmiszerbankok Európai Szövetségének képviseletében részt vesznek a program európai szintű konzultációján is. 2006 és 2013 között eddig összesen 21,1 milliárd forint támogatás került felhasználásra.
84
Az OP-hez kapcsolódó anyagi nélkülözés típusának megjelölése: 1. 2. 3. 4.
Élelmiszersegély biztosítása szegény gyermekes családok számára Alapvető fogyasztási cikkek biztosítása szegény gyermekes családok számára Élelmiszersegély biztosítása közterületen élők csoportjába tartozók számára Élelmiszersegély biztosítása szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára
85
Prioritási tengely
Tematikus célkitűzés
1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén
9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem
Uniós támogatás
Nemzeti társfinanszírozás
A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések
359 650 000
A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása; Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése; Területi leszakadási folyamatok megállítása; Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése
2. Befogadó társadalom
9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem
805 090 000
Foglalkoztathatóság fejlesztése; Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése; A szegénység, és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása; Területi leszakadási folyamatok megállítása; Egészségtudatosság növelése és egészségfejlesztés; Jobb minőségű közszolgáltatások nyújtása mindenkinek Munkaerő-piaci integráció erősítése
3. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében
10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba
374 650 000
Minőségi közneveléshez és felsőoktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális fejlesztése
4. Gyarapodó tudástőke
10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése
533 930 000
A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése;Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése
5. Jó állam
11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása
85 790 000
A közigazgatás hatékonyságának fokozása; Igazságügy korszerűsítése
86
6. Helyi stratégiák végrehajtása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködés 7. Technikai segítségnyújtás
Közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák
Területi leszakadási folyamatok megállítása
32 700 000
48 890 000
87
Az ERASMUS+ program Az Erasmus+ program a célkitűzései megvalósítása érdekében a következő cselekvéseket támogatja: 1. PÁLYÁZATI KATEGÓRIA: EGYÉNI MOBILITÁS Ez a pályázati kategória a következő területeket támogatja: ·
·
·
a tanulók és a munkatársak, szakemberek, oktatók mobilitása: külföldi tanulási és/vagy szakmai tapasztalatszerzési lehetőségek hallgatók, gyakornokok, fiatalok és önkéntesek, valamint egyetemi tanárok, oktatók, ifjúságsegítők, oktatási intézmények és civil társadalmi intézmények munkatársai számára; Erasmus Mundus közös mesterképzések: felsőoktatási intézmények konzorciuma által nyújtott, magas szinten integrált nemzetközi tanulmányi programok, amelyekből a teljes mesterképzés időtartama alatt teljes ösztöndíjban részesülnek a mesterképzésben részt vevő, világszinten legjobb hallgatók; Erasmus+ mesterképzési hitelek: a programban résztvevő országok felsőoktatásban tanuló hallgatói a programból fedezett hitelt kaphatnak, hogy a teljes mesterképzést külföldön végezhessék el. A hallgatóknak ez ügyben nemzeti bankokhoz vagy diákhitelt nyújtó intézetekhez kell fordulniuk
2. PÁLYÁZATI KATEGÓRIA: EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ INNOVÁCIÓ TERÉN ÉS A BEVÁLT GYAKORLATOK CSERÉJE Ez a pályázati kategória a következő területeket támogatja: ·
·
·
·
·
olyan, országokon átívelő stratégiai partnerségek, amelyek célja az oktatás, a képzés és az ifjúságügy egy vagy több szektorára irányuló kezdeményezések kifejlesztése, az innováció támogatása, valamint a tapasztalatcsere és a know-how cseréjének ösztönzése az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és más releváns területeken tevékenykedő, különböző típusú intézmények között. Az egyes mobilitási tevékenységek olyan mértékben támogathatók, amilyen mértékben hozzájárulnak a projekt célkitűzéseinek megvalósításához; felsőoktatási intézmények és vállalkozások között létrejött, az innovációt, a vállalkozói készséget, a kreativitást, a foglalkoztathatóságot, az ismeretek cseréjét és/vagy a multidiszciplináris oktatást és tanulást ösztönző tudásszövetségek; olyan ágazati szakképzés-fejlesztési szövetségek, amelyek célja, hogy olyan közös szakképzési tantervek, képzési programok, oktatási és képzési módszertanok kidolgozásához és létrehozásához járuljanak hozzá, amelyek egy adott gazdasági ágazat bevált trendjeit és egy vagy több szakma gyakorlásához nyilvánvalóan szükséges készségeket veszik alapul; olyan kapacitásfejlesztési projektek, amelyek ösztönzik a partnerországokkal való felsőoktatási és ifjúságügyi együttműködést. A fejlesztési projektek célja az intézmények/intézetek, illetve ezek rendszereinek korszerűsítését és nemzetköziesedését ösztönző folyamatok támogatása. Bizonyos támogatható partnerországokban mobilitási tevékenységek is támogathatók, amennyiben hozzájárulnak a projekt célkitűzéseinek megvalósításához; olyan informatikai támogató platformok, mint például az eTwinning, a Felnőttkori Tanulás Európai Platformja (EPALE) és az Európai Ifjúsági Portál, amelyek az együttműködés virtuális tereit, a lehetőségek adatbázisait, gyakorlati közösségeket és egyéb online szolgáltatásokat kínálnak a tanároknak, oktatóknak, az iskolai és
88
felnőttoktatás terén tevékenykedő egyéb szakmai képviselőknek, fiataloknak, önkénteseknek és ifjúságsegítőknek Európában és Európán kívül. 3. PÁLYÁZATI KATEGÓRIA: SZAKPOLITIKAI REFORMOK TÁMOGATÁSA Ez a pályázati kategória a következő területeket támogatja: ·
·
·
·
·
tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal és az Európa 2020 stratégia keretében végrehajtandó ellenőrzést ösztönző, az oktatásra, a képzésre és az ifjúságügyre vonatkozó ismeretek, különös tekintettel a következőkre: - országspecifikus és tematikus elemzés többek között a felsőoktatási hálózatokkal való együttműködés terén; 16 Pályázati útmutató - társaktól való tanulás és társak általi értékelések az oktatás és képzés, valamint az ifjúságügy területén alkalmazott nyitott koordinációs módszer szerint; szakpolitika-fejlesztésre irányuló kezdeményezések, amelyek innovatív szakpolitikák kidolgozására ösztönzik az érintett szereplőket, valamint megteremtik a szakpolitikák hatékonyságának hatóságok által végzett, megfelelő kiértékelési módszereken alapuló, helyszíni vizsgálati lehetőségét; a készségek és a képesítések átláthatóságát és elismerését, illetve a kreditátvitelt megkönnyítő, a minőségbiztosítást előmozdító, valamint a nem formális és informális tanulás érvényesítését, a készségmenedzsmentet és -irányítást elősegítő európai szakpolitikai eszközök támogatása. Idetartozik az európai csereprogramokat, a polgárok tanulási és szakmai mobilitását, valamint a rugalmas tanulási utaknak az oktatás, a képzés és az ifjúságügy különböző területein történő kidolgozását elősegítő hálózatok támogatása is; az oktatási, képzési és ifjúságpolitikák hatásának és hozzáadott értékének fokozása érdekében szakmailag kiemelten elismert és elemző kapacitással rendelkező nemzetközi intézményekkel (például az OECD vagy az Európa Tanács) való együttműködés; az oktatás, a képzés és az ifjúságügy terén szükség van az érintett szereplők közötti párbeszédre, a szakpolitikák és a program népszerűsítésére a hatóságok, a szolgáltatók és az érintett szereplők bevonásával annak érdekében, hogy növekedjen az Európa 2020 stratégiával, az Oktatás és képzés 2020 programmal, az európai ifjúsági stratégiával és az egyéb ágazat specifikus európai szakpolitikai menetrendekkel, valamint az uniós oktatási, képzési és ifjúságpolitikák külső dimenzióival kapcsolatos tudatosság. A fent felsoroltak kulcsfontosságú szerepet töltenek be az érintett szereplők azon kapacitásának fejlesztésében, amelyek révén – a program eredményei hatékony hasznosításának ösztönzésével és kézzelfogható eredmények generálásával – ténylegesen támogatni tudják a szakpolitikák megvalósítását.
89
7. PROGRAMTERV 7.1.
A programterv célrendszere
7.1.1. Átfogó célok 1. Hosszú távú együttműködés alakul ki az esélyegyenlőségi szempontból érintett
2. 3. 4. 5.
önkormányzatok, intézmények, civil és egyházi szervezetek, vállalkozások között. A 2014–2020-as időszak esélyegyenlőségi fejlesztései hatékonyságának növelése, az egymást „kioltó” projektek számának minimalizálása. A humán közszolgáltatások szakmai színvonalának és költséghatékonyságának javítása, együttműködési gyakorlatának fejlesztése a járás teljes területén. A helyi igényekhez alkalmazkodó esélyegyenlőségi program megvalósítása révén az előítéletesség csökkentése és a társadalmi felzárkózás elősegítése. Az érintett célcsoportok általános életminőségének javítása.
7.1.2. Konkrét célok 1. A hátrányos helyzetű célcsoportok számára esélyegyenlőség biztosítása a képzések és foglalkoztatási programok révén, ezzel hozzájárulva a szegénység és depriváció mértékének csökkentéséhez. 2. A családi és gyermekjóléti ellátás, szolgáltatás minőségének javításával és hozzáférhetőségének kedvezőbb biztosításával esélyteremtés a családok és gyermekeik részére. 3. A lakosság egészségműveltségi szintjének és egészségtudatosságának növelése, ezzel a térség egészségügyi helyzetének javítása. 4. A bizonyos szempontból fogyatékkal élők számára az esélyegyenlőség biztosítása a műszaki infrastruktúra fejlesztésével, valamint a társadalom érzékenyítésével. 5. A generációk közötti feszültségek és különbségek mérséklése, ezzel összetartó és fejlődő helyi közösségek erősítésének, kialakításának támogatása.
7.2.
Prioritások leírása
7.2.1. Prioritások és intézkedések 1. prioritás: A térség munkaerő-piacának fellendítése Indoklás: A térségben kevés a munkahely, sokan vannak állás nélkül. Az ingázás nehézséget okoz a tömegközlekedés hiányosságai és az aprófalvas településszerkezet miatt. A szakképzetlenek, illetve piacképes végzettséggel és munkatapasztalattal nem rendelkezők sem találnak állást a közfoglalkoztatáson kívül. A társadalomban való boldogulás, társadalmi és térbeli mobilitási lehetőségek elérése szempontjából egyik legnagyobb problémaként a térségben élők alacsony iskolázottságát tekinthetjük. Ezzel függnek össze részben a magas munkanélküliségi mutatók is. Ennek ellenére a térségben gyakorlatilag hiányoznak a felnőttképzési lehetőségek, a felnőttoktatási szolgáltatások, de az informális tanulási alkalmak 90
és programok is. A művelődési intézmények nem kínálnak ilyen jellegű programokat, és nem tesznek erőfeszítéseket azért, hogy a térségben élő emberek új tudásokhoz jussanak, együttműködésük és szemléletmódjuk változzon. A térségben évek óta jelentős erőfeszítések zajlanak a foglalkoztatási problémák enyhítésére, ezek folytatása szükséges. A foglalkoztatási paktum folytatása és kiterjesztése, a közfoglalkoztatás kivezető útjainak helyi biztosítása, a szociális gazdaság típusú kezdeményezések folytatása elengedhetetlen. A járásban évről-évre nő a közfoglalkoztatottak száma. A tapasztalatok alapján a közmunkából való továbblépés nem valósul meg. Az érintettek hozzászoknak ehhez a megoldáshoz. Az önkormányzatok is abban érdekeltek, hogy a munkaképesebb embereket maguknál tartsák. Az önkormányzatoknak külön-külön sem szakembere, sem felkészültsége nincs komplex piacorientált lépések kidolgozásához, illetve munkaerő-piaci integrációs folyamatok kezeléséhez. Erre továbbra is járási szintű kezdeményezések adhatnak válaszokat. Különösen nehéz a munkavállalás a kisgyermekes anyák, a pályakezdők, az idősebb korosztály és a romák számára. A sérülékeny társadalmi csoportok tagjainak hosszabb távú boldogulása komplex - a társadalmi környezet szemléletét is formáló, az érintetteknek sokszínű támogató, közvetítő, képző, utazást segítő, stb. szolgáltatásokat nyújtó, a munkáltatókat is érzékenyítő, sőt akár érdekeltté tevő programokat igényel. Célok: A prioritáson belül fontos cél a munkaerő-piacról átmenetileg vagy tartósan kiszoruló rétegek újbóli aktiválása komplex munkaerő-piaci szolgáltatásokkal. További cél az elsődleges munkaerő-piacon helyt állni képtelen emberek munkalehetőségének biztosítása a szociális gazdaság fejlesztésével, amelynél a szociális szövetkezetek támogatása kiemelten fontos, valamint tovább kell folytatni az értékteremtő közfoglalkoztatási programokat is. Az intézkedések megvalósítását a Vasi Hegyhát Foglalkoztatási Paktum újraszervezésével javasolt módszertanilag és szervezetileg támogatni. A paktumon belül reagálni kell a forprofit, önkormányzati, civil szektor munkaerőigényeire is. Kiemelt cél az iskolázottsági- és képzettségi szint növelése, amely nélkülözhetetlen a nagyobb foglalkoztathatósági esélyek megteremtéséhez. A hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásához cél a munkaadók bevonása, érzékenyítése. Tervezett intézkedések: 1.1. A munkanélküliek visszavezetése a munka világába 1.2. Programok, képzések a munkaerő fejlesztése érdekében, a Vasi-Hegyhát Foglalkoztatási Paktum kezdeményezéseinek folytatása 1.3. Önfenntartás, kertművelés, helyi termékek piacának növelése, népszerűsítése 1.4. A nők elhelyezkedésének segítése információk, alternatív foglalkoztatási formák (távmunka, részmunkaidő, stb.) bevezetésének megkönnyítésével és megfelelő gyermekellátási feltételek (szolgáltatások) biztosításával 1.5. A megváltozott munkaképességű emberek munkához jutásának elősegítése
91
2. prioritás: Családi kapcsolatok erősítése Indoklás: A változó életfeltételek, a megélhetés követelményeként a munkahelyekhez való alkalmazkodás az életmódban és egyéb más modernizációs folyamatok a generációk eltávolodását, a neutrális család megerősödését eredményezik. Megnőtt az egyszülős családok és egyedül élő fiatalok, magányos idősek aránya. Az egyedül élő idősek önellátása és a dolgozó családok kisgyermekekről vagy sérült, egészségkárosodott családtagról való gondoskodása egyaránt nehézkes. Az egyre idősödő lakosságú járásban mindez folyamatos problémát jelent. Komoly kihívást jelent az egyedül élő és segítségre szoruló, különböző életkorú és élethelyzetű emberek igényeire megfelelően válaszoló szolgáltatások, programok kidolgozása. A térségben nem működnek érdemben sem krízishelyzetben, sem a közoktatási intézmények szünideiben, különösen nyáron, valamint hétvégeken elérhető szolgáltatások. Ez igen széles kört érint mind életkori szempontból, mind különféle élet- és problémahelyzetek vonatkozásában (érintve a kisgyermekek és gondozásra szoruló egészségkárosodott vagy idős családtag gondozását stb.). Hiányoznak a legalapvetőbb információkhoz való hozzáférés csatornái szinte a térség egésze számára. Nincsenek sem az idősek, sem a kamaszok, sem a fiatal családok számára sem minden településen elérhető információs csatornák, nem működnek a települések különböző életkorú és élethelyzetű csoportjainak találkozási, informálódási, együttműködési keretei. Nincsenek rendszeres lakossági, közösségi fórumok. Ez nem csak a magukra maradt, problémáikkal nehezen birkózó emberek számára gond. Amennyiben nem kelnek életre a helyi közösségek, a térbeli elzártság, a társadalmi leszakadás együttese oda vezet, hogy a jelenleg meglévő komoly problémák: a fiatalok elvándorlása, idősek ellátatlansága, korai gyerekvállalás a más alternatívát nem látó fiatalok számára, a szenvedélybetegségek, különösen az alkohol és az új drogok, és a kilátástalanság miatt növekvő agresszió, családon belüli erőszak, stb. kezelhetetlenné válnak. A dolgozó emberek szegénysége egyre komolyabb problémaként van jelen a térség mindennapjaiban. Sokszor még a napi élelmiszerre sincs elegendő pénz. A dolgozó és közfoglalkoztatott, valamint más szociális ellátásra szoruló emberek magas aránya ezeknek a problémáknak az érdemi megoldását követeli. Elindultak az önellátási törekvések is (közösségi kert, önkormányzatok gombatermelése, szociális szövetkezetek, stb.), de még nem a teljes térségben. A terményfelesleg részben helyben is eladható, amely bevételeket is jelent. Célok: A kiemelt esélyegyenlőségi célcsoportok számára folyamatosan elérhető szolgáltatások nyújtása, támogató háttér kialakítása, helyi közösségek megerősítése. Együttműködésen, szolidaritáson alapuló programok kezdeményezése a helyi társadalomban. A humán, közösségi szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek megerősítése. A rászoruló csoportok (különösen az idősek) segítése mellett olyan szélesebb rétegeket is érintő szolgáltatások (gondozási, étkezési, közösségi stb.) indítása, amelyek arra is alkalmasak, hogy kisgyerekes családokat vonzzanak. Tervezett intézkedések: 2.1.Gyermekek, szülők, nagyszülők részére közös családformáló rendezvények szervezése 2.2.2,5 éven aluli gyermekek felügyeletének, valamint az időszakos gyerekfelügyelet megszervezése 2.3.Fiatalok számára közösségi rendezvények: sok településen a már felújított közösségi épületek kihasználatlanok. Programok szervezésével élet költözne ezekbe az intézményekbe, továbbá megoldódna a gyermekek szabadidő eltöltésének problémája is (IKSZT-kel közös térségi programok). 2.4.Női klubok szervezése, „Nők a nőkért!” kezdeményezések indítása. 2.5.A térségen belül nagyobb odafigyelés szükséges a családi kapcsolatokra, családi béke megteremtésére. Generációs programok szervezése. 92
2.6.Gyermek- és családvédelmi jelzőrendszer megújítása 2.7.Generációk együttműködését célzó programok szervezése
93
3. Települések közötti kapcsolatok erősítése Indoklás: Egy térségben a társadalmi kohézió erősítése nem tud kiteljesedni abban az esetben, ha a nemzetiségek egymás mellett élése nem harmonikus, a kölcsönös elfogadás nem teljes, a valamilyen szempontú megkülönböztetés pedig mindennapos. A tanulási nehézségekkel küzdők, az idősebb generáció tagjai, a nők, a mélyszegénységben élők, a fogyatékkal élők és a munkanélküli személyek is gyakran hátrányos megkülönböztetésben részesülnek a társadalom részéről. Természetesen olyan térség, ahol a diszkrimináció egyáltalán nincs jelen, sajnos nem létezik, azonban törekedni lehet (és kell is) arra, hogy a kirekesztő magatartás minimalizálódjon. Annak érdekében, hogy a diszkrimináció csökkentésével egy elfogadó és együttműködő társadalmat építsünk (ezáltal a társadalmi kohézió erősödjön), a megfelelő intézkedések csak a helyzet pontos ismerete által, valamint a társadalom minden tagjának bevonásával – jelen esetben a piaci szereplőket is megszólítva – lehetséges. Célok: Az egyik első és legfontosabb cél mindenképpen az, hogy a társadalom együttélése javuljon a párbeszédek által, ami a helyi közösségek fejlődéséhez járul hozzá. Fontos célként jelenik meg az is, hogy a hátrányos helyzetű célcsoportokról (pl. nemzetiségek, idősek, valamilyen fogyatékkal élők) megfelelő információkat kaphassunk térségi szinten: pontosan hány ember érintett, mik a legfőbb problémáik, mik lennének az igényeik? A roma származású gyerekek (és fiatal felnőttek) képzési szintjét növelni szükséges annak érdekében, hogy képességeiknek megfelelő munkahelyet szerezzenek, ezáltal növekedjen az életszínvonaluk. A készség és képességek fejlődése által növekedhet az érettségit szerző diákok száma, ezáltal csökkenhet a lemorzsolódás aránya. Ebben a folyamatban nagy szerepet játszhat a tanoda program, mely kifejezetten a hátrányos helyzetű diákok számára nyújthat egyéni és speciális feltételeket annak érdekében, hogy minél sikeresebben vegyenek részt az oktatásban. Az idős és fiatal korosztály közötti szakadék folyamatosan nő, melyhez napjaink gyorsan rohanó világa illetve a nagymértékű digitalizálódás jelentős mértékben hozzájárul. Különösen a kistelepülések esetében ez nagy veszéllyel járhat, hiszen a falvak elöregednek, az idős lakosság nagy részét pedig az elszigetelődés veszélye fenyegeti. Ezért fontos az, hogy a térségben megjelenjenek olyan képzések (számítógép és internet használata, érintőképernyős eszközök használata, idegen nyelv tanulás, egészséges életmód), programok, amelyek teljes mértékben az idősek igényein alapul. Ezekbe a programokba a fiatal generációk bevonása (önkéntesség) által elindulhat a párbeszéd folyamata, mely a generációk közötti különbségek csökkenéséhez vezethet. A fogyatékkal élők esetében fontos lenne a települések és a közterületek akadálymentesített területeit felülvizsgálni, újratervezni oly módon, hogy a folyamatok az érintett célcsoportok bevonásával történjen meg annak érdekében, hogy minden igényt kielégítő, valóban akadálymentesített területek jöhessenek létre. A fogyatékkal élők társadalmi integrációját elősegíthetik a társadalmi szerepvállalást ösztönző programok megvalósítása, közösségi események, kulturális és szabadidős programok szervezése, illetve a nyílt munkaerő-piacon való elhelyezkedés. Annak érdekében, hogy ezek a tervezett célok térségi szinten is eredményesek legyenek, elengedhetetlen a társadalom érzékenyítése, a helyi piaci szereplők bevonása illetve a térségi szintű együttműködések. Az érzékenyítés folyamatának legfőbb célja, hogy a hátrányos helyzetű célcsoportokkal szembeni előítéletek és megkülönböztetések csökkenjenek. Az érzékenyítés folyamatát már egészen kis korban el kell kezdeni. A helyi piaci szereplők bevonása azért fontos, hogy a mikro-, kis-, és középvállalkozások aktív szerepvállalásukkal erősítsék a társadalmi felelősségvállalási kezdeményezéseket, a foglalkoztatás során pedig biztosítsák a diszkrimináció-mentességet. A térségi szintű együttműködések lehetőséget teremt, hogy a települések (és térségek közötti) párbeszéd erősödjön, ezáltal a társadalmi együttélés 94
fejlődjön, ezáltal új kezdeményezések jöhessenek létre, a társadalmi kohézió pedig erősödjön. Tervezett intézkedések: 3.1.Térségen belüli jó példák egymás közötti megosztása: egy jó példa elterjesztése, sokszorosítása hozzájárul a térség fejlődéséhez. 3.2.Értelmes akadálymentesítés. 3.3.Fogyatékos személyek nappali ellátásának megszervezése. 3.4.Járási szociális térkép készítése. 3.5.A korábbi Családok Átmeneti Otthona által ellátott feladatokhoz, felelősségi köréhez hasonló intézmény kialakításának támogatása. 3.6. Egészségügyi szűrések szervezése a védőnői és háziorvosi hálózatok keresztül. Hátrányos helyzetű családok prioritásával. 3.7.Önkormányzati bérlakások, önkormányzati telkek nyitása.
95
4. prioritás: Közösségi részvétel erősítése a hátrányos helyzetű emberek és célcsoportok segítésében Indoklás: A világ felgyorsult működési mechanizmusa az életfeltételek megváltozásával járt. A megélhetés követelményeként a munkahelyekhez való alkalmazkodás az életmódban, és egyéb más modernizációs folyamatok a generációk eltávolodását, a neutrális család megerősödését eredményezték. Megnőtt az egyszülős családok és egyedül élő fiatalok, valamint ezzel együtt a magányosan élő idősek aránya. Az egyre idősödő lakosságú járásban mindez folyamatos problémákat szül. Az egyedül élő és segítségre szoruló, különböző életkorú és élethelyzetű emberek igényeire megfelelően válaszoló szolgáltatások, programok kidolgozása rendkívül nehéz helyzet elé állítja a szakembereket. A megfelelő válaszok megfogalmazása természetesen csak a helyzet pontos ismeretében, valamint a társadalom minden tagjának bevonásával – jelen esetben a piaci szereplőket is megszólítva – lehetséges. Mindeközben természetesen a fiatalabb közösségek elhidegülése, közömbössé válása is nehezíti a problémák mérséklését, megoldását. Célok: A társadalmi együttélés, párbeszéd erősítése, amely képes hozzájárulni a helyi közösségek fejlődéséhez. A közösségi gondolkodásra való neveléssel erősödik a társadalmi kohézió, így a társadalom tagjainak, valamint a piaci szereplők növekvő felelősségvállalásával lehetővé válik a generációs különbségek mérséklése. Az idősebb korosztályok képzésével, technológiai tudásának bővítésével pedig még tovább csökkenthetők a generációs szakadékok. További cél a társadalom hátrányos helyzetű – elsősorban roma – tagjainak integrációja a helyi közösségekbe. Tervezett intézkedések: 4.1.Esély napok szervezése a térségben, érzékenytő foglalkozásokkal. 4.2.A térségi szociális szolgáltató rendszer átalakításának segítése. 4.3.Adományozás és önkéntes munka kiterjesztése,. 4.4.Az idősek életvitelének javítása, elszigetelődésének megakadályozása. Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése. 4.5.Roma integráció megoldására különböző módszerek kidolgozása. 4.6. Közösségfejlesztési programok.
96
7.2.2. Akcióterv Intézkedések összegző bemutatása Prioritás
Sorszám/elnevezés
1.1.
Érintett célcsoportok
A munkanélküliek visszavezetése a munka világába
1.2
Programok, képzések a munkaerő fejlesztése érdekében, a Vasi-Hegyhát Foglalkoztatási Paktum kezdeményezéseinek folytatása
1.3
Önfenntartás, kertművelés, helyi termékek piacának növelése, népszerűsítése
A térségben munkát vállalni szándékozó hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak.
Regisztrált női álláskeresők, GyES-en A nők elhelyezkedésének segítése információk, alternatív foglalkoztatási formák és GyED-en levő (távmunka, részmunkaidő, stb.) kismamák, 1.4 foglalkoztatók bevezetésének megkönnyítésével és megfelelő (vállalkozások, gyermekellátási feltételek (szolgáltatások) szervezetek) HR vezetői biztosításával és döntéshozói.
1.5
A megváltozott munkaképességű emberek munkához jutásának elősegítése
Fogyatékkal élő személyek, megváltozott munkaképességű személyek
97
Intézkedés gazda
Partnerek
Helyi önkormányzatok
Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás, Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya, intézmények, civil szervezetek, vállalkozások
Helyi önkormányzatok, Regionális Humán Innováció Képzési Közhasznú Nonprofit Kft.
Türr István Képző és Kutató Intézet, helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya, intézmények civil szervezetek, vállalkozások
Helyi önkormányzatok
civil szervezetek, helyi termelők, iskolák, vállalkozások, Vasi Hegyhát Többcélú Önkormányzati Társulás
Helyi önkormányzatok, vállalkozások
Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya, intézmények, civil szervezetek
Vasvár Város Önkormányzata
Főkefe Nonprofit Kft.; önkormányzatok; munkáltatók
2.
2.1
Gyermekek, szülők, nagyszülők részére közös családformáló rendezvények szervezése
Kiskorú gyermeket nevelő szülők és családtagjaik, valamint párválasztás, családalapítás előtt álló fiatalok.
2.2
2,5 éven aluli gyermekek felügyeletének, valamint az időszakos gyerekfelügyelet megszervezése
Gyermekvállalás után munkába visszatérő szülők, különösen nők.
Vasvár Város Önkormányzata
Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ, Védőnői Szolgálat, Vasvári Ficánkoló Óvoda, civilszervezetek, intézmények
Gyermekek és fiatalok
Helyi önkormányzatok
Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ, IKSZT-k, Nagy Gáspár Kulturális Központ, civilszervezetek
Helyi önkormányzatok
Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ, IKSZT-k, Nagy Gáspár Kulturális Központ, civilszervezetek, Védőnői Szolgálat, Vasvári Ficánkoló Óvoda
Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ
térségi önkormányzatok, Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ, IKSZT-k, Nagy Gáspár Kulturális Központ, civilszervezetek, Védőnői Szolgálat, Vasvári Ficánkoló Óvoda
Fiatalok számára közösségi rendezvények: sok településen a már felújított közösségi épületek kihasználatlanok. Programok szervezésével élet költözne ezekbe az 2.3 intézményekbe, továbbá megoldódna a gyermekek szabadidő eltöltésének problémája is (IKSZT-kel közös térségi programok).
2.4
Női klubok szervezése, „Nők a nőkért!” kezdeményezések indítása.
2.5
A térségen belül nagyobb odafigyelés szükséges a családi kapcsolatokra, családi béke megteremtésére. Generációs programok szervezése.
Regisztrált női álláskeresők, GyES-en és GyED-en levő kismamák
A járás családjai, fiatal generáció
98
Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ
települési önkormányzatok
3.
Gyermekek, fiatalok, kisgyermekes szülők, GYES/GYED-ről a munkaerő-piacra Vasvár Város Önkormányzata, Vasvári visszatérő szülők, tanácsadást, segítséget Szociális és Gyermekjóléti Központ igénylő személyek párkapcsolati, házassági és egyéb családi ügyekben
további járási önkormányzatok, köznevelési és közművelődési intézmények, KLIK
2.6
Gyermek- és családvédelmi jelzőrendszer megújítása
2.7.
Generációk együttműködését célzó programok szervezése
Óvodás korú gyermekektől egészen az időskorúakig a társadalom egésze.
Vasvár Város Önkormányzata, Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ
további járási önkormányzatok, köznevelési és közművelődési intézmények, KLIK
3.1
Térségen belüli jó példák egymás közötti megosztása: egy jó példa elterjesztése, sokszorosítása hozzájárul a térség fejlődéséhez
Helyi civil szervezetek, oktatási intézmények, helyi vállalkozások, járási települések önkormányzatai, munkaerő-piaci intézmények, szociális intézmények
Vasvár Város Önkormányzata
Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás, térségi önkormányzatok
3.2.
Értelmes akadálymentesítés
Fogyatékkal élő személyek
Települési önkormányzatok
Fogyatékkal élők érdekképviseletei és érintett civil szervezetek, csoportok
3.4
Fogyatékos személyek nappali ellátásának megszervezése.
Fogyatékkal élő személyek, a fogyatékkal élő emberek családtagjai.
Vasvár Város Önkormányzata
Regionális Szociális Forrásközpont, térségi önkormányzatok
3.4
Járási szociális térkép
Vasvári járás lakossága
Járás települési önkormányzatai
járás önkormányzatai
99
Fogyatékos gyermekek, fogyatékos felnőttek, pszichiátriai beteg A korábbi Családok Átmeneti Otthona által személyek, időskorú 3.5. ellátott feladatokhoz, felelősségi köréhez személyek, átmeneti hasonló intézmény kialakításának támogatása. gondozásra szoruló emberek, fekvőbeteg ellátásból kikerülő betegek
Vasvár Város Önkormányzata
helyi önkormányzatok, Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ
3.6.
Egészségügyi szűrések szervezése a védőnői és háziorvosi hálózatok keresztül. Hátrányos helyzetű családok prioritásával.
Vasvári járás lakossága
Települési önkormányzatok
Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ, Védőnői Szolgálat, háziorvosok
3.7.
Önkormányzati bérlakások, önkormányzati telkek nyitása.
Állandó lakosként letelepedő családok, első lakáshoz jutó házastársak, család
Vasvár Város Önkormányzata
települési önkormányzatok
Esély napok szervezése a térségben, érzékenytő foglalkozásokkal.
A gyermekektől (óvodás kortól) kezdve egészen az időskorúakig bezárólag a térség lakosságának egész, munkaadók
Települési önkormányzatok
Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ, Nagy Gáspár Kulturális Központ, általános iskolák, Béri Balogh Ádám Szakközépiskolája és Szakiskolája
4.2.
A térségi szociális szolgáltató rendszer átalakításának segítése.
Gyermekek, fiatalok, családjaik, mélyszegénységben élők, fogyatékkal élő személyek, idős lakosság
Települési önkormányzatok
Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás
4.3.
Adományozás és önkéntes munka kiterjesztése, a fiatalok ösztönzése.
A járás népessége, főképp a fiatalok rétege, önkéntes
Települési önkormányzatok
Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ, Nagy Gáspár Kulturális Központ, általános iskolák, Béri
4.1.
4.
100
fogadószervezetek, civil szervezetek.
Balogh Ádám Szakközépiskolája és Szakiskolája
4.4.
Az idősek életvitelének javítása, elszigetelődésének megakadályozása. Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése.
A Vasvári járás teljes lakossága
Települési önkormányzatok
IKSZT-k, Nagy Gáspár Kulturális Központ, civilszervezetek
4.5.
Roma integráció megoldására különböző módszerek kidolgozása és bevezetése (pl. Tanoda program)
Vasvár járás hátrányos helyzetű és/ vagy roma lakossága
Térségi önkormányzatok
IKSZT-k, Nagy Gáspár Kulturális Központ, civilszervezetek, általános iskolák, Béri Balogh Ádám Szakközépiskolája és Szakiskolája
4.6.
Közösségfejlesztési programok
A Vasvári járás teljes lakossága
Hegypásztor Kör
járás önkormányzatai, IKSZT-k, Nagy Gáspár Kulturális Központ, civilszervezetek
101
Az intézkedések részletes bemutatása 1. A térség munkaerő-piacának fellendítése Megnevezés
1.1. A munkanélküliek visszavezetése a munka világába
Prioritás
1. A térség munkaerő-piacának fellendítése
Végrehajtásért felelős Helyi önkormányzatok gazda Partnerek
Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás, Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya, intézmények, civil szervezetek, vállalkozások
Indoklás
A helyzetelemzés alapján láthattuk, hogy a Vasvári járás területén élők körében magas az álláskeresők aránya, ráadásul sok esetben megfigyelhető a többgenerációs munkanélküliség jelenléte is. A településeken – az egyéni vállalkozók kivételével – kevesen találnak megélhetést biztosító munkát, így a gazdaságilag aktív korú népesség elsősorban a járásközpontban, vagy – nagyobb távú ingázást vállalva – Zalaegerszegen, Szombathelyen dolgozik. A tartós munkanélküliek alacsony képzettsége, valamint az alapvető munkajogi ismeretek hiánya gátat szab a tartós munkanélküliségből, vagy a közfoglalkoztatásból való kitörés esélyének, azonban sok esetben az érintettek motiválatlansága, céltalansága jelenti a legnagyobb problémát. A leszakadás folyamata konzerválásának elkerülése céljából a hátrányos helyzetű álláskeresők esetében nagy szükség van igényvezérelt képzések és tanfolyamok megvalósítására, amellyel a későbbiekben piacképes tudáshoz juthatnak, illetve elengedhetetlen jó példák bemutatása, amely képes hozzájárulni megfelelő céltudatosság kialakulásához. A magas munkanélküliséggel sújtott térségekben további lehetőségeket nyújthatnak a bedolgozói jogviszony keretében végezhető munkák (például szabás-varrás, számítógépes munkák, reklámanyagok készítése). A bedolgozó munkáját általában saját munkaeszközzel, a foglalkoztató által biztosított anyaggal, önállóan, a munkáltató közvetlen irányítása nélkül végzi. Munkájához igénybe veheti családtagjainak segítségét is, miközben a bedolgozó saját maga osztja be munkaidejét (24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet a bedolgozók foglalkoztatásáról). Ezen munkalehetőségek felkutatása, illetve megteremtése nagymértékben hozzájárulhat az érintett célcsoportok – így a térség – fejlődéséhez. A folyamatok és beavatkozások eredményeként az érintettek képesek lesznek tartósan és önállóan részt venni a munkaerő-piacon, ezzel csökkentve a Vasvári járás peremhelyzetéből adódó hátrányokat.
Célok
- A célcsoportok tudásszintjének, képességeinek és lehetőségeinek felmérése; - Az érintett célcsoportok részére a piacon is hasznosítható tudás átadása, biztosítása, valamint kompetenciaszint növelő képzések szervezése; - A célcsoportok motiváltságának, céltudatosságának növelése;
- 102 -
A célcsoportok munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítése.
integrációjának
és
- Bedolgozói jogviszonyban végezhető munkák felkutatása, illetve létrehozása a térségben. Célcsoportok
A térségben munkát vállalni szándékozó hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak. Hátrányos helyzetű álláskeresőnek minősülnek: - az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők; - 25 év alatti fiatalok, vagy 25 év alatti pályakezdők; - 50 év felettiek; - GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek; - foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők; - tartós munkanélküliek, és ezzel veszélyeztetettek; - roma nemzetiséghez tartozó személyek; - korábban közfoglalkoztatásban részesülő, álláskeresői jogviszonyukat közfoglalkoztatás miatt szüneteltető személyek.
Tevékenységek leírása
- Célcsoportok helyzetének, tudásának és kompetenciaszintjének felmérése; - A munkáltatói pályaorientáció;
igények
feltérképezése
/
megismerése,
- A megvalósító intézményekben a szervezeti háttér létrehozása, erősítése, együttműködések kialakítása a végrehajtó szervezetek, a partnerek és a célcsoportok között; - Az álláskeresők munkajogi ismereteinek bővítése; - Az igényeknek megfelelően képzések indítása, lebonyolítása; - Motivációs tréningek szervezése, lebonyolítása; - Nyelvtanfolyamok szervezése az érintett célcsoportok részére; - Azon munkáltatók felkutatása, akiknél lenne lehetőség bedolgozói jogviszonyban foglalkoztatottak alkalmazására; - Bedolgozói munkaviszonyban végezhető munkahelyek teremtése. Várt eredmények és - Javul a hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak hatások (környezeti, foglalkoztathatósági szintje és öngondoskodó képessége. társadalmi, gazdasági) - A keresletorientált képzések révén csökken a munkaerő-piacon fellépő aránytalanságok mértéke; - A bedolgozói jogviszonyban foglalkoztatottak számának növelésével javul a térség munkaerő-piaci és gazdasági helyzete. A keresletorientált képzések és programok megvalósításával a munkaerő-piac kínálati oldala a valós igényekre reagál, így biztosítva a hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak számára az
- 103 -
elhelyezkedés lehetőségét. Az érintett célcsoportok tagjai a piacképes tudás révén képessé válnak hosszú távon megmaradni a munkaerő-piacon, ezzel elősegítve a szegénység és depriváció csökkentését, továbbá a közfoglalkoztatásból való kitöréssel az államháztartásra nehezedő nyomás is mérséklődik. A folyamat eredményeképpen biztosítottá válik az intézkedés társadalmigazdasági fenntarthatósága. A munkaerő-piacra belépők számával csökken az általánosan otthoni, háztartási tevékenységeket és elfoglaltságot végzők száma, amely sok esetben jóval energiaigényesebb tevékenységeket foglal magában. Ennek megfelelően a környezeti terhelés – habár kismértékben is, de – csökken. Indikátorok
A korábban hátrányos helyzetű álláskeresők közül munkahelyet találók száma (munkaerő-piacra belépők száma) a program lezárulta pillanatában és 12 hónappal később (munkaerő-piacra belépők száma).
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
EFOP: I. prioritási tengely: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (9.i) / 1.A célkitűzés: A munkaerő-piacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való belépésének növelése / 1.1 intézkedés: A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való részvételének és munkaerőpiacon való megjelenésének elősegítése ÉS 1.2 A család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása EFOP: III. prioritási tengely: Gyarapodó tudástőke / 2. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (3. prioritási tengely)A felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése érdekében, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára (10.ii) / 3.C célkitűzés: A felsőfokúnak megfelelő szintű oktatásban való részvétel növelése, TOVÁBBÁ 3.D célkitűzés: A munkaerő-piaci kompetenciák szintjének emelése a felsőoktatási hallgatók körében / 3.4 A felsőfokúnak megfelelő szintű oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása ÉS 3.5. A munkaerő-piaci kompetenciák javítása a felsőoktatási rendszerben
Fenntarthatóság A komplex program gazdaságilag akkor válik sikeressé, ha egy (környezeti, bizonyos idő múlva megszűnik, mivel nem termelődik újra a társadalmi, gazdasági) hátrányos helyzetűek egy-egy csoportja. A valóságban azonban a munkaerő-kereslet folyamatosan alakul, változik, várhatóan lesznek olyan emberek, akik iránt valamilyen oknál fogva csökken vagy megszűnik az igény, ezáltal lemaradnak, kimaradnak, és hátrányos helyzetbe kerülnek a többi emberhez képest. Így várhatóan a komplex program folyamatos fenntartásáról szükséges gondoskodni, egyrészről a partnerek és a többi helyi szereplő
- 104 -
erőforrásának segítségével, másrészről támogatási források bevonásával. A társadalmi fenntarthatóság a folyamatos szükségszerűségből fakad: az emberek jövedelmi szintjének növelése mellett a testi és lelki-szellemi egészségük biztosítása és fenntartása a további fontos cél, e nélkül nem vagy csak nagy áldozatok árán vállalható bármilyen munka. Társadalmi szempontból egészen addig fenntarthatónak kell maradnia a programnak, amíg az emberek részéről felmerül az igény a munkavállalással illetve a társadalomban elfoglalt helyükkel kapcsolatos problémáik enyhítéséhez segítségkérésre. Megnevezés
1.2. Programok, képzések a munkaerő fejlesztése érdekében, a Vasi-Hegyhát Foglalkoztatási Paktum kezdeményezéseinek folytatása
Prioritás
1. A térség munkaerő-piacának fellendítése
Végrehajtásért felelős gazda
Helyi önkormányzatok, Regionális Humán Innováció Képzési Közhasznú Nonprofit Kft.
Partnerek
Türr István Képző és Kutató Intézet, helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya, intézmények civil szervezetek, vállalkozások
Indoklás
A Vasvári járás területén 2013-ban 562 személy nyilvántartott álláskereső élt, amely csak kismértékben nagyobb a 10 évvel korábbi adatokhoz képest (2003: 559 fő). A 2008-ban elkezdődött gazdasági válság hatására drasztikusan megnőtt a munkanélküliek száma a Vasvári járásban (2009: 1074 fő), de az adatok alapján azt is láthatjuk, hogy 2013-ra a munkaerő-piac rendeződni látszik, így 2013-ban már közel ugyanannyi volt a munkanélküliek száma, mint 2003-ban. Ebben a csökkenésben fontos szerepet játszott a közfoglalkoztatás, és a közfoglalkoztatottak egyre bővülő száma, akik a statisztikai mutatókban foglalkoztatottaknak minősülnek. A járás gazdasági központja egyértelműen Vasvár, míg a gazdasági potenciál a járás többi településén gyenge: alacsony szintű a vállalkozási hajlandóság, a vállalkozás-sűrűség kicsi, a gazdálkodó szervezetek száma pedig kevés. Az Európai Unióban már több évtizedre visszanyúlóan is az egyik legjobb gyakorlatként tartják számon a foglalkoztatásigazdaságfejlesztési egyezményeket (paktumokat). Ezek a kezdeményezések a szubszidiaritás elve mentén jönnek létre; helyi szinten megvalósult többszereplős együttműködések, amelyek legfontosabb célja egy adott térség gazdasági életének fellendítése, a foglalkoztatás szintjének és a lakosság életszínvonalának növelése. A járás gazdaságában nem hoztak jelentős változásokat a korábbi évtizedek kezdeményezései, ezért a 2006. május 24-én létrejött foglalkoztatási paktum partnersége (Vasi Hegyhát Foglalkoztatási
- 105 -
Paktum) próbált megoldásokat találni az önfoglalkoztatás segítésével, a gazdálkodást támogató kezdeményezésekkel, a képzett fiatalok hazatérését elősegítő programokkal, a közfoglalkoztatás térségi szervezésével, a távmunka lehetőségeinek feltárásával. 2007. október 5-én 64 aláíró deklarálta a paktum dokumentumát és az abban szereplő célkitűzéseket. A Vasvári járás legnagyobb foglalkoztatója a HP, ahol napjainkban 230-240 munkavállaló dolgozik. A cég azonban képzettség nélküli munkanélkülieket, alacsony képzettségűeket nem tud foglalkoztatni a munka jellegéből fakadóan. A HP számára fontos a nyelvtudás, ezért sok esetben más térségekből kénytelenek munkaerőt elszívni (Szombathelyről, Zalaegerszegről is járnak dolgozni Vasvárra). Célok
- Helyi igényekből kiinduló keresletvezérelt munkaerő-piaci program megvalósítása - A paktum partnerségének újraszervezése - A közfoglalkoztatásból a versenyszférába való minél gyorsabb átlépés elősegítése - Új munkahelyek teremtése a hátrányos helyzetű álláskeresők számára és a tartós foglalkoztatásuk elérése Célcsoportok - Alacsony iskolai végzettségűek - Tartós munkanélküliek - GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek - 25 év alatti fiatalok, vagy 25 év alatti pályakezdők - 50 év felettiek - Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők - Megváltozott munkaképességű személyek - Roma nemzetiséghez tartozó munkanélküliek Tevékenységek leírása Az egyik első és legfontosabb feladat lehet a paktum menedzsmentjének újraszervezése és újjáélesztése, majd pedig a paktum fenntartható működési feltételeinek megteremtése szervezeti, szakmai és pénzügyi szempontok alapján. Szakmai feladatok közé tartozik a vállalkozói igények felmérése, továbbá stratégiák és elemzések készítése, valamint a paktumnak aktív szerepet kell vállalni a hamarosan létrejövő megyei paktum munkájában is. A paktum keretén belül különböző programok, képzések létrehozása is megvalósulhat, amely felkészíti a munkavállalókat, készségek és képességek fejlesztését célozza meg, így hamarabb teszi lehetővé az álláskeresők teljes integrációját a munkaerő-piacra. Fontos kiegészítő tevékenysége lehet a paktumnak a vállalkozóvá válás segítése, illetve az újonnan induló vállalkozások támogatása is. Álláskereső klubok korábban is szerveződtek a járásban, ezeket a kezdeményezéseket érdemes a jövőben is támogatni. A találkozókra olyan embereket, vállalkozókat is meg lehetne invitálni, akik erről a térségről vándoroltak el, de máshol tudták kamatoztatni tehetségüket/képességüket, így mintegy jó példaként szolgálhatnak a helyi lakosság számára.
- 106 -
A Vasi Hegyhát Foglalkoztatási Paktum példaértékű kezdeményezéseit (Telekocsi program, keres-kínál adatbázis) érdemes a jövőben is folytatni, hiszen korábban is jelentős eredményeket értek el általuk, melyekre a jövőben is érdemes építkezni. Fontos lehet egy együttműködés kialakítása a foglalkoztatási paktum, a térség legnagyobb foglalkoztatója (HP) és a Béri Balogh Ádám Postaforgalmi Szakközépiskola között, amely főleg a fiatal, pályakezdő munkavállalók sikeres elhelyezkedésének javítására fókuszál. Mivel a HP számára az egyik legfontosabb elvárt készség a nyelvtudás, a sikeres, helyi munkavállalás kulcsa is a nyelvtudásban lehet. Ezért a térség egyetlen középiskolájában törekedni szükséges arra, hogy a diákok számára elérhetővé váljanak az idegen nyelvek (elsősorban angol, német) sikeres elsajátítására. Ez az intézkedés egyben elősegítené a fiatalok térségben maradását is. Várt eredmények
-
Indikátorok Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
TOP:
Vállalkozások, önkormányzatok, civilek intenzívebb szerepvállalása tapasztalható Legitim, minden szereplő által elfogadott és iránymutatásként szolgáló foglalkoztatási stratégia jön létre Növekedik a térségben a vállalkozások száma Helyi foglalkozásbővítési akciók hatékonysága növekedik Összehangolt helyi gazdaság- és vidékfejlesztés megvalósulása Támogatott foglalkoztatott hátrányos helyzetű álláskereső (fő) Foglalkoztatási stratégia kialakítása és megvalósítása
5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés / 5.A. célkitűzés: A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése / 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) A paktum sikeres alkalmazásával első lépésben a helyi munkahelyek száma növekedhet, hiszen a foglalkoztatók a megfelelően felkészült munkavállalókat foglalkoztathatják az álláskeresők köréből. Ebből kifolyólag csökkenhetnek a közfoglalkoztatásba befektetett állami források is. Az elsődleges munkaerő-piacon történő foglalkoztatással a célcsoportok tartós foglalkoztatása is megvalósulhat, amely a társadalomban elfoglalt hely stabilitásához is hozzájárulhat. Környezeti fenntarthatóság szempontjából a helyi munkahelyek megteremtése, ezáltal az álláskeresők helyi foglalkoztatása hozzájárul a közlekedés okozta környezetterhelés csökkentéséhez.
- 107 -
Megnevezés
1.3. Önfenntartás, kertművelés, helyi termékek piacának növelése, népszerűsítése
Prioritás
1. prioritás: A térség munkaerő-piacának fellendítése
Végrehajtásért felelős gazda
Helyi önkormányzatok
Partnerek
civil szervezetek, helyi termelők, iskolák, vállalkozások, Vasi Hegyhát Többcélú Önkormányzati Társulás
Indoklás
Az elmúlt évek gazdasági válsága és a masszívan fennálló rossz foglalkoztatási mutatók a térségben is kihangosították a helyi piac és a helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítésében rejlő kihasználatlan lehetőségek kérdéseit. Mindemellett a városi közösséget formáló civil szervezetek tevékenységének támogatása, különös tekintettel a történelmi múlt ápolására, a helyi hagyományok, termékek, lehetőségek megismerésére irányuló törekvések is kiemelkedő hangsúlyt kaptak a lokálpatriotizmus erősítése érdekében. Ezek a tevékenységek mind a természeti erőforrások megőrzése, mind a helyi társadalom megerősítése szempontjából kulcsfontosságú feladatok. A legfrissebb kezdeményezések a helyi termékek és a helyi piac fejlesztését célozzák, ami mellett az önellátó és ökologikus gazdálkodás lehetőségei is megjelentek a jelentős foglalkoztatási és megélhetési problémákra adható részleges válaszokként. Az önellátásra termelés, bár önmagában nem valószínű, hogy széles tömegek megélhetését biztosíthatja, de a jelenlegi súlyos szociális problémákat enyhítheti. Számos kezdeményezés indult az elmúlt időszakban a helyi termékek minél szélesebb körének előállítása céljából - 2009 óta kiemelt térségfejlesztési prioritás a helyi termék előállítók segítése, a helyi termék fogyasztás ösztönzése; ekkor vette kezdetét a témában érintett szervezetek közös tervezési folyamata, az együttműködéseik kialakítása. Az értékteremtő közmunkaprogram jegyében a vasvári járásban működik a Start minta munkaprogram (mezőgazdasági közmunkaprogram), amelynek keretében 2012 évtől mezőgazdasági programot működtet Telekes település. A program megvalósítása során hátrányos helyzetű regisztrált álláskeresők kerülnek bevonásra elsősorban mezőgazdasági termény előállításának céljából. A program keretében az önkormányzat közösségi kerteket alakítottak ki belterületen és külterületen, de több önkormányzatnál már fóliasátort vagy üvegházat építettek a hatékony termelés érdekében. A mezőgazdasági programban több mint 32 fő dolgozik a járás területén. A Pannon Helyi Termék Klaszter 2005-ben jött létre. Alapvető céljuk a Nyugat-Magyarországon fellelhető és előállítható mezőgazdasági és kézműipari termékek összegyűjtése, fejlesztése, hatékonyabb előállításuk ösztönzése, egységes arculatú megjelenítése, piacra jutásuk segítése.
- 108 -
Fejlesztéseik középpontjában áll: ·
a kiváló minőséget, de kis mennyiségben előállító termelők piaci ismertségének növelése, értékesítési lehetőségeik bővítése,
·
bevásárló közösségek létrehozásának segítése, hogy a termelő és a vásárló közvetlenül egymásra találjon.
·
Az értékesítési helyeket a termékekkel és a termelőkkel szervesen összekapcsoló komplex marketing tevékenység.
Mindezekkel hozzá kívánnak járulni ahhoz, hogy a termékek változatossága és minősége javuljon, a vásárlók a termelőtől közvetlenül, vagy termelői árhoz közeli áron juthassanak hozzá a termékekhez, csökkenjen a termékek által megtett távolság, és a hazai vásárlók a terméken keresztül megismerjék a termelőt, és annak a tájnak az értékeit, turisztikai lehetőségeit is, ahonnan a termék származik. Célok
-
-
a helyi termék előállítók segítése a helyi termék fogyasztás ösztönzése a helyi termékek fogyasztásának megnövekedése eredményeképpen növekedhetnek a meglévő szociális vállalkozások, bővíthetik munkaerő igényüket, és újabb szociális vállalkozások jönnek létre az elsődleges munkaerő-piacról kiszorult, tartós munkanélküliek foglalkoztatási lehetőségeinek és arányának növekedése forprofit vállalkozásokkal történő együttműködések bővítése a szélesebb piaci réteg elérése, illetve az értékesítés mennyiségének növelése érdekében
Célcsoportok
-
Tevékenységek leírása
1. Közösség által támogatott mezőgazdaság, melynek lényege, hogy egy viszonylag kisméretű gazdaság – amely általában egy családé – biztosít helyi, jó minőségű élelmiszert a környező lakosság számára. Mindig az adott időszak idényzöldségeiből és gyümölcseiből állítanak össze vegyes dobozokat, amelyeket a vásárlók egy héten egyszer vehetnek át.
munkanélküli, illetve mélyszegénységben élő emberek helyi munkaadók, termelők, szociális szövetkezetek a járási lakosság közoktatási intézmények helyi civil szervezetek
2. A vásárlói közösségek megjelenése főleg nagyobb városokban jellemző, ahol a termelés térben messzebb kerül a fogyasztótól, így a vásárlónak nincs lehetősége személyes kapcsolatot kiépíteni a termelővel. Ennek áthidalására jöttek létre a vásárlói közösségek, amelyek kapcsolatot teremtenek a termelő és a fogyasztó között. Ez a rendszer azért minősül szintén közvetlen kereskedelemnek, mert a kör szervezői termelői áron adják - 109 -
tovább az élelmiszert (nincs rajta hasznuk), munkájuk kizárólag önkéntes alapú és többnyire a szervezők is ugyanolyan tagok, mint a többiek. A rendszer sajátja, hogy van lehetőség a termelővel való személyes kapcsolat kialakítására és látogatására is. A vásárlói körök előnyei, hogy több termelőtől többféle élelmiszer beszerzésére van lehetőség. 3. A virtuális piactereken kívül több olyan lehetőség is kínálkozik országszerte, mely valós piaci megjelenéssel biztosítja az egészséges hazai élelmiszerek, termékek beszerzését a korábban említett eszmék, értékek és tradíció mentén. 4. A térségben található, elhanyagolt zártkertek rendezése. Tervezett ütemezés
2016 - 2020
Várt eredmények
-
Meglévő bevásárló közösségek bővülése, vagy újak létrejötte A térségben élőkben a helyi termék szeretetének erősítése A helyi gazdaságok erősítése Új munkahelyek születése Vállalkozóvá válás támogatása
Indikátorok
-
helyi termék előállításba bevont munkaadók száma helyi termék előállításban résztvevő hátrányos helyzetűek száma
Megcélzott pályázati források
LEADER közfoglalkoztatási források Vidékfejlesztési Program
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A térségben hosszú távon a szektorok együttműködésére kell helyezni a hangsúlyt, amely erősíti a társadalmi kohéziót, a civil szféra hatékony működését. A forprofit szektorral való minél szorosabb együttműködés lehetővé teszi a helyileg előállított termékek szélesebb körű értékesítését, ezáltal növelve a szociális gazdaság bevételeit, amelynek eredményeképpen jelentősen megnő a közfoglalkoztatásból kikerülő emberek aránya. A térség komoly fejlesztési eredményekkel, gasztronómiai és épített hagyományokkal rendelkezik, amelyekre építhet a jövőben a REL tervezés kapcsán, emellett stabil termelői és turisztikai szolgáltatói háttér áll mögötte, akik aktív szereplőivé válnak a programnak. A környezettudatosság elve érvényesül nem csak a tervezett programokban, de komoly alapköve volt az eddigiekben is a helyi szervezetek által megvalósított projekteknek is. A helyi termékek előállítása a terület adottságainak kihasználásával, a munkaerő megtartásával a térségben, az általuk előállított termékek helyi szinten (is) történő fogyasztásával garantálható a projekt hosszú fenntarthatósága.
- 110 -
Megnevezés
1.4. A nők elhelyezkedésének segítése információk, alternatív foglalkoztatási formák (távmunka, részmunkaidő, stb.) bevezetésének megkönnyítésével és megfelelő gyermekellátási feltételek (szolgáltatások) biztosításával
Prioritás
1. A térség munkaerő-piacának fellendítése
Végrehajtásért felelős gazda
Helyi önkormányzatok, vállalkozások
Partnerek
Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya, intézmények, civil szervezetek
Indoklás
2013-as adatok alapján a Vasvári járásban a regisztrált női álláskeresők száma 241 fő volt, ami az összes regisztrált munkakereső majdnem 43 százalékát tette ki, míg 2003-ban ugyanez az arány 45,4 százalékos volt. A statisztikai adatok alapján tehát látható, hogy csökkent a női álláskeresők aránya a munkanélküliek közt. A nők tartós munkanélküliségi aránya is magas a térségben, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező nők részére leginkább a közfoglalkoztatás nyújt átmeneti segítséget. A Vasvári járásban az alapfokú végzetséggel nem rendelkezők nők aránya 8,24 százalék volt, amely az országos értéket 1,72 százalékkal, a Vas megyeit pedig 3,44 százalékkal haladja meg. További sajátosság a tágabb, megyei szintű térséget nézve, hogy Vas megyében a 15-64 éves nők körében a foglalkoztatási ráta alacsonynak tekinthető, mindösszesen csak 56,5 százalékot ér el, valamint országos szinten Vas megyében a legalacsonyabb a női vezetők aránya a gazdasági életben (29,6 százalék). Általánosságban elmondható az is, hogy a nők a GYES, GYED időszak utáni munkaerő-piacra való visszatérését az is nehezíti, hogy sok esetben a bölcsőde, esetleg óvoda működési ideje nem képes igazodni a munkaidőhöz. A három műszakban dolgozó nők segítség (pl. nagymama) hiányában nehezen tudják megoldani a gyermek elhelyezését. Az alacsony jövedelemmel rendelkező családok számára pedig létfontosságú, hogy az édesanyák is teljes jövedelemmel tudjanak hozzájárulni a háztartás bevételeihez. A térségben tehát nemcsak a munkahelyek alacsony száma, hanem a bölcsődei és óvodai intézmények hiánya és kevés száma is nehezíti a nők munkaerő-piacra való újbóli integrációját. Fontos figyelembe venni továbbá azt is, hogy a két munkavállalás között eltöltött (munkaerő-piaci értelemben véve) inaktív időszakot követően a célcsoport számára komoly nehézséget jelenthet újra visszatérni a munkaerő-piacra, hiszen sok esetben nem csak a piaci körülmények, de adott esetben a munkavállalás feltételei is teljesen meg tudnak változni, ami gátolhatja a korábbi munkavégzés folytatását. Az atipikus foglalkoztatási formák (mint például a részmunkaidős foglalkoztatás vagy távmunka lehetősége) napjainkban a Vasvári járásban még nem elterjedtek.
- 111 -
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
·
A járásban működő vállalkozások és szervezetek (azaz lényegében a foglalkoztatók) érzékenyítése a női munkavállalók alkalmazásának előnyei, továbbá az atipikus foglalkoztatási formák bevezetésének területén
·
A női munkavállalók foglalkoztatási lehetőségeinek növelése (pl. képzések, átképzések által)
·
Bölcsődei-óvodai ellátások térségi fejlesztése, család- és otthon közeli ellátási formák bevezetése
· · ·
Regisztrált női álláskeresők gyesen és gyeden levő kismamák Foglalkoztatók (vállalkozások, szervezetek) HR vezetői és döntéshozói
Tanácsadás, képzés a női munkavállalók számára: A női regisztrált álláskeresők számára nagy fontossággal bírna különböző tanácsadási, képzési és pályaorientációs szolgáltatásokon való részvétel, valamint a vállalkozói kompetenciák fejlesztésére irányuló tevékenységek annak érdekében, hogy minél sikeresebben és gyorsabban valósuljon meg az elsődleges munkaerő-piacra történő integrálásuk, vagy újra-integrálásuk. Érzékenyítés: A foglalkoztatók számára az érzékenyítés a női munkavállalók alkalmazási lehetőségeinek témájában nagy fontossággal bírhat, hiszen mindamellett, hogy megfelelően képes lehet pótolni a foglalkoztatók szükséges munkaerő-igényét, emellett ismertetésre kerülnek azok az előnyök is, amiket az atipikus foglalkoztatási formák tudnak nyújtani. Egy sikeres érzékenyítési folyamat a nem hagyományos foglalkoztatási formák elterjedéséhez is vezethet a Vasvári járásban, amik várhatóan elsősorban a nők körében válhatnak népszerűvé. Bölcsődei-óvodai ellátások fejlesztése: A Vasvári járás bölcsődei és óvodai intézményi szolgáltatásainak családbarát fejlesztése (pl. rugalmas működési idő által), családi napközik és/vagy óvodával integráltan működő bölcsődék kialakítása, továbbá a család lakhelyének és/vagy a családtagok munkahelyének közelében a meglévő bölcsődék és óvodák kapacitásának növelése. Nagy fontossággal bírhat egy alternatív megoldás találása a nyári szünidő idejére, hiszen sok esetben a szülőknek igényük lenne a gyermek vagy gyermekek elhelyezésére a nyári időszakban is. Rendszeres találkozók: Az érintett célcsoportok bevonásával és aktív szerepvállalásával létrehozott rendszeresített találkozók elősegíthetik a női munkavállalók, munkakeresők helyzetének megismerését a társadalom egésze számára. Ebben kulcsfontossággal bírhat a média, amely az elsődleges közvetítőszerepet tölti be az érintett célcsoport és - 112 -
a társadalom tagjai között, így hozzájárulva a nemi esélyegyenlőség erősítéséhez a térségben. Várt eredmények
·
·
· Indikátorok
· · · · ·
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
A nők (különösen a szülés után újra munkába álló nők számára) könnyebben visszatérnek a munkaerő-piacra, ezáltal növekszik az aktív korú nők foglalkoztatottsági rátája. A vállalkozások által foglalkoztatottak létszámában növekszik az atipikus (részmunkaidős, vagy távmunkában alkalmazott) foglalkoztatottak száma. Nők által irányított vállalkozások részarányának növekedése megyei szinten. Programba bevont személyek száma (fő) Programba bevont vállalkozások száma (db) Nők foglalkoztatottsági rátájának növekedése (százalék) A programba bevont személyek közül a program lezárását követő 180. napon foglalkoztatottak száma (fő) Atipikus foglalkoztatási formában foglalkoztatottak számának növekedése (fő)
TOP: -
1. prioritás: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére / 1. D. célkitűzés: kisgyermekesek munkaerő-piacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által
GINOP: -
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
5. prioritás: Foglalkoztatás / Munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodása / Alkalmazkodóképesség fejlesztése (munkahelyi rugalmasság és munka minőségének ösztönzése; jogszerű foglalkoztatás ösztönzése)
Gazdasági fenntarthatóság: Az intézkedés lényegében egy komplex programot ölel fel, s mivel a célzott tevékenységek sem közvetlenül, sem közvetve bevételt nem jelentenek a végrehajtó számára, így gazdasági értelemben nem fenntartható. Társadalmi fenntarthatóság: a rugalmas és atipikus munkavégzési formák a XXI. században egyre elterjedtebbekké válnak Európában, különösen a forprofit szférában (eredmény-centrikus munkakörök), illetve azon dolgozók esetében, ahol felmerül a munka és a családi élet összeegyeztetésének igénye. A mai Magyarországon a családi élet koordinációjáért hagyományosan még mindig a nők a felelősek elsősorban, így számukra az intézkedésben vázolt feladatok addig mindenképpen fenntartandók, míg a munkáltatók többsége számára természetessé nem válik az alkalmazottaik támogatása a munkakörülményeik ezen területen való könnyítésén keresztül is.
Hatás (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Környezeti szempontból a helyi munkahelyek megteremtése, az álláskeresők helyi foglalkoztatása csökkenti a közlekedés okozta környezetterhelést.
- 113 -
Erősödhet a helyi munkaerő-piac a női humánerőforrás-kapacitások kiaknázásával, a célcsoport tartós foglalkoztatása valósulhat meg. Az atipikus foglalkoztatási formák a családon belüli nagyobb kohéziót teremtheti meg, meghagyva ezzel a nők családon belüli kiemelt és fontos szerepét. A korábban munkaerő-piaci szempontból inaktív, munkakereső célcsoport foglalkoztatásával elérhetővé válik a nagyobb jövedelem a család számára, mely nagyobb „fogyasztást” generálhat (ez a helyi KKV-k miatt bírhat nagy jelentőséggel), továbbá csökkenti a szociális ellátórendszer terheit is. Megnevezés
1.5. A megváltozott munkaképességű emberek munkához jutásának elősegítése
Prioritás
1. A térség munkaerő-piacának fellendítése
Végrehajtásért felelős Vasvár Város Önkormányzata gazda Partnerek
Főkefe Nonprofit Kft.; önkormányzatok; munkáltatók
Indoklás
Esélyegyenlőség szempontjából elengedhetetlen a fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási lehetőségeinek biztosítása. Ennek törvényi hátterét az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szolgáltatja, amely kimondja, hogy „a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult”. A megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott dolgozók számára esélyt kell teremteni, hogy önellátó képességük segítésével, valamint munkalehetőség biztosítása révén a társadalom és közösség teljes értékű tagjai lehessenek. E tekintetben problémát és kihívást jelent a munkaadók általános közömbössége, illetve aggálya a fogyatékkal élő személyekkel, valamint foglalkoztatásukkal kapcsolatban. A Vasvári járásban tevékenykedő potenciálisan érintett munkaadók felkeresésével és érzékenyítésével lehetővé válik az érintett célcsoport számára a teljes élethez való jog biztosítása. A térségben természetesen jó példák is vannak jelen, amelyek kiterjesztésével tovább javítható a célcsoport munkaerő-piaci helyzete. A járásban élő csökkent munkaképességű személyek számára a Savaria Rehab Team leányvállalata kínál munkát többek között iratpapucs-gyártás, szőnyegszövés szakmákban, továbbá a közfoglalkoztatásban is több esetben alkalmaznak fogyatékkal élő embereket. Mindezek mellett Vas megyében is jelen van az 1949ben alapított Főkefe Nonprofit Kft., melynek fő küldetése a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása. A cég termékeire jelentős a kereslet, így annak bővítése a közeljövőben szükségessé válhat. Vasváron vannak megfelelő területek új telephely nyitásához (például a Styl Ruhagyár Zrt. korábbi telephelye), azonban ezek előzetes felmérése szükséges lehet.
- 114 -
Célok
- A célcsoportok tudásszintjének, képességeinek és lehetőségeinek felmérése; - Szükség esetén az érintett célcsoportok részére a piacon is hasznosítható tudás átadása, biztosítása, valamint kompetenciaszint-növelő képzések szervezése; A célcsoportok munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítése;
integrációjának
és
- Főkefe Nonprofit Kft. letelepedésének elősegítése a Vasvári járásban; - A járásban tevékenykedő foglalkoztatók érzékenyítése a megváltozott munkaképességű emberek felé. Célcsoportok
Fogyatékkal élő személyek: - mozgássérült, - látássérült, - hallássérült, - értelmi fogyatékkal élő, - beszédfogyatékkal élő, - autista; Munkaadók.
Tevékenységek leírása
- Célcsoportok helyzetének, tudásának és kompetenciaszintjének felmérése; - Szükség esetén képzések és tréningek szervezése, lebonyolítása; - A munkáltatói igények feltérképezése; - Nagyobb méretű beruházás számára megfelelő helyszín biztosítása; - Érzékenyítő programok lebonyolítása a foglalkoztatók részére.
Várt eredmények
- Javul a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási aránya és öngondoskodó képessége. - Javul a Vasvári járás munkaerő-piaci helyzete.
Indikátorok
A megváltozott munkaképességű emberek közül az elhelyezkedettek száma (munkaerő-piacra belépők száma) a program lezárulta pillanatában és 12 hónappal később (munkaerőpiacra belépők száma). Továbbá: megváltozott munkaképességűeket alkalmazó cégek, szervezetek száma a program lezárultának időpontjában és 12 hónappal később.
Felhasználható EFOP: pályázati forrás / I. prioritási tengely: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI érintett operatív PRIORITÁS (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása,
- 115 -
program prioritása és valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (9.i) / 1.A intézkedése célkitűzés: A munkaerő-piacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való belépésének növelése / 1.1 intézkedés: A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci eszközökben való részvételének és munkaerő-piacon való megjelenésének elősegítése Az érzékenyítő programok esetében: TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5. C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Fenntarthatóság A célcsoport tagjainak munkavégzése fontos pontot jelent az érintett (környezeti, emberek önértékelési és önbecsülési szintjének emelése területén. A társadalmi, gazdasági) munkáltatók szemléletváltásával a jövőben kevesebb energiát kell abba fektetni, hogy a fogyatékkal élő illetve megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését elősegítsék, mivel a munkaadók már önállóan felismerik a megváltozott munkaképességű emberek alkalmazásának előnyeit. Ki kell emelni, hogy a célcsoport munkahelyi jelenlétével a társadalmi elfogadás mértéke is jelentős mértékben megnő, amely a jövőben szintén hozzájárul az erre irányuló erőforrásigény mérsékléséhez. Végül, de nem utolsósorban a megváltozott munkaképességűek illetve fogyatékkal élők munkavégzésével csökkenhet az ennek a társadalmi csoportnak szánt igényelt költségvetési és/vagy önkormányzati források összege is.
- 116 -
2. prioritás: Családi kapcsolatok erősítése Megnevezés
2.1. Szülői klubok indítása a járás településein (ismeretterjesztő előadások, interaktív foglalkozások)
Prioritás
2. prioritás: Családi kapcsolatok erősítése
Végrehajtásért felelős gazda
gyermekjóléti központ
Partnerek
települési önkormányzatok
Indoklás
A lakosság munkaképességét alapvetően meghatározza a testi és lelki egészség. A kedvezőtlen egészségi állapot hátterében meghatározó módon pszicho-szociális és kulturális tényezők, valamint az egészségtelen életmód állnak. Az egyének egészségük iránti felelőssége, az öngondoskodás képessége, az egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek elsajátítása, az emberek együttműködő-készsége, szociális érzékenysége mind hozzájárul az életminőség javításához, az egészségben eltöltött életévek, illetve munkaidő növeléséhez. A fizikai és lelki egészség meghatározza az egyes emberek életét, életminőségét éppúgy, mint a társadalom jövedelemtermelő képességét, ezért a hatékony egészségnevelés, egészségfejlesztés jelentősége a fejlett társadalmakban egyre jobban felértékelődik a versenyképes munkaerő biztosításának egyik tényezőjeként is. Fontos, hogy a helyi civil szerveződések is részt vehessenek a programban, amely részvétel jelentős mértékben ösztönözheti a közösségi aktivitást támogató szolgáltatásokat.
Célok
- Segítség nyújtás a szülők részére a kisgyermek életszakaszainak sajátosságairól. - Információ nyújtása a különböző gyermekkorban előforduló problémákról, nehézségekről. - Szülők egymás közti tapasztalatcsere lehetőségének biztosítása, kapcsolati hálók építése, harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakítása. - Egészségügyi szakemberrel történő kommunikáció hatékonyságának a javítása. - Szülők tájékoztatása, társadalmi integráció, önérvényesítés segítése. - Konfliktuskezelés, közösségfejlesztés, szülői hivatás erősítése. - Mentálhigiénés segítségnyújtás, önfejlesztési/önismereti módszerek átadása. Kiskorú gyermeket nevelő szülők és családtagjaik, valamint párválasztás, családalapítás előtt álló fiatalok.
Célcsoportok
- 117 -
Tevékenységek leírása
A klubfoglalkozások keretében olyan komplex szolgáltatás nyújtása, mely javítja a családhoz, a gyermekekhez, a gyermekvállaláshoz kapcsolódó társadalmi attitűdöket, segíti a gyermeknevelést, a kisgyermekes szülők munkaerő-piacra való visszatérését. További cél a családi életre nevelés elősegítése, különösen a fiatalok párkapcsolati együttélésre való felkészülésének segítése, a helyi közösségek összefogása. A közös beszélgetések, a már „bevált receptek" átadása egymásnak, családi tanácsadó közreműködésével. Témák: viselkedés-problémák kezelése, intézményi, családi nevelés összhangja, nevelési technikák stb. A Szülő Klub keretében nyújtható szolgáltatások (akár meghívott szakértő bevonásával is): -
részt vevő szülők gyermekei számára biztosított kreatív program/játszósarok és esetlegesen gyermekfelügyelet; igény szerint meghívott szakértő által biztosítható egyéni tanácsadás: családi élettel, gyermekneveléssel, munkába állással összefüggő kérdésekben; tanácsadás: családtámogatások, családi jogi kedvezmények körében, munkajogi kérdésekben; mediáció keretében: családi, párkapcsolati, generációk közötti konfliktusok feloldása; tájékoztatás a bölcsődéztetéssel, óvodáztatással, iskolabeíratással kapcsolatos tudnivalókról; egészséges életre való ösztönzés – táplálkozási tanácsadás keretében, higiéniai szokások a családban.
Tervezett ütemezés
2016-tól havonta a bevont településeken
Várt eredmények
A szülő-klub lehetőséget ad, hogy a résztvevők megosszák egymással gondjaikat, vagy akár a jól bevált módszereket. A felmerülő kérdésekre szakmai segítséget kaphatnak az érdeklődők. A közös gondolkozás, az egymás közelében élő, akár különböző szociális helyzetű családok megismerkedésének eredményeképp csökkennek a területi hátrányok, erősödik a társadalmi összetartozás, valamint hangsúlyos támogatást kap a társadalomból való kiszorulás megakadályozása és a társadalmi integráció segítése.
Indikátorok Megcélzott pályázati forrás
résztvevő klubtagok száma megvalósult előadások/rendezvények száma 1. EFOP-1.2.1. -
Költségvetés: Alkalmanként 50 e Ft.
- 118 -
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A hosszabb távú fenntarthatósághoz szükséges látni a Szülő Klub hatékonyságot is és amennyiben indokolt, elvégezni a szükséges változtatásokat. Az igény megvalósításának hatékonyabbá tevő programok kellenek, mert csak azok fenntarthatósága biztosítható. Egy Szülő Klub fenntarthatóságának anyagi vonzata nem feltétlenül jelentős. Legtöbb esetben a helyi Művelődési Házban, könyvtárban vagy egyéb önkormányzat által fenntartott intézményben az összejövetelekre alkalmas helyiség térítésmentesen állhat a klubtagok rendelkezésére. Az esetleges meghívott szakemberek felmerülő díjazását jó esetben az önkormányzat átvállalhatja, de ha jól működő, aktív, csoport jön össze, a költségek szétosztása sem jelent túl nagy terhet a részvevőknek. A fenntarthatóságot egy agilis klubvezető is biztosítani tudja, azonban ha igazán jó közösség jön össze, a folyamatos önszerveződés sem kizárható.
Megnevezés
2.2. 2,5 éven aluli gyermekek felügyeletének, valamint az időszakos gyerekfelügyelet megszervezése
Prioritás
2. prioritás: Családi kapcsolatok erősítése
Végrehajtásért felelős gazda
Vasvár Város Önkormányzata
Partnerek
Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ, Védőnői Szolgálat, Vasvári Ficánkoló Óvoda, civilszervezetek, intézmények
Indoklás
Általánosságban elmondható, hogy a nők a gyermekvállalást követően nehézségekkel szembesülnek a munkába állás folyamán. Egyrészről a két munkavállalás között eltöltött, munkaerő-piaci értelemben vett inaktív évet követően az érintettek képtelenek újra integrálódni a munkaerő-piacra, hiszen több esetben nem csak a piaci körülmények, de adott esetben a munkavállalás feltételei is megváltoztak. Másrészről szintén nehezíti a munkába állást, hogy sok esetben a bölcsőde, esetleg óvoda működési ideje nem igazodik a munkaidőhöz. A három műszakban dolgozó nők családi segítség (pl. nagymama) hiányában nehezen tudják megoldani a gyermekek elhelyezését. Az alacsony jövedelemmel rendelkező családok számára pedig létfontosságú, hogy az édesanyák is teljes jövedelemmel járuljanak hozzá a háztartás bevételeihez. A
- 119 -
falvakban élő, de a városban dolgozók számára jelent elsősorban gondot a gyermekek elhelyezése, illetve a szünidő idején a gyermekek nappali ellátásának megoldása is sok esetben nehézkes. Ebből adódóan a gyermekvállalást követően minél előbb megpróbálnak visszatérni a munkaerő-piacra. A helyzetet némiképp megkönnyítenék az atipikus foglalkoztatási formák (pl. részmunkaidős foglalkoztatás vagy távmunka), de napjainkban ezek még sem országosan, sem a Vasvári járásban nem tekinthetők elterjedtnek. A térségben nem megoldott a 2,5 éven aluli gyermekek napközbeni és nyári szünidőben történő elhelyezése. A településen és a munkahelyeket adó környező városokban sajnos nem sok munkáltató alkalmaz rugalmas munkaidőt, és a családbarát munkahelyi megoldások sem ismertek. További problémát jelent, hogy a járás székhelytől távolabbi településekre, illetve a megyeszékhelyre történő ingázás is nehezíti a gyermekfelügyelet megoldását. Célok
-
Célcsoportok
-
Tevékenységek leírása
-
gyermekvállalás után munkába visszatérő szülők, különösen a nők munkába állásának megkönnyítése a helyi szükségletek felmérése után konkrét szolgáltatási tervek mentén kialakuljanak a térségi, települési szolgáltatások érdekében az együttműködések a gyermekek nappali elhelyezése által könnyebbé válik a szülők elhelyezkedése, javul a munkahelyek megtartásának esélye, ezáltal növekszik az aktív és biztos munkavállalói létszám a fogadó szervezeteknél gyermekvállalás után munkába visszatérő szülők, különösen nők foglalkoztatók nappali elhelyezést biztosító intézmények, szervezetek helyi igények, szükségletek felmérése bölcsődei-óvodai ellátások fejlesztése: az intézmények szolgáltatásainak családbarát fejlesztése (pl. rugalmasabb, munkaidőhöz igazított nyitva tartási rend) családi napközik kialakítása bölcsődei férőhelyek kialakítása tanácsadás a munkába visszatérő kismamák számára a magánéleti és munkahelyi időbeosztásuk összehangolásának segítése céljából érzékenyítés a foglalkoztatók számára a női munkavállalók témájában, amellett, hogy a munkaadók megfelelő módon pótolni tudják a szükséges munkaerőigényüket, megismerik azokat az előnyöket is, amiket az atipikus foglalkoztatási formák nyújthatnak. Ez
- 120 -
-
hozzájárulhat a nem hagyományos foglalkoztatási formák elterjedéséhez a járásban. önkéntes civilek bevonása, pl. egyedül élő nyugdíjasok szerepvállalása a gyermekek nappali elhelyezésében
Tervezett ütemezés Várt eredmények
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében
-
-
Indikátorok
Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő)
-
a gyermekvállalás után újra munkába álló szülők, különösen a nők könnyebben integrálódnak a munkaerőpiacra aktív korú nők foglalkoztatási rátájának növekedése a családi napközikben a gyermekek egyéni szükségleteit figyelembe vevő napirend, a közös játék öröme, a derűs légkör eredményeképpen a gyermekek szociális képességeinek fejlődése helyi közösségek szorosabb összefogása, összetartása a szolgáltatások nyújtása, igénybevétele a közös érdek mentén programba bevont önkéntesek száma programba bevont gondozók száma munkába visszatérő szülők száma megvalósított bölcsődei férőhelyek száma megvalósított családi napközik száma
TOP 1.4.1 EFOP
Megnevezés
2.3. Fiatalok közösségfejlesztésének, illetve a közösségi terek megújulásának elősegítése
Prioritás
2. Családi kapcsolatok elősegítése
Végrehajtásért felelős gazda
Helyi önkormányzatok
Partnerek
Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ, IKSZT-k, Nagy Gáspár Kulturális Központ, civilszervezetek
Indoklás
A térség több települése nem tud alternatív lehetőséget biztosítani a fiataloknak és a fiatalok által rendezett közösségi programoknak annak ellenére, hogy számos település esetében felújított közösségi épületek állnak rendelkezésre, hiszen több esetben ezek az épületek a szolgáltatások hiánya miatt kihasználatlanok. Részben ennek is köszönhetően a gyermekek közössége gyengül, a korosztályok képviselői egyre inkább eltávolodnak egymástól. Megfigyelhető tendencia továbbá az is, hogy az első kábítószer fogyasztás időpontja
- 121 -
egyre korábbra tehető; ma már a fiatalok 12-14 éves korban találkoznak vele általában először. A Vasvári járásban 2013-ban a közművelődési intézmények száma 20 db volt. A kulturális programok száma, illetve a programokon megjelent látogatók száma is egyaránt csökkent, azonban ennek mértéke nem volt jelentős (előbbi 15 százalékos csökkenést, míg utóbbi esetében 5 év alatt 2 000 fős látogatószám csökkenés következett be). Integrált Közösségi Szolgáltató Tér a Vasvári járásban jelenleg csak négy településen funkcionál, mégpedig Csehimindszent, Gersekarát, Oszkó és Rábahídvég községeiben. A fiatalok közösségfejlesztésére irányuló programokra azért is van egyre nagyobb szükség napjainkban, mert az infokommunikációs eszközök használata valamint a digitális technika térnyerése a fiatalok közötti elidegenedést segíti elő (közösségi oldalak, chat, sms, skype használata, mint elsődleges kommunikációs csatorna), mely erősíti az individualizáció kialakulását is. Érdemes egy lényegi elemet kiemelni a 2008-ban elkészített, Nyugat-Dunántúlon elvégzett ifjúságkutatás megállapításaiból: „a fiatalok 7 százaléka az utcán csellengve, tizede bevásárlóközpontokban, plázákban üti el a szabadidejét, míg meghatározó részük szabadideje nagy részét passzívan, televízió nézéssel és/vagy számítógépezéssel tölti.” Célok
· Fiatalok közösségfejlesztése annak érdekében, hogy az egymás közötti kapcsolatok javuljanak: ifjúsági klubok létrehozása és fenntartása, önszerveződések támogatása · Közösségi programok szervezése a gyermekek és fiatalok számára · Az IKSZT épületei a közösségépítési feladatokon túl olyan információs pontokként is szolgálni tudjanak, amelyek elősegítik a hátrányos helyzetű célcsoportok információhoz való jutását
Célcsoportok
Gyermekek és fiatalok
Tevékenységek leírása
Közösségi programok szervezése, közösségépítés: Ezek a rendezvények lehetőséget adhatnak a társas interakciókra, a kapcsolatteremtésre, egymás közti kommunikációra, mely a szocializáció szempontjából rendkívüli fontossággal bír: ·
hasznos szabadidő eltöltést biztosít
·
elősegíti a korosztályon belüli, és a korosztályok közti kapcsolatteremtést
·
hozzájárul a szociális készségek fejlődéséhez, valamint a szemléletformálódáshoz
·
a járásban megtalálható IKSZT-kel térségi szintű közösségfejlesztő programok létrehozása történhet meg, mely a térség társadalmi kohézióját erősítéséhez is hozzájárulhat
Közösségi terek kialakítása, fejlesztése:
- 122 -
A Vasvári járásról településeiről elmondható, hogy a települések több esetben rendelkeznek olyan közösségi térrel, mely a fiatalság számára megfelelő helyet nyújthat a közösségépítésre, ám a megfelelő programok hiánya miatt ez nem tud megvalósulni. E települések esetében törekedni kell a közösségi programok kialakítására, hiszen az épületek többsége adott (művelődési házak, alkotóházak, IKSZT-k, faluházak), azonban programok szervezése, a fiatalok közösségépítése többnyire elmaradt. A programok létrehozása által a helyi közösségfejlesztésen túl az is elérhetővé válik, hogy élet költözzön a már fentebb említett épületekbe, intézményekbe. A kisebb települések esetében a programszervezésbe önkéntesek, helyi egyesületek, közösségi szolgálatosok bevonása indokolt lehet, míg a nagyobb településeken a művelődésszervezők lehetnek a közösségépítés bázisai. Mindkét esetben pedig fontos a szakképzett (karizmatikus) pedagógusok bevonása a programokba. Várt eredmények
Indikátorok
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
A fiatalság körében népszerűbbé válik a közösségi tereken létrehozott közösségi programokon való részvétel, ahol szakemberek által kidolgozott módszertan alapján foglalkoznak egy vagy több adott tevékenységgel, s ennek keretében kialakulnak a helyi fiatalokból álló közösségek. Ezek a programok hozzájárulnak a fiatalok hasznos időtöltéséhez, a tanulmányok sikerességéhez, mely a lemorzsolódó és a kirekesztődő gyermekek számának csökkenéséhez vezethet, sőt, a fiatalok által elkövetett bűncselekmények számának csökkenését is eredményezheti. · · · · ·
A diákok lemorzsolódás-arányának csökkenése (%) Fiatalkorúak által elkövetett bűnügyek száma (db) Közösségi programok száma (db) Közösségi programokon résztvevők száma (fő) A programba bevont közösségi terek száma (db)
EFOP: 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (9. i) / 1. C célkitűzés: Több helyi civil közösség jön létre / 1.3 Társadalmi együttélés erősítése TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5. C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Környezeti fenntarthatóság: A fiatalság egy része számára jelenleg közösségi terekként a települések egyik köztere szolgál, ahol gyakran a hulladéktároló kapacitásait messze túlszárnyalva terhelik a környezetet (sörös doboz, - 123 -
cigarettacsikk, egyéb hulladékok). A rendezett körülményeket biztosító közösségi terekkel ez a fajta környezetterhelés csökkenthető, valamint a közösségi programok során fontos beilleszteni a környezettudatosságot, illetve a fenntartható fejlődés alapjait, mely hosszabb távon eredményezhet sikereket. Társadalmi fenntarthatóság: Az ifjúsági közösségi programokat szervező települések, szervezetek által a települések ifjúságának összetartó ereje nőhet, csakúgy, mint a települések megtartó ereje, ami a kistelepülések létének jövőjét biztosíthatja, mindazonáltal pedig a társadalmi kohézió erősítéséhez is hozzájárul. Gazdasági fenntarthatóság: A közösségi programok által különösen a hátrányos helyzetűek lemorzsolódásának csökkenése is elérhető, ami a munkanélküliség mérséklődéséhez is vezethet. Ez egyrészt nagyobb jövedelmet biztosíthat a hátrányos helyzetű családok számára, másfelől a szociális ellátórendszer terheinek csökkentéséhez is hozzájárulhat. Megnevezés
2.4. „Nők a nőkért” – női klubok szervezése kezdeményezés indítása
Prioritás
2. Családi kapcsolatok erősítése
Végrehajtásért felelős gazda
Helyi önkormányzatok
Partnerek
Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ, IKSZT-k, Nagy Gáspár Kulturális Központ, civilszervezetek, Védőnői Szolgálat, Vasvári Ficánkoló Óvoda
Indoklás
Napjainkban a nők a társadalmunkon belül számos esetben hátrányos megkülönböztetésben részesülhetnek. A gyesről, gyedről visszatérő nők reintegrációja a munkaerő-piacra sok esetben nem zajlik le zavartalanul, sőt, esetleg egyáltalán nem sikerül elhelyezkedni a munka világába, hiszen a két munkavállalás között eltöltött, munkaerő-piaci értelemben vett inaktív időszakban nem csak a piaci körülmények, de a munkavállalás feltételei is megváltoztak. Általánosságban elmondható, hogy a nők a gyes, gyed időszak utáni munkaerő-piacra való visszatérését nehezíti, hogy sok esetben a bölcsőde, esetleg óvoda működési ideje nem igazodik a munkaidőhöz. A három műszakban dolgozó nők családi segítség (pl. nagymama) hiányában nehezen tudják megoldani a gyermekek elhelyezését. Az alacsony jövedelemmel rendelkező családok számára pedig létfontosságú, hogy az édesanyák is teljes jövedelemmel járuljanak hozzá a háztartás bevételeihez. A rugalmasabb munkaidőt, gyerek- és családbarátnak tekinthető atipikus foglalkoztatási formák (pl. részmunkaidős foglalkoztatás vagy távmunka) napjainkban a Vasvári járásban még nem tekinthetők elterjedtnek (melyek az infrastrukturális háttér hiányára is visszavezethetők). A fent említett folyamatok miatt nők nem csak a munkahelyüket veszíthetik el, hanem egyúttal az - 124 -
elszigetelődés és magányérzet is kialakulhat bennük. Ez pedig az érintett célcsoport mentális állapotára is hatással lehet, mely családi konfliktusokhoz is vezethet. A térségben a rendőrség tájékoztatása szerint növekszik a családon belüli erőszakok száma, a jelzőrendszer hiányos, az érintettek sok esetben nem jelzik a problémát. Vas megyében Vasvár és térsége vezető helyet tölt be a családon belüli erőszakok számában és növekedésében egyaránt. Korábban krízishelyzetben a Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány által működtetett Családok Átmeneti Otthona fogadta be a bajba jutott anyákat és családjukat, azonban napjainkra ez megszűnt. A szociális ellátórendszer a megyeközpontba, Szombathelyre tudja segíteni a bajban lévő anyákat. Célok
· · ·
Bevonható célcsoport felmérése A nők helyzetének feltárása, problémáik megismerése Női klubok, találkozók létrehozása
Célcsoportok
· ·
Regisztrált női álláskeresők gyesen és gyeden levő kismamák
Tevékenységek leírása
Első lépésként az érintett célcsoportot szükséges felmérni, illetve megszólaltatni, hogy milyen típusú események, témák lehetnek vonzóak annak érdekében, hogy minél többen vegyenek részt a programokon (pl. időmenedzsment, munkahelyi problémák/diszkrimináció, baba-mama klub). Ezeknek a programoknak megfelelő helyszínt nyújthatnak az IKSZT-k, művelődési- és faluházak. A felmérést követően a találkozók és programok megszervezését kell elvégezni a megfelelő szakemberek bevonásával illetve moderálásával. A megfelelő kommunikációs csatornák segítségével pedig fontos népszerűsíteni a női klubok kezdeményezéseit annak érdekében, hogy minél többen részt vehessenek a találkozókon.
Várt eredmények
A nők társadalmon belül betöltött szerepe erősödik Munkahelyi diszkrimináció csökkenése Társadalmi kohézió erősödése Csökken a nők elleni családon belüli erőszak
Indikátorok
Programok, találkozók száma Résztvevők száma Bejelentett családon belüli erőszakok száma
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Társadalmi fenntarthatóság: a találkozók lehetőséget nyújtanak a nőknek az egymással való találkozásra, problémák megismerésére és megoldások keresésére. Ez az összekovácsoló erő a társadalom többi rétegére is kihathat (pl. munkáltatók, férfiak), mely segítségével a társadalmi kohézió erősödhet.
- 125 -
Megnevezés
2.5 A térségen belül nagyobb odafigyelés szükséges a családi kapcsolatokra, családi béke megteremtésére. Generációs programok szervezése.
Prioritás
2. prioritás: Családi kapcsolatok erősítése
Végrehajtásért felelős gazda
Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ
Partnerek
térségi önkormányzatok, Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ, IKSZT-k, Nagy Gáspár Kulturális Központ, civilszervezetek, Védőnői Szolgálat, Vasvári Ficánkoló Óvoda
Indoklás
A családokat érintő problémák sok esetben társadalmi okokra vezethetők vissza: a média erőteljesen befolyásolja a mentalitást, a hozzáállást, negatív hatásai leginkább a fiatalok gondolkodásmódjában okozhatnak kárt. Csökken a családi környezetben együtt eltöltött idő, eltávolodnak egymástól a családtagok, amely gyakran vezet családi konfliktusokhoz, a gyermekeknél iskolai kudarcokhoz, magatartásbeli problémákhoz, leszakadáshoz. A gyermekek iskolai keretek között nem jutnak hozzá a személyiségük fejlődése, a devianciák elkerülése szempontjából fontos prevenciós lehetőségekhez, a szülők pedig gyakran nem rendelkeznek azokkal a szociokulturális, kommunikációs, gondozási-, nevelési mintákkal, készségekkel, amelyek ilyen helyzetekben segítséget nyújthatnának a szülői szerepek betöltésében. A gyermekek, fiatalok számára lehetőségeket kell adni a prevenciós és szabadidős programok elérhetővé tételéhez, emellett gondoskodni kell arról, hogy szabadidejüket lehetőleg személyiségük, képességeik, készségeik fejlesztésére fordíthassák. Ahhoz, hogy a gyermekek és fiatalok lehetőségei az élet minél szélesebb területén bővülhessenek, a szakemberek mellett fontos bevonni és felkészíteni a szülőket is. A gyermekvállalás után munkába visszatérő kisgyermekes szülők komoly nehézségekkel szembesülnek nem csak az elhelyezkedést illetően, hanem a munkába állást követően a munkahelyi és családi teendők összeegyeztetése terén is. A munkavállalói oldal jellemzően nem kínál családbarát munkavállalási lehetőségeket, a nappali ellátó intézmények kevéssé alkalmazkodnak a kisgyermekes munkavállalók életritmusához, így még a gyermekek nappali elhelyezése is nehézségeket okoz, amely nélkül elképzelhetetlen az újbóli munkába állás. A családokat érintő problémák megoldására önmagában nem elégséges az állam családpolitikai eszköztára, hiszen az elsősorban közvetlen vagy közvetett pénzügyi jellegű juttatásokat biztosít, így ezzel párhuzamosan fontos olyan társadalmi attitűdformáló kezdeményezéseket indítani, amelyek növelik a hosszú távú elköteleződés, a harmonikus családi élet, a gyermekvállalás iránti igényt, valamint ezek gördülékeny és praktikus összehangolását a - 126 -
munkavállalással. Ezen folyamatokban kulcsszerepet töltenek be a helyi szinten működő intézmények, civil szervezetek, amelyeknek érdekérvényesítő képessége és önsegítő hálózat kiépítése révén segíthetik a családbarát jellegű kezdeményezések, szerveződések létrehozását és működését. Összefogásuk révén a közösség tagjai számára pozitív, követendő mintákat mutatnak be, továbbá tanácsadással, a gyermekfelügyelet megszervezésével, stb. segíthetik a helyi családok életét, munkába állását, megkönnyítve és egyúttal vonzóbbá téve ezáltal a fiatalok számára is a családalapítás, a gyermekvállalás melletti döntést. Célok
A drámaian alacsony születési mutatók, illetve a társadalom értékrendjében a családalapítás, a gyermekvállalás fontosságának jól látható visszaszorulása szükségessé teszi, hogy a köztudatban pozitív irányú változás következzen be. Ehhez mindenekelőtt a helyi közösségek tagjai összefogásának erősítésére, a közös célok érdekében való cselekvés előmozdítására van szükség. A helyben működő civil szervezetek ebben a tevékenységben jelentős szerepet tudnak vállalni, mindenekelőtt azáltal, hogy a közösség tagjai számára pozitív, követendő mintákat mutatnak be, továbbá tanácsadással, a gyermekfelügyelet megszervezésével stb. segítik a helyi családok életét, megkönnyítve és egyúttal vonzóbbá téve ezáltal a fiatalok számára is a családalapítás, a gyermekvállalás melletti döntést. Minden olyan, helyben működő civil szervezet részesülhet támogatásban, amelynek tevékenysége a helyi családok összefogására, közös programok, rendezvények szervezésére, a gyermekvállalás népszerűsítésére irányul, és e tevékenységén belül tanácsadást, lelki gondozást, a gyermekfelügyelet megszervezéséhez való segítségnyújtást stb. is vállal. A tanácsadások elsősorban a párkapcsolat, a házasság, a gyermekvállalás és –nevelés, a gyermek elhelyezése kapcsán felmerülő kérdéseket érintik, annak érdekében, hogy a helyi közösségek érintett tagjai kölcsönösen átadhassák egymásnak tapasztalataikat. További célok -
Fiatal szülők számára információ átadás, kompetencia fejlesztés.
-
Családon belüli problémák kezelésére szakmai segítség nyújtása.
-
A járás családjai számára kompetencia fejlesztés. Egyfajta családi szolgáltatásokat nyújtó központok, ún. „családi erőforrás központok” létrejötte, amelyek helyi szinten az ott élő családok, illetve a közösség más tagjai részvételével tevékenykednek, s hozzájárulnak a helyi társadalomban a családbarát attitűd megerősödéséhez. Cél a családi életre nevelés elősegítése, a házassággal, a hosszú távú párkapcsolati elköteleződéssel és a gyermekvállalással kapcsolatos pozitív attitűd közvetítése mind a párkapcsolattal még csak ismerkedő tizenéves
-
- 127 -
Célcsoportok Tevékenységek leírása
-
korosztály, mind a már családalapításon gondolkodó fiatalok, mind pedig a már házasságban, tartós kapcsolatban élők körében. Ehhez kapcsolódik továbbá – mint célkitűzés – a gyermeknevelés, illetve a családi, házassági, párkapcsolati együttélés során felmerülő kérdések, problémák feloldásához való segítségnyújtás. A járás családjai
-
Fiatal generáció
1. Tevékenységcsoport: Családokat támogató gyakorlati szolgáltatások 1.1. Szívességcsere központ – önkéntes szolgáltatások cseréje, 1.2. A kisgyermekes családoknak tapasztalt szülők bevonásával önkéntes baráti segítséget, támaszt, átmeneti gyermekfelügyeletet nyújtó szolgálat 1.3. A fogyatékos gyermeket gondozó szülőknek átmeneti segítséget, gyermekfelügyeletet biztosító szolgálat 1.4. Gyermekfelügyelet megszervezése önkéntes és kölcsönös alapon, az idősebb generációk bevonásával is 1.5. Tanácsadás, a családi élettel, gyermekneveléssel összefüggő kérdésekben 1.6. Családtámogatási ellátásokkal, családi kedvezménnyel kapcsolatos tájékoztatás 1.7. Napközbeni gyermekellátás és –felügyelet kérdései: bölcsődéztetéssel, óvodáztatással, iskolába beíratással kapcsolatos tudnivalókról, a környéken található szolgáltatásokról, intézményekről, elérhetőségükről való tájékoztatás, gyermekfelügyeletet vállaló önkéntes személyek kiközvetítése 1.8. Egyéb, a családokat támogató gyakorlati szolgáltatás 2. Tevékenységcsoport: Gyermekvállalás és munkavállalás összeegyeztetését segítő szolgáltatások és képzések: 2.1 Gyermekgondozásból visszatérő szülők számára tanácsadás megszervezése a célcsoport szükségleteinek figyelembe vételével 2.2 Tréning vagy kompetenciafejlesztés a munkaerő-piacra való visszatérés témakörében, a családi élet és a munka összeegyeztethetőségéről a célcsoport szükségleteinek figyelembevételével 2.3 Az önfoglalkoztatást támogató kezdeményezésekre (szociális szövetkezetek, falusi turizmus, gazdasszonyképzés, családi vállalkozások) irányuló tanácsadás 2.4 Helyi munkáltatók részére tartott tájékoztató előadások a családbarát munkahelyi feltételek kialakításával kapcsolatban (munkarend beosztása, szabadságkiadás rendje, munkahelyi
- 128 -
gyermekmegőrzési lehetőségek biztosítása, járulékkedvezmények igénybevétele stb.) 2.5 Egyéb, a gyermekvállalás és munkavállalás összeegyeztetését segítő szolgáltatások és képzések 3. Tevékenységcsoport: Közösségépítő programok – családi életre nevelés, tréningek, rendezvények: 3.1 Családi életre nevelést segítő rendszeres, személyes jelenléttel megvalósuló csoportos tréningek, foglalkozások 3.2 Felelős párkapcsolati attitűd támogatása: kamasz fiataloknak szóló szemléletformáló foglalkozások a férfi-női kapcsolatokkal, családtervezéssel kapcsolatos kérdésekben. 3.3 Házasságra való felkészítés: segítségnyújtás a fiatal párok részére ahhoz, hogy a tartós elköteleződést jelentő házasság, mint érték mellett döntsenek, és felkészülhessenek az ezzel kapcsolatos legfontosabb feladatokra, kihívásokra 3.4 Családi, párkapcsolati mediáció, a párok közötti, illetőleg a szülők és gyermekeik közötti, a generációk közötti vagy egyéb családon belüli konfliktusok feloldása érdekében 3.5 A szülői feladatokra felkészítő, a gyermeknevelést segítő tréningek, foglalkozások 3.6 Családbarát jellegű, nagyobb létszámot érintő közösségépítő találkozók, rendezvények, programok eseti, vagy időszakosan ismétlődő megszervezése a projektben részt vevő célcsoporttagok számára 3.7 Házassággal, családi életre neveléssel, gyermekvállalással kapcsolatos ismeretterjesztő anyagok készítése, terjesztése 3.8 Egyéb, a családi közösségek építését szolgáló programok, rendezvények Tervezett ütemezés
2016-tól folyamatos
Várt eredmények
A projekt eredményeként megvalósulhat a célcsoportok igényeire közvetlenül reagáló információs- és szakmai segítő szolgálat működtetése. A formális és informális képzések, felkészítések, tréningek szervezése segítheti a családi értékek felerősödését; illetve a házasságok, gyermekek számának növekedését Vasváron és a járásban. A program során önkéntességre alapozott kezdeményezések indulnak el, amelyek egy városi szintű szervezett együttműködés életre hívásával a kihívásokra gyorsan és hatékonyan reagáló helyi társadalmat, hálózatba szerveződő, erőforrásokban gazdag szervezeteket eredményez. A szolgáltatási hálózat kialakításával egyszerűsödhet a családbarát hivatali ügyintézés, továbbá a programba bevont vállalkozások közreműködésével kísérleti jelleggel kidolgozásra kerülhetnek családbarát caffeteria rendszer elemei. A kompetenciafejlesztő, valamint önfoglalkoztatásra fókuszáló pályaorientációs
- 129 -
programok segíthetik a munkaerő-piacra történő reintegráció folyamatát. Indikátorok
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
- a programban résztvevő családok / gyermekek száma - képzések száma - rendezvények száma - az adott tevékenységre irányuló akciók száma EFOP: -
1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (9. i) / 1. C célkitűzés: Több helyi civil közösség jön létre / 1.3 Társadalmi együttélés erősítése
TOP: -
-
1. prioritás: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére / 1. D. célkitűzés: kisgyermekesek munkaerő-piacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5. C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása
GINOP: 5. prioritás: Foglalkoztatás / Munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodása / Alkalmazkodóképesség fejlesztése (munkahelyi rugalmasság és munka minőségének ösztönzése; jogszerű foglalkoztatás ösztönzése) A programcsomag társadalmi fenntarthatósága biztosítottá válik, ha egyrészről igény mutatkozik a célcsoportok tagjai részéről a kezdeményezésekben való részvételre (nem elegendő felismerni a gondjainkat, motiváltnak is kell lenni a problémák megoldása érdekében), másrészről a támogatást, segítést nyújtó személyek, szervezetek és intézmények erkölcsi, szakmai és esetenként anyagi támogatásban is kell, hogy részesüljenek annak érdekében, hogy az akciók rendszeresen vagy folyamatosan elérhetők legyenek az érintettek számára. -
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A projektgazda és partnerei is rendelkeznek elegendő szakmai tapasztalattal és kapacitással a tervezett programok megvalósításához, így hozzájárulhatnak a fenntarthatóság szakmai oldalról való biztosításához is.
- 130 -
A pénzügyi feltételeket pályázaton nyert és civil szervezetek által biztosított támogatásokkal, szponzorok felajánlásaival lehet biztosítani, valamint az önkormányzatok kiegészítő hozzájárulásával. A környezeti fenntarthatóság jegyében a projektgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés, stb.). Megnevezés
2.6. Gyermek- és családvédelmi jelzőrendszer megújítása
Prioritás
2. prioritás: Családi kapcsolatok erősítése
Végrehajtásért felelős gazda
Vasvár Város Önkormányzata,
Partnerek
további járási önkormányzatok, köznevelési és közművelődési intézmények, KLIK
Indoklás
A családokat érintő problémák sok esetben társadalmi okokra vezethetők vissza: a média erőteljesen befolyásolja a mentalitást, a hozzáállást, negatív hatásai leginkább a fiatalok gondolkodásmódjában okozhatnak kárt. Csökken a családi környezetben együtt eltöltött idő, eltávolodnak egymástól a családtagok, amely gyakran vezet családi konfliktusokhoz, a gyermekeknél iskolai kudarcokhoz, magatartásbeli problémákhoz, leszakadáshoz. A gyermekek iskolai keretek között nem jutnak hozzá a személyiségük fejlődése, a devianciák elkerülése szempontjából fontos prevenciós lehetőségekhez, a szülők pedig gyakran nem rendelkeznek azokkal a szociokulturális, kommunikációs, gondozási, nevelési mintákkal, készségekkel, amelyek ilyen helyzetekben segítséget nyújthatnának a szülői szerepek betöltéséhez.
Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ
A gyermekek, fiatalok számára lehetőségeket kell adni a prevenciós és szabadidős programok elérhetővé tételéhez, emellett gondoskodni kell arról, hogy szabadidejüket lehetőleg személyiségük, képességeik, készségeik fejlesztésére fordíthassák. Ahhoz, hogy a gyermekek és fiatalok lehetőségei az élet minél szélesebb területén bővülhessenek, a szakemberek mellett fontos bevonni és felkészíteni a szülőket is. A gyermekvállalás után munkába visszatérő kisgyermekes szülők komoly nehézségekkel szembesülnek nem csak az elhelyezkedést illetően, hanem a munkába állást követően a munkahelyi és családi teendők összeegyeztetése terén is. A munkavállalói oldal jellemzően nem kínál családbarát munkavállalási lehetőségeket, a nappali ellátó intézmények kevéssé alkalmazkodnak a kisgyermekes munkavállalók életritmusához, így még a gyermekek nappali elhelyezése is nehézségeket okoz, amely nélkül elképzelhetetlen az újbóli munkába állás.
- 131 -
A családokat érintő problémák megoldására önmagában nem elégséges az állam családpolitikai eszköztára, hiszen az elsősorban közvetlen vagy közvetett pénzügyi jellegű juttatásokat biztosít, így ezzel párhuzamosan fontos olyan társadalmi attitűdformáló kezdeményezéseket indítani, amelyek növelik a hosszú távú elköteleződés, a harmonikus családi élet és a gyermekvállalás iránti igényt, valamint ezek gördülékeny és praktikus összehangolását a munkavállalással. Ezen folyamatokban kulcsszerepet töltenek be a helyi szinten működő intézmények, civil szervezetek, amelyek az érdekérvényesítő és önsegítő hálózat kiépítése révén segíthetik a családbarát jellegű kezdeményezések, szerveződések létrehozását és működését. Összefogásuk révén a közösség tagjai számára pozitív, követendő mintákat mutatnak be, továbbá tanácsadással, a gyermekfelügyelet megszervezésével, stb. segíthetik a helyi családok életét, munkába állást, megkönnyítve és egyúttal vonzóbbá téve ezáltal a fiatalok számára is a családalapítás, a gyermekvállalás melletti döntést. Célok
-
-
-
-
a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése · gyermeki jogok érvényesítéséhez, fejlődést biztosító támogatások hozzájutásához való segítség · családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés, káros szenvedélyek megelőzését szolgáló tanácsadás · szociálisan válságos helyzetben lévő várandós anyák támogatása, ellátása · szabadidős programok szervezése · hivatalos ügyek intézésének segítése gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése · észlelő és jelzőrendszer működtetése · a potenciális veszélyt előidéző okok feltárása, megoldására javaslatok · az intézményekkel való együttműködés megszervezése (pl. védőnő, háziorvos, családsegítők, nevelési tanácsadó, rendőrség, stb.) kialakult veszélyeztetettség megszüntetése · családgondozás · családi konfliktusok megoldása; gyermekelhelyezés és kapcsolattartás · egészségügyi és szociális ellátás, hatósági beavatkozás kezdeményezése · javaslat készítése a gyermek kiemelésére, gondozási helyére gyermek visszahelyezése érdekében · családgondozás biztosítása a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához
- 132 -
·
utógondozás biztosítása
Célcsoportok
-
gyermekek, fiatalok kisgyermekes szülők gyes/gyedről a munkaerő-piacra visszatérő szülők tanácsadást, segítséget igénylő személyek párkapcsolati, házassági és egyéb családi ügyekben
Tervezett ütemezés
-
a kapcsolódó pályázati kiírások megjelenésétől függően 1-3 éves projekt formájában
Várt eredmények
-
a helyi közösségi érdekérvényesítő és önsegítő hálózat kiépülése, megerősödése gyorsabb és hatékonyabb tájékoztatás a családok részére, információáramlás a családok között válások számának csökkenése, gyermekvállalási kedv növekedése munkába álló kisgyermekes szülők számának növekedése fiatalok munkába állásának megoldása helyi szinten – elvándorlás csökkentése
Indikátorok
-
Megcélzott pályázati forrás
a megszervezett tréningek, foglalkozások, tanácsadások, rendezvények száma a tréningeken, foglalkozásokon, tanácsadásokon, rendezvényeken résztvevők száma a tanácsadásokat, programokat, akciókat biztosító szervezetek illetve együttműködések száma
EFOP: 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1. B célkitűzés: A család és ifjúság társadalmi részvételének növelése / 1.2 A család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása ÉS 1.D célkitűzés: A gyermekeket sújtó nélkülözés visszaszorítása elsődlegesen a marginalizált közösségekben / 1.4 Gyermekeket sújtó nélkülözés felszámolását célzó programok és szolgáltatások fejlesztése TOP: 4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése / 4A célkitűzés: Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése / 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A program tevékenységei olyan égető problémákra nyújtanak megoldást, amelyek a térség egészére nézve jellemzőek, és amelyek megoldása érdekében széleskörű összefogásra van szükség. Az összefogás eredményeként csökken a szétváló családok száma, a rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekek száma, mérséklődik az iskolai leszakadás, lemorzsolódás és az ebből eredő gyakori
- 133 -
magatartásbeli problémák. Mindezek eredményeképpen alacsonyabb szociális kiadásokat eredményez a program. A térségi együttműködések egyik nagy előnye, hogy egy adott területi egységen belül a szereplők a helyi adottságokat figyelembe véve, saját térségi erőforrásaira és környezeti elemeire támaszkodik, melyekkel a fejlesztések és kezdeményezések során fenntartható módon bánik.
Megnevezés
2.7. Generációk együttműködését célzó program (idősek bevonása a családok életébe, aktivitásuk fenntartása, elmagányosodás megakadályozása, gyerekfelügyelet, fiatalok mentorálása, tapasztalatok átadása, közösségerősítő programok a településeken, idősek informatikai képzése)
Prioritás
1. Szociális felzárkóztató és közösségfejlesztési program a társadalmi összetartozásért
Végrehajtásért felelős gazda
Vasvár Város Önkormányzata, Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ
Partnerek
További járási önkormányzatok, köznevelési és közművelődési intézmények, KLIK
Indoklás
Minden korban mások a generációs kapcsolatok, folyamatosan változik a fiatalok és az idősek közötti kapcsolat. A mai idősödő és idős emberek nem csak tovább élnek, hanem egészségi és pszichoszomatikus állapotukat, fittségüket tekintve is fiatalosabbak, mint a megelőző korok idősei. A morbiditás és a mortalitás is kitolódott a 65 éven túli évekre. Fontos változás viszont az is, hogy korábban az egyes életszakaszokhoz kapcsolódó szerepek és feladatok világosabbak voltak, éles határvonalak mentén különültek el. A gyerek és a fiatal iskolába járt, tanult, munkába állt, dolgozott, tapasztalatot szerzett. A nagyobb feladatokat, életkorához mérten, később kapta meg, a magasabb beosztás is váratott magára. Napjainkban a fiatalok és az idősebbek korosztálya hasonló társadalmi sorsban osztozik, párhuzamosan tanul és dolgozik. A modern társadalom mellékhatása a generációk eltávolodása és a családok szétszakadása is. A magánnyal érintett emberek önmagukba fordulnak, depresszívek lesznek, és számkivetettnek érzik magukat a társadalomban. A folyamatosan elöregedő lakosságú járásban ez egyre súlyosbodó problémát jelent. Ennek megoldására közelíteni lehet egymáshoz az egyes generációkat, és az idősgondozási szolgáltatásokat fejleszteni.
- 134 -
Célok
-
-
-
-
-
-
-
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
a 45 éven felüli állampolgárok aktivitásának megőrzése érdekében a társadalmi élet legszélesebb területén az önkéntes programok fejlesztése a társadalom idős és fiatal tagjainak idősekkel kapcsolatos tudat-, vélemény-, magatartás és szemléletformálása az idősödő és idős személyek társadalmi megítélésének javulása, egy őket egyre jobban befogadó társadalom fenntartásához a meglévő és eredményesen működő nyugdíjas szervezetek működésének nagyobb társadalmi támogatottsága, és eredményeiknek, munkájuknak szélesebb körű, a társadalmi nyilvánosság számára is elérhető kommunikálása szükséges a szervezeti, egyesületi élet támogatása, különösen a nem életkor szerinti tagozódású egyházi és civil szervezetek megerősítése az idősödő és idős emberek, valamint a fiatalok között meglévő szakadékok csökkentése, a generációk közötti kapcsolat és együttműködés erősítése, fejlesztése, az együttműködésben lévő erőforrások hatékonyabb kihasználása közösségépítés az idősek erőforrásaira támaszkodva; a társadalmi kohézió erősítéséhez való hozzájárulás a helyi közösségek integráló erejével az információs szakadék csökkentése és lehetőségekhez mért megszüntetése érdekében a tényleges internethasználók számának növelése (E-Inclusion) (a közösségi szolgáltató terek számának növelése a meglévők továbbfejlesztésével, illetve többfunkcióssá tételével, valamint a közösségi alkalmak elérésének javítása)
óvodás korú gyermekektől egészen az időskorúakig a társadalom egésze
-
-
50 + mentor program (önkéntes idősek segítenek kisiskolásokat, együtt tanulnak, gyakorolják az olvasást, beszélgetnek, verset tanulnak, kötelező olvasmányt együtt dolgozzák fel, stb.) „Nagyszülő-unoka” programok, a közös túrák Interaktív rendezvények a járás különböző településein az idősek és fiatalok egymásra találása érdekében Kapu Program Ünnepek közös megtartása az idősekkel és a gyermekekkel Múltidéző teadélutánok (háborús emlékek) Hagyományok felelevenítése (tollfosztás, farsang, Lucázás…) Varrás tanítása fiataloknak (hímzés, kötés) - 135 -
-
Főzési praktikák megtanítása a fiataloknak (pl.: kelt tészta készítés, befőzés, stb.) Idősek segítése otthonaikban (pl.: kertészkedés fiatalokkal, háztartásvezetési praktikák, takarékoskodás)
Tervezett ütemezés
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében
Várt eredmények
Együttműködés a generációk és fiatal korosztály között, egymás iránti tolerancia elmélyítése, generációk közötti szakadékok áthidalása és a kapcsolatok fejlesztése. A generációk erős egymás közötti kapcsolata erősíti az adott helyi közösség integráltsági fokát és fordítva is. A generációk belüli hatékony együttműködésében rejlő lehetőségek számbavétele, a könnyebb, a hatékonyabb kommunikáció, az eredményesebb együttműködés és munkát, az örömteli egymás mellett,- és együttélés lehetőségeinek megteremtése. A megvalósult programok hatására olyan együttműködésben álló, egymásra utalt és egymásért felelős közösség jön létre, amely folyamatos működésében tartja tagjait, és amelyet közösségiérzelmi létfenntartási és kulturális értékek, érdekek kötik össze.
Indikátorok
-
megvalósult rendezvények száma bevont résztvevők száma
Megcélzott pályázati forrás
EFOP
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A társadalmi érzékenyítés segíti, hogy a piaci alapú gondolkodás, a fenntartható foglalkoztathatóság és az ehhez tartozó tevékenységek elterjedjenek, s egyre inkább a szervezetek és a szakemberek szemléletváltozása is megtörténjen. A szociális gazdaságban vagy az elsődleges munkaerő-piacon történő foglalkoztatással a célcsoportok tartós foglalkoztatása valósul meg. A projektgazda felelőssége a pénzügyi likviditásának biztosítása, a projekt megvalósításának koordinálása, a partneri együttműködés szervezése és fenntartása, a projekt szervezet létrehozása, fenntartása és irányítása, pénzügyi és szakmai menedzsment biztosítása, a szervezet működési feltételeinek biztosítása. A projektgazda és partnerei is rendelkeznek elegendő szakmai tapasztalattal és kapacitással a tervezett programok megvalósításához.
- 136 -
A pénzügyi feltételeket pályázaton nyert és alapítványok által biztosított támogatásokkal, szponzorok felajánlásaival fedezik, valamint az önkormányzatok kiegészítő hozzájárulásával. A környezeti fenntarthatóság jegyében a projektgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés stb.).
3. Települések közötti kapcsolatok erősítése Megnevezés
3.1. Térségi együttműködések fejlesztése
Prioritás
3. Települések közötti kapcsolatok erősítése
Végrehajtásért felelős gazda
Vasvár Város Önkormányzata
Partnerek
Vasi Hegyhát önkormányzatok
Indoklás
Egy adott térségben (jelen esetben a Vasvári járásban) csak abban az esetben tudnak fejlesztő hatású kezdeményezések kibontakozni, ha azok valódi, konszenzuson alapuló helyi együttműködéseken, a lokális szereplők aktív bevonásával tudnak létrejönni. Ezért a helyi együttműködések, együttműködési hálók meghatározó szerepet játszanak a fenntartható kezdeményezések kifejlődése és megvalósítása során. Nagy fontossággal bír továbbá a társadalomba való megfelelő beágyazódás is, mely térségi együttműködés nélkül nem lehetséges, valamint így elkerülhetők a kezdeményezések „szigetszerű” működési mechanizmusai. A térségi együttműködés szerepe abban is jelentős lehet, hogy a kezdeményezések a helyi adottságokra épülnek, a térségi társadalmat valamint további együttműködéseket élénkítő tevékenységeket ösztönöznek, ezáltal pedig a szolgáltatások hatékonyságának növekedése érhető el. A térségi együttműködés funkcionálhat egyfajta fórumként vagy platformként is, melyre az információ- és tudásátadás elsőszámú térségi csatornájaként is tekinthetünk.
Többcélú
Kistérségi
Társulás,
térségi
A nyitott térségi együttműködés egyik legfőbb eleme lehet az olyan jó példák összegyűjtése, amelyek más hasonló térség esetében már bizonyították fejlesztő hatásukat. Ezeknek a jó példáknak a helyi adottságoknak megfelelő adaptálása jelentősen hozzájárulhat a térség fejlődéséhez, illetve új kezdeményezések létrejöttét is elősegíthetik. Célok
·
·
Hasonló méretű és hasonló adottságokkal rendelkező, hazai vagy külföldi jó gyakorlatok ismerete és lehetőség szerinti adaptálása Társadalmi együttélés, párbeszéd erősítése, helyi közösség fejlesztése
- 137 -
· Célcsoportok
Új, helyi kezdeményezések létrehozása a helyi szereplők aktív szerepvállalásával
Helyi civil szervezetek, oktatási intézmények, helyi vállalkozások, járási települések önkormányzatai, munkaerő-piaci intézmények, szociális intézmények
Tevékenységek leírása A társadalmi párbeszéd és a helyi közösség fejlesztése a helyi (jelen esetben járási) szereplők aktív bevonása nélkül nem lehetséges, ezért az egyik fő feladat egy helyi fejlesztési fórum/platform létrehozása, vagy működtetése lehet (akár a kerekasztal további működtetése keretében). A platform a közös, helyi adottságokon alapuló fejlesztési célok mellett a térségi esélyegyenlőség megteremtésében is fontos szerepet játszhat, hiszen a bármilyen szempontból hátrányos helyzetű személyek bevonásával a társadalmi kohézió és a befogadás elősegítése érhető el, és csökkenhet a diszkrimináció. A platformszerű térségi szintű együttműködés a már meglévő együttműködések (nem csak a Vasvári térségben, hanem a hasonló adottságokkal rendelkező más hazai vagy külföldi térségek jó gyakorlatai) és az újonnan létrejövő kezdeményezések bázisaként is funkcionálhat. A korábbi sikeres akciók, programok továbbvitele és azok térségi szintre való kiterjesztése és adaptálása nagy fontossággal bírhat az esélyegyenlőség feltételeinek kialakítása és fenntartása érdekében. A platform helyet adhat a know-how és információáramlás folyamatainak, hogy új kezdeményezések, folyamatok alakuljanak ki, illetve más térségekben jól működő gyakorlatokat átvegyen (természetesen a helyi adottságok figyelembe vétele mellett). Várt eredmények
·
·
· · Indikátorok
· · · ·
A hátrányos helyzetű csoportok felzárkózását szolgáló térségi és ágazatok közötti együttműködések jönnek létre, amik a járási esélyegyenlőségi programok figyelembe vételével jönnek létre. Ezen kezdeményezések következtében javulnak az érintett településeken élő hátrányos helyzetű csoportok életkörülményei is. Vasvár és térsége együtt gondolkodó, együttműködő, aktív helyi szereplők által formált térséggé válik, ahol kiemelten fontos a kezdeményezések során az esélyegyenlőségre és fenntarthatóságra való törekedés. Térségi jó gyakorlatok átvétele a helyi adottságok figyelembe vételével. Új, térségből kinőtt kezdeményezések létrejötte. Térségi együttműködési megállapodások száma (db) Térségi fejlesztési találkozók, platformok, fórumok száma (db) Térségi fejlesztési találkozókon résztvevő személyek száma (fő) Együttműködések révén megvalósult és/vagy működő kezdeményezések száma (db)
- 138 -
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
Nem releváns, mivel csak az együttműködések erősítését célzó támogatások nem érhetők el. Azonban a legtöbb konkrét pályázati kiírás illetve a várhatóak esetében az alapjául szolgáló intézkedések ösztönzik az együttműködésekkel realizálódó projekteket (pénzügyi források, szakmai értékelési szempontrendszer).
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A térségi együttműködések egyik nagy előnye, hogy egy adott területi egységen belül (jelen esetben a Vasvári járás) a szereplők a helyi adottságokat figyelembe véve, saját térségi erőforrásaikra és környezeti sajátosságaikra támaszkodnak, melyekkel a fejlesztések és kezdeményezések során fenntartható módon bánnak. Társadalmi szempontból a térségi együttműködések lényege, hogy a helyi társadalom igényeit, érdekeit kiemelten kezeli. Ezen felül a jövőben fontos az esélyegyenlőségre is prioritásként tekinteni. Gazdasági fenntarthatóság terén fontos kiemelni, hogy a térségi együttműködések, a helyi szereplők beágyazódása a hálózatosodás folyamatába gazdasági előnyökkel is jár a résztvevők számára, hiszen az új partnerségek és kapcsolati hálók által új gazdasági lehetőségek érhetők el, melyek a bevétel-növekedést és költséghatékonyságot jelenthetnek.
Megnevezés
3.2. Akadálymentes falvak kialakítása
Prioritás
3. Települések közötti kapcsolatok erősítése
Végrehajtásért felelős gazda
Települési önkormányzatok
Partnerek
Fogyatékkal élők érdekképviseletei és érintett civil szervezetek, csoportok
Indoklás
A bizonyos szempontból fogyatékkal élők „teljes élethez” való jogát egyre több kezdeményezés, jogi szabályozás, támogatási rendszer erősíti, ugyanakkor ezen jog gyakorlati érvényesítését számos tényező akadályozza a hétköznapokban. Ezek egy része a társadalom túlnyomó többségének érdekérvényesítéséből, valamint a fogyatékkal élőkhöz való hozzáállásából fakad, másrészt viszont fizikai jellegű, a település műszaki infrastruktúrájához köthető probléma (1998. évi XXVI. törvény – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, 1. § „a fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre”); jelen intézkedés ez utóbbira keres megoldást. A sérült emberek legfontosabb törekvése, hogy – lehetőségeikhez mérten – önállóan tudjanak élni, azaz külső segítség nélkül legyenek képesek megoldani a mindennapos helyzeteket. Sajnos a nem megfelelő tervezés következtében számos probléma akadályozza a célcsoportot többek között a hétköznapi ügyintézésben, vagy a kulturális események látogatásában: ilyen például a szintbe hozott padka, amely a mozgássérültek számára előnyös, azonban a látássérültek esetében rendkívül balesetveszélyes helyzetet teremthet. A jelenségre már léteznek olyan megoldások, amelyek mindkét fél számára tökéletesek.
- 139 -
Ehhez azonban – akár külföldi példák alapján – folyamatos egyeztetésre van szükség az érintett célcsoportokkal. További problémát jelentenek az ésszerűtlenül megvalósított beruházások, ahol az akadálymentesített eszköz a célcsoport számára elérhetetlen: gondolhatunk itt strandon kialakított mozgássérült-beemelő szerkezetre, amelyet csak lépcsőn lehet megközelíteni, vagy mozgássérült-parkolóra, amit csak hatalmas kerülővel lehet elérni a rosszul kialakított padkák miatt. Egyes esetekben előfordulnak pozitív példák is, azonban itt is problémát jelent a „szigetszerű” megjelenés, érdemesebb lenne összefüggő területek akadálymentesítésének megtervezése. A vázolt jelenségeket figyelembe véve, ésszerű elgondolások mentén át kell gondolni, illetve megreformálni a Vasvári járás településeinek akadálymentesítését, a célcsoportok rendszeres és aktív bevonásával, közterületektől a közintézményekig és rendezvényhelyszínekig. Célok
- A települések akadálymentesítésének felülvizsgálata, újratervezése az érintett célcsoportok bevonásával. - A közösségi terek racionális, összehangolt és hálózatszerű akadálymentesítésének megvalósítása. - A későbbi beruházások során az érintettek aktív bevonásának biztosítása az akadálymentesítés tervezése során.
Célcsoportok
Fogyatékkal élő személyek: - mozgássérült, - látássérült, - hallássérült, - értelmi fogyatékkal élő, - beszédfogyatékkal élő, - autista; Önkormányzatok; Rendezvényterek tulajdonosai
Tevékenységek leírása
- A közösségi terek, utcák jelenlegi állapotának felmérése – a célcsoportok bevonásával – az akadálymentesítettség minőségét figyelembe véve; - A jó gyakorlatok azonosítása, majd azok felhasználásával a fejlesztési irányok meghatározása; - A közösségi terek és utcák komplex akadálymentesítése (beleértve a beruházások teljes ideje alatt a folyamatos egyeztetés biztosítását az érintett célcsoportok képviselőivel); - Az érintettek számára véleményezési lehetőség biztosítása, illetve bevonásuk az akadálymentesítésbe a későbbiek során is.
- 140 -
Várt eredmények, - A települések komplex akadálymentesítésével javul a fogyatékkal hatások élők általános életminősége, képessé válnak a hétköznapi teendőiket önállóan intézni; - A fejlesztések hatására javul a különböző rendezvények elérhetősége, azokon nő a látogatók száma; - A fogyatékkal élők jelenlétével nő a társadalmi elfogadás mértéke, továbbá ezáltal erősödik a közösségi összetartás is. A fogyatékkal élő lakosok életminőségének javulásával nő öngondoskodó képességük, közlekedési lehetőségeik bővülésével, illetve akadálymentesítésével pedig a szolgáltatásokhoz való hozzáférésük válik magasabb szinten biztosítottá. Ebből mind társadalmi, mind gazdasági szempontból jelentős, hosszú távon is meghatározó haszon képződik. Szintén a közlekedési szokások megváltozása járulhat hozzá a települési környezetterhelés mértékének csökkenéséhez. Indikátorok
- Akadálymentesített parkolók száma; - Akadálymentesített járdák, gyalogutak; - Rámpák száma; - Akadálymentesített bejáratok száma; - Akadálymentesített WC-mosdó száma; - Akadálymentesen megközelíthető intézmények, közösségi terek száma;
Felhasználható TOP: pályázati forrás / · 3. prioritás: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való érintett operatív áttérés kiemelten a városi területeken / 3. A intézkedés: program prioritása Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése/ 3.1. Fenntartható és intézkedése települési közlekedésfejlesztés · 4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése / 4. A célkitűzés: Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése / 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Megnevezés
Gazdasági fenntarthatóság: nem releváns Környezeti fenntarthatóság: abban az esetben, ha a beruházásokat megvalósítók a kialakított területek karbantartásáról is gondoskodnak; Társadalmi fenntarthatóság: az érintett célcsoportok részéről folyamatos igény lép fel az ő érdekeiket is szem előtt tartó közlekedési vonalak számának bővítése iránt. 3.3. Fogyatékkal élők nappali ellátásának fejlesztése, megváltozott munkaképességűek számára munkahelyek létesítése
- 141 -
Prioritás
3. prioritás: Települések közötti kapcsolatok erősítése
Végrehajtásért felelős gazda
Vasvár Város Önkormányzata
Partnerek
Regionális Szociális Forrásközpont, térségi önkormányzatok
Indoklás
A fogyatékkal élő emberek a társadalmunk egyenrangú tagjai, így nehézségeik kompenzálására, mindennapi életük könnyítésére társadalmi, etikai és politikai kötelesség, hogy biztosítsuk az egyenlő esélyeket. Az elmúlt évtizedekben rengeteg ismeret halmozódott fel a megváltozott munkaképességről, a társadalmi integrációról, az esélyegyenlőségről és mindezek rendkívül bonyolult összefüggéseiről. Egyre több rendezvény, program, projekt valósul meg annak érdekében, hogy a fogyatékosságot, mint jelenséget tárgyilagosan és életünk részeként legyünk képesek értékelni, kezelni, kedvezőtlen következményeit enyhíteni. A különféle fogyatékosságok eltérő szükségletekkel járnak, amelyekre csak akkor lehet hatékony megoldást kínálni, ha a társadalom elismeri a fogyatékkal élők szükségleteit, és minél átfogóbb információkkal rendelkezik ezen a téren. A fogyatékossággal élők társadalmi integrációja – mivel egyre inkább növekszik a társadalmon belüli arányuk – a fenntartható fejlődés egyik alapvető feltétele, és összességében az egész társadalom jólétét növeli. A problémát nehezíti, hogy a szülők gyakorta nem fogadják el, hogy gyermekük segítségre szorul, kevés információval rendelkeznek, kevés a térségben elérhető speciális ellátás, így a legtöbb esetben nem is jutnak el szakorvoshoz. A térségben korábban működött a fogyatékkal élő emberek számára nappali foglalkoztató, amely sajnos megszűnt. A nappali ellátás újraszervezése elengedhetetlen a térségben.
Célok
-
a fogyatékkal élő emberek problémáinak megismerése és célzott segítségnyújtás a fogyatékos személyek lelki egészségének ápolása, karbantartása a hátrányos helyzet alapján kialakult negatív személyiségjegyek megváltoztatása, pozitív szemlélet és én tudat, egyenrangúság érzet érdekében kialakítása segítségnyújtás, támogatás a fogyatékkal élő személyek környezetének; a családtagok számára megkönnyíteni az elfogadás folyamatát folyamatos tájékoztatás az aktuális tudnivalókról a hátrányos helyzet könnyebbé tételének érdekében cél a fiatal fogyatékkal élők és családjuk segítése, társadalmi integrációja
- 142 -
Célcsoportok
-
fogyatékkal élő személyek a fogyatékkal élő emberek családtagjai
Tevékenységek leírása
-
a rászoruló személyek kiszűrése, megkeresése, bevonása a problémák, a hátrányos helyzet személyiséget befolyásoló tényezőinek feltárása, egyéni gondozási tervek kidolgozása pozitív énkép kialakítása és ennek megfelelő magatartás erősítése személyiségfejlesztő tréningekhez hozzájutás segítése krízishelyzet kialakulásának megelőzése segítségnyújtás a környezettel való kapcsolat kialakításában a személyi segítő és az ellátott személy kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló kapcsolatának kialakítása társas kapcsolatok építése közösségi programok révén; a munkavégzés személyiségformáló hatásainak elérése érdekében végzett tevékenységek a családtagokkal, hozzátartozókkal, illetve a fogyatékosokat támogató intézményekkel, személyekkel való kapcsolattartás izoláció veszélyének elhárítása önsegítő csoportok létrehozása mentális szakgondozáshoz való hozzájutás biztosítása az aktuális információk eljuttatása az érintettekhez; a hatékony és gyors kommunikáció csatornáinak kiépítése egészséges életmód, korszerű táplálkozás ösztönzése, felvilágosítás céljából létrehozott rendezvények a fogyatékkal élő személyek szállításának megszervezése a térségben fiatal fogyatékkal élők segítése: 1) célcsoportok azonosítása (étel- és egyéb allergiások, mozgásfogyatékkal élők, SNI, egyéb problémákkal küzdők), 2) a probléma felismerése, a szülők számára segítségnyújtás a folyamat feldolgozásában, önsegítő csoportok működtetése 3) vannak hiányok az ellátásban (pl. gyógytorna, dietetikus), információáramlás hiánya (támogatásokról, szolgáltatásokról, speciális közétkeztetés stb.) 4) szakemberekhez való eljutást kell elsősorban segíteni
-
Tervezett ütemezés Várt eredmények
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében -
nappali ellátást nyújtó intézmény kialakítása térségen belüli közlekedés megszervezése a fogyatékkal élők problémáinak egyéni kezelése következtében mérséklődik a leszakadásuk, az elszigetelődésük, javul az életminőségük
- 143 -
Indikátorok
-
a környezet, családtagok részéről növekvő elfogadás és támogatás a fogyatékkal élők problémái iránt bizalmi kapcsolat kialakítása a fogyatékos személyek és a környezetük között egészségtudatosság fejlődése a közösséghez való tartozás élménye hozzájárul a társadalmi integráció megvalósulásához programba bevont fogyatékos személy száma megvalósult rendezvények, önsegítő klubok, tréningek száma a programba bevont gondozó, szakértő száma a programhoz csatlakozó szervezetek, intézmények száma
Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő)
EFOP 3.1.3.
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A fogyatékkal élő személyek nyilvántartása, egyéni problémáik felmérése a helyi szervezetek együttműködésével, helyismeretükkel, szakmai erőforrásaik felhasználásával valósulhat csak meg. Az együttműködések kialakulása mentén egyéb szolgáltatások kialakítására, megvalósítására is lehetőség adódik a térségben. A fogyatékkal élők problémáinak feltárása, azok célzott kezelése, az elfogadást segítő és közösségépítő rendezvények eredményeképpen javul a rászoruló fogyatékos emberek pszichés állapota, nyitottabbá válnak a környezetük irányába, javul az életminőségük, ezáltal képessé válnak értékteremtő tevékenységek folytatására. Rehabilitációjuk lehetőséget ad számukra a munkába állásra, az önálló életvezetésre, amely jelentősen hozzájárul a teljes társadalmi integrációhoz, és amely hosszú távon jelentősen csökkenő szociális kiadásokat eredményez. A környezettudatosság elve szervesen beépült a térségi szervezetek tevékenységébe, így ez érvényesül a program keretében létrehozott rendezvények lebonyolítása során is (pl. energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés, stb.).
Megnevezés
3.4. Járási szociális térkép
Prioritás
3. prioritás: Települések közötti kapcsolatok erősítése
Végrehajtásért felelős gazda
Járás települési önkormányzatai
Partnerek
járás önkormányzatai
Indoklás
Egy szociális térkép célja az, hogy egy helyi társadalomról az általános ismereteknél jóval mélyebb, relevánsabb képet nyújtson. Mutassa meg
- 144 -
a helyi társadalom rétegződését, a helyi társadalmi viszonyok rendszerét. A szociális térkép nem csak a deprivált rétegekről nyújt mélyebb ismereteket, hanem a helyi társadalom szerkezetéről. A szociális térkép nem alkalmas arra, hogy az egyes emberek egyes problémáját bemutassa, és megoldja. A térkép tendenciákat képes azonosítani, összefüggéseket tud feltárni, amiből nagy valószínűséggel jelezhetők az egyes szociális célú intézkedések hatásai. Emellett a szociális térkép fontos funkciója az is, hogy a feltárt társadalmi problémák, a lakosság részéről megjelenő szükségletek, igények és a helyi szociális ellátórendszer illeszkedésének vizsgálatát elvégezze, és ennek ismeretében megítélje a segítő rendszer hatékonyságát, hatásosságát, gazdaságosságát. Továbbá nagyon fontos annak tudatosítása, hogy az így kialakított adatbázis jövőbeni folyamatos karbantartását is meg kell oldani. Célok
-
Hozzájárulhat a település szociálpolitikai irányelveit lefektető, hosszú távú stratégia kidolgozásához.
-
Könnyebbé teheti megfogalmazását.
-
Elősegítheti a szociális közigazgatás hatékonyabb működését.
-
Jó irányba tereli a lakosság és a közszereplők figyelmét, növelheti a szociális érzékenységet.
-
Aktivizálja a település szellemi erejét, szakemberek együttműködési készségét.
a
szociális
jellegű
célprogramok
a
különböző
Célcsoportok
-
Vasvári járás lakossága
Tevékenységek leírása
-
A járás lakosságát célzó kérdőíves felmérések
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
2016-tól folyamatos -
Hosszú távú stratégiák kialakítása
-
Közigazgatás, egészségügy, hatékonyabb működését segíti.
szociális
ellátórendszer
- Megkérdezettek száma - Stratégiák száma A projektgazda felelőssége a projekt pénzügyi likviditásának biztosítása, a projekt megvalósításának koordinálása, a partneri együttműködés szervezése és fenntartása, a projekt szervezet létrehozása, fenntartása és irányítása, pénzügyi és szakmai menedzsment biztosítása, a projekt szervezet működési feltételeinek biztosítása.
- 145 -
A projektgazda és partnerei is rendelkeznek elegendő szakmai tapasztalattal és kapacitással a tervezett programok megvalósításához. A pénzügyi feltételeket pályázaton nyert és civil szervezetek által biztosított támogatásokkal, szponzorok felajánlásaival fedezik valamint az önkormányzatok kiegészítő hozzájárulásával. A környezeti fenntarthatóság jegyében a projektgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés stb.). Megnevezés
3.5. A korábbi Családok Átmeneti Otthona által ellátott feladatokhoz, felelősségi köréhez hasonló intézmény kialakításának támogatása.
Prioritás
3. prioritás: Települések közötti kapcsolatok erősítése
Végrehajtásért felelős gazda
Vasvár Város Önkormányzata
Partnerek
helyi önkormányzatok, Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ
Indoklás
A helyzetfeltárás alapján elmondható, hogy a vasvári térségben nem működnek a krízishelyzetben lévők számára segítséget nyújtó szolgáltatások. Továbbá nem megoldott a közoktatási intézmények szünideiben, különösen nyáron, valamint hétvégeken elérhető gyermekfelügyelethez kötőtő szolgáltatások. Például anyaotthonok, a családok átmeneti otthona, a kisgyermekek és a gondozásra szoruló egészségkárosodott vagy idős családtag gondozását támogató intézmények hiányoznak a térségben. A szolgáltatások hiánya a lakosság igen széles körét érinti. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények ideiglenes jelleggel, folyamatos ellátást, illetve éjszakai benntartózkodást is biztosítanak, ide soroljuk a gyermekek átmeneti otthonát, az időskorúak gondozóházát, a fogyatékosok gondozóházát, a pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthonát, illetve a hajléktalanok éjjeli menedékhelyét és átmeneti szállását. Hosszú évtizedeken át szinte kizárólag az állami intézmények biztosították a szociális gondozásra szorulók ellátását, rajtuk kívül csupán néhány egyházi intézmény vállalta az idősek, fogyatékosok gondozását. A gazdasági és társadalmi változásokkal egy időben a 80-as évek második felében a szociálpolitikában is megkezdődött a szervezeti átalakulás, az egyházi és civil kezdeményezések nyomán egyre több nem állami intézmény alakult, de számuk a mai napig sem kielégítő. Az elmúlt évek tanulságai alapján egyre inkább körvonalazódik a civil szervezetek szociális kezdeményezéseinek fontossága. Ezzel
- 146 -
párhuzamosan egyre több önkormányzat ismeri fel a civil szektor szerepét a szociális gondoskodás területén. A szociális alapítványok, egyesületek nemcsak a manapság igen meggyengült társadalmi szolidaritás megerősítésében játszanak fontos szerepet, de képesek térségi hiányszolgáltatásokat nyújtani, amelyekre az állam nem tud megoldást kínálni. Célok
-
együttműködések kialakítása olyan krízishelyzetekre megoldást nyújtó átmeneti szolgáltatások biztosítás érdekében, amelyekre állami ellátás nem biztosított rászoruló személyek szakszerű ellátása, pszichés és fizikai igényeinek kielégítése a saját lakókörnyezetében rászoruló személyek életminőségének javítása, rehabilitációjának felgyorsítása, egyéni segítségnyújtás az új élethelyzethez való alkalmazkodáshoz az átmeneti ellátás biztosítása eredményeképpen jelentős munkaerő kapacitás felszabadulása a térségben
Célcsoportok
-
fogyatékos gyermekek fogyatékos felnőttek pszichiátriai beteg személyek időskorú személyek átmeneti gondozásra szoruló emberek fekvőbeteg ellátásból kikerülő betegek
Tevékenységek leírása
-
a térségben jelentkező konkrét igények feltárása rászoruló személyek felmérése, adatbázisba gyűjtése civil szervezetek bevonása, az együttműködés kereteinek meghatározása szolgáltatások tervezése, kialakítása a konkrét igényekre fókuszálva
-
Tervezett ütemezés Várt eredmények
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében
-
-
krízishelyzetek következményeinek enyhítése, megoldásának megkönnyítése az érintettek és családtagjaik számára a kialakított szolgáltatások működtetésének eredményeképpen csökken a munkavégzésből kieső aktív személyek száma, akik egyébként otthon kényszerülnének maradni a rászorulók ellátása miatt rászoruló személyek életminőségének javítása az átmeneti ellátás igénybevétele során a szakszerű rehabilitáció eredményeképpen rövidebb idő alatt képessé válnak az ellátottak a mindennapi életvitelük önálló folytatásához, az újbóli munkába álláshoz
- 147 -
Indikátorok
-
programba bevont rászoruló személyek száma programba bevont gondozók száma kialakított szolgáltatások száma
Megcélzott pályázati forrás
EFOP
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A jelenleg hiányzó szolgáltatások pótlása konkrét szükségletekre ad választ, megkönnyíti a rászoruló személyek mindennapjait, a szakszerű ellátás felgyorsítja rehabilitációjukat, ezzel elősegítve a mindennapi önálló életvitelükhöz, a munkaerő-piacra való mielőbbi visszatérésüket. Az átmeneti ellátás biztosítása továbbá lehetővé teszi a rászorulók családtagjai számára az újbóli munkába állást, amely jelentős munkaerőt jelent a foglalkoztatóknak, a családoknak pedig bevételt. A helyi együttműködések formáinak bővítése, a szervezetek összefogása révén a helyi humán erőforrás kapacitásai kerülnek lekötésre, a helyi adottságok figyelembe vételével, amelyekkel a program során fenntartható módon bánnak a szereplők.
Megnevezés
3.6. Egészséges életmódra való ösztönzés; egészségügyi szűrések szervezése a védőnői és háziorvosi hálózaton keresztül
Prioritás
3. prioritás: Települések közötti kapcsolatok erősítése
Végrehajtásért felelős gazda
Települési önkormányzatok
Partnerek
Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ, Védőnői Szolgálat, háziorvosok
Indoklás
Habár Magyarország lakosságának általános egészségi állapota javult az elmúlt két évtized során, az erre vonatkozó indikátorok nagy hányada ma is elmarad az Európai Unió legtöbb országához viszonyítva. Sajnos a jelenség a (mély)szegénységben élő, iskolázatlan, roma, szenvedélybeteg embereket még súlyosabban érinti. Mindeközben a Vasvári járás területén már régóta vannak jelen egészséges életmódra ösztönző programok, azonban a kellő hatás érdekében ezen programok folytatása, illetve hasonló kezdeményezések indítása szükséges. Érdemes kiemelni az AusztriaMagyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósult „A Kneipp összeköt” elnevezésű projektet, amelynek keretében a térség 13 településének területén (18 helyszínen) kerültek elhelyezésre különböző műtárgyak. Ezek biztosítják a térségben élők, valamint az idelátogatók számára a rekreációs célú, szabadidős lehetőségeket, továbbá kapcsolódó elemként működő klub segíti az érdeklődőket. A rendszer bővítése, karbantartása a kedvező – közvetett
- 148 -
– egészségügyi hatásokon túl munkahelyeket is teremt. A térségben élők általános egészségi állapotát nagymértékben képes javítani, ha az egészségtudatosságot propagáló impulzusok több helyről érkeznek. Mivel a lakosság jelentős hányada idejének nagy részét a munkahelyén tölti, kedvező hatást lehet elérni a munkahelyi egészség javításával. Mindeközben a célcsoportok tagjainak egészségi állapotáról pontosabb információkra van szükség a helyzet javítása érdekében, hiszen hatékony, célzott beavatkozást csak a helyzet pontos ismeretében lehet végrehajtani. Az állapotfelmérő és szűrőprogramok ezzel hozzájárulnak az egyén és a lakosság általános egészségi állapotának felmérésén keresztül az esetleges betegségek kialakulását előre vetítő kockázatok, rizikófaktorok kiszűréséhez, egyéni problémák meghatározásához, amely hozzájárul a hátrányos helyzetű célcsoportok – és így a Vasvári járás lakosságának – egészségi helyzetének javulásához. Ennek közvetett hatásaként nő a célcsoportok foglalkoztathatósága is, amely a lakosság és munkaerőpiac szempontjából is kiemelten fontos lenne a járásban. Célok
- Egészséges életmódra ösztönző programok szervezése; - Munkahelyi egészség fejlesztése; - A lakosság egészségügyi állapotának felmérése; - Lakosok ösztönzése a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételre (érzékenyítés, motiválás); - A szűréseken való részvétel elősegítése (kitelepített szűrőbuszok alkalmazása).
Célcsoportok
- A teljes lakosság, különös tekintettel a hátrányos helyzetű célcsoportokra - Munkáltatók
Tevékenységek leírása
- Programok – közöttük a Kneipp-módszerhez kapcsolódó programok – szervezése és lebonyolítása; - Munkahelyi egészég ösztönzése (például család által is igénybe vehető sportkártya bevezetése) - Felmérések készítése; - A lakosság tájékoztatása (személyes meghívókat is beleértve) - Felhívás a szűrésekről és azok fontosságáról - Előadások megszervezése (háziorvos segítségével) - Közösségi és kulturális rendezvényekbe ágyazott ismeretterjesztő fórumok, akciók szervezése; - Jellemzés készítése a lakosság életmódjáról: egészséges életmódra vonatkozó szokások, a káros szenvedélyek elterjedtségére vonatkozó adatok feltárása a háziorvosok és védőnők bevonásával. - A szűrések megkönnyítése és hatékonyságának növelése: szűrőbuszok alkalmazása a járás településein.
- 149 -
Tervezett ütemezés
2016-2020
Várt eredmények
- Adatbázis a járás lakosságának egészségi állapotáról, a járás településein jellemző életfeltételekről, életminőségről, illetve betegek számáról; - Betegségek kialakulásának megelőzése vagy a betegségek megfelelő kezelése a vizsgálatok után; - A Vasvári járás lakosságának növekvő igénye a szűrőprogramokon való részvételre.
Indikátorok
- Megrendezett egészségmegőrző programok száma; - Egészségmegőrző programokon résztvevők száma; - Egészségügyi szolgáltatásokat igénybevevők száma; - A szűrőprogramokon részt vevők száma;
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
EFOP: I. prioritási tengely: Együttműködő társadalom / 3. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) A megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat (9. iv) / célkitűzés: 1. F Az egészségtudatosság növelése elsősorban a hátrányos helyzetű emberek és térségek tekintetében / 1. G Az egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási közszolgáltatásokban a szolgáltatásnyújtás folyamatainak eredményesebbé tétele, a területi szempontok érvényesítése és a dolgozók megtartása TOP: 4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése / 4. A célkitűzés: Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése / 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5. C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Az egészségügyi programok, valamint állapotfelmérések megvalósításával megelőzhetőek, kiszűrhetőek az egyes súlyos betegségek, mely hozzájárul a helyi társadalom természetes fogyásának mérsékléséhez, ezzel a munkaerőhiány mértéke csökkentését is támogathatja hosszútávon, hozzájárulva a társadalmi és gazdasági fenntarthatósághoz.
Megnevezés
3.7. Önkormányzati bérlakások fejlesztése
Prioritás
3. prioritás: Települések közötti kapcsolatok erősítése
- 150 -
Végrehajtásért felelős gazda
Vasvár Város Önkormányzata
Partnerek
települési önkormányzatok
Indoklás
A Vasvári járás problémáját a jelenlévő társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek, esélyegyenlőségi különbségek adják. A térség legnagyobb részét aprófalvas szerkezetű, napi nehézséggel és a fennmaradásukért küzdő települések alkotják, amelyek adottságai kihasználatlanok, és amelyekben nem, vagy csak nagy nehézségek árán érhetők el az alapvető közoktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatások, illetve intézmények, s ez a tény tovább rontja a települések amúgy is gyenge népességmegtartó képességének erejét. A térség településein csökkenő tendenciát mutat a lakosságszám, jellemző az elöregedés, illetve nagyon kedvezőtlen a népességének korösszetétele, ami alapvetően a nagyvárosok hiányára, illetve a kis lélekszámú, idős népességgel rendelkező falvak előfordulására vezethető vissza. A változó életfeltételek, a megélhetés követelményeként a munkahelyekhez való alkalmazkodás az életmódban és egyéb más modernizációs folyamatok a generációk eltávolodását, a neutrális család megerősödését eredményezik. Megnőtt az egyszülős családok és egyedül élő fiatalok aránya. A társadalomban való boldogulás szempontjából egyik legnagyobb problémaként a térségben élők alacsony iskolázottságát tekinthetjük, részben ezzel függnek össze a magas munkanélküliségi mutatók is. Ennek ellenére a térségben gyakorlatilag hiányoznak a felnőttképzési lehetőségek, a felnőttoktatási szolgáltatások, az informális tanulási alkalmak és programok, ahogy nincsenek rendszeres lakossági, közösségi fórumok sem. Amennyiben nem kelnek életre a helyi közösségek, nem alakul ki széles körű összefogás, úgy a társadalmi leszakadás kezelhetetlenné válik. A fiatalabb lakosok elvándorlásának megállítása, illetve visszafordítása érdekében egyre inkább szükségessé válik a térség szociális-, illetve bérlakás állományának növelése, illetve minőségi fejlesztése. A helyzetelemzés megállapításai alapján a Vasvári járásban az önkormányzatok szociális lakásállományának állapota rossznak tekinthető, továbbá magas a lakhatásra alkalmatlan, telepszerű területek aránya. A járásközpont önkormányzatának 2011ben 205 bérlakása volt, melyek kihasználtsága száz százalékos; a teljes állomány használatba került szociális jelleggel vagy pályázati úton. Az önkormányzat ezeken felül további két lakástömbben, valamint több különálló lakásban biztosít szociális lakhatást a családok számára, azonban a város bérlakás-állománya komoly felújításra szorul. Mindeközben az energiaszegénységgel érintett családok által fenntartott magánlakások fizikai állapota sem kielégítő, energiahatékonyságuk alacsony, sok esetben egészségtelenek a lakhatási körülmények (penész, vizesedés). A kisebb települések önkormányzatai esetén korlátozottak a bérlakás létrehozására és üzemeltetésére vonatkozó lehetőségek, így ezen községekben a
- 151 -
rendelkezésre álló – esetleg létesítendő – családi házak szociális célú bevonása indokolt. A fiatal családok lakhatásának megkönnyítésével csökken az elvándorlás mértéke, valamint a térség munkaerő-piaci helyzete is javul. Célok
-
-
-
-
Célcsoportok
-
Tevékenységek leírása
-
-
- a kistérség kvalifikált népességének megtartása érdekében olyan átgondolt, a fiatalokat kísérő és segítő modellprogram kidolgozása, amely a jó képességű, elsősorban felsőfokú képzettséggel rendelkező fiatalok letelepedését segíti a térségben az elvándorlásból adódó népességcsökkenés lassítása, megállítása, a helyi önszerveződések számának és a helyi társadalmak aktivitásának növekedése, a fiatalok tudására, kezdeményezőkészségére alapozva innovációs gócok kialakulása, a helyi gazdasági lehetőségek kihasználása, a kiürült, humánerőforrás -hiányos településekre az értelmiség visszaköltözése, valamint a térség népességmegtartó képességének növelése a hálózat közvetlen célja további fecskeházak létrehozása, a meglévő tapasztalatok összegyűjtése, rendezvények szervezése, a program továbbfejlesztése, mindezekhez pénzügyi források keresése közvetett cél a térségi foglalkoztatási lehetőségek bővítése, ezáltal is elősegíteni a fiatalok letelepedését, mivel a munkahely az elsődleges szempont a lakóhelyválasztásnál energiatakarékos, alacsonyabb rezsiköltséget eredményező műszaki megoldások, üzemeltetési módok alkalmazása (pl. szigetelés, nyílászáró csere, kazán csere stb.) állandó lakosként letelepedő családok első lakáshoz jutó házastársak, család elsősorban felsőfokú végzettségűeket céloz a program, de indokolt esetben középfokúak is bevonhatóak; korhatár maximum 40 év egyedülállóak is pályázhatnak, nemcsak házaspárok kizáró feltétel, ha a beköltöző és a vele egy háztartásban élő házaspárja/élettársa sem rendelkezik rendszeres munka jövedelemmel, vagy munkahely ígérvénnyel Önkormányzati bérlakások építése Meglévő önkormányzati tulajdonú ingatlanok átalakítása/felújítása Energiatakarékos, alacsonyabb rezsiköltséget eredményező műszaki megoldások, üzemeltetési módszerek alkalmazása (pl. szigetelés, nyílászáró csere, kazán csere stb.) Segítségnyújtás a fiatal családok részére (pl. a háztartás költségvetésének tervezése) Igények felmérése, adatbázis készítése a leendő lakókról Információszolgáltatás a program népszerűsítése érdekében (pl. nyílt napok, bemutatók szervezése, kiadványok készítése, egyesületi honlapon információk megjelenítése)
- 152 -
-
-
-
-
-
-
-
Lakások kialakítására alkalmas épületek, lehetőségek feltérképezése a térségben A fiatal lakók hálózatának rendszeres találkozók szervezése Energiatakarékos, alacsonyabb rezsiköltséget eredményező műszaki megoldások, üzemeltetési módok feltérképezése és alkalmazása (pl. szigetelés, nyílászáró csere, kazán csere stb.) Közösségfejlesztési módszerekkel (készségfejlesztés) segíteni kell a lakók beilleszkedését és a közösségi munkát elvárásként kell megfogalmazni a használati megállapodásban (ennek részletei a beköltöző lakókkal és a pályázókkal közösen kerülnek kidolgozásra Az elérhető pályázati források felkutatása, megszerzése, egyéb források feltérképezése, kombinálása a program folytatása, újabb fecskeházak létrehozása érdekében Tapasztalatcsere a térségi fenntartók és lakók között, illetve országos és nemzetközi kapcsolatok építése, pl. évenkénti találkozó szervezése A térségi foglalkoztatási lehetőségek bővítése, ezáltal is elősegíteni a fiatalok letelepedését, mivel a munkahely az elsődleges szempont a lakóhelyválasztásnál. Ennek érdekében a hálózati együttműködés megerősítése Tanácsadás a fiatalok számára lakáshoz, munkához jutási lehetőségek bemutatása céljából, helyi önkormányzatokkal közösen a fecskeházakból való kiköltözés előkészítése, lakáshoz jutási konstrukciók kidolgozása: pl. ingyen/kedvezményes telek, bérlakás, lakásvásárlási támogatás, visszatérítendő támogatás stb. A lakók nyilvántartása (a bentlakók és az igénylők főbb adatait, igényeit, munkahelyeik paramétereit) és várólista működtetése Kommunikációs anyagok tervezése, készítése
Tervezett ütemezés
2016-2020
Várt eredmények, hatások
- Javulnak a lakhatási lehetőségek és körülmények a térségben; - Csökken a fiatal népesség elvándorlásának mértéke, a képzett munkaerő helyben marad; - Az elvándorlásból adódó népességcsökkenés lassulásával növekszik a helyi önszerveződések száma, valamint a helyi társadalom aktivitása; a fiatalok tudására, kezdeményezőkészségére alapozva innovációs gócok alakulnak ki; - A „kiürült”, humánerőforrás hiányos településekre visszatérnek a képzettebb társadalmi csoportok, így nő a helyi gazdasági lehetőségek kihasználtsági szintje.
Indikátorok
- Kialakított lakások száma; - Beköltöző lakosok száma.
Megcélzott pályázati forrás
TOP: 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése (1301/2013/EU rendelet 5. cikk 9 (b): a
- 153 -
városi és falusi területek és az ott élő rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása) / 4. B A leromlott városi területeken és városi külterületeken élő alacsony státuszú családok, romák életkörülményeinek javítása – Leromlott városi területek rehabilitációja EFOP: 2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében – A városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása (9. b) / 2. C A marginalizált feltételek között élők életkörülményei infrastrukturális feltételeinek javítása / 2.4 Tartós szegénységben élők, romák felzárkózását és a periférikus élethelyzetek megszüntetését segítő infrastrukturális beruházások Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Lényeges hangsúlyozni, hogy a lakosság helyben tartását és új lakók idecsábítását az ingatlanfejlesztésen túl a környezet fejlesztésével lehet leginkább elérni: sport és szabadidős lehetőségek bővítése, a közterek tisztaságának fokozott fejlesztése, több kulturált, nyilvános tér kialakítása, ahova a lakók kiléphetnek a négy fal közül – ez különösen az individualizált életteret nyújtó lakótelepek esetében fontos –, az ellátási intézményrendszer fejlesztése stb. Fontos, hogy a kerület lakói otthonosnak érezzék szűkebb-tágabb környezetüket, érezzék az önkormányzat figyelmét, fogékonyságát az ott lakók igényeire, problémáira. Amennyiben mindezen tényezők együttesen valósulnak meg, úgy a népességmegtartó erő növekedésével képes a település tartósan fejlődő pályára állni.
4. prioritás: Közösségi részvétel erősítése a hátrányos helyzetű emberek és célcsoportok segítésében Megnevezés
5.1. Esély napok szervezése a térségben, érzékenytő foglalkozásokkal
Prioritás
4. prioritás: Közösségi részvétel erősítése a hátrányos helyzetű emberek és célcsoportok segítésében
Végrehajtásért felelős gazda
Települési önkormányzatok
Partnerek
Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ, Nagy Gáspár Kulturális Központ, általános iskolák, Béri Balogh Ádám Szakközépiskolája és Szakiskolája
Indoklás
A felelős társadalmi hozzáállás alapfeltétele, hogy a társadalom tagjai minél több információval, személyes élménnyel, tapasztalattal rendelkezzenek hátrányos helyzetű társaikról, a fogyatékos, idős vagy éppen a roma embereket illetően. Az ő
- 154 -
társadalmi vagy akár munkaerő-piaci beilleszkedésüknek előfeltétele a társadalmi előítéletek mérséklődése, mely információhiányos környezetben nem tud megvalósulni. A befogadó társadalom és a tényleges integráció érdekében fontos, hogy a különböző esélyegyenlőségi célcsoportok ne elszigetelve tevékenykedjenek, hanem a helyi társadalom integráns szereplőiként. Ezáltal a lakosság körében is nagyobb eséllyel kialakul az elfogadás, amelyet minél korábban, lehetőleg az óvodai, iskolai időszakban meg kell alapozni. Napjainkban a társadalom átalakulása meglehetősen jelentős, a többgenerációs családmodell aránya csökken. Sem a fiatal, sem az idős korosztály nem támaszkodhat a hagyományos társadalmi szerepek modelljeire és az együttműködés hagyományos normáira. Fel kell ismernünk a generációk, illetve a társadalom tagjai közti együttműködés fontosságát, hogy a fiatalok, az idősek, a fogyatékkal élők kölcsönösen tanuljanak egymástól, megismerjék egymás helyzetét, nehézségeit és közösen beszéljenek a lehetőségekről, megoldást találva a helyzetük által támasztott kihívásokra. A térségre jellemző, hogy munkaadóinak felkészültsége és nyitottsága alacsony a fogyatékkal élők foglalkoztatásával kapcsolatosan. Fontos teendő a foglalkoztatók és a fogyatékkal élők egymással való megismertetése, a lehetőségekről való egyeztetés, és a foglalkoztatásukra irányuló kezdeményezések elindítása, támogatása. A fogyatékkal élők foglalkoztatásával kapcsolatos felkészültség és nyitottság alacsony szintű a térségi munkaadói körében. Célok
-
-
attitűdformálás, a társadalom tagjainak szemléletváltása szolidaritás megerősítése térségi önkormányzati, piaci, valamint civil szereplők érzékenyítése az esélyegyenlőségi témák iránt együttműködésen, szolidaritáson alapuló programok kezdeményezése a helyi társadalomban idősek szerepének hangsúlyozása a családok életében időskorúak aktivitásának fenntartása, elmagányosodás megakadályozása (pl. gyerekfelügyelet, fiatalok mentorálása, tapasztalatok átadása, közösségerősítő programok a településeken, idősek informatikai képzése, az idősek és fiatalok egymásra találása. generációk együttműködését célzó programok, közösségi háló megerősítése a családok lakóhelyén a lakosság interakciója révén a helyi társadalom összetartó erejének és egymás elfogadásának folyamatos erősödése a szabadidő közös eltöltése a fogyatékkal élő emberek és családjaik, illetve a többségi társadalom tagjaival együtt, annak érdekében, hogy megismerjék egymás életét, feloldódjanak az előítéleteik és közelebb kerüljenek egymáshoz
- 155 -
Célcsoportok
-
a fogyatékos emberek társadalmi elfogadottságának növekedése, a nyílt munkaerő-piachoz való könnyebb csatlakozásuk és alkalmazkodásuk, könnyebb integrálódásuk a munkahelyi csapatba
-
a gyermekektől (óvodás kortól) kezdve egészen az időskorúakig bezárólag, azaz a térség lakosságának egésze munkaadók
Tevékenységek leírása
-
-
-
a generációk közötti szakadékok áthidalását és a kapcsolatok fejlesztését segítő kezdeményezések létrehozása (pl. a „Nagyszülő-unoka” programok, a közös táboroztatások, önkéntes idősek segítik a kisiskolásokat, együtt tanulnak, gyakorolják az olvasást, beszélgetnek stb.) szélesebb körű, minden korosztály számára elérhető közösségi programok, kulturális aktivitás növelése meglévő és tervezett rekreációs, sport- és aktív szabadidős területek fejlesztése, kínálatbővítése, minden korosztály számára elérhetően tapasztalatok átadása, közösségerősítő programok a településeken idősek informatikai képzése a fiatalok segítségével időskorúak aktivitásának fenntartása, elmagányosodás megakadályozása (pl. gyerekfelügyelet, fiatalok mentorálása) a helyi esélyegyenlőségi programokban megfogalmazott problémák kezelésére ismeretterjesztő, tájékoztató tevékenységek megvalósítása a járásszékhely önkormányzatainak, valamint az esélyegyenlőségi célcsoportokkal dolgozó főbb civil szervezetek szervezésében (pl. vakvezető-kutya bemutató, beszélgetés fogyatékkal élő sportolókkal, paralimpikonokkal, közszereplőkkel, Láthatatlan Kiállítás, stb.) iskolákban, óvodákban érzékenyítő programok szervezése (fogyatékossági csoportokra, korosztályokra lebontva) sérült gyerekeket nevelő szülőknek kiscsoportos foglalkozások a tapasztalatok, a gyermekek életre nevelési módszereinek megosztása érdekében
Tervezett ütemezés
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében
Megnevezés
4.2. A térségi szociális szolgáltató rendszer átalakítása (szociális törvény változásai szerint, hiányzó szolgáltatások pótlása, új szolgáltatási módszerek alkalmazásával, települési szintű szolgáltatások átalakítása)
- 156 -
Prioritás
4. prioritás: Közösségi részvétel erősítése a hátrányos helyzetű emberek és célcsoportok segítésében
Végrehajtásért felelős gazda
Térségi önkormányzatok
Partnerek
Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás
Indoklás
Magyarországon közel 4 millió ember él tízezer fő alatti településeken, ahol csupán a legalapvetőbb szolgáltatásokat kell biztosítaniuk az önkormányzatoknak. A 10 ezer fő feletti települések száma mindösszesen 145, itt közel 6 millióan élnek. Ez az a településnagyság, ahonnan kezdődően a decentralizált önkormányzati rendszerben a települések már valamennyire képesek többféle szolgáltatást is fenntartani. A kisebb településen élők száma igen magas, de összevetve azon térségek számával, amelyekben nem található tízezresnél nagyobb falu vagy város, a probléma még hangsúlyosabban megjelenik. A járás településhálózata egyértelműen aprófalvas jellegű, 2013-ban mindössze két település lakosságszáma haladta meg az ezer főt, míg az 500–1000 lakost számláló települések aránya 30 százalék. Száz főnél kisebb lélekszámú település csupán egy található a járás területén, Sárfimizdó. A Vasvári járás területén aprófalvas településszerkezetből adódóan viszonylag sok az olyan ─ zömében kis lélekszámú ─ település, amelyben nem, vagy csak nagy nehézségek árán érhetők el az alapvető közoktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatások, illetve intézmények. Általánosságban is elmondható, hogy Magyarországon a humán közszolgáltatásokhoz lényegesen nehezebb a hozzáférés kis településeken (falvakban és városokban egyaránt), pedig a szociális problémák jellemzően itt koncentrálódnak. A jelenlegi rendszer települési szinten a település lakosságszámához, és nem a kezelendő problémákhoz és meglévő szükségletekhez, igényekhez kapcsolódóan írja elő a kötelező szociális és gyermekjóléti szolgáltatások biztosítását. Ez nem csak a kistelepülések ellátásában jelent problémát, hiszen a nagyobb városok esetében is, ahol vannak szolgáltatások, eközben sok esetben óriási az intézmények leterheltsége – ilyen módon gyakorlatilag pazarló rendszert generálva, fenntartva. Az integráltan létrejövő szolgáltatás települési szinten elérhető kötelező szolgáltatás lesz az ellátandó terület nagysága szerint differenciált szolgáltatási tartalommal. Ezzel a döntéssel várhatóan komoly változásokat idéznek elő a járási és helyi szociális ellátásban. Járási szinten kerülnek kialakításra a járásközponti önkormányzati fenntartású család- és gyermekjóléti központok, amelyek száma ezzel országos szinten 48-ról 198-ra emelkedik. A központok feladata lesz a gyermekek védelembe vételével kapcsolatos hatósági munka tervezése, a gyámhivatallal való kapcsolattartás,
- 157 -
továbbá olyan speciális szolgáltatások biztosítása, amelyekkel nem rendelkezik minden szolgálat. A szolgálatoknak pedig a jövőben kizárólag szolgáltatási feladataik lesznek, tehermentesítve és koncentráltabbá téve ezzel a családgondozók tevékenységét. Ezzel párhuzamosan a rendszer finanszírozása is megváltozik: a hátrányos helyzetű települések több forrást kapnak a jövőben, így az ellátandó családok számához igazodva a térség több családgondozót tud majd foglalkoztatni. Célok
-
célzott, igényalapú, pénzügyileg fenntartható szolgáltatások tervezése és elindítása az egyéni, lokális, területi szintű szükségleteket és igényeket feltárni képes rendszer létrehozása, amely alkalmas lenne a döntéshozatali folyamat alapjává, támogatójává válni működő és kiterjedt szociális szolgáltatási rendszer létrehozása a térségi szereplők minél szélesebb körének bevonásával, együttműködésével az idős ellátás, házi segítségnyújtás átreformálása
Célcsoportok
-
gyermekek, fiatalok, családjaik mélyszegénységben élők fogyatékkal élő személyek idős lakosság
Tevékenységek leírása
-
család- és gyermekjóléti központ végzi a gyermekek védelembevételével kapcsolatos hatósági munka tervezését, a gyámhivatallal való kapcsolattartást, speciális szolgáltatások biztosítása (pl. pszichológus) folyamatos elemzésén és értékelésén alapuló tervezéstámogató rendszer kapacitásainak kialakítása helyi szociális szolgáltatást nyújtó szervezetek létrehozása, együttműködésük kialakítása, tevékenységeik összehangolása családgondozói létszám és kapacitások felmérése helyi szolgáltatók munkatársai által gyűjtött tapasztalatok rögzítése, megosztása, megvitatása döntéstámogató, területi szintű elemző, értékelő egység felállítása esélymenedzser hálózat létrehozása átmeneti ellátást nyújtó intézmény, illetve szolgáltatások kialakítása, pénzügyi fenntarthatóságuk tervezése szociális szolgáltatások ellátására szociális gazdaságon alapuló szervezetek létrehozás (szociális szövetkezet)
-
-
Tervezett ütemezés
2016-tól folyamatosan
- 158 -
Várt eredmények
-
Indikátorok
-
a szociális szolgáltatások minél szélesebb köre épül ki a térség minden településén, függetlenül a lakosság számától, a helyi igényekre specializálódva a hátrányos helyzetűek támogatása az egyéni igényeknek megfelelően a megnövekedett családgondozói létszám következtében javul a rászoruló családok helyzete, csökken a családjuktól elszakított gyermekek száma a 2016. évi költségvetési törvény a számított szakmai minimum létszám alapján biztosít támogatást, a család- és Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központot biztosító települési önkormányzatok részére hatékonyabb jelzőrendszer szociális szolgáltatás keretében megvalósuló tevékenységek száma szociális szolgáltatásokat igénybe vevő személyek, családok száma a szociális szolgáltató rendszerbe bevont települések száma a szociális szolgáltató rendszerbe bevont térségi intézmények száma
Megcélzott pályázati forrás
EFOP, illetve szociális szolgáltatási normatíva
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A program tevékenységei reális szükségletekre adnak választ, támogatva a jövő év elejétől érvénybe lépő szociális törvény módosításait. Mindezek eredményeképpen hosszú távon érezhetően alacsonyabb szociális kiadásokat eredményez a program. Az állami források megemelkedésével fenntarthatóvá válik a növekvő számú családgondozói létszám fenntartása, a tervezett szociális szolgáltatások köre pedig a helyi szervezetek bevonásával, közreműködésével kerül kialakításra pénzügyileg fenntartható módon. A térségi együttműködések egyik nagy előnye, hogy egy adott területi egységen belül a szereplők a helyi adottságokat figyelembe véve, saját térségi erőforrásaira és környezeti elemeire támaszkodik, melyekkel a fejlesztések és kezdeményezések során fenntartható módon bánik.
Megnevezés
4.3. Az önkéntes munka és az adományozás kiterjesztése, a fiatalok ösztönzése az önkéntes tevékenységekre
Prioritás
4. Közösségi részvétel erősítése a hátrányos helyzetű emberek és célcsoportok segítésében
- 159 -
Végrehajtásért felelős gazda
Települési önkormányzatok
Partnerek
Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ, Nagy Gáspár Kulturális Központ, általános iskolák, Béri Balogh Ádám Szakközépiskolája és Szakiskolája
Indoklás
Az önkéntesség, valamint az iskolai közösségi szolgálat lehetőségei napjainkban kihasználatlanok a Vasvári járásban, egyelőre kevés a jól felkészült fogadó szervezet (annak ellenére, hogy jogszabályi kötelezettség a tevékenység végzése bizonyos végzettségek elérése érdekében). A járásban az önkéntes munka ritkán, szinte csak meghirdetett társadalmi munkák során tapasztalható, pedig az önkéntesség fontosságának hangsúlyozására már több kezdeményezés is elindult a térségben. A Vasvári járásban az aktív idősek sokszor az önkéntes jellegű munkában is részt vesznek (különösen a rendezvények szervezésében, gyűjtéseken, civil szervezetek működtetésében). A járás területén az adományozás csak egyedi, elszigetelt esetben fordul elő. Főképp a gyerekjóléti szolgálat szokott ruha-, élelmiszer- és ajándékcsomagokat kapni adományok gyanánt a segélyszervezetektől, civilektől vagy magánszemélyektől, melyeket a rászoruló családok felé továbbít. Már-már hagyománnyá kezd válni a karácsony előtti gyűjtés szervezése, ahol Vasvár és környékén élő rászoruló gyerekeknek lehet örömöt szerezni az adományok által.
Célok
·
Közösségi gondolkodásra való nevelés Az állampolgárok (és különös tekintettel a diákok) önkéntességre való hajlandóságának és az önkéntesek számának növelése Az adományozás, és ezáltal a társadalmi összefogás és szolidaritás erősítése Az önkéntesség és közösségi munka aktívabb alkalmazása a célcsoportok segítésében Társadalmi kohézió erősítése
· · ·
A járás népessége, főképp a fiatalok rétege Önkéntes fogadószervezetek Civil szervezetek
· ·
· ·
Célcsoportok
Tevékenységek leírása Az önkéntes munka rendszerszerű megszervezése megoldást nyújthat egyrészt a szociális ellátórendszer emberi erőforráshiányának önkéntesekkel való megoldása, másrészt pedig munkatapasztalatot biztosíthat az iskolai közösségi szolgálatot teljesítő középiskolásoknak is. Mindemellett a szociális készségek, empátia és szolidaritás területén is hasznos élményekkel gazdagodhatnak a résztvevő iskolások. Az önkéntesség és a diákok iskolai közösségi szolgálata révén olyan tevékenységeket lehet végezni, ami elősegíti a társadalmi kohéziót, a generációk közötti együttélést, valamint a társadalmi integrációt.
- 160 -
Ilyen tevékenységek lehetnek a beszélgetések, korrepetálások, takarítás, bevásárlás vagy a kerti munkák elvégzése. A tevékenységek megszervezésében aktív szerepet kell vállalniuk az iskolásokat koordináló tanároknak, valamint az elesettekről információval bíró szociális intézményeknek, önkormányzatoknak és civil szervezeteknek is. Az adományozási tevékenységek tekintetében elsősorban nem a felajánlott tárgyak anyagi értékére szükséges figyelmet fordítani, hanem az adományozásban részt vevőket kell arra ösztönözni, hogy máskor is szívesen vegyenek részt hasonló jellegű kezdeményezésekben. Az adományozás és a szolidaritás fontosságára pedig a legfiatalabb korosztály figyelmét is szükséges felhívni. Várt eredmények
Az önkéntes tevékenység általános társadalmi megbecsülése növekedik, egyre több önkéntes egyre több fogadó szervezetnél tudja a közösségi munkát végezni. Az adományozási lehetőségek és az abban részt vevők száma megnő, ezáltal több rászoruló gyermek/egyén részesülhet a felajánlásokból.
Indikátorok
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
· · · · ·
Önkéntesek száma (fő) Fogadószervezetek száma (db) Önkéntes középiskolások száma (fő) Adományozási alkalmak száma (db) Adományokból részesülők száma (fő)
EFOP: 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (9. i) / 1. C célkitűzés: Több helyi civil közösség jön létre / 1.3 Társadalmi együttélés erősítése 3. prioritás: Gyarapodó tudástőke / 3. A intézkedés: A korai iskolaelhagyás csökkentése, a hátrányos helyzetű tanulók végzettségi szintjének emelése / 3.3 A neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5. C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása
- 161 -
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Az önkéntesség erősíti a társadalmi kohéziót és az értékteremtés mellett a kulturális, gazdasági és környezeti fejlődés egyik fontos eszköze. Az önkéntesség a társadalmi tőke egyik fontos eleme, ami közvetve vagy közvetlenül hat a fejlesztésekre, bizonyos értelemben befolyásolják azokat: együttműködések és partneri hálók alakulhatnak ki, melyek hosszabb távon a gazdasági mutatók javulásához vezetnek. A közös és önkéntes tevékenységek, adományozási lehetőségek ösztönzése hozzájárulhat a pozitív társadalmi folyamatok (kirekesztés, szegénység elleni küzdelem) előmozdításához is.
Megnevezés
4.4. Az idősek életvitelének javítása, elszigetelődésének megakadályozása. Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése.
Prioritás
4. Közösségi részvétel erősítése a hátrányos helyzetű emberek és célcsoportok segítésében
Végrehajtásért felelős Települési önkormányzatok gazda Partnerek
IKSZT-k, Nagy Gáspár Kulturális Központ, civil szervezetek
Indoklás
2003 és 2013 között a Vasvári járásban 7,2 százalékkal nőtt az öregedési index értéke: az utolsó vizsgált évben száz gyermekkorú lakosra 134 időskorú jutott. Mindeközben a hagyományos családmodell átalakulásával, valamint az információtechnológia (IT) rohamos fejlődésével jelentősen átalakult a társadalom működési mechanizmusa. A folyamatok hatására egyre inkább elszigetelődtek az idősebb korosztályok tagjai, az új kommunikációs formák megjelenésével és térnyerésével pedig kiéleződtek a generációs különbségek: míg a fiatalabb korosztályok esetében a technológiai fejlődéshez való alkalmazkodás kevésbé jelent problémát, addig az idősebb korosztálynál megfigyelhető a „technológia nyelvének” nehezebb értelmezése, illetve használata. Nem csak a személyes kapcsolatokban erősödött az IT jelenléte: az intézmények és nyilvános terek „kommunikációját” is átjárta az elektronizálódás, gondolhatunk itt többek között az érintőképernyős információs táblákra, jegy automatákra és egyéb eszközökre. A folyamat következtében az idősebb korosztály hétköznapi életében is nehézségek jelentkezhetnek, a társadalom egyes tagjai kirekesztve érezhetik magukat a közösségből. Mindeközben olyan fejlesztések is megvalósultak az elmúlt évek során, amelyek a felhasználó egészségét szolgálják: ez érinti többek között az orvossal való kapcsolattartást, az egyén egészségügyi monitoringját, kezelését. Ezen eszközök célcsoportja elsősorban az idősebb korosztály, azonban a „nyelv” ismeretének hiánya pont az ő esetükben nehezíti meg alkalmazásukat. Az említett tényezők okán kifejezetten fontos a célcsoport képzése, felkészítése az IT nyelvének alkalmazására. A nemzetközi kapcsolatok erősödése
- 162 -
során további problémát jelent az időskorúak esetében a nyelvtudás hiánya, így az ennek mérséklésére irányuló képzések és tanfolyamok indítása is indokolt. A szerteágazó – az IT-t, nyelveket és egészség témakörét is magában foglaló – képzések összességében elősegítik a generációs különbségek mérséklését, ezzel hozzájárulva a közösségek erősítéséhez. Természetesen a hagyományos, közös részvételre ösztönző programok jótékony hatásáról sem szabad megfeledkezni, a fiatalokat és időseket egyaránt „megmozgató” rendezvények számos pozitív következménnyel bírnak: a kedvező egészségügyi hatásokon túl talán az egyik legfontosabb eredmény a generációk közötti kohéziós erő növekedése lehet. Célok
- Az igények alapján képzések megtervezése, megszervezése és lebonyolítása a célcsoport tagjainak. - Közösségi programok megszervezése és lebonyolítása a fiatalabb és idősebb korosztályok részvételével.
Célcsoportok
- Időskorúak; - A Vasvári járás teljes lakossága; - Képző intézmények, szervezetek.
Tevékenységek leírása - A célcsoport helyzetének felmérése, az igények azonosítása; - Képzési rendszer megtervezése; - Képzések megszervezése és lebonyolítása, az alábbi témakörökben (az igények azonosításától függően bővülhet): - mobiltelefon használata, - számítógép felhasználói készségek fejlesztése, - internet használata, - az érintőkijelzős készülékek használata; - nyelvtanfolyamok; - egészségmegőrzés. - Közösségi programok megtervezése és lebonyolítása. Várt eredmények
- Generációs különbségek csökkennek; - Kommunikációs nehézségek mérséklődnek a fiatalabb és idősebb korosztályok között; - A képzések révén az idősebb korosztályok életkörülményei javulnak; - Az érintettek esetében a „kirekesztettség” érzésének csökkenése; - Az idősek egészségügyi ellátása, monitoringja fejlődik; - Közösségi összetartás erősödik.
Indikátorok
- Megtartott képzések száma; - Képzésben résztvevők száma.
- 163 -
Felhasználható EFOP: pályázati forrás / 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI érintett operatív PRIORITÁS (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, program prioritása és többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel intézkedése előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (9. i) / 1. C célkitűzés: Több helyi civil közösség jön létre / 1.3 Társadalmi együttélés erősítése TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5. C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Az időskorúak képzése révén erősödik a közösségi aktivitás, amely közvetett módon pozitív hatással van a térség gazdasági életére. A generációs különbségek mérséklődésével javul a társadalmi együttélés minősége, a kommunikációs nehézségek leküzdésével fejlődik idősek ellátása, és bővül a rájuk való odafigyelés lehetősége. A képzések révén bővül az információhoz való hozzáférés köre, amely az idősebb korosztályok ismereteinek szélesítésével magában hordozza a környezeti fenntarthatóság szempontját is.
Megnevezés
4.5. Roma integráció megoldására különböző kidolgozása és bevezetése (pl. Tanoda program)
Prioritás
4. prioritás: Közösségi részvétel erősítése a hátrányos helyzetű emberek és célcsoportok segítésében
Végrehajtásért felelős gazda
Térségi önkormányzatok
Partnerek
IKSZT-k, Nagy Gáspár Kulturális Központ, civilszervezetek, általános iskolák, Béri Balogh Ádám Szakközépiskolája és Szakiskolája
Indoklás
Az iskolarendszerű oktatás a különböző hátrányokkal és tanulási problémákkal küzdők számára nem kínál megfelelő lehetőségeket, mely gyakran lemorzsolódásukhoz vezet. A tanodai környezet által biztosított nyitott, kirekesztésektől mentes befogadó légkör, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel elősegíti a személyiség szabad kibontakozását és a készségfejlesztést, ezáltal növelve a formális iskolai keretekbe történő integrálódás esélyét. A tanodák a résztvevő tanulók személyes helyzetére szabott nevelést, személyiségük fejlesztését biztosítják, ahol lehetőség van a képességeik és érdeklődésük alapján szervezett tehetség kibontakoztatására. Az iskolai lemorzsolódás mérséklésében fontos szerepet játszó tanoda hálózat közoktatási intézményrendszerrel való
- 164 -
módszerek
együttműködése, kapcsolatai megerősítése elengedhetetlen. Megszerzett képzettség hiányában munkaerő-piaci esélyeik csökkennek. A helyi roma kisebbségi önkormányzat tapasztalatai szerint a térségben szükség lenne egy jól működő Tanoda programra. A program célja elsősorban az iskolai felzárkóztatás. Tapasztalataik szerint a térségben élő roma lakosság körében szükség van közösségfejlesztésre és az identitástudat erősítésére. A fiatalok közül sokan nem ismerik kultúrájukat, hagyományaikat, kulturális tőkéjüket. A program fő célja az iskolai lemorzsolódás csökkentése és a továbbtanulási utak megerősítése a halmozottan hátrányos helyzetű, roma, valamint a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló és a migráns tanulók körében. A tanodák segítségével a halmozottan hátrányos helyzetű és/vagy, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, elsősorban roma, valamint a menekülteket befogadó állomásokon, ezáltal munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedési esélyeinek javítása lehetséges. Célok
Fő célok: a roma származású gyerekek (és fiatal felnőttek) képzési szintjének növelése a képességeiknek megfelelő munkahely és életvitel elérése érdekében; Ehhez kapcsolódóan részcélok: -
- a bevont tanulók iskolai eredményei javuljanak, képességeik, készségeik fejlődjenek - növekedjen a programba résztvevő érettségit szerző végzős tanulók, valamint a minőségi szakképzésben továbbtanulók száma - a lemorzsolódott vagy a lemorzsolódásnak kitett tanulók körében megerősödjön az érettségihez, ezen keresztül a további életpálya építéshez fűződő ambíció - az új esélyt biztosító keretek között minimálisra csökkenjen a kifejezetten tanulási kudarc miatt újból lemorzsolódók aránya - új tanulási formák bevezetésének célja, hogy csökkentse a tanulási kudarcokat és ezáltal a tanulói célcsoport lemorzsolódását, valamint képessé tegye az egyes intézményeket és pedagógusaikat arra, hogy a tanulás világától már eltávolodott tanulókat újból, eredményesen be tudják vonni az oktatásba. - plusz idegen nyelvből és egyéb főtantárgyakból oktatás – felzárkóztatás - közösségfejlesztés - kulturális értékek és hagyományok átadása Célcsoportok
1.
Vasvár járás hátrányos helyzetű és/ vagy roma lakossága
Tevékenységek leírása
- Felkészítő tevékenység a tanévre A szakmai program előkészítését szervező pedagógus csoport létrehozása, a közösségépítést; az iskolai tanév indítását megelőzően a tantestület pedagógiai módszertani stratégiájának kidolgozása,
- 165 -
felkészülés az iskolai tanévre; nevelési, oktatási program átdolgozása, mely tükrözi az adott iskola által kifejlesztett, az egyéni tanulói igényekre reagáló újszerű tanulási útvonalat biztosító gyakorlat működtetése Új tanulási formák megvalósítása és alkalmazása Iskolai megtartó háló létrehozása: o mentorrendszer működtetése o esetkezelő csoport működtetetése o személyközpontú pedagógiai módszer alkalmazása o demokratikus iskolai fórum (pl. iskolai diákönkormányzat tanulói vitafórum, iskolabíróság) létrehozása, amely biztosítja, hogy a célcsoport aktívan részt vehessen saját problémáinak megoldásában o rendszeres családlátogatás - Egyéni fejlesztési terv készítése és mentor biztosítása az újbóli lemorzsolódás megakadályozása érdekében az érintett tanulók számára (a halmozottan hátrányos helyzetű diákok számára) - Készség- és képességfejlesztő tanéven kívüli szabadidős, kulturális, sport program szervezése - Közösségi programok szervezése 2016-tól folyamatosan -
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás
-
Munkaerő-piaci lehetőségek megnövekedése
-
Fiatalok iskolán belüli lemaradásának csökkenése
-
Aktív közösség kialakulása
- megvalósult programok száma - résztvevők száma - képzések száma - bevont pedagógusok száma EFOP: 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1. A célkitűzés: A munkaerő-piacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való belépésének növelése / 1.1 A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való részvételének és munkaerő-piacon való megjelenésének elősegítése (ezen belül is a Romák (kiemelten roma nők) foglalkoztatásba ágyazott képzése); 3. prioritás: Gyarapodó tudástőke / 3. A célkitűzés: A korai iskolaelhagyás csökkentése, a hátrányos helyzetű tanulók végzettségi szintjének emelése / 3.1 A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, a köznevelés hátránykompenzációs képességének növelése
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A kezdeményezés társadalmi fenntarthatósága abban az esetben lesz biztosítva, ha egyik oldalról folyamatos lesz az igény a program iránt a célcsoport körében (ezt elsősorban a tartós és személyes
- 166 -
kapcsolatokon alapuló tevékenységekkel s ezek által a gyerekek életében jelentkező elért eredményekkel lehet megalapozni), a másik oldalról a programban résztvevő gondozók, szakemberek, mentorok megkapják a megfelelő szakmai és erkölcsi, valamint anyagi támogatást is a munkájuk végzéséhez. A projektgazda és partnerei is rendelkeznek elegendő szakmai tapasztalattal és kapacitással a tervezett programok megvalósításához, így hozzájárulhatnak a fenntarthatóság szakmai oldalról való biztosításához is. A pénzügyi feltételeket pályázaton nyert és civil szervezetek által biztosított támogatásokkal, szponzorok felajánlásaival lehet biztosítani, valamint az önkormányzatok kiegészítő hozzájárulásával. A környezeti fenntarthatóság jegyében a projektgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés, stb.). Megnevezés
4.6. Közösségfejlesztési programok
Prioritás
4. prioritás: Közösségi részvétel erősítése a hátrányos helyzetű emberek és célcsoportok segítésében
Végrehajtásért felelős gazda
Hegypásztor Kör
Partnerek
járás önkormányzatai, IKSZT-k, Nagy Gáspár Kulturális Központ, civilszervezetek
Indoklás
A közösségfejlesztés célja a helyi társadalmon belül a település valamely szomszédságában, illetve a településen, vagy a járásban élők közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztése. Gazdaságfejlesztési szempontból sem elhanyagolható, hogy amikor a helyben élők elképzelései, ötletei alapján kezdenek bele valamilyen átalakításba, beruházásba, termelésbe, fejlesztésbe, sokkal inkább magukénak érzik, sajátjukként kezelik, és veszik igénybe az ebből keletkező javakat, eredményeket. Mindez később olyan erőforrássá alakul, ami mind nagyobb feladatok vállalására serkenti az együtt élőket. A magyarországi közösségi aktivitás nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható, hiányoznak az erős társadalmi-közösségi hálózatok, kapcsolatrendszerek, ennek következményeként a közbizalom pedig alacsony. A közösségi aktivitás nagymértékben függ a lakókörnyezet, a szomszédság jellemzőitől; a közösségi szerepvállalás elsődleges terepe – a munkahely és az iskola mellett – a lakóközösség. A hazai lakótelepeken élő társasházi közösségeinket a közösségi kezdeményezések tekintetében különösen nagy lemaradás jellemzi, az itt lakók a legalacsonyabb társadalmi státuszú társadalmi csoportok
- 167 -
közé tartoznak, ugyanakkor a magyar lakótelepek társadalmi egyensúlya igen érzékeny. A közösségek hiánya, alacsony szintje nehezíti a társadalmi tőke gyarapítását, a társadalmi életben való aktív részvételt, melynek hosszú távon a munkavégző képesség is kárát látja. A munkanélküliség és a társadalmi tőke hiánya kölcsönösen erősítik egymást. A kitörés ebből a körből lehetséges a munkaerő-piaci integráció támogatásával, de szükséges a társadalmi tőke fejlesztése is, melynek révén válhat hatékonyabbá a társadalmi integráció. A helyi cselekvés hatékonyságának és a sikeres társadalmi integrációnak feltétele a helyi intézményi szereplők közötti összefogás is. Az érintett közösségeknek az önkormányzattal, intézményekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal való együttműködése a hosszú távú hatásokat erősíti és megteremti a társadalmi integráció magasabb szintű megvalósulásának, azaz beágyazottságnak a feltételit. Egy egészséges társadalomban nem hagyják magukra a bajba jutottakat, azonban a segítség nyújtás szabályait is tanulni kell. Minél fiatalabb korban tudatosítani kell a diákokban, hogy nem önálló szigetekként élünk a világban, hanem egy közösség tagjai vagyunk, ezáltal felelősséggel tartozunk egymásért, a közösségért. Néhány évvel ezelőtt, a társadalmi bizalomról szóló felmérésben (Forrás: Giczi Johanna − Sík Endre: TÁRKI Európai társadalmi jelentés 2009. 4. Bizalom, társadalmi tőke, intézményi kötődés) a megkérdezettek több mint nyolcvan százaléka válaszolta azt, hogy senki nem törődik a másikkal. Ez a közgondolkodást jelző arány, sürgős beavatkozás szükségességét jelzi. Célok
Konkrét cél: Cél a társadalmi cselekvés, az aktív állampolgárság ösztönzése, a társadalmi kohézió erősítése a térségben. Közvetlen cél a társadalmi integráció elősegítése. Ennek keretében fontos a lakóközösségi, szomszédsági, alulról szerveződő közösségek, szociális, és humán szolgáltató szakmai szervezetek, helyi valamint járási önkormányzatok, intézmények, továbbá szakmai szervezetek, és az egyházak között történő együttműködés javítása. Közösségfejlesztés és a közösség számára fontos programok és szolgáltatások megvalósításával. Cél, hogy bővüljön a diákok által IKSZ (iskolai közösségi szolgálat) keretében végezhető tevékenységek köre (az egészségügyi és szociális terület mellett az oktatás, sport, környezetvédelem területén is) és ezzel összefüggésben növekedjen a diákok fogadására felkészített szervezetek (állami, önkormányzati, civil, egyházi) száma. Mindahhoz, hogy a meglévők mellett további városi / települési intézmények is fogadó szervezetként tudjanak bekapcsolódni az IKSZ tevékenységekbe, meg kell ismertetni velük azokat a már bevált módszereket és tapasztalatokat, amelyek más fogadó intézményeknél jó gyakorlatként működnek.
- 168 -
Célcsoportok
- lakosság (fiatal, idős generáció egyaránt) - a városban működő oktatási intézmények diákjai (9. 10., 11. évfolyamos érettségi előtt álló középiskolás vagy gimnazista diákok), pedagógusai, szülői munkaközösség tagjai - civil szervezetek: egyesületek, alapítványok - önkormányzati fenntartású intézmények - egyházi szervezetek - különböző területek szakemberei (környezetvédelem, történelem, hagyományőrzés, stb.) - vállalatok képviselői
Tevékenységek leírása
A közösségi együttműködést támogató helyi összefogás erősítése, partnerség építés a közösségi tervezés módszerével -
-
Együttműködések kialakítása a helyi közösség, a szakmai szervezetek, intézmények között, akcióprogramok kidolgozása és megvalósítása a közösségi tervezés módszerével a projekt által érintett lakóközösség életében fontos, a közösségre jelentős hatást gyakorló problémák megoldása érdekében, A lakosság aktív szabadidő eltöltéséhez, közösségi programok lebonyolításához szükséges feltételek megteremtése (legalább egy közösségi tér vagy kert kialakítása kötelező az alábbiak közül): · · ·
·
gyerek játszótér, közösségi tér közösségi, sport és szabadidős tér (például felnőtt játszótér) kialakítása közösségi kert kialakítása (a célcsoport számára szervezett foglalkozás keretein belül készíthető el a közösségi kert, s a hozzá kapcsolódó munkaruha, vetőmag, stb. is betervezhető) egyéb, az egész közösség környezetére hatást gyakorló tervek megvalósítása a környezet gondozásával
A lakosság életvitelének javítása és az aktív szabadidő eltöltésének elősegítése -
hiánypótló, a lakóközösség számára közösségi programok és szolgáltatások megszervezése és megvalósítása: · · ·
közösségi, kulturális és szabadidős programok megvalósítása (tánc, zene, túra, irodalom, stb.) tematikus klubok szervezése és működtetése (pl. baba-mama, családi pénzügyi tervezés, erkölcs és
- 169 -
·
hit, civil társadalom, nyugdíjasokat, ifjúságot érintő kérdések, stb.) működtetése célcsoportok szerint (pl. időseknek, fiataloknak, gyermekeknek, nőknek) egyéb szabadidős programok megvalósítása
Közösségi együttműködést elősegítő ismeretterjesztés
Tervezett ütemezés
Az egyének és közösségek fejlesztését, informális és nonformális tanulását, társadalmi integrációját segítő csoportos lakossági tájékoztató fórumok. Elsősorban aktív állampolgárságra, társadalmi cselekvésre és közösségi tevékenységre nevelő, társadalmi és munkaerő-piaci integrációt elősegítő foglalkozások, tájékoztató események, tréningek, programok, interaktív fejlesztések támogathatók (pl. tájékoztatás gyerekvállalással és ellátásokkal, nyugdíj és idősüggyel, képzési és munkavállalási lehetőségekkel, jogszabályi környezettel kapcsolatban) 2016-tól folyamatos
Várt eredmények
Helyi közösség erősödése:
-
-
-
-
Indikátorok
a helyi közösség fejlesztésével, a közösségi gondolkozás előmozdításával, a közösségben rejlő humán potenciálra építő cselekvési terv kidolgozása a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi folyamatok megállítására, megfordítására, a cselekvési tervben rögzített akciók megvalósítása; az elvándorlással veszélyeztetett települések megtartó- és vonzóképességének fejlesztése, a társadalmi kohézió erősítése, a közösségi és a vállalkozói aktivitás erősítésével, a fejlődési potenciál feltárásával és megerősítésével; a helyi adottságokhoz illeszkedő, hiánypótló közösségi szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, társadalmi kapacitás fejlesztése.
- köznevelési intézmény bevonása - szakemberek bevonása, aki az egyes programok során a szakmai munkát irányítja - fogadó szervezetek bevonása - szponzorok bekapcsolása, akik pénzben, vagy természetbeni juttatásokkal segítik a kezdeményezés megvalósulását
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
EFOP: 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (9. i) / 1. C célkitűzés: Több helyi civil közösség jön létre / 1.3 Társadalmi együttélés erősítése TOP:
- 170 -
5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5. C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása A társadalmi fenntarthatóság eredményessé és tartóssá akkor válhat, ha a jogszabályi előírás mellett (illetve annak ellenére) a program a résztvevő gyerekek és a tanárok számára, valamint az érintett fogadó szervezetek, személyek számára is jelent megőrizni való értéket; kialakulhatnak személyes kapcsolatok, örömmé válhat a közösen (esetenként más számára) elvégzett munka. -
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A projektgazda és partnerei is rendelkeznek elegendő szakmai tapasztalattal és kapacitással a tervezett programok megvalósításához, így hozzájárulhatnak a fenntarthatóság szakmai oldalról való biztosításához is. A pénzügyi feltételeket pályázaton nyert és civil szervezetek által biztosított támogatásokkal, szponzorok felajánlásaival lehet biztosítani, valamint az önkormányzatok kiegészítő hozzájárulásával. A környezeti fenntarthatóság jegyében a projektgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés, stb.).
- 171 -
7.3.
Partnerségi terv
7.3.1. Háttér-információk A projekt keretében létrejött járási szintű esélyegyenlőségi kerekasztal munkájának koordinációját a jövőben is Vasvár Város Önkormányzata el. A projekt során csatlakoztak hozzá azok a partnerszervezetek, akik részt vállalták a kerekasztal eredményes működtetésében, valamint a programterv megvalósításában is. Ez idáig a nyitókonferencia, illetve 5 kerekasztal ülés és további fórumok szolgálták a partnerségi működését, a kerekasztal létrehozását, az esélyegyenlőségi helyzetelemzés és programterv elkészülését, valamint kiemelt témaként a HEP-ek aktualizálását, valamint a térséget érintő esélyteremtési témák közös megvitatását, a feltárt problémákra megoldások keresését. A Vasvári járásban aktív és szoros együttműködés jellemezte a térségben tevékenykedő humán szolgáltatók, civil és nonprofit szervezetek, állami szervezetek, helyi és nemzetiségi önkormányzatok, szociális szövetkezetek közötti kapcsolatot, amely a helyzetelemzés és a programterv minél részletesebb kidolgozásában is jelentős szerepet játszott. A szereplők közti együttműködés azért is fontos, mivel a projekt lezárását követően a kerekasztal működésének fenntartása, a programterv intézkedéseinek a megvalósítása a partnerek aktivitásán és a koordináción múlik elsősorban. Éppen ezért a programterv létrehozása során törekedtünk arra, hogy az intézkedések lehetséges gazdái be legyenek vonva a munkafolyamatokba, javaslataikkal és véleményeikkel segítsék a munkát a célból, hogy minél inkább a helyi szükségletekre reagáló intézkedések kerülhessenek kidolgozásra. Ezáltal az is elérhetővé válik, hogy a lehetséges projektgazdák elkötelezettek legyenek a jövőben az intézkedéseken belül létrejövő projektek, pályázatok végrehajtásában. 7.3.2. Partnerségi szervezeti struktúra A Vasvári Járás Esélyegyenlőségi Kerekasztalának további működtetését többszintű, szerteágazó, ugyanakkor egymással kapcsolatban álló munkacsoportokban tervezzük megvalósítani. A munkacsoportok az aktív párbeszédek, együttműködések és ezáltal új kezdeményezések bázisaként szolgálhatnak. A kerekasztal koordinátora a Megyei Esélyegyenlőségi Fórum tudja képviselni a térség érdekeit.
- 172 -
2. PR Megyei Esélyegyenlőségi Fórum
Vasvári Járás Esélyegyenlőségi Kerekasztal
1. Munkacsoport
2. Munkacsoport
3. Munkacsoport
4. Munkacsoport
A projekt során megerősödött a járási szintű partnerség, és elkészült a további akciókat megalapozó járási esélyteremtő programterv is. A kerekasztal és a kapcsolódó szervezeti egységek összehangolt munkája révén az esélyegyenlőségi területen meglévő feladatok szervezése, projektek megvalósítása is koordinált módon tud megvalósulni, amellyel el lehet kerülni az intézkedések (és a tevékenységeken belüli) párhuzamosságokat, javulhat a problémakezelés és a költséghatékonyság is. A járási esélyegyenlőségi kerekasztalban való részvétellel a kisebb települések is megfelelő szakmai támogató hátteret kapnak saját esélyegyenlőségi feladataik elvégzéséhez. Az önkormányzatok és intézményeik mellett kiemelten fontosnak tartjuk a civil, egyházi, és vállalkozói szervezetek aktív részvételét a Vasvári Járás Esélyegyenlőségi Kerekasztalában, hogy minél szélesebb körű partnerség működjön a térségben. A Vasvári Járás Esélyegyenlőségi Kerekasztal tervezett működése A járási szintű esélyegyenlőségi kerekasztal működését javasolt lenne Vasvár Város Önkormányzatának tovább gondoznia, hiszen Vasvár a járás központi települése, valamint a projekt során is sikeresen koordinálta a munkafolyamatokat, aktivizálta a térség érintett szereplőit és célcsoportjait. A projekt végeztével a kerekasztal egyik legfontosabb tevékenysége a járási esélyegyenlőségi programterv társadalmasítási folyamata lehet, amelyben a legfőbb szerepet a Regionális Humán Innováció Kft. töltheti be, hiszen egy jelentős közösségformáló és térségformáló szervezetről van szó. A kerekasztalokon belül 4 munkacsoport létrejöttét javasoljuk, amely teljes egészében igazodik a programterv során kidolgozott 4 prioritással: 1. A térség munkaerő-piacának fellendítése 2. Családi kapcsolatok erősítése 3. Települések közötti kapcsolatok erősítése 4. Közösségi részvétel erősítése a hátrányos helyzetű emberek és célcsoportok segítésében A prioritásoknak, azaz a munkacsoportoknak egy-egy felelős szervezete is lenne, akik a csoporton belüli irányítást vállalják, illetve információkat juttatnak el a kerekasztal koordinátorai felé. A csoportokon belüli felelősöknek az alábbi szervezeteket javasoljuk: 1. 2. 3. 4. 5.
Járási paktumszervezet Nagy Gáspár Kulturális Központ Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ Hegypásztor Kör Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás
- 173 -
A munkacsoporton belüli koordinációt tehát az imént felsorolt szervezetek láthatják el. Az esélyegyenlőségi programtervben megtalálható egyes intézkedések leírásában szereplő intézkedésgazdák felelősek az adott intézkedés megvalósulásáért, a projektekben dolgozó partnerek munkájának koordinálásáért. Az intézkedésgazdának javasolt szervezetek folyamatos kapcsolatot tartanak a járási esélyegyenlőségi kerekasztal koordinációs feladatait ellátó Vasvár Város Önkormányzatával. Az esélyegyenlőségi kerekasztal javasolt koordinátorának (Vasvár Város Önkormányzata) feladatai közé tartozhat az is, hogy a települési HEP (Helyi Esélyegyenlőségi Program) koordinátorokat összehívja, továbbá biztosítsa a TKKI (Türr István Képző és Kutató Intézet) szakembereinek jelenlétét a munkacsoport illetve a kerekasztal találkozókon. A Vasvári Járás Esélyegyenlőségi Kerekasztalának koordinátora a Megyei Esélyegyenlőségi Fórum találkozóin is részt vesz, így a megyei szintre való rácsatlakozás biztosíthatja a térségek közötti tudásáramlást, példaértékű gyakorlatok megismerését. 7.3.3. Kommunikációs/nyilvánossági terv A programterv célrendszerének érvényesüléséhez hatékony kommunikáció szükséges, amely a térség felvázolt érdekeinek nyilvános megjelenését – és ezzel annak elfogadottságát – biztosítja. Az általános társadalmasítási folyamatokat is magában foglaló tevékenység koordinátor szerepét szervezetileg az Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás töltheti be, amely megfelelő kapcsolati hálóval rendelkezik a térségben. Pályázati finanszírozás esetén az adott projektet vezető, koordináló szervezet felel az adott projekt kommunikációjáról egyeztetve a menedzsment szervezettel a közös és hatékony fellépés érdekében. A tájékoztatást és nyilvánosságot biztosító tevékenységek célja, hogy segítse elő a programterv átfogó és specifikus céljainak megvalósulását és biztosítsa, hogy az intézkedések/projektek előrehaladásáról, eredményeiről az esélyegyenlőségi célcsoportok, a tágabb környezet és a finanszírozásában közreműködő szervezetek megfelelő tájékoztatásban részesüljenek. A fejlesztésekhez kapcsolódó nyilvános eseményeken az alkalmazott kommunikációban és viselkedésben a projekt gazda vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. A programterv megvalósítási időszakában nagy hangsúlyt kap a helyi társadalom tájékoztatása. A tevékenység célja ebben az időszakban az intézkedések/projektek megvalósítása által bekövetkező kedvező változások tudatosítása a célcsoportban, a helyi/térségi döntéshozókban, ill. a pozitív fogadtatás elősegítése. A megtervezett kommunikációs tevékenység mozzanatát képezi az is, hogy a különböző célcsoportokhoz igazítsuk a rendelkezésre álló kommunikációs eszközöket, meghatározzuk, hogy kinek, hogyan kommunikálunk, milyen csatornákon keresztül, és hogy mindezek miért javasoltak, illetve milyen eredményeket, hatásokat vonnak maguk után. Az elsődleges célcsoportok esetében leghatékonyabb kommunikációs eszköznek, módszernek vélhetően a személyes, folyamatos kapcsolattartás és együttműködés keretében végezhető közvetlen egyéni tanácsadás lehet, mivel az infokommunikációs technológiák használata a hátrányos helyzetűek körében még nem eléggé elterjedt, a hozzáférés pedig nehézkes. Nagy hangsúlyt fektetünk a programterv megvalósítása során a valódi partnerség alapfeltételét jelentő kétirányú információáramlásra, azaz a tényleges kommunikációra. Törekedünk rá, hogy a tájékoztató anyagok, hírlevelek a nyelvi, megértési nehézséggel küzdő, szociálisan hátrányos helyzetű lakosok számára is könnyen érthetőek legyenek. Így a tevékenységek között szerepel ábrákat, rajzokat tartalmazó elektronikus és papíralapú kiadványok, plakátok készítése, terjesztése, sokszorosítása.
- 174 -
A programterven belüli intézkedések és projektek megvalósítása során az alábbi módszertani eszközöket javasolt használni a kommunikációs és nyilvánossági tevékenységeknél (ezeket lehetőség szerint a pályázati támogatással megvalósuló projektekbe is be kell tervezni): · · · ·
·
· · ·
Folyamatos tájékoztatás az Interneten (honlap, Facebook, hírlevelek, stb.); Sajtómegjelenések folyamatos összegyűjtése és közzététele a partnerségen belül; Fogyatékos-barát, kismama-barát, pályakezdő-barát, stb. munkahely térségi díjak odaítélése; Tájékoztató anyagok (szórólapok, plakátok stb.), hírlevelek készítése a célcsoportok számára az induló projektekről, tevékenységekről (a különböző hátrányokkal rendelkező célcsoportok igényei szerint); Helyi médiában (újság, TV, online portálok) rendszeresen megjelenő esélyegyenlőségi témájú műsorok, riportok, egyéb tartalmak megvalósításának támogatása, helyi média érzékenyítése; Személyes és folyamatos kapcsolattartás és időközi összejövetelek a célcsoport tagokkal; Workshopok, konferenciák, szakmai összejövetelek; Fotódokumentáció készítése a teljes programterv megvalósulásának eseményeiről;
- 175 -
