VASVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

VASVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV Vasvár Város Önkormányzata Képviselõ-testületének 12/2005.(X.28.) számú önkormányzati RENDELETÉVEL jóváhagyva

M-TEAMPANNON KFT. 2005. október

V A S V Á R VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV

Megbízó:

Vasvár Város Önkormányzata 9800 Vasvár, Alkotmány utca 1. Tel: 06-94-572-010, Fax: 06-94-572-011

Megbízó képviselõi:

Németh Zsolt Vasvár Város Polgármestere Varga Zoltán Vasvár Város Mûszaki O. Vezetõje

Generál tervezõ:

M-TEAMPANNON KFT. Építész és Mérnöki Iroda 1053 Bp. Veres Pálné utca 7. IV. em. Tel: 06-1-429-7080, 235-6030, Fax:06-1-429-7081

VEZETÕ TELEPÜLÉSRENDEZÕ TERVEZÕ: Koszorú Lajos TT1 01-1346/01 ………………………………. TELEPÜLÉSRENDEZÉS, ÉRTÉKVÉDELEM:

Koszorú Lajos

M-Teampannon Kft.

Szabó Julianna

BME, Urbanisztikai Tanszék

Tóth Helga

M-Teampannon Kft.

Lázár Tibor

Környezetterv Kft.

Lázár Tibor TT1 01-5041/02

Környezetterv Kft.

KÖZLEKEDÉS

Kajtárné Varga Ida K1d-1/19 0320

Szerkezetek Kft.

VÍZI KÖZMÛVEK:

Sadecky Alajos V3a-1/131595

szakértõ

ENERGIA KÖZMÛVEK, HÍRKÖZLÉS:

Udvary János

Udvary és Tsai Bt.

MUNKATÁRS:

Pávai Nándor Bakos Tamás

SZIE, KGI gyakornok M-Teampannon Kft.

KÜLTERÜLETSZABÁLYOZÁS TÁJRENDEZÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM:

Budapest, 2005. október hó

VASVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

TARTALOMJEGYZÉK HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ................................................................................................................ 3 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .......................................................................................3 A szabályzat hatálya és alkalmazása 1. § .............................................................................................. 3 Szabályozási elemek 2. § ...................................................................................................................... 3 Telekalakítás 3. §...................................................................................................................................4 Építmény-elhelyezésre vonatkozó elõírások 4. §....................................................................................4 II. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK.......................................................................... 5 Általános építészeti elõírások 5. §.......................................................................................................... 5 Reklám, hirdetõtábla 6. § .......................................................................................................................5 Zöldfelületek kialakítása 7. § ..................................................................................................................6 Közterületek, közterek kialakítása 8. § ...................................................................................................7 A történelmi településszerkezet és településkép valamint az építészeti örökség helyi védelme 9. §........7 Régészeti terület, mûemléki környezet 10. § ..........................................................................................8 Táji és természeti értékek védelme 11. § .............................................................................................. 8 Környezetvédelem 12. § ........................................................................................................................9 III. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁS ............................................................................................ 11 BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 13. §............................................................................................ 11 LAKÓTERÜLETEK 14. § ..................................................................................................................... 11 Falusias lakóterület 15. § ..................................................................................................................... 12 Kertvárosias lakóterület 16. §................................................................................................................ 13 VEGYES TERÜLET............................................................................................................................... 14 Településközpont vegyes terület 17. § .................................................................................................. 14 GAZDASÁGI TERÜLET......................................................................................................................... 18 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 18. § ................................................................................ 18 Jelentõs mértékû zavaró hatású ipari terület 19. §............................................................................... 19 Mezõgazdasági üzemi gazdasági terület (Gm) 20. § ............................................................................. 20 KÜLÖNLEGES TERÜLETEK 21. § ...................................................................................................... 21 Sportolási célú területek (Ksp) 22. §..................................................................................................... 22 Rekreációs terület (Kre) 23. §............................................................................................................... 22 Tájgazdálkodási központ (Ktk) 24. §..................................................................................................... 23 Temetõ területe (Kt) 25. § .................................................................................................................... 24 Inert hulladéklerakó területe (Kih) 26. § ................................................................................................ 25 Szennyvíztisztítótelep (Kszv) 27. §....................................................................................................... 25 Szennyvíziszap lerakó területe (Kszvi) 28.§ ......................................................................................... 26 Transzformátortelep (Ktr) 29.§ ............................................................................................................. 26 Gázfogadó állomás területe (Kg) 30. § ................................................................................................. 26 Hírközlési torony területe (Khk) 31.§ .................................................................................................... 27

1



BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 32.§ .................................................................................... 28 Zöldterület (Z) 33. § ............................................................................................................................. 28 Erdõterület (E) 34. §............................................................................................................................. 29 Mezõgazdasági terület 35. § ................................................................................................................ 29 Általános mezõgazdasági terület (Má) 36. §......................................................................................... 30 Kertes mezõgazdasági terület (Mk) 37. § ............................................................................................. 31 Korlátozott használatú mezõgazdasági terület (Mko) 38. § ................................................................... 31 Vízgazdálkodási terület 39.§ ................................................................................................................ 32 Közlekedési és közmûterületek 40.§ .................................................................................................... 32 A közmûvekre és a közmûvesítésre vonatkozó általános elõírások 41.§............................................... 34 Vízellátás – tûzvédelem 42. §............................................................................................................... 35 Szennyvízelvezetés 43. § .................................................................................................................... 35 Csapadékvíz elvezetés 44. § ............................................................................................................... 35 Árvízvédelem 45. § .............................................................................................................................. 36 Villamosenergia-hálózatok 46. § .......................................................................................................... 36 Elektronikus hírközlés 47. § ................................................................................................................. 37 Gázvezeték hálózatok 48. § ................................................................................................................ 37 Sajátos jogintézmények 49. §............................................................................................................... 37 IV. FEJEZET.......................................................................................................................................... 38 Záró rendelkezések 50. §..................................................................................................................... 38 MELLÉKLETEK ..................................................................................................................................... 39 1. sz. Kiszolgáló és lakóút céljára történõ lejegyzéssel érintett telkek ..................................................... 39 2. sz. Önkormányzat számára biztosított elõvételi joggal érintett telkek .................................................. 40 3. sz. Városképileg kiemelt jelentõségû közterületek .............................................................................. 40 4. sz. Vasvár mûemléki védelemre javasolt épületei és mûtárgyai .......................................................... 41 5. sz. Helyi védelemre javasolt épületek, épületrészek ........................................................................... 41 6. sz. Fogalommeghatározások ............................................................................................................. 42 7. sz. RAL skála szerint alkalmazható színek ......................................................................................... 43 FÜGGELÉKEK ...................................................................................................................................... 44 1. sz. Vasvár országosan védett mûemlékei .......................................................................................... 44 2. sz. Mûemléki környezet által érintet ingatlanok ................................................................................... 44 3. sz. Régészeti lelõhelyek listája........................................................................................................... 45 4. sz. Helyi védelemre javasolt természetvédelmi terület, fasorok, fák .................................................... 46

SZABÁLYOZÁSI TERVEK

Külterületszabályozási Terv

SZT-1, M=1:10 000

SZT-2, SZT-3, SZT-4 Szabályozási Terv JELMAGYARÁZATA Központi Belterület Szabályozási Terv átnézeti tervlap SZT-2, M=1:4000 Központi Belterület Szabályozási Terv 1-21. szelvények SZT-2, M=1:2000 Kismákfa Szabályozási Terv átnézeti tervlap

SZT-3, M=1:4000

Kismákfa Szabályozási Terv SZT-3, 1-3 szelvények

SZT-3, M=1:2000

Nagymákfa Szabályozási Terv átnézeti tervlap

SZT-4, M=1:4000

Nagymákfa Szabályozási Terv SZT-4, 1-4 szelvények

SZT-4, M=1:2000

2



Vasvár Város Önkormányzata Ké pviselõ-testületének 12/2005.(X.28.) számú önkormányzati RENDELETE Vasvár Város Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról Vasvár Város Önkormányzat Képviselõtestülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörben, az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörben, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (3), 7. §. (3), és 12.§. (2)b. bekezdések szerinti hatáskörben a következõ rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya és alkalmazása 1. § (1)

(2)

(3)

A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) és a Szabályozási Terv (továbbiakban SZT) jóváhagyásáról szóló rendelet hatálya Vasvár Város teljes közigazgatási területére kiterjed. Vasvár Város közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, építménytépítményrészt építeni, alakítani, bõvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerûsíteni, lebontani, elmozdítani, rendeltetést megváltoztatni és ezekre engedélyt adni csak a Szabályozási Tervekben és jelen szabályozási elõírások rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelõen szabad. A fentiekben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényû jogszabályok és egyéb követelmények elõírásait kell alkalmazni. A Helyi Építési Szabályzat csak a mellékelt M=1:10.000 méretarányú SZT-1 külterületi továbbá az M=1:2000 méretarányú SZT-2, SZT-3 (Kismákfa), SZT-4 (Nagymákfa) belterületi Szabályozási Tervekkel illetve az 1-7.sz. mellékletekkel együtt érvényes. Szabályozási elemek 2. §

(1)

(2)

(3)

(4)

Csak a 212/2005.(X.27.) .sz. Ök. határozattal jóváhagyott szerkezeti terv és jelen rendelet együttes módosításával módosítható szabályozási elemek: a) a belterület tervezett határa b) az övezet és az építési övezet határa, ha az egyben területfelhasználási egység határát jelöli. Az (1) bekezdésben nem említett szabályozási elemek, a magasabb rendû jogszabályok által meghatározott és az irányadó szabályozási elemek kivételével, jelen rendelet módosításával változtathatók. A magasabb rendû jogszabályok által megfogalmazott szabályozási elemeket és a jogszabályi hivatkozásokat a HÉSZ és a szabályozási tervek tájékoztató elemként tûntetik fel. A szabályozási terveken feltûntetett irányadó szabályozási elemek a magasabb rendû jogszabályok és jelen rendelet elõírásainak betartása mellett rendeletmódosítás nélkül módosíthatók, a további mûszaki tervezési és engedélyezési eljárások során pontosítandók.

3



Telekalakítás 3. § (1)

(2) (3)

Telekalakítás engedélyezésekor a kialakítandó új építési telkek minimális telekszélessége (6. sz. melléklet: fogalommagyarázat): a) oldalhatáron álló beépítés esetén: 16 m b) szabadon álló beépítés esetén: 20 m c) zártsorú és hézagosan zártsorú beépítés esetén: 10 m Vasvár közigazgatási területén nyeles telek nem alakítható ki. A beépítésre szánt területek építési övezeteiben az elõírt legkisebb telekméretnél kisebb telkek csak több telek ellátását biztosító közmûlétesítmények elhelyezése (pl: szennyvízátemelõ, transzformátorház, vízgépház stb.) illetve távlati közterületfejlesztés (közút kialakítása, szélesítése) érdekében alakíthatók ki.

Építmény-elhelyezésre vonatkozó elõírások 4. § (1)

Beépítésre szánt területen zártsorú beépítés esetén 6 méternél, egyéb beépítés esetén 10 m-nél nem kisebb minimális telekszélességû meglévõ telken helyezhetõ el épület. (2) Ha beépítésre szánt területeken a minimális teleknagyság paramétere mellett (K) jelölés szerepel, akkor az övezetben elõírt minimális telekméretnél kisebb meglévõ telek is beépíthetõ az egyéb övezeti paraméterek és az (1) bekezdés betartása mellett. (3) A fõ rendeltetést kiszolgáló építményre használatbavételi engedély csak a fõ rendeltetés szerinti épület használatbavételi engedélyével együtt adható ki. (4) Az övezeti elõírásokban meghatározottak szerinti fõ rendeltetés szerinti épületet, amennyiben egy telken belül több épület létesül, akkor közülük legalább egyet az övezetben elõírt utca felõli építési vonalon kell elhelyezni. (5) Elõírt építési vonalon az elhelyezett épület esetében az elhelyezendõ épület utcai homlokzatának legalább 70 %-a az építési vonalra illeszkedjék. (6) A hátsó telekhatártól a megengedett legnagyobb építménymagasságnál, de legalább 6 méternél kisebb távolságra elhelyezett építmények hátsó telekhatárra nézõ homlokzatát tûzfalasan kell kialakítani és a tetõrõl lefolyó vizet saját telekre kell levezetni. (7) A 6,0 m-nél kisebb elõkertben csak közmûbecsatlakozás építménye és a kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhetõ el, amelynek magassága az utcai kerítésnél nem magasabb, de legfeljebb 1,80 m. (8) Két utcával határos telek beépítése esetén a meghatározott építési vonalra kell a fõ rendeltetés szerinti épületet illeszteni. (9) Amennyiben az övezeti elõírások szerinti zártsorú illetve oldalhatáron álló beépítést a szomszédos telkek beépítése nem teszi lehetõvé, az új épületet az OTÉK által elõírt minimális telepítési távolság betartásával kell elhelyezni. Az így kialakult oldalkertet tömör kerítéssel (lásd 8. melléklet: fogalommagyarázat) kell a közterülettõl elhatárolni. (10) A szabályozási tervlapokon lehatárolt, árvíz által veszélyeztetett területeken történõ építés csak a vízügyi szakhatóság véleménye szerinti elõírások betartásával engedélyezhetõ (lásd a 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet elõírásait).

4



II. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK Általános építészeti elõírások 5. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

A beépítésre szánt terület lakó- és vegyes területein a lakótelkek közterületre nézõ frontján a kerítés vagy épület részeként telkenként egy darab, maximum 3,5 m széles gépkocsibejáró létesíthetõ. Az építési övezeteknél meghatározott legnagyobb építménymagasság egyházi és kegyeleti épületeknél (templom, kápolna) az építménymagasság a torony magasságának figyelmen kívül hagyásával határozandó meg. Vasvár területén csak utcavonalon álló beépítés esetén építhetõ a beépítéshez csatlakozó, annak anyagával és színezésével harmonizáló tömör kerítés, amelynek magassága legfeljebb, 1,80 m lehet. Mûemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen, valamint a városképi szempontból kiemelt jelentõségû közterületek mentén a közterületre nézõ homlokzaton, továbbá az oldalhomlokzatokon a közterülettel határos telekhatártól számított 6 méteren belül parabolaantenna, klímaberendezés vagy egyéb gépészeti berendezés nem helyezhetõ el. Az épületek közterület felõli homlokzatainak részleges színezése nem megengedett, kivéve, ha az a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik, vagy 4 vagy több szintes épület bejáratait, üzletportáljait érinti.

Reklám, hirdetõtábla 6. § (1)

(2) (3)

(4) (5)

(6)

(7)

Vasvár területén 3 m2-nél nagyobb reklámtábla, hirdetõtábla ideiglenes jelleggel kizárólag veszélyhelyzetre tekintettel, rendezvény hirdetése, vagy építkezéssel kapcsolatos tájékoztatás érdekében helyezhetõ el és a rendezvény illetve építkezés végeztével, a veszélyhelyzet elmúlását követõen 24 órán belül eltávolítandó. Egy darab 3 m2-nél nagyobb reklámtábla, hirdetõtábla helyezhetõ el kizárólag gazdasági és különleges területen, a telephely rendeltetésének megfelelõen. Új épület elhelyezésénél, meglévõ épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények, kereskedelmi létesítmények cégéreinek, hirdetõtábláinak helyét, méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani és engedélyeztetni. Utólagosan cégér vagy hirdetõtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve, jogszabályban elõírtak szerinti építési engedély alapján helyezhetõ csak el. Fényt adó reklámfelület, -építmény csak olyan módon helyezhetõ el, hogy annak fénye más ingatlanok helyiségeiben zavaró hatást ne keltsen. Megmaradó utcai tûzfalon az épület rendeltetésétõl független, 1 m2-nél nagyobb valamint az eredeti falburkolat anyagát, textúráját vagy színét módosító reklámok, hirdetések nem helyezhetõk el. A mûemlékek mûemléki környezetében és a helyi értékvédelmi területen közterületrõl látható módon a 0,2 m2 felületet meghaladó cégér, hirdetés, vagy egyéb reklámfelület, valamint 0,5 méter hosszúságot bármely méretében meghaladó hirdetési építmény elhelyezése csak építési engedély alapján lehetséges. A mûemlékek mûemléki környezetében és a helyi értékvédelmi területen 0,2 m2 felületet, vagy 0,5 méter hosszúságot meghaladó hirdetés önkormányzati hozzájárulással az önkormányzat által erre a célra kihelyezett építményen (hirdetõtábla, hirdetõoszlop) helyezhetõ el. 5



Zöldfelületek kialakítása 7. § (1)

(2)

(3) (4)

(5)

(6) (7) (8) (9) (10)

(11)

(12) (13) (14) (15) (16) (17)

(18)

Azon területfelhasználási egységek építési övezeteiben, ahol a szabályzat a telken belüli kötelezõen kialakítandó zöldfelület arányát elõírja, a zöldfelületet a használatbavételi engedély megadásáig, de legfeljebb azt követõen 6 hónapon belül kell eltelepíteni. A telepítés pontos határidejét az építéshatóság határozza meg. A telekre elõírt zöldfelületnek háromszintûnek kell lennie. Háromszintûnek akkor minõsül a zöldfelület, ha a beültetési kötelezettségû, illetve a fásításra kijelölt telekrészen kívüli zöldfelület minden 150 m2-ére a) legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztõ lombosfa és továbbá b) legalább 40 db cserje, és c) a nem burkolt teljes telek területen gyep vagy bármilyen talajtakaró növényzet telepítése megtörtént. Lakóterületen a gyep vagy talajtakaró növényzetet konyhakerti haszon-növények termesztése is pótolhatja. A beültetési kötelezettségû vagy kötelezõ fásításra kijelölt telkeken új épületekre használatbavételi engedély akkor adható ki, ha a beültetési kötelezettség szerinti zöldfelület kialakítása, illetve a fasor telepítése megtörtént. A beültetési kötelezettség 10 m szélességig két sor 6×6 m-es kötésben telepített elõnevelt fákból álló fasort és egy cserjesort jelent, minden további 10 m szélesség esetén további egy fasort és cserjesort kell ültetni. A beültetési kötelezettség szerinti növénytelepítést kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani. A telken belüli kötelezõ fásítási kötelezettségen legfeljebb 6 m tõtávolságban telepített elõnevelt fákból álló fasortelepítést és alatta cserjesor telepítését kell érteni. A beültetési kötelezettségû területet és a kötelezõ fásításra igénybe vett területet a kötelezõ zöldfelületi arányba be lehet számítani. Közlekedési célú közterületen levõ zöldfelületen a biológiailag aktív felület csak gyalogjárda, kerékpárút és köztárgyak kialakítása céljából burkolható le. Közterületen fásítás elsõsorban honos fafajokkal történhet. Meglevõ fasorok hiányainak pótlása a) ha településesztétikai okok, a balesetelhárítás, a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét szükségessé teszik, akkor a tervezett fasor szerinti fafajokkal; b) egyéb esetben a fasort meghatározó fafajokkal történhet. Új közutak, utcák kialakításánál a) 12-15 m szabályozási szélesség esetén legalább egyoldali fasor, b) legalább 16 m szabályozási szélességtõl kétoldali fasor telepítéséhez kell területet biztosítani. Fasorok telepítése utcánként azonos fafajokkal egységesen történhet. Fasor telepítésénél nem engedélyezhetõ a gyorsan öregedõ, törékeny, allergiakeltõ pollenû vagy termésû fák telepítése. Nagy forgalmú utcákban csak a levegõszennyezést tûrõ fafajok ültethetõk. Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú lakóutcákban ültethetõk. Nem alkalmazhatók azonban a tûzelhalás fertõzésére fogékony gyümölcsfa fajok, fajták. Légvezeték alatt csak olyan kisnövésû fák ültethetõk, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges. Telken belül fák és cserjék a telek határától legalább a következõ távolságok betartásával ültethetõk: a) 3,0 m-nél magasabbra nem növõ cserjék legalább 1,0 m-re; b) 3,0 m-nél magasabbra növõ cserjék és fák legalább 3,0 m-re. Ha fák kivágása nem a fák elhalása vagy egészségi állapota, a balesetveszély elhárítása, a közegészségügyi szempontok figyelembe vétele miatt történik, akkor a kivágott fák pótlásáról gondoskodni kell.

6



(19) A (18) bekezdés szerint kivágott fák – kivéve gyümölcsfák - pótlására a kivágott fák 1 m magasságban mért törzskerülete 1,5 szeresének megfelelõ összes törzskerületû elõnevelt fákat kell telepíteni. (20) A telepítendõ fák mennyiségét, a telepítendõ fák megnevezését, helyét és határidejét az építésügyi hatóság határozza meg. (21) A telepítést annak kell elvégeznie, akinek az érdekében a fák kivágása megtörtént, vagy a polgármesteri hivatal telepítteti az érdekelt költségére. Közterületek, közterek kialakítása 8. § (1)

(2) (3) (4)

(5)

(6) (7)

(8)

Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármû és gyalogos közlekedést. Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhetõ el, ha közlekedésre és a közterületre vonatkozó más jogszabályok elõírásai teljesülnek. Vasvár településközponti vegyes területeinek, lakóterületeinek közterületein új pavilon nem helyezhetõ el, a meglévõk nem bõvíthetõk. A 74-es út elkerülõ szakaszának megépülését követõen helyi jelentõségû közúttá váló közterületeket városi gyûjtõútként kell kialakítani az érintett közterületekre készülõ egységes közterület-alakítási és kertépítészeti terv alapján. A kertépítészeti tervben az elrendezés, a magassági méretek, a keresztmetszetek, a berendezések, utcabútorzat, burkolatok, városképi megjelenés, a közlekedési hálózat alakítása, a közmûhálózat kialakítása, a köz- és díszvilágítás, a mûtárgynak nem minõsülõ építmények létesítése, a parkolási megoldás és a terület kertészeti kialakításának megoldása összehangoltan kell szerepeljen. A közterület-alakítási és kertépítészeti terv méretaránya legalább M=1:500, egyes részmegoldások esetében M=1:200, M=1:100. A településközponti vegyes területen elhelyezkedõ és azt határoló közterületek, a városképi szempontból kiemelt jelentõségû közterületek továbbá a helyi értékvédelmi területen elhelyezkedõ közterületek csak egységes közterület-alakítási és kertépítészeti terv alapján alakíthatók illetve újíthatók fel. A településközponti vegyes területen transzformátorállomás csak épületben helyezhetõ el. Az elõírás meglévõ transzformátorállomás cseréjére is vonatkozik. A történelmi településszerkezet és településkép valamint az építészeti örökség helyi védelme 9. §

(1)

(2)

(3)

(4)

Az SZT-2 tervlapon –he•he–he– jellel körülhatárolt terület a helyi értékvédelemre javasolt terület, amelynek fejlesztése során a helyi értékvédelmi rendelet vonatkozó elõírásait kell alkalmazni. A 3. sz. mellékletben felsorolt városképileg kiemelt jelentõségû közterületekre jelen rendelet 7. §, 8. § és 9. § vonatkozó elõírásait kell alkalmazni. A helyi értékvédelemre javasolt területekre és a városképileg kiemelt jelentõségû közterületekkel határos telkekre vonatkozó sajátos elõírásokat az övezeti elõírások tartalmazzák. Helyi értékvédelmi területen bármely felszínrõl végzett földmunkával járó építkezés, beruházás, állandó növényi kultúra ültetése csak a helyi építési hatóság engedélyével végezhetõ. A régészeti emlékek területén (3. sz. függelék) bármely felszínrõl végzett földmunkával járó építkezés, beruházás, a földfelszín átalakítása – régészeti feltárás kivételével -, valamint állandó növényi kultúra ültetése tilos.

7


(5)

(6)

(7)

(8)


Az SZT-2-n jelölt és az 5. sz. mellékletben jegyzett épületek, köztárgyak, építmények helyi védelemre javasolt mûvi értékek, amelyekre a helyi értékvédelmi rendelet vonatkozó elõírásait kell alkalmazni. A helyi értékvédelmi területen álló épület és kerítése bontására és átépítésére, nyílászárók cseréjére, tetõszerkezet átalakítására, tetõfelépítmény kialakítására csak a homlokzatok, a kerítés valamint az épület és a kerítés városképi megjelenését dokumentáló fotósorozat, továbbá az épület/kerítés 1:100 méretarányú építészeti dokumentálása után adható ki engedély. Helyi védelemre javasolt épületre vagy épületrészre (lásd 5. sz. melléklet) bontási engedély csak az épület életet veszélyeztetõ állapota esetén, a védelem megszüntetése után adható ki. A bontási engedély-kérelem részeként el kell készíteni az épület és a kerítés megjelenését dokumentáló fotósorozatot, továbbá az épület/kerítés 1:100 méretarányú teljes építészeti dokumentációját . Helyi értékvédelem alatt álló ingatlanra a települési önkormányzat elõvásárlási jogát kell bejegyeztetni. Régészeti terület, mûemléki környezet 10. §

(1) (2) (3)

A mûemlékek listáját az 1. számú, a mûemléki környezet által érintett ingatlanok felsorolását a 2. számú, a régészeti lelõhelyek listáját a 3. számú függelék tartalmazza. A mûemléki védelemre javasolt épületek és mûtárgyak a mûemléki védelem alá helyezési határozat érvénybe lépéséig helyi védelem alatt állnak. A régészeti örökség védelme érdekében az érintett területen bármilyen felszínrõl végzett, földmunkával járó építkezés, beruházás esetén a vonatkozó elõírások szerint kell eljárni, szükség esetén az illetékes hatóság régészeti szakfelügyeletét kell biztosítani. Táji és természeti értékek védelme 11. §

(1)

(2) (3)

(4)

Szélkerék, szélerõmû, szélerõmû park, távközlési magasépítmény, adótorony, önálló antenna építmény, önálló reklámépítmény a) országos és helyi jelentõségû természetvédelmi területeken; b) védett lápok területén, c) természeti területeken; d) közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területeken (Natura 2000 területek); e) az a)–d) pontok védõövezeteként és zöldfolyosóként szabályozott korlátozott használatú mezõgazdasági területeken; f) kertes mezõgazdasági területeken; g) erdõterületeken nem létesíthetõ. Vasvár közigazgatási területén szélkerék, szélerõmû, szélerõmûpark nem létesíthetõ. Külterületen levõ fasorok, mezsgyék, védõerdõsávok megõrzésérõl gondoskodni kell, területükön fák kivágása, csonkolása akkor engedélyezhetõ, ha a) a fa egészségi állapota, b) a balesetelhárítás, vagy c) közegészségügyi szempontok d) vagy nyomvonal jellegû építmények kialakítása elengedhetetlenül szükségessé teszik. Mezõgazdasági és erdõterületen a hagyományos történelmi tájkarakter védelme érdekében elsõsorban a helyi építési hagyományoknak megfelelõ tájbaillõ épületek építhetõk.

8


(5) (6) (7)

(8)


A szõlõhegyi tájkarakter védelme érdekében a kertes mezõgazdasági területek egységes építészeti karakterét, a történeti szerkezetét meg kell õrizni. Külterületi fásítás, erdõsítés esetén törekedni kell honos fafajok telepítésére, és honos erdõállományok kialakítására. A Rába és a Csörnöc árterén az árvédelmi, az ökológiai és természetvédelmi, továbbá a tájképvédelmi érdekekkel összhangban gondoskodni kell a természetszerû erdõállományok megõrzésérõl, a tájidegen erdõállományoknak honos erdõtársulásokra való fokozatos cseréjérõl. A holtágak, morotvák, tavak természetes állapotát, ökológiai egyensúlyát, a partjukat kísérõ természetes növényállományokat meg kell õrizni. Környezetvédelem 12. §

(1)

A város igazgatási területén kizárólag olyan létesítmények, építhetõk, üzemeltethetõk, illetve olyan tevékenységek folytathatók, amelyek légszennyezõanyag-kibocsátása a környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértékeket nem haladja meg. 21/2001. (II.14) Korm rend; 14/2001. (V.9.) KÖM-EüM-FVM rendelet

(2)

A levegõ védelme szempontjából védelmi övezetet igénylõ létesítmények (légszennyezõ források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, övezetek, építési övezetek beépítési lehetõségét, területfelhasználását nem korlátozzák. 21/2001. (II.14) Korm rend

(3)

(4)

A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor mûködtethetõ, vagy építhetõ, illetve ilyen tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében zajterhelési határértékeket nem haladja meg. Zajvédelmi szempontból érzékeny területek: a) különleges területek közül a temetõ, termálfürdõ, strand, kemping, szabadidõközpont, b) zöldterületek, c) üdülõterületek, d) természeti területek, védett természeti területek, e) egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésû erdõk területe, f) egészségügyi, szociális intézmény, iskola, óvoda területe. Zajvédelmi szempontból érzékeny területen az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységtõl származó zajterhelés nem lehet több nappal 45 dB; éjszaka 35 dB határértéknél. (A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet elsõ sora alapján.)

(5)

Kertvárosias és falusias lakóterületen üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekbõl származó zajterhelés nem lehet több nappal 50 dB; éjszaka 40 dB határértéknél. (A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet második sora alapján6)

(6)

Vegyes területen és kertes mezõgazdasági területen üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekbõl származó zajterhelés nem lehet több nappal 55 dB; éjszaka 45 dB határértéknél. (A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet harmadik sora alapján.)

(7)

Zajvédelmi szempontból nem érzékenyek a gazdasági területek, a /4/ bekezdésben fel nem sorolt különleges területek, az általános mezõgazdasági terület övezetei, ahol az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységbõl származó zajterhelés az övezet területén létesített lakóépületek homlokzatánál nem lehet több nappal 60 dB; éjszaka 50 dB határértéknél. (A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet negyedik sora alapján)

(8) (9)

A település teljes területén állattartás az Önkormányzat állattartási rendelete és a Helyi Építési Szabályzat együttes betartásával lehetséges. Technológiai eredetû szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyûjtött csapadékvíz

9


(10) (11)

(12) (13) (14)

(15)

(16) (17)

(18) (19) (20) (21) (22) (23)

(24)


közcsatornába csak akkor vezethetõ, ha elõtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági elõírásokban meghatározott mértékben az üzem területén megtörtént. Vízfolyások, csatornák, vízelvezetõ árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltetõ köteles gondoskodni. A szabályozási tervlapokon vízgazdálkodási területként szabályozott vízfolyások medrének felsõ rézsû élétõl számított 50-50 m védõtávolságon belül mezõgazdasági területen új épület nem létesíthetõ. A város igazgatási területén tisztítatlan szennyvíz nem szikkasztható el. Közcsatornával ellátott területeken használatbavételi engedély csak akkor adható ki, ha a szennyvíz közcsatornára való rákötése megtörtént. A közcsatornával ellátatlan belterületen, ahol a szabályzat az építés feltételeként nem írja elõ a szennyvizek csatornahálózatra való rákötésének kötelezettségét a keletkezõ szennyvizek csak zárt, szivárgásmentes gyûjtõben helyezhetõk el. A zárt gyûjtõt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni. A közcsatornával ellátatlan külterületen a keletkezõ szennyvizet a) szivárgásmentes, zárt tárolóban kell összegyûjteni, vagy b) egyedi szennyvíztisztítóban kell megtisztítani. Egyedi szennyvíztisztító létesítésére engedély csak akkor adható, ha az illetékes hatóságok a tisztított szennyvíz vízfolyásba vezetéséhez, megfelelõ vízfelületen vagy növénytelepítéssel való elpárologtatásához, illetve mezõgazdasági, vagy erdõterületre történõ kiöntözéséhez hozzájárulnak. Azokon a területeken, ahol a közcsatorna-hálózat kiépült, a csatorna-hálózatra egy éven belül rá kell kötni, és a zárt szennyvíztárolókat meg kell szüntetni. Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendõ területeken a termõréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell. Feltöltés csak szennyezõdésmentes talajjal történhet. A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell a tevékenységükbõl keletkezõ veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról. A város igazgatási területén dögkút, dögtemetõ nem létesíthetõ. Dögkonténer a belterület határától legalább 500 m védõtávolság biztosításával létesíthetõ. Veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül történhet. A keletkezõ kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. Kommunális szilárd hulladék zárt gyûjtõedényben tárolható. Veszélyes hulladéktároló telephely, kommunális hulladéklerakó telep, hígtrágyás állattartó telep a város igazgatási területén nem létesíthetõ. A 8-as és a 74-es számú fõút külterületi szakasza mentén mezõgazdasági területen a tengelytõl számított 50 m-en belül új gazdasági épület, 100 m-en belül új lakóépület, egyéb országos közút tengelyétõl számított 25 m-en belül új gazdasági épület, 50 m-es védõtávolságon belül lakóépület nem létesíthetõ. Lakóépület, lakás, üdülõépület, kereskedelmi szállásépület, élelmiszer-kereskedelmi és vendéglátó létesítmény a) szennyvíztisztító teleptõl 300 m; b) dögkonténertõl 500m c) szennyvíziszap-lerakótól 1000 m; d) inert hulladéklerakó teleptõl :300 m; e) kommunális hulladéklerakótól: 500 m (a terület rekultivációjáig); védõtávolságon belül nem alakítható ki.

10



III. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 13. § (1)

Vasvár területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következõ területfelhasználási egységekbe sorolandók:

Általános használat szerint Lakóterületek Vegyes területek Gazdasági területek

Különleges területek

Területfelhasználási egységek Sajátos használat szerint Megnevezés Falusias lakóterület Kertvárosias lakóterület Településközpont vegyes terület Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Jelentõs mértékû zavaró hatású ipari terület Mezõgazdasági üzemi gazdasági terület Sportterület Rekreációs terület (kemping, termálfürdõ) Tájgazdálkodási központ Temetõ területe Inert hulladéklerakó Szennyvíztisztító telep Szennyvíziszap lerakó Transzformátortelep Gázfogadó állomás Hírközlési torony

Jel Lf Lke Vt Gksz Gip Gm Ksp Kre Ktk Kt Kih Kszv Kszvi Ktr Kg Khk

LAKÓTERÜLETEK 14. § (1) (2) (3)

(4) (5) (6) (7)

A lakóterületek építési övezeteit a Szabályozási Terv határozza meg. A területfelhasználási egység építési telkein üzemanyagtöltõ állomás nem helyezhetõ el. A területfelhasználási egység építési telkein új épület elhelyezése esetén a lakóterületen megengedett épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú önálló épület az övezeti elõírások szerint helyezhetõ el. A területfelhasználási egység építési telkein elhelyezett kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete az övezeti elõírások betartása esetén sem haladhatja meg a 300 m•-t. A lakóterületeken a pinceszint úgy alakítható ki, hogy az max. 20%-al haladhatja meg a földszinti alapterületet. Lakóterületen az építési vonal, amennyiben a szabályozási terv másképp nem jelöli, a rendelet hatályba lépésekor meglévõ fõ rendeltetésû épület beépítési vonala. A lakóterületen a hátsókert mérete a szabályozott építménymagasság, de legalább 6,0 m. A 30,0 m-nél kisebb mélységû, már kialakult telkek esetén a hátsó telekhatárra is építhetõ épület a szomszéd telek felé tûzfallal. 11


(8)


A 40,0 m-nél kisebb mélységû, már kialakult telkek esetén a hátsókert 3,0 m-re csökkenthetõ. A hátsó kert felõli szomszéd telkeken lévõ épületek között az építménytávolság azonban nem lehet kevesebb a szabályozott építménymagasságnál, de legalább 6,0 m-nél.

Falusias lakóterület 15. § (1)

(2)

Falusias lakóterület a Szabályozási Terven Lf jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely összefüggõ nagy kertes lakóépületek, mezõgazdasági építmények elhelyezésére szolgál. Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó legkisebb telekterület méreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhetõ építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következõ táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK AZ ÉPÜLET legnagyobb legnagyobb övezeti beépítési legnagyobb legkisebb legkisebb kötelezõ megengedett megengedett jele módja megengedett beépíthetõ zöldfelületi szintterületi építmény-magassága beépítés telek mértéke mutatója* mértéke területe 2 % m % m2/m2 m Lf-1

O

30

700

40

0,5

4,5

1200

50

0,3

4,5

(melynek 50 %-a lehet gazdasági üzemi épület)

Lf-2

O

20

(melynek 50 %-a lehet gazdasági üzemi épület) O - oldalhatáron álló beépítés, SZ - szabadon álló beépítés, **- az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

(3)

(4)

(5) (6) (7)

Az építési övezetben elhelyezhetõ lakó- illetve mezõgazdasági üzemi épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú önálló melléképületként: a) háztartással kapcsolatos tárolóépület b) barkácsmûhely, mûterem c) a környezetet nem zavaró kézmûipari tevékenység mûhelye helyezhetõ el, melytõl használati mód változtatása esetén sem lehet eltérni. Gépjármûveket kizárólag saját telken lehet elhelyezni. Új lakóépület esetén a hozzá tartozó gépkocsi-férõhely a lakóépülettel vagy mezõgazdasági üzemi épülettel egybeépített garázsban, vagy különálló támfalgarázsban, vagy parkolóhelyen alakítható ki. A rendelet hatályba lépésekor meglévõ lakóépület esetén az építési hatóság, amennyiben ezt a telek beépítési és terepadottságai indokolják, eltérhet ettõl a szabálytól. Az építési övezetben lakóépületek és az azt kiegészítõ, kiszolgáló építmények az utcavonaltól mért 40 méter mély építési sávban helyezhetõk el. Mezõgazdasági üzemi épületek és az állattartás épületei a lakóépülettõl függetlenül, az utcavonaltól számított 45 méteres mélységen túl helyezhetõk el. Az építési övezetben lakóépületeket és az azt kiegészítõ, kiszolgáló építményeket 35-45°os magastetõvel kell kialakítani. A melléképítmények tetõformálása és tetõfedõ anyaga a 12



lakóépületével azonos legyen. Lapostetõ kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetõként engedélyezhetõ. (8) Tetõtér-beépítés esetén utcai homlokzaton tetõsíkban elhelyezett tetõablak létesíthetõ. (9) Lakóépület utcai homlokzatán erkély, balkon nem létesíthetõ. (10) A mezõgazdasági üzemi épületek kis hajlásszögû tetõvel is kialakíthatók.

Kertvárosias lakóterület 16. § (1)

(2)

Kertvárosias lakóterület a Szabályozási Terven Lke jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésû, összefüggõ nagy kertes, egy vagy több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó legkisebb telekterület méreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhetõ építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következõ táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK legkisebb övezeti beépíté legnagyobb legkisebb si kötelezõ megengedett beépíthetõ jele beépítés telek módja zöldfelületi mértéke területe mértéke 2 % m % Lke-1

legnagyobb megengedett szintterületi mutatója*

AZ ÉPÜLET legnagyobb megengedett építmény-magassága

m2/m2

m

O

30

600

50

0,6

4,5

O

30

700

50

0,6

4,5

O

K

K

30

1,0

4,5

O

20

1000

60

0,4

4,5

SZ

20

1000

60

0,4

4,5

beállt területek

Lke-2 falusiból átalakuló

Lke-2k kialakult

Lke-3 új parcellázások

Lke-4

új alacsony hajlású tetõs O - oldalhatáron álló beépítés, SZ - szabadon álló beépítés, *- az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

(3)

(4)

Az építési övezetben elhelyezhetõ épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú önálló épületként: a) háztartással kapcsolatos tárolóépület b) barkácsmûhely, mûterem c) a környezetet nem zavaró kézmûipari tevékenység mûhelye d) állattartás épületei max 10 m2 nagyságig helyezhetõk el, melytõl a fõépület(ek) használati módjának változtatása esetén sem lehet eltérni. Gépjármûveket kizárólag saját telken lehet elhelyezni. Új lakóépület esetén a hozzá 13


(5)

(6)

(7) (8) (9)


tartozó gépkocsi-férõhely a fõépülettel egybeépített garázsban, vagy támfalgarázsban, vagy parkolóhelyen alakítható ki. A rendelet hatályba lépésekor meglévõ lakóépület bõvítése esetén az építési hatóság, amennyiben ezt a telek beépítési és terepadottságai indokolják, eltérhet ettõl a szabálytól. Az építési övezetben a fõ rendeltetésû épület csak a kijelölt építési helyen belül, ennek hiányában az utcavonaltól mért 35 méteres, kiegészítõ vagy kiszolgáló funkciójú épület az utcavonaltól mért 40 méteres mélységen belül, a fõ rendeltetési épület mögött helyezhetõ el. Az Lke-4 övezet fõ rendeltetésû épületei alacsony hajlású (15-30°), a többi kertvárosias övezet épületei 35-45°-os magastetõvel alakítandók ki. Melléképítmények tetõformálása és tetõfedõ anyaga a fõépülettel megegyezõ legyen. Lapostetõ kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetõként engedélyezhetõ. Tetõtér-beépítés esetén utcai homlokzaton tetõsíkban elhelyezett tetõablak létesíthetõ. Lakóépület utcai homlokzatán erkély, balkon nem létesíthetõ. Az Lke-3 és az Lke-4 övezetek telkei csak teljes közmûvesítés esetén építhetõk be.

VEGYES TERÜLET Településközpont vegyes terület 17. § (1)

(2) (3)

(4) (5)

A településközpont vegyes terület a szabályozási terven Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely egy vagy több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek és olyan helyi települési szintû gazdasági, igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetõen nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A településközpont vegyes területen az OTÉK 16. § szerinti épületek – kivéve üzemanyagtöltõ – helyezhetõk el. Településközponti vegyes területen zártsorú és oldalhatáron álló beépítés esetén, ha a szabályozási terv másképp nem jelöli, az építési vonal a rendelet hatályba lépésekor meglévõ fõ rendeltetésû épület beépítési vonala. Szabadonálló új beépítés esetén az elõkert minimális mérete 5m. Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhetõ építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következõ táblázat szerint kell meghatározni:

14



AZ ÉPÍTÉSI TELEK legkisebb övezeti beépíté legnagyobb legkisebb si kötelezõ megengedett beépíthetõ jele beépítés telek módja zöldfelületi mértéke területe mértéke 2 % m % Vt-1



m2/m2

m

Z

40

1000

40

1,5

10,5

Z

40

700

40

1,0

7,5

Z

100

K

K

2,0

6,0

Z (HZ)

50

700

30

0,6

4.5

O

40

700

30

0,6

4,5

SZ

50

2000

30

2,0

12,0

SZ

40

2000

30

1,2

7,5

SZ

20

2000

60

0,4

4,5

SZ

50

1500

30

0,7

4.5

Z

60

700

20

0,8

7,5

magas zártsorú

Vt-2 közepes zártsorú

Vt-2* Alkotmany Járdányi

Vt-3* alacsony záruló

Vt-3 alacsony oldalhatáros

Vt-4 lakótelep

Vt-5 intézmény, ipar

Vt-6 Mákfa

Vt-7 Vállalkozói kislakásos

Vt-8

sûrû zártsorú SZ - szabadon álló beépítés O - oldalhatáron álló beépítés Z - zártsorú beépítés HZ - hézagosan zártsorú beépítés *- az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

(6)

(7)

(8)

Vt-1 övezet A Vt1 építési övezetben új épület építése csak szabályozási tervben kijelölt építési vonalra, ennek hiányában az utcai telekhatárra, a kialakult utcakép jellegének megfelelõen zártsorúan telepítve engedélyezhetõ. A Vt1 építési övezetben elhelyezhetõ épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú építményként: a) a fõ funkcióval kapcsolatos tároló b) kerti építmények c) közmûvek mûtárgyai d) mûterem, a környezetet nem zavaró kézmûipari tevékenység mûhelye helyezhetõ el. A Vt-1 övezetben gépkocsitároló csak a fõ rendeltetésû épülettel egy tömegben

15



helyezhetõ el. A Vt-1 övezet épületei 35-45°-os magastetõvel alakítandók ki. Melléképítmények tetõformálása és tetõfedõ anyaga a fõépülettel megegyezõ legyen. Lapostetõ kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetõként engedélyezhetõ. (10) Tetõtér-beépítés esetén utcai homlokzaton tetõsíkban elhelyezett tetõablak létesíthetõ. (11) A Vt-1-es övezetben az utcai homlokzatmagasság a szomszédos épületek csatlakozó ereszmagasságaitól 0,50 méterrel térhet el. (9)

Vt-2, Vt-2* és Vt-8 övezet (12) A Vt-2, Vt-2* és Vt-8 építési övezetben új épület építése csak szabályozási tervben kijelölt építési vonalra, ennek hiányában az utcai telekhatárra, a kialakult utcakép jellegének megfelelõen zártsorúan telepítve engedélyezhetõ. (13) A Vt-2, Vt-2* és Vt-8 övezetben elhelyezhetõ épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú építményként: a) a fõ funkcióval kapcsolatos tároló b) kerti építmények c) közmûvek mûtárgyai d) mûterem, a környezetet nem zavaró kézmûipari tevékenység mûhelye helyezhetõk el. (14) A Vt-2, Vt-2* és a vt-8 övezetekben gépkocsitároló csak a fõ rendeltetésû épülettel egy tömegben helyezhetõ el. (15) A Vt-2, Vt-2* és Vt-8 övezetek fõ rendeltetésû épületei 35-45°-os magastetõvel alakítandók ki. Melléképítmények tetõformálása és tetõfedõ anyaga a fõépülettel megegyezõ legyen. Lapostetõ kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetõként engedélyezhetõ. (16) Tetõtér-beépítés esetén utcai homlokzaton tetõsíkban elhelyezett tetõablak létesíthetõ. (17) A Vt-2, Vt-2* és Vt-8 övezetben az utcai homlokzatmagasság a szomszédos épületek csatlakozó ereszmagasságaitól 0,50 méterrel térhet el. Vt-3 és Vt-3* övezet (18) A Vt-3 és Vt3* építési övezetben a fõ rendeltetésû épület építése csak szabályozási tervben kijelölt építési vonalra, ennek hiányában az utcai telekhatárra, a kialakult utcakép jellegének megfelelõen oldalhatárra telepítve engedélyezhetõ. (19) A Vt-3* övezetben az utcavonali fõ rendeltetésû épület zártsorúan alakítandó ki. A zártsorú utcahomlokzatot telkenként egy darab, maximum 3,50 m szabad szélességû kocsibehajtó szakíthatja meg, amelyet az épület anyaghasználatához és színezéséhez igazodóan, tömör kapuként kell kialakítani. (20) A Vt-3 és Vt-3* övezetekben elhelyezhetõ épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú építményként: a) a fõ funkcióval kapcsolatos tároló b) kerti építmények c) közmûvek mûtárgyai d) mûterem, a környezetet nem zavaró kézmûipari tevékenység mûhelye helyezhetõk el. (21) A Vt-3 és a Vt-3* övezetekben gépkocsitároló csak a fõ rendeltetésû épülettel egy tömegben helyezhetõ el. (22) A Vt-3 és Vt-3* övezetek épületei 35-45°-os magastetõvel alakítandók ki. Melléképítmények tetõformálása és tetõfedõ anyaga a fõépülettel megegyezõ legyen. Lapostetõ kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetõként engedélyezhetõ.

16



(23) Tetõtér-beépítés esetén utcai homlokzaton tetõsíkban elhelyezett tetõablak létesíthetõ. (24) Lakóépület utcai homlokzatán erkély, balkon nem létesíthetõ. Vt-4 övezet (25) A Vt-4 övezetekben csak a meglévõ lakóépületek felújítása, átalakítása, bõvítése engedélyezhetõ. (26) A Vt4 övezetekben elhelyezhetõ épületeken kívül, azt kiegészítõ vagy kiszolgáló építményként: c) csoportos (legalább 10 férõhelyes) gépkocsitároló d) kerti építmények e) közmûvek mûtárgyai f) hulladéktartály-tároló helyezhetõk el. (27) A Vt-4 övezetben kiszolgáló és kiegészítõ funkciójú épületek egységes környezetalakítási és kertépítészeti terv alapján oldalhatárra vagy szabadonállóan helyezhetõk el. (28) Tetõtér-beépítés esetén utcai homlokzaton tetõsíkban elhelyezett tetõablak létesíthetõ. (29) A Vt-4 övezetben új épület csak magastetõvel (30-45°) helyezhetõ el. A melléképítmények tetõformálása és tetõfedõ anyaga a fõépülettel megegyezõ legyen. Lapostetõ kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetõként engedélyezhetõ. Vt-5 övezet (30) A Vt-5 övezetben az ipari rendeltetés megváltoztatása nélkül csak a meglévõ épületek felújítása, átalakítása, bõvítése engedélyezhetõ. (31) A Vt-5 övezetekben elhelyezhetõ épületeken kívül, azt kiegészítõ vagy kiszolgáló építményként: a) csoportos (legalább 10 férõhelyes) gépkocsitároló b) kerti építmények c) közmûvek mûtárgyai d) hulladéktartály-tároló helyezhetõk el. (32) A kiszolgáló és kiegészítõ funkciójú építmények egységes környezetalakítási és kertépítészeti terv alapján oldalhatárra vagy szabadonállóan helyezhetõk el. (33) A Vt-5 övezetben épület csak alacsony hajlású vagy magastetõvel (15-45°) helyezhetõ el. Melléképítmények tetõformálása és tetõfedõ anyaga a fõépülettel megegyezõ legyen. Lapostetõ kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetõként engedélyezhetõ. (34) A Vt-5 területek elsõdleges funkciójának változásakor elvi építési engedélyt kell kérni. Az elvi építési engedélyezésre benyújtott dokumentáció részeként az egész területegységre környezetalakítási terv készítendõ. Vt-6 övezet (35) A Vt-6 övezetben elhelyezhetõ épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú építményként: a) a fõ funkcióval kapcsolatos tároló b) kerti építmények c) közmûvek mûtárgyai d) mûterem, a környezetet nem zavaró kézmûipari tevékenység mûhelye helyezhetõk el. (36) A Vt-6 övezetben gépkocsitároló csak a fõ rendeltetésû épülettel egy tömegben vagy különálló támfalgarázsként helyezhetõ el. (37) A Vt-6 övezet épületei 35-45°-os magastetõvel alakítandók ki. Melléképítmények

17



tetõformálása és tetõfedõ anyaga a fõépülettel megegyezõ legyen. Lapostetõ kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetõként engedélyezhetõ. (38) Tetõtér-beépítés esetén utcai homlokzaton tetõsíkban elhelyezett tetõablak létesíthetõ. (39) Lakóépület utcai homlokzatán erkély, balkon nem létesíthetõ. (40) (41)

(42) (43)

(44)

Vt-7 övezet A Vt-7 építési övezetben új épület építése csak szabályozási tervben kijelölt építési helyen belül telepítve engedélyezhetõ. A Vt-7 övezetben elhelyezhetõ épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú építményként: a) a fõ funkcióval kapcsolatos tároló b) kerti építmények c) közmûvek mûtárgyai d) mûterem, a környezetet nem zavaró kézmûipari tevékenység mûhelye helyezhetõk el. A kiszolgáló és kiegészítõ funkciójú építmények egységes környezetalakítási és kertépítészeti terv alapján oldalhatárra vagy szabadonállóan helyezhetõk el. A Vt-7 övezetben épület csak alacsony hajlású vagy magastetõvel (15-45°) helyezhetõ el. Melléképítmények tetõformálása és tetõfedõ anyaga a fõépülettel megegyezõ legyen. Lapostetõ kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetõként engedélyezhetõ. Tetõtér-beépítés esetén utcai homlokzaton tetõsíkban elhelyezett tetõablak létesíthetõ. GAZDASÁGI TERÜLET Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 18. §

(1) (2) (3) (4) (5)

(6)

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági rendeltetésû épület elhelyezésére szolgáló terület a Szabályozási Terven Gksz jellel szabályozott terület-felhasználási egység. A kereskedelmi és szolgáltató gazdasági övezetben újonnan kialakított építési telkek minimális mérete 5000 m2. Az építési övezet telkei teljes közmûvesítettség esetén építhetõk be. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhetõ épületek az OTÉK 19. § (2) bek. szerinti épületek. A kereskedelmi és szolgáltató gazdasági területen épület és építmény a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, ennek hiányában legalább 10 méteres elõ-, oldal- és hátsókerttel helyezhetõ el. Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhetõ építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következõ táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK beépíté legkisebb övezeti legnagyobb legkisebb si kötelezõ megengedett beépíthetõ jele beépítés módja területe zöldfelületi mértéke mértéke



%

m2

%

m2/m2

m

Gksz-1

SZ

40

1500

40

0.8

6,0

Gksz-2

SZ

30

5000

50

0,5

7,5 (10,0)

18



SZ - szabadon álló beépítés * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

(7)

A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelezõ. (8) A Gksz-1 övezetben új épület csak magastetõvel (30-45°) helyezhetõ el. A melléképítmények tetõformálása és tetõfedõ anyaga a fõépülettel megegyezõ legyen. (9) A Gksz-2 övezetben technológiai épületek alacsony hajlású (15-45°), egyéb épület csak magastetõvel (30-45°) helyezhetõ el. A melléképítmények tetõformálása és tetõfedõ anyaga a fõépülettel megegyezõ legyen. Lapostetõ kialakítása csak alárendelt épületrészen engedélyezhetõ. (10) Technológiai célú épületek esetében az építési hatóság a maximális építménymagasságot 10,0 méterre növelheti. Jelentõs mértékû zavaró hatású ipari terület 19. § (1) (2)

(3) (4)

(5)

A jelentõs mértékû zavaró hatású ipari terület a Szabályozási Terven Gip jellel szabályozott területfelhasználási egység. A jelentõs mértékû zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tûz-, robbanás-, fertõzõveszélyes), bûzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységekhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Az építési övezet telkei teljes közmûvesítettség esetén építhetõk be. A jelentõs mértékû zavaró hatású ipari területen épület és építmény a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, ennek hiányában legalább 10 méteres elõ-, oldal- és hátsókerttel helyezhetõ el. Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhetõ építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következõ táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK legkisebb övezeti beépíté legnagyobb legkisebb si kötelezõ megengedett beépíthetõ jele beépítés telek módja zöldfelületi mértéke területe mértéke 2 % m % Gip-1

SZ

30

5000


40


m2/m2

m

0.6

6,0 (10,0)

SZ - szabadon álló beépítés * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

(6) (7) (8)

(9)

A telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelezõ. A telkek zöldfelülettel borított részét háromszintû (gyep-, cserje és lombkoronaszint együttesen) növénytelepítéssel kell kialakítani. A Gip-1 övezetben technológiai épületek alacsony hajlású (15-45°), egyéb épület csak magastetõvel (30-45°) helyezhetõ el. A melléképítmények tetõformálása és tetõfedõ anyaga a fõépülettel megegyezõ legyen. Lapostetõ kialakítása csak alárendelt épületrészen engedélyezhetõ. A Gip-1 övezetben technológiai célú épületek esetében az építési hatóság a maximális építménymagasságot 10,0 méterre növelheti.

19



Mezõgazdasági üzemi gazdasági terület (Gm) 20. § (1)

(2) (3)

(4)

A mezõgazdasági üzemi gazdasági terület (egyéb ipari terület) mezõgazdasági üzemi építmények, továbbá mezõgazdasági termeléssel összefüggõ kereskedelmi, szolgáltató és lovasturisztikai célú építmények elhelyezésére szolgáló Gm jelû építési övezet. Mezõgazdasági üzemi gazdasági terület építési övezeteiben kialakíthatók a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is. A területen épület csak akkor létesíthetõ, ha a keletkezõ szennyvizet: a) szennyvízcsatorna-hálózatba vezetik, vagy b) az illetékes hatóságok által elfogadott szivárgásmentesen zárt szennyvíztárolóban helyezik el, vagy c) egyedi szennyvíztisztítóban megtisztítják. Mezõgazdasági üzemi gazdasági terület övezeteiben az építményelhelyezés feltételei a következõk:

övezeti jele

Gm

beépítési módja

SZ

AZ ÉPÍTÉSI TELEK legkisebb legnagyobb legkisebb kötelezõ megengedett beépíthetõ beépítés telek zöldfelületi mértéke területe mértéke


AZ ÉPÜLET legnagyobb megengedett építménymagassága

%

m2

%

m2/m2

m

30

K(5000)

30

1,0

7,5

SZ - szabadonálló beépítés K - a rendelet hatálybalépése elõtt kialakult telkek területe beépíthetõ * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

(5) (6) (7)

(8) (9)

A rendelet elfogadása elõtt már kialakult 5000 m2-nél kisebb (K) telkek beépíthetõk, de az építési övezetek területén 5000 m• - nél kisebb új telek nem létesíthetõ. Új épület és épületrész a telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthetõ. A területen belül csak olyan kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági tevékenységi célú épületek létesíthetõk, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással összeegyeztethetõk. A minimális zöldfelületi értéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor ültetendõ. Nagy létszámú állattartó telep létesítésére építési engedély a környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeket tisztázó elvi építési engedély alapján adható ki. (Nagy létszámú állattartó telep a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet – Állategészségügyi Szabályzat – 1. számú függeléke szerint: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhetõ állatok száma állatfajonként legalább a) harminc ló, vagy b) ötven szarvasmarha, vagy c) kétszáz juh, kecske, vagy d) száz sertés, vagy e) kettõezer broiler baromfi, vagy f) ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.), vagy g) ötven strucc, vagy h) ötven anyanyúl és szaporulata elhelyezését teszi lehetõvé. Nagy létszámú állattartó telep állattartó épülete: a telep tenyész-, vagy haszonállat istállója, elletõ-, nevelõ, betegelkülönítõ istállója, illetve karantén épülete;

20



a) egyéb építményei, amelyeket állatjárványügyi szempontok miatt meg kell valósítani: b) az állattartó telep kerítése, kapuja, c) fekete-fehér rendszerû öltözõ, d) állatrakodó, e) tejház, tejátadó helyiség, f) kényszervágó hely, g) baromfikeltetõ, h) takarmánykeverõ, i) jármûfertõtlenítõ, j) juhfürösztõ medence, k) kezelõfolyosó, l) kút, ivó-, itatóvíztároló, m) takarmány-, alomanyag tároló (épület, fészer, szérû), n) trágyakezelõ telep és kerítése, o) hullakamra (állati hulla gyûjtõ, boncolásra alkalmas helyiség), p) hullatemetõ, hullaemésztõ verem, állathulladékégetõ és kerítése.” (A megyei állategészségügyi és élelmiszerellenõrzõ állomás indokolt esetben az egyéb építmények megvalósítása alól felmentést adhat.) a) „egyéb építményei, amelyeket környezetvédelmi szempontok miatt is meg kell építeni: b) szennyvízkezelés és elhelyezés létesítményei, c) trágyakezelés létesítményei, d) szilárd vagy folyékony anyagok tárolására szolgáló egyéb föld alatti és föld feletti létesítmények, e) hulladékgyûjtõ, kezelõ és ártalmatlanító építmények.”

Különleges területek 21. § (1)

(2)

Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhetõ építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következõk: a) Sportolási célú területek (Ksp) b) Rekreációs terület (Kre) c) Tájgazdálkodási központ (Ktk) d) Temetõ területe (Kt) e) Inert hulladéklerakó területe (Kih) f) Szennyvíztisztító telep (Kszv) g) Szennyvíziszap lerakó (Kszvi) h) Transzformátortelep (Ktr) i) Gázfogadó állomás területe (Kg) j) Hírközlési torony (Khk) A különleges területeken az építési engedély részeként – szaktervezõ által készített – kertépítészeti tervet kell benyújtani. Használatbavételi, illetve üzembe helyezési engedély csak akkor adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növényanyagot elültették.

21



Sportolási célú területek (Ksp) 22. § (1)

(2) (3)

Sportterületen a szabadtéri sportlétesítmények, sportolási célú épületek, továbbá a sportoláshoz kapcsolódó szolgáltatási és a szabadidõ eltöltését szolgáló építmények helyezhetõk el. Az övezetben épület és építmény a szabályozási terven jelölt építési helyen belül helyezhetõ el. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhetõ építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következõ táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK legkisebb övezeti beépítési legnagyobb legkisebb kötelezõ jele módja megengedett kialakítható beépítés területe zöldfelületi mértéke mértéke 2 % m % Ksp

SZ

15

10 000



m2/m2

m

0,15

7,5

50

SZ *

- szabadon álló - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

(4)

Az építési övezetben épület csak a szabályozási tervben kijelölt építési helyen belül helyezhetõ el. A Ksp építési övezet területén az engedélyköteles építési tevékenységhez elvi építési engedélyt kell kérni. Az elvi építési engedélyhez benyújtott dokumentációnak tartalmaznia kell: - a helyszínrajzi kialakítást, elrendezést M=1:500 méretarányban, - az építészeti koncepciót, építészeti hangsúlyok megoldásait, - az épületek színezési koncepcióját. - a parkolás megoldását, - a tömegvázlatot, ill. látványtervet,

(5)

Rekreációs terület (Kre) 23. § (1)

(2)

(3)

A rekreációs terület a szabályozási tervben Kre jellel szabályozott területfelhasználási egység, amely a rekreációhoz kapcsolódó létesítmények, zöldfelületek, szálláshelyek, sportlétesítmények, strand és fürdõlétesítmények elhelyezésére szolgál. A rekreációs területen: a) a termálfürdõ, strand kiszolgáló épületei, b) kemping c) termál- és gyógyszálló épületei, d) sportpályák és létesítmények e) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, f) a létesítmények üzemeltetetésében részt vevõk szolgálati lakása helyezhetõk el. Az övezet építési telkei teljes közmûvesítettség esetén építhetõk be.

22


(4) (5)


Az övezetben épület és építmény a szabályozási terven jelölt építési helyen belül helyezhetõ el. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhetõ építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következõ táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK legkisebb övezeti beépítési legnagyobb legkisebb kötelezõ jele módja megengedett kialakítható beépítés területe zöldfelületi mértéke mértéke 2 % m % Kre

SZ

25

8 000



m2/m2

m

0,2

10,5

60

SZ *


(6)

Az építési övezetben épület csak a szabályozási tervben kijelölt építési helyen belül, az építési vonalra illesztve helyezhetõ el. A Kre építési övezet területén az engedélyköteles építési tevékenységhez elvi építési engedélyt kell kérni. Az elvi építési engedélyhez benyújtott dokumentációnak tartalmaznia kell: a) a helyszínrajzi kialakítást, elrendezést M=1:500 méretarányban, b) az építészeti koncepciót, építészeti hangsúlyok megoldásait, c) parkolás megoldását, d) tömegvázlatot, ill. látványtervet, e) épületek színezési koncepcióját, f) szaktervezõ által készített kertépítészeti koncepciót.

(7)

Tájgazdálkodási központ (Ktk) 24. § (1)

(2)

(3)

Különleges terület – tájgazdálkodási központ Ktk jelû övezeteiben a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartást, a génmegõrzést, a bemutatást, az ismeretterjesztést szolgáló épületek és az ezekhez kapcsolódó egyéb gazdasági és turisztikai építmények, továbbá szolgálati lakás létesíthetõ. A területen épület csak akkor létesíthetõ, ha a keletkezõ szennyvizet: a) szennyvízcsatorna-hálózatba vezetik, vagy b) az illetékes hatóságok által elfogadott szivárgásmentesen zárt szennyvíztárolóban helyezik el, vagy c) egyedi szennyvíztisztítóban megtisztítják. Mezõgazdasági üzemi gazdasági terület övezeteiben az építményelhelyezés feltételei a következõk:

23


övezeti jele

Ktk

beépítési módja


AZ ÉPÍTÉSI TELEK legkisebb legnagyobb legkisebb kötelezõ megengedett kialakítható beépítés területe zöldfelületi mértéke mértéke

SZ



%

m2

%

m2/m2

m

30

K(5000)

30

1,0

4,5

SZ - szabadonálló beépítés K - a rendelet hatálybalépése elõtt kialakult telkek területe beépíthetõ * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

(4) (5) (6) (7)

A minimális zöldfelületi értéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor ültetendõ. A rendelet elfogadása elõtt már kialakult (K) telkek beépíthetõk, de az építési övezetek területén 5000 m• - nél kisebb új telek nem létesíthetõ. Új épület a telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthetõ. Épületek csak 40-45ƒ–os hajlásszögû nyeregtetõvel létesíthetõk.

Temetõ területe (Kt) 25. § (1) (2) (3) (4) (5)

A terület a temetkezés célját szolgálja. A területen kegyeleti park is kialakítható. A telek legalább részleges közmûvesítettség esetén építhetõ be. A területen a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítõ épületek helyezhetõk el. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhetõ építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következõ táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK legkisebb övezeti beépítési legnagyobb legkisebb kötelezõ jele módja megengedett kialakítható beépítés területe zöldfelületi mértéke mértéke 2 % m % Kt

SZ

10

10000 (K)

15



m2/m2

m

0,15

4,5

SZ K *

- szabadonálló - kialakult állapot - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

(6)

A temetõben (Kt) urnás temetés elsõdlegesen urnasírba, valamint urnafalba kertészeti kiviteli tervben meghatározott helyen és módon helyezhetõ el. Támfal, kerítésfal, burkolatok a tájnak megfelelõ természetes építõanyagból készíthetõ.

(7)

24



Inert hulladéklerakó területe (Kih) 26. § (1)

(2) (3)

A szabályozási tervben Kih jellel szabályozott különleges terület az inert hulladék (építési és bontási hulladék, föld, stb.) lerakásához, az ehhez szükséges építmények valamint a dögkonténer elhelyezésére szolgál. Az övezet építési telkei a használathoz szükséges közmûvesítettség esetén építhetõk be. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhetõ építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következõ táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK legkisebb övezeti beépítési legnagyobb legkisebb kötelezõ jele módja megengedett kialakítható beépítés területe zöldfelületi mértéke mértéke 2 % m % Kih

SZ

10

3000



m2/m2

m

0,2

6,0

40

SZ *


(4)

A területen épület, használati mód megváltoztatása elvi építési engedélyezési eljárás köteles. A telekhatárok mentén növényzetbõl kialakított sávot kell létrehozni, amely minimum egy lombkoronaszint és cserjeszint.

(5)

Szennyvíztisztítótelep (Kszv) 27. § (1) (2) (3)

Szennyvíztisztító telep területén a rendeltetésének megfelelõ építmények helyezhetõk el. A telek teljes közmûvesítettség esetén építhetõ be. A szennyvíztisztító telep telekhatárán kettõs fasor és cserjesor telepítendõ.

AZ ÉPÍTÉSI TELEK legkisebb övezeti beépítési legnagyobb legkisebb kötelezõ megengedett kialakítható jele módja beépítés területe zöldfelületi mértéke mértéke 2 % m %



m2/m2

m

-

6,0

Kszv SZ 50 2000 (K) 25 SZ - szabadonálló * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa

25



Szennyvíziszap lerakó területe (Kszi) 28.§ (1) (2)

A terület a szennyvíziszap-lerakóhoz kapcsolódó létesítmények elhelyezésére szolgál. A telekhatárok mentén növényzetbõl kialakított sávot kell létrehozni, amely minimum egy lombkoronaszint és cserjeszint.

Transzformátortelep (Ktr) 29.§ (1) (2) (3)

A terület a transzformátortelep és a kapcsolódó létesítmények elhelyezésére szolgál. Az övezet építési telke a használathoz szükséges közmûvesítettség esetén építhetõk be. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhetõ építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következõ táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK legkisebb övezeti beépítési legnagyobb legkisebb kötelezõ jele módja megengedett kialakítható beépítés területe zöldfelületi mértéke mértéke 2 % m % 3000 Ktr SZ 10 40



m2/m2

m

0,2

4,5

SZ *


(4)

A területen épület, használati mód megváltoztatása elvi építési engedélyezési eljárás köteles. Gázfogadó állomás (Kg) 30. §

(1) (2) (2)

A szabályozási tervben Kg jellel szabályozott különleges terület a gázfogadó állomás, az ehhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Az övezet építési telke a használathoz szükséges közmûvesítettség esetén építhetõk be. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhetõ építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következõ táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK legkisebb övezeti beépítési legnagyobb legkisebb kötelezõ jele módja megengedett kialakítható beépítés területe zöldfelületi mértéke mértéke 2 % m % Kg

SZ

10

3000

40



m2/m2

m

0,2

4,5

26



SZ *


(4)

A területen épület, használati mód megváltoztatása elvi építési engedélyezési eljárás köteles. A telekhatárok mentén növényzetbõl kialakított sávot kell létrehozni, amely minimum egy lombkoronaszint és cserjeszint.

(5)

Hírközlési torony területe (Khk) 31.§ (1) (2) (3)

A terület a hírközléshez kapcsolódó létesítmények elhelyezésére szolgál. Az övezet építési telke a használathoz szükséges közmûvesítettség esetén építhetõk be. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhetõ építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következõ táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK legkisebb övezeti beépítési legnagyobb legkisebb kötelezõ jele módja megengedett kialakítható beépítés területe zöldfelületi mértéke mértéke % m2 % Khk

SZ

10

200

40



m2/m2

m

0,2

4,5

SZ *


(4)

A területen épület, használati mód megváltoztatása elvi építési engedélyezési eljárás köteles.

27



BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 32.§ (1)

Vasvár területén a beépítésre nem szánt területek használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következõ területfelhasználási egységek közé sorolandók:

(2) Területfelhasználási egységek Általános használat szerint Zöldterületek

Sajátos használat szerint Megnevezés Zöldterület (közpark)

Z

Erdõterületek

Védelmi célú erdõterület

Ev

Gazdasági célú erdõterület

Eg

Turisztikai célú erdõterület

Ee

Általános mezõgazdasági terület

Má

Korlátozott használatú mezõgazdasági terület

Mko

Kertes mezõgazdasági terület

Mk

Vízgazdálkodási terület-Vízmeder, vízállásos terület

V

Vízgazdálkodási terület-Vízmû

Vv

Vízgazdálkodási terület-Árvédelmi töltés

Vát

Közúti közlekedési terület

KÖu

Vasúti közlekedési terület

KÖk

Autóbusz pályaudvar

KÖap

Mezõgazdasági területek

Vízgazdálkodási területek

Közlekedési területek

Jel

Zöldterület (Z) 33. § (1) (2)

(3)

(4) (5)

(6) (7)

Zöldterület a Szabályozási Terveken Z jellel szabályozott jellemzõen növényzettel fedett közterület. A Z-0 jellel szabályozott zöldterület (közpark) területén épület nem létesíthetõ. Az övezetben elhelyezhetõk a szabadidõ eltöltését szolgáló épületnek nem minõsülõ pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények, sétautak, kerékpárút és köztárgyak. A Z-1 jellel szabályozott zöldterület (közpark) területén a (2)-es bekezdés szerinti építmények, és a közpark funkciójához illeszkedõ a szabadidõ eltöltését a játékot, a sportolást szolgáló épületek helyezhetõk el. A Z-1 jelû övezet területének legfeljebb 2 %-a építhetõ be. Az épületek szabadonállóan, legfeljebb 3,5 m építménymagassággal alakíthatók ki. Közpark területének legalább 60%-át, biológiailag aktív felületként növényzettel fedetten kell kialakítani, vagy fenntartani. A gyephézagos burkolattal kialakított felületeket a kötelezõen elõírt zöldfelületi arányba nem lehet beszámítani. Közpark létesítése, rekonstrukciója kertépítészeti terv alapján történhet. Közpark területén parkoló csak gyephézagos burkolattal létesíthetõ.

28


(8)


A közparkok fásítása meghatározóan honos fafajokkal történhet. Tájidegen fafajok aránya csak az 1 ha-nál nagyobb közparkok területén közelítheti meg a telepítendõ honos fafajok arányát. Erdõterület (E) 34. §

(1) (2)

(3)

(4)

(5)

(6)

Erdõterület a Szabályozási Terveken “E” jellel szabályozott erdõ mûvelési ágú, és a rendezési terv szerinti tervezett erdõk területe. Az erdõterület az építmények elhelyezése szempontjából: a) védelmi (Ev), b) elsõdlegesen védelmi, másodlagosan turisztikai (Ev (e) ) c) gazdasági (Eg), d) turisztikai (E e) övezetekre tagolódik. Védelmi rendeltetésû erdõterület övezeteiben (Ev) épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32.§-a szerinti építmények akkor helyezhetõk el, ha azok az erdõt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják. A turisztikai rendeltetésû erdõterület Ee jelû övezeteiben elhelyezhetõk az OTÉK 32.§-a szerinti építmények, továbbá a szabadidõ eltöltését, a turizmust, a pihenést, a testedzést szolgáló mûtárgyak is. Gazdasági rendeltetésû erdõterület övezeteiben (Eg) az erdõ rendeltetésének megfelelõ erdõgazdálkodási és vadgazdálkodási célú építmények helyezhetõk el a következõ feltételekkel: a) a beépíthetõ telek területe legalább 100 000 m2 (10 ha), b) a beépítettség mértéke legfeljebb 0,5%, c) a beépítési mód: szabadonálló, e) az épületek építménymagassága legfeljebb 3,5 m Erdõterületen 35-45ƒ hajlásszögû nyeregtetõs épületek alakíthatók ki.

Mezõgazdasági terület 35. § (1)

(2)

(3)

A mezõgazdasági terület a hagyományos mezõgazdasági használat megtartása, a termõföldvédelem megõrzése, a természeti értékek védelme, a felszíni vizek védelme, a helyi gazdaságfejlesztés és városfejlesztés érdekeinek érvényesítése céljából, továbbá az árvíz általi veszélyeztetettség figyelembevételével a következõ területfelhasználási egységekre tagolódik: a) általános mezõgazdasági terület (Má), b) kertes mezõgazdasági terület (Mk), c) korlátozott használatú mezõgazdasági terület (Mko). Mezõgazdasági területen erdõ létesíthetõ, de az erdõterületre vonatkozó szabályozás csak akkor alkalmazható, ha a rendezési terv módosításával az erdõ erdõterület területfelhasználási egységbe kerül. A terepszint alatti építmény alapterülete, ha az övezeti elõírások másként nem rendelkeznek, nem haladhatja meg a telek területének 1%-át, de nem lehet több 300 m•nél.

29



(4)

A mezõgazdasági terület övezeteiben a közmûvesítettség mértéke: részleges. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethetõ, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni. (5) Kertes mezõgazdasági terület övezeteiben, továbbá korlátozott használatú mezõgazdasági területen birtokközpont nem létesíthetõ. (6) Nagy létszámú állattartó telep létesítésére építési engedély a környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeket tisztázó elvi építési engedély alapján adható ki. (7) Általános mezõgazdasági terület övezeteiben legfeljebb 2,0 méter magas, kertes mezõgazdasági terület övezeteiben legfeljebb 1,6 méter magas áttört kerítés létesíthetõ. (8) Korlátozott használatú mezõgazdasági terület övezeteiben kerítés csak az állattartást szolgáló karámok kialakítására létesíthetõ. Legfeljebb 2,0 m magas, áttört fakerítés létesíthetõ. (9) A rendelet hatálybalépése elõtt a földhivatali nyilvántartás szerint már meglévõ lakóépületek felújíthatók és egyszeri alkalommal 25m2-el bõvíthetõk. (10) Mezõgazdasági területen új lakás, lakóépület csak akkor létesíthetõ, ha a) a mezõgazdasági termelés (árutermelõ mezõgazdasági üzemi tevékenység) az állandó ottlakást indokolttá teszi; b) a lakás vagy lakóépület rendeltetésszerû használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást, a keletkezõ hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését, továbbá a gépjármûvel történõ állandó megközelítést a tulajdonos vagy használó biztosítani tudja. Általános mezõgazdasági terület (Má) 36. § (1) (2)

(3) (4)

(5)

Általános mezõgazdasági terület az árutermelõ gazdálkodásra alkalmas Má jellel szabályozott mezõgazdasági terület. Az általános mezõgazdasági terület övezeteiben a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos lakófunkció, szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei létesíthetõk. A telekosztással kialakítható legkisebb telek területe 10 000 m2. Általános mezõgazdasági terület övezeteiben az építményelhelyezés feltételei a következõk: a) az övezetben a beépíthetõ telek területe legalább 50 000 m2 (5 ha), szélessége legalább 50 m, b) a 3000-50 000 m2 közötti területû telken csak a növénytermesztés célját szolgáló legfeljebb 4,5 m gerincmagasságú fóliasátor, üvegház, továbbá földdel borított pince létesíthetõ, c) a legalább 50 000 m2 (5 ha) területû telken a lakóépület kivételével elhelyezhetõk a (2) bekezdés szerinti építmények, d) a legalább 300 000 m 2 (30 ha) területû telken a gazdasági épületeken kívül elhelyezhetõ lakóépület is, e) az épületeket a telek határától a szabályozási terven jelölt gyûjtõutak mentén legalább 15 m, egyéb utak mentén legalább 10 m elõkert biztosításával lehet elhelyezni, f) az oldalkert és a hátsókert legalább 10 m, g) az építmények a telek legfeljebb 3%-os beépítésével szabadonállóan alakíthatók ki, h) a gazdasági épületek építménymagassága legfeljebb 7,5 m, lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. i) a zöldfelület mértéke legalább 30 %. Az általános mezõgazdasági terület övezeteiben, ha az építtetõ tulajdonában álló telkek 30


(6)


(termõföldterületek) összes területe a város igazgatási területén eléri a 30 ha-t, akkor az egyik legalább 1 ha területû telken birtokközpont létesíthetõ, ahol a (2) bekezdés szerinti építmények a következõ feltételekkel is elhelyezhetõk: a) a beépíthetõ telek területe 10000 m2; b) a beépítettség mértéke a beszámított telkek összterületének 3%-a, de nem lehet több a birtokközpont területének 30%-ánál; c) a zöldfelület mértéke legalább 30%. A (5) bekezdés szerinti birtokközpont beépíthetõségébe beszámított telkek (földrészletek) területére vonatkozóan az OTÉK 29. § /6/ bekezdés szerint kell eljárni. A résztulajdon a birtokközpont kialakításába csak akkor számítható bele, ha a többi érintett tulajdonos a teljes telekre az építési tilalom bejegyzéséhez hozzájárul. Kertes mezõgazdasági terület (Mk) 37. §

(1) (2)

(3)

Kertes mezõgazdasági terület a vegyes kert-, szõlõ-, gyümölcsgazdálkodást és a pihenést szolgáló Mk jellel szabályozott mezõgazdasági terület. Kertes mezõgazdasági terület övezeteiben elhelyezhetõ egy gazdasági épület, amely ideiglenes tartózkodásra is alkalmas présház és tárolás célját szolgáló épület lehet, elhelyezhetõ továbbá legfeljebb 60 m2 terepszint alatti önálló építmény.. Lakóépület és állattartást szolgáló építmény nem létesíthetõ. Az övezetben az építményelhelyezés feltételei a következõk: a) a beépíthetõ telek területe legalább 720 m2, átlagos szélessége legalább 9 m, b) telekosztással kialakuló telek területe legalább 1500 m2, szélessége legalább 14 m, c) a beépítési mód: 9-12 m telekszélességig oldalhatáron álló, 12 m-telekszélességtõl szabadonálló is lehet, d) a beépítettség mértéke a telek területének 3%,-a, de legfeljebb 60 m2 lehet, e) legfeljebb 3,5 m építménymagasságú 40-45ƒ hajlásszögû, nyeregtetõs épületek létesíthetõk, f) az épületek a szabályozási tervlapon jelölt gyûjtõutak mentén legalább 8 m, egyéb közutak mentén legalább 5 m elõkert biztosításával létesíthetõk. g) az épületek legalább 3 m oldalkert biztosításával építhetõk. Korlátozott használatú mezõgazdasági terület (Mko) 38. §

(1)

(2) (3)

Korlátozott használatú mezõgazdasági területek a táj- és természetvédelmi, ökológiai, tájkarakter-védelmi, vízminõség-védelmi szempontból érzékeny, továbbá mély fekvésû, árvíz által veszélyeztetett Mko jellel szabályozott mezõgazdasági területek. A területen telekosztással vagy telekalakítással kialakítható telek (földrészlet) területe 10 000 m2-nél kisebb nem lehet. Az Mko0 jelû övezetek területén új épületek nem létesíthetõk.

31



Vízgazdálkodási terület 39.§ (1)

(2)

(3) (4)

Vízgazdálkodási terület az OTÉK 30.§ elõírásaival összhangban: a) a vízmedrek és vízállások területe; b) az árvízvédelmi töltések területe; c) a vízmû területek; A vízmederként és vízállásos területként (V) szabályozott övezeteken: a) a vízállások, holtágak, morotvák, patakok területén csak a vízgazdálkodással összefüggõ mûtárgyak; b) a tavak területén a vízgazdálkodással, a vízi sportolással és a horgászattal összefüggõ mûtárgyak; c) a Rába szabályozott területén a vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, a vízi közlekedés, a vízi sportolás, a horgászat mûtárgyai helyezhetõk el. Az árvédelmi töltések szabályozott övezetében (Vt) csak az árvíz elleni védelem mûtárgyai alakíthatók ki. Vízmûvek övezetében (Vv) csak a rendeltetésüknek, a víz feldolgozásának, hasznosításának, palackozásának megfelelõ építmények létesíthetõk.

Közlekedési és közmûterületek 40.§ (1)

(2)

(3) (4)

(5) (6)

A közlekedési és közmûterületek a meglévõ és tervezett (szabályozott) közutak és jelentõs szintbeni közterületi gépjármûtárolók (jele: KÖu) valamint a vasút területek, a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmény (állomás) területével együtt (jele: KÖk). A közúti közlekedési területeken a közlekedési és közmû mûszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (váróhelység, esõbeálló, forgalomirányító helység) helyezhetõk el. A közlekedési célú közterületek szabályozási szélességét, azaz területét Szabályozási Tervek (SZT) határozzák meg. A tervezett utak szabályozási szélességét és a meglévõ utak korrekcióinak méretét a Szabályozási Tervek szerint kell kialakítani. Lakóterületen a kapubehajtók maximális szélessége 4,0 m lehet. A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességû területeket kell biztosítani: a) Gyorsforgalmi út: az M9 autópálya Vasvár közigazgatási területét érintõ tervezett szakasza: 60 m, csomópont térségében SZT szerint. b) Országos fõút: 8 sz. I. rendû fõút és 74. sz. II. rendû fõút: az elkerülõ szakasz és a meglévõ szakasz követelmények szerinti korrekciójának szabályozási szélessége: 40 m, egyebekben a meglévõ szélesség, csomópont térségében SZT szerint (tervezési osztály: K.IV.A.): I. rendû fõút: 152/3,7 hrsz. II. rendû fõút: Járdányi prof. utca, Március 15. tér, Szentmihályfalvi utca, Gyõrvári utca. c) Országos mellékút: 7441., 7361. j. összekötõ utak és a 74161., 87303. j. bekötõ utak ( tervezési osztály: K.V.A, B.V.c. ) kiépült területen meglévõ, egyébként 30 méter. Összekötõ utak: Alkotmány u., Kossuth u., Hunyadi u., Táncsics u., Petõfi u. Bekötõ utak: Tolbuchin u., Vasút u., 2052/2 hrsz-ú út SZT-2 szerint, Kismákfai u. és Nagymákfai utca. d) Helyi gyûjtõút: az SZT szerint: kiépült területen meglévõ vagy az SZT szerint, egyébként 22 m szabályozási szélesség (B.V.c. t. o.) : Dr. Tretter László utca, Bartók Béla utca, Vasvári Pál utca, Semmelweis utca. 32



e) f)

(7)

(8) (9)

(10) (11) (12)

(13)

(14)

(15)

(16)

Külterületi feltáró mezõgazdasági utak: SZT-1 szerint (K.VIII.A. t.o.) Beépítésre szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjainak legkisebb szélessége az SZT szerint (B.VI.d. t.o.) alakítandó ki. g) A beépítésre nem szánt területeken az utak védõterülete: gyorsforgalmi út esetén 250-250 m, a fõút esetén 100-100 m az úttengelytõl mérve, országos mellékút esetén: 50-50 m az úttengelytõl mérve, védõtávolságon belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelõjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad. h) A külterületi feltáró utak számára a jelenlegi területüket, valamint az úttengelytõl számított 10-10 m-t beépítéssel szabadon kell hagyni. i) Az SZT-1 jelû tervlapon Köu övezeti jellel jelölt mezõgazdasági fõfeltáró utak mentén a tengelytõl számított 6,0-6,0 m távolságon belül kerítés nem létesíthetõ. j) Az SZT-1 jelû tervlapon nem szabályozott külterületi utak mellett tengelytõl számított 4,0-4,0 m távolságon belül kerítés nem létesíthetõ. k) A térségi kerékpárút számára az SZT-1 jelû terv szerinti nyomvonalon 3,0 m széles területet kell biztosítani. l) Önálló gyalogút minimális szélessége 4 m SZT-2-n jelölt m) Egyvágányú vasútvonal: Szombathely - Nagykanizsa vasútvonal: meglévõ szakasz. Az OTÉK útkategóriára vonatkozó elõírásaitól eltérõen szabályozott közlekedési területek esetén az útkezelõ felé ebbõl adódóan kártérítési igény nem érvényesíthetõ.(8) A vasúti területeken belül a vasúti és a közúti üzemi célú építmények és épületek helyezhetõk el. A vasúti terület belterületi szakaszán az elõzõeken kívül a következõ épületek, építmények helyezhetõek el: Állomásépület a kapcsolódó raktározási, karbantartási, igazgatási, szociális épülettel, szolgálati lakás, és az áruszállítással kapcsolatos szolgáltatási, raktározási épületek, építmények. Az utazóközönséget kiszolgáló-ellátó funkciók (várótermek, kereskedelmi, szolgáltató) csak az állomásépületen belül alakíthatók ki. Közcélú szállás épület a területen nem alakítható ki. Vasúti területen az épület-elhelyezés és kialakítás feltételei a következõk: beépítés mértéke: 5%, legnagyobb építménymagasság: 4,5 m beépítési mód: szabadonálló. A MÁV vonalán a védõtávolság 50-50 m, amelyen belül az épületek és építmények elhelyezéséhez a Központi Közlekedési Felügyelet Vasúti Felügyeleti szakhatósági hozzájárulása szükséges. A szabályozási tervben P jellel jelölt területek közcélú parkolási létesítmények elhelyezésére szolgálnak. A közlekedési terület vízzáró burkolatainak vízelvezetését nyílt árokkal vagy zárt elvezetõ rendszerrel kell megoldani. A közcélú parkolók 200 méteres körzetén belül telepített nagy közönségforgalmú létesítmények parkolási szükségletébe a közcélú parkolók • a különidejûséget beszámítva a helyi parkolási rendeletben foglaltak szerint • figyelembe vehetõk. Parkolási rendeletet a HÉSZ elõírásaival összhangban kell alkotni. A parkolási rendeletnek rendelkeznie kell a parkolózónák kialakításáról és a követelményekben elõírt parkolóhelyek közterületi parkolóval történõ megválthatóságáról továbbá az SZT szerinti parkolóterületek használatának szabályairól. A közmûhálózatok elhelyezésére szolgáló közmûterületek a szabályozási terveken szabályozási vonallal határolt közterületekkel azonos területek. A közmûhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetõség biztosítása mellett az MSz 7487/2. sz. szerint. A közmûvek egyéb mûtárgyainak elhelyezésére szolgáló területek a vízmûvek létesítményeinek elhelyezésére szolgáló vízgazdálkodási terület (Vv), a szennyvíztisztító elhelyezésére szolgáló különleges terület (Kszv). A külön övezettel nem rendelkezõ mûtárgyak bármely más övezetben elhelyezhetõ. Új közmûépítés, illetve jelentõs közmû-rekonstrukció során belterületen (a nagyfeszültségû villamosvezetékek kivételével) légkábelek nem helyezhetõk el, a villamosenergia, hírközlés, telekommunikáció összes vezetékeit földkábelként kell

33



kialakítani. (17) A meglévõ közmûvek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közmûvet el kell bontani, indokoltan földben maradó vezetéknek az eltömedékelését szakszerûen meg kell oldani. (18) Mûemléki környezetben és a helyi értékvédelmi területen fa kábeltartó oszlopok betonoszlopokra nem cserélhetõk ki, a közterületek rekonstrukciója során a légkábeleket földkábelre kell cserélni. (19) Mûemléki környezetben és a helyi értékvédelmi területen csak építész- vagy kertépítészmérnök bevonásával tervezett terepszint feletti mûtárgy helyezhetõ el, 1:500 méretarányú követelmények szerinti kertépítészeti terv alapján. A mûtárgy csak a kertépítészeti tervben meghatározott burkolatokkal, növénytelepítéssel, köztérberendezéssel együtt helyezhetõ el. (20) A közmûszolgáltatók által nem közterületen elhelyezett mûtárgyak telkeinek határa mentén, egy, legalább 1,5 méter magas cserjesort kell telepíteni, a cserjetelepítés távolságokra vonatkozó elõírások betartásával. A közmûvekre és a közmûvesítésre vonatkozó általános elõírások 41.§ (1)

(2) (3) (4) (5)

(6) (7)

(8)

(9)

A település bel- és külterületén lévõ, illetve azt érintõ közmûvezeték hálózatok, azok mûtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytõl mindkét irányban értendõ - a jogszabályokban és a vonatkozó szabványokban rögzített - biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesítendõk. A meglévõ közmûhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével. A közmûlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni. A megvalósításra kerülõ új épületnek minõsülõ létesítményeket a HÉSZ-ben meghatározott közmûvesítéssel kell ellátni. A közmûhálózatok, közmûépítmények védõtávolságát közterületen, vagy közmû üzemeltetõ telkén belül kell biztosítani. Ettõl eltérõ esetben – ha a vezeték és a védõtávolság magánterületre esik – a közmûvezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védõtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni. Amennyiben a védõtávolság magánterületre esik, azt az építési engedély kiadásánál biztosítani kell. A közmûvesítésre kerülõ telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közmûhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötõvezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védõtávolságot az építési engedély kiadásánál kell biztosítani. Új út építésénél a tervezett közmûvek egyidejû megépítésérõl, a csapadékvizek elvezetésérõl, belterületen a közvilágítás megépítésérõl, útrekonstrukciónál a meglévõ közmûvek szükséges egyidejû felújításáról gondoskodni kell A közmûvezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közmûvek elrendezésénél mindig a távlati összes közmû elhelyezési lehetõségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közmûvezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvezõ esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

34



Vízellátás – tûzvédelem 42. § (1)

(2) (3)

(4) (5) (6) (7)

A vízbeszerzés, ivóvízellátás és termálvíz ellátás létesítményeinek környezetében tervezett létesítmények megvalósításánál be kell tartani a 123/97 (VII. 18.) Korm. rendelet elõírásait. A vízbázis hidrogeológiai védõidomának kijelölését az elõbbi rendeletben foglaltak szerint 2007. szeptember 1-ig végre kell hajtani. Azokon a területeken, ahol teljes közmûvesítettség van elõírva, használatbavételi engedély csak a vezetékes vízellátás és az elválasztott rendszerû szennyvízcsatorna hálózatokra való rákötés után adható. A mértékadó külsõ tûzivíz szükségletet a 35/1996. (XII. 29.) BM rendeletben foglalt OTSZ szerint a hálózaton biztosítani kell. Az ivóvízhálózaton a védeni kívánt létesítménytõl max. 100,0 m megközelítési távolságra föld feletti tûzcsapokat kell telepíteni. A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezetékként kell kiépíteni. Ivóvízvezeték védõtávolsága épület alapjától – NA 300 mm-ig 3,0 m, Szennyvízelvezetés 43. §

(1) (2) (3)

(4) (5)

(6) (7) (8)

Vasvár, Kismákfa és Nagymákfa meglévõ és tervezett beépítésû területein a szennyvízcsatorna hálózatot a keletkezõ összes szennyvízmennyiség elvezetésére kell kiépíteni. Vasvár közigazgatási területén szennyvizek talajban történõ elszikkasztása a vízbázisok, felszíni vizek és a környezet védelme érdekében tilos. A meglévõ szennyvízelvezetõ hálózat mentén fekvõ telkeken a rendeltetés megváltoztatására, átépítésre engedély csak a hálózatra való rákötés kötelezettségének elõírásával adható ki. Létesítményre – a csatornázott területeken – használatbavételi engedély csak a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötést követõen adható. A nem csatornázott területeken házi vízbekötés csak a vízzáróan szigetelt, engedélyezett és mûszaki átvételt igazolt közmûpótló szennyvíztározó medence magvalósítását követõen engedélyezhetõ. A közcsatornába bevezetett vizek minõségének ki kell elégíteniük a mindenkori érvényes rendeletekben foglalt elõírásokat. Az elõbbit meghaladó szennyezettségû vizeket elõtisztítás után szabad a közcsatorna hálózatba vezetni. A szennyvízcsatornák védõtávolsága épület alapjától – Gravitációs csatorna: 3,0 m, – Nyomóvezeték : NA 300 mm-ig 3,00 m Csapadékvíz elvezetés 44. §

(1) (2) (3) (4)

(5)

Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethetõ. Közterületre kivezetett csapadékvíz-elvezetést közvetlenül az elvezetõ hálózatba kell bekötni. A településközponti vegyes fejlesztési területek csapadékvizét zárt csatornán keresztül kell elvezetni. A további fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését egyedi elõírások alapján zárt csatornahálózat, illetve nyílt csapadékvíz-elvezetõ árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani. A városközpont területén a zárt csapadékcsatorna hálózatot kell továbbépíteni.

35


(6)

(7)


A parkoló felületekrõl és a szennyezéssel veszélyeztetett területekrõl az összegyûlõ csapadékvíz csak környezetvédelmi mûtárgyon (olaj-iszapfogó) keresztül vezethetõ a befogadóba. A hullámterek, parti sávok, vízjárta és fakadóvizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet 2.§ (3) c. pontja értemében a belvízcsatornákon a partéltõl számított 3,0 m-en belül szabad eljárást kell biztosítani a vízfolyás kezelõje részére. Árvízvédelem 45. §

(1) (2) (3) (4) (5) (6)

Az árvízvédelmi vonalak mentén történõ építés engedélyezése vonatkozásában a 4/1981. (IV.4.) OVH rendelet és a HÉSZ elõírásai szerint kell eljárni. Az árvízvédelmi töltések lábától mért 10-10 méteres sávban nem lehet semmiféle építményt elhelyezni. Árvízvédelmi földmû mentén a hullámtéren a lábvonaltól számított 60,0 m-en, a mentett oldalon pedig 110,0 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad. Munkagödröt nyitni az elõbbi területsávon belül a vízügyi hatóság eseti elõírásainak betartásával lehet. Árvízvédelmi mûvet meg-, vagy elbontani csak a vízügyi hatóság engedélye alapján szabad. A hullámtéren csak a meder használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggõ építményt szabad elhelyezni. Villamosenergia-hálózatok 46. §

(1)

A villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, erõmûvek, alállomások és villamosmûvek az IpM 11/1984 (VIII.22.) sz. rendelet, a 2001. évi CX. törvény és a 108/2002. (VIII.23.) Korm. rendelet, illetve a vonatkozó törvényerejû rendeletekben, továbbá az MSz 151, MSz 172, MSz 7487 számú magyar szabványokban rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek. • Az erõmû és az alállomás biztonsági övezete a területet határoló kerítéstõl, illetve a kisajátított terület •

•

• • •

(2)

(3)

szélétõl vízszintesen mért 15,0 méter távolságban lévõ függõleges síkokig terjed. Föld feletti 120 kV-os villamos távvezeték hálózat esetében a vezeték nyom-vonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévõ legszélsõ vezetõktõl mért 13,0 – 13,0 m-esfüggõleges síkokig terjed. A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet (5-5 m-es kartávolság+13-13 m-es védõtávolság): 18,0 – 18,0 m. Föld feletti (6,5-6,5 m-es kartávolságnál + 13-13 m-es védõtávolság) 20 kV-os villamos távvezeték hálózat esetében a védõtávolság a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévõ legszélsõ vezetõktõl mérve külterületeken: 5,0 – 5,0 m-es, belterületen, kettõs felfüggesztés esetén 2,5 - 2,5 m-es függõleges síkokig terjed. A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet külterületeken (1-1 m-es kartávolság + 5-5 m-es védõtávolság): 6,0 – 6,0 m, belterületeken (1-1 m-es kartávolság + 2,5-2,5 mes védõtávolság): 3,5 – 3,5 m. Föld feletti 0,4 kV-os villamos szabadvezeték hálózat esetében a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévõ legszélsõ vezetõktõl mért 1,0 – 1,0 m-es függõleges síkokig terjed. A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet (1-1 m-es kartávolság + 1-1 m-es védõtávolság): 2,0 – 2,0 m. Föld feletti 0,4 kV-os légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 – 1,0 m-es függõleges síkokig terjed. A föld alatti villamos 20 kV-os, 0,4 kV-os, jelzõ-, mérõ-, mûködtetõ-, optikai kábel vagy alépítmény biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merõlegesen 1,0 méteres távolságú függõleges síkokig terjed.

Településközpont vegyes területen, új kertes családi házas övezetben, mûemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen a közép- és kisfeszültségû hálózatokat földkábelként kell kialakítani. Beépítésre szánt területen – új hálózatépítés, vagy hálózati rekonstrukció során – mind a közép-, mind a kisfeszültségû hálózatot földkábelként kell kialakítani.

36



Elektronikus hírközlés 47. § (1) (2)

(3) (4)

(5) (6)

(7)

Föld feletti távközlési légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 méteres távolságú függõleges síkokig terjed. Föld alatti távközlési hálózatok, kábelek és alépítmények az MSz 7487. szabvány elõírásai szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal mindkét oldalán, arra merõlegesen1,0 méteres távolságú függõleges síkokig terjed. A tervezett alépítményi csõszámnak és megszakító létesítményeknek úgy kell helyet biztosítani, hogy a tervezési terület 100%-os ellátása biztosítva legyen. A rendelkezésre álló terület, a telekhatárok és az útburkolatok között húzódó járdák és zöldsávok a távközlési alépítmények, földkábelek, oszlopsorok elhelyezésére alkalmas területsávja. Ide kell elhelyezni az alközpontokat összekötõ törzs- és átkérõ kábelhálózatokat is. Nyilvános távbeszélõ állomás elhelyezését a tervezett kereskedelmi-szolgáltató épületek közterületi frontján lehet megvalósítani. Légvezetékes távközlési hálózat Vasvár beépítésre szánt területein csak a szabadon álló családi házas beépítésû területeken és ahol nincs vagy nem helyezhetõ el alépítmény, a vonatkozó szakmai elõírások betartása mellett, a 0,4 kV-os villamos és a kábel TV hálózattal közös tartószerkezeten építhetõ. Mobil távközlésre szolgáló bázisállomások vagy adótornyok belterületen csak kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területen helyezhetõk el. Gázvezeték hálózatok 48. §

(1)

(2)

Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó állomások, körzeti és ipari gáznyomásszabályozó berendezések biztonsági övezeteit a vonatkozó jogszabályok szerint a csõvezeték tengely-vonalától mindkét irányban terjedõen az alábbiak szerint kell biztosítani : a) nagyközépnyomású hálózatoknál 5,0 – 5,0 m b) középnyomású hálózatoknál 4,0 – 4,0 m c) gáznyomás-szabályozó berendezésnél 10,0x10,0 m-es terület. Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a MSz 7487. számú szabványban rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közmûsávot az egyéb közmûvezetékektõl 1,0-1,0 méteres védõtávolsággal biztosítani kell.

Sajátos jogintézmények 49. § (1)

A település területének rendezése során a következõ sajátos jogintézmények alkalmazandók: a) kiszolgáló út és lakóutca céljára történõ lejegyzés (lásd az 1. sz. mellékletben) b) elõvásárlási joggal terhelt terület határa ( lásd a 2. sz. mellékletben) c) beültetési kötelezettségû terület határa (a SZT-2. tervlapon jelölt területeken)

37



IV. FEJEZET Záró rendelkezések 50. § (1) (2)

(3)

E rendelet 2005. november 21-én lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti : a) a helyi építési szabályzatról szóló 12/1999 (IX. 24.) számú, és az azt módosító 25/2000 (XI. 17.) számú önkormányzati rendelet, b) a Vasvár város közigazgatási területére vonatkozó változtatási tilalom elrendelésérõl és elvi építési engedélyezési eljárás lefolytatásának elrendelésérõl szóló 26/2003 (XII. 19.) számú önkormányzati rendelet. Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követõen indított ügyekben kell alkalmazni. Kihirdetés napja: 2005. október 28.

Németh Zsolt polgármester

dr. Ódor Ildikó jegyzõ

38



1. SZ. MELLÉKLET

Kiszolgáló és lakóút céljára történõ lejegyzéssel érintett telkek Kiszolgáló és lakóút céljára történõ lejegyzéssel érintett ingatlanok jegyzéke Ingatlanok (HRSZ)

Lakóút neve

1.

1655, 1656, 1657

Achim A. utca

2.

1658-1661, 1663, 1664, 1669-1676

Alsóárokhegy utca

1637, 1638

Káptalani templom emlékkeresztjéhez vezetõ út

1548, 1551-1561, 1571, 1574, 1573, 1575, 1576, 1577, 1580, 1582, 1583

Nagyköveshegy utca

958-966, 968

Németh-Csokonai-CipõüzemPetõfi utca által határolt tömb feltárása

6.

942/1,2, 936-941, 933/1,2

Hármashegy III. utca

7.

651/1,2, 652,653,654, 658/1, 791/1,2, 792/2, 793, 820, 822-830, 831

Semmelweis utca

67-75

Papmalmi út-Vasút utca összekötése

9.

2-9, 33, 34/1,2, 35-41

Újlaki utca

10.

437, 439, 440, 443

Vasúti utca

11.

372, 373, 378, 433, 434, 456-460, 586-592/1, 593, 596-599, 602, 603, 606/1,2, 607, 610, 611, 618-620, 623, 630, 639, 640, 641, 644, 645, 648/1,2

Alkotmány utca

12.

1116, 1117, 1118/1,2

Csokonai utca

13.

561-564, 572

József Attila utca

14.

221, 244, 281-287347, 350,

Mártírok útja

15.

168-172, 174-180, 224-241, 243, 245-25256

242 hrsz út

16.

1854-1856, 1864, 1865, 1867-1869, 1870/1,3, 1873-1875/1,3, 1876/2, 18861887, 1890-1891/2, 1892/1, 1893, 1895/2, 1896-1898

Hunyadi János utca

17.

1899, 1900, 1915, 1963-1970, 1972/3

Bartók Béla utca

18.

1743/1, 1744/1, 1744/2, 1747/1, 1747/2, 1748, 1755/1,2, 1756, 1766, 1767, 1772, 1773/1,2, 1775/2,3,4, 1778, 1824, 1829-1831, 1834-1836

Derkovits Gyula utca

3. 4. 5.

8.

19. 20.

1839-1843 0195/32, 2042-2049, 2045, 2046, 2050, 2051/1,4,8, 2052/1,3, 2053/1, 2054/1, 2059/1 2055/1

Derkovits-Vérmezõ-Góré utca közötti területen új lakóutca Vérmezõ-Kismákfai út – Gersekaráti út közötti lakóterületen új utca

21.

1944/1, 1945/14

Béri Balogh Ádám utca

22.

359-364

Ragyogó utca

1943, 1945/4

Bartók Béla és Béri Balogh Ádám utca összekötése

24.

1908-1913

Dózsa György utca

25.

2507-2508

Kismákfai utca

23.

39



26.

484, 485

Ifjúsági utca

27.

1824-1828

Góré utcáról nyíló gyalogút

1509,1510

1505 hrsz út zsákutca leágazás

28. 29.

1441/1,4 1444/1,2, 1446, külterület, 1467/2,3, 1468, 1469, 1471-1474, 1476, 1477, 1478

Munkácsi utca vége

060/10, 062/2, 062/11, 062/14

Papmalmi úttól keletre leágazó út

31.

112, 111,

Vasúti utca

32.

576,596-599, 602,603,606/1,2, 607,614,615,616/1-2,617620,626,634,635,637,660,662,664,666

Bendefy u. mögötti új út

33.

1613, 1615

Vörösmarty u.

30.

2. SZ. MELLÉKLET Önkormányzat számára biztosított elõvételi joggal érintett telkek Elõvásárlási joggal érintett ingatlanok jegyzéke Ingatlanok (HRSZ)

Ingatlan felhasználásának célja

A jelen rendelet 5. sz. mellékletében szereplõ ingatlanok

Helyi értékvédelem

667. hrsz

Tömbfeltárás, utcanyitás

0370/1,5,7,9,14,15

Tömbfeltárás, utcanyitás

2042-2048

Új köztemetõ

0345/11, 0506/9

Kismákfai és nagymákfai szennyvíztisztító telep

3. SZ. MELLÉKLET Városképileg kiemelt jelentõségû közterületek 1. Alkotmány utca 2. Ragyogó utca 3. Árpád tér 4. Járdányi professzor utca 5. Március 15. tér 6. Bartók Béla utca 7. Dr. Tretter László utca 8. Béri Balog Ádám utca 9. Szentmihályfalvi utca 10. Köztársaság tér 11. Kossuth Lajos utca 12. Hunyadi János utca 13. Szentkúthoz vezetõ búcsújáró sétány

40



4. SZ. MELLÉKLET

Vasvár mûemléki védelemre javasolt épületei és mûtárgyai cím

Leírás

hrsz

1.

Gyõrvári u. 2.

csendõrlaktanya

1328

2.

Achim A. u. 7.

lakóház

1652

3.

Bartók B. u. 6.

lakóház

1998

4.

Bartók B. u. 7.

lakóház

1997

5.

Bartók B. u. 8.

lakóház

1984

5. SZ. MELLÉKLET Helyi védelemre javasolt épületek, épületrészek cím

Leírás

hrsz

1.

Ady Endre. u. 4.

lakóház

1269

2.

Alkotmány u. 1.

Városháza

472

3.

Alkotmány u. 3.

Lakóépület utcai homlokzata

474/1

4.

Alkotmány u. 5.

Könyvtár utcai homlokzata

475/1

5.

Alkotmány u. 8.

körház

380

6.

Alkotmány u. 13.

Kollégiumi épületek

493/1

7.

Alkotmány u. 36.

Lakóház utcai homlokzata

420

8.

Alkotmány u. 42.

lakóház

423

9.

Alkotmány u. 44.


431

10.

Alkotmány u. 65.

lakóépület

607

11.

Alkotmány u. 73.

Magtár

618

12.

Árpád tér 1.

Volt legényegyleti épület

394

13.

Árpád tér 2.

volt Kaszinó

391

14.

Árpád tér 8.

Bölcsõde utcai homlokzat

377

15.

Barabás u. 5

16.

Budai Nagy Antal u. 2.

17.

Csokonai Vitéz Mihály u. 31.

18. 19. 20.

Dr. Tretter L. u. 2.

21.

Hármashegy I. u. 14. hsz.

22. 23.


527

Lakóépület utcai homlokzata

1319

falusi lakóház

1109

Dózsa Gy. u. 11.

Gazdasági épület

1886

Dózsa Gy. u. 12.

Gazdasági épület

1885


1985

pince

800

Hármashegy II. u. 2.

lakóház

917

Hármashegy II. u. 3.

lakóház

845

24

Hármashegy III. u. 19.

lakóház

3706

25.

Járdányi professzor. U. 6.

volt szolgabírói épület

2016/2

26.

Járdányi prof. u. 11 - Árpád tér 4.

mozi

385, 386, 387

27

Járdányi professzor u. 10.

rendõrség

2029/1, 2029/2

28.

József Attila. u. 7.

lakóépület

1181

29.

Kossuth Lajos u. 2.

Óvoda utcai homlokzata

1240

30.

Köztársaság tér 2.

lakóépület

1289

41



31.

Március 15. tér 1.

Zöldfa fogadó épülete

1237

32.


Déli dombormûves homlokzat

539

33.


könyvesbolt utcai homlokzat

534/2

34.

Petõfi Sándor. u. 14.

Idõsek otthona (volt iskola épülete)

547

35.


lakóház

550

36.


lakóház

968

37.

Szentkút külterület

Szentkúti kápolna

0314/1

38..

Vasvári Pál. u. 9.

Magtár (melléképület)

1907

39.

Vasvári Pál u. 14.

Lakó és gazdasági épület

1904/2

40.

794/2 hrsz út

pince

775/1

melléképület

276

Lakóház

383

Pince

4009

41.

Mártírok útja 32.

42.

Járdányi 7.

43.

Kisköveshegy utca

44.

Ady u. 3.

Lakóépület napóra

1253

45.

4077 út.

Pince

4103/11

46.

Petõfi u. 92.

lakóház

836

47.

Dr. Tretter u. 8.

lakóház

1989

48.

Dr. Tretter u. 10.

lakóház

1990

49.

Dr. Tretter u. 12.

lakóház

1991

6. SZ. MELLÉKLET Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában: Áttört kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merõleges átláthatósága 50 %-nál nagyobb. Építmény: (az épület, mûtárgy gyûjtõfogalma): minden olyan helyhez kötött mûszaki alkotás, amely a talaj, a víz, vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre, tekintet nélkül a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére. Épület: olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget, vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés céljából, a gáz, a folyadék, és egyéb ömlesztett anyag tárolására és szállítására szolgáló mûszaki alkotások (mûtárgyak kivételével). Fõ rendeltetés szerinti épület: azok az épületek, amelyek elhelyezését az egyes övezeti elõírások 1. és 2. pontja megengedi. Homlokzatmagasság: a kérdéses homlokzaton mérhetõ tényleges minimális illetve maximális építménymagasság, ahol az építménymagasságot az OTÉK 1. sz melléklet 23./ a., b. és c. pontjai szerint kell megállapítani. Illeszkedés: a) Beépített területen belül található építési övezetben, egyéb HÉSZ elõírás hiányában az épületeket és az építményeket a szomszédos telkeken kialakult épület/építményelhelyezéssel azonos módon kell a telken elhelyezni. Amennyiben a szomszédos telkeken az épület/építményelhelyezés egymástól eltérõ, akkor a tömbben jellemzõ, ott legnagyobb arányban elõforduló épület/építményelhelyezést kell követni. b) Zártsorú beépítés esetén az illeszkedés a közterülettel határos homlokzat szomszéd épület utcai homlokzatával való csatlakozási élénél mért tényleges magasságának, esetenként a tetõidom hajlásszögének és a gerinc magasságának a szomszédos telkeken álló épületek

42



azonos paramétereihez való igazodását jelenti az általános illetve övezeti elõírásokban megadott tûréshatárnak megfelelõen. c) Helyi vagy mûemléki védelem alatt álló, továbbá városképileg kiemelt jelentõségû terület esetén az illeszkedés az épület/építményelhelyezésen túl a beépítés és a telek alakítása, az épület (építmény) és a szerkezeti, homlokzati részletei arányainak, anyaghasználatának, színeinek, a homlokzattagolás fõ irányultságának, a tagozatok, a tetõidom megformálásának és irányának összhangját jelenti a meglévõ, a tömbre jellemzõ értékes beépítéssel, városképi megjelenéssel. d) Különbözõ építési övezetekbe tartozó, szomszédos telkek beépítése esetén, egyéb HÉSZ elõírás hiányában, a nagyobb megengedett építménymagasságú épület közös telekhatárra nézõ telekhomlokzatának tényleges magassága, továbbá a magas tetõ függõleges vetülete maximum 1m-rel haladhatja meg a szomszédos épület közös telekhatárra nézõ homlokzatának magasságát. Köztárgy: közterületen elhelyezett vagy közhasználat céljára átadott területen álló mûvészeti alkotás, kegyeleti szobor, tárgy, emlékmû, díszkút, szökõkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai berendezés, kertépítészeti, illetõleg geodéziai jel, utcabútor, önálló reklámhordozó. Minimális telekszélesség: A telek átlagos szélességének valamint a szabályozási vonalon mért szélességének minimuma. Mûtárgy: mindazon építményfajta, ami nem minõsül épületnek, és abban, (azon) emberek csak karbantartási, közlekedési céllal, vagy rendkívüli esetben ideiglenesen tartózkodnak. Többszintes tetõtér: Többszintesnek minõsül a tetõtér, ha az önálló természetes megvilágítást igénylõ helyiségek egynél több tetõtéri szinten helyezkednek el. Minden olyan épületszint tetõtéri szintnek számít, amelynek bármely határolószerkezete az épület fala és tetõszerkezete metszésvonala fölé nyúlik illetve fölötte helyezkedik el. Tömör kerítés: Olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merõleges átláthatósága legalább 1,80 méter magasságig 100 százalékosan korlátozott.

7. SZ. MELLÉKLET Kertvárosias lakóterületen utcai és az oldalkertre nézõ homlokzatok vakolásához és a lábazat továbbá a Lf övezetek lábazatainak színezéséhez használható RAL skála szerinti színek: RAL 1000-1002, 1011-1013, 1018-1019, 1027, 1032, 2001-2002, 2004, 3000-3004, 3011, 3016, 4002, 6002-6003, 6005, 6010-6011, 6021, 6025, 7035, 9001, 9010, 3001, 9003, 9016. Kertvárosias lakóterületen utcai és oldalhomlokzatok faszerkezeteinek, továbbá az Lf övezetek minden kültéri faszerkezetének színezéséhez használható RAL skála szerinti színek: – Ablakok: RAL 1000-1002, 1011-1013, 1018-1019, 1027, 1032, 2001-2002, 2004, 3000-3004, 3005, 3009, 3011, 3016, 4002, 6002-6003, 6005, 6010-6011, 6021, 6025, 7035, 8002, 8007-8019, 8024-8028, 9001, 9010, 9003, 9016. – Bejáratok, kerítések, oromzatok, fa szerkezetû melléképítmények színezésére használható színek: RAL 1027, 2001, 3000-3004, 3005, 3009, 3011, 3016, 4002, 6002-6003, 6005, 6010-6011, 6025, 8002, 8007-8019, 8024-8028.

43



1. SZ. FÜGGELÉK Vasvár országosan védett mûemlékei (KÖH adatközlés alapján, helyszíni bejárással javítva) cím

Leírás

hrsz

serfõzõ ház

2001/2

Domonkos rendház

1950

lakóház

1999

Prépostsági lak (Tretter ház)

1251, 1253

Római katolikus templom

1951

1.

Járdányi professzor u. 2.

2.

Kossuth L. u. 1., Bartók B. u. 3

3.

Bartók B. u. 5.

4.

Kossuth L. u. 8-10.

5.

Bartók B. u. 1.

6.

Csokonai Vitéz M. u. 3

Nepomuki Szt. János szobor

1326

7.

Táncsics M. u. 1.

Nepomuki Szt. János szobor

1923/2

8.

Temetõhegy

Római katolikus Nagyboldogasszony kápolna

505

9.

Nagymákfa, Nagymákfai u. 33

Busics kúria

4436

2. SZ. FÜGGELÉK Mûemléki környezet által érintett ingatlanok: (KÖH adatközlés alapján) cím

hrsz

1. Járdányi professzor u. 2-4.

2001/1, 2001/2, 2002, 2003

2. Alkotmány u. 2.-4.-6.

403, 402, 400, 399

3. Alkotmány u. 1.-3.

472, 474/1

4. Március 15. tér 1., 2., 4., 5., 6., 7.

1237, 1219, 1218, 541, 1221/2, 540, 539, 536, 535/1, 535/2, 534/3, 534/4, 534/5531, 538

5. Kossuth L. u. 1., 3., 3/a., 5.

1950, 1951, 1949, 1940, 1939

6. Béri Balogh Á. u. 1., 3., 7.

1941, 1942, 1943, 1944/1

7. Bartók B. u. 3., 3/a., 3/b., 4/a-h

1951, 1948, 1947/1, 1947/2, 1946/1, 1946/2, 1946/3

8. Bartók B. u. 2., 4., 6., 7.

2000, 1999, 1998, 1997

9. Dr. Tretter L. u. 1/c.

2005

44



3. SZ. FÜGGELÉK Régészeti lelõhelyek listája (KÖH adatközlés alapján, helyszíni régészeti felméréssel kiegészítve) Lelõhely neve

Védettség

1.

Györgymajor környéke

Lelõhely

2. 3. 4. 5.

Lelõhely Lelõhely Lelõhely Lelõhely

7.

Római út Vasvártól DK-re lévõ út Március 15. tér (Fõ tér) Vörösmarty u. 2. volt prépostsági lak Domonkos rendház, Kolostor környéke, Béri B.- Bartók B.u.-patakpart közötti terület Dr. Tretter László utca (Marx Károly u. 11.)

8.

Kora Árpád-kori sánc („Római sánc”)

9.

Kora Árpád-kori sánc közvetlen környezete

10. 11. 12.

Járdányi Paulovics István u. 2. Kökényes dûlõ Alkotmány utca 50.

Lelõhely Régészetileg védett lelõhely (folyamatban) Régészeti védõövezet (folyamatban) Lelõhely Lelõhely Lelõhely

13.

Kismákfa-Belterület, Homokbánya

Lelõhely

14.

Nagymákfa-Romtemplom

Lelõhely

15. 16.

Nagymákfa-Ótemetõ Szentkereszt-dûlõ

Lelõhely Lelõhely

17.

Vaskapu

Lelõhely

18.

Városkapu

Lelõhely

19.

Csörnöc-patak gátja,

Lelõhely

20.

Köztársaság tér 17.

Lelõhely

21.

Káptalan-domb,

Lelõhely

22.

Várkert

Lelõhely

23.

Szakközépiskola

Lelõhely

24.

Szentmihályfalva

Lelõhely

25.

Zsidófölde

Lelõhely

26.

Ispáni vár

Lelõhely

27.

Váralja település

Lelõhely

28.

Alkotmány u. 21.

Lelõhely

29.

Árpád-tér

Lelõhely

30. 31.

Fõ tér, Mittly-féle ház udvara Cipõgyártól délre fekvõ terület

Lelõhely Lelõhely

6.

Lelõhely

Hrsz 0430/9, 0431/1,2, 0432/1, 0432/3,4, 6, 0435/1 0156, 0215 0131 1235/1, 1236 1609 1949, 1950, 1951, 1947/1, 2, 1948 2014/2 0158, 0159, 0166, 0167/2, 0181/1, 0182 4213-4217 0180/2, 0180/3 389 083/3 433 KÖH: 43626 (Sztereog. 401-341 lap, koord.: 327150, 453250) KÖH:43667 (Sztereog. 401-334 lap, koord.: 324300, 451400) KÖH: 43669 (nincs koordináta) KÖH: 45919 (nincs koordináta) KÖH:45921 (Gauss-K. 501-433, koord.: 329400, 450550) KÖH: 46348 (Gauss-K. 501-431, koord.: 329100, 453470) KÖH: 49152, (Gauss-K. 501-431, koord.: 327800, 454650), hrsz: 0358/ KÖH: 49155, hrsz: KÖH: 49156, (Gauss-K. 501-431, koord.: 329350, 453300), KÖH: 49157, (Gauss-K. 501-431, koord.: 327400, 453900), földvár hrsz: 0358/31 KÖH: 49160 (Gauss-K. 501-431, koord.: 328800, 453930), KÖH: 49168 (Gauss-K. 501-431, koord.: 329430, 453400), KÖH: 49170 (Gauss-K. 501-431, koord.: 329230, 454330), KÖH: 49172 (Gauss-K. 501-431, koord.: 329300, 454000), KÖH: 49180 (Gauss-K. 501-431, koord.: 329250, 453600), KÖH: 49181 KÖH: 49184 (Gauss-K. 501-431, koord.: 329000, 454000), KÖH: 49185 2041/7, 2041/3, 2041/4

45



4. SZ. FÜGGELÉK Helyi védelemre javasolt természetvédelmi terület, fasorok, fák 1. József Attila utca idõs tuja fasor 2. Köztársaság tér tuja liget 1256 hrsz 3. Nagymákfa, Nagymákfai út 33. sz. volt Busics kúria telkén álló idõs tölgyfa 4. A Csónakázó- és horgásztó térsége SZT szerint lehatárolt területtel 5. Ordó patak völgye Nagymákfán 6. Szentmihályfalvi út-Köztársaság tér sarkán platánfa

46

VASVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Recommend Documents